HASZNOS TUDNIVALÓK a kerékpáros közlekedés szabályairól és a szelektív hulladékgyűjtésről Általános iskolások részére
1
Kerékpáros kisokos Hasznos tudnivalók a kerékpáros közlekedés szabályairól és a szelektív hulladékgyűjtésről Általános iskolások részére
Név
Osztály
Biciklizni jó! Magyarországon több kerékpár van, mint autó, biciklizni pedig (szinte) mindenki megtanul gyerekkorában. És persze a legtöbben azt gondolják, hogy a kerékpárról és a kerékpáros közlekedésről is eleget tudnak. De vajon tényleg így van? Valóban ismered az alapvető szabályokat? Valóban magabiztosan tudod irányítani a kerékpárt? Valóban a megfelelő biciklit választod magadnak? Vajon tudod azt, hogy a kerékpározásnak milyen szerepe lehet egészséged megőrzésében? Ezzel a rövid olvasmánnyal, abban szeretnénk segíteni Neked, hogy megtaláld a választ ezekre a kérdésekre.
Ha teheted, menj kerékpárral iskolába! A gyerekekre a legtöbb veszély reggel iskolába menet és délután hazafelé sietve leselkedik. Fontos, hogy mindig észre vedd, hogy milyen veszélyek leselkednek rád, és tudd, hogy hogyan kerülheted el őket. Sétálva és kerékpárral közlekedve is nagyon figyelmesnek kell lenned, ugyanakkor ez a megoldás sokkal inkább környezetbarát, mintha autóval mennél iskolába. Hogy miért? Mert az autó
szennyezi a környezetet. Mert az autóktól zsúfoltak lesznek az utak, és az iskolák környékén közlekedő sok autó a gyalogosokat is veszélyezteti. A kerékpáros vagy gyalogos közlekedés éppen ezért a magad és mások számára is biztonságosabb, sőt egészségesebb is! Ha olyan helyen laksz, ahol nagy a forgalom, vagy még túl fiatal vagy ahhoz, hogy a szüleid egyedül elengedjenek, akkor apukád vagy anyukád kíséretében menj biciklivel az iskolába! Ha az iskola kerékpárúton vagy kisforgalmú utakon könnyen megközelíthető, akkor szerencsés vagy: tanulj meg helyesen és biztonságosan közlekedni, hiszen a bringázás egyedül és társaságban is szórakoztató, és egészséges. Amikor gyalog, autóval, biciklivel vagy bármi mással közlekedsz, egyet soha nem feledj: az utakon folyamatosan veszély leselkedik rád! Légy tisztában a közlekedési szabályokkal, és mindig tartsd be azokat! Kerüld a veszélyes helyzeteket, és légy figyelmes! Balesetektől menthet meg, ha átlátod, mi történik körülötted, és udvarias vagy. 3
Bár kerékpárutak építésére nagyon sok pénzt áldoz az ország, a legtöbb helyen még az autók között, vagy a járdán a gyalogosok között kell közlekednie annak, aki drótszamárra ül. Tudnod kell, hogy az autóvezetők jelentős része nem mindig figyel a kerékpárosokra úgy, ahogy kellene. Vagyis nem elég, ha ismered és betartod a közlekedési szabályokat! A kerékpár nyergében te vagy a legvédtelenebb az utakon - ennek megfelelő óvatossággal és figyelemmel közlekedj! Tegyél meg minden tőled telhetőt, hogy elkerüld a bajt: • legyen a bringád tökéletes állapotban (fékek, gumik) • legyen a biciklin első és hátsó lámpa, csengő • mindig viselj bukósisakot! Az utca nem játszótér! Ha a járdán biciklizel, légy tekintettel a nálad is védtelenebbekre, a gyalogosokra, és minden szabályt betartva, körültekintően közlekedj az utakon.
Ezek nélkül semmiképpen ne indulj el otthonról: • könnyen kezelhető, megbízható kormányberendezéssel • két, egymástól függetlenül működtethető fékszerkezettel, melyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat • hangjelző berendezéssel, amely csak csengő lehet • egy előre fehér, vagy kadmiumsárga fényt adó lámpával • egy hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható helyzetjelző lámpával • hátul egy vagy két, szimmetrikusan elhe4
lyezett, nem háromszög alakú, piros színű fényvisszaverővel • legalább az első keréken legalább 1 db borostyánsárga színű, mindkét oldal felé hatásos oldalsó fényvisszaverővel (küllőprizmával) Ezek a kötelező tartozékok nem csak azért fontosak, mert a szabályok előírják meglétüket, hanem a te biztonságos közlekedésedet hivatottak elősegíteni.
Ajánlott felszerelések még a kerékpárodra: • Kerékpáros fejvédő • Fényvisszaverő ruházat (a kerékpárt hajtó személynek - lakott területen kívül fényvisszaverő mellényt kell viselnie) • Biciklis szemüveg (védi a szemet a bogaraktól, széltől, napsütéstől) • Kulacs (mert bármikor megszomjazhatsz) • Pumpa, gumijavító készlet, tartalék belső (ha defektet kapnál útközben) • Lakat (ha valahol ott hagynád a kerékpárodat és azt szeretnéd, hogy ott várjon, mikor visszatérsz)
Hol szabad kerékpároznod? Kerékpárút, kerékpársáv: Ha az út mellett, annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki, a kétkerekű kerékpároknak a kerékpárúton vagy a gyalog- és kerékpárúton kell közlekedni. Ha a lakott területen a nem főútvonalként megjelölt út mellett annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki és
az úton kerékpár nyomot is kijelöltek - ha a közúti jelzésekből más nem következik - a kétkerekű kerékpárok az úttesten is közlekedhetnek. A kerékpársáv mellett gyakran parkolnak autók - ilyenkor tartsd meg a biztonságos, ajtónyitásnyi távolságot! Figyelj a szélső sávból jobbra kanyarodó autókra is, mert a kerékpárúton és a kerékpársávban kevésbé vagy látható az autóvezetők számára. Mindig nézz hátra, hogy tudd, mi jön mögötted! Ha a gyalog- és kerékpárúton a gyalogosok forgalma a kerékpárosok továbbhaladását akadályozná, a kerékpárosok az úttesten is közlekedhetnek. Járdán: Lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpár közlekedésre alkalmatlan, továbbá ahol tilos, kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni. Mindig számítanod kell gyalogosok hirtelen előbukkanására, sebességedet ennek megfelelően válaszd meg! Néhány helyen, például a hidakon, felüljárókon, ahol nagy és gyors az autóforgalom, keskenyek a sávok, és ritka a gyalogosforgalom, biztonságosabb a járdán közlekedni. De csak lassan, hogy ne zavard a gyalogosokat! Úttesten: Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg - ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik - a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni. Tarts körülbelül egy méter oldaltávolságot a járdaszegélytől,
hogy legyen helyed az úthibák, csatornafedelek kikerülésére. Parkoló autók mellett mindig tarts ajtónyitásnyi oldaltávolságot. 12 évnél fiatalabb gyerekek főútvonalon nem kerékpározhatnak! Az úttesten kerékpárral lakott területen kívül, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot nem visel max. 40km/óra, lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot visel, és utast nem szállít max. 50km/óra sebességgel közlekedhet. Zebrán történő átkelés: Mivel a kerékpár járműnek számít és a KRESZ szabályai szerint zebrán nem közlekedhet jármű, ezért a kerékpárról le kell szállni és át kell tolni a zebrán. Így már a kerékpáros gyalogosnak számít, aki tol egy kerékpárt és megilleti az elsőbbség szabálya a járművekkel szemben. Tilos kerékpároznod „autópályán” és az „autóút” táblával jelölt autóúton, továbbá ott, ahol ezt tábla tiltja. Kerékpárral behajtani tilos tábla: Ide nem szabad kerékpárral behajtanod, de tolnod szabad a biciklit. Mindkét irányból behajtani tilos tábla: Ennél a táblánál tilos kerékpárral behajtanod, kivéve, ha valamilyen kivételt jelző tábla szerepel a fenti tábla alatt. Ha a buszoknak vagy taxiknak engedélyezett a behajtás, akkor kerékpárral is bemehetsz. Behajtani tilos tábla: Ezzel a táblával egyirányú utcánál találkozhatsz az utca azon a végén, ahonnan tilos a forgalommal szemben behajtanod (kerékpárral is!). Kivéve, ha a kerékpárt jelző kiegészítő tábla ezt megengedi. 5
Buszsáv: Buszsávban csak ott szabad kerékpározni, ahol azt tábla megengedi. Lehetőleg kerüld el a többsávos utakat, mert a levegőszennyezettség miatt egyébként sem egészséges ilyen helyeken biciklizned.
Még néhány tiltó szabály, amit érdemes ismerned: Kerékpáron ülve nem szabad állatot vezetni, vagy kerékpárt más járművel vontatni. Tilos elengedett kormánnyal kerékpározni. Csak olyan csomagot szállíts, ami a kormányzást nem akadályozza. Gyerekek utast nem szállíthatnak a kerékpáron, még gyerekülésben sem! Csomagtartón utast szállítani veszélyes is, mert nagyobb távolság alatt tudsz megállni, és az utasod lába beakadhat a kerékpár küllői közé - ez pedig bukáshoz vezet. Menet közben soha ne hallgass zenét - ez még a profi bringásoknak is életveszélyes. A fülhallgató elnyomja a külső zajokat, és nem hallod meg a közeledő járműveket.
Elsőbbségi szabályok Az elsőbbségi szabályok határozzák meg, hogy egy útkereszteződésben ki mehet, és kinek kell megállnia (azaz elsőbbséget adnia). Ha nincs kerékpárút, és biciklivel az úttesten haladsz, ezek a szabályok rád is vonatkoznak. Azért is érdemes ismerni őket, mert az autósok ezek szerint a szabályok szerint közlekednek. A kereszteződésen való áthaladást az alábbiak szabályozzák: 1. A gyalogosoknak mindig elsőbbségük van a zebrán és a kanyarodó járművekkel szemben. Kanyarodó járművel akkor is elsőbbséget kell 6
adni a gyalogosoknak, ha nincs felfestve zebra a kereszteződésben. Ha kerékpárral zebrát keresztezel, neked is meg kell adnod a gyalogosoknak az elsőbbséget! Vigyázat: a kanyarodó járművezetők gyakran nem figyelnek a kerékpárúton közlekedő biciklisekre. Ezért minden ilyen kereszteződésben készülj fel a megállásra! 2. Rendőr jelzései Ha a kereszteződésben rendőr irányítja a forgalmat, akkor az ő jelzéseit kell követni. Állj meg és figyeld rendőr karjelzéseit, és az arcát is! A rendőr nem csak a karjával, hanem más jelekkel, például a fejével intve is segít neked átkelni az úton. 3. Forgalmi jelzőlámpák A lámpák jelzései egyértelműek: • Ha piros a lámpa, meg kell állni! • Ha a lámpán zöld nyíl látszik, akkor a nyíl irányába szabad az út. Amire nagyon oda kell figyelned az ilyen kereszteződésben: • Ha a lámpán zöld kört („tele-zöld”) látsz, akkor balra kanyarodva elsőbbséget kell adnod a szemből érkezőknek. • Ha kerékpárúton vagy kerékpársávon van a kerékpárosok részére külön lámpa, akkor annak a jelzéseit figyeld. • Jó tudni, hogy a háromszínű (piros – sárga - zöld) kerékpáros lámpa a kereszteződés előtt, a kétszínű (piros-zöld gyalogos-kerékpáros) lámpa a kereszteződés túloldalán található! Figyelj erre, mert nagyobb kereszteződésekben több lámpa is található egymás után, és tudnod kell, hogy melyik lámpa vonatkozik rád.
4. Elsőbbségadást szabályozó táblák Elsőbbségadás tábla (csúcsára állított Macisajt tábla): Ha ilyen táblához érkezel, le kell lassítanod, és elsőbbséget kell adnod a jobbról vagy balról jövő forgalomnak. Stoptábla: Ennél a táblánál minden esetben meg kell állnod, és elsőbbséget kell adnod a jobbról vagy balról érkező járműveknek. Főútvonal: Ha ilyen táblákat látsz az út mentén, akkor főútvonalon biciklizel, és a keresztező utcákon közlekedők neked adnak elsőbbséget. A gyakorlatban azonban az autósok nem mindig adják meg az elsőbbséget a kerékpárosoknak (például mert nem veszik észre őket). Ezért főútvonalon is feltétlenül készülj fel a megállásra. Teremts „szemkontaktust” az utadat keresztező autó vezetőjével (nézz a vezető szemébe!), és győződj meg arról, hogy megadja az elsőbbséget. 5. Jobbkéz-szabály Ha nem látsz se lámpát, se táblát, akkor egyenrangú útkereszteződéshez érkeztél. Itt a jobbkéz-szabály határozza meg, hogy kinek van elsőbbsége. Vagyis a jobb kezed felől érkezőnek elsőbbsége van veled szemben, el kell hogy engedd! Neked pedig elsőbbséged van a balról jövővel szemben. Ebben az esetben is fontos, hogy meggyőződj róla (a már említett szemkontaktus felvételével), hogy a másik jármű vezetőjétől meg is kapod az elsőbbséget, hiszen nem mindenki tartja be a szabályokat és te vagy a sérülékenyebb egy esetleges ütközés során.
Az autók „holttere” Ha biciklizel, mindent látsz, ami előtted vagy melletted történik. Ha arra vagy kíváncsi, hogy mi jön mögötted, akkor a fejedet elfordítva hátranézhetsz. Hiába vannak azonban tükrökkel felszerelve, az autók közvetlen közelében vannak olyan területek, amiket a sofőr nem láthat (ezeket nevezik „holttérnek”). Ez főleg a nagyobb buszok, kamionok esetében veszélyes - például akkor, amikor közvetlenül egy teherautó vezetőfülkéje elé vagy mellé gurulsz egy kereszteződésben. Ilyenkor különösen hasznos lehet az udvarias közlekedés: engedd előre az autót, mert ezzel felhívod magadra a figyelmet, és egyben megelőzöl egy balesetveszélyes szituációt. Gyakran történik olyan biciklis baleset, hogy a jobbra kanyarodó autók és az egyenesen haladó biciklisek összeütköznek, mert a sofőr nem látja kocsija mellett haladó kerékpárost. Jól jegyezd meg: Ha te nem látod az autó vezetőjét, ő sem lát téged!
Kanyarodási szabályok Mint minden járművezetőnek, a kerékpárosnak is jeleznie kell minden irányváltoztatási szándékát. Balra kanyarodás előtt a bal kezeddel, jobbra kanyarodás előtt pedig a jobb kezeddel jelezz! Így a többi járművezető is megismeri a szándékaidat, és ez egyben azt is jelzi, hogy felelősségteljes kerékpáros vagy, aki ismeri a KRESZ szabályait, és be is tartja azokat. Fontos tudnod, hogy lakott területen kívül csak úgy kanyarodhatsz balra, hogy a kerékpárról leszállsz és áttolod a kerékpárt az útesten. Ha bizonytalan vagy, akkor lakott területen belül is közlekedj így. 7
Tudod, hogy mi a „látótávolság”? Az általad belátható útszakasz hossza. Ez több mindentől függ: • A kanyartól: hegyi szerpentinen csak a következő kanyarig látsz el • A napszaktól: este vagy szürkületben jelentősen lecsökken a látótávolság • Az időjárási viszonyoktól: esőben, ködben alig látszódnak azok a dolgok, amik száraz, tiszta időben jól láthatóak. • A fenti dolgok halmozódhatnak: sötétben, esőben az autóvezetők szinte csak a kocsi elejét látják.
Tudod, hogy mi a „féktávolság”? Amikor észreveszel egy akadályt az úttesten, elkezdesz fékezni, és megállsz. Az akadály észlelésétől a megállásig megtett utat nevezzük „féktávolságnak”. Ez is több dologtól függ: • Sebességtől. Kétszer akkora sebességnél négyszeresére nő a fékút! • A fékek állapotától - Biztosan jól fog a féked? Mikor ellenőrizted?! • Az útburkolattól: földúton lényegesen hos�szabb a fékút, mint aszfalton. • Időjárási viszonyoktól. Vizes, vagy jeges úton a féktávolság sokszorosára nő! • Az út lejtésétől. Lejtőn lefelé megnő a féktávolság. • A vezető figyelmétől, vagyis a „reakcióidejétől”. Ez az az idő, amit a bicikliddel az akadály észlelésétől a fékezés kezdetéig megteszel. Ha fáradt vagy, akkor ez az idő megnőhet - készülj arra, hogy ezért egy hosszú túra végén nagyobb veszélynek vagy kitéve, mint közvetlenül indulás után. A fáradtságtól eltompul a figyelmed. 8
Fontos, hogy mindig látszódj! Kerékpározáshoz viselj mindig élénk színű ruházatot (sötétben és szürkületben láthatósági mellényt). Egy 80 km/órával haladó autó féktávolsága akár 100 méter is lehet. Ha tehát kevesebb, mint 100 méteren belül vesz észre a vezető, akkor komoly veszélynek vagy kitéve! A kerékpárboltokban kapható lámpák, villogók 150 méterről is látszódnak. Folyamatos fényt adó lámpát szerelj a bringádra. Az első világítás ugyanolyan fontos, mint a hátsó, mert az úttesten szemből is látszódnod kell – például a kereszteződésekben. Keskeny kerékpárúton haladva a többi kerékpárosra is tekintettel vagy akkor, ha bekapcsolod az első lámpádat is.
Világíts! Világos? Túl egyértelmű? Igen, az. És mégis sokan bicikliznek lámpa nélkül még este is! A biztonságos közlekedés alapfeltétele, hogy jól lássanak téged. Felvenni egy láthatósági mellényt, és akár nappal is bekapcsolt villogóval járni kevésbé ciki, mint gipszelt lábbal bicegni.
Kerüld a forgalmas utakat! Ott, ahol nincs kerékpárút, érdemes olyan az utcákat választani, amelyeken kevesebb autó halad. Ha nincs kerékpárút, a kerékpárosoknak is joguk van az úttesten közlekedni, de egy baleset után ez gyenge vigasz. A kerékpárúton számítanod kell arra, hogy szinte minden egyes kereszteződésnél meg kell állnod, és mindenkinek elsőbbséget kell adnod, mert az autósok többsége nem figyel a kerékpárúton haladókra.
Ne bízz abban, hogy mások észrevesznek Hasznos úgy közlekedned, hogy akkor se legyél veszélyben, ha az autósok nem látnak.
Persze nem akarsz láthatatlan lenni, csak vannak olyan helyzetek, amikor érdemes e szerint cselekedned: például jól láthatóan kell jelezned a balra kanyarodást, de mégis jobb inkább olyan helyen vagy időben balra fordulnod, amikor nincs mögötted autó. Természetesen azt akarod, hogy lássanak, és tegyél meg mindent, hogy segítsd őket ebben. Ezért hordj láthatósági mellényt és villogót.
Tarts távolságot az útpadkától Tarts biztonságos távolságot az út szélétől vagy parkoló autóktól. Ez lehetőséget ad arra, hogy hirtelen irányváltoztatás nélkül kerüld ki a csatornafedőket, úthibákat, és ne menj neki egy váratlanul kinyíló ajtónak. Az autósok számára fontos, hogy kiszámítható legyen a mozgásod, kerüld a hirtelen kormánymozdulatokat. Ha már kerékpárral rendelkezel és használod is a mindennapokban vagy akár csak alkalmanként, fontos, hogy jó „gazdája” legyél. Mint minden eszközünk a kerékpár is meghálálja az odafigyelést a rendszeres karbantartást. Így mindig biztos lehetsz benne, ha ráülsz, eléred a kiszemelt úti célt és nem fog cserbenhagyni útközben egy váratlan meghibásodás miatt.
Kerékpárok karbantartása - gumiragasztás Kerékpározás közben bármikor kerülhetsz olyan helyzetbe, hogy defektet kap valamelyik kereked. Ez megtörténhet aszfaltozott úton éppúgy, mint földúton. Bárhol beleszaladhatsz egy üvegszilánkba, tüskébe. Ezért fontos, hogy mindig legyen nálad pumpa, gumiragasztó ( jó, ha van tartalék belső gu-
mid is) és gumileszedő szerszám. Még akkor is vidd magaddal ezeket, ha egymagad nem tudod megjavítani a defektet. Hozzáértő segítséget könnyebben találsz a túra útvonalán, mint tartalék gumit az út menti árokban. A gumiragasztáshoz a következőkre lesz szükséged (kerékpárboltokban beszerezhetők): • 15-ös villáskulcs a kerék kiszedéséhez (ha gyorszáras kerekünk van, nem kell) • gumileszedő • ragasztó, folt • pumpa
A gumiragasztás menete: 1. Szereld ki a defektes kereket (15-ös villáskulccsal vagy gyorszárral). 2. A gumileszedő segítségével fejtsd le a külsőt a felniről. 3. Szedd ki a belsőt, és keresd meg a lyukat (ha felfújod, a sziszegő hang segít) 4. Tisztítsd meg a lyuk környékét csiszolóvászonnal. Kenj a belsőre a lyuk köré egy kis ragasztót. Hagyd 5-10 percig száradni. Amíg a ragasztó szárad, nézd meg a külső gumit, hogy nem maradt-e benne a szilánk vagy tüske. 5. Simítsd rá a foltot a belsőre. Nyomd rá erősen. 6. Helyezd vissza a belsőt, majd a külsőt is. 7. Pumpáld fel a gumit (mtb gumikba 3-3,5 bar-t kell fújni, az országúti gumikba 6-8 bar-t). A kerékpárodat évente legalább egyszer vidd el szakemberhez, aki átvizsgálja. Érdemes megjavítani, mert a kisebb hibákból újabb és nagyobb hibák lesznek, amik végül sokkal többe kerülnek. 9
Milyen a jó bicikli? Milyen kerékpárt vegyél? Ha körülnézel, azt látod, hogy kerékpárt lehet kapni tizenötezer, ötvenezer, százezer forintért is. Vajon mi a különbség ezek között? Miért vegyük meg a drágább kerékpárt, ha van olcsóbban is? Miért menjünk szaküzletbe kerékpárt vásárolni? Az, hogy valami olcsó, nem jelenti azt, hogy jó is. Sőt! Az olcsó kerékpárok általában silány minőségűek, gyenge anyagokból készülnek. Amikor a szüleiddel megvesztek egy ilyen kerékpárt, nem csak azt kockáztatjátok, hogy kellemes élmények helyett az út szélén leszel kénytelen a zörgő-csörgő kerékpárodat tolni... Ha a féked nem fog megfelelően, vagy más hiba jelentkezik, még a testi épséged is veszélybe kerülhet. Ezért érdemes megvárni, amíg egy kicsit több pénz összegyűlik a biciklire, és ekkor vegyetek egy jobb minőségű bringát.
Mire kell figyelned a kerékpár kiválasztásakor? • Először is ki kell találnod, hogy mire szeretnéd használni a biciklit. Más kerékpárt kell választanod, ha túrázni szeretnél, ha terepen fogsz sportolni, vagy csak el akarsz gurulni vele az iskoláig. A legnépszerűbb kerékpárfajták: túra, mountain bike, városi és versenykerékpár. • Megfelelő méretű kerékpárt válassz: a túl kicsi vagy túl nagy kerékpár amellett, hogy kényelmetlen, balesetveszélyes is. • A kerékpár legyen felszerelve a kötelező felszerelésekkel. Ezeket már a kiadvány elején részleteztük a kötelező felszerelések címszó alatt.
Fejvédő A kerékpár megfelelő felszerelésén kívül más10
ra is szükséged van, hogy biztonságban kerekezhess. Egy bukósisak súlyos fejsérülésektől óvhat meg minket. A jó fejvédő jellemzői: • illeszkedik viselője fejméretéhez, fejformájához • egyaránt védenie kell a halántékot, a tarkót, illetve a homlokot • vastag belső borítása van – legtöbbször hungarocellből • vékony, de kemény külső borítása van • szellőzőnyílásokkal rendelkezik – lehetőleg hálóval borítva így véd a rovarok ellen • kényelmesen tudod benne mozgatni a fejedet minden irányba • csatja egy kézzel is könnyedén nyitható
A szelektív hulladékgyűjtés és ami mögötte van
A következő néhány oldalon összefoglaltuk a hulladékokkal és a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos legfontosabb ismereteket, tudnivalókat, azért hogy jobban megértsd miért fontos odafigyelnünk a hulladékok megfelelő kezelésére, de még inkább a hulladék keletkezésének megelőzésére.
A kerékpározás kedvező élettani hatásai
A „hulladékprobléma”
Minden gyereknek, így neked is legalább napi 1 óra mozgásra lenne szükséged egészséged megőrzése érdekében. A sétálás, vagy kerékpározás kiváló segítséget nyújthatnak ebben! Te mozogsz ennyit naponta? A túlsúly komoly betegségek okozója lehet (cukorbetegség, hátfájdalmak, ízületi problémák). A legegyszerűbben úgy tudod elérni a megfelelő testsúlyt, hogy sokat mozogsz, sportolsz. Az elhízott emberek a cukorbetegségre is hajlamosabbak, ezért is fontos a rendszeres mozgás. Így csökkentheted a betegségek kialakulásának esélyét. Sokat tehetsz azért is, hogy erősebbek legyenek a csontjaid - olyan egészen egyszerű gyakorlatokkal, mint például sétálás, futás, kerékpározás. Akik sportolnak, rendszeresen kerékpároznak, azoknak egészségesebb a szívük. Viszont akik a tv, számítógép előtt töltik a szabadidejüket, felnőtt korukban majdnem kétszer akkora eséllyel kapnak szívinfarktust.
Amikor a hulladékkal kapcsolatos problémákkal foglalkozunk, érdemes először egy pillantást vetni a természetre! A természet (azaz a növény- és állatvilág) nem termel felesleges anyagokat, minden egy körforgás része. Például ami egy állat számára már nem hasznosítható anyag, azt egy másik faj, vagy akár egy növény felhasználja. Ha pedig valami már semmilyen élőlény számára sem hasznosítható, az alkotóelemire bomlik és így kerül vissza a körforgás elejére. A természet tehát nem ismeri azt a problémát, hogy valami fölöslegessé válik. Ezzel szemben mi emberek nagyon is sok olyan dolgot állítunk elő, amely idővel feleslegessé válik és kidobjuk. Kidobjuk, mert abban a formában nem tudjuk tovább használni, vagy elfogyasztani. De mi történik azokkal a dolgokkal, amiket a kukánkba dobunk? Magyarországon egy ember évente átlagosan majdnem fél tonna (500 kg) lakos-
sági hulladékot termel és csak hazánkban összesen több, mint 9 millióan élünk! Mi történik ezzel a rengeteg hulladékkal, ami látszólag már semmire nem jó? A használhatatlanná vagy szükségtelenné vált dolgokat az ember többnyire visszajuttatja a természeti környezetbe, ahol azok gyakran káros szennyeződéseket okoznak. A problémák elsődleges forrása a helytelen hulladék elhelyezés és kezelés. A nem megfelelően kezelt hulladék számos módon képes károsítani a környezetet és az embert: a környezeti elemek szennyezését, minőségüknek romlását okozhatja, fertőzésveszéllyel jár, a táplálékláncba kerülve végül magát az embert is károsíthatja, és persze azt se felejtsük el milyen szörnyű látványt nyújt egy szemetes környék. Az emberek által megtermelt szemét legnagyobb része hulladékégetőbe (ez az ún. energetikai hasznosítás) vagy hulladéklerakóra kerül. Nagyon sokáig úgy tűnt, hogy a hulladékok kezelésének ez a két módszere megfelelő és semmi gondot nem okoz. Ám gondolj csak bele, milyen hatásai lehetnek a hulladékok elégetésének és lerakásának (deponálásának)! Az égetéssel káros anyagok kerülhetnek a levegőbe, ráadásul gyakran szörnyű bűzzel jár a folyamat. A hulladéklerakók nem megfelelő kialakítása esetén könnyen a talajba, a vizekbe jutnak a természetre káros anyagok. Emellett felmerül a kérdés, vajon az évek során mi lesz pontosan azzal a rengeteg szeméttel, amit lerakunk valahol? Tény, hogy egyre több hulladék keletkezik az emberi tevékenységek nyomán, aminek lerakásához egyre több helyre van szükség. Ijesztő belegondolni, hova juthatunk, ha ez a folyamat tovább folytatódik. 11
Mindezek mellett a hulladék elégetésével és lerakásával a legnagyobb gond az, hogy a hulladék semmilyen része nem hasznosul tovább. Biztos, hogy minden, ami számunkra már felesleges és használhatatlan, mások számára is az? Vajon jó megoldás-e a látszólag használhatatlan dolgokat egyszerűen a kukába dobni, miközben talán bizonyos részei még használhatóak? Annyi biztos, hogy ez egyszerű, ámde nagyon felelőtlen megoldás. Az úgynevezett hulladékpiramis egyrészt azt hivatott szemléltetni, hogy mi minden közül választhatunk, ha valami számunkra haszontalanná válik. Korántsem biztos, hogy azt el kell égetni vagy örökre egy lerakóra helyezni, hiszen lehet, hogy az anyag, amiből készült még alapanyaga lehet egy új tárgynak. Gondoltátok például, hogy a műanyag flakonokból (PET-palackokból) pulóvereket gyártanak? A kiolvasott újságból pedig újra használható papírt állítanak elő, és így tovább. Ezt nevezzük újrahasznosításnak. Az újrahasznosítás folyamata azonban energiát, időt, pénzt igényel, ezért még ennél is jobb megoldás, ha eszünkbe jut, hogy, ami számunkra szükségtelen, más számára még hasznos és értékes lehet. Ezért amikor kinövünk vagy megununk egy-egy ruhadarabot, ne a kukába dobjuk, hiszen más lehet, hogy örömmel felvenné még. Ugyanígy a megunt játékok egy kevésbé szerencsés gyerek számára igazi kincset jelenthetnek. Ez az úgynevezett újrahasználat. Újrahasználat az is, ha egy kiürült palackot többször újratöltesz például csapvízzel, ahelyett, hogy egyből a kukába dobod és újat veszel helyette. 12
Talán ki is találtad már, hogy a legeslegjobb megoldás mégis az, ha igyekszünk elkerülni a hulladék megtermelését. Ez nehéz feladatnak tűnik, és valóban az is, mert sok odafigyelést és néha lemondást igényel. Hiszen a hulladékkeletkezést például azzal tudjuk megakadályozni, ha nem vásárolunk olyan dolgokat, melyekre nincs igazán szükségünk. Ezért nagyon fontos, hogy mindig felkészülten menjünk vásárolni, ne vegyünk meg valamit csak azért, mert abban a pillanatban megtetszik, vagy mert épp le van árazva, ha korábban nem is merült fel bennünk, hogy szükségünk van rá. Ha megfigyeled, hogy otthon általában Ti mit dobtok ki a kukába, láthatod hogy a hulladékok jelentős része származik a csomagolóanyagokból (az üdítős palackok, az élelmiszerek csomagolásai, a játékok csomagolásai, stb). Érdemes megfigyelni azt is, hogy a csomagolóanyagok sok esetben csupán azt a célt szolgálják, hogy felhívják a vásárlók figyelmét, s egyáltalán nem nélkülözhetetlenek. Ezért arra is érdemes odafigyelni vásárláskor, hogy az adott termék, amit megveszel mennyire van becsomagolva, s vajon nincs-e belőle olyan, ami kevesebb csomagolóanyagba van rejtve. A fent látható hulladékpiramis legfontosabb üzenete, hogy akkor járunk el a legfelelősebben, ha megelőzzük a hulladékok keletkezését, azaz odafigyelünk, hogy minél kevesebb szemetet termeljünk. Szintén helyesen járunk el, ha a látszólag hulladékká vált tárgyakat változatlan formában újra használjuk, vagy valaki másnak továbbadjuk, aki még használni tudja. A feleslegessé vált dolgok anyagának újrahasznosítása
ezek után következik a felelősen gondolkodók rangsorában. A piramis alján található két hulladékkezelési módszert pedig csak abban az esetben vegyük igénybe, ha az előző három semmiképp nem megoldható.
Mi az a szelektív hulladékgyűjtés és miért jó? A szelektív hulladékgyűjtésről biztosan sokat hallottál már, s tudod, hogy ez a fogalom a hulladékok fajtánként különválogatását és gyűjtését jelenti. De hogy kapcsolódik ez a fogalom az eddig leírtakhoz? Az előbbiekben bemutatott hulladékkezelési megoldások közül az újrahasznosítás az, ami a szelektív hulladékgyűjtést ilyen sokat emlegetett témává teszi. Ahhoz, hogy a hulladékok anyagából (pl. papír, műanyag, üveg, fém) újra hasznos tárgyakat gyártsanak, szükséges, hogy a hulladékokat szétválogassuk és anyaguk szerint külön edényekben gyűjtsük. Azzal, ha otthon mindenki kicsit odafigyelve külön szemetesben gyűjti az egyes hulladék-
fajtákat, megakadályozza, hogy azok kárba vesszenek, s egy városszéli lerakóra vagy hulladékégetőbe kerüljenek.
Mit és hogyan gyűjtsünk szelektíven? A szelektív hulladékgyűjtésnek több fajtája is létezik (gyűjtőszigetes, házhoz menő, stb.), s ez településenként változhat. A budapesti lakosok leggyakrabban szelektív hulladékgyűjtő szigeteken tudják elhelyezni a külön gyűjtött hulladékot. Emellett azonban egyre több társasházban is találkozhatunk már a színes szelektív kukákkal. A legtöbb hulladékgyűjtő szigeten az alábbi hulladékfajták elhelyezésére van lehetőség: • papír – kék színű konténerben • műanyag – sárga színű konténerben • fémdoboz – szürke színű konténerben • fehér üveg – fehér színű konténerben • színes üveg – zöld színű konténerben A hulladékok tehát az anyagok szerint kell szétválogatni, mert így tudják könnyen újrahasznosítani azokat. Sok helyen a műanyagot és a fémet már egy konténerben lehet gyűjte-
Forrás: http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/hulladek/hulladekhierarchia/
13
ni, erről a konténereken elhelyezett információs anyagok tájékozatnak. Ne tévesszen meg, ha azt látod, hogy ezeket a színes kukákat egy autóba ürítik! Ez nem jelenti azt, hogy feleslegesen válogattad külön a hulladékot! Egyrészt azért is lehet, mert sok kukás autó belül több részre van osztva, így amíg kívülről úgy tűnik, hogy a beleöntött szemét egy helyre megy, valójában külön tárolóba ömlik. Másrészt azért a valóságban a szelektálás nem működik tökéletesen. Mindig előfordul, hogy valaki nem a megfelelő helyre dob valamit. A szelektív szemetet begyűjtő vállalat ezért még az általunk különválogatott hulladékot is újra átnézi és válogatja. Ez azonban már sokkal egyszerűbb és olcsóbb, mintha a teljesen egybeöntött - pl. élelmiszert, veszélyes hulladékot is tartalmazó - egyveleget kellene válogatni. Az otthoni szelektálás tehát mindenképpen hasznos és fontos dolog!
Veszélyes hulladékok Bizonyos feleslegessé vált dolgokat különleges odafigyeléssel kell kezelnünk, mert azok a környezetre (az élővilágra) és az emberre ártalmas anyagokat tartalmaznak. Ezek az ún. veszélyes hulladékok. Ilyen például az elem, az akkumulátor, a használt sütőolaj, az elektronikai hulladék (pl. számítógép, CD lejátszó), a használhatatlan háztartási gép, kiégett izzó, fáradt olaj (gépjárműből), festék és mindenfajta gyógyszer. Ezeket a hulladékokat ún. hulladék udvarokban lehet leadni, illetve bizonyos fajtákat már nagyobb üzletekben kihelyezett erre a célra szolgáló hulladékgyűjtőbe lehet bedobni. Elemgyűjtő konténerek például már kisebb boltokban és közintézményekben például az iskolákban is 14
találhatsz. Ezek általában zöld vagy zöld és sárga színűek. A legfontosabb, hogy a veszélyes hulladékokat soha nem dobd ki otthon a kukába és soha ne öntsd a WC-be, mert súlyos károkat okozhatnak a természetben!
A komposztálás Az utolsó fogalom, mellyel a hulladékkezelés témáján belül fontos megismerkedni: a komposztálás. A komposztálás a legősibb hulladék-újrahasznosító eljárás, amely során a szerves hulladékból olyan anyagot állítunk elő, amely alkalmas a talaj termőképességének javítására. A szerves hulladékok leegyszerűsítve azok az anyagok, amelyeket valamilyen élőlényből állítottak elő. Tehát ilyen például a kidobott gyümölcs, zöldség, és általában az élelmiszermaradék, vagy a levágott fű is. A komposztálás egy hosszabb folyamat, amelyet meghatározott technikával kell végigcsinálni, ám a kertes házakban lakók kis segítséggel maguk is előállíthatnak komposztot. A komposztálás egyrészt azért hasznos, mert a komposzttal lehet a kertet trágyázni, vagyis a talaj minőségét javítani, azért hogy több és jobb minőségű növényt tudjunk termeszteni. Másrészt fontos szempont, hogy a komposztba kerülő szerves hulladék újra hasznos anyaggá válik, vagyis nem kerül hulladékégetőbe vagy lerakóra. Reméljük hasznos volt számodra ez a rövid ismeretterjesztő anyag. Talán kicsit sikerült megszerettetni veled a biztonságos kerékpározást és érted már miért fontos odafigyelnünk arra, mennyi hulladékot termelünk és mit kezdünk azzal. A jövőben kívánunk biztonságos közlekedést, sok kerékpáros élményt és gondos hulladékszelektálást!
Az Együtt Európáért Alapítvány hazánk sikeres európai uniós tagságának, valamint a fejlett tagállamokhoz való társadalmi és gazdasági felzárkózásának elősegítésére törekszik. Ezért céljaink közé tartozik a természet- és környezetvédelem; a tudatos élet szemléletének terjesztése; a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése; a hátrányos helyzetűek segítése; az oktató- és a nevelőmunkához kapcsolható infrastrukturális tervezésekben való részvétel; a közösség-és egészségfejlesztések, szoros összefüggésben az önkéntesség népszerűsítésével és elterjesztésével. Az Együtt a fenntartható életmódért című projekt célja a környezetbarát, fenntartható viselkedésminták ösztönzése a lakosság, ezen belül is leginkább a fiatal generáció körében. Ezért is buzdítunk most biciklizésre! Céljainkról, tevékenységeinkről többet megtudhattok a www.egyutteuropaert.eu honlapon. Hamarosan találkozhattok és játszhattok velünk a Facebook-on is. Addig is Bringázz a suliba!
