Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programja
Hatályba lépés ideje: 2013. december 21.
Lásd a kereskedelemben a vendéget, a vendéglátásban a kereskedelmet!
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető______________________________________________________________ - 1 2. A szakmai alapdokumentumban lévő legfontosabb információk __________________ - 2 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ________________________________________________________ - 5 3.1. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. _______________________________ - 5 3.2. Alapdokumentumaink _______________________________________________ - 8 4. Iskolánk célrendszere ___________________________________________________ - 9 4.1. Iskolánk célrendszere ________________________________________________ - 9 4.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei _________________ - 10 4.3. Fejlesztési területek ________________________________________________ - 11 4.4. Kulcskompetenciák fejlesztése________________________________________ - 16 4.5. Célok és feladatok _________________________________________________ - 18 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ___________________ - 21 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje _________________________________________________________________ - 24 6.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program___________ - 25 6.2. Sajátos nevelési igényű tanulók _______________________________________ - 25 6.3. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek ________________________________________________________ - 26 6.4. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ______________ - 27 6.5. Egységes alapokra épülő differenciálás _________________________________ - 27 6.6. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek ________________________________________________________ - 28 7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ___________________________ - 29 8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ________________ - 29 9. A pedagógusok helyi intézményi feladatai __________________________________ - 30 9.1. A pedagógusok alapvető feladatai _____________________________________ - 30 9.2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás___________ - 31 9.3. Munkafegyelem, a munkához való viszony______________________________ - 31 9.4. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében ______________________________________________________ - 32 9.5. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés _____________ - 32 9.6. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában _______________________________________________________ - 32 -
9.7. Aktív részvétel a tantestület életében ___________________________________ - 32 9.8. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal __________________________________________________________ - 32 9.9. A nevelőtestület döntési jogköre ______________________________________ - 33 9.10. A nevelőtestület véleménynyilvánítási jogköre __________________________ - 33 9.11. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai______________ - 34 10. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ______________________________________________________________ - 35 10.1. Tanulmányi, szakmai tevékenységek __________________________________ - 37 10.2. Hagyományőrző tevékenységek k ____________________________________ - 38 10.3. Diákönkormányzat ________________________________________________ - 38 11. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel _________________ - 38 11.1. A vezetőség és a nevelőtestület együttműködése_________________________ - 38 11.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése __________________________ - 39 11.3. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködése ____________________________ - 39 11.4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában ____ - 40 11.5. Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai _____________________________ - 42 11.6. A szülő kötelességei és jogai ________________________________________ - 44 11.7. Kapcsolat a kollégiumokkal _________________________________________ - 45 11.8. Kapcsolat a tanulók gyakorlati foglalkozását biztosító vállalkozásokkal ______ - 46 11.9. Kapcsolat a Kamarával_____________________________________________ - 46 11.10. Nemzetközi kapcsolatok___________________________________________ - 46 12. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ______________________ - 46 12.1. Az egészségnevelési program célja, feladata, követelményei _______________ - 47 12.2. Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában:__________________ - 48 12.3. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését: _______________________ - 49 12.4. Gyógytestnevelés _________________________________________________ - 49 12.5. Az iskola-egészségügyi ellátást iskolaorvos, védőnő és fogorvos végzi. ______ - 50 13. Környezeti nevelési program____________________________________________ - 51 13.1. Alapelvek, célok__________________________________________________ - 51 13.2. Általános célok, értékek ____________________________________________ - 51 13.3. Pedagógiai célok__________________________________________________ - 52 13.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek _________________________________ - 52 13.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv __ - 52 13.6. Mindennapos testnevelés ___________________________________________ - 54 -
14. A közösségi szolgálatra vonatkozó szabályok ______________________________ - 54 15. A tanuló felvételének, valamint átvételének szabályai ________________________ - 55 15.1. A pályaalkalmassági vizsga szabályzata _______________________________ - 55 16. Tanulmányok alatti vizsga szabályzata ____________________________________ - 56 16.1. Belső vizsgák rendje (osztályozóvizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga, pótló vizsga, szintvizsga) ____________________________________________________ - 56 16.2. A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként __________________ - 82 A helyi tanterv kialakításának alapelvei _____________________________________ - 105 Óratervek_____________________________________________________________ - 106 -
1. Bevezető A közoktatás rendszerében mélyreható változások játszódtak le az elmúlt években, amelyek a mai napig is tartanak. E változásokat sok szempontból a kényszerek és a lehetőségek együttes jelenléte, érvényesülése jellemzi. Jó példa erre a pedagógiai programok megalkotási, majd folyamatosan a kor követelményéhez való igazításának kötelezettsége. A pedagógiai program nem kőbe vésett parancsolat, más megközelítéssel élve nem statikus, hanem dinamikus dokumentum. Ez utóbbi jelző azt fejezi ki, hogy a pedagógiai programnak alkalmazkodni kell az iskola változó külső és belső körülményeihez, környezetéhez, a változó igényekhez és lehetőségekhez. A Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Programjában megfogalmazzuk iskolánk pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,
a
személyiségfejlesztéssel,
egészségneveléssel,
pedagógiai
és
a
közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet,
a
felzárkóztatást
segítő
programot,
a
szülő,
diák,
pedagógus
együttműködésének formáit. A program összeállítása során törekedtünk arra, hogy megjelenjenek azok az egyéni vonások, amelyek az intézményünk önálló arculatát hivatottak hangsúlyozni. Valljuk, hogy a sikeres munkához olyan iskolai légkör kell, melyben az emberek jól érzik magukat, mert számítanak munkájukra, véleményükre, alkotó módon részt vehetnek az intézmény fejlesztésében. A nevelőtestület felelősséget érez az iskola fejlődéséért, jövőjéért, a felnövekvő generáció sorsáért, így azon dolgozik, hogy az iskolából kikerülő fiatalok a munkaerőpiac igényeinek megfelelő, minél gazdagabb elméleti és gyakorlati ismeret birtokában, szellemileg és erkölcsileg megerősödve megállják helyüket a társadalomban.
-1-
2. A szakmai alapdokumentumban lévő legfontosabb információk Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény Megnevezései Hivatalos neve:
Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola
Feladatellátási helyei Székhelye: 3532 Miskolc, Herman Ottó utca 2. telephelye: 3534 Miskolc, Könyves Kálmán utca 4. telephelye: 3535 Miskolc, Árpád utca 2. Alapító és a fenntartó neve és székhelye Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. Típusa: összetett iskola OM azonosító: 029315 Köznevelési és egyéb alapfeladata 3532 Miskolc, Herman Ottó utca 2. szakközépiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás - más, sajátos munkarend szerint az érettségire felkészítő évfolyamok száma: 4 az érettségire épülő szakképző évfolyamok száma: 1, illetve 2 sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, beszédfogyatékosok) Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben A
B
C
Szakképesítés megnevezése
Szakképesítés azonosítószáma
Szakmacsoport
1.
Kereskedő
523410510000000
2.
Vendéglős
17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 528110200000000 18. Vendéglátás-turisztika
D OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2 2
-2-
Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben A
B
Szakképesítés megnevezése
C
D
Szakképesítés Szakközépiskolai azonosítószáma ágazat
1.
Kereskedő
5434101
XXVI. Kereskedelem
2.
Vendéglátásszervezővendéglős
5481101
XXVII. Vendéglátóipar
3.
Kereskedő
5434101
XXVI. Kereskedelem
4.
Vendéglátásszervezővendéglős
5481101
XXVII. Vendéglátóipar
Szakmacsoport
E OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma
17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátásturisztika 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátásturisztika
1
1
2
2
szakiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás - más, sajátos munkarend szerint évfolyamok száma: 3, illetve 2 sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, beszédfogyatékosok) Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől kifutó rendszerben a szakiskolai képzésben A
B
C
Szakképesítés megnevezése
Szakképesítés azonosítószáma
Szakmacsoport
1.
Élelmiszer- és vegyiáru-eladó
313410100103102
2.
Műszakicikk eladó
313410100103103
3.
Ruházati eladó
313410100103105
4. 5. 6.
Szakács Cukrász Pincér Élelmiszer- és vegyiáru-eladó
338110310000000 338110100000000 338110210000000
7.
313410100103102
17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-turisztika 18. Vendéglátás-turisztika 18. Vendéglátás-turisztika 17. Kereskedelemmarketing, üzleti
D OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 3
3
3 3 3 3 2
-3-
A
B
C
Szakképesítés megnevezése
Szakképesítés azonosítószáma
Szakmacsoport
8.
Műszakicikk eladó
313410100103103
9.
Ruházati eladó
313410100103105
10. 11. 12.
Szakács Cukrász Pincér
338110310000000 338110100000000 338110210000000
adminisztráció 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-turisztika 18. Vendéglátás-turisztika 18. Vendéglátás-turisztika
D OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma
2
2 2 2 2
Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakiskolai képzésben A
B
C
Szakképesítés megnevezése
Szakképesítés azonosítószáma
Szakmacsoport
1.
Cukrász
3481101
2.
Eladó
3434101
3. 4. 5. 6.
Pincér Szakács Vendéglátó eladó Cukrász
3481103 3481104 3481105 3481101
7.
Eladó
3434101
8. Pincér 9. Szakács 10. Vendéglátó eladó
3481103 3481104 3481105
18. Vendéglátás-turisztika 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-turisztika 18. Vendéglátás-turisztika 18. Vendéglátás-turisztika 18. Vendéglátás-turisztika 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-turisztika 18. Vendéglátás-turisztika 18. Vendéglátás-turisztika
D OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2
iskola maximális létszáma: 1175 fő iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel nyilvántartási szám: képzési forma megnevezése: iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 3534 Miskolc, Könyves Kálmán utca 4. szakiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás - más, sajátos munkarend szerint sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, beszédfogyatékosok)
-4-
szakközépiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás - más, sajátos munkarend szerint sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, beszédfogyatékosok) iskolai tanműhely iskolai tanműhely maximális létszáma: 100 3535 Miskolc, Árpád utca 2. szakiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás - más, sajátos munkarend szerint sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, beszédfogyatékosok) szakközépiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás - más, sajátos munkarend szerint sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, beszédfogyatékosok) iskolai tanműhely iskolai tanműhely maximális létszáma: 25 A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 3532 Miskolc, Herman Ottó utca 2. Helyrajzi száma: 22113/29 Hasznos alapterülete: bruttó 14500 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 3534 Miskolc, Könyves Kálmán utca 4. Helyrajzi száma: 112 Hasznos alapterülete: bruttó 832 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 3535 Miskolc, Árpád utca 2. Helyrajzi száma: 111 Hasznos alapterülete: bruttó 250 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Tevékenységünk középpontjában a minőségi nevelő oktatómunka áll, illetve amely biztosítja tanulóink továbbhaladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek
-5-
megfelelően. Kiemelkedő fontosságot szánunk tanulóinknak erkölcsi és szellemi nevelésére, egészséges életvitel kialakítására és folytatására. Arra törekszünk, hogy a diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. A szakmai tudás mellett szilárduljon meg bennük az erkölcs, és a hit. A tanulóbarát, családias légkör tanulóink képességeinek kibontakozását, személyiségük fejlődését segíti. Hisszük és valljuk, hogy az iskolánkba járó tanulók szellemi, fizikai és lelki élete egyensúlyának összhangja szolgálja a versenyképes, folyamatos önfejlesztés képességének megvalósulását. Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, biztos erkölcsi alapokon nyugvó, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Legfontosabb célunk, hogy a szakmai műveltség megszerzését összekapcsoljuk az általános műveltség megszerzésének igényével. Az iskolaszerkezet változása lehetővé teszi, hogy az általános pedagógiai szakaszban nagyobb hangsúlyt fektessünk az általános műveltséget megalapozó ismeretekre, míg a szakképzési szakasz a szakmai műveltség kialakítását hivatott szolgálni. Biztosítani kívánjuk a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzését, megértését és általánosítását.
A
tudás
megszerzését
összekapcsoljuk
a
tanulók
folyamatos
személyiségformálásával. Tanítványaink számára olyan pedagógiai segítséget kívánunk nyújtani, ami biztosítja számukra az egyes évfolyamok sikeres elvégzését, tanulmányaik eredményes befejezését és a bukások számának mérséklését. A nevelés-oktatás során figyelembe kívánjuk venni a folyamatosan és együttesen ható biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségeket, és igyekszünk ezeket a hatásokat összehangolni. Törekszünk arra, hogy a nevelés-oktatás a közösségek hatásrendszerén át a közösségekben, a közösségek céljainak, érdekeinek figyelembevételével történjék. Célunk,
hogy
a
közösségek
biztosítsák
a
terepet
a
tanulók
önállóságának,
öntevékenységének, öngondoskodó - képességének kibontakozásában. A tanuló fejlődését mindenkor a maga fejlődési fokához mérten kívánjuk értékelni. Nevelési-oktatási céljaink arra irányulnak, hogy az iskolából kikerülő tanuló: rendelkezzen. Nevelési-oktatási céljaink arra irányulnak, hogy az iskolából kikerülő tanuló: rendelkezzen általános tájékozottsággal a közismereti tantárgyak terén,
-6-
szilárd, továbbfejleszthető szakmai tudást szerezzen, rendelkezzen azokkal az alapvető ismeretekkel, melyek segítik őt a pályaválasztásban, jellemezze a tanulót nyitottság, tolerancia mások iránt, ismerje és tartsa tiszteletben szülőföldünk, hazánk kultúráját, ismerje az európai, a nemzetközi törekvéseket, Magyarország szerepét, legyen igénye az egészséges életmódra, legyen fontos számára a környezet tudatos védelme, találja meg helyét a változó világban. Biztosítjuk az esélyegyenlőséget. Célunk a tanulók képességüknek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése. Törekszünk a tanulás iránti motiváció fejlesztésére, a megismerési vágy fenntartására, olyan tanulási módok bevezetésére, amelyekben minden tanuló megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket. Célunk, úgy alakítani a tanítás-tanulás, a nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű feladatok, a közösségfejlesztő kooperatív tanulási technikák Ehhez szükséges a nevelők pozitív modellje és személyes nyitottsága. Tanáraink magukénak vallják azt az értékrendet, amelyek alapján kialakítva saját oktatási nevelési rendszerünket kitűzött céljaink elérhetők. Ezek az értékek: – a nemzettudat – az európaiság – egyéni, közösségi, demokratikus értékek – műveltség, tudás, önművelés – munkaismeret, pályaismeret – minőség – sikerorientáltság, versenyképesség – a testi – lelki egészség – az erkölcsösség – az esztétikai értékek – a természeti értékek és azok védelme. Azt gondoljuk, hogy iskolánk olyan alkotó emberi és szellemi környezet, amely alkalmas és képes is lesz a folyamatos megújulásra.
-7-
Hiszünk abban, hogy olyan arculattal rendelkező iskolát tudunk működtetni, amely teljesíteni tudja a mindenkori „megrendelők”, a partnerek igényeit, ugyanakkor színes, differenciált tevékenységi rendszerével a személyiséget tisztelő, azzal együttműködő, pedagógiai módszereiben és programjában mindig megújuló korszerű iskola lesz.
Legfontosabb alapelveink, amelyek figyelembevételével dolgoztunk, dolgozunk és dolgozni fogunk: –
Minden tanulónak biztosítjuk a tanuláshoz való jogát.
–
Biztosítjuk az eredményes és nyugodt tanulás feltételeit.
–
Lehetőség szerint biztosítjuk a szakképzésben résztvevő tanulóink szakmai gyakorlatát az intézményben valamint gazdálkodó szervezeteknél.
–
Minden tanuló élhet a törvény és a belső szabályok által biztosított jogával.
–
Minden tanuló megkapja gondjainak megoldásában a segítséget.
–
Minden tanulónak biztosítjuk a tanórán kívüli művelődés iránti igényének kielégítését (könyvtár, szakkörök).
3.2. Alapdokumentumaink A Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai tevékenységét, működési rendjét a következő dokumentumok együttesen szabályozzák: - az 51/ 2012. ( XII.21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek
kiadásának és
jogállásának rendjéről a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény a Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. Törvény - a 20/ 2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a 326/ 2013. ( VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII: törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 16/ 2013.( II.28.)EMMI rendelet a tankönyvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről a Munka Törvénykönyve 2012. évi I. Törvény a Közoktatási Törvény (2003.évi LXXIX .tv.)
-8-
a szakképzési hozzájárulásról szóló 2011. évi CLV törvény a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény a 277/1997. (VIII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról,
valamint
a
továbbképzésben
részt
vevők
juttatásairól
és
kedvezményeiről a hatályos végrehajtási Kormány rendeletek az intézmény Pedagógiai Programja az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata az intézmény Házirendje KLIKE utasítások
4. Iskolánk célrendszere 4.1. Iskolánk célrendszere Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljainak értelmezése. A cél annyiban létezik, amennyiben az emberi tudat eszmeileg előre tudja látni a jövőbeli állapotokat, folyamatokat, és amennyiben az emberi tevékenység az óhajtott jövőbeli állapotokat (folyamatokat) tudatos szándékával meg is tudja valósítani. A középiskolai nevelés és oktatás célja a funkcióiból levezethető: tudást, műveltséget, kultúrismeretet átadni, az embert etikus lénnyé, kultúrlénnyé tenni, egy jobb, tökéletesebb nemzedéket alkotni. Az alapdokumentumok közül a NAT követelmény centrikus, amely a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást ösztönzi, célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban. Tehát az iskolai nevelés és oktatás céljának azt az állapotot tekintjük, amelyet a neveléssel és oktatással el akarunk érni. Ennek többféle megközelítése van, és minden megközelítési mód (embereszmény, társadalmi szükséglet, fenntartói célközelítés, a tanuló, a tanuló szülei) mindig másra helyezi a hangsúlyt. Így nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a nevelés és oktatás végeredményét nem csupán intézményünk produkálja, hanem fontos tényező a család, és a tanulót körülvevő egyéb környezet. Az iskolának alkalmazkodó képesnek kell lenni, a nevelés és oktatás céljai is változhatnak időben és térben, más hangsúlyokat kaphatnak, annak ellenére, hogy természetesen mindig is lesznek állandó elemei.
-9-
Az új kerettanterv alapján átgondoljuk céljainkat, és differenciáltan tervezzük meg feladatainkat.
4.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei Intézményünk egész pedagógiai tevékenységét áthatják a közös értékek. Ennek az értékrendnek a súlypontjai: demokratizmus, humanizmus, az egyéniség tisztelete, az alapvető közösségek együttműködése, a nemek esélyegyenlősége, a szolidaritás és tolerancia, nemzeti értékek, hagyományok, különböző kultúrák iránti nyitottság. Eszményeinkben olyan gyermek képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik: -
humánus,
-
erkölcsös,
-
fegyelmezett,
-
művelt,
-
kötelességtudó,
-
érdeklődő, nyitott,
-
kreatív, alkotó,
-
becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,
-
képes a problémák érzékelésére és megoldására,
-
gyakorlatias,
-
képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,
-
jó eredmények elérésére törekszik (munkában, tanulásban),
-
van elképzelése a jövőjét illetően,
-
becsüli a tudást,
-
öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,
-
ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,
-
képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,
- 10 -
-
tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,
-
a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,
-
ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:
-
nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,
-
a természet, a környezet értékeit,
-
más népek értékeit, hagyományait,
-
a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,
-
ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,
-
ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,
-
ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,
-
viselkedése udvarias,
-
beszéde kulturált,
-
társaival együttműködik,
-
szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,
-
képes szeretetet adni és kapni,
-
szereti hazáját,
-
megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,
-
szellemileg és testileg egészséges, edzett,
-
egészségesen él, szeret sportolni, mozogni,
-
megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó gyermek személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb tanítványunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
4.3. Fejlesztési területek A Pedagógiai programunk a Nemzeti alaptantervvel összhangban egyesíti a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A Programban meghatározott fejlesztési feladatok ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást.
- 11 -
A kiemelt fejlesztési feladatok a következők:
Az erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés az öntörvényűség, az önzés, az ösztönösség rabságából emel ki. A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni
tanulók erkölcsi és
életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A
tanulók
ismerjék
meg
nemzeti,
népi
kultúránk
értékeit,
hagyományait.
Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat
megőrizve,
ismerjék
meg
történelmét,
sokszínű
kultúráját.
Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a
- 12 -
vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a - 13 -
szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelésioktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. - 14 -
Gazdasági és pénzügyi nevelés A
felnövekvő
nemzedéknek
hasznosítható
ismeretekkel
kell
rendelkeznie
a
világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és
a
fogyasztás
területén.
Tudják
mérlegelni
döntéseik
közvetlen
és
közvetett
következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát.
Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.
A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen
része
a
tanulás
eredményességének,
a
tanuló
testi és
szellemi
teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.
- 15 -
4.4. Kulcskompetenciák fejlesztése A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, képességek, attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, és így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez szükséges készségek, képességek, attitűdök körét. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyikkompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményező képesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntés hozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és lkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában.
Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban, mint hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás és interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően történnek. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. - 16 -
Matematikai kompetencia A
matematikai
kompetencia
a
matematikai
gondolkodás
fejlesztésének
és
alkalmazásának, az elvonatkoztatásnak és a logikus következtetésnek a képessége. Az arra való készséget is jelenti, hogy a mindennapi problémák megoldása során matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában az ismereteknek és a tevékenységeknek egyaránt fontos szerepük van. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Digitális kompetencia A
digitális
kompetencia
felöleli
az
információs
társadalom
technológiáinak
(Információskommunikációs Technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett,közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka,a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul:az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá – ha szükséges – konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé tesz arra, hogy a társadalmi
- 17 -
folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, képességeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen is az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, képességeit helyzetek sokaságában alkalmazza, tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.
4.5. Célok és feladatok A szakközépiskolai osztályokban folyó oktató-nevelő munkánk céljai és feladatai A szakközépiskolai osztályokban folyó nevelő – oktató munkánk célja, hogy továbbépítsük, kiszélesítsük és elmélyítsük az általános iskola tantárgyi követelményeit, és a kerettantervekben meghatározott tevékenységi körök és tartalmak segítségével biztosítsuk a - 18 -
tanulók általános műveltségének továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A szakközépiskolai osztályokban folyó nevelő – oktató munkánk általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Arra kell törekednünk, hogy a szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés a munkánk során szerves egységet alkosson, amely igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez, ugyanakkor beépíti azokat a fejlesztő célú problémakezelési módokat és képzési tartalmakat, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, az európai integrációs folyamatból, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át történő tanulás igényéből adódnak. Nevelő munkánkban fokozottan számolnunk kell a kultúraváltás jelenségeiből, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel. Célunk, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének és ezáltal az iskola eredményes befejezésének a lehetősége. Biztosítanunk kell az iskolarendszer átjárhatóságát is. A tanulókban az iskolai tevékenységeik során fejlesztenünk kell az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzetet, az igényt a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony kialakítására, valamint a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtését, amely révén sajátjuknak tekintik a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, nyitottá válnak a különböző kultúrák iránt. A szakközépiskolában folyó nevelő – oktató munkánk célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A szakközépiskolai tanítási – tanulási folyamat során segítünk kialakítani a tanulókban az igényt és a képességet az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Célunk, hogy fejlődjön fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint - 19 -
informatikai tudásuk, a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, és kialakuljon bennük a tevékenységükkel kapcsolatos felelősségérzet.
Oktatómunkánk során a tanulókat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveljük, és fejlesztjük képességüket, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre. A személyiségfejlesztésben kiemelt feladat az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens értékrendszerre épülő világkép formálása, valamint az állampolgári szerepre történő felkészítés: a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, a jogok és a kötelességek tudatosítása.
A szakiskolai osztályokban folyó oktató-nevelő munkánk céljai és feladatai
A szakiskolában folyó nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva felkészít a választott szakképesítésre, és segíti a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését. A szakiskola három évfolyammal működik, és tanulóinak szakképesítést ad. A
szakiskola
feladata
diákjainak
alkalmassá
tétele
arra,
hogy
szakképzett
munkavállalóként állhassanak munkába, illetve feladata a szakmai vizsgára való felkészítés. A szakiskolát végzett diákok évfolyam-beszámítással érettségit adó iskolában tanulhatnak tovább. A szakiskola iskolai rendszerű működésének szakmai kereteit a szakiskolai kerettanterv jelöli ki, és az adaptált központi programok határozzák meg. Mivel a szakiskolában tanulók egy része a szakmai vizsga letételével befejezi iskolai tanulmányait, ezért különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására és erkölcsi tudatosságuk erősítésére. Ugyanakkor fejlesztenünk kell a tanulókban saját egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzetet, az igényt a munkatársakkal való együttműködő, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére. A szakiskolai nevelő – oktató munkában a nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Fontos szempont, hogy a - 20 -
képességek fejlesztése és a követelményrendszer a tanulók adottságaihoz igazodjon, ezzel elérjük, hogy a tanulók képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek, és ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a munkaerőpiacon piacképes szakképesítés megszerzését, és átképzési lehetőséggel vagy továbbképzéssel a magasabb szintű szakképzettség megszerzését. A közismereti és a szakmai képzés során egyaránt törekedni kell a hatékony és motiváló tanítási – tanulási módszerek alkalmazására, hogy a tanulók számára teljesíthetők legyenek a követelmények, és elkerülhetővé váljanak az iskolai tanulási kudarcok. Elsősorban konkrét feladatokkal kell a tanulók problémamegoldó képességét fejleszteni és minél cselekvőbb részvételükkel a tudás megszerzésében sikerélményhez juttatni őket.
5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai nevelés feladatai az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, az iskola szellemének minden késztetésében érvényesítendők. Pedagógiai munkánk középpontjában tanulóink személyiségének komplex, differenciált fejlesztése áll. Ehhez szükséges megismerni a tanulók adottságait, képességeit, családi körülményeit, társas környezetét, érdeklődését, akarati tulajdonságait, kommunikációs képességét, értékrendjét, pályaelképzelését. A megismerés színterei a legfontosabb tevékenységi formák is. Kiemelt szerepet kap az iskolai tanulás, a tanóra és az ezt kiegészítő egyéb iskolai tevékenységek (pl. szakkör, sportkör, tanulmányi kirándulás). Mindezeket bővíti még a családon és az iskolán kívüli tevékenységek köre (hobby-tevékenység, baráti kapcsolatok, szabadidős programok, stb.). Tanulóink megismerésében két alapvető módszert követünk: az egyik a szándékosan és célirányosan kimunkált tudományos megismerés, a másik a spontán módon működő hétköznapi emberismeret. Célunk olyan sokoldalú, színes iskolai életnek a kialakítása, mely a teljes személyiséget fejleszti. Ez történhet a tanórán és a tanórán kívüli tevékenységrendszerben egyaránt. A tervszerű személyiségfejlesztés során foglalkoznunk kell a tanulók értelmi, erkölcsi, esztétikai, testi, állampolgári nevelésével, figyelembe kell venni többek között a családi életre
- 21 -
nevelés és a munkára nevelés követelményrendszerét is. A feladatok megvalósítása során az általános célok mellett nagy hangsúlyt fektetünk az iskolánk szakképző jellegéből adódó követelmények és igények kielégítésére is.
Feladataink: Tegyük képessé tanulóinkat a valóság sokoldalú és tárgyilagos megismerésére, a kor színvonalán álló ismeretek és képességek elsajátítására és alkalmazására, további szakismeretek megszerzésére. -
Tudatosan formáljuk a tanulók önismeretét, értékrendjüket, fel kell készítenünk őket az igényes munkavégzésre, a felelős állampolgári létre.
-
A család, a környezet és az iskola nevelési tényezőit össze kell hangolnunk.
-
Fordítsunk
nagy gondot
az egészséges életmódra nevelésre:
az egészség
megbecsülésére, a testi-lelki, szociális harmóniára, az egészségmegőrző szokások kialakítására, az egészségkárosító tényezőkkel kapcsolatos felvilágosításra és megelőzésre. -
Keltsük fel a tanulók igényét a tiszta, kulturált, egészséges környezet kialakítására, megóvására.
-
Iskolatípusunkból következően kiemelt feladat az esztétikai érzékenység és nyitottság, a szépség iránti fogékonyság kialakítása, a hétköznapok esztétikumának tudatosítása.
-
Megfelelő figyelmet kap a diákok erkölcsi magatartásának formálása, pozitív életattitűdök kialakítása. Többek között célunk, hogy tudjanak eligazodni és természetesen viselkedni a társas kapcsolatok és helyzetek sokféleségében.
-
Megfelelő hangsúlyt kell helyezni a hazaszeretetre nevelésre, szűkebb pátriánk múltjának, hagyományainak megismertetésére, nemzeti értékeink megbecsülésére.
-
Fontos az egyéni útvonalak kialakítása, kifejlesztése.
-
Fejleszteni kell a tanulás iránti motivációt
-
A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével
-
A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével meg kell valósítani a komplex személyiségfejlesztést.
-
Alkotó jellegű feladatokat kell meghatározni a tanítás-tanulás folyamatában.
-
Mindezeket a célokat és feladatokat nemcsak a hagyományos tanórai pedagógiai módszerekkel, eljárásokkal, hanem sokoldalú iskolai élet megteremtésével, Miskolc város művelődési és kulturális intézményeinek életébe való bekapcsolódással, a
- 22 -
társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fórumának az igénybevételével kívánjuk megvalósítani.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösség az emberek közötti együttműködés minőségileg legmagasabb rendű formája. A közösségfejlesztés folyamata az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot alakítja ki, teremti meg. Iskolánkban a közösségfejlesztés több szinten folyik. A tantestületi és a tanulói közösség együttesen alkotja az iskolaközösséget, ahonnan út nyílik a város közösségei felé. A tantestületi közösségen belül a vezetői, középvezetői, szakmai közösségek mellett nagy hangsúlyt kell helyezni az azonos osztályban tanító nevelők közösségének pedagógiai tevékenységére. Növendékeink közösségi nevelését szolgálják az iskolában működő különböző tanulóközösségek. Az iskolaközösségben a legfőbb cél az iskolához való tartozás érzésének elmélyítése, az egész iskolaközösség szervezeti elemeinek, közösségi vonásainak erősítése, a sajátos arculat formálása. Az ifjúsági közösségekben folytatni kell a közösségformáló tevékenységet. A feltétlen nevelői követelések, ill. a pozitív mag kialakítása után erősítenünk kell a közösségi követeléseket, és az arra alkalmas közösségeket a tanulmányaik befejezéséig el kell juttatni az önkövetelményig. Szükséges erősíteni a tanulmányi fegyelmet, a tanulás munkajellegének és a fizikai munka becsülésének tendenciáját. Legyen követelmény és gyakorlat a diákok egymás által történő nevelése, pozitív ráhatása. Egységesen küzdenünk kell az általános neveltségi hiányosságok ellen. A tanulók érdekeinek képviseletére, jogainak biztosítására, a diákélet szervezésére diákönkormányzat működik. A választott diákvezetők képviselik a tanulói közösségek érdekeit a diákközgyűlésen, a szülői szervezet gyűlésein és más fórumokon. Az iskolai közéletben kezdeményezői és szervezői a kulturális- és sportprogramoknak. A közösségi nevelés nélkülözhetetlen velejárója a diákvezetők nevelése, munkájuk segítése. A csoportok, közösségek elé határozott, reális követelményeket kell állítani. Fontos a közös véleményalkotás. A közösségfejlesztés módszerei között szerepelnek beszélgetések, viták, videofilmek, szituációs játékok, kérdőívek elemzése, stb.
- 23 -
A közösségfejlesztést segítik az iskolai rendezvények, a közös élmények. Ezek során az egymásra figyelés, a közösen végzett munka felelőssége, sikeressége lehet jelentős motivációs tényező.
6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Iskolánkban a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók szociális összetétele jelentősen eltér egymástól. Tekintettel arra, hogy intézményünkben a szakiskolai tanulók száma rendkívül nagy, a hátrányos helyzetű fiatalok képzése, nevelése és segítése különös figyelmet érdemel. Általánosan tapasztalható az eltérő társadalmi csoportokból származó gyermekek közötti teljesítménykülönbségek növekedése. A középfokú iskolai rendszerben jelentős társadalmi differenciálódás ment végbe. Megállapítható, hogy a tanulmányi teljesítmények alapján történő iskolai felvételek egyúttal társadalmi szelekciót is eredményeztek. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb hátrányos helyzetű és a legtöbb gyenge tanulmányi eredményű tanuló a szakiskolában található. A tanulók tanulmányi teljesítményét kifejező sorrend szoros korrelációt mutat a szülők társadalmi helyzetét kifejező adatokkal (iskolázottság, szakképzettség, munkanélküliség). A szakiskolai tanulók tanulmányi előmenetele lényegesen gyengébb a szakközépiskolai tanulók eredményeinél, de neveltségi szintjük, szocializációjuk sem állja az összehasonlítást. A hátrányos társadalmi helyzetet tükrözi, hogy iskolánkban majdnem minden második családban valamelyik szülő, illetve minden harmadik családban mindkét szülő munkanélküli. A családok többsége anyagi nehézségekkel küzd, sokan részesülnek rendszeres nevelési segélyben, és gyakran igényelnek az önkormányzattól rendkívüli segélyt. A rossz családi háttér és a hiányos nevelés következtében a tanulók műveltségi szintje az esetek többségében sok kívánnivalót hagy maga után, sokszor alapvető viselkedési normákkal sincsenek tisztában (köszönés, megszólítás, közösséghez való alkalmazkodás). Az elmondottak miatt e területen csak rendkívüli erőfeszítésekkel lehet eredményeket elérni. Intézményünk kiemelten fontosnak tartja a tanulmányi színvonal emelését, mert az eredményes oktatás hozzájárul a nevelési feladatok megoldásához is. Ugyanakkor anyagi, erkölcsi és tanulmányi segítséget is biztosítanunk kell, elősegítve e réteg társadalmi beilleszkedését. A tantestület azonosul ezen elvekkel, amelyet a tanulmányi és neveltségi eredmények bizonyítanak.
- 24 -
6.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A felzárkóztatás oktató-nevelő munkánk fontos része. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek lassabban érnek, és lassabban tanulnak meg mindennapos dolgokat, mint a velük egykorú társaik. Kevésbé értik meg az instrukciókat, feladatokat, alacsony szinten rendszerezik az ismeretanyagot. Gyakran ezek alacsony szintű szociális képességekkel párosulnak. Ennek következtében a tanulási zavarokkal küzdők gyakran kerülnek a rendbontók kategóriájába. A viselkedési problémáknak széles a skálája a visszahúzódástól, izolációtól egészen a figyelemfelkeltésig és a rendbontásig. Ezért
fontos,
hogy
megelőzzük
vagy
csökkentsük
a
tanulási
nehézségeket,
megváltoztassuk a sorozatos tanulási kudarc következtében kialakult negatív motivációkat, megkedveltessük a tanulást, csökkentsük a viselkedési zavarokat. Bízunk abban, hogy a tanulmányi színvonal emelése segíti a nevelési feladatok megoldását is. Iskolánk tantestületének fontos feladata a lemorzsolódás csökkentése. Az első szakképesítés megszerzése érdekében különböző eszközöket veszünk igénybe.
6.2. Sajátos nevelési igényű tanulók
Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.
A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.
Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: o gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, o a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,
- 25 -
o a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, o számítógéppel, asztalokkal, székekkel ellátott helyiség.
6.3. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek A
tanulási
nehézségek
hátterében
lévő
beilleszkedési,
magatartási
zavarok
szakvéleményezése a nevelési tanácsadó hatáskörébe tartozik. A pedagógusnak, a szülőnek és a tanulónak egyaránt érdeke, hogy a beilleszkedési, magatartási zavarok minél hamarabb kiderüljenek, mert az ennek következtében kialakuló kudarc a tanuló továbbhaladását, ill. a tanulóközösség munkáját veszélyeztetheti. Egyre gyakrabban felmerülő gyanú a középiskolában is a hiperaktivitás. A hiperaktív tanulók esetében – amikor szabályok közé próbálják szorítani viselkedésüket, azonnal súrlódások
keletkeznek.
Alig
képesek
a
kéréseknek,
igényeknek,
utasításoknak
engedelmeskedni. Az ilyen tanulók iskolai teljesítménye mélyen a képességük alatt marad. Ehhez a viselkedési zavarhoz gyakran társul agresszió, mivel a sok fegyelmezés, a viselkedési és tanulási kudarc dacreakciót vált ki. A szakvélemény alapján a tanuló kisebb létszámú osztályban tanulhat, speciális segítséget kaphat. Mivel a középiskolában erre nincs lehetőség, arra kell törekedni, hogy a szülő és a tanuló belássa a felmerült problémát, s vegye igénybe a nevelési tanácsadó segítségét. Adódhatnak nehézségek figyelemzavarból is. Ez nehezen különíthető el a lustaságtól, a szándékos figyelmetlenségtől. A fegyelemzavarból adódó problémák halmozódnak, a hiányosságok a további évek tananyagának elsajátítását egyre nehezebbé teszik. Ha ezt a gondot korán felfedezik, megelőzhető a bajok súlyosbodása. A pedagógusok nincsenek megfelelően felkészítve ezeknek a zavaroknak a kezelésére, a magas létszámú osztályok, a feszített tempó nehezítik az egyéni foglalkozás lehetőségét. Szükség
lenne
arra,
hogy
a
pedagógusok
konfliktuskezelő
foglalkozásokon
megismerkedjenek ezeknek a jelenségeknek a kezelésével. Hozzá kell segíteni ezeket a tanulókat ahhoz, hogy a saját szintjüknek, képességüknek megfelelően teljesíthessenek, s ne kerüljenek a perifériára. Az osztályozás alóli felmentés – dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, idegen nyelv tanulása alóli felmentés esetén – a nevelési tanácsadó szakvéleménye, valamint tanulási képességeket vizsgáló bizottság szakértői véleménye alapján történhet. - 26 -
A fentiek alapján s a serdülőkorban fokozottabban jelentkező identitászavar miatt szükség van iskolapszichológus alkalmazására. Emellett fontos még az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, kiscsoportos felzárkóztató foglalkozások szervezése, amire azonban az iskolának csak korlátozottan van lehetősége.
6.4. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A gyermek joga, hogy képességének, adottságának, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. Az iskolának el kell látnia a tehetségkutatással és tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat. A tehetséggondozás a tanulásszervezésben differenciálással megvalósítható.
A képességek kibontakoztatását szolgáló lehetőségek:
fakultatív foglalkozások
tanulmányi, szakmai, kulturális versenyekre való felkészítés
differenciált képességfejlesztő órákon való részvétel
sportkörök szervezése
egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
szabadidős foglalkozások (színház- és múzeumlátogatás)
az iskolai, a városi könyvtár használata.
6.5. Egységes alapokra épülő differenciálás A kulcskompetenciákat akkor tudjuk hatékonyan fejleszteni, ha a fejlesztendő célok megfelelő tanítási folyamattal és tanulási tevékenységgel párosulnak. A tanítás nem csak ismeretek közlése, hanem a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén az alábbiakra fektetünk hangsúlyt: Olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A
tanulásszervezés
során
törekszünk
a
tanulók
aktivitásának
optimális
kibontakoztatására.
- 27 -
Az oktatási folyamat megszervezésével elősegítjük a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, lehetőséget teremtünk az esetleges tévedéseik korrigálására és tudásuknak az átrendeződésére. Az oktatási folyamatainkban alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni.
6.6. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek -
képesség-kibontakoztató felkészítés
-
szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal,
-
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
-
felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;
-
egyéni foglalkozások;
-
nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
-
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
-
iskolai sportkör, szakkörök;
-
szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
-
a szülőkkel való együttműködés;
-
szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; A szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról)
előtérbe
állítjuk
a
tanulók
tevékenységeit,
önállóságát,
kezdeményezését,
problémamegoldásait, alkotóképességét. A tanulásszervezés során egyik fő elvünk és teendőnk a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben és az értékelésben.
A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat alkalmazunk a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.
- 28 -
Sajátos tanulásszervezési megoldások megismerésére és alkalmazására törekszünk a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelése és oktatásának során.
Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. Ezért igyekszünk mind a tanórai, mind a tanórán kívüli foglalkozások keretében élni az ilyen lehetőségekkel.
7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolánk (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit: -
a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;
-
a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének
megismerése,
az
ahhoz
illeszkedő
pedagógiai
módszerek
alkalmazása; -
a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;
-
egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.
8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
A diákönkormányzatnak véleményezési joga van: -
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt - 29 -
-
a Házirend elfogadásakor, illetve módosítása előtt
-
az iskolai adatkezelési szabályzat megalkotásakor, illetve módosításakor
-
a tantárgyak választásáról és az érettségi vizsgára felkészítő szintről készült tájékoztatóról
-
a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál
-
a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésekor, elfogadásakor - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, megszervezésekor
-
az iskolai sportkör működési rendjének megállapításkor
-
az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásakor
-
a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor
-
az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.
9. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 9.1. A pedagógusok alapvető feladatai -
A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.
-
Heti
teljes
munkaidejének
nyolcvan
százalékát
(kötött
munkaidejét)
az
intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. -
Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.
-
Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.
-
A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.
-
Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.
-
Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
-
A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.
-
A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.
- 30 -
-
Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.
-
A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.
9.2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás -
Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.
-
A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).
-
Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.
-
A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon.
-
Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon.
-
A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
-
A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.
-
Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.
-
A helyi tanterv követelményeinek elsajátíttatása a nevelő által tanított tanulók körében.
-
Projektalkotás – középpontjában a gyermek áll (a választott téma a tanulók érdeklődésének megfelelő; az együttműködés során sokszínű, intenzív tanulás folyik; a projekt megoldása során a pedagógus szerepe a szemmel tartás, szükség esetén indirekt vagy direkt beavatkozás).
9.3. Munkafegyelem, a munkához való viszony -
A munkaköri kötelességek teljesítése.
-
Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.
-
Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.
-
Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
- 31 -
9.4.
Folyamatos,
aktív
részvétel
a
nevelőtestület
és
a
szakmai
munkaközösség tevékenységében -
Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
-
Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
9.5. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés -
Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.
-
Továbbképzéseken való részvétel.
-
A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.
-
Publikációk
szakmai
(pedagógiai,
szaktárgyi)
témákról
folyóiratokban,
kiadványokban.
9.6. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában -
Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.
-
Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.
-
Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.
9.7. Aktív részvétel a tantestület életében -
A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.
-
Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.
-
Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.
9.8. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal -
A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.
-
Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.
- 32 -
-
Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
-
Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
9.9. A nevelőtestület döntési jogköre a) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; b) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; c) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; d) a házirend elfogadása; e) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; f) a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; g)
az
intézményvezetői,
intézményegység-vezetői pályázathoz
készített
vezetési
programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; h) a jogszabályban meghatározott más ügyek.
9.10. A nevelőtestület véleménynyilvánítási jogköre a) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben; b) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt; c) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során; d) az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt; e) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításakor; f) az iskola felvételi követelményeinek meghatározásakor; g) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben.
A pedagógusok javaslattételi jogkörrel rendelkeznek – a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos – valamennyi kérdésben. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét
- 33 -
figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. A megbízott pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, munkafázis veszélyeire, a kötelező viselkedési szabályokra, a munkavédelmi előírásokra.
9.11. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetniük kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt
járó
veszélyforrásokat,
a
tilos
és
az
elvárható
magatartásformákat.
Az
osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben;
a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell a balesetvédelmi előírásokat, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) jelzését, a bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban;
osztálykirándulások, túrák előtt;
rendkívüli események után;
a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívniuk a tanulók figyelmét.
Az osztályfőnök és a rábízott közösség tagjai között kialakuló kapcsolat érzelmileg fokozottan telített. Ezért a nagyszerű nevelési lehetőségek mellett olykor mélyebb – mindkét felet próbára tevő – bizalmi konfliktusok, csalódások veszélyét is magában hordozza. Alapvetően e viszony keretei között dől el, mennyire válik a diákok számára átélhetővé, hogy az olykori ütközések ellenére gondjaikat megértő felnőttek veszik körül őket, akik személyesen is érdekeltek abban, hogy a kapcsolat végső soron harmonikus maradjon. Kívánatos, hogy az osztályfőnök továbbra is:
Elősegítse olyan – előítéletektől mentes, befogadó – csoportlégkör kialakulását, amely módot ad arra, hogy a tanuló ne maradjon társtalan, ahol átélheti az összetartozás örömét.
- 34 -
Külön figyelemmel és gondoskodással forduljon a problémás tanítványai felé, keresse meg a hatékony és tapintatos segítés formáit, módszereit.
Segítsen a feszültségek tárgyszerű megbeszélésében, rendezésében.
Képviselje tanítványai és a közösség vállalható, méltányos érdekeit a tanárok, az iskola vezetése felé, menedzselje tanítványai és a közösség kiemelkedő teljesítményeit az iskola fórumain, töltsön be közvetítő szerepet a tanár-diák konfliktusok rendezésében.
Legyen nyitott arra, hogy érzékelje az osztályával való kapcsolatában fellépő feszültségeket, s álljon mindenkor rendelkezésre ezek nyílt és őszinte megbeszélésére, rendezésére.
Küzdjön az ellen, hogy a rábízott osztály, illetve a tanulók valamelyike akár a tantestületben, akár a diákok közvéleményében bármilyen előítéletesen minősítő, megbélyegző kategóriába kerüljön (pl. "gyenge osztály", "kezelhetetlen tanuló").
Lépjen fel határozottan, ha osztályában bármely tanulót vagy csoportot érintő diszkriminációt tapasztal az iskolán belül vagy kívül – pl. kisebbek, gyengébbek, gazdagok, szegények, etnikai kisebbségek, stb.
Az osztályfőnök köteles a szülők részére az első szülői értekezleten, a tanulók részére az első osztályfőnöki órán tájékoztatást adni a pedagógiai programról.
10.
A közösségfejlesztéssel, az iskola együttműködésével kapcsolatos feladatok
szereplőinek
A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A szociális kötődés olyan személyközi kapcsolat, amely bizalomra épül, amelynek a ragaszkodás az összetartó ereje és a szeretet az érzelmi alapja. Ezek a sajátságok egyaránt érvényesek a személyközi és a hovatartozási kötődésekre. A hovatartozási kötődés a családhoz, a szűkebb-tágabb csoporthoz/közösséghez, nemzetiséghez, nemzethez, hazához való kötődést jelenti. Ez az a terület, amelyet nevelő-oktató munkánk során mi is fejleszteni tudunk. Az iskolai nevelés alapvető feladatai közé tartozik, hogy megismerjük azokat a tanulókat, akikben gyönge a közösséghez való kötődési hajlam, és elősegítsük ennek megerősítését.
- 35 -
A fejlődés érdekében igyekszünk pozitív hatású személyekkel gazdagítani a kötődési lehetőségeket, olyan tanórán kívüli tevékenységeket megvalósítani, amelyekkel eredményesen járulhatunk hozzá a tanulók közösségi emberré válásához és általában személyiségük fejlődéséhez.
A csoportképzési hajlam fejlesztése a csoportnormák elsajátítása által telik meg tartalommal, vagyis végső soron a nevelésen múlik, hogy kiben milyen egyéni szociális értékrend alakul ki. Feladatunknak érezzük, hogy a csoportműködtetési elvek érvényesítésével megelőzzük a fiatalok negatív értelemben vett „közösségbe fejlődését”. A mai világban sem az iskolán kívüli, sem az iskolai élet nem kínál olyan eleve adott csoportokat, amelyekben a felnövekvő generációk csoportmotívumai kielégülhetnének, működhetnének, és ezáltal pozitív szocializáló hatásuk érvényesülhetne. Törekednünk kell arra, hogy iskolai osztályaink a fenti értelemben vett csoporttá, közösséggé váljanak. Az osztályfőnöki, a diákönkormányzati munka, a szabadidő hasznos eltöltése fontos eszköz a célok megvalósításában. A csapatsportok, csapatjátékok, ha tartósan létező csoportokat működtetünk, jó közegei lehetnek a közösségi motívumok fejlesztésének. A különböző szakkörök, önképzőkörök, ifjúsági szervezetek is hozzájárulhatnak a csoporttá alakuláshoz. A
hovatartozási
hajlam
szocializálási
feladatának
eredményes
megoldásával
hozzájárulhatunk a csoportok, a nemzetiségek, a nemzetek közötti szembenállások, előítéletek természetének, okainak megértéséhez, oldásához. Olyan hovatartozási kötődések kialakítását tekintjük feladatunknak, amelyek nem a másik csoport lenézésében, az előítéletekben nyilvánulnak meg, hanem a megértésben, a proszocialitásban. Észrevehető előrelépés csak akkor lehetséges, ha az alábbi célokat megvalósítjuk: -
a hon- és népismerettel segítsük elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel,
-
a tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások: a másság iránt, becsüljék meg ezek értékeit,
-
az iskola és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában,
-
a tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,
- 36 -
-
a tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén,
-
a
kommunikációs
kultúra
középpontjában
az
önálló
ismeretszerzés,
véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének értelmezésének, megvédésének a képességei állnak, -
iskolánknak az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie,
-
pedagógusaink fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartást.
A céljainkból levezetett feladataink a tanórán kívüli tevékenységek megszervezésében, a DÖK működtetésében, hagyományaink ápolásában rejlenek. A tanórán kívüli tevékenységek kiválasztásában, szervezésében nagymértékű önállóságot kell biztosítani a tanulóknak, a tanulói közösségeknek. A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek segítésére az iskolában osztály diákbizottságok és diákönkormányzat működik. Az iskola szereplőinek együttműködése kulcsfontosságú a nevelés-oktatás folyamatában. Törekedni kell a tanórai foglakozásokon olyan csoportlégkör kialakítására, mely módot ad arra, hogy lehetőleg minden tanuló megtalálja a helyét és szerepét, ahol társaitól és tanáraitól támogatást kap személyisége kibontakozásához, elismerik képességeit, büszkék sikereire, ahol megértik. Külön figyelemmel kell fordulni a hátrányosabb helyzetű, vagy személyes gondokkal küzdő tanulók felé. Figyelni kell a konfliktusokat, az egészségtelen versengést, ezeket a problémákat azonban tapintatosan kell kezelni. Miután a gyermekek bizalommal fordulnak a pedagógus felé, az együttműködés megvalósulása már nem elérhetetlen.
10.1. Tanulmányi, szakmai tevékenységek -
tantárgyi tanulmányi versenyek iskolai fordulója (OKTV, OÁTV, OSZTV, SZKTV, közismereti tanulmányi versenyek)
A versenyek megszervezését, a tanulók felkészítését a szakmai munkaközösségek illetve a szaktanárok és szakoktatók végzik. A szakköri munka a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakköröket különböző szempontok alapján szervezzük: tantárgyi, közös érdeklődés. A szakkörök indításáról – az igények és a lehetőségek alapján – minden tanév elején a nevelőtestület dönt.
- 37 -
10.2. Hagyományőrző tevékenységek k -
minden tanévet ünnepélyes tanévnyitóval kezdünk, tanévzáró ünnepséggel zárunk,
-
a DÖK irányításával október elején rendezzük a „csacsi ” (az elsősök fogadalomtétele) a 11. osztályosok szervezésében,
-
nemzeti ünnepeinkről iskolai ünnepség keretében emlékezünk meg,
-
iskolai ünnepséget szervezünk a végzős diákok szalagtűzése és ballagása alkalmából (december, illetve május), amely városunkban elismert rangra emelkedett az évek során,
-
tavasszal tartjuk a DÖK-napot: fordított tanítási nap, vetélkedők, iskolabál rendezése, ismerkedési diszkó rendezése, házi bajnokság lebonyolítása különböző sportágakban.
10.3. Diákönkormányzat A közösségfejlesztésben fontos szerepet játszik a diákönkormányzat. Feladatának tekintjük, hogy élve a törvény biztosította jogával, őrködjön a diákok jogainak és érdekeinek érvényesülése fölött. Munkáját az általa készített éves terv alapján végzi.
Részt vesz: a diákjóléti alapok elosztásában, az iskolai hagyományok ápolásában, és véleményt mond a diákságot érintő kérdésekben. Szervezi:
a diákönkormányzati-napot, a Mikulás-, a Valentin-napot, a bejövő osztályok játékos avatását
11. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 11.1. A vezetőség és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: -
az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései,
-
a különböző értekezletek,
-
megbeszélések.
3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.
- 38 -
4. A vezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek: -
az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,
-
az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé.
6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal), illetve a szülői szervezettel.
11.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőséget rendszeresen tájékoztatják a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.
11.3. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködése Intézményünk igen fontos feladatnak tartja a szülőkkel való együttműködést. A szülők azok, akik gyermekeik neveléséért elsősorban felelősséggel tartoznak. Így – közös céljaink teljesítése érdekében – tartanunk és keresnünk kell velük a rendszeres kapcsolatot. El kell érni, hogy ismerjék az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseit, lehetőségeit, működjenek közre a célok megvalósításában, teljesítsék szülői kötelezettségüket, gyakorolják jogaikat. El kell érni, hogy az új tanulásszervezési eljárások során (projekt, témahét) a szülőket is be lehessen vonni.
- 39 -
Az iskolai szülői szervezet tevékenységét a szervezeti és működési szabályzat körvonalazza, amely a közoktatási törvénnyel összhangban van. Ez megfogalmazza az iskolai szülői szervezet alapvető feladatait, szervezeti felépítését (osztályszintű és iskolai szintű szülői választmányok), az iskolai szülői szervezet jogosítványait, működési szabályait, stb. A kapcsolatok realizálódásának formái a következők: -
2009. szeptemberétől lehetőséget
biztosítunk a szülőknek,
hogy az
elektronikus -
naplón keresztül napi szinten nyomon követhessék gyermekük előrehaladását
-
szülői értekezletek
-
rendkívüli szülői értekezlet
-
szaktanári, osztályfőnöki egyéni fogadóórák
-
üzenetváltás (levél, ellenőrző könyv , elektronikus napló)
-
iskolai rendezvényen, ünnepélyen, szabadidős programokon való szülői részvétel
11.4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A pedagógus: napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük; tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek
életkori
sajátosságainak
megfelelő
fejlesztő
foglalkoztatásra,
a
módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására; tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi; a
lemaradó tanulók számára
felzárkóztató foglalkozásokat
szervez,
egyéni
segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;
- 40 -
gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet; a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről; rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen; az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen; a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli; az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani; a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el; fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét; biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek; feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése; tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően; különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során; a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására; a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait;
- 41 -
a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja; a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli; megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor; az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra; foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket; állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik
11.5. Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe.
- 42 -
Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése - élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet
teremtsen,
bátorítsa
a
gyermekek
autonóm
törekvéseit,
fogadja
el
fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi - emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák.
Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is. A feloldódáshoz más környezet kell, mint a hagyományosan merev tantermi berendezés, az egymás hátát látó gyerekekkel. Klubszobát célszerű berendezni, ami témától
függően
átrendezhető:
puffokkal,
ülőpárnákkal,
vitrinekkel,
polcokkal,
meseszőnyeggel. A falon legyen lehetőség "területeket" kialakítani saját osztály-, faliújságra, akár falfirkára is. Ki lehessen alakítani osztálykuckókat. Legyen a teremben hagyományos és modern audiovizuális eszköz, fényképezőgép, üres magnókazetták. Hangszerek: furulyák, dobok, szintetizátor. Kartonok, színes papírok, ollók, ragasztó, színes ceruzák, zsírkréta, festékek, folyóiratok, könyvek, művészeti alkotások reprodukciói, bábok. Nem szükséges minden órát ebben a megszokott környezetben tartani, lehet színhely: könyvtár, múzeum, közösségi ház, vagy éppen a természet. Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői
Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához.
A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal.
Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő - 43 -
ismeretrendszere már 5. osztálytól járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret).
Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését.
Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására.
Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.
11.6. A szülő kötelességei és jogai A szülő kötelessége, hogy -
gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét,
-
biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését,
-
tiszteletben tartsa az iskola, vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját
vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat iskolát. A gyermek - ha nem cselekvőképtelen - tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a jegyző kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, - 44 -
c) kezdeményezze szülői szervezet létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen, d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon, e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, f) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, g) az oktatási jogok biztosához forduljon.
Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.
A szülői szervezet dönt -
saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról,
-
tisztségviselőinek megválasztásáról.
-
Figyelemmel kíséri
-
a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését,
-
a pedagógiai munka eredményességét.
Tájékoztatást kérhet -
a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.
11.7. Kapcsolat a kollégiumokkal Szoros pedagógiai jellegű kapcsolatot tartunk azokkal a kollégiumokkal, amelyekben tanulóink elhelyezést nyertek. Ez kiterjed az illető kollégium pedagógiai programjának megismerésére, a vezetőkkel és nevelőtanárokkal való folyamatos konzultációkra, egymás programjaiba való bekapcsolódásra.
- 45 -
11.8.
Kapcsolat
a
tanulók
gyakorlati
foglalkozását
biztosító
vállalkozásokkal Iskolánk sok vállalkozással áll képzési kapcsolatban, melyek legtöbbje vidéken található. Ezért a rendszeres kapcsolattartást a levélváltás, a telefon és a tanuló képzésére vonatkozó megállapodás jelenti. Időszakos kapcsolattartási forma a vállalkozásnál tett látogatás. A kapcsolattartás a gyakorlatioktatás-szervezők , az osztályfőnökökön és a szakoktatókon keresztül valósul meg.
11.9. Kapcsolat a Kamarával A vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételeit a Borsod- AbaújZemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen ellenőrizzük. A szakmai vizsgákon való kamarai részvétel élő kapcsolatot jelent az iskola és a gyakorlat között. Pályázataikon részt veszünk és az elnyert összeget a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek javítására fordítjuk.
11.10. Nemzetközi kapcsolatok Jó és rendkívül eredményes a kapcsolatunk az aschaffenburgi testvériskoláinkkal. Közös pályázataink eredményeként diákjaink és tanáraink lehetőséget kapnakszakmai ismereteik bővítésére Németországban
12. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok „Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely lehetőséget teremt, és képessé teszi az embereket arra, hogy egyre fokozódó kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és ez által képessé váljanak annak javítására, alakítására.” (Egészségfejlesztési Charta). Az egészség a mindennapi élet erőforrása, mint fogalom, a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségnevelés nemzeti programjában a legfontosabb területen, az ifjúság körében fogalmazódtak meg a célok, -
az egészséges életmód, a betegségtől mentes életszakasz hossza növekedjen és
-
javuljon az életminőség,
-
a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé.
Kiemelt célok: -
a dohányzás visszaszorítása
-
alkohol, drog prevenció
- 46 -
-
az egészséges táplálkozás – táplálkozással kapcsolatos betegségek
-
csökkentése, az egészségi állapot javítása
-
az aktív testmozgás, gyógytestnevelés
-
betegségmegelőzés,
-
szűrővizsgálatok elvégzése /az iskola-egészségügy programja alapján/.
12.1. Az egészségnevelési program célja, feladata, követelményei „Az egészség alapvető emberi jog, az élethez szükséges erőforrás, amely egyben társadalmi befektetés is.” A fentiek alapján az egyén, a közösség kedvezőbb, jobb egészségi állapota és jóléte társadalmi és gazdasági előnyökkel jár a társadalom számára. Az egészség vagy jólét az egyének személyes életében pedig mindenképpen hozzásegít különböző törekvések realizálásához, az igények nagyobb fokú kielégítéséhez, a környezethez való megfelelő alkalmazkodáshoz a teljesítőképesség növekedéséhez. Napjainkban az egészség - megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekedő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Iskolánk tanulói olyan életkori periódusban vannak, amely során személyiség fejlődésükre megfelelő hatást lehet gyakorolni.
Az egészségfejlesztés célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék föl az életmód, viselkedés és egészségi állapot közti összefüggéseket. Feladata az egyén önmagával szembeni felelősségének kialakítása. Annak felismerése, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos szervezése, az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedési módok, szokások kialakulását, feltételeit befolyásoló tényezők megismertetése.. Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges készségeket a tanulói aktivitásra épülő módszerekkel, a pozitív példák, minták megerősítésével fejlesszük. Az oktatás során a tanulók jussanak közvetlen tapasztalatok birtokába lényeges fogalmak értelmezése terén, váljon érthetővé számukra az „egészségeskevésbé egészséges” tevékenységformák, anyagok közötti megkülönböztetés, a pozitív életszemlélet.
- 47 -
12.2. Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában: Az egészség fogalma. A krónikus beteg egészsége. Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk. A környezet egészsége. Az egészséget befolyásoló tényezők. Szájhigiénia. A jó egészségi állapot megőrzése. A betegség fogalma. Megelőzhető betegségek. A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása. Lelki eredetű táplálkozási zavarok. A beteg ember táplálásának sajátosságai. A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséghez szükséges testmozgás. A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában. A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában. Gerincvédelem, gerinckímélet. Balesetek, baleset-megelőzés. A lelki egészség. Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe
a másik önértékelésének segítésében. A két agyfélteke harmonikus fejlődése. Az érett, autonóm személyiség jellemzői. A társas kapcsolatok. A nő szerepei. A férfi szerepei. A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs. A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek. A gyermekáldás. A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére. A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában. A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés). Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai. A média egészséget meghatározó szerepe.
- 48 -
Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja. Fogyasztóvédelem. Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás. Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése. Iskola-egészségügy igénybevétele. Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele. Otthoni betegápolás.
12.3. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését: a tanulási eredményesség javítása; az iskolai lemorzsolódás csökkenése; a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése; a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek
elsődleges megelőzése; bűnmegelőzés; a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal; az önismeret és önbizalom javulása; az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása; érett, autonóm személyiség kialakulása; a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése; a társadalmi tőke növelése.
12.4. Gyógytestnevelés Feladataink: A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő
kliensek ésszerű
bevonásával:
- 49 -
egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termeléshelyi fogyasztás összekapcsolásával); mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is); a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.); számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési (modulszerű) tantárgy hatékony (= bensővé váló) oktatása. A megvalósítás alapvető irányai: 1. Mindennapi testnevelés megvalósítása 2. Egészségfejlesztő – szemléletformáló – iskolai programok megvalósítása a tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód és a testmozgás iránti igény viselkedésbe épülése érdekében. 3. Komplex
intézményi
és
kapcsolódó
egészségfejlesztési
mozgásprogramok és
kapcsolódó
egészségfejlesztési
mozgásprogramok
alprogramok kimunkálása 4. Szabadidős
közösségi
alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával
12.5. Az iskola-egészségügyi ellátást iskolaorvos, védőnő és fogorvos végzi. Folyamatosan végzendő gyógyító-megelőző feladatok, és iskola higiénés teendők.A tanulók részletes orvosi vizsgálata meghatározott időben 9. évfolyamon történik :státuszfelvétel, törzslap kitöltés.
Időszakos szűrővizsgálatok/ szakiskolai tanulók minden évben történő vizsgálata/.
A munkahelyi gyakorlathoz szükséges egészségügyi könyv kitöltése, igazolások ellenőrzése.
A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetén a tanuló gondozásba vétele.
A fokozott gondozásra szorulók kiemelt gondozása.
Pályaválasztási tanácsok és vizsgálatok.
Beiratkozás előtt pályaalkalmassági orvosi vizsgálata.
Elsősegély jellegű betegellátás az oktatási intézményben.
- 50 -
Járványügyi előírások betartása, fertőző betegségek esetén az elrendelt járványügyi intézkedések elrendelése.
A tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése.
Az étkezés ellenőrzése, az étlap figyelemmel kisérése, véleményezése.
Az átfogó gyermekfogászati program szervezésében való közreműködés és végrehajtás ellenőrzése.
Az egészségügyi információk közlése a szülőkkel
Nyilvántartás vezetése az ellátott tanulókról, a külön jogszabályok szerinti jelentések készítése.
Az iskolán kívüli fakultatív programok (elsősegélynyújtó, csecsemőgondozási ) tartása versenyeken.
13. Környezeti nevelési program Az Alaptörvény környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 0. cikk (1) és (2) bekezdése: (1) Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet. (2) A természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség és a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. XIX. cikk (1) Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez.
13.1. Alapelvek, célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Meg kell értetnünk, hogy fenntartható jövő egy olyan egészséges kompromisszum ember és természet között, mely emberi értékeink megőrzését sok-sok generáción keresztül lehetővé teszi. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva.
13.2. Általános célok, értékek - 51 -
az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt
a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés
a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése
13.3. Pedagógiai célok
az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése
rendszerszemléletre nevelés
holisztikus és globális szemléletmód kialakítása
fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése
a környezetetika hatékony fejlesztése
tolerancia és segítő életmód kialakítása
a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése
az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése
az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése
globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése
Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket.
13.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket.
13.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási ismeretek szerves részét képezik a Nat kompetenciaterületi tudásanyagának, ahogyan ez az eddigiekben oktatott tantárgyi tartalmak közül az osztályfőnöki, egészségtan, biológia tematikához is köthető, így onnan is átemelhetőek a konkrétumok. - 52 -
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja A tanulók –
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
–
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;
–
ismerjék fel a vészhelyzeteket;
–
tudják
a
leggyakrabban
előforduló
sérülések
élettani
hátterét,
várható
következményeit; –
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
–
ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
–
sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: –
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;
–
a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;
–
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.
1. Az
elsősegély-nyújtási
alapismeretek
elsajátításával
kapcsolatos
feladatok
megvalósításának elősegítése érdekében: –
az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;
–
tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;
–
támogatjuk
a
pedagógusok
elsősegély-nyújtási
ismeretekkel
foglalkozó
továbbképzésekre való jelentkezését.
2. Az
elsősegély-nyújtási
alapismeretek
elsajátítását
elsősorban
a
következő
tevékenységformák szolgálják: –
a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - 53 -
Kémia
Fizika testnevelés
-
artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés
13.6. Mindennapos testnevelés A 2011. évi CXC. törvény –a nemzeti köznevelésről- 27.§ (11.) bekezdése alapján valósítjuk meg a szakközépiskolában, valamint szakiskolában felmenő rendszerben. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata különböző mérési módszerek alkalmazásával tanévenként valamennyi évfolyamra kiterjedően megszervezzük a tanulók vizsgálatát és fizikai állapotának és edzettségének mérését a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 81.§ szerint.
14. A közösségi szolgálatra vonatkozó szabályok A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. § (2) és a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. § (1) alapján 2016. január 1. után az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. Az érettségi nemcsak szellemi, tantárgyi tudást mér, hanem azt a pedagógiai célt is, hogy a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kimunkálása is szükséges ahhoz, hogy valaki érett legyen és a középiskolai tanulmányait befejezze. Az 50 óra közösségi szolgálatot 3 tanéven keresztül kell elvégezni (9-11. évfolyamon), tanévekre arányosan kell elosztani a teljesítési időt. A tanulók az 50 órás szolgálaton belül 5 órás felkészítőn, amely munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatás is, majd 5 órás záró foglalkozáson vesznek részt. A közösségi szolgálat keretei között egészségügyi, szociális, kulturális, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi területen folytatható tevékenység; bölcsődékben, óvodákban kulturális tevékenység szervezésében vagy a mindennapi tevékenységben (játék, sport) való részvétel is lehetséges.
- 54 -
15. A tanuló felvételének, valamint átvételének szabályai Azonos iskolatípusból évközben is átvehető a tanuló (minden esetben egyéni elbírálás tárgyát képezi a különbözeti, illetve osztályozó vizsga). Különböző iskolatípusból: érettségihez kötött szakképzésből, szakiskolai szakképzésbe lezárt félév, illetve év végén.
15.1. A pályaalkalmassági vizsga szabályzata A munka eredményessége, az egészség megőrzése csak úgy biztosítható, ha megfelelő ember kerül a megfelelő munkahelyre. Ezért fontos, hogy a tanuló az általa kiválasztott szakmának egészségügyi szempontokból megfeleljen. Ne legyen az egészségi állapotának olyan elváltozása, ami a későbbi munkavégzést befolyásolja, illetve ha van, akkor későbbi munkaköre ne rontsa azt tovább. A munkaköri, szakmai illetve személyi higiénés vizsgálatok rendjét a 33/1998.NM rendelet írja le. A munkaköri alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni. Előzetes szakmai orvosi vizsgálat szükséges, mert a tanuló csak akkor kezdheti meg a szakma tanulását, ha egészségügyi szempontból megfelel a választott szakmának. A szakmai alkalmasság orvosi véleményezéséért a vizsgálatot végző orvos felelős. A szakmai alkalmasság feltételei
a tanuló szellemi és testi adottságai alapján legyen képes a szakma elsajátítására, illetve végzésére
a tanuló legyen képes a választott szakmát hosszú távon, egészségének károsodása nélkül folytatni
a tanuló egészségkárosodása ne jelentsen se saját magára, se környezetére nézve balesetveszélyt, fertőzésforrást
Szempontok a szakmai alkalmassági orvosi vizsgálat véleményezésénél
a pályaválasztó fizikai állapota,
képes-e szellemi és lelki képessége alapján a választott szakma elsajátítására,
a meglévő betegségek, egészségi elváltozások romlása várható-e a szakma tartós végzése esetén,
van-e olyan egészségi elváltozása, amely a tanuló vagy környezetére baleseti vagy fertőzési veszélyt rejthet magában.
- 55 -
Miből áll az alkalmassági vizsgálat? Anamnézis-felvétel, testi fejlettség megállapítása, hallásvizsgálat, szemészeti vizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok és a háziorvosi összefoglaló.
16. Tanulmányok alatti vizsga szabályzata 16.1. Belső vizsgák rendje (osztályozóvizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga, pótló vizsga, szintvizsga) Osztályozó- és különbözeti vizsga lebonyolítása egy tanévben két alkalommal egy időintervallumban történik. Az osztályozó értekezlet előtt 6 héttel az osztályfőnökök a szaktanárral történő egyeztetést követően meghatározzák azon tanulók nevét, akiknek adott tantárgyakból osztályozó – vagy különbözeti vizsgát kell tenniük. A vizsgára való jelentkezést a rendszergazda rögzíti az e – naplóban. Az iskolatitkár a vizsga előtt 1 hónappal írásban értesíti a tanulókat, kiskorú tanuló estén a szülőket a vizsga időpontjától és helyéről. Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -
a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
-
engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
-
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát,
vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát,
vagy szakképzési évfolyamon az egész évre előírt elméleti órák 20 százalékát,
vagy szakiskolai és szakképzési évfolyamokon a szakmai elméleti és gyakorlati órák 20-20 százalékát,
és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási évben nem volt érdemjeggyel értékelhető, akkor a tanév végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Azon tanulók, akik előrehozott érettségi vizsgát kívánnak tenni,
- 56 -
-
a szaktanárral történő egyeztetés alapján – az érettségi vizsgát szervező igazgatóhelyettes által meghatározott
időpontban tehet
osztályozó vizsgát.
A jelentkezés a titkárságon kitöltött jelentkezési lap leadásával történik. A titkárság írásban értesíti a tanulót / szülőt az osztályozóvizsga időpontjáról.
Javítóvizsga: Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, augusztus 15 - augusztus 31-éig terjedő időszakban az iskola igazgatója által meghatározott időpontban lehet.
Pótló vizsga: Azon tanulók vehetnek részt, akik nekik fel nem róható okból hiányoztak az osztályozó, javító, különbözeti vizsgáról.
Szintvizsga: a Szakképzési Kerettantervben meghatározottak szerint a szakképző évfolyamon tanulók számára kötelező.
- 57 -
Szakközépiskola
……Magyar nyelv és irodalom……………………………… tantárgy
A vizsga típusa
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga
A vizsga formája
Javítóvizsga
Tartalmi követelmények
A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök.
A vizsga időtartama
Írásbeli: 45 perc Szóbeli max 15 perc Szöveggyűjtemény Irodalmi atlasz Helyesírási szótár
Írásbeli / szóbeli Az írásbelin 20% teljesítése után a tanuló szóbeli vizsgát tehet. A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max 15 perc Szöveggyűjtemény Irodalmi atlasz Helyesírási szótár
-
-
Írásbeli / szóbeli
Egyéb szabályok
Értékelés
-
vizsgabizottság által adott érdemjegy alapján 0-34 % 1 35-54 % 2 55-74 % 3 75-84 % 4 85-100 % 5
-
vizsgabizottság által adott érdemjegy alapján 0-34 % 1 35-54 % 2 55-74 % 3 75-84 % 4 85-100 % 5
- 58 -
Történelem és állampolgári ismeretek tantárgy
A vizsga típusa
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga
A vizsga formája Írásbeli / szóbeli
Tartalmi követelmények
A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök.
A vizsga időtartama
Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max 15 perc Történelem atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is.
Egyéb szabályok
Értékelés
-
Szóbeli esetén vizsgabizottság által adott érdemjegy. Írásbeli esetén: %: 0-34%-1, %: 35-54%-2, %: 55-74%-3, %: 75-84%-4, %: 85-100%-5.
Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbelin 30% teljesítése után a tanuló szóbeli vizsgát tehet. A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max 15 perc Történelem atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is. - Szóbeli esetén vizsgabizottság által adott érdemjegy. - Írásbeli esetén: %: 0-34%-1, %: 35-54%-2, %: 55-74%-3, %: 75-84%-4, %: 85-100%-5.
- 59 -
Társadalomismeret és etika 11. osztály tantárgy A vizsga típusa
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga
A vizsga formája Írásbeli / szóbeli
Tartalmi követelmények
A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök.
A vizsga időtartama
Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max 15 perc Történelem és földrajz atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is. - Szóbeli esetén vizsgabizottság által adott érdemjegy. - Írásbeli esetén: %: 0-34%-1, %: 35-54%-2, %: 55-74%-3, %: 75-84%-4, %: 85-100%-5.
Egyéb szabályok
Értékelés
Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbelin 30% teljesítése után a tanuló szóbeli vizsgát tehet. A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max 15 perc Történelem és földrajz atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is. - Szóbeli esetén vizsgabizottság által adott érdemjegy. - Írásbeli esetén: %: 0-34%-1, %: 35-54%-2, %: 55-74%-3, %: 75-84%-4, %: 85-100%-5.
- 60 -
Társadalomismeret és etika tantárgy
A vizsga típusa
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga
A vizsga formája Írásbeli / szóbeli
Tartalmi követelmények
A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök.
A vizsga időtartama
Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max 15 perc Történelem és földrajz atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is. - Szóbeli esetén vizsgabizottság által adott érdemjegy. - Írásbeli esetén: %: 0-34%-1, %: 35-54%-2, %: 55-74%-3, %: 75-84%-4, %: 85-100%-5.
Egyéb szabályok
Értékelés
Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbelin 30% teljesítése után a tanuló szóbeli vizsgát tehet. A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max 15 perc Történelem és földrajz atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is. - Szóbeli esetén vizsgabizottság által adott érdemjegy. - Írásbeli esetén: %: 0-34%-1, %: 35-54%-2, %: 55-74%-3, %: 75-84%-4, %: 85-100%-5.
- 61 -
Idegen nyelv tantárgy
A vizsga típusa
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga
A vizsga formája Tartalmi követelmények
A vizsga időtartama Egyéb szabályok Értékelés
Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli
Írásbeli és/vagy szóbeli A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök.
Írásbeli: 45 perc Szóbeli max 15 perc Irányított fogalmazás feladathoz: nyomtatott szótár - mindenkori érvényes középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint - vizsgabizottság által adott érdemjegy - 0-24% -1, 25 %-39% -2, 40%59% - 3, 60%-79% - 4, 80%100% - 5 - Az írásbeli 30%-os teljesítése alatt, de elért min. 15% fölött a tanuló szóbeli vizsgát tehet. - Pedagógiai programban megfogalmazottak szerint - Az érettségi követelményei alapján
A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max 15 perc Irányított fogalmazás feladathoz: nyomtatott szótár - mindenkori érvényes középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint - vizsgabizottság által adott érdemjegy alapján 0-24%-1, 25 %-39% -2, 30%-59%-3, 60%-79%-4, 80%-100% - 5 - Az írásbeli 30%-os teljesítése alatt, de elért min. 15% fölött a tanuló szóbeli vizsgát tehet. - Pedagógiai programban meghatározottak szerint - Az érettségi követelményei alapján
- 62 -
MATEMATIKA tantárgy
A vizsga típusa
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga
A vizsga formája Írásbeli
Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbelin 20% alatti teljesítés esetén a tanuló szóbeli vizsgát is tesz. A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max 15 perc Használható a tanuló saját körzője, vonalzója, valamint az iskola által biztosított számológép és Négyjegyű függvénytáblázat
Tartalmi követelmények
A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök.
A vizsga időtartama
Írásbeli: 45 perc
Egyéb szabályok
Használható a tanuló saját körzője, vonalzója, valamint az iskola által biztosított számológép és Négyjegyű függvénytáblázat
Értékelés
a mindenkori érvényes középszintű a mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzat értékelése középszintű érettségi szerint vizsgaszabályzat értékelése szerint
- 63 -
Fizika tantárgy
A vizsga típusa
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga
A vizsga formája Írásbeli
Tartalmi követelmények
A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint.
A vizsga időtartama
Írásbeli: 45 perc
Egyéb szabályok
Használható a tanuló saját körzője, vonalzója, valamint az iskola által biztosított számológép és Négyjegyű függvénytáblázat
Értékelés
A pedagógiai programban meghatározottak szerint
Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbelin 20% alatti teljesítés esetén a tanuló szóbeli vizsgát is tesz. A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max 15 perc Használható a tanuló saját körzője, vonalzója, valamint az iskola által biztosított számológép és Négyjegyű függvénytáblázat A pedagógiai programban meghatározottak szerint
- 64 -
INFORMATIKA tantárgy
A vizsga típusa
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga
A vizsga formája Tartalmi követelmények
Javítóvizsga Gyakorlati
Gyakorlati A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint.
A vizsga időtartama
45 perc
Egyéb szabályok
az iskola által biztosított számítógép
Értékelés
A pedagógiai programban meghatározottak szerint
A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. 45 perc az iskola által biztosított számítógép A pedagógiai programban meghatározottak szerint
- 65 -
Testnevelés és sport
A vizsga típusa
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga
Javítóvizsga
Gyakorlati
Gyakorlati
Tartalmi követelmények
A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint.
A vizsga időtartama
Gyakorlati:kb.45 perc
A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint Gyakorlati:kb.45 perc
Egyéb szabályok
Megjelenés a házirendben meghatározottak alapján A pedagógiai programban meghatározottak szerint
Megjelenés a házirendben meghatározottak alapján A pedagógiai programban meghatározottak szerint
A vizsga formája
Értékelés
1/9-4/12. évfolyam
Áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése Áruforgalom lebonyolítása Gazdálkodási ismeretek Kommunikáció Közgazdaságtan Marketing Marketing alapjai Marketing alapjai Munkahelyi egészség és biztonság Üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Viselkedéskultúra
Áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése elméletigényes gyakorlat Áruforgalom a gyakorlatban Áruforgalom lebonyolítása elméletigényes gyakorlat Gazdálkodási ismeretek elmélet igényes gyakorlat Marketing a gyakorlatban Marketing elméletigényes gyakorlat Üzleti tevékenység a gyakorlatban tantárgyakra vonatkozóan
- 66 -
A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények
A vizsga időtartama Egyéb szabályok
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Írásbeli A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök.
Írásbeli: 45 perc A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó, számológép
Javítóvizsga Írásbeli A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. Írásbeli: 45 perc A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó, számológép
Értékelés A pedagógiai programban meghatározottak szerint.
A pedagógiai programban meghatározottak szerint.
Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 41%-ának teljesítése esetén.
Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 41%-ának teljesítése esetén.
Amennyiben az elérhető pontszám 35%-át teljesíti a tanuló, szóbeli vizsga keretében javítási lehetőséget biztosítunk.
Amennyiben az elérhető pontszám 35%-át teljesíti a tanuló, szóbeli vizsga keretében javítási lehetőséget biztosítunk.
5/13. 1/13-2/14. évfolyam
A működtetés szabályai Általános áruismeret Áruforgalmi ismeretek Áruforgalom Áruforgalom tervezése Az áruforgalmi tevékenység eredményessége Bútor- és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása Bútorok és lakástextíliák áruismerete I-II. Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I-II. Élelmiszerek- és vegyiáruk ismerete és forgalmazása Foglalkoztatás II. Forgalom és eredményelemzés Jogszabályok alkalmazása Marketing alapjai Marketing ismeretek Munkahelyi egészség és biztonság Műszaki áruk ismerete és forgalmazása
- 67 -
Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Ruházati áruk ismerete és forgalmazása Ruházati termékek áruismerete I-II. Üzleti levelezés Üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vállalkozási ismeretek Vállalkozások gazdálkodása Vezetési ismeretek
A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom a gyakorlatban Értékesítési gyakorlat Marketing a gyakorlatban Üzleti tevékenység a gyakorlatban Vállalkozási ismeretek gyakorlat tantárgyakra vonatkozóan
A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények
A vizsga időtartama Egyéb szabályok
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Írásbeli A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Írásbeli: 45 perc A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó, számológép
Javítóvizsga Írásbeli A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Írásbeli: 45 perc A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó, számológép
Értékelés A pedagógiai programban meghatározottak szerint.
A pedagógiai programban meghatározottak szerint.
Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 51%-ának teljesítése esetén.
Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 51%-ának teljesítése esetén.
Amennyiben az elérhető pontszám 41%-át teljesíti a tanuló, szóbeli vizsga keretében javítási lehetőséget biztosítunk.
Amennyiben az elérhető pontszám 41%-át teljesíti a tanuló, szóbeli vizsga keretében javítási lehetőséget biztosítunk.
- 68 -
Szakközépiskola 5/13. 1/13-2/14. Kereskedelmi gyakorlat Értékesítési gyakorlat
A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga -
A vizsga időtartama
-
Egyéb szabályok
-
Értékelés
-
Javítóvizsga gyakorlat A szakképzési kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. 120- 180 perc Munkaruha Eü alkalmasság Pedagógiai Programban meghatározottak szerint
Szakközépiskola 5/13. 1/13-2/14. Kereskedelmi gyakorlat Értékesítési gyakorlat
A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga -
A vizsga időtartama
-
Egyéb szabályok
-
Értékelés
-
Javítóvizsga gyakorlat A szakképzési kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. 120- 180 perc Munkaruha Eü alkalmasság Pedagógiai Programban meghatározottak szerint - 69 -
1/9-4/12. évfolyam Régi elmélet: Gazdasági környezetünk Kommunikáció és viselkedéskultúra Vendéglátás alapjai Turizmus ismeretek Szállodai alapismeretek Marketing alapismeretek Szakmai számítások Ügyviteli ismeretek Rendezvényszervezés Régi gyakorlat: Gasztronómiai alapismeretek Ételkészítési gyakorlat Cukrász gyakorlat Pincér ismeret Új elmélet: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Élelmiszerismeret Termelés elmélete Értékesítés elmélete Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése Ügyvitel Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Új gyakorlat: Termelés gyakorlata Értékesítés gyakorlata tantárgyakra vonatkozóan
A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények
A vizsga időtartama Egyéb szabályok
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Írásbeli A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök.
Írásbeli: 45 perc A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó, számológép
Javítóvizsga Írásbeli A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. Írásbeli: 45 perc A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó,
- 70 -
számológép Értékelés A pedagógiai programban meghatározottak szerint.
A pedagógiai programban meghatározottak szerint.
Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 31%-ának teljesítése esetén.
Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 31%-ának teljesítése esetén.
Megjegyzés: Amennyiben a tanuló írásbeli vizsgán elégtelen osztályzatot ér el, azonban az írásbeli vizsgáján a 25 %-ot teljesítette, szóbeli vizsgán javíthat.
Vendéglátásszervező, vendéglős 1/9-4/12. évfolyam Régi elmélet: Ételkészítési ismeretek Élelmiszerismeretek Kommunikáció Vezetési és gazdálkodási ismeretek Áruforgalmi ismeretek Vendéglátó értékesítési ismeretek Gazdálkodási ismeretek Marketing Régi gyakorlat: Cukrászati gyakorlat Ételkészítési gyakorlat Vendéglátó értékesítési gyakorlat Új elmélet: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Élelmiszerismeret Termelés elmélete Értékesítés elmélete Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése Ügyvitel Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Új gyakorlat: Termelés gyakorlata Értékesítés gyakorlata tantárgyakra vonatkozóan
- 71 -
A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények
A vizsga időtartama Egyéb szabályok
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Írásbeli A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Írásbeli: 45 perc A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó, számológép
Javítóvizsga Írásbeli A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Írásbeli: 45 perc A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó, számológép
Értékelés A pedagógiai programban meghatározottak szerint.
A pedagógiai programban meghatározottak szerint.
Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 51%-ának teljesítése esetén.
Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 51%-ának teljesítése esetén.
Megjegyzés: Amennyiben a tanuló írásbeli vizsgán elégtelen osztályzatot ér el, azonban az írásbeli vizsgáján a 40 %-ot teljesítette, szóbeli vizsgán javíthat. Szakiskola MATEMATIKA, Matematika kompetencia Tantárgy
A vizsga típusa
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga
A vizsga formája Írásbeli
Tartalmi követelmények
A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint.
A vizsga időtartama
Írásbeli:45 perc
Egyéb szabályok
Használható a tanuló saját körzője, vonalzója, valamint az iskola által biztosított számológép
Értékelés
A pedagógiai programban meghatározottak szerint
Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbeli 20%-alatti teljesítése esetén a tanuló szóbeli vizsgát tesz. A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint Írásbeli:45 perc / Szóbeli: maximum: 15 perc Használható a tanuló saját körzője, vonalzója, valamint az iskola által biztosított számológép A pedagógiai programban meghatározottak szerint - 72 -
Tanulás tanulása tantárgy
A vizsga típusa
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga
A vizsga formája Írásbeli / szóbeli
Tartalmi követelmények
A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint.
A vizsga időtartama
Írásbeli:45 perc Szóbeli: maximum: 15 perc Nyomtatott szöveg és feladatlap
Egyéb szabályok Értékelés
A vizsgabizottság által adott érdemjegy alapján 0-24 % 1 25-49 % 2 50-69 % 3 70-84 % 4 85- 100 % 5
Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbeli 20%-os teljesítése után a tanuló szóbeli vizsgát tehet. A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint Írásbeli:45 perc / Szóbeli: maximum: 15 perc Nyomtatott szöveg és feladatlap A vizsgabizottság által adott érdemjegy alapján: 0-24 % 1 25-49 % 2 50-69 % 3 70-84 % 4 85-100 % 5
Társadalomismeret tantárgy
A vizsga típusa
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga
A vizsga formája Írásbeli / szóbeli
Tartalmi követelmények
A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint.
A vizsga időtartama
Írásbeli:45 perc Szóbeli: maximum: 15 perc Történelem atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is.
Egyéb szabályok
Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbeli 20%-os teljesítése után a tanuló szóbeli vizsgát tehet. A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Írásbeli:45 perc / Szóbeli: maximum: 15 perc Történelem atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is. - 73 -
Értékelés
A pedagógiai programban meghatározottak szerint. -Szóbeli esetén vizsgabizottság által adott érdemjegy. -
Írásbeli esetén: %: 0-24%-1, %: 25-49%-2, %: 50-69%-3, %: 70-84%-4, %: 85-100%-5.
A pedagógiai programban meghatározottak szerint. -Szóbeli esetén vizsgabizottság által adott érdemjegy. -
Írásbeli esetén: %: 0-24%-1, %: 25-49%-2, %: 50-69%-3, %: 70-84%-4, %: 85-100%-5.
Társadalomismeret 9. osztály Tantárgy
A vizsga típusa
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga
A vizsga formája Írásbeli / szóbeli
Tartalmi követelmények
A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint.
A vizsga időtartama
Írásbeli:45 perc Szóbeli: maximum: 15 perc Történelem atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is.
Egyéb szabályok
Értékelés
A pedagógiai programban meghatározottak szerint.
Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbeli 20%-os teljesítése után a tanuló szóbeli vizsgát tehet. A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Írásbeli:45 perc / Szóbeli: maximum: 15 perc Történelem atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is. A pedagógiai programban meghatározottak szerint.
- 74 -
Társadalomismeret 10. osztály Tantárgy
A vizsga típusa
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga
A vizsga formája Írásbeli / szóbeli
Tartalmi követelmények
A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint.
A vizsga időtartama
Írásbeli:45 perc Szóbeli: maximum: 15 perc Történelem atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is.
Egyéb szabályok
Értékelés
A pedagógiai programban meghatározottak szerint.
Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbeli 20%-os teljesítése után a tanuló szóbeli vizsgát tehet. A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Írásbeli:45 perc / Szóbeli: maximum: 15 perc Történelem atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is. A pedagógiai programban meghatározottak szerint.
Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia tantárgy
A vizsga típusa
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga
A vizsga formája Írásbeli / szóbeli
Tartalmi követelmények
A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint.
A vizsga időtartama
Írásbeli:45 perc Szóbeli: maximum: 15 perc Történelem atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is.
Egyéb szabályok
Értékelés
A pedagógiai programban meghatározottak szerint.
Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbeli 20%-os teljesítése után a tanuló szóbeli vizsgát tehet. A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Írásbeli:45 perc / Szóbeli: maximum: 15 perc Történelem atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is. A pedagógiai programban meghatározottak szerint.
- 75 -
-Szóbeli esetén vizsgabizottság által adott érdemjegy. -
Írásbeli esetén: %: 0-24%-1, %: 25-49%-2, %: 50-69%-3, %: 70-84%-4, %: 85-100%-5.
-Szóbeli esetén vizsgabizottság által adott érdemjegy. -
Írásbeli esetén: %: 0-24%-1, %: 25-49%-2, %: 50-69%-3, %: 70-84%-4, %: 85-100%-5.
Informatika, Digitális írástudás, Szakmai számítástechnika, Szakmai informatika Tantárgy
A vizsga típusa
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga
A vizsga formája
Javítóvizsga Gyakorlati.
Gyakorlati Tartalmi követelmények
A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint.
A vizsga időtartama
45 perc
Egyéb szabályok
az iskola által biztosított számítógép
Értékelés
A pedagógiai programban meghatározottak szerint
A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint 45 perc az iskola által biztosított számítógép A pedagógiai programban meghatározottak szerint
Anyanyelvi kompetencia/ Kommunikáció- magyar nyelv és irodalom Tantárgy
A vizsga típusa
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga
A vizsga formája Írásbeli / szóbeli
Tartalmi követelmények
A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint.
Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbeli 20%-os teljesítése után a tanuló szóbeli vizsgát tehet. A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben
- 76 -
A vizsga időtartama Egyéb szabályok
Értékelés
Írásbeli:45 perc Szóbeli: maximum: 15 perc Nyomtatott szöveg és feladatlap
meghatározottak szerint Írásbeli:45 perc / Szóbeli: maximum: 15 perc Nyomtatott szöveg és feladatlap
A vizsgabizottság által adott érdemjegy: 0-24 % 1 25-49 % 2 50-69 % 3 70-84 % 4 85-100 % 5
A vizsgabizottság által adott érdemjegy alapján: 0-24 % 1 25-49 % 2 50-69 % 3 70-84 % 4 85-100 % 5
Idegen nyelv Tantárgy
A vizsga típusa
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga
A vizsga formája
Javítóvizsga Írásbeli és/vagy szóbeli
Írásbeli és/vagy szóbeli Tartalmi követelmények
A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint.
A vizsga időtartama
Írásbeli:45 perc Szóbeli: maximum: 10 perc Fordítási feladathoz nyomtatott szótár használata A pedagógiai programban meghatározottak szerint Az írásbeli 20%-os teljesítése alatt, de elért min. 10% fölött a tanuló szóbeli vizsgát tehet.
Egyéb szabályok Értékelés
A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint Írásbeli:45 perc / Szóbeli: maximum: 10 perc Fordítási feladathoz nyomtatott szótár használata A pedagógiai programban meghatározottak szerint Az írásbeli 20%-os teljesítése alatt, de elért min. 10% fölött a tanuló szóbeli vizsgát tehet.
- 77 -
1/9-3/11. 1/11-2/12. évfolyam
Általános áruismeret, Áruforgalmi ismeretek, Áruforgalom I. (Ruházati- és lakástextil ismeretek) Áruforgalom II. (Élelmiszer- és vegyi áru, gyógynövény ismeretek) Áruforgalom III. (Műszaki berendezések, szerelvények, szerszámok, vasáruk) Élelmiszer- és vegyi áru áruismeret, Foglalkoztatás II. Jogszabályok alkalmazása, Munkahelyi egészség és biztonság Működtetés szabályai Műszaki cikkek áruismerete, Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek, Pénztárgépkezelés Ruházati cikkek áruismeret, Üzleti levelezés
Áruforgalmazás gyakorlata I. (Ruházati- és lakástextil ismeretek) Áruforgalmazás gyakorlata II. (Élelmiszer- és vegyi áru, gyógynövény ismeretek) Áruforgalmazás gyakorlata III. (Műszaki berendezések, szerelvények, szerszámok, vasáruk) Áruforgalom gyakorlat Működtetés szabályai gyakorlat
tantárgyakra vonatkozóan
A vizsga típusa
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga
Javítóvizsga
A vizsga formája Írásbeli
Írásbeli
Tartalmi követelmények
A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint.
A vizsga időtartama Egyéb szabályok
Írásbeli:45 perc A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó, számológép
Értékelés
A pedagógiai programban meghatározottak szerint
A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint Írásbeli:45 perc A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó, számológép A pedagógiai programban meghatározottak szerint
Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 35%-ának teljesítése esetén
Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 35%-ának teljesítése esetén
- 78 -
Amennyiben az elérhető pontszám 31%-át teljesíti a tanuló, szóbeli vizsga keretében javítási lehetőséget biztosítunk.
Amennyiben az elérhető pontszám 31%-át teljesíti a tanuló, szóbeli vizsga keretében javítási lehetőséget biztosítunk.
Eladó gyakorlat
A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga -
A vizsga időtartama
-
Egyéb szabályok
-
Értékelés
-
Javítóvizsga gyakorlat A szakképzési kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. 120- 180 perc Munkaruha Eü alkalmasság Pedagógiai Programban meghatározottak szerint
1/9-3/11. 1/11-2/12. évfolyam Elmélet: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszer ismeret, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Előkészítés és ételkészítési alapismeretek Ételkészítési alapok Ételkészítési ismeretek Felszolgálás alapjai Felszolgálás Cukrászat
- 79 -
Ételismeret Italismeret, kiszolgálás Vendéglátó eladó tevékenység Élelmiszer ismeret Termelés elmélete Értékesítés elmélete Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése Gyakorlat: Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat Szakrajz gyakorlat Cukrászat gyakorlat Cukrászat üzemi gyakorlat Termelés gyakorlata Értékesítés gyakorlata Termelési és eladói gyakorlat Értékesítés gyakorlat Termelési és eladói gyakorlat Értékesítés üzemi gyakorlat Üzemi gyakorlat
Régi elmélet: Cukrászati ismeret Élelmiszerismeret Gazdálkodási ismeret Szakmai kommunikáció Pincér ismeret Italismeret Vezetési és gazdálkodási ismeretek Ételkészítési ismeret Kommunikáció Régi gyakorlat: Cukrászati gyakorlat Pincér gyakorlat Ételkészítési gyakorlat tantárgyakra vonatkozóan A vizsga típusa
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga
Javítóvizsga
A vizsga formája Írásbeli Tartalmi követelmények
A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben
Írásbeli A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített
- 80 -
meghatározottak szerint. A vizsga időtartama Egyéb szabályok
Írásbeli:45 perc A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó, számológép
Értékelés
A pedagógiai programban meghatározottak szerint
helyi tantervben meghatározottak szerint Írásbeli:45 perc A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó, számológép A pedagógiai programban meghatározottak szerint
Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 35%-ának teljesítése esetén
Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 35%-ának teljesítése esetén
Megjegyzés: Amennyiben a tanuló írásbeli vizsgán elégtelen osztályzatot ér el, azonban az írásbeli vizsgáján a 30 %-ot teljesítette, szóbeli vizsgán javíthat.
Testnevelés és sport
A vizsga típusa
Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga
Javítóvizsga
Gyakorlati
Gyakorlati
Tartalmi követelmények
A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint.
A vizsga időtartama
Gyakorlati:kb.45 perc
A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint Gyakorlati:kb.45 perc
Egyéb szabályok
Megjelenés a házirendben meghatározottak alapján A pedagógiai programban meghatározottak szerint
Megjelenés a házirendben meghatározottak alapján A pedagógiai programban meghatározottak szerint
A vizsga formája
Értékelés
- 81 -
16.2. A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként (a középszintű érettségi vizsga részletes témakörei a tantárgyi tantervekben találhatóak) Témakörök
Tantárgy
Angol nyelv
Biológia
Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika A biológia tudománya Vizsgálati szempontok Vizsgáló módszerek Az élet jellemzői Az élőrendszerek Szerveződési szintek Fizikai, kémiai alapismeretek Szervetlen és szerves alkotórészek - Elemek, ionok - Szervetlen molekulák - Lipidek - Szénhidrátok - Fehérjék - Nukleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Elhatárolás Mozgás Anyagcsere Osztódás Sejtműködések vezérlése Nem sejtes rendszerek - Vírusok Önálló sejtek - Baktériumok - Egysejtű eukarióták Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülés Sejtfonalak Teleptest és álszövet
- 82 -
Biológia
Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából A növények szövetei, szervei Szövetek Gyökér, szár, levél Virág, termés Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése Szövetek Szaporodás-egyedfejlődés Viselkedés Homeosztázis Kültakaró - Bőr - Szabályozás - A bőr gondozása, védelme A mozgás Vázrendszer Izomrendszer Szabályozás A mozgás és mozgási rendszer egészségtana A táplálkozás Táplálkozás Emésztés Felszívódás Szabályozás Táplálkozás egészségtana A légzés - Légcsere - Gázcsere - Hangképzés - Szabályozás - A légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás) Az anyagszállítás A testfolyadékok A szöveti keringés A szív és az erek Szabályozás A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás A kiválasztás A vizeletkiválasztó rendszere működése Szabályozás A kiválasztó szervrendszer egészségtana
- 83 -
Biológia
A szabályozás - Idegrendszer Információelméleti vonatkozások Sejtszintű folyamatok Szinapszis Az idegrendszer általános jellemzése Gerincvelő Agy Testérző rendszerek Érzékelés Látás Hallás és egyensúlyérzés Kémiai érzékelés Testmozgató rendszerek Vegetatív érző és mozgató rendszerek - Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai A magatartás elemei Öröklött elemek Tanult elemek Emlékezés A társas viselkedés alapjai Pszichés fejlődés - Az idegrendszer egészségtana Drogok - A hormonrendszer Hormonális működések Belső elválasztású mirigyek Hormonrendszer egészségtana - Az immunrendszer Immunitás Vércsoportok Az immunitás egészségtana Szaporodás és egyedfejlődés - Szaporítószervek - Egyedfejlődés - Szaporodás, fejlődés egészségtana Populáció - Környezeti kölcsönhatások - Kölcsönhatások Viselkedésbeli kölcsönhatások Ökológiai kölcsönhatások Életközösségek (élőhelytípusok) - Az életközösségek jellemzői - Hazai életközösségek Bioszféra - Globális folyamatok Ökoszisztéma - Anyagforgalom
- 84 -
- Energiaáramlás - Biológiai sokféleség Környezet- és természetvédelem - Levegő - Víz - Energia, sugárzás - Talaj - Hulladék Molekuláris genetika - Alapfogalmak - Mutáció - A génműködés szabályozása Biológia Mendeli genetika - Minőségi jellegek - Mennyiségi jellegek Populációgenetika és evolúciós folyamatok - Ideális és reális populáció - Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok - Biotechnológia - Bioetika A bioszféra evolúciója - Prebiológiai evolúció - Az ember evolúciója Az ember, mint biológiai, társadalmi és szellemi lény Az ember, mint meghatározott és szabad, értékelő és erkölcsi lény Szokás, erkölcs és jog Az ember közvetlen környezete: család, párkapcsolat, barátság, közösségi kapcsolatok A mi kis ügyeink Ember- és Gazdaság, a munka világa, pályaorientáció társadalomismeret, etika Társadalmi rétegződés és társadalmi mobilizáció A közélet és a politika világa Hovatartozásaink: szülő- és lakóhelyünk, hazánk és Európa, magyarságunk és európaiságunk Életszínvonal, életmód, az élet minősége, boldogulás és boldogság Globális gazdasági, társadalmi és erkölcsi kihívások Éneklés - Népzene - Műzene Műelemzés - Népzene Zenetörténet Ének-zene - Népzene - Műzene Zenefelismerés - Népzene - Műzene Zeneelmélet Dallamírás
- 85 -
Fizika Fizika
Newton törvényei - Newton I. törvénye - Newton II. törvénye - Newton III. törvénye Pontszerű és merev test egyensúlya Mozgásfajták - Egyenes vonalú egyenletes mozgás - Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás - Összetett mozgások - Periodikus mozgások Az egyenletes körmozgás Mechanikai rezgések Mechanikai hullámok Munka, energia Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban - Termikus, mechanikai kölcsönhatás - A termodinamika I. főtétele zárt rendszerben Kalorimetria Halmazállapotváltozások - Olvadás, fagyás - Párolgás, lecsapódás - Jég, víz, gőz A termodinamika II. főtétele - Hőfolyamatok iránya - Hőerőgépek Elektromos mező - Elektrosztatikai alapjelenségek - Az elektromos mező jellemzése - Töltések mozgása elektromos mezőben - Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön - Kondenzátorok Egyenáram - Elektromos áramerősség - Ohm törvénye - Félvezetők - Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Az időben állandó mágneses mező - Mágneses alapjelenségek - A mágneses mező jellemzése - Az áram mágneses mezeje - Mágneses erőhatások Az időben változó mágneses mező - Az indukció alapjelensége - A váltakozó áram - A váltakozó áram teljesítménye és munkája
- 86 -
Fizika
Földrajz
Elektromágneses hullámok - Az elektromágneses hullám fogalma A fény mint elektromágneses hullám - Terjedési tulajdonságok - Hullámjelenségek - A geometriai fénytani leképezés - A szem és a látás Az anyag szerkezete Az atom szerkezete - A kvantumfizika elemei - Részecske- és hullámtermészet - Az elektronburok szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek - Az atommag összetétele - Radioaktivitás - Maghasadás - Magfúzió Sugárvédelem A gravitációs mező Csillagászat A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek A térképi ábrázolás Térképi gyakorlatok Az űrtérképezés A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben A Nap és kísérői A Föld és mozgásai Űrkutatás az emberiség szolgálatában A kőzetburok - Földtörténet - A Föld szerkezete és fizikai jellemzői - A kőzetburok szerkezete - A kőzetlemez-mozgások okai és következményei - A hegységképződés - A kőzetburok (litoszféra) építőkövei - A Föld nagyszerkezeti egységei - A földfelszín formálódása A levegőburok - A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete - A levegő felmelegedése - A légnyomás és a szél - Az általános légkörzés - Víz a légkörben - Az időjárás és az éghajlat
A vízburok földrajza - A vízburok kialakulása és tagolódása - A világtenger - A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk - A felszín alatti vizek
- 87 -
Földrajz
- A komplex vízgazdálkodás elemei - A jég és felszínformáló munkája A talaj A geoszférák kölcsönhatásai A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet Mérsékelt övezet - Meleg-mérsékelt öv - Valódi mérsékelt öv - Hidegmérsékelt öv A hideg övezet A függőleges földrajzi övezetesség A népesség földrajzi jellemzői A települések földrajzi jellemzői A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszer-gazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése A világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe Magyarország környezeti állapota Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalomföldrajzi képe Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai Észak-Európa Nyugat-Európa Dél-Európa Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe Ázsia - Általános földrajzi kép - Országai - Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai - NyugatÁzsia, arab világ Ausztrália és Óceánia Afrika általános földrajzi képe
Amerika - 88 -
Informatika
- Általános földrajzi képe - Országai A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem A kommunikáció - A kommunikáció általános modellje - Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek - Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban - Közhasznú információs források Információ és társadalom - Az informatika fejlődéstörténete - A modern információs társadalom jellemzői - Informatika és etika - Jogi ismeretek Jelátalakítás és kódolás - Analóg és digitális jelek - Az adat és az adatmennyiség - Bináris számábrázolás - Bináris karakterábrázolás - Bináris kép- és színkódolás - Bináris hangkódolás A számítógép felépítése - A Neumann-elvű számítógépek - A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap - A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak - A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése - Hálózatok Az operációs rendszer és főbb feladatai - Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete - Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése - Állományok típusai, keresés a háttértárakon - Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás - Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem - A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és - irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás - A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem A szövegszerkesztő használata - A program indítása - 89 -
Informatika
- A munkakörnyezet beállítása - A szövegszerkesztő menürendszere - Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása Szövegszerkesztési alapok - Szövegbevitel, szövegjavítás - Karakterformázás - Bekezdésformázás - Felsorolás, számozás - Tabulátorok használata - Oldalformázás Szövegjavítási funkciók - Keresés és csere - Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés - Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás Táblázatok, grafikák a szövegben - Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés - Körlevélkészítés - Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk A táblázatkezelő használata - A program indítása - A munkakörnyezet beállítása - A táblázatkezelő menürendszere - A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok felépítése - Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap Adatok a táblázatokban - Adattípusok - Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás - A cellahivatkozások használata - Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény Táblázatformázás - Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése - Karakter-, cella- és tartományformázások - Cellák és tartományok másolása Táblázatok, szövegek, diagramok - Egyszerű táblázat készítése - Formázási lehetőségek - Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése Problémamegoldás táblázatkezelővel - Tantárgyi feladatok megoldása - A mindennapi életben előforduló problémák Az adatbázis-kezelés alapfogalmai - Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs Az adatbázis-kezelő program interaktív használata - Adattípusok - Adatbevitel, adatok módosítása, törlése - Adatbázisok létrehozása, karbantartása Alapvető adatbázis-kezelési műveletek - Lekérdezések, függvények használata - 90 -
Informatika
Kémia
- Keresés, válogatás, szűrés, rendezés - Összesítés Képernyő és nyomtatási formátumok - Űrlapok használata - Jelentések használata Kommunikáció az Interneten - Elektronikus levelezési rendszer használata - Állományok átvitele - WWW - Keresőrendszerek - Távoli adatbázisok használata Web-lap készítés - Hálózati dokumentumok szerkezete - Web-lap készítése Web-szerkesztővel - Formázási lehetőségek Prezentáció (bemutató) - A program indítása - A munkakörnyezet beállítása - A program menürendszere - Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, diaminta) és formázása Grafika - A program indítása - A munkakörnyezet beállítása - A program menürendszere - Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása - Képek beillesztése, formázása Könyvtárak - A könyvtár fogalma, típusai - Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet - A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány - A könyvtári szolgáltatások Dokumentumok - Nyomtatott dokumentumok - Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) Tájékoztató eszközök - Katalógusok - Adatbázisok - Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) Atomszerkezet Kémiai kötések Molekulák, összetett ionok
- 91 -
Kémia
Anyagi halmazok - Egykomponensű anyagi rendszerek Kristályrácsok Átmenet a kötés- és rácstípusok között - Többkomponensű rendszerek Csoportosítás Diszperz rendszerek Kolloid rendszerek Homogén rendszerek Kémiai átalakulások - Termokémia A folyamatok energiaviszonyai Reakcióhő - Reakciókinetika Reakciósebesség Katalízis - Egyensúly Megfordítható reakciók Egyensúly - A kémiai reakciók típusai Sav-bázis reakciók Elektronátmenettel járó reakciók Egyéb, vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók Egyéb reakciók - Elektrokémia Galvánelem Elektrolízis Az elektrolízis mennyiségi viszonyai Hidrogén Nemesgázok Halogénelemek és vegyületeik - Halogénelemek - Halogénvegyületek Hidrogénhalogenidek (HF, HCI, HBr, HI) Kősó (NaCl) Hypo (NaOCl-oldat) Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik - Oxigén - Oxigénvegyületek Oxidok Hidroxidok - Kén - A kén vegyületei Kéndioxid (SO2) Kéntrioxid (SO3) Kénsav (H2SO4)
- 92 -
Kémia
A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik - Nitrogén - Nitrogénvegyületek Ammónia (NH3) Nitrogén-oxidok Salétromsav (HNO3) - Foszfor - Foszforvegyületek Foszforsav (ortofoszforsav (H3PO4)) A foszforsav fontosabb sói A széncsoport elemei és vegyületeik - Szén - A szén vegyületei Szénmonoxid (CO) Széndioxid (CO2) Szénsav (H2CO3) - Szilícium - Szilíciumvegyületek Szilícium-dioxid (SiO2) Fémek - Az s-mező fémei - A p-mező fémei Alumínium Ón és ólom - A d-mező fémei Vascsoport (Fe, Co, Ni) Rézcsoport (Cu, Ag, Au) Cink A szerves vegyületek általános jellemzői Szénhidrogének - Alkánok, cikloalkánok (Paraffinok, cikloparaffinok) - Alkének (olefinek) - Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének Diének Természetes poliének - Alkinok Etin (acetilén) - Aromás szénhidrogének Benzol Toluol, sztirol Halogéntartalmú szénhidrogének
- 93 -
Kémia
Oxigéntartalmú szerves vegyületek - Hidroxivegyületek Alkoholok Fenolok - Éterek - Oxovegyületek - Karbonsavak Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak A karbonsavak sói - Észterek Karbonsavészterek Szervetlen-savészterek Nitrogéntartalmú szerves vegyületek - Aminok - Aminosavak - Savamidok - Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek Piridin Pirimidin Pirrol Imidazol Purin - Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok Szénhidrátok - Monoszacharidok Glicerinaldehid 1,3- dihidroxi-aceton Ribóz és 2-dezoxi-ribóz Glükóz (szőlőcukor) Fruktóz (gyümölcscukor) - Diszacharidok Maltóz Cellobióz Szacharóz (répacukor, nádcukor) - Poliszacharidok Cellulóz Keményítő Fehérjék Nukleinsavak Műanyagok - Természetes alapú műanyagok - Szintetikusan előállított műanyagok Polimerizációs műanyagok Polikondenzációs műanyagok Környezetvédelmi szempontok Energiagazdálkodás Az anyagmennyiség Gázok
- 94 -
Kémia
Magyar nyelv
Oldatok, elegyek, keverékek Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban Termokémia Kémhatás Elektrokémia Ember és nyelv Kommunikáció - A jel, a jelrendszer - Nyelvi és vizuális kommunikáció - A nyelvhasználat mint kommunikáció - Kommunikációs funkciók és közlésmódok - Személyközi kommunikáció - A tömegkommunikáció A magyar nyelv története - A magyar nyelv rokonsága - A nyelvtörténeti korszakok - Az írott nyelvi norma kialakulása - Nyelvművelés Nyelv és társadalom - Nyelvváltozatok - Kisebbségi nyelvhasználat - A határon túli magyar nyelvűség - Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A nyelvi szintek - Hangtan - Alaktan és szótan - Mondattan - A mondat szintagmatikus szerkezete - A mondat a szövegben - Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban - Szókincs és frazeológia A szöveg - A szöveg és a kommunikáció - A szöveg szerkezete és jelentése - Szövegértelmezés - A szöveg szóban és írásban - Az intertextualitás - Szövegtípusok - Szöveg a médiában A retorika alapjai - A nyilvános beszéd - Érvelés, megvitatás, vita - A szövegszerkesztés eljárásai Stílus és jelentés - Szóhasználat és stílus - A szójelentés - Állandósult nyelvi formák - Nyelvi-statisztikai változatok - Stíluseszközök
- 95 -
-
Magyar irodalom
Matematika
Stílusréteg, stílusváltozat
Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet Halmazok - Halmazműveletek - Számosság, részhalmazok Matematikai logika - Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek - Oszthatóság - Számrendszerek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések - Nevezetes azonosságok Arányosság - Százalékszámítás Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek - Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek - Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek A függvény
- 96 -
Matematika
Német nyelv
Rajz és vizuális kultúra
Egyváltozós valós függvények - A függvények grafikonja, függvénytranszformációk - A függvények jellemzése Sorozatok - Számtani és mértani sorozatok - Kamatos kamat, járadékszámítás Elemi geometria - Térelemek - Távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Geometriai transzformációk - Egybevágósági transzformációk - Hasonlósági transzformációk - Egyéb tranformációk Síkbeli és térbeli alakzatok - Síkbeli alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör - Térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria - Pontok, vektorok - Egyenes - Kör Kerület, terület Térfogat, felszín Leíró statisztika - Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése - Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók A valószínűségszámítás elemei Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Vizuális nyelv - A vizuális nyelv alapelemei - A vizuális nyelvi elemek viszonyai - Vizuális nyelv és kontextus Technikák Ábrázolás, látványértelmezés - Formaértelmezés - Térértelmezés - 97 -
Testnevelés
Történelem
- Színértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Megjelenítés sajátosságai Technikák Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra Kifejezés és képzőművészet A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok Természetben űzhető sportok Gimnasztika Atlétika - Futások - Ugrások - Dobások Torna - Talajtorna - Szekrényugrás - Felemáskorlát - Gerenda - Ritmikus gimnasztika - Gyűrű - Nyújtó - Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok - Kézilabda - Kosárlabda - Labdarúgás - Röplabda Kompetenciák Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása Különböző típusú forrásokból származású információk összevetése Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése Történelmi térképek felhasználása ismeretszerzéshez Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű - 98 -
Történelem
statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból Tények feltételezések megkülönböztetése Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése A történelmi tér változásainak ismerete Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténelem és a magyar történelem legfontosabb eseményei között Európa történetének (az ókortól napjainkig) többszempontú korszakolása A tanultak okok és következmények szerinti rendezése Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációkban az egyes emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja Önálló kérdések megfogalmazása, felvetése történelmi események okairól és következményeiről A változás és fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon A különböző történelmi régiók eltérő fejlődésének bemutatása Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása
- 99 -
Történelem
A magyar történelem sorsfordító eseményeinek többszempontú bemutatása Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom A modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Témakörök Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása Athénban A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása Az antik hitvilág, művészet, tudomány A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A nyugati és keleti kereszténység Az iszlám vallás és az arab világ: a világvallások elterjedése A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az angol és a francia rendi állam működése Az Oszmán birodalom terjeszkedése A magyar nép őstörténete és vándorlása A honfoglalástól az államalapításig Az Árpád-kor Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején A Hunyadiak Kultúra és művelődés A nagy földrajzi felfedezések és következmények Reformáció és katolikus megújulás A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája A XIX. század eszméi - 100 -
Történelem
Az ipari forradalom és következményei A nagyhatalmak a katonai politikai szövetségek a századfordulón Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkori művelődés, kultúra A polgári forradalom A szabadságharc A kiegyezés előzményei és megszületése Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Az életmód, a tudományos és művészeti fejlődése Az első világháború jellege, jellemzői, a Párizs környéki békék A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A második világháború előzményei jelentős fordulatai A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői A szocialista rendszerek bukása Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei A Horty-rendszer jellege és jellemzői Művelődési viszonyok és az életmód A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái Magyarország részvétele a világháborúban A német megszállás és a holocaust Magyarországon A szovjet felszabadítás és megszállás A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái Az európai integráció története A „harmadik világ” Fogyasztói társadalom, ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondásai Alapvető állampolgári ismeretek Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban A magyarországi romák A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások
- 101 -
Szakmacsoportos alapozó ismeretek
Közgazdaság-marketing alapismeretek Tantárgy
Közgazdaságtan
Marketing
Témakörök A közgazdaságtudomány A fogyasztó és a kereslet A vállalat és a termelői magatartás A vállalat kínálata és a piac jellege A termelési tényezők piaca A makroökonómia alapösszefüggései A makrogazdaság árupiaca – az egyensúlyi jövedelem A makrogazdaság pénzpiaca, a kamatláb alakulása A munkapiac. A munkapiaci egyensúlytalanság - munkanélküliség Az infláció és inflációs folyamatok A makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata A nyitott makrogazdaság A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése A piac, a piaci környezet elemzése Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás A célpiaci marketing, piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása A marketing információs rendszer A piackutatás fajtái, módszerei A piackutatás felhasználási területei A termékpolitika, termékfejlesztés Árpolitika, árstratégia Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása A kommunikációs politika A marketingkommunikáció eszközrendszere A reklám szerepe és fejlődése A reklámeszközök és reklámhordozók A Public Relations Az eladásösztönzés, a személyes eladás Az image és az egyedi vállalati arculat Az egyéb piacbefolyásolási eszközök
- 102 -
Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek Tantárgy
Vendéglátó és turizmus alapismeretek
Szállodai alapismeretek
Marketing alapismeretek
Témakörök A vendéglátás alapjai A vendéglátás tevékenységi körei A vendéglátása üzlethálózata A turizmus alapjai A turizmus tevékenysége, tevékenységei formái fajtái A turizmus és a környezet összefüggései A vendéglátás és a turizmus kapcsolata A turizmus, mint tevékenység feltételrendszere A turizmus piaca A vendéglátás piaca Általános ügyviteli alapismeretek A turizmus és a vendéglátás ügyvitele Szálláshelyek, szállodák A szálloda működésének tárgyi feltételei A szálloda működésének személyi feltételei Szállodai ügyvitel A szállodai gazdálkodás A szállodai tevékenységéhez kapcsolódó legfontosabb speciális jogszabályok, rendeletek és előírások A marketing fogalma, fejlődése A piac, a piaci környezet elemzése A fogyasztói magatartás A piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása A marketing információs rendszer A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei A termékpolitika, termékfejlesztés Árpolitika, árstratégia Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása A marketingkommunikáció eszközrendszere A reklám szerepe, tervezése A Public Relations Az eladásösztönzés, és a személyes eladás Az image és az egyedi vállalati arculat Az egyéb piacbefolyásolási eszközök
- 103 -
II. Helyi tanterv
- 104 -
A helyi tanterv kialakításának alapelvei Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül:
Szakközépiskola 9-12. évfolyama számára kiadott 23/2013. (II.29.) EMMI rendelet 7. melléklete szerint
Szakiskola 23/2013. (II.29.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 1. melléklete szerint
- 105 -
Óratervek
- 106 -
Az óraterveket a pedagógiai program melléklete tartalmazza
- 107 -
1
Óratervek
2
Érettségire felkészítő képzések óratervei
3 Szakközépiskola – kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Az óraterv 2009. szeptember 1-jén került bevezetésre, felmenő rendszerben Tantárgy (modul)
9. évfolyam éves heti 148 4 74 2 129,5 3,5 129,5 3,5 37 1 37 1 37 1 92,5 2,5 37 1 55,5 1,5 55,5 1,5 55,5 1,5 888 24
10. évfolyam éves heti 148 4 74 2 129,5 3,5 129,5 3,5 37 1 37 1 37 1 92,5 2,5 55,5 1,5 37 1 55,5 1,5 55,5 1,5 888 24
11. évfolyam éves heti 148 4 74 2 37 1 148 4 148 4 37 1 92,5 2,5 74 2 74 2 832,5 22,5
12. évfolyam éves heti 128 4 96 3 128 4 128 4 32 1 80 2,5 64 2 64 2 720 22,5
Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika* Idegen nyelv (bontás) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika (csoportbontás) Közismereti órák összesen Szakmacsoportos alapozó ismeretek Gazdálkodási ismeretek 37 1 37 1 37 1 32 1 Viselkedéskultúra 37 1 Kommunikáció 37 1 Áruforgalom lebonyolítása 74 2 32 1 Áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése 37 1 32 1 Szakmai idegen nyelv 32 1 Marketing 37 1 32 1 Közgazdaságtan 37 1 32 1 Szakmacsoportos alapozó gyakorlat Gazdálkodási ismeretek elm.ig.gyak. 37 1 37 1 37 1 32 1 Információkezelés elm.ig.gyak. 37 1 37 1 Áruforgalom lebonyolítása elm.ig.gyak. 74 2 74 2 Áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése elm.ig.gyak. 74 2 64 2 Marketing elm.ig.gyak. 37 1 32 1 Szakmai órák összesen 222 6 222 6 370 10 320 10 Összesen 1110 30 1110 30 1202,5 32,5 1040 32,5 * Az Ember- és társadalomismeret, etika nevű érettségi vizsgatantárgyra készít fel A képzési idő lerövidítése, a kétéves szakképesítések esetén egy év beszámíthatósága úgy lehetséges, ha a fenti szakmacsoportos alapozó tantárgyak beszámításra kerülnek!
4 Az óraterv 2012. szeptember 1-jén került bevezetésre, felmenő rendszerben Tantárgy (modul)
9. évfolyam éves heti 148 4 74 2 129,5 3,5 129,5 3,5 37 1 37 1 37 1 148 4 37 1 55,5 1,5 55,5 1,5 55,5 1,5 980,5 26,5
10. évfolyam éves heti 148 4 74 2 129,5 3,5 129,5 3,5 37 1 37 1 37 1 148 4 55,5 1,5 37 1 55,5 1,5 55,5 1,5 943,5 25,5
11. évfolyam éves heti 148 4 74 2 37 1 148 4 148 4 37 1 148 4 74 2 74 2 864 24
12. évfolyam éves heti 128 4 96 3 128 4 128 4 32 1 128 4 64 2 64 2 768 24
Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika* Idegen nyelv (bontás) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika (csoportbontás) Közismereti órák összesen Szakmacsoportos alapozó ismeretek Gazdálkodási ismeretek 37 1 37 1 37 1 32 1 Viselkedéskultúra 37 1 Kommunikáció 37 1 Áruforgalom lebonyolítása 74 2 32 1 Áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése 37 1 32 1 Szakmai idegen nyelv 32 1 Marketing 37 1 32 1 Közgazdaságtan 37 1 32 1 Szakmacsoportos alapozó gyakorlat Gazdálkodási ismeretek elm.ig.gyak. 37 1 37 1 37 1 32 1 Információkezelés elm.ig.gyak. 37 1 37 1 Áruforgalom lebonyolítása elm.ig.gyak. 74 2 74 2 Áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése elm.ig.gyak. 74 2 64 2 Marketing elm.ig.gyak. 37 1 32 1 Szakmai órák összesen 222 6 222 6 370 10 320 10 Összesen 1202,5 32,5 1165,5 31,5 1224 34 1088 34 * Az Ember- és társadalomismeret, etika nevű érettségi vizsgatantárgyra készít fel A képzési idő lerövidítése, a kétéves szakképesítések esetén egy év beszámíthatósága úgy lehetséges, ha a fenti szakmacsoportos alapozó tantárgyak beszámításra kerülnek!
5 Az óraterv 2013. szeptember 1-jén került bevezetésre, felmenő rendszerben Tantárgy 1/9. Magyar nyelv és irodalom 4 Idegen nyelv /csoportbontás/ 4 3+1 Matematika 4 3+1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 3 2+1 Etika Biológia - egészségtan 1 0+1 Fizika 2 Kémia 2 Földrajz 2 Művészetek - Ének Informatika /csoportbontás/ 1 Testnevelés és sport 4 Osztályfőnöki 1 28 közismeret Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. /csoportbontás/ Marketing alapjai Üzleti tevékenység tervezése, elemzése 2 Vezetési ismeretek Áruforgalom 1,5 Vállalkozási ismeretek A működtetés szabályai Élelmiszer- és vegyiáruk ismerete és forgalmazása
Ruházati áruk ismerete és forgalmazása Bútor- és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása
Műszaki áruk ismerete és forgalmazása Értékesítés idegen nyelven /csoportbontás/ Szakmai informatika /csoportbontás/ Marketing a gyakorlatban /csoportbontás/ Üzleti tevékenység a gyakorlatban /csoportbontás/ Áruforgalom a gyakorlatban /csoportbontás/ Vállalkozási ismeretek gyakorlat /csoportbontás/ A működtetés szabályai gyakorlat /csoportbontás/ Értékesítési gyakorlat /csoportbontás/ szakmai szakma + közismeret
3
2/10. 4 4 4 2
3+1 3+1
2 2 2 1 1 1 4 1 28
1+1
0+1
1 4 1 25
3
1 4
2
2
3
7 35
8 36
3+1 3+1
1,5 1,5
3+1 3+1
2
1+1
0+1
1 4 1 23
0+1
3+1 1+1
1 + 0,5 1 + 0,5
2 4 1 1
5/13.
0,5 0,5
1+2
4/12. 4 4 4 3
1+2
3/11. 4 4 4 3 1 2 1
0,5 2 3+1
4 4 2 2 2 2 4 1
1 1 2
10 35
12 35
1+1
2 2 7 34,5 35
1,5 + 0,5 2+2 0+1
6 Szakközépiskola – kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Az óraterv 2009. szeptember 1-jén került bevezetésre, felmenő rendszerben Tantárgy (modul)
9. évfolyam éves heti
10. évfolyam éves heti
11. évfolyam éves heti
12. évfolyam éves heti
Magyar nyelv és irodalom 148 4 148 4 148 4 128 4 Történelem 74 2 74 2 74 2 96 3 Társadalomismeret és etika* 37 1 Idegen nyelv (bontás) 129,5 3,5 129,5 3,5 148 4 128 4 Matematika 129,5 3,5 129,5 3,5 148 4 128 4 Ének-zene 37 1 37 1 Rajz és vizuális kultúra 37 1 37 1 Osztályfőnöki 37 1 37 1 37 1 32 1 Testnevelés és sport 92,5 2,5 92,5 2,5 92,5 2,5 80 2,5 Fizika 37 1 55,5 1,5 Földünk és környezetünk 55,5 1,5 37 1 Biológia 55,5 1,5 55,5 1,5 74 2 64 2 Kémia 55,5 1,5 55,5 1,5 Informatika (csoportbontás) 74 2 64 2 Közismereti órák összesen 888 24 888 24 832,5 22,5 720 22,5 Szakmacsoportos alapozó ismeretek Gazdasági környeztünk 37 1 37 1 Kommunikáció és viselkedés kultúra 37 1 Vendéglátás alapjai 37 1 Turizmus ismeretek 37 1 32 1 Szállodai alapismeretek 74 2 32 1 Marketing alapismeretek 37 1 64 2 Szakmai számítások 74 2 Ügyviteli ismeretek 32 1 Rendezvényszervezés 32 1 Szakmacsoportos alapozó gyakorlat Gasztronómiai alapismeretek 37 1 37 1 37 1 32 1 Ételkészítési gyakorlat 37 1 37 1 37 1 32 1 Cukrászat 37 1 37 1 37 1 32 1 Pincér ismeret 37 1 37 1 37 1 32 1 Szakmai órák összesen 222 6 222 6 370 10 320 10 Összesen 1110 30 1110 30 1202,5 32,5 1040 32,5 * Az Ember- és társadalomismeret, etika nevű érettségi vizsgatantárgyra készít fel A képzési idő lerövidítése, a kétéves szakképesítések esetén egy év beszámíthatósága úgy lehetséges, ha a fenti szakmacsoportos alapozó tantárgyak beszámításra kerülnek!
7 Az óraterv 2012. szeptember 1-jén került bevezetésre, felmenő rendszerben Tantárgy (modul)
9. évfolyam éves heti 148 4 74 2 129,5 3,5 129,5 3,5 37 1 37 1 37 1 148 4 37 1 55,5 1,5 55,5 1,5 55,5 1,5 980,5 26,5
10. évfolyam éves heti 148 4 74 2 129,5 3,5 129,5 3,5 37 1 37 1 37 1 148 4 55,5 1,5 37 1 55,5 1,5 55,5 1,5 943,5 25,5
11. évfolyam éves heti 148 4 74 2 37 1 148 4 148 4 37 1 148 4 74 2 74 2 864 24
12. évfolyam éves heti 128 4 96 3 128 4 128 4 32 1 128 4 64 2 64 2 768 24
Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika* Idegen nyelv (bontás) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika (csoportbontás) Közismereti órák összesen Szakmacsoportos alapozó ismeretek Gazdasági környeztünk 37 1 37 1 Kommunikáció és viselkedés kultúra 37 1 Vendéglátás alapjai 37 1 Turizmus ismeretek 37 1 32 1 Szállodai alapismeretek 74 2 32 1 Marketing alapismeretek 37 1 64 2 Szakmai számítások 74 2 Ügyviteli ismeretek 32 1 Rendezvényszervezés 32 1 Szakmacsoportos alapozó gyakorlat Gasztronómiai alapismeretek 37 1 37 1 37 1 32 1 Ételkészítési gyakorlat 37 1 37 1 37 1 32 1 Cukrászat 37 1 37 1 37 1 32 1 Pincér ismeret 37 1 37 1 37 1 32 1 Szakmai órák összesen 222 6 222 6 370 10 320 10 Összesen 1202,5 32,5 1165,5 31,5 1224 34 1088 34 * Az Ember- és társadalomismeret, etika nevű érettségi vizsgatantárgyra készít fel A képzési idő lerövidítése, a kétéves szakképesítések esetén egy év beszámíthatósága úgy lehetséges, ha a fenti szakmacsoportos alapozó tantárgyak beszámításra kerülnek!
8 Az óraterv 2013. szeptember 1-jén került bevezetésre, felmenő rendszerben
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv /csoportbontás/ Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek - Ének Informatika /csoportbontás/ Testnevelés és sport Osztályfőnöki közismeret Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. /csoportbontás/ Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Élelmiszerismeret Termelés elmélete Értékesítés elmélete Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése Ügyvitel /csoportbontás/ Alkalmazott számítástechnika /csoportbontás/ Vendéglátó üzleti idegen nyelv /csoportbontás/ Marketing és kommunikáció a gyakorlatban /csoportbontás/
Termelés gyakorlata /csoportbontás/ Értékesítés gyakorlata /csoportbontás/ szakmai szakma + közismeret
1/9. 4 4 4 2
3+1 3+1 2+1
1 2 2 2
2/10. 4 4 4 2
3+1 3+1
0+1
1 4 1 27 0,5
2 2 2 1 1 1 4 1 28
3/11. 4 4 4 3 1 2 1
1+1
0+1
1 4 1 25
3+1 3+1
4/12. 4 4 4 3
3+1 3+1
2
1+1
0+1
1 4 1 23
2 1 1 1 1
2 2 1
0+1
5/13.
0,5 0,5
2
0,5 2 2 2 0,5 2 2 1,5 2 2 2 3
2
2
1 1,5
2 2 7 34
1 + 0,5
0+2
1,5 1,5
2 2 8 36
1 + 0,5 1 + 0,5
1+1
2 2 10 35
0+1
1+1
0+2
3 ¾ 12 35
2+1
6 5 34,5 35
1,5 + 0,5 0 + 0,5
1 + 0,5 1+1
2+1
9
Érettségire épülő szakmai képzések óratervei
10 52 34105 1000 00 00 Kereskedő 1/13. évfolyam Bevezetés: 2008/2009-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy
éves
heti
Osztályfőnöki Testnevelés
36 72
elm.ig. gyak. -
Vállalkozási ismeretek
90
54*
-
144
2,5
1,5*
-
4
Áruforgalom tervezése
72
-
-
72
2
-
-
2
Áruforgalmi ismeretek I-II.
144
36*
-
180
4
1*
-
5
Általános áruismeret Élelmiszer- és vegyiáruk áruismerete I-II. Ruházati termékek áruismerete I.
36 108 72
-
-
36 108 72
1 3 2
-
-
1 3 2
-
18*
-
18*
-
0,5*
-
0,5*
144*
-
36**
180
4*
-
1**
5
-
36*
-
36*
-
1*
-
1*
18
36*
-
54
0,5
1*
-
1,5
-
-
36**
36**
1**
-
54** 90** 36** 18**
54** 90** 36** 18**
-
1**
-
-
1,5** 2,5** 1** 0,5**
1,5** 2,5** 1** 0,5**
Üzleti levelezés
Értékesítés idegen nyelven Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek Jogszabályok alkalmazása I-II. Kereskedelmi gyakorlat élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I-II. élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I-II. áruforgalmi gyakorlat I-II. E-kereskedelem jogszabályok alkalmazása I-II. pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek
Összesen
elm.
gyak.
össz.
elm.
gyak.
össz.
1 2
elm.ig. gyak. -
-
36 72
-
1 2
-
-
18**
18**
-
-
0,5**
0,5**
792
180*
288**
1260
22
5*
8**
35
Megjegyzés: a tanulók egy napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (7ó/nap) nyári gyakorlat: 3 hét – 6ó/nap – 90 óra az elméletigényes gyakorlat a tanár szempontjából elmélet, a diák szempontjából gyakorlat
Megjegyzés
*taniroda, ker.kab. *taniroda, ker.kab.
*taniroda, ker.kab. vagy sz.t. termek /bontás/ *bontás **taniroda, ker.kab. /bontás/ *taniroda, ker.kab. *taniroda, ker.kab. **csoportos gyakorlat: ker. egységek, MITISZK /bontás/ (csop. : 7 óra/nap/hét, 252 óra/év)
11 52 34105 1000 00 00 Kereskedő 2/14. évfolyam Óraszám Tantárgy
Éves
Osztályfőnöki
32
elm.ig. gyak. -
Testnevelés
64
-
-
64
2
-
-
2
Vállalkozások gazdálkodása
128
-
-
128
4
-
-
4
Marketing ismeretek
96
64*
-
160
3
2*
-
5
Az áruforgalmi tevékenység eredményessége
64
-
-
64
2
-
-
2
-
96*
-
96*
-
3*
-
3*
Vezetési ismeretek
32
-
-
32
1
-
-
1
Idegen nyelv
96*
-
16**
112
3*
-
0,5**
3,5
Ruházati termékek áruismerete II.
48
-
-
48
1,5
-
-
1,5
Bútorok és lakástextiliák áruismerete I-II.
96
-
-
96
3
-
-
3
Informatika
32*
32*
-
64*
1*
1*
-
2*
-
-
32**
32**
-
-
1**
1**
-
-
64** 64**
64** 64**
-
-
2** 2**
2** 2**
-
-
32**
32**
-
-
1**
1**
-
-
32**
32**
-
-
1**
1**
688
192*
240**
1120
21,5
6*
7,5**
35
Forgalom- és eredményelemzés
Kereskedelmi gyakorlat
ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I-II. ruházati termékek eladási gyakorlata I-II. bútorok és lakástextiliák eladási gyakorlata I-II. E-kereskedelem bútorok és lakástextiliák áruismerete I-II.
Összesen
elm.
Heti gyak.
össz.
elm.
-
32
Megjegyzés: a tanulók egy napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (7ó/nap) az elméletigényes gyakorlat a tanár szempontjából elmélet, a diák szempontjából gyakorlat az összes óraszám megoszlása: elmélet 792 (1/13) +688(2/14) =1480 59,7% gyakorlat 288(1/13) +240(2/14) = 528 nyári gyakorlat 90(1/13 évfolyam után) = 90 40,3% elm.ig. gyakorlat 180(1/13) +192(2/14) = 372 1350 + 1120 = 2470
gyak.
össz.
1
elm.ig. gyak. -
-
1
Megjegyzés
*taniroda, ker.kab.
*taniroda, ker.kab. *bontás **taniroda, ker.kab. /bontás/
*számt. termek /bontás/ **csoportos gyakorlat: ker. egységek, MITISZK /bontás/ (csop.: 7 óra/nap/hét, 224 óra/év) **csoportos gyakorlat: ker.egység, MITISZK
Órarendbe beállítva, de nem óratervi órák Vizsgára való felkészítés: - jogszabályok alkalmazása 0,5 óra/hét - áruforgalmi ismeretek 0,5 óra/hét - élelmiszer –és vegyiáruk áruismerete 0,5 óra/hét
12 54 341 01 Kereskedő Bevezetés: 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgy
1/13.
Osztályfőnöki Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. /csoportbontás/ Marketing alapjai Üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Áruforgalom Vállalkozási ismeretek A működtetés szabályai Élelmiszer- és vegyiáruk ismerete és forgalmazása Ruházati áruk ismerete és forgalmazása Bútor- és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása Műszaki áruk ismerete és forgalmazása Értékesítés idegen nyelven /csoportbontás/ Szakmai informatika /csoportbontás/
1 0,5 3 11 1 5 1,5 1
Marketing a gyakorlatban /csoportbontás/ Üzleti tevékenység a gyakorlatban /csoportbontás/ Áruforgalom a gyakorlatban /csoportbontás/ Vállalkozási ismeretek gyakorlat /csoportbontás/ A működtetés szabályai gyakorlat /csoportbontás/ Értékesítési gyakorlat /csoportbontás/
1 5 5
szakmai
35
2/14. 1 0,5 2 4 4 2 2 2 2 2,5
0 + 1,5 0+1
4 2 7
4+1
1,5 + 0,5 2 + 0,5
2+2
35 1/13.
Elmélet Gyakorlat Nyári gyakorlat Összesen
Megjegyzés * 1/13. évfolyamon hetente 2 napot csoportos gyakorlaton vesz részt (11 óra/hét); 3 napot iskolába jár * 2/14. évfolyamon hetente 2 napot csoportos gyakorlaton vesz részt (13 óra/hét); 3 napot iskolába jár
Heti 24 11 160 195
Éves 864 396 1 260
2/14. Heti 22 13 35
Éves 704 416 1 120
52 811 02 0000 00 00 Vendéglős 1/13. évfolyam Bevezetés a 2008/2009-es tanévtől felmenő rendszerben
Összesen Heti Éves 46 1 568 24 812 160 160 2 540
% 61,73% 38,27%
13 Óraszám Tantárgy Elm.
Osztályfőnöki Testnevelés Ételkészítési ismeretek Élelmiszer ismeretek Idegen nyelv Kommunikáció Vezetési és gazdálkodási ismeretek Áruforgalmi ismeretek Vendéglátó értékesítési ismeretek Számítástechnika Ételkészítési gyakorlat Vendéglátó értékesítési gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen Nyári gyakorlat
36 72 90 54 362 36 72 36 54
Éves Elm. Ig Gyak gyak. .
361 36
363
182 362
1441 2523 2163
486 108
666 904
Össz
Elm.
36 72 126 108 722 36 72 36 54 1441 2883 2163 486 774 904
1 2 2,5 1,5 12 1 2 1 1,5
Heti Elm. Ig. Gyak gyak. .
11 1
13
0,52 12
41 73 63
13,5 3
18,5 304
Megjegyzés
Össz
1 2 3,5 3 22 1 2 1 1,5 41 83 63 13,5 21,5 304
2
bontás
bontás szám. techn. teremben 3 gyakorlat a tanüzemben (8 óra/hét/nap) 3 gyakorlat a tanüzemben (6 óra/hét/nap) 1
4
vendéglátó vállalkozásoknál (6 óra/nap, 3 hét)
Megjegyzés: a tanulók hetente 3 napot járnak iskolába (3x7 óra) a tanulók hetente 2 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vend. Tanüzemben 1 nap ételkész. gyak. 8 óra, 1 nap vend. ért. gyak. 6 óra) nyári gyakorlat 90 óra (15x6 óra)
Óraszámok arányai
Elm. Gyak. -iskolai -csop. -nyári
486 270 504 90 1350
486
36%
864
64%
1350
100%
14 52 811 02 0000 00 00 Vendéglős 2/14. évfolyam Óraszám Tantárgy Elm.
Osztályfőnöki Testnevelés Ételkészítési ismeretek Idegen nyelv Gazdálkodási ismeretek Marketing Vendéglátó értékesítési ismeretek
Éves Elm. Ig Gyak gyak.
32 64 112 641 144 80 48
321 321
Össz
Elm.
32 64 112 961 144 112 48
1 2 3,5 21 4,5 2,5 1,5
Heti Elm. Ig. Gya gyak. k
11 11
Megjegyzés Össz
1 2 3,5 31 4,5 3,5 1,5
1
bontás
1
bontás
csoportos gyakorlat a tanüzemben (8 óra/hét/nap) 2 csoportos gyakorlat a tanüzemben (6 óra/hét/nap) 2 csoportos gyakorlat a tanüzemben (2 óra/hét/nap) 2
Ételkészítési gyakorlat
2242
2562
Vendéglátó értékesítési gyakorlat
1922
Cukrászati gyakorlat Elmélet összesen Gyakorlat összesen
322
72
82
1922
62
62
642
642
22
22
544
544 576
17
17 18
544 32
12
17 1
Megjegyzés: a tanulók hetente 3 napot járnak iskolába (1x7 és 2x6 óra) a tanulók hetente 2 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vend. Tanüzemben 1 nap ételkész. gyak. 8 óra, 1 nap vend. ért. gyak. 6 óra és cukrász gyakorlat 2 óra)
Óraszámok arányai:
Elm. Gyak. -iskolai -csop.
544
544
48,6%
64 512 1120
576
51,4%
1120
100%
Évf. 1/13 2/14
Elmélet 486 544 1030 41,7%
Gyakorlat 864 576 1440 58,2%
1350 1120 2470 100%
15 54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős Bevezetés: a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgy
1/13.
2/14.
Osztályfőnöki Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. /csoportbontás/ Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Élelmiszerismeret Termelés elmélete Értékesítés elmélete Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése
1 0,5 3 2 3 3 3 0,5 1
1 0,5 2 2 2 0,5 2 2 1 1
Ügyvitel Alkalmazott számítástechnika /csoportbontás/ Vendéglátó üzleti idegen nyelv /csoportbontás/
2 2 3
Marketing és kommunikáció a gyakorlatban /csoportbontás/
4 2
Termelés gyakorlata /csoportbontás/ Értékesítés gyakorlata /csoportbontás/
6 6
6 6
0+1
2+1
3+3
5+1
35 1/13.
Elmélet Gyakorlat Nyári gyakorlat Összesen
Megjegyzés * 1/13. évfolyamon hetente 2 napot tanüzemi gyakorlaton vesz részt (12 óra/hét); 3 napot iskolába jár * 2/14. évfolyamon hetente 2 napot tanüzemi gyakorlaton vesz részt (12 óra/hét); 3 napot iskolába jár
2
35
szakmai
1,5 + 0,5 0 + 0,5
Heti 17 18 160 195
Éves 612 648 1 260
2/14. Heti 14 21 35
Éves 448 672 1 120
Összesen Heti Éves 31 1 060 39 1 320 160 160 2 540
% 41,73% 58,27%
16
Befejezett 10. évfolyamra épülő szakmai képzések óratervei
17 31 341 01 00 10 3102 ÉLELMISZER- ÉS VEGYIÁRU-ELADÓ 1/11.évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Éves
Tantárgy Elmélet
Elmélet igényes gyakorlat
Heti Gyakorlat
Összes
Elmélet
Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat
Összes
Osztályfőnöki
36
36
1
1
Testnevelés
72
72
2
2
Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I.
126
126
3,5
3,5
Általános áruismeret
54
54
1,5
1,5
Kommunikáció idegen nyelven*
126
126
3,5
3,5
Jogszabályok alkalmazása I.
36
72
108
1
2
3
Áruforgalmi ismeretek I.
36
108
144
1
3
4
Összesen
486
180
666
13,5
5
18,5
* iskolában bontva
Élelmiszer- és vegyiáru-eladó gyakorlat Jogszabályok alkalmazása I. Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I.
18
18
0,5
0,5
18
18
0,5
0,5
54
54
1,5
1,5
Áruforgalmi gyakorlatok I.
18
18
0,5
0,5
E-Kereskedelem
36
36
1
1
144
810
4
22,5
Jogszabályok alkalmazása I.
18
18
Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II.
70
70
10,5
10,5
Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I.
146
146
Áruforgalmi gyakorlatok I.
144
144
522
1188
14,5
33
105
105
35
35
627
1293
Összesen
486
180
13,5
5
Munkahelyi gyakorlat
Összesen
486
180
Nyári gyakorlat Összesen
486
180
Megjegyzés: 2 hetes ciklusban 6 napot jár iskolába 2 hetes ciklusban 1 napot csoportos gyakorlaton vesz részt (8 óra/nap) 2 hetes ciklusban 3 napot munkahelyi gyakorlaton vesz részt Nyári gyakorlat 105 óra
13,5
5
7 óra / nap
3 hét, 7 óra / nap
18 31 341 01 00 10 3102 ÉLELMISZER- ÉS VEGYIÁRU-ELADÓ 2/12.évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Éves
Tantárgy Elmélet
Elm.ig. gyakorlat
Heti Gyakorlat
Összes
Elmélet
Elm.ig. gyakorlat
Megjegyzés
Gyakorlat
Összes
Osztályfőnöki
32
32
1
1
Testnevelés
64
64
2
2
Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II.
64
64
2
2
Áruforgalmi ismeretek II.
32
64
96
1
32
32
64
128
Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek
32
Jogszabályok alkalmazása I.*
Üzleti levelezés* Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven*
Összesen
64
256
2
3
1
1
* iskolában bontva
2
4
* iskolában bontva
32
1
1
64
64
2
2
256
512
8
16
2
8
Élelmiszer- és vegyiáru-eladó gyakorlat Jogszabályok alkalmazása II. Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II.
32
32
1
1
16
16
0,5
0,5
16
16
0,5
0,5
Áruforgalmi gyakorlatok II.
16
16
0,5
0,5
E-Kereskedelem
32
32
1
1
Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek
16
16
0,5
0,5
128
640
4
20
Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I.
96
96
Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II.
162
162
15
15
Áruforgalmi gyakorlatok II.
126
126
Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek
32
32
Jogszabályok alkalmazása II.
64
64
608
1120
19
35
Összesen
256
256
8
8
Munkahelyi gyakorlat
Összesen
256
256
Megjegyzés: 2 hetes ciklusban 4 napot jár iskolába 2 hetes ciklusban 1 napot csoportos gyakorlaton vesz részt (8 óra/nap) 2 hetes ciklusban 5 napot munkahelyi gyakorlaton vesz részt
8
8
6 óra / nap
19 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 11.évfolyam 12. évfolyam Összesen Elmélet
486
256
742 742 30,75%
Elmélet igényes gyakorlat
180
256
436
Gyakorlat
522
608
Nyári gyakorlat
105
Összesen
1293
1130 1671 69,25% 105
1120
2413
20 31 341 01 00 10 3103 MŰSZAKICIKK ELADÓ 1/11.évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Éves
Tantárgy Elmélet
Elmélet igényes gyakorlat
Heti Gyakorlat
Összes
Elmélet
Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat
Összes
Osztályfőnöki
36
36
1
1
Testnevelés
72
72
2
2
Általános áruismeret
54
54
1,5
1,5
Műszakicikkek áruismerete I.
126
126
3,5
3,5
Áruforgalmi ismeretek I.*
36
144
1
Kommunikáció idegen nyelven*
126
126
3,5
Jogszabályok alkalmazása I.*
36
72
108
1
2
3
Összesen
486
180
666
13,5
5
18,5
108
3
4 3,5
* iskolában bontva
Műszakicikk eladó gyakorlat Jogszabályok alkalmazása I.
18
18
Műszakicikkek eladási gyakorlata I.
72
72
2
2
Áruforgalmi gyakorlatok I.
18
18
0,5
0,5
E-Kereskedelem
36
36
1
1
144
810
4
22,5
Jogszabályok alkalmazása I.
18
18
Műszakicikkek eladási gyakorlata I.
223
223
10,5
10,5
Áruforgalmi gyakorlatok I.
137
137
522
1188
14,5
33
105
105
35
35
627
1293
Összesen
486
180
0,5
13,5
5
0,5
Munkahelyi gyakorlat
Összesen
486
180
Nyári gyakorlat Összesen
486
180
Megjegyzés: 2 hetes ciklusban 6 napot jár iskolába 2 hetes ciklusban 1 napot csoportos gyakorlaton vesz részt (8 óra/nap) 2 hetes ciklusban 3 napot munkahelyi gyakorlaton vesz részt Nyári gyakorlat 105 óra
13,5
5
7 óra / nap
3 hét, 7 óra / nap
21 31 341 01 00 10 3103 MŰSZAKICIKK ELADÓ 2/12.évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Éves
Tantárgy Elmélet
Elmélet igényes gyakorlat
Heti Gyakorlat
Összes
Elmélet
Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat
Összes
Osztályfőnöki
32
32
1
1
Testnevelés
64
64
2
2
Műszakicikkek áruismerete II.
64
Áruforgalmi ismeretek II.
32
Üzleti levelezés* Műszakicikkek értékesítése idegen nyelven I - II.* Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek
64
Jogszabályok alkalmazása I.* Összesen
256
64
2
64
96
1
32
32
64
128
32
2 2
3
1
1
* iskolában bontva
2
4
* iskolában bontva
32
1
1
64
64
2
2
256
512
8
16
2
8
Műszakicikk eladó gyakorlat Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek
16
16
Műszakicikkek eladási gyakorlata II.
32
32
1
1
Áruforgalmi gyakorlatok II.
16
16
0,5
0,5
Jogszabályok alkalmazása II.
32
32
1
1
E-Kereskedelem
32
32
1
1
128
640
4
20
Műszakicikkek eladási gyakorlata II.
258
258
Áruforgalmi gyakorlatok II.
126
126
15
15
Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek
32
32
Jogszabályok alkalmazása II.
64
64
608
1120
19
35
Összesen
256
256
0,5
8
8
0,5
Munkahelyi gyakorlat
Összesen
256
256
Megjegyzés: 2 hetes ciklusban 4 napot jár iskolába 2 hetes ciklusban 1 napot csoportos gyakorlaton vesz részt (8 óra/nap) 2 hetes ciklusban 5 napot munkahelyi gyakorlaton vesz részt
8
8
6 óra / nap
22 Műszakicikk eladó 11.évfolyam 12. évfolyam Összesen Elmélet
486
256
742 742 30,75%
Elmélet igényes gyakorlat
180
256
436
Gyakorlat
522
608
Nyári gyakorlat
105
Összesen
1293
1130 1671 69,25% 105
1120
2413
23 31 341 01 00 10 3105 RUHÁZATI ELADÓ 1/11.évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Éves
Tantárgy Elmélet
Elmélet igényes gyakorlat
Heti Gyakorlat
Összes
Elmélet
Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat
Összes
Osztályfőnöki
36
36
1
1
Testnevelés
72
72
2
2
Általános áruismeret
54
54
1,5
1,5
Ruházati termékek áruismerete I.
126
126
3,5
3,5
Áruforgalmi ismeretek I.*
36
144
1
Kommunikáció idegen nyelven*
126
126
3,5
Jogszabályok alkalmazása I. *
36
72
108
1
2
3
Összesen
486
180
666
13,5
5
18,5
108
3
4 3,5
* iskolában bontva
Ruházati eladó gyakorlat Jogszabályok alkalmazása I. Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Ruházati termékek eladási gyakorlata I.
18
18
0,5
0,5
18
18
0,5
0,5
54
54
1,5
1,5
Áruforgalmi gyakorlatok I.
18
18
0,5
0,5
E-Kereskedelem
36
36
1
1
144
810
4
22,5
Jogszabályok alkalmazása I.
18
18
Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II.
54
54
10,5
10,5
Ruházati termékek eladási gyakorlata I.
173
173
Áruforgalmi gyakorlatok I.
133
133
522
1188
14,5
33
105
105
35
35
627
1293
Összesen
486
180
13,5
5
Munkahelyi gyakorlat
Összesen
486
180
Nyári gyakorlat Összesen
486
180
Megjegyzés: 2 hetes ciklusban 6 napot jár iskolába 2 hetes ciklusban 1 napot csoportos gyakorlaton vesz részt (8 óra/nap) 2 hetes ciklusban 3 napot munkahelyi gyakorlaton vesz részt Nyári gyakorlat 105 óra
13,5
5
7 óra / nap
3 hét, 7 óra / nap
24 31 341 01 00 10 3105 RUHÁZATI ELADÓ 2/12.évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám
Megjegyzés
Éves
Tantárgy Elmélet
Elmélet igényes gyakorlat
Heti Gyakorlat
Összes
Elmélet
Elmélet igényes gyakorlat
Gyakorlat
Összes
Osztályfőnöki
32
32
1
1
Testnevelés
64
64
2
2
Ruházati termékek áruismerete II.
64
Áruforgalmi ismeretek II. Üzleti levelezés* Ruházati termékek értékesítése idegen nyelven* Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek
32 64
Jogszabályok alkalmazása I.* Összesen
256
64
2
64 32 64 32
96 32 128 32
1
64
64
256
512
2
8
2 2 1 2 1
3 1 4 1
2
2
8
16
* iskolában bontva * iskolában bontva
Ruházati eladó gyakorlat Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I.
16
16
0,5
0,5
16
16
0,5
0,5
Ruházati termékek eladási gyakorlata II.
16
16
0,5
0,5
Áruforgalmi gyakorlatok II.
16
16
0,5
0,5
Jogszabályok alkalmazása II.
32
32
1
1
E-Kereskedelem
32
32
1
1
128
640
4
20
Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I.
96
96
Ruházati termékek eladási gyakorlata II.
162
162
15
15
Áruforgalmi gyakorlatok II.
126
126
Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek
32
32
Jogszabályok alkalmazása II.
64
64
608
1120
19
35
Összesen
256
256
8
8
Munkahelyi gyakorlat
Összesen
256
256
Megjegyzés: 2 hetes ciklusban 4 napot jár iskolába 2 hetes ciklusban 1 napot csoportos gyakorlaton vesz részt (8 óra/nap) 2 hetes ciklusban 5 napot munkahelyi gyakorlaton vesz részt
8
8
6 óra / nap
25 Ruházati eladó 11.évfolyam 12. évfolyam Összesen Elmélet
486
256
742 742 30,75%
Elmélet igényes gyakorlat
180
256
436
Gyakorlat
522
608
Nyári gyakorlat
105
Összesen
1293
1130 1671 69,25% 105
1120
2413
26 33 811 01 0000 00 00 CUKRÁSZ 1/11. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Cukrászati ismeretek
36 72 126
Élelmiszerismeret
60
Gazdálkodási ismeretek Szakmai kommunikáció
72 18
Szakmai informatika /bontás/
Óraszám Éves Elmélet igényes Gyakorlat Összes Elmélet gyakorlat 36 1 72 2 126 3,5 12
72
2*
72 18
2 0,5
54
54
Heti Elmélet igényes Gyakorlat Összes gyakorlat 1 2 3,5 *
2
*Az élelmiszerismeret elméleti órából a tananyag haladásának megfelelően 12 óra / év élelmiszervizsgálat (elmélet igényes gyakorlat.)
2 0,5 1,5
1,5
Szakmai idegen nyelv /bontás/
42
48
90
2,5*
*
2,5
Összesen Cukrászati gyakorlat Összesen Munkahelyi gyakorlat Összesen
426
114
13,5
1,5
426
114
13,5
1,5
426
114
540 144 684 576 1260
13,5
1,5
15 4 19 16 35
144 144 576 720
Megjegyzés
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (6,5 óra/nap) nyári gyakorlat 160 óra
4 4 16 20
* Elmélet igényes gyakorlat iskolában megtartva * 48 óra / év elméletigényes gyakorlat iskolában megtartva
Óraszámok arányai Elmélet
426
426
30,00%
Gyakorlat elmélet igényes csoportos
114 144
munkahelyi
576
nyári
160
Összesen
1420
994
1420
70,00%
100,00%
27 33 811 01 0000 00 00 CUKRÁSZ 2/12. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Cukrászati ismeretek
32 64 112
Élelmiszerismeret Gazdálkodási ismeretek
Óraszám Éves Elmélet igényes Gyakorlat Összes Elmélet gyakorlat 32 1 64 2 112 3,5 64
64
64
Szakmai informatika /bontás/
64 64
64
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat Összes 1 2 3,5
2
2
2
2 2
2
Szakmai idegen nyelv /bontás/
64
16
80
2
0,5
2,5
Összesen Cukrászati gyakorlat Összesen Munkahelyi gyakorlat Összesen
336
144
10,5
4,5
336
144
10,5
4,5
336
144
480 128 608 512 1120
10,5
4,5
15 4 19 16 35
128 128 512 640
* Elmélet igényes gyakorlat iskolában megtartva
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (6,5 óra/nap)
4 4 16 20
* Elmélet igényes gyakorlat iskolában megtartva * 16 óra / év elméletigényes gyakorlat iskolában megtartva
Óraszámok arányai Elmélet
336
336
30,00%
Gyakorlat elmélet igényes csoportos munkahelyi
144 128
784
70,00%
512
nyári
0
Összesen
1120
1120
100,00%
28 33 811 02 1000 00 00 PINCÉR 1/11. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Pincér ismeret Élelmiszerismeret Italismeret Szakmai kommunikáció Vezetési és gazdálkodási ismeret
36 72 108 54 54 18 90
Óraszám Éves Elmélet igényes Gyakorlat Összes Elmélet gyakorlat 36 1 72 2 108 3 54 1,5 54 1,5 18 0,5 90 2,5
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat Összes 1 2 3 1,5 1,5 0,5 2,5
Szakmai számítástechnika /bontás/
36
36
1
1
Szakmai idegen nyelv /bontás/
72
72
2
2
Összesen Pincér gyakorlat Összesen Munkahelyi gyakorlat Összesen
432
108
432
108
432
108
144 144 576 720
540 144 684 576 1260
12
3
12
3
12
3
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (6,5 óra/nap) nyári gyakorlat 160 óra
4 4 16 20
* Elmélet igényes gyakorlat iskolában megtartva * Elmélet igényes gyakorlat iskolában megtartva
15 4 19 16 35 Óraszámok arányai
Elmélet
432
432
30,42%
Gyakorlat elmélet igényes csoportos
108 144
munkahelyi
576
nyári
160
Összesen
1420
988
1420
69,58%
100,00%
29 33 811 02 1000 00 00 PINCÉR 2/12. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés
32 64
Pincér ismeret
48
Élelmiszerismeret Italismeret Szakmai kommunikáció Vezetési és gazdálkodási ismeret
48 48 16 80
Óraszám Éves Elmélet igényes Gyakorlat Összes Elmélet gyakorlat 32 1 64 2 48
96
1,5
48 48 16 80
1,5 1,5 0,5 2,5
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat Összes 1 2
1,5
* 48 óra / év elméletigényes gyakorlat iskolában megtartva
3 1,5 1,5 0,5 2,5
* Elmélet igényes gyakorlat iskolában megtartva * Elmélet igényes gyakorlat iskolában megtartva
Szakmai számítástechnika /bontás/
32
32
1
1
Szakmai idegen nyelv /bontás/
64
64
2
2
144
480 128 608 512 1120
4,5
15 4 19 16 35
Összesen Pincér gyakorlat Összesen Munkahelyi gyakorlat Összesen
336 336
144
336
144
128 128 512 640
10,5 10,5
4,5
10,5
4,5
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (6,5 óra/nap)
4 4 16 20
Óraszámok arányai Elmélet
336
336
30,00%
Gyakorlat elmélet igényes csoportos munkahelyi
144 128
784
70,00%
512
nyári
0
Összesen
1120
1120
100,00%
30 33 811 03 1000 00 00 SZAKÁCS 1/11. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Ételkészítési ismeretek Élelmiszer ismeretek
36 72 126 72
Szakmai idegen nyelv /bontás/
26
Óraszám Éves Elmélet igényes Gyakorlat Összes Elmélet gyakorlat 36 1 72 2 126 3,5 72 2 64
90
54
54
118
72 18 540
40
104
144
422
40
422
40
222 576 798
684 576 1260
Szakmai számítástechnika /bontás/ Gazdálkodási ismeretek Szakmai kommunikáció Összesen
72 18 422
Ételkészítési gyakorlat Összesen Munkahelyi gyakorlat Összesen
Heti Elmélet igényes gyakorlat
2,5*
2 0,5 13,5
13,5 13,5
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (6,5 óra/nap) nyári gyakorlat 160 óra
Megjegyzés Gyakorlat Összes 1 2 3,5 2 *
2,5
1,5
1,5
1,5
2 0,5 15
4*
4
5,5 16 21,5
19 16 35
* 64 óra / év idegen nyelv gyakorlat iskolában megtartva * Számítástechnika gyakorlat iskolában megtartva
* 40 óra / év elmélet igényes gyakorlat Tanüzemben megtartva
Óraszámok arányai Elmélet
422
422
29,72%
Gyakorlat iskolai elmélet igényes csoportos
118 40 104
munkahelyi
576
nyári
160
Összesen
1420
998
1420
70,28%
100,00%
31 33 811 03 1000 00 00 SZAKÁCS 2/12. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Ételkészítési ismeretek
32 64 112
Élelmiszer ismeretek Gazdálkodási ismeretek
Óraszám Éves Elmélet igényes Gyakorlat Összes Elmélet gyakorlat 32 1 64 2 112 3,5 64
64
64
Szakmai számítástechnika /bontás/
64
Szakmai idegen nyelv /bontás/
64
16
Összesen
336
80
Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat Összes 1 2 3,5
2
2
2
* Elmélet igényes gyakorlat iskolában megtartva
2
64
2
80
2
0,5
64
480
10,5
2,5
14
114
128
336
94
336
94
178 512 690
608 512 1120
Ételkészítési gyakorlat Összesen Munkahelyi gyakorlat Összesen
64
Heti
10,5
2,5
10,5
2,5
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (6,5 óra/nap)
2 2,5
2
15
4*
4
6 16 22
19 16 35
* Számítástechnika gyakorlat iskolában megtartva * 16 óra / év elmélet igényes gyakorlat iskolában megtartva * 14 óra / év elmélet igényes gyakorlat Tanüzemben megtartva
Óraszámok arányai Elmélet
336
336
30,00%
Gyakorlat iskolai elmélet igényes csoportos munkahelyi
64 94 114
784
70,00%
512
nyári
0
Összesen
1120
1120
100,00%
32
Előrehozott szakképzés óratervei (1/9. – 3/11. évfolyam) Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben
33 31 341 01 0010 31 02 ÉLELMISZER- ÉS VEGYIÁRU-ELADÓ 1/9. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Tanulás tanulása Áruforgalmi ismeretek Élelmiszer- és vegyiáru áruismeret Üzleti levelezés Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai) Élelmiszer- és vegyiáru-eladó gyakorlat Összesen
36 72 108
Óraszám Éves Elmélet igényes Gyakorlat Összes Elmélet gyakorlat 36 1 72 2 108 3
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat Összes 1 2 3
90
90
2,5
2,5
108 72 72 18 90 666 90 36 36 36 198 864
108 72 72 18 90 666 90 36 36 36 198 864 144 1008
3 2 2 0,5 2,5 18,5 2,5 1 1 1 5,5 24
3 2 2 0,5 2,5 18,5 2,5 1 1 1 5,5 24 4 28
864
144 144
24
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (4 óra/nap) nyári gyakorlat 80 óra
4 4
bontás
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat
34 31 341 01 0010 31 02 ÉLELMISZER- ÉS VEGYIÁRU- ELADÓ 2/10. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Áruforgalmi ismeretek Idegen nyelv (szakmai) Élelmiszer- és vegyiáru áruismeret Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai) Élelmiszer- és vegyiáru-eladó gyakorlat Munkahelyi gyakorlat Összesen
18 36
Óraszám Éves Elmélet igényes Gyakorlat Összes Elmélet gyakorlat 18 0,5 36 1
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat Összes 0,5 1
72
72
2
2
72 36 72 36 72 414 36 54 72 162 576
72 36 72 36 72 414 72 54 72 198 612 144 504 1260
2 1 2 1 2 11,5 1 1,5 2 4,5 16
2 1 2 1 2 11,5 2 1,5 2 5,5 17 4 14 35
576
36
36 36
36
144 504 648
16
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) nyári gyakorlat 120 óra
1
1 1
1
4 14 18
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat
35 31 341 01 0010 31 02 ÉLELMISZER- ÉS VEGYIÁRU-ELADÓ 3/11. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Összesen (közismeret) Áruforgalmi ismeretek Általános áruismeret Idegen nyelv (szakmai) Jogszabályok alkalmazása Élelmiszer- és vegyiáru áruismeret Pénztárgépkezelés Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai) Élelmiszer- és vegyiáru-eladó gyakorlat Munkahelyi gyakorlat Összesen
16 32 48 64 32 64 32 96 288 336
336
Óraszám Éves Elmélet igényes Gyakorlat Összes Elmélet gyakorlat 16 0,5 32 1 48 1,5 32 96 2 32 1 64 2 32 1 96 3 32 32 64 352 9 64 400 10,5 128 128 560 560 64 688 1088 10,5
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat Összes 0,5 1 1,5 3 1 2 1 3 1 11 12,5 4 17,5 34
1
1 2 2
2
4 17,5 21,5
bontás
csoportos szakmai gyakorlat
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) Közismereti és Szakmai tárgyak aránya 1/9.
2/10.
3/11.
666
414
48
1128
iskolai
198
198
352
748
csoportos gyak.
144
144
128
416
-
504
560
1064
1008
1260
1088
Közismereti Szakmai
munkahelyi gyak. Összesen
Elmélet és gyakorlat aránya
Összesen 1128
% 33,61%
Elmélet elmélet igényes
2228
66,39%
Gyakorlat
csoportos munkahelyi
3356
100%
Összesen
1/9.
2/10.
3/11.
Összesen
198
162
288
648
-
36
64
100
144
144
128
416
-
504
560
1064
342
846
1040
%
648
29,08%
1580
70,92%
2228
100%
36 31 341 01 0010 31 05 RUHÁZATI ELADÓ 1/9. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Tanulás tanulása Áruforgalmi ismeretek Ruházati termékek áruismerete Üzleti levelezés Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
36 72 108
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat Összes 1 2 3
90
90
2,5
2,5
108 72 72 18 90 666 90 36 36 36 198 864
108 72 72 18 90 666 90 36 36 36 198 864
3 2 2 0,5 2,5 18,5 2,5 1 1 1 5,5 24
3 2 2 0,5 2,5 18,5 2,5 1 1 1 5,5 24
Ruházati eladó gyakorlat Összesen
Óraszám Éves Elmélet igényes Gyakorlat Összes Elmélet gyakorlat 36 1 72 2 108 3
864
144
144
144
1008
24
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (4 óra/nap) nyári gyakorlat 80 óra
4
4
4
28
bontás
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat
37 31 341 01 0010 31 05 RUHÁZATI ELADÓ 2/10. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Áruforgalmi ismeretek Idegen nyelv (szakmai) Ruházati termékek áruismerete Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
18 36
Óraszám Éves Elmélet igényes Gyakorlat Összes Elmélet gyakorlat 18 0,5 36 1
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat Összes 0,5 1
72
72
2
2
72 36 72 36 72 414 36 54 72 162 576
72 36 72 36 72 414 72 54 72 198 612
2 1 2 1 2 11,5 1 1,5 2 4,5 16
2 1 2 1 2 11,5 2 1,5 2 5,5 17
36
36 36
1
1 1
Ruházati eladó gyakorlat
144
144
4
4
Munkahelyi gyakorlat Összesen
504 648
504 1260
14 18
14 35
576
36
16
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) nyári gyakorlat 120 óra
1
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat
38 31 341 01 0010 31 05 RUHÁZATI ELADÓ 3/11. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Összesen (közismeret) Áruforgalmi ismeretek Általános áruismeret Idegen nyelv (szakmai) Jogszabályok alkalmazása Ruházati termékek áruismerete Pénztárgépkezelés Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai) Ruházati eladó gyakorlat Munkahelyi gyakorlat Összesen
16 32 48 64 32 64 32 96 288 336
336
Óraszám Éves Elmélet igényes Gyakorlat Összes Elmélet gyakorlat 16 0,5 32 1 48 1,5 32 96 2 32 1 64 2 32 1 96 3 32 32 64 352 9 64 400 10,5 128 128 560 560 64 688 1088 10,5
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat Összes 0,5 1 1,5 3 1 2 1 3 1 11 12,5 4 17,5 34
1
1 2 2 4 17,5 21,5
2
bontás
csoportos szakmai gyakorlat
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) Elmélet és gyakorlat aránya
Közismereti és Szakmai tárgyak aránya Közismereti iskolai Szakmai
csoportos gyak. munkahelyi gyak.
Összesen
1/9.
2/10.
3/11.
Összesen
666
414
48
1128
198
198
352
748
144
144
128
416
-
504
560
1064
1008
1260
1088
1128
% 33,61%
Elmélet
66,39%
Gyakorlat
elmélet igényes 2228
csoportos munkahelyi
3356
100%
Összesen
1/9.
2/10.
3/11.
Összesen
198
162
288
648
-
36
64
100
144
144
128
416
-
504
560
1064
342
846
1040
%
648
29,08%
1580
70,92%
2228
100%
39 31 341 01 0010 31 03 MŰSZAKICIKK ELADÓ 1/9. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Tanulás tanulása Áruforgalmi ismeretek Műszakicikkek áruismerete Üzleti levelezés Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés
Összes
Elmélet
36 72 108
36 72 108
1 2 3
1 2 3
90
90
2,5
2,5
108 72 72 18 90 666 90 36 36 36 198 864
108 72 72 18 90 666 90 36 36 36 198 864
3 2 2 0,5 2,5 18,5 2,5 1 1 1 5,5 24
3 2 2 0,5 2,5 18,5 2,5 1 1 1 5,5 24
Műszakicikk eladó gyakorlat Összesen
Éves Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat
864
144
144
144
1008
24
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (4 óra/nap) nyári gyakorlat 80 óra
Gyakorlat
Összes
4
4
4
28
bontás
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat
40 31 341 01 0010 31 03 MŰSZAKICIKK ELADÓ 2/10. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Áruforgalmi ismeretek Idegen nyelv (szakmai) Műszakicikkek áruismerete Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
Éves Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés
Összes
Elmélet
18 36
18 36
0,5 1
0,5 1
72
72
2
2
72 36 72 36 72 414 36 54 72 162 576
72 36 72 36 72 414 72 54 72 198 612
2 1 2 1 2 11,5 1 1,5 2 4,5 16
2 1 2 1 2 11,5 2 1,5 2 5,5 17
36
36 36
Gyakorlat
1
1 1
Összes
Műszakicikk eladó gyakorlat
144
144
4
4
Munkahelyi gyakorlat Összesen
504 648
504 1260
14 18
14 35
576
36
16
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) nyári gyakorlat 120 óra
1
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat
41 31 341 01 0010 31 03 MŰSZAKICIKK ELADÓ 3/11. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Éves Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Összesen (közismeret) Áruforgalmi ismeretek Általános áruismeret Idegen nyelv (szakmai) Jogszabályok alkalmazása Műszakicikkek áruismerete Pénztárgépkezelés Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai) Műszakicikk eladó gyakorlat Munkahelyi gyakorlat Összesen
16 32 48 64 32 64 32 96
Elmélet igényes gyakorlat
Heti
Gyakorlat
Összes
Elmélet 0,5 1 1,5 2 1 2 1 3
128 560 688
16 32 48 96 32 64 32 96 32 352 400 128 560 1088
32
288 336
336
32 64 64
64
Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat
Összes
4 17,5 21,5
0,5 1 1,5 3 1 2 1 3 1 11 12,5 4 17,5 34
1
1 2 2
9 10,5
10,5
2
bontás
csoportos szakmai gyakorlat
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) Közismereti és Szakmai tárgyak aránya 1/9.
2/10.
3/11.
666
414
48
1128
iskolai
198
198
352
748
csoportos gyak.
144
144
128
416
-
504
560
1064
1008
1260
1088
Közismereti Szakmai
munkahelyi gyak. Összesen
Elmélet és gyakorlat aránya
Összesen
%
1128
33,61%
Elmélet
2228
66,39%
Gyakorlat
elmélet igényes csoportos munkahelyi 3356
100%
Összesen
1/9.
2/10.
3/11.
Összesen
198
162
288
648
-
36
64
100
144
144
128
416
-
504
560
1064
342
846
1040
%
648
29,08%
1580
70,92%
2228
100%
42 33 811 03 1000 00 00 SZAKÁCS 1/9. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Tanulás tanulása Ételkészítési ismeretek Kommunikáció Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés
Összes
Elmélet
36 72 108
36 72 108
1 2 3
1 2 3
90
90
2,5
2,5
108 72 72 18 90 666 90 72 36 198 864
108 72 72 18 90 666 90 72 36 198 864
3 2 2 0,5 2,5 18,5 2,5 2 1 5,5 24
3 2 2 0,5 2,5 18,5 2,5 2 1 5,5 24
Ételkészítési gyakorlat Összesen
Éves Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat
864
144
144
144
1008
24
Gyakorlat
Összes
4
4
4
28
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 4 óra/nap) nyári gyakorlat 80 óra
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat Tanüzemben
43 33 811 03 1000 00 00 SZAKÁCS 2/10. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Ételkészítési ismeretek Idegen nyelv (szakmai) Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
Éves Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat
Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés
Összes
Elmélet
18 36
18 36
0,5 1
0,5 1
72
72
2
2
72 36 72 36 72 414 36 54 36 36 162 576
72 36 72 36 72 414 72 54 36 36 198 612
2 1 2 1 2 11,5 1 1,5 1 1 4,5 16
2 1 2 1 2 11,5 2 1,5 1 1 5,5 17
36
36 36
Ételkészítési gyakorlat Munkahelyi gyakorlat Összesen
Heti
576
36
144
144
504 648
504 1260
16
Gyakorlat
1
1 1
1
Összes
4
4
14 18
14 35
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) nyári gyakorlat 120 óra
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat Tanüzemben
44 33 811 03 1000 00 00 SZAKÁCS 3/11. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Összesen (közismeret) Ételkészítési ismeretek Idegen nyelv (szakmai) Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Számítástechnikai (szakmai) Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
16 32 48 64 64 64 64 32 288 336
Éves Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat
64
64 64
Ételkészítési gyakorlat Munkahelyi gyakorlat Összesen
336
64
Heti Összes
Elmélet
16 32 48 128 64 64 64 32 352 400
0,5 1 1,5 2 2 2 2 1 9 10,5
128
128
560 688
560 1088
Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat
0,5 1 1,5 4 2 2 2 1 11 12,5
2
2 2
10,5
Összes
2
4
4
17,5 21,5
17,5 34
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat Tanüzemben
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) Közismereti és Szakmai tárgyak aránya Közismereti iskolai Szakmai
csoportos gyak. munkahelyi gyak.
Összesen
1/9.
2/10.
3/11.
666
414
48
1128
198
198
352
748
Elmélet és gyakorlat aránya
Összesen
144
144
128
416
-
504
560
1064
1008
1260
1088
%
1128
33,61%
Elmélet
2228
66,39%
Gyakorlat
elmélet igényes csoportos munkahelyi 3356
100%
Összesen
1/9.
2/10.
3/11.
Összesen
198
162
288
648
-
36
64
100
144
144
128
416
-
504
560
1064
342
846
1040
%
648
29,08%
1580
70,92%
2228
100%
45 33 811 01 0000 00 00 CUKRÁSZ 1/9. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Tanulás tanulása Cukrászati ismeret Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés
Összes
Elmélet
36 72 108
36 72 108
1 2 3
1 2 3
90
90
2,5
2,5
108 72 72 18 90 666 90 108 198 864
108 72 72 18 90 666 90 108 198 864
3 2 2 0,5 2,5 18,5 2,5 3 5,5 24
3 2 2 0,5 2,5 18,5 2,5 3 5,5 24
Cukrász gyakorlat Összesen
Éves Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat
864
144
144
144
1008
24
Gyakorlat
Összes
4
4
4
28
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 4 óra/nap) nyári gyakorlat 80 óra
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat Tanüzemben
46 33 811 01 0000 00 00 CUKRÁSZ 2/10. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Cukrászati ismeret Idegen nyelv (szakmai) Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
Éves Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat
Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés
Összes
Elmélet
18 36
18 36
0,5 1
0,5 1
72
72
2
2
72 36 72 36 72 414 36 54 36 36 162 576
72 36 72 36 72 414 72 54 36 36 198 612
2 1 2 1 2 11,5 1 1,5 1 1 4,5 16
2 1 2 1 2 11,5 2 1,5 1 1 5,5 17
36
36 36
Cukrász gyakorlat Munkahelyi gyakorlat Összesen
Heti
576
36
144
144
504 648
504 1260
16
Gyakorlat
1
1 1
1
Összes
4
4
14 18
14 35
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) nyári gyakorlat 120 óra
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat Tanüzemben
47 33 811 01 0000 00 00 CUKRÁSZ 3/11. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Összesen (közismeret) Cukrászati ismeret Idegen nyelv (szakmai) Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Számítástechnikai (szakmai) Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
Éves Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat
16 32 48 64 64 64 64 32 288 336
64
64 64
Cukrász gyakorlat Munkahelyi gyakorlat Összesen
336
64
Heti Összes
Elmélet
16 32 48 128 64 64 64 32 352 400
0,5 1 1,5 2 2 2 2 1 9 10,5
128
128
560 688
560 1088
Megjegyzés
Elmélet igényes gyakorlat
Gyakorlat
0,5 1 1,5 4 2 2 2 1 11 12,5
2
2 2
10,5
Összes
2
4
4
17,5 21,5
17,5 34
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat Tanüzemben
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) Elmélet és gyakorlat aránya
Közismereti és Szakmai tárgyak aránya Közismereti iskolai Szakmai
csoportos gyak. munkahelyi gyak.
Összesen
1/9.
2/10.
3/11.
Összesen
666
414
48
1128
198
198
352
748
144
144
128
416
-
504
560
1064
1008
1260
1088
1128
% 33,61%
Elmélet
66,39%
Gyakorlat
elmélet igényes 2228
csoportos munkahelyi
3356
100%
Összesen
1/9.
2/10.
3/11.
Összesen
198
162
288
648
-
36
64
100
144
144
128
416
-
504
560
1064
342
846
1040
%
648
29,08%
1580
70,92%
2228
100%
48 33 811 02 1000 00 00 PINCÉR 1/9. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Tanulás tanulása Pincér ismeretek Kommunikáció Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés
Összes
Elmélet
36 72 108
36 72 108
1 2 3
1 2 3
90
90
2,5
2,5
108 72 72 18 90 666 90 72 36 198 864
108 72 72 18 90 666 90 72 36 198 864
3 2 2 0,5 2,5 18,5 2,5 2 1 5,5 24
3 2 2 0,5 2,5 18,5 2,5 2 1 5,5 24
Pincér gyakorlat Összesen
Éves Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat
864
144
144
144
1008
24
Gyakorlat
Összes
4
4
4
28
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 4 óra/nap) nyári gyakorlat 80 óra
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat Tanüzemben
49 33 811 02 1000 00 00 PINCÉR 2/10. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Pincér ismeretek Italismeret Idegen nyelv (szakmai) Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
Éves Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés
Összes
Elmélet
18 36
18 36
0,5 1
0,5 1
72
72
2
2
72 36 72 36 72 414 18 18 54 36 36 162 576
72 36 72 36 72 414 36 36 54 36 36 198 612
2 1 2 1 2 11,5 0,5 0,5 1,5 1 1 4,5 16
2 1 2 1 2 11,5 1 1 1,5 1 1 5,5 17
18 18
36 36
Gyakorlat
0,5 0,5
1 1
Összes
Pincér gyakorlat
144
144
4
4
Munkahelyi gyakorlat Összesen
504 648
504 1260
14 18
14 35
576
36
16
1
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) nyári gyakorlat 120 óra
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat Tanüzemben
50 33 811 02 1000 00 00 PINCÉR 3/11. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Összesen (közismeret) Pincér ismeretek Italismeret Idegen nyelv (szakmai) Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Számítástechnikai (szakmai) Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
16 32 48 32 32 64 64 64 32 288 336
Éves Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat
32 32
64 64
Heti Összes
Elmélet
16 32 48 64 64 64 64 64 32 352 400
0,5 1 1,5 1 1 2 2 2 1 9 10,5
Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat
Összes 0,5 1 1,5 2 2 2 2 2 1 11 12,5
1 1
2 2
Pincér gyakorlat
128
128
4
4
Munkahelyi gyakorlat Összesen
560 688
560 1088
17,5 21,5
17,5 34
336
64
10,5
2
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat Tanüzemben
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) Elmélet és gyakorlat aránya
Közismereti és Szakmai tárgyak aránya 1/9.
2/10.
3/11.
666
414
48
1128
iskolai
198
198
352
748
csoportos gyak.
144
144
128
416
Közismereti Szakmai
munkahelyi gyak. Összesen
-
504
560
1008
1260
1088
Összesen 1128
% 33,61%
Elmélet elmélet igényes
2228
66,39%
Gyakorlat
csoportos munkahelyi
1064 3356
100%
Összesen
1/9.
2/10.
3/11.
Összesen
198
162
288
648
-
36
64
100
144
144
128
416
-
504
560
1064
342
846
1040
%
648
29,08%
1580
70,92%
2228
100%
51
Előrehozott szakképzés óratervei (1/9. – 3/11. évfolyam) Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben
52 31 341 01 0010 31 02 ÉLELMISZER- ÉS VEGYIÁRU-ELADÓ 1/9. évfolyam Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Tanulás tanulása Áruforgalmi ismeretek Élelmiszer- és vegyiáru áruismeret Üzleti levelezés Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai) Élelmiszer- és vegyiáru-eladó gyakorlat Összesen
36 144 108
Óraszám Éves Elmélet igényes Gyakorlat Összes Elmélet gyakorlat 36 1 144 4 108 3
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat Összes 1 4 3
90
90
2,5
2,5
108 72 72 18 90 738 90 36 36 36 198 936
108 72 72 18 90 738 90 36 36 36 198 936 144 1080
3 2 2 0,5 2,5 20,5 2,5 1 1 1 5,5 26
3 2 2 0,5 2,5 20,5 2,5 1 1 1 5,5 26 4 30
936
144 144
26
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (4 óra/nap) nyári gyakorlat 80 óra
4 4
bontás
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat
53 31 341 01 0010 31 02 ÉLELMISZER- ÉS VEGYIÁRU- ELADÓ 2/10. évfolyam Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Áruforgalmi ismeretek Idegen nyelv (szakmai) Élelmiszer- és vegyiáru áruismeret Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai) Élelmiszer- és vegyiáru-eladó gyakorlat Munkahelyi gyakorlat Összesen
18 90
Óraszám Éves Elmélet igényes Gyakorlat Összes Elmélet gyakorlat 18 0,5 90 2,5
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat Összes 0,5 2,5
72
72
2
2
72 36 72 36 72 468 36 54 72 162 630
72 36 72 36 72 468 72 54 72 198 666 144 504 1314
2 1 2 1 2 13 1 1,5 2 4,5 17,5
2 1 2 1 2 13 2 1,5 2 5,5 18,5 4 14 36,5
630
36
36 36
36
144 504 648
17,5
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) nyári gyakorlat 120 óra
1
1 1
1
4 14 18
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat
54 31 341 01 0010 31 02 ÉLELMISZER- ÉS VEGYIÁRU-ELADÓ 3/11. évfolyam Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Összesen (közismeret) Áruforgalmi ismeretek Általános áruismeret Idegen nyelv (szakmai) Jogszabályok alkalmazása Élelmiszer- és vegyiáru áruismeret Pénztárgépkezelés Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai) Élelmiszer- és vegyiáru-eladó gyakorlat Munkahelyi gyakorlat Összesen
16 64 80 64 32 64 32 96 288 368
368
Óraszám Éves Elmélet igényes Gyakorlat Összes Elmélet gyakorlat 16 0,5 64 2 80 2,5 32 96 2 32 1 64 2 32 1 96 3 32 32 64 352 9 64 432 11,5 128 128 560 560 64 688 1120 11,5
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat Összes 0,5 2 2,5 3 1 2 1 3 1 11 13,5 4 17,5 35
1
1 2 2
2
4 17,5 21,5
bontás
csoportos szakmai gyakorlat
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) Közismereti és Szakmai tárgyak aránya 1/9.
2/10.
3/11.
738
468
80
1286
iskolai
198
198
352
748
csoportos gyak.
144
144
128
416
-
504
560
1064
1080
1314
1120
Közismereti Szakmai
munkahelyi gyak. Összesen
Elmélet és gyakorlat aránya
Összesen 1286
% 36,59%
Elmélet elmélet igényes
2228
63,41%
Gyakorlat
csoportos munkahelyi
3514
100%
Összesen
1/9.
2/10.
3/11.
Összesen
198
162
288
648
-
36
64
100
144
144
128
416
-
504
560
1064
342
846
1040
%
648
29,08%
1580
70,92%
2228
100%
55 31 341 01 0010 31 05 RUHÁZATI ELADÓ 1/9. évfolyam Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Tanulás tanulása Áruforgalmi ismeretek Ruházati termékek áruismerete Üzleti levelezés Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
36 144 108
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat Összes 1 4 3
90
90
2,5
2,5
108 72 72 18 90 738 90 36 36 36 198 936
108 72 72 18 90 738 90 36 36 36 198 936
3 2 2 0,5 2,5 20,5 2,5 1 1 1 5,5 26
3 2 2 0,5 2,5 20,5 2,5 1 1 1 5,5 26
Ruházati eladó gyakorlat Összesen
Óraszám Éves Elmélet igényes Gyakorlat Összes Elmélet gyakorlat 36 1 144 4 108 3
936
144
144
144
1080
26
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (4 óra/nap) nyári gyakorlat 80 óra
4
4
4
30
bontás
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat
56 31 341 01 0010 31 05 RUHÁZATI ELADÓ 2/10. évfolyam Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Áruforgalmi ismeretek Idegen nyelv (szakmai) Ruházati termékek áruismerete Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
18 90
Óraszám Éves Elmélet igényes Gyakorlat Összes Elmélet gyakorlat 18 0,5 90 2,5
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat Összes 0,5 2,5
72
72
2
2
72 36 72 36 72 468 36 54 72 162 630
72 36 72 36 72 468 72 54 72 198 666
2 1 2 1 2 13 1 1,5 2 4,5 17,5
2 1 2 1 2 13 2 1,5 2 5,5 18,5
36
36 36
1
1 1
Ruházati eladó gyakorlat
144
144
4
4
Munkahelyi gyakorlat Összesen
504 648
504 1314
14 18
14 36,5
630
36
17,5
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) nyári gyakorlat 120 óra
1
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat
57 31 341 01 0010 31 05 RUHÁZATI ELADÓ 3/11. évfolyam Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Összesen (közismeret) Áruforgalmi ismeretek Általános áruismeret Idegen nyelv (szakmai) Jogszabályok alkalmazása Ruházati termékek áruismerete Pénztárgépkezelés Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai) Ruházati eladó gyakorlat Munkahelyi gyakorlat Összesen
16 64 80 64 32 64 32 96 288 368
368
Óraszám Éves Elmélet igényes Gyakorlat Összes Elmélet gyakorlat 16 0,5 64 2 80 2,5 32 96 2 32 1 64 2 32 1 96 3 32 32 64 352 9 64 432 11,5 128 128 560 560 64 688 1120 11,5
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat Összes 0,5 2 2,5 3 1 2 1 3 1 11 13,5 4 17,5 35
1
1 2 2 4 17,5 21,5
2
bontás
csoportos szakmai gyakorlat
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) Elmélet és gyakorlat aránya
Közismereti és Szakmai tárgyak aránya Közismereti iskolai Szakmai
csoportos gyak. munkahelyi gyak.
Összesen
1/9.
2/10.
3/11.
Összesen
738
468
80
1286
198
198
352
748
144
144
128
416
-
504
560
1064
1080
1314
1120
1286
% 36,59%
Elmélet
63,41%
Gyakorlat
elmélet igényes 2228
csoportos munkahelyi
3514
100%
Összesen
1/9.
2/10.
3/11.
Összesen
198
162
288
648
-
36
64
100
144
144
128
416
-
504
560
1064
342
846
1040
%
648
29,08%
1580
70,92%
2228
100%
58 31 341 01 0010 31 03 MŰSZAKICIKK ELADÓ 1/9. évfolyam Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Tanulás tanulása Áruforgalmi ismeretek Műszakicikkek áruismerete Üzleti levelezés Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés
Összes
Elmélet
36 144 108
36 144 108
1 4 3
1 4 3
90
90
2,5
2,5
108 72 72 18 90 738 90 36 36 36 198 936
108 72 72 18 90 738 90 36 36 36 198 936
3 2 2 0,5 2,5 20,5 2,5 1 1 1 5,5 26
3 2 2 0,5 2,5 20,5 2,5 1 1 1 5,5 26
Műszakicikk eladó gyakorlat Összesen
Éves Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat
936
144
144
144
1080
26
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (4 óra/nap) nyári gyakorlat 80 óra
Gyakorlat
Összes
4
4
4
30
bontás
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat
59 31 341 01 0010 31 03 MŰSZAKICIKK ELADÓ 2/10. évfolyam Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Áruforgalmi ismeretek Idegen nyelv (szakmai) Műszakicikkek áruismerete Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
Éves Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés
Összes
Elmélet
18 90
18 90
0,5 2,5
0,5 2,5
72
72
2
2
72 36 72 36 72 468 36 54 72 162 630
72 36 72 36 72 468 72 54 72 198 666
2 1 2 1 2 13 1 1,5 2 4,5 17,5
2 1 2 1 2 13 2 1,5 2 5,5 18,5
36
36 36
Gyakorlat
1
1 1
Összes
Műszakicikk eladó gyakorlat
144
144
4
4
Munkahelyi gyakorlat Összesen
504 648
504 1314
14 18
14 36,5
630
36
17,5
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) nyári gyakorlat 120 óra
1
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat
60 31 341 01 0010 31 03 MŰSZAKICIKK ELADÓ 3/11. évfolyam Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Éves Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Összesen (közismeret) Áruforgalmi ismeretek Általános áruismeret Idegen nyelv (szakmai) Jogszabályok alkalmazása Műszakicikkek áruismerete Pénztárgépkezelés Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai) Műszakicikk eladó gyakorlat Munkahelyi gyakorlat Összesen
16 64 80 64 32 64 32 96
Elmélet igényes gyakorlat
Heti
Gyakorlat
Összes
Elmélet 0,5 2 2,5 2 1 2 1 3
128 560 688
16 64 80 96 32 64 32 96 32 352 432 128 560 1120
32
288 368
368
32 64 64
64
Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat
Összes
4 17,5 21,5
0,5 2 2,5 3 1 2 1 3 1 11 13,5 4 17,5 35
1
1 2 2
9 11,5
11,5
2
bontás
csoportos szakmai gyakorlat
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) Közismereti és Szakmai tárgyak aránya 1/9.
2/10.
3/11.
738
468
80
1128
iskolai
198
198
352
748
csoportos gyak.
144
144
128
416
-
504
560
1064
1080
1314
1120
Közismereti Szakmai
munkahelyi gyak. Összesen
Elmélet és gyakorlat aránya
Összesen
%
1128
36,59%
Elmélet
2228
63,41%
Gyakorlat
elmélet igényes csoportos munkahelyi 3356
100%
Összesen
1/9.
2/10.
3/11.
Összesen
198
162
288
648
-
36
64
100
144
144
128
416
-
504
560
1064
342
846
1040
%
648
29,08%
1580
70,92%
2228
100%
61 33 811 03 1000 00 00 SZAKÁCS 1/9. évfolyam Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Tanulás tanulása Ételkészítési ismeretek Kommunikáció Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés
Összes
Elmélet
36 144 108
36 144 108
1 4 3
1 4 3
90
90
2,5
2,5
108 72 72 18 90 738 90 72 36 198 936
108 72 72 18 90 738 90 72 36 198 936
3 2 2 0,5 2,5 20,5 2,5 2 1 5,5 26
3 2 2 0,5 2,5 20,5 2,5 2 1 5,5 26
Ételkészítési gyakorlat Összesen
Éves Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat
936
144
144
144
1080
26
Gyakorlat
Összes
4
4
4
30
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 4 óra/nap) nyári gyakorlat 80 óra
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat Tanüzemben
62 33 811 03 1000 00 00 SZAKÁCS 2/10. évfolyam Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Ételkészítési ismeretek Idegen nyelv (szakmai) Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
Éves Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat
Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés
Összes
Elmélet
18 90
18 90
0,5 2,5
0,5 2,5
72
72
2
2
72 36 72 36 72 468 36 54 36 36 162 630
72 36 72 36 72 468 72 54 36 36 198 666
2 1 2 1 2 13 1 1,5 1 1 4,5 17,5
2 1 2 1 2 13 2 1,5 1 1 5,5 18,5
36
36 36
Ételkészítési gyakorlat Munkahelyi gyakorlat Összesen
Heti
630
36
144
144
504 648
504 1314
17,5
Gyakorlat
1
1 1
1
Összes
4
4
14 18
14 36,5
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) nyári gyakorlat 120 óra
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat Tanüzemben
63 33 811 03 1000 00 00 SZAKÁCS 3/11. évfolyam Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Összesen (közismeret) Ételkészítési ismeretek Idegen nyelv (szakmai) Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Számítástechnikai (szakmai) Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
16 64 80 64 64 64 64 32 288 368
Éves Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat
64
64 64
Ételkészítési gyakorlat Munkahelyi gyakorlat Összesen
368
64
Heti Összes
Elmélet
16 64 80 128 64 64 64 32 352 432
0,5 2 2,5 2 2 2 2 1 9 11,5
128
128
560 688
560 1120
Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat
0,5 2 2,5 4 2 2 2 1 11 13,5
2
2 2
11,5
Összes
2
4
4
17,5 21,5
17,5 35
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat Tanüzemben
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) Közismereti és Szakmai tárgyak aránya Közismereti iskolai Szakmai
csoportos gyak. munkahelyi gyak.
Összesen
1/9.
2/10.
3/11.
738
468
80
1286
198
198
352
748
Elmélet és gyakorlat aránya
Összesen
144
144
128
416
-
504
560
1064
1080
1314
1120
%
1286
36,59%
Elmélet
2228
63,41%
Gyakorlat
elmélet igényes csoportos munkahelyi 3514
100%
Összesen
1/9.
2/10.
3/11.
Összesen
198
162
288
648
-
36
64
100
144
144
128
416
-
504
560
1064
342
846
1040
%
648
29,08%
1580
70,92%
2228
100%
64 33 811 01 0000 00 00 CUKRÁSZ 1/9. évfolyam Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Tanulás tanulása Cukrászati ismeret Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés
Összes
Elmélet
36 144 108
36 144 108
1 4 3
1 4 3
90
90
2,5
2,5
108 72 72 18 90 738 90 108 198 936
108 72 72 18 90 738 90 108 198 936
3 2 2 0,5 2,5 20,5 2,5 3 5,5 26
3 2 2 0,5 2,5 20,5 2,5 3 5,5 26
Cukrász gyakorlat Összesen
Éves Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat
936
144
144
144
1080
26
Gyakorlat
Összes
4
4
4
30
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 4 óra/nap) nyári gyakorlat 80 óra
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat Tanüzemben
65 33 811 01 0000 00 00 CUKRÁSZ 2/10. évfolyam Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Cukrászati ismeret Idegen nyelv (szakmai) Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
Éves Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat
Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés
Összes
Elmélet
18 90
18 90
0,5 2,5
0,5 2,5
72
72
2
2
72 36 72 36 72 468 36 54 36 36 162 630
72 36 72 36 72 468 72 54 36 36 198 666
2 1 2 1 2 13 1 1,5 1 1 4,5 17,5
2 1 2 1 2 13 2 1,5 1 1 5,5 18,5
36
36 36
Cukrász gyakorlat Munkahelyi gyakorlat Összesen
Heti
630
36
144
144
504 648
504 1314
17,5
Gyakorlat
1
1 1
1
Összes
4
4
14 18
14 36,5
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) nyári gyakorlat 120 óra
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat Tanüzemben
66 33 811 01 0000 00 00 CUKRÁSZ 3/11. évfolyam Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Összesen (közismeret) Cukrászati ismeret Idegen nyelv (szakmai) Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Számítástechnikai (szakmai) Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
Éves Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat
16 64 80 64 64 64 64 32 288 368
64
64 64
Cukrász gyakorlat Munkahelyi gyakorlat Összesen
368
64
Heti Összes
Elmélet
16 64 80 128 64 64 64 32 352 432
0,5 2 2,5 2 2 2 2 1 9 11,5
128
128
560 688
560 1120
Megjegyzés
Elmélet igényes gyakorlat
Gyakorlat
0,5 2 2,5 4 2 2 2 1 11 13,5
2
2 2
11,5
Összes
2
4
4
17,5 21,5
17,5 35
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat Tanüzemben
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) Elmélet és gyakorlat aránya
Közismereti és Szakmai tárgyak aránya Közismereti iskolai Szakmai
csoportos gyak. munkahelyi gyak.
Összesen
1/9.
2/10.
3/11.
Összesen
738
468
80
1286
198
198
352
748
144
144
128
416
-
504
560
1064
1080
1314
1120
1286
% 36,59%
Elmélet
63,41%
Gyakorlat
elmélet igényes 2228
csoportos munkahelyi
3514
100%
Összesen
1/9.
2/10.
3/11.
Összesen
198
162
288
648
-
36
64
100
144
144
128
416
-
504
560
1064
342
846
1040
%
648
29,08%
1580
70,92%
2228
100%
67 33 811 02 1000 00 00 PINCÉR 1/9. évfolyam Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Tanulás tanulása Pincér ismeretek Kommunikáció Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés
Összes
Elmélet
36 144 108
36 144 108
1 4 3
1 4 3
90
90
2,5
2,5
108 72 72 18 90 738 90 72 36 198 936
108 72 72 18 90 738 90 72 36 198 936
3 2 2 0,5 2,5 20,5 2,5 2 1 5,5 26
3 2 2 0,5 2,5 20,5 2,5 2 1 5,5 26
Pincér gyakorlat Összesen
Éves Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat
936
144
144
144
1080
26
Gyakorlat
Összes
4
4
4
30
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 4 óra/nap) nyári gyakorlat 80 óra
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat Tanüzemben
68 33 811 02 1000 00 00 PINCÉR 2/10. évfolyam Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Pincér ismeretek Italismeret Idegen nyelv (szakmai) Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
Éves Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat
Heti Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés
Összes
Elmélet
18 90
18 90
0,5 2,5
0,5 2,5
72
72
2
2
72 36 72 36 72 468 18 18 54 36 36 162 630
72 36 72 36 72 468 36 36 54 36 36 198 666
2 1 2 1 2 13 0,5 0,5 1,5 1 1 4,5 17,5
2 1 2 1 2 13 1 1 1,5 1 1 5,5 18,5
18 18
36 36
Gyakorlat
0,5 0,5
1 1
Összes
Pincér gyakorlat
144
144
4
4
Munkahelyi gyakorlat Összesen
504 648
504 1314
14 18
14 36,5
630
36
17,5
1
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) nyári gyakorlat 120 óra
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat Tanüzemben
69 33 811 02 1000 00 00 PINCÉR 3/11. évfolyam Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy kompetencia Elmélet Osztályfőnöki Testnevelés Összesen (közismeret) Pincér ismeretek Italismeret Idegen nyelv (szakmai) Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Számítástechnikai (szakmai) Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai)
16 64 80 32 32 64 64 64 32 288 368
Éves Elmélet igényes Gyakorlat gyakorlat
32 32
64 64
Heti Összes
Elmélet
16 64 80 64 64 64 64 64 32 352 432
0,5 2 2,5 1 1 2 2 2 1 9 11,5
Elmélet igényes gyakorlat
Megjegyzés Gyakorlat
Összes 0,5 2 2,5 2 2 2 2 2 1 11 13,5
1 1
2 2
Pincér gyakorlat
128
128
4
4
Munkahelyi gyakorlat Összesen
560 688
560 1120
17,5 21,5
17,5 35
368
64
11,5
2
bontás
bontás
csoportos szakmai gyakorlat Tanüzemben
Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos gyakorlaton vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi gyakorlaton vesznek részt (7 óra/nap) Elmélet és gyakorlat aránya
Közismereti és Szakmai tárgyak aránya 1/9.
2/10.
3/11.
738
468
80
1286
iskolai
198
198
352
748
csoportos gyak.
144
144
128
416
Közismereti Szakmai
munkahelyi gyak. Összesen
-
504
560
1080
1314
1120
Összesen 1286
% 36,59%
Elmélet elmélet igényes
2228
63,41%
Gyakorlat
csoportos munkahelyi
1064 3514
100%
Összesen
1/9.
2/10.
3/11.
Összesen
198
162
288
648
-
36
64
100
144
144
128
416
-
504
560
1064
342
846
1040
%
648
29,08%
1580
70,92%
2228
100%
70
Duális képzés óratervei (1/9.-3/11. évfolyam)
71 34 341 01 Eladó Bevezetés: 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy Magyar - kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő program Informatika
3 2 2 2 3 4 1 1
1/9. 2 óra bontás bontás 1 óra bontás
bontás
1 2 2 1 1 2,5 1 0,5
2/10. bontás bontás bontás
3/11. 1 2 1,5 1 2,5 1 0,5
bontás
18
11
9,5
0,5 2,5
2
0,5 2 1
2
1
2,5
1
1
2
1
2
1
1
1
1
2
4,5
5,5
3
6
5
2,5
3,5
4
szakmai
17
4 25
2,5 25,5
szakma + közismeret
35
36
35
közismeret Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Áruforgalom Áruforgalmazás I. Ruházati- és lakástextil ismeretek Áruforgalmazás II. Élelmiszer-vegyi áru és gyógynövény ismeretek Áruforgalmazás III. Műszaki berendezések, szerelvények, szerszámok, vasáruk Működtetés szabályai Értékesítés idegen nyelven I. Élelmiszer-vegyi áru és gyógynövény ismeretek Értékesítés idegen nyelven II. Műszaki berendezések, szerelvények, szerszámok, vasáruk Áruforgalmazás gyakorlata I. Ruházati- és lakástextil ismeretek Áruforgalmazás gyakorlata II. Élelmiszer-vegyi áru és gyógynövény ismeretek Áruforgalmazás gyakorlat III. Műszaki berendezések, szerelvények, szerszámok, vasáruk Működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom gyakorlat
bontás
bontás
bontás
Megjegyzés * 1/9. évfolyamon hetente 1 napot tanüzemi gyakorlaton vesz részt (7,5 óra/hét); 4 napot iskolába jár * 2/10. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 napot külső gyakorlaton vesz részt (7,2 óra/nap), 5 napot iskolába jár (7,2 óra/nap) * 3/11. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 napot külső gyakorlaton vesz részt (6,8 óra/nap), 5 napot iskolába jár (6,8 óra/nap) * Felhasználható időkeret: 1/9. évfolyamon 7 óra közismereti és szakmai óra bontás + 15 óra csoportos gyakorlat miatti bontás 35 + 22 = 57 1/9. Elmélet Gyakorlat Nyári gyakorlat
2/10.
3/11.
Összesen
Heti
Éves
Heti
Éves
Heti
Éves
Heti
Éves
9,5 7,5
342 270
7 18
252 648
8,5 17
272 544
25 42,5
866 1 462
280
280
% 33,21% 66,79%
140
140
-
72 Összesen
157
612
165
900
25,5
816
2 608
73 34 811 04 Szakács Bevezetés: 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy Magyar - kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő program Informatika
1/9. 2 óra bontás bontás 1 óra bontás
3 2 2 2 3 4 1 1
közismeret Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Ételkészítési alapok Ételkészítési ismeretek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat
bontás
1 2 2 1 1 2,5 1 0,5
2/10. bontás bontás bontás
3/11. 1 2 1,5 1 2,5 1 0,5
bontás
18
11
9,5
0,5 1 1
1 1
0,5 2 1 1
1
1 1
1,5 1
1,5
bontás
bontás
bontás
1,5
2,5
2,5
0,5 1
bontás
bontás
bontás
3
bontás
bontás
szakmai
4,5 17
18 25
18 25,5
szakma + közismeret
35
36
35
Megjegyzés * 1/9. évfolyamon hetente 1 napot tanüzemi gyakorlaton vesz részt (7,5 óra/hét); 4 napot iskolába jár * 2/10. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 napot külső gyakorlaton vesz részt (7,2 óra/nap), 5 napot iskolába jár (7,4 óra/nap) * 3/11. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 napot külső gyakorlaton vesz részt (7,4 óra/nap), 5 napot iskolába jár (6,8 óra/nap) * Felhasználható időkeret: 1/9. évfolyamon 7 óra közismereti és szakmai óra bontás + 15 óra csoportos gyakorlat miatti bontás 35 + 22 = 57
1/9. Elmélet Gyakorlat Nyári gyakorlat Összesen
Heti 9,5 7,5
2/10. Éves 342 270
Heti 7 18
612
140 165
3/11.
Éves 252 648
Heti 7,5 18
900
25,5
Éves 240 576
Összesen Heti Éves 24 834 43,5 1 494
% 31,98% 68,02%
140 157
280 816
280 2 608
74 34 811 01 Cukrász Bevezetés: 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy Magyar - kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő program Informatika
1/9. 2 óra bontás bontás 1 óra bontás
3 2 2 2 3 4 1 1
bontás
1 2 2 1 1 2,5 1 0,5
2/10. bontás bontás bontás
bontás
3/11. 1 2 1,5 1 2,5 1 0,5
18
11
9,5
0,5 1 1
1 1
0,5 2 1 1
1
szakmai
1 1 4 1,5 6 17
1,5 1 2,5 18 25
1,5 1,5 18 25,5
szakma + közismeret
35
közismeret Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Cukrászat Szakrajz gyakorlat Cukrászat gyakorlat Cukrászat üzemi gyakorlat
bontás bontás bontás
bontás
bontás
36
bontás
bontás
bontás
35
Megjegyzés * 1/9. évfolyamon hetente 1 napot tanüzemi gyakorlaton vesz részt (7,5 óra/hét); 4 napot iskolába jár * 2/10. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 napot külső gyakorlaton vesz részt (7,2 óra/nap), 5 napot iskolába jár (7,4 óra/nap) * 3/11. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 napot külső gyakorlaton vesz részt (7,4 óra/nap), 5 napot iskolába jár (6,8 óra/nap) * Felhasználható időkeret: 1/9. évfolyamon 7 óra közismereti és szakmai óra bontás + 15 óra csoportos gyakorlat miatti bontás 35 + 22 = 57
1/9. Elmélet Gyakorlat Nyári gyakorlat Összesen
Heti 9,5 7,5
2/10. Éves 342 270
Heti 7 18
612
140 165
3/11.
Éves 252 648
Heti 7,5 18
900
25,5
Éves 240 576
Összesen Heti Éves 24 834 43,5 1 494
% 31,98% 68,02%
140 157
280 816
280 2 608
75 34 811 03 Pincér Bevezetés: 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy Magyar - kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő program Informatika
1/9. 2 óra bontás bontás 1 bontás
3 2 2 2 3 4 1 1
bontás
1 2 2 1 1 2,5 1 0,5
2/10. bontás bontás bontás
3/11. 1 2 1,5 1 2,5 1 0,5
bontás
18
11
9,5
0,5 1 1
1 1
0,5 2 1 1
1
szakmai
1 1 4 7,5 17
1,5 1 0,5 2 18 25
1,5 0,5 1 18 25,5
szakma + közismeret
35
közismeret Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Felszolgálás alapjai Felszolgálás Felszolgálás alapjai gyakorlat Felszolgálás üzemi gyakorlat
bontás
bontás
bontás
bontás
36
bontás
bontás
bontás
35
Megjegyzés * 1/9. évfolyamon hetente 1 napot tanüzemi gyakorlaton vesz részt (7,5 óra/hét); 4 napot iskolába jár * 2/10. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 napot külső gyakorlaton vesz részt (7,2 óra/nap), 5 napot iskolába jár (7,4 óra/nap) * 3/11. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 napot külső gyakorlaton vesz részt (7,4 óra/nap), 5 napot iskolába jár (6,8 óra/nap) * Felhasználható időkeret: 1/9. évfolyamon 7 óra közismereti és szakmai óra bontás + 15 óra csoportos gyakorlat miatti bontás 35 + 22 = 57
1/9. Elmélet Gyakorlat Nyári gyakorlat Összesen
Heti 9,5 7,5
2/10. Éves 342 270
Heti 7 18
612
140 165
3/11.
Éves 252 648
Heti 7,5 18
900
25,5
Éves 240 576
Összesen Heti Éves 24 834 43,5 1 494
% 31,98% 68,02%
140 157
280 816
280 2 608
76 34 811 05 Vendéglátó eladó Bevezetés: 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy Magyar - kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő program Informatika
1/9. 2 óra bontás bontás 1 bontás
3 2 2 2 3 4 1 1
bontás
1 2 2 1 1 2,5 1 0,5
2/10. bontás bontás bontás
3/11. 1 2 1,5 1 2,5 1 0,5
bontás
18
11
9,5
0,5 1 1
1 1
0,5 2 1 1
1
1,5 1 1 1 0,5
1,5 0,5 0,5 0,5
szakmai
1 1 1 1 2 4 3,5 17
szakma + közismeret
35
közismeret Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Ételismeret Italismeret, kiszolgálás Vendéglátó eladó tevékenység Termelési és eladói gyakorlatok Értékesítés gyakorlata Termelési és eladói üzemi alapgyakorlat Értékesítés üzemi gyakorlata
bontás
bontás bontás
bontás
bontás
bontás
bontás
bontás
18 25
18 25,5
36
35
Megjegyzés * 1/9. évfolyamon hetente 1 napot tanüzemi gyakorlaton vesz részt (7,5 óra/hét); 4 napot iskolába jár * 2/10. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 napot külső gyakorlaton vesz részt (7,2 óra/nap), 5 napot iskolába jár (7,4 óra/nap) * 3/11. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 napot külső gyakorlaton vesz részt (7,4 óra/nap), 5 napot iskolába jár (6,8 óra/nap) * Felhasználható időkeret: 1/9. évfolyamon 7 óra közismereti és szakmai óra bontás + 15 óra csoportos gyakorlat miatti bontás 35 + 22 = 57
1/9. Elmélet Gyakorlat Nyári gyakorlat Összesen
Heti 9,5 7,5
2/10. Éves 342 270
Heti 7 18
3/11.
Éves 252 648
Heti 7,5 18
Éves 240 576
Összesen Heti Éves 24 834 43,5 1 494
% 31,98% 68,02%
140 157
612
140 165
900
25,5
280 816
280 2 608
77
Közismeret nélküli szakmai képzések óratervei
78 34 341 01 Eladó Bevezetés: 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy Osztályfőnöki Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Áruforgalom Áruforgalmazás I. Ruházati- és lakástextil ismeretek Áruforgalmazás II. Élelmiszer-vegyi áru és gyógynövény ismeretek Áruforgalmazás III. Műszaki berendezések, szerelvények, szerszámok, vasáruk Működtetés szabályai Értékesítés idegen nyelven I. Élelmiszer-vegyi áru és gyógynövény ismeretek Értékesítés idegen nyelven II. Műszaki berendezések, szerelvények, szerszámok, vasáruk Áruforgalmazás gyakorlata I. Ruházati- és lakástextil ismeretek Áruforgalmazás gyakorlata II. Élelmiszer-vegyi áru és gyógynövény ismeretek Áruforgalmazás gyakorlat III. Műszaki berendezések, szerelvények, szerszámok, vasáruk Működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom gyakorlat szakmai
1. évfolyam Elmélet Gyakorlat Nyári gyakorlat Összesen
Heti 11 24 160 195
Éves 396 864 1 260
1. évfolyam 0,5 0,5
2. évfolyam 0,5
2
0,5 2 2
2
1,5
2,5
2
1,5
1,5
2
1
1
1
1
6
6
6
6
6
6
3
6 35
35
2. évfolyam Heti 14 21 35
Éves 448 672 1 120
Összesen Heti Éves 25 844 45 1 536 160 160 2 540
% 33,23% 66,77%
79 34 811 04 Szakács Bevezetés: 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy
1. évfolyam 0,5 0,5 1 1,5
Osztályfőnöki Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Ételkészítési alapok Ételkészítési ismeretek Informatika Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat
1
1,5 2 1 2 0,5
szakmai
2. évfolyam 0,5 0,5 2 bontás 1 1,5
bontás
2 1 2 1,5 0,5
1,5
bontás
4,5 17,5 35
bontás
1,5 3,5 17,5 35
bontás
bontás
bontás
bontás bontás
Megjegyzés * 1. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 nap üzemi gyakorlat, tanüzemi gyakorlat 2 nap (6 óra/nap) és 3 napot iskolába jár * 2. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 nap üzemi gyakorlat, tanüzemi gyakorlat 2 nap (5 óra/nap) és 3 napot iskolába jár
1. évfolyam Elmélet Gyakorlat Nyári gyakorlat Összesen
Heti 11,5 23,5 160 195
2. évfolyam
Éves 414 846
Heti 12,5 22,5
Éves 400 720
1 260
35
1 120
Összesen Heti Éves 24 814 46 1 566 160 160 2 540
% 32,05% 67,95%
80 34 811 01 Cukrász Bevezetés: 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy
1. évfolyam 0,5 0,5 1 1,5
Osztályfőnöki Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Cukrászat Informatika Cukrászati gyakorlat Cukrászat üzemi gyakorlat
1 1,5 2 3 0,5 6 17,5 35
szakmai
2. évfolyam 0,5 0,5 2 bontás 1 1,5
bontás bontás bontás
2 1 3,5 0,5 5 17,5 35
bontás bontás bontás
Megjegyzés * 1. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 nap üzemi gyakorlat, tanüzemi gyakorlat 2 nap (6 óra/nap) és 3 napot iskolába jár * 2. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 nap üzemi gyakorlat, tanüzemi gyakorlat 2 nap (5 óra/nap) és 3 napot iskolába jár
1. évfolyam Elmélet Gyakorlat Nyári gyakorlat Összesen
Heti 11,5 23,5 160 195
2. évfolyam
Éves 414 846
Heti 12,5 22,5
Éves 400 720
1 260
35
1 120
Összesen Heti Éves 24 814 46 1 566 160 160 2 540
% 32,05% 67,95%
81 34 811 03 Pincér Bevezetés: 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy
1. évfolyam 0,5 0,5 1 1,5
Osztályfőnöki Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Felszolgálás alapjai Felszolgálás Informatika Felszolgálás alapjai gyakorlat Felszolgálás gyakorlat Felszolgálás üzemi gyakorlat
2. évfolyam 0,5 0,5 2 bontás 1 1,5
1
1,5 2 3 0,5 6 17,5 35
szakmai
bontás
bontás bontás
2 1 0,5 3 0,5 5 17,5 35
bontás
bontás bontás
Megjegyzés * 1. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 nap üzemi gyakorlat, tanüzemi gyakorlat 2 nap (6 óra/nap) és 3 napot iskolába jár * 2. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 nap üzemi gyakorlat, tanüzemi gyakorlat 2 nap (5 óra/nap) és 3 napot iskolába jár
1. évfolyam Elmélet Gyakorlat Nyári gyakorlat Összesen
Heti 11,5 23,5 160 195
2. évfolyam
Éves 414 846
Heti 12,5 22,5
Éves 400 720
1 260
35
1 120
Összesen Heti Éves 24 814 46 1 566 160 160 2 540
% 32,05% 67,95%
82 34 811 05 Vendéglátó eladó Bevezetés: 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben
Tantárgy
1. évfolyam 0,5 0,5 1 1,5
Osztályfőnöki Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Ételismeret Italismeret, kiszolgálás Vendéglátó eladó tevékenység Informatika Termelési és eladói gyakorlatok Értékesítés gyakorlata Termelési és eladói üzemi gyakorlat Értékesítés üzemi gyakorlata szakmai
2. évfolyam 0,5 0,5 2 bontás 1 1,5
1
1,5 2 1 1 1 0,5 6 17,5 ¾ 35
bontás
bontás bontás
2 1 1,5 1 1 0,5 5 17,5 35
bontás
bontás bontás
Megjegyzés * 1. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 nap üzemi gyakorlat, tanüzemi gyakorlat 2 nap (6 óra/nap) és 3 napot iskolába jár * 2. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 nap üzemi gyakorlat, tanüzemi gyakorlat 2 nap (5 óra/nap) és 3 napot iskolába jár
1. évfolyam Elmélet Gyakorlat Nyári gyakorlat Összesen
Heti 11,5 23,5 160 195
2. évfolyam
Éves 414 846
Heti 12,5 22,5
Éves 400 720
1 260
35
1 120
Összesen Heti Éves 24 814 46 1 566 160 160 2 540
% 32,05% 67,95%
