Hauser: The LICHT'96 International Conference on Lighting

Összefoglalók

Summary

Tari Gábor: Az alaphálózati stratégia nemzetközi összeköttetései Az alaphálózat fejlesztési stratégiája nem csak a hazai erőműfejlesztési elképzeléseknek és a várható fogyasztói igényeknek kell, hogy megfeleljen, hanem figyelembe kell vennie az export/import feltételeken túl a nemzetközi együttműködés által meghatárzott lehetőségeket és kötelezettségeket is. Nemzetközi összeköttetéseink fontosságát alátámasztja a kedvező földrajzi adottságokból következő tranzitálási lehetőségek biztosította gazdasági előny is. A magyar alaphálózati stratégiának figyelembe kell vennie ezeket a követelményeket is.

G. Tari: The International Relations ofthe Hungárián Electric Base Network Development Strategy The development strategy of the electric base network must comply not only with the national power plánt development schemes and prospective consumers' requirements but with the possibilities and obligatíons set by the international cooperation, beyond the export/import conditions. The importance of our international relations are supported by the economic advantages of power transit possibilities due to our favourable geographical endowment. The Hungárián base network strategy must consider these requirements.

DK Madarász László: Digitális kimenőjelű hőmérsékletmérő IC-k A digitális jelfeldolgozás alapvető igénye, hogy a szenzorok közvetlenül digitális formában informáljanak az általuk mért mennyiségről. A szerző egy digitális kimenetű elektronikus hőmérséklet-érzékelő elemcsaládot mutat be tanulmányában. Az elemek számos kedvező tulajdonsággal rendelkeznek: soros BUSZ rendszeren át kezelhetők, a gyártó kalibrálja valamennyit; több típus termosztát működésre is alkalmas. A szerző a felhasználási lehetőségek leírásán túl egy egyszerű alkalmazási példával is szemlélteti az elemcsalád sokoldalúságát.

Dr. L. Madarász: Digital Outgoing Signal Temperature Measuring IC-s The basic demand for digital signal processing is that the sensors should inform directly in digital form of quantities measured by them. The author introduces in his study a family of electronic temperature sensing units with digital outgoing signals. The units are having numerous advantageous properties. They can be handled through series Bus System, all of them are calibrated by the manufacturer, numerous types are adequate for the actuation of thermostats. Beyond the deseription of utilization possibilities the author ülustrates the many sidedness of the family of units by a simple adaptation example.

Hauserlmre: A LICHT'96 Nemzetközi Világítástechnikai Konferencia A német, holland, osztrák és svájci világítástechnikai egyesületek 12. alkalommal rendezték meg a kétévenként esedékes, németnyelvű konferenciát. A konferencia főbb témát fény és építészet; a fény és a világítás értékelése; fényforrások és fényi rá nyitás; természetes, belsőtéri és szabadtéri világítás; tervezés és méretezés; energiatakarékosság.

/. Hauser: The LICHT'96 International Conference on Lighting Technique The Germán, Dutch, Austrian and Swiss Lighting Technique Associaíions organized the Germán language biennial conference at the 12th occasion. The main themes ofthe conference: Light and Architecture, The Appreciation of Light and lllumination, Light Sources and Light Directing, Natural Indoor and Outdoor Lighting, Design and Dimensioning, Energy Economy.

Lakits Gábor: A felvonók és mozgólépcsők ellenőrző vizsgálatainak állami szakhatósági felügyeleti rendje és annak változása a privatizációs folyamatban A hatósági jellegű feladatok ellátása — állami feladat — és nem szolgáltatható ki a versenyszférának. A törvényalkotásnak még sok feladatot meg kell oldania, pl. nonprofít törvény, az európai felvonódirektívák bevezetését, ill. a rendelet korszerűsítése és az európai jogharmonizáció hasznosítását. Jelenleg a hatósági jogkört és a tanúsítást az ÉMI Rt., míg a vizsgálatokat, a korábbi szakértői gárda, az ÉMI-TÜV-FVÁ látja ei.

G. Lakits: The Supervision Rules and its Change for the Approval Tests of Lifts and Moving Staircases of the State Technical Supervisory Authority in the Course of Privatization The management of official duties are state tasks, may not be delivered to the competitive companies. The legislation has to solve a lot of duties, e.g. the nonprofit law, the introduction ofthe European Elevátor Directives, resp. the up-to-dating of existing orders, the nationalizing ofthe European legal practices. At presenl the official jurisdiction and attesting is performed by the EMI Co, the tests by the previous experts' team ofthe EMI-TÜV-FVA.

Hanti Jenő: Az MSZ IEC 255 (Erősáramú relék) szabványsorozat honosítása Az MSZ IEC 255 szabványsorozat a — villamos iparban, erőmüvekben, transzformátorállomásokban használatos, a közép- és nagyfeszültségű berendezések zárlat- és egyéb rendellenes üzemállapot elleni védelmére szolgáló — erősáramú relékre, úgymint mérő-, segéd- és időrelékre, védelmi készülékekre és automatikákra vonatkozó termékszabványokat tartalmazza.

J. Hanti: Nationalizing of the MSZ IEC 255 (Heavy Current Relays) Standard Series The MSZ IEC 255 Standard Series contains the product standards related to: Heavy current relays, i.e. measuring-auxiliary and time-relays, protecting apparátus and automatics used in the electric industry, power plants, transformer substations, médium and high voltage equipment for the protection agaínst short circuit and other abnormal service conditions.

130

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia

Az alaphálózati stratégia nemzetközi összeköttetései Tari Gábor

Bevezetés Az alaphálózat feladata a villamos energia szállítása a forrásoktól a főelosztóháló/.al vételezési pontjaihoz, a magyar nagyerőművek közötti és a nemzetközi rendszerek közötti kooperáció, a nemzetközi tranzit lebonyolítása. Ennek alapján az alaphálózat fejlesztési stratégiája nem csak a hazai erőműfcjlesztési elképzeléseknek és a várható fogyasztói igényeknek kell, hogy megfeleljen, hanem figyelembe kell vennie az export/import-feltctelekcn túl a nemzetközi együttműködés által meghatározott lehetőségeket és kötelezettségeket is. Különösen fontos szerepe van a magyar villamosenergiarendszer számára a nemzetközi összeköttetéseknek, hiszen kedvező földrajzi adottságaink alapján mind északi és déli, mind keleti és nyugati irányban gazdasági előnyöket hozó iranzitszállírásra nyílik mód. Nemzetközi összeköttetéseink szerepét módosítónak az elmúlt évek politikai változásai. Ez egyrészl az UCPTE-hez való csatlakozási szándékunkból (amelynek alapján már ma is párhuzamosan üzemelünk a nyugat-európai rendszerrel) adódik, másrészt a határainkon létrejövő új országok rendszereivel való közvetlen összeköttetés igényének oldaláról vetődik fel. A magyar villamosenergia-rendszer elfogadott alaphálózati stratégiája (11 figyelembe vette e követelményeket a fejlesztési változatok kidolgozása során.

A magyar alaphálózat és nemzetközi összeköttetéseinek fejlődése Magyarországon először az 1930-as években kerültek üzembe ún. nagyfeszültségű (60... KX) kV-os) vezeték-összeköttetések az akkori nagy erőművek és a nagyobb fogyasztói körzetek között [2]. A háború utáni újjáépítési időszakban — amikor kezdtek kialakulni az egységes villamosenergia-rendszer megvalósításának feltételei — a 100 kV-os hálózat fejlesztése indult meg. A fogyasztás növekedése, a megfelelő átviteli kapacitás növelése, és a veszteség csökkentése érdekében műszaki-gazdasági megfontolások alapján a 100 kV-os hálózat feszültségszintjét 120 kV-ra emelték. Ezt követően viszonylag rövid idő alatt kiépüli a 120 kV-os kooperációs hálózat. Ekkor létesült — a volt KGST-országok villamosenergia-rendszereinek nemzetközi kooperációs összeköttetései közül elsőként — a Magyarország—Csehszlovákia közötti 120, ill. 110 kV-os kapcso-

Tari Gábor, okl. villamosmérnök, ;i/. MVM Rt. osztályvezetője, a MEE tagja Szakmai lektor I)r. Ucnkólmre

1997. 90. évfolyam 4. szám

lat (Kisigmánd—Nővé Zámky és Vác—Bistricsany. ez utóbbi 220 kV-ra szigetelve). A 120 kV-os hálózat hosszabb ideig kielégítette a kooperációs igényekel. Az új feszültségszint (220 kV) hazai megjelenését a nemzetközi kooperációs hálózat kiépülése korábban tette szükségessé, mint a belső igények: a hatvanas évek elején a szovjet import érdekében megépüli a Munkács—Sajószöged kétrendszerű, 220 kV-os vezeték, amelyet a Budapestig történő továbbépítés követett, és 220 kV-ra téri át Zuglóig meghosszabbítva a Vác—Bistricsany vezeték (Zugló—Bistricsany). Ezzel megteremtődött a lehetősége a nemzetközi kooperációban való részvételnek. A volt Szovjetunióból érkező villamosenergia-import és a nemzetközi együttműködés erősödése .szükségessé tette egy 400 kV-os vezetékösszeköttetés létesítését is Göd és Munkács közölt a halvanas évek végén. Ebben az időszakban már egyértelműen látszott az a tendencia, hogy az alaphálózati funkciói a 220 és a 400 kV-os feszültségszint veszi át, a 120 kV-os hálózal egyes részei már főelosztó-hálózat jellegűvé váltak. A hetvenes és nyolcvanas években a 400 kV-os hálózal erőteljes kiépítésére kerüli sor. A belső hálózal bővülésén túl megépült két 400 kV-os vezeték Csehszlovákia felé ( G ö d — Léva, Győr—Pod. Biskupice). Románia felé is kiépüli egy 400 kV-os összeköttetés, amely első ütemben 220 kV-on kerüli üzembe (Szeged—Arad). A hetvenes évek végén — szintén a nagy importhányad és a nemzetközi kooperáció következtében —megjelent a 750 kV-os feszültségszint is Magyarországon (Albertirsa—Zapadnoukrainszkaja). Magyarország földrajzi fekvése lehetőséget adott vezetékkapcsolatok létesítésére az akkor még más villamosenergia-rendszerhez tartozó részrendszerekkel is: Győr—Bécs kétrendszerű, 220 kV-os, majd 400 kV-os vezeték; és Sándorfalva—Szabadka 400 kV-os vezeték, valamint a kisebb jelentőségű 120 (110) kV-os magyar—jugoszláv összeköttetések (Sojtör-Várasd, Szeged— Szabadka).

A magyar alaphálózat tervezett nemzetközi összeköttetései A tervezeti összeköttetéseket célszerű a szomszédos országok viszonylalában külön vizsgálni, értékelve az előzőekben ismerteid! jelenlegi helyzetei, és az abból adódó igényeket. Ukrajna A volt Szovjetunióval kialakított — a KGST VÉRE rendszer együttműködést szolgáló — nagy átviteli kapacitású összeköttetések eredményeként jelenleg az Ukrajna irányú kapcsolatunk a legerősebb.

131

Villamos energia Az UCPTE-hez való csatlakozásunk kapcsán azonban nagy biztonsággal mondható, hogy ez a kapacitás a jövőben közel sem lesz teljes mértékben kihasználva, így ennek bővítésére, új vezeték építésére nem lesz szükség. A meglevő vezetékek kihasználása, itt. felhasználása nagymértekben függ attól, hogy az ukrán rendszer ún. lvovi metszéke (ukrán sziget) milyen formában kapcsolódhat a CENTREL (és ezen belül a magyar) rendszerhez. Az ukrán szándék az. hogy ez a „sziget" párhuzamosan (szinkron) kapcsolódjon a CENTREL és UCPTE rendszerhez (szétkapcsolva a hátsó ukrán és az orosz rendszertől). Ennek megvalósításához az UCPTE engedélye szükséges. Amennyiben ez megvalósulhat, úgy a meglevő vezetékkapcsolatok megvalósíthatják a „sziget" és a CENTREL közötti összeköttetéshez az (n-J) elvet. Már ekkor felmerül azonban az a kérdés, hogy a kis terhelésű (jóval a természetes leljesítményszint alatt járó), és így feszüllscg-meddőteljesítmény problémát okozó 750 kV-os vezeték 400 kV-on kerüljön üzembe. (Ez Ukrajnában úgy valósítható meg, hogy a 750 kV-os vezetéket viszonylag rövid szakaszon beforgatnák a Burstin állomás 400 kV-os sínfelére, így a Burstin—-Munkács 400 kV-os vezeték mellett egy Burstin— Albertirsa 400 kV-os vezetek is létrejönne.) Amennyiben olyan döntés születik, hogy az ukrán sziget nem járhat szinkron a CENTREL rendszerrel, úgy az együttműködésre több lehetőség van. A kialakult gyakorlat szerint megvalósítható egy olyan irányüzemi helyzet, amikor a Burslin erőmű a Burstin—Munkács 400 kV-os, valamint a Munkács— Sajószöged, Munkács—V. Kapusany 400 kV-os vezetékeken betáplál a CENTREL rendszerbe. Ekkor a magyar—ukrán 220 kV-os vezetékeknek az együttműködésben nincs szerepe, bár — szintén a kialakult gyakorlat szerint — mindkét vezeték rácsatlakozhat a Munkácsi 220 kV-os üres segédsínre annak érdekében, hogy Tíszalökön és Kisvárdán megvalósítható legyen a/, (/(-/) elv. Ennél az irányüzemnél a 750 kV-os vezetéknek nincs szerepe, így ha erre az állapotra tartósan kell számítani, úgy meg kell oldani a vezeték magyarországi hasznosíthatóságát, célszerűen 400 kV-on. Meg kell jegye/.ni. hogy irányüzem a 750 kV-os vezetéken is tartható (szintén a Burstin erőműből indulva), azonban egy ilyen import a kialakítás nagy ü/.cmbizonytalansága miatt (sok soros elem, hosszú vezeték, U-Q problémák) csak akkor vállalható, ha az eladási árszint ennek megfelelően alacsony. A különjáró ukrán (és orosz) rendszerrel való együttműködés másik módja egyenáramú betét(ek) alkalmazása. A betét elhelyezésére korábban vizsgálatok készültek [3]. Amennyiben ez a beiét a 750 kV-os vezeték ukrán végére (Zapadnoukrainszkaja) kerülne, úgy e vezeték 750 vagy 400 kV-os üzeme is szóba kerülhet. (Az egy betét által szállított 600 MW teljesítményhez elegendő a 400 kV-os feszültségszint.) Ha a betét Albertirsára települne, az hosszú távra azt jelentené, hogy a 750 kV-os vezeték az eredeti feszültségen üzemelne. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a betét esetleges magyarországi telepítésére a kedvezőbb (és egyúttal drágább) megoldás a Kisvárda térségében létrehozandó 750/400 kV-os állomás lenne. Ekkor a betét kedvezőbb üzemeltetési feltétele mellett még az az előny is adódna, hogy a 750 kV-os vezeték magyarországi szakasza 400 kV-on felhasználhatóvá válna. A külön járó ukrán rendszerrel való „együttműködés" szélsőséges módja elvileg az is lehetne, hogy a meglevő vezeték132

kapcsolatokat bontjuk, ezt azonban természetesen minden eszközzel el kell kerülni. Az ukrán irányú Összeköttetéseinket tehát a jövőben nem bővítjük. A vezetékek kihasználásában feltétlenül megfontolandó az a tény, hogy mivel a 750 kV-os vezeték nagy átviteli kapacitására nincs szükség, azt a magyarországi szakaszon 400 kV-on használjuk fel az alaphálózat erősítésére, tekintettel a jövőbeni nyomvonal-biztosítási nehézségeinkre. Különösen igaz ez annak tükrében, hogy a kedvező nyomvonalvezetés lehetőséget adhat egy új 400 kV-os hurok (Sajószöged—Debrecen—Szolnok—Albertirsa) kialakítására, felhasználva a Sajószöged—Debrecen 400 kV-ra szigetelt vezetéket. Szlovákia A szlovák rendszerrel való közvetlen összeköttetéshez jelenleg két 400 kV-os vezeték áll rendelkezésre: Göd—Léva és Győr— Bős (Gabcikovo). Az alaphálózati stratégiában szerepe! egy harmadik 400 kVos összeköttetés megvalósítása is, Sajóivánka és Rimaszombat (Rimavská Sobota) között. Az új vezeték megépítése több előnnyel is járna. Egyrészt nem túl hosszú (kb. 50 km) nyomvonalon, ezáltal viszonylag olcsón elérhető lenne a magyar és szlovák rendszer kelet-nyugati 400 kV-os ívének összekapcsolása, azaz kölcsönös „megfogása", amely erősítené a kél rendszer üzembiztonságát. Másrészt a magyar rendszer számára a szlovák rendszeren keresztül való hurokzárás könnyebbé tenné a térségben várható erőműfejlesztések megfelelő biztonságú teljesítménykiszállítását, és kedvezőbbé tenné a stabilitási viszonyokat is. Előnyös volna e vezeték megépítése abból a szempontból is, hogy a tervezett lengyel—szlovák összeköttetés (Krosno—Lemesany) üzembe helyezése után az új magyar—szlovák vezeték kedvezőbbé tenné az esetleges észak-déli irányú tranzitforgalmi viszonyokat. Egyúttal ez a vezeték arra is szolgálna, hogy Sajóivánka állomásnak biztosítsa az (n-l) elvet. (Ez — a többi előnyt is figyelembe véve — kedvezőbb megoldás, mint a Sajóivánka—Felsőzsolca második összeköttetésének megépítése). A tárgyalások és az előzetes vizsgálatok a szlovák féllel megkezdődtek, ezek alapján úgy látszik, hogy Szlovákia inkább a Kassa melletti Moldava állomásból indítaná új vezetékét. Ebből a pontból szóba jöhetne a Felsőzsolca irányú összeköttetés is, ez azonban a környezetvédelmi viszonyokat tekintve Magyarországon nehezen lenne megvalósítható. Vizsgáljuk ezért a Moldava—Sajóivánka összeköttetést is, esetleg annak későbbi behurkolásával Rimaszombatra. Ez természetesen hosszabb vezeték építését, azaz nagyobb beruházási igényt jelentene. Az is valószínűsíthető, hogy a szlovák fejlesztési tervekben a lengyel összeköttetésnek prioritása van (jelenleg nincs szlovák—lengyel vezeték). Ennek alapján becsülhető, hogy a harmadik magyar—szlovák vezeték építésére csak az ezredforduló után kerül sor. Itt is el kell mondani — mint ahogyan azt már az ukrán kapcsolatoknál említettük —, hogy létezik ma is egy nem közvetlen magyar—szlovák összeköttetés Ukrajnán keresztül, a Sajószöged—Munkács—Veiké Kapusany (Nagykapos) vezetékeken keresztül. Bármilyen döntés születik is a jövőben az ukrán rendszerrel való Összekapcsolódásra, arra kell törekedni, hogy ez az indirekt Összeköttetés a magyar és szlovák rendszer között fennmaradjon.

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia

Ausztria Az osztrák rendszerrel való első összeköttetés kétrendszerű, 220 kV-os vezetéken (Győr—Wien Süd/Ost, Győr—Neusiedcl) korábban csak szezonális cserérc és kölcsönös kisegítésre adott lehetőséget sziget-, ill. irányüzemben. A Győr—Bécs (Wien Süd/Ost) 400 kV-os vezeték és a bécsi egyenáramú betét üzembe helyezése ezt szükségtelenné tette, a rendszeres és a kisegítő szállítások az egyenáramú betéten keresztül történtek. Az UCPTE-vel való végleges szinkron üzem kialakítása (a betét áthidalása) lehetővé teszi a két rendszer közvetlen összekapcsolását a három vezetéken keresztül. A magyar és az osztrák rendszer között összeköttetés erősítésének első eleme célszerűen a Győr—Bécs 400 kV-os vezeték második rendszerének megépítése és üzembe helyezése lesz. Ennek igénye már a magyar villamosenergia-rendszer UCPTE csatlakozását vizsgáló első nemzetközi tanulmányban |4] megfogalmazódott, és kezdetben szerepelt a CENTREL országok UCPTE csatlakozási követelményrendszerében (Massnahmenkatalog) is. Tekintettel arra a tényre, hogy a vezeték magyarországí-j;zakászán mindkét rendszert felszerelték, és az osztrák szakasz oszlopai is kétrendszerűek (egy rendszerrel felszerelve), így a második rendszer felszerelése csak az osztrák oldalon szükséges. Ennek időpontja nincs rögzítve, konkrét formában a két fél tárgyalásai alapján határozható meg. A magyar alaphálózati stratégiában szerepel az ezredforduló után egy szombathelyi 400/120 kV-os állomás megépítése, egy Győr—Szombathely 400 kV-os kétrendszerű távvezeték egyidejű üzembe helyezésével. Szombathely osztrák határhoz való közelsége felvetette azt a lehetőséget, hogy a második irányú 400 kV-os összeköttetést nem feltétlenül országon belül (Hévíz), hanem Ausztria felé lehetne megépíteni. Tekintetbe véve az osztrák fejlesztési elképzeléseket, és feltételezve, hogy a Wien—Südburgcnland—Kainachtal 400 kv-os vezeték (vagy annak egyik szakasza) megépül, megvalósíthatónak látszik egy Szombathely—Südburgcnlund 400 kV-os összeköttetés. Ennek megvalósítási időpontja legkorábban 2005 táján lehetséges, amelyhez természetesen a két fél egyeztető megbeszéléseire, közös tervezésérc van szükség. Szlovénia A magyar villamosenergia-rendszernek jelenleg nincs közvetlen összeköttetése a szlovén rendszerrel. Korábban, még a volt egységes Jugoszlávia idején már szóba került egy új kétrendszerű, 400 kV-os vezetekkapcsolat kiépítése a mai Szlovénia felé, Zalaszentjakab és Maribor között. A vezeték tervezése egy konkrét tranzitszállítási projekt kapcsán merült fel (ITÁLIA 2000), amikor mintegy 2000 MW teljesítmény szállítást feltételeztek a volt Szovjetunióból Olaszország felé. Mivel a projekt lekerült a napirendről, a vezeték tervezése is szünetel. Az elfogadott magyar alaphálózati stratégiában [11 szerepel egy magyar—szlovén—horvát irányú 400 kV-os Összeköttetés megvalósítása. Ennek célja egyrészt UCPTE kapcsolataink erősítése, másrészt a kedvező földrajzi adottságokból adódó esetleges tranzitszállítási lehetőségek kihasználása. A változatok összehasonlítása alapján, a stratégia tervezése során az adódott, hogy azonos csomópontból célszerű indítani egy vezetéket Szlovénia, egy vezetéket pedig Horvátország irányá1997. 90. évfolyam 4. szám

ba. A magyarországi csomópontként Hévíz látszódott a legkedvezőbbnek, ahonnan egy kétrendszerű vezeték épülne a közös szlovén—horvát—magyar határig, és a vezetékek itt szétágaznának a két ország felé. Természetesen ehhez megfelelő diszpozíciójú kialakítás megépítésérc van szükség a jelenleg T-leágazásban üzemelő Hévíz állomásban, és értelemszerűen nincs szükség a korábban tervezett Zalaszentjakab új 400 kV-os állomásra. így Szlovénia irányába létrejönne egy Hévíz—Maribor (vagy Cirkovce) 400 kV-os összeköttetés. Meg kell jegyezni, hogy az egyeztető tárgyalásokon a szlovén fél kifejtette azt a véleményét, miszerint számára kedvezőbb volna egy kétrendszerű összeköttetés létrehozása c két állomás között. A végső megoldás kialakítása és megvalósításának időpontja tehát attól t'ügg, hogy a horvát féllel a vezeték ügyében megkötött szerződés alapján Szlovénia társule az adott projekthez. Horvátország A magyar és horvát fél között több éve folyó együttműködés és egyeztető tárgyalások eredményeként megállapodás született arról, hogy új vezetékek építésével erősíteni kell a két ország villamosenergia-rendszereinek kapcsolatát. A tárgyalások megkezdése idején a két rendszer között csak egy 120( 110) kV-os összeköttetés üzemelt SöjtÖr és Ncdeljanec között, amely vezeték csak korlátozott együttműködésre adott lehetőséget. Az új távvezetéki kapcsolat lehetséges feszültségszintjeként a 120( íl 0) kV és a 400 kV jöhetett szóba. A 120(110) kV-os összeköttetésre vonatkozóan a két fél megállapodott abban, hogy — tekintettel a horvát rendszernek az Eszék környékén keletkezett ellátási nehézségeire — két vezeték építését célszerű tervbe venni: a) Szigetvár—Barcs—Virovitica, b) Siklós—Dőlni Miholjac. A gyors megegyezés és gyors kivitelezés eredményeként a b) vezeték üzembe is került, amelyen — szigelüzem kialakításban — a magyar rendszer lát el egy meghatározott horvát területet. A felek számára egyértelmű volt azonban, hogy a 120(110) kV-os vezetékkapcsolatok továbbra is csak szűk együttműködési lehetőséget nyújtanak. A magyar és a horvát villamosenergia-rendszer hosszú távú, kölcsönös erdekeken alapuló együttműködését csak egy 400 kV-os összeköttetés oldhatja meg. Különösen igaz ez annak tükrében, hogy ma már mindkét villamosenergia-rendszer azonos rendszeregyesülcs részeként üzemel, azaz mód van a szinkron kapcsolatra. A 400 kV-os összeköttetésre legkedvezőbbnek a szlovén viszonylat kapcsán ismertetett vezeték adódott, amellyel egy Hévíz—Zerjavinec (Zágráb) 400 kV-os távvezeték jönne létre. Az új vezeték előkészületei horvát viszonylatban lényegesen előbbre tartanak, mint szlovén irányban. Aláírásra került egy olyan szerződés, amely szerint a vezetéknek 1999 közepére üzembe kell kerülnie. A vezetékek nyomvonal-biztosítása, kivitelezési tervezése mindkét irányban folyik, és remélhető, hogy a kitűzött határidő tartható. Elméletileg lehetőség van arra is, hogy amennyiben a szlovén érdekeltség a Hévízről induló másik vezetékkapcsolatra megszűnne, akkor kétrendszerű összeköttetés valósuljon meg Hévíz és Zerjavinec között.

133

Villamos energia A hosszabb távú összeköttetés-bővítést célozza meg az a magyar alaphálózati stratégiában szereplő elképzelés, miszerint a Paks—Pécs 400 kV-os kétrendszerű távvezeték megépítése után szóba jöhet egy Pécs—Ernestinovo közötti 400 kV-os magyar—horvát összeköttetés megvalósítása. Ennek üzembe helyezése magyar oldalról legkorábban 2005 körül tűnhet reálisnak, és természetesen az a feltétele, hogy a háborúban lerombolt Ernestinovo 400 kV-os állomás újra felépüljön, vagy a közelében új állomás épüljön. Ez az összeköttetés erősítené a két rendszer kapcsolatát, és második oldali alátámasztást adna Pécs állomásnak (egy Pécs—Toponár 400 kV-os vezeték alternatívájaként). Kis-Jugoszlávia (Szerbia) A szerb villamosenergia-rendszerrel a fő összeköttetést a Sándorfalva—Szabadka (Subotica) 400 kV-os vezeték jelenti. (Ezzel párhuzamosan létezik egy 120 kV-os Összeköttetés is, amely az utóbbi években elsősorban már csak helyi érdekeket szolgált.) Mivel a vezeték elkészülte óta eltelt időben a magyar és a volt jugoszláv rendszer nem járt szinkron üzemben, villamosenergia-szállítás csak szigetüzemben volt lehetséges. Bár jelenleg a magyar rendszer már UCPTE frekvencián üzemel, jelenleg nincs még mód a szinkron összeköttetés megvalósítására egészen addig, amíg az UCPTE-től most még külön járó jugoszláv és görög rendszer reszinkronizációja meg nem valósul. Ekkortól azonban a400 kV-os vezetéknek kiemelt szerepe lesz a déli térség UCPTE kapcsolatában. (Természetesen nem csak egyedüli összeköttetésként, hiszen a déli térség újraszinkronozásához szükség van a Horvátország és

134

Bosznia—Hercegovina területén átmenő 400 kV-os és 220 kVos vezeték üzemére is.) A magyar és a szerb villamosenergia-rendszer közötti közvetlen kapcsolat erősítése nem szerepel sem a közeli, sem a hosszabb távú tervekben. Esetleges bővítésre várhatóan csak akkor lehet szükség, ha nagyobb volumenű export/import vagy tranzit igény merülne fél észak-déli irányban. Románia Magyarország és Románia között a villamos összeköttetést jelenleg a Szeged és Arad 220 kV-os állomások közötti 400 kVra szigetelt vezeték biztosítja. Már a vezeték építésekor megfogalmazódott az az igény, hogy a két rendszer között 400 kV-os kapcsolatra van szükség, ezidáig azonban az esetenkénti energiaszállítás 220 kV-os szinten folyt. Mivel az utóbbi években a szikron üzem tartására nem volt mód, a szállítások szigetüzemi kialakítással történtek. A közelmúltban a román fél jelezte, hogy szükségesnek tartja a vezeték üzemeltelését 400 kV-on. A korábbi előrelátó tervezésnek köszönhetően a magyar oldalon ez viszonylag egyszerűen megoldható úgy, hogy egy rövid átkötő szakasz megépítésével, és természetesen a szükséges fogadómezo kiépítésével a vezeték Sándorlalva állomás 400 kV-os oldalára csatlakozik. Román oldalon első lépésként a vezeték nem Arad állomásra csatlakozna 400 kV-on, hanem Marosnémeti (Mintia) állomás 400 kV-os bővítésével egy Sándorfalva—Mintia 400 kV-os összeköttetés jönne létre. (A vezeték megkerülné az Arad állomást.) A megkötött szerződés alapján várható, hogy 1997 második félévében megvalósulhat a 400 kV-os üzem.

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia Addig az időpontig azonban, amíg a román rendszer nem kapcsolható össze szinkron üzemben a magyar rendszerrel, továbbra is csak a szigetüzemi szállítási lehetőség marad az együttműködés számára. Aromán fél bejelentette az UCPTEnek csatlakozási szándékát, amelynek alapján van esély a jövőben arra, hogy a Sándorfalva—Mintia vezeték szinkron üzemben bekapcsolható lesz. (Az UCPTE jelenleg vizsgálja a román és a bolgár csatlakozás feltételeit.) Az előzetes értékelések azonban azt mutatják, hogy az UCPTE román irányú kiterjesztéséhez legalább két 4(X) kV-os román összeköttetés kell a CENTREL irányából. Az említett vezeték mellett ezért szükséges egy újabb kapcsolat is. Abban az esetben, ha az UCPTE-CENTREL rendszer része lehet a jövőben a Munkácsi 400 kV-os gyűjtősín is (akár úgy, hogy a nyugat-ukrán rendszer párhuzamosan üzemel a CENTREL-lel; akár úgy, hogy a Burstin erőmű felől irányüzemi betáplálás történik Munkácson keresztül), akkor a Munkács— Rosiori 400 kV-os jelenlegi ukrán-román vezeték megadná ezt az újabb kapcsolatot (Sajószöged—Munkács—Rosiori, ill. V. Kapusany—Munkács—Rosiori útvonalon). Ha azonban erre nincs lehetőség, úgy egy új magyar—román 400 kV-os vezeték válhat szükségessé. Erre vonatkozóan már előzetes elképzelések születtek, amely alapján két lehetséges irány lehet reális. Egyik lehetőségként az adódik, hogy Békéscsaba állomástól egy kétrendszerű, 400 kV-os vezeték épülne Nagyvárad (Oradea) felé, ahol új 400 kV-os állomás épülne. Ennek alternatívája lehet egy Debrecen—Nagyvárad kétrendszerű, 400 kV-os

összeköttetés, amelyhez azonban meg kellene építeni a Debrecen 400 kV-os állomást is. Műszakilag mindkét megoldás biztosítaná a csatlakozáshoz szükséges feltételeket, pontosító vizsgálatokkal kell kiválasztani a kedvezőbbet.

Összefoglalás A magyar villamosenergia-rendszer alapvető érdeke, hogy a szomszédos villamosenergia-rendszerek irányába kellően erős összeköttetései legyenek. Ennek egyik fontos célja az, hogy az ellátási biztonság növekedjen, míg a másik meghatározó cél az, hogy a kedvező földrajzi adottságokat kihasználva bármely viszonylatban lehetőség nyíljon export/import megvalósítására, ill. a villamos energia tranzitszállításából adódó előnyök kihasználására. A magyar alaphálózati stratégia messzemenően figyelembe veszi ezeket az érdekeket, az abban szereplő fejlesztések e cikkben leírt célok megvalósítását is szolgálják. Az ismertetett elképzeléseket összefoglalóan az ábra mutatja, kiemelve a tervezett új nemzetközi vezeték-összeköttetéseket. Irodalom Turi Gábor: A magyar alaphálózat fejlesztési stratégiája, MVM Rt. Közlemények 1993/6. szám [2] Dr. Be nkö Kálmán, Bertalan Attila, Kólán László, Tori Gábor. Az adaptív hálózattervezés módszere, MVM Rt. Közlemények 1992/4. szám (3] Sulyok Zoltán: Magyarországi egyenáramú (betétek) telepíthetőségének vizsgálatai MVM Rt. Közlemények [1]

A „Szupravezetők és alkalmazásaik" elnökségi munkabizottság beszámolója, 1996 Cél: a magashőmérsékletű szupravezetők hazai kutatásának, ill. kutatóinak összefogása elsősorban az alkalmazások területén; a tudományterület eredményeinek bevezetése az egyetemi oktatásba.

b) Laborlejlesztési program: nemzetközi kapcsolatainkat is felhasználva anyagokat és eszközöket szereztünk be. c) Elméleti kutatás: szupravezetők és állandó mágnesek mágneses terének számítása; kísérleti modellek tervezése.

1. Rendezvények

3. Oktatás

a) „5th Int. Conf. and Exh. of the World Congress on Superconduclivity", július 7—11, BME. Mintegy kétszáz résztvevő. b) „2nd International Summer School on High Temperature Superconduetivity", július 13—20, Eger. 10 előadó 10 országból, konfereneia-program, összesen 55 fő résztvevő. Az „egyetemi" előadások „Texlbook" formában, a konferencia-cikkek „Proccedings" formában jelentek meg. A harmadik nyári egyetemet 1997. július második-harmadik hetében, Egerben tartjuk. c) „2nd Japan-Central Europe Workshop on Modelling of Materials and Combustion", nov. 7—9, BME. A Workshop előkészítésében a Bizottság több tagja is részt vett. A Workshop új szekciója volt a „High Tc superconductors", összesen 24 előadással, ebből 8 magyar.

a) Hallgatók bevonása a kutatómunkába, a rendezvények előkészítésébe és lebonyolításába. Hallgatók részvétele a rendezvényeken, elsősorban a tavaszi és a nyári iskolán, ill. egyetemen. b) Tudományos diákköri 1. díj, végzős konferenciára írott dolgozatok. c) Multimédia oktatópogramok fejlesztése. d) Előadás az EDÁSZ műszaki klubjában.

2. Kutatás a) Eszközfejlesztési program: Magashőmérsékletű szupravezetőből készült kísérleti, ill. modell alkalmazások. Egy részüket a japán Workshop alkalmával mutattuk be. 1997. 90. évfolyam 4. szám

4. Nemzetközi kapcsolatok

,

a) Jelentősebbek; Texas Center for Supereonductivity, Univ. of Houston, USA; Ben-Gurion Univ, Beér Sheva, Israel; University of Tokyo; American Superconductor GmbH., Kaarst, Germany; Nat. Tech. Univ. of Athens. b) Szoros kapcsolat az „International Superconduetivity Society"-vel: dr. Vajda István a „Society" titkára. Dr. Vajda István sk. a bizottság elnöke 135

Egyesületi élet

A VDE Düsseldorfi Tagozatának 1997. évi közgyűlése A MEE miskolci szervezete több mint 10 éve építette ki együttműködését a VDE Düsseldorfi Tagozatával. Az 1994-ben megújult szerződés szerint a két szervezet képviselői évente egyeztetik programjaikat, és tárgyalják meg a soron következő év együttműködési lehetőségeit. A szerződés nyújt lehetőséget számunkra, hogy egyetemistákat, főiskolásokát szakmai gyakorlatra, speciális stúdiumokra, diplomatervezésre Düsseldorfba utaztathassunk. Ehhez a pénzügyi fedezetet részben a — VDE Düsseldorfi Tagozata által alapított — „Club Kilovolt" alapítvány adja. Az első diplomatervezési gyakorlaton egy miskolci egyetemista hallgató, Farkas László éppen most vesz részt. Feladata: középfeszültségű kapcsolóberendezések mágneses kompatibilitásának vizsgálata. A MEE miskolci szervezet delegációjának 1997. évi látogalása időpontja (1997. január 22—26.) egybeesett a VDE Düsseldorfi Tagozatának közgyűlésével. A közgyűlés délelőttjén Dr. Detmar Arii professzor, a VDE Düsseldorfi Tagozatának alelnöke fogadta a MEE képviselőit a Düsseldorfi Műszaki Főiskolán. A programban három laboratórium megtekintése szerepelt. A villamos művek mérési laboratóriumában a következő három demonstrációs berendezés működését mutatták be: — egyenáramú energiaátviteli szimuláció; — háromgyűjtősines rendszer vezérlése PLC vezérlővel; — a hálózati hibák teljes körű szimulációja és elhárításuk módja. A nagyfeszültségű laboratóriumban egy végzős hallgató diplomamunkájába nyertünk bepillantást. Témája: mágneses terek hatása az elektronikus berendezésekre. A villamos gépek laboratóriumban szintén végzős hallgatók diplomamunkáinak vizsgálatát láthattuk: — forgórész-meghibásodások mérése és előrejelzése ipari csúszógyűrűs motorok esetében, — villamos gépek hálózati felharmonikusainak elemzése. A laborlátogatást követő beszélgetésen részt vett Dr. Rainer Möllerferich professzor, a főiskola dékánja is. A beszélgetés fő témája: a közgyűlés programjával kapcsolatos véleményük. A közgyűlésen kb. 250 fő vett részt. A közgyűlés előtt. ill. szünetében 17 kiállító — köztük ABB, Deutsche Telckom AG., Siemens, Stadtwerke Düsseldorf, RWE Energie AG, Mannesmann Mobilfunk GmbH. — mutatta be termékeiket. Dr. Sabine Stmüek, a főiskola rektora bevezető előadásában bemutatta a főiskola tevékenységét és röviden szólt a legfőbb problémájukról, a fiatalok műszaki pályák iránti csökkenő érdeklődéséről. A közgyűlés fő témája a meghívó jelmondataként megfogalmazott kérdés: „Van-e esélye a fiatal német mérnököknek'.'". avagy veszélyben van-e a német mérnöki társadalom? A szervezők ebben a témában kerekasztal-beszélgetést szervezlek. Beszélgető partnerként felkérték néhány cég vezetőjét, a munkaügyi hivatal vezetőjét, a VDE elnökét, a minisztérium képviselőjét és a főiskola dékánját. A főiskolán 1990-ben még 400 hallgató volt az Elektrotechnikai Karon, ma mindössze 160. Ez jól mutatja a problémát, amelynek hátterében az látható, hogy a német tőke az olcsóbb munkaerőpiac miatt 136

kitelepíti üzemeit zömmel Kelet-Európába, és így nincs szükség a német mérnökre, különösen a kezdő mérnökre. Az elhangzott legfontosabb vélemények: — a német mérnök képzettségét és technikai ismereteit tovább kell növelni. így továbbra is fenntartható a korábban megnyilvánuló kereslet; — a német mérnöknek ki kell mennie külföldre; — fejleszteni kell az automatizáltságot, hogy kevesebb fizikai munkaerőre legyen szükség, ne legyen érdemes az olcsó munkaerő miatt külföldre vinni a termelést. A rendezvény a főiskola multimédia programbemutatójával fejeződött be, amelyen kérésziül a hal Igalók választ kaphatnak minden fontosabb kérdésükre (pl. oktatók fontosabb adaiai. választható tantárgyak és azok követelményei sib.). A közgyűlésen látottak, hallottak nagyon hasznosak voltak számunkra is. Az esti beszélgetés során mi is összefoglaltuk véleményünket a feltett kérdésről, hiszen a magyar oktatásügy gyakorló képviselőit és a MEE-t hasonló kérdések foglalkoztatják. Mi éppen abban láttuk Magyarországon a műszaki értelmiség visszaszorulását és érdektelenségéi, hogy a magyar piac, termelés külföldi kézbe kerülésével a külföldi befektetők egyre kevésbé lámaszkodnak a magyar fejlesztők, mérnökök munkájára. Természetesen a hazai privatizáció kérdését és annak hatását eltérő módon értelmeztük. A delegáció további szakmai programjaiban szerepelt egy 2400 MW-os barnaszenes erőmű, és a hozzá tartozó külszíni bánya megtekintése. A programot a/. RWE Energie AG Neuss-i kollégái szervezlek. A bányában három rétegben — kb. 80... 100 méteres mélységig — termelik a szenet, az éves termelés több mint 1 millió tonna szén. A szénréteg vastagsága helyenként a 30 m-t is eléri. Bemutatták a bánya rekultivációs programját is: a termelés megindítása után 7 évvel már újra folyik a mezőgazdasági termelés. Megtekintettünk Neuss melleit egy 360 kW-os naperőművet. Németországban jelentős kísérletek folynak a napenergia hasznosítására. Természetesen a kísérletekből levonhatók olyan következtetések, hogy nem ezek fogják a jövő energiaigényét kielégíteni, azonban az itt szerzett tapasztalatok hasznosak lehetnek egyéb kérdések tisztázására. Pénteken a vendéglátók bemulatták a Deutche Telekom AG düsseldorfi központjában folyó fejlesztéseket, a korszerű digitális adatátviteli központok építését. A delegáció szombaton megtekintette a Stadtwerke Düsseldorf fogyasztói irodáját és a telemechanikai központot, valamint — egy üzemzavar kapcsán — a Mercedes gyárban 20 éve épített 110/10 kV-os transzformátorállomást. Az alállomás 110 kV-on SFc> szigetelésű kábeles kapcsolóberendezéssel. 10 kVon hagyományos kisolajlcrű megszakítóval szerelt tokozott berendezéssel épüli, 3 db transzformátorral. A delegáció hasznos szakmai tapaszlalatokkal tért haza. Reméljük, hogy az 1994-ben új tartalommal megkötőn szerződés még sok lehetőséget nyújt az együttműködésre. Orlay Imre a MEE miskolci szervezet titkára ELEKTROTECHNIKA

Automatizálás és számítástechnika

Digitális kimenőjelű hőmérsékletmérő IC-k Dr. Madarász László

Bevezetés A szenzorok fejlesztői ma még csak elvétve veszik figyelembe azt a tényt, hogy az ipari folyamatokat irányító berendezések gyakorlatilag minden esetben digitális számítógépek. Az érzékelők, távadók többsége ma is az egységes jelrendszerhez tartozó valamelyik analóg jelet küldi a feldolgozó egységhez, ahol egy A/D konverterrel kell a jelet feldolgozható digitális jellé alakítani. A kevés kivétel között található egy hőmérsékletmérő elemcsalád. A DALLAS Semiconductor (Texas) fejlesztette ki ezt az áramkörcsoportot, amelynek tagjai közvetlenül digitális jelet állítanak elő. Az áramköröket a gyártó kalibrálja, így alkalmazásukkor nemcsak az A/D átalakítót lehet megtakarítani, de Hnearitás korrekció vagy egyéb kompenzáció sem szükséges.

A DALLAS digitális hőmérő IC család DALLAS hőmérsékletmérő IC-k Típusjel

Jelleg

DS162Ü

hőérzékelő" és termosztát

DM621

höerzékdő és termosztát

/. táblázat.

Kommu- Vezérlő ki- Konver- Tokozás Felbontás nikáció menetek ziós idő, "C s CLK, DQ. RST\

THIGH

cím és 12C

TOUT

I

8kiv. DIP, SO1C

I

8kiv. DIP, SO1C

TLOW TCOM

0,5 (9 bit)

0,5

(9 bit)

8kiv. DIP, SOIC

0,03125 (9 bit)

DS1820 hőérzékelő DQ, egyvezetékes BUSZ

1

3kiv. PR-35, 8kiv. SOIC

0,5 (9 bit)

DSI821

1

3kiv. PR-35, 3kiv. TO-220 8kiv. SOIC

i (8 bit)

hőérzékelő és termosztát

cím és I2C

hőérzékelő DQ, egyés termosztát vezetékes BUSZ

TOUT

Dr. Madarász László, a Gépipari és Autóinál izálási Műszaki Főiskola Elektrotechnikái és Kibernetikai Tanszékének vezetője, a MEE tagja A szerző szakirodalmi munkásságát az 1996/97-es tanév folyamán a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány Tudomány az Oktatásban Szakalapítványa ösztöndíjjal támogatta, amiért ezúton is köszönetet mond. A HT-Eurep Elektronic Kft. által támogatott cikk Szakmai lektor: Farkas András

1997. 90. évfolyam 4. szám

A DS1620 hőmérséklet-érzékelő és termosztát IC fő jellemzői Az I. táblázatban is látható, hogy a DS1620 digitális hőmérséklet-érzékelő és termosztát. A DALLAS hőmérséklet-érzékelőként jelöli meg az áramkört, ha az a mért hőmérsékletről digitális kimenőadatot szolgáltat. A termosztát tárolt küszöbértékekkel veti össze a mért pillanatnyi hőmérsékletéltéket, s az összehasonlítás eredményétől függő kimenő vezérlőjeleket állít elő. A kapcsolási küszöbértékeket a felhasználó szabadon definiálhatja, s a DS1621 beírt értékeket (és az állapotreg iszter DQ L 1 8 H VDD két bitjét) az IC nem illanó (EEPROM) 7 H HIQH CLK/CONV L 2 tárolóban megőrzi akkor is, ha az RST [_ 3 6 m LOW áramkörről lekapcsolják közben a tápGND L 4 5 m ~oou feszültséget. Az EEPROM 50 (XX) átírási lehetőséget biztosít. A hőmcrsékletértéket 9 bites adatl.ábra, ADS1620 lábkiosztása ként állítja elő az áramkör, a legkisebb bit 0,5 °C értéket képvisel. Az áramkor 8 kivezetéses tokozással készül, a lábkiosztását az 1. ábra mutatja be. Az egyes csatlakozó pontok szerepe a következő: DQ a háromvezetékes szinkron soros BUSZ l/O vonala CLK/CONVA a három vezetékes szinkron soros BUSZ órajel vonala, ill. önálló működéskor a konverziót elindító vezérlő bemenet (lefutó él kezdeményezi a konverziót) RST\ a háromvezetékes szinkron soros BUSZ aktivizáló/kikapcsoló vonala OND 0V THIGH felső határhőmérséklet átlépése (vezérlő kimenet) T

0,2

DS1624

Az 1. táblázatban Összefoglaljuk a hőmérsékletmérő IC-k ffí adatait, majd az áramkörök képességeinek szemléltetésérc egy típust, a DS1620-at részletesen is ismertetünk. A CLK, DQ, RSTA jelekre épülő szinkron soros BUSZ a DALLAS több különféle áramkörtípusánál is alkalmazott adatátviteli megoldása. Az I C a Philips cég által kifejlesztett kétvezetékes soros BUSZ rendszer, amelyet ma már világszerte alkalmaznak (ipari szabvánnyá vált); az I C interfész megtalálható számos mikroprocesszor, mikrovczérlŐ belsejében, megjelenik a mikroprocesszorok programozható kiegészítő áramköreiben és a memória áramkörökben is. Az egyvezetékes BUSZ (DQ) szintén a DALLAS saját fejlesztésű kommunikációs rendszere, az áramkör a DQ csatlakozáson kívül más módon nem is kapcsolódik a többi elemhez (csak a tápfeszültségét kell biztosítani).

T

137

Automatizálás és számítástechnika TLOW

alsó halárhőmérséklet átlépése (vezérlő kimenet) TCOM hiszterézises vezérlőkimenet VDD pozitív tápfeszültség (+ 5 V). A logikai be- és kimenetek mindannyian TTL kompatibilisek. A termosztát működése a vezérlő kimenőjeleket kezeli. A THIGH kimeneten logikai H szint lép ki, ha a DS1620 hőmérséklete nagyobb, mint a felső küszöbérték. A TLOW akkor ad ki H szintet, ha az IC hőmérséklete az alsó határérték alatti. A TCOM akkor vált ti szintre, ha a mért hőmérséklet meghaladja a felső határértéket, de ezután már H szint marad egészen addig, amíg a mért hőmérséklet az alsó határérték alá nem csökken. A digitális hőérzckelő-jellegnek megfelelően a mért hőmérsékletről egy digitális kódszó formájában is információt ad az IC. A mérési eredményt kilencbites formában állítja elő, a határértékeket is ennek megfelelő formátumban kell előírni, betárolni. A legkisebb bit, mint említettük, 0,5 °C hőmérsékletet képvisel. A 2. táblázatban néhány hőmérséklethez megadtuk a digitális kimenőkódértéket. Az áramkör mérési tartománya —55 °C-tól + 125 °C-ig terjed. 2. táblázat. Néhány hőmérséklet kódja (DS1620) Hőmérséklet, C"

CLK

>

RST

BUSZ > lllesztd

" 1

binárisan

hexadecimálisán

+125

0.1111.1010

<X)FAh

+25

0.0011.0010

0032h

+0,5

0.0000.0001

0001 h

0

0.0000.0000

(HHX)h

-0,5

!. 1111.1111

OlFFh

-25

0.1100.1110

OlCEh

-55

0.1001.0010

0192h

Hömérséklet adal A

\ LSB MSB 1 1 E l l O f O l l 1 l | 0 l |x|x|x|x|x|x|xli 1

/

15 14 IJ 12 11 10 9 8

7

T - I5°C

6

5

4

3

2

1 0

2. ábra. A 9 hiles adal formátuma

A DS1620 belső felépítését a 3. ábra mutatja be. A 4. ábrán a termosztát működéshez tartozó vezérlő kimenetek működését grafikusan mutatjuk be. A hiszterézises TCOM kimenet különösen alkalmas hőmérséklet-szabályozási feladatok megoldására. A DS1620 állapotregisztere az 5. ábra szerinti biteket tartalmazza. Az egyes bitek szerepe a következő: DÓNK ha 1: a konverzió befejeződött ha 0: konverzió folyik. THF (TH átlépés flag) Ha a mért hőmérséklet a TH felső határértéknél nagyobbá válik, ez a bit l-re vált. Ha később a hőmérséklet a küszöbérték alá csökken, akkor ez a

Hőmérséklcl s/cn/oi Felső hömérséklci határ TH Alsó hömcrsfklcl halár TL

ini U..I1I.1

—>THK;H

h k . . i 1 • .1

•

.•!

—>TLOW

3. ábra. A DS 1620 belső felépítése

Digitá is kód

Mivel a 3 vezetékes szinkron soros BUSZ rendszeren 8 bites adatok mozognak, ez a 9 bites kód beíráskor, kiolvasáskor két szót alkot (2. ábra). A fel nem használt biteken a gyártó javaslata szerint 0-k álljanak.

138

Allapoiregis/lcr és vezérlő logika

4, ábra. A US 1620 vezérlő kimenetei (termosztát kimenetek)

D0

DONE

THF

TLF

NVB

1

0

CPU

1SHOT

.5. ábra. Az állapotregiszler

bit akkor sem vált 0-ra, a törléséhez 0-t kell a bitbe beírni, vagy ki kell kapcsolni a tápfeszültséget. TLF (TL átlépés flag) Ha a mért hőmérséklet a TL alsó halaiért éknél kisebbé válik, ez a bit l-re vált. Ha később a hőmérséklet a küszöbérték fölé nő, ez a bit akkor sem vált vissza 0-ra, a törléséhez 0-t kell a bitbe beírni, vagy ki kell kapcsolni a tápfeszültséget. NVB (Nonvolatile Memory Busy Flag, a nem illanó memória foglaltsági jelzése) 1: az EEPROM írási folyamata zajlik 0: az EEPROM-nál nincs írási folyamai (egy EEPROM beírás kb. 10 ms időigényű). CPU 0: önálló üzemmód, a CLKACONWC láb a konverziót indítja (ennek feltétele, hogy a lefutó élkor az RST\ bemeneten L szint álljon). 1: a DS1620 egy külső CPU felügyelete, irányítása alatt működik, a CLK\CONV\ csatlakozó a három vezetékes szinkron BUSZ órajelét fogadja. Ezt a bitértéket EEPROM memória elem őrzi. 1SHOT (Egyszeres működés jelző bit) t: a Start Convert T parancs hatására a DS 1620 egy hőmérséklet-konverziót végez el (CPU módban). majd leáll. 0: a Start Convert T parancs hatására a DS1620 folyamatosan végzi a konverziókat. Ezt a bitértéket EEPROM memóriaelem őrzi. ELEKTROTECHNIKA

Automatizálás és számítástechnika A termosztát működéshez a folyamatos (1SHOT = 0) üzemmódot célszerű használni, az egyszeres mérést (1SHOT - 1) akkor alkalmazzák, ha csak hosszabb időnként kell egyszer-egyszer mérni (a közbeeső időben a kikapcsolt áramkör fogyasztása jelentősen kisebb; az áramkör aktív állapotban 1 mA tápáramot igényel, a stand by állapot tápáramigénye mindössze I \iA). Önálló (stand alone) üzemmódban a DS1620 működéséhez nincs szükség külső vezérlő egységre, CPU-ra. A hőmérséklethatárokat az EEPRÜM terület tárolja, amit a felhasználás előtt pl. egy számítógép felhasználásával lehet betölteni. A határértékkel együtt kell beírni az állapotregíszterbe a CPU bit 0 értékét is. Az önálló működés alaphelyzetében az RST\= L és a CLK/C0NVW7 szinten áll. Amikor a CLK/CONV\ bemeneten lefutó él jelenik meg, a DS1620 egy mérési konverziót végrehajt, majd visszatér az alapállapotba. Ha a CLK/CONVA bemeneten folyamatosan L szint áll, az IC egymás után sorozatosan végzi a méréseket, mindaddig, míg ez a bemenet H szintre nem kerül. A DS1620 parancsai:

Leírás

Hőmérséklet-konverziós parancsok Reaci Temperature Az utolsó konverzió eredményét olvassa ki (a következő 9 óraciklus alatt lép ki az adat) Indítja a hőmérséklet-konverziót Start Con vert T Stop Convcrl T

Leállítja a hőmérséklet-konverziót

Termosztát-parancsok Write TH A TH regiszter betöltése a felső határértékkel (a következő 9 óraciklus alait érkezik az adat) Write TL A TL regiszter betöltése az alsó határértékkel (a következő 9 óraciklus alatt érkezik az adat) Read TH A TH regiszter visszaolvasása, ellenőrzéshez (a következő 9 óraciklus alatt lép ki az adat) Read TL A TL regiszter visszaolvasása, ellenőrzéshez (a következő 9 óraciklus alatt lép ki az adat) Write Conrig A konfiguráló bitek beírása az állapotregiszterbe (a következő 8 óraciklus alatt érkezik az adat) Read Config A konfiguráló bitek kiolvasása az állapotregiszterbői (a következő 8 óraciklus alatt lép ki az adat)

Magyarázat

vevő

OCh

A CPU kiküldi Write Config parancsol

adó

vevő

02h

A CPU a DS-t folyamatos konverzióra állítja

adó

vevő

RSTVL impulzus

adó

vevő

Olh

A CPU kiküldi a Write TH parancsot

adó

vevő

<X)50h

TH beállítása+40 °C-ra

adó

vevő

RST\L impulzus

adó

vevő

02h

A CPU kiküldi a Write TL parancsot

adó

vevő

00I4K

TL beállítása 10°C-ra

adó

vevő

RSTAL impulzus

adó

vevő

Alh

ACPUkiküldiaReadTH parancsot

vevő

adó

005Üh

A DS visszaküldi ellenőrzésre a TH értéket

adó

vevő

RSTNL impulzus

Kód (hexa)

adó

vevő

A2h

A CPU kiküldi a Read TL parancsot

AAh

vevő

adó

0014h

A DS visszaküldi ellenőrzésre a TL értéket

adó

vevő

RSTXL impulzus

adó

vevő

EEh

adó

vevő

RST\L impulzus

EEh 22h Olh 02h

A CPU kiküldi a Start Converl T parancsot

Alh A2h OCh

ACh

A 4. táblázat egy lehetséges parancssorozatot mutat be (a DS 1620 reakcióival együtt). E parancssort végrehajtva a DS1620 termosztátként fog működni. Mivel a kommunikáció adatvédelmet nem tartalmaz, a példában is látható módon 1997. 90. évfolyam 4. szám

CPU DSI620 Adat (először az LSB működés működés lép ki, utoljára az MSB) adó

A háromvezetékes szinkron BUSZ rendszeren a kommunikáció egyes lépéseit a külső CPU parancsai vezetik be, a parancs beküldése előtt az RSTA vonalat a CPU H szintre állítja. Ha a parancs adatmozgást ír elő, akkor az is lezajlik — végül a kommunikációs lépést az RSTA vonalra kiküldött L impulzus zárja le. A DS1620 a fogadott adatokban az egyes biteket az órajel (CLK) felfutó éleinél olvassa be. Ha a DS1620 küld ki adatot, a DQ pont az órajel H szintjénél nagyimpedanciás állapotba kerül, a lefutó él után lép ki az adatbit. Az órajel frekvenciának alsó határa nincs, a megengedett legnagyobb érték 2 MHz. A CPU által kiadható parancsokat a 3. táblázat foglalja össze. 3. táblázat. A DS1620 parancskészlete Parancs

visszaolvasással célszerű meggyőződni arról, hogy a termosztát valóban a helyes küszöbértékeket tárolja-e. 4. táblázat. Parancssorozat példa a DS1620-hoz

Hőmérséklet-szabályozási feladat megoldása a DS1620 felhasználásával A felső és alsó hőmérséklethatárokkal betöltött DS1620, ha önálló üzemmódra programozzuk, külső segítség nélkül komplett hőmérséklet-szabályozói feladatkört láthat el. A küszöbértékeket EEPROM őrzi, így az esetleges tápegység-kim áradás során sem vesznek el a beállított értékek (6. ábra). Látható az ábrán, hogy mindössze egy kapcsoló tranzisztor szükséges a hőmérséklet-szabályozáshoz, ezt a terhelésnek [39

Automatizálás és számítástechnika +5V

+ 12V CLK/CONV

3

TCOM

6. ábra. Ventilátoros hőmérséklet -szabályozás DS1620 IC-vel

megfelelően kell megválasztani. A bemutatott elrendezést pl, személyi számítógépekben lehet alkalmazni, s így elkerülhető a szellőző ventilátor állandó — sokszor indokolatlan — működtetése.

140

Összefoglalás A digitális hőmérsékletmérő IC-k az érzékelt hőmérsékletről közvetlenül digitális jelet szolgáltatnak. A hőmérsékletmérő áramkörei soros kommunikációs megoldással adják ki a mért értéket, amit számítógéppel, külső CPU-val lehet feldolgozni. Az áramkörök többsége azonban termosztát jelleggel is használható, a kapcsolási küszöbértékeket EEPROM részletekben tárolva. A digitális hőmérsékletmérő IC-k felhasználásával nagy megbízhatóságú, pontos — és mégis egyszerű, a hőmérséklet alakulását feldolgozó elektronikus készülékeket lehet építeni. Irodalom [1] DALLAS Semiconductor Thermal Management Products Family Overview [2] DALLAS Semiconductor PC Data Book, 1995 [3] Dallas Semiconductor Application Note Book 1994/1995.

ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika

A LICHT'96 Nemzetközi Világítástechnikai Konferencia Hauser Imre

Bevezetés 1996. október elején tartották meg a kétévenként esedékes, a német, holland, osztrák és svájci világítástechnikai egyesület közös, németnyelvű, LICHT Világítástechnikai Konferenciáját, immár 12. alkalommal. Helyszíne Lipcse volt az NSZK-ban, az egykori NDK területén, Szászországban. A város legnagyobb és még az NDK-időkben épült, azóta továbbfejlesztett szállodája, a Hotel Intercontinental adott helyet a /. ábra. A LICHT'96 németnyelvű nemzetközi több mint 400 fős világítástechnikai konferencia plakátja részvételű konferenciának és a hozzá kapcsolódó szakmai kiállításnak. A konferencia résztvevői 13 országból érkeztek. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Világítástechnikai Társasága tagjai közül hatan voltak a konferencián, közülük dr. Schanda János egyetemi tanár előadást is tartott. Összesen nyolc áttekintő (bevezető) előadás, 41 előadás és 45 poszterbe mutató szerepelt a konferencia szakmai programján. Ezek a következő súlyponti teriileteket tárgyalták: — Fény és építészei — A fény és a világítás értékelése — Fényforrások és fényirányítás — Belsőtéri világítás — Természetes világítás — Energiatakarékosság — Szabadtéri világítás — Tervezés és méretezés A konferenciát Helmuth Richter, a német világítástechnikai egyesület, a Lichttechnische Gesellschaft (LiTG) elnöke nyitotta meg, és üdvözölte Walter Christian Steinbach, a Lipcsei Hauser Imre okl. villamosmérnök, az Elektrotechnika Világítástechnikai rovatszerkesztője Szakmai lektor: Debreczeni Gábor

1997. 90. évfolyam 4. szám

Nikolaikircbe

2. ábra. Lipcse belvárosának térképe a bejelölt helyekkel Hotel Intercontinental: a Konferencia a főpályaudvar közelében; Nicolaikirche: emlékezés a német egység napján; Moriiz.ba.stei: nyitófogadás

Kormányzati Kerület kormányzója, továbbá Dr. Rudolf Sommerlatl, a Lipcsei Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke. A megnyitó előadást Thorsten Woff tartotta Fény és árnyék Lipcse felett címmel, majd megkezdődött a szakmai program.

Fény és építészet E témakör áttekintő előadásai. H. Hoüands, a hollandiai Philips Lighting B. V. Világítástervezési és Alkalmazási Központjának fényépítésze tartotta Fény és architektúra címmel. Számos, a világ minden tájáról vett példával mutatta be, hogy a fény hogyan alakítja környezetünket. Az anyagok felületének érzékelését a fény, a világítás minősége, és az, hogy 141

Világítástechnika

3, ábra. A lipcsei főpályaudvar (Hauptbahnhof)

4. ábra. A lipcsei régi városháza (Altcs Rathaus) a Markt-011

.5. ábra. A lipcsei új városháza (Neues Rathaus)

határozza meg az anyag a fényt, hogyan engedi át, nyeli el és veri vissza. A fény aktiválja a világos és sötét, nyers és sima felületű anyagokat, amelyek így maguk is világító felületekké válnak. Az anyagok textúráját és színét megérinthető anyagként vagy 142

anyagtalanított világosságként érzékeljük. A háromdimenziós építési elemek érzékelését a fény befolyásolja. Az építési tömeg fényeloszlása erősíti a testfbrmát, annak háromdimenziós minőségét, vagy egy testet kétdimenziós felületté redukál. A fény és ámyék eloszlása a magasságban, a szélességben és a mélységben teret határoz meg. A tér mélységi hatása, perspektívája függ a világosságoktól és azok egymáshoz képesti helyzetétől a látómezőben. A fény és árnyék térbeli rendje (középen vagy a széleken, elől vagy hátul) a tér háromdimenziósjellegét erősíti vagy pedig a teret lapos fallá zsugorítja. A fény lehetőséget ad arra, hogy a színhelyt változtassuk. A fény a mozgás generátorává válik. Az építészet magában statikus, bár az építészeti mű szemlélője saját mozgása következtében az építészeti kialakítást állandóan másképpen érzékeli. Dinamikus fényhatásokkal a világossági kontrasztokat és a színhelyt lassan vagy gyorsan változtathatjuk; így filmszerű hatásokat érthetünk el. Ezzel a háromdimenziós, statikus képhez egy negyedik dimenziót, az időt fűzzük hozzá. A fény változtatásával olyan jeleneteket tudunk megvalósítani, létrehozni, amelyek megfelelő sorban összerakva, információkat és érzelmeket közölhetnek. A hierarchia és a mélységhatás mellett a szín is a fénykompozíció egyik aspektusa. Minden színnek meghatározott világossága van, és így szerepe van az architektúra modellezésében is. Színes fényt sokféle okból és célból lehet alkalmazni: célszerűségből, vagy érzelmi és esztétikai okokból. Színek alkalmazásával anyagokat karakterizálhatunk: vörössel a téglát, zölddel a növényzetet, kékkel a vizet és fehérrel a havat. Egy épületkomplexum részeit színes fénnyel különböztethetjük meg. A fény- és hangjátékoknál a szinek jelzik, hogy reggel, dél vagy éjjel van, nyár vagy pedig tél. A hőmérsékleteket is asszociáljuk a fény színével. A fényszín vulkánkitörést, tüzet vagy vízesést tud szuggerálni. A színt például vallásokkal, nemzetekkei, érzelmekkel asszociáljuk. Színes fénnyel költészetet teremthetünk, amely részben racionálisan értendő, de részben rejtve marad, jelentőségét csak sejthetjük. Az architektúra érzelmeket vált ki. A világítás egy meseszerű megjelenítést hoz létre, misztikus, ünnepi, romantikus vagy racionális atmoszférát teremt. Fénnyel és architektúrával egy történetet csendes játékként vagy hangos spektákulumként, látványosságként lehet elmesélni. Csak a fényépítésznek van lehetősége arra, hogy a fény ezen legutolsó minőségét alkalmazza az architektúra életre keltésére. Ebben a témakörben a főelőadásl Michael !•'. Rohde építész (Siemens AG) tartotta Fény tervezés — architektonikus-esztétikai aspektusok fizikai-műszaki faktorok ellen ? címmel. Előadásában rámutatott a kétféle nézőpont közötti különbségekre, és javasolta: a kétféle nézőpontot közösen vegyék figyelembe a fénytervezők képzésében. Az egyik nézőpont, amelyet Richárd Meier amerikai építész fogalmazott meg: „Én megkísérelem a modern építészet plasztikus hatásaiban a fény által kialakított szépség egy leheletének befogását. A tiszta formák kánonján belül a térbeli líra egy formáját kívánom megtervezni." Egy fény alkalmazási tankönyvből vett idézet: Fizikai törvény — biológiai szabály: Ha a világítástechnika kérdéseivel foglalkozunk, és ezen a területen eredményesen kívánunk dolELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika gozni, mindig az embert kell megfontolásaink középpontjába helyeznünk. Ez ci technikus számára szokatlannak látszhat. Ténylegesen azonban a világítástudomány — határtudomány a fizika, biológia és pszichológia között. Gyümölcsöző munkát a világítástechnika területén csak a technikusok, orvosok és pszichológusok közötti interdiszciplináris együttműködésben lehet végezni. Az egyik oldalon a ténynek mint eszköznek térbeli, költői alkalmazási módját, a másik oldalon a műszaki, tudományos látásmódot találjuk. Iránymutató lehet a fénytervezők jövőbeni képzésére két építész megnyilatkozása: Sir Norman Foster angol építész már gyakran bizonyította az esztétika és a technika kompatibilitását. O azt mondja: „Ha az általunk tervezett terek nem szólítják meg szívünket és szellemünket, kétségtelenül feladatuknak csak egy részét teljesítik. Minden mérnök ki tudja számítani, hogy milyen mennyiségű fényre van szükség például egy könyvolvasásához. De hol marad a fény költői dimenziója? A felhős ég állandó változása, az árnyék felfedezése, egy csepp napfény könnyedsége? Gae Aulenti, a milánói olasz építésznő szerint: "A fény változása az architektúrával számunkra, kötelező.,,

A lény és világítás értékelése A témacsoport előadásai a következő témákról szóltak: — A személyi számítógép képernyő-kontrasztja és pszichoíiziológiai igénybevételei — A CIE egységesített káprázásértékelési módszerének (UGR) gyakorlati kísérlete alapján végzett értékelések. — Új vizsgálati eljárások a képernyős munkahelyek pszichofizikai és látási terhelésének értékelésre, valamint objektív és mennyiségi meghatározására. — Különböző fenyszinek vizuális hatása — Energiatakarékos világítási rendszer elfogadása A poszterek speciális kérdéseket tárgyaltak: — Szubjektív kontrasztértékelés — Nappali autófenyszóró-használat a közúti közlekedésben — Színes fényingerek időtartamának hatása az emberi szem feldolgozási rendszerére — Dinamikus fény: Jó közérzet energiatakarékos világítás esetében is — Többcsatornás érzékelő aktinikus UV-sugárzás mérésére A szakmai program a következő két napon (október 3. és 4.) kél párhuzamos szekcióban folytatódott.

Fényforrások és fényirányítás E témacsoportban egy áttekintő előadást és 7 előadást tartottak, valamint 7 posztert mutattak be. Az előadások témái: — Uj lámpa az optimális látáshoz — Fényvezetős világítási megoldások —Indukciós lámpák továbbfejlesztése (ebben a General Electric németországi irodájának munkatársa a GE Lighting Tungsram Rt. nagykanizsai gyárában készülő Genura lámpákról beszélt) — A rejlellfényű (downlight) megoldások egyre gyakoribbak, gazdaságosabbak és dekoratívabbak — 16 mm-es fénycsövek belsőterek világítására 1997. 90. évfolyam 4. szám

— Kisnyomású halogénlámpa-technológiák — Legújabb halogén fémhalogénlámpák szabályozhatósága — A lámpatest-dokumentáció új lehetőségei Aposzterek témái: — Élettartam-meghatározási modell nagynyomású nátriumlámpák esetén — Új fejlesztések nagynyomású nátriumlámpák területén — Nátrium-xenon nagynyomású lámpák impulzusüzeme — Alumíniumtükrök — Javított fénytechnikai jellcmzőjű alumíniumfelületek — Kompakt fénycsöves, levegőt átvezető lámpatestek — Újszerű szabadtükrös külső világítás

Belsőtéri világítás E témacsoportban az áttekintő előadás A munka-, oktatási és egészségügyi helyiségek új európai világítási szabványa, amely majd a DIN 5035 1., 2., 3. és 4. részének helyébe lép. Az előadások témái: — A CIE Unified Glarc Raling (UGR) egységes káprázásértékelő módszer mint európai káprázáskorlátozási eljárás — A tarlalékvilágílásra vonatkozó európai és nemzetközi előírások — A tervezés és a szimuláció közötti híd — Képernyős munkahelyek új világítási megoldása — A megvilágítási szintek meghatározási módszerének alkalmassága nem igényes látási követelményű munkahelyek példája alapján — Mesterséges világítású helyiségek értékelése és látási viszonyai — Az UGR-káprázásértékelés gyakorlati használhatósága. A hat poszter témái: — A CFR-értéknek meghatározása képfelbontásos fénysűrűségméréssel — Munkafelületek közvetlen világítása kombinált világítási rendszerben — Megvilágításmérések a lámpalestközcli részeken — Természetes világítási kiegészítő világítás képtárakban — Világítás okozta spektrális hatásfunkciók és színváltozási küszöbértékek múzeumi anyagok, különösen olaj- és vízfestmények esetében — Lámpatestek fénytechnikailag hatásos elemei — felületi kiképzésének hatása számítógépes szimulációk eredményeire.

Természetes világítás A témacsoport áttekintő előadását F Sick tartotta. A természetes világítás hasznosítása címmel. A további előadások témái: — A természetes világítástól függő világítás vezérlési rendszerek és értékelésük. — Önműködő rendszer a természetes világítás mérésére — Különböző napvédőrendszerck összehasonlítása — Természetes világítási programok összehasonlító számításai — Jobb természetes világítás tervezése a Fuzzy Logic segítségével — A természetes, a mesterséges világítás és az emberek: kívánt megvilágítások különválasztott asztal- és falvilágítás esetén. 143

Világítástechnika A hat posztemlőadás a következőkről szólt: — Természetes világítási programok összehasonlító számításai — A természetes világítás számítása és megjelenítése belső terekben, matematikai mesterséges égboitmodellek és mért adatok figyelembevételével — Napszimulátorok — Új fénytükröző eszközök természetes világítási rendszerekhez —- Az anidolikus mennyezet — Hcliosztátok alkalmazása a világítástechnikában.

Energiatakarékosság A témacsoport bevezető előadását R. Embrechts tartotta Energiamegtakarítás és világítás: adjatok teret az. egyéni kívánságoknak! Az öt előadás rémái: — Fénygazdálkodástól az épületgazdálkodásig — A fény: energia — Ésszerű világítási energiahasznosítás Svájcban — Különféle alagút világítási szabályozórendszerek energiafogyasztásának összehasonlítása — Energiatakarékos lámpák összehasonlító értékelése. A iial poszter a következő kérdéseket tárgyalta: — Energiameglakan'lás az útvilágításban — Kisülőlámpás belsőtéri világítások fény-energiagazdálkodása — Korszerűsítés és energiamegtakarítás •áfinanz.contracting segítségével a berlini közvilágításban — A kWh-mérő diktálja-e a jövőben a világításunk minőségél? — A láthatóság javításával elérhető energiamegtakarítások a közvilágításban - A jelenlétérzékelő a szükségletek szerint kapcsolja a/, energiát.

Szabadtéri világítás A témacsoport bevezető előadását A.C.M. de Visser (Philips, Bindhoven/Hollandia) tartotta Az európai útvilágítási szabványtervezet felépítése címmel. A hat előadás témája: — Kisforgalmú utak világításának látási követelményei és megfelelőségi jellemzői — Útburkolati jelek fénytechnikai követelményei sötétben — A látás elemzése az esti közúti közlekedésben — Az alagútvilágítás szabványosításának helyzete — műszaki irányzatok — Alagúivilágítási rendszerek fénytechnikai minőségének dinamikus mérése — gyakorlati lapasztalatok — Kél egyidejűleg felvillanó jelzőfény térbeli távolságának befolyása az érzékelők reakcióidejére — kísérleti eredmények. A hét poszter témái: — Különösen lapos világító-jelzőtáblák — Kommunális világítástechnika az Interneten? — Kompakt fénycsövek a szabadtéri világításában — Útvilágítás-kapcsolás rádiófrekvenciás körvezérléssel — A lávműködletés alkalmazásának lehetőségei és korlátai az útvilágításban

i-n

— Szekundervilágítás (tükör/fényvető) — megoldás sok előnnyel — Központi világításvezérlés címzett kapcsolási parancsokkal és az állapotinformációk visszajelzésével az útvilágítási kapcsolószekrényekből.

Tervezés és méretezés A témacsoport bevezető előadását F Finke tartotta Európai szabványosítás az, alkalmazott fénytechnika területén címmel. A hat előadás témái: - Világítástervezés új európai ajánlások figyelembevételével — Színes képernyők fotometriai értékelése — A lipcsei Völkcrschlachtdenkmal (Népek Csatája Emlékmű) első, belsőiéri világítási berendezése — gyakorlati utak a megoldáshoz — Az UGR-táblázatos eljárás megfigyelő-helyzet-variáció dokumentálási lehetőségei a CIE 117-1995 „Discomfort Glarc in Interior Lighting" Műszaki Jelentéstől eltérően — Fénymegoldások — új tervezési módszerek eredményeként — Fluoreszcens színek színházi alkalmazása. A bemutatott poszterek a következő témákról szóltak: — A hibás tervezések pénzbe kerülnek — Fénytervezés — Windows-rcndszerű programok szabadtéri világításhoz — Goniofotométer a világítástechnikai ipar céljára — A bútorzat és a természetes világítás hatása a világítástervezésben — összehasonlítás — Világítástervezési programok — a számítási eredmények összehasonlítása a kísérleti terekben mért értékekkel — Alagútvilágítási berendezések fénytechnikai értekeinek számítása - Konzisztens adatok használata a lámpatestfejlesztésben - ELUMDATA/2 — a bevált lámpatest-adatformátum kibővített alakban. A program befejezéseként levetítettek a Licht über Leipzig című, Lipcse világításáról szóló filmet, majd a Német Világítástechnikai Egyesület, a LiTG elnöke elmondta záróbeszédét.

Társadalmi programok A konferencia szakmai programját társadalmi programok keretezték. Ezek közül megemlítjük az 1996. október I-jei nyitóestet a lipcsei Moritzbastei műemlékben, az estélyt az Intercontinental Hotelben, a lipcsei Népek Csatája Emlékmű esti megtekintését kóruskoncerttel, valamint a Német Egység Napja (október 3.) alkalmából a lipcsei Nikolaikirchc meglátogatását. (Ebből az evangélikus templomból indult meg 1989-ben a békemozgalom, amely később Németország újraegyesítéséhez vezetett.) Itt rövid megemlékezés, majd műemlék-bemutatás volt.

Megjegyzések A konferencia szervezése és lebonyolítása példamutató volt. Az időtervet pontosan betartották, így a párhuzamos két szekció között akár előadásonként is lehetett váltani. A résztvevők legnagyobb része a konferencia helyszínén, az Intercontinental Hotelben lakott, de helyet lehetett foglaltatni olcsóbb szállodákban, sőt magánszálláson és ifjúsági házban is. ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika

EINLADUNG am Tag der deutschen Einheit 3. Október 1996, 17.00 Uhr

NIKOLAIKIRCHE LEIPZIG PRQGRAMM * Kirchenführung * Andacht zum Aníal3 * Orgetspiel

8. ábra. A Völkcrschlachtdenkmal kupolacsarnokának részletei

Die Nikolaikircbe im 16

Jahrhuntlen [Uihugraphie von H.BudrasI

m

DEUTSCHt LICHrtECUNlSCHt üESELLSCHAFT e.V

6. ííbra. A LiTC meghívója Nikolaikirche-be a Nemet Egység Napjára (uklúber 3.). Program! Megtekintés, Emlékezés, Orgonaszó. A litográfia a Nikolaikirchc-t mutatjaa XVI. században

7. ábra. A Völkersehlachldenkmal (Népek Csatája Emlékmű) Lipcseben A 91 m magas emlékmű 1899-1913 között Épült

1997. 90. évfolyam 4. szám

A konferencia részvételi díja nem volt nagyobb a nemzetközi konferenciáknál szokásosnál. (A rendező egyesületek tagjai részére 700 DM, nem tagok részére 800 DM, kísérők részére 200 DM, egyetemisták részére 150 DM, beleértve az összes előadás és poszter teljes szövegét és ábráit tartalmazó 794 oldalas konferenciakiadványt is. Nyugdíjasoknak felárat számoltak.) Külön ki kell emelni, hogy a konferencia nyitóelőadásain a világítástechnika interdiszciplináris jellegét hangsúlyozó, és az építész és a világítástechnikus eltérő szemléletmódját, azok összehangolásának lehetőségeit és szükségességet elemző gondolatok hangzottak el, beleértve a fénytervezők képzését is világítástechnikai nagyvállalatok (Philips, Siemens) építész munkatársai részéről. Szerencsés volt az a megoldás is, hogy a poszterbemutatókat a témacsoport előadás blokkjai közötti 30 perces szünetekben tartották. így az érdekeltek kényelmesen konzultálhattak a posztereknél, szükség esetén visszatérhettek azokhoz. Az öszszes posztert a konferencia egész időtartama alatt, témakörök szerinti csoportosításban, külön leválasztott kiállító helyiségekben lehetett megtekinteni. Az első szakmai nap előadásait {Fény és építészet, A fény és a világítás értékelése témacsoportok) teljes ülésen tartották meg, és csak a 2. és 3. szakmai napon voltak szekcióülések. Külön tárgyalták meg az Energiatakarékosság, valamint a Természetes világítás témacsoportot. Szinte minden témacsoportban kitértek az európai és nemzetközi szabványosításra, a vonatkozó méréstechnikára és értékelésre is. Foglalkoztak a világítástervezés számítási és szimulációs módszereivel. A képernyős munkahelyek pszicho fiziológiai problémái mellett azok világításmegoldási lehetőségeit is elemezték. A konferencia és rendezvényei számos lehetőséget kínáltak a szakemberek személyes kapcsolatfelvételére is. Ezt elősegítette, hogy az egynyelvű, németül tartott konferencia minden résztvevője beszélt németül, így nyelvi akadályok nem jelentkeztek. Nem volt szükség az előadások tolmácsolására sem, ami egyéb nemzetközi konferenciákon sok nehézséget szokott okozni.

145

Világítástechnikai hírek A TUNGSRAM-Schréder Világítási Berendezések Rt. nyilvános pályázatot hirdetett megvalósult berendezések tervezői, kivitelezői, beruházói részére SCHRÉDER Világítástechnikai Díj '95 címmel.

A pályázat győztesei jutalmul 1996. szeptember 8—14. között belgiumi utazáson vettek részt hozzátartozóikkal együtt. Az utazás során a Schréder cég liegei-i üzemét és a kísérleti laboratóriumot látogatták meg. A gyárlátogatáson kívül körutazást tettek Belgiumban, megismerkedtek Brüsszel, Gént és Brugge nevezetességeivel, kirándultak a Waterlooi csatámézőre is. Az oda- és visszautazás hosszú időtartamát rövid városnézéssel Nürnbergben, Kölnben és Passauban szakították meg. Az út végén a díjazottak javasolták a pályázat újabb kiírását, amelyen érdemes rcsztvenni. „TUNGSRAM-Schréder a világítástechnikában". Ezzel a címmel tartott cég- és termékismertetői a belga—magyar lámpatestgyártó részvénytársaság 1997. január 28-án. A MÁV Rt. BÉIG Kongresszusi termében 140 fős hallgatóságot üdvözöli Déri Tamás a MEE Világítástechnikai Társaság elnöksége nevében (a cégbemutatók sorában ez a létszám jelenti az eddigi rekordot). DK Horváth József, a Tungsram-Schréder Rt. elnök-vezérigazgatója beszámolt az 1983-ban alakult cég tulajdonviszonyaiban bekövetkezett változásokról, továbbá a 15. évét kezdő részvénytársaság árbevételének és nyereségének folyamatos növekedéséről. Az eltelt időszakban öt-hatszázezer lámpatestet gyártottak, s az ezen alapuló tapasztalataik felhasználásával gyártmányaikat folyamatosan fejlesztik. Üzleti filozófiájuk új elemmel bővült: a jó konstrukciójú, nagy sorozatú lámpatestek gyártásán kívül újabban — akár kis mennyiségben — egyedi igények kielégítésére is vállalkoznak. Hangsúlyozta, hogy a műszaki fejlesztés, és a rövid haláridőre történő vállalás mellett fokozott figyelmet szentelnek a minőségnek: folyamatban van a cég ISO 9(X)2 minőségbiztosítási rendszer szerinti auditálása. Kerekes Béla marketing menedzser a jól ismert Z2 típusú [árttpatesí Sealsafe optikával való továbbfejlesztését ismertette. A Z2S típusú új lámpalest optikai terének IP 66, míg szerelvényterének IP 44 a védettségi fokozata. Mivel a MÁV Rt. termében mutatták be, hangsúlyozta a vasúti alkalmazás három speciális feltételét is: a lámpatestet gyártják oszlopcsúcsra is szerelhető változatban, valamint síküveg lezárású -- tehát laposburás — variációban, továbbá segédtükörrel felszerelve. 146

Robbanásbiztos lámpatestcsaládot is bemutatott. A BKI vizsgálatai és engedélyei 40 és 60 W-os izzólámpára adták meg a BKl-jogosítványt. A robbanásbiztosság védelmi jelei: EEx edC T2-T3, ill. T2-T3-T4 (a lámpatest típusától függően). A három lípus szerelhetőségben különbözik egymástól: gyártanak falra és mennyezetre szerelhető, továbbá függeszthető, valamint ún. bevilágító lámpatestet. Mudlicz Tihamér marketing menedzser hangsúlyozta, hogy a nosztalgikus igényeket kielégítő PANNON lámpatestcsalád a lehető legkorszerűbb műszaki megoldású, mert optikája Sealsafe rendszerű, lenyeloszlásának rendkívülien nagy a ü jósági tényezője az 50...60 -os tartományban, továbbá a villamos szerelvények 230 és 240 V-ról is üzemeltethetők. Ezzel a lámpatesttel készült a pannonhalmi Szent Márton Apátság, és a budapesti Baross utca közvilágítási rekonstrukciója. Eperjes város igényeinek megfelelően átalakítva. EPERJES fantázianévvel alkalmazták a város közvilágításának felújítása során. Somodi Péter marketing menedzser a földbe építhető, IP66 védettségi fokozatú TERRA fényvetőcsaládot mutatta be. A 19 mm vastag előtétüveg lehetővé teszi A-kategóriájú közúti terhelés'elviselését is, A lény források széles választékában tervezhető tükrös fényvetőt alkalmazták a budapesti Szent József és Szent László templomnál, valamint a libanoni Baalbek Jupiter-templom —- földön fekvő — oroszlánfejes, díszítő karéjának díszvilágítására. Mátrai Tamás műszaki munkatárs a RADIAL fényvetőcsalád sokoldalúságát emelte ki. Alkalmas köz-, dísz és sportvilágítási célokra. Beszerelhető elliptikus tisztaburás és diffúz burás fényforrás, továbbá cső alakú, tisztaburás fényforrás E27, E40 és PG 12-1 fejjel, valamint két végén fejelt fényforrás is. Ezektől és a fényforrások fajtájától (higany-, nátrium-, vagy fémhalogénlámpa) függően 12-féle fényeloszlással gyártják. A RADIAL 2 típusú, 35—150 W, a RADIAL 3 80—400 W, míg a RADIAL 4 600-1000 W teljesítményű. A fényvetőcsalád védettségi fokozata: IP 65. Schwarz Péter műszaki vezető a cég marketing koncepcióját ismertette. E szerint az űn. katalógustemlékeken kívül szükség van speciális termékekre is. Ez utóbbiak közé tartoznak a módosítóit termékek (pl. a Z2S típus), továbbá a kiterjesztett termékek (amelyek kifejezetten felhasználói igényekre születnek meg). A koncepzció megvalósításához szükségesek a jól felkészült szakemberek (akiket a hallgatóság az eddigiek során megismerhetett), az átgondoltan kifejlesztett moduláris elemek (pl. a bemutatott Sealsafe optika több termékbe beépíthető), a számítógéppel segített terméktervezés, és végül a minőségbiztosítási rendszer (amelyről ár. Horváth József beszélt). Pelle Ervin marketing menedzser diaképekben mutatta be a cég lámpatesteivel készült világítási berendezéseket, többek között Eperjes közvilágítását, az Egyetemi Sportcentrum futópálya-világítását, a Pólus Center parkoló világítását, az Olimpiai emlékoszlop, a Pázmány Péter szobor és a baalbeki templomrom díszvilágítását. Az előadásokkal kapcsolatos kérdések-válaszok után a résztvevőknek alkalmuk volt „kézbe venni" a kiállított lámpatesteket. Mind az elhangzottak, mind a látott és „megtapasztalt" termékek alapján az érdeklődő szakemberek meggyőződhettek a cég szlogenjének valóságtartalmáról: „A TUNGSRAMSCHRÉDER minőség a világításban". ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnikai hírek SCHRÉDER Világítástechnikai Díj 1997 A TUNGSRAM-Schréder Világítási Berendezések Rt. 1997ben harmadszor hirdeti meg a SCHRÉDER Világítástechnikai Díjat. A pályázat célja, hogy ösztönözze a tervezőket és a beruházókat praktikus, esztétikus, energiatakarékos és környezetbarát világítási megoldások készítésére, és ezáltal emelje a hazai műszaki kultúra általános színvonalát. Pályázat A pályázatot a beruházók és tervezők számára hirdetjük meg. A beruházót vagy tervezőt reprezentálhatja egy-egy személy, természetes személyek csoportja, vagy szervezet. A pályázat három kategóriát ölel fel: * közvilágítás * díszvilágítás * sport-, tér-, és ipari világítás. A pályázatra olyan 1996—97-ben megvalósuló berendezés tervezője vagy beruházója jelentkezhet, amely többségében Schréder lámpatesteket használt és megjelenésében vagy az alkalmazott megoldásban újszerű, különleges elemet tartalmaz. A berendezés magas színvonalon elégítse ki a világítással szemben támasztott műszaki, gazdasági, környezetvédelmi és esztétikai komplex követelményrendszert, ami követendő példái mulathat a lámpatestek alkalmazásában. Egy személy vagy szervezet több pályázatot is benyújthat. A pályázatnak tartalmaznia kell a rövid műszaki leírást, a világítástechnikai adatokat, mérési eredményeket, energiafogyasztási adatokat (Összehasonlítva a megelőző állapottal, ha volt), tervrajzot, nappali és éjszakai állapotot jellemző fényképeket. Külön hangsúlyozni kell a pályázók által előnyösnek ítélt műszaki megoldásokat.

A pályázatokat 1998. január 30-ig a TUNGSRAM-Schréder Rt. címére (1135 Budapest, Lehel u. 48.) kérjük elküldeni. A borítékra írják rá: „Pályázat 1997". Nevezési lap, és további információ a 140-3387 telefonszámon kérhető. Elbírálás A pályázatokat független, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Világítástechnikai Társasága tagjaiból felkérés alapján alakuló szakmai bizottság fogja elbírálni. Díjak A pályázat kategóriánkénti győztesei emlékplakettet kapnak. Ezen felül a nyertes képviseletében két személy (ez lehet a nyertes és egy hozzátartozója, de lehet a nyertes szervezet kél tagja is) belgiumi turistautazáson vehet részt a TUNGSRAMSchréder Rt. költségén. Ez alkalommal megtekinthetik Brüszszcl, Brugge, Licge nevezetességeit, útközben meglátogatnak 2-3 várost, és egy félnapos program keretében megismerkedhetnek a lámpatestfejlesztés legújabb eredményeivel, a helyszínen tanulmányozhatják a legérdekesebb világítástechnikai alkalmazásokat. A bíráló bizottság fenntartja a jogot, hogy kiemelkedő színvonal esetén több pályázatot is díjazzon, iíl. indokolt esetben pénzjutalmat ítéljen oda. Eredményhirdetés az 1998. evi (15 eves) jubileumi TUNGSRAM-Schréder vevőtalálkozón lesz. A pályázók jelenlkezésükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy pályázati anyagaikat a TUNGSRAM-Schréder referenciaként felhasználja. A legjobb pályamunkák szerepelnek majd a cég kiállításain, vagy más módon támogatjuk, hogy a széles szakmai közvélemény megismerhesse azokat. Dr. Vetési Emil

Gyermekrajz pályázat

1997. május 27—31. között az Industria vásár keretében rendezik meg az V. Luxexpo világítástechnikai szakkiállítást.

A MEE Világítástechnikai Társasága a Hungexpo Rt.-vel közösen hirdeti meg hagyományos gyermekrajz pályázatát általános iskolás gyerekeknek. A pályázat meghirdetői a gyermekek rajzban megfogalmazott gondolatait várják a mesterséges fény, a világítás és az emberi élet kapcsolatáról, bármilyen területen. A rajzok mérete A/3 lehet, a technikában nem kívánnak korlátot szabni. Értékelési kategóriák: 1—2. osztály, 3—4. osztály, 7—8. osztály. Díjazás: Kategóriánként három fődíjat osztanak ki, tanszcrvásárlási utalvány formájában. A kiállító cégek az általunk legjobbnak tartott alkotásokat külön jutalomban részesítik. Alegjobb alkotásokat a Luxexpo pavilonjában kiállítják, amelyet a vásárlátogatók ezrei a rendezvény ideje alatt megtekinthetnek. A díjakat ugyanott ünnepélyes keretek között adják át, 1997. május 31-én, délután 14 órakor. Beküldési határidő: 1997. május 10. Cím: Prolux Világítástechnikai Kft., 1139 Budapest, Kartács u. 24—26.

1997. 90. évfolyam 4. szám

147

Fejlesztések és marketingtervek a minősített E l i l i C A Rt.-nél Mottó: Nálunk a minőségnek elsőbbsége van. Az 1996. év az EMI KA-termékek műszaki színvonalában jelentős előrelépést hozott, továbbá a gyártási kultúra és a minőség-ellenőrzés területén lényeges sikereket, amelyek eredményeképp az exportra kerülő és belföldre forgalmazott termékeken a CE jelel is feltüntetik, sőt egyes termékeik ENEC jeliéi bírnak. Az 1996. februárban megszerzett ISO 9001 szerint tanúsított minőségbiztosítási rendszert a TÜV Rheiland Euroqua az esedékes felülvizsgálaton szinte hibátlannak minősítve erősítette meg. Az EMIKA Rt. múlt év elején összehívott — sorrendben harmadik — vevőtalálkozóján a részt vevő felhasználó, tervező partnerek számos kritikai és segítő észrevételt tettek a gyártmánycsaládokkal kapcsolatban. Ezeknek, továbbá az évközben fellepő piaci igényeknek a figyelembevétele az 1996. év műszaki fejlesztő munkájában meghatározó szerepe volt. A fejlesztés eredménye a KFT tükrös-rácsos lámpatestcsalád legújabb, paraboláivá', kercsztrácsos változata, amellyel a lámpák mindegyike szállítható, és alkalmas számítógéppel támogatott munkahelyek megvilágítására is. A többi tükrös variáció is létezik — matt, fényes, festett fehér változatokban —, a rendelési igényeket ki tudják elégíteni, a lámpacsalád minden ráépíthető és süllyeszthető tagja esetében, sőt az energiatakarékos és kisebb méreteknél fogva speciális helyeken alkalmazható kompakt fénycsöves (KKT típusú) lámpatesteknél is. A piac régóta igényelte a legújabban kifejlesztett 3 és 4 x 36 W, ill. a 3 és 4 X 58 W teljesítményű lámpatesteket, amelyeket a nagy megvilágítás igényű, nem túl magas helyiscgmérelek mellett ajánlanak, akár reprezentatív helyiségek (bemutatótermek), nagyobb üzlethelyiségek, akár tisztább ipari környezetben való felhasználásra—jelentősen csökkentve ezzel a beépítési darabszámot — és az előzőekben részletezett KFT család bármelyik lükörvariációjával szállítható kivitelben. Az ipari csarnok világító lámpatestek cselében alkalmazott tüköranyagok és tömítések új, a felhasználó számára előnyös műszaki paramétereket eredményeznek, és egyidejűleg a tartósságuk javulását is lehetővé teszik. A lípusegységesítés eredményeképp a szállítási haláridő is csökken. Külön figyelmet érdemelnek a következők: — a szabadon sugárzó lámpatcslcsulád öltöztetett változatainál az ernyők tüköranyagból való készítlietősége; — az iskolarácsos lámpa rácselemcinek gyártása újfajta — kétoldalon fehérre lakkozott alumínium szalag — anyagból; — az új technológiával elért jobb minőség és rugalmasabb szállítási készség; — a KFR 2 x 36 W-os, tükrösrácsos, új fejlesztésű lámpatest, amely utólag is rászerelhető a szabadonsugárzó alaptestre, megjelenésében illeszkedve a család többi tagjához, ez a legolcsóbb lükrös-rácsos lámpamegoldás. A bútorvilágító lámpák buraminőségél is sikerült javítani. Van viszont néhány lámpatesttípus, amelynek gyártását az EMIKA Rt. avullsága miatt megszüntette. Marketingmunkában 1997. évben is lényeges szempont, hogy a vevőket a tervezéstől a kiszállításig dokumentáltan ellenőrzött termékelőállítással készül, jó minőségű lámpákkal látják el. Az üzleti kapcsolatokban a hazai tervezőkkel, kereskedőkkel, forgalmazókkal összefogva hosszú távú, korrekt együttműködéssel szeretnek növelni a korszerű EMIKA-termékek arányát a belföldi piacon. Azt az elvet tartják, hogy nemcsak terméket adnak cl, hanem igyekeznek értékesítésüket komfortosabbá tenni azáltal, hogy a termékhez kötődő szolgáltatásként világítástechnikai szaktanácsadást, világítástechnikai tervezőprogramot, s igény esetén akár faxon is, rövid időn belül világítástervezcst is biztosítanak.

148

A négy éve megkezdett folyamat eredményeként — amelynek célja, hogy termékeiket elsősorban nagykereskedőkön kérésziül értékesítsék —, sikerült elérniük, hogy ma már az ország 18 különböző helyén nagykereskedők kínálják az EMIKA teljes termékskáláját és a kapcsolódó szolgáltatásokat. Ok azok a kereskedők, akikkel a kialakult korrekt üzleti kapcsolat keretében hosszú távon együtt tudnak működni, akik vállalják, hogy tőkét invesztálnak egy EMIKA lermékkészletbc, akik vállalják, hogy többet lesznek egy sima eladásnál, viszont információi biztosítanak a piacról és nem mellékesen: megbízhatóan fizető vevőkört szolgálnak ki. Elkerülhetetlen, hogy a piacon tapasztalható erős árverseny ellenére —- tevékenységük gazdaságosságának megőrzése érdekében — február 15-től emelniük kellelt áraikat, megjegyezve, hogy az EMIKA árai mindig Összhangban voltak a termék műszaki színvonalával. A beépített anyagok, alkatrészek akár import, akár hazai, mindig megfelelnek a szabványok előírásainak, és kielégítik a legmagasabb minőségi követelményeket is, termékeikre 3 év garanciát vállalnak. Az év további részében marketing programot terveznek, amelyben szerepel kalocsai találkozás a nagykereskedőkkel, 4 regionális bemutató az ország különböző pontjain, valamint a tervezők meghívása az EMIKA telephelyére a gyártás megismertetése és a közös problémák megbeszélésére. A fejlesztési és marketingterveket részletesen ismertették a mái' lassan hagyományosnak tekinthető évclcjci, sorrendben negyedik vevőtalálkozón, 1997. február 20-án. A kötött programot Krausz. László elnök-vezérigazgató nyitotta meg, Sütő Lajos műszaki igazgató •A fejlesztésekről, Réz László marketingvezető a marketing feladatokról számolt be. A vevőtalálkozót termékbemutató egészítette ki. (20

ELEKTROTECHNIKA

Hírek Az EU kísérleti napenergiás erőműve Spanyolországban Az üvegházhatás okozta atmoszféra-felmelegedés egyre veszélyesebb, ezért az Európai Unió a szén-monoxid-kibocsátás csökkentését tűzte ki célul 2005-re, többek közt a megújuló energiaforrásokból nyerhető villamos energia megháromszorozásával. Ennek a törekvésnek a kísérleti megalapozására hozták létre a TOLEDO PV érdekcsoportot, amelynek feladata megvizsgálni egy vízerőműben és egy fotocellás naperőműben a kombinált villamosencrgia-előállítást. A spanyolországi Toledo közelében A iiLLpeiiergiamezők energiatermelése, MWh létrehoztak egy kísérleti telepet optimális energiaterme?oo lési költségekkel, 190 189 Európa legkorszerűbb technológiája segítségével. Itt mű-, ködik egy napenergia-erőmű, amely nyáron, és egy vízerőmű, amely a téli időszakban éri el legnagyobb teljesítményéi. A két erőmű párhuzamos működése révén az energiaellátás nagymértékben folytonos. A kísérlet kettős célja: a nagy napenergiaerőművekben alkalmazható fotocellamezők üzemeltetéJon Feb Mór Apr Moj.Jun. Júl Aug S;eo,Okf NovOec. se, amelyekkel a beruházási és üzemi

1

költségek csökkenthetők; továbbá egy —napállást követő — fotocellarendszer működőképességének, üzemi és karbantartási költségeinek vizsgálata. A napsugárzás fotonjai a félvezetőkben elektronokat eltalálva, azokat kimozdítják a helyükből. Az így keletkezeti clektronlyuk-párok a cella két oldala felé vándorolva villamos feszültséget hoznak létre. A cella alsó és felső érintkezőire áramkört lehet kapcsolni. A napcellákban előállítóit egyenáramot váltóirányítók váltakozó áramú energiává alakítják. Ezt transzformátoron át táplálják a 15 kV-os hálózatba. Az erőműben két, egyenként 450 kW-os, állandó helyzetű, továbbá egy 100 kW-os, napállási követő fotocellamező van. A 450 kW-os mezők egyike a német NUKEM cég hagyományos napelemeiből áll, amelyeket gyantával rögzítenek két üveglap közé, így az időjárás befolyása nagymértékben kiküszöbölhető. A másik 450 kW-os, valamint a 100 kW-os mező 17%-os hatásfokú, BP típusú Satum cellákból áll, amelyek érintkezőit lézersugárral gravírozzák be, ezáltal nagyobb aktív felület jön létre. 152

Az erőműben két 450 kW-os, tirisztor vezérlésű, a szokásosnál kedvezőbb árú és megbízhatóbb váltóirányíló van. A 100 kW-os mező egy szigetelőréteges, bipolártranzisztoros váltóirányítóhoz csatlakozik, amely a teljesítményelektronika egyik legkorszerűbb rendszere, és nagy frekvenciával működve, cosíp = 1 fázistényezőjű áramot szolgáltat. Az Összesen 900 kW teljesítményű fotocellamczők 1 év alatt 1419 MWh, míg a 100 kW-os mező 187 kWh villamos energiát termeltek. A napsugárzás évi átlagos értéke 4,4 kWh/m /nap volt. Az ellenőrzés és irányítás 128 mérő-, irányító- és ellenőrzőcsatornával történik, amelyeket másodpercenként kérdeznek le. Minden 10. másodpercben mért értékeit 3 napig tárolják (a karbantartási munkák érdekében). A kísérleti rendszer kiválóan igazolta az újfajta, nagy hatásfokú napcellák, a nagyfelületű egységek, a váltőirányítők használatát, és ezáltal a spanyolországi tapasztalatok alapján tervezett, napállást, követő rendszerek alkalmazásának jogosultságát. {Forrás: Személyes látogatás a Toledo P. V. naperőművében, és az ott kapott tájékoztató, 1996. szeptember 26-án.) Dr. Sibalszky Zoltán

ElectronicAsia kiállítás Hongkongban A Messe München vállalat leányvállalataival együtt 3997 októberében Hongkongban megrendezi az ElectronicAsia szakkiállítást és vásárt. A térség országainak (Dél-Korea, Tajvan, Kína, Japán, Hongkong) és Délkelet-Ázsiának elektronikai ipara 1995—96ban 11%-kal nőtt (a világátlag 7%), és a világ termeléséből 52%-ban részesedik. Ennek kíván a jövőben bemutatója lenni az ElcctronicAsia kiállítás. (Presse-Information, Messe München, Aug. '96) Dr. Sibalszky Zoltán ELEKTROTECHNIKA

Konferencia AII. Nemzetközi Nyári Egyetem a nagyhőmérsékletű szupravezetés témakörében

ANyári Egyetem Szervező Bizottságának tagjai, dr. Bánkúti József (ELTE), dr. Vajda István (BME) és Szalay András (Melalltech Kft.) a sikeres rendezvényt a Diamond Congress Kft. közreműködésével, a FEFA és az OMFB támogatásával tudták megvalósítani. A Nyári Egyetem népszerűsítéséhez nagymértékben hozzájárult hazai vonatkozásban a „Szupravezetők és alkalmazásaik" megnevezésű MEE Elnökségi Munkabizottság aktivitása, nemzetközi szinten pedig a Prof. Dr. A. G. Mamalis által vezetett International Superconductivity Society.

1996. július 13. és 20. között tartották meg Egerben, a Hotel Flóra épületében a nagyhőmérsékletű szupravezetéssel foglalkozó II. Nemzetközi Nyári Egyetem (2n International Summer School on High Temperature Superconductivity) előadásait. Miként az egy évvel ezelőtti hasonló témakörű tudományos összejövetelen, inind a szakmai ismeretek bővítése, mind a partnerek együttműködése területén ismét jelentős eredmények születtek. A Nyári F.gyetem közel ötven résztvevője számára a nagyDr. Göbl Nándor okl. villamosmérnök, a MEE tagja hőmérsékletű (Tkiiiikus > 77 K) szupravezetés (HTS) elméletének és gyakorlatának meghívott kiválóságai tartottak egyetemi szintű oktatást a következő témákban. Baráti szakmai eszmecsere a műszaki /. Anizotrópia és nagymértékű fluktuáció a réz-oxid szupraproblémamegoldásról vezetőkben. A MEE BME Helyi Szervezete háromnapos előadás-sorozatot 2. Higanyalapú, nagyhőmérsékletű, szupravezető egykristárendezett „Az ötlettől a megvalósításig — Gondolatok a mérlyok és a nagynyomású gázos eljárással készített vékonyrétenöki problémamegoldásról" címmel 1996. március 15—17. gek fizikai és kémiai jellemzői. között Lillafüreden, a Palota Szállóban. 3. Az adalékok és az adalékmentes talliumalapú szupravezeA napjainkban is rendkívül időszerű témakör dr. Lukács tők készítése, kristályszerkezete és jellemzői. József akadémikus ismertette a reá jellemző könnyen érthető és 4. A fény hatása a nagyhőmérsékletű szupravezetőkre. lényegre utaló stílusban, műszaki és tudományos munkásságá5. A nagyhőmérsékletű szupravezetők Mossbauer-spektnak számos gyakorlati tapasztalatával és elméleti következtetéroszkopiás jellemzése. sével kiegészítve. A több részből álló előadásában az emberi 6. A nagyenergiájú részeeskesugárral kezelt nagyhőmér(reális, autikus és patologikus) gondolkodási módokból kiinsékletű szupravezetők tulajdonságainak változása és módosudulva a mérnöki feladatok általános megoldási módszereit lása. elemezte különböző szempontokból. 7. Magnetooptikai leképezés/megjelenítés alkalmazása a A meghívott előadók {dr. Krómer István, dr. Marosfalvi nagyhőmérsékletű szupravezetők tanulmányozásában. János, Szaplonczay Pál, dr. Tóth Judit és dr. Vajda István) a 8. Mágneses lebegtetés nagyhőmérsékletű szupravezetőkműszaki környezetben alkalmazható problémamegoldások kükel: kísérletek és modellezés. lönböző módszereit a gazdasági szempontok és a piaci igények 9. A nagyhőmérsékletű szupravezetők készítése dinamikus hatásainak figyelembevételével ismertették. Miután a felsorolt eljárással. előadókat szakterületük elismert művelőiként tartják számon, 10. Nagy hőmérsékletű szupravezető huzalok fejlesztése és az összejövetel lényeges jellemzője volt, hogy a megoldási alkalmazásuk a villamos iparban. eljárások elemzésére a gyakorlatban megvalósított sikeres és 11. A nagyhőmérsékletű szupravezetés nagyméretű alkalmasikertelen fejlesztések tapasztalatainak birtokában került sor. zásai. Az eszmefuttatások során nyilvánvalóvá vált, hogy a reális Az elhangzott előadásokat jegyzet formájában (Tcxt Book) mérnöki előregondolkodás a felmerülő műszaki feladatok megis megjelentette a Szervező Bizottság. oldását nagymértékben elősegítő tényezők egyike. A kötetlen A Nyári Egyetem résztvevői mintegy harminc dolgozattal beszélgetések megerősítették azt a véleményt, hogy egy gyajárultak hozzá a nagyhőmérsékletű szupravezetéssel összefügkorlati feladatnak nemcsak egyetlen megoldása van, hanem gő kérdések megválaszolásához. több lehetséges megoldási változata is létezik, amelyek mindAz egyhetes kurzus nemzetközi oktatói közössége: Prof. Dr. W. K. Chu (Texas University, USA); Prof. Dr. L I. egyikére kötelező elvégezni a lehetséges vagy az ésszerűen megengedhető hibaparamélcrek vizsgálatát a helyes döntés Chubraeva (All-Russia Research Institute of Electrical érdekében. Machinery, St. Petersburg, Russia); Prof. Dr. A. Grishin (Royal Inslitutc of Technology, Stockholm, Swcdcn); Prof. Dr. G. Az előadás-sorozat dr. Halász Sándornak, Í*Z ülésszak háziGritzner (Johanncs Kepler Univcrsitat, Austria); Prof. Dr. A. A. gazdájának szavaival élve, a résztvevők számára nagyon tanulHamalaway (Menofia University, Cairo, Egypt); Prof. Dr. T. H. ságos volt, és jó példát mutatott az együttgondolkodás hasznosJohansen (University of Oslo, Norway); Prof Dr. K. Kitazawa ságára. (University of Tokyo, Japán); Prof. Dr. J-P. Locquet (IMB, A MEE által patronált rendezvény sikeréhez a Magyar Zürich, Switzcrland); Prof. Dr. R. Laiho (University of Innovációs Szövetség és a Villamosenergiaipari Kutató Turku, Finland); Prof Dr. A. G. Mamalis (National Technical Intézet támogatása, a Szervező Bizottság {dr. Tóth Judit és dr. Univcrsily of Athcns, Greece); Dr.-lng. G. Papst (American Vajda István), és a Diamond Congrcss Kft. jó munkája is Superconductor Europe GmbH, Kaarst, Germany); ProfDr. K, hozzájárult. Przybylski (Acadcmy of Mining and Metallurgy, Cracow, Poland); Prof. Dr. T. Terai (University of Tokyo, Dr. Göbl Nándor Japán). okl. villamosmérnök, a MEE tagja 154

ELEKTROTECHNIKA

Villamos fogyasztóberendezések

A felvonók és mozgólépcsők ellenőrző vizsgálatainak állami szakhatósági felügyeleti rendje és annak változása a privatizációs folyamatban Lakits Gábor I. Az előzmények áttekintése Magyarországon a felvonók hatósági ellenőrzése közel száz éves múltra tekinthet vissza. Jelenleg „A felvonók létesítéséről, üzemeltetéséről és ellenőrzéséről" a 17/1973. ÉVM (V. 15.) számú miniszteri rendelet intézkedik. Ez a korábbi felvonó-ellenőrzési gyakorlatot nem változtatta meg, csak korszerűsítette. A rendelet a felvonók mindenfajta szakmai felülvizsgálatára az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetet (a továbbiakban: ÉMI) jogosította fel. Ez tette lehetővé, hogy az EMI — mint a minisztérium bázisszerve — folyamatosan lássa el a felvonók üzembe helyezési-, időszakos-, és az éves fő-vizsgálatait is. Alapvetően az ÉMI szakértői véleménye volt szükséges fellétele annak, hogy a területileg illetékes Tanács VB — mint az elsőfokú építésügyi halóság — kiadja egy felvonó használatbavételi engedélyét. A rendelet 12. § (l)-(2) bekezdésében az ÉMI-t nem csak feljogosította, de egyben kötelezte is a vizsgálatok elvégzésére. A munka anyagi fedezetet az által teremtette meg, hogy az Üzemeltetőket a 7. § (3) bekezdésben kötelezte: a vizsgálatokat az ÉMI-nél rendeljék meg, s ennek alapján az ÉMI az elvégzett munkát az üzemeltető felé — hatóságilag jóváhagyott díjtétel alapján — számlázza le. Azt, hogy ez a rendszer alapvetően jól működött, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a felvonókkal kapcsolatos balesetek száma húsz év alatt a negyedrészére esett vissza, miközben a felvonók száma a két és félszeresére emelkedett. A baleseti ráta tehát fajlagosan egy tizedrésze a korábbinak. (Sajnálatos módon évente egy-egy halálos baleset általában még így is előfordul.) A rendelet kiadása óta az ÉVM egyértelmű jogutód nélkül megszűnt, de a felvonókkal kapcsolatos jogi szabályozás hatályban maradt. Feladatait — a felvonók tekintetében — részben a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (továbbiakban: KTM), részben pedig az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (továbbiakban: IKM*) vette át. A KTM és IKM miniszterek között olyan megállapodás született, hogy a felvonó létesítése a KTM hatáskörébe, míg a felvonó biztonságtechnikája az IKM felügyelete alá került, és így az ÉMI feletti felügyeleti jogkört is ennek megfelelően közösen látják el. Azt csak a teljesség kedvéért említjük meg, hogy az előírások változása során a jogalkotók a mozgólépcsőket is „felvonónak" minősítették, így az ellenőrzési rendszer rájuk is kiterjed. Lakits Gábor üzemmérnök, a MEE tagja, az ÉMI Rl. ellenőrző vezető felvon ószakétlője A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Felvonó Munkabizottsági ülésén 1996. április 11-én elhangzónak alapján. •"Jelenleg: Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, IKIM

1997. 90. évfolyam 4. szám

II. A felvonók és mozgólépcsők ellenőrzési rendszerének változása 1990-1995 között A Magyarországon 1990-től elkezdődött gazdasági privatizációs változások nem kerülhették el az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet Felvonóvizsgáló Állomását sem. 1991-ben az EMI és a németországi TÜV Bayern tárgyalásokat kezdett a kél cég együttműködéséről, esetleges fúziójáról. Ennek eredményeként 1993-ban ve gyes vállalat jött létre EMI-TÜV Bayern Kft. néven, s ennek része lett a Felvonóvizsgáló Állomás is. E változások hatására az EMI főigazgatója 1993 májusában, 186/93. számú MEGHATALMAZÁS-ával feljogosította az ÉMI-TÜV Bayern Kft. Felvonóvizsgáló Állomását, hogy a felvonók tekintetében a 17/1973. (V. 15.) számú rendeletnek megfelelően, mind a vizsgálatok elvégzésében, mind a jegyzőkönyvek összeállításában eljárjon, de az iratok kiadmányozási jogkörét magának tartotta fenn, mint állami szakhatósági szervezet. Az iratok kiadmányozásával az ÉMI saját állományában lévő ellenőrző vezető felvonószakértő üzemmérnökét bízta meg.

III. Az ÉMI-TÜV Felvonóvizsgáló Állomás akkreditálása és az EMI Rt 1996. januári megalakulása AZ ÉMI-TÜV Bayern Kft. Fel vonó vizsgáló Állomása 1995 júniusában kérvényezte a HUNAC Magyar Akkreditálási Bizottságánál az Akkreditált Felvonóvizsgáló Laboratórium címet. A minősítő bizottság tagjai az MSZH, az Országos Mérésügyi Hivatal, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, és a BME képviselőiből tevődtek össze. A Felvonóvizsgáló Laboratórium Minőségügyi Kézikönyve alapján a HUNAC minősítő bizottsága helyszíni szemlét tartott. Ennek alapján 1995. szeptember 20-án kiadta az 501/0222 számú AKKREDITÁLÁSI OKIRATOT az ÉMI-TÜV BAYERN Minőségügyi és Biztonságtechnikai Kft. Felvonóvizsgáló Laboratóriuma számára: a laboratórium megfelel az MSZ EN 45001 követelményeinek, és így — Magyarországon elsőként — elismeri cs független akkreditáló szervezetként tanúsítja, hogy e laboratórium alkalmas felvonók, mozgólépcsők, mozgójárdák, színpadtechnikai berendezések és egyéb állandó telepítésű emelők építőipari alkalmassági vizsgálatára. Ezzel egyidejűleg az ÁPV Rt. Igazgatósága, 1995. december 31-i fordulónappal az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetet (ÉMI) ÉPÍTÉSÜGYI MINŐSÉGELLENŐRZŐ INNOVÁCIÓS 155

Villamos fogyasztóberendezések Rt.-vc (EMI Rt.), az Építéstudományi Intézetet (ETI), ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI INNOVÁCIÓS Kft.-vé (ÉTI Kft.) alakította át. Az EMI Rt. az előd intézetnek — az ÉMI-nck — teljeskörűen jogutódja, így folytatólagosan birtokosa mindazoknak a jogosultságoknak és kötelezettségeknek, amelyekkel jogszabályok a korábbiakban az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetet felruházták. A felügyeletei gyakorló minisztériumok felszólították az ÉMI Rt.-t, hogy különítse el a HATÓSÁGI jellegű ÁLLAMI feladatokat a SZAKMAI, SZAKINTÉZETI feladatoktól. Az EMI Rt. vezérigazgatója ennek megfelelően a belső együttműködési és döntéshozatali feltételeket és jogszabályokat következőkben határozta meg: — a HATÓSÁGI feladatokat ellátó szervezeti egység a MINŐSÉGÜGYI IGAZGATÓSÁG (ÉMI-MIG). — a SZAKINTÉZETI tevékenységeket a TUDOMÁNYOS IGAZGATÓSÁG (ÉMI-TIG) látja cl. Az ÉMI-MIG kiemelt tevékenységei: 1. Építőipari Engedélyezési feladatok (ÉAB kiadása) 2. Nyilatkozatok és engedélyezések nukleáris létesítményekre 3. A forgalomba hozatalt megelőző előzetes minőségvizsgálat egyes építési és építőipari termékekre 4. Nyilatkozatok a veszélyes hulladékok ügyeiben 5. Javító-karbantartó szolgáltatások minőségvédelmi körében szakvélemények kiadása 6. Felvonóval és mozgólépcsővel kapcsolatos tevékenységek A kiemelt tevékenységek alapját az EMI vagy más bevont szervezet szakmai munkái és annak dokumentumai képezik, a leírtakat — értelemszerűen — az ÉMI-TÜV Bayern Kft. érintett egységeinél is érvényre kell juttatni.

IV. Az állami szakhatósági felügyeleti ellenőrzés 1995. évi tapasztatai Az ÉMI — mint állami intézet — és az ÉMI-TÜV Bayern Kft. Felvonóvizsgáló Állomása (továbbiakban: TÜV-FVÁ) 1995 februárjában MEGÁLLAPODÁST kötött egymással az új szervezeti kérdések, egymás közötti jogosultságok és jogosítványok kérdéseiben. Az ÉMI a TÜV-FVÁ által előkészítet iratokat és az elvégzett vizsgálatokat ellenőrzi, valamint szúrópróba szerint helyszíni vizsgálatokat tart. Együttes fővizsgálatokat végez cl a TÜVFVÁ lerületes felvonószakértőivel, ill. helyszíni UTÓELLENŐRZÉSEKET lát el. Az első esetben a felvonószakértő vizsgálatának SZAKSZERŰSÉGET, rníg az utóellenőrzések esetén a felvonók üzemeltetési körülményeit — az A, B, C feltételi rendszeri (Alkalmazotti, Berendezési, Certifikálási feltételek) — és az ezekre tett megfelelő felvonószakértői intézkedéseket ellenőrzi. Az ÉMI ellenőrzési tapasztalatai súlyos mulasztásokat nem tártak fel. amit részben az is bizonyít, hogy 1995-ben nem volt halálos fel vonós baleset, amíg a korábbi években sajnálatosan 1-2 baleset előfordult. Észrevételezte, hogy a privatizációs változások következtében rendkívül megnehezedtek a helyszíni vizsgálati körülmények, pl. a házfclügyelŐségek megszűntek, az epületek az IKV-lől magántulajdonba és lezárásra kerültek, a helyszínen nincs felhatalmazással híró közös képviselő stb. 156

V. Összefoglalás A privatizációs folyamatok során — különösen akkor, amikor életvédelmi, vagy egyéb alapvetően hatósági jellegű feladatok ellátásáról van szó — mindig gondot okoz, hogy az nem szolgáltatható ki a versenyszférának. Ugyanakkor nem kívánatos az, hogy olyan monopolhelyzetek jöjjenek létre, amelyek extraprofitot biztosítanak valamely szervezet számára. A kérdés végleges és megnyugtató rendezéséig a törvényalkotásnak még igen sok feladatot kell megoldania (nonprofil törvény, felvonó rendelet korszerűsítése, az európai felvonó direktívák bevezetése, az európai szabványok honosítása stb.). Örvendetesnek tartjuk, hogy a jelenlegi előírások talaján létrejött az európai szabályozásnak megfelelő, a korábbi centralizáltnál megosztottabb, de ugyanakkor nem szétzilált biztonságtechnikai ellenőrzési rendszer, ahol a hatósági jogkört és a tanúsítást a rendeleti úton notifikáll ÉMI Rt,, míg a vizsgálatokat az akkreditált ÉMI-TÜV Felvonóvizsgáló Állomás látja el.

Hírek Budapest, 1997. január 15. — Az Optotrans Kommunikációs Rt. és a Rolitron Informatika Rt. bejelentette, hogy a kél cég egyesül. Két nyereséges, önállóan is igen eredményes, a maga területén piacvezető magyar kommunikációs, ill. informatikai cég egyesíti erőit, létrehozva ezáltal a legnagyobb és legtőkeerősebb hazai rendszerintegrátor vállalatot. A nagyobb tőkeerő lehető teszi olyan új projektek, üzletágak beindítását is, amire a két cég egyenkénl nem lett volna képes. Az új cég stabilitását és versenyképességét jelzi, hogy még 1997 első telében tő/.sclén vállalja a megmérettetést, elsőként a magyar informatikai vállalkozások, közül. R.B. A BCC 1997. február 13-i rendezvényén Unyi Gábor, a COMFORT Kft. ügyvezető igazgatója ismertette, hogy cége, amely 19y()-ben alakult, már több, mint 4 éve l'oglaikozik a U.S.ROBOTICS modemekkel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a U.S.ROBOTICS hazai piaci részesedése ma is jóval nagyobb, mint amit a U.S. ROBOTICS ismert, hisz műszakilag nem megfelelő modemek, illegális csatornákon különböző országokból kerül forgalomba, a hivatalos árak alatt, jóval olcsóbban. A U.S. ROBOTICS németországi részlege három hónappal ezelőtt kapta meg a belső átszervezést követően a kelet-európai országokat, ahol saját leány vállalatként is jelen akar lenni, ezzel is elősegítve azt, hogy a piaci részesedése minél nagyobb lehessen. Keresi az új leheiöségeket, az OEM megoldásokat. Nagy valószínűséggel az 56 Kbps sebességű termékeket Európában a CEBIT-en lehet látni először. A COMFORT Kft. ezt követó'en az IFABO Budapest kiállításon kívánja bemutatni az év szenzációját. R. B.

A NOKIA 9111 Kommunikátor nyerte el a GSM MoU Újítási Díját A Nokia forradalmian új kommunikációs eszköze, a Nokia 9000 Kommunikátor nyerte el 1997-hen a GSM Innovációs Vüágdíjaí, amit a franciaországi Cannes-ban megtartott GSM Világkonferencián adlak át. A díjnak különleges jelentősége! ad, hogy a kongresszus 2300 szakember résztvevőjét képviselő zsűri tagjai titkos szavazással döntütlek a győztest illetően. A világ egyik vezető nemzetközi távközlési cége, a Nokia eladásainak ériéke 1996-ban elérte a 39,3 milliárd finn márkái (8,4 milliárd USD). A finn cég 31 ezer alkalmazónál foglalkoztat. A mobiltelefonul úttörőjeként a Nokia a világ második legnagyobb mobiltelefon-gyártója, és a digitális mobiltelefon-hálózatok vezető szállítója. A Nokia fejlett átviteltechnikái rendszerekei és hozzáférési hálózatokat, multimédia berendezéseket, műholdas- és kábelvcvőkct, valamint más, távközléssel kapcsolatos termékekel kínál. R.B. ELEKTROTECHNIKA

Szabványosítás

Az MSZIEC 255 (Erősáramú relék) szabványsorozat honosítása Hanti Jenő

Az MSZ IEC 255 szabványsorozat az erőművekben, transzformátorállomásokban használatos, a közép- és nagyfeszültségű berendezések zárlat- és egyéb rendellenes üzemállapot elleni védelmére szolgáló erősáramú relékre, úgymint mérő-, segédés időrelékre, védelmi készülékekre és automatikákra vonatkozó termékszabványokat tartalmazza.

Előzmények Korábban erősáramú relékre vonatkozó követelményeket az MSZ 9245:1952 írta elő. Ennek utolsó módosítása 1980-ban jeleni meg, és csak fogalommcghatározásokat tartalmazott. Maguk a követelmények ágazati szabványokba kerültek KGSZ 45.3121-72 Hálózatvédelmi relék és kioldok, követelmények, vizsgálatok és KGSZ 45.3122-72 Hálózatvédelmi és automatizálási elektromágneses segédrelék. Követelmények, vizsgálatok címen. A 80-as evek végére az elektronikai iparban bekövetkezett fejlődés hatására az erősáramú relék felépítése is jelentősen megváltozott. Megjelentek az elektronikus, digitális mérőrelék, védelmi készülékek, automatikák. A régi hazai szabványok követelményei csak elektromechanikus relékre vonatkoztak. Szükségessé vált az elektronikus, digitális relékre vonatkozó követelmények, vizsgálatok szabványosítása. Ez az igény akkor jelentkezett, amikor megkezdődött a szabványosítás rendszerének átalakulása hazánkban. Míg korábban a magyar szabványok alapjául a KGST szabványok szolgáltak és alkalmazásuk kötelező volt, a rendszerváltás után a szabványok kötelező volta megszűnt, és előtérbe került a hazai szabványoknak a nemzetközi, később az európai szabványokkal való harmonizálása. Ezért az elavult erősáramú relészabványok helyett nem készült újabb nemzeti szabvány, hanem a szakterületre vonatkozó nemzetközi szabványok fordítása kezdődött meg, amely jelenleg is folyamatban van. Időközben az erősáramú relékre vonatkozó IEC 255 sorozat egyes részeit a CENELEC harmonizálta, ezek a részek már MSZ EN szabványként jelennek meg. Az IEC 255 szabványsorozat honosítását a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság Országos Villamos Rclévédclmi, Automatika és Mérésszolgálata (MVM Rt. OVRAM) kezdeményezte, és végzi a Szabványügyi Testület II. Szabványosító (Villamossági) Főosztályának segítségével. Időközben megalakult egy — a védelem-automatika szakterülettel foglalkozó IEC TC-knek megfelelő — Műszaki Bizottság a Villamos Művek Üzemi Szabályzata alapján dolgozó Relévédelmi Műszaki Bizottság azon tagjaiból, akik tagjai a Magyar Szabványügyi Testületnek. A későbbiekben ez a Műszaki Bizottság Httiiti Jeiu'í főmunkatárs laboratóriumvezető, MVM Rí. OVRAM Szakmai lektor: Zerényi József

1997. 90. évfolyam 4. szám

fogja tartani a kapcsolatot az IEC TC 94- és TC 95-te!, és folytatja az MSZ IEC 255 szabványsorozat honosítását. Az IEC 255 szabványsorozat készítését az IEC TC 41 kezdte meg. ATC 41-nek két albizottsága volt, az SC 41A a kapcsolórelékkel, időrelékkel, az SC41B a mérőrelékkel, védelmi készülékekkel foglalkozott. 1994-ben a TC 41 -bői két külön műszaki bizottság, a TC 94 és TC 95 létesült. A TC 94 a kapcsolóreléket, időreléket, a TC95 a mérőreléket, védelmi készülékeket szabványosítja.

Az MSZ IEC 255 sorozat eddig megjelent részei MSZ IEC 255-1-00:1994 Erősáramú relék. Segéd-és időrelék. [Az MSZ 9245-1:1976 és az MSZ 9245-1 -1976 M (1980) helyett] A szabvány a kapcsolórelékre és időrelékrc vonatkozó követelményeket és vizsgálatokat tartalmazza. Az IEC 255-1-00 vonatkozik a védelemtechnikában használt segéd- és időrelékre és egyéb ipari relékre is. Ezt a szabványt IEC TC 94 átdolgozta, helyette két külön szabvány készült. A kél szabvány jelenleg szavazásra van bocsátva, az IEC 1810-1 a kapcsolórclékre, az IEC 1812-1 az időrelékre vonatkozik. A két új szabvány álla! megfogalmazott követelmények nem térnek el a régi szabványban leírtaktól, csak kiegészültek az új típusú relékre vonatkozó előírásokkal. Az IEC TC 94 az új szabványok alkotása során teljesen elhatárolja magát a TC 95 által kiadott szabványoktól, a kapcsolórelékre vonatkozó szabvány nagyrészt készülékbe beépíthető ún. elemi relékkel foglalkozik, az időrelékre vonatkozó szabvány elektromágneses zavarvizsgálati követelményei nem egyeznek meg a TC 95 mérőrelékre és védelmi készülékekre vonatkozó követelményeivel. Ezért az IEC TC 95 angol javaslatra tervezi a védelmi segéd- és időrelékre vonatkozó új szabvány kidolgozását. MSZ IEC 255-3:1995 Erősáramú relék. 3. rész: Függő vagy független késleltetésű mérőrelék egy bemeneti gerjesztő mennyiséggel MSZ IEC 255-5:1994 Erősáramú relék. 5. rész: Szigetelésvizsgálatok A szabvány „szigetelésvizsgálatok" címen az erősáramú relékre vonatkozó szigetelési szilárdság- és lökőfcszültségvizsgálatokat írja le. Eredetije, az IEC 255-5:1977 jelenleg átdolgozás alatt van. MSZ IEC 255-6:1992 Erősáramú relék. Mérőrelék és védelmi készülékek Mivel e szabványt a CENELEC harmonizálta, az MSZT kiadta európai változatát is MSZ EN 60255-6:1996 6. rész: Mérőrelék és védelmi készülékek címmel. Az európai szabvány az eredetihez képest néhány kiegészítési tartalmaz, lényegileg nem különbözik tőle. A szabvány a címében foglalt relékre

157

Szabványosítás vonatkozó általános követelményeket és vizsgálati eljárásokat tartalmazza, hivatkozik az TEC 255 sorozat több részére. MSZIEC 255-11:1992 Erősáramú relék. Mérőrelék egyenáramú tápfeszültségének kimaradásai és váltakozó áramú összetevője (hullámossága) MSZIEC 255-16:1995 Erősáramú relék. 16. rész: Impedanciareték MSZIEC 255-20:1991 Erősáramú relék. Védelmi rendszerek MSZIEC 255-21-1:1993 Erősáramú relék. 21. rész: Rezgés-, lökés-, rázás- és földrengés-állósági vizsgálatok mérőreléken és védelmi készülékeken. Első főfejezet: Rezgés vizsgál átok (szinuszos) MSZIEC 255-21-2:1993 Erősáramú relék. 21. rész: Rezgés-, lökés-, rázás- és földrengés-állósági vizsgálatok mérőreléken és védelmi készülékeken. Második főfejezet: Lökés- és rázásvizsgálatok MSZ EN 60255-21-3:1995 Erősáramú relék. 21. rész: Rezgés-, lökés-, rázás- és földrengés-állósági vizsgálatok mérőreléken és védelmi készülékeken. Harmadik főfejezet: Földrengés-állősági vizsgálatok Ez a szabvány már MSZ EN-ként jelent meg, mert honosítása közben a CENELEC harmonizálta. MSZIEC 255-22-1:1994 Erősáramú relék. 22. rész: Villamos zavarvizsgálatok mérőreléken és védelmi készülékeken. Első fejezet: Vizsgálat 1 MHz-es csillapított rezgések sorozatával MSZ IEC 255-22-2:1994 Erősáramú relék. 22. rész: Villamos zavarvizsgálatok mérőreléken és védelmi készülékeken. Második főfejezet: Elektrosztatikus kisülés-vizsgálatok Ez a szabvány az IEC 801 -2: I984-en alapul. Az IEC 801 -2-t az IEC TC 65 átdolgozta és újra kiadta 1991-ben. Az IEC 255-22-2-t az IEC TC 95 átdolgozta és az elkészült új szabvány jelenleg szavazás alatt van. MSZ IEC 255-22-3:1993 Erősáramú relék. 22. rész: Villamos zavarvizsgálatok mérőreléken és védelmi készülékeken. Harmadik főfejezet: Zavarvizsgálatok sugárzott elektromágneses térben Az IEC 255-22-3 alapjául szolgáló IEC 801-et az IEC TC 77 átdolgozta és IEC 100-4-3 számmal kiadta. Az IEC TC 95 ennek megfelelően megkezdte az IEC 255-22-3 átdolgozását is. MSZ IEC 255-22-4:1995 Erősáramú relék. 22. rész: Villamos zavarvizsgálatok mérőreléken és védelmi készülékeken. Negyedik főfejezet: Zavarvizsgálat gyors tranziensekkel A 22. rész tartalmazza az erősáramú reléken elvégzendő elektromágneses zavarvizsgálatok leírását. Ezek a vizsgálatok az IEC 801 szabvány előírásain alapulnak és ezért ez a rész hivatkozik is ezekre. Az IEC 801-et az TC 65 dolgozta ki termékszabványként, és a TC 77 átdolgozva kiadta alapszabvány gyanánt IEC 1000-4-1,2,3,4 számmal. Az IEC 1000-1 egyes részeit a CENELEC harmonizálta és megjelentette EN 61000-4 számozással.

Nemzetközi Elektrotechnikai Szótár Ugyan nem tartozik az MSZ IEC 255 sorozatba, de a relévédelem-automatika szakterülethez szorosan kapcsolódik a Nemzetközi Elektrotechnikai Szótár két kötete. 158

MSZ IEC 51(446) Nemzetközi Elektrotechnikai Szótár. 446. kötet: Erősáramú relék Ez a kötet a kapcsolórelékkel, időrelékkel, védelmi relékkel kapcsolatos fogalom meghatározásokat tartalmazza eredetileg francia, angol és orosz nyelven, a honosított változat magyarul is leírja ezen fogalmakat. Az IEC TC 94 és TC 95 át kívánja dolgozni oly módon, hogy a kapcsolórelék és időrelék, valamint a mérőrelék fogalommeghatározásai külön kötetbe kerüljenek. MSZ IEC 50(448) Nemzetközi Elektrotechnikai Szótár. 448. kötet: Villamosenergia-rendszerek védelme E kötet honosítása is befejeződött. A védelem-automatika rendszerekkel kapcsolatos fogalmak meghatározásait tartalmazza francia, angol, orosz és magyar nyelven.

Befejezés Ugyancsak nem az IEC 255 számozást viseli az IEC 1733-1, bár az IEC TC 95 adta ki. Az IEC 1733 szabványsorozat az erőművekben, transzformátorállomásokban üzemelő védelmi készülékek és a helyi irányítástechnikai rendszerek közötti csatlakozófclülctek szabványosításával foglalkozik. Eddig megjelent első része a fogaiommeghátárazásokat és az általános követelményeket tartalmazza. Az IEC 1733-1 honosítása jelenleg folyamatban van. Az IEC TC 95 az IEC 255 szabványsorozat egyes részeinek átdolgozását folyamatosan végzi és kiad új részeket is. A Magyar Szabványügyi Testület a TC 94 és TC 95-nek megfelelő magyar Nemzeti Műszaki Bizottsággal követi az IEC TC 94 és TC 95 tevékenységét, és a megjelent új szabványokat folyamatosan honosítja a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság támogatásával.

Hírek A német RWE és VEBA szövetségre léptek Az együttműködés létrehozásakor hangsúlyozták a távközlés jelenlegi és jövőbeni szerepét mint növekedési húzóágazatét: a mostani 60 Mrd DM éves forgalom Németországban — a szakértők véleménye szerint — a következő években kereken 100 Mrd DM-re fog nőni. 1998. január l-jétől a piacot teljes mértékben liberalizálni fogják, vagyis az minden ajánlattevő részére szabaddá válik. Nem csoda tehát, hogy erős készülődés tapasztalható a piacot jelenleg uraló Német Telecom jövőbeli versenytársainál. {Stwmthemen, 11/16) Dr. F. M.

Az INMARSAT 3 sorozat 2. műholdja megkezdte működését Az INMARSAT 3 sorozat 2. műholdját 1996. szeptember 6-án lőtték fel Bajkonurból. Az új műhold az eddiginél 8-szor nagyobb teljesítőképességű, és a szárazföldek 80%-án használható távközlésre, hírközlésre és navigációra. Az INMARSAT 3 sorozat összesen 5 műholdból áll majd. A következőt 1996 decemberében lövik fel. Ahálózat 79 tagország 38 állomásából áll, amelyek 66 000 előfizetőt látnak el 135 országban. (INMARSAT News, Sept. '96) Dr. S. Z ELEKTROTECHNIKA

Egyesületi élet Tájékoztató Egyesületünk Tisztújító Közgyűlését 1997. november 28-án tartja. Az Alapszabálynak 7. fejezetét szó szerint idézzük: 7. Választott tisztségviselők 7.1. Az Egyesület alábbi tisztségviselőit a Közgyűlés választja 3 év időlartajnra, tle legfeljebb kél egymást követő ciklusra 7.1.1. az Egyesület elnöke, és főtitkára, 7. í 2. az Egyesületi Elnökség tagjai, 7.1.3. az Ellenőrző Bizottság elnöke, 5 tagja és 2 póttagja, 7.1.4. az Etikai Bizottság elnöke, 5 tagja és 2 póttagja, 7.1.5. az Egyesületi Tanács elnöke. E tisztségekre az Alapszabály 5.2. szerint az Egyesület rendes tagja jelölhető és megválasztható, ha a jelölést elfogadta. A jelenlegi választott tisztségviselők a következők:

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 68. Közgyűlésén, 1994. november 25-én megválasztott tisztségviselők Egyesület elnöke: Di: Krómer István Egyesület főtitkára: Balázs Péter Egyesületi Tanács elnöke: Hatvani György Bizottságok elnökei: Gazdasági: Núnási András Nemzetközi kapcsolatok: Reguly Zoltán Propaganda és kiállítási: Morva Marius Szervezési: Paluska Zoltán Tudományos és oktatási: Dr. Tóth Judit Ellenőrző bizottság: elnök: Dr. Horváth József lagok: Dr Bán Antal, Mátyás László, Sipos Miklós, Szttcs György

Ajánlás a választandó tisztségviselőkkel szembeni elvárásokra A tisztségviselő-választás igen jelentős, az Egyesület életéi alapvetően befolyásoló esemény. Különösen a jelenlegi, dinamikusan átalakuló világunkban kiemelt jelentőségű, hogy az új körülményekhez gyorsan alkalmazkodni tudó, a kor követelményeit helyesen felismerő, Egyesületen belül tekintélyt és közbizalmat élvező vezetőség megválasztására kerüljön sor. A Jelölő Bizotlság a jelölés demokratizmusát nem csorbítva, sőt azt minél inkább kiszélesítendő, ajánlást állított össze az egyes választandó tisztségek betöltéséhez súlypontinak ítélt személyiségi és kvalifikációs jellemzőkre. Ezzel remélünk segítségei nyújtani mind a jelölési javaslatokat adó egyéni tagjaink és tagszervezeteink, mind a jelölési felkérést elfogadni szándékozó tagtársaink számára.

1. Általános szempontok 1.1. A választandó tisztségviselőktől elvárható: - az Egyesület iránti elkötelezettség; — minimálisan 5 év lagság; — ismertség az Egyesületen belül; - aktivitás az egyesületi életben; - lehetőség arra, hogy főtevékenysége mellett a tisztség betöltésére kellő időt és energiát fordíthasson. 1.2. Az elnököktől és a főtitkártól ezen felül elvárható - a jó kapcsolatteremtő képesség; - megfelelő nyelvtudás; — szervezőképesség; — tolerancia; - kezdeményezőkészség; — határozottság.

2. Specifikus szempontok (az 1. pontban megjelölteken kívül még a következők várhatók el):

2.1. Az Egyesület elnökétől: — széles körű kapcsolatrendszer a tudományos életben, a gazdasági szférában és a társadalmi szerve/etekkel;

1997. 90. évlblyam4. szám

Szakosztályok képviselői: Gép- és Készülék: Kiss Kálmán Számítástechnikai és automatizálási: Farkas András Villamos fogyasztóberendezések: Harsányi Menyhért Villamos energia: Ujfalusi László Pollich János Világítástechnikai: Regionális képviselők: Budapesti: Dr. Börcsök Dezső Dél-magyarországi: Hiezl József Dél-dunántúli: Bobula András Észak-dunántúli: Horváth József Észak-magyarországi: Spala János Tiszántúli: Rubini Dezső Etikai Bizottság: elnök: Dr. Bcnkó Imre tagok: Bauirumn Pál, Cz.eglédi Ferenc, Gyimesi József Kispál Péter, Rózsa Ferenc, Sebestény Gyula, Tüdős Tibor Megjegyzés: A Szakosztályok képviselőit a Szakosztályok, a Regionális képviselőket a régiók választják. Alapszabályunk (4.2.2.) az Egyesület rendes tagjai jogaként fogalmazza meg, hogy az Egyesület tisztségeire jelölteket javasolhat és érdekükben propagandát fejthet ki. Kérjük T. Tagjainkat, hogy éljenek e lehetőséggel. Ugyancsak kérjük szakosztályainkat, és területi szervezeteinket, hogy jelölésüket tegyék meg. Mielőtt jelölnek gondolkodjanak el a jelenlegi vezetőség munkáján is, hiszen akikkel elégedettek, újra választhatjuk. Mivel a választási szabályzat 1.2.4.1. pontja előírja, közzétesszük a Jelölő Bizottság által Összeállított: ,,Ajánlás a választandó tisztségviselőkkel szembeni elvárásokra" c. dokumentumot. A javaslatokat a Jelölő Bizottság nevére, az Egyesület eímére: 1055 Budapest, Kossuth L. tér 6-8. kérjük megküldeni 1997. május 31-íg.

— készség az Egyesületünk kiterjedt nemzetközi kapcsolatainak ápolására és továbbépítésére (az ehhez szükséges nyelvi ismereteket is beleértve); — megfelelő fellépés és diplomáciai készség a közéleli szereplések és kapcsolattartások, valamint az Egyesület egyszemélyi képviselete területén; — Egyesületen belüli tisztségviselői múlt. 2.2. Az Egyesület főtitkárától: — képesség a munkáltatői jogkör ellátására; — széles körű személyes kapcsolattartási készség az Egyesület teljes vertikumában; — jártasság a nemzetközi kapcsolattartásban; — az operatív vezetői munka vállalása, jelentős időáldozattal; — ebből következően budapesti vagy Budapest környéki lakhely. 2 3 . Az Egyesületi Tanács elnökétől: — műszaki és tudományos áttekintőképesség az Egyesület közép- és hosszútávú célkitűzéseinek (a Tanács tagjaival együtt történő) meghatározásához. 2.4. A Szakmai Bizottságok elnökeitől: — a tisztségét érintő szakmai területen (területeken) áttekintőképesség, vezetői szintű előélet; — szakmán belüli kapcsolatrendszer. 2.5. Az Ellenőrző Bizottság tagjaitól: — szervezetek gazdálkodási kérdéseiben áttekintőképesség, szakmai rutin; — egyesületi szinten irányukban megnyilvánuló közbizalom; — feddhetetlenség; — nem lehetnek más egyesületi szerv választott tisztségviselői. 2.6. Az Etikai Bizottság tagjaitól; — nagylekintélyű, közbizalmat élvező, feddhetetlen szakemberek legyenek; — változó világunk etikai normáit rugalmasan tudják alkalmazni az egyesületi életre; — nem lehetnek más egyesületi szerv választott tisztségviselői.

A Jelölő Bizottság nevében Sebestyén Gyula elnök

159

Helyesen, jól „műszakiul" Az Elektrotechnika előző számában a kapcsoló- és transzformátorállomásokkal kapcsolatos néhány fogalmat vetettünk kritika alá, ezáltal a villamos hálózatokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk. Sok fogalomzavar van a hálózat névleges feszültségének megadásával! Az MSZ I Szabványos villamos feszültségek szerint a névleges feszültség az a feszültség, amellyel egy rendszert (tehát hálózatot) vagy egy villamos szerkezetet (tehát készüléket, berendezést) megneveznek, és amelyre egyes üzemi jellemzőket vonatkoztatnak. Más fogalom a villamos szerkezet legnagyobb feszültsége, amelyre a szerkezelet tervezték, tekintettel a szigetelésre és más jellemzőkre. Volt egy időszak, amikor a hálózatot is a legnagyobb feszültséggel jellemezték az IEC highest voltage fogalma alapján, tehát pl. a 10 kV-os hálózat szabványos megnevezése: 12 kV legnagyobb feszültségű hálózat volt. Ez nem ment át a köztudatba! Az 1994. január I -jén életbe lépett MSZ I — az IEC 38 alapján — a közép- és nagyfeszültségű rendszereket (hálózatokat) a A rendszer névle- A villamos szerkenévleges feszültséggel jellemzi, ges feszültsége, zet legnagyobb és megadja, hogy e hálózatokkV feszültsége, hoz tartozó villamos szerkezekV teknek (berendezések, készülé6 7,2 kek stb.) mi a legnagyobb fe10 12 szültsége. 20 24 írjuk ide a legfontosabb há30 36 lózatok névleges feszültségét, 35 40,5 és az azokon alkalmazható 120 145 szerkezetek legnagyobb fe220 245 szültségét:

160

Összefoglalásként jegyezzük meg: a hálózatot mindig a névlegesfeszültségével, a szerkezetei pedig a legnagyobb feszültségével jellemezzük! Még egy gondolat a középfeszültség fogalmáról! A biztonsági szabályzatok e fogalmat nem ismerik: kisfeszültségűnek azt a váltakozó feszültségű berendezést nevezik, amelynek vezetőik között a feszültség 50 V és 1000 V közötti értékű, az 1000 V-nál nagyobb feszültség már nagyfeszültségnek minősül. Biztonságtechnikai szempontból tehát a középfeszültség is nagyfeszültségnek minősül, egyébként azonban — külföldi gyakorlat alapján — mind hálózati, mind készülék, berendezés, szerkezet szempontjából — használható a közép feszültség fogalom, amely azonban nem szabványos. Ha a szabványos megnevezés szükséges, akkor számszerűen kell megadni a feszültség értékéi, amely középfeszültség esetén 3—35 kV lehet. A villamos hálózatok két fő csoportba sorolhatók: — szabadvezeték-hálózatok (nem: légvezeték-hálózatok); — kábelhálózatok. (Ha mindkét csoport előfordul ugyanazon hálózatban: vegyes hálózatról beszélünk.) A kábelhálózatokon belül érdemes pontosítani a következő fogalmakat: kábelvonalnak a végelzárókkal behatárolt kábelt, kábelszakasznak a szerelvény nélküli kábelt nevezik. Érdemes még megkülönböztetni a következő fogalmakat: kábelrendszer az egyerű kábelekből kialakított háromfázisú kábelvonal, kábelcsoport pedig több, egymás közelében levő kábel vagy kábelrendszer, amely egymás terhelhetőségét befolyásolhatja. Luspay Ödön

ELEKTROTECHNIKA

AEG középfeszültségű vákuummegszakítók alkalmazása II. Az AEG UNION Kft. által kidolgozott és megvalósított újabb változatokat kívánunk bemutatni az elmúlt évtizedekben üzembe helyezett olajszegény megszakítók cseréjéhez. Az átalakítás természetesen mindazon követelmények figyelembevételével készült, amelyeket a korábbiak során megjelent AEG középfeszültségű vákuummegszakítok alkalmazása l. közleményünkben jeleztünk.

A műszaki megoldás megfelelőségéi a (elhasználói tapasztalatok igazolták. Az eddigiek során bemutatott megoldások bizonyítják, hogy az AEG UNION Kft. rendkívül széles körben alkalmazza a kiváló műszaki paraméterű, AEG gyártmányú vákuummegszakítókat az elmúlt évtizedek során szállított VERTESZ, VÁV, TRANSZVILL gyártmányú tokozott berendezések korszerűsítésére.

/. ábra. VERTESZ gyártmányú STO berendezés, kocsira szerelt VAA 406/24-2 típusú vákuummegszakítóval

2, ábra. TRANSZV1LL gyártmányú NTB berendezés, kocsira szerelt VAA 506/12-2 típusú vákuummegszakítóval

Az /. ábrán VERTESZ gyártmányú, szabadtéri STO berendezésben alkalmazott, AEG VAA 406/24-2 vákuummegszakítóval szerelt változatot láthatunk. A megoldás lehetővé teszi azt, hogy a kocsira szerelt áramváltók a funkciójuknak megfelelően tudjanak üzemelni. A berendezés kialakításával kapcsolatos szigeteléstechnikai problémákat a pólusokra rögzített szigetelőíélcrnyők alkalmazásával oldjuk meg. A változatot típusvizsgálták, igazolandó a műszaki megoldás megfelelőségét. A 2. ábrán látható, átalakított kocsiszerkezetű megszakító megoldás a TRANSZVILL Gyár által a 60-as évek során kialakított olajszegény megszakítós konstrukció kiváltásra készült. A reteszelési feltételek funkciójukat tekintve változatlanok maradtak. Ennek megfelelően a kocsimozgató szerkezet csak kikapcsolt megszakító esetében működtethető. 1997. 90. évfolyam 4. szám

Kérjük igényeikkel keressék meg az AEG UNION Kft.-t (x) Eke István

Anda Géza

AEG T&D AEG UNION Kft. AEG UNION Kft. Kossuth L. u. 60. H-6090 Kunszentmiklós Telefon: (36-76) 351-755 Telefax: (36-76) 351-654 Telex: 26 385

Értékesítési Iroda Zalatnai u. 2. H-1125 Budapest Telefon: (36-1) 175-4774 (36-1) 175-4982 Telefax: (36-1)202-5842

163

IIRaytek

Kontaktus nélküli IR-hőmérsékletmérés a vilfamosipari karbantartásban — kedvező árú kéziműszerekkel Kontfllcbismentes mérés l s alatt, többméteres távolságból M é l e t p o n t o k i i - 1 1 1 . i i i i •-.•

Energiaveszteség okának megállapítása Villamos motorok és transzformátorok védelme Kedvező ár Az infravörös (ÍR) hőmérők a villámot; berendezések diagnosztikájának és előrejelző vizsgálatának bizonyítottan gazdaságos eszközei. Felmérések során bebizonyosodott, hogy az llí-liöméröt használó villamos karbantartók melegIHinlol észleltek, amivel jelentős leállási és javítási költségei takarítottak meg. IR-hömérővel a költséges, néha katasztrofális melegpontproblémákat előzhetlek meg. A biztosítótársaságok is ösztönzik ügyfeleiket a megelőző infravörös ellenőrzés bevezetésére. A kézi IR-hőmérök költsége több nagyságrenddel kisebb a hőkamerák (termovízió) árához képesi. Népszerűségük könnyű, gyors és biztonságos használhatóságuknak köszönhető: tí'bbnu'h'tTS távolságból, / 4' alatt pontos érték kapható. A rövid beállási idővel és kontaktusmentes vizsgálattal a hordozható műszerek gyors, biztos eredményt adnak üzemi állapotról a gépek, berendezések leállítása nélkül. Az IR-hőmérőve! - a periodikus karbaniartás során, továbbá a javítások után, és - új berendezés üzembe helyezésekor a melegpont megtalálásával a javításhoz szükséges leállás megtervezhető. Villamos motorok hővizsgálata A motor tekercselésszigetelésének élettartama 10 év, de draszlikusan csökkenhet — korai motorhibái okozva —, ha az üzemi hőmérséklet meghaladja az előírt maximumot A szigetelésben a didektromos jellemzők romlanak. Transzformátorok melegedésének mérése A transzformátorház, -tekercs és kábelsaru hőmérsékletének rendszeres ellenőrzése valós képet ad az üzemi állapotról a kezelőknek. A megengedhető maximális üzemi hőmérséklet a transzformátor adattábláján található.

1996. 90. évfolyam 4. szám

Környezeti hőmérséklet 32 °C

Csatlakozó hőmérséklete: 96 °C Eltérés a környezethez képest: 64 "C Villamos csatlakozók vizsgálata A meglazult, piszkos vagy korrodált csatlakozások disszipálhatják a teljesítményt és egyenlőtlen terhelési, túl melegedést, valamint balesel veszélyt okozhatnak. A jó villamos csallakozás ellenállása egészen kicsi. Az ellenállás növekedésével azonban teijesítménydisszipálás következik be melegedés formájában. Nagyáramú áramkörök esetében az áramszolgáltatói díj növekedése jelentős lehet. (X) A témával kapcsolatban érdeklődni lehel Varga Zoltánnál

SPECTRIS Components Brüel & Kjaer Division

1096 Budapest, Telepy u. 2/F • Telefon: 215-8305 • Fax: 215-8202

163

ABB közép-és nagyfeszültségű kábelek és kábelszerelvények Az ABB a világ egyik vezető villamos ipari cége, amely évről-évre egyre több termékével mutatkozik be a magyar piacon. Ez évtől tevékenyegünket az erősáramú kábelekkel bővítjük, kínálatunkban minden kábeltípussal, amely a villamos iparban használatos. ISO 9001 szerint minősített gyártóüzemeink több évtizedes gyakorlati tapasztalatokkal a hátuk mögött garantáltan a legjobb minőséget nyújtják felhasználóink számára. Érdekességképpen megjegyezzük, hogy a már elterjedten használt THPE kábeleken kívül az ABB továbbra is gyártja a hagyományos papírszigetelésű kábeleket a hozzávaló szerelvénvekkel egyetemben, főként karbantartási célokra, ízelítőül az ABB közép- és nagyfeszültségű' THPE kábeleit és kábelszerelvényeit mutatjuk be röviden.

Középfeszültségű THPE kábelek A THPE szigetelésű kábelek gyártását az ABB elsők között kezdte 1970-ben, és az azóta eltelt időszakban több mint 66 ezer kilométert gyártottak ebből a kábelfajtából 10—35 kV-os feszültségre. Kínálatunkban minden, Magyarországon használt típus megtalálható. Különleges igények esetén vállaljuk nem szabványos feszültségű, vagy különlegesen nagy keresztmetszetű kábelek (max. 2000 mm") legyártását is.

Nagyfeszültségű THPE kábelek

Kábelszerelvények

Az ABB 1973-ban szállította az első nagyfeszültségű THPE kábelt 110 kV-ra, de a folyamatos fejlesztések eredén yeként már 400 kV-ra nőtt a maximális feszültség. A következő években környezetvédelmi, esztétikai, megbízhatósági igények növekedésével várhatóan emelekedni fog a nagyfeszültségű kábelek felhasználása. Az ABB által gyártott 2200 km nagyfeszültségű kábel hibastatisztikája kiemelkedően jó. Összesen 12 db meghibásodás történi máig, és ebből is

Az ABB mindenféle szerelvényt gyárt a THPE kábelekhez. Kínálatunkból külön kiemeljük a középfeszültségű, ún. „Slip-on" technológiájú végelzárókat, amelyek segítségével meggyorsítható a szerelési munka, ill. nem szükséges a szerelés során nyílt láng használata,a kábelvégekre — megfelelő előkészítés után —- csak rá kell húzni a szilikongumi anyagú szigetelő testet. Ezek a szilikongumi szerelvények messze túlteljesítik a szabványok előírásait, ezt a tényt a gyári és független ellenőrző intézetek vizsgálatai is igazolják. A minőségre kényes német áram szolgáltaitok is elterjedten alkalmazzák ezt a technológiát. Az ABB 1993-ban már az egymilliós határt lépte át a szilikongumi alapú végelzárók gyártásában. (X)

2X,S(FL)2Y 1*8OORM/I4l 127/220kV típusú kábel / rézvezető; 2 extrudált belső vezetőréteg; .ÍTHPE-szigelelés;
kilenc esetben külső ok (mechanikai sérülés, rossz szerelés) miatt. Ez statisztikailag 0,023 hiba 100 km/év (!), a nem külső okokra visszavezethető hibákat alapul véve.

164

A IIII

További információk:

ABB Energir Kft. 1138 Budapest, Váci út 152-156.

Sági József 270-1555/2437 m. ELEKTROTECHNIKA

Létszámproblémák a német műszaki felsőoktatásban A német műszaki felsőoktatás színvonala köztudottan elismert: ezt bizonyítja mind a német ipar, s ezen belül a villamos ipar folyamatos fejlődése, mind pedig világszerte is elismert eredményei. A fentiek ismerelében annál meglepőbb, hogy mind a hétköznapi tapasztalatok, mind a statisztikai adatok az utóbbi időben egy figyelemre érdemes, egyben kedvezőtlen jelenségre, ül. ennek két vetületére hívták fel az illetékesek figyelmét: /) a beiratkozott külföldi hallgatók számának jelentős csökkenése; 2) az elektrotechnikai/elektronikai felsőoktatásra jelentkezők számának nagyfokú visszaesése. ad 1/ Mindenek előtt azt vizsgálták meg, hogy külföldi hallgatók mely országokból és milyen arányban jönnek; megállapították, hogy a beiratkozottak több, mint 75%-a európai országokból érkezett, és csupán 15% ázsiai — csendes-óceáni országokból. Ez a helyzetkép a csekély 15%-kal Németország egésze számára egyértelműen kedvezőtlen, hiszen az ázsiai térség gazdaságilag folyamatosan fejlődik, így az ország nagymértékben érdekelt a partnerkapcsolatok kiépítésében és kellő szintű fenntartásában. Ebből következik, hogy Németországnak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy az ázsiai — csendesóceáni térségből érkező, valamint ajól képzett végzős hallgatók száma növekedjék: c szakemberek ugyanis fontos szakmai-személyi és ipari közvetítő szerepet tölthetnek be tárgyalópartnerekként, döntéshozó vezetőkként, valamint az illető országban a tudomány, a kutatás és a technológia fejlesztőiként. E helyzetet felismerve a német szövetségi kormány máris „intézkedési csomag"-ol készített, amelytől azt remélik, hogy a német műszaki felsőoktatás a külföldi hallgatók részére vonzóbbá válik. ad 2/ A hallgatói létszámra (felvételt nyertekre és végzettekre) vonatkozó hétköznapi tapasztalatok alapján felméréseket végeztek az elektrotechnika oktatási szakterületen az 1990— 1995 közötti időszakra. A vizsgálat a következő folyamatos és egyben drasztikus csökkenést mutatta: a tanulmányaikat az elektrotechnika szakterületen elkezdő hallgatók létszáma az egyetemeken 9000-ről 3600-ra (- 60%), a főiskolákon 12000ről 6900-ra (- 43%) csökkent. Először fordult elő, hogy a kezdők létszáma az egyetemeken a végzősöké' alá esett. A szakéitők e tényeket a munkaerőpiacon kialakult nehéz helyzettel magyarázzák, ami az érettségizőket más továbbtanulási irányok választására készteti. A vázolt országos helyzet alapján a Paderborni Egyetem saját felmérést is készített az országosan vizsgált időszakra: a kezdő hallgatói létszám 565-ről 152-re esett vissza. Az egyetem vezetése olyan tájékoztató füzet kiadását tervezi, amely az elektrotechnikai oktatási irányok sokoldalúságára kíván rámulatni, egyben a szakterület jelen és jövőbeni feladatait is felvázolja mind általánosan, mind pedig a paderborni ipari térség tényleges és vonzó lehetőségeit tekintve. Egy másik — szintén kedvezőtlen — példa a tanulók között tapasztalt érdeklődéshiányra mutat rá: Kaiserslauternben információs estet rendeztek 12. és 13. osztályos tanulók részére, amelyen 18 különböző foglalkozási szakterületet mutattak be. A tanulók többsége a jog, az iparvezetés, a bank- és a kereskedelmi területek iránt érdeklődött, míg a természettudományok és technikai információ asztalánál alig 1997. 90. évfolyam 4. szám

akadt érdeklődő hallgatóság. Még ennél is kedvezőtlenebb volt a helyzet az „Elektrotechnika—-Villamos információtechnika" tájékoztató standjánál, ahol az egész este folyamán egyetlen tanuló sem jelent meg. A szakértők végezetül rámulattak arra, hogy a leltárt kedvezőtlen létszámállapotok ellenére az elektrotechnika/elektronika továbbra is az ország kulcsiparát jelenti, amelynek a jelentősége a jövőben még inkább növekedni fog. Az illetékeseknek ezért további fokozott erőfeszítéseket kell tenniük a fiatalok érdeklődése és az elektrotechnikai iparág jelentősége közötti — napjainkban még fokozódó — különbségének megszüntetésére. (Forrás: etz, 1996) Dr. E M. Optoelektronikns rendszerek robbanásveszélyes környezetben M. Graube, U. Johannsmeyer: Optoelektronische Syslcme im explosionsgefáhrdeten Bereich. etz 15—16/1996, 50—54. old. Robbanásveszélyes környezetben üzemelő mérő-irányítóés szabályozó berendezéseknél növekvő igény figyelhető meg a fényvezetős technika és az optoelektronikus építőelemek alkalmazása iránt. E technikák nagy előnye, hogy működésüket az elektromágneses terek nem zavarják. Fontos továbbá, hogy az optikai rendszerben villamos szikrák nem lépnek fel. A robbanás elleni védelem szempontjából ugyanakkor lényeges, hogy az optikai adatátvitel révén galvanikus szétválasztás valósítható meg. Optikai sugárforrások alkalmazása során alapvetően figyelembe kell venni, hogy a sugárzás az optikai spektrált tartományban — mindenek előtt a fókuszálásnál — abszorpció révén —, robbanóképes környezetben gyújtóforrássá válhat. A szerzők rámutatnak a szabványok és előírások, valamint az optikai sugárzás biztonságtechnikai határértékeinek fontosságára. A cikk részletesen foglalkozik mind az egyes sugárforrások (pl. félvezetős lézerdiódák, kvarc-halogén-lámpák), mind pedig optikai sugárforrások biztonságtechnikai értékelésével. Dr. F. M. mjnföBrtfliiM]. 8000 Székesfehérvár, Uzsoki u. 7, Telefon/fax: 22-307791, 327789; Mobil; 20-350-863, 30-460-174

• strukturált számítógép-hálózatok • erősáramú, szünetmentes tápellátás, szünetmentes tápegységek villám- és másodlagos impulzusa elleni védelem • EMC felülvizsgálat

Tanúsítás az Ön ISO 9000 minőségbiztosítási rendszeréről, általunk: Magyar Elektrotechnikai Egyesület H-1372 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 153-0117 • Fax: 153-4069 Az Ön partnere a minőségbiztosításért és a környezetvédelemért. Hívjon minket egyszerűen fel, vagy küldje el nekünk az Ön cégkártyáját!

165

Egyesületi élet

Érintésvédelmi Munkabizottság 1997. február 4-i ülése 1. Új tűzvédelmi szabályzat Megjelent az új Országos Tíízvédelmi Szabályzat, és az ezt hatályba léptető 36/1996.(XII.29.) BM rendelcL Ebben a villamos biztonsági előírásokat közvetlenül érintő kérdésekben csak annyi érdemi változás van, hogy a villamos biztonsági felülvizsgálat gyakoriságát ezentúl nem az építmény, hanem a helyiség besorolásának megfelelően kell megállapítani. (Nem tekintjük érdemi kérdésnek, hogy megváltozott a §-ok számozása — a világítás a 38., a villamos berendezés a 39., a villámvédelem a 40. §-ba került —, hogy most már a D és E besorolású helyiségekben is csak a környezetre gyújtási veszélyt nem jelentő világítás alkalmazható, s azt sem, hogy a villámvédelem felülvizsgálatának gyakoriságát most már itt szabályozzák). Közvetve azonban a villamos berendezéseket is érintő változás a folyadékok besorolásának némi változása, s az, hogy a gépjárműtárolók, valamint az állattartó helyiségek egyértelműen nD tűzveszélyességi osztályba kerültek.

2. A„MEEI-rendeletek" A 67/l996.(XII.28.) IKIM r. alapján a MEEI-t állami tulajdonú, egyszemélyes kft.-vé alakították át. Ezzel kapcsolatban a 68/1996.(XII.28.). IKIM rendelet elvben megszüntette a MEEI vizsgálati és tanúsítási monopóliumát, s így az ezt a kérdést korábban szabályozó 8/1984.(VII. I.) IpM rendelet szövegében a „MEEI" helyébe mindenütt,, a villamossági terméknek a 2. §-ban meghatározott vizsgálatát és tanúsítását vizsgáló és tanúsító szervezet" szöveg került, ami lehetőséget nyújt arra, hogy a későbbiekben a MEEI-vel azonos joggal más szervezeteket is felruházzanak. Ilyen szervezet azonban jelenleg még nincs, így a MEEI monopóliuma gyakorlatilag változatlanul fennáll.

3. Generátorok párhuzamos kapcsolása transzformátorral Ismertetési hallgatott meg a MuBi a generátorok és transzformátorok négysarkú (a csillagpontok összekötését is jelentő) párhuzamos kapcsolásáról is. Korábban ez a legtöbb esetben nem volt megoldható, mert a generátorok csillagpontja nem volt pontosan a háromfázisú rendszer középpontjában, így párhuzamos kötés esetén a névleges üzemi áram nagyságrendjébe tartozó (főként harmadik harmonikusokat tartalmazó) kiegyenlítőáram lépett fel ilyen négysarkú párhuzamos kapcsolása esetén. Ezért az IEC 34-1 12.4 pontja — amely általánosságban előírja a generátorok csillagpontjának közel földpotenciálra hozását— a generátorok csillagpontjának a vele párhuzamosanjáró transzformátorok csillagpontjával való Összekötését a gyártóval való konzultáció eredményétől teszi függővé. Ez az előírás ugyan változatlanul megmaradt, de újabban a gyártók a négysarkú párhuzamos járás követelményeinek kielégítését többnyire magától értetődőnek tartják.

4. Törpefeszültségű világítás A 64/908/CDV anyag eló' kívánja írni, hogy a törpefeszültségű világítás táplálására csak földeletlen érintésvédelmi törpefe1997. 90. évfolyam 4. szám

szültség (SELV) alkalmazható, s ha a vezetékek csupaszok, akkor ennek névleges feszültsége legfeljebb 25 V váltakozó, ill. 60 Vegyenfeszültség lehet. Érdekes kikötése, hogy ha a táplálás több transzformátor párhuzamos kötéséből származik, akkor ezeknek azonos teljesítményűnek, a primer oldalon is párhuzamosan kötöttnek, és a primer oldalon közös kapcsolóval kell kikapcsolhatónak lenniük. A MuBi a tervezet elfogadását javasolta. A 64/911/CD anyag azt kívánja előírni, hogy a rögzített csatlakozású kézilámpák érintés védelme vagy SELV (földeletlen érintésvédelmi törpefeszültség), vagy védőéi választás vagy 30 m A érzékeny ségű áram- védőkapcsoló legyen. Akirakatvilágítások érintésvédelmére csak a SELV táplálást vagy a 30 mA érzékenységű áram-védőkapcsolót engedné meg. Feltehetően ennek oka az, hogy feltételezi: a kirakatvilágításokat a minden villamos képzettség nélküli kirakatrendezők telepítik és helyezik gyakran át, ezért ez a megszorítás indokolt. A MuBi „igen" szavazat elküldését javasolta.

5. EPH-val és AVK-val kapcsolatos IEC-anyagok A 64/910/CD anyag az eddigi szabványelőírásokban szereplő „egyenpotenciálú hálózat hatászónája" kifejezést kívánja kiküszöbölni, mert ezt általában nem tartották közérthetőnek. Az új javaslat e helyett az egyes előírások olyan módon való átalakítását kívánja, hogy azokban az „egyidejűén érinthető testek vagy idegen fémszerkezetek" kifejezés szerepeljen. A MuBi ezzel a javaslattal egyetértett. A 64/909/CD anyag a TT-rendszerben (közvetlenül földelt, védőföldeléses rendszer) használt áram-védőkapcsolók alkalmazása esetén megjegyzésben akarja a figyelmet felhívni arra, hogy ha a TT-rendszer védőföldelésének RA ellenállását 100 ílnál nem nagyobbra választják, akkor a 30 mA érzékenységű áram-védőkapcsoló a nullavezető testzárlata esetén is működőképes marad. Ez a megjegyzés magyarázatra szorul. Feltehetően egyrészt arról van itt szó, hogy ha védŐföldeléses rendszerben a nullavezető és a test között zárlat lép fel, akkor egy későbbi (vagy akár egyidejű) fázis-test zárlat árama gyakorlatilag e testzárlat következtében PEN-vezetővé átalakult nullavezetőn át záródik, a túl áram védelem az ilyen módon létrejött „rejtett nullázás" következtében kiold ugyan, de az áram-védőkapcsoló nem tud működni; hiszen a testzárlati áram túlnyomó része nem a védőföldelésen, hanem a különbözeti áramváltón átvezetett nullavezetőn tér vissza. Ha a védőf oldelés R\ ellenállásértéke lOOQ-nál kisebb, akkor az áram-védőkapcsoló kioldásához szükséges 30 mA-es áram minden olyan esetben fellép rajta, amikor a PEN-vezetővé átalakult nullavezetőn a hibaáram legalább 3 V feszültségesést okoz. Másrészt az is valószínű, hogy a nullavczctőn 3 V feszültség az üzemi áram hatására is fellép, s így az áram-védőkapcsoló már a nullavezető testzárlata esetén (fázis-test zárlat nélkül is) kioldhat. A MuBi e magyarázatot elfogadta ugyan, de a 3 V-os és az ebből származtatott lOOH-os értéket így is meglehetősen önkényes felvételnek tartotta. Mindezek tudatában sem ellenezte e megjegyzésnek az TEC-be való felvételét.

167

Egyesületi élet 6. Speciális érintésvédelem tartaléktáplálás idején A MuBi Tóth Tivadar kolléga felvetése alapján megtárgyalta —az automatikus tűzoltó berendezést tápláló, Önműködően induló generátorról ideiglenesen táplált — fogyasztói berendezéseknek a speeiális érintés védelmi problémáját. Üzemszerű állapotban ezeket a fogyasztókat az áramszolgáltatói hálózatról táplálják, s ez alatt nullázottak. A generátorra való átkapcsolásuk idején azonban a generátor nem ad olyan nagy zárlati áramot, ami a leágazások túláramvédelmél az előírt idő alatt működeiné. Az áram-védőkapcsol ások alkalmazása feltehetően a védelmi szelektivitást zavarná, márpedig az innen táplált fogyasztók biztonsági jellegűek, s ezért a nemszelektív kioldás aggályos. AMuBi véleménye szerint a legelegánsabb megoldás a leágazások táppontjaiban szelektív áram-védőkapcsolók alkalmazása. A 100 mA-es és ennél kevésbé érzékeny áram-védőkapcsolók ugyanis ma már általánosan kaphatók „5"-sel jelöli szelektív kivitelben is. Ezek késleltetése egy .1 különbözeti áramváltó egyenirányítóit körébe kötött kondenzátorral van megoldva, így a kevésbe érzékeny áram-vcdŐkapcsolókkal szemben feltétlenül szelektívek, ugyanakkor azonban általában késleltetésük nem okoz 1 s-nál hosszabb kioldási időt. Nem tiltott az áram-védőkapcsoló 5 s-ig terjedő időrelés késleltetés sem, de ez drágább, bonyolultabb és előnytelenebb megoldás. Feltehetően megoldás lehet az is, hogy a generátor hálózatán nem nulláznak, s így az átkapcsolható fogyasztók áramszolgál-

168

tatói táplálásról kiépített nullázóvezetői az ilyen táplálás esetén védőföldelcsként működnek (természetesen ez esetben ellenőrzendő, hogy a védőföldelés képletét kielégítik-e).

7. Háromszoros egyidejű hiba A MuBi Cserpúk János kolléga kérdését vizsgálta meg: lehet-e valakit felelőssé tenni azért, ha a védővezető kissé korrodeált kötése robbanásveszélyes térben hibaáram hatására szikrázik. (Bár az adott esetben robbanást nem okozott, de a felelősséget felvetették). Ha a védővezető karbantartása szokásos volt, akkor nem. Az IEC újabb anyagaiban le is rögzíti, hogy az általános esetekben csak egyetlen (egyidejű) hibát vesz számításba. Itt egyik hiba a kötés korróziója, másik a védővezetőn át haladó testzárlati áram, s ez is csak abban az esetben okozhat robbanást, ha ugyanebben az időpontban a robbanásveszélyes helyen valóban fellép robbanóképes koncentráció. Ez így együtt már háromszoros egyidejű esemény, amit nem kell számításba venni.

8. Az Energovill bemutatkozása Végezetül az Energovill-Szer Rt. vezérigazgatója, Barabás Imre mutatta be az Energovill-Holdingol, amely belépett az Egyesület jogi tagjainak sorába, s így a jövőben részt kíván venni az Érintésvédelmi MuBi munkájában is. Kádár Aba az Érintésvédelmi Munkabizottság vezetője

ELEKTROTECHNIKA