HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM MÁRCIUS 31. Hatályos: szeptember 1-jétől

HARSÁNYI JÁNOS

SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2014. MÁRCIUS 31.

Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől

Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Harsányi János Szakközépiskolája és Szakiskolája

Pedagógiai Program

Tartalom

1. Nevelési program .................................................................................................................. 6 1.1 ISKOLÁNK ARCULATA .......................................................................................................... 7 1.1.1 Képzési profilunk .......................................................................................................... 8 1.1.2 Tárgyi és személyi feltételek......................................................................................... 8 1.1.3 Az iskola stratégiája ...................................................................................................... 9 1.2 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, TERÜLETEI ....................................................... 10 1.2.1 A nevelő-oktató munka alapelvei................................................................................ 10 1.2.1.1 Komplexitás elve.................................................................................................. 10 1.2.1.2 A pedagógus vezető szerepe ................................................................................ 10 1.2.1.3 Egyenlő bánásmód elve........................................................................................ 10 1.2.1.4 A gyermek mindenekfelett álló érdekének elve................................................... 10 1.2.1.5 Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve.................................. 11 1.2.1.6 A tapasztalatszerzés elve...................................................................................... 11 1.2.1.7 A külső hatások elve ............................................................................................ 11 1.2.1.8 A bizalom elve ..................................................................................................... 11 1.2.1.9 A következetesség és fokozatosság elve .............................................................. 11 1.2.2 A nevelő-oktató munka területei ................................................................................ 12 1.2.2.1 Az erkölcsi nevelés............................................................................................... 12 1.2.2.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ....................................................................... 12 1.2.2.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés ............................................................ 13 1.2.2.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ......................................................... 13 1.2.2.5 A családi életre nevelés ........................................................................................ 14 1.2.2.6 A testi és lelki egészségre nevelés........................................................................ 14 1.2.2.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség............................................................ 15 1.2.2.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság.................................................................. 15 1.2.2.9 Pályaorientáció ..................................................................................................... 16 1.2.2.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés .......................................................................... 16 1.2.2.11 Médiatudatosságra nevelés................................................................................. 17 1.2.2.12 A tanulás tanítása ............................................................................................... 17 1.2.2.13 Egységesség és differenciálás. Módszertani alapelvek ...................................... 18 1.2.2.14 Az eredményes tanulás segítésének elvei........................................................... 19 1.2.3 A nevelő-oktató munka értékei, céljai....................................................................... 21 1.2.4 A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai ................................................ 23 1.2.4.1 A nevelő-oktató munka feladatai ............................................................................. 23 1.2.4.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai .................................. 24 1.3 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .................... 26 1.3.1 Személyiségfejlesztési célok ....................................................................................... 27 1.4 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ................................................ 29 1.5 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ..................................................................................................... 31 1.5.1 A közösségfejlesztés célja........................................................................................... 31 1.5.2 A közösségfejlesztés szintjei, színterei (osztályon, iskolán belül, illetve iskolai kereteken kívül ..................................................................................................................... 31 1.5.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................... 35 1.5.4 Közösségi szolgálat ..................................................................................................... 36 1.5.4.1 Iskolán beüli közösségi munka területei .............................................................. 37 1.6 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI .......................................................................... 38 2


Pedagógiai Program

1.6.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai: ................................................................ 38 A pedagógus neveléssel, oktatással kapcsolatos feladatai: .............................................. 38 Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység................................................................. 38 Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek ................... 39 Az iskolai élet egyéb területeivel kapcsolatos tevékenység............................................. 39 1.6.2 Kapcsolattartás: ........................................................................................................... 39 1.6.3 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ..................................... 40 Az osztály közösségi életének figyelemmel kísérése....................................................... 40 Az osztály magatartásának, szorgalmának figyelemmel kísérése.................................... 40 A tanulmányi munka figyelemmel kísérése ..................................................................... 40 Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység................................................................. 41 Az osztályfőnöki órák tervezésével, megtartásával kapcsolatos teendők ........................ 41 Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek ................... 42 A diákönkormányzat segítése........................................................................................... 42 Kapcsolattartás ................................................................................................................. 42 1.7 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ................................................................................................. 43 1.7.1 A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának elvei:............................................ 43 1.7.1.1 Az iskolánkban előforduló leggyakoribb beilleszkedési problémák: ...................... 43 1.7.1.2 Szűrés, diagnosztizálás:............................................................................................ 43 1.7.1.3 Megoldási javaslatok:............................................................................................... 44 1.7.2 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység .................................... 44 1.7.2.1 A tehetség meghatározása: ....................................................................................... 45 1.7.2.2 A tehetséggondozás formái iskolánkban:................................................................. 45 1.8 A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ....................................................................................................... 47 1.9 A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI .............................................................................................................. 48 1.9.1 A szülői szervezet ....................................................................................................... 48 1.9.1.1 A szülői szervezettel való kapcsolattartás formája, rendje: ................................. 49 1.9.1.2 A szülői munkaközösség jóváhagyása szükséges ................................................ 49 1.9.1.3 Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei: ......................................... 49 1.9.2 A diákönkormányzat működésének támogatása, a szükséges feltételek biztosításának rendje .................................................................................................................................... 50 1.9.2.1 Diákközgyűlés...................................................................................................... 50 1.9.3 A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái:.................. 53 1.9.3.1 A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás rendje: ........... 53 1.9.3.2 A diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje .... 53 1.9.3.3 A tanulók rendszeres tájékoztatásának formái, rendje: ............................................ 54 1.9.3.4 A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái, rendje................................ 54 1.9.4 Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje.................................................................................................................... 54 1.9.5 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ................................................. 55 1.9.5.1 Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei ................................................... 55 1.9.5.2 Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek (közösségek)............................... 55 1.9.6 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ...................................................... 56 1.9.6.1 Az iskola képviselete............................................................................................ 56 1.10 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI, A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI ....................................................................... 57 3


Pedagógiai Program

1.10.1 Osztályozó vizsga...................................................................................................... 57 1.10.1.2 A vizsga lebonyolítása: ...................................................................................... 58 1.10.2 Különbözeti vizsga.................................................................................................... 58 1.10.3 Javító vizsga .............................................................................................................. 59 1.10.4 Pótló vizsga ............................................................................................................... 59 1.10.5 Szintvizsga ................................................................................................................ 59 1.10.6 Magántanulói jogviszony létesítése .......................................................................... 59 1.10.7 A szakiskolai kis vizsga és a szakközépiskolai kis érettségi vizsga ......................... 60 1.10.8 Szakmai alkalmassági vizsga .................................................................................... 60 1.11 A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI. A SZAKKÉPZŐ ISKOLA FELVÉTELRE, ÁTVÉTELRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEI ........................................................... 61 1.11.1.1 Az iskolának joga, hogy döntsön a központi felvételi vizsga megtartásáról vagy mellőzéséről. .................................................................................................................... 61 1.11.1.2 A felvételi vizsgák célja ..................................................................................... 61 1.11.1.3 Az írásbeli és/vagy szóbeli felvételi vizsga........................................................ 61 1.11.1.4 A felvételi eljárás központi felvételi vizsga nélkül ............................................ 62 1.11.2 A képzések közötti átjárhatóság rendje..................................................................... 62 1.12 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ......................................................................................................................................... 63 2. Az iskola helyi tanterve........................................................................................................ 64 2.1 A KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE .................................................................................... 65 2.1.1 Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára óraterve (nappali tagozat) .............................................................................................................................................. 65 2.1.2 Szakiskolai kerettanterv óraterve (nappali tagozat) .................................................... 67 2.1.3 Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára I–II. (11–12.) évfolyam69 2.2 A VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK FELETTI ÓRASZÁM ................................................... 69 2.3 SZAKMAI PROGRAM ........................................................................................................... 70 2.3.1 Szakmai képzések iskolánkban ................................................................................... 70 2.3.2 A szakmai képzés elvei, céljai.................................................................................... 70 2.3.3. KIFUTÓ KÉPZÉSEK TANTÁRGYAI ÉS ÓRATERVE, ÉRETTSÉGI-ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI ......................................................................................................... 71 2.3.4. Ágazati képzések óraterve, a szabad órasáv felosztása.............................................. 73 2.3.4.5. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként – Eladó képzés (OKJ 34 341 01) ....................................................... 82 2.3.5. A szakmai gyakorlatok............................................................................................... 86 2.3.6. A komplex vizsgák..................................................................................................... 86 2.3.7. A gyakorlati képzésen való részvétel ......................................................................... 88 2.3.8. Előzetes tanulmányok beszámítása ............................................................................ 89 2.3 ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ....................................................................................................... 89 2.4 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA ...................................................................................................................... 90 2.4.1 Az egyes kompetenciák............................................................................................... 90 2.5 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ........................................................................................... 97 2.5.1 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ............................. 97 2.5.2 Iskolánkban a mindennapos testedzés időkeretének részét képezi: ............................ 98 2.6 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUS-VÁLASZTÁS SZABÁLYAI. .............................................................................................................................. 99 2.7 PROJEKTOKTATÁS ............................................................................................................ 99 4


Pedagógiai Program

2.8 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGET SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ........................................................... 99 2.9 ELLENŐRZÉS, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE ............................................................. 100 2.9.1 Az értékelés típusai: ................................................................................................ 100 2.9.2 A tanulók értékelése ................................................................................................ 101 2.10 AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA .................................................................................................................. 103 2.10.1 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és gyakorlata.. 103 2.11 CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI .................. 104 2.12 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ........................................................................................................................... 104 2.13 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ............................. 106 2.13.1 Az iskolai egészségnevelés és környezeti nevelés főbb színterei .......................... 106 2.13.2 Az egészségnevelés várható eredményei ............................................................... 109 2.13.3 Komplex intézményi mozgásprogram .................................................................... 110 2.13.4 Fenntarthatóság, környezettudatosság általános megjelenése................................. 111 2.14 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI .......................................................................... 118 2.14.1 Dicséretben részesülhet, illetve jutalmat kaphat az a tanuló, aki ............................ 118 2.14.2 Az iskolai jutalmazás formái:................................................................................. 118 ZÁRADÉK............................................................................................................................ 119

5


Pedagógiai Program

1. NEVELÉSI PROGRAM

6


Pedagógiai Program

1.1 Iskolánk arculata Iskolánk közel 60 éves múltra tekint vissza. A kezdeti időkben kereskedelmi szakmunkás

képzés folyt az intézményben, mely 1967-ben Békés Glasz Imre nevét vette fel. A mindig változtatni kész tantestület mindent megtett annak érdekében, hogy a képzés színvonalát, minőségét emelje a folyamatosan változó gazdasági és társadalmi igényeknek megfelelően. 1989-ben bevezetésre került a négyosztályos érettségit adó szakközépiskolai képzés, a 90-es

évek közepétől pedig az érettségi utáni képzés is megindult több különböző szakon. A képzési profil változása névváltással is járt. Iskolánk Harsányi János Nobel-díjas közgazdász nevét vette fel 2003-ban.

2005 óta ECDL Vizsgaközpontként is működik intézményünk. Mivel

iskolánk

2011-től

környezettudatossági

ökoiskolai

kompetenciák

címet

kialakítását

szerzett, nagyon

tantárgyban tartalmilag is megjelenik a környezettudatosság.

ezért

a

fontosnak

fenntarthatósági,

tartjuk.

Minden

Közismereti és szakmai oktatásunk sikerét jelzik a felsőfokú oktatásba felvett és diplomát

szerzett diákjaink, az Országos Szakmai Versenyeken, a Szakma Kiváló Tanulója

versenyeken elért kimagasló eredményeink, a Kazinczy versenyeken és Bárczi Géza helyesírási versenyeken elért helyezéseink. Hosszú ideig iskolánk volt a szakiskolai verseny bázisiskolája.

Büszkék vagyunk az eredményeinkre, de legnagyobb sikerünknek mégis azt tartjuk, hogy diákjaink az itt töltött évek alatt a korszerű, modern elméleti tudás mellett gyakorlati

tapasztalatokra is szert tesznek. Megtanulják, hogy a kitartó, megfeszített munka komoly eredményeket hozhat. Ennek szép példái azok a ma sikeres vállalkozók, akik korábban iskolánk tanulói voltak.

Iskolánk erősségének tartjuk azt az intenzív segítő hozzáállást, amellyel kollegáink

támogatják a törekvő, de hiányos előképzettségű, esetleg hátrányos családi hátterű tanulókat céljaik elérésében.

7


Pedagógiai Program

1.1.1 Képzési profilunk Nappali képzéseink: A szakközépiskolában -

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 4 év

-

Kereskedő 4+1 év (OKJ 54 344 01)

-

Közgazdaság szakmacsoport 4 év

Vállalkozási- és bérügyintéző 4+1 év (OKJ 54 344 02)

A szakiskolában -

Eladó képzés új OKJ szerint 3 év (OKJ 34 341 01)

-

Vállalkozás- és bérügyintéző 2 év (OKJ 54 344 02)

-

Kereskedő 2 év (OKJ 54 341 01)

Érettségi utáni képzésben -

Vállalkozás- és bérügyintéző 1 év beszámítással (OKJ 54 344 02)

A későbbiekben bevezetésre kerül a felnőttoktatás is (esti/levelező formában) a nappali képzésben meghirdetett szakmacsoportok szerint. Esti képzéseink: -

Vállalkozási és bérügyintéző (OKJ 54 344 02)

-

Szakiskolások érettségire felkészítő képzése

-

Kereskedő (OKJ 54 341 01)

1.1.2 Tárgyi és személyi feltételek Tárgyi feltételek:

Az iskola épülete a IX. kerületben, a Pöttyös utcai metró megállóhoz közel,

zöldövezeti környezetben található. A kétszintes épületben több speciális tanterem van

modern technikai eszközökkel felszerelve (projektorok, számítógépek, digitális tábla, TV,

DVD lejátszó). A könyvtár segíti a tanulók és a szaktanárok munkáját, a szabadidő eltöltését. 2 számítástechnika terem, 1 taniroda és 1 drámapedagógia terem található még iskolánkban. A sportolás megoldott a – függönnyel kettéosztható - tornateremben illetve a sportudvaron.

Ezen felül iskolánkban büfé üzemel, ahol az OÉTI ajánlásának megfelelő, változatos kínálat érhető el.

8


Pedagógiai Program

Személyi feltételek

A hatályos törvényeknek megfelelően létszámmal és végzettséggel rendelkező kollégákkal működik iskolánk.

1.1.3 Az iskola stratégiája Céljaink és feladataink -

Korszerű, életkoruknak megfelelő mennyiségű tananyag elsajátíttatása a tanulókkal az

-

Felkészítés a képzésnek megfelelő vizsgákra

-

Az alkalmazásképes tudás elsajátításához szükséges tanulási technikák megismertetése

-

irányadó dokumentumok alapján (NAT, helyi tanterv)

Személyre szabott, csoportszinthez igazított tanórai foglalkozások Írásbeli és szóbeli kifejezőképesség és kreativitás fejlesztése Reális önismereti szint kialakítása Toleranciára nevelés

Egészséges életmódra nevelés

Az egész életen át tartó tanulás megalapozása Idegen nyelvi kommunikáció elsajátítása

Pozitív életszemlélet és érzelmi légkör kialakítása

A pedagógus testület önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek tekinti: -

a személyes példaadást, hitelességet

-

önmagával szembeni szakmai igényességet

-

egységes arculat és követelményrendszer

türelmet és toleranciát mind a diákokkal, mind a kollegákkal szemben korrekt kapcsolattartást a szülőkkel innovatív készséget

9


Pedagógiai Program

1.2 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei 1.2.1 A nevelő-oktató munka alapelvei 1.2.1.1 Komplexitás elve

A nevelés-oktatás során figyelembe kell venni, hogy biológiai, fiziológiai,

pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatosan és együttesen hatnak, s ezeket a

hatásokat össze kell hangolni. A szakmai képzésben törekedni kell a komplex ismeretek közvetítésére.

1.2.1.2 A pedagógus vezető szerepe

A nevelés-oktatás két alapvető tényezője a pedagógus és a növendék. A tanuló a

nevelés-oktatásnak nem tárgya, hanem alanya. Az egyenrangúság elvével összhangban a

pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. 1.2.1.3 Egyenlő bánásmód elve

Az iskolavezetés és a fenntartó közösen teremtik meg a tanuláshoz szükséges

objektív feltételeket, és az ebből származó szolgáltatásban minden tanuló egyenlő arányban

részesül. Nem érheti a diákokat emberi méltóságukat sértő, jogellenes kizárás, korlátozás, zaklatás, megaláztatás vagy megkülönböztetés. Nem számít jogellenes megkülönböztetésnek,

ha a kizárás bármely törvényes céllal a nevelés oktatás folyamata során született

intézkedésből ered. A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell, amely nem járhat más tanuló jogainak csorbításával. A jogorvoslás a törvényileg szabályozott módon történik.

1.2.1.4 A gyermek mindenekfelett álló érdekének elve

A tanítási szolgáltatásban a tanulók egyenlő mértékben részesüljenek, amelyek

képességeik, készségeik kibontakozását szolgálja. A tanítás színvonalának biztosítása nem okozhat aránytalan terheket a gyerekek számára. -

Képességek, készségek fokozatos fejlesztése

Fontos, hogy az életkornak megfelelő arányos terhelést kapjanak a tanítás-

tanulás folyamat során, a korszerű, hasznos ismeretek elsajátítása során.

A humánosság, méltányosság kell, hogy meghatározza döntéseinket a tanulók kisebb csoportját érintő intézkedések során, de valamennyi tényező figyelembevétele mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a többi tanuló érdekeinek mérlegelését sem.

10


Pedagógiai Program

1.2.1.5 Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve

A tanuló fejlődését mindenkor a maga fejlődési fokához mérten kell biztosítani. A

tanulók különböző közösségek tagjai. A tanulók mindig szűkebb (család, osztály, iskola) és

tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív

részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet – a pedagógus vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett – a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányozó képességének kibontakoztatásához. 1.2.1.6 A tapasztalatszerzés elve

A nevelés-oktatás folyamatában biztosítani kell a tanulók számára a saját tapasztalatok

megszerzését, megértését, általánosítását. 1.2.1.7 A külső hatások elve

A pedagógusnak támaszkodnia kell mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be. 1.2.1.8 A bizalom elve

Bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására.

1.2.1.9 A következetesség és fokozatosság elve

Igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben. Egyúttal

lehetőség nyújtása is a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének és kreativitásának kibontakoztatására.

Ezen elvek alkalmazása mellett kialakul a tanulókban a konstruktív életvezetés.

11


Pedagógiai Program

1.2.2 A nevelő-oktató munka területei 1.2.2.1 Az erkölcsi nevelés

A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a

cselekedeteikért igazságérzetük

és

azok

következményeiért

kibontakoztatása,

közösségi

viselt

felelősségtudatuk

beilleszkedésük

elősegítése,

elmélyítése, az

önálló

gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az

erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési

módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen,

emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és

művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését,

mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás.

A

tanulást

elősegítő

beállítódások

kialakítása

–

az önfegyelemtől

a

képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 1.2.2.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.

Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek,

írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába

álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az

otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén

Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, 12


Pedagógiai Program

ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és

az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges

voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelésoktatatás egészében evidenciának kell lennie.

1.2.2.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az

állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az

egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az

együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó

állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból

sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is.

Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a

vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös

elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és

tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. 1.2.2.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek

tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő

kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, 13


Pedagógiai Program

tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a

mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a

kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-

tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret

hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 1.2.2.5 A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,

szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és

tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi

minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában,

ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. 1.2.2.6 A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot

örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test

egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres

testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók

élethosszig

tartó,

egészségtudatos,

fizikailag

aktív

életvezetésre

történő

szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -

megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek 14


Pedagógiai Program

tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a

helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására,

társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és

anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen

szerepet

tölt

be

a

mozgástanulás

a

tanulók

saját

testképének

megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. 1.2.2.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást:

célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység,

segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés,

problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás- és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 1.2.2.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag

változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat

tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga.

Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az

15


Pedagógiai Program

ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak

merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és

begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük

értékeinek,

sokszínűségének

megőrzésébe,

gyarapításába.

A

természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a

környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani.

1.2.2.9 Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó

képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az

érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.

Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 1.2.2.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a

világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját

felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások

16


Pedagógiai Program

kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a

fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. 1.2.2.11 Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak:

értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű

megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a

valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 1.2.2.12 A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy

felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával,

szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más

információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az

egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek

alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen

része

a

tanulás

eredményességének,

a

tanuló

testi

teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

és

szellemi

17


Pedagógiai Program

1.2.2.13 Egységesség és differenciálás. Módszertani alapelvek A tanulók érdeklődésének és tapasztalatainak a figyelembe vétele.

1. A személyiségfejlesztő oktatás.

2. Az említett céloknak megfelelő tanítási-tanulási folyamat.

3. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulása a következő szempontok szerint:

- olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését;

- a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe

állítva

tevékenységüket,

problémamegoldásaikat, alkotóképességüket;

önállóságukat,

kezdeményezéseiket,

- a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére;

- az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit;

- váljék a tanítás egyik fő elvévé és teendőjévé a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó

differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;

- a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat;

- sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot

igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;

- a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások

alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;

- különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek

egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

18


Pedagógiai Program

1.2.2.14 Az eredményes tanulás segítésének elvei Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő

nevelésben-oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartóval, az iskola

működtetőjével, a

családdal,

a

gondviselővel,

szakmai

és

civilszervezetekkel

együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit:

- folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, az ismeretek, képességek bővítése, továbbfejlesztése, megszilárdítása

- a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén;

- a tanulásban való lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése, a hozzájuk illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;

- a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek,

tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is;

- az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és pedagógiai eszközökkel történő kezelése;

- motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása;

- egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása;

- a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása,

beilleszkedésük

feltételeinek

kölcsönös

alkalmazkodáson

alapuló

megteremtése, a hozzájuk viszonyított haladás elismerése, képességeik feltárása és fejlesztése.

1.2.2.15 Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén

képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt,

ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti.

19


Pedagógiai Program

A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök 

motiváció



önismeret

   

saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása önértékelés, illetve mások objektív értékelése figyelem

segédeszközök használata

20


Pedagógiai Program

1.2.3 A nevelő-oktató munka értékei, céljai •

•

A Harsányi János Szakközépiskola és Szakiskola az ismeretközvetítés mellett képességfejlesztő,

érték-

és

normaközvetítő,

személyiségformáló funkciókat is ellát.

szocializáló,

valamint

Az iskola pedagógiai célja, hogy a fiatalok érett, stabil, autonóm személyiségként jussanak el a felnőttkor küszöbére, birtokában legyenek

azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikusan társas lénnyé váljanak, és rendelkezzenek a felelős állampolgárrá •

váláshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és képességekkel.

Nagy hangsúlyt kell fektetni a tanulók jellemfejlesztésére, arra, hogy az

erkölcsi értékrend egyre inkább belső törvényük legyen, hogy kialakuljon érzékeny lelkiismeretük. Neveljünk egészséges és egészségesen élni tudó,

•

kulturáltan viselkedő fiatalokat. Olyan

sajátítsanak

el,

amely

széleskörű,

mobilizálható,

konvertálható. Legyenek készek az új ismeretek befogadására, a munkaerőpiac diktálta

•

szaktudást

változásokra,

pályaorientációra.

a

reálisan

felmért,

idejében

végrehajtott

Tanítványaink munkájukban legyenek igényesek, kreatívak, vállalkozó

szelleműek, önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére alkalmasak, a vizsgán

jó

színvonalon,

eredményesen,

képességeik

legjavát

adva

szerepeljenek, ami hozzájárul önbizalmuk erősítéséhez és a munkaerőpiacon •

•

magabiztos fellépésükhöz.

Célunk az iskola hírnevének, hagyományainak egészséges, szabad légkörének

biztosítása, ami a tanuló fejlődéséhez, a tanulói öntevékenység és kreativitás kibontakozásához elengedhetetlen.

Olyan iskolaként működjön továbbra is, ahová a tanuló szívesen jön, a szülő szívesen adja gyermekét, ahol a középpontban a gyermek áll, vagyis a nevelés-

oktatás tanulóközpontú, és teret ad a tehetség sokoldalú kibontakozásához, •

ahol a rend és fegyelem uralkodik.

Fontos, hogy iskolánkban a nyíltság, tapintat, őszinteség, türelem, tolerancia és a másság elfogadása érvényesüljön.

21


Pedagógiai Program

•

Cél a tanuláshoz való megfelelő viszony kialakítása, az önképzésre való

•

A képzési idő alatt jelentős változások alakulnak ki tanítványainkban. Az a 4-5

felkészülés biztosítása.

év, amit iskolánkban töltenek egyben a gyermekkorból a felnőtt korba való átmenet

ideje

is.

Az

érettségire

való

felkészítés

-

az

életkortól,

csoportnormáktól, szubjektív elvektől függően – különbözőek, a pedagógiai

alapelvek, célok, hagyományok, az iskolai rendezvények, az együttműködés alapformái természetesen egységesek.

22


Pedagógiai Program

1.2.4 A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai 1.2.4.1 A nevelő-oktató munka feladatai

Felkészítjük a tanulókat, hogy a szakközépiskolai képzésben a kötelező és a kötelezően

választható tantárgyakból az általuk választott szinten közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgát

tehessenek.

A

tizenegyedik

és

tizenkettedik

évfolyamon

a

kötelező

vizsgatantárgyakból biztosítjuk, hogy a tanuló – választása szerint – közép és emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. Biztosítjuk az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülést.

A sajátos nevelési igényű diákokra külön figyelmet fordítunk, speciális

módszerekkel egyéni fejlesztési tervvel, fejlesztő pedagógus közreműködésével segítjük tanulásukat, fejlődésüket.

Valljuk, hogy a középiskola egyik legfontosabb feladata, hogy idejében felismerje,

felkutassa a tehetségeket, és teremtsen minél több lehetőséget szereplésükre. A

tehetséggondozást, a képességfejlesztést a tanórákon és tanórákon kívüli foglalkozásokkal

valósítjuk meg. A tanórán történő tehetséggondozást differenciált foglalkozási módszerekkel

valósítjuk meg. A tanórán kívüli foglalkozások felhasználásával minél több tanulót felkészítünk a tanulmányi versenyekre.

Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy legalább egy idegen nyelven minden tanulónk jól

tudjon kommunikálni, igény szerint fel tudjanak készülni a nyelvvizsgára.

Fontos, hogy tanulóink minél előbb megtanuljanak tanulni. A tanuláshoz való viszony, a

későbbi önképzésre való igény, annak módja és jellege azoktól a magatartási formáktól és

szokásoktól függ, amelyeket a tanuló az iskolaidő alatt szerzett és gyakorolt be. Minden tantárgy tanítása során kiemelten fontos a sajátos tanulási módszerek elsajátíttatása. A

tanulók és a hallgatók számára, az iskola – anyagi lehetőségeitől függően – korrepetálási ill. konzultációs lehetőséget biztosít.

Keressük a tanulókban azokat az adottságokat, amelyek alapján legkönnyebben

fejleszthetők,

amelyek

kiművelése

a

legtöbb

sikerélményhez

juttatja

alapközösségeket kell kialakítani, amelyek személyiségformáló erővé válnak.

őket.

Jó

Biztosítjuk, hogy a diákönkormányzat jogköre terjedjen ki a diákokat érintő

kérdésekben a véleménynyilvánításra és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben a javaslattételre.

23


Pedagógiai Program

Iskolánkban felelősségvállaló, szabályokat tisztelő diákok élnek. Az önállóság és fegyelem egységének kell megvalósulnia a napi munkában, az agresszivitás semmilyen formáját nem engedjük.

1.2.4.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori

sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez.

Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek,

eljárások kombinációja.

Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, (egységes nevelési értékrend,

valamint tantárgyanként egységes értékelési rendszer) a dicséretet, az osztályozást, a jutalmazást, az egységes értékelés mérőeszközeit, stb.

Intézményünk képzéseit közvetlenül felhasználók (tanulók, pedagógusok, szülők), saját

fejlődésük érdekében, tevékenységükről folyamatosan, rendszerezetten, egyértelmű és

tudatosított szempontok és kiszámítható módszerek, eljárások alapján objektív, konstruktív visszajelzést kapnak.

Iskolánk pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a

nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi módszereket alkalmazzuk: 

  



A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés,

tudatosítás, stb.)

A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.)

A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.)

A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicsért, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv,

Harsányi-díj,

tanulmányút, stb.)

tárgyi

jutalom,

táborozás,

ösztöndíj,

külföldi

A fegyelmezés formái (szóbeli figyelmeztetés, észrevétel, dorgálás, határozott

rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, igazgatói figyelmeztetés,

fegyelmi eljárás után pl.: szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, 

stb.)

A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.)

24


Pedagógiai Program

Mindezeknek az eljárásoknak konkrét alkalmazási szabályait iskolánk mindenkori szervezeti és működési szabályzata, illetve házirendje rögzíti.

25


Pedagógiai Program

1.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A legfontosabb pedagógiai elvek alapján iskolánk alapvető, átfogó célkitűzése az iskolai

tevékenységek valamennyi területén és szintjén egy gyakorlatias, a tanulók önmegvalósítását szolgáló nevelés-oktatás megvalósítása.

A program filozófiai, társadalomelméleti és pszichológiai alapjait figyelembe véve

egyensúlyba helyezzük a személyiségfejlesztést azokkal a közvetíteni kívánt ismeretekkel, amelyek választ adnak a harmadik évezred pedagógiai kihívásaira. Az

iskolánkban

folyó

nevelő-oktató

tevékenység

célja:

megfelelő

általános

műveltséggel és szakmai tudással rendelkező, társadalomba harmonikusan illeszkedni tudó,

konstruktív életvezetésű tanulók képzése. A konstruktív életvezetés olyan életvitel, amely szociálisan értékes, mert hozzájárul a közösség fejlődéséhez. Ugyanakkor az egyén

szempontjából eredményes, mert hozzájárul más értékek termelésében való részvételhez. A konstruktív életvezetés megalapozása jelenti a közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás- és

tevékenységrepertoár ösztönzését, a destruktív megnyilvánulások leépítését, valamint a személyiség ösztönző/regulázó sajátosságcsoportjának kiépítését.

A személyiség fejlesztését szolgáló tevékenységünk

I.

Önismeret Önfejlesztés Önállóság Felelősségtudat

A lelki egészség kialakítása, karbantartása, megőrzése III.

II.

Társismeret kapcsolatfejlesztés

Beilleszkedés, énvédelem IV.

26


Pedagógiai Program

1.3.1 Személyiségfejlesztési célok Általános célja: a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb

megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése. A tanuló személyisége „erejének”, épségének növelése (kompetencia-növelő stratégia).

 Az indulási hátrányok csökkentését, valamint az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés, oktatás.

 Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben gyermeki, serdülői

szükségletei megvalósulnak. Ez azt a gondolkodásmódot sugallja, amely a tanulói

személyiségfejlesztés minden lehetséges és elérhető területét és eszközét a nevelésképzés szolgálatába állítja.

 Az egyértelmű elvárások és feladatok a gyermeki, a serdülői személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosuljanak.

 A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése. A demokratikus iskola működését a magyar alaptörvényben, valamint az emberi és gyermeki

jogok chartájában rögzített értékek szabják meg. Iskolánk a személyiségfejlesztés során is törekszik az értékek egyensúlyára, tanítási gyakorlatában egy állampolgári eszménykép körvonalait vázolja fel. Ennek megfelelően az értékek következő csoportjait határozhatjuk meg:

 a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke, egészségtudatos magatartás, stb.)

 az „én” harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom, önművelés, önállóság, stb.)

 a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia, stb.)

 a

társadalmi

eredményességre

vonatkozó

értékek

(folyamatos

problémaérzékenység, kreativitás, a változás tűrése, szellemi igényesség, stb.)

tanulás,

 a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes emberi kultúra értékei, stb.)

27


Pedagógiai Program

Közvetítjük:

 Az iskola egyik kiemelt pedagógiai törekvése az alapvető erkölcsi, etikai értékek közvetítése, amelyek a tanulói „énkép” kialakításának nélkülözhetetlen eszközei

 Az alapvető, tudományos igényű ismereteket  A helyes magatartási, viselkedési normákat.

 Alapvető terület a történelemmel, mint az emberiség kollektív memóriájával való

kapcsolat, különösen az európai örökség, a jelenkori demokratikus értékek és emberi jogok szempontjából.

 A tolerancia és a kölcsönös tisztelet fejlesztése és kialakítása megkívánja, hogy túllépjünk egyes tantárgyak keretein. Az iskolai élet – mint a politikai társadalom

mikrokozmosza – megtanítja a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét, a

konfliktusok hatékony elemzését és a különböző konszenzusteremtő technikák

gyakorlását. A tanulók ez által képessé válnak a felelősségteljes gondolkodásra, a logikus érvelésre, amelyek alapvető elemek a demokratikus attitűdök kialakulása szempontjából. Iskolai szinten fontos feladat az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő állampolgár nevelése.

28


Pedagógiai Program

1.4 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségfejlesztés – és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés –

az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a

családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az

egészségkárosító magatartásformák és a járványok elkerülése, az élelmiszer-biztonság megvalósítása.

Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola •

minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület

•

együttműködést

•

egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. alakít

ki

a

pedagógiai,

egészségügyi,

gyermekvédelmi

szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.

egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi

szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség

szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó •

•

•

egészségfejlesztési programokkal.

kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a

szabadidő, hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.

olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a

tanulók „jól-létét” és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak,

valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését.

Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és

tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, 29


Pedagógiai Program

hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos

beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: •

önmagunk ismerete

•

a mozgás fontossága

•

egészségi állapotunk ismerete

Az egészségfejlesztési programnak támaszkodnia kell az osztályfőnökök és az iskolai

egészségügyi szolgálat szoros együttműködésére, a szaktanárok és a munkaközösség-vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között: •

intézményvezető vagy megbízottja;

•

diákönkormányzatot segítő pedagógus;

• •

iskolaorvos, védőnő;

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;

Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt területileg illetékes szervezetével, amelynek munkatársai

elsősegélynyújtó

versenyek

megszervezésébe,

kortárselőadó

képzés

megszervezésébe és diákjaink társadalmi elsősegélynyújtásba való bevonásával (pl. véradással) segítik a közösségi szolgálati munkát.

30


Pedagógiai Program

1.5 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 1.5.1 A közösségfejlesztés célja Az iskolai nevelő-oktató munkaközösségben történik. A közösségnek az emberi élet minden szakaszában meghatározó szerepe van. Az egyén közösségi kapcsolatainak jellege, minősége döntő mértékben befolyásolja környezetéhez, a társadalomhoz való viszonyát.

Az iskolai közösség, az osztályközösségek, a tanulói csoportok közösségeinek kialakítása alapvető pedagógiai feladatunk. A közösségformáló munkában – az osztályfőnöki és a

tantárgyi tanítási órákon túl – jelentős szerepe van az iskola hagyományainak, az iskolai diákönkormányzatnak és az iskolai mikroközösségeknek, mint énekkar, drámakör, röplabdacsapat, stb.

Egységes, pozitív szemléletű mag kialakítása. Pozitív közösségi tulajdonságok kialakítása, tudatosítása és átültetése a gyakorlatba – pozitív társas kapcsolatokká alakítása.

1.5.2 A közösségfejlesztés szintjei, színterei (osztályon, iskolán belül, illetve iskolai kereteken kívül A legalapvetőbb nevelő közösség a család, amelyben a tanuló születése óta él, és amelybe beilleszkedett. Ezen kapcsolatrendszer ismerete nélkül nem lehet a tanuló személyiségét megérteni, ezért minden módon törekedni kell a szülőkkel való egészséges kapcsolattartásra,

ezt szolgálják a szülői értekezletek, fogadóórák, és egyéb bármilyen kapcsolattartási forma, amely lehet rendszeres vagy eseti (telefon, e-mail, indokolt esetben családlátogatás). 1.5.2.2 Az egész iskola, mint közösség

Az iskola minden tagja (tanára, alkalmazottja és tanulója), valamint növendékeink szülei egy

nagyon pontosan körülhatárolható célért munkálkodó közösség tagjai. A közös célt (a közösségi értékű, elismert tudás megszerzését, a társadalmi normák befogadását stb.) csak közös, egy irányba mutató munka segítségével érhetjük el.

31


Pedagógiai Program

Az egész iskolai közösséget fejlesztő események, hagyományőrző programok

Az egész iskolát érintő közösségi programok arra adnak lehetőséget, hogy a résztvevők megtapasztalják a több száz fős, nagy közösséghez való tartozás jó élményét; hogy ezen

alkalmakkor a nagyobbak átadhassák, a kisebbek pedig megfigyelhessék a nálunk kialakult szokásokat, így örökítve át hagyományainkat; megtapasztalják az ünnepre való ráhangolódás jelentőségét, az ünnepi hangulat külsőségekben való megjelenését, majd ennek megélhető, belsővé váló értékét. Ilyen alkalmak:

• iskolai ünnepek (tanévnyitó, gólyabál, szalagavató, ballagás, tanévzáró) • nemzeti ünnepek, megemlékezések

• iskolánk rendezvényei (Harsányi-nap, Harsányi-est, Harsányi Sport-nap, érettségi találkozó, öregdiák találkozó, emléktábla-koszorúzás)

Az egész iskolai közösséget fejlesztő fórumok

Fontosnak tartjuk, hogy az iskola egészének életét meghatározó eseményekről aktuálisan, akár naprakészen tájékozódhassanak a közösség tagjai. Ennek két fóruma:

• az iskolaújság, amit maguk a diákok szerkesztenek és töltenek meg tartalommal, valamint

• az iskolarádió,

• az iskolagyűlés, amit általában az iskola igazgatója hív össze, de lehetőség van arra is,

hogy az iskola diákönkormányzata kezdeményezze az iskolagyűlés összehívását. Az

iskolagyűlés alkalmat teremt a demokratikus jogok megismerésére, a tudatos állampolgárság felelősségének megtapasztalására, a tolerancia gyakorlására stb.

• az iskolai internetes közösségi oldala és honlapja,

1.5.2.3 A tantestület, és a tanulás/tanítást segítő alkalmazottak, mint közösség

A nevelés, ezen belül a közösségfejlesztés csak együttes munkával megvalósítható feladat. Az iskola valamennyi dolgozója minden megnyilvánulásával (öltözetével, gesztusaival,

beszédstílusával) példát jelent a diákok számára. A diákok egymást toleráló, elfogadó szellemű közössége olyan iskolában tud kialakulni, ahol a tanárok maguk is egy ilyen szellemű tantestületet alakítottak ki, s amin belül egységes nevelési szemléletet képviselnek.

32


Pedagógiai Program

A tantestületi közösség fejlesztésének alkalmai: • tanévkezdés előtti csapatépítő tréning

• a tanév végét lezáró tantestületi kirándulás

• a tanévenként legalább kétszer szerevezett szakmai nap (tanítás nélküli munkanapokon),

ami nemcsak a szakmai fejlődést, de egymás erősségeinek megismerésére is lehetőséget teremt. Ezeket a szakmai napokat alkalmanként más iskolák pedagógusai előtt is nyitottá tesszük,

• tanári csapat a tanár-diák sportversenyeken, • közös tanári színházlátogatás. 1.5.2.4 Az osztályközösségek

Növendékeink idejük java részét az osztályközösségben töltik. Azért is van ennek a közösségi

szintnek kiemelt fontossága, mert ez a tanulás/tanítás alapvető közege. Az adott osztályközösségben kialakuló tanuláshoz való viszony határozza meg az egyének tanuláshoz való viszonyát. Másrészt

csak

jó

osztályközösségekből

épülhet

fel

jó

iskolai

közösség;

a

jó

osztályközösségekből nőhetnek ki azok, akik maguk személyesen is szeretnének tenni a

közösségért. Célunk, hogy együttműködésre kész, önálló véleményt formálni tudó, és e véleményét

kulturáltan

vállaló,

a

tudást

értéknek

tekintő

diákok

alkossák

az

osztályközösségeket. Ez a feladat sem valósítható meg a szülők támogatása nélkül. Törekszünk arra, hogy a lehető legtöbb programba bevonjuk őket, kérjük segítségüket. Az osztályközösségek fejlesztésének explicit alkalmai: •

törekszünk arra, hogy minden osztály sajátjának tudhasson egy tantermet. Ezt a termet maga tartja karban, tartja tisztán, alakítja a maga ízlése szerint. A saját terem elősegíti

az egész iskolaépület állagának megóvását, fejleszti a felelősségérzetet, sőt: másoktól is elvárja ennek tolerálását. Sokat segítene a közösség nyújtotta biztonságérzet kialakulásában, ha a termekben, az arra alkalmas felületeken, zárható szekrényeket •

alakítanánk ki.

osztálykirándulások. A tanév utolsó napjaiban, tanítás nélküli munkanap keretében egy, vagy két nap időtartamban, attól függően, milyen fejlettségi szinten áll az osztályközösség.

33


•

Pedagógiai Program

közös kulturális osztály-programok (színház-, múzeum- hangverseny látogatás). Az

osztály intellektuális igényéhez igazított programok, melyek az élményszerzésen túl az iskola falain kívüli tájékozódás és viselkedési normák megismerését is segítik.

Az osztályközösség fejlesztésének implicit alkalmai •

•

a tanórai munka során a pedagógusok törekszenek arra, hogy minél több

versengő/együttműködésre serkentő feladatokat adjanak növendékeiknek; alkalmat teremtenek arra, hogy a diákok egymás munkáját értékeljék, elismerjék;

a osztályt tanítók igyekeznek megtalálni azokat a tanulópárokat, akik tudnák egymást

segíteni. A közös tanuláshoz alkalmas helyszín az egész nap nyitva tartó, és

felügyeletet is biztosító iskolai könyvtár. Az így elért tanulmányi sikerek nagyon pozitívan változtatnak egy osztály tanuláshoz, tudáshoz való viszonyán.

1.5.2.5 Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai, lehetőségei Az iskolai diákönkormányzat

A diákönkormányzat maga is tevékeny részt kap az iskolai közösségek szervezésében,

miközben önmaga is egy, az iskolában szerveződő közösségek közül. Feladata, hogy közvetítő legyen a diákok közössége és a pedagógusközösség között; hogy felkaroljon a diákok számára fontos kezdeményezéséket. A diákönkormányzat képviselőinek jó közössége kapcsolatot teremthet az iskola különböző évfolyamaiba és különböző képzéseire járó diákok között.

A diákönkormányzatot alkotó diákok jó közösséggé kovácsolásában egy-egy tanév végi kirándulás sokat segít. Szakkörök

A szakkörök az egyik legjobb terepet nyújtják ahhoz, hogy az osztálykeretből kiszabadulva, a diákok a másik osztályba, évfolyamba, másik képzésbe járókkal is megismerkedjenek, velük

egy új közösséget alkothassanak. Kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy sport és művészeti

irányú szakkörök is várják a diákjainkat. Ezek a közösségek egészen más munkaformákban alakulnak, alkalmat adva arra, hogy tagjaik megmutathassák sokirányú tehetségüket. Testvérosztályok

Fontosnak tartjuk, hogy az iskolába újonnan belépő diákok érezzék azt, hogy egy közösség várja, fogadja őket. Ugyanakkor fontosnak tartjuk azt is, hogy a felsőbb évfolyamosok érezzék azt, hogy ők az iskolai hagyományok átadói, az új osztályok beilleszkedésének

segítői. A testvérosztályok rendje átlendíti őket a kezdeti bizonytalanságokon, segít az iskolai 34


Pedagógiai Program

közösségbe való beilleszkedésben. A testvérpárokat egy-egy 9-es és egy-egy 11-es osztály alkotja.

1.5.2.6 Iskolai tantárgyi hagyományok

Tantárgyi versenyek, vetélkedők, tehetségkutató, sokoldalúságot fejlesztő versenyek és

pályázatok iskolánk legértékesebb hagyományai közé tartoznak. Ezek jutalmazása a tanév végi bizonyítványosztás során történik, és nagy presztízse van a diákok körében.

Az adott tanévben versenyeit a munkaközösségek aktuális éves munkaterve tartalmazza. 1.5.2.7 Tágabb környezet Hon- és népismeret

Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit.

A Hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és

társadalmi környezettel, alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, késztessen ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.

Ezt a nevelési feladatot valósítjuk meg osztályfőnöki órán, iskolai ünnepségeken, múzeumlátogatásokon és tanulmányi kirándulásokon. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz

Alakuljon ki a tanulóknak pozitív viszony a közösség európai értékekhez, legyenek érdeklődök, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a környező országokra és népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének

jelentőségét. Ezt lehetőség szerint cserediák kapcsolatok kiépítésével támogatjuk, erre jó példa volt az elmúlt években a Comenius Diákcsere Program (Comenius, Leonardo, Tempus, „Határtalanul”, stb.).

Hasonló programokba való bekapcsolódás továbbra is célunk. 1.5.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok  

harmonikus, tartalmas emberi készségek felszínre hozása

tulajdonságok kialakítása, fejlesztése (figyelmesség, kedvesség, tapintat, humor,

tolerancia)

35


Pedagógiai Program



egyén – közösség együttműködésének biztosítása (szabályok megismertetése: erkölcs,



a beteg, sérült, fogyatékos, idős emberek elfogadása, segítő magatartás kialakítása



felelős állampolgárrá nevelés

jogi törvények, Házirend)   

felelős munkavállalóvá nevelés (csoportban való dolgozás képessége) megfelelő konfliktuskezelés

Nálunk a könyvtár egy térben és időben nyitott szellemi műhely, ahol szabadon

hozzáférhetőek a források, eszközök az egyéni és csoportos használat számára, valamint a

közösségi élet központja. Ezt szolgálja a helyiség elhelyezése, berendezése, felszereltsége, nyitvatartási ideje, valamint a könyvtáros-tanárok pedagógiai, szakmai felkészültsége. 1.5.4 Közösségi szolgálat A közösségi szolgálat olyan tevékenység, melyet a diákok értékeik mentén

választanak, és anyagi ellenszolgáltatás nélkül végeznek. Ezzel a helyi közösség érdekeit szolgálják, emellett saját személyiségüket, különféle készségeiket is fejlesztik. Közösségi

szolgálatot sokféle motivációból végezhet valaki: hogy megismerjen egy foglalkozást, hogy mások érdekeit szolgálja, hogy közösséghez tartozzon, hogy elérjen egy fontos célt (például a környezet szépülését), hogy bizonyos tulajdonságainak fejlődését elősegítse, hogy hasznos

módon töltse el szabadidejét, hogy bajba jutottakon segítsen, hogy védje a környezetét vagy hogy gyakorlatot szerezzen egy számára fontos területen. A közösségi szolgálat végzése

során az egyén nem csak a helyi közösség javát szolgálja, hanem saját együttműködő készsége, empátiája, kreativitása, felelősségvállalása, projektismerete is fejlődik. Számos

tulajdonság, a későbbi munkavállaláshoz szükséges készség a gyakorlatban tud igazán fejlődni, valódi élethelyzetekben, a tevékeny munka során. A közösségi szolgálat egy olyan gyakorlati terep, ahol az iskolában elsajátított számos elméleti ismeret mellett az

életvezetési készségek is fejlődhetnek, a gyerekek tapasztalatot szerezhetnek különféle szervezetek működésével, munkakörökkel, társadalmi problémákkal kapcsolatban, és kipróbálhatják magukat aktív, cselekvő, szolgálatot teljesítő egyénekként is.

Iskolánk feladatának érzi, hogy maximálisan segítse a diákokat a közösségi szolgálat időre teljesítésében.

Középiskolánkban a tanuló közösségi szolgáltatás megszervezését, és annak

teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását megbízott pedagógus végzi, 36


Pedagógiai Program

aki a közösségi munka teljesítését rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet. E dokumentumok alapján az Nkt.-ban az érettségi

bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára.

Az eredményesség érdekében törekedni kell arra, hogy a tanulónak minél több

tevékenység közül legyen lehetősége kiválasztani azt a feladatot(kat), amely a saját

személyiségéhez legközelebb áll. A közösségi szolgálat alapja az önkéntesség, ezért

maximálisan figyelembe kell venni a tanulók saját elképzeléseit, és a lehetőségekhez mérten biztosítani kell, hogy a saját maguk által kezdeményezett iskolai közösségi szolgálati programokban vehessenek részt. Dokumentációi: -

Jelentkezési lap

-

Igazolás a közösségi szolgálat teljesítéséről

-

Közösségi szolgálati napló

1.5.4.1 Iskolán beüli közösségi munka területeit az iskolai Házirend szabályozza

37


Pedagógiai Program

1.6 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1.6.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai:

A pedagógus neveléssel, oktatással kapcsolatos feladatai: • •

• •

felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására

az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a helyi tantervnek és a

munkaközösség-vezetők iránymutatásainak megfelelően, saját módszerei és a jóváhagyott tanmenet szerint tanít

a munkaközösségek által kialakított és elfogadott közös értékelési elveket betartja

minden tanév első óráján ismerteti a tanulókkal a tantárgyra vonatkozó egységes

értékelési rendszert

•

rendszeresen számon kéri a tananyagot, értékeli a tanulók tanulmányi munkáját

•

kialakítja és elvárja az udvarias magatartási formákat

• • • • • • • • • • •

él a nevelési helyzetekből adódó lehetőségekkel

fejleszti a tanulók beszédkészségét, beszédkultúráját

kialakítja az egyéni adottságokra építő, az egész életen át tartó tanulás attitűdjét záróvizsgákhoz kapcsolódó feladatok:

megadja a szóbeli vizsga témaköröket a munkatervben meghatározott határidőre legjobb tudása szerint felkészíti a tanulókat

összeállítja a vizsgákhoz szükséges szemléltető eszközöket vizsgáztat, értékel

lehetőség szerint minél több tanuló felkészít tanulmányi versenyekre

igény és lehetőség szerint felzárkóztató ill. tehetséggondozó foglalkozásokat tart ellátja a helyettesítési órákat

Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység •

kitölti, vezeti, lezárja az elektronikus naplókat, szakköri ill. korrepetálási füzeteket

•

beírja a negyedévi és háromnegyedévi értékelést (formatív értékelés)

• • •

vezeti és ellenőrzi a mulasztásokat

beírja a negyedévi és háromnegyedévi figyelmeztetőket

félévkor és év végén a tanulók teljesítményét osztályozza

38


Pedagógiai Program

Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek

• részt vesz a hagyományos rendezvényeken (tanévnyitó, gólyabál, szalagavató, ünnepségek, ballagás, tanévzáró, Harsányi Est)

• a tanulókat tanulmányi, szakmai és sportversenyekre nevezi, illetve egyéb közös programokra, alkalmakra kíséri (fogászat, eü. vizsgálatok stb.)

Az iskolai élet egyéb területeivel kapcsolatos tevékenység •

az iskola működési rendjében felmerülő feladatokat ellátja: pl. ügyeletek, nyílt nap,

•

nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken részt vesz

• • •

felvételi elbeszélgetés, érettségi felügyelet, osztályozó vizsga, versenyfelügyelet, stb.

a vezetőség kezdeményezésére, illetve az osztályfőnökök felkérésére szükség esetén, rendkívüli osztályértekezleten részt vesz

az éves munkatervben meghatározott fogadóórákon megjelenik részt vesz továbbképzéseken

1.6.2 Kapcsolattartás: A munkaközösség vezetővel:

Folyamatos kommunikáció szakmai kérdésekről, tanulmányi eredményekről, munkaközösségi feladatokról

Az osztályfőnökökkel:

Folyamatos kommunikáció nevelési kérdésekről, tanulmányi eredményekről Szülőkkel való kapcsolattartás: • •

a szülőket folyamatosan tájékoztatja az elektronikus napló útján

a munkatervben meghatározott fogadó délutánokon fogadja a tanulói szüleit, és tájékoztatja a tanuló tanulmányi előmeneteléről, mulasztásairól, magaviseletéről

Kapcsolattartás

az

iskolaorvossal,

a

gyermek-

iskolapszichológussal, fejlesztőpedagógussal: • •

és

ifjúságvédelmi

felelőssel,

az

az aktuális problémáknak megfelelően felveszi a megfelelő szakemberrel a kapcsolatot a tanuló, a szülő és a szakember közös munkáját elősegíti

39


Pedagógiai Program

1.6.3 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztály közösségi életének figyelemmel kísérése •

Az osztályfőnök elsődleges feladatai közé tartozik az osztály közösségi életének

irányítása, valamint a tanulók személyiségének fejlesztése. Az osztályfőnök személyes

felelőssége egy olyan - az iskolai elvárásokhoz igazodó - értékrend kialakítása és

elfogadtatása, amely szerint az osztályába járó tanulók egészséges lelki és testi fejlődése megvalósulhat.

•

A közösségfejlesztő iskolai programokon és rendezvényeken kíséri osztályát, az osztályfőnök-helyettes, vagy az igazgatóság által kijelölt tanár segítségével.

•

Megismerve a tanulókat folyamatosan arra törekszik, hogy a szülőkkel

együttműködve, az osztályban tanító tanárokkal összhangban végezze nevelő munkáját.

Az osztály magatartásának, szorgalmának figyelemmel kísérése •

Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a Házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra. Folyamatosan ügyel a Házirendben foglaltak betartására, különösen a késésekre és a hiányzásokra.

•

A tanuló önértékelése és az osztály véleményének figyelembe vételével, az osztályozó értekezleten, - az osztályban tanító tanárokkal együtt- értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

•

A jogszabályi előírásoknak megfelelően igazolatlan hiányzás esetén értesíti a tanuló

szüleit és egyéb, jogszabályban előírt szerveket az igazolatlan mulasztásról. Felhívja a szülők figyelmét a további hiányzások következményeire.

A tanulmányi munka figyelemmel kísérése •

Szóbeli beszámolót készít az év végi és félévi osztályozó értekezletre a következő

-

szempontok alapján:

az osztály tanulmányi eredménye,

igazolt és igazolatlan órák számának alakulása, az osztály közösségi munkája,

a tantárgyi és sportversenyeken elért eredmények, a kimagaslóan, illetve a gyengén teljesítő tanulók

Javaslatot tesz a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. •

Év közben – szükség esetén – él a dicséretek, illetve az elmarasztalások lehetőségével. 40


•

Pedagógiai Program

A munkatervben meghatározott időpontig a szaktanárok jelzése alapján az e-napló útján értesíti az elégtelen osztályzatra álló tanulók szüleit.

Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység •

Vezeti az osztálynaplót illetve az elektronikus naplót.

•

A Házirendben foglaltak szerint fegyelmező intézkedéseket tesz.

• • • • • •

A hiányzásokat havonként, félév végén, illetve év végén összesíti. Kitölti és kiadja a félévi értesítőket, év végi bizonyítványokat.

Elvégzi a pótvizsgákkal, az osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.

Kitölti és vezeti a törzslapokat.

Bevezeti a naplóba a szükséges záradékokat.

Tájékoztatja a tanulókat és szüleiket arról, hogy az intézmény legfontosabb dokumentumai (pedagógiai program, házirend, az éves munkaterv, a DÖK szabályzata) hol hozzáférhetőek számukra.

Az osztályfőnöki órák tervezésével, megtartásával kapcsolatos teendők •

Az osztályfőnöki tanterv alapján feldolgoz olyan témaköröket, melyek segítik a tanulókat: - önismeretük fejlesztésében,

- az önnevelés iránti igényük felkeltésében, - életpályájukra való felkészülésükben,

- testi és lelki egészségük megóvásában,

- tanulás-módszertani ismereteik bővítésében,

- hogy képesek legyenek harmonikus társas és párkapcsolatok kialakítására, - társadalmi környezetünk eseményeinek megértésében,

- nemzeti hagyományaink megismerésében, ápolásában, - a szociális képességeik fejlesztésében,

- világszemléletük, világképük formálásában, • •

- felelős állampolgárrá nevelésükben.

Az osztályfőnöki órákon lehetőséget ad a diákokat érintő témákról előadások, közösségépítő foglalkozások megtartására.

Múzeum, színház, mozi, kiállítás, illetve egyéb programok látogatásával színesítheti az osztályfőnöki témák feldolgozását.

41


Pedagógiai Program

Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek •

Minden év elején az első osztályfőnöki órán ismerteti az iskola hagyományrendszerét,

•

A hagyományos rendezvényeken (tanévnyitó, gólyabál, szalagavató, iskolai- és

éves munkatervét.

osztálykarácsony, ünnepségek, ballagás, tanévzáró) részt vesz osztályával.

A diákönkormányzat segítése •

Minden év elején tevékenyen segíti az osztály diák-önkormányzati képviselőinek

•

Osztályfőnöki órán lehetőséget biztosít a DÖK képviselőinek a DÖK-gyűléseken

megválasztását, ismerteti a DÖK működési szabályzatát. elhangzott információk továbbítására.

Kapcsolattartás

Tanulókkal való kapcsolattartás:

Egyéni és kiscsoportos beszélgetés, problémafeltárás, problémamegoldás. Az osztályban tanító tanárokkal:

Folyamatos kommunikáció nevelési kérdésekről, tanulmányi eredményekről. Szülőkkel való kapcsolattartás:

•

Egy évben legalább két szülői értekezletet tart.

•

A munkatervben meghatározott fogadó délutánokon fogadja a tanulói szüleit, és

•

Elektronikus napló útján folyamatosan tájékoztatja a szülőket.

tájékoztatja a tanuló tanulmányi előmeneteléről, mulasztásairól, magaviseletéről.

Kapcsolattartás az iskolaorvossal, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, az iskolapszichológussal, fejlesztőpedagógussal:

•

Az aktuális problémáknak megfelelően felveszi a megfelelő szakemberrel a

•

Elősegíti a tanuló, a szülő és a szakember közös munkáját.

•

kapcsolatot.

Az egészség-nevelés program keretében együttműködik pl. az iskola pszichológusával, az iskolaorvossal.

Kapcsolattartás a szakiskolai tanulók esetén a bolti szakmai gyakorlat tanulófelelősével:

•

A gyakorlati képzőhely által küldött munkanaplók alapján vezeti a szakmai gyakorlat

•

Probléma esetén felveszi a kapcsolatot a tanulófelelőssel.

teljesítését.

42


Pedagógiai Program

1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 1.7.1 A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának elvei:

Iskolánkban vannak olyan tanulók, akik beilleszkedési, tanulási vagy magatartási

problémával küzdenek. Mivel ez társadalmi jelenség, ezért mindig jelen lesz az iskolában is. Ezeket a problémákat kiemelten kell kezelni, mert:  a nevelési-oktatási munkát hátráltatja  eredményességét csökkenti

 a közösséget negatív irányba befolyásolja

 a gyenge jellemű egyéniséget magával sodorja 1.7.1.1 Az iskolánkban előforduló leggyakoribb beilleszkedési problémák:  órai fegyelmezetlenség  szorongó egyéniség

 erkölcsi értékrend teljes vagy részbeni hiánya („alul táplált”)  önkontroll hiánya

 elkényeztetett tanuló

 gyenge előképzettség

 részképesség hiánya (a tanuló mentesítése egyes tantárgyakból)  szeretet és elismerés hiánya a családban  családi problémák

 társaitól nagymértékben eltérő anyagi helyzet  új közösségbe érkezés

 drog, alkohol, szenvedélybetegség  divatjelenségek

 pubertáskori fejlődési sajátosságok 1.7.1.2 Szűrés, diagnosztizálás:

 A diagnosztizálást, szűrést az iskolapszichológus végzi

 az iskolában újonnan érkező tanulókat szokásaikról, problémáikról kérdezzük (adatlapok)

43


Pedagógiai Program

 szoros együttműködésre törekszünk az osztályfőnökök, a szaktanárok és az ODB, valamint az ifjúságvédelmi tanár között

 személyes megfigyelés

 A pszichológus és iskolaorvos véleménye alapján nevelési tanácsadótól, szakértői és rehabilitációs bizottságtól vélemény kérése

1.7.1.3 Megoldási javaslatok:

 pszichológus alkalmazása

 jó kapcsolat kialakítása a szülőkkel (szoros együttműködés)  jó együttműködés a Nevelési Tanácsadókkal

 egyéni beszélgetések (iskolaorvos, pszichológus, ifjúságvédelmi vezető)  kortárs segítő csoportok megszervezése

 prevenció (drog, alkohol, egészségügyi felvilágosítás, mentálhigiénés szaktanácsadás, kötelező szűrővizsgálatok megszervezése, lebonyolítása stb.)

 jó együttműködés a tanulási képességet vizsgáló szakértőkkel, valamint a rehabilitációs tevékenységet végző bizottságokkal

1.7.2 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetséggondozás a pedagógus egyik legszebb tevékenysége. Az iskolának külső

szakmai megítélése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Sikert biztosít tanulónak, tanárnak egyaránt.

Iskolánk az érettségire való felkészítést tekinti fő céljának, de emellett nagy figyelmet

fordítunk a tehetségek gondozására is. A kétszintű érettségi emelt szintjére jelentkező diákok

felkészítése, a tehetséggondozás legfontosabb feladataként jelenik meg, hiszen ezen keresztül a felsőoktatásban való helytállásra készítünk fel.

A tehetséggondozáshoz sajátos személyi és tárgyi feltételek szükségesek. A személyi

feltételek a tantestületen belül adottak. A tárgyi előfeltételeket a magas színvonalú könyvtár, az iskola számítógépes rendszere és az Internethez való kapcsolódása biztosítják. A sportban tehetséges tanulók részére gazdag sportszertár áll rendelkezésre.

Így minden tanuló megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő területet az iskolában.

A tehetséges tanulóknál az ismeretek elsajátítását úgy kell megszervezni, hogy önállóvá

44


Pedagógiai Program

váljanak, megértsék az „egész életen át tartó tanulási” képesség elsajátításának fontosságát. Ennek fő terepe iskolánk könyvtára.

Fontos a korai felismerés, felismertetés. A tanuló által is vállalt, a tanulótársak, a

környezet által is elismert kiemelkedő képesség „érték”. Ezt tudatosítani kötelességünk, mert csak így alakul ki a minél nagyobb teljesítőképesség kedve. 1.7.2.1 A tehetség meghatározása:

A tehetséges ember kitűnik a társai közül:  szellemi képességeiben  személyiségjegyeiben

 fizikai tulajdonságaiban A tehetség heterogén. A kognitív képességeken túl szociális alkalmazkodásbeli, emocionális és temperamentumbeli feltételei is vannak.

A tehetséges tanulók néha nehezen illeszkednek be a közösségbe, sokszor visszafogottan teljesítenek, hogy társaik elfogadják őket.

Az iskola mérési, értékelési rendszerén kívül eső képességek (szervezési, kommunikációs,

csoportdinamikai erő stb.) jelentős részét a diákélet keretében tetten érhetjük. Ezek fejlesztése legkönnyebben a DÖK programokon lehetséges.

1.7.2.2 A tehetséggondozás formái iskolánkban:

Fejlesztése: sokoldalú pszichológiai, pedagógiai tevékenységet igényel Tantárgyhoz kapcsolódóan:

 differenciált foglalkozás megszervezésével  emelt szintű érettségire való felkészítéssel

 az önálló ismeretszerzési technikák elsajátításának megtanításával (könyvtár használat)

 nyelvvizsgára való ösztönzéssel

 központi foglalkozásokra való irányítással  tantárgyi versenyekkel

 pl.: 100. tanóra – tehetséges diák tartja meg  ECDL vizsgák letételével

45


Pedagógiai Program

Tanórán kívüli programokon, rendezvényeken:

 egyéni foglalkozás: pl.: Kazinczy-versenyre, szavalóversenyre, helyesírás versenyre, országos és fővárosi szakmai versenyekre való felkészítés

 diákönkormányzat pl.: vezetői tisztség vállalása, iskolarádió, diákújság, egyéb programok szervezése stb.

 énekkari tagság

 színjátszó köri tagság  Ki mit tud?

 szakkör, önképzőköri tevékenység  továbbtanulásra való felkészítés

 pályázatokon való részvétel, pl.: irodalmi alkotó pályázat

 könyvtári szolgáltatások: pl.: olvasásfejlesztés, gyűjtőmunka segítése, önművelés, sakk stb.

1.7.2.3 A tehetség gondozása, „védelme” Hosszabb távú pedagógiai tevékenység: pl. az életpályáról való gondoskodás, a szülők orientálása, hogy támogassák gyermekük tehetségének fejlesztését (nyelvi órák, zenei képzés, stb. anyagi költségek vállalása).

46


Pedagógiai Program

1.8 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az iskolai diákönkormányzat a törvény rendelkezései szerint működik, gyakorolja véleményezési, egyetértési és döntési jogkörét.

A diákönkormányzat szerveződése az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában leírtak szerint történik.

Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe

tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában

történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók – a diákönkormányzat szervezeti keretei között – kifejthessék véleményüket a házirend, a

szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével

minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás

lehetőségét.

A

dokumentumok

tanulói

véleményezése

a

diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint.

Ugyanakkor lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy egyes – a tanulóközösség

egészére vonatkozó – döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a döntést megelőző véleményezésben. A tájékoztatás és a tanulói vélemények beszerzésének módszerét az előző bekezdésben meghatározottal azonosan határozzuk meg.

A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a

lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően – a diákönkormányzat

vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján – részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik.

47


Pedagógiai Program

1.9 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 1.9.1 A szülői szervezet

A Szülői Választmány (SZV) – mint szülői szervezet – az iskolai élet meghatározó közössége.

A szülői szervezet egyik formája az SZV, mely a múltban is működött, döntött és dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról.

A szülői részvétel az osztályonként demokratikusan választott választmányból (3 fő) áll, akik a szülői választmányi értekezleteken képviselik a tanulók szüleinek érdekeit, véleményét. Az ott elhangzottakat ismertetik a szülői értekezleteken. Így valósul meg az információáramlás a tanulók szüleinek széles rétege és a választmány között.

Az iskolai szintű szülői választmány 3 fős vezetőséget választ, akik koordinálják

a feladatokat. A választmányi értekezleteken az iskolavezetés mindig képviselteti magát az érdemi párbeszéd érdekében.

A szülőknek joguk van gyermekeik iskolai életével kapcsolatban véleményt nyilvánítani, a nevelési-oktatási folyamatról és a továbbtanulásról

folyamatosan

informálódni, tájékoztatást kapni a Pedagógiai Programról és a Házirendről. Májusban a szülőket tájékoztatjuk: a tankönyvekről, segédeszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyek a következő év oktató és nevelő munkájához szükségesek.

A gyermek fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres érdembeli

tájékoztatást kapnak. Az intézményvezető és a pedagógusok hozzájárulásával a szülők foglalkozásokon részt vehetnek.

A sikeres együttműködés érdekében kívánatos, hogy rendszeres kapcsolatot tartson a szülő

a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. Tartsa tiszteletben az iskola pedagógusainak, alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait. Figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését,

tanulmányi előmenetelét. Tőle elvárható segítséget nyújtson, hogy gyermeke teljesítse kötelezettségeit.

Az iskola működéséhez közvetlenül megjelenő szülői szerepek a segítségnyújtás különböző

formáiban

nyilvánulnak

meg:

pl.:

társadalmi

munkák,

rendezvények

felügyeletének ellátása, mentálhigiénés előadások, szexuális felvilágosítás osztályfőnöki órákon, stb.

48


Pedagógiai Program

1.9.1.1 A szülői szervezettel való kapcsolattartás formája, rendje:

A szülői szervezet (közösség) számára az SZMSZ jogot biztosít a következő területeken: •

megismerje az iskola pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az

•

gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres és

• • • •

abban foglaltakról,

érdemi tájékoztatást kapjon,

kezdeményezze szülői szervezet létrehozását, annak munkájában tevőlegesen részt vegyen,

személyesen vagy képviselői útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,

az iskola vezetője vagy az érintett pedagógus hozzájárulásával részt vehessen a foglalkozásokon,

írásbeli javaslatot terjeszthet az iskolavezetés, nevelőtestület vagy egyes

pedagógusok elé. A megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kell kapnia a felvetésre.

1.9.1.2 A szülői munkaközösség jóváhagyása szükséges • • •

a tankönyv- és taneszköz-jegyzékhez,

az éves munkatervhez, különös tekintettel a szülőket anyagilag is érintő vonatkozásokra,

az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításához.

A szülői választmányt sem véleményezési, sem egyetértési jog nem illeti meg munkajogi kérdésekben, illetve az egyes tanulókra vonatkozó döntésekkel kapcsolatban.

Az iskola szülői szervezete (közössége) részére a tanár elnök tanévenként egy alkalommal tájékoztatást tart az intézmény munkájáról. A választmány a munkaprogramnak megfelelően ülésezik. A választmány munkáját az osztályok szülői szervezete (közössége) elnökeiből

választott vezetőség irányítja (a vezetőség munkáját a tanár elnök segíti). A választmány tanár elnöke tölti be a közvetlen összekötő szerepet a vezetés és a szülői szervezet (közösség) között.

1.9.1.3 Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei:

• még szorosabb kapcsolatteremtés az iskola (pedagógus) és a szülői ház között 49


Pedagógiai Program

• egyéni beszélgetések (szülő-osztályfőnök vagy szülő-szaktanár) jelentőségének hangsúlyozása

• az elégedettségi vizsgálat elemzése, értékelése, megoldási javaslatok kialakítása • a szülők bevonása lehetőleg az iskolai élet minden folyamatába • a kollégiumi nevelőkkel rendszeres kapcsolattartás 1.9.2

A diákönkormányzat biztosításának rendje

működésének

támogatása,

a

szükséges

feltételek

1.9.2.1 Diákközgyűlés

Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma. Elvileg minden tanuló részt vehet a közgyűlésen, az iskola létszámára való tekintettel azonban a közgyűlést küldöttgyűlés helyettesítheti. Résztvevői az osztályok választott képviselői (5 tag), de bármelyik tanuló megjelenhet a közgyűlésen, és érdemben bekapcsolódhat a tanácskozásba.

Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a

tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Diákönkormányzat működése során az alábbi jogosítványok illetik meg:

Döntési jog: •

Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben

•

A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleményének

• •

meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre.

előzetes meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában.

Jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban (ld. Munkacsoportok). A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt -

saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi

eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és

működtetéséről,

valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége

tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról.

50


-

Ezeken kívül dönt

-

a DÖK munkáját segítő egyéb felnőttek felkéréséről,

-

Pedagógiai Program

a DMSP felkéréséről, visszahívásáról,

a DÖK képviseletében eljárók személyéről.

Egyetértési jog:

Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: •

jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat

•

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;

• • • • • • •

elfogadásakor és módosításakor;

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

az IDB és az iskolavezetés kapcsolattartásának rendjének kialakításakor, a tanulói véleménynyilvánítás formáinak meghatározásakor,

a tanulói szociális juttatások elosztásának alapelvei kialakításakor, az ünnepélyek és a hagyományápolás rendjéről, a tanulók jutalmazásának elveiről és formáiról.

Véleményezési, javaslattételi jog:

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Véleménynyilvánítási jogának gyakorlására ki kell kérni a DÖK véleményét az alábbi kérdésekben:

A fenntartó döntéseihez kapcsolódóan:   

Az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával,

nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntések előtt.

Az iskolai költségvetés fenntartói meghatározása és módosítása előtt.

Az iskolavezető megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos

fenntartói döntések előtt.

A fenntartó nevében a vélemény kikérését az iskolavezető kezdeményezi és a DMS – tanár szervezi.

A nevelőtestület döntéseihez kapcsolódóan: • •

Tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos döntés előtt.

A könyvtár és a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor. 51


• • • • • •

Pedagógiai Program

Az iskolai sportkör működési rendjének kialakításakor.

A tanév helyi rendjének (munkaterv) nevelőtestületi elfogadásakor a tanulókat érintő kérdésekben.

A tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásakor.

A tanulói pályázatok és versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez. A tanuló ellen indult fegyelmi eljárás során az IDB - től.

A tanulók helyzetét értékelő, elemző beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához.

A tantestület nevében a vélemény kikérését a feladatgazdák, ennek hiányában az iskolavezető kezdeményezi és a DMS – tanár szervezi.

A tanulók érdekeinek védelmét az osztályfőnök illetve az Osztály Diák Bizottság

érdekvédelmi felelőse látja el. Jogosultak a diák elleni fegyelmi eljárás során is képviselni őt.

Tanulócsoportok érdekképviseletében az osztályfőnökön kívül az ODB érdekvédelmi felelős

illetve az ODB elnöke, más diákközösségek képviseletében az általuk választott személy járhat el.

Az ODB érdekvédelmisek munkáját az IDB erre megválasztott tagja, más

diákközösségek képviselőinek munkáját az IDB elnöke fogja össze.

A tanulók, tanulócsoportok problémáikkal, kérdéseikkel közvetlenül fordulhatnak az

osztályfőnökükhöz, illetve az ODB érdekvédelmi-felelőséhez, aki a problémát először az osztályfőnöknek jelzi. Ha ez nem hoz megoldást, illetve nem kap érdemi választ, akkor az IDB érdekvédelmi ügyeiért felelős diákkal konzultálhat.

A DÖK érdekvédelmi tevékenysége során jogosult (személyiségi jogokat nem sértő és a tanítás menetét nem zavaró módon) kérdőíveket kitöltetni, véleményeket bekérni.

Az évente tartott Küldöttgyűlés az érdekegyeztetés és véleménycsere legszélesebb fóruma.

Az intézmény a költségvetés elkészítése során – a támogatási keretet figyelembe véve – a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket biztosítja.

A költségvetésből elkülönített összeg - költségvetési törvény mellékleteiben - meghatározott mértékben és feladatokra lehetséges, statisztikai létszám alapján. Az intézmény a

diákönkormányzat rendelkezésére bocsátja az aktuálisan szükséges tantermet és egyéb eszközöket.

Az iskolai média valamennyi résztvevője a Diákönkormányzat tagszervezete, vezetőjét saját szabályzata szerint választja.

52


Pedagógiai Program

1.9.3 A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái: •

Munkaközösségi értekezlet

•

Nevelőtestületi értekezlet

• • •

Összdolgozói értekezlet

Közalkalmazotti Tanács megbeszélések Osztályozó értekezlet

1.9.3.1 A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás rendje:

A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára

kötelező.

A nevelőtestület – ha jogszabály másként nem rendelkezik – akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban.

A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri.

Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

1.9.3.2 A diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A folyamatos kapcsolattartást a diákönkormányzatot segítő tanár biztosítja: •

Az önkormányzat működési szabályzatában meghatározottak szerint részt vesz az

•

folyamatos munkakapcsolatban van az igazgatóhelyettessel,

•

iskolagyűléseken és az IDB üléseken,

az osztályfőnököket munkaközösségi értekezleteken, a nevelőtestületet nevelőtestületi értekezleten

javaslatairól.

tájékoztatja

a

diákönkormányzat

tevékenységéről,

gondjairól,

Időszakos kapcsolattartás • •

Iskolagyűlés: az iskola igazgatója hívja össze tervezett vagy rendkívüli időpontban.

Diákközgyűlés: az IDB vezetője hívja össze évente egy alkalommal. Időpontját az iskolai munkatervben rögzíteni kell.

53


•

Pedagógiai Program

Rendkívüli diákközgyűlés: összehívását kezdeményezheti az iskola igazgatója vagy az IDB vezetője.

1.9.3.3 A tanulók rendszeres tájékoztatásának formái, rendje: Szóbeli

• tanóra,

• gyakorlati foglalkozás, • osztályfőnöki óra, • iskolarádió,

• ODB-gyűlés,

• Iskolagyűlés, • IDB-ülések,

• diákközgyűlés.

Írásbeli

• elektronikus napló útján,

• hivatalos levél formájában, • időszakos bizonyítványok, • végbizonyítványok útján,

• faliújságon elhelyezett hirdetmények alapján. 1.9.3.4 A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái, rendje • osztályfőnöki óra, • ODB gyűlés,

• iskolagyűlés, • IDB ülések,

• diákközgyűlés (küldöttgyűlés). 1.9.4 Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A diáksportkört az ISK elnök irányítja, az iskolavezetéssel az illetékes igazgatóhelyettes útján tartja a kapcsolatot, akit tájékoztat a feladatok teljesítéséről. A ISK elnök kiemelt feladatai:

• ellenőrzi a szakosztályok munkáját, 54


Pedagógiai Program

• a szakosztályi szerződések megkötéséről,

• az évenkénti ISK küldöttgyűlést előkészíti és levezeti.

1.9.5 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 1.9.5.1 Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei Az igazgatóság és az igazgatósági értekezletek

Az igazgatóság az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. Tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető.

Az igazgatóság az igazgató által megállapított munkaprogram alapján tanácskozik. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésekre véleményezési joggal meghívhatók az iskolai közösségek más tagjai is (szakszervezetek, KT, stb.). Nevelőtestületi értekezletek

Az értekezletek időpontját az igazgató jelöli ki.

A tantestület részére az éves munkatervben meghatározottak szerint, de évente legalább három alkalommal (tanévnyitó, félévi, tanévzáró). Osztályozó értekezletek

Az értekezletek időpontját az igazgató jelöli ki. •

Valamennyi osztály számára külön kell tartani a szorgalmi időszak lezárásakor:

•

Szervezi, vezeti: az osztályfőnök.

•

Az értekezlet résztvevői tájékoztatást kapnak a vonatkozó fegyelmi ügyekről.

• •

félévkor és év végén.

Résztvevők: az osztályban tanító tanárok, igazgatóhelyettesek, igazgató

A nevelőtestület által átruházott jog alapján a résztvevők ezen az értekezleten döntenek:

•

a magatartás és a szorgalom jegyekről,

•

egyéb tanulmányi, magatartási ügyről,

• •

a mulasztás miatt nem osztályozhatók továbbhaladásáról, jutalmazásról.

1.9.5.2 Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek (közösségek) Szülői értekezletek

Az értekezletek időpontját az igazgató vagy egyetértésével az osztályfőnök jelöli ki. Valamennyi évfolyamon tanévente legalább két alkalommal az osztályfőnök tartja.

55


Pedagógiai Program

1.9.6 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 1.9.6.1 Az iskola képviselete

Külső kapcsolatokban az iskola képviseletére az igazgató jogosult. Az igazgató ezek jogát a

vezetői feladatmegosztás szerint az igazgatóság tagjaira és más kapcsolattartó személyre átruházhatja.

Közvetlen partnerek •

Fenntartó: Nemzetgazdasági Minisztérium

•

Ferencvárosi Önkormányzat Polgármesteri hivatala

• •

Szakmai felügyelet: Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Azok a szakképzést folytató gazdálkodó szervezetek, amelyek tanulóinknak gyakorlati képzést biztosítanak. – Spar és Interspar

Közvetett partnerek •

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

•

Gyermekjóléti szolgálatok

• • •

• • • • • • • • •

Nevelési tanácsadók

Egészségügyi szolgáltató szervezetek Szakmai

szolgáltató

intézmények

(Országos

Közoktatási

Intézet,

Országos

Közoktatási és Szolgáltató Iroda, Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet) „Kulturált Kereskedőkért Alapítvány” kuratóriuma Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Felsőfokú intézmények Általános iskolák Kollégiumok

Munkaügyi központok Kormányhivatal

Oktatási Hivatal

Külföldi testvériskolák

56


Pedagógiai Program

1.10 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei 1.10.1 Osztályozó vizsga

A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból, az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha •

a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, a nevelőtestület döntése

•

magántanulói

• • •

alapján osztályozó vizsgát tehet. státusz

illetve

egyéb

engedélyezte számára az osztályozó vizsga letételét;

ok

miatt

az

igazgató

felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozó vizsga letételére kötelezték (pl. sportolók esetében testnevelés);

tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból);

a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozó vizsga letételére engedélyt kapott.

1.10.1.1 Tudnivalók az osztályozó vizsgával kapcsolatban: •

Osztályozó vizsga az éves munkatervben meghatározott időpontban tehető.

•

Év végi osztályozó vizsga: június 10-ig. (végzősöknek április 20-ig)

• • •

Féléves osztályozó vizsga: félév zárása előtt: jan. 15 – jan. 31 között.

A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt 15 nappal értesítést kap.

Az osztályozó vizsga követelményeit és az értékelés rendjét az iskola nevelőtestülete határozza meg a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre

vonatkozó tananyag alapján, melyet az iskola honlapján nyilvánosságra hoz. A • •

tantervi követelményekről kérelemre a tanuló vizsga előtt írásbeli tájékoztatást kaphat.

Az osztályozó vizsga napján a tanuló kérelmére mentesülhet a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.

A közismereti és szakmai tárgyakból a munkaközösségek határozzák meg a számonkérés formáját.

Kivételt képeznek ez alól: • • •

informatika – gyakorlati vizsga

matematika – írásbeli vizsga, testnevelés gyakorlati vizsga

57


Pedagógiai Program

1.10.1.2 A vizsga lebonyolítása: • •

Egy napon két írásbeli vizsgát lehet tenni.

A szóbeli osztályozó vizsgát az iskola tanáraiból alakított 3 tagú vizsgabizottság előtt

kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a

tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató által megbízott tanár látja

el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy, az adott tantárgyat tanító vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A vizsgáról jegyzőkönyv •

•

készül.

A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 20 percet kell biztosítani

(kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama évfolyamonként 10 perc.

Az a tanuló, aki feladatát legalább elégséges szinten nem tudja megoldani, még egy feladatot kap (húz), további felkészülési idővel. Végső osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani.

•

Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos

•

Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére

értékelést adhat (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli).

meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, ebben

az esetben a vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell •

tekinteni, mint ami nem sikerült, eredménye elégtelen.

Az önhibán kívüli, indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére.

A felsőbb évfolyam vizsgájának szóbeli részére csak akkor bocsátható a vizsgázó, ha az alacsonyabb évfolyam vizsgájának szóbeli részén megfelelt.

Az osztályozó vizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközösség által elfogadott értékelési rendszere szerint történik. 1.10.2 Különbözeti vizsga

A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.

Iskolaváltoztatás, szakmaváltás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból

vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a 58


Pedagógiai Program

megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. 1.10.3 Javító vizsga

Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függően - elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet.

Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A tanulót a vizsga eredményéről aznap tájékoztatni kell. 1.10.4 Pótló vizsga Abban

az

esetben,

ha

a

tanuló

önhibáján

kívül

nem

tudja

teljesíteni

az

osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. 1.10.5 Szintvizsga •

időpontja: első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április

•

a szintvizsga teljesítéséig a tanuló gyakorlati képzése kizárólag tanműhelyi

• •

utolsó tanítási napjáig

körülmények között szervezhető meg

a szintvizsga eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele a szintvizsga nem előfeltétele a komplex szakmai vizsgának

1.10.6 Magántanulói jogviszony létesítése

Magántanulói jogviszony létesítésére a mindenkori törvényi feltételek mellett van lehetőség.

A magántanulói jogviszony létesítéséről, szülői kérelem alapján, az igazgató dönt a törvényi kereteknek megfelelően.

A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon.

Az iskola magántanulói félévenként 2-2 vizsgán adnak számot felkészültségükről. 59


Pedagógiai Program

A magántanulói vizsgák időpontját az éves munkaterv tartalmazza.

A magántanuló iskoláztatási kötelezettségeit a mindenkori törvények szabályozzák. 1.10.7 A szakiskolai kis vizsga és a szakközépiskolai kis érettségi vizsga

A szakmai munkaközösségek előzetes tájékoztatása – egységes követelményrendszer,

tételek meghirdetésével stb. - alapján és nyomán kerül megrendezésre. Ezek a vizsgák

tananyagtartalmukban tartalmazzák az elmúlt tanévek tananyagtartalmait is. Céljuk a képzés

záróvizsgájának szimulálása, begyakorlása, a vizsgarutin megszerzése. Emellett nagy jelentőségű az is, hogy a diák kiemelt fontosságú tanulmányokat tegyen a záróvizsgák sikeres letételéhez. A vizsga jellegéről, tananyagtartalmáról a szakmai munkaközösségek és a

szaktanár dönt a záróvizsgára vonatkozó törvény ismeretében. A mindenkori kis vizsgák

megtartásáról és a megtartás esetében a lefolytatás egyéb szabályairól a szakmai munkaközösségek mellett az iskola vezetése dönt.

A kis vizsgák értékelésének elveit, az érdemjegyek adásának szabályait a szakmai munkaközösségek határozzák meg - a mindenkori jogszabályi háttér ismeretében és annak megfelelően.

1.10.8 Szakmai alkalmassági vizsga

Ha a szakiskola a 9. évfolyamon olyan szakképesítés megszerzésére készít fel,

amelyhez szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, a tanulót az első szakképzési évfolyamra akkor lehet felvenni, átvenni, illetve a továbbhaladását engedélyezni,

ha a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit teljesítette. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit az iskola igazgatója és a gyakorlati képzés szervezője együttesen állapítja meg.

60


Pedagógiai Program

1.11 A felvétel és az átvétel helyi szabályai. A szakképző iskola felvételre, átvételre vonatkozó törvényi rendelkezései 1.11.1.1 Az iskolának joga, hogy döntsön a központi felvételi vizsga megtartásáról vagy mellőzéséről. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban

áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. 1.11.1.2 A felvételi vizsgák célja

Az iskola a tanulói jogviszony létesítését - a közoktatási törvénnyel összhangban –tanulmányi követelmények teljesítéséhez és életkor feltételhez köti.

A középiskola a kezdő évfolyamra való megalapozott felvételi döntéséhez a sikeres tanulást valószínűsítő képesség és ismeret meglétéről a jogszabályban rögzített feltételek megléte esetén felvételi vizsga keretében győződhet meg.

A felvételi vizsgákról, azok követelményeiről - a pályaválasztók számára - az iskola a jogszabályban előírt módon és időben korrekt tájékoztatást ad.

Amennyiben az iskola felvételi vizsgát szervez, annak eredménye alapján dönt arról, hogy a

jelentkező tanuló rendelkezik-e a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez szükséges alapvető tudás- és készségszinttel, valamint megfelelő viselkedéskultúrával. 1.11.1.3 Az írásbeli és/vagy szóbeli felvételi vizsga

Központilag kiadott egységes, kompetencia alapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsgát szervezhet az iskola.

A szóbeli vizsgán az időrendben behívott tanulókkal a felvételi bizottság pedagógusai beszélgetés

formájában

ismerkednek

meg.

Értékelik

a

gyerekek

legfontosabb

személyiségjegyeit, értelmi képességeit, érzelmi világát, nyelvi kifejezésmódját és

viselkedését. A legfeljebb 15 perces meghallgatásra az intézményben kifüggesztett időpontban kerül sor.

61


Pedagógiai Program

A pótfelvételi vizsga

Ha a középiskolába jelentkező tanuló a felvételi vizsga írásbeli vagy szóbeli részén igazoltan

nem tud részt venni, a szülő eseti kérelme alapján az igazgató engedélyt adhat pótfelvételi vizsgára. Ennek körülményeiről, a tanügyi igazgatóhelyettes külön intézkedik. 1.11.1.4 A felvételi eljárás központi felvételi vizsga nélkül

A rangsorolás és felvétel az általános iskolai eredmények alapján történik.

A felvételi döntés alapja:

A felvételi rangsor felállítása az alábbi hozott pontszámok alapján történik: 7. osztály év végi osztályzat: •

magyar nyelv

•

matematika

• • •

irodalom

történelem

idegen nyelv

8. osztály félévi osztályzat: •

magyar nyelv

•

matematika

• • •

irodalom

történelem

idegen nyelv

Max. pontszám: 50 pont 1.11.2 A képzések közötti átjárhatóság rendje Szakiskolából szakközépiskolába való átvétel

A szülő írásban kérheti a tanuló szakiskolából (9. évf.) való átvételét szakközépiskolába. Az átvétel feltétele, hogy a diák a mindenkori szabályozóknak megfeleljen. Más iskolából történő átvétel

Tanév közben más iskolából szülői kérésre, igazgatói döntés alapján, megfelelő tanulmányi eredmény esetén (a korábban nem tanult tananyagtartalmak pótlása és sikeres különbözeti vizsga letételének feltételével) veszünk át tanulókat.

62


Pedagógiai Program

1.12 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A biológia tantárgyon belül „Az ember megismerése és egészsége” témakörben tanulják meg a diákok az alapfokú elsősegély-nyújtási és újraélesztési ismereteket, és az alternatív gyógymódok lehetőségeit és kockázatait.

A kerületi Vöröskereszttel kölcsönösen segítjük egymás munkáját. Az iskola tanulói szívesen vesznek részt rendezvényeiken, versenyeiken, amelyhez minden segítséget, felkészítési lehetőséget biztosít a vöröskereszt kerületi szervezete.

63


Pedagógiai Program

2. Az iskola helyi tanterve

64


Pedagógiai Program

2.1 A kerettanterv megnevezése

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapján:

2.1.1 Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára óraterve (nappali tagozat) Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

9. évf. 4

4

4

4

4

2

3

3

4

2

2

Földrajz

2

1

Dráma és tánc Ének-zene

Informatika

Testnevelés és sport

4

4

2

Művészetek

4

5

4

Fizika

Kémia

5

4

Etika

Biológia – egészségtan

10. évf. 11. évf. 12. évf.

2

1 2

1

1

1

1

2

1

1

1

5

5

5

5

amelyből 1óra (szakmai irányú

6

7

8

11

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

Osztályfőnöki

Szakmai tárgyak órakerete,

képzésre) szabadon tervezhető*

1

1

1

1

65


*

A

szakképzési

kerettantervek

alapján,

Pedagógiai Program

ágazatonként

különböző

tartalommal.

66


Pedagógiai Program

2.1.2 Szakiskolai kerettanterv óraterve (nappali tagozat) Bevezetés: 2013/2014 tanév 9. évfolyamon, felmenő rendszerben 2014. szeptember 1-ig hatályos szakmai kerettanterv szerint

Tantárgyak

Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika

Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés

Osztályfőnöki

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

9. évfolyam

Elmélet

2

Gyakorlat

3 2

10. évfolyam

Elmélet

1

Gyakorlat

3

1

-

-

3

1

1

1 1 2

Foglalkoztatás I.

2

A működtetés szabályai

A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom

Áruforgalom gyakorlata

2

2

10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek Áruforgalmazás

Áruforgalmazás gyakorlata I.

2

2

1

4

Áruforgalmazás gyakorlata II.

2

Értékesítés idegen nyelven I.

3

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása Áruforgalmazás III.

Áruforgalmazás gyakorlata III. Értékesítés idegen nyelven II. Összesen:

2

27

3 8

1

1 1 1

17

1

4

10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása Áruforgalmazás II.

Gyakorlat

-

4

1

1

2,5

-

5

Elmélet

2 1

2

11. évfolyam

6

4 18

3

5 1 1

2,5 18

4

3 15 67


Pedagógiai Program

35

2.1.3 Szakiskolai kerettanterv óraterve (nappali tagozat)

35

33

Bevezetés: 2014/2015. tanév 9. évfolyamon, felmenő rendszerben 2014. szeptember 1-től hatályos szakmai kerettanterv szerint

Tantárgyak

Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika

Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés

Osztályfőnöki


9. évfolyam

Elmélet

2

Gyakorlat

3 2

10. évfolyam

Elmélet

1

Gyakorlat

3

1

-

-

3

1

1

1 1 2

Foglalkoztatás I.

2



Áruforgalom gyakorlata

2

2

10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek Ruházati áruismeret Ruházati gyakorlat

1

1

2

17

Élelmiszer gyakorlat

2

Értékesítés idegen nyelven I.

3

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása Műszaki áruismeret Műszaki gyakorlat

Értékesítés idegen nyelven II. Összesen:

2

26

3 9

1

3 12

1

10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása Élelmiszer áruismeret

Gyakorlat

-

4

1

1

2,5

-

5

Elmélet

2 1

2

11. évfolyam

2

1

1

1

1 1

18

17

2,5 18

15 68


Pedagógiai Program

35

35

33

2.1.4 Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára I–II. (11–12.) évfolyam Óraterv (esti tagozat) Évfolyam/ Tantárgyak

I. (11.) Esti tagozat

II. (12.) Esti tagozat

4

4

Magyar nyelv és irodalom

4

Matematika

4

Idegen nyelv

4 4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika

4

Informatika

1

1

-

1*

18

18

Természetismeret

1

Testnevelés és sport

-

Osztályközösség-építő program Szabadon tervezhető órakeret

Összesen (közműveltségi óraszámok)

4

-

*: kötelezően választható, érettségi felkészítő

2.2 A választott kerettantervek feletti óraszám

Iskolánk diákjainak, a 11. évfolyamtól kezdődően lehetőség van az alábbi tantárgyakat választani: •

Második idegen nyelv;

•

SNI-s tanulók számára a felmentést kiváltó tantárgyból érettségire felkészítő, valamint

•

Középszintű, vagy emeltszintű érettségi vizsgára felkészítő;

a szakmai érettségi tárgy (elsősorban matematikai készségeket igénylő) érettségire felkészítő.

69


Pedagógiai Program

2.3 Szakmai program 2.3.1 Szakmai képzések iskolánkban Lásd a Pedagógiai Program 1.1.-es pontja. 2.3.2 A szakmai képzés elvei, céljai

Szakmai képzésünk azokon az elveken alapszik, amelyeket a Pedagógiai Program első

részében is megfogalmaztunk. Célunk, hogy tanulóink kikerülve az iskolából, helyt tudjanak állni leendő munkahelyeiken, ehhez kapják meg és magas szinten sajátítsák el a tanult

szakmák elméleti tananyagait és megszerezzék a munka végzéséhez szükséges gyakorlatot. Az új OKJ-s képzések szerint szakközépiskolában a 13. osztály végén, a szakiskolában pedig

a 11. évfolyamot követően komplex szakmai vizsgát kell tenniük tanulóinknak, emellett szakközépiskolában a 12. évfolyam befejezése után szakmai érettségi vizsgát tesznek. Célunk, hogy ezekre minél hatékonyabban felkészítsük őket.

A szakközépiskolai szakmacsoportos (kereskedelem-marketing és közgazdasági) alapozó

képzés célja, hogy a tanulókat felkészítse a szakmai tantárgy érettségi vizsgájára, elősegítse a szakmaválasztást, valamint, hogy kellőképpen megalapozza a tanulók szakmai tudását a felsőoktatási tanulmányokhoz.

A kereskedő képzés célja, hogy a komplex szakmai vizsga letétele után a kereskedőként

végzett tanulóink képesek legyenek vállalkozást létrehozni, irányítani, megszüntetni, kereskedelmi egységet irányítani, szervezni, ellenőrizni, azokat szabályszerűen működtetni.

Tudjanak marketing tevékenységet végezni, valamint el tudják látni a beszerzéssel, készletezéssel, raktározással, készletnyilvántartással, értékesítéssel kapcsolatos feladatokat.

Mérjék fel és értékeljék a piaci környezetet bolthálózat létrehozása céljából, válasszák és

alakítsák ki a legkedvezőbb kondíciójú üzlethelyiségeket, új üzletek külső, belső arculatát, választékát, valamint biztosítsák a személyi és tárgyi feltételeket.

A vállalkozási-és bérügyintéző képzés célja, hogy a sikeres vizsga után vállalkozási-és

bérügyintézőként végzett tanulóink lássák át a kis-és középvállalkozások működtetéséhez

szükséges gazdasági folyamatokat, közreműködjenek különféle szabályzatok elkészítésében, vegyenek részt a pénzforgalom és a hitelezési folyamatok kapcsolódó adminisztrációjában.

Legyenek képesek pénzügyi-és adónyilvántartásokat, egészség-és társadalombiztosítással kapcsolatos nyilvántartásokat vezetni, megrendeléseket, szerződéseket nyilvántartani, a kötelezettségeket

határidőre

teljesítsék.

Közreműködjenek

vállalkozásfinanszírozási, 70


beruházási,

felújítási,

pályázat-és

Pedagógiai Program

feladatfinanszírozásban.

Vezessék

az

analitikus

nyilvántartásokat, lássák el a kkv-k könyvelési, beszámolási, ellenőrzési feladataihoz

kapcsolódó teendőket. Vegyenek részt költségszámításokban, a leltározásban, értékesítési feladatokban. Tudják egyeztetni a bejövő-és kimenő számlákat. Közreműködjenek üzleti terv készítésében. Lássák el a munkaügyi nyilvántartások alapján a bérekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, nyomtatványok kitöltését.

Az eladó képzés célja, hogy eladóként végzett tanulóink leendő munkahelyeiken, a különböző

kereskedelmi egységekben segíteni tudják az árubeszerzést, az árut átvenni, készletezési,

raktározási, értékesítési feladatokat elvégezni, valamint el tudják látni a kereskedelmi egység szabályszerű működtetésével kapcsolatos feladatokat.

2.3.3. Kifutó képzések tantárgyai és óraterve, érettségi-és vizsgakövetelményei

2.3.3.1. A kereskedelem-marketing szakmacsoport szakmai tantárgyai és óraterve (2016-ban kifutó képzés)

Gazdálkodási ismeretek Gazdálkodási ismeretek gyakorlat Marketing Marketing gyakorlat Áruforgalom Áruforgalom gyakorlat Közgazdaságtan

11. évfolyam 2 2

12. évfolyam 2 2

2 1 1 1 1

2 1 1 1 1

A kereskedelem-marketing szakmacsoportban a tanulók szabadon választhatják érettségi tantárgyként a kereskedelem és marketing alapismereteket. Az érettségi vizsga szerkezete: Vizsga típusa Írásbeli

A vizsga tartalma Elméleti, számítási és dokumentum-összeállítási feladatok a gazdálkodási ismeretek tantárgyból (9-12. évfolyam) A 11-12. évfolyamon tanult marketing témakörök

Szóbeli

2.3.3.2. A közgazdasági szakmacsoport szakmai tantárgyai és óraterve (2016-ban kifutó képzés) Elméleti gazdaságtan

11. évfolyam 4

12. évfolyam 4

71


Üzleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan gyakorlatok

Pedagógiai Program

2 4

2 4

A közgazdasági szakmacsoportban a tanulók szabadon választhatják érettségi tantárgyként az elméleti gazdaságtan vagy az üzleti gazdaságtan tantárgyat. Az érettségi vizsga szerkezete: Vizsga típusa Írásbeli Szóbeli

A vizsga tartalma Elméleti és számítási feladatok elméleti vagy üzleti gazdaságtanból (elméleti gazdaságtanból függvényábrázolás is) A 11-12. évfolyamon tanult témakörök elméleti vagy üzleti gazdaságtanból

72


Pedagógiai Program

2.3.4. Ágazati képzések óraterve, a szabad órasáv felosztása 2.3.4.1. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként – Kereskedelem ágazat nappali képzés (OKJ 54 341 01)

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10032-12 Marketing

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10033-12 A vállalkozások működtetése

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 10031-12

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak

9.

heti óraszám e

Munkahelyi egészség és biztonság

gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11.

heti óraszám e

gy

ögy

12.

heti óraszám e

gy

1

1/13.

heti óraszám e

gy

ögy

Szakképesítésspecifikus évf. 5/13 és 2/14.

heti óraszám e

1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

A marketing alapjai

Marketing a gyakorlatban

Az üzleti tevékenység terv., elemz. Vezetési ismeretek

Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata Vállalkozási ismeretek

Vállalkozási ismeretek gyakorlat

1 2 2

3 1 70

2

20

3 2 105

2

1

60

1

60

2 3 1 1

1 2 1

3 11 1 7

1

20

5

80

4

60

4


4

Áruismeret- és forgalmazás

8

A működtetés szabályai gyak.

gy

2 3

73

Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Harsányi János Szakközépiskolája és Szakiskolája A főbb árucsoportok Értékesítési gyakorlat forgalmazása Értékesítés idegen nyelven összes óra összes óra

Pedagógiai Program 5

6

1

70

5

7

2

105

6

8

2

140

7

11

4

2

25

35

10

7

4

160

23

35

12

74


A szabad órasáv felosztása a kereskedő képzésben: Évfolyam, szabad órasáv 9. (1 óra) 10. (1 óra) 11. (1 óra) 12. (1 óra) 1/13. (4 óra) 5/13. (2/14., 4 óra)

Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Áruforgalom Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Üzleti tevékenység a gyakorlatban Munkahelyi egészség és biztonság Áruforgalom Értékesítés idegen nyelven Foglalkoztatás II. A működtetés szabályai gyakorlat Áruismeret-és forgalmazás Értékesítés idegen nyelven

Pedagógiai Program

+0,5 +0,5 +1 +1 +1 +0,5 +1,5 +2 +0,5 +1 +0,5 +2

Plusz óra

Az érettségi utáni (1 éves) kereskedő képzés (2/14. évfolyam) óraterve megegyezik a 2.3.4.1. pont óratervének utolsó két oszlopával (korábbi tanulmányok beszámításával).

75


Pedagógiai Program

2.3.4.2. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként – Kereskedő esti képzés (OKJ 54 341 01)

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10032-12 Marketing

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10033-12 A vállalkozások működtetése

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása összes óra összes óra

Tantárgyak

Szakképesítésspecifikus évf. 5/13 és 2/14.

heti óraszám e

gy


1

Foglalkoztatás I.

1

A marketing alapjai

Marketing a gyakorlatban

Az üzleti tevékenység terv., elemz. Vezetési ismeretek

Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata Vállalkozási ismeretek

2


2

Áruismeret- és forgalmazás

4

Vállalkozási ismeretek gyakorlat A működtetés szabályai gyak. Értékesítési gyakorlat Értékesítés idegen nyelven

1 2 3

2

12

18

6

76


Pedagógiai Program

2.3.4.3. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként – Közgazdasági ágazat nappali képzés (OKJ 54 344 02) Szakmai követelménymodul ok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.

Tantárgyak



ögy


ögy


ögy

12. 1/13 heti óraszám heti óraszám e gy e gy

1

Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Általános statisztika

Statisztika gyakorlat

Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat

3

4

3

2 2

Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek

Számvitel gyakorlat

5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

1

2 2

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1

Foglalkoztatás II.

Ügyviteli gyakorlatok

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

1 1

6 1 2

1 1

1

2

2

3 4

2 7 2 1

1,5 1

2

4,5

1

2

77

Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Harsányi János Szakközépiskolája és Szakiskolája Kis- és 10152-12 középvállalkozások Kis- és középvállalkozások gazdálkodása gazdálkodási feladatai

Üzleti terv készítés gyakorlata

10153-12 Könyvvezetési feladatok

Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat

Pedagógiai Program 3 2

Könyvvezetés

4 2

Vállalkozásfinanszírozás 11506-12 Vállalkozásfinanszír ozási és adózási feladatok

2

Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat

2

Adózás

3

Elektronikus adóbevallás gyakorlata 10154-12 Munkaerőgazdálkodás

Munkaerő-gazdálkodás

10151-12 Bérügyi szakfeladatok ellátása

Bérügyi feladatok

3

Bérszámfejtési gyakorlat

2 2

Bérügyi gyakorlat

10155-12 Társadalombiztosítás Társadalom-biztosítás i szakfeladatok ellátása TB gyakorlat összes óra

1

2 2

3

3

4

3

6

2

6

5

22

13

22

2

13

78

Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Harsányi János Szakközépiskolája és Szakiskolája összes óra

6

7

Pedagógiai Program

8

11

35

35

79


Pedagógiai Program

A szabad órasáv felosztása a vállalkozási-és bérügyintéző képzésben: Évfolyam, szabad órasáv 9. (1 óra) 10. (1 óra) 11. (1 óra) 12. (1 óra) 1/13. (4 óra) 5/13. (2/14., 4 óra)

Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Ügyviteli gyakorlatok Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Számvitel gyakorlat Munkahelyi egészség és biztonság Gazdasági és jogi ismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Foglalkoztatás II. Kis-és középvállalkozások gazdálkodása Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat Bérügyi gyakorlat TB gyakorlat

+0,5 +0,5 +0,5 +0,5 +1 +1 +0,5 +0,5 +1 +1 +0,5 +0,5 +1 +1 +1

Plusz óra

Az érettségi utáni (1 éves) vállalkozási-és bérügyintéző képzés (2/14. évfolyam) óraterve megegyezik a 2.3.4.3. pont óratervének utolsó két oszlopával (korábbi tanulmányok beszámításával). 2.3.4.4. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként – Vállalkozási-és bérügyintéző esti képzés (OKJ 54 344 02) Szakmai követelménymodul ok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

Tantárgyak

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy


Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek

1 1

Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika

Statisztika gyakorlat

Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat

Adózási alapismeretek

80


Pedagógiai Program

Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek

Számvitel gyakorlat 10152-12 Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai 10153-12 Könyvvezetési feladatok

Kis- és középvállalkozások gazdálkodása

1

Könyvvezetés

1

Üzleti terv készítés gyakorlata

2

Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat Vállalkozásfinanszírozás

11506-12 Vállalkozásfinanszír ozási és adózási feladatok

1 1

Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat Adózás

1 1

Elektronikus adóbevallás gyakorlata 10154-12 Munkaerőgazdálkodás

Munkaerő-gazdálkodás

10151-12 Bérügyi szakfeladatok ellátása

Bérügyi feladatok

10155-12 Társadalombiztosítás i szakfeladatok ellátása

1 2

Bérszámfejtési gyakorlat

1 1

Bérügyi gyakorlat Társadalom-biztosítás TB gyakorlat

összes óra összes óra

1 1

10

1 18

8

81


Pedagógiai Program

2.3.4.5. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként – Eladó képzés nappali képzés (OKJ 34 341 01) (2014. szeptember 1-től hatályos kerettanterv szerint) Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgyak


1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. évfolyam

ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

ögy

3/11. évfolyam

elméleti heti óraszám

1

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

1

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2


2

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom Áruforgalom gyak.

10027-12 A ruházati Ruházati áruismeret cikkek és a vegyes iparcikkek Ruházati gyakorlat forgalmazása

gyakorlati heti óraszám

3 2 1

2 2

1

1

1 17

12

4

82

Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Harsányi János Szakközépiskolája és Szakiskolája 10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása

Élelmiszer áruismeret

Pedagógiai Program

2

2

Élelmiszer gyakorlat

3 1 2

Összes óra

Értékesítés idegen nyelven II.

2

1

10029-12 A műszaki Műszaki gyakorlat cikkek forgalmazása

Összes óra

6

Értékesítés idegen nyelven I. Műszaki áruismeret

1

3

3 1

8

17

9

140

8

1.5 25

17

140

10,5

25,5

15

83


Pedagógiai Program

(11. évfolyam, 2014. szeptember 1-ig érvényes kerettanterv szerint) Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgyak

3/11. évfolyam elméleti heti óraszám


11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

1

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2


2

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása


3 1

Áruforgalom gyak.

10027-12 A ruházati Áruforgalmazás cikkek és a vegyes Áruforgalmazás iparcikkek gyakorlata I. forgalmazása 10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása

gyakorlati heti óraszám

Áruforgalmazás II. Áruforgalmazás gyakorlata II.

5 1 4

84


Pedagógiai Program Értékesítés idegen 2 nyelven I. Áruforgalmazás III. 10029-12 A műszaki Áruforgalmazás cikkek forgalmazása gyakorlata III. Összes óra Összes óra

Értékesítés idegen nyelven II.

3 1.5 10,5

25,5

15

85


Pedagógiai Program

A szabad órasáv felosztása az eladó képzésben: Évfolyam, szabad órasáv 9. (2,5 óra) 10. (2 óra) 11. (2,5 óra)

Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Élelmiszer gyakorlat Műszaki gyakorlat Áruforgalom Élelmiszer áruismeret Foglalkoztatás II. A működtetés szabályai gyakorlat Értékesítés idegen nyelven I. Értékesítés idegen nyelven II.

Plusz óra +0,5 +1 +1 +1 +1 +0,5 +0,5 +1 +0,5

2.3.5. A szakmai gyakorlatok A szakiskolás tanulók részére a szorgalmi időszakban teljesítendő szakmai gyakorlati képzésre a törvényességi kereteken belül a gazdálkodó szervezetekkel egyeztetve kerül sor. 2.3.6. A komplex vizsgák A komplex vizsgára bocsátás feltétele a modulzáró vizsgák sikeres letétele, azonban az iskolai rendszerű képzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervekben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. A vállalkozási-és bérügyintéző képzés komplex szakmai vizsgájának szerkezete: Vizsgatípus Gyakorlati (50 % súlyozású)

A) B) C)

Központi írásbeli (30 %-os súlyozású) Szóbeli (20 %-os súlyozású)

A) B)

A vizsgarész tartalma vizsgafeladat: Pénzforgalmi nyilvántartások vezetése A megadott vállalkozás bizonylatai segítségével nyitás, a leggyakrabban előforduló gazdasági események könyvelése pénztárkönyv vagy naplófőkönyv alapnyilvántartás, valamint részletező nyilvántartások vezetése. vizsgafeladat: Elektronikus bevallás: Megadott információk alapján a NAV keretprogramjának segítségével elektronikus bevallások készítése. vizsgafeladat: Bérszámfejtési feladat: A feladatlap egy belépő dolgozó megadott adatainak felvitele után bérszámfejtési feladat. vizsgafeladat: Bérügyi szakfeladatok vizsgafeladat: Társadalombiztosítási szakfeladatok

A) vizsgafeladat: Az üzleti terv védése B) vizsgafeladat: A munkaerő-gazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai feladatok

A kereskedő képzés komplex szakmai vizsgájának szerkezete:

Gyakorlati (40 %-os súlyozással) A kereskedelmi egységben kijelölt termékcsoport példáján keresztül bemutatja az áruforgalmi tevékenység szabályszerű feladatait, bizonylatait:

86


Pedagógiai Program

-

Elvégzi egy kijelölt árucsoport átvételét, ellenőrzi bizonylatait, ismerteti az áru/göngyöleg ellenérték kifizetésének menetét - Árut ajánl a vevőnek, segíti a vásárlási döntésben, tájékoztatja az áruval kapcsolatos szolgáltatásokról, az értékesített termékről számlát készít - Bemutatja a kereskedelmi egységben alkalmazott vagyonvédelmi, árumozgató és árazó gépek, eszközök, berendezések fajtáit, kezelési szabályait - Bemutatja a pénztáros feladatait, a pénztárgépek szerepét, az ellenérték elszámolás szabályait, pénztárbizonylatot készít - Bemutatja az élelmiszerek és vegyiáruk tárolására, értékesítésére vonatkozó előírásokat, szabályokat - Bemutatja a műszaki áruk használatát és kezelését, meggyőződik üzemképességükről. Központi írásbeli (30 %-os súlyozással) A vállalkozás működtetése - A vállalkozási formák és azok jellemzői - Az üzleti terv tartalma, felépítése - A vagyon fogalma, tagolása, a mérleg szerkezete, az eredménykimutatás adatainak értelmezése, felhasználása a döntésekben - A forgalom-alakulás, gazdálkodás értékeléséhez szükséges alapvető statisztikai elemzési módszerek - A szükséges létszám és munkakörök megállapításának szempontjai - A munkaszerződések megkötésére, felbontására vonatkozó jogszabályok - Készletgazdálkodás, mutatószámai, értelmezésük, hatásuk az eredményre - Pénzforgalomhoz kapcsolódó bizonylatok fajtái, kitöltésük szabályai - Áruforgalmi jelenés szerepe, tartalma, kitöltésének szabályai Szóbeli (30 %-os súlyozással) Az áruforgalommal kapcsolatos feladatok: - A piackutatás céljai, módszerei, egy piackutatási folyamat megtervezése - Értékesítési akció előkészítése, megtervezése, értékelése - A mennyiségi és minőségi áruátvétel feladatai, a hibás teljesítésből adódó teendők - Az áruk szakmai szabályok-arculat szerinti kihelyezésének, az árak feltüntetésének szabályai - A készpénzzel és készpénzkímélő módon fizetés lehetőségei, szabályai - A fogyasztói érdekvédelem előírásai, a vevőreklamáció intézésének szabályai - Az áru-és vagyonvédelmi rendszerek jellemzői, berendezések fajtái, használata - A leltározási bizonylatok szerepe, tartalma, leltáreredmény megállapítása - Az árukhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok megléte, szabályszerűsége, a termékcímkék információtartalma - Baleset-, munka-, tűz-és környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok, jogszabályok

Az eladó képzés komplex szakmai vizsgájának szerkezete: Vizsgatípus Gyakorlati

A vizsgarész tartalma A) vizsgafeladat: Élőmunka kereskedelmi egységben/tanboltban: a vevő tájékoztatása, kiszolgálása magyar és idegen nyelven, az értékesítéshez szükséges bizonylat kitöltése (élelmiszerek, vegyiáruk és gyógynövények, 30 %-os súlyozású) B) vizsgafeladat: Élőmunka kereskedelmi egységben/tanboltban: a vevő tájékoztatása, kiszolgálása magyar és idegen nyelven, az értékesítéshez szükséges

87


Pedagógiai Program

bizonylat kitöltése (műszaki cikkek, 30 %-os súlyozású)

Szóbeli

A) vizsgafeladat: Az áruforgalommal összefüggő eladói feladatok (30 %-os súlyozású) - Az áru beszerzésével, átvételével kapcsolatos eladói feladatok - Az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok megléte, szabályszerűsége - A raktározással, készletezéssel és leltározással kapcsolatos eladói feladatok - Az áru-és vagyonvédelemmel kapcsolatos eladói feladatok - Az áru előkészítésével kapcsolatos eladói feladatok - A fogyasztói érdekvédelem szabályaival, és a reklamációval kapcsolatos eladói feladatok - A kereskedelmi egység működési rendjéhez kapcsolódó eladói feladatok - Az eladó foglalkoztatásával kapcsolatos lehetőségek - Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos eladói feladatok - A pénzforgalommal és pénzkezeléssel kapcsolatos eladói feladatok B) vizsgafeladat: Válaszadás a vizsgakövetelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorból húzott kérdésekre (ruházati cikkek és vegyes iparcikkek, 10%os súlyozású) - A lakástextíliák választékáról a vevő tájékoztatás, anyagszükséglet meghatározása, kezelési tanácsadás - A ruházati és lábbeli termékek választékáról a vevő tájékoztatása, méretjelölésének értelmezése, kezelési-, használati tanácsadás - A papír-és írószeráruk választékáról a vevő tájékoztatása, és felhasználásra vonatkozó tanácsadás - A sport, kemping-és játékáruk választékáról a vevő tájékoztatása és felhasználásra vonatkozó tanácsadás - A vetőmagok-és növényápolási cikkek választékáról a vevő tájékoztatása, felhasználásra vonatkozó tanácsadás

2.3.7. A gyakorlati képzésen való részvétel jár el.

A gyakorlati képzésről való hiányzást illetően iskolánk a Szakképzési Törvény szerint

Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam

megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló mulasztása az említett mértéket eléri, de igazolatlan 88


Pedagógiai Program

mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév

megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, a tanulót mentesítjük az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól, a gyakorlati képzést folytató szervvel egyeztetve.

Ha a tanuló a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való

igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő

gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni

köteles. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról

meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de igazolatlan mulasztása nincs, vagy az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő

szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát, és igazolatlan mulasztásait pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára iskolánk nevelőtestülete dönt.

2.3.8. Előzetes tanulmányok beszámítása

Az adott képzésre felvett tanuló számára beszámítjuk az alapvető vállalat-gazdálkodási, statisztikai, pénzügyi, számviteli, munkaügyi területen végzett tanulmányait.

2.3 Alkalmazható tankönyvek tanulmányi Segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A pedagógusnak joga, hogy a helyi tanterv alapján megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket.

A választás során ki kell kérnie a szakmai munkaközösség véleményét.

Az egyéni szabadság figyelembevételével törekedni kell az egy munka-közösségen belüli

egységes használatra, a kötelező taneszközjegyzékben foglaltakat figyelembe véve. A

89


Pedagógiai Program

tankönyvek kiválasztásánál figyelmet kell fordítani a szakmailag megfelelő tankönyvek kínálatából az árát tekintve mérsékelt könyv kiválasztására.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A szakközépiskola és szakiskola évfolyamain folytatott nevelés-oktatás feladata az iskolai

alapműveltség megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg. •

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a művészetek tantárgy

•

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének

•

• •

• •

eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek

elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

A 2016/17-es tanévtől érettségiző tanulóknak az érettségi bizonyítvány kiadásához 50 óra közösségi szolgálatot kell teljesíteniük

2.4.1 Az egyes kompetenciák 2.4.1.1 Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését

és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az 90


Pedagógiai Program

élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök •

megfelelő szókincs

•

funkcionális nyelvtan

• • • • • • • • • • •

verbális és nonverbális kommunikációs képesség életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek

hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása különböző típusú szövegekben való tájékozódás információk feldolgozása

segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.)

érvelés képessége

empatikus képesség esztétikai érzék kíváncsiság

tantárgyra jellemző szaknyelv használata

2.4.1.2 Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető:

fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése

szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális

tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően.

Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.

A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az

idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat.


megfelelő szókincs

91


•

funkcionális nyelvtan

•

szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete

• • •

Pedagógiai Program

nyelvi stílusok ismerete

az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete

kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása

2.4.1.3 Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is.

E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak,

mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök •

megfelelő segédeszközök használata

•

a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése

• • • • • • • • • • • • • • •

az igazság tisztelete

mindennapokban használható tudás problémamegoldó készség lényeglátás

kíváncsiság

egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás kreativitásanalízis - szintézis

matematikai fogalmak ismerete

alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése

tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket bizonyítások megértése

matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén

matematikai kommunikációs készség 92


Pedagógiai Program

2.4.1.4 Természettudományos és technikai kompetencia

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és

módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban

lejátszódó

folyamatokkal

kapcsolatban

magyarázatokat

adjunk,

előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának.

E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció

hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz.

Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt

fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák

változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése.


összefüggések felismerése és kifejezése

•

fogalomalkotás

• • • • • • • • • • •

lényeglátás

esztétikai érzék kreativitás

rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában logikai képességek rajzolási készség

tervezés és kivitelezés

kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása kíváncsiság

környezettudatosság

környezet- és természetvédelem 93


•

egészséges életvitel

•

európai azonosságtudat

• • • • •

•

Pedagógiai Program

nemzeti tudat megalapozása egyetemes kultúra

az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe

gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében

legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben

2.4.1.5 Digitális kompetencia

Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök • eszközök megismerése, használata • szövegszerkesztési ismeretek • információkeresés és kezelés

• kritikai gondolkodás az innováció területén • kreativitás

• munka világában való eligazodás • élethosszig tartó tanulás

2.4.1.6 Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a

magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani.

94


Pedagógiai Program

Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök • egészséges életvitel • mentális egészség

• magatartási szabályok alkalmazása • kommunikációs képesség • empátia

• problémamegoldó képesség • európai tudat

• a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-

nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja

• stressz és frusztráció kezelése

• változások iránti fogékonyság • együttműködés • magabiztosság • érdeklődés

• személyes előítéletek leküzdése

• az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az

etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen

• kompromisszumra való törekvés 2.4.1.7 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben –

így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a

kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít

95


Pedagógiai Program

és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök •

az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek

•

a gazdaság működésének átfogóbb megértése

• • • • • • • • • • •

kihívások felismerése, értelmezése a pénz világában való tájékozódás

a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete tervezés, szervezés, irányítás vezetés

delegálás

az elemzés

a kommunikálás

a tapasztalatok értékelése

kockázatfelmérés és vállalás

egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés

2.4.1.8 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik.

Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az

emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban.

A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek

kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése.

96


Pedagógiai Program

2.4.1.9 További releváns kompetenciaterületek

A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: •

Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb

foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a

komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a

fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is

•

Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira

•

Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása

•

Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével

• • •

•

koncentrál

Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés

Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás

Értékorientációk,

beállítódások

kialakítása

(felelősség,

autonóm

cselekvés,

megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája

Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára.

2.5 Mindennapos testnevelés

2.5.1 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Iskolánk minden megtesz annak érdekében, hogy a tanulók mindennapos testedzéséhez szükséges feltételeket megteremtse. A törvény kötelezően előírja a heti 5 órás, azaz mindennapos testnevelést. Iskolánk a mindennapos test-nevelés, testmozgás módját az Nkt.

27.§. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg: a heti 3 óra testnevelés 2 óra

diáksportköri foglalkozással egészül ki. Versenyszerű sporttevékenységet folytató, igazolt,

egyesületi tagsággal rendelkező sportoló számára a tanévre érvényes igazolás birtokában a heti 2 óra sportkör kiváltható.

97


Pedagógiai Program

A sportköri foglalkozások iskolánk minden tanulója számára nyitottak, így naponta biztosítva van diákjainknak a testmozgás.

2.5.2 Iskolánkban a mindennapos testedzés időkeretének részét képezi: • • •

A kötelező testnevelés

A nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére szervezett foglalkozások (diáksportkörök) Egyéb

tanórán kívüli

sportversenyei).

foglalkozás

(táborozás, futóversenyek,

Harsányi

Nap

98


Pedagógiai Program

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus-választás szabályai. A tanulók belépéskor szakmai irányultságot választanak. 11. és 12. évfolyamon emelt szintű oktatásra van lehetőség magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, angol

nyelvből, német nyelvből valamint közgazdaságtanból. A jelentkezés egy tanévre szól, külön jelentkezési lapon történik.

SNI-s tanulóink a felmentést kiváltó érettségi tárgyat választhat, és abból felkészítést kap. A pedagógusválasztás lehetősége nem adott az iskolában.

2.7 Projektoktatás

A korábban jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült tevékenységi formák alapján

a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai módszereket is alkalmazunk. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül.

2.8 Az esélyegyenlőséget segítő tevékenység Iskolánk tanulóinak szociális-anyagi helyzete heterogén, de zömében átlagos anyagi helyzetű

családok gyermekei járnak hozzánk, akik nem ritkán anyagi nehézségekkel is küzdenek. A tanulók azonban nemcsak szociális hátterük miatt kerülnek hátrányos helyzetbe, hanem

esélyeiket csökkentheti hiányos előképzettségek, érdeklődésüknek és figyelmüknek hiánya, vagy tanulási képességeik fejletlensége. Feladatainkat ennek megfelelően kettébontottuk: Anyagi szociális hátrányok enyhíthetők: •

Tankönyvek,

•

Amennyire lehetséges, ritkítjuk a tankönyv-váltásokat.

• •

taneszközök

kiválasztásánál

figyelmet

fordítunk

megfelelő, de legalacsonyabb áru tankönyvek kiválasztására.

a

szakmailag

Olyan – költséges – programot, amely nem minden gyerek számára elérhető, tanítási

idő alatt szülői kezdeményezésre sem szervezünk.

Kirándulások iskolai szervezésekor tekintettel vagyunk az érintett csoport (osztály) anyagi helyzetére. Ugyancsak önmérsékletet tanúsítunk az érettségiző évfolyam költséges programjainak tervezésekor.

99


•

• • •

Pedagógiai Program

A tanórán kívüli programokat – jogszabályi előírásnak megfelelően – az iskola nem kezdeményezheti, ha anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé minden tanuló számára a költségek fedezését.

Szerződésben biztosítjuk, hogy a büfé választékában olcsóbb termékek (tej, kakaó,

kifli) szerepeljenek.

A tartósan rossz anyagi körülmények között élő gyerek felszereléssel, ruhával történő támogatását a szülők közösségének bevonásával megszervezzük.

A Diákönkormányzat saját kezdeményezésű pályázatokkal és a rászorulók segítésére vonatkozó személyre szabott javaslatokkal segít.

Tanulmányi munkában jelentkező hátrányok enyhítése: • A hátrányok okának, gyökerének feltárása

• A családi problémákból származó hátrány iskolai kezelése (például kollégiumi elhelyezés)

• Az alapismeretek megszilárdítása (pl. korrepetálással vagy tanulópár szervezéssel) • Fejlesztő pedagógus egyéni fejlesztést folytat

• Módszeres, tudatos képességfejlesztés tanórán és azon kívül • Az érdeklődés és figyelem felkeltése és tudatos fejlesztése • Korrepetálás

2.9 Ellenőrzés, mérés, értékelés rendszere 2.9.1 Az értékelés típusai: •

•

Diagnosztikus értékelés. Célja: a helyzetfeltárás egyénre, csoportra szabott nevelésioktatási stratégia kialakítása. Ezt alkalmazzuk a tanév elején vagy a belépő tanulócsoportok esetén.

Formatív értékelés. Célja: a folyamat közbeni irányítás, segítés, korrekció – szöveges

formában a tanulók konkrét tennivalóját jelöli ki, rámutat a hiányosságokra, gyengébb területekre, megoldandó problémákra. Ilyen nálunk a negyedéves és háromnegyed

éves értékelés minden évfolyamon, amelyet az osztályfőnök állít össze a szaktanárok •

megfigyelései alapján.

Szummatív értékelés. Célja: az összegzés, az adott téma, tantárgy, időszak eredményességének megállapítása. Ez megfelel a szaktanári értékeléseknek.

100


Pedagógiai Program

2.9.2 A tanulók értékelése

A tanulók értékelésének alapelvei és formái 2.9.2.1 Az értékelés alapelvei: •

személyre szóló,

•

személyiségfejlesztő,

• • • • • • • •

átfogó,

további ismeretek megszerzésére ösztönző objektív,

igazságos,

ne legyen megtorló jellegű,

folyamatosságot biztosítson,

hasznosítsa az új mérési-értékelési módszereket, az iskolai követelményrendszerre épüljön.

Fontos, hogy a követelmények fokozatosan növekedjenek, és az értékelés során a tanulóknak sikerélményeik legyenek.

Az egyes tantárgyakból a számonkérés a munkaközösségek által kidolgozott egységes

értékelési rendszer alapján szóban és írásban történik, mely értékelési rendszer a az éves Munkaterv mellékleteként olvasható.

A számonkérésnek minden esetben osztályközösség előtt kell történnie. Testnevelés órákon megtörténik a tanulók fizikai állapotának mérése, az ehhez szükséges módszerek kidolgozását a testnevelők végzik. 2.9.2.2 Az értékelés formái: •

Diagnosztikus értékelés: a tanév első óráin a szaktanárok felmérik a tanulók tudás- és

készségszintjét, és ismétlés formájában korrekciókat hajtanak végre. Meghatározzák a

követelményrendszert, az értékelés formáit, és mindezt írásos formában rögzítik a •

tanulók füzetében.

Formatív értékelés (személyes szóbeli értékelés):

- tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad - a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor - a fogadóórákon

- a szülői értekezleteken 101


Pedagógiai Program

- az osztályfőnöki órán (e-napló rendszeres átnézése után)

- az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színház, iskola rendezvények stb. kapcsán)

- az igazgató vagy helyettesei által (kiemelkedő eredmények illetve fegyelmi vétségek kapcsán)

- problémák felmerülésekor az osztályban tanító kollégák részvételével tartott értekezleten

- a szaktanár, vagy az osztályfőnök szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények ill. problémák esetén)

- dicséretek illetve elmarasztalások beírása az e-naplóba.

• Szummatív értékelés

A szaktanárok az év első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik egységes értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási, javítási lehetőségeket.

A tanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékelik (1-5-ig). Az értékelés súlyozást tartalmazhat (témazáró, összefoglaló dolgozatok esetében). A súlyozott érdemjegyet alá kell támasztani pontszámok feltüntetésével.

Az évközi érdemjegyek a tanulók folyamatos felkészülését, tanórai aktivitását, pluszmunkáját értékelik ill. biztosítják.

Az érdemjegyüket minden esetben indokolni kell szóban vagy pontszámok feltüntetésével, ill. rövid szöveges értékeléssel.

Az érdemjegyek minimális száma félévente a tantárgy heti óraszáma + 1. Félévkor és tanév végén osztályzatokkal minősítik a tanárok a tanuló teljesítményét. 2.9.2.3 Érdemjegyek:

Jeles érdemjegyet kap a tanuló, ha a helyi tantervben, valamint a képzési szakaszok határain a

vizsgakövetelményekben előírtakat tantárgyaktól függően azok helyi tantervében a munkaközösségek által meghatározottak és a vizsga-követelmények szerint teljesíti.

Elégtelen osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, valamint a képzési szakaszok határain, a munkaközösségek által meghatározottak, és a vizsgakövetelményekben megfogalmazott minimális követelményeket nem teljesíti.

A többi osztályzat megállapítása a követelményszint teljesítésének arányában a szakmai munkaközösségek hagyományainak megfelelően történik.

102


Pedagógiai Program

Ezek figyelembevételével a szaktárgyi osztályzatokat, az osztályt tanító szak-tanár állapítja meg.

A tanév végén az egész évben nyújtott teljesítményt értékeljük.

A félévi osztályzat az e-naplóba, az év végi a bizonyítványba kerül.

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 2.10.1 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és gyakorlata Célja: •

újra feldolgozni, rögzíteni az órán tanultakat,

•

önálló kutatómunkát végezni valamely témában

•

készségek kialakítása bizonyos ismeretekben vagy műveletekben

Elvei

Egyes tantárgyak jellegéből következik, hogy a tananyag elsajátítása csak írásbeli házi feladatokkal együtt lehetséges, míg másoké otthoni szóbeli felkészüléssel vagy mindkettővel.

Az otthoni feladatok szükségességét indokolhatja az is, hogy a tanítási órán a tananyag egésze nem dolgozható fel terjedelmi okok miatt. A középiskolai korosztály alkalmas arra, hogy a

tanórán kívül is képes legyen a tananyag önálló feldolgozására. Az otthoni írásbeli és szóbeli készülés megerősíti az órán tanultakat, fejleszti a készségeket, alakítja az önálló tanulás képességét. Ugyanakkor az otthon elvégzendő feladatok mennyiségének megállapításánál feltétlenül figyelembe kell venni az adott évfolyam, korosztály terhelhetőségét. Tanulóink

egészséges fejlődéséhez szükséges a helyes napirend, időbeosztás kialakítása, a kellő mértékű szabadidő, pihenési idő biztosítása.

A tanulók számára egyértelművé tesszük, hogy az otthonra feladott tananyag megtanulásra

szánt (kötelező), vagy gyakorlásra (nem kötelező) van kijelölve. A megtanulásra szánt, azaz

mindenki számára egyaránt kötelező írásbeli házi feladatot a tanár bármikor ellenőrizheti

(nemcsak az elkészítés tényét, hanem a tartalmat, minőséget is), a szóbeli feladatot számon kérheti, és arra érdemjegyet ad. A gyakorlásra szánt feladatot viszont a tanuló belátása szerint végzi el, ezt a tanár csak a tanuló kérésére ellenőrzi, érdemjegyet nem ad rá.

A szóbeli és írásbeli házi feladatokat úgy kell kijelölni, hogy a másnapra való felkészülés 33,5 óránál ne legyen több.

103


Pedagógiai Program

Egyértelművé kell tenni a tanulók számára, hogy tankönyvi anyagot és a tanórai vázlatot milyen

esetekben szükséges

kiegészíteni

egyéb

forrásból

(szakirodalom,

lexikon,

könyvtárazás, Internet), és azt, hogy ennek teljesítése befolyásolja az írásbeli feladatra,

szóbeli feleletre adott érdemjegyet. Ugyancsak világossá kell tenni a tanulók számára, hogy ezek az összefoglaló dolgozatokban és témazárókban is számonkérésre kerülnek-e.

A házi feladat elvégzésének ellenőrzése nemcsak az elkészítés tényére terjed ki, hanem annak tartalmára is. Amennyiben a pedagógus érdemjeggyel minősíti, az a félévi és év végi

osztályzatban a többi számonkéréssel egyenértékűnek számít. A mindenki számára kötelező írásbeli feladat el nem készítése esetén elégtelent kap a tanuló.

Önálló kiselőadásra felkészülést, írásbeli házi dolgozat készítését a tananyag és a tantárgy sajátosságainak figyelembe vételével javasol a szaktanár. Az értékelés az előadás után szóban, írásbeli munka esetén írásban tett megjegyzéssel a tanár által megjelölt pozitívumok, hibák, hiányosságok megjelölésével történik. A kiselőadásra, írásbeli munkára a pedagógus érdemjegyet ad annak minőségétől függően.

Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező feladat adható, amennyi az egyik óráról a

másikra szokásos és az el nem készített vagy hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás oka szerint, és meg kell adni a pótlás lehetőségét.

2.11 Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Csoportbontás iskolai szervezése a mindenkori jogszabályok keretein belül, a fenntartó engedélyével történik.

2.12

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

A testnevelés és sport összetett műveltségi terület. Az egészséges életmód és a testkultúra

fejlesztését is jelenti. A mozgáskultúra kialakításán túl a szervezet edzettségi szintjének emelése, alakítása is a cél. Feladat: •

A legfontosabb fizikai képességeknek (állóképesség, erő, gyorsaság) fejlesztése, mivel ezzel érhető el az általánosan jó fizikai teljesítőképesség, szilárd egészség és az emberi szervrendszerek harmonikus fejlődése.

104


•

Pedagógiai Program

Különböző testi képességek sokrétű, egyensúlyos fejlesztése. Minél több sportág

mozgásanyagának elsajátítására van szükség. A teljesítmény javulásához a tanuló részéről önállóság, alkotó elemzés, egyéni tervezés, értékelés, és az új befogadása, a

• • • • • • •

kíváncsiság nyitottsága kell.

A koordinációs képességek (egyensúly, tér-idő tájékozódás)

Ízületi mozgékonyság. Az ízületi rendszer, a szalagok és az inak, továbbá mozgásokban érintett izmok nyújthatósága, erőkifejtő képessége. Célszerű és ügyes magatartás

Biomechanikailag helyes testtartás Fejlett légző és keringési rendszer Testi – lelki higiénia

Örömteli és stressz-mentes állapot

105


Pedagógiai Program

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1 Az iskolai egészségnevelés és környezeti nevelés főbb színterei Az egészséges életmódra nevelés és a környezettudatosságnak valamennyi pedagógus oktatónevelő munkájában érvényesülni kell, a tanórán és a tanórán kívül egyaránt. A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit •

az életkorral járó biológiai-mentálhigiénés tennivalókat;

•

a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét;

• • • •

az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait; az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából való fontosságát;

az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőit

o (alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, o drogfogyasztás);

•

a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság

•

a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit.

•

elérésében;

Alapvető célunk: az egészségmegőrzés elemi feltételeinek megismertetése és betartatása. Célok

A rendszeres

testmozgásra való igény kialakítása

Feladatok

- A három kondicionális alapképesség (erő, gyorsaság, állóképesség), a

Kritériumok

A kondicionális és

koordinációs alapképességek

koordinációs képességek (egyensúly, az életkornak megfelelő térérzékelés, reakciógyorsaság, ritmusérzék, hajlékonyság) fejlesztése.

szinten legyenek (Eurofitmérés).

- A sportjáték komplex szerepének kihasználása.

- Mindennapos testmozgás gyakorlati

alkalmazása (heti 5 testnevelés óra +

Az aktív, mozgásos 106


Célok

Feladatok

min. 2 alkalommal játékos

testmozgás egyéb foglalkozásokon).

Az egészséges „fair– play” uralta

versenyszellem kialakítása

- A céllal szorosan összefüggő felnőtt életben nélkülözhetetlen pozitív tulajdonságok (küzdeni tudás,

Pedagógiai Program

Kritériumok

tevékenységek az iskolai élet minden területét fogják át.

A tanulók: -

alázatosság, hazaszeretet, kitartás,

tanulmányi

fejlesztése.

felismerése.

a különböző iskolai,

kerületi sport-, illetve

büszkeség, önismeret, önuralom) - A közösségbeli „én-szerep”

vegyenek részt aktívan

versenyeken, -

diákolimpiákon;

alakítsanak ki közös

érdeklődésen alapuló, tartalmas baráti

Az egészséghez és az - Megtanítani, bizonyítani, hogy egészséges

környezethez való igény kialakítása

alapvető értékünk az egészség.

- Kialakítani, hogy az egészség egy soktényezős fogalom.

- Az egészség megvédésére,

megőrzésére, visszaszerzésére

vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása.

- Annak tudatosítása a tanulókban,

kapcsolatokat.

A tanulók: -

-

-

hogy az élethossziglani öntevékeny

személyiség fejlesztésének és a lelki egészség megőrzésének.

táplálkozás aktuális alapelveit;

legyenek igényesek a személyes higiéniát illetően;

ismerjék és

alkalmazzák az

egészség megóvásának

testedzés, az önálló sportolás és a

motoros önkifejezés fontos eszköze a

ismerjék az egészséges

lehetőségeit és -

alternatíváit;

legyen tudatos stratégiájuk

107


Célok

Pedagógiai Program

Feladatok

Kritériumok

- Tudatmódosító szerekkel kapcsolatos

egészségük

prevenció.

megőrzésére.

- Az egészségmegóvó alternatívák terjesztése, gyógynövények, természetgyógyászat.

- A saját testkép megismerése és a

testtudat kialakítása a tanulókban az egészségtudatos, az egészségmegőrzést preferáló

magatartás fontos része.

- A helyes napirend kialakítása. - A környezetszennyezés, mint

egészségkárosító tevékenységforma vázolása.

- Az egészséges életmód-tréningek beépítése az iskolai programokba (sport- és egészségnapok).

Önismeret, önuralom, - Értékorientáció, személyes a társadalmi normák

szerinti viselkedés és pozitív gondolkodás kialakítása

példamutatás, azaz a tanári

magatartás legyen modell értékű.

A tanulók: -

- Tolerancia és empátia fejlesztése. - A kapcsolatok, problémák

-

- A stressz- és feszültségoldás alapvető

-

fontossága az interperszonális kapcsolatok kezelésében.

nyilvánuljon meg a felnőttek és társak

konfliktusmentes megoldására való igény kialakítása, fejlesztése.

iskolai életükben

-

tisztelete;

ismerjék fel a jó és

rossz tulajdonságokat;

legyenek fogékonyak a tanárok által nyújtott modellekre;

tudjanak könnyen és vidáman

alkalmazkodni a változó

108


Célok A biztonságos életvezetés elsajátítása

Pedagógiai Program

Feladatok - A fejlett technikai eszközök szakszerű és biztonságos

használatának bemutatása, megtanítása.

- Rávilágítás a lehetséges veszélyforrásokra.

- Annak tudatosítása, hogy az

Kritériumok

élethelyzetekhez.

A tanulók: -

ismerjék a KRESZ, az elsősegélynyújtás és

munkavédelem reájuk vonatkozó szabályait és alapelveit.

egészségtudatos magatartásra

szocializálásnak szerves része a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a

szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek kialakítása.

- A KRESZ, munkavédelem,

elsősegélynyújtás elsajátíttatása,

ilyen jellegű és témájú vetélkedők szervezése.

2.13.2 Az egészségnevelés várható eredményei •

A család szerepének megértése

•

A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom kialakítása

• • • • • • • • •

A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete.

A közösségben az „én-szerep” felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás kialakítása.

A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes megoldására való, igény megteremtése

Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete a helyes napirend kialakítása Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete.

A biztonságos közlekedés és elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása. A káros szenvedélyek negatív hatásainak felismerése. A testi higiénia iránti igény kialakítása.

A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása. 109


Pedagógiai Program

•

Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni azt, mit tehet az ember szűkebb és

•

A környezet egészségre káros hatásainak ismerete.

• •

•

tágabb környezetéért.

Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben (egészség- és környezetvédelem) való aktív részvétel igényének kialakítása.

Az egészségtudatos, fizikailag aktív – egészségmegőrzésre épülő – motoros tevékenységekben rejlő személyiség- és közösségfejlesztésben rejlő lehetőségeket kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és megvalósítása.

A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati megvalósítása.

2.13.3 Komplex intézményi mozgásprogram •

Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap,

részvétel

sportprogramokon).

a

különféle

helyi

szervezésű

fittségi

és

más

•

A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak

•

A különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig

•

Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben

•

megfelelően épüljenek be az óratervi órákba.

a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan.

és változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.).

Az

intézmény

horizontális

kapcsolatrendszerének

keretében

az

iskolai

sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó

társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal

alakuljon

ki

stratégiai

együttműködés

az

iskola

mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából.

tanulóinak

•

A tanulmányi kirándulások egyik központi eleme legyen a mozgás és az

•

Az osztályfőnöki foglalkozásokon tematikus program kerüljön kidolgozásra a

•

A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a

egészségtudatos életmódra nevelés.

testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába.

szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat.

110


Pedagógiai Program

2.13.4 Fenntarthatóság, környezettudatosság általános megjelenése A környezeti nevelés program jelentősége

A természeti környezet a társadalom létezésének szükségszerű feltétele. A társadalomban rendkívül nagy igény mutatkozik a környezeti nevelés tudatos fejlesztésére. Magyarország

környezetpolitikája prioritásként kezeli a környezeti nevelés és oktatás fejlesztését. A hatékony környezeti nevelés elképzelhetetlen önálló pedagógiai koncepció kialakítása nélkül.

A mi iskolánkban is a nevelőmunka permanens elemévé vált a környezetvédelem, céljainak megvalósítása egy folytonos hosszan tartó folyamat. A környezeti nevelés program célkitűzései •

•

Mivel iskolánk 2011-től ökoiskolai címet szerzett ezért a fenntarthatósági,

környezettudatossági kompetenciák kialakítását nagyon fontosnak tartjuk. Minden tantárgyban tartalmilag is megjelenik a környezettudatosság.

A környezet iránti érzékenység felébresztése, az érzelmi beállítódás alakítása, a környezet védelme és javítása iránti felelősségtudat erősítése a tanulókban. Ismerjék

fel a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, keressenek és találjanak • • •

megoldást az egyszerűbb gondokra.

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában.

Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja.

A környezeti ismeretek közlésével, átadásával a tanulók környezeti tudásanyagának

bővülése. Váljanak képessé a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére, az értékek felismerésére és megőrzésére. Természettudományos

ismereteik alapján a környezetünket és egészségünket veszélyeztető jelenségeket (a víz-, a levegő-, a talaj szennyezettsége, fertőzöttsége, ózonréteg sérülése, sugárzás-, és •

•

kemikáliák hatásai, hulladék felhalmozás) megérteni, értékelni tudják.

Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára.

Az intézményünk igyekszik felkészíteni tanítványait, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességekre és a jogok gyakorlására.

111


•

Pedagógiai Program

Törekszünk arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat,

amelyek

változásokat,

válságokat

idézhetnek

elő,

továbbá

kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének •

megőrzésébe, gyarapításába.

Környezettudatos magatartás kifejlesztése a tanulókban a környezet-orientált

értékrendszer elsajátításával (etika). A környezetbarát szokások minél nagyobb száma, a környezettudatos életvitel minél több eleme jelenjen meg mindennapi életükben (esztétikai nevelés). Felelősségteljes, elkötelezett, környezetkímélő magatartásuk a tanulók életvitelét maghatározó erkölcsi alapelv legyen. Képessé váljanak a környezet épségét, maguk és mások egészségét védő magatartásra.

Célunk a környezet érdekeit szolgáló cselekvésre késztetés és az ehhez szükséges készségek kialakítása. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük megőrzésébe, gyarapításába, szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti

konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Az iskola, a lakóhely, a család sok cselekvési lehetőséget kínál a környezeti gondok helyi mérsékelésére. A környezeti nevelés program feladatai •

A pedagógusok környezeti kultúrájának folyamatos felkészítése, hogy képesek

•

Továbbképzések, konferenciák a pedagógusok számára a környezeti nevelés

• •

legyenek a környezettudatos nevelés feladat ellátására.

követelményeinek, hasznának és lehetőségeinek bemutatására.

A környezeti szempontoknak minden képzési formába való beiktatása, hiszen a jövőben egyre több foglalkozás betöltéséhez lesz szükség környezeti ismeretekre.

Megfelelő tankönyvek, kézikönyvek, munkafüzetek, ismeretterjesztő kiadványok, összefoglaló környezeti tárgyú könyvek, esetleg programfüzetek, multimédiás anyagok

beszerzése. A különböző tantárgyakból olyan tankönyvek kiválasztása, amelyek •

környezeti aspektusokat tartalmaznak.

A tanulók természettudományos gondolkodásának fejlesztése, külön hangsúlyt kapnak a mindennapi életünkben megfigyelhető, egészségünk és környezetünk védelme szempontjából fontos ismeretek.

112


Pedagógiai Program

A környezeti nevelés program módszerei, lehetőségei A környezeti ismereteket jelenleg nem önálló tantárgyként, hanem valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon oktatjuk. A különböző tantárgyakban a környezeti

nevelés eltérő mértékben vált pedagógiai feladattá, de a tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatása érvényesül. A környezeti nevelés ugyanakkor jelen van elsősorban osztályfőnöki órákon, az óraközi szünetekben, szabadidős tevékenységekben is. Megfelelő módszertani kultúrával sok lehetőség kiaknázására van szükség. Például: •

Környezetvédelmi verseny, kisállat bemutató a diáknapokon (tapasztalatok alapján)

•

Látogatások védett területekre, botanikus kertbe, állatkertbe stb.

• • • • • • • • • • • • • • • • • •

Múzeumok, gyűjtemények megtekintése

Séták, kirándulások, természet-közeli programok: a természet élményközpontú megismerésére

Előadások szervezése

Környezeti akciók a környezetvédelem kiemelt napjaihoz kapcsolódva (pl. Föld Napja, Környezetvédelmi Világnap, Madarak és Fák Napja stb.)

Az „újrahasznosított” papír füzeteinek alkalmazása Szakköri

tevékenységek

(víz-,

„újrapapír” készítése, komposztálás)

levegő

szennyezettség,

talajkémhatás

mérés,

Diákkezdeményezések, az IDB bevonása a környezetvédelmi munkába

A társadalmi tudat (szülők) hangolása a helyes környezet-, és természetvédő magatartásra

Az iskola környezetének tisztántartása (madáretetők télen az udvaron) Ún. Bio Nap tartása (natúr élelmiszer bemutató, kóstoló) Takarékoskodás az energiával

Más iskolák tapasztalatainak megismerése Szelektív hulladékgyűjtés

Elemek, veszélyes hulladékok gyűjtése (elemgyűjtő hálózat kiépítése) Teremdíszítési, tisztasági versenyek Pályázati források kihasználása Állatmenhelyek látogatása

Külső kapcsolatok kiépítése (önkormányzatok, Környezetvédelmi Oktató Központ) 113


Pedagógiai Program

A környezeti nevelés különböző formái egymással összehangoltan, egymás hatását erősítve működnek, s fokozatosan épülnek be mindennapi munkánkba. Csak helyes tanári magatartásformával, példamutatással és pozitív környezetszemlélettel érhetők el a környezeti nevelés terén is eredmények. Osztályfőnöki órákon

Megkerülhetetlen feladat a szexuális kultúra és magatartásra, a családi életre, az örömteli

párkapcsolatra történő felkészítés. Képes legyen a tanuló a fogamzásgátlás módjait, a

terhességet és következményeit, a nemi betegségek terjedését ismerni, ellenük védekezni. Egészségmegőrző programunkba be kívánunk vonni egészségügyben dolgozó szakembert is. Ifjúságvédelem

Az iskola feladata, hogy a tanuló képes legyen: • •

az egészséget károsító behatásokat elkerülni (dohányzás, alkohol, drogfogyasztás)

a drogprevenciós program keretén belül felhívjuk a figyelmet a drogfogyasztás veszélyeire, annak tüneteire, hatásaira. Kiemelt hangsúlyt fordítva a megelőzésre.

Az ifjúságvédelmi terület feladatai: • • •

krízisintervenció (pl.: veszteség esetében).

a diákok mentálhigiénés támogatása egyéni és csoportos tanácsadás formájában és/vagy megfelelő szakemberhez való továbbítással az éves fogászati szűrés megszervezése.

Iskolaorvos

Működési feltételek: •

A

•

Az orvosi rendelő nem rendelkezik váróteremmel; felszereltség, gyógyszerellátás

•

testnevelő

kapcsolatosan.

tanárokkal

tekintetében megfelelő. Az

iskolában

csak

rendszeresen

BÜFÉ

működik,

egyeztetünk

a

tanulók

a

tanulók

étkezése

nem

beosztásával

megoldott.

Figyelemmel kísérjük az áruválasztékot az egészséges táplálkozás érdekében.

Az éves szűrővizsgálatok során tapasztalt leggyakoribb elváltozások: •

Csontrendszeri elváltozások (tartási rendellenességek)

•

Fénytörési és alkalmazkodási rendellenességek

• •

Obes, hypertónia

Allergiás megbetegedések (Asthma bronchiale) 114


Feladataink: •

• • •

Az

organikus

elváltozásokban

Pedagógiai Program

szenvedő

tanulók

rendszeres

ellenőrzése,

kontrollvizsgálatok és a gyógyszerszedésük ellenőrzése, megbeszélése az időszakos szakorvosi kontrollvizsgálatok eredményei alapján.

Az obes és hypertóniás tanulók rendszeres súly és vérnyomás ellenőrzése, illetve a diétás tanácsokkal, étrenddel való ellátása.

A gyógytestnevelésre beosztott tanulókat félévente ellenőrizzük.

A szemüveges tanulók figyelmét felhívjuk az évenkénti szemészeti kontrollvizsgálat szükségességére.

Egészségnevelés:

Az iskola által tervezett programok:

Az osztályfőnöki órák keretén belül minden évben 10 órát biztosítunk az egészségnevelésre.

• • • •

• • • •

9.évfolyam:

Lelki egészség, pszichés zavarok Életvitel, egészséges életmód Korszerű táplálkozás

Káros hatások, környezeti ártalmak 10. évfolyam:

Fogamzásgátlás

Szexuális úton terjedő betegségek A serdülő szerepe a családban

A családi élet zavarai, konfliktuskezelés

115


•

11. évfolyam:

Egészséges életmód

•

Munkahelyi elvárások

•

A felnőtt élet veszélyei

•

•

Pedagógiai Program

Teendők baleset esetén – elsősegélynyújtás 12. évfolyam

Környezetvédelem

•

Párválasztás, családtervezés

•

Családtervezés, házasság, család

•

Káros szenvedélyek: alkohol, dohányzás, drog Az iskolaorvos – védőnő által tervezett egészségnevelés

• A daganatos megbetegedések megelőzése érdekében a 11. évfolyamos tanulóknál: -

•

-

a mell önvizsgálata a here önvizsgálata

A 9. és 10. évfolyamos tanulóknál kiscsoportos beszélgetés: személyi higiénia

helyes táplálkozás

menstruációs problémák fogamzásgátlás

Egyéb feladatok: •

A szűrővizsgálatok folyamatos elvégzése

•

A szakorvosi vizsgálatok eredményeinek bekérése

• • • • • •

Kiscsoportos és egyéni beszélgetés, felvilágosítás.

A fokozottan gondozásra szoruló tanulók egészségügyi és mentálhigiéniai gondozása Az akut betegek ambuláns gondozása Elsősegélynyújtás

Közegészségügyi feladatok

Testnevelési csoportbeosztás elkészítése. 116


Pedagógiai Program

•

Április – május hónapokban pályaalkalmassági vizsgálatok elvégzése (elmaradt leletek

•

Jelentési kötelezettség KSH – ÁNTSZ felé jelentés az iskola egészségügyi munkáról, a

bekérése)

tanévet követően szeptember 10-ig. A tanulóknál végzett beiskolázás előtti szakmai alkalmassági vizsgálatokról. (okt.15-ig.)

117


Pedagógiai Program

2.14 A tanulók jutalmazásának elvei

2.14.1 Dicséretben részesülhet, illetve jutalmat kaphat az a tanuló, aki •

tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi,

•

hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,

• • • •

kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sporteredményt ér el,

közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 2.14.2 Az iskolai jutalmazás formái: • •

Kiemelkedő teljesítményért odaítélhető díjak (Harsányi-díj) Dicséret -

Szaktanári (iskolai, megyei verseny)

-

Igazgatói (országos verseny, fővárosi, iskolai szintű közösségi tevékenység)

-

Osztályfőnöki (közösségi munka) Nevelőtestületi

(országos

verseny,

sportversenyek, példamutató szellemiség)

kiemelkedő

tanulmányi

eredmény,

•

Év végi jutalom, könyvutalvány (kitűnő bizonyítvány, közösségi- és sportmunka).

•

Oklevél

•

Átadása tanév végén az iskolai közösség előtt történik.

Bizonyítványba bevezetett dicséret (Az egész évben kiemelkedő munkát végzett

tanulók tantárgyi dicséretét a szaktanár javaslata alapján a bizonyítványba kell bevezetni.)

•

Kimagasló teljesítményért könyvjutalom, illetve oklevél adható, szaktanári illetve

•

Jutalomkirándulás (kiemelkedő közösségi-tanulmányi munkát végző közösségeknek)

•

osztályfőnöki javaslat alapján. Átadása tanév végén az iskolai közösség előtt. történik.

Jutalomnap (tanítási nélküli közösségi nap)

118


Pedagógiai Program

ZÁRADÉK a pedagógiai programban a fenntartóra háruló többletkötelezettségről A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) pontja alapján „A nevelő és

oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A

pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.”

A pedagógiai programban szereplő költségvetési támogatást igénylő feladatok megszervezése, végrehajtása előtt legalább 30 nappal az intézmény köteles beszerezni a fenntartó engedélyét.

A többletkötelezettség mértékéről a fenntartó a hatályos költségvetésének figyelembe vételével dönt.

Ezen záradék a hatályos pedagógiai program mellékletét képezi.

Budapest, 2014. március 31. Szakács Csilla igazgató

p.h.

119

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM MÁRCIUS 31. Hatályos: szeptember 1-jétől

Recommend Documents