Házirend HÁZIREND LÁTRÁNY Látrányi Fekete István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. OM azonosító: :

2013 .

Házirend Látrányi Fekete István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

HÁZIREND LÁTRÁNY

OM azonosító: : 034110

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 138000 Fonyódi Tankerülete Fekete István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 138010 1051 Budapest, Nádor u. 32. Feladat ellátási hely: 8681 Látrány, Szabadság u. 11.

1

INTÉZMÉNYI HÁZIREND A házirend elkészítéséhez felhasznált források: • a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. (a továbbiakban: Nkt.) • 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. a nevelés - oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról • 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről • Az országos rendőrfő kapitány 22/2012. (XII. 21.) ORFK utasítása az iskolakerülő gyermekkorú személlyel szemben foganatosítható rendőri intézkedés részletszabályairól • Az emberi erőforrások minisztere 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; • az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata; • eddig érvényben lévő házirend; • a szülők, tanulók, pedagógusok véleménye.

2

A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az intézménybe járó gyermekeknek, szüleiknek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak, valamint partnereinknek, segítőinknek. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, szorgalmi időben, illetve szabad időben, az együttműködési nyilatkozattal rendelkező partnereink és a pedagógiai program alapján az intézmény által szervezett programokra vonatkoznak, amelyeken az intézmény ellátja a gyermekek felügyeletét. 3. Betartásuk kötelező! Jelen Házirend az intézmény fenntartóinak Látrány, Somogybabod, Visz községek Önkormányzati Testületeinek jóváhagyásával, az ezt igazoló határozattal lép hatályba 2013. 09. 01.-én.

A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (gyermekeknek, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető  az iskola irattárában;  az iskola nevelői szobájában;  az iskola igazgatójánál;  az iskola igazgatóhelyettesénél;  az osztályfőnököknél;  a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,  az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél. 3. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:  a tanulókat osztályfőnöki órán;  a szülőket szülői értekezleten. 5. A házirend rendelkezéseinek a gyermekekre és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején osztályfőnököknek meg kell beszélniük:  a tanulókkal osztályfőnöki órán;  a szülőkkel szülői értekezleten. 6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az óvónőktől, osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

3

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A gyermek kötelessége, hogy:  óvja saját és társai testi épségét, egészségét;  a tanórákra, foglalkozásokra érkező pedagógusokat fegyelmezetten várják a kijelölt helyen  elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;  betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;  azonnal jelentse az intézmény valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;  azonnal jelentse az intézmény valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült;  megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;  rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az intézmény felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra), táncfoglalkozásokra vonatkozó külön szabályok:  a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;  a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő), a táncfoglalkozásokon táncos-cipőt, megfelelő ruhát ( szoknya, nadrág) kell viselniük;  a tánc és sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót - az értékekért az intézmény felelősséget nem vállal. 4. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és védőnő biztosítja. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a gyermekek egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését. 5. A védőnő havonta elvégzi a gyermekek higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát. 6. Az intézmény épületében, közvetlen környezetében 5m-en belül és az udvarán dohányozni tilos. A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok -

-

Az iskola pedagógiai programjában elfogadott óratervek alapján, az igazgató minden év április 15-ig elkészíti és közzétesz a tájékoztatót a választható tantárgyakról. A tájékoztató tartalmazza a tantárgy nevét, heti óraszámát. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtál kezdődően, amelyben gyermeke a tizenkettedik életévét eléri, gyermekével közösen gyakorolhatja. A tantárgyválasztás egy tanítási évre szól, kivéve 3. évfolyam végén a nyelvválasztást (angol/német), mely a gyermek általános iskolai tanulmányainak befejezéséig szól. Indokolt esetben szülői kérésre, szaktanári javaslatra lehetőség van egyes tantárgyak (idegen nyelv, hit- és erkölcstan…) közötti átjárhatóságra tanév kezdetekor, eredményes szintvizsga letételével. A felmentésekről, ill. a nyelvi oktatásról az igazgató határozatban értesíti a tanulók szüleit.

4

A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyonjogára vonatkozó szabályok -

A tanulók tanítási órákon, a szabadidős tevékenység ideje alatt előállított alkotásai vagyoni jogára az iskola nem tart igényt. A tanulók ezeket az alkotásokat hazaviszik. Amennyiben az iskola folyosói dekorációjához felhasználásra kerülnek, tanítási év végén, ill. a tanulói jogviszony megszűnése után – kérelemre – a tanuló részére visszaadja.

A gyermekek közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőt választják meg:  két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. 5. A diákönkormányzat véleményét a házirend elfogadása előtt ki kell kérni. Az iskolai diákközgyűlés 5

1. 2. 3. 4.

Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola igazgatója a felelős. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól

Vegyes gyermekcsoport projektnapokon 1. Projektnapi csoportbeosztás történhet 1-4. osztályos és 5-8. osztályos vegyes diákcsoportként 2. Projektnapi csoportbeosztás történhet 1-8. osztályos vegyes diákcsoportként

A gyermekek, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról  az iskola igazgatója o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén, o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,  az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel. 5. A szülőket az intézmény egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az iskola igazgatója o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején,  az osztályfőnökök: o az osztályok, csoportok szülői értekezletein tájékoztatják. 6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:  szóban: o a családlátogatásokon, a szülői értekezleteken, a nevelők fogadó óráin, a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,  írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az első-negyedik évfolyamon a félévi és a tanév végi értékelő lapokon. 7. A szülői értekezletek időpontjait tanévenként az intézményi munkaterv tartalmazza. 8. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel. 6

10. Fontos, hogy a szülőkkel közös nevelési elvet alakítson ki az intézmény. Konfliktus esetén az együttműködés során azzal a személlyel tisztázzák az esetet, akivel keletkezett a konfliktus, amennyiben ez nem sikerül, akkor a vezetőhöz, ezt követve a fenntartóhoz, illetve a területileg illetékes Ombudsmanhoz fordulhat a szülő. A gyermek személyiségének fejlődése érdekében fontos az együtt nevelés a szülő segítsen a gyermeknek az iskolát elfogadni. Az intézmény működési rendje 1. Az intézmény szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután tizenhét óráig van nyitva. 2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.35. órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. 3. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.35. óra és 7.55. óra között kell megérkezniük. 4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra: 8.00. - 8.45. 2. óra: 8.55. - 9.40. 3. óra: 10.00. - 10.45. 4. óra: 10.55. - 11.40. 5. óra: 11.50. - 12.35. 6. óra : 12.40. - 13.25. Tízórai: 9.40 – 10.00 Ebéd: 12.00-tól folyamatosan, legkésőbb 13.25 – 14.00 Uzsonna: 15.00 – 15.15. Projektnapokon, akadályversenyeken az időbeosztás alkalmazkodik a feldolgozott téma tematikájához, illetve a pedagógusok, lebonyolítók és segítők közösen határozzák meg A tanulóknak az őszi és a tavaszi hónapokban (szeptember, október, március, április, május) reggel 7.35. óra és 7.45. óra között, valamint az óraközi szünetekben az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben a hónapokban a lenti folyosókon maradhatnak. 5. Az óra kezdete előtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk. 6. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 7. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik 8.00. óra és 15.00. óra között. 8. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 9. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. 10. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 7

A gyermekek feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az intézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. 2. Az intézmény helyiségeinek használói felelősek:  az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 3. Minden gyermek feladata, hogy az intézmény rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az intézmény udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 4. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:  osztályonként két-két hetes,  folyosói (udvari) tanulói ügyeletesek,  tantárgyi felelősök. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:  gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);  a szünetben a termet kiszellőztetik;  a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik;  az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik,  az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,  ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az iskolavezetést. 5. A hetedik és a nyolcadik évfolyamos tanulók – külön beosztás szerint – reggel 7.35. és 8.00. óra között, valamint az óraközi szünetekben az udvaron, valamint folyosóin tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeletesek a nevelők utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek az udvar, a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók magatartására. 6. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb. 7. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények, projektnapok előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza.

A gyermekek mulasztásának igazolása 8

1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül  három napig terjedő mulasztás esetén szülői,  három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése Az oktatási törvény előírásai alapján, az intézmény fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója javaslatot tesz a fenntartó felé.

A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. 2. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbért, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott. 3. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente az igazgató dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. 4. A tankönyvrendelést az intézmény lebonyolítja.

9

Tanórán kívüli foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:  Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-negyedik évfolyamon napközi otthon, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott.  Diákétkeztetés. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskolai étkezés térítési rendjét az élelmezésért felelős intézmény szabja meg.  Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.  Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.  Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A tanév végén művészeti gálát tartunk.  Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük..  Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit a tanulók – tanári vagy szülői felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

10

 

Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hités vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Projektnap. Gyermekeinknek a szorgalmi időben megtartott projektnapokon a részvétel kötelező! Ötleteikkel, javaslataikkal, véleményükkel segíthetik ezen rendezvények lebonyolítását, értékelését.

2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 12.00. óra és 16.30. óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. 3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 5. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok 1. A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik. Vidéki tanulóink számára a tanulószoba a délutáni foglalkozások kezdetéig illetve az autóbuszuk indulásáig kötelező, ez alól felmentést csak a szülő személyes vagy írásos kérése alapján adunk. Látrányi diákjaink szülői kérésre szintén igénybe vehetik a tanulószobát. 2. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. 3. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,  akiknek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak, akik nehéz szociális körülmények között élnek 3. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16.00. óráig illetve az iskolabusz indulásáig tartanak. 4. A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével 11.50. órakor kezdődik és 16.00. óráig tart. 5. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. 6. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. 7. Az a napközis tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatosan 11

példát mutat a tanév végén “Kiváló napközis tanuló” jutalomban részesíthető. 8. A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelősök működnek:  osztályonként egy tanulmányi felelős,  egy játékfelelős. 9. A tanulmányi felelősök megbízatása egy tanévre szól. A tanulmányi felelősök feladatai:  gondoskodnak a leckefüzetről, azt vezetik, illetve minden nap az osztálytanító és a napközis nevelő asztalára készítik,  figyelik a csoport tagjainak tanulmányi előmenetelét, figyelmeztetik a napközis nevelőt az esetleges tanulással kapcsolatos problémákra,  segítenek a házi feladatok ellenőrzésében. 10. A tisztaságfelelősök megbízatása egy tanévre szól. A tisztaságfelelősök feladatai:  felügyelnek a napközis terem, valamint a mosdók rendjére, tisztaságára,  ellenőrzik a kézmosás, tisztálkodás rendjét,  a tanulás végén letörlik a táblát. 11. A játékfelelős megbízatása egy tanévre szól. A játékfelelős feladatai:  a nevelőnek segít a játékfoglalkozások szervezésében, lebonyolításában,  felügyel a csoport játékainak megóvására,  rendet tart a csoport játékszekrényében. 12. A naposok megbízatása egy hétre szól. A naposok feladatai:  segítenek a konyhai dolgozóknak az étkezések lebonyolításában,  megterítenek étkezés előtt, tálalnak,  ellenőrzik az ebédlő rendjét, tisztaságát.

A tanulók jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít,  vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,  vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  napközis nevelői dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: 12

   

szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.

4. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. 5. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. 6. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 7. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 8. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,  vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,  vagy igazolatlanul mulaszt, büntetésben lehet részesíteni. 2. Az iskolai büntetések formái  szaktanári figyelmeztetés,  napközis nevelői figyelmeztetés,  osztályfőnöki figyelmeztetés,  osztályfőnöki intés,  osztályfőnöki megrovás,  igazgatói figyelmeztetés,  igazgatói intés,  igazgatói megrovás,  nevelőtestületi figyelmeztetés, 3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:  az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog, energiaital…) iskolába hozatala, fogyasztása;  a szándékos károkozás;  az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; 13



ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. 6. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 7. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

Az iskolai tanuláshoz, foglalkozáshoz nem szükséges dolgok behozatala az intézménybe

1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni. 2. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát, kedvenc játékaikat stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével – rendkívül szükséges esetben – hozhatnak! Az intézmény nem vállal felelősséget az elveszett értéktárgyakért! 3. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. 4. A Szülői Szervezet kérésére, a Tantestület és a DÖK egyöntetű jóváhagyásával: tilos az intézménybe energia italt behozni. 5. Az intézménybe ápolt, tiszta gyermekeket hozhatnak a szülők. A gyermek öltöztetése a napi várható időjárásnak megfelelően történjék. Váltóruháról a szülő köteles gondoskodni.

Az első évfolyamára jelentkezők felvétele, átvétele, illetve a sorsolással történő felvétel szabályzata

1. A sorsolással eldöntendő felvétel szabályozása:  

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 49 § -51§ 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete 22.-25.§ (R)

2. A felvétel rendje:

Ha az intézményünk a kötelező felvételi kötelezettsége után további felvételi, átvételi kérelmeket is 14

teljesíteni tud, akkor az alábbi rend szerint veszünk fel tanulókat R:24.§   

halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat sajátos nevelési igényű tanulókat különleges helyzetű tanulókat ha o szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő o testvére az adott intézmény tanulója o munkáltatói igazolás alapján a szülőjének munkahelye az iskola körzetében található vagy o az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található Abban az esetben, ha az általános iskola igazgatója valamennyi különleges helyzetű tanuló fölvételi, átvételi kérelmét helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, azt a tanulót kell előnyben részesíteni, aki a különleges helyzetek közül legalább két pontban érintett. Azonos számú föltétel esetén sorsolás útján kell a döntést meghozni.

A különleges helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre további felvételi kérelmeket is teljesíthetünk. Ha több a jelentkezési kérelem, mint a szabad férőhelyek száma, akkor a felvételről sorsolással döntünk. 3. A sorsolás időpontja:

A beiratkozást követő 1 héten belül 4. A sorsolás helyszíne:

Az iskola kijelölt tanterme 5. A sorsolásban közreműködők:  

A sorsolás az érintett szülők számára nyilvános. A Sorsolási Bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, az intézmény Szülői Szervezetének képviselője, a leendő elsős tanító, az intézmény vezetője, vagy helyettese, jegyzőkönyvvezető

6. A sorsolás menete:

A sorsolás lebonyolításának menetéről, a megtörtént cselekményekről jegyzőkönyv készül, amit a Sorsolási Bizottság tagjai aláírnak. A sorsolás megkezdése előtt a szülők tájékoztatása a sorsolás menetéről , valamint arról, hogy kik közül kell sorsolni, mennyi a jelentkező és mennyi férőhelyre. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy kik vannak jelen és kik maradtak távol. Az intézmény igazgatójához érkezett kérelmek jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt behelyezésre kerülnek a sorsolási urnába. Az urnából a sorsolási bizottság 1 tagja 1-1 borítékot kiemel, majd jól hallhatóan felolvassa a kérelmező szülő gyermekének nevét, mely azonnal jegyzőkönyvezésre kerül. Mindez addig folytatódik, amíg a rendelkezésre álló férőhelyek be nem töltődnek. 15

A megfelelő számú kihúzott név után ismertetni kell azoknak a nevét, akiket kihúztak, ill. azoknak a nevét, akiket nem húztak ki ( fel kell olvasni a névsorokat ), majd ezeket is rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. Meg kell kérdezni a jelenlevőket, hogy észleltek-e szabálytalanságot. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy volt-e bármilyen zavaró esemény, észrevétel, hozzászólás, felvetés a sorsolás lebonyolítása során. 7. Értesítési kötelezettség:

A kérelmező szülőket az iskola bejáratánál elhelyezett hirdető táblán, az iskola honlapján, ill. a beiratkozáskor értesítjük a sorsolás időpontjáról, helyszínéről. A szülőket írásban értesítjük a sorsolás eredményéről. Az elutasítással kapcsolatos döntést HATÁROZAT-ba kell foglalni. Abban fel kell tüntetni a sorsolás eredményét és a köznevelési törvény megfelelő hivatkozását. (Lásd: A jogorvoslat rendje pontot ). 8. A jogorvoslat rendje:

A felvételi ügyekben másodfokon a fenntartó képviselője hoz döntést.

A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1. A szülői szervezeteknek (közösségeknek) a közoktatásról szóló törvény 59. § (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. 2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek.

Szülők az intézményben Kapcsolattartás: o o o o

nyílt napok, igény szerint évente egy alkalommal, szülői értekezletek, évente két alkalommal, családlátogatások alkalomszerűen és szükség szerint nyitott rendezvények (Anyák napja, Alkotó délutánok, Évnyitó, Tanévzáró, Ballagás, Gála, Táncház, Farsang, Október 6., Október 23., Március 15., Fekete István nap, Karácsony, kirándulások…)

Fogadó órák: Az osztályfőnökök és a tanulók egyéb tanítói egyénileg szabják meg fogadóóráik időpontját 16

A szülői értekezletek alkalmával sor kerül a Szülői Szervezet megalakítására. A szülőknek joga, hogy részt vegyenek a Szülői Szervezet munkájában, és ez által segítsék az iskolában folyó nevelőmunkát. A nevelő, oktató munka érdekében A szülők, hozzátartozók az iskola zsibongójáig kísérjék, illetve itt várják meg gyermekeiket, feleslegesen ne zavarják az intézményben folyó munkát.

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. A házirend tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet véleményét. 5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat egyetértését, valamint a szülői szervezetek véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el. 7. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) iskolai vezetősége. 8. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.

Látrány, 2013. szeptember 03.

Faluközi József igazgató 17

Záró rendelkezése

A véleményezés, egyetértés dokumentumai 1. záradék Az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Házirend módosításait megtárgyaltuk, módosításaival együtt vele egyetértünk.

Látrány, 2013. 09. 02.

……………………………. Diák Önkormányzat vezetője

2. záradék: A szülői közösség képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a jogainkat gyakoroltuk, az Házirenddel és módosításaival egyetértünk.

Látrány, 2013. 09. 02.

…………………………………… a szülői közösség vezetője

18

A nevelőtestület elfogadó nyilatkozata 3. záradék Ezt a Házirendet és módosításait az iskola nevelőtestülete megtárgyalta és elfogadta. Látrány, 2013. 08. 28.

Ángyán Edit

………………………………………….

Bizderiné Radnai Erzsébet

…………………………………………

Botkáné Kenyeres Ilona

……………..…………………………..

Faluközi József

…………………………………………

Hajdu Jánosné Vidovszky Katalin

…………………………………………

Horváth Lászlóné

……………….…………………………

Kazsokiné Tóth Éva

..………………………………………....

Kelemenné Gévai Beáta

………………………………………….

Király Sándorné

………………………………….............

Szabó Csilla

…………………………………………

Szabó Zsolt

…………………………………………

Szűcsné Melicher Ibolya

…………………………………………..

Tóth Valéria

..………………………………………….

Veres Zsolt

…….………………………………………

19

Illemkódex 1. Intézményünkbe a gyermek tisztán, rendezetten, ízléses külsővel jelenjen meg az iskolában. 2. Az intézmény épületében ne viseljen sapkát. 3. Az intézmény valamennyi dolgozóját, valamint gyermektársait az első találkozáskor udvariasan köszöntse. 4. Mutasson jó példát társainak. 5. Óraközi szünetekben úgy játsszon vagy foglalja el magát, hogy ne zavarja társait. Kerülje a hangos, durva beszédet. Csengetésre gyorsan és csendesen sorakozzon. 6. Vigyázzon a tisztaságra és a rendre, a berendezés épségére. Különös figyelemmel ügyeljen a mosdó tisztaságára. Ne szemeteljen, és ne menjen el a mások által elejtett szemét mellett sem. 7. Az intézmény dolgozóival és társaival legyen udvarias, figyelmes. Engedje előre az idősebbeket és a lányokat. Tudjon udvariasan üzenetet közvetíteni, véleményt nyilvánítani. 8. Az ebédlőbe fegyelmezetten érkezzen, táskáját, kabátját az arra kijelölt helyre tegye. 9. Az étkezéshez tisztán, rendezetten üljön le. A kulturált étkezés szabályait tartsa be 10. Kerülje a szélsőséges divatirányzatokat! 11. Ne lakkozza körmét, ne viseljen egészségkárosító testékszereket! 12. Beszédmodora, viselkedéskultúrája ne váltson ki az iskolán belül és kívül megbotránkozást.

20

Melléklet – A továbbhaladás feltételei:

21

Minimumkövetelmények 1. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A tanuló képes legyen: – egyszerű szóbeli közlések megértésére, utasítások végrehajtására, kérdésekre való válaszadásra; – meghallgatott vagy olvasott mese, történet elmondására segítséggel; – az udvarias érintkezés tanult formáinak alkalmazására valóságos szituációkban (köszönés, bemutatkozás, kérés, köszönetnyilvánítás) – a tanult memoriterek elmondására; – magyar ábécé betűinek fölismerésére, összeolvasására; – kiejtés szerint írandó szavak, szószerkezetek, rövid mondatok – a tanuló fejlettségi szintjének megfelelő – néma és hangos olvasására; – másolásra kötött betűkkel írott mintáról, a saját nevének önálló, helyes leírására; – a j hang helyes jelölésére a taneszközökből megismert szavak körében; – szavak írására másolással: betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül. – a leírt nyelvi anyag fölolvasására, javítására összehasonlítással.   

Memoriterek tanulása: 2-3 mondók Szabó Lőrinc: Tavasz;

Matematika: → Számok olvasása, írása 20-as számkörben. → Számfogalom, számok tulajdonságai, biztos számlálás 20-as számkörben (páros, páratlan, számszomszédok). → Hozzátevés, elvétel tevékenységgel, megfogalmazása szóban. → Összeadás, kivonás, bontás, pótlás 20-as számkörben. → Egyszerű összefüggések: több, kevesebb, egyenlő megfogalmazása, lejegyzése, relációs jelek alkalmazása. → Egyszerű szöveges feladatok értelmezése, megoldása, válasz megfogalmazása. → Síkbeli alakzatok megkülönböztetése, alak megnevezése, csoportosítása (logikai készlet). Környezetismeret: Képességeinek megfelelően első osztály végén a tanuló: – tájékozódjon jól saját testén, tudja megnevezni főbb testrészeit. – tudja az irányokat helyesen használni. – ismerje az iskola nevét, annak helységeit, s azokat rendeltetésszerűen használja. – tudja elmondani saját lakcímét, szülei nevét. – Ismerje a napszakokat, a hét napjait, a hónapok, évszakok nevét, azok sorrendjét. – tudjon röviden beszámolni a napi időjárásról. – tudja megkülönböztetni az élőt és az élettelent. – ismerje fel a növények és az állatok legfontosabb részeit

22

Minimumkövetelmények 2. évfolyam Magyar A tanuló képes legyen : – ismert típusú írott utasítások megértésére, végrehajtására; – kérdésekre adott válaszok értelmes megfogalmazására; – a mindennapi érintkezés nyelvi formáinak alkalmazására, udvarias viselkedésre; – a tanult memoriterek szöveghű elmondására; – szavak, szószerkezetek, rövid mondatok néma és hangos olvasására: legalább a szavak egyben tartásával; – olvasmányok tartalmának elmondására tanítói kérdésekre; – 8-10 soros, a tanulóknak ismert témájú szöveg önálló megismerésére, megértésének igazolására kérdések megválaszolásával; – az ábécérend ismeretére, – hosszú magán- és mássalhangzók fölismerésére a beszédben; – a hosszú hangok jelölésére az írásban; – Felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint felidézi és alkalmazza a helyesírási szabályokat begyakorolt szókészlet körében. 30-40 begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot. Az egyszerű szavakat helyesen választja el. – Írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz – rövid, fonetikusan írandó szavak hibátlan lejegyzésére tollbamondásra, a kiejtéstől eltérőké másolással. – Másoláskor nem vét írástechnikai hibát. Szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit. Percenként 15-20 betűt ír. – a j hang biztos jelölésére 20 – a tanulók által gyakran használt – szótőben; – a mondatok nagybetűvel való kezdésére, szavakra tagolására; – a szavak elválasztására a szótagolás szabályai szerint.   

Memoriterek: Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra...(részlet) Anyám tyúkja; József Attila: Altató; Matematika

-

Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje. A számok néhány tulajdonságának ismerete: adott szám jellemzése a megismert tulajdonságokkal. A számok közötti kapcsolatok felismerése. Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradékos osztás) értelmezése kirakással. Műveletek megoldása szóban. A kisegyszeregy biztonságos ismerete. A számok közötti kapcsolatok műveletekkel történő megjelenítése. A műveletek közötti kapcsolatok felismerése. Állítások igazságának megítélése. Nyitott mondat kiegészítése igazzá tevése. Egyszerű szöveges feladatok értelmezése, megoldása Adott szabályú sorozat folytatása. Síkidomok létrehozása másolással, megadott egyszerű feltétel szerint. A tanult szabványmértékegységek ismerete; használata.

23

Környezetismeret – Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján! – Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket! – Használja helyesen a napszakok nevét! Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben! – Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit! – Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit! – Ismerje a fontosabb élelmiszercsoportokat, valamint ezek arányos fogyasztását egészsége érdekében! – Nevezze meg otthona és az iskola között lévő legfőbb közlekedési veszélyforrásokat, ismerje azok elkerülésének módját! – Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit!

24

Minimumkövetelmények 3. évfolyam Magyar A tanuló képes legyen Magyar nyelvtan – a tanult tulajdonnevek nagybetűvel való kezdésére; – az időtartam helyes jelölésére a begyakorolt esetekben; – egyszerű szavak elválasztására önállóan; – igék, főnevek, melléknevek fölismerésére és szófajának megnevezésére; – a többes szám kifejezésének fölismerésére; – a j hang helyes jelölésére a tanult szófajokban (az előző évihez viszonyítva újabb 20 szó); – a korosztály szókincsében megtalálható, a kiejtésnek megfelelően írandó szavak helyes rögzítésére; – a szöveg mondatokra tagolására; a mondatkezdés- és zárás helyes jelölésével; – írásmunkák elvégzésére olvashatóan, tetszetős formában, az íráshasználathoz szükséges tempóban; – az önálló írásbeli munkák javítására tanítói segítséggel. Magyar irodalom – fél oldal terjedelmű ismeretterjesztő vagy szépirodalmi olvasmány önálló (néma) olvasására, – ismert szöveg felkészülés utáni érthető, tagolt felolvasására: a szószerkezetek egyben tartásával; – egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondására néhány összefüggő mondattal; – a témával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazására; – a szövegértés bizonyítására feladatok megoldásával; – hat-nyolc értelmes, összefüggő mondat írására megadott vagy választott témáról; – az időrend megtartására események leírásakor; – memoriterek szöveghű, helyesen tagolt előadására; Memoriterek: Kölcsey Ferenc: Himnusz (2 versszak) Petőfi Sándor: Füstbe ment terv Vörösmarty Mihály: Szózat (részlet) Környezetismeret – Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét! Közvetlen környezetéből ne-vezzen meg példákat a halmazállapot-változásra! Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat! Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját! – Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb jellemző élőlény fajt! Sorolja fel az élőlények életfeltételeit, ismerje az életjelenségeket! – Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek! Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot! Tervezze meg változatos, egészséges étrendjét! – Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton! Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fő világtájakat. Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit, közlekedési eszközeit! Matematika -es számkörben. -ig. z alapműveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban

25

atai között. - és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolódva

4. osztály Minimális követelmény környezetismeret tantárgyból 1. Tudja felsorolni az erdőtípusokat, azok jellemzőit. 2. Tudja definiálni, mi a TALAJ. 3. Tudja, hogy mi a jelentősége a víznek. 4. Tudja, hogyan óvhatja meg a környezetét, (természetvédelem) (Föld, víz, levegő). 5. Tudja a környezeti tényezőket. 6. Ismerje a településtípusokat. 7. Tudja a rovarok, halak szaporodását. 8. Tudja, hogy milyen megyében lakik, mi a megyeszékhelyünk. 9. Térképen tudja megmutatni a fő folyókat, tavakat, nagy tájegységeket. 10. Vaktérképen tudja berajzolni az előzőeket, s tudja hazánk nagy tájegységeit kiszínezni a térképen, s tudja ráírni a terület nevét. Magyar: A tanuló képes legyen – feladatok utasításainak önálló értelmezésére, végrehajtására; – érthető, helyesen tagolt, a magyar nyelv hangzástörvényeinek megfelelő beszédre a mindennapi kommunikációban – a memoriterek szöveghű előadására – előzetes felkészülés után: szöveghű, folyamatos felolvasásra – olvasmányok tartalmának elmondására néhány összefüggő, értelmes mondattal; – egy-másfél oldal terjedelmű, az életkornak megfelelő szöveg önálló (néma) olvasására, a szövegértés bizonyítására egyszerű feladatok megoldásával; – a művek által keltett élmények megfogalmazására tanítói segítséggel; – a könyvek tartalomjegyzékének használatára; – az ábécérend ismeretére;

26

– – – – – – – – – – – – –

készség szinten megkövetelhető tevékenységekre: a hangok időtartamának jelölése a begyakorolt esetekben; a j hang betűjelének helyes megválasztása 30-40 szótőben, jelölése a toldalékokban; a mondat és a tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése; a múlt idő jelének helyes használata; az igekötő és az ige leírása, ha az igekötő közvetlenül a hozzá tartozó ige előtt vagy után áll; a melléknév, a számnév fokozott alakjának helyes írásmódja; a keltezés egyszerű alakjának írása; szavak elválasztása (kivéve az összetett szókat és a tulajdonnevek nehezebb eseteit); jártasság szinten megkövetelhető tevékenységekre: szavak csoportosítása a tanult szófajok szerint; a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, záró írásjelük helyes megválasztása; a szövegműfajnak és a témának megfelelő szókincs használatára; írásbeli feladatok elvégzésére a kívánt helyesírási és íráshasználati normák megtartásával; önellenőrzésre, hibajavításra tanítói utasításra

Osztály Magyar nyelv 5. osztály Helyesírási alapelvek megnevezése, fontosabbak felismerése. 6. osztály Alapvető szófajok világában való eligazodás.

Magyar irodalom Legyen képes a tanuló egy 200 szavas szöveg megértésére, abból információk visszakeresésére. Legyen képes a tanuló beszámolni mindennapi élményeiről 5-6 mondatban. Memoriter 2-3 lírai műalkotásból. 7. osztály A legfontosabb mondatrészek Legyen képes 300-500 szavas írott ismerete, jelölése. szöveg megértésére, értelmezésére, abból információk visszakeresésére. Saját vélemény megfogalmazása. 8. osztály Helyesen használja a helyesírási Legyen képes a tanuló különféle segédkönyvet, ismerje az idézés műfajú szépirodalmi művek szabályait. Legyen tisztában a szerkezetének bemutatására, a tömegkommunikáció fogalmával. szereplők, helyzetük jellemzésére.

Matematika 4. osztály A szorzó és bennfoglaló tábla biztos ismerete. Írásbeli összeadás, kivonás, szorzás 10.000-ig. Osztás egyjegyű osztóval. A hosszúság, az űrtartalom és az idő mértékegysége. 5. osztály Közönséges tört értelmezése, bővítése, összeadás, kivonás. Tizedes törtek írása, olvasása, nagysági viszonyai. Tizedes törtek összeadása, kivonása. A negatív szám fogalma. Egész számok nagysági viszonyai, összevonása. 6. osztály Közönséges törtek, tizedes törtek szorzása, osztása. A százalék fogalma, a százalékérték kiszámítása. Oszthatósági szabályok. Alapszerkesztések. Körző, vonalzó használata. 27

7. osztály A 4 alapművelet a racionális számkörben. A hatvány fogalma. Hatványozás pozitív egész kitevő esetén. Elsőfokú függvény ábrázolása. Síkidomok kerülete, területe. 8. osztály Biztos számolás a racionális számkörben. Felírt egyenlet megoldása a mérlegelvvel. Pitagorasz tétele. A hasáb felszíne és térfogata.

Fizika 7. osztály: Ismerje a tanult fizikai fogalmakat, törvényeket. Tudja a mennyiségek jelét, mértékegységét, gyakorlati felhasználását. Tudjon egyszerű számításokat elvégezni . Az egyenes vonalú egyenletes mozgás. Út, idő, sebesség kiszámítása . Az erő, mértékegységének és jellemzőinek ismerete és alkalmazása. A mechanikai munka értelmezése és kiszámítása. A nyomás, hidrosztatikai nyomás, a légnyomás értelmezése. A felhajtóerő hatásának és Arkhimédész törvényének ismerete. Halmazállapotok, halmazállapot-változások. Az energia-megmaradás törvénye. A teljesítmény és a hatásfok értelmezése gyakorlati példákon. Fizika 8. osztály: Egy test elektromos töltésének értelmezése. Az elektromos áram fogalma, hatásainak felsorolása. Az áramkör részei. Egyszerű áramkör. Az áramerősség ,a feszültség ismerete alkalmazása,mérése. Ohm törvénye. A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromágneses indukció. A váltakozó áram. A transzformátor . A fény tulajdonsága. A tükrök és lencsék képalkotása. Fénytani jelenségek. Kémia 7. évfolyam Anyagok tulajdonságai, az anyagok csoportosítása összetétel szerint. A levegő összetétele, védelme. Az égés és tűzoltás. A víz (természetes vizek, és szennyezése, biológiailag tiszta víz, kémiailag tiszta víz). Víz alkotórészei. Az atom és elem jele. Az atom felépítése. A periódusos rendszer. Molekulák, ionok keletkezése. Kémiai reakciók, csoportosításuk különböző szempontok szerint. Kémia 8. évfolyam A hidrogén tulajdonságai, felhasználása . Nemfémes elemek és vegyületeik. Felhasználásuk, előállításuk, tulajdonságaik. Savak, sók, bázisok tulajdonságai, PH értékeik. Fémes elemek és vegyületeik. Tulajdonságaik, előállításuk, felhasználásuk. A fémek redukáló sora. Egyszerű kémiai egyenletek. Szénhidrogének. Zsírok, olajok, fehérjék szerepe ételeinkben.

28

A továbbhaladás feltételei Testnevelés 4. évfolyam Részvétel a közös gimnasztikában. A futás-, az ugrás- és a dobásfeladatok elfogadható végrehajtása. A támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatok teljesítése. Részvétel a testnevelési és sportjátékokban. 5. évfolyam Aktív részvétel a sokoldalú előkészítő és gimnasztikai gyakorlatok végzésében. Alapvető jártasság az atlétikai és tornamozgásokban, a saját test feletti uralom a támasz- és függésgyakorlatokban. Aktív bekapcsolódás a sportjátékokba. 6. évfolyam Jártasság a bemelegítésre és a képességfejlesztésre egyaránt alkalmas gyakorlatok végzésében. A tanult tornagyakorlatok biztonságos és az atlétikai mozgások összerendezett végrehajtása. Labdajátékokban a tanult technikai elemek alkalmazása. 7. évfolyam Néhány alapvető gimnasztikai gyakorlat végzése. Az atlétikai mozgások megközelítően helyes technikai végrehajtása. A torna gyakorlatelemek összekötésének biztonsága. A labdajátékokban a csapattársakkal való együttműködésre törekvés. 8. évfolyam A sokoldalú előkészítő gyakorlatok hatásainak megfelelő ismeretek és azok helyes végrehajtása. Az atlétikai mozgások összerendezett, önmagukhoz mérten javuló bemutatása. A tornagyakorlatok biztonságos végzése helyes testtartásra törekvéssel. Alapvető labdakezelési ismeretek birtoklása, a játékhelyzetekhez való alkalmazkodás. Természetismeret 5. évfolyam Hazánk legjellemzőbb termesztett növényeinek, a házban és a ház körül élő állatainak ismerete. A térképészeti alapfogalmak, az időjárás és az éghajlat elemeinek ismerete. A földfelszín alapvető formáinak ismerete.

Földrajz 6. évfolyam Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában. Ismerje hazai tájaink alapvető természetföldrajzi jellemzőit, természeti-társadalmi erőforrásait, gazdasági folyamatait, a környezet állapotát. 7. évfolyam A tanulók átfogó ismeretekkel rendelkezzenek a Föld egészéről, a kontinensek nagy tájairól és tipikus tájairól, valamint a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű ország csoportokról. Legyenek tisztában a Földet veszélyeztető tényezőkkel. Ismerjék az Európai Unió főbb jellemzőit. Ismerjék Észak-, Nyugat-, Dél- és Kelet-Európa legfontosabb országainak jellemzőit. 29

8. évfolyam Ismerjék Közép-Európa országainak fontosabb jellemzőit. Ismerjék hazánk földrajzi jellemzőit, erőforrásait. Magyarország gazdasági lehetőségei az Európai Unióban. Alapvető összefüggések felismerése a tájakra vonatkozó természeti jelenségek és a társadalmigazdasági folyamatok között. Legyenek képesek a térképet információforrásul használni. Biológia 7. évfolyam Értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait. Tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat. Tudjon különbséget tenni a csoportosítás és a rendszerezés között. Legyen tisztában a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival. Ismerje az élővilág országait, törzseit, jellegzetes osztályait. 8. évfolyam Lássa a sejtek, szövetek, szervek felépítése és működése közötti összefüggést. Legyen tisztában saját teste felépítésével és működésének alapvető sajátosságaival. Legyen tisztában a férfi és a nő közötti különbözőséggel, és a kamaszkor biológiai és pszichológiai problémáival. Ismerje a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módját, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait.

Etika 7. évfolyam Szerezzen tájékozottságot az emberi természet és a társas kapcsolatok legfontosabb sajátosságairól.

IDEGEN NYELV 5.o. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; - ismert nyelvi eszközökkel, egyszerűen megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló - tanult minta alapján egyszerű mondatokat mond - megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat megért; - ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló rövid szövegben fontos információt megtalál; - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. 30

Íráskészség A tanuló - ismert nyelvi elemekből álló rövid mondatokat helyesen lemásol. 6.o. Hallott szöveg értése A tanuló - utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; Beszédkészség A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; - tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, - megértési probléma esetén segítséget kér; - tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat megért; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló rövid szöveg lényegét megérti. Íráskészség A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen lemásol. 7.o. Hallott szöveg értése A tanuló - megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; Beszédkészség A tanuló - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; - kérdéseket tesz fel; - megértési probléma esetén segítséget kér; Olvasott szöveg értése A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget megért; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; - egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; 31

- ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid szöveget diktálás után leír - egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; - ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír. 8.o. Hallott szöveg értése A tanuló - utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; - ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt is mert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti; - jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, - kérdéseket feltesz, - eseményeket elmesél; - megértési probléma esetén segítséget kér; - egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló - ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; - egyszerűtörténetet megért; - jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; - jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. Íráskészség A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után leír; - egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; - egyszerű , strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz; - ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír.

32

Történelem 5.o. A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel r11; a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképen megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat. 6.o. A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen. 7.o. Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak. 8.o. A diák tudjon önállóan könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörtének folyamában. Informatika 6.o Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. A tanuló értse, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Tudjon alapszinten kommunikálni az adott programmal. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudjon mappákat és fájlokat létrehozni, másolni, törülni. Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal.

33

Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumokat készíteni. Tudjon használni néhány közhasznú információforrást. Tudjon webhelyekre látogatni, és ott információt megkeresni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Legyen képes egyszerű , hétköznapi algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Tudjon irányítással információt keresni a segédkönyvekben és helyi adatbázisban. Legyen képes megkülönböztetni a főbb könyvtári médiumokat. 7.o. A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit 8szöveg, kép, mozgókép, hang). Tudja használni az elektronikus levelezés alapszolgáltatásait. Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni. Ismerje fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Ismerje a könyvtártípusokat. Tudja használni az elektronikus könyvtárt. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten. 8.o. A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. Képes legyen többféle formázást tartalmazó szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumot készíteni. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni. Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki. Tudjon a szakjelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresni. Legyen képes r11; segítséggel r11; a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani. Tudjon forrásokra hivatkozni. Ének-zene 5.o Éneklés Szemelvények csoportos éneklése emlékezetből A Szózat éneklése emlékezetből Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmusban Zenehallgatás Többszörös hallgatott reneszánsz és barokk művek felismerése részleteik alapján A népi hangszerek és a népi zenekar felismerése hallás után Improvizáció Variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel. Kvintváltó dallam improvizálása (megadott formaképlet és kezdő sorok alapján). Zenei olvasás-írás ABC-s hangok megnevezése /leírás G-kulcsban (Cr17;-C) 6.o. Éneklés További 10, az éneklés tananyag felsorolt új rétegeiből választott szemelvény átélt, kifejező előadása emlékezetből. Zenehallgatás Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése. 34

Többször meghallgatott klasszikus zeneművek felismerése, témáik alapján. A szimfonikus zenekar hangszercsoportjainak, hangszereinek megnevezése. A bécsi klasszicizmus zeneszerzői, néhány alkotásuk felsorolása. Improvizáció Zenei kérdés-felelt szerkesztése (2x2 ütemes terjedelemben). Zenei olvasás-írás ismeret Dúr és moll hangnemek kottaképről történő azonosítása 1x- 1b-ig. A módosító jelek értelmezése kottakép alapján. Tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján. 7.o. Éneklés Az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott szemelvény megszólaltatása emlékezetből. Zenehallgatás A Magyar nemzeti romantika az évfolyamán tanult zeneszerzőinek és műveinek vázlatos ismertetése. A XIX. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször hallott részleteik alapján. A romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása. A romantika jellegzetes műfajának felsorolása. Improvizáció Dallamalkotás a népdalok megtanult dallam- és formaalkotási törvényszerűségei alapján. Zenei olvasás-írás Tájékozódás a kottában: zeneművek (témák, szólamok) követése kottából. Dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképről 2+-2b-ig. 8.o. Éneklés Részvétel a csoportos éneklésben, előadásban. Dalanyag bővítése 13 énekes szemelvénnyel. Zenehallgatás Tudjon többször hallott zeneművet elhelyezni a megfelelő zenetörténeti korszakban. Improvizációk Rögtönzési feladatok a tanult nép- és műzenei formák felhasználásával. Zenei olvasás-írás A leggyakoribb tempó- és dinamikai jelek alkalmazására való képesség a csoportos és egyéni éneklés során. A 8 év anyagának összefoglalásaként könnyű dallamok, ritmusok olvasása-írása.

Rajz és vizuális kultúra 5.o. A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek optimális színvonalától való elmaradás nem akadályozhatja meg. A tanuló legyen képes élményeit, érzelmeit, fantáziaképeit, gondolatait vizuális eszközökkel kifejezni. Tudja megkülönböztetni a vizuális művészeti ágakat és műfajokat, segítséggel alkalmazza a műalkotások elemzésének megismert módjait. Ismerje az őskor az ókor fő stílusjegyeit, ismerjen fel és tudjon megnevezni koronként legalább 35

három alkotást. A látványt legyen képes rajzolni, tudja a jelenség egyes tulajdonságait kiemelni. Emlékezet, képzelet alapján is legyen képes egyszerű látványt, kitalált tárgyat megrajzolni. Ismernie kell a téri helyzetek megjelenésének néhány módját. Legyen képes vizuális minőségek, egyszerűbb képi közlések szóbeli megfogalmazására, olvasására. Ismerje a tömegkommunikáció fő jellemzőit. Legyen képes felismerni és alkalmazni a stílus és a forma szerepét a fogyasztói döntésekben. Legyen jártas a tanult ábrázolási technikák alkalmazásában.

6.o. A tanuló tovább haladását a vizuális képességek optimális színvonalától való elmaradás nem akadályozhatja meg. A tanulók többségének már legyen saját, személye képi kifejezésmódja. A hangulatot, az érzelmeket kiemeléssel, átírással legyen képes kifejezni. A tartalom- és formaelemzést tudja segítséggel alkalmazni. Legyen képes példákban felismerni és megkülönböztetni a művészeti ágakat és műfajokat. legyen képes felismerni a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit, koronként legalább három-három műalkotást tudjon megnevezni. A tanuló a megfigyelt és ábrázolt formákon tudja felismerni a szabályszerűségeket. Tudja értelemszerűen alkalmazni a megismert ábrázolásmódokat. Legyen képes gondolatokat ábrázolni, érzelmeket kifejezni. Értse a funkció szerepének fontosságát a tárgytervezésében, képes legyen adott tárgy elemzésére, jelentésének feltárására. Fejlődjön jártassága a technikák alkalmazásában: mozgása legyen összehangolt, használja ügyesen az eszközöket.

7.o. A vizuális képességek optimális színvonaltól való elmaradás a tanuló továbbhaladását nem akadályozhatja meg. A tanuló rendelkezzék az ábrázoláshoz szüksége készségekkel. Kifejező és tervező munkáiban legyen képes figyelembe venni a színek optikai és érzelmi hatását. Adott elemzési szempontok szerint legyen képes műalkotásokat összehasonlítani. Ismerje a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót ismerjen fel és tudjon megnevezni. Megfigyeléskor képes legyen megítélni a téri, formai és színviszonylatokat, arányokat, meglátni a lényeges vizuális összefüggéseket, megérteni a szabályszerűségeket, legyen képes le is rajzolni. Absztrakciós képessége nyilvánuljon meg a lényegkiemelésben, a geometriai egyszerűsítésben. Képes legyen vizuális információkban eligazodni, azokat kritikusan vizsgálni. Ismerje a Monge-vetület és az axonometrikus ábrázolás alapjait, több-kevesebb önállósággal tudjon megoldani ilyen szerkesztési feladatokat. Alkalmazza tudatosan a tárgytervezés módszerét és az elemzés szempontjait. Probléma-megoldási készségei, képességei nyilvánuljanak meg az önálló alkotó, tervezőkivitelező feladatokban. Jártasa legyen az ismeretszerzés sajátos vizuális, manuális módjaiban, használja biztonsággal az ábrázolás és alakítás eszközeit. 36

8.o. A vizuális képességek optimális színvonalától való elmaradás a tanuló továbbhaladását nem akadályozhatja meg. Az általános iskola befejezésekor a tanulónak r11; a tantárgyi munkára fordítható időtől függően, személyiségéből adódó szinten r11; rendelkeznie kell a vizuális alkotó és befogadóképesség alapjaival. Legyen képes fantáziáját szabadon eresztve gondolatokat és érzéseket kifejezni az alkotó, tervező feladatokban. Ízlésítéleteit tudatosan is tudja megindokolni, átéléssel hitelesíteni. Adott szempontokat követve tudja alkalmazni a stíluskritikai műelemzést. ismernie kell a tanult művészettörténeti korszakok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót legyen képes felismerni és megnevezni. Legyen képes csaknem önállóan teret, tömeget ábrázolni látszati és axonometrikus rendszerben, szabad kézzel illetve szerkesztéssel. Szín- és tónusváltásait képes legyen megindokolni. Ismerje a vizuális kommunikáció alapvető jeleit és szabályait. Legyen tájékozott a mindennapi, a tudományos, a műszaki és a művészeti, kommunikáció feladatairól, és értse meg a tömegkommunikáció működését. Legyen képes adott célra tárgyat tervezni, készíteni. (Ismerje a szerkezet-formát (pl. Eiffel torony) és a szimbolikus formát (pl. korona). Ismerje és alkalmazza a kulturált, környezettudatos magatartás szabályait.

Technika és életvitel 5.o. Ismerkedés a környezet tudatos átalakításának elveivel és szükségességével. Egyszerű, mindnapos technikai rendszerek azonosítása. A kommunikáció alapfogalmainak alkalmazása, tömegkommunikációs eszközök kezelése. Egyszerű műveleti algoritmusok értelmezése és végrehajtása (egyszerű tervek és vázlatrajzok készítése).Becslés centiméter pontossággal, mérés milliméter pontossággal. egyszerű műszaki rajzok olvasása és készítése. A gyalogos , a kerékpáros és a tömegközlekedés szabályainak és helyes magatartásformáinak alkalmazása. A következetes és rendszeres tisztálkodása ismerete. Az egészséges táplálkozás jelentőségének felismerése. A családi munkamegosztás ismerete, a házi és ház körüli munkák gyakorlása. S szükséges eszközök és szerszámok szakszerű és balesetmentes használata. Környezetkímélő magatartás és takarékosság felismerése.

Technika és életvitel 6. A természet törvényeinek ismerete, gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. Az információtárolás és továbbítás eszközeinek használata. A munkavégzéshez szükséges anyagok, az átalakításhoz szükséges szerszámok és gépek kiválasztása, balesetmentes és szakszerű használata. Mérés milliméter pontossággal. Egyszerű műszaki rajzok készítése. Tárgyak felismerése vetületek alapján. A makett és a modell szerepe. Logikai áramkörök értelmezése. A biztonságos közlekedés alkalmazása. A kerékpáros közlekedés szabályai. Az egészséges életmód ismeretei. Egyszerű háztartási munkák gyakorlati végzése. Családi gazdálkodás összefüggései. 37

Technika és életvitel 7. A technika társadalomra és természetre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Véleményalkotás a fenntartható fejlődésről. A lehetséges környezetkímélő nyersanyag és energiaforrások bemutatása és elemzése a felhasználhatóság szempontjából. Információs rendszerek és csatornák, illetve egyszerű érzékelők megismerése konkrét példákon. Egy konkrét egyszerű gyártási folyamat bemutatása. Az erőműtípusok egyszerű összehasonlítása. Az alternatív energiaforrások és a környezetkímélő technológiák áttekintése. Gépek működésének bemutatása, modellezése. A gépek általános jellemzőinek ismerete. Erőgépek működése. Jelentős magyar és külföldi találmányok és feltalálók azonosítása. A közúti, a légi, a vízi, a vasúti közlekedés rendszereinek elemzése. Kulturált közlekedési magatartás alkalmazása. A korszerű táplálkozás módszereinek használata. Korszerű ételsor önálló összeállítása. Egyszerű háztartási gépek használata. Az infrastruktúra elemeinek ismerete. A fogyasztói érdekvédelem lehetőségeinek felismerése. A takarékosság alkalmazása. S növények gondozása, ápolása. Pályaválasztási alapfogalmak gyűjtése. Technika és életvitel 8. A villamos áram útjának ismerte az erőműtől a fogyasztóig. A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek. A vezérlés és szabályozás megismerése, áramkörök készítése. A fenntartható fejlődés problémájának megismerése. A közlekedési helyzetek helyes megítélése, a vészhelyzetek gyors felismerése és elhárítása. Tudja az egészséget fenyegető veszélyeket elkerülni, különös tekintettel a dohányzás, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás veszélyeire. Ismerje az egészséges táplálkozás szabályait.

Mozgóképkultúra és médiaismeret 8. A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során alkalmazni is tudja. Képes a technikai reprodukció és a személyes közlés elhatározására, a beállítások és a jelenetek elkülönítésére, leírására és értelmezésére. Az egyes mozgóképi szövegeket tudja elkülöníteni a valóság ábrázolásához való viszonyuk szerint: tudjon különbséget tenni pl. a dokumentumfilm és a játékfilm között. Az életkorának megfelelő szinten képes a különböző médiumokból és médiumokról szóló ismeretek összegyűjtésére, azok rendszerezésére, az önálló megfigyelésekre. Tudjon érvelni olyan vitában, amely a médiaszövegek (pl. reklám, hírműsor) valóságtartalmáról folynak. A mozgóképi szövegekkel, a média működésével kapcsolatos ismereteit a műsorválasztás során is alkalmazni tudja.

38