A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja
Alapítva: 1908
Kiemelt témáink: Megújuló energiák
Nekik fütyül a szél...
Egy különösen hasznos megújuló energiahordozó: A biogáz
Az Alstom bővíti Európa legnagyobb szélfarmját.
A napenergia és más megújuló energiák lehetséges szerepe hazánk villamosenergia-ellátásában Miért ragaszkodunk annyira gázhoz? A transzformátor feltalálásának 125. évfordulóján, egy régi tanulmány az Egyesült Államokból A MEE 57-ik Vándorgyűléséről (2. rész) 110 éves a MEE - Ünnepi Konferencia a Magyar Tudományos Akadémián Atomenergia reneszánsz az egész világon
103. évfolyam
2 0 1 0 /11
www.mee.hu
EnErgiahatékonyság és innováció
Energiapersely
Energia Pont
Elektromos Mobilitás Program
Tartalomjegyzék 2010/11
CONTENTS 11/2010
Dr. Kroó Norbert: Beköszöntő ..................................... 4
Dr. Norbert Kroó: Greetings
ENERGETIKA
ENERGETICS
Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Szentirmai László
Dr. Kovács Kornél: Egy különösen hasznos megújuló energiahordozó: A biogáz ......................... 5
Dr. Kornél Kovács: Bio-gas is a particularly useful renewable energy carrier for Hungary
Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Byff Miklós, Dr. Gyurkó István, Hatvani Görgy, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr.Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Dr. Vajk István (MATE képviselő)
Herbert Ferenc: A napenergia és más megújuló energiák lehetséges szerepe hazánk villamosenergia-ellátásában ......................................... 9
Ferenc Herbert: Possible role of solar energy and other renewing energy sources in the electical energy supply of Hungary
Dr. Léderer András: Miért ragaszkodunk annyira gázhoz? Tudományos tanmese . .................. 12
Dr. András Léderer: Why do we insist so much on gas? A scientific fable
ÉPÜLETVILLAMOSSÁG
BUILDING ELECTRICITY
Dési Albert – Pettermann György: UPS - szünetmentes áramforrás . ................................. 14
Albert Dési – György Pettermann: UPS – The uninterruptable power supply
BIZTONSÁGTECHNIKA
SAFETY OF ELECTRICITY
Felelős kiadó: Kovács András Főszerkesztő: Tóth Péterné
Szerkesztőségi titkár: Szelenszky Anna Témafelelősök: Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Oktatás: Dr. Szandtner Károly Lapszemle: Szepessy Sándor Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: 788-0520 Telefax: 353-4069 E-mail:
[email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-41 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708
Hirdetőink / Advertisers
hungária zrt. · alstom CORECOMM · ELMŰ-émászSI Kft. · GA Magyarország Kft. · HOFEKA Kft. · HUNGEXPO ·
Jakabfalvy Gyula: Barát vagy ellenség? .................. 16
Gyula Jakabfalvy: Is it a friend or an enemy?
Kádár Aba – Dr. Novothny Ferenc: Érintésvédelmi Munkabizottság ülése ...................... 17
Aba Kádár – Dr. Ferenc Novothny: Meeting of the Committee for Electric Shock Protection
HÍREK
NEWS
Dési Albert: Áldott átok, azaz a multimédia pillanatnyi győzelme . ...................................................... 19
Albert Dési: A blessed curse or the momentary victory of multimedia
Dr. Bencze János: Energetikai hírek a világból ........................................... 20
Dr. János Bencze: News from the world of Energetics
Dr. Bencze János: 40 évvel ezelőtt hazai kezdeményezéssel indult ............................................... 21
Dr. János Bencze: It was started 40 years ago on a national initiate
Tóth Éva: KNX a “zöld” technológia ............................ 21
Éva Tóth: KNX, the „green” technology
Mayer György: Reneszánszát éli az atomenergia ................................ 22
György Mayer: Renaissancel of the nuclear energy
Tudományos konferencia és szoboravatás, Bláthy Ottó Titusz tiszteletére . ..................................... 22
Scientific conference and statue inauguration, for the honour to Ottó Bláthy
Dr. Kovács Károly: Dehn + , Söhne -100 éve alapították, 20 éve Magyarországon! . ....................... 23
Dr. Károly Kovács: Dehn + Söhne - Founded 100 years ago, being for 20 years in Hungary
Tóth Éva: Fénylő műemlékek ....................................... 23
Éva Tóth: Glittering monuments
technikatörténet
HISTORY of TECHNOLOGY
Dr. Jeszenszky Sándor – Dr. Kiss László Iván – Sitkei Gyula: A transzformátor feltalálásának 125. évfordulóján, egy régi tanulmány az Egyesült Államokból… .............................................. 24
Dr. Sándor Jeszenszky – Dr. László Iván Kiss – Gyula Sitkei: On the 125th anniversary of the invention of the transformer (An old study from the United States)
Dr. Antal Ildikó: Jedlik Ányos eredeti „villámfeszítője” az Elektrotechnikai Múzeumban . 27
Dr. Ildikó Antal: The original “stretching instrument for lightnings” of Ányos Jedlik, in the Electrotechnical Engineering Museum
EGYESÜLETI ÉLET
SOCIETY ACTIVITIES
A MEE 57-ik Vándorgyűléséről (2. rész) .................................................................................. 28
Summary of the 57th General Meeting of MEE (Part 2.)
Mayer György: 110 éves a MEE - Ünnepi Konferencia a Magyar Tudományos Akadémián............................................................................ 32
György Mayer: The Association MEE is 100 years old – Festive Conference at Hungarian Scientific Academy
Takács Antal: Visontától Hollókőig – Látogatás a Mátrai Erőműben ........................................................... 33
Antal Takács: From Visonta to Hollókő – Visiting the Mátra Power Plant
Arany László: A névadó, akit „rabul ejtett az elektrotechnika”............................................................. 35
László Arany: Who gave the name, “was taken captive by the electrotechnical engineering”
Lieli György: Szakmai látogatással egybekötött évzáróülés ....... 35
György Lieli: Annual final committee meeting combined with a trade visit
NEKROLÓG . ........................................................................ 36
OBITUARY
sZEMLE
REVIEW
Szepessy Sándor: Atomenergia reneszánsz az egész világon ................................................................ 37
Sándor Szepessy: Renaissance of the nuclear energy all over the world
OLVASÓI LEVÉL . ................................................................. 38
LETTER FROM OUR READER
Tisztelt Ünneplő Egyesület!
Az energiafogyasztás óriási mértékben növekszik. Elég csak megemlíteni Kínát, amely évről-évre növeli termelését és ezzel együtt természetesen, növekszik energiafogyasztása is. A világ társadalmi fejlődése az emberi kultúrát egyre energia-függőbbé teszi, tehát minél fejlettebb a társadalom, annál törékenyebb, ami az energiaszükségletét és energiaellátását illeti. Éppen ezért jelentős az Önök Egyesületének komoly és felelősségteljes munkája. Örömmel vállaltam el a nagymúltú, 110 éves jubileumát ünneplő Magyar Elektrotechnikai Egyesület ünnepi ülésének megnyitását és levezető elnöki feladatát. Mindenki tudja ma már, hogy a fosszilis energiahordozók környezetrombolók és fogyóban vannak. Az elszomorító ténnyel szemben azonban vannak lehetőségeink. Tudjuk, hogy a Földre érkező napenergia tízezerszerese annak, mint az emberiség jelenlegi teljes energiafogyasztása. Így a hosszú távú megoldást, természetszerűen, erre kellene alapoznunk. A hagyományos energiák felhasználásának kiváltásához sokféle megoldást kell találnunk és megvalósítanunk. Ez a folyamat részben már megkezdődött, csak még nem elég fejlett, még túl drága a tömeges átálláshoz. Magam úgy vélem, a szél- és vízenergia egyfajta indirekt megoldást, a Nap sugárzása pedig direkt megoldását jelentheti az energiafelhasználás megújulási folyamatában. A napkollektorok alkalmasak lehetnek – amint erre már szép gyakorlati példákat is látunk – a melegvíz előállítására, de fotó-elektromos úton az áramtermelésre is. Igaz, jelenleg ezek az új megoldások még drágán és kis teljesítménnyel működnek. Azonban a módszerek fejlesztésével eljuthatunk oda, talán nem is olyan beláthatatlanul hosszú idő alatt, hogy sivatagokban úgy lepik majd el az áramtermelő naperőművek a napsütéses tájakat, mint jelenleg az olajfúrótornyok erdeje az olajban gazdag területeket. Ezek a naperőművek azután majd egyre kisebbek
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:
lesznek, miközben a fejlesztések kapcsán, az általuk termelt energia hatékonyabban, folyamatosabban és főleg, olcsóbban nyerhető majd ki belőlük. Persze a napsugárzás felhasználásán kívül, meg kell ragadni minden egyéb kínálkozó megoldást az energiatermelésre. Ilyen lehet a biogáz, a földhő felhasználásának különböző variációi (hőpumpa, termálvíz stb.) is. Folyamatosan fejleszteni kell ezeket a technológiákat is, hogy olcsóbbak és hatékonyabbak legyenek. Jelenleg egyetlen típusú erőmű működése az, ami nem környezetszennyező, és ez az atomerőmű. Hosszú távon működtethető, és olcsón, folyamatosan, valamint nagy men�nyiségben, rugalmasan állítja elő az energiát. Nemzetközi összefogással, már évtizedek óta dolgoznak a tudósok a Nap energiatermelésének, az atomerőművekéhez hasonló módon működő fúziós erőművek fejlesztésén is. A fúziós erőmű biztonságos és környezetbarát energiatermelésre adna lehetőséget. A nemzetközi program célja, hogy a következő évtizedekben megvalósítsa a versenyképes fúziós energiatermelést. Az ITER tapasztalatai alapján előreláthatóan a 2030-as évekre megépülhet az első kísérleti energiatermelő fúziós erőmű. Egy kilogramm fúziós fűtőanyag ugyanazt az energiamennyiséget állítja elő, mint 10 millió kilogramm kőolajszármazék. A fúzió is eredményez radioaktív hulladékot, azonban nem olyan mennyiségben és rövidebb elbomlási idővel, mint a maghasadásos technikák. Az emberiségnek talán nem volt még nagyobb vállalkozása, mint ez a megoldás, amely ha sikeres lesz, korlátlan tiszta energiaforráshoz juttatná a bolygót, forradalmasítva ezzel az egész földi életet. Megszűnnének a ma még fenyegetőnek látszó energiagondok. A föld légkörének égéstermékekkel való szennyezése a múlt ködébe veszne, és nem lennének többé a tengerek és tengerpartok élővilágát súlyosan veszélyeztető tartályhajóbalesetek. Sajnos, erre még a siker esetén is legalább negyven évet várni kell. A mostani feladatok ehhez mérten kisebbek, vagyis most az olcsóbban megvalósítható, lehetőleg rugalmasan folyamatos energiaellátást szolgáltató erőművek létrehozása a cél. Minden technológiának vannak előnyei, korlátai és veszélyei. Ezért optimalizálni kell ezeket és meg kell tanulnunk együtt élni velük. A kihívások nagyok, a megoldások globális összefogást igényelnek, de a lokális döntések sem mellőzhetők. Ez utóbbi, vagyis a helyi döntések eredményessége érdekében, a szakértők hangjának meghatározó hangsúlyt kell kapniuk. A MEE a lehetőségére álló eszközeivel, így e szakfolyóirattal is, ehhez a folyamathoz kíván hozzájárulni. Az Egyesület alapításának 110 éves évfordulóján, további eredményes és sikeres munkát kívánok Önöknek!
Kroó Norbert Magyar Tudományos Akadémia Alelnöke
energetika Energetika ENERGETIKA Energetika
tárolható biogáz. A biogáz szerves anyagok anaerob erjedése során képződő, a földgázhoz hasonló légnemű anyag [1,3,6,7]. Az anaerob rothadás mikroorganizmusok közreműködésével megy végbe. A biomassza majdnem minden formájának szerves része – beleértve a szennyvíziszapot, az állati melléktermékeket és az üzemi szennyvizet – anaerob emésztéssel metánra és szén-dioxidra bontható. A biogáz termelést biotechnológiai úton szabályozni, irányítani és fokozni lehet, ami a technológia gazdaságosságát jelentősen javítja [2,5].
Egy különösen hasznos megújuló energiahordozó: A biogáz
2. Nemzetközi és hazai helyzet A szerves hulladékok és a biomas�sza anaerob, tehát oxigéntől mentes környezetben történő kezelése kettős előnnyel jár. A környezetszennyező anyagok ártalmatlanítását lehet elvégezni és közben megújuló energiahordozót állítunk elő. Az anaerob lebontás terméke a biogáz egy könnyen tárolható és szállítható gáznemű anyag, ami gyakorlatilag minden olyan célra használható, amire ma földgázt Prof. Dr. Kovács L. Kornél használunk: hőenergiát, villamos energiát állíthatunk belőle elő, de bioüzemanyagként vagy vegyipari alapanyagként is hasznosíthatjuk. A biogáz termelést biotechnológiai módszerekkel ellenőrizhetjük, irányíthatjuk és serkenthetjük. Biotechnological treatment of organic waste and biomass under anaerobic, i.e., oxygen-free conditions brings about double benefits by eliminating environmentally important pollutants and by producing renewable energy carrier at the same time. Biogas is the product of anaerobic decomposition of organic molecules, which is relatively easy to store, transfer and can be exploted in various ways like heat, electricity biofuel or substrate for the chemical industry. Biogas production can be controlled, directed and intensified via biotechnological means. Kulcsszavak: megújuló energia, fenntartható fejlődes, bioenergia, biogáz, biotechnologia, hulladekgazdalkodas, energetikai biomassza Keywords: renewable energy, sustainable development, bioenergy, biogas, biotechnology, waste management, biomass for energy
1. Bevezetés A 21. században a napenergia sokféle felhasználása, többek között a biomassza-növények és a növényi alapú anyagok használata kerül előtérbe. A megújuló energiahordozók költségei az utóbbi években jelentősen csökkentek, de ma még nem versenyképesek a fosszilis energiahordozókkal. Azokban az országokban, ahol tudatosan készülnek a 10-20 éven belül megvalósuló, alapvetően megújuló energiahordozókra épülő új ipari forradalomra, ezt a folyamatot állami támogatással ösztönzik. A szerves hulladékok és biomassza anaerob, levegőtől elzárt közegben végzett biotechnológiai kezelése a környezet tisztaságának megóvásán túlmenően jelentős, megújuló energia forrása is lehet. A szerves anyagok aerob komposztálása és anaerob kezelése között a lényeges különbség abban van, hogy az aerob esetben a kezelés során felszabaduló energia egy részét hő formájában nyerhetjük vissza, míg az anaerob kezelés eredménye a jobb hatásfokban kinyerhető, könnyen szállítható és
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
5
Minden, a jövőjét szem előtt tartó állam fontos törekvése, hogy energiatermelését, amennyire lehetséges más országoktól függetlenné tegye [4]. Az Európai Unió célkitűzése a megújuló energiaforrások részarányának 20%-ra emelése 2020-ig. A biogáz a vonatkozó EU irányelv szerint bioüzemanyagként is hasznosítható, amelynek felhasználásában 2020-ig el kell érni a 10 %-os arányt. Az EU 27 tagországában 2008-ban ös�szesen 7,54 millió tonna kőolaj egyenértékben (315,7 PJ) termeltek biogázt, ezen belül 2,9 millió toe (121,4 PJ) származott szilárd kommunális hulladéklerakókból, 1,0 millió toe (41,9 PJ) szennyvíziszapból és 3,64 millió toe (152,4 PJ) a mezőgazdaságból/ élelmiszeriparból. A biogáz szektor Európai Unión belüli dinamizmusát mutatja, hogy az EU tagállamok biogáz termelése 2008-ról 2009-re 27%-kal nőtt. A biogáz termelés mennyiségi szintje és forrás szerinti ös�szetétele az egyes tagországokban nagyon széles határok között változik, a depóniagáz hasznosításában az Egyesült Királyság, a szennyvíziszapból történő biogáz termelésben Svédország emelkedik ki, míg Németország mindhárom forrás tekintetében a vezető helyek egyikén van (az EU biogáz termelésének 48,7%-át Németország adja) [4]. 2008-ban az EU-ban az ezer lakosra eső átlagos biogáz termelés 15,16 toe (634,7 GJ) volt. Konzervatív számítások szerint a 27 EU tagországban 2020-ban összesen 35,2 millió toe (1.474 PJ) biogázt lehetne előállítani. Ezen termelési szint elérése 2008hoz viszonyítva 4,67-szeres növekedést jelentene. Ezen belül 147%-al emelkedne a depónia- és szennyvíziszap alapú biogáz előállítás és 811%-al a mezőgazdasági biogáz termelés. A potenciálra vonatkozó előrejelzések egyetértenek abban, hogy a biogáz termelés nagyságrendi növeléséhez a különböző hulladékok feldolgozásán túlmenően szükség van bizonyos mértékben az energianövényekre is. Az európai biogáz termelés prognosztizált felfutásával változni fog a felhasználás szerkezete is: előtérbe kerül a hasznosítás biometán motorhajtóanyagként, mégpedig a komprimált földgázzal (CNG) hajtott járműpark és a CNG elosztó hálózat bővülésével párhuzamosan. Ehhez várhatóan hozzájárul az is, hogy az EU 10%-os megújuló motorhajtóanyag részarány elérésénél a hulladékokból termelt biometán kétszeres szorzóval vehető figyelembe. Előreláthatólag növekszik a biogáz hasznosítás közvetlen hőenergia forrásként is feltételezve, hogy az ártámogatás nem korlátozódik a megújuló alapú villamos energiatermelésre, hanem kiterjed a hőenergiára is [4,6]. A tisztított biogázból (biometán) villamos energia és hő éppúgy előállítható, mint motorhajtóanyag vagy vegyipari nyersanyag, hiszen ez . A jelenleg is nyitott pályázati lehetőség és a már megítélt pályázatok figyelembe vételével az elkövetkező 2 évben kb. 30 biogáz üzem megépülése várható hazánkban. Átlagos 1 MW-os nagyságot feltéve ez 30 MW beépített villamos kapacitást jelent, amely ezeket az adatokat feltételezve kb. 85-100 millió új megtermelt biogáz m3-t jelenthet. A már működő biogáz üzemekben nyert energia az un. “zöld áram” támogatási rendszernek köszönhetően kizáró-
lag villamos energiatermelésre fordítódik, a jövőben a tisztított gáz megjelenhet a földgáz piacon (Ebben az esetben 5153 %-os metántartalmat feltételezünk.), amely 3 éven belül 30-40 millió m3 földgáz egyenértékű biogáz földgázrendszerbe kerülését jelentheti. A pályázati, finanszírozási módszerek változtatásával és új szabályozók kialakításával még ennek is a többszörösére ugorhat a biogáz termelés, melynek volumene 2020-ra a lakossági földgáz ellátás 30-40%-a lehet. Hangsúlyozni kell, hogy az energia mellett műtrágya kiváltására alkalmas nagymennyiségű tápanyag-visszapótló anyagot (erjedési maradékot) kapunk. A biogáz üzemek átlagosan 1.100 t/év műtrágya kiváltására képesek, a biogáz képződés eredményeként keletkező erjedési maradéknak köszönhetően [1,3,7]. A műtrágya termelés óriási energiaigénnyel járó iparág, amit ma fosszilis, import forrásokból elégítünk ki. Ennek részleges kiváltása tovább csökkentheti Magyarország import energia függőségét. Magyarországon a biogáz energiahordozó iránt érdeklődők számára információkat nyújt, és a technológia elterjesztésével kapcsolatos érdekérvényesítő tevékenységet koordinálja a Magyar Biogáz Egyesület (www.biogas.hu). 3. A biogáz előnyös tulajdonságai 3.1. A biogáz a legrugalmasabban hasznosítható megújuló energia A biogáz a gázipari technológiákból ismert módszerekkel tárolható. Nem kizárólag villamos energia vagy hőenergia nyerhető belőle, hanem tisztítás után bevezethető a földgázhálózatba, illetve hajtóanyagként hasznosítható. 3.2. Decentralizált gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés A megújuló energiaforrások, a mezőgazdasági biogáz üzemek gazdaságélénkítő hatást gyakorolnak különösen a vidék területein, ahol célszerűbb az energiaellátás kisközösségi szintű biztosítása, szemben a centralizált energiaközpontokkal. Egy adott biogáz üzem a létesítési szakaszban jelentős regionális építőipari kapacitást köt le, illetve az üzembe helyezést követően közvetlenül 5-15 munkahelyet teremt, valamint közvetetten a mezőgazdasági ágazatban komoly munkahely teremtő illetve megtartó szerepe van. 3.3. Hulladékhasznosítás A biogáz-üzemek technológiája alkalmas arra, hogy a települési és termelési hulladékok biológiailag lebomló frakciója azokban kerüljön feldolgozásra. A hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv többek között azt szorgalmazza, hogy a települési szilárd hulladék biológiailag bontható frakciója a biogáz üzemekben kerüljön felhasználásra. A szennyvízkezeléskor keletkező szennyvíziszap szintén kiváló nyersanyag a biogáz termelés számára. 3.4. Trágyahasznosítás A mezőgazdasági biogáz üzemek egyik fontos előnye, hogy az energiatermelés alapanyaga nemcsak elsődleges biomas�sza (energetikai célra termelt zöldnövény) lehet, hanem mezőgazdasági és feldolgozóipari hulladékok valamint állati trágya is felhasználható. Ezekre a biomassza forrásokra gyakorlatilag nincs más, értelmes kezelési, ártalmatlanítási eljárás. 3.5. Klímavédelem A biogáz termelés során a szerves anyagok lebontása zárt rendszerben történik meg, továbbá a keletkező gázok (metán, széndioxid) zárt rendszerben kerülnek felhasználásra, szemben a trágyák közvetlen termőföldön való hasznosításával, illetve a komposztálással, amely technológiák során a keletkező CO2
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
6
a légkörbe kerül. A biogáz 1m3-e hozzávetőlegesen 60%-os metán tartalommal 0,6 liter fűtőolaj vagy ugyanennyi földgáz energiatartalmával egyezik meg. A biogáz előállítás ökológiai előnye, hogy nem kerül többlet CO2 a légkörbe. További előny, hogy a mezőgazdasági melléktermékek, trágyák biogázzá alakítása közben a metán légkörbe jutását megakadályozzuk, hiszen a metán 25-ször erősebb üvegházhatású gáz, mint a CO2. 3.6. Termőföld-, természetvédelem A mezőgazdasági területek hosszú távú fenntarthatósága is biztosítható a biogáz termelési rendszerben, mert a növénytermesztés során a termőföldből kikerülő tápanyagok az anaerob fermentálási maradék termőföldön való elhelyezésével visszapótlásra kerülnek, ráadásul a növények számára azonnal felvehető (ásványi) formában. Ezzel az eljárással jelentősen, 60-70%-ban csökkenthető a műtrágya felhasználás, mellyel a termőföldek elsavanyodása, a talaj menti vizek nitrit, nitrát szennyezése megakadályozható. 4. A biogáz biotechnológiája Biogáz képződés spontán is lejátszódik mocsarakban, hulladéktároló telepeken, tengerek, tavak, folyók iszapjában, át nem szellőztetett talajrétegekben, illetve az árasztásos növénytermesztésnél. Mesterséges beavatkozással növelhető a gáztermelés [2,3,5]. Az anaerob lebontás egy komplex mikrobiológiai folyamat, a biogáz termelésekor ezek egymásra épülnek, természetes körülmények között nem lehet egymástól elválasztani őket. Ezeknek a mikróba közösségeknek a tanulmányozását több mint 2o éve végezzük Szegeden a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszékén és az MTA Szegedi Biológiai Központjában. Kutatásaink célja a mikrobiológiai szempontból bonyolult kölcsönhatások vizsgálata: igyekszünk megérteni, hogy a rengeteg parányi élőlény összehangolt működését milyen szabályok irányítják és hogyan tudunk az életükbe úgy beavatkozni, hogy ez lehetőleg ne zavarja őket de több biogázt termeljenek. A mikróbák világával nehéz közvetlenül szót érteni hiszen nem ismerjük a – zömmel kémiai jelmolekulák közvetítette – nyelvüket, ezért viselkedésüket kísérletes úton tudjuk vizsgálni. A mikróbák tevékenységét sok külső körülmény befolyásolja, ezek közül legalább a legfontosabbakat azonos és szabályozható értékeken kell tartani. Erre a célra a kutatók fermentorokat fejlesztettek ki, ahol ilyen kontrollált környezeti feltételeket tudunk biztosítani. Természetesen fontos számunkra a termék (esetünkben ez a biogáz) termelődésének folyamatos követése is.
gázmennyiségmérő gázelvezetés gázmintavevő csonk hőmérséklet szenzor redox elektród pH elektród
PLC vezérlő, adatgyűjtő számítógép
keverőlapátok biomassza mintavevő csonk
biomassza szivattyú keverőmotor
biomasszatároló
fermentációs maradéktároló
1.a ábra Folyamatos vagy félfolyamatos üzemmódban működő laboratóriumi fermentor felépítése
DEAK ZRt) segítségével. Ezek a berendezések (1.a.-1.d. ábra) a legfontosabb környezeti tulajdonságokat nem csak folyamatosan mérik, hanem szabályozni is tudják a speciális feladatokhoz igazodottan kiválasztott érzékelők és működésüket irányító számítógépes vezérlés segítségével. Szegeden jelenleg 15 darab 5 literes és 4 db 50 literes biogáz fermentor üzemel. A laboratóriumban telepített kiegészítő műszerpark a képződött gáz összetételének, a betáplált anyag és a fermentációs maradék teljes analízisének elvégzésére alkalmas. A kutatás mellett a berendezéseket és a szaktudásunkat biogáz telepek üzemeltetői számára végzett szolgáltatásaink formájában kínáljuk közvetlen felhasználásra. Legújabb kutatási irányunk lehetővé teszi az egyes mikroba féleségek azonosítását a bonyolult összetételű mikróba közösségen belül anélkül, hogy a közösség életébe beavatkoznánk. Ehhez a kriminalisztikában is használt, DNS alapú azonosítási eljárások módosított változatát használjuk. 1.b ábra 5 literes laboratróiumi biogáz fermentorok működés közben
1.c ábra 50 literes biogáz fermentor felépítése
1.d ábra 50 literes biogáz fermentorok működés közben A termelő biogáz üzemek berendezéseit laboratóriumi méretre lekicsinyítve számos problémát kell megoldani az ipari technológia hatékonyabbá tétele érdekében. Mivel a biogáz termelés speciális igényeit kielégítő laboratóriumi fermentorokat nem lehet kapni, ilyen berendezéseket fejlesztettünk ki ipari partnereink (Első Magyar Biogáz Kft., Biospin Kft., Merat Kft., Corax-Bioner Zrt., EDF-DÉMÁSZ ZRt,
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
7
5. Egy példa a fejlesztési lehetőségre A következőkben egy példán szeretnénk bemutatni a biogáz technológia alkalmazásának néhány előnyös vonását. Magyarországon éves szinten 250 – 300 000 tonna etanolt állítanak elő. Az ipari etanol többségét megújuló energiahordozóként hasznosítják: nagy részét a benzinhez keverve csökkentik annak környezetkárosító, globális felmelegedést előidéző hatását. Ehhez nagyjából 1 millió tonna gabonára van szükség. A gyártás során minden liter alkohol mellett 10 liternyi olyan szeszipari melléktermék keletkezik, amelynek hasznosítása eddig nem vagy csak részben volt megoldott. Ilyen maga az alkoholos erjedés fermentációs maradéka, a szeszmoslék, amelynek különböző frakciói eltérő tulajdonságai miatt kerülnek elkülönítve hasznosításra. A szeszmoslék elterjedt felhasználása ma állati takarmány adalékként történik. Erre a célra megfelelő is a szeszmoslék, de két baj van vele. Az egyik az, hogy az ipari etanol gyártás növekedésével párhuzamosan csökken az állatállomány, tehát egyre kevesebb takarmány kiegészítő fogy el. A másik – fontosabb - probléma, hogy a szeszmoslékot a takarmányozási felhasználáshoz be kell szárítani, ez pedig rengeteg energiát emészt fel. Az alkoholgyártás egyébként is energiaigényes technológia, az előállítási költségeknek nagyjából 40%-át az energia teszi ki és manapság az etanol gyárak többsége is fosszilis földgázzal vagy olajjal működik. Az alkoholgyártási melléktermék, a szeszmoslék keverés nélkül, ülepedéssel két frakcióra különül el. Önként kínálja magát a lehetőség, hogy a sűrűbb, könnyebben beszárítható frakciót tartsák meg takarmány kiegészítő gyártásra, a hígabb, vizes frakciót pedig megújuló energianyerésre hasznosítsuk biogáz fermentációval. A fermentáció előtt az alapanyag legfontosabb paramétereit meg kell vizsgálni, ezeket tartalmazza a 2. ábra. A vizsgálandó anyaggal négy fermentort indítottunk. Az 1. fermentorban az anyag tartózkodási ideje (az időtartam, ameddig a fermentálandó anyag átlagosan a fermentorban tartózkodik) 2. ábra A szeszipari moslék felülúszójának 15 nap volt, a 2. fermentor jellemző értékei (C/N = szén/nitrogén arány) 20 napos, a 3. fermentor 25
3. ábra A szeszipari melléktermék TC- (A), TOC- (B) és TN-(C) tartalmának változása a fermentáció során
4. ábra Az ecetsav-koncentráció változása a fermentáció során
napos, a 4. fermentor 30 napos tartózkodási idővel működött. A 3.A ábra mutatja a TC-tartalom (teljes széntartalom) változását a fermentáció időtartama során. Az 1. és 2. fermentorban a rövid tartózkodási idő miatt a mikrobáknak nincs elég idejük a megfelelő szaporodásra és biomassza lebontásra és ezért magasabb TC-értékek voltak kimutathatók. A hosszabb tartózkodási időnek köszönhetően a 3. és 4. fermentorban tökéletesebb lebontás valósult meg. A 3.B ábrán is hasonló változások láthatók, jól elkülönülnek a fermentorok TOC-görbéi (teljes szerves széntartalom). A TN-tartalom (teljes nitrogén) nem változik jelentősen a fermentáció után (3.C ábra). Az eredmények azt mutatják, hogy a szénatomok egy része (az 1-2 fermentorokban kevesebb, a 3-4 fermentorokban több) a rendszerből biogáz formájában felszabadult, a szeszmoslék nitrogén tartalma viszont a lebomlás során beépült a szaporodó mikrobák fehérje és egyéb N-tartalmú molekuláiba. Az ecetsav, a biogáz képződési folyamat egyik fontos közti terméke, 5 mg/ml-es koncentrációban már gátolhatja a biogáz termeléssel járó anaerob fermentációt. A rövid tartózkodási idejű fermentorokban az acetát mennyisége jelentősen megnőtt (4. ábra). Ez annak tudható be, hogy az acetogének (a szerves savakat gyártó baktériumok) gyorsab-
5. ábra Az összes gáz mennyisége a fermentáció során
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
8
ban szaporodnak, mint a metanogének (ezeka mikróbák készítik el a biogázt a lebontási folyamat végén), tehát a rövid tartózkodási idő miatt az arányuk megnő a sokkal lassabban szaporodó, ezért a rövid átfutási idejű rendszerből kihíguló metanogén mikróbákhoz képest. A 3. és 4. fermentorban azonban végig alacsony koncentrációban volt csak jelen az ecetsav (4. ábra), tehát a 25-30 napos tartózkodási idő megfelelő az optimális biogáz termelésben résztvevő metanogének szaporodásához és biológiai aktivitásához, akik így lépést tudnak tartani az ecetsavat termelőkkel és csaknem teljes egészében biogázzá alakítják az ecetsavat. Az 5. ábra a fermentáció során keletkezett összes gáz mennyiségét mutatja. Az 1. és 2. fermentor a 20. naptól nem termelt jelentős mennyiségű gázt, a rendszer leállt a magas savkoncentráció és alacsony metanogén populáció miatt. A 3. és 4. fermentor viszont folymatosan termelte a biogázt. Ebben az esetben is igaz, hogy a 4. fermentorban egységnyi biomasszából magasabb biogáz hozam érhető el. 6. Következtetések A szeszipari melléktermék felülúszójával végzett vizsgálatok eredményéből megállapítható, hogy a rövid (15 és 20 nap) retenciós idő nem elegendő a folyamatos biogáz termeléshez. A metanogén mikrobák nem képesek elég gyorsan felhasználni a megtermelt ecetsavat, ezáltal a rendszer lesavanyodik, és a mikrobák kihígulnak a rendszerből. Az optimális tartózkodási idő 30 napban állapítható meg, ekkor a legjobb a bevitt szárazanyag egységnyi tömegére jutó biogáz termelés. Az eredményekből az becsülhető, hogy a kb. 5 millió m3 biogáz termelhető évente ma hazánkban az etanol gyártás melléktermékeként keletkező és gyakorlatilag más célra fel nem használható, veszélyes hulladékként ártalmatlanítandó szeszmoslék híg fázisból. Nyilvánvaló, hogy minél alaposabban megismerjük a legkülönbözőbb összetételű szerves anyagok felfalására szakosodott és mellesleg biogázt termelő parányi közösségeknek az életét, annál eredményesebben tudjuk őket fokozott biogáz termelésre fogni. Ezzel egyre gazdaságosabb technológiákat dolgozhatunk ki, amelyek a környezetvédelmi és fenntartható fejlődés szempontjait kielégítve segíthetnek megszabadítani az emberiséget a fosszilis energiahordozók használatának káros szenvedélyétől. Irodalom [1] AlSeadi, T (szerkesztő): Biogas Handbook. University of Southernd Denmark (http://www.sdu.dk) 2008. ISBN 978-87-992962-0-0 [2] Bagi, Z. - Ács, N. - Bálint, B. - Horváth, L. - Dobó, K. - Perei, R. K. - Rákhely, G. - Kovács, K. L: Biotechnological intensification of biogas production. Applied Microbiology and Biotechnology. Volume:76, 2007. pp 473-482 [3] Bai, A. - Bagi, Z. - Bartha, I. - Boruzs, L. - Fenyvesi, L. - Kovács, K. L. - Mátyás, L. - Mogyorósi, P. A biogáz előállítása. Jelen és jövő Szaktudás Kiadó Ház Rt., Budapest. 2005. ISBN 963 9553 39 5 [4] Demirbas, A. Biofuels sources, biofuel policy, biofuel economy and global biofuel projections. Energy Conversion and Management Volume:49, 2008. pp.2106–2116 [5] Herbel, Zs. - Rákhely, G. - Bagi, Z. - Ivanova, G. - Ács, N. - Kovács, E. – Kovács, K. L. Exploitation of the extremely thermophilic Caldicellulosiruptor saccharolyticus in hydrogen and biogas production from biomasses. Environmental Technology. Volume: 31, Issue: 8-9, 2010. pp. 1017-1024 [6] NREL/JA-810-31967 July 2002: The Biomass Economy [7] Schulz, H. - Eder, B. Biogázgyártás. Cser Kiadó, Budapest. 2005. ISBN 963 7418 47 4
Szerzők:
Prof. Dr. Kovács L. Kornél
[email protected] Kovács Etelka, Ács Norbert, Wirth Roland, Dr. Bagi Zoltán.
Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszék, MTA Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézet
energetika Energetika ENERGETIKA Energetika A napenergia és más megújuló energiák lehetséges szerepe hazánk villamosenergia-ellátásában
Herbert Ferenc
Magyarországon lassan terjednek a napelemes hálózatszinkron rendszerek. Még nem értük el az 1 MW beépített teljesítményt. A piaci szereplők várják a megújuló energia stratégiát. Egyszerre kellene megoldani a környezet védelmet, a munkahely teremtést, a nemzeti jövedelem itthon tartását és még az EU elvárásainak is meg kellene felelni.
2. ábra Gyál 2008
The grid connected solar systems are run slowly In Hungary. Still now, 1 MW installed capacity has not been achieved yet. The market participants are waiting for the renewable energy strategy. The environment protection, job creation, keeping at home national income and correspond to EU’s expectations should be solved at the same time. Kulcsszavak: Napelemes villamos energia termelés, villamos energia tárolás, decentralizált villamos energia termelés, kiegyenlítő villamos energia termelő kapacitás Keywords: Electrical energy generation with PV panels, Electrical energy storage, decentralized electrical energy generation, electrical energy generation capacity for balancing power
3. ábra Közép-Európa első napkövető üzemmódban dolgozó megújuló energiatermelő rendszere Fotó: AktívEnergia Kft.
2003-ban ment hálózatszinkron üzembe az első jelentősebb 10 kWp teljesítményű hazai napelemes mini erőmű a Dunasolar Rt. napelemtábláival. Hat évvel később, 2009 első negyedében már 100 kWp teljesítményű rendszert sikerült üzembe helyezni. Lemaradásunk Európához képest még igen jelentős, ahol 2003 körül sok 100 kW-os rendszer
épült ki és napjainkra nem ritkák a 20-50 MW teljesítményű napelemes erőműtelepek. Németországban jelenleg kb. 10000 MW beépített napelem adja a teljes villamosenergia-termelés kettő százalékát. 2020-ra ezt további 50000 MW napelem beépítésével 10%-ra kívánják növelni. Az elmúlt évek során hazánkban megépített hálózatszinkron üzemű napelemes rendszerek kiemelkedően jó üzembiztonsággal teljesítették az előzetes számításoknak megfelelő villamosenergia-termelési mutatókat. Igen hasznos tapasztalatokat lehetett szerezni a napkövető (solar tracking) üzemmód előnyeiről, valamint részletes adatokat kaptunk
Éves termelés from 1/1/2009 to 12/31/2009
1. ábra Gyál és Új Buda 2009 évi energia termelése havonta Csak erre az esetre igaz arányok!
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
9
a nagy rendszerek villamosenergia-termelésének különböző paramétereiről. Ezeket a tapasztalatokat a további rendszerek tervezésénél tudjuk hasznosítani. A 2000-es évek elején az áramszolgáltatók szigorú feltételeket támasztottak a napelemes rendszerek hálózatra kapcsolására. Fenntartással fogadták a 4. ábra Napcellák rendszerek felharmonikus termelését és a visszakapcsolási jellemzőket. Ezekből a félelmekből semmi nem igazolódott. A megépült rendszerek gondos tervezés esetén problémamentes üzemvitelt biztosítanak mind a felhasználók, mind a hálózatüzemeltetők számára. Az eddig hálózatszinkron üzembe helyezett hazai napelemes rendszerek által bizonyított értéktöbbletek: - Csúcsidőben termelik a legtöbb villamos energiát. Ez különösen előnyös nyáron, amikor a hűtőrendszerek a legnagyobb terhelést jelentik a vezetékes hálózat számára. - Megvalósítják a decentralizált energiatermelést annak minden előnyével. - A tetőre szerelt napelemek árnyékoló hatása nyáron több °C-kal csökkenti az épület belső hőmérsékletét. - A fixen telepített rendszerek mozgó alkatrészt nem tartalmaznak, így minimális a karbantartási igényük. - Ha egyszer megépültek, minimum 25 évig napról napra csendben, zaj nélkül villamos energiát termelnek nulla CO2-kibocsátás mellett. - A Nap az utóbbi néhány millió évben még soha nem emelte az energiasugárzás díját. 2008-ban valósult meg Gyálon Közép-Európa mindmáig első napkövető üzemmódban működő napelemes rendszere. A rendszer névleges teljesítménye 20 kWp. A 2009. évi összehasonlítás egy fixen telepített szintén 20 kWp rendszerrel 60%-ot meghaladó többletenergia-termelést ábrázol. A két rendszer havi energiatermelését az 1. ábra mutatja. 2009-ben megépült hazánk mai napig legnagyobb 100 kWp teljesítményű napelemes hálózatszinkron mini erőműve, mely 2009. március és 2010. október között több mint 180 MWóra villamos energiát termelt a beruházó részére.
6. ábra MEE fejlesztés MEGAPARK 100kW
7. ábra Az elmúlt 6 évben több százezer német otthonra került fel napelemes minierőmű
8. ábra Németország a családok százezreinek tette lehetővé a napenergia közvetlen hasznosítását
5. ábra Sátoraljaújhely 4,8kWp 2006-tól napjainkig 13,5MWó villamosenergiát termelt-csendben lógva a falon
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
10
A megújuló energiák, ezen belül a napenergia sem egyenletesen érkezik a felhasználók részére. A 2006., 2007., 2008. években havonta 1 kWp rendszerrel Budapest térségében tényleges megtermelt villamos energia mennyiséget az alábbi ábrán láthatjuk. Például 2006 évben július, 2007 évben április hónapban lehetett a legtöbb villamos energiát megtermelni hazánkban. A megújuló energiákból és részben az atomenergiából történő villamos energia termelésnek kiegyenlítő villamos energia termelő kapacitásokra van szükségük a rendszerszintű gazdaságos üzemeltetéshez. A villamos energia tárolás leggazdaságosabb és környezetbarát módja a tározós vízi erőmű. Ha az ehhez kapcsolódó politikai és környezetvédelmi gátlást nem tudjuk levetni, akkor csak a szabályozott hazai biomassza és biogáz potenciál tűnik gazdaságosan használhatónak erre a célra a hazai megvalósítható megoldások közül. A kiegyenlített zöld energiakör 5-15 év alatt a hazai munkahely teremtés mellett a villamos energia termelés 10 -15%-át tudná biztosítani.
ENERGETIKA
9. ábra Új Buda Önkormányzata 20 kWp
10. ábra Szolnok-hálózatszinkron tetőrendszer
Fotó: KLNSYS Kft.
12. ábra 2006-2007-2008 évek havi napenergia termelése hazánkban
Fotó: Klnsys
13. ábra A szél és napenergia éves rendelkezésre állása
11. ábra 2006.-ban üzembehelyezett 6kW-os rendszer családi házon. Fotó: Klnsys
A világon leginkább elterjedt és tiszta megújuló energiaforrások a nap- és a szélenergia harmonikusan kiegészíti egymást, amennyiben megfelelő előrelátással olyan gazdasági feltételeket ( tarifapolitikát ) teremtenek, hogy egymás előnyeit kihasználva biztosítsák egy adott villamos energiarendszerben a megújuló energiák optimális arányát. A két szembefordított U-alakú görbesereg a nap- és szélenergia éves energia megoszlását mutatja. Korszerű tarifa politikával biztosítani lehet a közelítőleg azonos arányú energia termelés kialakulását, ha a megújuló energiáknál a villamos energia napszaknak megfelelő tőzsdei árához igazítják a megújulók támogatását. A “tiszta” megújulók, mint a nap és szélenergia kiegyenlítésére a megfelelően honorált, tárolt biogáz puffer és a szabá-
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
11
lyozható biomassza tüzelés kínál hazánkban a teljesen “zöld” villamos energia termelési megoldást. A decentralizáltan alkalmazható villamos energia termelő kiserőmű hálózat a kistérségek sajátosságainak megfelelően helyi munka lehetőséget is biztosíthat. Egyben jelentősen csökkentheti a villamos energia szolgáltatók átviteli veszteségeit is. A sok előnnyel rendelkező napelemes rendszerek helyet kérnek a villamosenergia termelésünkben, hogy csendben hozzájáruljanak ellátásunk biztonságához és nemzeti jövedelmünk termeléséhez. További információk és referenciák http://ekh.kando.hu Herbert Ferenc, megújuló energetikai szakértő
[email protected] A Képek a szerző felvételei Cikkünk szerzője húsz évet dolgozott a Ganz Villamossági Műveknél. Vezette a perui Caňon del Pato erőmű- és alállomás rendszer helyszíni építési munkálatait. A ’90-es években kereskedelmi tanácsosként az argentin magyar kereskedelmi kirendeltséget vezette. A ’90-es évek végétől napelemes villamos energia ellátó rendszerek tervezésével és kivitelezésével foglalkozik. 2004. óta vezeti az Óbudai Egyetem (Kandó) Megújuló Energiaforrás Kutatóhelyét.
Miért ragaszkodunk annyira a gázhoz? Tudományos tanmese Hosszú távon nem az olcsóbb energia előállítására, hanem a hulladék energiák újra hasznosítására kell koncentrálnunk. Amit lehetet, szinte már mindent elégettünk. A föld légterében lényegesen több hő van, mint amire az emberiségnek szüksége van. Ezt kell újra hasznosítanunk, hogy a Föld lélegzethez jusson, s regenerálódni tudjon.
1. ábra Pusztaszeri úti nulla energiás ház
In the long run, we should focus on waste energy utilization rather than cheaper energy production. So far, we have burned whatever Dr. Léderer András we could. Much more accumulated heat energy is in the atmosphere that mankind needs. That is to be recovered this way the Earth could regenerate and breathe easily. Kulcsszavak: Napenergia, geothermikus energia, napelem, hőszivat�tyú, lakóhajó, nulla energiás épület, szélkerék Keywords: Solar energy, geothermal energy, solar, heat pumps, house boat, zero energy building, wind turbine, Photovoltage Milyen jó volt az ősembernek. Nem volt TV, nem volt rádió. Nem rontotta el őket senki. Nem volt más dolguk, mint éhen halni, megfagyni vagy gondolkozni. A ma embere ahelyett, hogy gondolkozna, sok esetben hallgat a TV-re, újságokra, hírekre és kész a baj. Ma mindenki azt hiszi, hogy az orosz azt szeretné, hogy a gázt olcsón adják, s nekünk, magyaroknak jó legye az idők végezetéig. Mi hívő emberek ezt el is hisszük. Pedig nem így lesz, csak kivárjuk, míg a csapda fedele bezárul, s nem lesz semmilyen kiút. Csodák nincsenek. Kérdés, azt vajon túl éljük-e majd? A kínaiak már kopogtatnak a görögországi kapukon. Be ne kopogtassanak utána hozzánk is. Nem kellene végre elgondolkodnunk? Nézzük mi volt régen: - Az ősember, mivel ő még gondolkozott, körbe szagolt nappal és megállapította, milyen hideg lesz éjszaka. Annyi vérrel festett követ gurított ki a szabadba, hogy azok felmelegedve éjszaka kifűtsék barlangját. - Felfedezte emberünk a tüzet. Utána mindent meggyújtott, amit csak lehetett. A fát, a falevelet, majd a szenet, olajat, gázt. Most kezdjük gyújtogatni a pelletet, s mindazt, amit érünk. Meddig tehetjük ezt büntetlenül? Addig, amíg a füst és a szén-dioxid el nem áraszt minket? Addig, amíg az Északisarkon elolvadó jéghegyekből képződött vizek nem mossák el házainkat? A vörösiszap-tároló túlterhelésében a mérhetetlenül sok csapadék is részt vett. Sorolhatnám a sort napestig. Az emberek úgyis csak akkor értik meg, amikor már az ő házaikat vitte el a földrengés, vulkán, árvíz vagy szélvihar. Nézzük csak, hogyan készül az eső? A tengereket, tavakat, mint egy nagy fazekat sütik a napsugarak. A fazékban (tengerben, tóban) melegszik, majd párolog a víz. Szép kis tejszínhab formájában elkészülnek a felhők. Természetesen az aranyos kis tejszínhab tele van vízzel. Ez mind rendben is van. De hogyan mennek be a szárazföldre? Ha a napsugarak egyszerre sütik a tengert és a tengerpartot, azok különböző mértékben melegszenek. A homok
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
12
2. ábra Pusztaszeri úti társasház hőközpontja
3. ábra Kiegyensúlyozó hőszivattyú jobban, a víz kevésbé. Gondoljunk csak bele, ha a tengerparton már süti a talpunkat a homok, beszaladunk a tengerbe, s máris elviselhető a hőmérséklet. Tehát logikus, hogy a melegebb homokos part gyorsabban melegszik, ezért ott elkezd a meleg levegő felfelé szállni. Igen ám, de a felszálló levegő alatt vákuum keletkezik. Honnan szívja a vákuum az utánpótlásul szolgáló levegőt? A tenger vagy tó felől. Délután ugyanez van, csak éppen fordítva. Reggel tavi szél, este parti szél. (Ezt a vitorlások mind tudják.) Ugye máris kitalálták, miért indulnak el a tejszínhabok a part felé? Mert a parton felfelé ható légörvény megszívja a tenger felett már vízzel összegyűlt felhőket. Ez olyan, mint egy csúzli (ami belövi a felhőket a szárazföld felé). Mi van akkor, ha kevés energiával lövi be a felhőket a szárazföld felé? Elvész az energiája, s még a part közelében elejti a vizet, rá az emberekre, városokra, árvizeket okozva tesznek tönkre mindent. Miért írom mindezt, amikor az energiákról beszélek? Mert ezt az egyensúlyt boríthatjuk fel a sok meggondolatlan égetéssel.
4. ábra A lakóhajó Füst, szén-dioxid, pernye és feleslegesen sok szennyezőanyag teszi tönkre a földünket, környezetünket. Elindítunk egy lavinát a szó szoros értelmében, amit később nem tudunk megállítani. Sokan mondják, még jobb is, hogy időben kifogy a gáz és az olaj. Mert azok meggyújtásával már olyan meleg és szen�nyezett a környezetünk, hogy a Föld nem tud regenerálódni. Nehezen tudnék én is örülni annak, ha már nem lenne tüzelőanyag és üzemanyag, mert ma sem gyalog jöttem be a munkahelyemre. De ha abszolút értelemben a hosszú távú jövőt vizsgálom, lehet, hogy tényleg jobb, ha idő előtt kifogynak a szénhidrogének, s nem a föld pusztul el. Szénhidrogén ide, szénhidrogén oda, közben a Föld és a pénz is forog. Mi kell Putyinnak? Pénz és luxus. A luxust megkapja Németországból. Nem véletlen, hogy megépítette a Balti-tenger alatt a már nem sokára működő direkt gázvezetéket. Kína ma még szénnel állít elő áramot, de már épül az orosz-kínai direkt gázvezeték, sőt 2014-re egész Kínát behálózzák majd a gázvezetékek. Épp attól a naptól, amikor a hosszú távú gázszállítási szerződés lejár az orosznak Európával, Medvegyev egész Kínát ellátó gázszállítási szerződést írt alá. Ilyen sok a gáz az oroszoknak? Vagy készülnek valamire? Sem az orosz, sem Putyin, Medvegyev nem tréfál. Rá kell végre jönnünk. Ráadásul nagyon jó a memóriájuk. Oda kellene tehát figyelni minden lépésükre, s inkább igazodni, mint sok esetben ellenkezni kellene velük. Tetszik, nem tetszik túl nagyok hozzánk képest, és nagyon ki vagyunk nekik energia téren szolgáltatva. Nagyon sok hőforrásunk, termálvizünk, folyóvizünk, földhőnk van. Ki kellene használni, amink van. A Széchenyi, Rudas, Gellért Fürdőknél annyi energia folyik el, hogy városrészeket lehetne a hulladék hővel ellátni. Sétáljanak Hévízen télen. Az egész város egy nagy meleg gőzben van. Az elfolyó termálvízpatak fölé csak egy nylon fóliát kellene tenni.
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
13
A fóliasátorba banánfákat ültetni. Máris a turisták ezreit lehetne ide csalogatni. Télen a pálmafák alatt Európa szívében, jeligére. Az épületek alatti geotermikus energiát is lehetne használni. Pár évvel ezelőtt minden akadály nélkül hasznosíthattuk a körülöttünk hulladékba menő energiákat. Ma csillagászati eljárási díjakat kér a bányakapitányság, vízművek, s egyéb neve nincs hatóság. Mindenki rögtön rácsimpaszkodik valamire, ami jó, ami a 5. ábra Hajóbelső (design tervező: Csikós Mihály) jövőnket biztosítja és a munkanélküli nyerészkedéssel tönkreteszi azt, ami biztosíthatná, hogy ésszerűbben, olcsóbban éljünk. A II. kerület Pusztaszeri útra terveztünk egy közel nullaenergiás házat a sziklákra. Ha hirdetni és bemutatni akarjuk, milliókat kellene fizetni érte a TV-ben. Pedig mennyivel célszerűbb lenne, ha a politikusi ígérgetések helyett, inkább ezeket a rendszereket lehetne bemutatni a nézőknek. Hogyan lehetne közben pénzt csinálni? Elmondom, mert most alkalmat kaptam: Az épület alatt a földben mindig 14-15 °C van. Az épület körül nyáron plusz 36 °C, télen mínusz 25 °C, az ember viszont azt szereti, ha körülötte 22-24 °C van. Nem kell mást tenni, mint egy nagy energia-lendkerékre tenni a házat és biztosítani, hogy télen, nyáron lehetőleg ingyen, az épületben 22-24 °C legyen. (A lendkerék a talaj.) Nyáron a talaj egy részével hűtök, a másik részébe meg napkollektorokkal töltöm télire az energiát. A nyáron betöltött „potya” energiával fűtöm az épületet közel február végéig. Ezzel a technikával értük el, hogy a rózsadombi 3 lakásos luxus társasház 80%-kal kevesebb energiát fogyaszt, és a gáz már nincs is bevezetve az épületbe. Másik legszebb munka, amit tervező csapatunkkal most készítettünk, szintén nulla energiával működik majd. Lakóhajó, ami kétszintes, 200 m2-es. A tetején és az üvegekbe integrált napelemekkel készítjük a működéséhez szükséges áramot. A világításon és az elektromos hajtóművön kívül a hajón elhelyezett hőszivattyú szedi majd fel a szükséges energiát a hajófenéken keresztül. A lakóhajó fűt, hűt, szellőztet, halad, miközben nem szennyezi környezetét. Miért ragaszkodunk a kiszolgáltatottsághoz, a gázhoz? Dr. Léderer András egyetemi docens
[email protected] Lektor: Farkas András, Óbudai Egyetem
Épületvillamosság Épületvillamosság Épületvillamosság
Épületvillamosság UPS - szünetmentes áramforrás Napjainkban olyan társadalomban élünk, ahol felgyorsul a termelés, a szolgáltatás és a kommunikáció. Versenyképes és minőségi termék csak megfelelő és megbízható energiaellátás mellett lehetséges. Pillanatnyi, esetleg tartós áramszünet esetén komoly anyagi kár keletkezhet. Nem tudjuk az internetet elérni, e-mailt küldeni vagy telefonálni. Ezért fontos, hogy ismerjük azokat a berendezéseket és szolgáltatásokat, melyek segítenek a biztonságos és folyamatos áramellátás kialakításában.
Mit jelent az a szó, hogy UPS? Jelentése: szünetmentes áramforrás (Uninterruptable Power Supply) A villamosenergia-elosztó rendszerekkel szembeni megbízhatósági elvárások jelentős mértékben növekedtek az elmúlt időszakban, figyelembe véve az általuk táplált fogyasztók kritikus természetét és a meghibásodásokkal (hálózatkiesésekkel) okozott magas költségeket. Például egy légiforgalmi irányítórendszer, vagy gyógyászati rendszer ellátásának kiesése közvetlen életveszélyt jelent, egy banki rendszer összeomlása pedig országos, sőt nemzetközi zavarokhoz is vezethet. Ez a rendkívüli érzékenység napjaink kifinomult hétköznapi használatú készülékeire is igaz, ezek élettartama egy biztonságos, zavarmentes villamosenergia-ellátással meghosszabbítható.
RPA - Parallel redundáns vezérlő Ezen berendezéseknek három fő fajtáját különböztetjük meg. Az off-line (úgy nevezett átkapcsolós) típusú, lineinteractive (hálózati stabilizátorral kiegészített off-line) és végül az on-line (folyamatos üzemű, dupla konverziós) rendszerűt. Az off-line rendszerű a fogyasztókat a normál üzemviteli hálózatról táplálja. Hálózatkimaradás esetén 4-10 ms alatt átkapcsol inverter üzemre, és mindaddig táplálja a fogyasztókat, ameddig a beépített akkumulátor ezt lehetővé teszi. A rendszer másik fajtája a line-interaktív felépítésű, amely
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
14
DUPS - Dinamikus szünetmentes áramforrás az off-line a rendszerhez képest figyeli a hálózati feszültségingadozásokat és azok letöréseit kiegyenlíti. Az on-line UPS folyamatos inverter üzemben működik és teljes leválasztást jelent a hálózat és a fogyasztók között. Ezeket a berendezéseket dupla konverziós rendszereknek nevezik, mert egy folyamatosan működő egyenirányító és inverter biztosítja a fogyasztók teljes leválasztását, és az inverter pedig hálózati szinkronban táplálja a fogyasztókat. Ezek az áramforrások fel vannak szerelve egy beépített automatikus (by-pass) áramkörrel, melynek feladata a táplálás biztonságának növelése. Ezt „gyorskerülő” áramkörnek is nevezik, mert fogyasztói tranziensek és zárlat esetén átveszi az invertertől a táplálást, és a védelmi áramkörök határain belül fenntartja a fogyasztó működését. Az 1/1, 3/1 és a 3/3 fázisú berendezésekkel kapcsolatban kérdésként merül fel, hogy mikor, melyik alkalmasabb. A két szám a be- és kimeneti fázisszámot jelöli. Értelemszerűen a kisebb, pár száz és ezer VA-es berendezések csak 1/1 fázisúak és csak a nagyobb, 10kVA-es teljesítménytől felfelé kezd értelmet nyerni, a három fázis alkalmazása. A 3/1-es megoldás ott és akkor előnyös, ahol a bemeneti oldalon 3 fázisról érkezik a betáplálás és korlátozott az áramfelvételi lehetőség, viszont mi a berendezés névleges teljesítményét szeretnénk kihasználni, nem pedig azt 3 részre megosztva, mert így egy nagy kezdeti áramfelvétellel rendelkező berendezés (pl. szivattyú) indulásakor az UPS bypass üzemre kapcsolna át addig, amíg a fogyasztó teljesítményfelvétele vissza nem esik arra az értékre, amit táplálni képes. Nagyobb teljesítményt? Vagy 99,99%-os biztonságot? Párhuzamos üzemmódban is üzemeltethetők a mai UPS-ek. Sőt nem csak a 3 fázisúak, de léteznek már 1 fázisú modellek is, melyek parallel üzemmódra is képesek. A párhuzamos redundáns rendszernél két azonos teljesítményű UPS kimenetét kapcsolják össze. A terhelés megosztását a beépített mikroprocesszoros szabályozás végzi. Pl. 10 kVA + 10 kVA. A terhelés nem haladhatja meg a 10 kVA-t. A mások parallel módszer az N+1 technológia. Itt ugyanazt a 10 kVA-es terhelést 3 db 5 kVA-es UPS látja el energiával. Ez olcsóbb, de kevésbé biztonságos. Fontos tudni, hogy csak azonos gyártmányok azonos típusai és néha csupán azonos szériájú berendezései képesek szinkronizált párhuzamos üzemre. A RPA, azaz parallel redundáns vezérlő (Redundant Parallel Architecture), intelligensen irányítja a terhelés táplálását. Itt több azonos Moduláris UPS UPS működik egyszerre, Moduláris szünetmentes áramforrás
megosztva a rájuk kötött terhelést úgy, hogy ha a rendszer valamelyik tagja meghibásodna, akkor a többi észrevétlenül át tudja venni annak részteljesítményét, így nyújtva meghibásodásmentességet. Moduláris UPS: manapság egyre inkább előnyt jelent, ha egy berendezés egyszerű, akár működés közben karbantartható, valamint bővíthető. Ezek a típusok egyre népszerűbbek, bár bekerülési áruk jelentősen magasabb a fenti UPS-ekhez képest. Ezekkel azonban, több kisteljesítményű (10-20 kVA) „fiókokból” felépített redundáns rendszerű szünetmentes áramforrást kaphatunk, amelyek egyben bármikor bővíthetők is. Fontos tudni, hogy ezek csupán 1 akkumulátor egységgel rendelkeznek, valamint hatásfokuk is alacsonyabb! Dinamikus UPS: DUPS, dinamikus energiatárolóval ellátott dízelgenerátor. Ez a berendezés kettő fő alkotóelemből áll, a már említett dízelgenerátorból és egy lendkerékből. Ez egy nagy megbízhatóságú rendszer, azonban 500 kVA feletti igény esetén ennek a megoldásnak a gazdaságossága dominál, hagyományos statikus UPS-dísel aggregát konfigurációval szemben. Itt még az aggregát akkumulátor telepei is redundáns elrendezésűek, ám ennek ellenére előfordulhat, hogy azok kimerülnek, hibássá válnak. Van gyártó, aki 100%os elindulási garanciát is vállal. Ezt úgy valósították meg, hogy a lendkereket akkora teljesítményűre tervezték, hogy a 10-30 mp mellett (amíg a dízelgenerátor eléri a teljes terhelhetőséget) még van benne annyi energia, hogy egy ABS működéséhez hasonlóan működő kuplungot közbeiktatva ráeresztik azt az álló dízelaggregátra, így indítva el a motort. Ezen a területen is egyre több gyártó van már a piacon. Legtöbbjük európai, de az újak között Tajvan, Korea, Kína és Törökország is megtalálható.
Összefoglalva: A folyamatos biztonsági áramellátást szolgáltató rendszerek tervezésénél ma már fokozottabban figyelembe kell venni a megbízhatóság, rugalmasság, karbantarthatóság, teljesítőképesség, alakíthatóság és a meglévő infrastruktúrához való illeszthetőség szempontjait. Figyelni kell továbbá ma már arra is, hogy a sérülékeny félvezetők és integrált áramköri elemek másodlagos villámhatásokra és EMC zavarokra érzékenyek, ezért a megfelelő védelmükről (többlépcsős túlfeszültségvédelem, elektrosztatikus feltöltődés korlátozása, árnyékolás, egyenpotenciálra hozás stb.) külön kell gondoskodni. A felsorolt problémák jelentős része megfelelő szakmai gyakorlattal és jó mérnöki felkészültséggel a minimumra csökkenthető.
Pettermann György menedzser PPS Kft.
[email protected]
Dési Albert villamosmérnök szakmai főtanácsadó
[email protected]
Megújuló energiák hasznosítása
A kiadvány online változata elérhető:
Októberben jelent meg az itt bemutatott tanulmánykötet, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi Stratégiai Programon keretében adott ki. A MTA Energiastratégiai Munkabizottságának szakértői ebben a kiadványban összegezték a megújuló energiák nyújtotta lehetőségeket. Idén tavasszal a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont a megújulóenergia-hasznosításáról rendezett konferenciának, amely élénk visszhangot váltott ki a hazai és nemzetközi energetikai szakemberek körében. Mindez arra sarkalta az energiastratégia kidolgozásán munkálkodó bizottságot, hogy külön is foglalkozzon a nap-, a szél-, a vízenergia, valamint a földhő és a biomassza hasznosításának módjával és eljárásaival. A megújuló energiák hasznosítását kiemelten indokolttá teszi a lakosság, az ipar és a szolgáltatások növekvő energiaigény, a gazdaságosság növelésének és a környezetterhelés csökkentésének szükségessége. A Magyar Tudományos Akadémia ennek a kötetnek a megjelentetésével örömmel tesz eleget azon közfeladatának, hogy mértékadó és hiteles dokumentumokkal segíti a döntéshozókat a 2030-ig tervezett magyar energiastratégia megalkotásában. A sorozat következő kötete a közeljövőben várható.
http://mta.hu/tudomany_hirei/a-donteshozokat-segitheti-a-megujulo-energiak-hasznositasa-cimu-kotet125827/ Tóth Éva Forrás: Sajtóközlemény
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
15
biztonságtechnika
Biztonságtechnika biztonságtechnika biztonságtechnika
Barát vagy ellenség? Veszélyes üzem az elektromos háztartási fűnyírógép használata, ezért érdemes a részletekre figyelni, és bizonyos írott és íratlan szabályokat betartani, amikor ilyen munkát végzünk! A közelmúltban napi sajtóhírek alapján felfigyelhettünk arra a sajnálatos, évek óta visszatérő jelenségre, mely azt mutatja, hogy az elektromos fűnyírógépek használata körül nincs minden rendben. A hírek szerint nem egészen egy hónap alatt (2010. 07. 29. - 08. 26.) Magyarországon 4 halálos áramütéses fűnyírógép-baleset történt, az áldozatok 20-32 évesek voltak! Ezenkívül nem halálos kimenetelű, kisebb-nagyobb áramütésekről is hallhatunk ezen a téren, de mivel azok nem kerülnek rendőrségi kivizsgálásra, ezért statisztikailag nem értékelhetők. Egyetlen ember elvesztése is elfogadhatatlan lenne, de sorozatként már semmiképpen nem maradhat említés nélkül! Az, hogy mi a sok, vagy mi a kevés ezen itt nem érdemes elmélkedni, és csak példaként említem meg az alábbi internetes hírt, ami ijesztő számokkal illusztrálja, hogy más országokban sincs minden rendben ezen a területen. „A közel 300 millió lakosú Egyesült Államokban évente kilencezernél is több gyermek (és közel hatvanezer felnőtt) szenved súlyos vagy kevésbé súlyos fűnyírógép-balesetet”! Szerencsére ez a nagy szám nagyrészt nem villamos balesetekről szól, hanem kisebb-nagyobb mechanikai sérülésekről, pl. a fűnyírás közbeni, kőkidobás okozta zúzódások, kéz- és lábujjlevágások, csonttörések és sérülések, szemsérülések, stb. A statisztikák csak a hatóságok felé bejelentett regisztrált esetekről szólnak, ezért a valóság ettől sokkal árnyaltabb lehet. Ha a balesettel kapcsolatban nem merül fel a bűncselekmény gyanúja, akkor az ügyet ún. államigazgatási eljárásban vizsgálják és ez már nem szenzáció, tehát nem lesz belőle sajtóhír. Nyilvánvalóan ez a módszer nem helyes, mert a széles körben publikált esetekből okulva lehetne a legtöbbet tanulni, illetve a balesetek nagy részét megelőzni! Azt mindjárt az elején megállapíthatjuk, hogy itthon a fűnyíróbalesetek többsége nem az eredeti gyári készülékek használatánál keletkezik, hanem a „házilag barkácsolt” gépek az igazi veszélyforrások. Nem kételkedhetünk a kispénzű emberek jó szándékú törekvésében, mellyel a rendelkezésükre álló különféle villanymotorokkal és alkatrészekkel szeretnék a saját problémájukat megoldani. A magyar ember különösen ismert a kreatív készségéről és a sajátkezű barkácsolási készségé-
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
16
ről (szeretném leszögezni azt, hogy ez a cikk nem kívánja elítélni magát a barkácsolást, mint alkotó tevékenységet). Itt arról van szó, amikor valaki, hozzáértés nélkül, az elemi biztonsági szabályok betartása nélkül hoz létre egy villan�nyal működő forgógépet, és ezzel órjási veszélynek teszi ki saját magát és a környezetét. Úgy vélem, az ilyen eseteket minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni! Bőven elég nekünk az ismeretlen eredetű, silány minőségű, gyári villamos termékek és készülékek okozta problémákkal megküzdeni (ha ez egyáltalán lehetséges). Néhány kirívó eset ismertetése, a teljesség igénye nélkül:
A barkácsolt fűnyírók erőforrásai gyakran a már sok évig használt (erősen elhasznált, de még forgó) mosógépmotorok. Ezeknél az a baj, hogy a korábbi üzemeltetésük során gyakran beáztak, ezért a szigetelésük gyengült, vagy teljesen leromlott, továbbá nem kettős szigetelésűek, a beépítéskor semmiféle műszeres érintésvédelmi vizsgálat nem történik. A motor a készülék fémházával jól-rosszul fémesen érintkezik és az esetek többségében a készülék a villamos hálózati vezetékén keresztül sincs leföldelve, ezt a felhasználó egyáltalán nem veszi figyelembe. (a kettősszigetelésű gépeknél TILOS, az I. év. o gépeknél kötelező a védőföldelés alkalmazása.
A motorkondenzátorok kivezetései és a motor villamos bekötése is gyakran nyitottak, bárki által megérinthetőek, esetleg szigetelőszalaggal szigeteltek.
Az alkalmazott motorok egy része eredetileg nem egyfázisú, hanem háromfázisú tekercselésű, ezeknél sokszor ötletszerűen kiválasztott különféle kondenzátorokkal próbálják megoldani az egyfázisú üzemeltetést. (az interneten nagyon sok ötlet található arra vonatkozóan, hogy ha nem akar a motor elindulni, akkor hogyan kell azt a vágókés kézi elfogatásával elősegíteni (ebből is erednek az ujjlevágások)
A készülék be- és kikapcsolására rendkívül sokféle, erre teljesen alkalmatlan kapcsolót alkalmaznak. Nem ritkaság a védőburkolat nélküli, a motor teljesítményénél sokkal kisebb áramerősségű kapcsoló alkalmazása. Nem jellemző a direkt fűnyírógépekhez készített, a kereskedelmi forgalomban beszerezhető, hővédelemmel és a véletlenszerű bekapcsolás ellen védett speciális kapcsoló használata (valószínű ennek oka a kapcsoló árában rejlik).
Külön érdemes megemlíteni a készülékek hálózati vezetékeinek kérdését, mert itt egy horrorisztikus állapotnak lehetünk tanúi. A saját tapasztalatom alapján állíthatom, hogy a házilag készített fűnyíróknál az országban fellelhető mindenféle kábel megtalálható, beleértve a régi, lapos tv antennakábeltől hajlékony telefonvezetékig minden, a lényeg csak az, hogy az áramot vezesse. Itt nem számít a szigetelés, a terhelhetőség, a hajlékonyság. a kopásállóság és az sem, hogy a kábelben van-e védővezető. A kábel csatlakoztatása a készülékre is sokféle megoldással történik, a leggyakoribb megoldás a sodrott vezeték összekötés, mechanikai rögzítés nélkül, szigetelőszalaggal betekerve. Sajnos többször találkoztunk olyan megoldással, hogy a készülékre egy fali dugaszoló aljzat van szerelve, és ebbe van bedugva egy olyan hosszabbító kábel, amelynek mind két végén villásdugó található! Magam is találkoztam ilyennel, az egyik esetben a készüléket egy vidéki Vasipari KTSZ gyártotta és próbálta forgalmazni, minden MEEI és KERMI engedély nélkül, (akkor még ez kötelező volt!) ezt még időben sikerült megakadályozni, ezért csak a kiállítási bemutatódarabig jutottak el.
A másik eset sajnos nagyon szomorú balesettel végződött, bár ez nagyon régen történt még ma sem érthető az indítéka. Egy nagy, villamos termékeket előállító vállalat, villamosmérnöki képesítésű főmérnöke a sajátrészére barkácsolt fűnyírónál alkalmazta ezt a megoldást. Az egyik alkalommal a fűnyírás befejezése után, kihúzta a készülék felőli villásdugót az aljzatból, majd a kábelnek ezt a végét megfogva elkezdte a még feszültség alatt levő kábel feltekerését. Ekkor a villásdugó becsúszott a tenyerében, melynek következtében azonnali áramütést kapott és már nem lehetett megmenteni! A hosszabbító kábelek terén sajnos még a gyári készülékeknél sincs minden rendben. A gyártók a készülékre, többnyire csak egy rövid, villásdugós kábelt szerelnek, ezek után az üzemeltető ehhez az igényeinek megfelelő hosszúságú hosszabbító kábelt csatlakoztathat, melyet külön vásárol meg. A probléma ezzel a bizonyos hosszabbítóval történhet, mert a kereskedők ajánlatában ebből látszólag nagy a választék. Az elektromotoros fűnyíró gépek tömeges elterjedésekor, a kábelgyártók kifejlesztettek erre a célra egy különlegesen hajlékony, nagy kopásálló, mindkét végén vulkanizált csatlakozóval ellátott speciális kábelt. Más kábelektől való feltűnő megkülönböztetés végett, ennek narancsvörös színe volt. A speciális követelmények teljesítése miatt ez a kábel nagyon drága volt, de nagyon nagy biztonsággal állta a strapát. Ez több évtizedig így is működött és ezt szabványosították az EU-ban is. Mára a kábelek többsége távolkeleti és ismeretlen eredetű és
Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2010. október 6.
Az ülésen Herbert Ferenc tartott rövid ismertetőt a napelemek alkalmazásának hazai gyakorlatáról. A kristályos (a monokristályos homogén sötét szürke, a polikristályos
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
17
csak színben hasonlít az eredeti szabványban előírt kivitelre, de ezt a fogyasztó nem is sejti, hanem gyanútlanul (vagy az eladók tanácsára) vásárolja meg a hosszabbító kábelt, nem is sejtve, hogy esetleg milyen veszélyeknek teheti ki magát. A kereskedelemben kapható, egyes esetekben fűnyíró géphez is ajánlott kábelek csomagolásán, gyakran piktogrammal és szöveges figyelmeztetéssel fel van tüntetve az, hogy ezt a kábelt, csak zárt száraz belsőhelyiségben szabad használni! Hát ez egy ördögi csapda, mert a laikus felhasználó kinek higgyen, a szemének mellyel azt látja (a piktogrammon) hogy jól választott, vagy a feliratnak, amely szerint ezt a kábelt szabadban, és nedves helyen tilos használni? Az egyértelmű, hogy a kábel színéből egyáltalán nem szabad semmilyen következtetést levonni, ugyanis a kereskedelmi forgalomban megtalálható hosszabbító kábelek színében nagyon sok a változat. A sötétvöröstől a narancs- sárgán át a barnáig minden megtalálható, ezért érdemes a kábel csomagolásán feltüntetett, felhasználhatósági jelzésekre nagyon odafigyelni. Ez utóbbi mondás kissé túl bölcsen hangzik, de a laikus vásárlótól nem várható el, hogy ismerje a jelzéseket, vagy szakkifejezéseket. Sajnos azt is el kell fogadnunk, hogy a döntéshozatalakor nagyon sokat számít a kábel ára. Ez egy igazi csapda helyzet, amelyre csak a szakkereskedők (ilyenek ma már ritkán találhatók), adhatnák meg a választ. Az emberek többsége azt sem hiszi el, hogy a frissen vágott fű olyan mintha eső vagy harmatutáni, állapotban lenne. A félelem hiányát jelzi az is, hogy a fűnyírást gyakran, mezítláb vagy nyitott strandpapucsban végzik. Ezzel kitéve magukat a súlyos mechanikai sérüléseknek és villamos baleseteknek. A cikk végén, a leírtak ellenére is azt mondhatjuk, hogy a villamos fűnyíró gép nem ellenség, hanem egy hasznos jó barát, amely ha rendben van tartva nagyon sok segítséget, nyújt a kezelőjének! Nem kell tőle félni, ha a biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítottuk!
Jakabfalvy Gyula a VILLGÉP Szövetség és a Szövetségi MEE csoport elnöke
[email protected]
kékes színű) napelemek a tapasztalat szerint szinte örökéletűek. Már 34 éve gyártott példányt is sikerült kimérni, mely ma is kifogástalanul működik. A vékonyfilmes napelemekről rövidebb a tapasztalat, s ezek élettartamát ma kb. 15-20 évre becsülik. A napelemek gyakorlatilag áramgenerátorok, ezért ha nagyobb teljesítményre van szükség, 600-1000 V-os feszültségű blokkokat alakítanak ki. 1 kW teljesítményhez mintegy 7 m2 felület szükséges. Ára folyamatosan csökken. Ma az 1kW-os rendszer kb. 2 millió Ft. 20 kW- tól a rendszer kb. 1 millió Ft/ kW költséggel megépíthető. A napelemes rendszerek biztonsági előírásait a 60364-712 szabvány tartalmazza, de sok kérdés követelményei még „megfontolás alatt” vannak.
A napelemes rendszerek egyenáramú oldala ugyanúgy lekapcsolhatatlanul feszültség alatt áll, mint ahogy az akkumulátortelepeknél megszoktuk. Ma már a tűzoltók is lemondtak arról, hogy oltás esetén takarással vagy megsemmisítéssel kezeljék ezeket. A napelem egyenáramú hálózatán általánosan földeletlen rendszert alkalmaznak, de a vékonyréteg napelemek degradációjának (bomlásának, leépülésének) megakadályozására némely gyártó megköveteli a pozitív vagy negatív pólus földelését. Az egyenáramú rész áramütés elleni védelme szempontjából előtérbe kerül a kettős vagy megerősített szigetelés. Ezt eddig általában csupán egyes villamos szerkezetek védelmére alkalmaztuk, de az MSZ EN 60364-4-41:2007 412.1.3. szakasza kifejezetten tárgyalja a teljes rendszer ilyen megoldását is. Ebben az esetben maga a rendszer nem sorolható az IT – TT – TN rendszerek egyikébe sem. Az egyik pólus földelése esetén természetesen itt is alkalmazható az IT-rendszer. (dr. Novothny Elektroinstallateurben megjelent cikke részletesen foglalkozik a gyakorlati megoldásokkal.) Tekintettel arra, hogy a napelemes rendszer adott időre vonatkoztatott teljesítménye a megvilágítás erősségének függvényében erősen változik, az ilyen rendszerek döntő többségét inverteren (váltóirányítón) keresztül, hálózat szinkron üzemben az áramszolgáltatói hálózattal párhuzamosan kapcsolva üzemeltetik. Ha az inverter (a szabvány követelményeinek megfelelően) biztonsági kivitelű, akkor a váltóáramú oldal áramütés elleni védelme bármely szokásos módon megoldható. Ezt követően Lugosi Flórián kérdését tárgyalta a munkabizottság. A kérdés az volt, hogy néhány kis teljesítményű motort vagy csatlakozóaljzatot tartalmazó új berendezésnél szükséges-e érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot végezni, vagy elegendő-e szerelői ellenőrzés végzése. Ha szükséges a szabványossági felülvizsgálat, akkor ezt csak időszakos érintésvédelmi ellenőrzésre képesített személy végezheti-e el, mert sok beruházó „minősítő” irat kiállítását követeli. A 191/2009(IX.15) Korm. 33.§ kimondja, hogy kivitelezési dokumentációt csak akkor kell a villamos berendezésről készíteni, ha annak teljesítménye a 7 kW-ot meghaladja. Erre vonatkozóan a munkabizottság tárgyalása során kiemelte, hogy a minősítő irat a dokumentáció része, tehát csak akkor követelhető meg, ha a szóban forgó új berendezésre kiviteli dokumentáció készül. Általában az ilyen kis teljesítményű berendezések nem is új létesítmények, hanem csupán a meglévő berendezések bővítései, átalakításai. Ezekre vonatkozóan az MSZ EN 60364-6:2007 61.1.5. szakaszában kimondja: ”Egy meglévő berendezés bővítése vagy átalakítása esetén ellenőrizni kell, hogy a bővítés és az átalakítás megfelel a HD 60364-nek és nem csökkenti az eredeti berendezés biztonságát.” A részletek határeseteire ez a szabvány nem tér ki, erre legcélszerűbben a (már visszavont) MSZ 172-1:1986. 5.1.2.2. szakaszát célszerű elfogadni, ami szerint akkor szükséges a szabványossági felülvizsgálat, ha a változtatás – becslés szerint – 10%-nál nagyobb, de még akkor is elhagyható, ha a túláramvédelem névleges áramerőssége a változtatás után sem nagyobb, mint 25 A.
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
18
Új hálózati csatlakozás esetén a csatlakozó berendezés új berendezésnek számít, tehát ilyenkor szabványossági felülvizsgálat szükséges. Szinte érthetetlennek látszott az a halálos áramütés, ami egy a hálózatról szabványos adapteren át 19 V egyenfeszültséggel táplált laptop törpefeszültségű csatlakozó dugójának megfogásakor következett be. Az ok az volt, hogy a hálózat védővezetőjét (árnyékolás, illetve zavarszűrés céljából) a csatlakozó aljzatból a törpefeszültségű rész negatív pólusára vezették. A dugaszolóaljzat védőérintkezője szabályszerűen össze volt kötve a zöld/sárga védővezetővel, a védővezető azonban csupán a dugaszolóaljzatok között volt kiépítve, de nem volt összekötve sem a földeléssel, sem a PEN-vezetővel. A hálózat egy másik aljzatánál a szereléskor annak felerősítő karma átszúrta a fázisvezetőt, s így az aljzatok teljes védővezető-rendszere (s ezen keresztül a laptop teste) fázisfeszültség alá került. A baleset oka szakszerűtlen szerelés! Egy mérőcsere során elcserélték a fázisvezetőt a nulla vezetővel, s ennek következtében a kerti csap is feszültség alá került, s „rázott”. Az ezzel kapcsolatos kérdés az volt, hogy az áramütést okozó feszültség megállapítására elegendő-e a kerti csap földelési ellenállásának megmérése? A válasz: nem. Az áramütést nem a „végtelen távoli ponthoz mérhető” hibafeszültség, hanem a helyileg az áramütött talpának pontjához képest fellépő feszültség okozta, ennek pontos megállapításához nem elegendő az áramkör adatainak ismerete. A gyakorlatban azonban erre nincs is szükség. Nyilvánvaló, hogy a fellépett feszültség a fázisfeszültségnél kisebb, de a megengedett érintési feszültségnél (50 V) nagyobb volt. A pécsi EON részéről jelen lévő Gombás Zsolt erre vonatkozóan kijelentette, hogy náluk a mérőcsere a technológiai utasításban van szabályozva, hogy pl. a mérőcsere után a fogyasztó berendezésének egy hozzáférhető pontján ellenőrizni kell, hogy helyes-e a bekötés. A pécsi E.ON körlevélben kívánja felhívni fogyasztóinak, valamint a hálózatukról táplált társasházak közös képviselőinek figyelmét a fővezetékek ellenőriztetésének és felújításának szükségességére. Ennek a körlevélnek szövegét mutatta be a munkabizottságnak, és kérte ezzel kapcsolatos észrevételeiket. A munkabizottság a szövegeket jelen formájukban is megfelelőnek tartotta, de javasolt néhány kiegészítést. Többek közt a jelenleg hatályos villamosenergia-törvény megnevezéseit (pl. „összekötő vezeték”, „fogyasztásmérő”) akkor is kívánatosnak tartja használni, ha ezek eltérnek a laikusok által használt kifejezésektől (ilyenkor vagy a törvény szerinti vagy a közhasználatú elnevezést célszerű zárójelbe tenni). Javasolta továbbá, hogy ne csak a szerelésnél, de a felülvizsgálat végzésénél is hívják fel a figyelmet, arra, hogy ezt csupán a megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberek végezhetik (esetleg felajánlhatnák a címzettel azonos helységben vagy annak közelében működő ilyen szakemberek jegyzékének megtekintését).
Kádár Aba, Az ÉV Mubi tiszteletbeli elnöke
Dr. Novotny Ferenc Az ÉV MuBi vezetője
Hírek Hírek hírek Hírek
Áldott átok, azaz a multimédia pillanatnyi győzelme Az a vágy, hogy az ember a szem láthatáron túli területeire láthasson el, sőt egészen távoli események szemtanúi lehessen, már az Ezeregyéjszaka meséiben is megfogalmazódott. A televízió (távolba látás) megvalósulása csaknem egy évtizeddel hamarabb következett be, mint ahogyan azt, 1889ben Verne Gyula regényíró novellájában megjósolta, hol először tesz említést „Phonotelephotograph”-ról. Az 1800-as évek végén a telefonnak és a fényelektromos jelenségeknek a felfedezése után reális lehetőségnek tűnt a képnek vezetéken történő közvetítése, de akkor még hiányzott az a gyakorlati érzékkel rendelkező szakember, aki ezt a feladatot megoldotta volna. A magyar Mihály Dénes 1919. július 7-én – az elsők között – Budapesten álló képeknek „azonnali” televíziószerű közvetítését mutatta be. Az angol Baird viszont 1926-ban már mozgó képátvitelt valósított meg. A németek 1936. nyarán a berlini olimpiai eseményekről kétféle módon is közvetítettek: ikonoszkópos kamerával és filmkamerával, ennek filmszalagját 0,5 perc (!) alatt kidolgozva a képet filmbontóval továbbították Berlin huszonnyolc nyilvános előadótermébe. 1958. január 25-re készült el Budapesten a Széchenyi-hegy legszebb pontján az új televíziós nagyadó, amely nemcsak a budai hegyek látképét alakította át, hanem lehetővé tette, hogy Öveges professzort Ceglédtől Komáromig jó minőségben nézhesse a dolgozó. Negyvenhat év! Egy férfi életében a kiteljesedett rutinkor, a nőknél az érett kor csúcsa, a hazai televíziózásban matuzsálemi kor. Ma már tévézni lehet a szobába, a kertben, a villamoson sőt, menet közben az autópályán is. A televíziós műsorok szétosztásának világszerte – így Magyarországon is – ma a legsokoldalúbb és legigényesebb eljárása a (koaxiális vagy optikai) kábelen történő terjesztés, bár 1985. után hazánkban is fokozatosan lehetőség nyílt a műholdas-adás vételére, rohamosan nőtt a népszerűsége a „közösségi vevőantenna-rendszereknek”, mivel ezek nyújtották az első (gazdaságos) hozzáférést az „égi csatornákhoz”. A műholdas vételtechnika gyors fejlődése nemsokára széles körben megfizethetővé tette az un. „egyéni vevőket”, amelyek már annyira elterjedtek, hogy bizonyos értelemben a kábeltelevízió versenytársává nőtték ki magukat. A multimédia és a szórakoztató elektronikai kommunikáció, valamint az alkalmazott távközlési hálózatok területeinek gyors fejlődése lehetővé tette száloptikai rendszerek dinamikus előre törését. (Megjegyzés: a száloptika a fényvezető szál egy különleges kialakítása, amely kép továbbítására alkalmas.) Multimédia a lakásban. A mai modern háztartásokban egyre nagyobb számban jelennek meg a multimédia eszközei. Multimédia alatt a hangátvitelen kívül egyidejűleg kép- és adatátviteli információk továbbítását, illetve reprodukálását értjük a háztartásokban. Multimédia szolgáltatások érkezhetnek szélessávú hálózatokon, vagy sugározva műholdon keresztül. Miközben az a szándék, hogy javítsuk az élet minőségét, fenn áll a veszély, hogy a technikát betolakodónak tartják és többnyire elutasítják. A ma még a lakás központi helyét elfoglaló tv vevőké-
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
19
szüléken kívül a képrögzítés (videomagnó és videó CD), a HIFI berendezések, a komputer és a biztonsági berendezéseken kívül megjelenik a házi-mozi különböző szolgáltatása (lapos tv, multimédia projektorr) is. A háztartásokban ma még központi, megkülönböztetett szerepet kap a tv vevőkészülék, amely adott esetben nem csak a televízió műsorok vételében játszik szerepet, hanem adott esetben monitorként is használható. Van ma már olyan korszerű készülék, melynek képcsöve olyan lapos, hogy a falra is felakaszthatjuk. A készülék igény szerint egy életnagyságú képet is szolgáltat az ehhez illeszkedő hangrendszerrel együtt. A televíziózás jövője A világban zajló erőteljes technikai forradalom, a konvergencia és a globalizációs jelenségek a hétköznapi, a jelenségeket tudomásul vevő, de nem tudatosító ember mellett rakéta sebességgel száguld tovább. A hírközlés a vele szimbiózisban élő informatika hatványozott sebességű fejlődésének lehetünk tanúi ma az ezredforduló után. Ma már egyértelműen látható, hogy kialakulóban van az interaktív otthon/háztartás, amely jelentős hatással lesz az emberek további életére, életmódjára. A jelek szerint drámaian változni fog a hagyományos televíziózás is. Szakértői becslések szerint az európai lakosság jelentős része már csak kb. öt évig fogja igénybe venni az analóg TV-adásokat. A közeljövő újdonságai biztosítani fogják az előfizetőknek, hogy igénybe vehessék a digitális, interaktív TV kínálta üzleti lehetőségeket. Nyilván való, hogy ez komoly hatással lesz a készülékgyártó iparra is. Az analóg, vagy akár az egyszerűbb, ma használatos digitális készülékeket kiszorítják a vevőkészülékek új generációi. Ezek már képesek lesznek kezelni a digitális TV és a modern média adatfolyam formátumokat. Talán legfontosabb újdonságként jelentős kiegészítő lehetőségként az Internet is meg fog jelenni a digitális TV műsorterjesztésben. Igaz, hogy már ma is a legtöbb TV-program kiegészül egy külön WEB-hellyel, azonban a digitális TV sugárzás ennél sokkal kedvezőbb lehetőségeket fog kínálni az előfizetőknek, elsősorban az interaktivitás lehetőségeire alapozva. Az új lehetőségek megváltoztatják az otthonok megszokott képét. Megszűnnek a szobákban felhalmozott különböző műsorvevő készülékek, CD-lejátszók, DVD-lejátszók és videó-készülékek. Már csak egy készülékre lesz szükség, így a figyelem más hasznos dolgokra fordítható. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy megszűnik a lakásokban manapság tapasztalható „kábel dzsungel”. A jövő technológiája a merev lemezt fogja használni a filmek felvételéhez, a játékokhoz, a zenei felvételekhez. Vélhetően nagy sikerre számíthat az interaktivitás révén a kereskedelem (T-Comerce), a szórakoztatási, ételértékesítési, utazásértékesítési lehetőség. Felvetődik a kérdés: hol a fejlődés csúcsa? Azt a szakember ma már csak becsülni tudja és vitázunk hazán belül és határokon túl arról, hogy az elektronikus média áldás-e vagy átok az emberiségnek!?
Dési Albert szakmai főtanácsadó
[email protected]
Energetikai hírek a világból Lassan haladnak a privát szektor beruházásai a Dél-afrikai Köztársaság villamosenergia-szektorában 2006-ban a Dél-afrikai Köztársaság kormánya kifejezte azon szándékát, hogy – a folyamatosan növekvő villamosenergia-igények kielégítésére - várja a privát szektor részvételét a villamosenergiatermelés bővítésében. Az akkori elképzelések szerint minimum 30%-os részvételre számított az energiaügyi miniszter. A várakozásokkal ellentétben olyan arányban, ahogy várták a privát szektor részvétele nem valósult meg az új erőművek építésében. Az energiahordozók diverzifikálása, a villamos energiához való növekvő hozzáférési igény, a fenntartható fejlődés biztosítása céljából a zöld energia hasznosítása jelenleg kritikus a köztársaságban, állapította meg az energiaügyi miniszter. Fontos feladatnak jelölte meg a megújuló energiák hasznosításának mielőbbi felgyorsítását, a szélenergia, a napenergia és a vízenergia területén egyaránt. Ehhez meg kell teremteni a törvényi és a támogatási feltételeket is. Észtország csökkenteni kívánja a megújuló energiatermelés támogatását Az észt kormány csökkenteni kívánja a megújuló energiák előállítására szolgáló állami támogatását. A gazdasági miniszter szerint a korrekcióra azért van szükség, mert a megújulók támogatásával együtt az energiatermelők az átlagnál lényegesen nagyobb profitot tudtak realizálni. Barroso az egységes európai energiapiacot sürgeti Barroso, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlamentben szeptember 7-én tartott beszédében hangsúlyozta, hogy az energia szerepe meghatározó a gazdaság növekedésében, és emiatt prioritással kell kezelni. „Az egységes európai energetikai piac megteremtése jelentős erő lehetne, de Európa nem él ezzel a lehetőséggel. 24 évvel azután, hogy megteremtettük az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának lehetőségét, még mindig nem rendelkezünk egységes villamosenergia-piaccal”, jelentette ki az elnök. Sürgősen meg kell teremteni az ötödik szabadságfokot, az energia határokon átívelő szabad áramlását. Fotovillamos áramtermelő rendszerek telepítésében Európa vezet 2009-ben a világon megvalósult fotovillamos energiatermelő rendszerek közel kétharmada Európában valósult meg. Az adott évben 7,7 GW csúcsteljesítményű energiatermelő rendszert telepítettek, ebből 5,8 GW került Európába. Az európai növekedés elsősorban Németországnak köszönhető, ahol 2009-ben 3,8 GW kapacitást építettek ki, és ezzel a teljes naperőmű-kapacitásuk 9,8 GW lett, amellyel elsők a világon. (A második helyen Spanyolország van 3,5 GW kapacitással.)
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
20
A 2009-ben telepített naperőművek szempontjából az első hat ország: Ország
2009-ben épített kapacitás [GW]
Összes beépített kapacitás [GW]
Németország Olaszország Japán USA Cseh Köztársaság Belgium
3,8 0,73 0,48 0,46 0,41 0,3
9,8 1,2 2,6 1,65 0,46 0,36
A világviszonylatban megtermelt fotovillamos energia mindösszesen 0,1%-a a teljes villamosenergia-termelésnek. A fotovillamos elemek gyártása tekintetében Kína jár az élen, 2009-ben 4,4 GW fotocella gyártásával, a második Tajvan, 1,6 GW-tal, míg a harmadik Malajzia, ahol a legyártott mennyiség 0,72 GW kapacitású. A GDF Suez és az Eletrobras energetikai együttműködési megállapodást írt alá A francia energetikai csoport, a GDF Suez és a brazil állami villamos energetika holding az Eletrobras együttműködési megállapodást kötött közép- és dél-amerikai, valamint afrikai energetikai projektek megvalósítására. A megállapodás igen széles körű. Magába foglalja a közös energetikai kutatás-fejlesztéseket, energiatermelő projekt kivitelezéseket, átviteli hálózat építéseket, megújuló energiák hasznosítását. A francia társaság számára Dél-Amerika jelentős piaci lehetőségeket rejt. Brazíliában a legnagyobb privát energiatermelő, de jelentős érdekeltségei vannak Csillében, Peruban és Panamában egyaránt. Eletrobras Dél-Amerika legnagyobb és legtőkeerősebb energiaipari vállalkozása. Irak 2013-ig nem lesz képes kielégíteni villamosáram-igényét Irak jelenlegi villamosteljesítmény-igénye 12 000 -14 000 MW körül lehet, ezzel szemben a jelenleg rendelkezésre álló, beépített erőmű kapacitás alig haladja meg a 6 000 MW-ot. Az ország különösen nyáron érzékeny az áramkimaradásokra, tekintettel az 50 oC-t megközelítő hőmérsékletcsúcsokra, amikor jelentősen nő az igény a légkondicionálók és a hűtőszekrények használata miatt. Csak azok tudják kielégíteni villamosáram-igényüket, akik saját áramtermelő aggregátokkal rendelkeznek. A számos megmozdulás és tiltakozás kapcsán az energiaügyi miniszter kijelentette, hogy 2013 előtt nem lesznek képesek felszámolni az energiahiányt. Törökország villamosenergia-hálózata csatlakozik Európához Az egységes európai villamosenergia-rendszerhez nem csatlakozott mindez ideig az Egyesült Királyság, Norvégia, Finnország és Törökország. Törökország már régóta (lassan 10 éve) szeret-
A KNX - a ”zöld” technológia
ne csatlakozni, de napjainkig a feltételek nem voltak adottak. Ez év szeptember végére összekapcsolják Törökországot az európai hálózattal. A legnagyobb problémát eddig a török hálózat nem megfelelő frekvenciastabilitása okozta. A General Electric erőfeszítései eredményeképpen olyan állapotba hozták a török hálózatot, hogy az ez év október elején – kísérletképpen – összekapcsolható lesz az európai hálózattal. Az egy éves kísérleti idő alatt folyamatos vizsgálat és ellenőrzés lesz. A török villamosenergia-rendszer csatlakoztatása Bulgárián és Görögországon keresztül lesz. Az így megvalósuló rendszer a világon a legnagyobb villamosenergia-rendszer lesz, mondta Luis M. Perez a General Electric érintett projektmenedzsere. A rendszer óriási előnye az lesz, hogy nedves időszakban a törökországi vízerőművek jelentős „zöld energiát” tudnak Európának szolgáltatni. Dr. Bencze János
A KNX Association magyarországi és valamennyi országban lévő tagszervezete 2010. október 20-án ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját. A szervezet megalakulása a 80-as évek végén kezdődött, amikor Európában az – egymáshoz hasonló elven működő - elektronikus készülékfejlesztők és gyártók adatbuszos épületirányítási rendszert kezdtek alkalmazni. A hasonlóságot egyesítés követte, az European Installation Bus – EIB rendszer. A rendszerhasználók 1990-ben megalakították az EIBA szövetséget brüsszeli székhel�lyel. A cél az egységes, gyártó-független, rendszerbe illeszthető eszközök gyártása és alkalmazása volt, amely gyorsan teret hódított magának, és az épületirányítási technológiát megvalósító buszrendszerekkel az egész világra kiterjedő hálózattá alakult. A szervezet 2000 óta KNX néven ismert. A klímaváltozás és az egyre szűkösebb erőforrások az energia hatékony felhasználását teszi szükségessé. Az épületek létrehozásakor, valamint annak üzemeltetése során nagy mennyiségű energia áramlik. Az összes elektromos funkció összefogása egy installációs buszrendszerbe, esélyt ad egy optimális koordinálható vezérléshez. A rendszer lényege, hogy az összes elektromosan üzemeltetett készülék és berendezés flexibilisen kombinálható egymással és érintő képernyő, vagy akár nyilvános hálózat (telefon, internet) útján is vezérelhető. A KNX segítségével akár 50%os energia-megtakarítás is lehetséges. Tóth Éva
40 évvel ezelőtt hazai kezdeményezéssel indult útjára egy – ma már egész Európán átívelő - Erősáramú Elektronika Konferenciasorozat 1970-ben Bánóczy György, a Magyar Elektrotechnika Egyesület főtitkára, és dr. Rácz István professzor, a Budapesti Műszaki Egyetem Villamos gépek és Hajtások tanszékének tanára közös kezdeményezésére rendezték meg hazánkban - számos keletről és nyugatról meghívott külföldi résztvevővel - az Első Magyar Erősáramú Elektronika Konferenciát. A konferencia minden előzetes várakozást felülmúlóan jól sikerült, nyilvánvalóan lett folytatása. Jól sikerült, mert egyrészről egy felfutóban lévő izgalmas tudományág képviselői jöttek össze, másrészt pedig a szervezés is kifogástalan volt. Rácz professzort követően a későbbiekben dr. Nagy István egyetemi tanár lett a konferenciasorozat elnöke, aki bővítette a szervező országokat az akkori kelet-európai országokkal, és irányításával megalakult a PEMC (Power Electronics and Motion Controls) szervezet, amely azután gondját viselte az 1970-ben megkezdett konferenciasorozatnak. A 2000. évet követően a „kör tovább bővült” és a PEMC szervezet megállapodást kötött a brüsszeli székhelyű, igen elismert EPE (European Power Electronics) szervezettel, hidat alkotva ezzel a szakma keleti és nyugati képviselői - és nem utolsósorban - eredményei között (ezt ábrázolja az EPE – PEMC közös logó is). Az ezt követő konferenciákat a két szervezet már zömmel közösen rendezte. A két évente megrendezendő konferenciák színvonalára jellemző, hogy az esetek többségében még az amerikai - illetve nemzetközi – szervezet, az IEEE valamelyik tagegyesülete is csatlakozott. A sikeres jubileumi EPE – PEMC konferenciát a macedóniai Ohridban ez év szeptember 6-8-án rendezték. 400 résztvevő 51 országot képviselt, az elhangzott előadások száma 349 volt, amelyből 198 előadás a poszterszekció keretében jelent meg. A konferenciára készült posztert olvasóinknak bemutatjuk.
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
21
40’th ANNIVERSARY OF EPE - PEMC CONFERENCE SERIES
Hungary Budapest
where the PEMC Conference series started in 1970. Initiated by Prof. Dr. I. Rácz, organised by the Hungarian Electrotechnical Association
Budapest University of Technology
Conference sites 1st, 2nd, 3rd, 4th, 5th Conferences
6th Conference 7th Conference
1970, ’73, ’77, ’81, ’88
1996
Budapest today
1990
Parliament
Buda Castle
Chain Bridge
Heroes Square
Dr. Bencze János
[email protected]
Reneszánszát éli az atomenergia Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) Esztergomi Szervezete „Magyar Energetikai Vállalkozók és Feltalálók Fóruma és Szakkiállítása” címmel szeptemberben kétnapos konferenciát tartott Esztergomban. A rendezvényen külön előadás foglalkozott a Paksi Atomerőmű bővítésének lehetőségével. Mint Lakatos Gábor, az atomerőmű osztályvezetője hangsúlyozta: bátran mondhatjuk, hogy az atomenergia világszerte a reneszánszát éli. Jelenleg a világ 30 országában 436 atomerőművi blokk üzemel és további 60 országban tervezik atomerőmű építését. A hazai helyzetről szólva említette a következő 15-20 évben várható energiaigény változását, az új erőművi kapacitások létesítésének szükségességét és a várható energiamix összetételét, melyben továbbra is meghatározó marad a nukleáris energiatermelés. Ehhez kapcsolódva ismertette a jelenleg üzemelő 4 blokk teljesítményét, a megtermelt energiamennyiséget, külön említette a teljesítménynövelést és az üzemidő hosszabbítási elképzeléseket. Ezzel együtt részletesen ismertette a Teller, majd a Lévai projektet, ami szerint 2020, majd 2025 táján léphetne üzembe az 5. és 6. paksi blokk, melyek üzemideje már 60 év lenne. Ehhez kapcsolódva felvázolta a szóba jöhető blokktípusokat, a gyártókat, az ütemezés várható időpontjait, valamint a költségeket. Érdekes része volt az előadásának, amikor a hazai uránbányászat lehetőségeiről is beszélt, jelezve, hogy több előnyünk származhatna abból, ha magyar alapanyagra alapozhatnánk a fűtőanyaggyártás. Természetesen külön részletezte az atomerőmű társadalmi elfogadottságát és az erre vonatkozó felméréseket. A konferencián Stróbl Alajos (ETV Erőterv) a villamos energia tárolásának szükségességéről és lehetséges megoldásairól beszélt. Mint többek között elmondta: a villamos energia közvetlenül nem tárolható, közvetve azonban igen, és erre az energiaellátás biztonsága miatt bizony sokszor nagy szükség van. A villamos energiát tehát át kell alakítani másmilyen formába, majd amikor szükséges vissza kell nyerni a tárolt energiát. Ennek ára van és a hatásfok kérdése is kiemelt jelentőségű. A ma ismert gyakorlat szerint sokféleképp lehet a közvetlen tárolást megoldani, melyek közül a leggazdaságosabb és legjobb megoldást (természeti adottságok, környezetvédelmi kérdések, egyéb energiaforrások stb.) kell kiválasztani. A jövőben például a közlekedés villamosításában lehet a tárolásnak nagy szerepe. Leginkább a szivattyús tárolós vízerőművekkel, vagy a levegős tárolós gázturbinás erőművekkel oldható meg a tárolás, de a szivattyús megoldás az elterjedtebb. Magyarországon is egyre többet foglalkozunk ezzel a kérdéssel, s ez manapság is napirenden van. Alapvető viszont, hogy a kialakult és meglévő nemzetközi kereskedelmi lehetőségeket is figyelembe kell venni, amikor egy tározós erőmű létesítéséről beszélünk. A megújuló energiaforrások nagyobb mértékű elterjedése és használata mellett elsősorban a nagy villamos egység-teljesítőképességű atomerőművek építése miatt szorgalmazható a szivattyús tározós erőmű létesítése. Bár a sajtóban sokszor szóba kerül, de érdemes jelezni, hogy a szélerőművek miatt nem igazán építenek sehol szivattyús tározós erőművet. Európában egyre több tervet hallani arról, hogy jelentősen bővíteni akarják a tározós erőművek kapacitását. Magyarországon is több helyszín szóba került az elmúlt időszakban, de még nem született döntés, ami részben a különféle „zöld” szervezetek ellenállásával is magyarázható. Ezt követően Vajta Mihály (HUPX) az áramtőzsde eddigi tapasztalatairól tartott előadást, ismertetve a HUPX létrejöttét a 2007-es első lépéstől, a magalapítástól kezdve egészen az idén július 20-i első kereskedési napig bezárólag. Külön kitért a kereskedés menetére, a piaci helyzetre, a partnerekre, valamint az
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
22
eddigi működés tapasztalataira, az árakra és értékesített mennyiségre. Mint többek között jelezte. a HUPX működésének számos előnye mellett talán a legjelentősebb, hogy megjelent egy referenciaár, amely minden piaci szereplő számára meghatározó, bár még ez nem hat a fogyasztói árakra. A jövőről szólva a piac összekapcsolás és a kereskedés bővítésének lehetőségeit ismertette. Mayer György energetikai szakújságíró, kommunikációs szakértő Napi Gazdaság, Atomerőmű újság, MVM kiadványok
[email protected]
Tudományos konferencia és szoboravatás Bláthy Ottó tiszteletére „A vizek városától a világhírig” című tudományos konferenciát rendezett az Óbudai Egyetem Bláthy Ottó Titus születésének 150. és az óbudai Bláthy Technikum fennállásának 60. évfordulója alkalmából. A rendezvény fővédnökei Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója, dr. Bendzsel Miklós a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, valamint Bús Balázs országgyűlési képviselő, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat polgármestere voltak. Dr. Gáti József kancellár köszöntőjében kiemelte, hogy az egyetem hagyományainak megfelelően, az általuk művelt szakterületek kiemelkedő alkotóinak neves dátumaihoz kapcsolódva rendszeresen emléket állít a kiváló tudósoknak konferencia, illetve kiállítás rendezésével. Dr. Bendzsel Miklós néhány történelmi adattal erősítette meg Bláthy kiváló géniuszát, kitért a transzformátorok fejlesztése terén kifejtett korszakos szerepére, jelentős szabadalmi tevékenységére, kiemelve színes egyéniségét, társadalmi szerepvállalását a sakkéletben, az autósportban, illetve az ebtenyésztés terén. Az egyetem a konferencia mellett egy Bláthy mellszobor felállításával tisztelgett a kitűnő tudós nagysága előtt, melyet Prof. dr. Rudas Imre rektor, dr. Turmezei Péter dékán, valamint Solymár László, a Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium igazgatója leplezett le. A mű Pátzay Pál 1960-ban készült szobrának másolata, melyet a Nagyszombat utcai Erősáramú Ipari Technikumban állítottak fel. Az alkotás az ünnepséget követően az egyetem Szőlő utcai telephelyének aulájában kerül elhelyezésre, az energetikai képzést biztosító laboratóriumok tőszomszédságában. A leleplezést követően az egyetem főépületének aulájában elhelyezett „Korszakalkotó magyar találmány” című, a Magyar Szabadalmi Hivatal és a MMKM Elektrotechnikai Múzeuma közös kiállítását nyitotta meg dr. Antal Ildikó igazgató. A rendezvény Sitkei Gyula, az MMKM Elektrotechnikai Múzeumának munkatársa „A vizek városától a világhírig, 150 éve született Bláthy” című előadásával folytatódott. Majd Luspay Zoltán, a CG Electric Systems Hungary ZRt. vezérigazgatója a GANZ transzformátorok 125 évéről tartott érdekes beszámolót. Forrás: Sajtóközlemény Szerkesztőség
Dehn+Söhne Fénylő műemlékek 100 éve alapították, 20 éve Magyarországon!
Dr Horváth Tibor, Thomas Smatloch, Dr.Kovács Károly és dr. Kiss László Fennállásának 100. évfordulója alkalmából ünnepi rendezvényt tartott hazánkban is a cég, amelyet 1910. január 21-én Nürnbergben alapított Hans Dehn villanyszerelő mester. A kézműves üzemből mára nemzetközivé növekedett vállalkozás a mai napig is családi alapokon nyugszik. Október 14-én a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban került sor az ünnepségre, ahol Tomas Smatloch kereskedelmi igazgató üdvözölte a vendégeket. A 100 éves jubileumi rendezvény egyben módot adott arra is, hogy bemutathassa a Dehn+Söhne új magyarországi képviselőjét, dr. Kovács Károlyt, aki október 1-től látja el ezt a munkakört. A köszöntőt követően dr Horváth Tibor professzor érdekes visszatekintést tartott a magyarországi villámvédelem történetéről, amelyből számos érdekes információt ismerhettek meg a vendégek. Ez után Thomas Smatloch röviden bemutatta a cég történetét. Kezdetben az épületinstalláció mellett különösen a szabadvezetékek építése volt a Dehn-szerelők fő tevékenysége, amelyet mesterük, Hans Dehn vezetett személyesen. 100 évvel ezelőtt ugyanis a „villamos áramot” először a fogyasztókhoz kellett eljuttatni, hiszen nem volt általánosan elterjedt. Később a szabadvezetékek építése és az épületinstalláció mellett a villámvédelmi rendszerek telepítése lett a cég üzleti tevékenységének egyik fontos alappillére. 1918-ban már megszületett Hans Dehn első villámvédelmi szabadalma is. A vállalat évről évre egyre növekedett, így az alapító 1933-ban átadta a felelősség egy részét fiainak. A családi vállalkozás ezt követően Dehn+Söhne néven működött tovább. A második világháború alatt a Nürnbergben és Neumarktban található üzemi épületek megrongálódtak. A háború utáni tevékenységek kiindulópontja Neumarktba tevődött át. Az 50-es években a villám- és túlfeszültség-védelem mellett a villamos munkavédelem területére is betört a vállalat, valamint megkezdődött a külföldi piacok keresése: az első export-ország Ausztria volt. A világon első gyártóként ismerték fel, hogy a külső villámvédelmet belső villámvédelemmel kell összehangolni, így megszületett a túlfeszültség-védelmi készülékek első generációja. Az ezt követő évtizedeket a folyamatos fejlesztés és a nemzetközi piaci jelenlét bővítése jellemezte, ami mind a mai napig töretlenül tart. Érdekességként került megemlítésre, hogy a rendszerváltás után ez a külföldi cég volt a második hazánkban, amelyik bejegyzett magyarországi képviselettel rendelkezett. Az ünnepség kötetlen beszélgetéssel, állófogadással és múzeumlátogatással zárult. Dr. Kovács Károly, a Dehn+Söhne magyarországi képviselője Felvételek:Tóth Éva
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
23
Földgáz alapú világítás a Fővárosi Állat és Növénykertben
A Fővárosi Gázművek Zrt. támogatásával immár nyolc földgázüzemű kandeláber világít a budapesti állatkertben. Az október 11-én átadott hét műemlék jellegű lámpa megjelenésében az 1931-ben gyártott gázlámpák hű másai, azonban belsejükben a legmodernebb technológiát rejtik. A FŐGÁZ vezérigazgatója, Dr. Bakonyi Tibor és a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója, Prof. dr. Persányi Miklós által átadott hét gázlámpa megjelenésében a gázvilágítás fénykorát, a '30-as évek korszakát idézi, hiszen teljesen azonosak a kőbányai Magyar Fém és Lámpagyár által 1931-ben gyártott lámpákkal, azonban belsejük a mai kor elvárásainak megfelelő legmodernebb technikát rejtik. A most átadott hét gázlámpával a Fővárosi Állat- és Növénykert területén nyolc, míg Budapest-szerte száztizenhat gázlámpa szórja esténként fényét. Dr. Bakonyi Tibor és Prof. dr. Persányi Miklós A műemléki hűségű gázlámpák az Állatkert főkapujától a Pálmaház felé vezető sétányon kerültek felállításra. Az Állatkert nyáresti koncerteken, és számos más különleges esti rendezvényen a kertet behálózó sétányok közül éppen ezt a szakaszt használja leggyakrabban a látogató közönség. A sétaútnak a tó partján futó festői szakaszát az 1930-as évek elején, Nadler Herbert igazgatóságának idején nyerte el. A századfordulón népszerűek voltak az olyan kétkarú lámpák, amelyeken egy keresztrúdra felül két gázlámpát, alul két villanylámpát szereltek. A történelem viharai azonban a gázüzemű lámpákat sem kímélték, így napjainkra alig néhány képviselő maradt ezekből az egykor oly jellegzetes, városképet meghatározó tárgyakból. Mint hazánk egyik legnagyobb múltra visszatekintő közmű cége, a Fővárosi Gázművek Zrt. a legújabb, leginnovatívabb földgáz alapú technológiák meghonosítása és elterjesztése mellett kiemelt figyelmet fordít a gázszolgáltatás tárgyi emlékeinek megőrzésére is. Tóth Éva Képek a szerző felvételei Forrás: Sajtóközlemény
Szélerőműparkot épít az Alstom Skóciában Az Alstom több mint 200 millió euró értékű szerződést kötött a Scottish Power Renewables (SPR) energiaszolgáltatóval, a spanyol Iberdrola Renovables energiakonszern leányvállalatával a skóciai Whitelee Szélerőműpark 217 MW-os kapacitásbővítésére. A megállapodás értelmében az Alstom 2012 májusáig 69 darab, egyenként 3 MW teljesítményű ECO 100 szélturbinát, valamint 6 darab, egyenként 1,67 MW teljesítményű ECO 74 szélturbinát állít üzembe. A szerződés magában foglalja a szükséges eszközök beszerzését, a szállítást, telepítést, az üzembe helyezést, valamint az erőműpark üzemeltetését és karbantartását. Forrás:Sajtóközlemény
Technikatörténet
Technikatörténet Technikatörténet
Technikatörténet A transzformátor feltalálásának 125. évfordulóján, egy régi tanulmány az Egyesült Államokból… Bevezető A transzformátor feltalálásának 125. és a feltaláló mérnök-hármas egyik tagja, Bláthy Ottó Titusz születésének 150. évfordulóján adjuk közre dr. Halácsy Endre és Fuchs G.H. cikkének magyar fordítását. A cikk 1961 júniusban jelent meg az AIEE Transactions on Power Apparatus and Systems c. folyóiratában (121-125. old.) Ez volt a 20. században az első olyan technikatörténeti tanulmány az Egyesült Államokban, amely felhívta a figyelmet arra, hogy a transzformátor három magyar mérnök találmánya. Az alábbiakban a szöveg magyar fordítását közöljük, megjegyezve néhány, a cikk megjelenése után ismertté vált kutatási eredményt.
1960. május 1-jén az erősáramú villamosipar fontos évfordulót ünnepelt. 75 évvel azelőtt helyezték üzembe a Magyar Országos Kiállításon az első kereskedelmi forgalomba hozott, gyakorlati felhasználásra alkalmas transzformátorokat, Zipernowsky K., Déri M. és Bláthy O.T. találmányát. (1. ábra)
1. ábra A transzformátor feltalálói: Déri, Bláthy és Zipernowsky Találmányuk alapvető jellemzője a zárt mágneskör és a transzformátorok párhuzamos kapcsolása volt. Az elektromágneses indukció elvét 1831. augusztus 29-én Sir Michael Faraday és tőle függetlenül Joseph Henry fedezte fel. Faraday eszköze egyfajta egyszerű impulzus transzformátor volt, ugyanis Faraday egyenáramot zárt és szakított meg, mivel akkor váltakozóáram még nem állt 2. ábra rendelkezésre. Mégis, ez egy kéttekercses eszA transzformátor köz volt, zárt vasmagra csévélve. Henry New alapelvének fejlődése Yorkban, az Albany Akadémián szikrát hozott létre egyetlen tekercs áramának megszakításával. (2. ábra A) Az első autotranszformátort C. J. Page készítette Washington D. C.-ben 1836-ban, amikor felfedezte, hogy szikrákat létre lehet hozni egy tekercs megcsapolásai között, ha a tekercs áramát valamely pontban megszakítják. (2. ábra B) A következő évben N. J. Callan, egy angol lelkész, Page tekercsét két részre osztotta anélkül, hogy bármilyen galvanikus kapcsolat lett volA – Henry, 1832 B – Page , 1836 C – Callan, 1837 D – Varley, 1856 E – Grove, 1868 F – Déri-Bláthy Zipernowsky, 1884
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
24
na közöttük. Az egyik tekercs áramkörét megszakítva szikrákat keltett a másik kivezetései között. (2. ábra C) Ez a két-tekercses transzformátor logikus eredménye volt a kísérletek láncolatának. Az összes ilyen készülék szaggatott egyenárammal működött és csupán kísérleti célokra keltett szikrákat. Sokkal erősebb szikrák létrehozása érdekében Cromwell Fleetwood Varley minden kapcsolásnál megfordította az áramirányt, ami megközelítette a váltakozóáramú üzemet akkor, amikor valódi váltakozóáram még nem volt. (2. ábra D) Aligha lehetett volna mást tenni a dinamóelektromos elv felfedezéséig. Azt követően 1868-ban Sir W. Grove volt az első, aki váltakozóáramot kapcsolt egy olyan indukciós készülék egyik tekercsébe, amelynek két tekercse volt ugyanazon a vasmagon. (2. ábra E) A következő években számos szabadalmat adtak ki nyitott vasmagú kéttekercses indukciós készülékre. Egy kevéssé ismert amerikai zseni, J. B. Fuller kaphatta volna meg a feltalálónak járó elismerést azért a transzformátorért és elosztási rendszerért, amelyet ma ismerünk, ha idő előtt meg nem hal. Elgondolását röviddel halála előtt bizalmasan közölte legközvetlenebb munkatársával és feljegyzéseit röviddel később, 1879 februárjában megtalálták. Ezeket azonban akkor nem méltányolták és így természetesen nem is alkalmazták gyakorlati célú eszközökben. Ő zárt vasmag alkalmazását és a transzformátorok primer tekercseinek parallel kapcsolását javasolta, nem pedig a kísérletekben leginkább alkalmazott soros kapcsolást. Fuller indukciós készülékét elsősorban F. Uppenborn: Geschichte der Transformatoren c. művéből ismerjük. Mágnesköre csak látszólag zárt. Két oszlop végén volt – két félre osztva – a primer tekercselés, az oszlopok közepére pedig a szekunder tekercsek kerültek. Azonban ugyanazon az oszlopon lévő két primer tekercsfél ellentétes tekercselési iránnyal készült. Emiatt az oszlopok közepén két egymással szembenéző mágneses pólus keletkezik, vagyis a fluxus nem a vasban, hanem kilépve a szekunder tekercsen át záródhat. Tehát Fuller is a szabad mágneses pólus hatását tartotta legfontosabbnak és nem a fluxus időbeli változását a nyugvó mágneses körben. Uppenborn szerint az amerikai feltaláló 1879. februári váratlan halála előtt asszisztensét valóban tájékoztatta elgondolásairól, amely szerint készülékeit párhuzamosan akarta a fővezetékre csatlakoztatni, ezt azonban soha nem valósították meg. 1882. szeptember 13-án Gaulard és Gibbs urak bejelentették a 4362. számú angol szabadalmukat indukciós készülékekre és induktoros készülékekkel működő villamos rendszerre. A rendszert először 1883-ban egy kis villamossági kiállításon mutatták be, Angliában, Londonban a Westminster Aquariumban; azután a Londoni Földalatti Vasútban ugyanabban az évben és egy kiállításon Torinóban 1884-ben. Meglepő, hogy indukciós készülékeiknek, vagy ahogyan ők nevezték „szekunder generátoraiknak” nyitott vasmagja volt, a feszültséget ennek a vasmagnak a betolásával vagy kihúzásával szabályozták. Még meglepőbb, hogy ragaszkodtak a primer tekercsek soros kapcsolásához, bár Maxwell már 1865-ben bebizonyította, hogy a szekunder feszültség függetlenül nem szabályozható, ha a primer tekercsek sorba vannak kapcsolva. Sokkal szerencsésebb dolog volt, hogy a budapesti Ganz gyár villamossági osztályának három fiatal mérnöke, Déri, Bláthy és Zipernowsky meglátogatta a torinói kiállítást. Felismerték a Gaulard-Gibbs rendszer nyitott vasmagjának és a primer tekercsek soros kapcsolásának jelentős hátrányát. A szerzők tévednek. A torinói kiállításon egyedül Bláthy képviselte a Ganz céget és hazaérkezése után tájékoztatta a látottakról Zipernowskyt és Dérit. Érdekes megemlíteni, hogy amikor Bláthy megkérdezte Gaulardot, miért nem használt zárt vasmagot, azt válaszolta,
hogy az kedvezőtlen és gazdaságtalan lett volna. Hazatérve hozzáláttak bizonyos tökéletesítésekhez, és 1884. augusztus 7-én a Ganz cég laboratóriumi jegyzőkönyvében már szerepelnek az első írásos feljegyzések zárt vasmaggal végzett kísérleteikről. 1884 telén Déri bemutatta találmányukat a Bécsi Kereskedelmi Kamarában. Kísérleteik két találmányt eredményeztek, amelyeket Ausztriában 1885. január 2-án 37/101, 1885. februárban 35/2446 szám alatt jegyeztek be, lásd a 3. ábrát.
3. ábra Az első osztrák szabadalmi bejelentés, 1885. január 2.
Új készülékük és rendszerük beépítésére a budapesti Magyar Országos Kiállítás adott lehetőséget 1885 májusában. A villamos energiát egyfázisú gép szolgáltatta. A gép kapocsfeszültsége 1350 V volt és 70 Hz-es váltakozóáramot adott. A generátorfeszültséget 75 köpenytípusú transzformátor alakította át 1067 Edison lámpa feszültségére, amelyek megvilágították a kiállítást. 75 éve, 1885. május elsején működni kezdett a generátor, bekapcsolták a rendszert és a 1067 izzólámpa fénye, amely megvilágította a budapesti kiállítást, megmutatta a világnak, hogy a zárt vasmagú, párhuzamos kapcsolású transzformátor létező valósággá vált. Az energia folyamatosan áramlott a 75 transzformátoron keresztül 1885 májusától novemberig, a kiállítás bezárásáig. Ezek az eszközök, amelyeket elsőként neveztek „transzformátornak” Déri, Bláthy és Zipernowsky urak, hatalmas előrelépést jelentettek a nyitott vasmagú szikrainduktorokhoz és Gaulard és Gibbs szintén nyitott vasmagú szekunder generátoraihoz képest. A rendszer, amelyben a transzformátorokat párhuzamosan kapcsolták, függetlenítette a transzformátorok szabályozását azok terhelésétől és a gyakorlatban megoldhatóvá tette a villamos energia transzformátoros elosztását; lásd az 5. ábrát.
Déri bemutatója valóban 1885 februárjában volt Bécsben a Technologisches Gewerbe Museumban. Megjegyzendő, hogy még az általa használt két indukciós készülék is nyitott vasmaggal készült. A 35/2446 számú szabadalom kelte 1885. március 2. A Ganz és Társa transzformátor számítási lapja szerint az 1. sorszámú transzformátort 1884. szeptember 16-án szállították Ez egy 1400 wattos, 40 Hz-es (cps, ciklus másodpercenként) 120/72 voltos, 11,6/19,4 amperes, 1,67:1 áttételű egyfázisú köpenytípusú transzformátor volt, vasmagja vashuzalból készült; lásd a 4. ábrát.
4. ábra 1884-ben gyártott transzformátor Ezen az ábrán a budapesti kiállítás egyik, a pavilonok világítását szolgáló, 5000 W-os transzformátora látható, amely ma az Amerikai Egyesült Államokban van. 1884-ben további négy transzformátort szállítottak, kettőt saját gyáruk részére, egyet Magyarországra, Budapestre az Árpád Malom gabonamalomba és egyet Oroszországba, Szevasztopolba. Az első transzformátor sorszám könyvben leírt 1-7 számú, szekunder generátornak nevezett indukciós készülékeknek még nyitott vasmagja volt. Összesen 6 db készült el, kettő valószínűleg a gyár saját céljaira, egy-egy a cikkben említett megrendelésre, a 6-7 számú pedig a Déri-féle bécsi bemutatóhoz. Az 5. gyártására nem került sor. Az első köpenytípusú transzformátorok leírása a 8-9 számok alatt található és a szabadalmi beadvány mellékletének készültek.
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
25
5. ábra A transzformátorok párhuzamos kapcsolásának osztrák szabadalmi bejelentése, 1885. január 2. A zárt vasmag a gyakorlatban elfogadható értékű mágnesező áramot, induktív ellenállást, rézveszteséget, hőmérsékletet és szabályozást eredményezett és javította a hatásfokot. Zárt mágneskör és párhuzamos üzem nélkül napjainkban nem lenne villamosenergia-elosztás, ahogy nem lenne áramfejlesztés a dinamóelektromos gép feltalálása nélkül. Ugyanannak a kiállításnak egy új részlegét nyitották meg ugyanazon év nyarán. Világítását egy másik hálózatról látták el, amelyet egy kisebb, 42 Hz-es gép táplált, négy további párhuzamos kapcsolású, magtípusú transzformátorral. A 42 Hz-es
kis frekvenciát azért választották, hogy ne zavarja az ugyanarról a hálózatról táplált ívlámpákat, és azért is, mert az 1-től 7-ig terjedő egész számok szorzata és a gyakorlatban kivitelezhető gépek pólusszáma is 5040 pólusváltást adott percenként. A kiállításon összesen csak 18 db transzformátor üzemelt. A 10-15 sorszámúak az állatistállók „kísérleti” világítási rendszerében, a 16-25 és 33-34. számúak pedig a pavilonok világítását táplálták. Az 1885 nyarán megnyitott lakberendezési bemutatóra 4 db újabb, már magtípusú transzformátor készült. A 75 db említése nem róható fel a szerzőknek, sokkal inkább a hazai szakirodalom évekig tartó tévedése volt, amelyet dr. Újházy Géza őstranszformátor-történeti kutatásai cáfoltak meg. Az ívlámpás világítás a transzformátoros rendszertől teljesen függetlenül, soros kapcsolásban, áramkörökre bontva üzemelt, négy „villamgép” által tápláltan. Az 1885. augusztus 8-i Electrical Review az alábbiakról adott hírt: „Ezek az ábrák bemutatják, hogy a villamosságot a Buda-Pesti Országos Kiállításon olyan csodálatos mennyiségű fény képviselte, mint más kiállításokon soha, még megközelítőleg sem, (nem számítva az utóbbi két év kifejezetten villamossági kiállításait.) …Ez nem csupán beszámoló arról a pompás dologról, amel�lyel ez az iparág a budapesti kiállítást különlegesen érdekessé tette, hanem sokkal inkább a tényekből levont következtetés, hogy ott a fény elosztásának új rendszerét avatták fel, amely a kísérleti eredmények szerint új korszakot jelöl ki a villamos fény történetében, legyőzve azokat az akadályokat, amelyek eddig jócskán gátolták, vagy sok esetben lehetetlenné tették központi erőművek építését városok villamos világítására. Ez a rendszer az áramfejlesztő dinamógépek és a lámpák közötti indukciós készülékek áramelosztó eszközként való alkalmazásán alapul. Ezeknek az indukciós készülékeknek az a szerepe, hogy az áramot nagyfeszültségűvé alakítsák át, amelyet könnyen és olcsón lehet nagy távolságra vezetni, illetve kis – teljesen biztonságos – feszültségű árammá alakítsák, ami alapvető követelmény a lakások izzólámpás világításnál és egyéb létesítményeknél. Ilyen módon lehetségessé válik, hogy az áramot egyetlen központi erőműből sok fogyasztóhoz vezessék el, akár igen nagy távolságba is. Ez a rendszer arra is különösen alkalmas, hogy nagyon változatos követelményeket elégítsen ki, ami igen jelentős dolog… „Az izzófény alkalmazása a Buda-Pesthi Kiállításon érdekes példát ad a Zipernowsky-Déri rendszerre, amely központi áramfejlesztő teleppel oldja meg egy város különböző helyein lévő létesítményeinek világítását.” Júliustól 1885 végéig a három mérnök bemutatta rendszerét Londonban a Feltalálók Kiállításán és egy hasonló bemutatón Belgiumban, Antwerpenben. A bemutató Londonban az Edison és a Swan United Electric Light Company kiállításának keretében történt, tartalmazott egy pár 10 LE-s transzformátort (amelyeket egy öngerjesztéses váltakozóáramú generátor táplált), a transzformátorok párhuzamosan voltak kapcsolva és az 1000 V-os feszültséget 100 V-ra csökkentették. Valójában ezek 7500 W teljesítményű és 900/60 V feszültségáttételű transzformátorok voltak. 1885. március 16-án Zipernowsky és Déri úr benyújtotta a transzformátor rendszer 3379 számú, 1885. április 27-én pedig a zárt mágneskörű transzformátor 5201 számú angol szabadalmi igényét. Az első gyakorlati alkalmazás a budapesti kiállításon hamarosan meghozta gyümölcsét. Még a kiállítás bezárása előtt, 1885. november 18-án megérkezett az első külföldi megrendelés Svájcból, Thorenbergből a Troller Testvérek és Társa cégtől. Három vízturbina hajtású, egyenként 100 lóerős, 42 Hz-es, 2000 voltos generátort rendeltek. A villamos energiát 7,2 km távolságra továbbították, ahol hét 7 kVA-es, zárt vasmagú pa-
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
26
rallel kapcsolt transzformátor volt, amelyek letranszformálták a feszültséget 200 darab 10 gyertyafényű izzólámpa táplálására, két luzerni szálloda, a Schweizerhof és a Luzernhof, és két kis falu, Rothen és Kriens világításához. 7,4 km távolságban volt még egy 1,5 kVA-es transzformátor 40 lámpához, a Troller Testvérek és Társa malmában. A teljes berendezést 1886 áprilisában szállították és az még sok évig üzemelt. A Luzern mellett megvalósult első állandó jellegű transzformátoros áramelosztás műszaki jellemzőiről a szakirodalom eltérő adatokat közöl. Ezért leghelyesebb, ha Zipernowsky által a Magyar Mérnök és Építész Egyletben elmondottakat fogadjuk el: A thorenbergi villamos telep az 1886. májusi üzembe helyezésekor két öngerjesztésű áramfejlesztővel rendelkezett, amelyek 1800 V feszültségű és 35-38 A erősségű egyfázisú áramot termeltek. Az akkor szokásos teljesítménymeghatározás szerint egyenként 1800 db 10 gyertyafényű izzólámpát tudtak megtáplálni. A telep világítására egy kis transzformátor és 15 lámpa szolgált. A központi létesítménytől 2,4 km távolságban volt a 40 lámpával megvilágított Fluhmühle nevű malom. Innen 2,2 km-re voltak a szállodák, amelyek villamosenergia-ellátását a 7 db, egyenként 200 db 10 gyertyás (7000 W-os) transzformátor biztosította. Ilyen formán kezdetben az egyik generátor állandó üzeme is elegendőnek bizonyult. Az említett két falu villamosítására 1886 végén és 1887 első felében került sor, amelyekhez további transzformátorokat szállított a Ganz gyár. A második megrendelés a Societa Italiana Generale Edison társaságtól jött, a milánói Teatro de Verme világításához. A 2000 V feszültségű energiát két váltakozóáramú generátor szolgáltatta, mindkettő közvetlenül csatlakozott egy 100 LE-s gőzgép tengelyéhez. Az Edison Erőműben, amely kb. 500 méter távolságban volt a Via S. Radigonén, a váltakozóáramú generátorok forgórésze egyúttal a gőzgép lendítőkerekéül is szolgált. A párhuzamos kapcsolású, zárt mágneskörű transzformátorok első gyakorlati bemutatása az 1885-ös budapesti kiállításon azonban messzebbre ható következményekkel járt, mint a Ganz céghez beérkező megrendelések. Ugyanúgy, mint egy évvel korábban Torinóban, Budapesten és Londonban is sok külföldi látogató sétált végig a kiállításokon. Közöttük volt egy amerikai, akit George Westinghouse-nak hívtak. Zseniális elméje azonnal felismerte a készülék és a rendszer csodálatos lehetőségeit. Mivel már 2 éve foglalkozott váltakozóárammal, voltak olyan szakemberei, akik a villamos erőátvitel különböző módszereit vizsgálták. Levonta azt a következtetést, hogy problémájára az lesz a megoldás, amit Budapesten és Londonban látott. Westinghouse és munkatársai számára nem sok időt igényelt, hogy kidolgozzanak az Egyesült Államok viszonyai között alkalmas rendszert, és 1886. március 20-án fényesen felragyogtak az izzólámpák Great Barringtonban, jelezve Amerika villamos korszakának valódi kezdetét. Függelék és irodalomjegyzék A függelékben a szerző felsorolja a transzformátorral kapcsolatos korai szabadalmakat az Egyesült Államokban, rendszerezve a parallel kapcsolás, a soros kapcsolás, a zárt és nyitott vasmagú megoldások szerint. A felsorolás egyértelműen mutatja Zipernowsky, Déri és Bláthy elsőbbségét mind a parallel kapcsolás, mind a zárt vasmag tekintetében. A cikkhez 113 tételből álló irodalomjegyzék is tartozik. Kutatók számára az eredeti, angol nyelvű teljes cikk a függelékkel és irodalomjegyzékkel az Elektrotechnikai Múzeum könyvtárában rendelkezésre áll.
A.A. HALÁCSY x Az AIEE tagja
G.H. VON FUCHSx Az AIEE kooptált tagja
Fordította: Dr. Jeszenszky Sándor A fordítást lektorálta: Dr. Kiss László Iván A magyar szöveget megjegyzésekkel kiegészítette: Sitkei Gyula X
magyar származású mérnökök, az AIEE (American Institute of Electrical Engineers) tagjai
Jedlik Ányos eredeti „villamfeszítője” az Elektrotechnikai Múzeumban
Jedlik Ányos bencés szerzetes, fizikus számos találmánnyal, műszaki alkotással járult hozzá az elektrotechnika fejlődéséhez. 1828-ban elkészítette villamdelejes forgonyát, a kommutátoros egyenáramú motor ősét. 1855-ben villamos mozdony modellt szerkesztett, majd 1861-ben leírta az öngerjesztés elvét, mellyel előfutára lett a későbbi, Siemens által 1866-ban szabadalmaztatott dinamónak. 1863-ban megfogalmazta a feszültségsokszorozás elvét. Ez alapján készítette el 1873-ban a Bécsi Világkiállításra „csöves villamfeszítőjét”. A berendezés a világkiállítás szenzációja volt, a „Haladásért” éremmel tüntették ki. Az Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumnak (MMKM) NKA pályázatból sikerült restauráltatnia Jedlik Ányos eredeti villamfeszítőjét, mely állandó, bemutató jelleggel az Elektrotechnikai Múzeumban került elhelyezésre. Külön érdekesség, hogy itt szintén megtalálható ennek a műtárgynak a hiteles, működőképes másolata, mely a múzeum rendhagyó fizikaóráinak egyik attrakciója. Ebből az alkalomból az Elektrotechnikai Múzeum az ETE Senior Energetikusok Klubjával, valamint a Jedlik Ányos Társasággal (JÁT) közösen 2010. október 28-án konferenciát rendezett, melyen dr. Antal Ildikó múzeumigazgató üdvözlő szavai után Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet, az MMKM főigazgatója mondott köszöntőt. A rendezvényt Nagy László, a JÁT főtitkára nyitotta meg. Dr. Horváth Tibor professzor emeritus technikatörténeti előadásán keresztül ismertette a restaurált villamfeszítőt, dr. Gazda István tudománytörténész a Jedlikkutatás jelenét és jövőjét vázolta, majd Ziegler Gábor műszaki szakrestaurátor vetített előadásában a műtárgy restaurálásának egyes munkafázisait mutatta be. A konferencia záróeseményeként a résztvevők a múzeum Bláthy-termében tekinthették meg a restaurált, eredeti villamfeszítőt. Antal Ildikó, múzeumigazgató
A GA Magyarország Kft. a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel közösen negyedik alkalommal fordul…
PÁLYÁZATI FELHÍVÁSSAL a magyar elektrotechnikai közélethez
Magyar Elektrotechnika Történeti Kisfilm …címmel Részletes pályázati felhívás http://www.mee.hu http://www.ga.hu ´´ Pályázat beadási határido: 2011. január 15. GA Magyarország Kft. Telefon: +36 23 501 100 www.ga.hu Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 9
27
Egyesületi élet Egyesületi élet Egyesületi élet Egyesületi élet Beszámoló a MEE 57. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállításról 2. rész Az Elektrotrechnika 2010/10 számában a MEE 57. Vándorgyűlés konferenciáján a szekcióüléseken elhangzott előadásokról készült összeállítás 1. részét közöltük. Ezúttal a további – szeptember 16-17-i – előadások rövid összefoglalását olvashatják.
A2. Szekció: „Hálózatok tervezése, engedélyeztetése” Levezető elnök: Szűcs György – ELTI KFT. A ”Modern hálózattervezés GIS és hálózatszámítás felhasználásával” című előadásában dr. Thomas Bopp (SIEMENS AG) elvégző szoftvert ismertetett, amely hálózatelemzést, stratégiai fejlesztést, optimalizálást végez. A szoftver alaptérkép figyelembevételével ténylegesen megvalósítható hálózati rajzot készít. A szoftver fő előnye, hogy nemcsak elméleti számításokat végez, hanem figyelembe veszi a megvalósíthatóság térbeli feltételeit is. „Hosszabb átfutási idejű és nagyobb földrajzi területet érintő távvezetékek engedélyezési folyamatainak tapasztalatai esettanulmányokkal” című előadás a nagyfeszültségű távvezetékek engedélyezési folyamatait, ellentmondásait és főként a nehézségeit mutatta be az előadó, konkrét távvezetékek engedélyezési problémáinak ismertetésén keresztül nagyon jó stílusban és szellemes előadásmódban. „Akadálymentes égbolt - Környezetbarát középfeszültségű hálózatok irányterve” című előadásban a középfeszültségű hálózatok vezetéktartó oszlopának átalakítását ismertette az előadó a korábbi VAT-H2 és VAT-H20 típustervekhez képest. A terv az áramszolgáltatók, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Madártani Egyesület által aláírt Akadálymentes égbolt megállapodásoknak megfelelő vezetékek és oszlopok madárbarát átalakítására készült. A bemutatott új oszlopszerkezetek a madarak védelme érdekében készültek abban a reményben, hogy bevezetésükkel lényegesen csökken a madárpusztulás. „A távvezeték tervezési paraméterek korszerűsítése a meteorológiai szempontok figyelembevételével” című előadásában Podonyi Gábor ismertette azt a vizsgálatot, mely az EN 50341-1 szabvány és az MSZ 151 szabvány elemzésével javaslatok kidolgozásához vezetett, hogy az utóbbi időben a klímaváltozás miatti rendkívüli időjárási feltételeknek megfeleljenek a távvezetékek. „A vezetékjogi engedélyeztetés korszerűsítése” című előadás előadója a távvezetékek engedélyeztetése során jogszabályi értelmezési, az engedélyeztető hatóságok területileg eltérő követelményei és szakmai felkészültsége által tapasztalt problémákat példákkal illusztrálva mutatta be és javasolta, hogy a villamos iparág képviselői működjenek együtt, hogy egyszerűbb, átláthatóbb vezetékjogi engedélyeztetés szülessen. A szekció levezető elnöke Szűcs György értékelte az előadások magas szakmai színvonalát, de felhívta arra a figyelmet, hogy 2009. 11. 30-án volt már egy konferencia az MMK, MET és a MEE
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
28
kezdeményezésével, melyen az MKEH képviselői több szinten, a polgármesterek, tervezők, földhivatal képviselői megtárgyalták a vezetékjogi engedélyeztetés nehézségeit. A konferencián határozat született javaslatokkal és döntöttek, hogy ez ügyben jöjjön létre az érintettekkel egy szakmai bizottság a tennivalók felmérésére és a munkaprogram kidolgozására. Ez ügyben tavaly óta továbblépés nem történt, ezért Szűcs György javasolja, hogy a MEE hozza létre a munkabizottságot, vállalja ennek vezetését és az érintetteket (MKK, MET, MKEH) vonja be a munkába. B2. Szekció: Eljárások a biztonságos munkavégzés érdekében Levezető elnök: Hollóssy Gábor – MEE VHTSZ elnök Az első előadás „A munkavédelem jelentősége, kiemelt kezelése és az E.ON-os gyakorlati tapasztalatok felhasználása a célok eléréséhez” címmel hangzott el. Az előadó összefoglalta azokat a törekvéseket, elméleti alapokat, amelyek mentén az E.ON Hálózati Szolgáltató Kft. a baleseti kockázatok csökkentésére törekszik. Lényeges elem a munkavédelmi kockázatos munkahelyzetek jelentési/értékelési rendszere. A baleseti gyakoriság / munkavédelmi tudatosság ábráján (Bradley-görbe) szemléltette, meddig jutottak el a munkavédelmi kultúra kialakításának területén. Az előadást az utóbbi évek súlyos baleseteiről készített elemző képsorok zárták. A második előadó „A munkavédelem kihívásai” című előadásában részletesen ismertette azokat a módszereket, amelyekkel a munkabiztonság érdekében alkalmaznak az E.ON-nál. Az ellenőrzések rendszerén belül részletesen kitért a Regionális Management Audit, Technológiai audit, Munkavédelmi ellenőrzés, Helyi munkavédelmi ellenőrzés tartalmára, gyakorlatára. Ugyancsak ismertette az új feladatokhoz a szervezeti feltételek megteremtését. A szekcióban a harmadik előadás a „Munkavédelem a hálózatszerelési gyakorlatban” a MEE VHTSZ Szakosztály négy alapító tagjának (EDF DÉMÁSZ Prímavill, GA Magyarország, EHSZER, SAG Hungaria) tapasztalata alapján hasonlította a munkavédelmi törekvéseket a vállalatoknál. Felhívta a figyelmet a legfontosabb tényezőre, az emberre. Kitért azokra az újszerű módszerekre, amelyeket az egyes vállalatok alkalmaznak a munkavédelmi tudatosság fokozására. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a munkavédelmi kockázat csökkentésének ára van, és minden határon túl nem csökkenthető. Ezért mindig az összes körülmények mérlegelésével kell az alkalmazott munkavédelmi technológiát kiválasztani. „Munkabiztonsági kihívások és válaszok az EDF DÉMÁSZ hálózat üzemeltetésében” Tóth József a balesetek elsődleges okain (munkavédelmi szabályok durva megszegése, vezetői magatartás, hibás berendezések) túlmenően a mélyebb okokat elemezte. Megállapította, hogy az oktatási rendszer, a munkakörnyezet gyakori változása negatívan hat a dolgozók gyakorlati ismereteire. Emellett a rutin, a „macsó” és az „ezermester” magatartás szintén jelentős munkavédelmi veszélyt hordoz magában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korszerű, automatizált munkairányítási rendszerek negatívan befolyásolják a munkavédelmi tudatosság szintjét. Ezért fontos a munkavédelmi tudatosság fejlesztése, hogy elkerüljék a megszokás, a rutin baleseti csapdáit. Az ötödik előadása a szekciónak „A munkavégzéssel kapcsolatos kockázatok csökkentése vállalkozói szemmel” bemutatta a munkavédelem fokozása érdekében tett erőfeszítéseiket. Alapjaiban az E.ON munkavédelmi filozófiájának mentén alakították ki a rendszerüket. Bár a kft. méretében jóval kisebb, mint az E.ON vállalatai, de a munkavédelmi tudatosság vonatkozásában hasonló megállapításokra jutottak és a fejlesztésére alkalmazott módszerek is hasonlóak. Szemléletesen érzékel-
tette azt a relatív hosszú utat, amíg a munkavédelem magától értetődő tudatos és automatikus tevékenységgé válik. B3. Szekció: Diagnosztika Levezető elnök: Szántó Zoltán – PD-TEAM Kft. Egyed Róbert az „OWTS HV 150, a NAF kábeldiagnosztika eszköze” című előadásában ismertette a már nagyfeszültségű kábelszakaszok vizsgálatára is alkalmas OWTS berendezést, amely a vizsgálandó kábelt csillapodó feszültséghullámmal veszi igénybe, miközben méri az igénybevétel hatására begyújtó részletöréseket. Kihangsúlyozta, hogy a módszer különös jelentőséggel bír az üzembe helyezés előtti vizsgálatok során, de ez az üzemben lévő kábelszakaszok diagnosztikájának korszerű eszköze is. A „KIF és KÖF megszakítók diagnosztikája a gyakorlatban” című előadásában Tari Attila beszámolt arról, hogy az Elektromax Kft. kiépített egy olyan mozgó diagnosztikai állomást, amelynek segítségével tárgyilagos képet lehet kapni a megszakítók állapotáról. Sok gyakorlati példán keresztül mutatta be, hogy ezen állapot ismeretében megadhatók a zavartalan működéshez szükséges beavatkozások, a várható élettartam, ill. a használt megszakítók becsült értéke. A szekció harmadik előadása az „Alállomási és oszlopföldelési ellenállásmérés és diagnosztika”előadója Béla Viktor tájékoztatta a hallgatóságot a C+D Automatika Kft. által alkalmazott megoldásról, amely a gyakorlatban bizonyította, hogy a kiválasztott módszer és műszerkészlet megbízható eredményeket szolgáltat és nemcsak a földelési ellenállás értékének ellenőrzésére, hanem a távvezetéki oszlopok nem megfelelő védővezetőcsatlakozásának felderítése során is kiválóan használható. „MESE az RSO–ról és minőség iránti elkötelezettségről” című előadásban tárgyalt módszer azon a jelenségen alapszik, hogy a vizsgált tekercselésbe injektált impulzus a tekercselés azon pontjairól, ahol a hullám impedancia megváltozott, visszaverődik. Dr. Fodor István elmesélt egy történetet e módszer egy akkreditált labor (V98 nevű királyfi) általi és anélkül kapott (másik királyfi) eredményéről, valamint az öreg királyról, aki a hibás eredményt hozó, utóbbi megoldást választotta, mivel bár elkötelezett a minőség ügyében, de még inkább a költségcsökkentés mellett. A korszerű szigetelőanyagok igen összetett, komplex anyagok, több párhuzamos, igénybevétel éri a szigetelést, amely során különböző romlási folyamatok zajlanak a szigetelésben. A „Komplex roncsolás mentes helyszíni szigetelésdiagnosztika” című előadásban Cselkó Richárd arról tett tanúságot, hogy ezek felderítése, kimutatása párhuzamos mérések, komplex vizsgálatok és kiértékelés elvégzésével biztosítható. A szekció legmeghatóbb pillanata az volt, amikor fiatal tagtársunk, Cselkó Richárd arról beszélt, hogy a szigetelésdiagnosztikára tette föl az életét. A4. Szekció: Állomások műszaki kérdései Levezető elnök: Gönczi Péter – ETV-ERŐTERV ZRt. A szekció előadásait alapvetően az elmélet és a gyakorlati megvalósítás szoros kapcsolata jellemezte. „Gönyű MAVIR 400 kV-os kapcsolóállomás és gönyűi erőmű udvartér 400 kV-os kapcsolóberendezés területén létesített földelőhálózatok összeköttetéseinek vizsgálata” című előadás a Gönyűi Erőmű hálózati kapcsolatát biztosító két egymás potenciál terében lévő 400 kV-os kapcsoló és erőművi állomás földelési rendszerének vizsgálata, figyelembe véve az érintésvédelmi feszültség, lépésfeszültség alakulását modellezéssel, komplex szimulációval történt. A műszaki-gazdasági szempontok mérlegelése alapján bemutatásra került a veszélyes értékek kiküszöbölésére tett javaslat.
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
29
A második előadás „Átviteli hálózati alállomásokban létesített reléház árnyékolás hatásosság mérése, és annak tapasztalatai a pécsi 400/120 kV-os transzformátorállomásban” ismertette a 400/120 kV-os állomásokban a digitális védelem-irányítástechnikai rendszer osztottan reléházakban hogyan került elhelyezésre. Az elektromágneses zavartatás kiküszöbölése a reléházak árnyékolásával történt. Ennek hatásosságát ellenőrző mérésekkel vizsgálták Ladányi József meg, mely igazolta a műszaki megoldást. „Földelés hatásosság és transzfer potenciál kapcsolata” címmel elhangzott előadás összefoglalta, hogy a hálózati frekvenciás túlfeszültségek milyen komoly veszélyt jelentenek a háztartási szórakoztató elektronikai rendszerekre. Az ezzel kapcsolatban indult kutatás-fejlesztés eredményeképpen, javaslat került kidolgozásra a közép/kisfeszültségű állomásokban teendő intézkedésekre. A szekció utolsó előadása az „Új, innovatív technológiájú ívzárlat védelem kiépítése villamos kapcsoló berendezésekben” címmel hangzott el. Új innovatív kutatás-fejlesztési tevékenység került bemutatásra a kapcsolóberendezések ívzárlatainak felismerésére és gyors megszüntetésére ebben az előadásban. Ennek során elkészült a vizsgálat labormodellje, mely lehetővé teszi a további fejlesztést. A fenti előadástémák örvendetesen mutatták az egyetemi oktatás és kutatás és azok energetikai alkalmazásának fontosságát, a szakemberek jó együttműködését, mely a mérnökképzés alapvető feltétele - fogalmazta meg véleményét Gönczi Péter, a szekció elnöke. A szekció biztosította a lehetőséget a MEE Diplomaterv pályázatán díjat nyert diplomatervek bemutatására. Mindkét előadó színvonalas összefoglaló előadást tartott dolgozatáról melyek javaslatai, módszerei hasznosításra kerülhetnek az iparágban B4. Szekció: Távvezetékek és szerkezetek Levezető elnök: Torda Balázs – E.ON Hungária Zrt. A szekcióülésen elhangzott előadások a szabadvezetékes hálózatok aktuális üzemeltetési kérdéseivel foglalkoztak, melyek jól kötődnek az elmúlt időszak rendkívüli időjárási körülményei miatt bekövetkezett jelentős számú hálózati üzemzavar kapcsán kialakult elemzésekhez. Másrészről kitértek a minőségi szolgáltatás elengedhetetlen részét képező hálózatveszteség csökkentési törekvésekre, a környezetünkhöz egyre tökéletesebben illeszkedő létesítmények létrehozására és az ezek működtetéshez elengedhetetlenül szükséges információk gyűjtésének leghatékonyabb lehetőségeire. A „Középfeszültségű légvezetéki hálózatok vezetékrezgései és hatásai” című előadás a vezetéksérülések, szakadások gyakorlati tapasztalatából kiindulva megmutatta az elméleti hátterét a távvezetéki sodronyok elemi szál töréseinek. Felhívta az üzemeltetők és építők figyelmét Madárbarát típusterv
Torda Balázs
Szekcióülés a technológiai fegyelem fontosságára és az újszerű rezgés csökkentő megoldások beépítésének szükségszerűségére és megoldási lehetőségeire. A téma aktualitását és fontosságát alátámasztja, hogy a bekövetkezett hálózati üzemzavarok nagy részét a vezetékszakadások teszik ki. A „Csökkentett koronasugárzású sodronyok fejlesztése és gyártása a FUX Zrt-nél című előadás a gyártó technológia fejlesztés bemutatásán keresztül jó példát mutatott a környezetünkben jól illeszkedő energiaátviteli hálózatok kialakítására, a lakosság elfogadó képességének erősítésére. Mindemellett a veszteségi tényezők javítása sem elhanyagolható. A jövőbe mutató minőségi energiaszolgáltatást körvonalazta. Az „Hatékony módszer a nagyfeszültségű távvezetékek dokumentáció felújítására a gyakorlatban” című előadás egy korszerű lézerszkenneléses eljárást mutatott be a nagyfeszültségű hálózataink hatékony és gyors feltérképezésére. A helikopteres támogatással alkalmazott informatikai csúcstechnológia bizonyos esetekben talán már jelenleg is versenyképes alternatívája a hagyományos hálózat feltérképező módszereknek. Az üzemeltetői felügyeleti feladatok gyakorlásához elengedhetetlen a hálózataink naprakész ismerete. A5. Szekció: Megújuló energiák Levezető elnök: Dervarics Attila – MEE elnöke „A megújuló energia témakörében nagy fejlődésnek lehettünk tanúi az elmúlt 10-15 évben, de még korántsem beszélhetünk a terület kiforrottságáról. Bizonyos területeken érett, megbízható technológiák állnak már rendelkezésre, más területeken pedig még számos műszaki és gazdasági kérdés vár tisztázásra. Nagy kihívások előtt állunk, a következő évtizedben nagy fejlődésre lehet számítani a megújuló energiatermelő technológiák területén. Ebben a fázisban segítheti a fejlődést az ismeretek, a tapasztalatok cseréje, az érdemi szakmai vita. A MEE mindig is feladatának tekintette új ismeretek terjesztését és azt, hogy a szakmai fejlődést segítő vitáknak fórumot teremtsen, ezért vette programba az 57. Vándorgyűlés a megújuló energia témáját.” mondta bevezetőjében a levezető elnök. „Fotovillamos mini erőművek ABB technológiával” előadásában az előadó végig vezette a hallgatóságot a létesítés fázisain, megmutatva azok kritikus elemeit, amelyekre különösen nagy gondot kell fordítani a tervezés és a kivitelezés során. Betekintést nyerhettünk az előkészítés során figyelembeveendő normatívákba, szakmai előírásokba; a tervezést segítő telepítési irányelvet és támogató szoftvert. Fotókkal bőségesen illusztrált prezentáció jó példákat vonultatott fel az ABB gyakorlatából, bemutatta a cég kiforrott fotovillamos mini erőmű konstrukcióját. A szekció második előadója Pénzes László (ELMŰ Hálózati Elosztó Kft.), aki a vándorgyűlések visszatérő előadója, a mikroméretű erőművek hálózati csatlakoztatása témában, most is sokakat érdeklő témával jelentkezett: „Megújuló energiaforrások az ELMŰ–ÉMÁSZ területén”. A megújuló
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
30
mikroerőművek száma növekedésnek indult, legnagyobb számban a fotovillamos berendezések jelentek meg, megelőzve a gáz, a szél és a biogáz létesítményeket. Ezeknek a berendezéseknek a mind nagyobb számban való megjelenése új típusú problémákat vet fel a hálózat üzemeltetésében. A szekció harmadik előadója „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket” című előadásában visszanyúlt az alapokig, a Föld ökológiai katasztrófájának megelőzését célzó fenntartható fejlődés definíciójához „Fenntartható fejlődés = ökológiai + gazdasági + társadalmi kihívások komplex problémájának a megoldása!”. Ebből a megközelítésből mutatta be egy piacvezető multinacionális energetikai cég fenntarthatósághoz kötődő céljait és akciótervét. A „Megújuló (PV, szél stb.) villamos energiát előállító rendszerek invertereinek kérdésköre és szabvány megfelelőségi vizsgálatai” témájú előadás a megújuló rendszerek szinte mindegyikében fellelhető egység, az inverterek minősítési nehézségeit és a lehetséges kibontakozás irányát mutatta be. A területen tapasztalható rohamos és sokirányú fejlődés kellemetlen velejárója a különböző gyártóktól származó termékek inkompatibilitása és az ebből fakadó minősítési nehézségek. Szabványosítás segíthet a rendszerek kézbentartásában! A villamos hálózattal szemben támasztott követelmények erős kényszert jelentenek az inverterek minősége és minősítése iránt. Megismerhettük a külföldi tapasztalatokat és szabványosítási gyakorlatot. A szekció utolsó előadója a „Biogáz kogenerációs kiserőművi tervezés, engedélyezés és projektmenedzsment” témájú előadásában egy konkrét létesítés során szerzett tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. A projektcélok, az előkészítés és megvalósítás lépéseinek bemutatása után az előadó felhívta a figyelmet a kritikus pontokra: az alapos előkészítés, a jól kidolgozott megvalósíthatósági tanulmány fontosságára. Hangsúlyozta az érdekeltek partneri együttműködését, ezt megalapozó szindikátusi szerződés kidolgozottságát; az engedélyezési eljárásban a proaktív részvételt, a hatóságokkal partneri viszony ápolását. Kulcskérdésként hangzott el a finanszírozás előkészítése, a pénzintézetekkel bizalmi kapcsolat kialakítása és fenntartása.
B5. Szekció: Megvalósított fejlesztések Levezető elnök: Kovács Gábor E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. Az első előadás a „Kecskemét Daimler AG. Mercedes gyárát ellátó 132/22 kV-os alállomás villamosenergia-ellátása” megrendelő oldali igényeit és környezeti adottságait ismertette. Újdonság, és hazai viszonylatban szokatlan, hogy 132 kV-on szabadtéri SF6 gázszigetelésű kapcsoló-berendezéseket kértek 132 kV-os földkábel becsatlakozással. Bagi István (ELINOR Mérnökiroda Kft.) bemutatta a távvezetéki csatlakozás tervezési feladatait és kivitelezési megoldásait. Kovács Lajos (INFOPLAN Mérnökiroda Kft.)
pedig ismertette az alállomás primer és szekunder rendszerének tervezési kihívásait, és megvalósítását. Jelzi a beruházás technikai megvalósításának újszerűségét, hogy a hallgatóság számos kérdéssel fordult az előadókhoz. A következő két előadás közül az elsőben a „Kisigmánd Kovács Gábor szélerőműpark megvalósítása tervezői szemmel” címűben a tervező feladatait és megoldásait, a második pedig a hálózathoz kapcsolódás alállomási kivitelezési munkáit mutatta be „A befektetői elvárások gyakorlati megoldással – Kisigmándi Iberdola Szélpark alállomási bővítése” címmel. E témáknak első előadója kiemelte, hogy a csatlakozási, az építéshez szükséges engedélyezési, és a kivitelezési, megvalósulási terveket készítették el mindkét - az Iberdrola, és az E.ON – alállomásaira, míg a második előadó a kivitelezés sajátosságairól, a spanyol szemléletről és igényekről beszélt. Az alállomás üzemének fenntartása mellett több ideiglenes megoldást kellett alkalmazni, és a portálrendszert átépíteni.
A kiállítás egy részlete „Középfeszültségű alállomások szimmetrizálás – kompenzálás – új földzárlatvédelmek ismertetése” című előadás előadója a középfeszültségű hálózat aszimmetriájának alállomási kezelését mutatta be a blokk negyedik előadásában. A hálózat szimmetrizálásának megoldásai után a kompenzálás megfelelő beállításának fontosDr. Fodor István ságát emelte ki, és szemléltette a hatékony és gyors földzárlathárítás lehetőségét. A fejlesztések eredményeként ezen feladatokat új készülékekkel, minimális túlkompenzálást biztosító tekerccsel és automatikával lehet kezelni, amit a felvett mérési eredmények is igazolnak. A blokk záró előadása az Őrségben létesített „KERKA mikroállomás fejlesztési koncepciója és üzemeltetési tapasztalatai” címmel hangzott el. Moduláris felépítésű, nagyfeszültségen bővíthető, középfeszültségen konténeres, de később standard megvalósításúra átalakítható diszpozíciót terveztek. Lényeges szempont volt az alállomás elhelyezésénél a középfeszültségű vonalak hosszának csökkentése, ezáltal a SAIDI mutató fogyasztói érintettség tényezőjének csökkentése. A transzformátor kiesése esetén a vonalak gyors, távműködtetett átterhelésére van lehetőség. Az utolsó napon két szekció ülés után a záró plenáris ülés következett Kovács András MEE főtitkár elnökletével, aki elmondta, hogy még négy előadást hallgathatnak meg a szakemberek.
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
31
MEE-GA technikatörténeti kisfilm bemutatása Elsőként „Az integrált hálózatnyílvántartástól a hatékony vagyongazdálkodásig”, majd a „Mérnök képzés, továbbképzés, - a Mérnöki Kamara feladatai” című előadások következtek. Ezután az idén a Magyar Termék Nagydíjas® LED-es, vandálbiztos közvilágítási lámpatestek bemutatására került sor. Az utolsó előadó a BME nagyfeszültSchachinger Tamás ségű laboratóriumában felállított nagy- és középfeszültségű kutató, oktató, bemutató FAM tanpályán folyó kísérletekről számolt be. Végül a technika történeti pályázaton, melyet a GA Magyarország szponzorál, díjat nyert kisfilmet vetítették le a szervezők. Dervarics Attila, a MEE elnök összefoglalójában kiemelte, hogy az idei vándorgyűlést minden várakozást Dervarics Attila felülmúló érdeklődés kísérte. Mint mondta, úgy véli, hogy a túljelentkezés a jól kiválasztott témáknak, és a kiváló előadásoknak köszönhető. Ezek után a rendezvény utolsó felvonása következett, amikor Kovács András felkérte Gelencsér Lajos képviseletében Hiezl József, vezérigazgató-helyettes Kovács Gábort, (EDF Démász Zrt.) hogy az E.ON Déla MEE 58. Vándorgyűlés "házigazdája" dunántúli Áramhálózati Zrt.-nél egy éve őrzött vándorkupát adja át Hiezl Józsefnek, az EDF DÉMÁSZ Zrt. vezérigazgató-helyettesének, hogy őrizze azt tovább egy évig, mivel a MEE 58. Vándorgyűlésének ők lesznek házigazdái, hiszen ez az esemény Szegeden kerül megrendezésre. (A konferencián elhangzott előadások a MEE honlapján megtekinthetők.) Összeállította: Tóth Éva Felvételek: Kiss Árpád
110 éves a MEE Ünnepi Konferencia a Magyar Tudományos Akadémián
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) alapításának 110 éves jubileuma alkalmából „Szakmai civil szervezetek szerepvállalása a Nemzeti Energetikában” címmel ünnepi konferenciát rendeztek október 8-án a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Dísztermében. Dr. Kroó Norbert, az MTA alelnökének megnyitója után, a jelentős érdeklődéssel kísért konferencia nyitó előadásából megtudhattuk, hogy 1900-ban, alig félszáz lelkes szakember azzal a szándékkal hívta életre az egyesületet, hogy a tagok szakirányú elméleti felkészültségét előmozdítsa, valamint az elektrotechnikát művelők szakmai érdekképviseletét ellássa. Az egyesület Magyar Elektrotechnikusok Egyesülete névvel alakult, melyet 1901-ben, a szervezet közgyűlésén változtattak Magyar Elektrotechnikai Egyesületre. Mint dr.Horváth Tibor, a MEE tiszteletbeli elnöke Dr. Kroó Norbert, az MTA alelnöke
Dr. Horváth Tibor
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
32
többek között elmondta: az egyesület története egybefonódott a magyar elektrotechnika, a villamos ipar kialakulásával és annak fejlődésével. Működése és tevékenysége elsősorban a felmerülő műszaki és azzal kapcsolatos gazdasági feladok megoldására, a minőségi szakoktatásra irányult. Az alapításban és az egyesületi munka irányításában többek között olyan kiválóságok szerepelnek, mint Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa, Kandó Kálmán, Liska József, Pattantyús Á. Géza, Zipernowsky Károly, Verebély László, Straub Sándor, akiknek az emberiség számos találmányt, az egyetemes fejlődést elősegítő felfedezést köszönhet. A neves tudósok és kiváló szakemberek szerepvállalása abból a felismerésből fakadt, hogy a honi villamos ipar felemeléséhez és a villamosítás gyors fejlődéséhez nem elegendő a kiváló kutató-tervező munka, feltétlenül szükséges a politikai-gazdasági környezet megnyerése és kiváltképp a szakember bázis megteremtése, folyamatos képzése. Ez a felismerés kiváló alapot adott az egyesület szerkezetének, fejlődésének, amit a 110 éves töretlen működés is igazol. A MEE a legrégebbi és egyben a legnagyobb is az energetika területén működő civil szakmai szervezetek között. Regisztrált tagjainak száma 5800 fő, országszerte 54 területi és üzemi szervezete működik, 7 szakmai szervezet és 8 szakbizottság vesz részt a munkamegosztásban.
Dervarics Attila Dervarics Attila, a MEE elnöke szerint az ünnepi konferencia szervezői vallják, azzal tudnak hűek maradni az elődök szellemiségéhez, ha a programban a tiszteletre méltó és büszkeségre okot adó múltat felidéző előadás mellett helyet kapnak a jelen és jövő kihívásaival foglalkozó szakemberek is. Kézenfekvő a témaválasztás, hiszen „gőzerővel” folyik a Nemzetgazdasági Minisztérium irányításával a Nemzeti Energiastratégia kidolgozása. A munka befejezése ez év december közepére várható. Az egyesület a konferencián is elkötelezi magát a fejlődés, a közjó szolgálata mellett. Segíteni kívánja a Nemzeti Energiastratégia kidolgozását és a későbbiekben annak megvalósítását. Álláspontja szerint Magyarországnak - az emberiség egészével egyetemben - nagyon komoly feladattal kell megbirkóznia az energetika területén a következő évtizedekben. Elsőszámú feladatnak tekinti, és szaktudásával támogatja egy jól átgondolt, szakmai alapokon nyugvó, nemzetgazdasági érdekeket előtérbe helyező energiastratégia megalkotását. Oktatással, ismeretterjesztéssel segíti tagjait és áltatában a szakembereket, hogy lépést tudjanak tartani a szakmával szemben támasztott új követelményekkel. A szemléletváltás – amelynek végbe kell menni a szakmában, de a társadalom egészében is – kulcskérdés lesz a célok megvalósításában. Az egyesület, az egész országot lefedő szervezetével segíteni kívánja a szakmai alapokra helyezett energia tudatos gondolkodás társadalmi szintű terjedését. Szerdahelyi György, a fejlesztési minisztérium osztályvezetője előadásában leginkább a megújuló stratégiáról beszélt. „Mint mondta: fokozottan előtérbe kell helyezni az energiatakarékosságot és többek között hangsúlyozottan megjelent a javaslatokban
az atomenergia fejlesztésének kérdése is. Mint jelezte az ország importfüggősége elérte a 80 %-ot, ha a nukleáris fűtőanyag beszerzést is hozzászámítjuk. A kőolaj esetében 86 %, a földgáznál pedig 81 %-os az importfüggőségünk. Fontos cél, hogy évente 1 %-kal csökkentsük energiafelhasználásunkat, ami évi 107 petajoule energiamennyiséget Olajos Péter jelent. Magyarországon továbbra is leginkább a biomassza terén tudja növelni megújuló energiafelhasználását, ez közel a teljes mennyiség 50 %-át fedezheti. Igaz a megújuló energiaforrások részarányának növelése rendkívül drága, 2020-ig kitűzött vállalásunk, vagyis a 13 %-os részarány elérése 1270-1320 milliárd forint beruházást igényel, ebből mintegy 800 milliárd forint lehet az uniós támogatás. Természetesen Dr. Grabner Péter számos bizonytalanság érzékelhető ezen a téren, többek között éppen az elérhető anyagi források rendelkezésre állásánál. Szerdahelyi György jelezte azt is, hogy a jövő hét végére kerülhet fel a fejlesztési minisztérium honlapjára az előzetes szakértői anyag. Olajos Péter, a gazdasági tárca helyettes államtitkára kiemelte az Új Széchenyi Terv prioritásait, a 7 kitörési pontot, közte a zöld gazdaNagy Sándor MVM ság kialakításának feltételeit. Többek között jelezte, hogy a tárca egy energetikai szaktanácsadó hálózat kiépítésén dolgozik, továbbá nagyon lényeges a szakképzési rendszer átalakítása, valamint a társadalmi tudatformálás. Dr. Grabner Péter a Magyar Energia Hivatal osztályvezetője az EU 3. energia csomagjához kapcsolódó hatósági feladatokat ismertette, valamint hangsúlyozta, hogy ehhez kötődően a VET és GET Dr. Boross Norbert módosításán dolgoznak. Javaslataik között szerepel az elektronikus ügyintézés bevezetése, az erőművek engedélyezési eljárásának egyszerűsítése és többek között a KÁT rendszer átalakítása.
Visontától Hollókőig – Látogatás a Mátrai Erőműben A MEE Székesfehérvári Szervezetének tagjai ez év október 9-én – Szilágyi Adél tagtársunk szervezésében – egynapos szakmai tanulmányúton vettek részt. Ezúttal a visontai Mátrai Erőműbe látogattunk el. A harmincöt tagú csoport reggel hat órakor indult el Székesfehérvárról. Kilenc órakor érkeztünk meg az erőmű előadótermébe. Itt a létesítményt bemutató filmvetítést követően Nyúzó Zoltán és Lados Tibor ismertette az 1969 óta üzemelő erőmű történetét, műszaki adatait, a villamosenergia-terme-
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
33
Az energetikai vállalatok és a MEE együttműködési lehetőségeit bemutató blokkban többek között Nagy Sándor, a Magyar Villamos Művek (MVM) termelési vezérigazgató-helyettese is előadást tartott, az MVM jelene és jövője címmel. Röviden beszélt az EU elvárásokról, az új szabályozásról, a csökkenő energiafelhasználásról, valamint az energiaipart érő kihívásokról. Ezek között szerepel a megújuló energiaforrások arányának növelése, a kiserőművek rendszerbe állása, a CO2-kibocsátás csökkentése és fogyasztói energiatakarékosság elősegítése. Hosszú távon pedig számolni kell a smart grid rendszer bevezetésével, és fel kell készülni az olaj utáni korszakra, ennek részeként pedig a hidrogén alapú technológiák térhódítására. Végezetül ismertette a mai, döntően nagyerőművekre épülő magyarországi helyzetet, jelezve, hogy többségük elavult és versenyképtelen, valamint minimális a regionális együttműködés. Az MVM termelési portfoliójáról szólva megemlítette a paksi teljesítménynövelést és üzemidő hosszabbítást, a 27 MW teljesítményű szélerőművi akvizíciót, a Bakonyi Erőmű 2x63 MW-os beruházását, melyből az egyik blokk üzembe helyezése még az idei év végén várható. Dr. Boross Norbert, az Elmű és ÉMÁSZ kommunikációs igazgatója pedig az iparvállatok és a MEE együttműködési lehetőségeiről beszélt, kiemelve azokat a sarokpontokat, ahol egy szakmai szervezet segítheti az iparágban tevékenykedő vállalatok munkáját. Mayer György Az egyesület 110 éve megfogalmazott küldetése ma is aktuális: „Tagjai együttműködésére támaszkodva munkálkodik az elektrotechnika színvonalának emelésén. Működése egyaránt kiterjed a tudományos, az oktatási és a gyakorlati szakmai tevékenységekre. Képviseli a szakmát, a közjó szolgálatában részt vesz a társadalmi döntések előkészítésében. Független szakmai szervezetként aktív szerepet vállal a magyarországi energetika alakításában. Ápolja a magyar elektrotechnikai hagyományokat.”
lés folyamatát, a környezetvédelmi intézkedéseket és a melléktermékek hasznosítását. A Mátrai Erőmű Zrt. hazánk legnagyobb széntüzelésű erőműve. A 2 db 100 MW-os, 1 db 220 MW-os és 2 db 232 MW–os lignitüzemű, valamint a 2007-ben üzembe helyezett 2 db 33 MW-os gázüzemű blokkjának együttes kapacitása 950 MW (beépített teljesítmény). Ez a mennyiség a magyar villamosenergiarendszer kapacitásának 17%-a. A villamos energiát a saját bányáiban (Visonta és Bükkábrány térségében) kitermelt (külfejtéses technológia) lignitből állítják elő. A széntüzeléses blokkok szénportüzeléses, kéthuzamú, membránfalas kazánból, gőzturbinából, generátorból, főtranszformátorból, hűtőrendszerből és füstgáztisztító berendezésből állnak. A cég nagy gondot fordít a környezetvédelemre. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése
IV-es blokk vezérlőterme
Jobbról balra: I-, II-, III- és IV-es blokk érdekében a tüzelőanyaggal keverve 10% biomasszát is égetnek. A kazánokból kijövő füstgáz az elektrofilterekkel történő porleválasztás után a 2000 októberétől működő nedves mészköves technológián alapuló, hatásos kén-dioxid-leválasztó berendezésen keresztül, szennyező anyagok nélkül távozik a szabadba. Ez az első kéntelenítő berendezés az országban. A két 100 MW-os és a két 232 MW-os blokk kondenzátorainak hűtővizét HellerForgó féle zárt, léghűtéses, ún. száraz hűtőtornyokban, míg a 220 MW-os blokk kondenzátorának hűtővizét mesterséges huzamú, nyitott, vízfilmhűtéses Kéndioxid-leválasztó berendezés hűtőtornyokban hűtik le. Az a száraz hűtőtoronyban erőmű nyersvízellátása a közeli Markaz melletti 8,5 millió m³ kapacitású víztározóból történik. A kén-dioxid-leválasztó berendezések a száraz hűtőtornyok tágas belsejében épültek meg. A kémiai folyamat melléktermékeként képződő kálciumszulfát, azaz gipsz az építőanyag-iparban hasznosítható. A tüzelés maradékait (hamu és pernye) – sűrűzagyos technológia alkalmazásával – az Őzse-völgyi zagytéren tárolják. Az erőműhöz kapcsolódó ipari parkban a keletkezett melléktermékeket hasznosító Hűtőtornyok cégek is jelen vannak. A filmvetítés és az előadás után a munkavédelmi előírásoknak megfelelően védősisakban indultunk az erőmű kültéri bejárására. Nagy János vezetésével megtekintettük a 200 ezer tonna befogadására alkalmas szénteret, a szénszállító rendszert, a széntüzelésű blokkokat, a 208 m magas kéményt, a gázturbinás egységet (ott jártunkkor nem üzemelt), a hűtőtornyokat, a kén-dioxidleválasztó berendezést és a gipszüzemet. Végül betekintést
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
34
A tanulmányút résztvevői
Recsk: Nemzeti Emlékpark – emlékmű nyertünk a 220 MW-os IV-es blokk vezérlőtermébe is. Látogatásunk befejeztével hazafelé Mátrafüreden és Parádon áthaladó 24-es úton elindulva nevezetes helyeket látogattunk meg, többek között Recsket, Hollókőt amely a Hollókői várral együtt 1987-ben felkerült az UNESCO Világörökség Listájára (kulturális épített értékek kategóriában). Erre igazán büszkék lehetünk (ezen kívül még hét magyarországi helyszín viseli ezt a rangos címet). A jól sikerült kirándulásról este 9 órakor érkeztünk vissza Székesfehérvárra. Szöveg és képek: Takács Antal, idegenvezető MEE-tag
A névadó, akit „rabul ejtett az elektrotechnika” A SZERKO új elnevezése: MEE Dél-alföldi Déri Miksa Koordinációs Központ Egy a közelmúltban megteremtett hagyomány folytatásaként került sor a „Szegedi Regionális Koordináció” névváltoztatására. Néhány évvel ezelőtt a DÉMÁSZ Nyrt., a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szegedi, Bajai, Békéscsabai és Kecskeméti Szervezetének kezdeményezésében és támogatásával született meg a területünkön lévő alállomások névadásának ötlete. Névadóink minden esetben nagy tiszteletnek örvendő, szakmailag és emberileg egyaránt az átlagot jóval meghaladó hivatástudattal és emberszeretettel rendelkeztek, közvetlen volt munkatársaink, vagy a munkánkhoz szorosan kapcsolódó villamos szakemberek lettek. Az elképzelést tett követte, így az elmúlt években: • a Szeged Észak 120/10 KV-os alállomás, volt szegedi főmérnökünk Hörömpő József nevét kapta meg. Elévülhetetlen szerepe volt Szeged város és környéke villamosenergia-ellátásának biztosításában és fejlesztésében, valamint ehhez kapcsolódóan a nagy volumenű tanyavillamosítások megvalósításában. • a Baja – Duna-part 120/10 KV-os alállomás Horváth Iván nevét viseli, aki villamossági szakértő volt, és nevéhez fűződik Baja város villamosítása. • ugyancsak ennek a nemes hagyománynak a keretében kapta meg a ceglédi 20/10 KV-os alállomás Bánki László nevét. Ő látta el egy időben a ceglédi villanytelep vezetését, de az ő nevéhez fűződik többek között a róla elnevezett alállomás elődjének – a 35/20/3KV-os alállomás – megvalósítása is. Így jutottunk el a SZERKO névváltoztatásához, amely egyben a területünkön működő koordinációs tevékenység új alapokra helyezését, továbbfejlesztését, kiemelkedő jelentőségét és az egyesületi ez irányú munka magasabb szintre történő emelésének igényét is jelzi. A névadó megválasztásában és a koordinációban résztvevők: Déri Miksa építőmérnök, feltaláló, erőműépítő, világszerte elismert kiemelkedő szakmai munkásságát – Zipernowszky Károllyal és Bláthy Ottóval közösen kidolgozott méltán világhírűvé vált találmányaikat, öngerjesztésű váltakozó áramú generátor, Déri-féle repulziós motor, ZBD. transzformátor megalkotását – ismerte el és tartja példaértékűnek és követésre méltónak. Természetesen a névadó területünkhöz tartozó születési helyszínét, a délvidéki egykori Bács – Bodrog megye – déli részén fekvő Bács községet is büszkén vállalják a döntéshozók. A névváltoztatást egyesületünk elnöksége legutóbbi ülésén megtárgyalta, tudomásul vette és egyetértően jóváhagyta. Fentiekre való tekintettel a SZERKO új neve a továbbiakban: „MEE Dél-alföldi Déri Miksa Koordinációs Központ”. Arany László Szeged
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
35
Szakmai látogatással egybekötött évzáró ülés A MEE VILLGÉP Csoportja – Jakabfalvy Gyula úr vezetésével – egy szakmailag igen érdekes és talán tagságunk nagy része előtt is ismeretlen helyen, a MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM Mobileum és Tanulmánytárában (Budapest, XI. Prielle Kornélia u 10.) tartotta összejövetelét 2010. október 19-én. A fő cél természetesen a múzeum „végigszemlélése” volt. Szakavatott tárlatvezetőink (Csippány István, Kovács Ottó, Szűcs László) mutatták meg a termekben elhelyezett és lelkes adományozók, valamint hozzáértő muzeológusok munkája nyomán 2008-ban létesült nagy értékű gyűjteményt. Mint tudjuk, a „műszaki” szó jelentéstartalma az élet igen széles területét fedi le, itt csak néhány, jól rendszerezett szeletébe tekinthettünk bele.
A „Magyar fizikusok szellemi családfájá”-t bemutató hatalmas tabló alól indultunk a fényképezőgépek, nagyítók, mozigépek, távcsövek, szemüvegek, mikroszkópok, szeksztánsok, teodolitok, földgömbök, optofinommechanikai, meteorológiai műszerek és órák rengetege közé. Itt látható egy Eötvös-inga és a híres új magyar találmány, a „gömböc” egy példánya is. Különlegességként említhető Mayr Gyula órásmesternek az 1930-as évek elején készített, szekrény méretű világórája, a több száz éves zsebnapóra, vagy Goy Andor és Bíró László József 1938ban szabadalmaztatott golyóstolla. (Az argentin feltalálók napja az utóbbi működéséhez igazodik). A fotósoknak sokat mond Dulovits Jenő neve, aki a tükörreflexes (DUFLEX) fényképezőgép feltalálója. Az elektrotechnikai terem bejáratánál a hatalmas, URAL-2 típusú, 1962-ben épült, elektroncsöves, mágnesdobtárolós, pultos szekrénysora fogad. Memóriaegysége 100 000 adat befogadására alkalmas, műveleti sebessége „szédítő”: 10000 – 12000 műv/s. Valójában a számítástechnikában (is) azóta megtett út a szédítő. Így, idézőjel nélkül. A kissé távolabbról induló tölcséres gramofonok megtekintése után nem is kellett a fehéredő hajú korosztályhoz tartozni ahhoz, hogy rácsodálkozhassunk közelmúltunk jól
ismert tárgyaira: ORION rádiók, televíziók, magnók sokaságára. Szekrény méretű zenegépek, lemezjátszók (lemezekkel), oszcilloszkópok, tápegységek, jelgenerátorok és megannyi szórakoztató elektronikai kellék, laboratóriumi műszer keltette fel nosztalgiázó kedvünket. A „Mobileum” a mozgó, forgó erőgépek hosszú csarnoka 130 hatalmas masinát mutat be az első gőzgépektől a csupasz motorokig, többnyire magyar gyártmányú termékeket. Itt látható Bánki Donát és Csonka János porlasztós motorjának első példánya és Jendrassik György gépei is. A különböző hajtóművek, 12-hengeres repülőgépmotorok, gőzturbinák, Hoffer-traktorok és kazánok között jól megfér nagyanyáink „sparherd”-je is. A szórakozáson és kellemes csodálkozásokon túl meg kell gondolnunk, hogy a gyökerek: jeles tudósaink, szakembereink alkotásainak ismerete az a hajtóerő, amire a jövő kimun-
kálására hivatottaknak is elengedhetetlenül szüksége van. A látogatást követően az egyik teremben gyűltünk össze, ahol Jakabfalvy Gyula úr tartott érdekes előadást a ma is több mint kétszázezer főt foglalkoztató javító-szerelő ipar helyzetéről a VILLGÉP csoport és az érdeklődő MEE-tagok számára. Történetiségében tekintette át az ipari fejlesztő laboratóriumok, próbatermek, szervizek és azok hálózatának széles ívét. Részletesen foglalkozott a RÁVEL – GELKA – RAMOVILL cégek meg- és átalakulásával, a lakosság ellátása terén folytatott tevékenységükkel és megszűnésükkel. Érdemes elgondolkodni azon, hogy jelen gazdasági körülményeink között ennek a fontos szolgáltató tevékenységnek milyen reális lehetőségei vannak. Lieli György MEE Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály
nekrológ Nekrológ Nekrológ
Nekrológ
In memoriam Beszteri József 2010. szeptember 18-án váratlanul elhunyt Beszteri József az ÉMÁSZ történetének egyik kimagasló műszaki egyénisége. 1923. december 8-án született Jászberényben, s ugyanitt végezte el az elemi és középiskolai tanulmányait. 1944-ben érettségizett, majd egy év fizikai munka után felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol 1950-ben „B” tagozatos (villamos) gépészmérnöki diplomát szerzett. Első munkahelye a Komlói Erőmű volt, majd egy évvel később az Inotai Kombinát beruházását koordináló kormánybiztossághoz vezényelték. Itt dolgozott az alumíniumkohó üzembe helyezéséig. 1953-ban áthelyezték a Borsodi Hőerőműhöz, amelynek építése ekkor kezdődött. Itt 1955 februárjáig, az első gépcsoport üzembe helyezéséig beruházási műszaki ellenőrként tevékenykedett, ezt követően pedig a villamos üzem vezetőjévé nevezték ki. 1960-ban került az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat központjába, üzemviteli osztályvezetőként. Ebben a munkakörben olyan nagy horderejű feladatok várták, mint pl. a falvak villamosítása, a városok villamos hálózatának rekonstrukciója, valamint a közép- és kisfeszültségű hálózatok feszültségszintjeinek egységesítése. 1962-ben kinevezték az ÉMÁSZ főmérnökévé, és e beosztása mellett egy évig az ÉMÁSZ Vállalat igazgatói feladatait is ellátta. 1965-ben a szakszolgálati osztály vezetésével bízták meg, amikor is ugyancsak jelentős feladatokat kellett megoldania. Többek között a középfeszültségű hálózatok automatizálási irányelveinek, ill. terveinek megvalósítását, valamint a relévédelmi rendszer rekonstrukcióját.
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
36
1969-től, 14 éven át a műszaki fejlesztési osztály vezetőjeként az ÉMÁSZ hálózatfejlesztési és kiviteli terveinek készítését és az elosztóhálózatok tipizálási feladatait irányította. Az ÉMÁSZ-nál eltöltött éveiben tagja volt a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek, számos előadást tartott annak rendezvényein, több munkabizottságnak vezetője ill. tagja volt. Ezirányú tevékenysége elősegítette a miskolci csoport eredményes munkáját. 1983-ban, 60 éves korában vonult nyugdíjba, a szakmával azonban nem szakított, évekig oktatott a miskolci Bláthy Ottó Villamosenergiaipari Technikumban, és szakértőként tevékenykedett az ÉMÁSZ Salgótarjáni Üzemigazgatóságán. 1992-ben, az ÉMÁSZ részvénytársasággá való átalakulásakor a felügyelő bizottság tagjává választották. Ezt a tisztséget a cég privatizálásáig, 1995-ig töltötte be. Ugyanebben az időben, az észak-magyarországi közcélú áramszolgáltatás centenáriuma alkalmából, felkérték az ÉMÁSZ és jogelődjei 100 éves történetének megírására. Ezt a feladatot - ekkor már 70 évesen! - igen nagy lelkesedéssel, széleskörű kutatómunkával végezte el, amelynek alapján egy közel 200 oldalas kiadvány készült. Beszteri József minden munkakörében kiemelkedő szakmai ismeretekről és felkészültségről tett tanúbizonyságot. Fogékony volt a műszaki újdonságok iránt, azokat hamar elsajátította és alkalmazta. Csodálatra méltó általános műveltséggel rendelkezett, ezen belül kiemelkedett komoly zenei tudása, és több idegen nyelv ismerete. Beosztottjaival szemben mindig humános magatartást tanúsított, sokat segített az egyéni problémák megoldásában. Ugyanakkor jó humorú, mindig vidám kedélyű ember, jó kolléga és munkatárs volt. Környezetében mindenki tisztelte, becsülte és szerette. Jóska bátyánk Isten veled, emlékedet megőrizzük, nyugodj békében! Volt munkatársaid nevében: Simon Kálmán Az ÉMÁSZ nyugalmazott főosztályvezetője
szemle Szemle szemle szemle
Atomenergia reneszánsz az egész világon
A világ atomenergia-politikája az utóbbi években jelentősen megváltozott. Világszerte uralkodóvá válik az a felfogás, hogy az atomenergia és a megújuló energiák, ha optimális erőműmixet építenek ki, kitűnően kiegészítik egymást. Az atomerőművek megkönnyítik a klímavédelem céljainak elérését, és segítenek a CO2-kibocsátás csökkentésének költségeit alacsony szinten tartani. További előnyük, hogy segítik a megújuló energiákból származó volatil árak kiegyenlítését. Természetesen alapkövetelmény, hogy a radioaktív hulladékok az emberek és a természet számára biztonságosan elraktározhatók legyenek. Erre vonatkozóan már 2010 végéig pontos EU-javaslatok fognak megjelenni. Azt is javasolni fogja az EU, hogy minden ország területén belül ártalmatlanítsa a még sugárzó hulladékot, mert ártalmas lehet a nukleáris hulladék exportálása. Az atomenergia-felhasználás világszerte növekedőben van, és ez elősegíti azt a tervet, hogy a CO2-emissziót 2050-ig felezni lehessen. A legújabbkori atomerőmű-építési boom nem egyszerre kezdődött az egész világon. Egyesült Államok Az atomerőmű-építés az USA-ban indult meg és ott gyorsan is fejlődött. Az 1980-ban a Three Mile Island erőműben bekövetkezett katasztrófa ezt a fejlődést jelentősen lefékezte. Ekkor az atomerőművek biztonsága került előtérbe. Pl. a reaktortartányok szuperbiztonságos hegesztési technológiájának valamint ellenőrzésének kidolgozása. Ezzel kívánták elérni, hogy egy atomerőmű az USA-ban már a szokásos 60 év helyett akár 80 éven át is üzemben maradhasson. Meg kellett küzdeni az ellenérdekű olajlobbival is. Bush második elnöksége idején már világszerte nagy hangsúlyt kapott a CO2-kibocsátást megújuló energiákkal való csökkentése. Ezt a Bush kormányzat alig támogatta, inkább bátorította az ugyancsak CO2-kibocsátást csökkentő atomerőmű-építést, amely ezáltal az utóbbi években az USA-ban is újra fellendült.
Ázsia Különösen felgyorsult az atomerőművek építése Japánban és Dél-Koreában. 2010 májusában újra üzembe helyezték a15 évvel ezelőtt leállított Monju japán atomerőművet, amelyet akkor egy a környezetet nem veszélyeztető szekunder kör meghibásodása miatt helyeztek üzemen kívül. Az erőművet lásd az 1. sz. ábrán. Az elmúlt 15 év alatt a japán lakosság hozzáállása az atomerőművekhez alapvetően megváltozott. Egyre több japán tartja már stratégiai fontosságúnak az atomenergiát, figyelembe véve, hogy japán felhasznált energiájának 80%-át importból fedezi. Japán
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
37
jelenleg 54 atomerőművel villamos energiaszükségletének egyharmadát fedezi. 2030-ig további 14 új atomerőművel 50%-ra fogják emelni az atomerőművekből származó villamos energiát. Ezek mögött az atomenergia ambíciók mögött komoly üzleti érdekek húzódnak meg. Franciaország, Oroszország és az USA mellett japán vállalatok, az erőműépítő Hitachi és a Westinghouse-zal megerősített Toshiba világszerte atomerőműveket kíván exportálni. A tárgyalások már folynak Nagy-Britanniával. A szomszédos Dél-Korea sem fog kimaradni a 2030-ig 80 atomerőművet, vagyis a növekvő világpiaci igény 20%-át kívánja legyártani és exportálni. Eddig már Abu Dhabiba és az Egyesült Arab Emirátusba szállított Szöul. Céljuk, hogy a koreai ipar az autók, félvezetők és hajók exportálásán túl az atomerőművek szállításában is váljék világmárkává. A koreai Electric Power Corp erre nagyon alkalmas. Már tárgyalásban állnak Törökországgal, Brazíliával és Dél-Afrikával. India, ahol jelenleg már 3000 MW atomerőművekből származik, szintén gyorsan fejleszti atomerőmű-kapacitását. Kína is most zárkózik fel a legnagyobb atomenergia-felhasználókhoz. Európa Európában a csernobili atomerőmű katasztrófa lefékezte az atomerőművek elterjedését. Kivételnek számított Franciaország, ahol jelenleg 58 atomerőmű van üzemben, továbbá Oroszország, amely 32, Nagy-Britannia 19, Németország 17, Svédország 10 atomerőművet üzemeltet. Számos más európai országban így Ukrajnában, Spanyolországban, Belgiumban, Hollandiában, Svájcban, Finnországban, Csehországban, Magyarországon, Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában is működnek atomerőművek. Néhány évvel ezelőtt egyes országokban kialakult egy atomenergia ellenes hangulat részben a megújuló energiaforrások elterjedésével kapcsolatban. Ezekben az országokban kötelező ártámogatással veszik át az áramszolgáltatók a megújuló áramforrásokból származó villamos energiát, hogy a nagy költségű beruházások hamarabb megtérüljenek. A szélerőművek különösen drágák és arányuk a hagyományos erőművekhez képest bizonyos mennyiségen túl nem növelhető. Többek közt ez volt az oka, hogy Németországban a már törvénybe iktatott rövidesen hatályba lépő atomerőmű bezárásokat nem hajtják végre. De a környezetvédelemben élen járó Skandináv országok is az idén kötelezték el magukat az atomenergia mellett. Svédországban 10 atomerőmű fokozatos leállítását 10 újjal váltják fel. Finnországban is megszavazták, hogy négy működő atomerőművük mellé két, egyenként 1600 megawattos új atomerőművet építsenek. Olaszország eddig teljesen elzárkózott új atomerőművek üzemeltetésétől, most Róma 10 új atomerőmű építését határozta el. Nagy-Britanniában is felépül 2018-ban az évtizedek óta első új atomerőmű. Lengyelországban, ahol 1990-ben leállították a reaktorépítést, ugyancsak visszatérnek az atomenergia felhasználáshoz. Megállapítható, hogy néhány szkeptikus ország Ausztria, (amely hibát követett el, amikor először megépítette a Zwentendorf atomerőművet és utána írta ki a népszavazást az erőmű használatbavételéről. 1978-ban a lakosság leszavazta az üzembe helyezést. Így Zwentendorf, lásd a 2 ábrát, a világ egyetlen atomerőműve, amely egyetlen percig sem volt a hálózatra
2. ábra
olvasói levelek
kapcsolva) Görögország, Spanyolország és Portugália lakosságának kivételével Európa is elfogadja az atomenergiát. Újgenerációs atomerőművek A világon jelenleg 439 reaktor üzemel, 35 épül, 40-50 van tervezés alatt. Németországban eredetileg 32 évi működés után kellet, volna az atomerőműveket leállítani. Ezt később 40 évre emelték fel. A legújabb törvény valószínűleg 60 évet fog megengedni, ez megegyezik az USA jelenlegi gyakorlatával. Természetesen az élettartam meghosszabbítások jelentős modernizálást tesznek szükségessé. A régi erőműnek olyanná kell válnia, mint egy most felépített korszerű harmadik generációs erőműnek. A számos szükséges rekonstrukció közül itt csak egyet, a legfontosabbat, a vezérlő rendszer jelentős modernizálását említjük meg. A vezérlő rendszer ellenőrzi és védi az összes fontos üzemi funkciót. A meglévő erőművekben még általában analóg rendszerek vannak beépítve. Ezeket a legkorszerűbb digitálisra kell átállítani. Egy ilyen 3. ábra rendszer átlagosan 10.000 (!) szenzorból és detektorból áll. Mintegy 5000 km hosszú kábelhálózat, nagyrészt üvegszálakkal kapcsolja össze, a rendszerint redundáns komponenseket egymással. Ez a rendszer a legnagyobb kihívás és a legdrágább egy atomerőműben. 3 ábrán a Krümmel német atomerőmű korszerű vezérlője látható. VDI Nachrichten Szepessy Sándor
Kádár Péter: A vízimalmoktól a vízerőművekig A vizekben gazdag Magyarországon sokakban felmerül, hogyan lehetne energiatermelésre fogni ezt az elfolyó természetes energiaforrást. A könyv bemutatja a hazai vízenergia-felhasználás történetét, ismerteti hazánk fellelhető vízimalmainak többségét (majd 600 malomhely) és a vízerőműveket, Ikervártól a keleti és nyugati törpéken át a tiszai erőművekig, illetve északi és keleti szomszédunk dunai erőművéig . Megtudhatjuk, hogy ezek a létesítmények milyen részekből állnak, az általuk megtermelt energia hogyan viszonyul az ország energiafelhasználásához. A műszaki értékelés mellett a fotók bepillantást engednek egy letűnt világba, a tutajosok, hajó- és vízimolnárok életébe. A vízimalmok a koraközépkortól végigkísérték az ország fejlődését, és még ma is százával lelhetők fel malomromok. Elgondolkodtató, hogy a vízimolnárok már száz éve villannyal világítottak, messze megelőzve ezzel az országos villamos hálózat kiépülését.
Elektrotechnika 2 0 1 0 / 1 1
38
Olvasói levelek olvasói levelek olvasói levelek T. Jakabfalvy úr! Az “értelmetlen halál (2.)” cikkéhez: 1.) 1976 óta foglalkozom villamos biztonságtechnikával, érintésvédelmi vizsgálatokkal. Az eltelt nem kevés időben kb. 2 vagy 3 megkeresés érkezett magánlakás vizsgálatára, az is közeli ismerőstől, munkatárstól. 2.) Amíg nem lesz általános a számlaadási kötelezettség, nem lesz felelős, vagy legalábbis nehezen bizonyítható a hibás, rossz szerelés vétkese. 3.) Kötelezővé kellene tenni mindenhol és mindenre az áramvédőkapcsolót. Ma már ez nem tétel, s kevesebbé kerül, mint a temetés. Persze vannak ezzel is nehézségek: felszerelték egy lakásban az áram-védőkapcsoló, majd amikor a mosógép üzemelése azt többször leoldotta, kivetették. Igaz a mosógép kb. 25-30 éves volt, de mint mondták: nincs semmi baja, működik - a FI-relé meg nem. 4.) A lakásbiztosításokat is úgy kellene kötni, hogy rendelkezésre álljon az érvényes villamos biztonságtechnikai jegyzőkönyv. 5.) És úgy gondolom, nem csak fociban, technikában, műszaki fejlettségben vagyunk lemaradva a nyugattól. Az erkölcsösség, kulturáltság, a jobbra vágyás, az igényesség (elsősorban saját magunkkal szemben) még igencsak hibádzik. És persze a tanulás, az állandó (ön) képzés is fontos lenne. Tisztelettel: “ung” Válaszlevél Tisztelt „ung” Úr! Örömmel olvastuk „Az értelmetlen halál 02” cikkel kapcsolatos levelét, amelyben olyan mindennapi tapasztalatait írta le, ami mindnyájunk okulására szól. Levelének minden pontjával egyetértünk, ezért azt szíves engedelmével közkincsé tes�szük. A magam részéről is nagyon fontosnak tartanám, hogy egyszer a jogalkotók is felfigyeljenek a lakások érintésvédelmének fontosságára, egyben ezt jogszabályban rögzítve a helyére tennék. Érdekes módon a háztartási gázkészülékek és gázvezetékek terén ezt már régen és határozottan szabályozták és ma már a fogyasztók is elfogadták, ezzel szemben a villamos érintésvédelem fontossága még nem találta meg a helyét a közfelfogásban! Bárhogy szépítjük a dolgot, a lakások villamos hálózatának elhanyagoltsága, annak csak egy megtörtént baleset utáni felülvizsgálata miatt, évente nem kevés ember veszíti életét e kis hazánkban. Úgy gondolom, hogy ha ezt sokan és sokszor mondjuk el, talán előbb-utóbb ennek is meg lesz az eredménye! Baráti üdvözlettel, Jakabfalvy Gyula
[email protected] Általános felhívás: Tisztelt Tagtársak! Ismertetve a fenti leveleket és az Elektrotechnikában megjelent ezzel a témával foglalkozó korábbi cikkeket, felhívjuk szíves figyelmeteket arra, hogy a háztartások érintésvédelme fontosságának tudatosítása céljából minél több olvasói levélben várunk hozzászólásokat, ötleteket, melyeknek közös megvitatásával talán hasznos előrelépéseket érhetnénk el mind a jogalkotóknál, mind a fogyasztóknál. Köszönjük együttműködéseteket.
2010 SREET MODUL 20-80 W-LED
PARK MODUL 18 W-LED
KORINTOSZ LED 18W Hódmezővásárhely, Zrínyi utca
A hazai fény...
A Hofeka Kft. 120 éves hazai műszaki tapasztalattal és modern világítástechnikai laboratóriumával készséggel áll a tervezők és a döntéshozók rendelkezésére. www.hofeka.hu
Hungexpo_Electrocom_95x280.indd 1
11/5/10 2:30 PM