Az örömből, a legnagyobb Örömbe

XIII. évfolyam 1. szám

2015. február

Az örömből, a legnagyobb Örömbe….

Elmúlt a

farsang és elkezdődött a csendesebb életvitelnek, az elgondolkodásnak, a változtatásnak az időszaka. Ahogyan a Prédikátor könyve megjegyzi: „Mindennek megvan az ideje…”Minden meghatározott idő, mint amilyen a karácsony előtti bűnbánati időszak, vagy amilyen a szent Nagyböjt éppen azt a célt szolgálja, hogy figyelmet hívjon fel. Az élet, az életkörülmények nem változnak meg. Nem lesz csendesebb a világ, nem is volt soha csendesebb. És nem is volt soha tekintettel a világ rohanása az egyéni emberre. Amikor Krisztus vitte a keresztet, az emberek a városban megszokott útjukat járták.

Nem állt meg a tömeg, hanem a katonák nyitottak utat a világ összes

terhét cipelő embernek. Abban a kegyelemben lehetett részem, hogy jártam ezen a fájdalmas, de csodálatos úton, ahol Jézus vitte az elképzelhetetlenül nehéz Keresztet. Volt olyan hogy 1 -2 percig nem tudtunk előre jutni, olyan nagy volt a tolakodás, bazár- bazár hátán, zöldség és gyümölcs és minden fajta keleti csoda a pultokon kirakva. Ahogy ma sem áll meg, akkor sem állt meg a világ. Ne számítsunk rá és ne háborogjunk, hogy nem állt meg a világ, mert nem is állt meg soha, történhetett bármi is.

Nekünk ebben a hangzavarban kell a csendet megtalálni, hogy igazi böjtünk legyen. Nem kell, hogy most szomorúbb legyen az életünk, szomorkásabb, hanem inkább úgy mondanám, határozottabb, célirányosabb. Ezt az

2

örömöt készíti elő a farsang, ez az öröm jelenik meg elővételezve a mulatságokban, hogy kifejezze töredékesen azt a hatalmas örömöt, mely Krisztus hozott el nekünk. Hozzunk mi is áldozatot, vigyük Jézussal ezt a Keresztet, mely életünket teljesebbé és érettebbé teszi. A böjt önmagam átadása Istennek. Nem csak testileg lemondva dolgokról, hanem a lélek átadása által, melynek szüksége van arra, hogy erőt merítsen a Lélekkel való találkozásból. „Testileg böjtölvén atyámfiai, böjtöljünk lelkileg is, törjük szét az igaztalanság bilincseit, távolítsuk el a mulandóság konok kívánságát, tépjünk szét minden igaztalan írást, adjunk kenyeret az éhezőknek, fogadjuk házunkba a hajléktalan szegényt, hogy Krisztus Istenünktől, dús kegyelmet nyerjünk.” (Előszenteltek Liturgiája – sztichira)

Jármi Zoltán atya

Kolibaáldás a Nagyböjt második Előszentletek Liturgiáján A koliba áldás hagyománya Tíro Szent Tiva-

dar emlékéhez kötődik. Ő jelent meg Konstantinápoly püspökének Eudoxiosznak, amikor a keresztényeket pogány áldozati vérrel meghintett búzával akarták táplálni. Álmában azt tanácsolta a püspöknek, - mivel más gabonát nem lehet beszerezni, - a rendelkezésre állót főzzék meg. Olyan édesség ez, mely előrejelzi az örök élet ízét. Egyházunk éppen azért áldja meg a nagyböjt első hetében, hogy egész böjti fáradozásunk céljára és értelmére, az örök édesség hazájának elnyerésére késztessen minket. Böjti utazásunk útravalója ez, s mivel édes, nem az út nehézségeit növeli ízével, hanem erősít a böjti futásra.

3

Imádság a Szerkönyvből a nagyböjt kezdetén: Térdet hajtva könyörögjünk az Úrhoz! – Uram irgalmazz! Úr Jézus Krisztus Istenünk, a föld összes határain és a messze tengeren levők reménysége, ki a bűnbánat tartásra és a szenvedélyek megfékezésére nekünk példát mutattál, eszerint böjti napokat rendeltél el az ószövetségi törvény s a próféták által, ki magad az idők teljével a földön megjelenvén, negyven nap és éjjel böjtölve, azt törvényerőre emelted, és megszentelted, kegyesen és irgalmasan engedd, hogy mindnyájan tökéletes bűnbánattal, őszinte alázatossággal, buzgó imával, szellemi szomjúsággal és éhezéssel, gyakori térdhajtással és töredelmes szívvel kezdjük meg a szent napokat, hogy azok tartamát hiba nélkül, tiszta lelkiismerettel fejezzük be, a hitegységet megőrizzük és a bűn felett győzelmet üljünk. Állítsd azért életünk mellé a béke angyalát, hogy összes ellenségeink incselkedései és akadályvetései ellenére óvja meg az eltévelyedéstől, megbotlástól járás-kelésünket, az összes erények követőjévé emeljen, hogy a böjt küzdelmében a szenvedélyek megfékezésére, lelkünk és testünk megtisztítására a te hatalmaddal erősítsen meg. Mert az irgalom, könyörület és emberszeretet Istene vagy, ki mindnyájunkat üdvözíteni akarsz, azért neked, a te kezdetnélküli Atyáddal, legszentebb, jóságos és elevenítő lelkeddel együtt dicsőítést zengünk most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.

Minden emberi élet megérdemelné, hogy egy percre megálljunk előtte, és hogy tovább is megmaradjon. A legszerényebb életben is van valami sajátos nagyság, és egyik sem hasonlít a másikhoz. (José Cabanis)

Nyugdíjas klub programja Március 2. : Névnaposok köszöntése, ünneplése Március 16.: Beszámoló, a 2014-es év értékelése

4

Halottak szombati megemlékezések. Halottak szombatjain elhunyt szeretteinkért végez az Egyház Szent Liturgiát és pannachidát. Az elhunytakról megemlékező Szent Liturgiák este 17. 30-kor kezdődnek. A hramotát az egyházközségi irodában (a parochusnál vagy Turcsányi Péterné, Ilonkánál) lehet bejegyeztetni. A halottak szombatjainak dátumai: 2015. február 28. 2015. március 7. 2015. március 14. 2015. május 23.

Halottak szombatja Halottak szombatja Halottak szombatja Halottak szombatja

Évről – évre nagy lelki élménnyel gazdagodva térnek haza otthonaikba, akik részt vesznek a szerda és péntek esti Előszenteltek Liturgiáján. A különleges liturgikus szövegek, a csodálatos dallamok, segítenek kiszakadni az élet forgatagából. Ismerjük meg ezt a szertartást a következő cikkből is.

Az Előszenteltek Liturgiája Egyházunknak van egy sajátos nagyböjti istentisztelete: az előszenteltek liturgiája, amelyet Szent Gergely liturgiájának is szoktunk nevezni. – Mit jelent maga az elnevezés? Ebben a liturgiában nem hangzanak el az utolsó vacsorán elmondott szavak: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem…Igyatok ebből mindnyájan, ez az én vérem…” Átváltoztatás tehát nincs, hanem a vecsernye és a liturgia egyes részeiből tevődik össze,aminek a lényege a nagyböjti ünnepélyes áldoztatás. Hogy és mikor alakult ki ez a liturgia a bizánci egyház életében? – Egyházunk ősi törvénye szerint valamikor a nagyböjtben csak szombaton és vasárnap lehetett Szent Liturgiát végezni. Ezt már a laodikeai zsinat (343-381) is előírta, mert a böjt szellemével nem egyeztethető össze a Liturgia ünnepélyessége és az Eukharisztia vétele. De mivel a hívek a nagyböjt idején gyakrabban óhajtottak szentáldozáshoz járulni, ezért a VI: sz.-ban Nagy Szent Gergely pápa az ünnepélyes áldoztatásnak ezt a formáját vezette be. Így alakult ki az a gyakorlat, hogy az időközben szokássá vált mindennapi Szent Liturgia helyett nagyböjt szerdáin és péntekjein, valamint a nagyhét első három napján az előszen-

5

teltek liturgiáját kezdték végezni. Ez utóbbiról a 692-ben tartott trulloszi zsinat is tanúskodik. Ezt a sajátos bizánci szertartásunkat nagyjából három részre oszthatjuk: bevezetésként vecsernye hangzik fel. A sztichirák alatt a pap a szentségházból, a már korábban átváltoztatott kenyeret az előkészületi oltárra viszi és az áldozáshoz előkészíti a kelyhet is. A vecsernyei rész két ószövetségi olvasmánnyal végződik és a két olvasmány között hangzik fel egy szép áldás hármas gyertyával és tömjénezővel: „Parancsolj Uram!”- Bölcsesség igazhívők! –Krisztus világossága mindenkinek világoskodik! A bűnbánati rész következik, amelyben a 140. zsoltár néhány versét éneklik felváltva a pap és a nép. Amikor a pap énekel, akkor a hívek térdelnek, amikor hívek énekelnek, akkor pedig a pap térdepel le, ezzel is jelét adja bűnbánatának. A pap zsoltár verseire a hívek ezt éneklik refrénként:„ igazodjék föl az én imádságom, mint a tömjénfüst, a te színed elé…” A következő rész valójában a liturgikus rész. A hármas ekténia vezeti be. Az ekténia előtt a nagyhéten evangélium olvasás is van. Az ekténia után a nagy bemenet következik. Az oltár megtömjénezése alatt a liturgiából ismert kerub– ének helyett ezt énekeljük: „Most az égi erők láthatatlanul velünk szolgálnak, mert a dicsőség királya vonul be, ím a szentelt titkos áldozat angyaloktól körül vétetik..” és közben a pap az oltáriszentséget az oltárra viszi át. Az átvitelt három teljes leborulás követi, az oltárra helyezett szentség előtt. Majd következik a kérő ekténia és a Mi Atyánk eléneklése. Az áldoztatást áldás zárja. A befejezés hasonló az ismert liturgia befejezéshez, de részben másféle szövegekkel hálát adva a kapott kegyelmekért Három teljes leborulás után a liturgiát úgy fejezzük, mint általában szoktuk. Dr. Sasvári László Részlet Gisbert Greshake: A szeretet ára c. könyvéből „Túl magas ár?” Dosztojevszkij nagyon híres regényében a Karamazov testvérekben Iván Aljosa bátyja így nyilatkozik a szenvedésről és az Istenről: No akkor hát képzeld el én az Isten teremtette világot mégse fogadom el…tudom ugyan, hogy létezik, de egyáltalán nem ismerem el. Szentül hiszem, mint a kisgyerek, hogy megszűnnek a szenvedések, behegednek a sebek, ám következzék be, ám jelenjék meg mindez, én akkor sem fogadom el, és nem is akarom elfogadni. Meg aztán túl drága nem a mi zsebünkhöz szabták a harmónia árát, nem tudunk mi olyan nagy belépődíjat fizetni. Ezért hát én magam a belépődíjat igyekszem visszaadni. Simone Weil csatlako-

6

zik Iván mondanivalójához: „Bármit is kínálnának nekem, ami kiegyenlíthetné egy gyermek könnyeit, nem létezik semmi ami arra bírhatna, hogy elfogadjam ezeket a könnyeket. Semmi, nem létezik semmi ilyesmi, bármit is hozzon elő az emberi értelem” Isten belebocsátkozott a szenvedés történetébe, maga a szenvedés, annak kiúttalansága, ostobasága és értelmetlensége a remény szabadító fényébe került. Leon Bloy így ír a szenvedésről: A szenvedés maga elmúlik, de a nyoma megmarad. Az Újszövetségi Szentírás a szenvedéstörténet mellett a Páli levelekben is ír A megpróbáltatásokról:„Mert ott ahol a szenvedés szeretetben történt, ott a szeretet az, ami megmarad” A „Túl nagy árat” a fájdalomért a szeretet érdekében tehát maga Isten fizette meg, méghozzá olyan nagyvonalúan, hogy az emberi szenvedés elrejtőzhet az „Együtt szenvedő” Isten szeretetében, és meglelheti ott az erőt a szenvedés elleni harchoz, a kitartáshoz, és ahhoz hogy értelmet adjon a fájdalomnak. Azáltal, hogy Isten belebocsátkozik a fájdalomba, és azt így felülről győzi le, végleg megszűnik a szenvedés. A szenvedés legyőzése A szenvedés legyőzése nem csak eszkatologikus kijelentés. A keresztény remény jogosít fel bennünket. A szenvedés legyőzésébe vetett remény nem csupán a világ vége felé irányul, hanem arra, hogy már most megtörik a szenvedés abszolút negativitása és hogy már most láthatóvá válik a felette aratott győzelem első fénysugarai. Ez a remény többféleképpen valósul meg: Minden erőnkkel megszüntetésén legyünk. Kiegészítése annak, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, Testének az Egyháznak a javára. Legyőzhetetlen szenvedés. Isten felé fordulás, amikor az ember szenvedésében és fájdalmában az Istenhez kiállt, akkor a kiúttalanságok és sötétségek tüskéje már ki is van húzva. A szenvedés isten előtt már új térben és kontextusban helyezkedik el. Csak a szenvedés által lesz érett az ember. A sebek az élet vizsgái. A mai életről és felfogásról nagyon találóan nyilatkozik Dorotee Sölle: Kérdéses a mai társadalom útja - válások - a hegek hamar eltűnnek, a betegek eltűnnek a házból és a halottaknak sincs már túl sok hely az emlékezetben. Ahol hiányzik a szenvedés, ott hiányzik a komolyság, a mélység, a méltóság, ami az érett személy sajátja.

7

Imameghallgatások. Váratlanság, véletlenszerűség jellemzi. Isten megengedi, mert ez a lehetőség a szükséges másik oldala a tengernyi szabadságnak és a személyes szeretetnek. De a szenvedések eme világába Ő maga is belép. Befejezés Ezzel tehát ki lettek jelölve azok az elméleti keretek, amelyekben a szenvedés feldolgozása értelmes területeken mozoghat: csak aki szeret, az képes a kereszt hordozására, a fájdalom integrálására és legyőzésére. Ha az ember szeretetben és szeretetből szenved, annak az Istennek az útját járja, aki „inkább együttszenved a teremtéssel, mint hogy visszavonja annak szabadságát” Azt a szabadságot, amely az egész teremtés értelme. Hiszen az Ő hatalma nem nyomja el a teremtményt, hanem önállóvá és szabaddá teszi a szeretetre, hogy egyszer megtalálja azt a várost, amelyről Isten Ígéretében a Szentírásban olvashatunk: „Letöröl szemünkről minden könnyet. Halál nem lesz többé, sem gyász, sem jajgatás, sem fájdalom. Ami eddig volt az elmúlt.”

Pilinszky

János:

Mind-

annyian tékozló fiúk vagyunk, csak valaki éppen távolodik, másvalaki pedig közeledik az Atyai házhoz.

8

A nagyon fontos 1%-ok! S ze r e t et t e l hí vj u k f e l a ke d ve s T e st vé r e k f i g ye l mé t a r r a , h o gy j ö ve d e l e ma d ój u k ké t s z e r 1 % -á r ó l a z i d é n i s d ö n t h et n e k a z a d ó f i ze t ő k. A z e l s ő 1 % -o t a M a gya r K at o l i ku s E gy h á z ( t e c h ni ka i s zá ma 0 0 1 1 ) t á mo ga t á s ár a ad h a t j á k. A M a gya r K at o l i ku s E gyh á zn a k e b b ő l a b e f ol yt ö ss ze gb ő l ke l l t e mp l o mo ka t é p í t e ni , i s ko l á kat f el új í t a n i , e bb ő l ke l l f i ze t ni a h i t o kt at ó ka t , ka r i t at í v t e vé ke n ys é ge t f o l yt at n i . A má s i k 1 % -o t v a l a me l yi k A l a p í t vá ny n a k b o c s át h at j á k a r en d e l ke zé s é r e . Mi e zt a z 1 % -o t a S ze n t P é t e r A l a p í t vá n yu n kn a k ké r j ü k. T á mo ga t á s u k a t előre is kö s zö nj ük. K ér j ü k me g s ze r e t t ei n ke t , b a r át ai n ka t ő k i s t á mo ga s s á k e ze n n e m e s c é l o ka t .

SZENTPÉTERI LEVELEK Kiadja a Sajószentpéteri Görögkatolikus Egyházközség Felelős kiadó: Jármi Zoltán parókus (Elérhetőség: 06-30-271-6971) Sajószentpéter 3770, Vörösmarty út 12. [email protected], www.szentpeter.hu Szerkesztés és nyomdai előkészítés: Ujházi Tibor ([email protected]) Szerkesztőség email címe: [email protected] Bankszámlaszám: CIB bank 10700086-48385408-51100005