Szám: 786-5/2014/HATÓ Tárgy: Ügyfél (Lakcím) kötelezése tűzvédelmi bírság megfizetésére
HATÁROZAT Ügyfelet (Lakóhely: Lakcím) a tűzvédelemre vonatkozó kötelezettségek megsértése miatt 20 000 Ft,- azaz húszezer forint összegű tűzvédelmi bírság megfizetésére kötelezem. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-0028349420000002 számlaszámára banki átutalás útján köteles megfizetni. A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a „tűzvédelmi bírság” szöveget, a határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét. Felhívom a kötelezett figyelmét, hogy késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság és a késedelmi pótlék, adók módjára behajtandó köztartozás. Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában elrendelem a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását. A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett – az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével – a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével ismételten kiszabható. A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel. Jelen határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (3300 Eger, Klapka Gy. u. 11.) címzett, de a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltségénél (3200 Gyöngyös, Kossuth Lajos út 1.) benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5.000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000 forint. Fentiek alapján így a fellebbezés illetéke 5.000,-Ft. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni. IN DO KO LÁS A Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség (továbbiakban: Kirendeltség) képviselői 2014. július 07-én Település külterületén keletkezett lábonálló gabona és tarló tűzesettel kapcsolatban 1
tűzvédelmi célellenőrzést hajtottak végre a hrsz. helyrajzi számú területen. A célellenőrzésről, annak megkezdése előtt Ügyfelet szóban tájékoztatták. A tűzvédelmi ellenőrzés során a tűzvédelmi jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, valamint a tevékenységgel kapcsolatos tűzvédelmi előírások érvényesülését vizsgálták. A jegyzőkönyvben foglaltak alapján Ügyfél tulajdonában lévő földterületen a Fortschritt E-514 és a Claas Dominator 106 típusú munkagépekkel betakarítást végeztek és a területen tűz keletkezett. A Fortschritt E-514 és a Claas Dominator 106 kombájn munkagépek, a Fiat típusú traktor vonatkozásában készített gépszemle jegyzőkönyveit a helyszínen Ügyfél nem tudta bemutatni, a dokumentumok a járműveken nem voltak elhelyezve. Az eljárás során megállapításra került, hogy a megnevezett munkagépekre vonatkozó tervezett gépszemle időpontjáról szóló bejelentést sem hatóságunk elektronikus levelezési címére, sem postai küldeményként nem tette meg és a gépszemle jegyzőkönyveket a szemlét követő 8 napon belül hatóságunknak nem küldte meg. A megalapozott döntés meghozatalához szükséges volt a tényállás pontos tisztázása, ezért a Kirendeltség ügyintézője iratbemutatásra és nyilatkozattételre hívta fel az ingatlan tulajdonosát, Ügyfelet. Ügyfél 2014. szeptember 03-án kelt, 786-4/2014/HATÓ iktatószámú jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatában előadta, hogy a munkagépek a tűzeset időpontjában az ő üzemeltetésében voltak és a tervezett gépszemle időpontjáról szóló bejelentést az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak elfelejtette megtenni. A szemléről készült 2014. június 15-én kelt jegyzőkönyveket 2014. szeptember 03-án mutatta be hatóságunknak, mely a 786-4/2014/HATÓ iktatószámú jegyzőkönyv mellékletét képezi. Arról, hogy a járműveken a gépszemle jegyzőkönyvet miért nem helyezte el nem nyilatkozott. A helyszíni ellenőrzés során a 786-1/2014/HATÓ számú ellenőrzési jegyzőkönyvben, valamint a nyilatkozat és bemutatott iratok alapján az alábbi tűzvédelmi hiányosságok kerültek megállapításra: Ügyfél a Fortschritt E-514 és Claas Dominator 106 típusú kombájnok, Fiat típusú traktor üzemeltetője, a tervezett gépszemle időpontjáról szóló bejelentést nem tette meg az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóság felé. A készített gépszemle jegyzőkönyvek a járműveken nem voltak elhelyezve. A gépszemle jegyzőkönyveket a szemlét követő 8 napon belül az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak nem küldte meg. A hiányosságok fennállását az ügyfél a 786-4/2014/HATÓ iktatószámú jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatában elismerte. A rendelkezésre álló adatok figyelembevételével a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja szerint Hatóságom 2014. augusztus 27. napjával hivatalból hatósági eljárást indított. A hivatalból indított eljárásról szóló értesítés a 786-3/2014/HATÓ iktatószámú levéllel megküldésre került az ügyfélnek, így biztosított volt az iratbetekintés és a nyilatkozattétel joga.
2
A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy Ügyfél megsértette a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Ttv.) 15. § (1) bekezdését, mely előírja: „A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat.” E törvény 15. § (2) bekezdése kimondja: „A magánszemélyek kötelesek gondoskodni az (1) bekezdésben felsoroltaknak a jogszabályban meghatározott tűzvédelmi felülvizsgálatáról, és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét.” A fenti hiányosságok fennállásával megsértette az alábbiakat: Megsértette az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 607. § (1) bekezdését, mely szerint: „A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő, legalább 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül az I. fokú tűzvédelmi hatóságnak meg kell küldeni.” A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény II. fejezet 11. §- a alapján: „A tűzvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben engedélyező, tiltó és korlátozó intézkedéseket tesz, a tűzesettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárást folytat le és hatósági bizonyítványt ad ki, valamint a tűzvédelmi kötelezettségeiket megsértőkkel szemben tűzvédelmi bírságot szab ki.” E törvény 43. § (2) bek.-e kimondja: „A tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot a jogszabályban előírt tűzvédelmi kötelezettségek megsértése esetén szabhat ki.” A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról (a továbbiakban: „R”) II. Fejezet 7. § (1)-(3) bek. alapján: „A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1–8., 12–16. a), 17–18., 20–24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén – az 5. § szerinti eljárások kivételével – a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező.” (2) Ha az 1. mellékletben rögzített szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni. (3) Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10 000 000 forint.”
az
egyes
A „R” 1. melléklet 40. pontja szerint „Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén a tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke 20 000 Ft, legnagyobb mértéke 60 000 Ft.” A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94/A. § (1) bekezdése alapján: „Ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé – ide nem értve a 61. § szerinti eljárási bírságot –, a hatóság az eset összes 3
körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – mérlegeli különösen: a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.” A bírság kiszabásának alapjául szolgáltak az alábbiak: a jogsértő magatartásával előidézett kár nagysága (a tűzesetben körülbelül 11 ha gabona és tarló semmisült meg). A káresemény felszámolására, a tűz eloltására tűzoltói beavatkozásra volt szükség. Enyhítő körülményként vettem figyelembe, az ügyfél együttműködő magatartását. Ügyfél 2014. szeptember 03-án a Kirendeltség hivatali helyiségében bemutatta a fent nevezett járművek gépszemle jegyzőkönyveit. A bírság az „R” 1. melléklet vonatkozó pontja, valamint a Ket. 94/A. § (1) bekezdésének figyelembevételével: 20.000 Ft A bírság mértékét a fentiek figyelembevételével 20.000 Ft -ban (húszezer forintban) állapítom meg. A „R” 9. § (4) bek.-e alapján: „A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.” A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a jogsértésről a hatóság 2014. július 07én szerzett tudomást. A jelen határozatomban megnevezett fenti időpontban végrehajtott célellenőrzés során felvett 7861/2014/HATÓ iktatószámú ellenőrzési jegyzőkönyv, iratbemutatás és nyilatkozattétel alapján megállapítást nyert, hogy a jogszabályokban meghatározott kötelezettségét Ügyfél megszegte, ezért a fentiekben részletezettek, továbbá a bírság kiszabásának alapjául szolgáló körülmények alapján határozatom rendelkező részében foglaltak szerint a bírság kiszabása mellett döntöttem. A bírság kiszabásának és mértékének meghatározásánál a fentiekben felsoroltak szerint, a jogsértés elkövetésekor hatályos jogszabályokat, az ellenőrzésen készült jegyzőkönyvben, iratbemutatás és nyilatkozatban, továbbá a „R” 16. §-ában foglaltakat vettem figyelembe. A „R” 16. §-a kimondja: „A tűzvédelmi bírságot a szabálytalanság észlelésekor hatályos rendelet alapján kell kiszabni. Amennyiben a szabálytalanság észlelésének, illetve a bírság kiszabásának időpontjában különböző szabályozás volt érvényben a tűzvédelmi bírság kiszabására, úgy a szabálytalanságot elkövető számára kedvezőbb jogi szabályozást kell alkalmazni a tűzvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezések közül.” Hatóságom hatáskörét és illetékességét a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 11. §-a, a Kirendeltség hatáskörét és illetékességét a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. § (1), valamint 8. § (1) bek.-e és a Katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. §-a, valamint 1. melléklete határozza meg. 4
Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról nem rendelkeztem. Határozatomat a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően adtam ki. A bírság összegének meghatározása a Ket 94/A. § (1) bekezdésének, valamint a „R” 1. melléklet 40. pontja figyelembe vételével történt. A bírság megfizetésének módját a „R” 8/A. § (1), (2) bek.-ei figyelembevételével állapítottam meg. A bírság meg nem fizetése tekintetében a 1996. évi XXXI. törvény 43. § (2) bek.-e rendelkezik. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132.§-án illetve a Ttv. 43. § (3) bek.-én alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144.§-a rögzíti. A fizetési kedvezményre vonatkozó rendelkezések a Ket. 74. §-án alapulnak. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § (1) és a 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezés elbírálására a „R” 2. § (1) bek.-e alapján a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogosult. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Gyöngyös, 2014. szeptember 8.
5
