A TARTALOMBÓL HASZNOS HELYEK:

2010. JÚLIUS BEMUTATKOZÓ SZÁM

Az EÖTVÖS KÁROLY MEGYEI KÖNYVTÁR ÉS KÖZMŐVELİDÉSI INTÉZET

KÖZMŐVELİDÉSI HÍRLEVELE A TARTALOMBÓL - KÖSZÖNTİ - BEMUTATKOZÁS - VISSZAPILLANTÓ - FALURÓL FALURA - TENGERTÁNC - ÉNEKLÓ IFJÚSÁG REGIONÁLIS KÓRUSTALÁLKOZÓ - ELİRETEKINTİ KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI KÉPZİMŐVÉSZETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS - AJÁNLÓ -

GYERKİC PROGRAM G. FURULYÁS KATALIN: ÜNNEP A FALUBAN

KÖSZÖNTİ

Tervezett rovatok:

Tisztelt Olvasó! Kedves Kollégák! 2010. március 1-jével volt intézményünk új néven, új helyen, új szervezettel új szakmai életet kezdett. A Veszprém Megyei Közgyőlés döntése értelmében megszőntette a Veszprém Megyei Közmővelıdési Intézetet, és a megyei közmővelıdési feladatellátást beolvasztotta a megyei könyvtárba, így Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közmővelıdési Intézet néven mőködik tovább. Fı tevékenységünk a szakmai tanácsadás lett, elsısorban ezen a téren nyújtunk területi szakmai szolgáltatásokat. Errıl bıvebben a BEMUTATKOZÁS rovatban olvashatnak. Immár új formában, de a régi, megszokott és az olvasók által megszeretett HónaPosta címmel induló hírlevelünk bemutatkozó számában szándékaink szerint ellátjuk Önöket az intézményt illetı legfrissebb tudnivalókkal. Tájékoztatást adunk a közmővelıdés aktualitásairól, pályázatokról, felhívásról, mővészeti bemutatókról és azok eredményeirıl, továbbá kiadványunkon keresztül innovatív intézményeket, szervezeteket, közösségeket, „jó példákat” is megismerhetnek. Késıbbi számainkban szívesen közzé tesszük híreiket, a szakmát érintı írásaikat.

- MŐHELY - szakmai tanulmányok, elemzések, konferenciák kivonata, interjúk - FIGYELİ – friss hírek, információk aktuális változásokról - VISSZAPILLANTÓ – tudósítások az elmúlt idıszak eseményeirıl, sikeres projektekrıl - ELİRETEKINTİ – pályázatok, megyei és régiós bemutatók, kiállítások, képzések felhívásai - KÖZKINCSEINK – tudósítások a kistérségek, ill. a Közkincs Kerekasztalok munkájáról - AJÁNLÓ – a szakmai kiadványok, könyvek, értékes, színvonalas produkciók ajánlása - ÉRTÉKTEREMTİK – egyéni alkotók, mővészeti közösségek, intézmények, civil szervezetek ismertetıje Számítunk érdeklıdésükre, és az átszervezés szerinti feladatok terén készségesen állunk rendelkezésükre: Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közmővelıdési Intézet Közmővelıdési és módszertani csoportjának munkatársai

HASZNOS HELYEK: www.ekmk.hu • www.vpmegye.hu • www.okm.hu • www.mmikl.hu • www.erikanet.hu • www.hagyomanyokhaza.hu • www.bmknet.hu • www.mane.hu • www.nka.hu • www.nca.hu • www.pafi.hu • www.kota.hu • www.vers.hu • www.ode.szinhaz.org • www.amart.hu • www.orokseg.hu • www.nesz.hu • www.kkdsz.hu HónaPosta – XVIII. évfolyam 1. szám ■ Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közmővelıdési Intézet Közmővelıdési Hírlevele ISSN: 1585-7417 Felelıs kiadó: Pálmann Judit, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közmővelıdési Intézet igazgatója. Cím: 8200 Veszprém, Komakút tér 3.

2

Bemutatkozás

BEMUTATKOZÁS A Közmővelıdési és módszertani csoport végzi a megyei közmővelıdési feladatellátást, immár a könyvtár épületében. A csoportban jelenleg 2 közmővelıdési munkatárs és egy könyvtáros dolgozik. A szervezeti átalakítás ellenére alaptevékenysége, feladatrendszere továbbra is változatlan maradt.

SZOLGÁLTATÁSA INK Közmővelıdési szakmai tanácsadói tevékenységet végzünk a közmővelıdési intézmények munkatársai, a helyi és kisebbségi önkormányzatok, valamint az intézményi háttértıl függetlenül dolgozó népmővelık, mővelıdésszervezık, a közmővelıdési civil szervezetek és mővészeti közösségek részére az alábbi szakterületeken: o elısegítjük a települési önkormányzatok, nemzeti és etnikai kisebbségek, a közmővelıdési szervezetek tevékenységét, o együttmőködünk az országos módszertani intézményekkel, megyei társintézményekkel, o részt veszünk megyei és térségi rendezvények szervezésében, regionális és külföldi kulturális kapcsolatokat gondozunk, o elısegítjük a megye mővészeti, népmővészeti, közmővelıdési értékeinek, sajátosságainak bemutatását országhatáron belül és kívül, o győjtjük a megyei, térségi közmővelıdési információkat, adattárat kezelünk, o elemzéseket készítünk az egyes közmővelıdési folyamatokról, elısegítjük hasznosításukat, o szakmai képzéseket, továbbképzéseket szervezünk, o segítjük a kulturálisan hátrányos helyzető és/vagy intézményhiányos kistelepüléseket, o képviseljük a közmővelıdés érdekeit és elképzeléseit a különbözı szakterületeken (turisztika, vidékfejlesztés, közigazgatás). Kiemelt területeink: Szakmai tanácsadás aktív közremőködést biztosítunk közmővelıdési rendeletek, kulturális koncepciók kidolgozásához, közmővelıdési megállapodások, SZMSZ-ek, egyéb dokumentumok elkészítéséhez  kiterjedhet a szakmai tevékenységek tervezésére és megvalósítására, a jogszabályok és feladatok értelmezésére, eljárási szabályokra, pályázatok készítésére
Szakmai elemzések készítése  statisztikai adatgyőjtés, ellenırzés, feldolgozás, megyei összesítés (Megyei Feldolgozóközpont)
Közmővelıdési adattár kezelése
Mővészeti szakértık, tanácsadók közvetítése
Közösségi mővelıdés gondozása
Képzések, szakmai fórumok, konzultációk szervezése




Munkatársaink: Sipos Tekla népmővelı, kulturális menedzser, közmővelıdési szakértı, a Közmővelıdési és módszertani csoport vezetıje [email protected] Nagy Tiborné Nyári Ágnes pedagógus, kulturális menedzser, zenei szakreferens [email protected] Pardiné Mórocz Magdolna könyvtáros, módszertani szakreferens, kulturális menedzser, könyvtári szakfelügyelı [email protected] Központi elérhetıségek Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közmővelıdési Intézet Veszprém, Komakút tér 3. Telefon: 88/560-610/ 125, 126 Fax: 88/424-011/ 105 www.ekmk.hu

3

Visszapillantó „FALURÓL FALURA” 2009-2010

A jogelıd Veszprém Megyei Közmővelıdési Intézet az elmúlt kilenc évben többször szervezett tájelıadásokat, több száz kistelepülésre juttatott el komplex programsorozatokat azzal a céllal, hogy legfontosabb örökségünk, nemzeti kultúránk bemutatásának adjon teret. E hátrányos helyzető településeket támogató kulturális programcsomaggal elsısorban a gyermek és ifjúsági réteget szólítottuk meg, olyan maradandó élményt nyújtva, amely felkelti az érdeklıdést az igényesebb mővelıdési-szórakozási lehetıségek iránt, tartalma szerint erısítve kötıdését szőkebb környezetéhez. Szerettünk volna hozzájárulni e települések programkínálatához, az ott lakók ismereteinek bıvítéséhez, alkalmat teremteni a mővészettel való élményszerő találkozáshoz. A tájmősort - a Nemzeti Kulturális Alaptól elnyert pályázati támogatásnak köszönhetıen - 32 település több ezer fıs közönsége láthatta a jelen idıszakban. A programsorozatot 2010. március 1-tıl a Veszprém Megyei Közmővelıdési Intézet jogutódja, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közmővelıdési Intézet koordinálta. A Chopin és Erkel emlékévre tekintettel nagyobb figyelmet szenteltünk a zenei népszerősítı mősorokra, zenei csemegékkel örvendeztetve meg a kistelepülések fiataljait. Továbbá teret engedtünk a népszokások megismertetésének, de kínáltunk megyetörténeti fotókiállítást is az „Ezeréves megyék” programsorozat alkalmából. A programsorozat eredményeként, a rendezvényen megéltek során a helyiek olyan élményhez juthattak, mellyel a magyar és egyetemes kultúra szeretetét, tiszteletét plántálva a diákokba növelni tudják hagyományırzı aktivitásukat, kötıdésüket településükhöz és ahhoz a tájegységhez, amely hétköznapjaikat és ünnepeiket alakítja, formálja.

„MI IS TUDUNK MUZSIKÁLNI…” Ismeretterjesztı zenei mősor Varga Károly karnaggyal A fenti címmel ismeretterjesztı zenei játék sorozatot indított a Magyar Zenei Tanács a Magyar Zeneszerzık Egyesületével és az akkor még létezı Fıvárosi Pedagógiai Intézettel karöltve, az ország városaiban, községeiben tanuló általános iskolásainak. A nyolc év óta tartó sorozat a szakminisztérium és a Bartók Rádió fıvédnökségével indult. Veszprém megye 2003 tavaszától kapcsolódott a játéksorozathoz. A megye 105 hátrányos helyzető kistelepülése közül 2010 elejéig 85 helyszínen voltak részesei a játéknak. 2009 decemberében 10 játék valósult meg (Balatoncsicsó, Tótvázsony, Halimba, Nyirád, Szentgál, Városlıd, Nemesgulács, Sümegprága, Csót, Lovászpatona).

„ AKI NEM ISMERI A MÚLTJÁT, NEM ÉRDEMLI MEG A JÖVİJÉT SEM” Zenehallgató esték M. Tóth Antal zenetörténésszel és Mártony Zsuzsanna magánénekessel A zenehallgatással egybekötött elıadássorozatban Erkel Ferencrıl, a zeneszerzırıl, az elıadómővészrıl, a karmesterrıl, a zeneakadémiai professzorról, nemzedékek tanáráról, a polihisztorról, a hazafiról tudhattak meg érdekes, talán nem mindenki számára ismert információkat. A 19. századi zenei kirándulással az volt a cél, hogy új ismeretek szerzése mellett a jó zene adta mővészi élményben legyen része a hallgatóságnak. A megértést segítı elıadások során hanglemezek segítségével és elıadómővész részvételével kíséreltük meg bensıséges kapcsolatba hozni ezzel a muzsikával azokat a zeneileg kevésbé iskolázott embereket, akik nyitottak a szépre, az igazra és készek befogadni a valódi értékeket. A 2007-ben indított zenehallgató esték sorozat 60 perces elıadása, mely minden évben az adott év zenei évfordulójához kötıdik, 2010–ig megközelítıen 60 települést érintett. Idén márciusban közel kétszázan hallgatták meg Tanár urat (Magyargencs, Pápasalamon, Bakonyjákó, Béb, Köveskál, Vilonya).

4

Visszapillantó „CHOPIN” mővek ÉRDI TAMÁS zongoramővész elıadásában A mősor szerkesztıje: É. Szabó Márta

Hazánkban, Kodály országában egyre szomorúbb a helyzet; az általános iskolákban lecsökkentek az énekórák, a közszolgálati televíziókban megszőntek a komolyzenét népszerősítı sorozatok. Érdi Tamás személyisége azért erısíthette különösen a komolyzene iránti lelkesedést, mert a gyerekeket meglepte, hogy egy vak ember mire képes, és ösztönözte ıket, hogy akkor nekik is sikerülhet hasonló eredményt elérni. A hangversenyeken a bevezetıt követıen Érdi Tamás saját maga mesélt Chopin életérıl, a mővek keletkezésének körülményeirıl, a mővekkel kapcsolatos saját érzéseirıl. 2010 februárjában Palóznak, Szıc, Csetény, Balatoncsicsó, Márkó, Noszlop, Révfülöp lakói, gyermekek és felnıttek, mintegy hétszázan hallgatták meg a világhírő zongoramővész játékát.

„VESZPRÉM MEGYE KÉPEKBEN”” a Bakony Fotóklub kiállítása Rendezte: Mátyus Károly fotómővész és fia A Bakony Fotóklub kollektívája minden évben egy, a közösség tagjai által kiválasztott témát feldolgoz, és az elkészült anyagból kiállítást rendez. Így készült el a Veszprém megyét bemutató kollekció is, mely folyamatosan kibıvült újabb és újabb képekkel. A „Bakony Fotóklub” vándorkiállítása az „Ezeréves megyék” (Veszprém, Zala, Pest és Komárom-Esztergom) ünnepségsorozat alkalmából készített munkákból állt, melyek a térség természeti és épített öröksége mellett a szokások, hagyományok, ünnepek és hétköznapok, a régi és új bemutatására vállalkoztak. 2010 márciusában Veszprém megye különbözı adottságokkal rendelkezı településein (Hegyesd, Küngös, Megyer, Zalaszegvár, Farkasgyepő) láthatták a tárlatot.

APÁRÓL FIÚRA A februárban bemutatott elıadás a téli ünnepkört lezáró farsangi szokásjátékkal kezdıdött. Az álarcos, jelmezes alakoskodás és a férfinıi ruhacserét bemutató „ál-menyasszony” mind-mind megjelent a játékban. Ezt követte a viselet- és táncrend bemutató. Kovács Norbert Cimbi kalauzolásával bejárhattuk a magyar nyelvterület egy-egy táncdialektusát Rábaköztıl a Bodrogközön, Somogyon és Szatmáron keresztül Dél-Alföldig, nem feledkezve meg az erdélyi területekig, különös tekintettel Kalotaszegre. A vajdasági Bakos Árpád moldvai, délvidéki és macedon dalokkal és hangszerekkel ismertette meg a hallgatóságot, majd közös daltanítás kezdıdött a zenekarral. A Zagyva banda is részletesen bemutatta hangszereit, melyeket a kicsik az elıadás végén kipróbálhattak, megszólaltathattak. Majd a legények gólyabálra pattanva vagy a cséphadarót pörgetve, a lánykák pörgıs szoknyákba öltözve múlatták az idıt. A mintegy másfél órás programot tánctanulás zárta, melyben ugrósokat tanítottak a táncosok, akik a megye legkiemelkedıbb táncosai, rangos szakmai elismerések birtokosai. A programban az APTE Táncegylet és az Ajka-Padragkút Táncegyüttes szólistái szerepeltek. Valamennyien a Népmővészet Ifjú Mestere, vagy az Aranysarkantyús/Aranygyöngyös táncos díjjal rendelkeznek. A programot Lovas, Somlóvásárhely, Bazsi és Tüskevár lakói, és a környékükrıl érkezı érdeklıdık nézték meg. Településenként 70-80 fı látta az elıadást.

Nagyné Nyári Ágnes Sipos Tekla

Visszapillantó

5

„Bakony-Balaton Kalendárium” népi ünnepeink ısztıl tavaszig 2009. szeptember – 2010. április Rendezı, projektgazda: Veszprém Megyei Közmővelıdési Intézet, Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közmővelıdési Intézet Együttmőködı partnerek: Lesenceistvánd Önkormányzata Nagyvázsony Önkormányzata Nagyesztergár Német Kisebbségi Önkormányzata Szıc Önkormányzata Paloznaki Civil Egyesület Sümegprága Önkormányzata Magyarpolányi Mővészeti Iskola A programsorozat során feladatunknak tekintettük, hogy a népi kultúra ırzése mellett továbbélésének, gyakorlati fenntartásának is teret engedjünk Veszprém megyében. 2009/2010-ben több településsel együtt megvalósított programok keretében ismertettük meg a megye népi ünnepeit, népszerősítettük az ezekhez főzıdı népszokásokat, az ünnepekhez kötıdı foglalatosságokat. Felkutattuk azokat a településeket, ahol ezek a szokások még fellelhetık, és alkalmasak arra, hogy kistérségenként mozgósítsuk az iskolákat a projektben való részvételre.

„Szüreti vigasságok Lesencéktıl a Balatonig” Lesenceistvánd 15. alkalommal került megrendezésre 8 község összefogásával a hagyományırzı szüreti rendezvényre, amely a mikrotérség legjelentısebb programja. Szeptember elején közös szüretre, szılıszedésre invitálták a fiatalokat, majd délután kezdıdött a program ünnepélyes megnyitóval, a térség mővészeti iskolájának kiállításával, amelyen a szürethez kapcsolódó szokások álltak középpontban. Másnap délben került sor a településenkénti felvonulásokra, majd Lesenceistvándon a központi szüreti felvonulásra. Közben a gyerekeket játszóház, a látogatókat népmővészeti vásár fogadta. A mősorfolyamban Kinizsi Táncegyüttes zárta a napot, akik nagy segítségünkre voltak a lebonyolítás során.

Szent Mihály napi „Marha (Nagy) behajtás” Nagyvázsony Nagyvázsonyban 3. alkalommal rendezték meg a Marha (Nagy) behajtást, melynek fı része az állatok beterelése, a pásztorkutyák, a gulyás és juhász feladatainak bemutatása. A szeptember végi rendezvényen a pálos romoknál megtartott misét követıen a helyi civilszerveztek, közösségek, mesterek és kulturális csoportok bemutatói, fellépései mellett kézmőves kirakodóvásár várta a sokadalom résztvevıit. A fı attrakciót azonban a fogatokkal és muzsikusokkal kísért csordabehajtás, beterelés jelentette. A vázsonyi fiatalok karikás-bemutatót tartottak, majd középkori szabadtéri népi játékokkal ismerkedhettek meg a gyerekek, de emellett külön foglalkoztató teret biztosítottunk, ahol a pásztoréletrıl hallhattak meséket, történeteket Écsi Gyöngyitıl. Este mangalicasütés, tábortőz és táncház zárta a rendezvényt. A programra a kistérség iskoláiból és Veszprémbıl is érkeztek érdeklıdık.

6

Visszapillantó Márton napi lampionos, fáklyás, lovas felvonulás Nagyesztergár

A közhiedelem úgy tartotta, „aki Márton-napon libát nem eszik, egész évben éhezni fog”. Nos, a nagyesztergári gyerekek nem fognak éhezni 2010-ben, mert a gazdag Márton-napi program mellett libavacsorát (ludaskását) is kaptak. E településen több éve kiemelt ünnep e jeles nap, minden alkalommal programba illesztenek egy-egy Márton napi szokást (tavaly Szent Márton vesszejével őzték el a betegséget). De minden évben Szent Mártonként lovon érkezik a polgármester.

Advent Szıc Nagy László költı Iszkáz környéki győjtése alapján állította össze a regölést felelevenítı szokásjátékot Kovács Norbert „Cimbi”, a Népmővészet Ifjú Mestere. Együttesével, az APTE Táncegylettel ezt mutatták be Szıcön december közepén, ahol a kisszámú gyerekcsapatot is bevonták a játékba, ezáltal továbbadva nekik a szokás elıadásának mikéntjét. Ezt követıen a lengyel Plesnioki Tánccsoport mutatta be a náluk ırzött karácsonyi hagyományokat, az ottani betlehemezést. Nem maradhatott el az ilyenkor szokásos adventi naptár- és koszorúkészítés (bár már azért otthon mindenki megcsinálta idıben a sajátját), a település karácsonyfájának feldíszítése közös programként meghitté varázsolta az estét. Az átfagyott helyiek és vendégek végül együtt vacsoráztak, énekeltek, megidézve a közelgı ünnepeket.

7

Visszapillantó Falusi disznóvágás Paloznak

A disznóölést január végén rendezte meg a Paloznaki Civil Egyesület. A falusiak alkalmazkodva a várhatóan nagyszámú városi érdeklıdık „szokásaihoz”, hajnal helyett reggelre hirdették meg a véres eseményt. A környékrıl, Veszprémbıl és Budapestrıl érkezıket pálinkával kínálták. Miközben készítették a finomságokat, a bátrabbak a hóesésben nekiindultak a Tor-Túrának, megtekintve a környék látnivalóit. Az átfagyott kirándulókat a főtött faluházban kiállítás fogadta, mely közel száz darálót tárt az érdeklıdık elé. Lehetıség volt „disznós filmek” (nem disznófilmek!) megtekintésére is. Ebédre frissen sült pecsenye került az asztalra, majd víg muzsikaszó mellett múlatta az idıt a messzirıl érkezettek sokasága. A disznótorból senki sem távozott üres kézzel, mert hurkát csomagoltak mindenkinek. Bátran vásárolhattak a városiak a finom helyi készítéső kecskesajtokból, lekvárokból is. A Paloznaki Civil Egyesület vezetıségi tagja a hatósági állatorvos, így mindenki biztonságban érezte magát, és a jogszabályoknak is megfelelt a program.

Télbúcsúztató, kiszebábú égetés Sümegprága Mátyás elıtti szombaton ismét jó hangulatú, vidám program rázta fel Sümegprága és a környék lakosságát (Bazsi, Sümeg, Tapolca) a téli begubózásból. A farsangi felvonulás a falu szélérıl indult, ahol bevárták a Sümeg felıl érkezı „Ferenc barátot”. A mókás menet utolsó útjára kísérte a telet jelképezı bábút. Így kezdıdött a farsangi „bolond lakodalom” farsangi vılegényestül, „álmenyasszonyostul”. Estére a máglya hatalmas lángcsóvái közt elégették a telet jelképezı szalmabábut, majd kezdetét vette az estig tartó mulatság. Közben farsangi fánkot kóstolhattak a vendégek, délután kézmőves foglalkozások során bıvíthették ismereteiket a gyerekek.

Húsvétolás Magyarpolány A tájházban játszóházi és kézmőves foglalkozások várták a kicsiket, ahol húsvéti maskarások várták ıket színes invitálóval. A délelıtt folyamán nem maradt el a tojásfestés különbözı technikákkal (berzselés, faragás, viaszolt minták készítése, batikolás), de ajkai üvegmőves mester irányításával, üvegfestı technikával is dolgozhattak. Bár a húsvéti sonka és tojásszentelés szertartása elmaradt, hiszen nagyszombat volt, tehát nem volt még itt az ideje, de fıtt tojással, frissen reszelt tormával mindenkit megkínáltak a helyiek.

Sipos Tekla

8

Visszapillantó

„Lehetetlen, hogy áldás ne legyen munkájukon” Kicsinyek kórusainak éneklı napja Veszprémben, Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója tiszteletére Kodály Zoltánnak a gyermekkarokról írt dolgozatának (1929) záró óhajtását választották mottóul, a veszprémi VI. Éneklı Ifjúsági kórustalálkozó keretében tartott kicsinyek kórusai éneklı napjának rendezıi. A találkozóra 2010. május 15-én a Veszprémi Pannon Egyetem aulájában került sor. A rendezı Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közmővelıdési Intézet (Pálmann Judit igazgató, Nagyné Nyári Ágnes zenei szakreferens) mindent megtett a kórustalálkozó sikeréért. Az aula zsúfolásig megtelt a mintegy 300 éneklı gyermekkel, hozzátartozóikkal, érdeklıdıkkel. Talabér Márta országgyőlési képviselı, megyei közgyőlési alelnöknek az esemény társadalmi, kultúrpolitikai jelentıségét hangsúlyozó köszöntıje után Erdélyi Ágnes karnagy vezette a közös éneklést. Ezen a résztvevık egy lengyel népdalt („Aranyosom, hogy vegyelek”), Kodály 1928-as népdal feldolgozását („A juhásznak jól van dolga”), egy német kánont („Die Geige, sie singet”), végül a Hunyadi László „Meghalt a cselszövı” kórusának alapdallamát tanulták meg, és énekelték el. A „Mit játszunk lányok?” gyermekjátékdal tanítást Ertl Pálné néptánc pedagógus vezette. Felföldi Gábor ízes versmondása (Weöres Sándor: „Az öregek”) után Kertész Gyula fotómővész jelenlétében a Kodály Zoltán életét bemutató fénykép és dokumentum győjteményt M. Tóth Antal nyitotta meg (lásd alább). A résztvevı kórusok ezután „A juhász” címő kórusmővet énekelték el Erdélyi Ágnes vezényletével. A gálakoncert elıtti köszöntıt Borbáth Erika, a Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus igazgatója mondta. Kiemelte a folytatásra méltó hagyományt, bízva abban, hogy a jövı munkájához is lesz értı szakmaiság, szükséges anyagi támogatás és támogató kultúrpolitikai akarat. A fellépı együttesek sorát az ajkai Borsos Miklós Általános Iskola Eötvös Kiskórusa nyitotta (Fábiánné Adorján Renáta vezényelt, zongorán kísért Vörös Jánosné), Szınyi Erzsébet, Kodály Zoltán és Lendvai Kamilló mőveivel. A székesfehérvári Kossuth Lajos Általános Iskola Kiskórusa Molnárné Rádl Margit vezényletével Fejér-megyei népdalcsokrot, Somorjai József kórusát, végül Kodály Zoltán és Karai József két-két mővét énekelte. Ez után a Tapolcai Általános Iskola Bárdos Lajos Intézményegysége Kicsinyek Kórusa következett Sellyeiné Cseh Ágnes vezényletével (zongorán Takácsné Németh Magdolna kísért). İk balatoni népdalcsokor után Salieri, illetve Szınyi Erzsébet és Bárdos Lajos kórusokat adtak elı. A tatabányai Kodály Zoltán Általános Iskola Kicsinyek Kórusa (vezényelt Sárközyné Pomázi Ágnes, zongorán Sándor Edit játszott) a mősorát Komárom megyei népdalokból főzött dalcsokorral kezdte, majd Farkas Ferenc és Bárdos Lajos három-három kis darabja után egy Henry Purcell kórussal fejezte be. A gálakoncertet a házigazda városból a veszprémi Simonyi Zsigmond Ének-Zenei és Testnevelési Általános Iskola Kicsinyek Kórusa zárta, amelyet Baráth Péterné vezényelt (zongorán Farsang Török Krisztina és vonósegyüttes kísért). Az énekkar Várnai Ferenc, Decsényi János, Karai József és Bogár István egy-egy kórusát szólaltatta meg. Valamennyi együttes méltán aratott nagy sikert. Kerekesné Pytel Anna, a kórustalálkozó mővészeti vezetıje értékelte az énekkarok mővészi teljesítményét. İ vezényelte Erkel Ferenc a gálakoncertet záró Himnuszának eléneklését is. A „nemzeti imádságot” a 8-10 éves dalosok többsége erre az alkalomra tanulta meg. Rövid szünet után a többszáz fıs hallgatóságnak kivételes zenei élményben volt része: a Kováts Péter által vezényelt veszprémi Dohnányi Ernı Zenemővészeti Szakközépiskola Auer szimfonikus zenekarának a koncertje következett. Az együttes május végén Magyarországot képviselte a franciaországi Belfortban a FIMU (Festival International de Musique Universitaire) Nemzetközi Zenekari Fesztiválon. Mősorukat versenyprogramjukból állították össze. A 60 fıs szimfonikus zenekar Erkel Hunyadi László nyitánya után Sibelius Finlandia szimfonikus költeményét, Bizet I. Carmen szvitjét, végül Brahms 1. (g-moll) Magyar táncát adta elı nagy sikerrel. A program szakmai nappal, Ertl Pálnénak a népi játékok szerepérıl és Kerekesné Pytel Annának az értékes kórusmővek megszerettetésének módszertanáról szóló elıadásával zárult. A kicsinyek jó hangulatú táncházát Kovács Norbert, a népmővészet ifjú mestere vezette. A rendkívül színvonalas dalos találkozó hangos és vidám gyermekricsajjal fejezıdött be. A jelenlegihez hasonló színvonalas kórustalálkozók alapján talán hihetünk abban, hogy korunkban, amelyre oly jellemzı az „erszény és a lélek” üressége, vannak még tehetséges, képzett és lelkes tanárok, karvezetık, akik munkája eredményeként – ha megkapják a nem nélkülözhetı szakmai és anyagi segítséget – új értékek születhetnek.

M. Tóth Antal

Elır etekintı

9

FELHÍVÁS ÉRDEKES ÉPÜLETEK MEGNYITÁSÁRA ÉS SÉTAÚTVONALAK SZERVEZÉSÉRE

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI 2010. SZEPTEMBER 18-19. szombat-vasárnap a „Felemelı század” programjához csatlakozva, a Szakrális Mővészetek Hete rendezvényeivel, a szellemi kulturális örökség elemeinek bemutatásával.

VÁRJUK MINDEN EDDIGI ÉS MINDEN ÚJ HELYSZÍN JELENTKEZÉSÉT. A Kulturális Örökség Napjai 2010. évi témája:

A felemelı század – A „nemzeti styl” ●● Tájékoztató a Kulturális Örökség Napjai programhoz való csatlakozásról: A program célja az, hogy a nagyközönség figyelmét ráirányítsuk országunk szellemi örökségére, az épületek értékeire, azokéra is, amelyek máskor részlegesen, idılegesen, illetve csak a társadalom egyes rétegei által látogathatók, esetleg folyamatosan zárva vannak. A hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjén megrendezett esemény során országszerte sok száz ilyen épület és helyszín kapuja nyílik meg a látogatók elıtt. A megnyitandó épületeknek, helyszíneknek nem kell feltétlenül védett (mő)emlékeknek lenniük, korukra, funkciójukra nézve sincs semmilyen követelmény, de természetesen nagyobb számú érdeklıdıt vonzanak akkor, ha sajátos esztétikai vagy jelentıs történeti értékük van. Kiemelten kezeljük a magyar szellemi kulturális örökség értékeinek bemutatását. Fontosnak érezzük továbbá a kortárs építészet, tájépítészet, a népi- és ipari emlékek kiemelkedı alkotásainak, valamint a feltárt régészeti lelıhelyek, temetık megismertetését is. A látogatás élményét fokozhatja az épületekben, helyszíneken folyó tevékenység, valamint az ott található mővészi alkotások, bútorok és eszközök, régészeti leletek, esetleg a különleges épületszerkezetek, díszes homlokzatok, védett fák, növények megismertetése is. Érdemes a helyszíneken, és a megtervezett útvonalon vezetést tartani, vezetıként pedig szakembereket vagy olyan önkénteseket bevonni, akik az adott helyet jól ismerik. Sokan vannak, akik szívesen megosztják tudásukat másokkal – például a több idıvel és tapasztalattal rendelkezı nyugdíjasok, de érdemes bevonni az újdonságokra szívesen vállalkozó fiatalokat, diákokat is. Egy épület, helyszín látogathatóságát bárki kezdeményezheti (természetesen a tulajdonos, kezelı, mőködtetı egyetértésével). A vendégek fogadása önként vállalt szolgálat, a kezdeményezıknek természetesen szabad döntésére van bízva, hogy mekkora részt tesznek ingyenesen bejárhatóvá. A Kulturális Örökség Napjai rendezvény jó alkalom arra, hogy értékeink megtekintése mellett észrevegyük azok sérülékenységét, mulandóságát és a megırzés munkájának összetettségét is, amelyhez az egész társadalom összefogására és közremőködésére szükség van. Fontos eleme ezért a mozgalomnak a helyi önkormányzatok, kulturális közösségek, a döntéshozók, a szakmai és a civil szervezetek bevonása. Az örökségi hétvége megszervezése és az eseményeken való részvétel mind a szervezık, mind a közönség számára jó alkalom a társadalmi önszervezıdés és demokrácia gyakorlatának erısítésére, a helyi értékek közös ünneplésén keresztül a közös öröm megtapasztalására.

10

Elıretekintı

Kérjük, hogy aki ezúton tudomást szerez a Kulturális Örökség Napjai rendezvényrıl, népszerősítse azt, s helyi szinten (a lakosság, a helyi önkormányzat, turisztikai iroda, mővelıdési központ, helytörténeti kör, iskola, múzeum, a szakmai és civil szervezetek bevonásával) kezdeményezze a szeptember 18-19-i események megszervezését és vegyen részt benne!

JELENTKEZÉSI LAP LETÖLTHETİ: www.oroksegnapok.hu JELENTKEZÉSI HATÁRIDİ: A jelentkezési lapot 2010. augusztus 10-ig az alábbi címre kérjük visszaküldeni: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal – Kertész Margit 1014 Budapest, Táncsics M. u. 1. Tel: 06-1-224-55-86 Fax: 06-1-224-55-81 www.oroksegnapok.hu; e-mail: [email protected] A Kulturális Örökség Napjai szervezésénél az elmúlt évek gyakorlatában kialakult szokások és az Európa Tanács javaslatai: • • • •

• •

• • • • • • • • • •

A helyszín látogatását ingyenesen kell lehetıvé tenni. Az ingyenes látogathatóság biztosításával nem ellentétes az önkéntes adományok elfogadása. Az épület megjelölésére térítésmentesen emblémás zászlót lehet igényelni (Id. jelentkezési lap). A bejáratnál és az épület környékén plakáto(ka)t javaslunk elhelyezni, amelyen fel kell tüntetni a nyitva tartás és a vezetések pontos idıpontját. A plakáton lévı üres mezıbe bármilyen további (figyelemfelkeltı, tájékoztató) anyag beilleszthetı. Érdemes az épület, helyszín bemutatására vezetırıl gondoskodni. Igen hasznos, ha a látogatók – akár a legegyszerőbb eszközökkel elkészített – írásos, esetleg rajz- vagy fotóillusztrációval ellátott információs anyagot kapnak az épületrıl. Lehetıség van az épülettel, helyszínnel kapcsolatos értékesebb kiadványok árusítására is.

A program színesítése, a családok látogatásának elısegítése érdekében érdemes egyéb eseményeket is szervezni (kiállítás, vetítés, koncert, színházi elıadás stb.). Érdemes gondolni a testvértelepülésekkel közös vagy párhuzamos programok szervezésére, sıt a nemzetközi együttmőködés lehetıségeire is felhívjuk figyelmüket. Kérjük a KÖN logóját (lásd a címoldalon, és a weblapon) valamennyi nyomtatott, illetve vizuális anyagon feltüntetni. Nagy érdeklıdésre tarthat számot tematikus útvonalak és/vagy kisebb területeket vezetéssel bemutató séták szervezése (pl. a helytörténeti körök bevonásával). Az egyébként is nyitva tartó épületek – pl. múzeumok – esetében javasoljuk, hogy a Kulturális Örökség Napjai témájához kapcsolódó különleges programot szervezzenek. Célszerő a látogatható épületek, helyszínek listáját hetekkel az örökségi hétvége elıtt, a helyi nyomtatott/elektronikus sajtóban megjelentetni, ezzel is felhívni a figyelmet az eseményre. A fiatalok, fıleg az iskolás gyerekek érdeklıdésének felkeltésére és aktív részvételére érdemes külön figyelmet fordítani. Ahol megoldható, biztosítandó a mozgáskorlátozottak közlekedési lehetısége is. Javasolt az épület, helyszín helyreállításának tervezésében és kivitelezésében részt vevı, vagy azt támogató szervezetek, magánszemélyek nevének feltüntetése. Kérjük, hogy a látogatók számáról jelentést és a helyi eseményekrıl szóló, esetleg fénykép(ek)kel illusztrált beszámolót, valamint a KÖN-nel kapcsolatos információs anyagot 2010. október 10-ig az alábbi címre eljuttatni szíveskedjenek!

11

Elır etekintı

KÉPZİMŐVÉSZETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus Mővészeti Programok Fıosztálya a Kultúrházak éjjel-nappal rendezvényhez (2010. szeptember 18-19.) kapcsolódóan képzımővészeti pályázatot ír ki nem hivatásos alkotók számára. Téma: A Budai Vigadó képzımővész szemmel (a Magyar Mővelıdési Intézet épülete: 1011 Budapest, Corvin tér 8.) A pályázatra elsısorban festészeti és grafikai mőveket várunk. Pályázaton részt vehet bárki, aki elmúlt 18 éves, nem végzett képzımővészeti vagy iparmővészeti fıiskolát/egyetemet és nem tagja a MAOE-nak. Beadható mővek száma önálló alkotásonként 3 db, a mővek maximális mérete: 100x70 cm, sorozat esetében 2 db sorozat adható be, amely szériánként maximum 3 db képbıl állhat, és méretük mővenként maximum 50x70 cm lehet. (A sorozatoknak tematikai és technikai szempontból értelmezhetınek kell lenniük!) Térplasztika esetén a mő mérete maximum 60x60x60 cm-, tömege nem lehet több 30 kg-nál. A pályamőveket kiállításra kész állapotban (keretezve, akasztóval ellátva) kell leadni. A mővek hátulján olvashatóan kötelezı feltüntetni az alábbi adatokat: alkotás címe, technikája, értéke, az alkotás éve; valamint az alkotó neve és elérhetıségei: cím, telefon, e-mail cím. leadási dátumok: 2010. szeptember 2-3. 10.00-16.00 óra között. Leadási helyszín: MMIKL Budapest, Corvin tér 8. 408-as iroda, Dóri Évánál. Regisztrációs díj: 1000,-Ft alkotónként. A regisztrációs díj befizetése kizárólag az intézmény sárga csekkjén vagy átutalással teljesíthetı. A díj befizetéséhez sárga csekk igényelhetı: Dóri Éva, MMIKL Mővészeti Programok Fıosztálya, 1011 Budapest, Corvin tér 8. tel.: 225-6033, e-mail: [email protected] A regisztráció átutalással is teljesíthetı a 10032000-01425334 számlaszámra, a közlemény rovatba kérjük a 709009 kódot beírni! A mővekbıl kiállítást rendezünk 2010. szeptember 18-20 között az MMIKL Corvin téri épületének aulájában, a Kultúrházak éjjel-nappal rendezvény keretein belül. A kiállítás megnyitó idıpontja 2010. szeptember 18. (péntek) 11.00 óra. A pályamőveket szakmai zsőri bírálja el. A zsőri fenntartja magának a jogot, hogy a sorozatokat megbontva javasoljon mőveket a tárlatra. A kiállított mővek alkotói oklevelet kapnak. A zsőri a bemutatott mővek legjobbjait tárgydíjazásban részesíti. A pályamőveket digitálisan dokumentáljuk. A pályázók pályázatukkal hozzájárulnak, hogy az MMIKL a pályamővekrıl készített digitális reprodukciókat saját, intézményi kiadványaiban illusztrációként felhasználja, a szerzıi jog ide vonatkozó szabályai szerint. További információ: Dóri Éva, MMIKL Mővészeti Programok Fıosztálya, 1011 Budapest, Corvin tér 8. tel.: 06 1 225-6033, e-mail: [email protected] Eredményes munkát kívánunk!

12

Ajánló

Gyerkıc Program Program neve

Gyerkıc Program

Cím

8175,Balatonfőzfı, Sallai utca 29.

Kapcsolattartó személy neve (akit kereshetnek a vendégek, ha információra van szükségük)

Pintér Istvánné

Telefonszám, Mobiltelefonszám Weblap címe, e-mail cím Az intézmény /szervezet/ program rövid bemutatása (milyen céllal jött létre, mikor stb.)

Az intézmény /szervezet/ program tevékenységi köre

06 88/ 586-135 06 20/523-4139 [email protected] Régi népi játékok tanítása, használata gyermekek ügyességének fejlesztése mozgáskészség fejlesztése szabadidı hasznos eltöltése szórakoztatás Játszóház vezetés, gyermekmegırzés, rendezvényszervezés (kivéve tudományos)

Programok

Majális, falunap, szüreti fesztivál, cégek családi napja, iskolai rendezvények, különbözı fesztiválok (meghívások alapján)

Árak

10.000 Ft (bruttó)/óra+ 75 Ft/km útiköltség, ezt a rendezvények szervezıivel szerzıdésben rögzítjük, így a gyermekeknek és az érdeklıdıknek a részvétel díjtalan.

Egyéb információ

Játéklehetıségek: gólyalábon járás, karikahajítás, középkori diótörı játék, mocsárjárás, dugópöckölés, hullahoppozás, hordólovaglás, rúdkitartás, körlabdázás, tekerıjáték, célba dobás, óriás malom, íz érzékelı játék, terep marokkó játék, egyéb ügyességi és sokféle türelemjáték A játék helyigénye: lehetıleg földes, füves terület A játékidı minimum 2 óra, ideálisan 3-4 óra, de vállalunk egész napos foglalkoztatást is.

Ünnep a faluban G. Furulyás Katalin: Falunapok c. könyvérıl "Ha a települések kulturális eseménynaptárjait nézzük, a községeket bemutató honlapokat böngésszük, fel kell tőnjön, milyen jelentıs helyet foglalnak el a falvaink életében a falunapok." – írja bevezetıjében a könyv szerzıje, G. Furulyás Katalin, aki aktuális, fontos és érdekes témát választott, amikor Falunapok címmel megjelentette legújabb kötetét. A könyv eredménye "Az ünneplési szokások változása, a falunapok vizsgálata" munkacímő kutatásnak, amely több szakaszban folyt a Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus Kutatási Igazgatóságán 2004 és 2009 között. A másfél oldalas tartalomjegyzék hően tükrözi a gazdag "tartalom" felépítését: az ünneplési szokások változásától, a falunap mint mőfaj, keletkezése, sikerének okán át, magának a nap/ok/nak a leírását részletesen taglaló sorok után a szervezık, szerepelık, résztvevık ismertetése, a rendezvény szimbólumrendszere is feldolgozásra kerül. Az összefoglalóban a szerzı saját életérzésére is utalva - "Egy nagyközség lakójaként, húsz év után is »gyüttmentként«, nyaranta egy nagyon pici faluban »bebíróként« ismereteket szereztem és szerzek folyamatosan »falum« életérıl, a község-közösség mővelıdési viszonyairól, lakóinak életmódjáról, az egyének, közösségek, csoportok kapcsolatrendszerérıl és e kapcsolatokat befolyásoló, alakító tényezıkrıl." – beszél a kutatásról, a könyv keletkezésérıl, említve, hogy a falunap nem elkülöníthetı a falu társadalmától, az esemény ugyanis közösségi rítus, közösségi "mőalkotás, a falunap lenyomata sok más napnak is. Nem csak egy a nagyrendezvények sorában – ezért tehát nem is a manapság olyan divatos fesztiválvilág része –, hanem önálló »mőfaj«. E mőfajt lehet szeretni, nem szeretni – a vélemények megoszlanak a kultúra világában, a közmővelıdési szakemberek körében is –, de falunapok léteznek, melyek elsısorban a saját társadalmak számára kiemelkedıen fontos eseményekké váltak, s forgatókönyveik megdöbbentıen azonos, kötött rend szerint íródnak, annak ellenére, hogy a helyszínek természetesen nem azonosak." A munka háttérérıl: …”Ez a tanulmány leíró, elemzı jellegő, nem normatív, így nem kíván rendezvényszervezı módszertani szempontokat adni. A vizsgálat során, figyelembe véve a rendelkezésre álló eszközöket, a résztvevı megfigyelés, az interjúelemzés, s a tartalomelemzés módszereit alkalmaztuk. A résztvevı megfigyelésre egy településen került sor 1996 és 2009 között. Az interjús adatfelvétel 2006-ban folyt, 20 településen (minden megyében) készült interjú a falunap szervezıivel. 2004-2009 között végeztük a települési weblapok (kb. 300 honlap) és a helyi sajtóanyagok tartalomelemzését, a szakirodalom, dokumentumok feldolgozását, a fotóanyag összeállítását.” Ebbıl is látható, hogy a karcsú kötet igen alaposan és átfogóan "gondozza" a rábízott témát. Gazdag képanyaga lefedi ezen események sokszínőségét, a szerevezık, szereplık, résztvevık érzelmeit éppúgy tükrözi, mint ahogy a kedves olvasókból is bizonyosan reakciókat, érzelmeket vált ki. S egy újabb idézet a könyvbıl: "A Körhinta címő film nyitójelenetében mindenfajta csepőrágók transzparenst visznek. Rajta a felirat: Le a burzsoá formalizmussal! Szocialista-realista esztrád-cirkusz! Mindennap két elıadás du 4 és 7 órakor. Törıcsik Mari csillogó szemmel betőzi a feliratot: Eszt-rád… – Édesapám, mi az az esztrád? – Az öreg is elnézi, szemét hunyorítva: – – A jó fene tudja...Valami újfajta ápisz ez, vagy – barnevál? Valaki megent kitanált valamit…" – (Fábri Zoltán: Körhinta) Azt hiszem, e "barnevál" mellett senki nem mehet el közömbösen. Ezt átélni kell, vagy legalább olvasni róla. A könyv jegyzeteket és irodalomjegyzéket is tartalmaz. A kiadvány ára: 1500 Ft Megrendelhetı és megvásárolható az alábbi elérhetıségeken: Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus kiadványtára Cím: 1011 Budapest, Corvin tér 8. Telefon: 06 1 225-6002 E-mail: [email protected] Honlap: www.mmikl.hu Online könyvesbolt: www.polcon.hu Forrás: www.mmikl.hu