HÁZIREND. Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 2013

HÁZIREND Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

2013.

1

Tartalom: A.) ISKOLA I. Bevezető 1. Cél, feladat 2. Házirend hatálya 3. Közösségek meghatározása II. Jogok 1. A tanulók jogai 2. Jogok érvényesítése 3. Tájékoztatás, véleménynyilvánítás III. Kötelességek 1. Intézményi szinten 2. Tanórán IV. Iskolánk munkarendje 1. Intézmény 2. Tanóra 3. Tanórán kívüli foglalkozások 4. Hiányzások - Késések - A hiányzások igazolása - A hiányzások hatása a magatartás értékelésére - Szankciók V. Jutalmazás VI. Büntetés VII. Magatartás, szorgalom értékelésének szempontjai VIII. Egyéb rendelkezések 1. Térítési díjak mértéke az Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégiumban 2. Tanórához és gyakorlathoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 3. Tankönyvtámogatás, ösztöndíj, szociális támogatás 4. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás 5. Egészségügy 6. Az iskola védelmi rendszere 7. Ügyintézés 8. Munka-, tűz- és balesetvédelem 9. Rendkívüli események 10. Helyiségek használata

B.) TANMŰHELY C.) KOLLÉGIUM D.) NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL, FELÜLVIZSGÁLAT, MÓDOSÍTÁS E.) A HÁZIREND ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA F.) MELLÉKLETEK I. Intézményi mellékletek 1. Belső vizsgaszabályzat a.., Szakiskola és szakközépiskola 2

b., Szakképzés 2. Érettségi vizsgaszabályzat 3. Osztályozó vizsga 4. Vonatkozó törvények, jogszabályok és rendelkezések II. Kollégiumi házirend

A.) ISKOLA I. Bevezető: 1. A házirend célja, feladata Célja: Iskolánk házirendje helyi jogforrás, amelynek célja olyan szabályok kialakítása, érvényesítése, amely  az intézmény törvényes működését,  a zökkenőmentes nevelő-oktató munka végzését és a  kiegyensúlyozott közösségi életet biztosítja. Feladata: A házirend feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény  törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával,  közösségi életének szervezését,  Pedagógiai Programjában megfogalmazott célok megvalósítását,  oktató-nevelő munkájának maradéktalan ellátását,  használóinak, de főként a gyermekeknek, tanulóknak egymással való kapcsolatát,  azon belső rendszabályainak kialakítását, amelyek megtartása lehetővé teszi az egyéni és kollektív jogok érvényesülését (de nem az iskola munkájának rovására). 2. A házirend hatálya  A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és az iskola minden alkalmazottjának.  A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a Pedagógiai Program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.  A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 3. Közösségek meghatározása Osztályközösség: Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén-mint pedagógusvezető- az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – két főt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Szakmai csoportok: Az azonos szakmát tanuló diákok csoportja, az osztályközösség része. Diákkör: Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, énekkar, művészeti csoport, stb. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején –az adott lehetőségek figyelembevételével- a

3

tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a tantestület dönt. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. A diákkörbe a tanulóknak a tanév elején be kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységeinek segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákok képviselőiből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét a munkát segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat elnöke /tanuló/ beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A tanulók nagyobb csoportja ill. közössége: az egy évfolyamra járó tanulókat jelenti.

II. Jogok A tanulói jogviszonyból eredő mindenféle módosításhoz a törvényes képviselő egyetértése szükséges. 1. A tanuló(k) joga, hogy  az intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák  iskolai tanulmányi rendjében pihenőidő, szabadidő, testmozgási lehetőség legyen  sportolási, étkezési lehetőséget alakítsanak ki életkorának megfelelően  személyiségét, emberi méltóságát, családi élethez való jogát tiszteletben tartsák és védelmet biztosítsanak számára, e jogának gyakorlása azonban a.) nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, b.) nem veszélyeztetheti a saját, társai és az intézmény alkalmazottainak egészségét, c.) nem veszélyeztetheti a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását  adottságainak és képességeinek megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön,  a 11. osztálytól kezdődően a kerettantervben, a Pedagógiai Programban, az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között válasszon a választható tantárgyakból,  vallását gyakorolja, de oly módon, hogy azzal nem akadályozhatja az iskolai oktató nevelő munkát, valamint nem sértheti mások személyiségét, méltóságát,  kérelmére kollégiumi ellátásban részesüljön,  válasszon a választható tantárgyak és foglalkozások közül, 4



előzetes egyeztetés után (az iskola igazgatójának engedélye alapján) társaival, vagy egyénileg használja az iskola létesítményeit, helyiségeit, felszerelését (könyvtár, sportlétesítmények, számítógép, stb.),  igénybe vegye az iskolai egészségügyi szolgáltatást,  véleményt mondjon az iskola működésével, életével, pedagógusok munkájával kapcsolatos kérdésekben, de oly módon, hogy az nem sértheti mások emberi méltóságát,  kérelmére - jogszabály szerint meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról,  választhat, illetve megválasztható a diákönkormányzat tisztségviselőjének, valamint minden egyéb tanulóközösségi tisztségre,  kérelmére, indokolt esetben, szociális támogatásban részesülhet,  javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatosan diákokat érintő kérdésekben,  információt kapjon az iskola működésével és a vele foglalkozó pedagógusok munkájával összefüggő kérdésekkel kapcsolatban,  megismerje az iskola Pedagógiai Programját, a helyi tanterv követelményeit,  részt vegyen az iskolai tanulóközösségek foglalkozásain, az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken,  kezdeményezze a diákönkormányzat, vagy a diákkör, szakkör létrehozását,  kultúrált formában tájékozódjon tanulmányi előmenetelével, érdemjegyeiről, tanulmányi munkája értékelésével, iskolai élettel összefüggő kérdésekről,  kérdéseire legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kapjon,  kérje, hogy azonos tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat írására ne kerüljön sor,  dolgozatát 14 napon belül kiértékelve megtekinthesse,  vitás ügyekben, problémás esetekben segítséget kérjen az osztályfőnökétől, a gyermekvédelmi felelőstől vagy az iskola igazgatóságától illetve bármely pedagógusától, valamint hogy kérdéseire érdemi választ kapjon. 2. Tanulói jogok érvényesítése az iskolában 2.1. A tanuló egyéni érdeksérelme esetén írásban panaszt nyújthat be felülvizsgálat kérése céljából. A Felülvizsgálati Kérelemben le kell írnia a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva.  a panasz kivizsgálására az iskolaszék jogosult.  a panasz érdemi elbírálására, orvoslására a benyújtástól számított 7 napon belül az igazgató köteles intézkedni (mint munkáltató, vagy pedig mint intézmény-vezető) s arról írásban kell értesítenie a tanulót. 2.2. Jogszabálysértés esetén a tanuló, vagy a törvényes képviselője Törvényességi Kérelmet adhat be az igazgatóhoz, melynek elbírálása az iskolafenntartó hatásköre. 2.3. A tanuló minden egyéb az iskolai élettel kapcsolatos érdeksérelmi ügyben az iskolai diákönkormányzathoz fordulhat, melynek intézési módját és rendjét a diákönkormányzati SZMSZ tartalmazza. 2.4. Az igazgató bűncselekmény gyanúja esetén köteles feljelentést tenni, bárhonnan kap információt az iskola tanulóival kapcsolatosan. 3. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása a.) A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról

5

  b.) c.)

d.)

e.)   f.)

g.) h.)

i.)

j.)

az iskola igazgatója a diákközgyűlésen tanévenként egy alkalommal, a zsibongóban elhelyezett hirdetőtáblán és iskolai körözvényeken keresztül folyamatosan tájékoztatja. az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és az ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői szervezet választmányi ülésén minden félév elején, a porta mellet elhelyezett hirdetőtáblán keresztül és előzetes megbeszélés alapján személyesen is folyamatosan tájékoztatja. az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:  szóban: a.) a szülői értekezleteken, b.) a nevelők fogadó óráin, c.) a nyílt tanítási napokon, d.) a tanulók értékelésére összehívott megbeszéléseken, e.) előzetes egyeztetés alapján bármelyik tanítási napon,  írásban az ellenőrző könyvben és postai úton. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskolaszékkel. Az iskola belső szabályzataiban a tanulókra vonatkozó rendelkezésekről tájékoztatást lehet kérni tanítási időben az iskola igazgató helyetteseinél illetve az iskolai könyvtár nyitvatartási idejében az intézmény könyvtárosától.

III. Kötelességek 1. Intézményi szinten A tanuló kötelessége, hogy  tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, dolgozóit és tanulótársait, őket a napszaknak megfelelően köszöntse,  munkahelyén, az iskolában a nemek közötti kultúrált viselkedés szabályait megtartsa. 6

           

úgy éljen jogaival, hogy azzal mások és az iskola közösségeinek érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában, fegyelmezetten és figyelemmel részt vegyen a tanórákon, szakmai gyakorlatokon és a választott foglalkozásokon ismerje meg és minden az iskola által szervezett programon tartsa be a Házirend előírásait, közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, közreműködjön rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában, megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, észleléskor azonnal jelentse a másokat veszélyeztető állapotot és a balesetet, az iskolában megjelenése, öltözködése ápolt és ízléses, túlzásoktól mentes, életkorának megfelelő legyen, az iskolában és az iskolai rendezvényeken viselkedjen kultúráltan, magatartásával mutasson példát, ünnepélyen viseljen ünneplő ruhát (fehér blúz, ing és sötét szoknya, nadrág, hozzá illő cipővel), a fiatal szervezetre különösen káros hatású dohányzástól, szeszesital és kábító hatású szerek fogyasztásától tartózkodjon.

2. Tanórán, gyakorlati foglalkozáson A tanuló kötelessége, hogy  becsengetéskor a szaktanárt fegyelmezetten várja a tanterem előtt,  a hetes jelentése után tanfelszerelését, füzeteit, könyveit előkészítse,  a tanórán figyeljen,  képességeinek megfelelően aktívan részt vegyen a munkában,  ha szólni kíván, kézfelemeléssel jelezzen,  felszólításra állva feleljen  ne használjon nem a tanórai munkához kapcsolódó eszközöket telefon, discman, walkman, újság). Ezek használata a tanórán SZIGORÚAN TILOS!  tanóra alatt ételt, italt ne fogyasszon, ne rágógumizzon,  a tanórához nem kapcsolódó könyv, folyóirat, stb. nézegetésével ne zavarja a pedagógus és társai munkáját.

IV. Iskolánk munkarendje 1. Intézmény a.) Az iskola épülete tanítási időben hétfőtől -péntekig 06 órától 20 óráig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon az iskola igazgatója által engedélyezett rendezvények kivételével zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az iskola igazgatója adhat engedélyt írásbeli eseti kérelem alapján. b.) A tanulóknak tanítás előtt 10 perccel a tanítás helyére meg kell érkezni. c.) A tanítás előtti gyülekezés helye: az osztályterem vagy a szakterem előtt. d.) Az iskolában a csengetési rend az alábbi: 1. óra 08.00 órától 08.40 óráig 10 perc szünet 2. óra 08.50 órától 09.30 óráig 10 perc szünet 3. óra 09.40 órától 10.20 óráig 10 perc szünet

7

4. óra 10.30 órától 11.10 óráig 10 perc szünet 5. óra 11.20 órától 12.00 óráig 10 perc szünet 6. óra 12.10 órától 12.50 óráig 15 perc szünet 7. óra 13.05 órától 13.45 óráig 5 perc szünet 8. óra 13.50 órától 14.30 óráig 5 perc szünet 9. óra 14.35 órától 15.15 óráig 5 perc szünet 10. óra 15.20 órától 16.00 óráig 5 perc szünet 11. óra 16.05 órától 16.45 óráig 5 perc szünet 12. óra 16.50 órától 17.30 óráig 5 perc szünet 13. óra 17.35 órától 18.15 óráig e.)A tanítási órák ideje 40 perc, a gyakorlati képzések óráinak hossza 60 perc. f.) Az óraközi szüneteket a tanulók az ügyeletes nevelők utasítása szerint a folyosókon vagy az udvaron töltik a kultúrált magatartás szabályait megtartva, ügyelve saját és társaik testi épségére. 2. Tanóra a.) Az óra megkezdése után érkező tanulók késését az osztálynaplóba a tanár köteles bejegyezni. Az órakezdés után indokolatlanul később érkező tanulók igazolatlan órával büntethetők a későbbiekben részletezettek szerint. b.) Becsengetés után a tanítási óra a hetes jelentésével kezdődik. A tanítási óra kezdetén és végén a tanulók a tanárt vagy az órát látogató személyt néma felállással köszöntik. c.) Az iskolai érdemjegyek, tájékoztatások, közlések céljára rendszeresített ellenőrző könyvet köteles a tanuló naponta magával hozni, kérésre tanárának átadni. d.)A tanuló köteles a nevelői bejegyzéseket s egyéb közléseket 7 napon belül aláíratni. e.) Egy tanítási napon az osztályközösség csak két témazáró dolgozatot írhat, melynek időpontját a tanár köteles a megelőző órán bejelenteni a tanulóknak. f.) A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő írásbeli (ellenőrző könyvbe beírt) kérésére, az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanár írásbeli engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. g.) Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:  hetesek  tanulói ügyeletesek az iskola portáin h.) A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól, az osztályfőnök kijelölése alapján. A hetesek nevét az osztálynaplóban fel kell tüntetni. Feladataik az alábbiak:  gondoskodnak a tanterem előkészítéséről a tanórára (kréta, tiszta szivacs, víz,),  a termet kiszellőztetik,  az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik,  az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a jelenlévők létszámát és a hiányzó tanulók nevét,  ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után 10 perccel nem érkezik meg, jelentik az ügyeletes igazgatóhelyettesnek.  óra végén gondoskodnak az osztályterem rendjéről, tisztaságáról (letörlik a táblát, leoltják a villanyt, összeszedik a szemetet). i.) Tanulói ügyeletesek működnek a tanítás alatt és az óraközi szünetekben. A tanulói ügyelet beosztását az osztályfőnök végzi. A tanulói ügyeletesek segítik a kijelölt területükön az ügyeletes nevelők és a portások munkáját, ügyelnek a rendre. j.) A testnevelési órákra, edzésekre, a sportfoglalkozásokra vonatkozó külön szabályok: 8

 

a tanuló a sportcsarnokban csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat, a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük,  a sportfoglalkozáson a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, elsősorban a balesetek elkerülése miatt! ,  az ékszerek megőrzését a tornacsarnokban tartózkodó pedagógus feladata biztonságosan megoldani,  a szabályok megszegéséből adódó rongálás illetve baleset esetén a tanuló felelősségre vonható. 3. Tanórán kívüli foglalkozások a.) Az iskola tanulói számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:  tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezek rendje az intézmény munkatervében szerepel és a munkaterv elfogadásával érvénybe lép.  iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelés órával együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.  diákkörök: a különféle diákkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A diákkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A diákkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Diákkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.  versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.  kirándulások, szabadidős foglalkozások: Az iskolában megszerzett elméleti tudás mélyítésére intézményünk oktatói rendszeres szakmai kirándulásokat szerveznek minden tanévben. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A tanulók részvétele a szakmai kirándulásokon és a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.  az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportcsarnok, számítógép, videokamera ) a tanulók – tanári vagy szülői felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

9

b.) A tanórán kívüli foglalkozásokat a nevelők a munkatervben elfogadott és a tanulókkal ismertetett időpontokban tartják. Az ettől eltérő időpontokról a tanulókat és szüleiket értesíteni kell. c.) A tanórán kívüli foglalkozásokra a jelentkezés önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, a jelentkezés egy tanévre szól. d.)A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a nevelők, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. e.) A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásról ismételten igazolatlanul hiányzó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. f.) Az iskolai könyvtár a tanulók számára tanítási napokon a könyvtár ajtaján kifüggesztett rend szerint tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és az iskola dolgozói vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik és egy tanévre szól. 4. Hiányzások a.) Késések: A tanterembe illetve a gyakorlati helyre az osztály, csoport és a nevelő, szaktanár megérkezése után megjelenő tanuló későnek számít. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról illetve gyakorlatról, az órát, gyakorlatot tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri elméleti óra esetén a 45 percet, gyakorlat esetén a 60 percet, egy tanítási óráról illetve gyakorlatról történő hiányzásnak minősül. b.) A hiányzások igazolása: A tanulónak a tanóráról vagy a tanórán kívüli foglalkozásról történő hiányzását szülői vagy orvosi igazolással kell igazolni.  A szülő egy tanévben legfeljebb háromszor egy tanítási napot igazolhat. Ennél hosszabb időre történő távolmaradásra a szülő írásbeli kérése alapján az iskola igazgatója adhat engedélyt. A hiányzásról szóló szülői igazolást a tanuló ellenőrző könyvébe kell beírni. Az igazgató hat oktatási napig, az osztályfőnök három oktatási napig, a gyakorlati oktatásvezető egy gyakorlati napig terjedő időre, a szaktanár saját tanítási órájáról a hatáskörében távolmaradást engedélyezhet.  A szülőnek a betegség vagy más rendkívüli ok miatt történő hiányzás első napján értesítenie kell a tanuló osztályfőnökét.  A tanulónak a szülői vagy az orvosi igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatnia, legkésőbb a mulasztást követő osztályfőnöki órán.  Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell a tanár(ok) által megszabott határidőn belül. c.) A hiányzások hatása a magatartás értékelésére  példás (5) érdemjegyet az a tanuló kaphat, akinek nincs igazolatlan mulasztása.  jó (4) érdemjegyet az a tanuló kaphat, akinek legfeljebb egy igazolatlan órája volt.  változó (3) érdemjegyet az a tanuló kaphat, akinek 2-5 óra igazolatlan mulasztása volt.  rossz (2) érdemjegyet az a tanuló kaphat, akinek 5 óra felett volt az igazolatlan mulasztása. 10

d.) Szankciók  Ha egy tanítási évben a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen: a.) az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a 250 tanítási órát, b.) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20 %-át, c.) egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályvizsgát tegyen.  Ha a tanuló a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) 20 %-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében, gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges.  Ha a tanuló mulasztása az előző pontban meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára.  Megszűnik a tanuló jogviszonya – tanköteles kivételével – annak, aki igazolatlanul 30 tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.  ismétlődés esetén az igazolatlan késések a korábban leírtak szerint 45 perc illetve gyakorlat esetén 60 perc összidő esetén egy igazolatlan órának számítanak.  két óra igazolatlan mulasztás esetén a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.  3-7 igazolatlan mulasztás esetén a tanuló osztályfőnöki intésben részesül.  10 óra igazolatlan mulasztás esetén a tanuló igazgatói figyelmeztetésben részesül.  10 óra feletti igazolatlan mulasztás esetén a tanuló igazgatói intésben részesül.  ha az igazolatlan mulasztás eléri a 20 órát, a tanuló ellen fegyelmi eljárást kell kezdeményezni.  az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanuló első igazolatlan mulasztásakor.  3 igazolatlan órától az iskola köteles levélben értesíteni a szülőt, a gyermekjóléti szolgálatot és a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyzőt is.

V. Jutalmazás 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít,  vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskola, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  szakmai versenyeken eredményesen szerepel,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,

11

 szakoktatói dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret  nevelőtestületi dicséret. 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi valamint közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért,  kiemelkedő közösségi munkáért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. 4. Tárgyjutalomban részesülnek – az intézmény anyagi lehetőségeinek figyelembevételével – azok a tanulók, akik  iskolai szintű versenyek helyezettjei,  iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön eredményesen szerepelnek,  szakmai versenyeken eredményesen szerepelnek,  a tanév során példamutató magatartásúak és tanulmányi eredményük kiemelkedő,  iskolai tanulmányaikat kiemelkedő eredménnyel folytatták és zárták le,  kiemelkedő közösségi munkát végeztek. 4. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni. VI. Büntetés 1. Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,  a tanulói Házirend előírásait megszegi,  igazolatlanul mulaszt, büntetésben kell részesíteni. 2. Az iskolai büntetések formái:  szaktanári figyelmeztetés,  szakoktatói intés,  szakoktatói megrovás,  osztályfőnöki figyelmeztetés,  osztályfőnöki intés,  osztályfőnöki megrovás,  igazgatói figyelmeztetés,  igazgatói intés,  igazgatói megrovás, 3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelesség szegésnek minősülnek az alábbi esetek:  súlyos agresszivitás, a másik tanuló megverése, bántalmazása,  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása, terjesztése,  a szándékos károkozás,  az iskola nevelői, alkalmazottai emberi méltóságának megsértése,

12



ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint FEGYELMI ELJÁRÁS indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója dönt. A fegyelmi eljárást a mellékletében foglaltak szerint kell lebonyolítani. A kiszabható fegyelmi büntetések fokozatai:  megrovás,  szigorú megrovás,  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,  eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,  kizárás az iskolából. A fegyelmi büntetést az iskola igazgatója ismerteti a tanulókkal és az iskolaszékkel, diákönkormányzattal. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen 15 napon belül a tanuló fellebbezéssel élhet, melynek során írásban kérelmet nyújthat be az iskola fenntartójához egyéni érdeksérelemre illetve törvényességi kifogásokra alapozva. 6. A tanuló iskolai tanulmányai folytatása során okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén a Ptk. Szabályai szerint kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékét a károkozás körülményeinek kivizsgálása alapján az iskola igazgatója határozza meg, amely nem haladhatja meg  gondatlan károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50 %-át,  szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét.

VII. Magatartás, szorgalom értékelésének szempontjai 1. Magatartásminősítés szempontjai:  fegyelmezettség, szabálytisztelet  viselkedéskultúra, hangnem  hatás a közösségre, társas emberi kapcsolatok  Házirend betartása  felelősségérzet 2. A magatartás félévi és év végi értékelése: Példás magatartású az a tanuló, aki:  a közösség alakítását, fejlődését munkával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, valamint iskolai és iskolán kívüli viselkedésével aktívan erősíti, és társait is erre ösztönzi,  szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne.  a Házirendet betartja, társait is erre ösztönzi,  nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben tisztelettudó és udvarias.  semmilyen szintű figyelmeztető intézkedés nem történt vele szemben  fegyelmezett, pontos és segítőkész.  képességeinek megfelelően teljesít. Jó magatartású az a tanuló, aki:  részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás.  a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja. 13

 nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben tisztelettudó és udvarias.  fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos.  legfeljebb csak szóbeli fegyelmező intézkedés történhet vele szemben. Változó magatartású az a tanuló, aki:  a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, viselkedésével szemben kifogások merülnek fel;  a Házirend szabályai ellen gyakran vét;  nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben hangneme, beszédmódja kifogásolható;  fegyelme ingadozó, személyiségével az osztályban többször van probléma;  legfeljebb osztályfőnöki intésben részesült. Rossz magatartású az a tanuló, aki:  magatartásával a közösség értékrendjét negatív irányba befolyásolja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be;  közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek;  a Házirend több pontját gyakran súlyosan megsérti;  nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben tiszteletlen és udvariatlan;  fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik;  fegyelmező intézkedési fokozatokkal rendelkezik, melyek leírása az SZMSZ-ben található. 3. Szorgalom minősítésének szempontjai:  tanulmányi munka  munkavégzés  kötelességtudat  tanórán kívüli információk felhasználása, többletmunka 4. A szorgalom félévi és év végi értékelése Példás szorgalmú az a tanuló, aki:  igényli a tudás bővítését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját;  munkavégzése pontos, megbízható, minden tárgyban elvégzi feladatait (iskolai, házi)  önálló a munkában, önellenőrzése rendszeres és alapos;  kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik;  érdeklődése a tárgyakon kívüli ismeretanyagra is kiterjed;  egyes tárgyakban a tananyagon felül is produkál (gyűjtőmunka, versenyek, szakkörök)  felszerelésére gondot fordít, rendszeresen elhozza;  részt vesz az iskola tanórán kívüli életében. Jó szorgalmú az a tanuló, aki:  figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi, megbízhatóan dolgozik;  alkalmanként ösztönözni kell munkavégzését, ellenőrzi önmagát, hiányosságait pótolja;  az órákra többnyire képességeinek megfelelően készül fel;  érdeklődése megmarad az előírt tananyag keretein belül;  felszerelését rendszeresen elhozza. Változó szorgalmú az a tanuló, aki:  munkájában ingadozó, sokszor megbízhatatlan, időszakonként dolgozik csak, máskor figyelmetlen, pontatlan;  önállóan, csak utasításra kezd el dolgozni, nem ellenőrzi önmagát;

14

 szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire;  felkészülése nem rendszeres, felszerelése gyakran hiányos Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki:  valamilyen tantárgyból félévkor vagy év végén elégtelen osztályzatot kapott;  figyelmetlenül dolgozik, általában megbízhatatlan, feladatait nem végzi el;  nem hajlandó komoly erőfeszítésre, munkavégzésre;  nem törődik kötelességeivel;  felkészülése alacsony fokú, felszerelése sokszor hiányos, rendetlen;  feladatait csak esetenként, hangulata alapján teljesíti.

VIII. Egyéb rendelkezések 1. Térítési díjak mértéke az Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégiumban A második szakma megszerzésére az állam csak meghatározott esetekben biztosít normatív finanszírozást – tehát a második szakma tanulásához az esetek többségében térítési díjat kell fizetni. Nem kell térítési díjat fizetni a következő esetekben: 

Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet esetén:

Gyermekvédelmi törvény, 1997/XXXI. tv. 7/A. §409 (1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. (2) Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.  Azon sajátos nevelési igényű tanuló esetében, aki testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, valamint enyhe értelmi fogyatékos, ingyenes a második szakképesítés megszerzése.

I.

Nappali rendszerű iskolai oktatásban második szakképesítésre való felkészüléskor

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. § (2) bekezdés c) pontja alapján „A fenntartó c) meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit, A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának bizonyos százaléka alapján kéri az intézmény.

15

Dombóvár város önkormányzata képviselőtestületének 23/2011. (IV.29) önkormányzati rendelete értelmében a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 25 százaléka Intézményünkben az egy tanulóra jutó éves kiadás 140.000,- forint. Ennek alapján az éves térítési díj mértékét 35.000 forint közötti összegben állapítjuk meg. (Minimális összeg:21000 Ft) Az első félév díjának befizetési határideje a szeptember 30. Annak a tanulónak, aki nem az iskolai tanműhelyben, hanem tanulószerződés keretében teljesíti a számára előírt gyakorlatot, csak az elméleti oktatásra jutó térítési díjat kell befizetni.

Szakma Települési környezetvédelmi technikus Számítógéprendszer karbantartó Vendéglős Autószerelő Villanyszerelő Szerkezetlakatos Hegesztő Pincér Szakács Cukrász Élelmiszer- és vegyi-áru eladó Épületasztalos Bútorasztalos Kőműves Festő, mázoló és tapétázó

Moduláris (új) OKJ Elmélet Gyakorlat 60% 40% 50 % 40% 50% 30% 30% 30% 30% 30% 30% 30% 30% 30% 30% 30%

50% 60% 50% 70% 70% 70% 70% 70% 70% 70% 70% 70% 70% 70%

A térítési díj összegét tanulmányi eredmény alapján csökkentjük.



Az 1. szakképzési évfolyam második félévében illetve a további évfolyamokon a térítési díjat az előző félév tanulmányi eredménye határozza meg. A második félévre jutó térítési díj fizetési határideje február 28-a. Tanulmányi eredmény

Fizetendő összes térítési díj (Ft/ félév) 10500 11375 12250 13125 14000 17500

4,51-5 4,0-4,5 3,51-3,99 3,0-3,5 2,51-2,99 2,51 alatt

Tanulószerződéses diákok esetében a fenti csökkentett térítési díjakból csak a képzés elmélet-gyakorlat arányának megfelelően, az elméletre jutó térítési díjat kell megfizetni.

II.

Felnőttoktatásban - esti

oktatás formájában - szervezett szakközépiskolai oktatás esetében 16

a. 9. évfolyam b. 10. évfolyam c. 11-12. évfolyam:

ingyenes ingyenes a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. § (2) bekezdés c) pontja alapján a térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának számítása alapján kérhet az intézmény.

Dombóvár város önkormányzata képviselőtestületének 23/2011. (IV.29) önkormányzati rendelete értelmében a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 40 százaléka Intézményünkben az egy tanulóra jutó éves kiadás 88.000,- forint. Ennek alapján az éves térítési díj mértékét 35.200 forint összegben állapítjuk meg. (Minimális összeg 17600 Ft) A térítési díjat a 10. évfolyam tanulmányi eredménye alapján – azon tanulók esetében, akik iskolánkban járták a 10 évfolyamot – a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. § (2) bekezdés c) pontja értelmében az alábbiak szerint csökkentjük: Tanulmányi eredmény 4,51-5 4,0-4,5 3,51-3,99 3,0-3,5 2,51-2,99 2,51 alatt

III.

Felnőttoktatásban - esti felkészüléskor

Fizetendő térítési díj (Ft/félév) 10560 11440 12320 13200 14080 17600

oktatás formájában - szervezett első szakképesítésre való

a. Ápoló (54 723 01 1000 00 00 )

  

13. évfolyam a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. § (2) bekezdés c) pontja alapján a térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 20-40 százaléka 14. évfolyam a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. § (2) bekezdés c) pontja alapján a térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 20-40 százaléka

15. évfolyam a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. § (2) bekezdés c) pontja alapján a térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 20-40 százaléka Dombóvár város önkormányzata képviselőtestületének 23/2011. (IV.29) önkormányzati rendelete értelmében a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 40 százaléka Intézményünkben az egy tanulóra jutó éves kiadás 70.000 forint. Ennek alapján az éves térítési díj összegét 28.000 forint összegben állapítjuk meg. (Minimális összeg 14000 Ft) A 13. évfolyam első félévében mindenkinek egységesen 14 000 forint a térítési díja, amit a második félévtől a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. § (2) bekezdés c) pontjában megfogalmazott felhatalmazás értelmében az első félév tanulmányi eredménye alapján csökkentünk. Tanulmányi eredmény 4,51-5 4,0-4,5 3,51-3,99 3,0-3,5 2,51-2,99

Fizetendő térítési díj (Ft/félév) 8400 9100 9800 10500 11200

17

2,51 alatt

14000

b. Erősáramú elektrotechnikus (54 522 01 0000 00 00)

 

13. évfolyam a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. § (2) bekezdés c) pontja alapján a térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 20-40 százaléka

14. évfolyam a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. § (2) bekezdés c) pontja alapján a térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 20-40 százaléka Dombóvár város önkormányzata képviselőtestületének 23/2011. (IV.29) önkormányzati rendelete értelmében a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 40 százaléka Intézményünkben az egy tanulóra jutó éves kiadás 70.000 forint. Ennek alapján az éves térítési díj összegét 28.000 forint összegben állapítjuk meg. (Minimális összeg 14000 Ft) A 13. évfolyam első félévében mindenkinek egységesen 14 000 forint a térítési díja, amit a második félévtől a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. § (2) bekezdés c) pontjában megfogalmazott felhatalmazás értelmében az első félév tanulmányi eredménye alapján csökkentünk. Tanulmányi eredmény 4,51-5 4,0-4,5 3,51-3,99 3,0-3,5 2,51-2,99 2,51 alatt

Fizetendő térítési díj (Ft/félév) 8400 9100 9800 10500 11200 14000

IV. Felnőttképzésben második szakképesítésre való felkészüléskor A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. § (2) bekezdés c) pontja alapján a térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 20-40 százaléka Dombóvár város önkormányzata képviselőtestületének 23/2011. (IV.29) önkormányzati rendelete értelmében a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 40 százaléka Intézményünkben az egy tanulóra jutó éves kiadás 140.000,- forint. Ennek alapján az éves térítési díj mértékét 56.000 forint összegben állapítjuk meg. (Minimális összeg: 28000 Ft) Második szakképzés esetén első évfolyam első félévében a fizetési kötelezettsége: 28.000-Ft. A térítési díjat a második félévtől az első félév tanulmányi eredménye alapján a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. § (2) bekezdés c) pontjában megfogalmazott felhatalmazás értelmében az alábbiak szerint csökkentjük: Tanulmányi eredmény 4,51-5 4,0-4,5 3,51-3,99 3,0-3,5 2,51-2,99 2,51 alatt

Fizetendő térítési díj (Ft/félév) 16800 18200 19600 21000 22400 28000

18

A térítési díjat első féléves összegét szeptember 30-ig kell megfizetni. A második félévi összegét február 28. –ig.

A szociális helyzet alapján adható kedvezmények Dombóvár város önkormányzata képviselőtestületének 23/2011. (IV.29) önkormányzati rendelete 8 és 9 § -nak értelmében.

(1) Szakképzési évfolyamokon, felnőttoktatásban tanuló esetében szociális helyzete alapján a tandíj és a térítési díj összegét a nevelési-oktatási intézmény vezetője kérelemre – legfeljebb 50%-kal csökkentheti a félévre vonatkozóan figyelembe véve. (2) A kedvezmény mértékének megállapításánál a nevelési-oktatási intézmény házirendjében szabályozottakkal összhangban figyelembe kell venni különösen, hogy a gyermek, tanuló a) tartósan beteg, b) három vagy annál több gyermekes családban él, c) egyedülálló, tartósan beteg vagy fogyatékos szülő által nevelt, d) gyámság alatt áll, e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, f) védelembe vétel alatt áll, g) felnőttoktatás esetén családtagjai eltartásáról is gondoskodik. (3) Szociális helyzete alapján nem adható kedvezmény annak a gyermeknek, tanulónak, akinek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem meghaladja a kötelező legkisebb munkabér mindenkori összegét. (4) A kezdő évfolyamra felvételt nyert tanulónak az első félévben szociális helyzetre való tekintettel lehet csak kedvezményt adni. (1) A szociális helyzet alapján adható kedvezmény iránti kérelmeket az első félévben szeptember 15-ig, a második félévben február 15-ig a nevelési-oktatási intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. (2) A kérelemhez csatolni kell a gyermekkel, tanulóval közös háztartásban élők jövedelemigazolását, valamint a szociális kedvezményre való jogosultságot igazoló dokumentumokat. (3) A benyújtott kérelemről a nevelési-oktatási vezetője dönt

a 2011. évi CXC. törvény a

nemzeti köznevelésről 83. § (2) bekezdés c) pontja szerint.

2. Tanórához és gyakorlathoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába  A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszereléseken túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik.  Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, értékes órát, stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével hozhatnak.  A tanítás megkezdése előtt az iskola Főportáján leadott 1. nagyobb értékű tárgyakért, 2. nagyobb összegű pénzért, 19



3. tanuláshoz nem szükséges eszközökért (mobiltelefon, walkman, discman, stb.) az intézmény anyagi felelősséget vállal. A le nem adott eszközökért, tárgyakért, pénzért az intézményt semmilyen felelősség nem terheli. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át.

3. Tankönyvtámogatás, ösztöndíj, szociális támogatás Intézményünkben a felsorolt juttatásokat a mindenkor érvényben lévő törvények alapján vehetik igénybe a tanulók. 4. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéől és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 5. Egészségügy  Az iskolában kedd és csütörtöki napokon orvosi szolgálat működik  Az iskolaorvos rendelési ideje az adott tanév Munkatervében található. Rendelési időn kívül rendkívüli esetben az intézményben tanító egészségügyi szaktanárokat is felkereshetik a tanulók tanácsadás céljából. 6. Az iskola védelmi rendszere Intézményünkben felszerelt és működő rendszerek:  mozgásérzékelők,

20

 riasztó,  kamerák. 7. Ügyintézés Tanítási időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 12.30 és 15.00 óra között. Tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére az iskola külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, a tanévzárón az iskola igazgatója által kihirdetett rend szerint.

8. Munka-, tűz- és balesetvédelem A tanulók, iskolai dolgozók a munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályokat az iskolai SZMSZ mellékletében szereplő szabályzatokban leírt módon kötelesek érvényesíteni, megtartani. Ezeket a szabályzatokat minden tanév elején osztályfőnöki órán a tanulókkal, szülői értekezleten a szülőkkel ismertetni kell, illetve az iskolában jól látható helyen ki kell függeszteni. 9. Rendkívüli események Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. 10. Helyiségek, területek használata  Az iskola tanulóinak, dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja  Az alábbi szaktantermek használatához a szaktanár vagy felelős engedélye szükséges: 1. tornacsarnok, 2. elektronikai és erősáramú mérőterem, 3. számítástechnikai terem, 4. nyelvi labor  Az iskola tanulói az intézmény létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják.  A tantermeket és az egyéb termeket, helyiségeket mindenki köteles rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni, fokozottan ügyelve a rendre, tisztaságra,  Vagyonvédelmi okokból az iskola helyiségeit, tantermeit az óra, vagy foglalkozás után kulccsal be kell zárni,  Az intézmény helyiségei az igazgató előzetes írásbeli engedélye alapján bérbe adhatóak. A bérleti szerződésbe meg kell határozni a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét.  Az iskola sportlétesítményei csak akkor adhatók bérbe, ha az nem gátolja az iskolai sportkör működését.

21



Az iskola területére diákoknak csak kerékpárral lehet behajtani. Motorkerékpárral illetve gépkocsival kizárólag intézményünk felnőtt dolgozói parkolhatnak az iskola erre kijelőlt udvarrészén.

B.) TANMŰHELY A gyakorlati foglalkozásokon résztvevő tanulókra az Intézet házirendjében megfogalmazott rendelkezések érvényesek, ezen túlmenően a következő szabályok lépnek életbe a Tanműhelyben: 1. A napi foglalkozások rendje  A tanműhely területén az oda beosztott tanárokon, oktatókon és tanulókon kívül más nem tartózkodhat!  .A tanulóknak kötelező megtartani a munkaegészségügyi, és munkavédelmi szabályokat, amikről az oktató, havi rendszerességgel, vagy a munka megkezdése előtt köteles a tanulókat kioktatni és erről oktatási naplót kell vezetni.  .A gyakorlati oktatáson résztvevő tanulók kötelesek legkésőbb 6 óra 55 perckor az oktatóteremben kipihenve, munkaruhába átöltözve, írószerrel, munkanaplóval, ellenőrzővel felszerelkezve jelentkezni az oktatónál.  .Munkaruha kötelező! A munkaruhát a balesetvédelmi rendszabályoknak megfelelően kell viselni.  .Az ügyeletes oktató az öltözőt 7 órakor zárja, a kulcsot az irodába felakasztja és a munkanap befejezésekor nyitja. Az öltözőt 14 óra előtt az ügyeletes oktató csak rendkívüli esetben nyithatja ki.  .A tanműhelyi munkanapok reggel 7 órakor bevezető foglalkozásokkal kezdődnek.  .A tanműhelyben történő elhelyezkedés után a napos tanuló a csoport tanulóit sorakoztatja, majd jelentést tesz a tanulólétszámról és a hiányzásokról.  

.A bevezető foglalkozás 25-35 perces. .A gyakorlati oktatásban részesülő tanulók reggeli szünete 8 óra 55 perckor kezdődik és 9 óra 20 percig tart.  A tanulók oktatói felügyelettel vonulnak az ebédlőbe, ahol tiszta körülmények között reggeliznek meg.  A délelőtti szünet 11 óra 15 perckor kezdődik és 11 óra 25 percig tart.  A tanulók anyagi felelősséggel tartoznak a tanműhely által leltárilag rájuk bízott szerszámok és eszközök után.  . A gyakorlati oktatás 14 órakor ér véget. Ezután van lehetőségük a tanulóknak és az oktatóknak az ebédelésre.  . A tanműhely területén működő tantermekben folyó tanítás rendje megegyezik az elméleti oktatás rendjével. A tanműhely területén működő tantermekbe az óraadó tanárok kísérik a tanulókat és felelnek a rendért.  . A dohányzás rendjének be nem tartása fegyelmi büntetést von maga után!  . A tanulók szeszesitalt nem fogyaszthatnak, szeszesital hatása alatt munkába nem állhatnak.  . A tanulóknak a tanműhely területén, a gyakorlati foglalkozások alatt mobil telefon és walkman birtoklása, használata tilos!  . Ékszert a balesetvédelmi rendszabályoknak megfelelően lehet viselni.  . A tanulók nagy értékű tárgyaikat, pénzt ne hozzanak magukkal a tanműhely területére!

22

 . A tanulóknál szabályellenesen tartott tárgyak eltűnéséért vagy megrongálódásáért az iskola felelősséget nem vállal! 2. Mulasztások, késések, távolmaradási engedély A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező! 

 

Az esetleges mulasztást, illetve annak ellenőrzését és számonkérését az osztályfőnök és a szakoktató együttesen végzi. A tanulóknak gyakorlati oktatás idejére eső mulasztását a gyakorlati oktatás helyén a szakoktatójánál kell igazolni. Az igazolást a hiányzást követő első gyakorlati oktatási napon a tanuló köteles bemutatni. A szakoktató az igazolást láttamozza, csoportnaplóba igazolja. Mindennemű hiányzást a szakoktatónak minden hónap utolsó gyakorlati oktatási napján be kell vezetni az osztálynaplóba. A tanulóknak egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a gyakorlati órák húsz százalékát. Az a tanuló, aki az előbbieknél többet mulasztott, a tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Nem teljesítette az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit az a tanuló, aki a gyakorlatról igazolatlanul három óránál többet mulasztott vagy az igazolt mulasztása meghaladta az összefüggő gyakorlat óraszámának tíz százalékát, ide nem értve a betegség miatt, orvos által igazolt távollétet. Igazolt mulasztás esetén a tanuló az igazgató által meghatározott helyen és időben az összefüggő szakmai gyakorlati követelményeinek eleget tehet.

3.Baleset-elhárítás, elsősegély nyújtás  Minden tanuló köteles az iskolába történő beiratkozás előtt szakmai alkalmassági orvosi vizsgálaton részt venni, tanévenként újból az időszakos orvosin felülvizsgálatra elmenni.  Ha a tanulót az iskolába jövet, vagy a tanműhely területén, vagy munkahelyén sérülés éri köteles az oktatójának jelezni.  A tanműhelyben, a tanműhely vezetői irodában van elhelyezve az elsősegélynyújtó doboz. Az elsősegélynyújtást az iskola felnőtt dolgozói végzik. 4. Fegyelemsértés, károkozók felelősségre vonása Az iskolai Házirendben foglaltaknak megfelelően.

C.) KOLLÉGIUM, 5. melléklet

D.) NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL, FELÜLVIZSGÁLAT, MÓDOSÍTÁS 1. Nyilvánosságra hozatal A házirendet az elfogadástól számított 7 napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az iskola igazgatója köteles intézkedni.

23

A házirendet az alábbi helyekre jól láthatóan ki kell függeszteni:  igazgatói titkárság,  tanári szoba,  igazgató helyettesi szoba,  könyvtár,  diákönkormányzat helyisége,  tanműhely,  kollégium,  tornacsarnok,  tanétterem. A házirendből egy-egy példányt kapnak:  diákönkormányzat vezetője,  diákönkormányzatot segítő felnőtt személy,  iskolaszék,  szülői munkaközösség,  osztályfőnökök,  tanműhely vezetője,  tornacsarnok vezetője,  kollégium vezetője,  tanétterem vezetője. A házirendet minden tanév elején ismertetni kell :  osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal,  szülői értekezleten a szülőkkel,  gyakorlati foglalkozásokon. Beiratkozáskor minden tanuló megkapja a házirend kivonatos példányát. 2. Felülvizsgálat, módosítás Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha  jogszabályi változások következnek be,  az igazgató, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, az iskolaszék együttesen igényt tartanak erre. Az érvényben lévő házirend felülvizsgálatát, módosítását minden tanév szeptember 30-ig javasolhatja:  az iskola igazgatója,  a nevelőtestület,  az iskolaszék,  a diákönkormányzat iskolai vezetősége. A felülvizsgálat elindítása írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselője nyújt be az intézmény igazgatójának. A felülvizsgálatot a javaslat beérkezését követő 30 napon belül be kell fejezni ( egyeztetés, elfogadás) s annak eredményét a módosított házirendben rögzíteni kell.

24

E.) A HÁZIREND ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA Az iskolai Házirendet az iskolai diákönkormányzat …………..év…………………..hó………napján tartott ülésén megtárgyalta és a benne foglaltakkal egyetértett. Dombóvár, 20 ……………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetője Az iskolai Házirendet az iskolaszék …………..év…………………..hó………napján tartott ülésén megtárgyalta és a benne foglaltakkal egyetértett. Dombóvár, 20 …………………………………. iskolaszék elnöke Az iskolai Házirendet a szülői munkaközösség iskolai vezetősége …………..év…………………..hó………napján tartott ülésén megtárgyalta és a benne foglaltakkal egyetértett. Dombóvár, 20 …………………………………….. szülői munkaközösség vezetője Az iskolai Házirendet az iskola nevelőtestülete …………..év…………………..hó………napján tartott ülésén megtárgyalta és elfogadta. Dombóvár, 20 ………………………………….. igazgató Az Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Házirendjét KLIK Szekszárdi Tankerülete …………év……………….hó…….napján tartott ülésén jóváhagyta.

Kelt: ……………………………….. Tankerületi Igazgató

25

F.) MELLÉKLETEK I. Belső vizsgaszabályzat a.) Szakiskola és szakközépiskola A vizsga letételének különös hangsúlyt kell adnunk, mind súlyában, mind külsőségeiben. Legyen dicsőség a vizsga a tanuló számára, legyen büszke eredményeire. A vizsgák és az eredményhirdetés nyilvánosak, de a nyilvánosság korlátozható. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Cél Követelmények Tantárgyak és számonkérés rendszere Jelentkezés Felkészülés Vizsga menete Minősítés Eredmények számbavétele

Vizsgáztatás a tantárgyi tudás értékelési módja. Egyben lehetőség a vizsgázó számára, hogy számot adjon egy nagyobb időszak alatt megszerzett tudásról, egy előre meghatározott időpontban, előre ismertetett célok, követelmények alapján. 1. Cél: a./ rendszerező ismétlésre késztetés b./ vizsgarutin megszerzése 2. Követelmények: I. szakiskolákban az évfolyamok tantervi anyaga a tényleges tanítási-tanulási folyamathoz viszonyítva. II. Szakközépiskolákban az évfolyamoknak megfelelő tantervi anyag alapján az érettségi követelményeinek megfelelően. III. Szakképzésben a szakmai követelményeknek megfelelően. 3. Tantárgyak és a számonkérés rendszere: A vizsgák időpontja félévkor és év végén az utolsó tanítási héten. Iskolatípusonkénti számonkérés rendszere a mellékletben. 4. Jelentkezés: A kötelező vizsgatantárgyakra nem kell jelentkezni. A választható tantárgyakból egyet kötelező választani és ezt egy hónappal a vizsga előtt írásban kell leadni az osztályfőnököknek. 5. Felkészülés: A vizsgákra folyamatosan készüljön a tanuló, a rendszerező ismétlések előtt is. Ennek érdekében a témaköröket az érdekeltekkel közölni kell. A pedagógusok a témazáró dolgozatok összeállításánál vegyék figyelembe a vizsgaanyagot. 6. A vizsga menete:

26

A vizsgázó tanulók létszámának megfelelően el kell készíteni a pontos beosztást a vizsgák előtt két héttel, hogy mikor, kik, miből, kinél, hol vizsgáznak, tehát: dátum, osztály, tantárgy, vizsgabizottság, tanterem. 7. Minősítés: A tanulói teljesítményeket a közoktatási tv. szerint kell értékelni, tehát lehet jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen minősítés. A vizsgaminősítés súlyozottan számít az év végi osztályzatnál. A félévi és az év végi érdemjegy megállapítása azokból a tantárgyakból, amelyből a diák vizsgát tett: A szaktanár az alább felsorolt három lehetőség közül választhat. A választott lehetőséget egy tanulócsoport (osztály) minden tagjára alkalmaznia kell, tehát nem teheti meg azt, hogy ugyanazon tanulócsoportban többféle elvet alkalmaz az érdemjegy megállapításánál. A szaktanár által az adott tanulócsoportra választott értékelési formát a tételek, témakörök kihirdetésével egyidőben a tanulókkal ismertetni kell. 1. A vizsgán szerzett érdemjegy két témazáró dolgozat jegynek felel meg, ezért piros tintával kétszer kell beírni a naplóba. Az érdemjegy megállapítása ezek után már a szokásos módon történik. 2. Félévi vizsga esetén a szaktanár a szorgalmi időszak érdemjegyei alapján megállapít egy jegyet, majd ezt átlagolja a vizsgán szerzett érdemjeggyel. A kapott eredményt a szokásoknak megfelelően értékelve állapítja meg a félévi érdemjegyet. Év végi vizsga esetén a szaktanár átlagolja az első félévi érdemjegyet, a második félév szorgalmi időszakában szerzett jegyekből alkotott egyetlen érdemjegyet és a vizsgajegyet. a kapott eredményt a szokásoknak megfelelően értékelve állapítja meg a félévi érdemjegyet. 3. A szaktanár kiszámítja a félév, illetve – év végi vizsga esetén – az egész év érdemjegyeinek az átlagát, ezt a vizsgajegy megerősíti, leronthatja, vagy javítja a feleletnek megfelelően. 8. Eredmények számbavétele: A minősítéseket a vizsgajegyzőkönyvbe kell rögzíteni. Szóbeli vizsga esetén még a vizsga napján, írásbeli vizsga esetén a szóbelik utolsó napján. Az írásbeli munkák a megjelölt-kihirdetési időpontban megtekinthetők.

II. Kollégium I. Általános rendelkezések

1. A Házirend a kollégiumi közösség életét szabályozó dokumentum. Betartása minden tanuló és intézményi dolgozó számára kötelező, megsértése jogkövetkezményekkel jár. 2. A Házirend a kollégium egészére vonatkozó általános szabályokat tartalmazza. II. Kollégiumi felvétel 1. A felvételi kérelmet írásban a „kollégiumi jelentkezési lap” kitöltésével, és nagykorú tanuló esetén saját, kiskorú tanulónál a szülő(gondviselő ) aláírásával lehet benyújtani. 2. Kérelem tanév közben is benyújtható. 3. A kollégiumi felvételről a kollégium vezetője dönt, a kollégiumi DÖK véleményét figyelembe véve.

27

4. A belépő tanulókat a kollégium írásban értesíti augusztus végén a felvétel tényéről és a további teendőkről. 5. Indokolt esetben a kollégista tanuló írásban kérheti a kollégiumi jogviszony fenntartása mellett a beköltözésének elhalasztását, ennek engedélyezéséről a kollégium vezetője dönt. 4. A kollégiumi jogviszony megszűnik a tanév végén, a kiskorú tanuló szülőjének vagy gyámjának írásbeli kérelmére, ill. a nagykorú tanuló saját írásbeli kérelmére; valamint annak a tanulónak, akinek az iskolájában a tanulói jogviszonya tanév közben megszűnik; vagy jogerős „Kizárás” fegyelmi határozattal. III. Diákönkormányzat 1. A kollégisták – érdekeik képviselete céljából – diákönkormányzatot (továbbiakban: DÖK) hozhatnak létre. 2. A kollégiumi diákönkormányzat a DÖK SzMSz szerint működik, amit évente felülvizsgál. 3. A kollégiumi DÖK segítését a kollégium vezetője látja el. IV. Kollégiumi tanulói munkarend 06.00 ÉBRESZTŐ 06.30-07.30 TISZTÁLKODÁS ÖLTÖZKÖDÉS 06.30-07.00 REGGELI 06.30 SZOBA TAKARÍTÁS, KÉSZÜLŐDÉS 07.45 INDULÁS AZ ISKOLÁBA 07.45 KOLLÉGIUM ZÁRÁSA, 08.00 DÉLUTÁNOS TANULÓK TANULÓSZOBÁJA 12.00 KOLLÉGIUM NYITÁSA 12.00-14.30 EBÉD . 13.00-15.30 KIMENŐ, SZABADFOGLALKOZÁS 15.45 FELKÉSZÜLÉS A TANULÓSZOBÁRA 16,00-16.55 I. TANULÓSZOBA 16.55-17.00 SZÜNET 17.00-17.55 II. TANULÓSZOBA 18.00-21.00 SZABADFOGLALKOZÁS, KIMENŐ(LAP SZERINT) 19.00 BEÉRKEZÉS KIMENŐRŐL (KÉK LAP) 19.00-20.00 FELZÁRKÓZTATÓ III. TANULÓSZOBA (IV. KATEGÓRIA) 20.00 BEÉRKEZÉS KIMENŐRŐL (FEHÉR LAP) 21.00 BEÉRKEZÉS KIMENŐRŐL (PIROS LAP) CSENDES TAKARODÓ! 21.30-IG ZUHANYZÁS, TISZTÁLKODÁS 21.30-22.00 FELKÉSZÜLÉS A TAKARODÓRA LÉTSZÁMELLENŐRZÉS(Tartózkodás csak a szobában vagy a saját folyosón.) 22.00 TAKARODÓ, VILLANYOLTÁS V. Kimenő, eltávozás A kollégium lakói a kollégiumot engedély nélkül nem hagyhatják el. Az iskolai foglalkozás és a gyakorlati munka végeztével a tanulóknak szabad kimenőjük van.

28

Minden nap 15 30-ig biztosított a kimenő, kivéve azokat a tanulókat, akik jó tanulmányi eredményük miatt ez alól mentesülnek. A vacsora után a kimenő a kimenőlapok szerint történik, melynek időpontjait a kollégiumi laprendszer szabályozza. Kimenő lap leadásával történik. Vasárnap az ügyeletes tanár 20 óráig adhat kimenőt. Pontatlanság esetén a kedvezmény megvonható. A laptól eltérő kimenőt a csoport nevelőtanára vagy (rendkívüli esetben) az ügyeletes nevelő adhat, érdem szerint kivételes esetben maximum 21.30-ig. KOLLÉGIUMI LAPRENDSZER I. Kategória (Piros lap) Feltételek: Magatartása, társaival kapcsolata példás. Tanulmányi munkájában szorgalmas, folyamatos felkészülést tükröz. Elégtelen osztályzata nincs. Tanulmányi átlaga 4.00 feletti. Kollégiumi és iskolai kötelezettségeit rendszeresen teljesíti. Környezete példás, rendezett 18 évet betöltött tanuló Szakmát vagy érettségi szerzett tanuló Jogok: Naponta 7.00-18.00-ig illetve 18.00-21.00 óráig szabad mozgás, kimenő. Tanulásban teljes kötetlenség tanulószobák látogatása alóli teljes felmentettség. II. Kategória (Fehér lap) Feltételek: Magatartása, társaival kapcsolata jó. Tanulmányi munkájában szorgalmas, folyamatos felkészülést tükröz. Javítatlan elégtelen osztályzata nincs. Tanulmányi átlaga 3.00-4.00 között van. Kollégiumi és iskolai kötelezettségeit rendszeresen teljesíti. Környezete rendezett tiszta. Jogok: Kimenő iskola után 15.30-ig, valamint 18.00-20.00 óráig. Egy tanulószobai kötelezettség 16,00-16.55 óráig, második tanulószobát a szobájában töltheti. Hetente egy alkalommal különleges kimenő a csoport nevelőtanárának írásos engedélyével.

III. Kategória (Kék lap) Feltételek:

Jogok:

Magatartása, társaival kapcsolata megfelelő. Tanulmányi munkája gyenge felkészülést mutat. Tanulmányi átlaga 2.00-3.00 között van. Környezete rendezett, tiszta. Kimenő iskola után 15.30-ig, illetve 18.00-19.00 óráig. Tanórai kötelezettsége:16.00-17.55 óráig

29

IV. Kategória (lap nélkül) Feltételek:

Jogok:

Magatartása, társaival kapcsolata kifogásolható. Tanulmányi munkája gyenge. Tanulmányi átlaga a félévi illetve év végi eredménye 1.00 (bukott) vagy bármely tárgyból bukásra áll. Környezete kifogásolható. Tanulószobai kötelezettségét rendszeresen nem teljesíti. Kimenő az iskola után 15.30-ig. Vacsora után 19 óráig. Kimenőt a kollégiumvezető vagy a csoport nevelőtanár adhat indokolt esetben Tanulószobai kötelezettsége 16,00-17,55 és 19.00-20.00-ig.

DÖK engedmények: - a diákönkormányzat tagjai egy kategóriával feljebb kerülnek -

diákönkormányzat vezetője tanulmányi eredménytől függetlenül I. kategóriások (PIROS laposok)

VI. Kollégiumi foglalkozások 1. A kollégiumi foglalkozások időtartama az iskolához igazodva általában 40 perc, maximum 90 perc. A tanulószobai foglalkozások között 5 perces szünetet kell tartani. 2. A tanulók kötelező foglalkozásai: a) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő, egyéni vagy csoportos foglalkozás, b) közösségi fejlesztést megvalósító, a csoportok működésével összefüggő csoportos foglalkozás, c) a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos foglalkozás, d) a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás, 3. A kollégiumi foglalkozások alól felmenthető a tanuló, kivéve a tematikus csoportfoglalkozásokat, és a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos foglalkozást. VII. Hazautazás Az iskola rendhez, a munkahelyi elfoglaltsághoz igazodva biztosítjuk. Eltávozni pénteken csak a szoba rendbetétele után lehet. Önkényes hazautazás felelősségre vonással jár. Visszatérni vasárnap este 16-20 óráig kell, kivételes esetben a visszaérkezés legkésőbbi időpontja 21.00-ig. IX. Egyéb szabályok

1. Látogatás a kollégiumban:

30

A tanuló látogatót csak a portánál fogadhat 20.00-óráig. Szülői látogatás esetén a nevelőtanár vagy az ügyeletes nevelő engedélyével a hozzátartozók a hálószobákat is megtekinthetik.

2. Takarítás, tisztaság: A kollégiumban rendnek és tisztaságnak kell lenni! A kollégisták szobáik és környezetük tisztaságáról maguk gondoskodnak. A hálószobák rendbetételét reggel 7.30-ig el kell végezni. A szobákat csak a festést nem rongáló, nem károsító dekorációval lehet hangulatossá tenni. Romlandó élelmiszert a szobákban tárolni tilos! Annak elhelyezése a nevelői szobában lévő hűtőszekrényben zárt, névvel ellátott tárolódobozban lehet. 3. Az a tanuló, aki felvételt nyert a kollégiumba, köteles ideiglenesen bejelentkezni. 4. Idegen tanuló (ill. személy) a kollégiumban nevelői engedély nélkül nem tartózkodhat. 5. Minden kollégista tartozik kulturált ember módjára viselkedni! 6. A napi első találkozáskor az intézet, a konyha dolgozóit a napszaknak megfelelően tisztelettudóan kell köszönteni. 7. Valamennyi kollégistának kötelessége takarékoskodni a vízzel, villannyal, takarító eszközökkel. 8. Minden tanuló anyagi felelősséggel tartozik a kollégiumi berendezésekért. A rongálást köteles mindenki az ügyeletes nevelőnek, illetve a csoportvezető nevelőtanárnak bejelenteni. A kollégiumban okozott kárt az érintett tanulóknak, illetve közösségeknek kell megtéríteni 9. A kollégisták a tanórán kívüli foglalkozásokat (intézeti szakkör, intézeti sportkör) a nevelőtanárok engedélyével látogathatják. 10. A kollégista tanuló a kollégiumon kívül is (mozi, színház, közlekedési eszköz) kollégistához méltóan viselkedni és a közösségi normákat betartani köteles. 11. Rendkívüli hazautazás vagy beérkezés csak a szülők írásos kérése alapján, vagy nagyon indokolt esetben engedélyezhető. A rendkívüli hazautazást engedélyező nevelőtanár kötelessége a jelenléti ívre bejegyezni (H) és a távozás tartamát. Ha valamely tanuló igazolatlanul van távol a nevelőtanárának kötelessége aznap, de legkésőbb másnap a szülőt értesíteni.(telefonon vagy levélben) 12. A TV-t 21.00-ig, vagy az ügyeletes nevelő engedélyével különleges esetben 22.00-ig lehet nézni. 22 órán túli, a közösséget érdeklő TV műsort csak tisztálkodás és az esti hálórend után nézhetnek a tanulók! 13. Az épület ablakain kihajolni veszélyes, kikiabálni illetlenség és tilos! 14. Az ablakon bármi tárgyat, szemetet kidobálni nem szabad, megszegése súlyos fegyelmi vétséget jelent!

31

15. A kollégiumban szeszes italt behozni, annak területén szeszes italt fogyasztani tilos! Ittas állapotban visszatérni nem szabad. A tilalom ellen vétőket, megfelelő orvosi ellátásban részesítjük, a gondviselőt azonnal értesítjük és ügyük fegyelmi bizottság elé kerül. 16. A kollégiumban legnagyobb vétségnek a lopás számít. Aki bármely értékű tárgyat eltulajdonít, annak a kollégiumi elhelyezését felfüggesztjük, ügye fegyelmi bizottság elé kerül. 17. A kollégium területén minden nemű szerencsejáték tilos! 18. Az intézet (iskola és kollégium) területén a kollégista sem saját, sem szülei tulajdonát képező járművet nem tárolhat! 19. Ha a tanuló otthon betegszik meg, köteles haladéktalanul telefonon, vagy levél útján tudatni hollétét, állapotát, betegsége várható idejét! Az ügyeletes nevelőtanárnak a jelenléti ívre „B”-vel jelölni kell és az étkezést le kell mondani 8 óráig Ha a tanuló a kollégiumban betegszik meg az ügyeletes nevelőtanárnak kell jelezni, az intézkedik a beteg ellátásáról. (orvos, hazautazás, étkezés lemondás stb.) 20. A mellékhelyiségek használatakor mindenki köteles az egészségügyi szabályokat betartani! 21. A kollégiumi szobák kívülről bezárhatók, de csak abban az esetben, ha a szobában nem tartózkodik senki. Belülről bezárni tilos! A kollégiumi nevelőtanár a szobákba bármikor és bármilyen esetben bemehet. 22. A kollégium területének és a közvetlenül kapcsolódó közlekedő utak tisztaságáért minden kollégistatanuló felelős. 23. A tanulók, társuk személyi tulajdonát képező holmikat (ruha, cipő, tisztálkodó eszközök, mobiltelefon, stb.) más nem használhatja. A tanulók tulajdonát képező bármilyen értéktárgyért a kollégium felelősséget nem vállal. 24. Zenét hallgatni csak a társak zavarása nélkül lehet. Hangoskodni, zenét hallgatni 15.4518.00-ig és 21.00 után a kollégium egész területén tilos! 25. A telefonokat tanulószobákon illetve takarodó után használni tilos! X. 18 éven felüli vagy szakmát, érettségi szerzett kollégistákra vonatkozó szabályok 1. életkoránál fogva autonóm jogalanyként önmagáért felelős, saját ügyeiben maga jár el, de döntéseiről köteles szüleit tájékoztatni. 2. a házirend betartása a kollégista jogviszonyból adódóan rá is vonatkozik. 3. joga van a tanulással töltött idejét és helyét megválasztani. 4. köteles a kollégiumi tagsággal járó foglalkozásokon részt venni, a csoportfoglalkozásokon heti egy alkalommal, a szabadon választható kötelező foglalkozásokat éve3s szinten 33 órában köteles teljesíteni. 5. számára az elrendelt foglalkozásokon, részvételen túl a távollét 21 óráig biztosított.

32

Tantárgyak évfolyamonkénti számonkérésének rendszere

9.

10.

9.

10.

11.

12.

A B C D A B C H K R V H K R V H K R V H K R V

K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K

K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K

K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K

K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K

K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K*

K K K K

K K K K K K K

K K K K K K K K K K K V V V

V

V V V V

V

V

( K=kötelező, V=választható, K*=vizsgahét előtt írásban )

V V V V V V V V

K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K

K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K

K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K

K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K

K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K* K*

Szakmai Tantárgy

Földrajz

Biológia

Kémia

Fizika

Idegen Nyelv

Matematika

Történelem

Nyelvtan

Irodalom

Szakmai Tantárgy

Földrajz

Biológia

Kémia

Fizika

Idegen Nyelv

Történelem

Matematika

Év végén

Nyelvtan

Irodalom

Félévkor

K K K K

K K K K K K K

V

V V V V V V V V V

K K K K K K V

V

K K V V V V

V

V V V V

V

V

b.) Szakképzés Az OKJ-s szakmák belső vizsgarendszer szabályzata

A vizsgáztatás célja:  A megszerzett ismertek ismétlése, a hiányok pótlására való késztetés  Tapasztalatszerzés a szakelméleti és a gyakorlati vizsgákon, a végzős tanulókat a szakmai versenyeken való helytállásra segítse, a sikeres szakvizsgázás.  Fejlessze a tanulók szóbeli, írásos és rajzi kommunikációs képességeit.  A szóbeli vizsgákon törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásbeli, rajzi és gyakorlati munkáikban az igényességre.  A tanulók érezzék a tanulási eredmények, a sikerek értékét.  A tantárgyi és a gyakorlati vizsgatevékenység során fejlődjön a tanulási és a szakmai motiváció.  Tiszteljék és becsüljék egymás eredményeit és teljesítményeit. A szakmai vizsgák az OKJ-s szakmákban kötelezőek.  A vizsgák tantárgyai a szakvizsgák tárgyai  A szóbeli vizsgakérdéseket a vizsgák előtt egy hónappal ki kell adni. /felelősök a szaktanárok  A vizsgaköteles tantárgyak szakmánként a mellékletben.  Az írásbeli, rajzos munkákat a vizsgák előtti órákon kell elkészíteni, ezeket a tanulók a szóbeli előtt megtekinthetik.  A szóbeli vizsgákat félévenként két tanítási napon kell megoldani.  A vizsgáztatás vizsgabizottság előtt történik /legalább két fős/.  A végzős évfolyamokon az év végén figyelembe kell venni a pénteki zöldnapot, amely nem lehet vizsganap.  A vizsgák eredményeit vizsgajegyzőkönyvbe kell rögzíteni. A gyakorlati vizsgákat szakmacsoportonként a gyakorlati munkahelyen kell megszervezni. A szükséges anyagokról, eszközökről a gyakorlati foglalkozások oktatói gondoskodnak. A félévenkénti gyakorlat vizsgafeladatokat az oktatók kötelesek írásban leadni a gyakorlati oktatásvezetőnek a vizsga időpontjának megjelölésével, hogy azt ellenőrizni lehessen. Egyes szakmákban a gyakorlati felméréseket a Tolna megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara a megyeszékhelyen is szervezi, amelyekre több gyakorlati feladatot is megjelöl, ezekre az oktatók készítsék fel a tanulókat. Az itt szerzett jegyek lesznek a vizsgajegyek. A tanulói teljesítményt értékelni kell. A félévi és az év végi érdemjegy megállapításához a szaktanár, oktató az alábbi felsorolt három lehetőség közül választhat: 34

1. A vizsgán szerzett érdemjegy két témazáró dolgozat jegynek felel meg, ezért piros tintával kétszer kell beírni a naplóba. Az érdemjegyek megállapítása ezek után már a szokásos módon történik. 2. A félévi vizsga esetén a szaktanár, az oktató a szorgalmi időszak érdemjegyei alapján megállapít egy jegyet, majd ezt átlagolja a vizsgán szerzett érdemjeggyel. A kapott eredményt a szokásnak megfelelően értékelve állapítja meg a félévi érdemjegyet. Az év végi vizsga esetén a szaktanár átlagolja a második félévi érdemjegyet és a vizsgajegyet. A kapott eredményt a szokásnak megfelelően értékelve állapítja meg az év végi jegyet. 3. A szaktanár kiszámítva a félév, illetve –év végi vizsga esetén – az egész év érdemjegyeinek átlagát, ezt a vizsgajegy megerősíti, leronthatja, vagy javíthatja a feleletnek, a vizsgamunkának megfelelően.

35

Hegeszt ő 1.

Mezőgazdaság i gépész

Szerkeze Gázvezeték Gépkész. t-lakatos és lakatos szer. 1.

2.

1.

2.

1.

2.

1.

2.

2.

3. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. X X X X

X X

X X

X X X X X X

X X

X X

X

X X X X X X X

X X X X

X

X

X

X X

X

X X X X

és X X

X X X X X

X X X

X

X

X

36

X

gázkészülékek

X X X X

X

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

Szakmai számítás

Gépelemek

Géprajz

Mezőgazdasági javítása

gépek

Járművezetési ismeretek

Mezőgazdasági munkagépek

Mezőgazdasági erőgépek

Mezőgazdasági ismeretek

Mechanika

Technológia

Háztartási javítása

Minőségbiztosítás

Gazdasági és vállal-kozási alapismeretek

Szakrajz

Munkakörnyezetvédelem

Műszaki alapismeretek

Irányítástechnikai alapismeretek

Hegesztési ismeretek

Műszaki ábrázolás

Anyagismeret

Szakmai ismeret

Szakmai alapismeret

félévek

évfolyam

Szakma megnevezése

TANTÁRGYAK

X X X X

X X

X X X X X X X X

SZAKMAI TANTÁRGYI VIZSGÁK RENDSZERE [OKJ ÉVFOLYAMOK] KÖNNYŰIPARI SZAKTERÜLET

33 5276 05 Nőiruha-készítő

1. 1. 2.

I. II. I. II: I. II.

X X

X X X X X X

Ruhaipari géptan

Gazdasági alapismeretek

Ruhaipari technológia

Munkakörnyezetvédelem

Ruhaipari anyagismeret

Ruhaipari szakmai ismeretek

félévek

évfolyam

Szakma megnevezése

31 5276 03 Varrómunkás

és

Tantárgyak

X X X X X X

X X

X X

SZAKMAI TANTÁRGYI VIZSGÁK RENDSZERE [OKJ ÉVFOLYAMOK] ÉPÍTŐ-FAIPARI SZAKTERÜLET

1. asztalos 2. 1. festő

2. 1.

kőműves

2.

38

I. II: I. II. I. II: I. II. I. II: I. II.

X X

X X

X X

X X X X X X X X X X X X

X X X X X X X X X X X X

X X X X X X X X X X X X

Szakmai gyakorlati vizsga

Szakmai számítás

Szakmai ismeret

Anyagismeret

Szakrajz

félévek

évfolyam

Szakma megnevezése

Munkakörnyezetvédelem

és

Tantárgyak

X X

X X

X X X X X X X X X X X X

SZAKMAI TANTÁRGYI VIZSGÁK RENDSZERE [OKJ ÉVFOLYAMOK] VILLAMOS SZAKTERÜLET

2.

X X

X X

X X

X X X X

Ipari elektro

Szakmai ismeret

Elektrotechnika

Műszaki rajz

Anyagismeret X X

X X

Gazdasági ismeret

Épületvillamossági szerelő

I. II: I. II.

Szakmai számítás

1.

félévek

évfolyam

Szakma megnevezése

Munkakörnyezetvédelem

és

Tantárgyak

X X

X X

Dombóvár, .2011. szeptember 1.

________________________________ Kiss Ernő igazgató

2. Érettségi vizsgaszabályzat Érettségi vizsgaszabályzat az érvényben lévő törvények alapján készül az aktualitásnak megfelelően. Megtekinthető az igazgatóhelyettesi irodában és nyitvatartási időben az intézmény könyvtárában.

39

3. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgára a tanuló a titkárságon jelentkezhet az adott tanév félévének, illetve tanév szorgalmi időszakának végén, az osztályozó értekezletet megelőzően. Határideje: legkésőbb két héttel az osztályozó értekezletet megelőzően kell jelentkezni. 4. Vonatkozó törvények, jogszabályok és rendelkezések 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről házirendre vonatkozó szakaszai: 25. § (2) Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait. (3) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 83. § (2) A fenntartó c) meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit,

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról házirenddel kapcsolatos szakaszai: 5. § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat, b) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait,

40

c) a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét, d) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, e) a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit, f) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, g) elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját, h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg a) a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet, b) az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, c) a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, d) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket, e) a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást, f) az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, g) az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást.

41

BELSŐ RENDELKEZÉSEK Az iskola látogatási rendje: A Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium belépési szabályzata külsős személyek számára: 1. Felnőtt és fiatalkorú esetén egyaránt az érkező jelzi a portán látogatási szándékát, a látogatás okát, illetve hogy mennyi ideig tervezi itt tartózkodását. 2. Az iskola alkalmazottja telefonon értesíti az illetékes alkalmazottat, vagy az intézmény vezetőjét. (ügymenettől függően titkárság, gondnok, gazdasági osztály, vezetőség, pedagógusok, szakoktatók) 3. A belépő személy(ek) nevét, a belépés okát a portaszolgálat írásban rögzíti. 4. A belépő személy kilépéskor jelzi távozását.

Dombóvár, 2011. szeptember 1.

Kiss Ernő igazgató

42