Házamnak ugyanilyen fontos jelképe ez a növény, hiszen nekik terveztem, az ő közösségüket fogja szolgálni

diploma_hagyományőrző ház, Újhartyán

Heli Judit_2012 tavasz

A rozmaring A borítón található rozmaring a svábok szimbóluma, az ÖSSZETARTOZÁS, SZERETET, BÉKE, HŰSÉG jelképe. Esküvőkön minden férfi kap egy szál rozmaringot az ingzsebébe. Így sugározza a szertartáson és a lakodalomban a társadalmi üzenetet, ami egy házasságban ugyanolyan fontos, mint a közösség életében. Házamnak ugyanilyen fontos jelképe ez a növény, hiszen nekik terveztem, az ő közösségüket fogja szolgálni. A helyszín Újhartyán egy Pest megyében található 2700 fős község, a fővárostól 43 km-re, félúton Budapest és Kecskemét között, az M5-ös autópálya mentén. Elhelyezkedése nem csak a mai ember számára előnyös, a terület a bronzkor óra lakott. A faluba az 18. század végén települtek az első német családok Mária Terézia kamaraelnöke és bizalmasa, gróf Grassalkovich Antal jóvoltából.A gróf anno 40 család számára ajánlott házhelyet, földet, rétet, háromévi adómentességet. Nagy vonzerővel bírt az ország a Felső Rajna és a Felső Duna mentén élőknek, úgy hírlett, Magyarország gazdag és csodálatos hely, ahol “aki rozst vet, búzát arat, és a szőlővesszőkön arany sarjad.”Az itt megtelepedők egyre gyarapodtak, zárt közösséget alkotva a környező magyar és tót falvak között. A betelepült németek a szokásaikat megőrizték, és örökítették ezt nemzedékről nemzedékre.Volt Újhartyánnak kultúrháza, sok délutánt töltöttem ott én is kisiskolás koromban, a “kultúrban”, csak így hívtuk. Néptánc élő harmonikaszóval kísérve, szövőszakkör, agyagozás, minden napra jutott valami, de volt, hogy csak felmentünk a könyvtárba, mert jó volt ott lenni. Itt tartották az összes iskolai, óvodai rendezvényt is, lakodalmakat, falunapot.Majd pár éve magánkézbe került az épület 1 Ft-ért, az épületet átalakították, ma “Faluközpont és konferenciaterem” és “Trombitás étterem” néven üzemel a hely, tehát a kulturális funkciót felváltotta a vendéglátás. Rendezvényekre kibérelhető, ez az elsődleges profilja, lakodalmak helyszínéül ideális. A közösségi, nem bevételről szóló dolgokat nemigen támogatják. Egyébiránt az épületet nem sok másra használják, kicsit fekete folt lett a falu közepén.Ami kulturális funkció maradt a helyen, az az alagsorban üzemelő “Pince klub”, ahova zenélni jár össze pár ember, és a regionális televízió is használja stúdiónak, Földalatti mozgalom.Építészeti problémának tartom, hogy ezáltal nincs a helyi svábságnak egy bázisa, egy épülete, ami a kultúra, a művelődés, a közösség, a hagyományőrzés háza lehetne.Ezt az űrt kívánja betölteni a programom, hasonlóan frekventált helyen, a templom közvetlen szomszédságában.A hagyomány, a “láthatatlan szervezőerő, amely a régebbi időkben az emberiség fennmaradásának egyik fontos feltétele volt” korunkban is hasonló jelentőséggel bír, amikor minden ember küzd a hovatartozás, identitás kérdésével, ugyanolyan fontos, hogy legyen háza egy közösségnek. Ezt a házat terveztem meg diplomatervem témájául.

1



A választott FUNKCIÓ: Sváb hagyományőrző ház, kultúrház, faluház. Kulturális helyzet a II. VH utánA közművelődésnek ebben az időben még nem volt saját otthona. Mégis lelkes, lendületes kultúrmunka folyt. A rendezvények jellegétől függően hol az iskolában, hol a mozihelyiség, hol a kocsmák nyújtottak otthont számára.Újhartyánban az 1960-as évekig három kocsmában, saját zenekarral folyt a mulatság. Mindegyik kocsmához tartozott egy kis színpad, ahol a saját zenekar muzsikált, a tánc helyszíne is ez volt. A gyerekek a kocsmába nem mehettek, az iskoláskorúak házaknál táncoltak, bárhol, ahol volt egy alkalmas helyiség.Néhány lakos aktív kultúrmissziójának köszönhetően kultúrestek, színdarabok, műsoros estek, faluszínház, operettelőadás kapott helyet a „Schenk kocsma” színpadán. A hatvanas évek eredményeA lakosság régi óhaja volt, hogy a községben már hagyományosan színvonalas, járási viszonylatban is kiemelkedő kultúrmunkának méltó helye legyen. Jogos volt a lakosságnak az az igénye is, hogy a kulturális életet el kell választani a kocsmáktól. 1957-ben végül visszhangra találtak ezek a TÁRSADALMI IGÉNYEK: minden igényt kielégítő kultúrház építését célozta meg a vezetőség, saját erőből megvalósítva.A helyszín a falu közepe, a régi piactér. Az egyéni terveket nem tudta sajnos megfizetni a falu, ezért egy típustervet vásárolt, mely egy kétszárnyú művelődési ház terve volt, melynek egyik szárnya egy 250 fős rendezvénytermet, nagy színpadot, és előteret, a másik klub- és szakkörszobákat tartalmazott. A terv fele tudott felépülni a falu erőforrásaiból. A probléma legfőbb oka volt, hogy a VB csarnok, sem anyagában, sem technikailag nem tette lehetővé a helyi anyagok és munkaerő nagyarányú alkalmazását, ezért kellett szűkebbre szabni a programot. A klub- és szakkörszobák soha nem épültek meg, ez mindig is nagy hiányt képzett a faluban. Egy későbbi átalakítás során a feleslegesen nagy belmagasságú előteret kettéoszották, és az emeleten klubkönyvtár létesült. 21. századMajd pár éve magánkézbe került az épület 1 Ft-ért, az épületet átalakították, ma “Faluközpont és konferenciaterem” és “Trombitás étterem” néven üzemel a hely, tehát a kulturális funkciót felváltotta a vendéglátás. Rendezvényekre kibérelhető, ez az elsődleges profilja, lakodalmak helyszínéül ideális. A közösségi, nem bevételről szóló dolgokat nemigen támogatják. Egyébiránt az épületet nem sok másra használják, kicsit fekete folt lett a falu közepén.Ami kulturális funkció maradt a helyen, az az alagsorban üzemelő “Pince klub”, ahova zenélni jár össze pár ember, és a regionális televízió is használja studiónak. Földalatti mozgalom.A könyvtár az iskolába lett költöztetve, ahol így nem elérhető tapasztalatom szerint a lakosság számára.

2



2012 Építészeti problémának tartom, hogy nincs a helyi svábságnak egy bázisa, egy épülete, ami a kultúra, a művelődés, a közösség, a hagyományőrzés háza lehetne.Ezt az űrt kívánja betölteni a programom, hasonlóan frekventált helyen, a templom közvetlen szomszédságában A terv megvalósulására úgy érzem napjainkban ugyanolyan fontos TÁRSADALMI és KULTURÁLIS igény van, mint volt a ’60-es évek Újhartyánjában. Telektörténet MÚLTA terület -vélhetően- a templom megépülése óta, az 1770-es évektől egyházi tulajdonban állt. Iskola működött itt hosszú évekig: egy tanteremmel 1833-től, majd 1875-ben és 1912-ben megtoldották még egy-egy osztállyal, és 1928-ban bővült négytermesre.1962-ben átköltözött az oktatás a templom mögötti területen épített új általános iskolába.Az elhagyott egyházi örökségben napközis terem és 120 személyes konyha létesült.1970-ben átalakították az épületet, és 50 férőhelyes óvoda és szolgálati lakás működött itt, a konyha továbbra is üzemelt.2009 a következő dátum a telek történetében, amikor átköltözótt a Német Nemzetiségi Óvoda, és a konyha is egy új, a falu közepén épített 8 csoportos épületbe.JELENAzóta a rossz állagú épületet a nyugdíjasok és nagycsaládosok használják klubhelyiségként. JÖVŐA kultúra által megjelölt területre a sváb közösség hagyományőrző házát szeretném építeni. Amint a bontásra vonatkozó elavulási idő letelik, a falu vezetősége is kezelni szeretné a területet, hasonló funkciót képzelve ide. Bontás A telken jelenleg a 60-as években épült, elhagyatott, rossz állapotú épület áll. A házon süllyedési repedések találhatók, a vízszigetelése szakszerűtlenül kivitelezett, az épület beázik. Alaprajzi elrendezése problémás lenne a majdani funkció betöltésére, építészeti értéket nem képvisel, ezért elbontásra kerül

3



A közvetlen környezet: Műemléki környezet (MK) A védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos ingatlanok, a közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanok – a törvény erejénél fogva – műemléki környezetnek minősülnek. Műemlék, illetve műemléki jelentőségű terület védetté nyilvánításról szóló rendelet sajátos viszonyok esetén ettől eltérően is kijelölheti a műemléki környezetet. A római katolikus templomunk barokk stílusban épült a betelepítés irányítója, Grassalkovich Antal utasítására. A templomot 1777-ben szentelték fel Szent Borbála tiszteletére. A templom másik védőszentje Szent Vendel. Tipikus, a korra jellemző egytornyú templom egyhajós, csegelyes kupolával fedett térrel, félköríves apszissal. Orgonája általános iskolás koromban lett felújítva. A templom külső renoválása 2008-ban kezdődött Uniós támogatások segítségével, a tetőn és a homlokzaton végeztek jelentős munkákat, teljesen új héjazatot kapott a templom. Nagyapám és nagybáttyám is részt vett a felújításban, bádogos munkákat végeztek.

4



5



6



7



8



A TERVEZÉS ALAPELVEI 1. Szeressenek itt lenni. Olyan terek létrehozása, melyek valóban a közösség házává teszik az épületet. _ Az épület alapképlete, hogy a közösségi élet színtere a klubszobákat és kiszolgáló helyiségeket kitöltő “mischung”, ez az épület lelke. Ha ez jól működik, az egész épület és a közösség is FENNTARTHATÓ. _egy szoba önmagában mindig tud működni valahogy, az ember belakja, alkalmazkodik hozzá (ettől még a jó arányok persze kellenek) Ezért kapott fokozott szerepet az épületben a közösségi tér, ami összekapcsolja az önmagagukban feltételezhetően működő kisebb elemeket. Ettől lesz a közösség háza, ez az a hely. ahol a különböző korú emberek találkoznak, észrevétlenül épülhet a közösség. 2. Minden Újhartyáni közösség találja itt meg a helyét _Többféle használatot lehetővé tévő terek, ahol fontosak az összenyitások, de ugyanolyan jelentősek az elzárások, lehatárolások is. Vagyis a rugalmas használat >> mobil falak 3. KONTEXTUS _A beépítés minél jobban illeszkedjen a meglévő szövetbe _Műemléki környezet: tiszteletadás, a templom tömegével nem konkurálhat _A beépítés L forma felé közelít, hogy a kétirányú zárás, a faluszerkezet ‘továbbszövése’ ill. eldolgozása megvalósuljon. _A meglévő fák megtartása a telepítés egyik fontos szempontja volt 4. Anyagok, formák, jelentésük _Az épület anyagi és formai tekintetben alapvetően követi a magyar falura e tekintetben jellemzőeket. Eltérést méretében mutat, minden kicsit nagyobb, mint egy lakóház, mintha kicsit felszoroztuk volna. Továbbá alkalmazott anyagában van kis eltérés, ami megkülönbözteti a többi háztól, és érezteti, hogy ez egy középület: A közösségi terek térelhatárolója, a ragasztott fa függönyfal ez az elem. A többi, homlokzaton alkalmazott anyag ugyanaz, ami a faluban megtalálható: vakolat és cserépfedés. 9



Emellett a köztéri elemeken is látszik, hogy ez más minőség és remélem, sugallja is, hogy ez a ház mindenkié, bárki betérhet. _A tömegalakítás fontos eleme a tornácok formai kialakítása: népi építészeti minták alapján, TOLDOTT TORNÁC, HAMIS TORNÁC _A tömegalakítás további fontos eleme, hogy 3 fő elemből tevődik össze a ház, ezáltal máshogy hatnak a méretek, ezzel is igyekeztem a környezetébe simítani. _Fontosnak tartottam az egyes termek és a közösségi terek eltérő karakterének kifejezését, ennek építészeti eszköze az eltérő homlokzati jellegük. Tehát a térlehatárolásban mutatkozik meg az előző törekvés, a közösségi tereknél fával és üveggel találkozunk, míg a fennmaradó részen vakolt téglafallal, kő lábazattal. _A közösségi tereknél alkalmazott fa-üveg térelhatárolás a maga szigorú osztásával finom utalás igyekszik lenni a svábok fachwerk-es szerkezetére, melyet ugyan itt az Alföldön fa hiányában nem alkalmazhattak, de a nem direkt utalás úgy érzem, fontos szellemi többletet adhat. _Tehát a képlet: Csoportszobák: hagyományos építéstechnológia, közösségi terek: fa-üveg térelhatárolás 5. Kertkapcsolat, térstruktúra, términőség _Milyen tereket alakít ki maga körül az épület (pl. meghatározandó a templommal szembeni üres, jövőbeni térrel való viszony) _A különböző helyiségek mekkora megnyitást, milyen kertkapcsolatot igényelnek (pl. női nyugdíjas napközi = humán térfigyelő rendszer, míg a férfi helyiség intimebb kertkapcsolat kíván) >> az átmeneti terek fokozott szerepe _Zöld- és burkolt felületek aránya >> rendezvényterület, pihenőkert, játszótér, parkoló, biciklitároló, stb. _Különbség tehető a használat módja, a használók korcsoportja, az anyagok szerint _A meglévő fák megtartása a telepítés egyik fontos szempontja volt 6. Fenntarthatóság _Az épület üzemeltetése hosszú távon se okozzon nehézséget a közösségnek, minél alacsonyabb költséggel üzemeltethető legyen >> törekvés a szelíd energiaforrások bevonására _Egy ember üzemeltethesse az épületet, a község művelődésszervezője (plusz a takarítónő) _Bekerülési költség csökkentése >> helyi anyag, helyi munkaerő

10



_Participáció az üzemeltetésben A csoportszobáknál beterveztem egy fatüzelésű kályhát is, így a nagyon hideg téli napokon rá lehet segíteni a geotermikus rendszerre (mindenki behoz egy fahasábot). 7. Nagyterem, színpad _A színpad kifelé és befelé is tud dolgozni, ezáltal minden évszakban, minden körülmények között rugalmas és sokrétű használatot biztosít, a falu összes rendezvényének alkalmas helyszíne lehet így az épület. _A működési sémák a rajzon láthatóak 8. Belsőépítészet _Egyszerű felületek _A mobil elemek az enteriőr egyik legfontosabb alakítói (fa felület, ezen kívül üveg és sima fehér vakolt falfelület jelenjen meg az épületen belül, mészkő padlóburkolattal)

11



12



13

Házamnak ugyanilyen fontos jelképe ez a növény, hiszen nekik terveztem, az ő közösségüket fogja szolgálni

Recommend Documents