HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA

H ATÁ R O N ÁT N Y Ú L Ó TURIZMUS STRATÉGIA V A S

M E G Y E

2

HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA • VAS MEGYE


T A R T A L O M

1. Bevezető

4

2. Előzmények

6

3. Vezérlő elvek

8

4. Vízió

10

5. A határon átnyúló régió rövid turisz kai helyzetértékelése

12

6. A jövőbeni közös desz náció gondolata; jövőkép

30

7. Megyei koordinációs szervezet szerepvállalása

62

8. Záró gondolatok

66

3

4


1. Bevezető

A Vas Megyei Önkormányzat és zalai illetve szlovéniai partnerei igen ambiciózus és bátor célt tűztek ki maguk elé, amikor úgy határoztak, hogy a FUTUR határon átnyúló projekt keretében megvizsgálják egy lehetséges közös turizmus stratégia kidolgozásának lehetőségét. Mint a Futur projekt egyéb meghatározó, koncepcionális turisz kai dokumentumainál, a megyei önkormányzat a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát kérte fel a munka koordinálására, az időközben megalakult Vas Megyei Turizmus Szövetség ak v tagjai pedig a szakmai há eret, kompetenciát adták.

Bár sor került több szakmai megbeszélésre, egyeztetésre a projektpartnerek közö , a célterületre vonatkozó, hiányzó turisz kai alapkutatások, az eltérő kiindulóhelyzet és szerveze struktúrák illuzórikussá te ék egy közös beavatkozásokat, opera v elemeket is tartalmazó, valamennyi résztvevő által konszenzussal elfogado stratégia megalkotását. A munka azonban korántsem volt hiábavaló: az egyes térségek turisz kai ado ságainak, a rakcióinak, termékeinek számbavétele és rendszerezése izgalmas eredményt hozo : az évekkel ezelő hipotézis, a közös turizmus stratégia létjogosultságát – módosításokkal - szakmai alapon is megerősíte e. Módszertanában a munka az egyéb forrásokból is megismerhető alaphelyzet, alapadatok számbavételével, összehasonlításával kezdődö . A koordinációt végző Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai már ezek vizsgálata következtében az erede től eleve kissé eltérő, leszűkíte , egyú al azonban kibővíte térségre vonatkozó hipotézist állíto ak fel. Kive ék a közös stratégia szempontjából vizsgálandó területek közül a termékkínálatában és imázsában különböző, a Balaton turisz kai régióhoz tartozó kelet-zalai desz nációkat, bevonták viszont a körbe a délkelet-stájerországi és dél-burgenlandi tér-


séget. Az említe területekre vonatkozó turisz kai elemzések, stratégiák, illetve a turizmus szerveze felépítés, menedzsment „természetesen” nagyon változatos képet mutat: a nyugat-zalai részen önállóan - érthetően – nem definiálható, Vas megyében még nagyon friss, Északkelet-Szlovéniában vitato , egyedül Ausztria kele tartományaiban egyértelmű a helyzet a kompetens térségi turisz kai szereplő tekintetében. (Burgenlandban azonban például nemrég változo a turizmus törvény, megbolygatva, kissé átalakítva az év zedes rendszert). Az i felvázolt turizmus stratégia tehát nem egy azonnali felhasználásra kész közös dokumentum, hanem a szakmai párbeszéd és a térségi turizmus stratégiák megállapításainak összegzése, amely egy merész vízió mentén konkrét együ működésekre bíztat, és reményeink szerint közös, stratégiai projekteket generál – mindannyiunk javára.

Ezúton is szeretném megköszönni szlovén és zalai kollégáinknak, a Vas Megyei Turizmus Szövetség tagjainak, a Kamara és a Vas Megyei Önkormányzat sztségviselőinek, munkatársainak a bizalmat, együ működést, segítséget, rugalmasságot.

Balogh Károly Zsolt elnök, Vas Megyei Turizmus Szövetség

5

6


2. Előzmények

A Szlovénia-Magyarország 2007–2013 Határon Átnyúló Együttműködési program keretén belül megvalósuló FUTUR Határon átnyúló idegenforgalmi platform projekt egyik feladata a Vas megye turisztikai fejlesztéséhez szükséges koncepció és stratégia elkészítése, a desztináció stratégiai fejlesztését szolgáló további lépések felvázolásával. A FUTUR projekt célja a határmenti térség (Muravidék, valamint Vas és Zala megye) vonzerejének növelése, a régió idegenforgalmi kínálatát tartalmazó adatbázissal és a virtuális látogatás lehetőségét biztosító rendszerrel alátámasztott turisztikai csomagok kidolgozásával. Vas megyében 2010 óta folytak egy térségi menedzsment szervezet létrehozásának szervezeti és szakmai kérdéseit érintő egyeztetések. Végül 2013 folyamán a megyei önkormányzat, a fejlesztési ügynökség és a kamara védnöksége mellett, a turizmusban és vidékfejlesztésben érintett szervezetek támogató részvételével elhatározták, hogy szakmai találkozóikat rendszeressé, az együttműködést szorosabbá és állandóvá teszik. Ennek eredményeként jött létre elsőként a Vas Megyei Turisztikai Egyeztető Fórum. A Fórum egyik kiemelt prioritása a megyei turisztikai szereplői közötti párbeszéd, a turizmus fejlesztésének előmozdítása, ajánlások megfogalmazása volt a készülő Vas Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz.

A rendszeres konzultációk során világossá vált, hogy a tevékenység hatékonyságának növelése érdekében szükség van egy – a megye turizmusát átfogó, koordináló – a megyei turisztikai szereplők részvételével létrehozott turizmus szövetségre, amely 2014. március 17-én tartotta alakuló ülését. A Vas Megyei Önkormányzat azon döntése a megye egyik legfontosabb gazdasági ágazatát, a turizmust illetően, hogy a turisztikai helyzetfelmérés és középtávú koncepció elkészítését a megyei turizmus szakmai szereplőinek közreműködésével kívánta megvalósítani, indokolt volt ugyan, de korántsem tekinthető általános gyakorlatnak Magyarországon. A megelőző kutatások hiánya miatt a megye turisztikai helyzetének elemzése ugyan nem lehetett teljes körű, de azon az eléggé nem hangsúlyozható eredményen kívül, hogy együttműködésre, közös munkára késztette a megye turisztikai szereplőit, jó néhány olyan folyamatot öszszegzett, illetve közhelyet cáfolt, amelyek ismerete, elemzése illetve felül bírálata nélkül könnyen elhibázott koncepció és sikertelen stratégia készül(ne).


Alapelvként elfogadásra került az „Egészség – Minőség – Egyediség”, mint vezérgondolat, amelyhez kapcsolódóan kellett az elérendő célokat, ill. a célok eléréséhez szükséges tevékenységeket és erőforrásokat meghatározni. A koncepció újraértékelte a vonzerőket, egyidejűleg minősítve azokat helyi, térségi, nemzeti, nemzetközi jelentőségüket tekintve. Másik fontos feladat a termékfejlesztési prioritások meghatározása, illetve a célcsoportok egyértelmű lehatárolása volt. A koncepció készítői a vízió alapú tervezést preferálták, mégpedig úgy, hogy a vízióalkotáshoz kapcsolódjon – mintegy annak alátámasztásaként – egy részletes SWOT analízis. A turisztikai tervezés során prioritást kapott a minőségi vendégkör megszólításának, a tematikus turisztikai kínálat létrehozásának, ill. a helyi termékek turisztikai kínálatba építésének elve. Mindez a 2014-2020 közötti tervezési időszakra vonatkozó megyei fejlesztési programhoz horizontálisan illeszkedve került kimunkálásra.

A koncepció alapján kidolgozásra kerülő stratégia célja a jövőbeni Vas megyei turisztikai fejlesztések stratégiai alapjainak meghatározása. Mivel a megyei turizmusfejlesztési koncepció nemrégiben készült el, és tartalmazza a térségre vonatkozó fejlesztési irányokat is, ebben az anyagban nem kívánjuk megismételni az említett dokumentumban foglaltakat, hanem kizárólag stratégiai szintre összpontosítunk, hogy a megye turizmusát majdan koordináló szakembereknek és az itt működő innovatív turisztikai vállalkozások vezetőinek útmutatásként szolgáljon a turizmusfejlesztés hatékonyabb irányításához és felügyeletéhez. Fontos hangsúlyozni, hogy a térség turisztikai termékeinek kidolgozásában a koordinációt ellátó szervezetek tevékeny közreműködése nélkülözhetetlen, de a kialakított termékek piacra vitele és piaci pozicionálása elsősorban a szolgáltatókon múlik. Ezért a szolgáltatókkal való együttműködésnek, a szolgáltatókkal kialakított partneri viszonynak prioritást kell kapnia, és törekedni kell a koncepcióban megfogalmazott vízió megvalósulását elősegítő stratégiai szintű folyamatos egyeztetésekre.

7

8


3. Vezérlő elvek

Vas megyében a turizmus számos kihívással küzd. A kihívásokra adandó megfelelő válasz komplex megoldást kell, hogy tudjon kínálni. Ezért egyszerre kell fókuszálni a minőségi és egyedi koordinált termékés szolgáltatás-kínálatra, a nemzetközi elvárásoknak megfelelő gyógyászatra, és a többféle célcsoportra építő turizmusra. Mindezt összehangolt kommunikációval megtámogatva. A megye turizmusának központi gondolata az egészségre és kultúrára, valamint az épített és természeti, vallási, történelmi értékekre építés, méghozzá annak teljes vertikumában. Megjelenik mind a prevenció – egészségmegőrzés – rehabilitáció hármasa, mind pedig a testi és lelki feltöltődés célkitűzése.

A Vas megye „márka” lényege: egészség, minőség, egyediség. Minden egyes tevékenységelemnek vissza kell tükröznie ezt a gondolatiságot.

A Vas megyét is magában foglaló Nyugat-Dunántúl 2007–2013-as időszakra vonatkozó turisztikai fejlesztési stratégiája az alábbi stratégiai célokat fogalmazta meg: Mottóként: „Csak azok a tisztán pozícionált térségek lehetnek sikeresek, amelyek tudatában vannak erősségeiknek, és megfelelő módon alkalmazzák a marketing és a PR eszközrendszereit!” Átfogó célként: „Egyértelműen tisztán pozícionált, turisztikai erőforrásait tudatosan és magas szinten kiaknázó, kínálatában folyamatosan megújuló, a hazai és nemzetközi piacon is versenyképes, erős belsőkohézióval rendelkező turisztikai régió értékesítése oly módon, hogy annak a térség- és vidékfejlesztésre, az eltartó-képességre gyakorolt pozitív hatása környezettudatosan valósul meg és a változás eredményei számszerűsíthetőek.”


Ma már tudjuk, hogy a kitűzött célok megvalósítását folytatni kell, a térség pozícionálását illetően további, nagyon fontos teendők vannak. El kell érni, hogy a turisztikai szereplők tudatossága a saját vállalkozásaikon túl is tetten érhető legyen; javítani kell a belső kohéziót, a térség értékesítésének gyakorlatát, az alkalmazott marketing és PR eszközrendszert, ugyanis a fenti területekre idáig csak a már megfelelő finanszírozással és szaktudással rendelkező helyi TDM egyesületek tudtak hangsúlyt fektetni. Mindezek figyelembe vételével a következő időszakra vonatkozó stratégia összeállítása, valamint a megvalósíthatóság tekintetében a következő vezérlő elveket tartottuk szem előtt:

»

Az általános infrastruktúra fejlesztése, különös tekintettel a megközelíthetőség és térségen belüli – fenntartható – mobilitás elősegítése érdekében

»

A meglévő, helyi szinten erős imázzsal, nagyrészt jó termékkínálattal rendelkező helyi desztinációk hálózatosodásának ösztönzése

»

Térségi turisztikai intézményrendszer (koordináló szervezet) fejlesztése, aminek tevékenységi körébe tartozik a fejlesztéskoordináció, az információszolgáltatás, a marketing és az értékesítés

»

Professzionális márkaépítés és márkagondozás a termékkínálat alapul vételével

»

Reális célkitűzések megfogalmazására, hiteles elemzések és a szakmaiság maximális figyelembe vételével

»

Integrált, összehangolt kommunikáció a térséget népszerűsítő szervezetekkel, a kommunikációs elemek szinergikus összhangjának megteremtése

»

A turista érkezések és a tartózkodás folyamatos figyelemmel kísérése az összefüggő értéklánc megteremtése érdekében

»

Innovatív, új, és hatékony marketingmunka, nem csupán a stratégiai pontok, hanem a részstratégiák megfogalmazása során is

9

10


4. Vízió

Térségünk nem pusztán zászlóshajó a beutazó gyógyés wellness turizmust illetően, és nem csupán Nyugat kapuja, sokkal több ennél. Fontos a földrajzi fekvése és csomóponti adottsága, kiemelkedő értékű a történelmi, kulturális és építészeti öröksége, egyedülálló a fürdőkultúrája, a természetes vízfelületek, a fesztiválok, a gasztronómia, minden, ami testnek és léleknek fontos. Vas megye nagyon színes és sokféleképpen jellemezhető, ugyanakkor nem megkerülhető az, hogy egy határozott és világos üzenettel szólítsuk meg a hazai és külföldi látogatót. Nem az értékek és attrakciók tényszerű felsorolása a célravezető, hanem olyan egyszerű

és tiszta hívószavakkal kell megtalálni a kívánt fókuszcsoportokat, amelyek konkrét élményeket, megoldásokat jelentenek számukra abban az élethelyzetben, ami utazásra, városlátogatásra indította, indítja őket. Másik fontos eleme a stratégiának az együttgondolkodás szervezeti, intézményi hátterének (koordináló szervezet létrehozása) biztosítása, annak érdekében, hogy a napi szintű feladatokban is ez érvényesülhessen. E gondolkodás lényege az, hogy a stratégiai szinten megfogalmazott együttműködés ne csak a turizmusért felelős szinteken, hanem a gyakorlat minden szintjén történő együttműködést jelentsen.


A megyei turisztikai ágak egységes vízióba történő összekapcsolása és tartalommal való feltöltése az úgynevezett „ÉLMÉNYKAPU” és „EGÉSZSÉGKAPU” rendszerén keresztül történik.

Az Egészség–Minőség–Egyediség alapelv érvényre jutásához figyelembe kell venni, hogy minden embernek, így a turistának is, legfőbb értéke a saját és családja EGÉSZSÉGE, amelyet megszerezni, erősíteni,

avagy testi, szellemi, lelki energiáit újra feltölteni érkezik a térségünkbe. Célja eléréséhez, egészséges környezetet és az ezt biztosító, rekreáló körülményeket keres. Ez csak olyan MINŐSÉGI, átgondolt, komplex, hálózatos tervezéssel érhető el, amely figyelembe veszi a térségi erőforrásokat, adottságokat, lehetőségeket. A terv vázát ezért olyan EGYEDI megoldások, beavatkozások adhatják, amelyekben a turisztikai szereplők (szolgáltatók, menedzsment szervezetek) megtalálhatják a helyi igényeiknek is megfelelő válaszokat a fenntartható turizmus szervezése érdekében.

11

12


5. A határon átnyúló régió rövid turisz kai helyzetértékelése

5.1. Vas megye Vas megye Magyarország legnyugatibb megyéje, a nyugat-dunántúli statisztikai régió része, Ausztriával és Szlovéniával határos. Viszonylag kis területe ellenére természeti és táji adottságai nagyfokú változatosságot mutatnak.

A turizmusra régiónkban a gazdaság egyik hajtómotorjaként tekinthetünk.

Tekintettel arra, hogy az ország idegenforgalmának jelentős része e régióhoz köthető, így az önkormányzatok számára gazdasági értelemben kiemelten fontos a turizmus. Kedvező hatásai a helyi önkormányzatok számára három területen érzékelhető leginkább:

»

Az önkormányzatok közvetlen bevételeinek jelentős részét teszik ki az ágazat által generált idegenforgalmi adóból származó bevételek, az ágazati szereplők által fizetett helyi iparűzési adó, és a helyben maradó személyi jövedelemadó összege. Ehhez jönnek még olyan egyéb tételek, mint például a közterületek turisztikai hasznosításából eredő közterület használati díjak.

»

Az önkormányzatok közvetett bevételeit jelentik az önkormányzati tulajdonú cégeknél keletkező többletbevételek, amit a turizmus generál.

»

A települések számára adott a lehetőség, hogy erősségeikre, meglévő arculatukra építve saját turisztikai „egyéniséget” teremtsenek maguknak, növelve bevételeiket, jövedelmeiket.


A megyei helyzetelemzés is e gondolatiság jegyében fogalmazta meg azokat a tényeket, amelyek napjaink turizmusát jellemzik. (1. számú melléklet: Vas megye turizmusa számokban.)

»

a fürdő- és szállásfejlesztéseknek köszönhetően Sárvár népszerűsége, látogatottsága is ugrásszerűen nőtt

»

a méretében és lakosságszámában is kicsi Vas megye a balatoni megyék után a legnépszerűbb hazai turisztikai célpont: az egy vasi lakosra eső hivatalos vendégéjszakák száma közel 6, míg az országos átlag ennek felét sem éri el; az egy vendégre jutó átlagos tartózkodási idő is jóval magasabb (3,1) a hazai átlagnál (2,6)

»

a megyében, Bükön alakult meg 2009-ben a Nyugat-Dunántúl első, hivatalos (regisztrált) turizmus menedzsment szervezete; ez a szám azóta ötre bővült, további két térség (Kőszeg, Őrség) turizmussal foglalkozó szervezetei pedig nemzetközileg, díjakkal is elismert szakmai munkát végeznek: a megye turisztikai szervezetei között ráadásul egyre intenzívebb az együttműködés

A helyzetelemzés megállapításai vázlatosan – a pozitívumok és negatívumok kiemelésével – az alábbiak: Pozitívumok: »

»

a megye turizmusa válságállónak bizonyult, 2008 után is tovább, az országos átlagot jóval meghaladó mértékben növekedett a vendégéjszakák száma (2011-ig) az osztrák és német vendégek mellett egyre több a cseh turista, a külföldiek a megye forgalmának több mint felét adják

13

14


Negatívumok: »

az egyes fejlesztések koordinálatlanul, pontszerűen, részben megalapozatlanul, koncepciótlanul, esetenként annak ellentmondóan valósultak meg

»

a vendégéjszakák több mint 80%-a továbbra is a két fürdővárosban összpontosul: Bükön azonban jellemzően alacsony az átlagköltés, Sárváron pedig az átlagos vendégtartózkodás alig éri el a 2,5 vendégéjszakát, amely kevésbé gyógyhelyekre, sokkal inkább wellness-úticélokra jellemző adat. A két fürdőhelyen a rövidebb tartózkodási idejű, wellness-orientált cseh vendégkör térnyerése figyelhető meg az igényes, német nyelvű gyógyvendégek rovására: a fejlesztéseknél pedig sokkal inkább az egymásra figyelés, mint sem az együttműködés vagy az egyértelmű piaci pozicionálás érhető tetten

»

Vas megye aktív kikapcsolódásra, egyedi kulturális élmények szerzésére is alkalmas más vidékei a kiváló adottságok ellenére nem tudtak érdemben felnőni a két fürdővároshoz

»

a rendezvények, fejlesztések összehangolatlansága, a termékfejlesztés és marketingkommunikáció hiányosságai, az attrakciók és szolgáltatások változó minősége, a létező vagy elképzelt tematikus utak, termékek gazdátlansága mind a befejezetlen vagy félresiklott szervezetfejlesztést, a koordináció és a megfelelő együttműködés hiányát jelzik. Kimondottan éles a különbség a jól szervezett osztrák térségi turizmus hatékonysága, illetve Vas megye turisztikai attrakció- és projektgazdáinak, szereplőinek magányos „harca” között


»

a megye infrastrukturálisan, de a szolgáltatások, attrakciók és a gasztronómiai kínálat egyedisége és minősége terén is elmarad a szomszéd térségektől (A, SLO), igazán az alacsonyabb költésű, ár érzékeny külföldi célcsoportok számára érdekes, versenyképes.

»

a helyi termékkínálat fejlesztése, bevonása a turisztikai kínálatba esetleges

»

a helyzetelemzéshez kapcsolódó kutatások, mélyinterjúk alapján a vendégek a belső mobilitás hiányosságai mellett elsősorban az egyedi attrakciókat, rendezvényeket, minőségi szolgáltatásokat, illetve azok elérhetőségét, összehangoltságát, promócióját hiányolták

»

Vas megye turizmusgazdasága, különös tekintettel az aprófalvas térség demográfiai-szociális-infrastrukturális kihívásaira, az országos átlaghoz képest „szép” számok ellenére, a megye természeti-kulturális adottságaihoz képest, jóval a potenciális lehetőségei alatt teljesít.

15

16


5.1.1. SWOT

ERŐSSÉGEK »

» » » »

» » » »

»

»

Vas megye vendégéjszakák és vendégszám tekintetében az első desztinációk közé tartozik az országban Turisztikai potenciálja sokszínű Szakember gárdája kiváló, a térség jórészt helyi TDM szervezetekkel lefedett. Szálláskapacitása jelentős. Természeti, kulturális, szakrális adottságai átlag felettiek − Több térségen átnyúló vonzerők, hosszú távú útvonalakhoz rendelkezik csatlakozással Országos és helyi jelentőségű rendezvények terén széles Turisztikailag innovatív megye, tetten érhető fejlesztési szándék Európai szinten is ismert, „márkázható” desztinációk (pl. Sárvár, Bükfürdő). Az elmúlt 10 évben a jelentős épített örökséghez tartozó attrakciók egy része megújult, korszerűbb infrastruktúrával egészült ki A megye természeti területeinek jelentős részét kezelő Őrségi Nemzeti Park országos viszonylatban is kiemelten fontosnak tartja a turizmus koordinálását. Egészségturisztikai (wellness) kínálata erős, itt található az ország két jelentős fürdője.

GYENGESÉGEK »

» » »

»

» » » »

» » » »

Perifériális elhelyezkedésű megye, közlekedési betagolása rossz, elérhetetlenség érzése erős a turistákban A vendégéjszakák a két fürdőváros (Bük, Sárvár) turisztikai dominanciáját jelzik A rendezvények jelentős része inkább helyi értéket képvisel, mint turisztikai attrakciót Sok az egymáshoz hasonló jelmezes, történelmi vagy helyi hagyományokra építő rendezvény, de hiányzik a kohézió. A tematikus és kerékpárút-hálózat kialakítása hiányos, összehangoltsága esetleges, nincs igazi gazdájuk. A térség nem rendelkezik a megye attrakcióit felfűző, kidolgozott turisztikai csomagajánlatokkal. Az értékesítési csatornák hiányosak. A fejlesztési kérdésekben szakmai döntésképtelenség. Turisztikai összehangoltság hiánya – mindenki egyénileg fejleszt, koncepció nélkül, amelynek következtében a fejlesztések eredményei nem vagy alig érzékelhetőek. A térség marketingkommunikációja gyenge. A TDM munkaszervezetek gyakran szembesülnek önkormányzati és pályázati kiszolgáltatottsággal. A desztinációk termékkínálata egyenként sokszor egysíkú. A fejlesztések nem megfelelően célcsoport orientáltak.


LEHETŐSÉGEK » » » » »

» » »

» » »

»

»

Meglevő épített és természeti örökségünk feltárása, turisztikai hasznosítása. A vidék szolgáltatóinak bekapcsolása a turisztikai szektorba Helyi termékek fokozott bevonása a kínálatba. Összehangolt hálózatszerű fejlesztések élménnyel való feltöltése Attrakciók, rendezvények tematizálása (nem egyegy rendezvényt kell eladni, hanem lehetőleg folyamatos, tematikus programsorozatot létrehozni). Új, egyedi megközelítések, hagyományos értékek megőrzése. Well-being érzet elérése (jólét, harmónia, élmény, egészség érzet stb.). Egyedi jellegű egészségturisztikai központok létrehozása, gyógyturiszikai szolgáltatások fejlesztése, bővítése a vendégkör igényei alapján (specializáció, fürdőközpont image, arculat kialakítása). Az egészség- és a környezettudatos életmód középpontba való állítása, térnyerése. Térségi turisztikai koordináló szervezet létrehozása. A Szent Márton jubileumi évhez (2016) kapcsolódó összehangolt turisztikai termékfejlesztés, a vallási turizmusban rejlő lehetőségek jobb kihasználása. Az M86-os főút megépülésével, illetve a vasútvonalak és különösen a Csorna-Szombathely vasútvonal villamosításával, a GYSEV folyamatos kényelmi fejlesztéseivel a térség megközelítése időben lerövidülhet és kényelmesebbé válhat. Minősítési védjegyrendszer bevezetése.

VESZÉLYEK »

»

» » »

» » » »

» » » »

A koncepció társadalmasítási és programba emelési hiánya miatt nem történik érdemi változás. Más szakterületek – vidékfejlesztés, területfejlesztés- saját koncepcióval bírnak, ami nincs összhangban a turisztikai koncepcióval. Működőképes, finanszírozott, tenni akaró menedzsment szervezet hiánya. Az operatív programok nem biztosítanak lehetőséget, finanszírozást a fejlesztésekhez. Csak pontszerű fejlesztések valósulnak meg, kiragadottan a szakma által elfogadott, egymásra épülő, hálózatos tervekből, így azok multiplikáló hatása elmarad. Az ország külföldi (küldőpiaci) rossz megítélése, a gazdaságpolitika gyakori változása. Nem valósul meg további összefogás. Turisztikai szabályozó rendszer továbbra sem kerül kialakításra. Az alacsony szolgáltatási árak miatt elmaradnak a turisztikai befektetések, a meglévő turisztikai infrastruktúra leromlik. A növekvő árversenyben a térség és szolgáltatói versenyhátrányba kerülnek. Ökoturisztikai, stratégiai alapelveket nélkülöző magánbefektetések jelennek meg. Szakrális/népi építészeti emlékek állagromlás következik be. A fogyasztói magatartás esetleges változásai kedvezőtlen hatással lesznek a térség turizmusára.

17

18


5.2. Zala megye 2013-ban 540 ezer turista foglalt szállást Zala megyében, ami 4,2%-kos növekedést jelent a megelőző évhez képest. A vendégek mintegy kétharmada belföldről érkezett. A sármelléki reptér újraindításának köszönhetően viszont folyamatosan növekszik az Oroszországból a megyébe irányuló turistaforgalom. 2013-ban 26,6 ezren érkeztek e relációból (ami egyben a harmadik legtöbb vendéget jelenti), 1,4-szer többen mint egy évvel korábban. A belföldiek és a külföldiek körében egyaránt a szállodák a legnépszerűbbek, a vendégek döntő része (83%) szállodai szobát foglalt. A vendégek számánál nagyobb mértékben nőtt az általuk eltöltött idő hossza. A turisták összesen 2,1 millió éjszakát pihentek a megye kereskedelmi szálláshelyein, 5,8%kal többet, mint 2012-ben. Az átlagos tartózkodási idő 4,0 éjszakára nőtt, ami másfélszerese az országosnak. Továbbra is a külföldiek maradtak huzamosabb ideig (5,5 éjszaka) szállásukon, míg a belföldiek átlagosan 3,1 éjszakára vették igénybe a szolgáltatásokat. Zala megye kereskedelmi szálláshelyeinek forgalmát alapvetően a Balaton-part, illetve a gyógyfürdőjéről ismert Hévíz és Zalakaros határozza meg.

Épített örökség Elsősorban Keszthely, Hévíz, Zalaegerszeg városa gazdag épített örökségi helyszínekben, emellett számos községben található figyelemre méltó vonzerő-értékű templomépület (pl. Türje, Kallósd, Szentgyörgyvölgy). Történelmi emlékhelyek találhatók Fenékpusztán (Valcum és egyéb régészeti emlékek, illetve Festetics uradalmi épületek), Zalalövőn (Salla) és Zalaváron (Történelmi Emlékpark), Söjtörön és Kehidakustányban (Deák-kúria), várromok látogathatóak pl. Tátika, Rezi, Zalavár településeken. Számos országos jelentőségű kastély és kúria, valamint a népi építészet remek példái (lakóházak, haranglábak, malmok) teszik egyedivé és változatossá az épített örökség megyei turisztikai kínálatát.


Természeti vonzerők »

A megye legfontosabb természeti vonzerői közé tartozik a jótékony hatású, ásványi anyagokban gazdag termálvíz, melynek bázisán számos termálés gyógyfürdő üzemel sikeresen. Hévíz és Zalakaros fürdője nemzetközi jelentőségű, a külföldről hazánkba irányuló gyógyidegenforgalom számára elsődleges célpontot jelentenek. A tradicionális fürdők (Hévíz, Zalakaros) mellett az új fejlesztésű termál-, illetve gyógyfürdők, élményfürdők (Lenti, Zalaegerszeg, Kehidakustány, Letenye, Zalaszentgrót, Bázakerettye, Gelse, Pusztaszentlászló) ugyancsak a megye leglátogatottabb turisztikai helyszínei közé tartoznak. A megye több településén is van elfojtott kút, feltárt hévízkészlet (Szilvágy, Szentgyörgyvölgy, Zalalövő, Andráshida, Oltárc, Pölöske, Dióskál), ami további lehetőségeket teremt.

»

A Balatonnak a délnyugati része, a Keszthelyiöböl, a Fenékpuszta-Balatongyörök közti partszakasz tartozik Zala megyéhez. Idegenforgalmi jelentősége azonban rendkívüli, hiszen Keszthely egyúttal a tó délnyugati felének központi települése is. Hatókörét Hévíz, Zalakaros közelléte is növeli. Zalában három jelentősebb vitorláskikötő működik (Keszthely, Balatongyörök, Gyenesdiás).

»

A Kis-Balaton, mint Ramsari-kategóriás élőhely.

»

A Mura-folyó és a Kerka vadregényes világa a déli határvidéken.

»

A dombok között húzódó erdők, az érintetlen táj szépsége számos túra lehetőséget kínál, mind gyalogosan, mind lovon vagy kocsin.

»

A Keszthelyi-hegység ritka természeti képződményei (mint például a Kovácsi-hegy bazaltfolyosója, a cserszegtomaji kútbarlang, vagy a már Veszprém megyéhez tartozó csodabogyós barlang).

19

20


»

A zalai erdők gazdag vadállománya, különösen a világ egyik legjobb gímszarvas populációja a vadászatot kedvelőknek.

»

Évszázados hagyományai vannak Zalában a szőlőművelésnek, borászatnak, s számos pince és szőlőbirtok várja a jó borokat kedvelő turistákat szerte a térségben.

»

A Zala, a Kerka és a Válicka völgye között húzódó Göcsej, a „szegek” vidéke, valamint a szlovén határ közelében található Hetés hagyományokat őrző lakóival kikapcsolódást kínál a falusi élet iránt érdeklődők számára.

Összességében megállapítható, hogy a turisztikai termék alapját képező vonzerők tekintetében a megyében legfontosabbak a gyógy- és termálfürdők, az egészségturizmus, a természeti és kulturális örökség, valamint a kapcsolódó rendezvények, az aktív szabadidő eltöltés lehetőségei, a falusi turizmus, valamint a gasztronómia és bortermelés kultúrája. Fontos felismerni azt, hogy a térség idegenforgalmi vonzereje meghatározó mértékben a természeti erőforrásaira épít, így közvetlenül függ azok állapotának változásaitól. Mindezeket figyelembe véve létfeltétel a fejlődés fenntarthatóságának megvalósítása a megyében.

5.3. Pomurje Pomurje Lendvától Muraszombatig 27 település felölelő, igazi határ menti kisrégió, amely Ausztriával, Magyarországgal és Horvátországgal is határos. A régióra jellemző, hogy erősen periférikus elhelyezkedésű, a centrumtérségek távoliak és viszonylag nehezen megközelíthetők. A régió turizmusa jelentősnek számít az országban, elsősorban az egészség-, a vadász- és a falusi turizmusnak köszönhetően. A Szlovéniába érkező turisták 7,4%-a régióba látogat, igaz, hogy a belföldi turisták aránya (57,9%) jóval magasabb az országos átlagnál (34,7%). Valószínűleg a régióban található egészségturisztikai desztinációknak köszönhető, hogy a Szlovéniában mért vendégéjszakák közel tizede a régióban realizálódik. Az osztrák határ közelségének köszönhetően a külföldi turisták 65,6%-a Ausztriából érkezik. Az elmúlt évtizedek turisztikai fejlesztéseinek köszönhetően műemlékei, történelmi településközpontjai megújultak, turisztikai látványossággá váltak.


Egészségturizmus A hivatalos statisztikai adatok szerint a Muravidék az összes szlovén vendégszoba 6,8%-ával, és a férőhelyeket illetően a szlovén ágykapacitások 5,6%-ával rendelkezik. A szálláskapacitások csökkenő tendenciája ellenére a Muravidékre látogatók száma 7%-kal, a vendégéjszakák száma 5%, a szálláshelyek kihasználtsági mutatója pedig 39-ről 43%-ra emelkedett. A vendégéjszakák zömét elsősorban a termálfürdőkkel rendelkező települések realizálják. A desztinációba érkezők fő motivációja az egészség turizmus, a vendégek többnyire a szállás és/vagy wellness központokban tartózkodnak, következésképpen a desztinációban nem teremtenek más, kapcsolódó vállalkozások számára hozzáadott értéket, az említett rendszereken belül mozognak, korlátozottan fogyasztanak, és csak ritkán lépnek a külső környezetbe. Napjaink tipikus pomurjei turistája gyenge vársárló erejű vendég, akinek magas elvárásai vannak, de kevés a pénze. Leginkább idősebb vendégek (50+) és családok (szülők gyerekeikkel és/vagy nagyszülők unokáikkal) érkeznek, főleg az iskolai szünidők és ünnepek idején.

Az egészségturizmus legfejlettebb és legjelentősebb turizmusfajta Pomurjében. Az elmúlt években több infrastrukturális beruházásra került sor, viszont a szolgáltatások diverzifikációjába kevesebb erőt fektettek. A termálvizek, ásványvizek és a termominerális vizek a térség legfontosabb természeti erőforrásai közé tartoznak. A régióban hat termálfürdőben hasznosítják a vizet a nemzetközi normáknak megfelelően. Radencin található az az ásványvízforrás, amelynek legismertebb terméke a Radenska ásványvíz, amely jótékony, gyógyító hatással van a szervezetre. Pomurje különlegessége a Moravske Toplicén (Morácon) lévő fekete termominerális víz, amely egyedülálló a világon – gyenge olajillatú természetes gyógyszer, más néven „fekete arany”.

21

22


Természeti örökség A térség gazdag természeti örökséggel is rendelkezik. Három természetvédelmi terület található a régióban: a Goričko Tájvédelmi Park, a Kranjinski Park Ljutomerski ribniki – Jeruzalemske Gorice, valamint a Negova Tájvédelmi Park. A régió területének csaknem fele a Natura 2000 védnöksége alatt áll, idegenforgalmában kulcsfontosságúak a tavak és a víztározók is, amelyek különösen alkalmasak a horgász turizmus kiépítésére, és a különböző vízi sportok fejlesztésére. A folyóvízi és a tavi horgászat szerepel ugyan a turisztikai kínálatban, de hiányoznak az ezt kiegészítő további kínálati elemek és ajánlatok. Pomurje egyik legfontosabb attribútuma a természeti örökség terén a gólya, amely a régió jelképévé vált. Rengeteg különleges és érdekes madárfaj található itt, ezek viszont továbbra sem szerepelnek a turisztikai ajánlatokban. Számos gondozott, jól karbantartott gyalogút és kerékpárút található a területen, de a túrázás és a kerékpározás, mint turisztikai lehetőség nem kap kellő hangsúlyt az ajánlatok kidolgozása során, és az utak népszerűsítése kívánni valókat hagy maga után, a ráfordított marketing tevékenység nem elégséges. A természeti, szelíd turizmust jól egészíti ki a térség hagyományos gasztronómiai kínálata. Pomurje számos kulináris különlegességgel bír, amelyek amellett, hogy rendkívül változatosak (akárcsak maga a terület is), ha-

gyományos készítési módjuknak köszönhetően nagy népszerűségnek örvendenek. A gibanica (százrétű béles), a bujtarepa, a bograč, a zlevanka (egyfajta édes sütemény) és a pogácsák mind megbecsült és jól ismert ételeknek számítanak. Viszont a kulináris szolgáltatások minősége relative alacsony, és a helyi hagyományos gasztronómia alig szerepel a kínálatban. Kiaknázatlan lehetőséget jelent tehát a hagyományos ételek turisztikai kínálatba építése, és felhasználása a turizmus más ágazataiban is. Kulturális örökség A kulturális örökség fontos szerepet játszik a térség turisztikai kínálatában, a kulturális turizmust a jövő egyik vezető turisztikai ágazataként kezelik Szlovéniában. Az országos jelentőségű kulturális műemlékek között a legismertebbek, és Pomurje turisztikai kínálatának fontos részét képezik a várak, a maguk érdekes programsorozataival. Az örökség meghatározó eleme a Mura folyón található vízimalmok sora, amelyek közt néhány működőképes is található. A terület kulturális megítélését jelentős mértékben segíti a hagyományos kézműipar életben tartása, a helyi termékek előállítása, amelyek a látogatók számára különleges vonzerővel bírnak.


A Mura-vidéken számos templom és szakrális hely található, valamint jól megőrzött faluközpontok pannon házakkal, amelyek többnyire látogathatóak is. A kulturális örökségi helyszíneken számos rendezvényt szerveznek az év során (kulturális, sport, néprajzi és szórakoztató jellegűeket), viszont az események a céljuk szerint nem különülnek el egymástól, vagyis nincs világos határvonal a helyi jelentőségű rendezvények és a turizmusnak szánt rendezvények között.

ELŐNYÖK » » » » » » » » » » » » » »

jól kidolgozott és fejlett wellness kínálat az emberek (vendégszeretet, kedvesség, hitelesség) kedvező földrajzi helyzet jó arány a minőség és az ár közt termál- és ásványvizek a Mura folyó megőrzött természet békesség, nyugalom (itt megáll az idő) gasztronómia kultúra multikulturalizmus kézművesség helyi különlegességek: malmok, gólyák, napraforgó... számos különböző társadalmi tevékenység, amely biztosítja a hagyományok megőrzését

Hiányosság továbbá, hogy nincs egy olyan közös pont a térségben, ahol az érdeklődők megkaphatnák a szükséges információkat a régió teljes turisztikai kínálatáról. Amellett, hogy a kínált rendezvények turisztikai szempontból szerény programajánlatoknak minősülnek, a széttagolt kínálat közös népszerűsítése sem valósul meg, az átgondoltan tervezett marketing tevékenység hiányzik leginkább.

HÁTRÁNYOK » » » » » » » » » » »

a stratégiai vezetés és a fenntartható fejlődés hiánya alacsony szintű vállalkozói kezdeményezés gyengén kiaknázott természeti és kulturális örökség hiányos közlekedési jelzőtáblák és elégtelen tömegközlekedési kapcsolatok elszórt, nem eléggé innovatív és specializált turisztikai ajánlatok alacsony minőségű szolgáltatások a turisztikai szolgáltatók nem kapcsolódnak eléggé egymáshoz a helybeliek hiányos turisztikai képzettsége egyensúlytalanságok (kisebb és nagyobb szolgáltatók, állami és magánszektor stb.) gyenge regionális szintű szervezet, hiányos belső kommunikáció és a közös marketing hiánya Pomurje nem világos/rossz elhelyezkedése Szlovéniában és külföldön, a régió felismerésének hiánya és az erős kereskedelmi márkák hiánya

23

24


5.4. Burgenland Jóllehet Burgenland területe nem tartozik a FUTUR projekt akció területei közé, de a tárgyalt határmenti térség, mint turisztikai desztináció elképzelhetetlen Dél-Burgenland aktív részvétele nélkül. Ezért is látjuk szükségét annak, hogy röviden összefoglaljuk az osztrák oldal turisztikai potenciáljában rejlő azon lehetőségeket, amelyekkel erősíteni tudja a határon átnyúló turisztikai célterület vonzerejét. Ausztria kulturális színvonala, fejlett infrastruktúrája jelenti az idegenforgalom alapját. Műemlékei, természeti-táji adottságai, gyógy- és termálfürdői, valamint síterületei egyaránt vonzzák a kirándulókat. Mindezek évről évre biztosítják az idegenforgalomból származó magas bevételt. Idegenforgalmi bevételeit tekintve a világelsők között van. 2013-ban 36,8 millió vendég kereste fel az országot, ennek fele Németországból érkezett. Legfontosabb célterületei: Tirol, Vorarlberg, Salzburg és Bécs.

Burgenlandban a sokszínű természeti adottságnak, a sok tekintetben közös történelmi és kulturális hagyományoknak köszönhetően rendkívül változatos és magas színvonalú a turisztikai kínálat.

A Fertő tótól a Rába vonalán keresztül a vízi sportokat és az aktív turizmust kedvelők számára nemzeti parkok és natúrparkok zöld sávja húzódik. A határon átnyúló turisztikai együttműködés egyik közelmúltbéli látványos eredménye az Alpannónia hosszú távú túraútvonal kialakítása, amely a stájer, illetőleg az alsóausztriai hegyekből indulva Burgenlandot átszelve Kőszegnél végződik. A Pannon-medence bővizű hévízforrásaira alapozva az elmúlt évtizedben korszerűsített, bővített, illetőleg újonnan épült gyógy- és termálfürdőknek köszönhetően Közép-Európában egyedülálló fürdőrégió jött itt létre. A turisztikai vonzerők palettáját építészeti örökségek, felújított történelmi városközpontok, a szőlőés borkultúrához kapcsolódó gasztronómiai kínálat és nagy tömegeket megmozgató kulturális és zenei események egészítik ki.


Burgenland tartomány a 2000-es években rendhagyó növekedést produkált a turizmus fejlődése terén, amely a tartomány gazdasági fellendülését is magával hozta. A kilencvenes évek közepétől kezdődően a turisztikai ágazatban foglalkoztatottak aránya fokozatosan nő, a munkaerő piac átstrukturálódott. Valódi munkahelyteremtésről beszélhetünk az elmúlt években. Mi ennek a titka? Burgenland úgy véli, hogy a kidolgozott „Burgenland Turizmus 2004–2010”-as stratégia és a „Burgenland Turizmus” mint márka koordinált elkészítése és bevezetése, valamint ún. „Fenntartható Prémium Termékek” (kerékpározás, lovaglás, családi wellness) tudatos és folyamatos fejlesztése hozta meg a sikert. Ehhez tartozott még a tudatos, szomszédos országokra fókuszált célcsoport specifikus marketing munka (Magyarország, Szlovákia és a hazai vendégek voltak a célcsoportjai a beruházásoknak, valamint a kommunikációs stratégiáknak is).

A gazdasági válság ellenére az elmúlt években fokozódott a turisták érdeklődése a szálláshelyek iránt. Ez annak köszönhető, hogy bővült a turisztikai kínálat, tovább szélesedett és színesedett a szolgáltatások palettája, helyenként látványosan javult a minőség. 2013-ban Burgenlandban 24 ezer szállásférőhely fogadta a látogatókat, ami az ausztriai 2,4%-át jelentette. A szálláshelyek minőségi kínálatában eltérő sajátosságok tapasztalhatók. Annak ellenére, hogy a határ mindkét oldalán a legtöbb férőhelyet szállodákban és panziókban alakították ki, Burgenlandban a magasabb fizetőképes kereslet miatt előfordulásuk gyakoribb, a teljes kapacitás 47%-át létesítették szálloda típusú egységekben. Az osztrák tartományban minden második szállodai férőhely a szolgáltatások széles spektrumát kínáló négy- és ötcsillagos hotelekben található. 2013-ban a burgenlandi szálláshelyeket 918 ezer vendég kereste fel, akik 2.850.000 éjszakát töltöttek el. A burgenlandi vendégforgalom az összes ausztriai vendégforgalom mindösszesen 2,2%-át adta.

25

26


Wellness- és gyógyturizmus, „Burgenlandi Termálvilág”

Sokszínű és egyedülálló: Burgenland természeti értékei

A pannon táj ajándékainak, az iszapnak, a bornak, valamint a termál- és ásványvíznek köszönhetően a wellness és a gyógyászat párosa Burgenlandban különleges élményt garantál.

Burgenland alapvetően különbözik az Ausztriáról alkotott általános képtől. Nagy kiterjedésű síkságok, Közép-Európa legkeletibb sztyepptava, szelíd dombhátak, kiterjedt erdőségek és ártéri területek, valamint szőlőskertek végeláthatatlan sora jellemzi a tájképet.

A „Burgenlandi Termálvilág”-hoz tartozó válogatott szállodák és fürdők különleges felüdülést kínálnak a testnek, a léleknek és a szellemnek egyaránt. Az esztétikus légkörnek, a tágas fürdőrészlegeknek és az exkluzív szauna-oázisoknak köszönhetően a termál turizmust ma a térség népszerű turizmuságaként említhetjük. A Frauenkirchenben található St. Martins termálfürdő, a Sonnentherme Lutzmannsburg, az Avita termálfürdő és a Gyógyászati Központ és Resort Bad Tatzmansdorfban, a Reiters családi termálfürdő Stegersbachban és a loipersdorfi termálfürdő garanciát jelent a pihentető feltöltődésre.

A természetvédelem Burgenlandban régi hagyományokra tekint vissza. Az országhatárokon is átnyúló Fertő–Fertőzug Nemzeti Park egy hatalmas természeti rezervátum. Nádrengetegével, sós vizű szikes tavaival és mocsaras mezőivel több mint 300 madárfajnak kínál életteret. Ezek közül számos megfigyelhető a programkínálatban folyamatosan szereplő madármegfigyelések alkalmával.


A tartományban összesen hat natúrpark csábít kikapcsolódásra csodás természeti környezettel: a Fertő tó, a Lajta-hegység, a Rosalia–Kogelberg Natúrpark, a Lánzséri-hegyek, a Geschriebenstein/Írottkő, a Weinidylle és az Rába–Őrség–Goričko natúrpark. A természeti értékek, valamint a könnyed pannon klíma és az évi több mint 300 napsütéses óra teszik Burgenlandot a kikapcsolódni vágyók kedvelt úti céljává.

Az olyan kiemelkedő kulturális események, mint például a Tavi Ünnepi Játékok Mörbischben (Fertőmegygyes), a St. Margarethenben (Szentmargitbánya) tartott Ünnepi Operajátékok vagy a Nova Rock fesztivál évről évre látogatók ezreit vonzza Burgenlandba. A tartomány kreatívjai, gasztronómusai és vendéglátói a Kreatív Utazás Burgenlandban program keretén belül több mint 250 kurzust kínálnak az érdeklődőknek.

Kultúra Burgenlandban

Bor és gasztronómia: Burgenland kulináris élményei

A különféle látnivalók, kastélyok és várak legalább olyan érdekessé teszik a Burgenlandban tett kulturális utazást, mint a galériák, szabadtéri és helytörténeti múzeumok. Nagyszerű koncerttermek, bámulatos szabadtéri helyszínek és különleges fesztiválok gondoskodnak az első osztályú zenei és színházi élményekről. Az egyedülálló koncertek, opera-, operett- és színházi előadások varázslatos világba kalauzolják a nézőket, míg a várakban és kastélyokban képzeletbeli időutazásra indulhatunk.

A szívélyes vendégszeretet és a megfelelő légkör, valamint a régi hagyományokból táplálkozó, ugyanakkor üdítően új gasztronómiai ajánlatok teszik Burgenlandot a kulináris élmények célterületévé. Burgenlandban a Fertő tó és a Weinidylle régió között izgalmas, helyi termékekre alapozott felfedezőtúrák egész sora várja az ínyenceket.

27

28


5.5. Steiermark Kelet-Stájerországot Stájerország „kertjének“ is nevezik. A terület természeti adottságai a szabadban tett gyalogtúrákat és a kerékpározást élményszerűvé teszik. Kelet-Stájerország olyan régió, ahol a természet azt is nyújtja, ami jótékony hatással van a turistákra: nemes italokat az almás- és szőlőskertekből, valamint kitűnő helyi termékeket. A négy romantikus borút mentén vinotékák és szőlőbirtokok csalogatják kóstolóikkal az idelátogatókat. Kellemes és igazán „stájer“ a számos borkimérő is, ahol saját borokat és a régióra jellemző finomságokat szolgálnak fel.

A kirándulási lehetőségek sokszínűek, valamint az R 11, azaz a Raabtalradweg (kerékpárút) is itt kezdődik, és egészen Magyarországig vezet a stájerországi termálvidéken keresztül. 14 „ínyenc” kerékpárút vezet a szelíd dombok szelte, gyönyörű tájakon át. A „lucullusi túra“ vagy a „bor- és vízi túra” rögtön elárulja, hogy milyen kínálati elemek várják az idelátogatót a kirándulások során: tök és tökmagolaj, bor és nemes italok, ecet, sajt és sonka minden mennyiségben.


A fürdők Kelet-Stájerországban is meghatározó jelentőségűek. Stájerország fővárosától, Graztól mindössze 65 kilométerre-délkeletre helyezkedik el a stájerországi termálvidék: Bad Radkersburg, Bad Gleichenberg, Loipersdorf, Bad Blumau, Bad Waltersdorf és Sebersdorf mind-mind olyan hely, ahol a meleg vizű források teljes erővel törnek a felszínre. A hat termálfürdő mindegyike saját jelleggel és vonzerővel rendelkezik, és különleges hangsúlyt fektet szolgáltatásaira.

Télen „Ausztria kertje“ sült almával, hótalpas túrákkal valamint számos adventi vásárral és karácsonyi kiállítással varázsolja el a vendégeket. A téli varázshoz azonban hozzájárulnak a kiváló síterepek és sífutópályák is. A régióba 2014-ben összesen mindegy 1.150.000 vendég érkezett melynek 95% belföldi volt. A térségben eltöltött vendégéjszaka szám megközelítette a 3.100.000-t, az átlagos tartózkodási idő 2,7 nap volt. A turisztikai teljesítményt alakulását megfigyelve elmondhatjuk, hogy minden statisztikai szám kismértékű emelkedést mutat a régióban.

29

30


6. A jövőbeni közös desz náció gondolata; jövőkép

A turizmus és a nemzetközi határok közötti kapcsolat nagy jelentőséggel bír: az utazás szinte mindig együtt jár politikai vagy egyéb határok átlépésével. Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapnak a határátkeléssel, a határon átnyúló régiók turizmuspolitikájával és menedzsmentjével, valamint a kooperatív határon átnyúló projektekben végrehajtott turizmusfejlesztéssel kapcsolatos kérdések, amelyek azzal a ténnyel vannak összefüggésben, miszerint az Európai Unió regionális fejlesztéspolitikája új eszközrendszert és programfinanszírozást vezetett be a határon átnyúló fejlesztés érdekében. A nemzeti határok és a turizmusfejlesztés közötti kapcsolat rendkívül összetett, mivel a határok számos területen megjelennek a turizmusban, valamint sokféleképpen hatással vannak rá. A fizikai határ általában kétféle szerepet játszik: egyrészt akadályt jelent a turisztikai áramlások szempontjából, másrészt szinte észrevétlenül átléphető. De elsősorban nem maga a vonal, mint turisztikai vonzerő és sajátosság jelenik meg,

hanem a tevékenységek, látványosságok és a közösségek speciális jellemzői a határ közvetlen közelében. Ezekben az esetekben a terület vonzereje abból adódik, hogy a határ szomszédságában van, amely egyfajta versenyelőnyt hoz létre abból, ami a másik oldalon található: pontosabb megfogalmazásban a határtérség, mint turisztikai desztináció létrejön. A határon átnyúló együttműködésben megvan a lehetőség, hogy elősegítse a fenntarthatóságot a turizmusban, hiszen határozottan képes az igazságosabb kapcsolatok kialakítására, az ökológiai és kulturális összhang elősegítésére, a hatékonyság növelésére. Eredményes együttműködésre akkor nagyobb az esély, amikor az együttműködés céljai alapvetően ugyanazok az összes résztvevő nemzet számára, illetve amikor az együttműködés olyan entitások között jön létre, melyek hasonló kultúrákkal, értékekkel és politikai nézetekkel rendelkeznek. Az együttműködési feltételeken belül a következő tényezők emelhetőek ki:


»

A partnerségek nagyobb valószínűséggel lesznek eredményesek, amennyiben az egyes résztvevők hisznek abban, hogy az együttműködés nagyobb előnyöket fog eredményezni, mint az önálló tevékenység.

»

Amennyiben az együttműködő felek egyetértenek abban, hogy az együttműködés javítani fogja a szolgáltatás biztosítást, illetve nagyobb gazdasági és működési hatékonyságot eredményez, az motiválni fogja az egyes partnereket, és kedvező partnerségi környezetet teremt.

»

A partnerségeknek megértésen és tiszteleten alapuló környezetben kell működniük, amely figyelembe veszi egymás hagyományait és értékeit.

A partnerség kialakítását befolyásoló feltételek között fontos szerepet kap a partnerségek működéséhez vagy tevékenységéhez kapcsolódó egyértelmű stratégia kialakítása. A stratégia kidolgozása alapvető kérdés, mivel ez alakítja a kezdeményezés kidolgozását a korai szakaszokban, meghatározza a tevékenységi kört, és állandó emlékeztetőként szolgál a partnerség céljaira és célkitűzéseire vonatkozóan. A turizmusban megvalósuló határon átnyúló együttműködés egy eszköz a regionális versenyképesség és fenntarthatóság növelésére, a regionális identitás erősítésére. Ezért is bír különös jelentőséggel az a célkitűzés, hogy Vas megye (Zala megye), Muravidék és Dél-Burgenland határmenti területei egységes turisztikai célterületként jelenjenek meg a jövőben harmadik országok küldő piacain. Jóllehet jelen stratégia elsősorban Vas megyére koncentrál, de figyelembe veszi és betekintést igyekszik adni a szomszédos határmenti területek turizmusfejlesztési elképzeléseibe is.

31

32


6.1. Vas megye

Vas megye turizmusfejlesztésének stratégiai modellje nem kizárólag a jelenlegi kínálatból, hanem a kijelölt célcsoportok igényeiből indul ki. A kínálatot ugyanis a vendégek elvárásainak, vágyainak és belső indíttatásainak megfelelően kell alakítani és értékesíteni, miközben követni kell érzékelési készségeiket, és nem utolsó sorban az érzékeltek és megéltek általuk történő értékelését is. Az innovatív megoldások képesek a még nem igazán megfogalmazott, a látogatóban netán még lappangó vágyakat is kielégíteni. A turista ugyanis nem csupán, hanem mindenekelőtt fogyasztó, következésképpen pedig a turisztikai tevékenység generálója is.

2014 húzó márkáját továbbra is a termálfürdők jelentették, ahonnan az egészségség és a jó közérzet származik, és ahol valóban nyílnak új munkahelyek a térségben. A termálfürdőkhöz kapcsolódó magas szintű egészségügyi szolgáltatások fejlesztései azonban elmaradtak, továbbra is a wellness irányú fejlesztések élveztek prioritást, így a minőségi vendégkör csak álom maradt. Továbbra is hiányoznak a gyógyvizek hatásait bizonyító tanulmányok, ezért a termékfejlesztési trendek egyik alappillére, az autentika sem tud ezen a területen megvalósulni. A fentiek figyelembe vételével Vas megyei turisztikai kínálatnak három fő tematikus terület köré kell épülnie, melyek külön-külön is értelmezhetőek, azonban együtt egy egységet alkotnak, értéket biztosítva a megye teljes területének, és széles célközönségnek.


Nevezetesen: »

gyógyászathoz kapcsolódó turizmus (kiegészítve wellness elemekkel),

»

szelíd turizmus,

»

kulturális és vallási turizmus.

Mindhárom területet érintően fontos szempont az egy főre jutó turistaköltések, a szolgáltatók jövedelmezőségének jelentős növelése, így a megye turizmusgazdasága bevételeinek fenntartható és folyamatos emelkedése. A spontán tömegturizmus koordinálatlan folyamatai helyett a minőségi szolgáltatásokon és egyedi képen, kínálaton alapuló letisztult, megfelelően pozícionált, erős imázzsal rendelkező, professzionálisan menedzselt térségi márkák kialakítását, és piacra vitelét kell elősegíteni megyei együttműködésben.

E negatív tendencia megállítása és a folyamat visszafordítása csak abban az esetben lehetséges, ha sikerül az ún. minőségi vendégkör megszólítása. Ez azonban feltételezi egy megyei szakmai koordinációs munkaszervezet létrehozását, ahol valamennyi turisztikai információ és fejlesztési terv, igény, tapasztalat egy helyen elérhetővé válik. Nem lehet továbbá eltekinteni a térségi kutatásokon, összehasonlító elemzéseken alapuló know-how megteremtésétől, amely komoly versenyelőnyt jelenthet más térségek turizmusszervezését illetően. A sikerhez vezető út egyik mérföldköve az autentikus, mégis modern térségi brand, márkák kialakítása, felépítése, amelyeknek szakmai és társadalmi megalapozottsága a széleskörű egyeztetéseknek köszönhetően erős. Mindehhez természetesen társulnia kell a desztinációs turisztikai termékek piacra vitelét, értékesítését segítő technikáknak, informatikai rendszereknek, adatbázisoknak is. A tevékenység eredményeként átstrukturálódó, magasabb költésű vendégkör nyerhető meg, a régi-új „elvesztett” célpiacok (Németország, Svájc, Észak-Olaszország, Ausztria nyugati régiói) és célcsoportok (kulturális-gasztronómiai érdeklődésű középosztály) visszatérése prognosztizálható.

33

34


Gyógyászat és wellness területén Vas megye ellentmondásos helyzetben van.

A gyógyászat területén vissza kell nyerni a korábban jelentős arányban elvesztett dél-német, osztrák és svájci vendégkört. Ennek elsődleges feltétele a nemzetközileg is minőséginek nevezhető ellátás megteremtése.

6.1.1. Gyógy- és wellness turizmus Egészségkapuk fejlesztése, gyógyászati és REHABILITÁCIÓS komplexum építése Miközben a megye egyedi módon rendelkezik minőségi gyógyvízzel, aközben a fejlesztések erőteljesen a nagy árversenynek kitett wellness irányában történtek az elmúlt évek során. Különösen igaz ez a két legnagyobb fürdővárosra, Sárvárra és Bükre. Rendkívül fontos célkitűzés a következő időszakra vonatkozóan, hogy megtaláljuk a kiegyensúlyozott arányt, és a gyógyászat is visszanyerje egykori jelentőségét, miközben a wellness területén is meg tudja tartani a megye a sikerességét.

Szükséges létrehozni – kizárólagosan gyógyászati céllal – önálló, elkülönített intézményeket. A vendégkör speciális elvárásai, az igénybe vehető szolgáltatások egyedi jellege, illetve az árazási potenciál mind teljesebb kiaknázása indokolja mindezt. Mind Sárváron, mind pedig Bükfürdőn adottak a fejlesztés területi feltételei, illetve a működő kórházi, egészségügyi ellátásra lehet alapozni. Természetesen a gyógyvízre alapozott gyógyászat nem elkülönülten, és kizárólagosan ezen a két településen kell, hogy megvalósuljon. Cél, hogy mind Szentgotthárd, mind Celldömölk, illetve Vasvár, Borgáta és Mesteri is megtalálja ebben a saját lehetséges szerepét, és közös ajánlati csomaggal színesebb és vonzóbb kínálat jöjjön létre a lehetséges célközönség számára.


Gyógyvízre és gyógynövényekre alapozott termék, élménykapu fejlesztés

»

kutatások, vizsgálatok végzése különböző gyógyászati, rehabilitációs célok esetében

A gyógyvízbázis mellett a komplementer medicinának is van helye és jelentősége. Ehhez számos ponton ki is épült már kínálati elem – pl. Kneipp utak, nordic walking pályák –, melyeket mindenképpen kapcsolni kell a tematikus csomag-kínálatokhoz.

»

gyógyvíz- és gyógynövény-bázisú új termékek fejlesztése

»

gyógytermékeket készítő, fejlesztő vállalkozások számára információ nyújtása a termékeik kialakításához, piaci bevezetéséhez

»

inkubációs szolgáltatások kezdő vállalkozások számára

»

kutatói, fejlesztői kapcsolatok kiépítése

»

értékesítési tanácsadás

A megye rendkívül gazdag gyógyvízkészlete, és az a tény, hogy jelentős hagyományokkal rendelkezik a gyógynövények termesztése és felhasználása terén, indokolja a Gyógytermék Kiválósági Központ létrehozását. A létrejövő központ feladatköre az alábbi területekre terjedhet ki:

35

36


Az Őrség, az Alpokalja, a Vasi Hegyhát és a Ság-hegy táj- és természeti értékei alkotják elsősorban a tájegységi tematikus rész elemeit.

6.1.2. Szelíd turizmus Szelíd turizmus alatt a meglévő természeti és tájjellegű értékekre építő, a természettel harmóniára törekvő turizmust értünk, amely az egymást szervesen kiegészítő alábbi program elemeket tartalmazza: »

vízitúra bázisok és programok, horgász-turizmus

»

természeti (tájegységi) tematikus utak

»

kerékpáros hálózat és programok

»

élményporták helyi termékekkel

E turizmus ág a turisztikailag jelenleg még kevésbé attraktívnak számító kistelepülések szerepének, látogatottságának, vonzerejének fokozásában, bevételeinek növelésében játszik szerepet, ezzel együtt a munkahelyteremtés, beruházás-ösztönzés, vállalkozásfejlesztés, lakosságmegtartó képesség erősítésének lehetőségét hordozza magában. Az aktív turizmus összeköthető a falusi turizmussal, a hagyományos népi életforma megismerésével. A városlakók számára különleges élményt nyújt a falusi gazdálkodás, az ottani életmód megismerése. A

falusi turizmus azonban ennél komplexebb turisztikai kínálatot jelent. Manapság már túlmutat a klasszikus értelemben vett, a helyi gazdálkodó emberek által működtetett néhány vendégszobán. A falusi porta napjainkban szálláshely és információs, szervező és marketing iroda is egyúttal, ahol a több napra megszálló vendég kapcsolatba kerül a térség kulturális kínálatával, gasztronómiájával, hagyományaival. A vendéglátó saját ételeivel, házi termelésű borral, pálinkával, szörppel, egyéb helyi termékekkel kínálja vendégeit. Falusi turizmus a megye nagyobb részén működik. Kiemelkedő módon az Őrségben és Kőszeghegyalján, a Vasi Hegyháton pedig több helyen is találhatók olyan szálláshelyek, amelyeket szépen felújított parasztházakban alakítottak ki. A fejlődés iránya az, hogy egyre több lesz az olyan porta, ahol a kulturált és igényes szálláslehetőség mellett a falusi vendéglátás speciális kínálatából választhat a vendég. A hagyományos paraszti életmód mindennapjainak megismerésére és a mezőgazdasági tevékenységekbe történő tevőleges bekapcsolódás mellett a kézművesek tevékenységének megfigyelésére, kipróbálására, vagy népi ételek elkészítésére van mód, és szakosodott porták, pl. egészségporta, gyermekbarát- vagy kerekes székes porta, aktív falusi porta pl. lovasporta stb. színesítik a falusi turizmus kínálatát.


A horgász-turizmus számos potenciális célponttal rendelkezik a megyében. Mind az infrastrukturális, mind pedig a szolgáltatási elemeinek erősítése jelentősen meg tudja sokszorozni a befektetett erőforrásokat, mindezt a megye turizmussal korábban kevésbé preferált részein is. A horgászturizmust érintően az élővizes horgászati létesítmények kiépítése, ösvények, pihenők, frissítő pontok hálózatának kiépítése, Élménykapuvá való fejlesztése sorolható e feladatok körébe. Bringázz és ámulj a Vaskarikán, „Élménykapuk” felfedezésével

Ezekben a desztinációkban a turizmus és vidékfejlesztés szerves kapcsolata érzékelhető, fejlesztési irányaik szinte azonosak, harmonizálhatóak, így alkotják az öszszefüggő megyei zöld övet. Ezekből a tájegységekből származik a helyi termék, kézműves termék, falusi vendégasztal szolgáltatók többsége. Vas megye az érintetlen természet, a biodiverzitás, a testi, lelki feltöltődés, természetben való mozgás, kikapcsolódás régiója. Vízitúrák az egészségért a Rába, a Lapincs és a Gyöngyös mentén, élménykaputól élménykapuig Vas megyében az élővizes fejlesztésekhez szükséges infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztés a következő módon összegezhető: a Rábára alapozott vízi túrázás estén, 20 km-es etapokra osztva, egységesített, minősített, formailag, tartalmilag tipizált, lehetőleg akadálymentesített kikötők létrehozása szükséges, ahol a turista vízi jármű kivételi lehetőséget, kerékpárkölcsönzőt, szállást és egyéb ellátást vehet igénybe. A vízen érkező információt is szerezhet a kikötőtől kb.10 km-nyi távolságon belül elérhető helyi élménykapukról, amiket felkereshet a kikötő közlekedési eszközállományát igénybe véve. A kikötők saját területének „élménykapuvá” fejlesztése, a túraútvonalak és kerékpárutak bekötése is e programrész keretében valósulhat meg.

A kerékpáros turizmus esetében az egyik legnagyobb akadály az egybefüggő, minden résztvevő számára biztonságos, összekapcsolódó kerékpár- és kerékpározható úthálózat hiánya. Ezért a programnak deklarált célja, hogy mind a nemzetközi hálózatokhoz kapcsolódó építések, mind a tematikus utak hiányzó megyei szakaszainak pótlása megtörténjen. Különösen fontos a megyeszékhely központi elhelyezkedéséből és a koncentrált lakosságszámból adódóan a megyeszékhely és a jelentős turisztikai desztinációk (Sárvár, Bük, Kőszeg), illetve az osztrák határ közötti összefüggő kerékpárút és kerékpározható úthálózat kialakítása. A határmenti adottságokat kihasználva meg kell valósítani Szombathely megyeszékhely és az osztrák határ összekötését biztosító turisztikai célú kerékpárút hálózat kiépítését. A megoldás maximum 10 km-es etapokra, távolságra kiépített Élménykapukhoz kötött kerékpárút hálózat megvalósítása, amelyhez minden más, nem szorosan illeszkedő Élménykapu is felfűzhető, köszönhetően a pihenőkhöz rögzített, az innen induló és kapcsolódó mintegy 20 km-es hosszúságú kitérők láncolatán keresztül. A kitérő alhálózat kiinduló pontjaitól további útvonalak indulnak Vas megye centrális területei felé, így a turista ezeket a lehetőségeket választva végigkerekezheti az egész megyét. A vonalas létesítmények kiépítése, kitáblázása, GPS rendszerének kidolgozása, hozzátartozó mobil applikációk fejlesztése, karbantartási szervezetének felállítása is része a feladatnak, csakúgy, mint a szükséges kerékpáros szervizhálózat kialakítása.

37

38


Élményporták helyi termékekkel A turisztikailag jelenleg még kevésbé attraktívnak számító kistelepülések szerepének, látogatottságának, vonzerejének, bevételeinek növelését, ezzel együtt munkahelyteremtést, beruházás-ösztönzést, vállalkozásfejlesztést, és a lakosságmegtartó képesség erősítését eredményezheti a helyi termékek megjelenése a turizmusban. Vas megye kistelepüléseinek, kiaknázatlan humán és természeti erőforrásainak bevonásával minél több autentikus helyi termék előállítása a cél. Ezek megfelelő minőségbiztosításával, márkázásával, pozicionálásával és értékesítésének elősegítésével nem csupán a foglalkoztatás bővül, hanem a helyi öntudat megerősödésével, a helyben maradás feltételeinek, a – mindenek előtt – falusi lakosság mentális állapotának, önsegítő, önellátó képességének, önbizalmának javulásával az elvándorlás-elöregedés évtizedes folyamata is lelassul, megáll. A vonzó és hiteles, egyedi termékek magasabb számú és költési hajlandóságú látogatót is vonzanak, így a célcsoportok átstrukturálódásával a turizmusból származó bevételek is jelentősen nőnek. A helyi termékek értékesítési pontjai lehetnek a nagy vendégszámmal rendelkező fürdővárosok, amelyek így egyedi szolgáltatáspalettájukat tudják bővíteni.

Európa nyugati felén, sőt tőlünk akár csak néhány kilométerre kiváló példák vannak arra, miként lehet egyszerre növelni a vidéki lakosság munkalehetőségeit, csökkenteni a környezetterhelést, és erősíteni a turizmus szempontjából alapvető egyediség-élményt, így növelni egyúttal a turizmusgazdaság bevételeit. A sikerhez ugyanis fontos, de nem elégséges a termelők, szolgáltatók és az önkormányzatok nyitottsága, a programgazdák lelkesedése. Olyan professzionálisan szervezett logisztikai–képzési–informatikai rendszerre van szükség, amely optimálisan fejleszti, szervesen kapcsolja össze versenyképes egésszé a folyamatokat. Mindennek az alapja azonban a kézzel fogható termék. Nagyon fontos annak a néhány aktornak a megtalálása, akik – bármilyen indíttatásból – belevágnak a javasolt fejlesztésbe. Mindennél fontosabb a professzionális és kellően kidolgozott termékstruktúra és a megalapozott mentorálás, de nem elég a segítő szándék: a terméknek piac is kell. Autentikus helyi termék és termelők nélkül nem beszélhetünk vidéki turizmusról.


Éppen ezért – és a rendkívül nagy verseny miatt – kimondottan innovatív, kreatív megoldásokkal kell megjelenni.

A több évtizedes hátrányt ledolgozandó, olyan egyedi fejlesztéseket kell eszközölni, melyek egyszerre ígérnek emlékezetes testi és lelki élményt, valódi feltöltődést az ide látogatóknak. Emellett nem hiányozhat a professzionális marketingkommunikáció sem. Térségünkben számos helyi kistermelő kezdett helyi termékek előállításába a bor és gasztronómia területén. Ezeket a termelőket sikerült egy jól működő szervezeti formába tömöríteni, melynek ötletgazdája a Pannon Helyi Termék Klaszter volt. A Pannon Helyi Termék Klaszter mottója: „Minőség, hagyomány, maradandó értékek”. E három szó összefoglalja, hogy mik azok a legfőbb okok, amiért érdemes helyi előállítású élelmiszereket, kézműves termékeket vásárolnunk.

Miért jó a helyi termék? Helyi termékek vásárlásával hozzájárulunk saját környezetünk fenntarthatóságához. Minden helyben elköltött forinttal segítjük a helyi gazdaság talpon maradását, munkahelyeket segítünk megőrizni vagy újak teremtését idézhetjük elő közvetve. A helyben megtermelt profit helyi fejlesztéseket generál. Ha saját környezetünkből szerezzük be a legfontosabb élelmiszereket, egyéb árukat, akkor csökkentjük a termeléssel, illetve a szállítással, csomagolással járó környezetterhelést. Divatos szóval élve, kisebb lesz ökológiai lábnyomunk. A helyi termékek előállítása kis mennyiségben, hagyományos, természet közeli módszerekkel történik, így azok kevésbé terhelik meg a környezetet, a termőföldet. A tájfajták előnyben részesítésével hozzájárulunk a biológiai sokféleség megőrzéséhez, illetve a hagyományok továbbéltetéséhez.

39

40


6.1.3. Kulturális és vallási turizmus Kulturális és vallási turizmus tekintetében a megye éves szinten megfelelő számú rendezvénnyel bír. A probléma abban rejlik, hogy ezek az események koordinálatlanul, nem kellőképpen tematizáltan és megfelelően kommunikálva kerülnek lebonyolításra. Az átgondolt, tervszerű intézkedések eredményeként létrejöhet egy tematizált, speciálisan Vas megyei rendezvényháló, mely a sokrétű igényeknek megfelelően, minőségi, egyedi, turisztikailag is értelmezhető (és látogatható) a különféle igényeket megfogalmazó vendégek számára. Ide sorolhatók a hagyományőrző, gasztronómiai, zenés, kulturális stb. rendezvényláncok, ahol az attrakción túl egyéb szolgáltatást is kaphat a vendég, egyedi, csak Vas megyére jellemző módon. A rendezvények szervezése, összehangolása, csoportosítása a megyei turisztikai menedzsment feladata, mint ahogy az is, hogy megtalálja a köztük levő kohéziós erőt, ami a fent említett tematikán túl bármi olyan elem lehet, ami ezeket az önálló rendezvényeket, alkalmakat összeköti.

A tematikus priorizálás a következő elemekre terjed ki: »

Tematikus utak (Mária út, Szent Márton út, Vasfüggöny, Katonák útja, Termálút, Alpannonia stb.)

»

Szent Márton kultusz

»

Római és az azt követő középkor (kiemelten a megyeszékhelyen)

»

Határmentiség

»

Kastélyok (megyei épített örökségek)

A programok esetében cél az új célcsoportok megnyerése, a látogatottság növelése, valamint a minőségi végrehajtás, a megfelelő elosztás időben és térben.


Szombathely város számára a 2016-ban megvalósuló Szent Márton év kiemelt jelentőségű, hazai és nemzetközi léptékben is meghatározó esemény. Komplex programot alkotott a város az évforduló méltó megünneplésére, valamint a benne rejlő kulturális, vallási turisztikai potenciál maximalizálására. A program keretében négy elem valósul meg: a belváros felkészítése, a turisztikai attrakciók fejlesztése, a közterületek rehabilitációja és a turisztikai szolgáltatás-fejlesztés. 2016-ban, Szent Márton születésének 1700. évfordulójához kapcsolódóan várható a pápa magyarországi látogatása. A Vas megyébe érkező vendég- és zarándoktömeg turisztikai szolgáltatások iránti igényét és vallási érdeklődését egyaránt ki kell elégíteni. Minden olyan megyei, Szent Mártonhoz köthető kegyhelyet, érdeklődésre számot tartó helyet figyelembe kell venni, ahol turista megjelenhet. Minőségi és egyedi élmények biztosításával a zarándokok/turisták a megye legjobb marketing-hordozóivá válhatnak lakóhelyükre visszatérve, amely potenciális vendégkörbővülést

és fogyasztásnövekedést jelenthet a jövőre nézve. A programok összeállításakor minden olyan zarándokútvonalat, garantált egyéni vagy csoportos vallásgyakorlást biztosító helyet, spirituális élmény megélését lehetővé tevő területet számba kell venni, amely célterületté válhat. Fejleszteni, ahol szükséges kiépíteni kell azokat a helyeket, melyek alkalmasak a kapcsolódó események megrendezésére, törekedve arra, hogy a vallási turizmus vendégei a saját, lelki béke eléréséhez kötődő élményüket Vas megyében élhessék meg. Fontos, hogy ez ne egyszeri turisztikai alkalom maradjon, hanem az évforduló eseményei, élményei által generált, fenntartott érdeklődés folyamatos keresletet indukáljon. A megye kiemelkedő, országos szintű egyedi turisztikai termékké fejleszthető lehetősége Szombathely római és középkori múltja, a „Savaria” építészeti és kulturális öröksége. A 2000 éves múlt értékeinek megőrzése és a turisztikai potenciál növelése érdekében fontos cél a római kori örökség folyamatos ápolása és

41

42


fejlesztése: a Romkert – ebben a későbbi, középkori emlékek is –, mint turisztikai attrakció megújítása, az Iseum és Történelmi témapark összekapcsolását lehetővé tevő tematikusút fejlesztés megvalósítása. Az attrakciók fizikális és programok általi tematikus összekapcsolása, valamint a Savaria Történelmi Karnevál hagyományának továbbvitele, innovatív megújítása és népszerűsítése is kiemelt jövőbeli feladat. A kastélyok és egyéb, műemlék jellegű épületek – és természetes vagy mesterségesen kialakított környezetük – rendkívül sajátságos karaktert kölcsönöznek Vas megyének. Önmagukban is vonzó lehetőséget tudnak kínálni, de hálózatba szervezetten, tudatosan és fókuszáltan fejlesztve akár a már megyébe érkezőknek, akár új célcsoportoknak lehet speciális ajánlat tárgya. Arra is lehetőséget nyújtanak, hogy az idegenforgalomban kevésbé érintett megyei területek is képesek legyenek profitálni egyedi pozicionálás révén, akár kulturális, vallási vagy egyéb szempontok szerint.

6.2. Zala megye Zala megye gazdaságában a turizmus kiemelten fontos szerepet tölt be. Hévíz és Zalakaros révén a megyében található az ország turisztikai kapacitásait és teljesítményét tekintve második és hatodik települése, amikhez gyógy- és élményfürdők sűrű hálózata és a Balaton társul. A turizmusgazdaság Zala lényegében minden településén jelen van: vagy a településen található attrakció és szolgáltatás-együttes révén, vagy pedig úgy, hogy az ott élő és dolgozó emberek – ingázóként, helyi termelőként – részt vesznek a turisztikai termékek előállításában, a szolgáltatások működtetésében. A turizmusgazdaság, noha a két megyei jogú városban is jelen van, azok egyetlen piaci szegmensben sem képviselnek országos jelentőséget.

A turizmusfejlesztés azt a célt tűzi ki maga elé, hogy átütő előrelépést eredményezzen a megye turisztikai szolgáltatásainak területén.


A célok akkor érhetők el, ha »

Hévíz és Zalakaros, a fürdők megyei hálózata és a Nyugat-Balaton országos szinten is kiemelt figyelmet kap a GINOP források allokálásában

»

a térség megközelíthetőségében jelentős előrelépést lehet elérni (pl. Hévíz-Balaton Airport fejlesztése, Ausztria irányába vezető főközlekedési útvonalak bővítése, felújítása)

»

a külpiacokon is már bevezetett márkanévnek tekinthető „Hévíz” az ország-marketingben a korábbinál lényegesen nagyobb figyelmet kap

»

megerősödnek a nemzetközileg is versenyképes, magas hozzáadott értékű egészségturisztikai szolgáltatások előállítását lehetővé tevő K+F kapacitások, s ezek segítségével új, egyedi szolgáltatáscsomagok kerülnek kialakításra

»

a turisztikai attrakciók és szolgáltatások további bővítése és fejlesztése a családok és a gyermekek igényei szerint valósul meg

»

a kerékpáros és túraútvonalak rendszerében befejeződik a hiányzó elemek kiépítése

»

az agroturizmus (termékutak, falusi szálláshelyek, gasztronómia, vadász- és horgászturizmus) fejlesztésével a vidéki térségek is bekapcsolódnak a turisztikai vérkeringésbe

»

a turizmusgazdaság mai centrumai és a környező települések közti gazdasági kapcsolatok megerősödnek, javul a közösségi közlekedés minősége, kiépülnek azok a termelői kapacitások, amik lehetővé teszik a vendéglátóhelyek helyi-térségi termékekkel való ellátását

»

olyan új turisztikai attrakciók épülnek ki, ill. fejlődnek fel (pl. Mura mentén, vallási kegyhelyek, ifjúsági turizmus), amik a már meglevő, területileg koncentráltan jelen levő attrakciók tematikus és térbeli, azokkal együttműködő kiegészítései.

43

44


A megyei fejlesztési program a Hévíz–Zalakaros egészségturisztikai tengely „Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja” komplex térségi fejlesztési programot helyezi a középpontba. A konkrét fejlesztések kijelölésére azonban csak öszszehangoltan, és azt követően kerülhet sor, ha a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kidolgozza saját fejlesztési programját. A fejlesztési források megyén belüli területi allokációja tekintetében hangsúlyosan jelennek meg a Lenti központú Mura-térség turisztikai fejlesztései, amelynek eredményeként a megye nyugati részein, a mai államhatárok túloldalán elhelyezkedő térségekkel együttműködő, új turisztikai alcentrum jöhet létre. Ennek kiépítéséhez fel kell használni a határmenti együttműködéseket támogató ETE programok forrásait is. Zala megyében az elmúlt években komoly ifjúsági

turisztikai kapacitások épültek ki, melyek továbbfejlesztését is megcélozza a projektcsomag. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a 7–14 éves korosztály számára a hagyományos, önfenntartó elemeket is tartalmazó falusi életmód tudásanyaga könnyen és eredményesen adható át közös táborozás formájában, s nem mellékesen hozzájárul ahhoz, hogy a felnőttkorba lépve a mai fiatalok turistaként visszatérjenek ifjúkori élményeik helyszíneire. Zala megye az országban úttörő szerepet játszott a helyi-térségi turisztikai desztináció-menedzsment szervezetek kialakításában, azaz az önigazgató turizmusgazdaság-közösségek éltre hívásában. A TDM szervezeteket olyan értéknek tekinthetőek, amelyek fejlődése, bővülése érdemben szolgálja a minőségi turizmus erősödését, s amelyek összefogásával Zala önálló térségi desztinációként is felépíthető (Zala Brand).


6.3. Pomurje A muravidéki idegenforgalmi desztinációfejlesztés eredményességének mutatóit, különösen pedig az egyes termékek kidolgozását illetően, az általánosan leginkább elfogadott alapból, a desztináció vendégéjszakáinak számából kell kiindulni. Ugyanis közvetlenül csak így mérhető a marketingkampányok és a desztináció, illetve az ottani szolgáltatók közvetlen értékesítésének hatékonysága. A növekedés ugyanis a desztináció fejlődési trendjére, következésképpen pedig életképességére és további fejlődési lehetőségeire utal, hiszen az idegenforgalmi piacokon csak az értékesíthető, ami iránt kereslet mutatkozik. Amennyiben a desztinációban csökken a vendégéjszakák száma, és ez nem magyarázható olyan külső tényezőkkel, mint például a globális receszszió, valamint ennek a potenciális vendégek szokásaira és magatartására gyakorolt hatásai, mindenképpen szükségessé válik a turisztikai termékek, ezzel együtt pedig a turisztikai desztináció működési modelljének megfelelő átalakítása. Vagyis kizárólag olyan termékek fejlesztése a cél, amelyek megfelelnek a hazai és külföldi vendégek keresletének és elvárásainak.

Az egyedi előnyök kihasználásával, a turisztikai vállalkozások és a lakosság együttműködésének ösztönözésével Pomurje az életminőséget növelő innovatív és tartós megoldások régiója lesz.

Pomurje az egészséges élet jellegzetes turisztikai célpontjává kíván válni, mégpedig úgy, továbbra is megőrizze hitelességét. Azáltal, hogy a turistáknak olyan szolgáltatásokat biztosít, amelyek az élményekben gazdag pihenéshez, a testi-lelki-szellemi megújuláshoz nélkülözhetetlenek, lakosainak lehetővé teszi egy magasabb életszínvonal elérését, A Mura-vidék a turizmus fejlesztése révén képessé válik arra, hogy csökkentse a régió magas munkanélküliségét, és üzleti lehetőségeket teremtsen a munkanélküliek számára.

45

46


A stratégiai célok négy területre fókuszálnak:

A stratégia 5 tematikus területet ölel fel:

»

»

Egészségturizmus

»

Természeti élmények (szelíd turizmus)

»

Kulturális turizmus

»

Helyi termékekre alapozott gasztronómia

»

Aktív turizmus

»

»

»

Humán erőforrás – menedzsment, marketing és kommunikáció, funkcionális készségek, célcsoportok, innovációk, fiatalok, a környék kínálata, gasztronómia Kapcsolatok – desztinációs szervezetek, finanszírozási modell, teljesítménymérés, érdekcsoportok, a desztináció integrációja Kínálat – összehasonlítás, termékek, top kínálat, szálláshelyek területi koncentrációjának csökkentése, caravaning és wellness, falusi turizmus, természet, vidéki kézművesség Marketing – a rendelkezésre álló kínálat minél sikeresebb piacra vitele, a turisták elvárásainak megismerésével, vonzó kommunikációval és hatékony értékesítési csatornákkal

Tekintettel arra, hogy a Muravidékre látogató vendégek elvárásai – az évente többszöri, de rövidebb pihenéssel összefüggésben – folyamatosan változnak, ma leginkább a biztonságos és egészséges helyen eltöltött pihenést preferálják, nem messze az otthonuktól, ahol wellness programok és gasztronómia élményekben gazdag kínálat várja őket, »Value for Money« termékek széles választékával, és olcsó közlekedési kapcsolatokkal.


A turisztikai ajánlatoknak meg kell felelniük mindezen elvárásoknak. Nevezetesen: »

minőségi kínálat biztosítása megfelelő áron

»

egészségmegőrző programcsomagok kidolgozása

»

a természeti adottságok és kulturális örökség ötvözése, ún. érdekes történelemmé alakítása

»

fenntartható turizmus feltételrendszerének biztosítása

»

kommunikációs stratégia kialakítása, amely tényeken alapul, és amelynek során az ígéretek valóra is válthatóak

A Pomurje márkának (védjegy) azt kell sugallnia, hogy a turista, ha Pomurjébe utazik, megízlelheti a szabadság és a békesség ízét, továbbá egészségesnek, idetartozónak érezheti magát.

Távozáskor már nemcsak turistának, hanem ott születettnek érzi magát, ahova visszavágyódik. A stratégia megvalósítása professzionális koordináló szervezet nélkül nem lehetséges. A regionális desztinációs szervezet (RDO) a régióban disztribúciós szintű nyilvános magántársulásként működik, amelynek koordinációs, fejlesztésekben közreműködő, marketing szervező szerepe és operatív/végrehajtási feladata van. A desztinációs menedzsment koncepciója szerint olyan modern turisztikai szervezet, amely fejleszti és előmozdítja a receptív turizmust, és a turisztikai szolgáltatások minőségét biztosítja desztinációs szinten.

47

48


6.4. Burgenland Burgenland turizmus stratégiája illeszkedik a határmenti térség másik két szereplőjének (Vas megye, Muravidék) elképzeléseihez. A tartományi stratégia elkészítésében a Burgenland Tourismus munkaszervezete vállalta fel a koordinátor szerepet. Stratégiai célként nem csak a külföldi/belföldi turisták megnyerését tűzték ki, hanem a tartomány lakosainak figyelmét is rá kívánták irányítani közvetlen környezetük turisztikai attrakcióira. Hasonlóan a magyar és a szlovén partnerek által meghatározott prioritásokhoz, Burgenland öt tématerületet jelölt meg:

»

Egészség és wellness

»

Kultúra

»

Természet

»

Sport

»

Bor- és kulináris élvezetek

Fókuszban a közeli és közép távoli piacok (Ausztria, Németország, Svájc, Olaszország, Magyarország, Szlovákia és Csehország) „megmunkálása” áll, illetve célcsoportként a családok és a 40 év feletti párok kerültek a középpontba.


49

Burgenland turizmus stratégiája konkrét feladatként az alábbiakat jelölte ki:

»

Bor és kulináris élvezetek: platformok kiépítése, prémium termékek fejlesztése

A kínálatfejlesztés területén

»

Természet: platformok kiépítése, szervezetek vállalkozói hálózatok kiépítése

»

Célcsoportorientált ajánlatok kidolgozása egészség és a wellness területén

»

Kínálat és értékesítés nemzetközivé tétele

»

Értékesítési útvonalak hatékonyságának növelése

»

Minőségi egynapos turizmus fejlesztése

»

Kerékpárutak hálózatának fejlesztése

»

Hosszabb időtartamra szóló ajánlatok fejlesztése, hatékonyabb kommunikáció az alábbi területeken: természetvédelem, természet közeli turizmus, energiaparkok

»

Akadálymentes ajánlatok kidolgozása

»

Marketing platformok újragondolása

»

Szabadidős tevékenységek minőségellenőrzése

az

50


A szervezetfejlesztés területén: »

Desztinációk stratégiafejlesztése

»

Központi interaktív útvonal tervező

»

Desztinációk, régiók feladatköreinek definiálása

»

Az e-marketing és a mobil-marketing hatékonyabbá tétele

»

Stakeholderek hálózatának kiépítése »

Értékteremtő indikátorok bevezetése

»

EU támogatások kifutása utáni finanszírozási modellek kimunkálása

»

B2B honlap létrehozása

Cross-networking

»

Vendégkérdőívek, tanulmányok, célcsoport elemzések

»

A technológia és tudás területén: »

»

»

Turizmusakadémia

Modern technológiák alkalmazása az információés tudástranszfer területén

»

A dolgozók továbbképzésének támogatása: tartalom management, CRM, WEB 2.0

Országos foglalási és információs rendszerek bevezetése

»

On-line foglalások ösztönzése


A márka management területén: »

Márkaépítés újradefiniálása

»

Márkakommunikáció kiépítése

A turizmus értelmezése, szemlélet alakítása területén (paradigmaváltás): »

Erősített marketing (külső/belső)

»

Továbbképzési intézkedések

Márka felülvizsgálat (teszt) a kívülálló szemszögéből nézve

»

„Helyiségtábla-gondolkodás” oldása

»

Pannónia fogalom felülvizsgálata

»

Turizmus releváns területekről érkező partnerek további aktív bevonása (pl.: sport)

»

Márkatörténet beépítése a marketing területére, a turisztikai szervezetek és a stakeholderek felé.

»

51

52


6.5 Steiermark Stájerország a 2015-2020-as időszakra konkrét stratégiát dolgozott ki, valamint elkészült a 2015-ös évre vonatkozó turisztikai master-terv is. A különböző turisztikai régióknak önálló stratégiája nincs, hanem a központi tartományi turisztikai stratégiában megfogalmazott következő élményelemeknek rendelik alá magukat és alakítják ki stratégiájukat: »

»

Természet és mozgás – mivel a tartomány 2/3-része nem (tartósan) lakott terület, kiváló lehetőség nyílik a természet nyújtotta kínálat felfedezésére, lehetőség szerint oly módon, hogy a természettel mindig maradjon a látogató harmóniában. Kulinárium – az ember élete során testtömegének 700-szorosát fogyasztja el és ehhez 45.000 liter folyadékot iszik meg. A cél az, hogy mindezt élvezettel tegye. Az étkezés és italfogyasztás „összehozza” az embereket.

»

Regeneráció és wellness – a természet a legjobb orvos és a legjobb orvosság minden bajra. Nyugalom, elégedettség és jólét: elengedhetetlen feltételek, a gyógyvíz, a friss, iható forrásvíz hangsúlyos elem.

»

Kultúra – város és a vidék – a hétköznapi kultúra előtérbe helyezése a tradíciók, népszokások bemutatása, népszerűsítése által.

Stájerország turizmuspolitikai célja, melyhez minden intézkedésnek illeszkednie kell, hogy a tartomány a hazai és a nemzetközi turizmuspiaci részesedése növekedjen.


Stájerország a központi cél eléréséhez a következő intézkedések foganatosítását határozta meg: »

Nemzetköziesítés – a tartomány turisztikai költségvetésében fajsúlyosabb szerepet kap Stájerország, mint márka

»

Ajánlat-fejlesztés – a tartomány a tartományi turisztikai hivatallal közösen, koncentráltan bocsát eszközöket rendelkezésre a fent említett élményelemek mentén (pl. időben behatárolt kedvezmények, modern tájékoztatási és foglalási rendszerek)

»

Hálózatépítés & együttműködés – a saját település és a saját logó határain túlmutató együttműködések előtérbe helyezése. Ezen felül kifejezett stájer politikai szándék a stájer turisztikai szereplők internetes, szociális médián, valamint alkalmazásokon keresztüli megjelenésének támogatása.

»

Életminőség – nem csak a turisták, hanem a saját lakosság életminőségének javítása, melyből stájer elképzelések szerint kialakul az „üdülésminőség”. A nemzetközi piacokon Stájerország, mint fenntartható, hiteles, kulturált és sokszínű élménytér jelenjen meg erős regionális termékekkel és vendégszerető szolgáltatókkal.

53

54


6.6. Versenytársból partner Partnerek vagyunk: a fenntarthatóság és a versenyképesség megteremtése érdekében, a határon átnyúló területi szempontok figyelembe vétele mellett.

»

A vezető turizmuság mindenhol a gyógy- és wellnessturizmus, a vendégéjszakák döntő hányada a termálvízzel rendelkező településeken realizálódik.

A fenti elvek érvényesítése egyszerre cél, kihívás és összetett feladat, mely sok szereplő együttműködését kívánja meg és feltételezi egymás turizmus rendszerének és irányításának átfogó ismeretét.

»

A helyi termékek turizmusba történő mind teljesebb körű bevonása valamennyi fókuszba állított területen prioritást élvez.

»

A szelíd/aktív turizmus egyes elemeinek feltételei adottak, minden térség potenciális termékfejlesztési lehetőséget lát benne.

»

A határon átnyúló desztináció hasonló kultúrtörténeti múlttal rendelkezik, épített öröksége komoly turisztikai vonzerőt jelent.

A turizmust kiélezett verseny jellemzi. Paradigmaváltásra van szükség, mégpedig olyanra, amelynek egyik központi eleme a „versenyképesség fokozása”. A versenyképesség lényegét tekintve a desztináció által előállított turisztikai termékek és szolgáltatások azon képességeinek összessége, amely alapján képes a turisztikai kereslet számára valódi értéket és élményt teremteni, s ezáltal tartós keresletet és forgalmat biztosítani.

6.6.1. Trendek a turizmus területén Keresleti, kínálati trendek

A területi szempontok érvényesítése egyszerre feltételezi az azonos célterülethez (desztináció) kapcsolódó szereplők térségi együttműködését, valamint az egyes térségi szintek hatékony együttműködését, a döntési és fejlesztési struktúrákban a szubszidiaritás és a decentralizáció érvényesítését, valamint adott térség egyedi turisztikai, természeti adottságait figyelembe vevő termék-, vonzerő- és szolgáltatásfejlesztés révén a térségi versenyképesség erősítését, a térhasználati elvek és a területi szinergia érvényesítését. A vizsgált területek kínálati palettája sok vonatkozásban hasonlóságokat mutat:

Autentikus kínálat: Autentikus kínálat alatt a világgal megosztott életmódunkat értjük. A szabadidős és idegenforgalmi kínálat alakítása során, mint érintetteknek, meg kell változtatnunk bizonyos szemléleteinket, és több önbizalommal kell élnünk saját lehetőségeinkkel, illetve ezeket közvetlenül és autentikusan kell megosztanunk a világgal. Tehát nem kizárólag a tényleges vagy vélt hagyományos termékeket keresik, hanem közvetlen kapcsolatot, beszélgetést a vendéglátóikkal. Olyan eredeti, házi termékek érdeklik őket, amelyek olyan érzést kelte-


Minőség:

A vendégek elsősorban eredetiséget, valamint közvetlen kapcsolatot keresnek a meglátogatott térséggel.

nek, mintha éppen számukra készítették volna őket. Ráadásul még a terméket elkészítő kezeket is meg akarják ismerni. Valójában a termékdifferenciálásról van szó, miközben ugyanannak a terméknek viselnie kell a desztináció jegyeit is. Élmény: Az élmény elvárt intenzitása érdekében egyre inkább a magas szintű tapasztalati elvárásokkal feltöltött, rövid időtartamú pihenések kerülnek előtérbe. Hogy a vendég a lehető legrövidebb időn belül minél több élményben részesüljön, a vállalkozásoknak, az alkalmazottaknak és a környezetnek kellőképpen kell reagálnia a vendégek magas szintű igényeire. Ez a vendégek minden elvárását kielégítő, minőségi szolgáltatásokat jelenti (mind a szubkultúrákat, mind a térségi jegyeket illetően). A fentiek alapján egyértelmű, hogy (a vendégek – egyes szűkebb specifikus célcsoportok elképzelései és elvárásai szempontjából) a minőség szubjektív, ugyanakkor pedig (a szolgáltató, illetve a desztinációs szemszögéből) relatív. Ez azt jelenti, hogy a saját kínálatot a jövőben még inkább szegmentálni, és az egyes profiloknak, illetve a potenciális vendégek piacának (térség jegyeinek) megfelelően kell alakítani.

A minőség a teljesített szolgáltatásból kivont elvárt szolgáltatás eredménye.

Amennyiben az eredmény nulla, vagy ami még jobb, ha az eredmény pozitív előjelű, bizonyosan megfelelő volt a szolgáltatás, és az ügyfelek, illetve vendégek elégedettek voltak. Abban a pillanatban, amikor már a kínálat kidolgozása során a vendégek igényeiből és elvárásaiból indulunk ki, tudatosítjuk önmagunkban a potenciális vendégek megismerésének fontosságát és igényét, illetve döntünk arról, melyik vendégszegmenset kívánjuk desztinációnkba vonzani. (2. számú melléklet: Célcsoportok jellemzése) Az elsősorban az Y nemzedéknél (amely a következő két évtized életmódját fogja diktálni) érzékelhető közösségek, együttműködések és egyéb egyéni érdekszövetségek miatt, a jövőbeni további fenntarthatóság érdekében a helyi-regionális termékek és szolgáltatások felértékelődése várható. A társadalmi felelősségvállalás szemlélete így négyszögben (társadalom, környezet, gazdaság és intézményes keretek) szólítja meg a fenntartható fejlődés minden szegmensét, és közvetlen módon felelősségre és kötelező értékrendekre szólít fel. A kultúra, az értékek, az etika és a normák tehát így ötvözve alakítják a desztináció arculatát, következésképpen pedig annak megélését is.

55

56


Technológiai trendek Olyan korban élünk, amikor a digitalizálás, mind a professzionális, mind pedig a magánélet minden szintjén áthatja mindennapjainkat. Az internet megváltoztatta, és naponta módosítja értelmezéseinket, szemléletünket és a világgal való kapcsolatunkat. Az internet használata Magyarországon és Európában

Lakosság

Lakosság száma

Internethasználók száma

9.897.000

7.185.222

503.824.373

368.021.986

Magyarország Európa

Forrás: EUROSTAT, 2014

Az internethasználók számának 2020-ra várt növekedése a 2006-os és 2010-es évhez viszonyítva

Világ lakossága

2006

2010

2020

Lakosok száma

6.000.000.000

7.000.000.000

7.800.000.000

6%

23%

68%

Internethasználók száma

Forrás: EUROSTAT, 2014


Az utóbbi években az idegenforgalmi ágazatot erősen meghatározzák és megváltoztatták a foglalási portálok. Az új technológiák által kiváltott események alapján azt tapasztaljuk, hogy a vendégek kivételével, a turisztikai tevékenységben közvetlenül vagy közvetve részt vevő hagyományos szereplők, vesztesek. Az utazásszervezők és idegenforgalmi ügynökségek – noha saját kínálatukat az interaktív környezetbe helyezték – a jelenleg legnagyobb booking.com foglalási rendszerrel folytatott versenyben, magas piacveszteséget szenvedtek el. Folyamatosan vesztésre állnak a szálláshely szolgáltatók és egyéb idegenforgalmi szolgáltatók is, mivel kizárólag a legmagasabb minőségárarányú kínálat talál keresletre. Sikeres és jól szervezett külföldi desztinációs szervezetek már jó ideje szembesülnek ezzel a problémával, és az általuk elfogadott eddigi intézkedések többé-kevésbé sikertelennek bizonyultak.

Termékfejlesztés és innováció Az utóbbi évtizedben, a technikai és technológiai szempontból intenzív vállalkozások is folyamatosan módosítják elképzeléseiket, következésképpen pedig működési stratégiájukat és taktikájukat is. Az önelégültség és a végső felhasználóknak a termékfejlesztésbe, illetve szolgáltatások alakításába való korlátozott bevonása helyett, egyre inkább a fogyasztó kerül előtérbe. Az ún. nyitott innováció paradigmája egyrészt azt jelenti, hogy a vállalkozás üzleti folyamataiban a végső fogyasztó is részt vesz, emellett pedig a vállalkozó kapcsolatokat épít a kutatói szférával, továbbá a közszférával, illetve ennek döntéshozóival. Csak a felsorolt tényezők együttes megléte termelhet hozzáadott értéket, illetve alakíthatja a desztináció arculatát.

57

58


Marketing és értékesítési trendek Egy újdonság hasznosságáról a felhasználók, a fejlesztési források esetében pedig a megrendelők, illetve a tulajdonosok döntenek. Éppen ezért az újdonság hasznosságának megítélése inkább szubjektív (ismeretek, tudás, etika, kultúra, értékrend, normák) alapokon, mint pedig egy adott térség „objektív” szükségleteinek ismeretén alapul. Honnan erednek tehát az ötletek a turizmusban? Számos lehetősége van annak, hogy valaki képben és/vagy szóban jelentesse meg ötleteit: az egyéntől (szolgáltatótól, potenciális vendégtől) kezdődően a különböző szervezett csoportokig (műhelyfoglalkozások, „ötletbörzék”, stb.). Ahhoz, hogy egy leírt ötletből invenció, azaz levédett márka lesz-e, az ötletgazdától függ. Hogy a márka a piacon sikeres lesz-e, az pedig számos tényezőtől függ, az utolsó szó pedig a vendégé: felismeri-e és hasznosnak jelöli-e az újdonságot.

A tervezési gyakorlatban a vendégek igényeit és a kínálatot összekapcsoló eszközként alkalmazott marketingháló szempontjából több kérdés is felmerül: »

mi az általunk kínálat termék, szolgáltatás, élmény, történet;

»

hol található az értékesítés helyszíne és milyen értékesítési csatornákat használunk (utazásszervezőkkel való együttműködés, bevált globális foglalási rendszerek alkalmazása, desztinációs foglalási rendszer általi értékesítés, a szolgáltatóknál történő közvetlen értékesítés);

»

melyik árkategóriába soroljuk önmagunkat (az általunk biztosított, és a versenytársakhoz viszonyított minőség tekintetében);

»

milyen a promóciónk (kommunikáció, promóciós háló, piaci kommunikáció); kik az alkalmazottaink; hogyan, és milyen környezetben működünk.

Közelebbről vizsgálva a világhálót és a számunkra felkínált hozzáféréseket, megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy a mi (jelenlegi és jövőbeni) piacunk már nem korlátozódik a szűkebb környezetünkre, hanem globálissá válik. Ez pedig azt jelenti, hogy mind földrajzi, mind szegmens (a kívánatos potenciális vendégeink) szempontjából nagyobb a mozgásterünk, ugyanakkor nagyobb a konkurencia is (ár vs. szolgáltatások minősége).


A hagyományos (nyomtatott, valamint elektronikus: rádió és TV) média által betöltött teret egyre inkább az elektronikus médiumok uralják. A mai kor szellemének megfelelő jellegzetességek: A szociológiai és kulturális trendek és az egyes nemzedékek (X, Y, Z) jellemzői alapján (különösen a Z generáció vizsgálatát és tanulmányozását követően) arra a következtetésre juthatunk, hogy legkésőbb a következő két évtizedben, az üzleti és személyes tevékenységeink zömét elektronikusan, azaz a világhálón fogjuk intézni.

»

Célirányosság

»

A hálózat kiterjedtsége

»

Mobil hirdetések

»

Remarketing

Az alapvető kérdés: milyen értékesítési modellt fejlesszen ki a desztináció, és melyik foglalási rendszer mellett döntsön.

A desztinációk értékesítése során szerzett tapasztalati megállapítások: »

A vendégek többsége az internetre költözött, kikapcsolódásait a világháló segítségével tervezi és vásárolja meg. (Könnyen felismerhetjük tényleges webes információszerzési és vásárlási szokásait.)

»

Az információkat az idegenforgalmi desztinációk weboldalára történő kattintásokkal gyűjti, turisztikai térképeket tölt le, böngészi a csomagok kínálatát, érdeklődő megkereséseket küld.

»

A vásárlásnál azonban a megszokott utat követi, ebben bízik (a világhálón ügyesen működő, neves utazásszervezők, illetve globális foglalási rendszerek, mint például a booking.com)

Utazásszervezők, idegenforgalmi ügynökségek, foglalási portálok Az utazások, árfekvés szempontjából, még sose voltak ilyen széles körben elérhetőek, mint napjainkban – és ez a trend az utóbbi 10 évben tapasztalható, ugyanakkor pedig egyre nagyobb az árak csökkentésére irányuló nyomás, egyre rövidül a tartózkodási idő és egyre igényesebbek a vendégek. Az utazásszervezőknek és az utazási irodáknak, az internet megjelenésével kialakult, elsődleges válsága, napjaikban stabilizálódni látszik. Mindazok az utazásközvetítők, akik működésüket a világhálóra irányították és ott optimalizálták, napjainkban stabilan (de nem nehézségek nélkül) végzik munkájukat.

59

60


6.6.2. Kínálat azonossága/hasonlósága A szlovén–osztrák–magyar határ menti együttműködés által érintett térség, a Muravidék, Burgenland, Zala megye és Vas megye területe, közös történelmi múlttal, hagyományokkal és művészeti, szakrális, valamint kulturális örökséggel, hasonló természeti adottságokkal rendelkezik. A térség idegenforgalmi látnivalóinak népszerűsítése, valamint a szlovén–osztrák–magyar határvidék közös turisztikai desztinációjának fejlesztése a lakosság, a civil szervezetek és intézmények közötti határon átnyúló és folyamatos együttműködésének megerősítésével lehet sikeres. A tágabb értelemben a cél a határrégió turisztikai értékeinek egységes kínálattá rendezése, ezáltal a turizmus fellendítése, a turizmusból származó közvetett és közvetlen bevételek növelése, és a desztináció versenyképességének javítása.

6.6.3. Közös turisztikai desztináció A határon átnyúló közös turisztikai desztináció megvalósításának színvonala, üteme eltérő területenként, hisz Burgenland tartomány már viszonylag korán elkezdte programjai kidolgozását. Több olyan hasznos fejlesztés, program került kidolgozásra és megvalósításra Burgenlandban, amelyeket érdemes lenne átültetni a magyar, ill. szlovén viszonyokra. Ilyenek például: az információs irodák kialakításának rendszere és teljes kiépítettsége; a kiadványrendszer sokszínűsége, amelyek országos, tartományi és helyi anyagként kerülnek az irodákba; kerékpárutak hálózata; a programok finanszírozási rendszere (állami és magánfinanszírozás); a turistákkal szembeni pozitív attitűd. A még eltérő gazdasági fejlettség kihat a megvalósult és működő programok közti különbségekre is. Figyelembe kell venni, hogy más módon, nehezebben-könynyebben azonosul a régiós turisztikai fejlesztésekkel és együttműködési feltételekkel Vas megye, Muravidék és Burgenland tartomány lakossága.


A határon átnyúló turisztikai desztináció: »

erősíti és fejleszti a jószomszédi kapcsolatokat;

»

a már meglevő, működő határ menti és határon átnyúló gazdasági, kulturális kapcsolatokban a fejlesztésének további lehetőségeket ad;

»

elősegíti a határ menti térségekben felmerülő problémák megoldását;

»

a szerveződés egységesülő szerkezetével és gondolkodásmódjával elősegíti a határ menti projektek támogatására rendelkezésre álló pénzügyi alapok lehívását;

»

közreműködik a régió közlekedés- és területfejlesztésének összehangolásában;

»

a közös fellépés hozzájárul a pozíció megtartásához a jelenlegi küldőpiacokon, illetve további küldőpiacok szerzését támogatja, a régió turizmusát összehangolja, segíti a tőke bevonását és a további fejlesztéseket;

»

ápolja a közös kulturális örökséget, valamint fejleszti az oktatási, képzési és tudományos kapcsolatokat.

Az egyeztetés, a konszenzus elérése nehéz feladat a megvalósításában. Jóllehet a „határmentiség” összeköt, ugyanakkor versenytársi szemlélet megnehezíti az erőforrások bevonását a közös programokba. Ehhez járul még az eltérő közigazgatási berendezkedés, az önkormányzatok és a tartományok eltérő hatásköre, valamint a három ország nem összehasonlítható nagyságrendű bevételi forrásai. Magyar oldalon jelentős eltérések mutatkoznak az egyes térségek, önkormányzatok, vállalkozók turizmushoz való affinitásában, a turizmusban résztvevők szakmai kompetenciájában is. Ugyanakkor az elkészült turisztikai tanulmányok már kellő alapossággal mérik fel a térségi együttműködésben rejlő, általunk is összefoglalt és az egyes elemzési pontokban felvázolt jelenlegi helyzetet (erősségeket és gyengeségeket), illetve a jövőbeni lehetőségeket, stratégiai elképzeléseket.

61

62


6.6.4. A közös stratégia alapjai A szakmai találkozók, párbeszéd, valamint az egyes térségi mutatók és stratégiák elemzése néhány egyszerű, mégis fontos megállapítást eredményeztek, melyek a mélyebb és konkrétabb együttműködés, közös tervezés és tevékenységek kiindulópontjai lehetnek. Amennyiben a térséget egységes egészként, a határok figyelembe vétele nélkül vizsgáljuk, laikus számára is könnyen azonosítható közös jegyeket, hasonló jellegű természeti és kulturális vonzerőket, turisztikai kínálatot figyelhetünk meg: erdők, dombok, sebes folyók, nemzeti parki védett területek, apró fürdőtavak, legelők, kis borvidékek, aprófalvak és kisvárosok, egykor fontos várak, hadi utak, a peremterületeken termálfürdők, wellness-szállodák és golfpályák. Az üzenet is általában a – nagy forgalmú utak közé szorult, tehát

elvileg jól elérhető – békés táj, a harmónia, gyógyulás, kikapcsolódás, rekreáció, a bor, a kerékpár (e-bike), a helyi gasztronómia, a gazdag történelmi-kulturális örökség, és az ezekre felfűzött rendezvények. Alaposabban megvizsgálva az infrastrukturális adottságokat, az erőforrásokat, a tulajdonviszonyokat, szervezeti hátteret és együttműködéseket, az osztrák területek üzenete tűnik a leghitelesebbnek – ez aztán meg is látszik a vendégéjszakák számában és az egy főre jutó költésben is. Még akkor is így van, ha ez az üzenet láthatóan ritkán jut el a határokon túlra; Ausztria nemzetközi imázsához talán túlzottan is kapcsolódnak a magas alpesi hegyek. A szlovén és magyar területeken mind az alapinfrastruktúra, mind a turizmust menedzselni – mozgatni hivatott együttműködések


kezdetlegesebb állapotban vannak, a jelenlegi szabályozás (vagy éppen annak hiánya) nem gerjeszt, nem is kényszerít ki együttműködéseket, így nem teszi lehetővé a meglévő versenyhátrány ledolgozását. Nem működnek azok a helyi termékekre, erőforrásokra épülő rövid ellátási láncok sem, amelyek Ausztriában ugyancsak fontos alapjai a turisztikai kínálatnak. Érdekes módon azonban, az egész vizsgált térségben a Vas megyei gyógy- és élményfürdők vonzzák a legtöbb külföldi vendéget, arányaiban megközelítve a 60%-ot. Ez a vendégkör azonban – mára ugyan alaposan átstrukturálódva, de – igazából sosem Európa felső középosztályából került ki.

Számos kutatás hiányzik, amely az egyes térségekben a vendégek által igénybe vett vagy éppen hiányolt szolgáltatásokat, attrakciókat elemezné, közös vagy/ és összehasonlító turisztikai kutatást a térséget illetően pedig – „értelemszerűen” – idáig senki sem végzett. Nem létező kutatások és menedzsment-tevékenység nem segíthették elő a közös termékfejlesztést, pláne közös térségi kommunikáció létrejöttét. Korai próbálkozás volt például a „European Spa World” projekt, ahol az osztrák tapasztalatok, professzionalizmus segíthette volna a határ túloldalán is az együttműködés konkrét eredményekre váltását: a gondolat és a szándék sajnos megelőzte korát.

63

64


Nemzetközi, határon átnyúló projektekben megfigyelhető, hogy mind a szlovén, mind a magyar fél számára láthatóan fontosabb az osztrák reláció; a magyar–szlovén együttműködés néha mintha csak az infrastrukturális fejlesztések szempontjából lenne igazán fontos, az osztrák projekteknél viszont fentiekből – is – következően egyértelműen az ausztriai partner(ek) dominál(nak). Ráadásul nehézkesen áramlik az információ a projekt-tartalmakról, -eredményekről, a különböző relációkban végzett hasonló tevékenységek sokszor teljesen más partnerek részvételével zajlanak, mit sem tudva a „szomszédok” által végzett munkáról. Mindez nem túl kedvező a hármas együttműködések tekintetében, bár egyre több bíztató jel utal arra, hogy a gondolat nem új, és az ilyen típusú tervezésben a közvetlen hármas határ-térség szervezetei élen járnak (pl. nemzeti parkok, önkormányzatok).

A turisztikai termékeket és márkákat illetően is érdekes a kép: a kerékpározás, a bor, a helyi gasztronómia, golfpályák, wellness-szolgáltatások és termálfürdők tömegek által keresett attrakciók, de önmagukban – Európán belül is – számos desztinációban elérhetők. Nem véletlen a – valójában döntő többségükben veszteséges – fürdők, de néha a szállodák többször változó pozicionálása sem, amely azonban általában rövid hatóerejű gyógyszernek bizonyul. A termékek beárazásánál azonnal felmerül a térség és márkáinak imázsa, értéke, és erős meggyőződésünk, hogy ebben van fejlődési-fejlesztési potenciál. Nem előreszaladva, de a „szakmai” közhelyek puffogtatásán túl mindenek előtt alapos vizsgálatot érdemel a minden szempontból autentikus és egyedi kínálat összetétele és valós minősége, versenyképessége. Hány orvos és terapeuta dolgozik a gyógyfürdőkben, milyen állapotban vannak


a green-ek, mit érdemes itt kerékpárral megnézni, látogatható a szentély vasárnap? Százával sorakoznak a hasonló kérdések, amelyekre egyébként helyben ismert a válasz és az ok, de ez az idelátogatót nem vigasztalja. A térség megfelelő pozicionálása csak megfelelő szakmai előkészítéssel, erős, konszenzusos együttműködésben, célzott, innovatív termékfejlesztéssel, folyamatos és szigorú minőségbiztosítás mellett, hosszútávú stratégiai gondolkodással és egységben valósulhat meg. A mobilitási és kártyarendszerek öszszehangolása, a kommunikáció, kompetenciák és értékesítés kérdései még izgalmasabbá teszik a közös stratégia alapgondolatát.

Víziónkban tehát egy olyan, három (esetleg négy!) ország határmenti területeit magában foglaló nagytérség jelenik meg, amely a „polgári” Európa és a „romantikus” Kelet akár Amerikából, akár Kínából is látható találkozópontjánál, az egykori Vasfüggönynél páratlan betekintést és élményt nyújt a germán– szláv–magyar hétköznapokba – kétezer évre viszszamenőleg… Egy olyan gyógyító, izgalmas térség, ahol a legkülönbözőbb kultúrák nem ütköznek, hanem harmóniában találkoznak, ahol legfeljebb azon folyik heves versengés, hogy ki készíti a legfinomabb tökmagolajat vagy a térség melyik bormárkája a legjobb? A sor persze hosszan folytatható, a többi már csak némi beszélgetés, fantázia és innováció – azaz rengeteg munka kérdése.

65

66


7. Megyei koordinációs szervezet szerepvállalása

7.1. Szervezeti anomáliák, avagy mi és miért nem működik ma a turizmus térségi és helyi irányításában Magyarországon? A legtöbb, sőt gyakorlatilag az összes ma működő helyi TDM-szervezet pénzügyi és szakmai háttere, működésének függetlensége, kiszámíthatósága elégtelen, így teljesítménye messze elmarad a lehetségestől. Ennek megoldása mindenekelőtt a nemzeti szintű szabályozás és újraszabályozás, a helyi politikai vagy egyéb egyéni érdekek háttérbe kerülését eredményező, érdekalapú konszenzus-kényszer (a szakmai hiányosságok felszámolása mellett).

A jól működő desztinációk menedzselésének kereteit meghatározó szabályozások (német nyelvterületen) helyi szinten kizárólag egyesületi illetve köztestületi szervezeti formát engedélyeznek, mert csak így biztosítható a szakmai „demokrácia”, a döntéshozatal függetlensége és professzionalizmusa. Ott az egyes szintek (helyi, térségi) finanszírozása automatikus, az adott térség idegenforgalmi adó- és járulékbevételeitől függ, abból történik. A turizmus menedzsment szervezettel nem „rendelkező” önkormányzatok nem számítanak, nem tekintendők turisztikailag elkötelezetteknek, így „turisztikai” jellegű fejlesztési pénzekből, céltámogatásokból nem részesülhetnek, egyes tartományokban turisztikai jellegű adókivetésre sem jogosultak.


Térségi menedzsment szervezet létrehozása ott indokolt, ahol – a környezeti, kulturális, szakmai és infrastrukturális alapfeltételeken, adottságokon túl – a turisztikai adóbevételek önmagukban fedezni tudják (tudnák) a turizmus menedzsment költségeit. Ez volt az érv pl. a Karintiában húzott több mint félmillió vendégéjszakás minimum-határnál is. Mindezek figyelembe vételével vizsgálandó a márkázható és piacra vihető térségek száma és kiterjedése (nem elfeledve a potenciális desztinációkat).

Az adta a megyei szintű koordinációs szervezet (turizmus szövetség) megalakításának indokoltságát, hogy valamennyi helyi TDM- és TDM jellegű szervezet, valamint a turisztikai vállalkozásokat (is) képviselő Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Fatosz megyei szervezete, a Pannon Termál Klaszter, a Pannon Helyi Termék Klaszter és a Vas Megyei Önkormányzat is részt vesz az együttműködésben. Indokolt lenne a munkaszervezet létrehozása, amelyhez a minimális térségi működési költséget (100 millió Ft) központi finanszírozásból kellene biztosítani, ezzel egyúttal a megyei önkormányzat is „letudhatná” turisztikai koordinációs törvényi kötelezettségét.

67

68


7.2. A szervezet szerepe A megyei turisztikai koordinációs szervezet célja, hogy felkészült, profi desztinációs szervezetként működjön, amely összekapcsolja és hálózatba foglalja a kínálat hordozóit és ezek intézményeit (nagy-, közepes-, kisés mikro vállalkozások, egyéni vállalkozók és egyéb helyi alkotók), majd célirányosan pozícionálja a közös kínálatot a közösen meghatározott piacokon. A desztináció összes idegenforgalmi szereplőjével és az egyes desztinációkkal együttműködve a megyei turisztikai koordinációs szervezet felelős a kínálatnak a releváns meglévő és perspektivikus piacokon történő pozícionálásáért (termékszintű szegmentálás). Tevékenységével irányítja és ösztönzi a kínálat fejlesztését, promócióját és disztribúcióját (kutatás, fejlesztés, kínálatalakítás, marketing és promóció, PR, értékesítés). A célok eléréséhez szükséges feladatok: »

»

A megyei turisztikai koordinációs szervezet következetesen irányítja és felügyeli a desztinációs termékfejlesztést, a térség piaci védjegyeinek kidolgozását és fejlesztését. A megyei turisztikai koordinációs szervezet az összes idegenforgalmi szereplő (gazdaság és desztinációk) együttműködésével és konszenzusa mellett készíti és optimalizálja a disztribúciós (promóciós és értékesítési) utak stratégiáját.

»

A megyei turisztikai koordinációs szervezet az idegenforgalmi szereplők (gazdaság és desztinációk) együttműködésével, az egyes desztinációk kompetenciaközpontjainak figyelembe vételével, és a teljes marketingfolyamat felügyeletével, szisztematikusan definiálja a meglévő és perspektivikus piacokat.

»

A megyei turisztikai koordinációs szervezet „marketingkampányokat” dolgoz ki és bonyolít le.

»

Elősegíti a szakemberképzést, a szakmai kompetenciák fejlesztését.

»

Pályázati projektekkel kapcsolatos konzultációs szerepet vállal fel, partnerségi projekteket generál, fejleszt, valósít meg, menedzsel.

»

Összehangolja a turisztikai- és vidékfejlesztési kezdeményezéseket, ill. a turizmust elősegítő nemzetközi/határon átnyúló együttműködéseket, valamint fejlesztéseket generál.

»

Kutatási, tanácsadási tevékenységet folytat, elemzéseket készít, és egyéb szakmai háttéranyagokat állít össze.


Desztinációs koordinátornak lenni azt jelenti, hogy mindig célirányosan és céltudatosan kell cselekedni, mindig az események központjában kell lenni, ugyanakkor pedig irányítani.

A koordinációs szervezet szerepe a kínálatfejlesztésben: »

A megyei turisztikai koordinációs szervezet összehangolja a három definiált idegenforgalmi kínálati pillér (gyógy és wellness turizmus, szelíd turizmus, kulturális és vallási turizmus) turisztikai termékké formálását. Az idegenforgalmi szereplők, mint a turisztikai csomagot alkotó egyes szolgáltatásokat nyújtók, a megyei turisztikai koordinációs szervezet irányításával és koordinálásával folyamatos támogatásban részesülnek.

»

A megyei turisztikai koordinációs szervezet külső szakértők segítségével következetesen nyomon követi az aktuális trendeket, valamint mind a gazdaság, mind pedig a vendégek szempontjából az idegenforgalmi igények jövőbeni lehetséges fejlesztési irányait.

»

A megyei turisztikai koordinációs szervezet kezdeményezi és javasolja az olyan turisztikai kínálat kiépítését, amely az „EME” alapelvek figyelembe vételével kerül megvalósításra. (A természet közeli kínálat érzelmi feltöltése, valamint innovatív és személyre szabott termékek segítségével a desztináció kézzelfogható megélése, a vízióban megfogalmazott gondolatiság figyelembevételével.)

A koordinációs szervezet szerepe a képzésekben: »

»

»

A megyei turisztikai koordinációs szervezet kezdeményezi és koordinálja a gyakorlati tudás megszerzésére és átadására irányuló oktatási modulok irányelveinek kidolgozását. A megyei turisztikai koordinációs szervezet megszervezi a desztinációs szereplők találkozásait, ahol az aktuális témakörök függvényében adják át az adott ágazatot érintő gyakorlati ismereteket (pl. e-turizmus, online marketing). A megyei turisztikai koordinációs szervezet informális fórumokat szervez a munkaerő megtartásának, valamint az ágazatban dolgozó egyéni vállalkozók és alkalmazottak kellő motiváltságának fenntartása érdekében.

69

70


8. Záró gondolatok

Amint azt a szakmai találkozók, partneri egyeztetések is megerősíte ék, hiányos és zavaros le volna a végső kép, ha a szakemberek meggyőződése szerint is nagyobb területre kiterjedő, szervesen összefüggő határtérség helye kizárólag az erede leg célzo területre koncentrálódik a stratégiai vizsgálódás. A munka egyik fő eredménye így éppen az le , hogy az erede vízió ugyan módosult, kiegészült, egyú al azonban részben visszaigazolódo . Az elkészült magyar-szlovén stratégia tehát szükség- és értelemszerűen egészült ki szlovén - magyar-osztrák stratégiává: azaz még inkább egy majdani, - kutatásokkal és szoros szerveze együ működéssel megerősíte ,lehetséges opera v tevékenységeket is magában foglaló, valódi közös turizmus stratégiát előkészítő dokumentummá.


Az ado ságok, a rakciók, a turisz kai teljesítmény, majd az egyes térségi turizmus stratégiák vizsgálata után érdekes kép rajzolódo ki: hasonló tájjelleg, hasonló turisz kai termékek, hasonló irányú elképzelések, különböző szerveze ségi fok, változatos célcsoportok és küldőterületek. Érdekes módon a vizsgálatba vont térségek közül például egyedül Vas megyére jellemző a külföldi vendégek túlsúlya, a vizsgált osztrák tartomány-részek, - erős belföldi turizmus melle - nemzetközi viszonylatban szinte „láthatatlanok”. Ami azonban látható: mind Szlovénia, mind Magyarország egymással szomszédos, az egykori Vasfüggöny ellentétes oldalán fekvő térségei turizmus szervezésileg lényegesen el vannak maradva osztrák versenytársaiktól, míg ado ságaik és turisz kai termékstruktúrájuk alapvetően hasonló.

A munka tehát ezzel az anyaggal nem befejeződö , hanem éppen hogy elkezdődö ; a kérdéseket nem megválaszoltuk, hanem inkább csak felte ük. Ami látszik: az érinte térségek turisz kai szakemberei az opera v együ működésben, a közös tervezésben, együ gondolkodásban valódi lehetőséget látnak: akár egy majdani, transznacionális egyben mul kulturális, nemzetközileg is látható, versenyképes és egyedi turisz kai desz náció megrajzolását, létrehozását is. Reméljük, az elkövetkező időszak pályáza forrásai, szakmai-intézményi együ működései lehetővé teszik ezen izgalmas gondolatkísérlet érdemi folytatását, valósággá válását.

71

72

HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA • VAS MEGYE 1. számú melléklet

Vas Megye Egy vendégéjszakára jutó bruttó szállásdíj (Ft) 7 000 6 500 6 000 5 500 5 000 2008

2009

2010

2011

2012

2013

Vas Megye Kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele (E-Ft.) 10 000 000 9 000 000 8 000 000 7 000 000 6 000 000 5 000 000 4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

Vas Megye Kereskedelmi szálláshelyek vendéglátásból származó bruttó árbevétele (E-Ft.) 4 000 000 3 800 000 3 600 000 3 400 000 3 200 000 2008

2009

2010

2011

2012

2013


Vas Megye Egy szoba átlagára (Ft) 15 000 14 000 13 000 12 000 11 000 10 000 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2012

2013

Vas Megye Egy vendégre jutó bruttó szállásdíj (Ft) 25 000 20 000 15 000 10 000

5 000 0 2008

2009

2010

2011

Vas Megye 1 szoba 1 működési napjára jutó szállásdíj (REVPAR) (Ft) 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

73

74


Vas Megye Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) 440 000 420 000

400 000 380 000 360 000 340 000 320 000 2008

2009

2010

2011

2012

2013

Vas Megye Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db) 1 500 000 1 000 000 500 000 0

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Vas Megye Vendégek átlagos tartózkodási ideje (éjszaka) 3,25 3,20 3,15 3,10 3,05 2008

2009

2010

2011

2012

2013

HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA • VAS MEGYE 2. számú melléklet

Nemzedék

Veteránnemzedék

A jóléti társadalom gyermekeinek nemzedéke

X nemzedék

Y nemzedék

Z nemzedék

Születési év

Alapvető jellemzők

1922–1943

A második világháború után ez a nemzedék építette újra a világot. Tiszteli az erkölcsi és társadalmi normákat, a hagyományokat és a kemény munkát, a fegyelmet és a tekintélyt. Munkakötelezettségeit hajlamos a személyi élvezetek elé helyezni.

1944–1960

Értékrendjét egy optimista környezetben alakította ki, ezért még mindig hisz egy olyan világban, amely tele van esélyekkel. Egyes jellemzések szerint a nemzedék tagjai szolid technikai ismeretekkel és gyengébb tanulási képességekkel rendelkeznek, ugyanakkor nem támogatják a változásokat.

1961–1980

Számos törés, fordulat és katasztrófa érintette, így az X nemzedék, noha maga is hozzájárult számos találmányhoz, elégedetlen az életével. Az olyan intézmények, mint az egyház vagy a politika, számukra nem jelentenek értéket, a lelki üresség miatt személyiségi fejlődésükhöz alternatív megoldásokat keresnek. Az X nemzedékhez tartozó férfiak nehezen nőnek fel, a nők belsőleg erősebbek és sikeresebbek az üzleti életben, ugyanakkor nincs idejük önmagukra és családjukra.

1981–2001

Ezt a nemzedéket komolytalannak, elkényeztetettnek, követelődzőnek és önzőnek tartják. Nagy az igényük a munka és a magánélet közötti egyensúlyra. Használják az összes új technológiát és nagyon türelmetlennek tartják őket. Mindent azonnal akarnak, a munkájukért járó fizetséget is. Az Y nemzedéktől eltérően, a korábbi nemzedékek készek voltak keményen dolgozni és kivárni munkájuk eredményét.

1995–2009

Az első nemzedék, amelynek nincs emlékezete a digitalizálás előtti időszakra – iGeneráció (net, illetve csendes nemzedék). A technológiai fejlettség miatt az egyetlen realitásuk az itt és most, illetve minél hamarabb. Lényegesen önteltebbek, mint az X és Y nemzedék, inkább írnak, mint beszélnek, inkább online kommunikálnak, mint élőben (még a legközelebbi barátaikkal is). Nem igazán törődnek a hagyományos környezetekkel és ezek autoritásaival (média, politika), inkább saját közösségeikre támaszkodnak, ezeken belül alkotnak és cserélnek tapasztalatokat.

75

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 1.

Abschlag in die Zukunft, Tourismus Strategie 2011–2015. Burgenland Tourismus 2011.

2.

A Muravidék útja - Fejlesztési & marketing- és taktikai operatív terv Multidisciplinarni raziskovalni institut Maribor 2014.

3.

A turizmus területén megvalósuló határon átnyúló együttműködések – Releváns esettanulmányok feldolgozása IPA határon átnyúló együttműködés 2011.

4.

Ausztria LEADER megvalósítása Hutvágnerné Kasper Judit, 2012.

5.

Burgenland turisztikai stratégiája 2015 Burgenlandi Tartományi Kormány hivatala, 2014.

6.

Gemeinsam sind wir ein Herz – Strategie 2015-2020 Steiermark Steiermark Tourismus 2014.

7.

Masterplan Tourismus 2015. Steiermark Tourismus 2014.

8.

Statisztikai Tájékoztató 2013/4 – Vas Megye KSH 2014.

9.

Statisztikai Tájékoztató 2013/4 – Zala Megye KSH 2014.

10.

Strategija razvoja in trženja turizma v Pomurju za obdobje 2014–2020 Regionalna razvojna agencija Mura, d. o. o. 2014.

11.

Turisztikai koncepciót megalapozó helyzetfeltárás Vas megyében Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013.

12.

Vas megye Gazdaságfejlesztési Fókuszú Területfejlesztési Programja 2014–2020 Vas Megyei Közgyűlés 2014.

13.

Vas Megyei Turisztikai Koncepció Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2014.

14.

Zala Megye Területfejlesztési koncepciója Zala Megyei Közgyűlés 2013.

Készített a Vas Megyei Önkormányzati Hivatal megbízásából a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2015. február 13.

HATÁRON ÁTNYÚLÓ TURIZMUS STRATÉGIA

Recommend Documents