HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM MÁRCIUS 31. Hatályos: szeptember 1-jétől

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2014. MÁRCIUS 31.

Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől

Harsányi János Szakközépiskola és Szakiskola

Pedagógiai Program

Tartalomjegyzék A. Nevelési program ................................................................................................................................................................. 3 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei ..................................................................................................................... 8 1.1 A nevelő-oktató munka alapelvei .................................................................................................................................... 8 1.2 A nevelő-oktató munka területei .................................................................................................................................... 10 2 A nevelő-oktató munka értékei, céljai ........................................................................................................................... 26 3 A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai .................................................................................................... 28 3.1 A nevelő-oktató munka feladatai ................................................................................................................................... 28 3.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ......................................................................................... 29 4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................................................................... 31 5 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ............................................................................................... 34 5.1 A testi és lelki egészségfejlesztési program ................................................................................................................... 34 6 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .......................................... 35 6.1 A közösségfejlesztés célja ............................................................................................................................................. 35 6.2 Közösségi szolgálat ....................................................................................................................................................... 40 7 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ..................... 43 7.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ......................................................................................... 45 8 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ........................................... 48 8.1 A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának elvei: ............................................................................................... 48 8.2 Az iskolánkban előforduló leggyakoribb beilleszkedési problémák: ............................................................................. 48 8.3 Szűrés, diagnosztizálás: ................................................................................................................................................. 49 8.4 Megoldási javaslatok: .................................................................................................................................................... 49 9 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység........................................................................................ 50 9.1 Meghatározása: .............................................................................................................................................................. 50 9.2 A tehetséggondozás formái iskolánkban:....................................................................................................................... 51 9.3 A tehetség gondozása, „védelme” .................................................................................................................................. 52 10 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ...................................... 53 11 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolat-tartásának formái ................................................ 54 11.1 A köznevelési törvény lehetővé teszi, hogy az iskolában a szülők jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozzanak létre............................................................................................................................. 54 11.2 A diákönkormányzat működésének támogatása, a szükséges feltételek biztosításának rendje ...................................... 56 11.3 A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái: ..................................................................... 59 11.4 A diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje ........................................................... 60 11.5 A tanulók rendszeres tájékoztatásának formái, rendje: .................................................................................................. 60 11.6 A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái, rendje ...................................................................................... 61 11.7 Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje............................... 61 11.8 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje .................................................................................................... 62 11.9 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ......................................................................................................... 63 12 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei .............. 65 12.1 Osztályozó vizsga .......................................................................................................................................................... 65 12.2 Különbözeti vizsga ........................................................................................................................................................ 67 12.3 Javító vizsga .................................................................................................................................................................. 67 12.4 Pótló vizsga ................................................................................................................................................................... 67 12.5 Szintvizsga ..................................................................................................................................................................... 68 12.6 Magántanulói jogviszony létesítése ............................................................................................................................... 68 12.7 A szakiskolai kis vizsga és a szakközépiskolai kis érettségi vizsga ............................................................................... 69 12.8 Szakmai alkalmassági vizsga ......................................................................................................................................... 69 13 A felvétel és az átvétel helyi szabályai. A szakképző iskola felvételre, átvételre vonatkozó törvényi rendelkezései .... 71 13.1 A felvételi vizsgák célja ................................................................................................................................................. 71 13.2 Az írásbeli és/vagy szóbeli felvételi vizsga ................................................................................................................... 71 13.3 A felvételi eljárás központi felvételi vizsga nélkül ........................................................................................................ 72 13.4 A képzések közötti átjárhatóság rendje .......................................................................................................................... 73 14 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............................................................... 74 1) Kerettanterv megnevezése ............................................................................................................................................. 76 2 Óratervek............................................................................................................................................................................... 77 3 Alkalmazható tankönyvek tanulmányi Segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................................. 80 4 Mindennapos testnevelés ............................................................................................................................................... 80 6. Az esélyegyenlőséget segítő tevékenység ............................................................................................................................ 81 24. 1. 2. Az egészségnevelés várható eredményei .................................................................................................................... 89 24. 1. 3. Komplex intézményi mozgásprogram ........................................................................................................................ 90

2


A. NEVELÉSI PROGRAM

3

Pedagógiai Program


Pedagógiai Program

Iskolánk arculata Iskolánk közel 60 éves múltra tekint vissza. A kezdeti időkben kereskedelmi szakmunkás képzés folyt az intézményben, mely 1967-ben Békés Glasz Imre nevét vette fel. A mindig változtatni kész tantestület mindent megtett annak érdekében, hogy a képzés színvonalát, minőségét emelje a folyamatosan változó gazdasági és társadalmi igényeknek megfelelően. 1989-ben bevezetésre került a négyosztályos érettségit adó szakközépiskolai képzés, a 90-es évek közepétől pedig az érettségi utáni képzés is megindult több különböző szakon. A képzési profil változása névváltással is járt. Iskolánk Harsányi János Nobel-díjas közgazdász nevét vette fel 2003-ban. 2005 óta ECDL Vizsgaközpontként is működik intézményünk. Mivel

iskolánk

2011-től

környezettudatossági

ökoiskolai

kompetenciák

címet

kialakítását

szerzett, nagyon

ezért

a

fontosnak

fenntarthatósági, tartjuk.

Minden

tantárgyban tartalmilag is megjelenik a környezettudatosság. Közismereti és szakmai oktatásunk sikerét jelzik a felsőfokú oktatásba felvett és diplomát szerzett diákjaink, az Országos Szakmai Versenyeken, a Szakma Kiváló Tanulója versenyeken elért kimagasló eredményeink, a Kazinczy versenyeken és Bárczi Géza helyesírási versenyeken elért helyezéseink. Hosszú ideig iskolánk volt a szakiskolai verseny bázisiskolája. Büszkék vagyunk az eredményeinkre, de legnagyobb sikerünknek mégis azt tartjuk, hogy diákjaink az itt töltött évek alatt a korszerű, modern elméleti tudás mellett gyakorlati tapasztalatokra is szert tesznek. Megtanulják, hogy a kitartó, megfeszített munka komoly eredményeket hozhat. Ennek szép példái azok a ma sikeres vállalkozók, akik korábban iskolánk tanulói voltak. Iskolánk erősségének tartjuk azt az intenzív segítő hozzáállást, amellyel kollegáink támogatják a törekvő, de hiányos előképzettségű, esetleg hátrányos családi hátterű tanulókat céljaik elérésében.

4


Pedagógiai Program

Képzési profilunk Nappali képzéseink: A szakközépiskolában -

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 4 év

-

Közgazdaság szakmacsoport 4 év

-

Kereskedő 4+1 év (OKJ 54 344 01)

-

Vállalkozási- és bérügyintéző 4+1 év (OKJ 54 344 02)

A szakiskolában -

Élelmiszer- és vegyiáru eladó 3 év (OKJ 31 341 01 0010 31 02)

-

Eladó képzés új OKJ szerint 3 év (OKJ 34 341 01)

Érettségi utáni képzésben -

Vállalkozás- és bérügyintéző 2 év (OKJ 54 344 02)

-

Vállalkozás- és bérügyintéző 1 év beszámítással (OKJ 54 344 02)

A későbbiekben bevezetésre kerül a felnőttoktatás is (esti/levelező formában) a nappali képzésben meghirdetett szakmacsoportok szerint.

Tárgyi és személyi feltételek Tárgyi feltételek: Az iskola épülete a IX. kerületben, a Pöttyös utcai metró megállóhoz közel, zöldövezeti környezetben található. A kétszintes épületben több speciális tanterem van modern technikai eszközökkel felszerelve (projektorok, számítógépek, digitális tábla, TV, DVD lejátszó). A könyvtár

segíti

a

tanulók

és

a

szaktanárok

munkáját,

a

szabadidő

eltöltését.

2 számítástechnika terem, 2 taniroda és 1 drámapedagógia terem és 1 gépírás terem található még iskolánkban. A sportolás megoldott a tornateremben illetve a sportudvaron. Ezen felül iskolánkban büfé üzemel, ahol meleg étel is rendelhető.

5


Pedagógiai Program

Személyi feltételek Alkalmazotti kör:

59 fő

Pedagógus:

43 + 1 fő óraadó pedagógus

Pedagógus munkát segítők:

3 fő

Ifjúságvédelmi felelős-pszichológus: 1 fő „Utazó” fejlesztő pedagógus:

1 fő

Technikai dolgozók: Gazdasági ügyintéző:

1 fő

Kézbesítő:

1 fő

Takarító:

4 fő

Portás:

4 fő

Karbantartó:

1 fő

Kertész-karbantartó:

1 fő

Az iskola stratégiája Céljaink és feladataink -

Korszerű, életkoruknak megfelelő mennyiségű tananyag elsajátíttatása a tanulókkal az irányadó dokumentumok alapján (NAT, helyi tanterv)

-

Felkészítés a képzésnek megfelelő vizsgákra

-

Személyre szabott, csoportszinthez igazított tanórai foglalkozások

-

Az

alkalmazásképes

tudás

elsajátításához

szükséges

tanulási

technikák

megismertetése -

Írásbeli és szóbeli kifejezőképesség és kreativitás fejlesztése

-

Reális önismereti szint kialakítása

-

Toleranciára nevelés

-

Egészséges életmódra nevelés

-

Az egész életen át tartó tanulás megalapozása

-

Idegen nyelvi kommunikáció elsajátítása

-

Pozitív életszemlélet és érzelmi légkör kialakítása

A pedagógus testület önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek tekinti: -

a személyes példaadást, hitelességet

6


Pedagógiai Program

-

egységes arculat és követelményrendszer

-

önmagával szembeni szakmai igényességet

-

türelmet és toleranciát mind a diákokkal, mind a kollegákkal szemben

-

korrekt kapcsolattartást a szülőkkel

-

innovatív készséget

7


1

Pedagógiai Program

A nevelő-oktató munka alapelvei, területei

1.1 A nevelő-oktató munka alapelvei 1.1.1 Komplexitás elve A nevelés-oktatás során figyelembe kell venni, hogy biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatosan és együttesen hatnak, s ezeket a hatásokat össze kell hangolni. A szakmai képzésben törekedni kell a komplex ismeretek közvetítésére. 1.1.2 A pedagógus vezető szerepe A nevelés-oktatás két alapvető tényezője a pedagógus és a növendék. A tanuló a nevelésoktatásnak nem tárgya, hanem alanya. Az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. 1.1.3 Egyenlő bánásmód elve Az iskolavezetés és a fenntartó közösen teremtik meg a tanuláshoz szükséges objektív feltételeket, és az ebből származó szolgáltatásban minden tanuló egyenlő arányban részesül. Nem érheti a diákokat emberi méltóságukat sértő, jogellenes kizárás, korlátozás, zaklatás, megaláztatás vagy megkülönböztetés. Nem számít jogellenes megkülönböztetésnek, ha a kizárás bármely törvényes céllal a nevelés oktatás folyamata során született intézkedésből ered. A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell, amely nem járhat más tanuló jogainak csorbításával. A jogorvoslás a törvényileg szabályozott módon történik. 1.1.4 A gyermek mindenekfelett álló érdekének elve A tanítási szolgáltatásban a tanulók egyenlő mértékben részesüljenek, amelyek képességeik, készségeik kibontakozását szolgálja. A tanítás színvonalának biztosítása nem okozhat aránytalan terheket a gyerekek számára. -

Képességek, készségek fokozatos fejlesztése

-

Fontos, hogy az életkornak megfelelő arányos terhelést kapjanak a tanítás-tanulás folyamat során, a korszerű, hasznos ismeretek elsajátítása során.

8


Pedagógiai Program

A humánosság, méltányosság kell, hogy meghatározza döntéseinket a tanulók kisebb csoportját érintő intézkedések során, de valamennyi tényező figyelembevétele mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a többi tanuló érdekeinek mérlegelését sem. 1.1.5 Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve A tanuló fejlődését mindenkor a maga fejlődési fokához mérten kell biztosítani. A tanulók különböző közösségek tagjai. A tanulók mindig szűkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet – a pedagógus vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett – a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányozó képességének kibontakoztatásához. 1.1.6 A tapasztalatszerzés elve A nevelés-oktatás folyamatában biztosítani kell a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzését, megértését, általánosítását. 1.1.7 A külső hatások elve A pedagógusnak támaszkodnia kell mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be. 1.1.8 A bizalom elve Bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására. 1.1.9 A következetesség és fokozatosság elve Igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben. Egyúttal lehetőség nyújtása

is

a

tanuló

önállóságának,

kezdeményezőkészségének

és

kreativitásának

kibontakoztatására. Ezen elvek alkalmazása mellett kialakul a tanulókban a konstruktív életvezetés.

9


Pedagógiai Program

1.2 A nevelő-oktató munka területei 1.2.1 Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok

következményeiért

viselt

felelősségtudatuk

elmélyítése,

igazságérzetük

kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás.

A

tanulást

elősegítő

beállítódások

kialakítása

–

az

önfegyelemtől

a

képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

1.2.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden

állampolgár

kötelessége.

Európa

10

a

magyarság

tágabb

hazája,

ezért


magyarságtudatukat

megőrizve

ismerjék

Pedagógiai Program

meg

történelmét,

sokszínű

kultúráját.

Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelésoktatatás egészében evidenciának kell lennie. 1.2.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak

betartása,

az

emberi

méltóság és

az

emberi

jogok

tisztelete,

az

erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. 1.2.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá

11


Pedagógiai Program

kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 1.2.5 A családi életre nevelés A

család

kiemelkedő

jelentőségű

a

gyerekek,

fiatalok

erkölcsi

érzékének,

szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. 1.2.6 A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók

élethosszig

tartó,

egészségtudatos,

fizikailag

aktív

életvezetésre

történő

szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek

12


Pedagógiai Program

elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen

szerepet

tölt

be

a

mozgástanulás

a

tanulók

saját

testképének

megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. 1.2.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás- és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 1.2.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki

13


Pedagógiai Program

műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak

be

közvetlen

és

tágabb

környezetük

értékeinek,

sokszínűségének

megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. 1.2.9 Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 1.2.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén

14


Pedagógiai Program

nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. 1.2.11 Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 1.2.12 A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

1.2.13 Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek A tanulók érdeklődésének és tapasztalatainak a figyelembe vétele. 1. A személyiségfejlesztő oktatás. 2. Az említett céloknak megfelelő tanítási-tanulási folyamat. 3. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulása a következő szempontok szerint:

15


Pedagógiai Program

— olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; — a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; — a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; — az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; — váljék a tanítás egyik fő elvévé és teendőjévé a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; — a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; — sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; —

a

tanítási-tanulási

helyzetek,

a

tanulásszervezési

módok

és

értékelési

eljárások

alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; — különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét

szolgáló szervezeti

formákat

kell

kialakítani mind az iskolák közötti

együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

1.2.14 Az eredményes tanulás segítésének elvei Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésbenoktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartóval, az iskola működtetőjével, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: — folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, az ismeretek, képességek bővítése, továbbfejlesztése, megszilárdítása — a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelésoktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén;

16


Pedagógiai Program

— a tanulásban való lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése, a hozzájuk illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; —

a

tanuló

önmagához

és

másokhoz

viszonyított

kiemelkedő

teljesítményeinek,

tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; — az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és pedagógiai eszközökkel történő kezelése; — motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása; — egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása; — a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a hozzájuk viszonyított haladás elismerése, képességeik feltárása és fejlesztése.

1.3. Kulcskompetenciák 1.3.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs verbális és nonverbális kommunikációs képesség funkcionális nyelvtan életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása különböző típusú szövegekben való tájékozódás információk feldolgozása segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.) érvelés képessége empatikus képesség

17


Pedagógiai Program

esztétikai érzék kíváncsiság tantárgyra jellemző szaknyelv használata 1.3.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs funkcionális nyelvtan nyelvi stílusok ismerete szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása

1.3.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is.

18


Pedagógiai Program

E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő segédeszközök használata az igazság tisztelete a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése mindennapokban használható tudás problémamegoldó készség lényeglátás kíváncsiság egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás kreativitásanalízis - szintézis matematikai fogalmak ismerete alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket bizonyítások megértése matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség 1.3.4. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban

lejátszódó

folyamatokkal

19

kapcsolatban

magyarázatokat

adjunk,


Pedagógiai Program

előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök összefüggések felismerése és kifejezése lényeglátás fogalomalkotás esztétikai érzék kreativitás rendszerszemléletű

gondolkodás

az

alkalmazhatóság

praktikumának

vonatkozásában logikai képességek rajzolási készség tervezés és kivitelezés kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvivallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása kíváncsiság környezettudatosság környezet- és természetvédelem egészséges életvitel nemzeti tudat megalapozása

20


Pedagógiai Program

európai azonosságtudat egyetemes kultúra az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében legyen

kritikus

az

egyoldalúan

tudomány-

és

technikaellenes

megnyilvánulásokkal szemben 1.3.5. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök eszközök megismerése, használata szövegszerkesztési ismeretek információkeresés és kezelés kritikai gondolkodás az innováció területén kreativitás munka világában való eligazodás élethosszig tartó tanulás 1.3.6. Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti.

21


Pedagógiai Program

A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök motiváció saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása önismeret önértékelés, illetve mások objektív értékelése figyelem segédeszközök használata 1.3.7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök egészséges életvitel mentális egészség magatartási szabályok alkalmazása kommunikációs képesség empátia problémamegoldó képesség európai tudat

22


Pedagógiai Program

a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja stressz és frusztráció kezelése változások iránti fogékonyság együttműködés magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen kompromisszumra való törekvés 1.3.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek kihívások felismerése, értelmezése a gazdaság működésének átfogóbb megértése a pénz világában való tájékozódás a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete tervezés, szervezés, irányítás vezetés

23


Pedagógiai Program

delegálás az elemzés a kommunikálás a tapasztalatok értékelése kockázatfelmérés és vállalás egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés 1.3.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése. 1.3.10. További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában:

1.

Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a

24


Pedagógiai Program

fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is 2.

Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál

3.

Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása

4.

Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés

5.

Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével

6.

Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás

7.

Értékorientációk,

beállítódások

kialakítása

(felelősség,

autonóm

cselekvés,

megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája 8.

Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára.

25


2 2.1.

Pedagógiai Program

A nevelő-oktató munka értékei, céljai A Harsányi János Szakközépiskola és Szakiskola az ismeretközvetítés mellett képességfejlesztő,

érték-

és

normaközvetítő,

szocializáló,

valamint

személyiségformáló funkciókat is ellát. 2.2.

Az iskola pedagógiai célja, hogy a fiatalok érett, stabil, autonóm személyiségként jussanak el a felnőttkor küszöbére, birtokában legyenek azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikusan társas lénnyé váljanak, és rendelkezzenek a felelős állampolgárrá váláshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és képességekkel.

2.3.

Nagy hangsúlyt kell fektetni a tanulók jellemfejlesztésére, arra, hogy az erkölcsi értékrend egyre inkább belső törvényük legyen, hogy kialakuljon érzékeny lelkiismeretük. Neveljünk egészséges és egészségesen élni tudó, kulturáltan viselkedő fiatalokat.

2.4.

Olyan szaktudást sajátítsanak el, amely széleskörű, mobilizálható, konvertálható. Legyenek készek az új ismeretek befogadására, a munkaerőpiac diktálta változásokra, a reálisan felmért, idejében végrehajtott pályaorientációra.

2.5.

Tanítványaink munkájukban legyenek igényesek, kreatívak, vállalkozó szelleműek, önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére alkalmasak, a vizsgán jó színvonalon, eredményesen, képességeik legjavát adva szerepeljenek, ami hozzájárul önbizalmuk erősítéséhez és a munkaerőpiacon magabiztos fellépésükhöz.

2.6.

Célunk az iskola hírnevének, hagyományainak egészséges, szabad légkörének biztosítása, ami a tanuló fejlődéséhez, a tanulói öntevékenység és kreativitás kibontakozásához elengedhetetlen.

2.7.

Olyan iskolaként működjön továbbra is, ahová a tanuló szívesen jön, a szülő szívesen adja gyermekét, ahol a középpontban a gyermek áll, vagyis a nevelés-oktatás tanulóközpontú, és teret ad a tehetség sokoldalú kibontakozásához, ahol a rend és fegyelem uralkodik.

2.8.

Fontos, hogy iskolánkban a nyíltság, tapintat, őszinteség, türelem, tolerancia és a másság elfogadása érvényesüljön.

2.9.

Cél a tanuláshoz való megfelelő viszony kialakítása, az önképzésre való felkészülés biztosítása.

2.10. A képzési idő alatt jelentős változások alakulnak ki tanítványainkban. Az a 4-5 év, amit iskolánkban töltenek egyben a gyermekkorból a felnőtt korba való átmenet ideje is. Az érettségire való felkészítés - az életkortól, csoportnormáktól, szubjektív

26


Pedagógiai Program

elvektől függően – különbözőek, a pedagógiai alapelvek, célok, hagyományok, az iskolai rendezvények, az együttműködés alapformái természetesen egységesek.

27


Pedagógiai Program

3

A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai

3.1

A nevelő-oktató munka feladatai Felkészítjük a tanulókat, hogy a szakközépiskolai képzésben a kötelező és a kötelezően választható tantárgyakból az általuk választott szinten közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehessenek. A tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatantárgyakból biztosítjuk, hogy a tanuló – választása szerint – közép és emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. Biztosítjuk az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülést. A sajátos nevelési igényű diákokra külön figyelmet fordítunk, speciális módszerekkel egyéni fejlesztési tervvel, fejlesztő pedagógus közreműködésével segítjük tanulásukat, fejlődésüket. Valljuk, hogy a középiskola egyik legfontosabb feladata, hogy idejében felismerje, felkutassa a tehetségeket, és teremtsen minél több lehetőséget szereplésükre. A tehetséggondozást,

a

képességfejlesztést

a

tanórákon

és

tanórákon

kívüli

foglalkozásokkal valósítjuk meg. A tanórán történő tehetséggondozást differenciált foglalkozási

módszerekkel

valósítjuk

meg.

A

tanórán

kívüli

foglalkozások

felhasználásával minél több tanulót felkészítünk a tanulmányi versenyekre. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy legalább egy idegen nyelven minden tanulónk jól tudjon kommunikálni, igény szerint fel tudjanak készülni a nyelvvizsgára. Fontos, hogy tanulóink minél előbb megtanuljanak tanulni. A tanuláshoz való viszony, a későbbi önképzésre való igény, annak módja és jellege azoktól a magatartási formáktól és szokásoktól függ, amelyeket a tanuló az iskolaidő alatt szerzett és gyakorolt be. Minden tantárgy tanítása során kiemelten fontos a sajátos tanulási módszerek elsajátíttatása. A tanulók és a hallgatók számára, az iskola – anyagi lehetőségeitől függően – korrepetálási ill. konzultációs lehetőséget biztosít. Keressük a tanulókban azokat az adottságokat, amelyek alapján legkönnyebben fejleszthetők, amelyek kiművelése a legtöbb sikerélményhez juttatja őket. Jó alapközösségeket kell kialakítani, amelyek személyiségformáló erővé válnak.

28


Pedagógiai Program

Biztosítjuk, hogy a diákönkormányzat jogköre terjedjen ki a diákokat érintő kérdésekben a véleménynyilvánításra és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben a javaslattételre. Iskolánkban felelősségvállaló, szabályokat tisztelő diákok élnek. Az önállóság és fegyelem egységének kell megvalósulnia a napi munkában, az agresszivitás semmilyen formáját nem engedjük. 3.2

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, (egységes nevelési értékrend, valamint tantárgyanként egységes értékelési rendszer) a dicséretet, az osztályozást, a jutalmazást, az egységes értékelés mérőeszközeit, stb. Intézményünk képzéseit közvetlenül felhasználók (tanulók, pedagógusok, szülők), saját fejlődésük érdekében, tevékenységükről folyamatosan, rendszerezetten, egyértelmű és tudatosított szempontok és kiszámítható módszerek, eljárások alapján objektív, konstruktív visszajelzést kapnak. Iskolánk pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi módszereket alkalmazzuk: 

A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.)



A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.)



A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.)



A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicsért, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv,

Harsányi-díj,

tárgyi

jutalom,

táborozás,

ösztöndíj,

külföldi

tanulmányút, stb.) 

A fegyelmezés formái (szóbeli figyelmeztetés, észrevétel, dorgálás, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, igazgatói figyelmeztetés,

29


Pedagógiai Program

fegyelmi eljárás után pl.: szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb.) 

A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.) Mindezeknek az eljárásoknak konkrét alkalmazási szabályait iskolánk mindenkori szervezeti és működési szabályzata, illetve házirendje rögzíti.

30


Pedagógiai Program

4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A legfontosabb pedagógiai elvek alapján iskolánk alapvető, átfogó célkitűzése az iskolai tevékenységek

valamennyi

területén

és

szintjén

egy gyakorlatias,

a

tanulók

önmegvalósítását szolgáló nevelés-oktatás megvalósítása. A program filozófiai, társadalomelméleti és pszichológiai alapjait figyelembe véve egyensúlyba

helyezzük

a

személyiségfejlesztést

azokkal

a

közvetíteni

kívánt

ismeretekkel, amelyek választ adnak a harmadik évezred pedagógiai kihívásaira. Az

iskolánkban

folyó

nevelő-oktató

tevékenység

célja:

megfelelő

általános

műveltséggel és szakmai tudással rendelkező, társadalomba harmonikusan illeszkedni tudó, konstruktív életvezetésű tanulók képzése. A konstruktív életvezetés olyan életvitel, amely szociálisan értékes, mert hozzájárul a közösség fejlődéséhez. Ugyanakkor az egyén szempontjából eredményes, mert hozzájárul más értékek termelésében való részvételhez. A konstruktív életvezetés megalapozása jelenti a közösségfejlesztő, önfejlesztő

magatartás-

megnyilvánulások

és

leépítését,

tevékenységrepertoár valamint

a

ösztönzését,

személyiség

a

ösztönző-reguláló

sajátosságcsoportjának kiépítését.

A személyiség fejlesztését szolgáló tevékenységünk

I.

Önismeret Önfejlesztés Önállóság Felelősségtudat

Társismeret kapcsolatfejlesztés II.

A lelki egészség kialakítása, karbantartása, III. megőrzése

Beilleszkedés, énvédelem IV.

31

destruktív


Pedagógiai Program

Személyiségfejlesztési célok Általános célja: a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése. A tanuló személyisége „erejének”, épségének növelése (kompetencia-növelő stratégia).  Az indulási hátrányok csökkentését, valamint az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés, oktatás.  Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben gyermeki, serdülői szükségletei megvalósulnak. Ez azt a gondolkodásmódot sugallja, amely a tanulói személyiségfejlesztés minden lehetséges és elérhető területét és eszközét a nevelésképzés szolgálatába állítja.  Az egyértelmű elvárások és feladatok a gyermeki, a serdülői személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosuljanak.  A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése. A demokratikus iskola működését a magyar alaptörvényben, valamint az emberi és gyermeki jogok chartájában rögzített értékek szabják meg. Iskolánk a személyiségfejlesztés során is törekszik az értékek egyensúlyára, tanítási gyakorlatában egy állampolgári eszménykép körvonalait vázolja fel. Ennek megfelelően az értékek következő csoportjait határozhatjuk meg:  a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke, egészségtudatos magatartás, stb.)  az „én” harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom, önművelés, önállóság, stb.)  a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia, stb.)  a

társadalmi

eredményességre

vonatkozó

értékek

(folyamatos

tanulás,

problémaérzékenység, kreativitás, a változás tűrése, szellemi igényesség, stb.)  a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes emberi kultúra értékei, stb.)

32


Pedagógiai Program

Közvetítjük: 

Az iskola egyik kiemelt pedagógiai törekvése az alapvető erkölcsi, etikai értékek közvetítése, amelyek a tanulói „énkép” kialakításának nélkülözhetetlen eszközei



Az alapvető, tudományos igényességű ismereteket



A helyes magatartási, viselkedési normákat.



Alapvető terület a történelemmel, mint az emberiség kollektív memóriájával való kapcsolat, különösen az európai örökség, a jelenkori demokratikus értékek és emberi jogok szempontjából.



A tolerancia és a kölcsönös tisztelet fejlesztése és kialakítása megkívánja, hogy túllépjünk egyes tantárgyak keretein. Az iskolai élet – mint a politikai társadalom mikrokozmosza – megtanítja a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktusok hatékony elemzését és a különböző konszenzusteremtő technikák gyakorlását. A tanulók ez által képessé válnak a felelősségteljes gondolkodásra, a logikus érvelésre, amelyek alapvető elemek a demokratikus attitűdök kialakulása szempontjából. Iskolai szinten fontos feladat az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő állampolgár nevelése.

33


Pedagógiai Program

5

A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

5.1

A testi és lelki egészségfejlesztési program

Az iskolában tanító pedagógusok fontos, és egyben felelősségteljes feladatuknak tartják a tanulók ösztönzését az egészséges életmód kialakítására. Szeretnénk kialakítani a tanulókban az egészséges táplálkozásra és mozgásra való igényt. Tudományosan megállapították, hogy az aktív sport eszköze lehet a stressz kezelésnek, és ezért iskolánk dolgozói támogatjuk a mindennapos testnevelést, és a sport rendezvényeket. Ökoiskola elkötelezettségünkkel összhangban „zöldsport” rendezvények megtartását is pártfogoljuk. A komplex egészségvédelmi program célja, hogy tanítványaink legyenek képesek a lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladatának tarja, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulóit az önállóságra, a betegség-megelőzésre, helyes testi higiéné betartására, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésére, a váratlan helyzetek kezelésére, képes legyen az egészséges családszemlélet kialakítására, a közvetlen környezet aktív védelmére való képességekre. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

34


6

Pedagógiai Program

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

6.1 A közösségfejlesztés célja Az iskolai nevelő-oktató munka közösségben történik. A közösségnek az emberi élet minden szakaszában meghatározó szerepe van. Az egyén közösségi kapcsolatainak jellege, minősége döntő mértékben befolyásolja környezetéhez, a társadalomhoz való viszonyát. Az iskolai közösség, az osztályközösségek, a tanulói csoportok közösségeinek kialakítása alapvető pedagógiai feladatunk. A közösségformáló munkában – az osztályfőnöki és a tantárgyi tanítási órákon túl – jelentős szerepe van az iskola hagyományainak, az iskolai diákönkormányzatnak és az iskolai mikroközösségeknek, mint énekkar, drámakör, röplabdacsapat, stb. Egységes, pozitív szemléletű mag kialakítása. Pozitív közösségi tulajdonságok kialakítása, tudatosítása és átültetése a gyakorlatba – pozitív társas kapcsolatokká alakítása. 6.1.1 A közösségfejlesztés szintjei, színterei (osztályon, iskolán belül, illetve iskolai kereteken kívül 6.1.1.1.1 Család A legalapvetőbb nevelő közösség a család, amelyben a tanuló születése óta él, és amelybe beilleszkedett. Ezen kapcsolatrendszer ismerete nélkül nem lehet a tanuló személyiségét megérteni,

ezért minden módon

törekedni

kell

a szülőkkel való

egészséges

kapcsolattartásra, ezt szolgálják a szülői értekezletek, fogadóórák, és egyéb bármilyen kapcsolattartási forma, amely lehet rendszeres vagy eseti (telefon, e-mail, indokolt esetben családlátogatás). 6.1.1.1.2 Az egész iskola, mint közösség Az iskola minden tagja (tanára, alkalmazottja és tanulója), valamint növendékeink szülei egy nagyon pontosan körülhatárolható célért munkálkodó közösség tagjai. A közös célt (a közösségi értékű, elismert tudás megszerzését, a társadalmi normák befogadását stb.) csak közös, egy irányba mutató munka segítségével érhetjük el.

35


Pedagógiai Program

Az egész iskolai közösséget fejlesztő események, hagyományőrző programok Az egész iskolát érintő közösségi programok arra adnak lehetőséget, hogy a résztvevők megtapasztalják a több száz fős, nagy közösséghez való tartozás jó élményét; hogy ezen alkalmakkor a nagyobbak átadhassák, a kisebbek pedig megfigyelhessék a nálunk kialakult szokásokat, így örökítve át hagyományainkat; megtapasztalják az ünnepre való ráhangolódás jelentőségét, az ünnepi hangulat külsőségekben való megjelenését, majd ennek megélhető, belsővé váló értékét. Ilyen alkalmak: -

iskolai ünnepek (tanévnyitó, gólyabál, szalagavató, ballagás, tanévzáró)

-

nemzeti ünnepek, megemlékezések

-

iskolánk rendezvényei (Harsányi-nap, Harsányi-est, Harsányi Sport-nap, érettségi

találkozó, öregdiák találkozó, emléktábla-koszorúzás) Az egész iskolai közösséget fejlesztő fórumok Fontosnak tartjuk, hogy az iskola egészének életét meghatározó eseményekről aktuálisan, akár naprakészen tájékozódhassanak a közösség tagjai. Ennek két fóruma: -

az iskolaújság, amit maguk a diákok szerkesztenek és töltenek meg tartalommal, valamint

-

az iskolarádió,

-

az iskolagyűlés, amit általában az iskola igazgatója hív össze, de lehetőség van arra is, hogy az iskola diákönkormányzata kezdeményezze az iskolagyűlés összehívását. Az iskolagyűlés alkalmat teremt a demokratikus jogok megismerésére, a tudatos állampolgárság felelősségének megtapasztalására, a tolerancia gyakorlására stb.

-

az iskolai internetes közösségi oldala és honlapja,

6.1.1.1.3

A tantestület, és a tanulás/tanítást segítő alkalmazottak, mint közösség

A nevelés, ezen belül a közösségfejlesztés csak együttes munkával megvalósítható feladat. Az iskola valamennyi dolgozója minden megnyilvánulásával (öltözetével, gesztusaival, beszédstílusával) példát jelent a diákok számára. A diákok egymást toleráló, elfogadó szellemű közössége olyan iskolában tud kialakulni, ahol a tanárok maguk is egy ilyen szellemű tantestületet alakítottak ki, s amin belül egységes nevelési szemléletet képviselnek.

36


Pedagógiai Program

A tantestületi közösség fejlesztésének alkalmai: -

tanévkezdés előtti csapatépítő tréning

-

a tanév végét lezáró tantestületi kirándulás

-

a

tanévenként

legalább

kétszer

szerevezett

szakmai

nap

(tanítás

nélküli

munkanapokon), ami nemcsak a szakmai fejlődést, de egymás erősségeinek megismerésére is lehetőséget teremt. Ezeket a szakmai napokat alkalmanként más iskolák pedagógusai előtt is nyitottá tesszük, -

tanári csapat a tanár-diák sportversenyeken,

-

közös tanári színházlátogatás.

6.1.1.1.4 Az osztályközösségek Növendékeink idejük java részét az osztályközösségben töltik. Azért is van ennek a közösségi szintnek kiemelt fontossága, mert ez a tanulás/tanítás alapvető közege. Az adott osztályközösségben kialakuló tanuláshoz való viszony határozza meg az egyének tanuláshoz való viszonyát. Másrészt csak jó osztályközösségekből épülhet fel jó iskolai közösség; a jó osztályközösségekből nőhetnek ki azok, akik maguk személyesen is szeretnének tenni a közösségért. Célunk, hogy együttműködésre kész, önálló véleményt formálni tudó, és e véleményét kulturáltan vállaló, a tudást értéknek tekintő diákok alkossák az osztályközösségeket. Ez a feladat sem valósítható meg a szülők támogatása nélkül. Törekszünk arra, hogy a lehető legtöbb programba bevonjuk őket, kérjük segítségüket. Az osztályközösségek fejlesztésének explicit alkalmai: -

törekszünk arra, hogy minden osztály sajátjának tudhasson egy tantermet. Ezt a termet

maga tartja karban, tartja tisztán, alakítja a maga ízlése szerint. A saját terem elősegíti az egész iskolaépület állagának megóvását, fejleszti a felelősségérzetet, sőt: másoktól is elvárja

ennek

tolerálását.

Sokat

segítene

a

közösség

nyújtotta

biztonságérzet

kialakulásában, ha a termekben, az arra alkalmas felületeken, zárható szekrényeket alakítanánk ki. -

osztálykirándulások. A tanév utolsó napjaiban, tanítás nélküli munkanap keretében

egy, vagy két nap időtartamban, attól függően, milyen fejlettségi szinten áll az osztályközösség.

37


-

Pedagógiai Program

közös kulturális osztály-programok (színház-, múzeum- hangverseny látogatás). Az

osztály intellektuális igényéhez igazított programok, melyek az élményszerzésen túl az iskola falain kívüli tájékozódás és viselkedési normák megismerését is segítik. Az osztályközösség fejlesztésének implicit alkalmai -

a tanórai munka során a pedagógusok törekszenek arra, hogy minél több

versengő/együttműködésre serkentő feladatokat adjanak növendékeiknek; alkalmat teremtenek arra, hogy a diákok egymás munkáját értékeljék, elismerjék; -

a osztályt tanítók igyekeznek megtalálni azokat a tanulópárokat, akik tudnák egymást

segíteni. A közös tanuláshoz alkalmas helyszín az egész nap nyitva tartó, és felügyeletet is biztosító iskolai könyvtár. Az így elért tanulmányi sikerek nagyon pozitívan változtatnak egy osztály tanuláshoz, tudáshoz való viszonyán. 6.1.1.1.5 Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai, lehetőségei Az iskolai diákönkormányzat A diákönkormányzat maga is tevékeny részt kap az iskolai közösségek szervezésében, miközben önmaga is egy, az iskolában szerveződő közösségek közül. Feladata, hogy közvetítő legyen a diákok közössége és a pedagógusközösség között; hogy felkaroljon a diákok számára fontos kezdeményezéséket. A diákönkormányzat képviselőinek jó közössége kapcsolatot teremthet az iskola különböző évfolyamaiba és különböző képzéseire járó diákok között. A diákönkormányzatot alkotó diákok jó közösséggé kovácsolásában egy-egy tanév végi kirándulás sokat segít. Szakkörök A szakkörök az egyik legjobb terepet nyújtják ahhoz, hogy az osztálykeretből kiszabadulva, a diákok a másik osztályba, évfolyamba, másik képzésbe járókkal is megismerkedjenek, velük egy új közösséget alkothassanak. Kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy sport és művészeti irányú szakkörök is várják a diákjainkat. Ezek a közösségek egészen

más

munkaformákban

alakulnak,

megmutathassák sokirányú tehetségüket.

38

alkalmat

adva

arra,

hogy

tagjaik


Pedagógiai Program

Testvérosztályok Fontosnak tartjuk, hogy az iskolába újonnan belépő diákok érezzék azt, hogy egy közösség várja, fogadja őket. Ugyanakkor fontosnak tartjuk azt is, hogy a felsőbb évfolyamosok érezzék azt, hogy ők az iskolai hagyományok átadói, az új osztályok beilleszkedésének segítői. A testvérosztályok rendje átlendíti őket a kezdeti bizonytalanságokon, segít az iskolai közösségbe való beilleszkedésben. A testvérpárokat egy-egy 9-es és egy-egy 11-es osztály alkotja. 6.1.1.2 Iskolai tantárgyi hagyományok Tantárgyi versenyek, vetélkedők, Tehetségkutató, sokoldalúságot fejlesztő versenyek és pályázatok iskolánk legértékesebb hagyományai közé tartoznak, ezek jutalmazása a tanév végi bizonyítványosztás során történik, és nagy presztízse van a diákok körében: - Kazinczy verseny - Helyesírási verseny - Idegen nyelvi versenyek - Szépírás verseny - Szavalóverseny - Linder Éva ösztöndíj az áruismeret tanulásában legkiemelkedőbb tanulónak - történelmi évfolyamversenyek, - Marketing verseny, stb. 6.1.1.3 Tágabb környezet 6.1.1.3.1 Hon- és népismeret Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. A Hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, késztessen ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Ezt a nevelési feladatot valósítjuk meg osztályfőnöki órán, iskolai ünnepségeken, múzeumlátogatásokon és tanulmányi kirándulásokon.

39


Pedagógiai Program

6.1.1.3.2 Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Alakuljon ki a tanulóknak pozitív viszony a közösség európai értékekhez, legyenek érdeklődök, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a környező országokra és népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét. Ezt lehetőség szerint cserediák kapcsolatok kiépítésével támogatjuk, erre jó példa volt az elmúlt években a Comenius Diákcsere Program (Comenius, Leonardo, Tempus, „Határtalanul”, stb.). Hasonló programokba való bekapcsolódás továbbra is célunk. 6.1.2 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 

harmonikus, tartalmas emberi készségek felszínre hozása



tulajdonságok kialakítása, fejlesztése (figyelmesség, kedvesség, tapintat, humor,

tolerancia) 

egyén – közösség együttműködésének biztosítása (szabályok megismertetése: erkölcs,

jogi törvények, Házirend) 

a beteg, sérült, fogyatékos, idős emberek elfogadása, segítő magatartás kialakítása



felelős munkavállalóvá nevelés (csoportban való dolgozás képessége)



felelős állampolgárrá nevelés



megfelelő konfliktuskezelés



Nálunk a könyvtár egy térben és időben nyitott szellemi műhely, ahol szabadon

hozzáférhetőek a források, eszközök az egyéni és csoportos használat számára, valamint a közösségi élet központja. Ezt szolgálja a helyiség elhelyezése, berendezése, felszereltsége, nyitvatartási ideje, valamint a könyvtáros-tanárok pedagógiai, szakmai felkészültsége.

6.2 Közösségi szolgálat 6.2.1 Iskolán beüli közösségi munka Középiskolánkban a tanuló közösségi szolgáltatás megszervezését, és annak teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását megbízott pedagógus végzi, aki a közösségi munka teljesítését rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet. E dokumentumok alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára.

40


Pedagógiai Program

Az eredményesség érdekében törekedni kell arra, hogy a tanulónak minél több tevékenység közül legyen lehetősége kiválasztani azt a feladatot(kat), amely a saját személyiségéhez legközelebb áll. A közösségi szolgálat alapja az önkéntesség, ezért maximálisan figyelembe kell venni a tanulók saját elképzeléseit, és a lehetőségekhez mérten biztosítani kell, hogy a saját maguk által kezdeményezett iskolai közösségi szolgálati programokban vehessenek részt. Munkafelügyelő pedagógusok A munkafelügyelő tevékenységét éves megbízás alapján végzi igazgatói felkérésre. A munka felügyeletével megbízott pedagógus: -

kapcsolatot tart fenn az iskola közösségi munka koordinátorával, és

összehangolja munkáját a jelentkezők létszámnak megfelelően -

a munkára jelentkező tanulók órarendjét figyelembe véve egyezteti a munkaidő

beosztást -

az elvégzett munka után kiadja az igazolásokat

-

ügyel a dolgozó diákok testi épségére.

Dokumentációi: -

Jelentkezési lap

-

Közösségi szolgálati napló

-

Igazolás a közösségi szolgálat teljesítéséről

6.2.2 Iskolán beüli közösségi munka területei Az udvar karbantartási feladatai Iskolánk nagy udvarral rendelkezik, amely karbantartására a közösségi diákszolgálat segítségét is igénybe vesszük. Ezek a munkálatok idényszerűek és az udvar karbantartásával kapcsolatban felmerülő kertészeti és takarítási feladatokat foglalják magukba. Vöröskeresztes helyi ügyelet Több gazdasági szervezet támogatásával a Magyar Vöröskereszt meghirdette az iskolák részére az úgynevezett Sebfelelős Programot. intézményünk is.

41

A programhoz csatlakozni szeretne


Pedagógiai Program

A tanítási időszak alatt elsősegély nyújtási ügyeletet szervez az iskola, mely biztosítja, hogy folyamatos legyen a vöröskeresztes készenlét. Környezetvédelmi tevékenység Iskolánk öko-iskola címmel rendelkezik, ezért kiemelten fontos a környezetvédelemben való hasznos tevékenység az intézményben. A közösségi szolgálat szempontjából ez két fő területet ölel fel: Komposztálás Szelektív hulladékgyűjtés

42


Pedagógiai Program

7 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 7.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai: 7.1.1 A pedagógus neveléssel, oktatással kapcsolatos feladatai: a) felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására b) az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a helyi tantervnek és a munkaközösség-vezetők iránymutatásainak megfelelően, saját módszerei és a jóváhagyott tanmenet szerint tanít c) a munkaközösségek által kialakított és elfogadott közös értékelési elveket betartja d) minden tanév első óráján ismerteti a tanulókkal a tantárgyra vonatkozó egységes értékelési rendszert e) rendszeresen számon kéri a tananyagot, értékeli a tanulók tanulmányi munkáját f) él a nevelési helyzetekből adódó lehetőségekkel g) kialakítja és elvárja az udvarias magatartási formákat h) fejleszti a tanulók beszédkészségét, beszédkultúráját i) kialakítja az egyéni adottságokra építő, az egész életen át tartó tanulás attitűdjét j) záróvizsgákhoz kapcsolódó feladatok: 

megadja a szóbeli vizsga témaköröket a munkatervben meghatározott határidőre



legjobb tudása szerint felkészíti a tanulókat



összeállítja a vizsgákhoz szükséges szemléltető eszközöket



vizsgáztat, értékel

k) lehetőség szerint minél több tanuló felkészít tanulmányi versenyekre l) igény és lehetőség szerint felzárkóztató ill. tehetséggondozó foglalkozásokat tart m) ellátja a helyettesítési órákat 7.1.2 Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység a) kitölti, vezeti, lezárja osztálynaplókat, elektronikus

naplókat,

korrepetálási füzeteket b) vezeti és ellenőrzi a mulasztásokat c) beírja a negyedévi és háromnegyedévi értékelést (formatív értékelés) d) beírja a negyedévi és háromnegyedévi figyelmeztetőket e) félévkor és év végén a tanulók teljesítményét osztályozza

43

szakköri

ill.


Pedagógiai Program

7.1.3 Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek a) részt vesz a hagyományos rendezvényeken (tanévnyitó, gólyabál, szalagavató, ünnepségek, ballagás, tanévzáró, Harsányi Est) b) a tanulókat tanulmányi, szakmai és sportversenyekre nevezi, illetve egyéb közös programokra, alkalmakra kíséri (fogászat, eü. vizsgálatok stb.)

7.1.4 Az iskolai élet egyéb területeivel kapcsolatos tevékenység a) az iskola működési rendjében felmerülő feladatokat ellátja: pl. ügyeletek, nyílt nap, felvételi elbeszélgetés, érettségi felügyelet, osztályozó vizsga, versenyfelügyelet, stb. b) nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken részt vesz c) a vezetőség kezdeményezésére, illetve az osztályfőnökök felkérésére szükség esetén, rendkívüli osztályértekezleten részt vesz d) az éves munkatervben meghatározott fogadóórákon megjelenik e) részt vesz továbbképzéseken 7.1.5 Kapcsolattartás: A munkaközösség vezetővel: Folyamatos

kommunikáció

szakmai

kérdésekről,

tanulmányi

eredményekről,

munkaközösségi feladatokról Az osztályfőnökökkel: Folyamatos kommunikáció nevelési kérdésekről, tanulmányi eredményekről Szülőkkel való kapcsolattartás: a) a szülőket folyamatosan tájékoztatja az ellenőrző vagy az elektronikus napló útján b) a munkatervben meghatározott fogadó délutánokon fogadja a tanulói szüleit, és tájékoztatja a tanuló tanulmányi előmeneteléről, mulasztásairól, magaviseletéről Kapcsolattartás az iskolaorvossal, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, az iskolapszichológussal, fejlesztőpedagógussal: a) az aktuális problémáknak megfelelően felveszi a megfelelő szakemberrel a kapcsolatot b) a tanuló, a szülő és a szakember közös munkáját elősegíti

44


Pedagógiai Program

7.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 7.2.1 Az osztály közösségi életének figyelemmel kísérése Az osztályfőnök elsődleges feladatai közé tartozik az osztály közösségi életének irányítása, valamint a tanulók személyiségének fejlesztése. Az osztályfőnök személyes felelőssége egy olyan - az iskolai elvárásokhoz igazodó - értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely szerint az osztályába járó tanulók egészséges lelki és testi fejlődése megvalósulhat. A közösségfejlesztő iskolai programokon és rendezvényeken kíséri osztályát, az osztályfőnök-helyettes, vagy az igazgatóság által kijelölt tanár segítségével. Megismerve a tanulókat folyamatosan arra törekszik, hogy a szülőkkel együttműködve, az osztályban tanító tanárokkal összhangban végezze nevelő munkáját. 7.2.2 Az osztály magatartásának, szorgalmának figyelemmel kísérése a) Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a Házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra. Folyamatosan ügyel a Házirendben foglaltak betartására, különösen a késésekre és a hiányzásokra. b) A tanuló önértékelése és az osztály véleményének figyelembe vételével, az osztályozó értekezleten, - az osztályban tanító tanárokkal együtt- értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. c) A jogszabályi előírásoknak megfelelően igazolatlan hiányzás esetén értesíti a tanuló szüleit és egyéb, jogszabályban előírt szerveket az igazolatlan mulasztásról. Felhívja a szülők figyelmét a további hiányzások következményeire. 7.2.3 A tanulmányi munka figyelemmel kísérése a) Szóbeli beszámolót készít az év végi és félévi osztályozó értekezletre a következő szempontok alapján: -

az osztály tanulmányi eredménye,

-

igazolt és igazolatlan órák számának alakulása,

-

az osztály közösségi munkája,

45


-

a tantárgyi és sportversenyeken elért eredmények,

-

a kimagaslóan, illetve a gyengén teljesítő tanulók

Pedagógiai Program

Javaslatot tesz a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. b) Év közben – szükség esetén – él a dicséretek, illetve az elmarasztalások lehetőségével. c) A munkatervben meghatározott időpontig a szaktanárok jelzése alapján az e-napló (enapló hiányában az ellenőrző) útján értesíti az elégtelen osztályzatra álló tanulók szüleit. 7.2.4 Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység a) Vezeti az osztálynaplót illetve az elektronikus naplót. b) A hiányzásokat havonként, félév végén, illetve év végén összesíti. c) A Házirendben foglaltak szerint fegyelmező intézkedéseket tesz. d) Kitölti és kiadja a félévi értesítőket, év végi bizonyítványokat. e) Elvégzi a pótvizsgákkal, az osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. f)

Kitölti és vezeti a törzslapokat.

g) Bevezeti a naplóba a szükséges záradékokat. h) Tájékoztatja a tanulókat és szüleiket arról, hogy az intézmény legfontosabb dokumentumai (pedagógiai program, házirend, az éves munkaterv, a DÖK szabályzata) hol hozzáférhetőek számukra. 7.2.5 Az osztályfőnöki órák tervezésével, megtartásával kapcsolatos teendők a) Az osztályfőnöki tanterv alapján feldolgoz olyan témaköröket, melyek segítik a tanulókat: - önismeretük fejlesztésében, - az önnevelés iránti igényük felkeltésében, - életpályájukra való felkészülésükben, - testi és lelki egészségük megóvásában, - tanulás-módszertani ismereteik bővítésében, - hogy képesek legyenek harmonikus társas és párkapcsolatok kialakítására, - társadalmi környezetünk eseményeinek megértésében, - nemzeti hagyományaink megismerésében, ápolásában, - a szociális képességeik fejlesztésében, - világszemléletük, világképük formálásában, - felelős állampolgárrá nevelésükben.

46


Pedagógiai Program

b) Az osztályfőnöki órákon lehetőséget ad a diákokat érintő témákról előadások, közösségépítő foglalkozások megtartására. c) Múzeum, színház, mozi, kiállítás, illetve egyéb programok látogatásával színesítheti az osztályfőnöki témák feldolgozását. 7.2.6 Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek a) Minden év elején az első osztályfőnöki órán ismerteti az iskola hagyományrendszerét, éves munkatervét. b) A hagyományos rendezvényeken (tanévnyitó, gólyabál, szalagavató, iskolai- és osztálykarácsony, ünnepségek, ballagás, tanévzáró) részt vesz osztályával. 7.2.7 A diákönkormányzat segítése a) Minden év elején tevékenyen segíti az osztály diák-önkormányzati képviselőinek megválasztását, ismerteti a DÖK működési szabályzatát. b) Osztályfőnöki órán lehetőséget biztosít a DÖK képviselőinek a DÖK-gyűléseken elhangzott információk továbbítására. 7.2.8 Kapcsolattartás Tanulókkal való kapcsolattartás: Egyéni és kiscsoportos beszélgetés, problémafeltárás, problémamegoldás. Az osztályban tanító tanárokkal: Folyamatos kommunikáció nevelési kérdésekről, tanulmányi eredményekről. Szülőkkel való kapcsolattartás: a) Egy évben legalább két szülői értekezletet tart. b) Ellenőrző vagy elektronikus napló útján folyamatosan tájékoztatja a szülőket. c) A munkatervben meghatározott fogadó délutánokon fogadja a tanulói szüleit, és tájékoztatja a tanuló tanulmányi előmeneteléről, mulasztásairól, magaviseletéről. Kapcsolattartás az iskolaorvossal, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, az iskolapszichológussal, fejlesztőpedagógussal:

47


Pedagógiai Program

a) Az aktuális problémáknak megfelelően felveszi a megfelelő szakemberrel a kapcsolatot. b) Elősegíti a tanuló, a szülő és a szakember közös munkáját. c) Az egészség-nevelés program keretében együttműködik pl. az iskola pszichológusával, az iskolaorvossal. Kapcsolattartás a szakiskolai tanulók esetén a bolti szakmai gyakorlat tanulófelelősével: a) A gyakorlati képzőhely által küldött munkanaplók alapján vezeti a szakmai gyakorlat teljesítését. b) Probléma esetén felveszi a kapcsolatot a tanulófelelőssel.

8

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

8.1 A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának elvei: Iskolánkban vannak olyan tanulók, akik beilleszkedési, tanulási vagy magatartási problémával küzdenek. Mivel ez társadalmi jelenség, ezért mindig jelen lesz az iskolában is. Ezeket a problémákat kiemelten kell kezelni, mert: 

a nevelési-oktatási munkát hátráltatja



eredményességét csökkenti



a közösséget negatív irányba befolyásolja



a gyenge jellemű egyéniséget magával sodorja

8.2 Az iskolánkban előforduló leggyakoribb beilleszkedési problémák: 

órai fegyelmezetlenség



szorongó egyéniség



erkölcsi értékrend teljes vagy részbeni hiánya („alul táplált”)



önkontroll hiánya



elkényeztetett tanuló



gyenge előképzettség



részképesség hiánya (a tanuló mentesítése egyes tantárgyakból)

48




szeretet és elismerés hiánya a családban



családi problémák



társaitól nagymértékben eltérő anyagi helyzet



új közösségbe érkezés



drog, alkohol, szenvedélybetegség



divatjelenségek



pubertáskori fejlődési sajátosságok

Pedagógiai Program

8.3 Szűrés, diagnosztizálás:  A diagnosztizálást, szűrést az iskolapszichológus végzi  az iskolában újonnan érkező tanulókat szokásaikról, problémáikról kérdezzük (adatlapok)  szoros együttműködésre törekszünk az osztályfőnökök, a szaktanárok és az ODB, valamint az ifjúságvédelmi tanár között  személyes megfigyelés  A pszichológus és iskolaorvos véleménye alapján nevelési tanácsadótól, szakértői és rehabilitációs bizottságtól vélemény kérése

8.4 Megoldási javaslatok:  pszichológus alkalmazása  jó kapcsolat kialakítása a szülőkkel (szoros együttműködés)  jó együttműködés a Nevelési Tanácsadókkal  egyéni beszélgetések (iskolaorvos, pszichológus, ifjúságvédelmi vezető)  kortárs segítő csoportok megszervezése  prevenció (drog, alkohol, egészségügyi felvilágosítás, mentálhigiénés szaktanácsadás, kötelező szűrővizsgálatok megszervezése, lebonyolítása stb.)  jó együttműködés a tanulási képességet vizsgáló szakértőkkel, valamint a rehabilitációs tevékenységet végző bizottságokkal

49


Pedagógiai Program

9 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetséggondozás a pedagógus egyik legszebb tevékenysége. Az iskolának külső szakmai megítélése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Sikert biztosít tanulónak, tanárnak egyaránt. Iskolánk az érettségire való felkészítést tekinti fő céljának, de emellett nagy figyelmet fordítunk a tehetségek gondozására is. A kétszintű érettségi emelt szintjére jelentkező diákok felkészítése, a tehetséggondozás legfontosabb feladataként jelenik meg, hiszen ezen keresztül a felsőoktatásban való helytállásra készítünk fel. A tehetséggondozáshoz sajátos személyi és tárgyi feltételek szükségesek. A személyi feltételek a tantestületen belül adottak. A tárgyi előfeltételeket a magas színvonalú könyvtár, az iskola számítógépes rendszere és az Internethez való kapcsolódása biztosítják. A sportban tehetséges tanulók részére gazdag sportszertár áll rendelkezésre. Így minden tanuló megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő területet az iskolában. A tehetséges tanulóknál az ismeretek elsajátítását úgy kell megszervezni, hogy önállóvá váljanak, megértsék az „egész életen át tartó tanulási” képesség elsajátításának fontosságát. Ennek fő terepe iskolánk könyvtára. Fontos a korai felismerés, felismertetés. A tanuló által is vállalt, a tanulótársak, a környezet által is elismert kiemelkedő képesség „érték”. Ezt tudatosítani kötelességünk, mert csak így alakul ki a minél nagyobb teljesítőképesség kedve.

9.1 Meghatározása: A tehetséges ember kitűnik a társai közül: 

szellemi képességeiben



személyiségjegyeiben



fizikai tulajdonságaiban

A tehetség heterogén. A kognitív képességeken túl szociális alkalmazkodásbeli, emocionális és temperamentumbeli feltételei is vannak. A tehetséges tanulók néha nehezen illeszkednek be a közösségbe, sokszor visszafogottan teljesítenek, hogy társaik elfogadják őket.

50


Az

iskola

mérési,

értékelési

rendszerén

Pedagógiai Program

kívül

eső

képességek

(szervezési,

kommunikációs, csoportdinamikai erő stb.) jelentős részét a diákélet keretében tetten érhetjük. Ezek fejlesztése legkönnyebben a DÖK programokon lehetséges.

9.2 A tehetséggondozás formái iskolánkban: Fejlesztése: sokoldalú pszichológiai, pedagógiai tevékenységet igényel Tantárgyhoz kapcsolódóan: 

differenciált foglalkozás megszervezésével



emelt szintű érettségire való felkészítéssel



az önálló ismeretszerzési technikák elsajátításának megtanításával (könyvtár használat)



nyelvvizsgára való ösztönzéssel



központi foglalkozásokra való irányítással



tantárgyi versenyekkel



pl.: 100. tanóra – tehetséges diák tartja meg



ECDL vizsgák letételével

Tanórán kívüli programokon, rendezvényeken:  egyéni foglalkozás: pl.: Kazinczy-versenyre, szavalóversenyre, helyesírás versenyre, országos és fővárosi szakmai versenyekre való felkészítés  diákönkormányzat pl.: vezetői tisztség vállalása, iskolarádió, diákújság, egyéb programok szervezése stb.  énekkari tagság  színjátszó köri tagság  Ki mit tud?  szakkör, önképzőköri tevékenység  továbbtanulásra való felkészítés  pályázatokon való részvétel, pl.: irodalmi alkotó pályázat  könyvtári szolgáltatások: pl.: olvasásfejlesztés, gyűjtőmunka segítése, önművelés, sakk stb.

51


Pedagógiai Program

9.3 A tehetség gondozása, „védelme” Hosszabb távú pedagógiai tevékenység: pl. az életpályáról való gondoskodás, a szülők orientálása, hogy támogassák gyermekük tehetségének fejlesztését (nyelvi órák, zenei képzés, stb. anyagi költségek vállalása).

52


Pedagógiai Program

10 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az iskolai diákönkormányzat a törvény rendelkezései szerint működik, gyakorolja véleményezési, egyetértési és döntési jogkörét. A tanulónak joga van a DÖK-ön keresztül véleményt formálni. A diákönkormányzat szerveződése az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában leírtak szerint történik.

53


Pedagógiai Program

11 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 11.1 A köznevelési törvény lehetővé teszi, hogy az iskolában a szülők jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozzanak létre. A Szülői Választmány (SZV) – mint szülői szervezet – az iskolai élet meghatározó közössége. A szülői szervezet egyik formája az SZV, mely a múltban is működött, döntött és dönt saját

működési

rendjéről,

munkatervének

tisztségviselőinek

elfogadásáról,

megválasztásáról. A szülői részvétel az osztályonként demokratikusan választott választmányból (3 fő) áll, akik a szülői választmányi értekezleteken képviselik a tanulók szüleinek érdekeit, véleményét. Az ott elhangzottakat ismertetik a szülői értekezleteken. Így valósul meg az információáramlás a tanulók szüleinek széles rétege és a választmány között. Az

iskolai

koordinálják

szintű

szülői

választmány

3

fős

vezetőséget

választ,

akik

a feladatokat. A választmányi értekezleteken az iskolavezetés mindig

képviselteti magát az érdemi párbeszéd érdekében. A szülőknek joguk van gyermekeik iskolai életével kapcsolatban véleményt nyilvánítani, a nevelési-oktatási folyamatról és a továbbtanulásról folyamatosan informálódni, tájékoztatást kapni a Pedagógiai Programról és a Házirendről. Májusban a szülőket

tájékoztatjuk:

a

tankönyvekről,

segédeszközökről,

ruházati

és

más

felszerelésekről, amelyek a következő év oktató és nevelő munkájához szükségesek. A gyermek fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres érdembeli

tájékoztatást

kapnak.

Az

intézményvezető

és

a

pedagógusok

hozzájárulásával a szülők foglalkozásokon részt vehetnek. A sikeres együttműködés érdekében kívánatos, hogy rendszeres kapcsolatot tartson a szülő a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. Tartsa tiszteletben az iskola pedagógusainak, alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait. Figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét. Tőle elvárható segítséget nyújtson, hogy gyermeke teljesítse kötelezettségeit.

54


Pedagógiai Program

Az iskola működéséhez közvetlenül megjelenő szülői szerepek a segítségnyújtás különböző formáiban nyilvánulnak meg: pl.: társadalmi munkák, rendezvények felügyeletének ellátása, mentálhigiénés előadások, szexuális felvilágosítás osztályfőnöki órákon, stb. 11.1.1 A szülői szervezettel való kapcsolattartás formája, rendje: A szülői szervezet (közösség) számára az SZMSZ jogot biztosít a következő területeken: 

megismerje az iskola pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,



gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres és érdemi tájékoztatást kapjon,



kezdeményezze szülői szervezet létrehozását, annak munkájában tevőlegesen részt vegyen,



személyesen vagy képviselői útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,



az iskola vezetője vagy az érintett pedagógus hozzájárulásával részt vehessen a foglalkozásokon,



írásbeli javaslatot terjeszthet az iskolavezetés, nevelőtestület vagy egyes pedagógusok elé. A megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kell kapnia a felvetésre.

11.1.2

A szülői munkaközösség jóváhagyása szükséges



a tankönyv- és taneszköz-jegyzékhez,



az éves munkatervhez, különös tekintettel a szülőket anyagilag is érintő vonatkozásokra,



az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításához.

A szülői választmányt sem véleményezési, sem egyetértési jog nem illeti meg munkajogi kérdésekben, illetve az egyes tanulókra vonatkozó döntésekkel kapcsolatban. Az iskola szülői szervezete (közössége) részére a tanár elnök tanévenként egy alkalommal tájékoztatást tart az intézmény munkájáról. A választmány a munkaprogramnak megfelelően ülésezik. A választmány munkáját az osztályok szülői szervezete (közössége) elnökeiből választott vezetőség irányítja (a vezetőség munkáját a tanár elnök segíti). A

55


Pedagógiai Program

választmány tanár elnöke tölti be a közvetlen összekötő szerepet a vezetés és a szülői szervezet (közösség) között.

11.1.3

Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei:



még szorosabb kapcsolatteremtés az iskola (pedagógus) és a szülői ház között



egyéni beszélgetések (szülő-osztályfőnök vagy szülő-szaktanár) jelentőségének hangsúlyozása



az elégedettségi vizsgálat elemzése, értékelése, megoldási javaslatok kialakítása



a szülők bevonása lehetőleg az iskolai élet minden folyamatába



a kollégiumi nevelőkkel rendszeres kapcsolattartás

11.2 A diákönkormányzat működésének támogatása, a szükséges feltételek biztosításának rendje 11.2.1

Diákközgyűlés

Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma. Elvileg minden tanuló részt vehet a közgyűlésen, az iskola létszámára való tekintettel azonban a közgyűlést küldöttgyűlés helyettesítheti. Résztvevői az osztályok választott képviselői (5 tag), de bármelyik tanuló megjelenhet a közgyűlésen, és érdemben bekapcsolódhat a tanácskozásba. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának

tapasztalatairól.

Diákönkormányzat

működése

során

az

alábbi

jogosítványok illetik meg: 11.2.1.1 Döntési jog: 

Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre.



A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleményének előzetes meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában.



Jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban (ld. Munkacsoportok).



A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt

56


-

Pedagógiai Program

saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról,

-

egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

-

az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről,

-

valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról.

-

Ezeken kívül dönt

-

a DMSP felkéréséről, visszahívásáról,

-

a DÖK munkáját segítő egyéb felnőttek felkéréséről,

-

a DÖK képviseletében eljárók személyéről.

11.2.1.2 Egyetértési jog: Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: 

jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor;



a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;



az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;



a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.



az IDB és az iskolavezetés kapcsolattartásának rendjének kialakításakor,



a tanulói véleménynyilvánítás formáinak meghatározásakor,



a tanulói szociális juttatások elosztásának alapelvei kialakításakor,



az ünnepélyek és a hagyományápolás rendjéről,



a tanulók jutalmazásának elveiről és formáiról.

11.2.1.3 Véleményezési, javaslattételi jog: A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleménynyilvánítási jogának gyakorlására ki kell kérni a DÖK véleményét az alábbi kérdésekben: A fenntartó döntéseihez kapcsolódóan:

57




Pedagógiai Program

Az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntések előtt.



Az iskolai költségvetés fenntartói meghatározása és módosítása előtt.



Az iskolavezető megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos fenntartói döntések előtt.

A fenntartó nevében a vélemény kikérését az iskolavezető kezdeményezi és a DMS – tanár szervezi. A nevelőtestület döntéseihez kapcsolódóan: 

Tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos döntés előtt.



A könyvtár és a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor.



Az iskolai sportkör működési rendjének kialakításakor.



A tanév helyi rendjének (munkaterv) nevelőtestületi elfogadásakor a tanulókat érintő kérdésekben.



A tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásakor.



A tanulói pályázatok és versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez.



A tanuló ellen indult fegyelmi eljárás során az IDB - től.



A tanulók helyzetét értékelő, elemző beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához.

A tantestület nevében a vélemény kikérését a feladatgazdák, ennek hiányában az iskolavezető kezdeményezi és a DMS – tanár szervezi. A tanulók érdekeinek védelmét az osztályfőnök illetve az Osztály Diák Bizottság érdekvédelmi felelőse látja el. Jogosultak a diák elleni fegyelmi eljárás során is képviselni őt. Tanulócsoportok érdekképviseletében az osztályfőnökön kívül az ODB érdekvédelmi felelős illetve az ODB elnöke, más diákközösségek képviseletében az általuk választott személy járhat el. Az ODB érdekvédelmisek munkáját az IDB erre megválasztott tagja, más diákközösségek képviselőinek munkáját az IDB elnöke fogja össze. A tanulók, tanulócsoportok problémáikkal, kérdéseikkel közvetlenül fordulhatnak az osztályfőnökükhöz, illetve az ODB érdekvédelmi-felelőséhez, aki a problémát először az osztályfőnöknek jelzi. Ha ez nem hoz megoldást, illetve nem kap érdemi választ, akkor az IDB érdekvédelmi ügyeiért felelős diákkal konzultálhat.

58


Pedagógiai Program

A DÖK érdekvédelmi tevékenysége során jogosult (személyiségi jogokat nem sértő és a tanítás menetét nem zavaró módon) kérdőíveket kitöltetni, véleményeket bekérni. Az évente tartott Küldöttgyűlés az érdekegyeztetés és véleménycsere legszélesebb fóruma. Az intézmény a költségvetés elkészítése során – a támogatási keretet figyelembe véve – a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket biztosítja. A költségvetésből elkülönített összeg - költségvetési törvény mellékleteiben meghatározott mértékben és feladatokra lehetséges, statisztikai létszám alapján. Az intézmény a diákönkormányzat rendelkezésére bocsátja az aktuálisan szükséges tantermet és egyéb eszközöket. Az iskolai média valamennyi résztvevője a Diákönkormányzat tagszervezete, vezetőjét saját szabályzata szerint választja.

11.3 A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái: Munkaközösségi értekezlet Összdolgozói értekezlet Nevelőtestületi értekezlet Közalkalmazotti Tanács megbeszélések Osztályozó értekezlet

11.3.1

A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás rendje:

A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. A nevelőtestület – ha jogszabály másként nem rendelkezik – akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az

59


Pedagógiai Program

alkalmazotti értekezletre – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

11.4 A diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A folyamatos kapcsolattartást a diákönkormányzatot segítő tanár biztosítja: 

Az önkormányzat működési szabályzatában meghatározottak szerint részt vesz az iskolagyűléseken és az IDB üléseken,



folyamatos munkakapcsolatban van az igazgatóhelyettessel,



az osztályfőnököket munkaközösségi értekezleteken, a nevelőtestületet nevelőtestületi értekezleten tájékoztatja a diákönkormányzat tevékenységéről, gondjairól, javaslatairól.

Időszakos kapcsolattartás 

Iskolagyűlés: az iskola igazgatója hívja össze tervezett vagy rendkívüli időpontban.



Diákközgyűlés: az IDB vezetője hívja össze évente egy alkalommal. Időpontját az iskolai munkatervben rögzíteni kell.



Rendkívüli diákközgyűlés: összehívását kezdeményezheti az iskola igazgatója vagy az IDB vezetője.

11.5 A tanulók rendszeres tájékoztatásának formái, rendje: Szóbeli 

tanóra,



gyakorlati foglalkozás,



osztályfőnöki óra,



iskolarádió,



ODB-gyűlés,



Iskolagyűlés,



IDB-ülések,



diákközgyűlés.

Írásos 

ellenőrző útján,



hivatalos levél formájában,



időszakos bizonyítványok,

60




végbizonyítványok útján,



faliújságon elhelyezett hirdetmények alapján.

Pedagógiai Program

11.6 A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái, rendje 

osztályfőnöki óra,



ODB gyűlés,



iskolagyűlés,



IDB ülések,



diákközgyűlés (küldöttgyűlés).

11.7 Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 11.7.1

Az iskolai sportkör működési rendje

Az iskolai Sportkör neve: Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Iskolai Sportköre. Alapításának éve: 1996. szeptember 01. Célja: Tagjainak rendszeres helyi, intézményen kívüli versenyek szervezése, szakosztályi munka segítése. Rendszeres testgyakorlás feltételeinek biztosítása. Tagsága: Az intézmény nappali tagozatos tanulói. 11.7.2 A sportköri tag jogai és kötelességei: Jogai: 

részt vehet az iskolai sportkör szakosztályainak munkájában, rendszeres sporttevékenységet folytathat,



használhatja a sportkör rendelkezésére álló sportlétesítményeket, sporteszközöket, sportfelszereléseket,



az iskolai sportkör képviseletében részt vehet a diáksport versenyeken,



véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a sportkört érintő kérdésekben, részt vehet a határozatok meghozatalában



választhat, és választható az iskolai sportkör vezetőségébe.

61


Pedagógiai Program

Kötelességei: 

rendszeres sporttevékenységet folytasson,



tartsa be a sportkör működési szabályzatát, hajtsa végre a sportkör vezetőségének reá vonatkozó határozatát,



óvja meg az intézmény testnevelési és sportlétesítményeit



törekedjen az iskolai hagyományok népszerűsítésére, az eredményességre, magatartásában a fair play nyilvánuljon meg.

11.7.3 Az iskolai sportkör és az iskolavezetés kapcsolattartásának formája, rendje: A diáksportkört az ISK elnök irányítja, az iskolavezetéssel az illetékes igazgatóhelyettes útján tartja a kapcsolatot, akit tájékoztat a feladatok teljesítéséről. A ISK elnök kiemelt feladatai: 

ellenőrzi a szakosztályok munkáját,



a szakosztályi szerződések megkötéséről,



az évenkénti ISK küldöttgyűlést előkészíti és levezeti.



11.8 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 11.8.1 Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei 11.8.1.1 Az igazgatóság és az igazgatósági értekezletek Az igazgatóság az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. Tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető. Az igazgatóság az igazgató által megállapított munkaprogram alapján tanácskozik. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésekre véleményezési joggal meghívhatók az iskolai közösségek más tagjai is (szakszervezetek, KT, stb.). 11.8.1.2 Nevelőtestületi értekezletek Az értekezletek időpontját az igazgató jelöli ki. A tantestület részére az éves munkatervben meghatározottak szerint, de évente legalább három alkalommal (tanévnyitó, félévi, tanévzáró). 11.8.1.3 Osztályozó értekezletek Az értekezletek időpontját az igazgató jelöli ki. - Valamennyi osztály számára külön kell tartani a szorgalmi időszak lezárásakor: félévkor és év végén.

62


Pedagógiai Program

-

Szervezi, vezeti: az osztályfőnök.

-

Résztvevők: az osztályban tanító tanárok, igazgatóhelyettesek, igazgató

-

Az értekezlet résztvevői tájékoztatást kapnak a vonatkozó fegyelmi ügyekről.

-

A nevelőtestület által átruházott jog alapján a résztvevők ezen az értekezleten döntenek: -

a magatartás és a szorgalom jegyekről,

-

a mulasztás miatt nem osztályozhatók továbbhaladásáról,

-

egyéb tanulmányi, magatartási ügyről,

-

jutalmazásról.

11.8.2 Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek (közösségek) 11.8.2.1 Szülői értekezletek Az értekezletek időpontját az igazgató vagy egyetértésével az osztályfőnök jelöli ki. Valamennyi évfolyamon tanévente legalább két alkalommal az osztályfőnök tartja.

11.9 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 11.9.1 Az iskola képviselete Külső kapcsolatokban az iskola képviseletére az igazgató jogosult. Az igazgató ezek jogát a vezetői feladatmegosztás szerint az igazgatóság tagjaira és más kapcsolattartó személyre átruházhatja. 11.9.1.1 Közvetlen partnerek Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Ferencvárosi Önkormányzat Polgármesteri hivatala Fővárosi Német Kisebbségi Önkormányzat, Azok a szakképzést folytató gazdálkodó szervezetek, amelyek tanulóinknak gyakorlati képzést biztosítanak. – Spar és Interspar BETISZ Koordinációs Iroda 11.9.1.2 Közvetett partnerek Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nevelési tanácsadók Gyermekjóléti szolgálatok

63


Pedagógiai Program

Egészségügyi szolgáltató szervezetek Szakmai szolgáltató intézmények (Országos Közoktatási Intézet, Országos Közoktatási és Szolgáltató Iroda, Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet) „Kulturált Kereskedőkért Alapítvány” kuratóriuma Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Felsőfokú intézmények Általános iskolák Kollégiumok Munkaügyi központok Kormányhivatal Oktatási Hivatal Külföldi testvériskolák

64


Pedagógiai Program

12 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei 12.1 Osztályozó vizsga A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból, az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha - a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet összesen 250 órát meghaladó hiányzás esetén, vagy ha az adott tantárgyból a hiányzás meghaladja az éves óraszám 30%-át, szakiskolai tanulóknál az éves óraszám 20%-át; - külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozó vizsga letételét; - felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozó vizsga letételére kötelezték (pl. sportolók esetében testnevelés); - tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból); - a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozó vizsga letételére engedélyt kapott. 12.1.1 Tudnivalók az osztályozó vizsgával kapcsolatban: -

Osztályozó vizsga az éves munkatervben meghatározott időpontban tehető.

Féléves osztályozó vizsga: félév zárása előtt: jan. 15 – jan. 31 között. Év végi osztályozó vizsga: június 10-ig. (végzősöknek április 20-ig) -

A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó,

illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt 15 nappal értesítést kap. -

Az osztályozó vizsga követelményeit és az értékelés rendjét az iskola

nevelőtestülete határozza meg a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag alapján, melyet az iskola honlapján nyilvánosságra hoz. A tantervi követelményekről kérelemre a tanuló vizsga előtt írásbeli tájékoztatást kaphat.

65


-

Pedagógiai Program

Az osztályozó vizsga napján a tanuló kérelmére mentesülhet a tanórák látogatásának

kötelezettsége alól. -

A közismereti és szakmai tárgyakból a munkaközösségek határozzák meg a

számonkérés formáját. Kivételt képeznek ez alól: - informatika – gyakorlati vizsga - matematika – írásbeli vizsga, - testnevelés gyakorlati vizsga 12.1.2 -

A vizsga lebonyolítása:

Egy napon két írásbeli vizsgát lehet tenni. A szóbeli osztályozó vizsgát az iskola tanáraiból alakított 3 tagú vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató által megbízott tanár látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy, az adott tantárgyat tanító vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A vizsgáról jegyzőkönyv készül.

-

A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 20 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama évfolyamonként 10 perc.

-

Az a tanuló, aki feladatát legalább elégséges szinten nem tudja megoldani, még egy feladatot kap (húz), további felkészülési idővel. Végső osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani.

-

Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést adhat (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli).

-

Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, ebben az esetben a vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült, eredménye elégtelen.

-

Az önhibán kívüli, indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére.

66


Pedagógiai Program

A felsőbb évfolyam vizsgájának szóbeli részére csak akkor bocsátható a vizsgázó, ha az alacsonyabb évfolyam vizsgájának szóbeli részén megfelelt. Az osztályozó vizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközösség által elfogadott értékelési rendszere szerint történik.

12.2 Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás, szakmaváltás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

12.3 Javító vizsga Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függően - elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A tanulót a vizsga eredményéről aznap tájékoztatni kell.

12.4 Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

67


Pedagógiai Program

12.5 Szintvizsga időpontja: első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig a szintvizsga teljesítéséig a tanuló gyakorlati képzése kizárólag tanműhelyi körülmények között szervezhető meg a szintvizsga eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele a szintvizsga nem előfeltétele a komplex szakmai vizsgának

12.6 Magántanulói jogviszony létesítése A tankötelezettség a szülő választása alapján magántanulóként is teljesíthető. Ha azonban az iskola igazgatója, megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. A halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Amennyiben a tanuló – akár tanköteles, akár nem – tanulmányi kötelezettségének - a szülő döntése alapján - magántanulóként tesz eleget, felkészítési kötelezettség az iskolát nem terheli. A tanuló felkészítéséről a szülőnek kell gondoskodnia. (Kivéve a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet.) A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. Az iskola magántanulói félévenként 2-2 vizsgán adnak számot felkészültségükről.

68


Pedagógiai Program

A vizsgák időpontjai: -

Első félévi beszámoló vizsga: október 31-ig

-

Féléves osztályozó vizsga: január 15-ig

-

Második félévi beszámoló vizsga: március 15-ig

-

Év végi osztályozó vizsga: június 5-ig, végzős tanulóknak április 20-ig.

A gyakorlati képzés foglalkozásain a részvétel kötelező. A magántanulói jogviszony iránti kérelmet mindenkor az iskola igazgatójának címezve kell benyújtani. A kérvényt még azt megelőzően be kell nyújtani, hogy a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai együttesen elérnék a 250 órát. Amennyiben a tanuló mulasztása meghaladná a 250 órát, a tanuló a nevelőtestület határozata alapján osztályozó vizsgát tehet, vagy évet ismétel.

12.7 A szakiskolai kis vizsga és a szakközépiskolai kis érettségi vizsga A szakmai munkaközösségek előzetes tájékoztatása – egységes követelményrendszer, tételek meghirdetésével stb. - alapján és nyomán kerül megrendezésre. Ezek a vizsgák tananyagtartalmukban tartalmazzák az elmúlt tanévek tananyagtartalmait is. Céljuk a képzés záróvizsgájának szimulálása, begyakorlása, a vizsgarutin megszerzése. Emellett nagy jelentőségű az is, hogy a diák kiemelt fontosságú tanulmányokat tegyen a záróvizsgák sikeres letételéhez. A vizsga jellegéről, tananyagtartalmáról a szakmai munkaközösségek és a szaktanár dönt a záróvizsgára vonatkozó törvény ismeretében. A mindenkori kis vizsgák megtartásáról és a megtartás esetében a lefolytatás egyéb szabályairól a szakmai munkaközösségek mellett az iskola vezetése dönt. A kis vizsgák értékelésének elveit, az érdemjegyek adásának szabályait a szakmai munkaközösségek határozzák meg - a mindenkori jogszabályi háttér ismeretében és annak megfelelően.

12.8 Szakmai alkalmassági vizsga Ha a szakiskola a 9. évfolyamon olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, a tanulót az első szakképzési

69


Pedagógiai Program

évfolyamra akkor lehet felvenni, átvenni, illetve a továbbhaladását engedélyezni, ha a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit teljesítette. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit az iskola igazgatója és a gyakorlati képzés szervezője együttesen állapítja meg.

70


Pedagógiai Program

13 A felvétel és az átvétel helyi szabályai. A szakképző iskola felvételre, átvételre vonatkozó törvényi rendelkezései Az iskolának joga, hogy döntsön a központi felvételi vizsga megtartásáról vagy mellőzéséről. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.

13.1 A felvételi vizsgák célja Az iskola a tanulói jogviszony létesítését - a közoktatási törvénnyel összhangban – tanulmányi követelmények teljesítéséhez és életkor feltételhez köti. A középiskola a kezdő évfolyamra való megalapozott felvételi döntéséhez a sikeres tanulást valószínűsítő képesség és ismeret meglétéről a jogszabályban rögzített feltételek megléte esetén felvételi vizsga keretében győződhet meg. A felvételi vizsgákról, azok követelményeiről - a pályaválasztók számára - az iskola a jogszabályban előírt módon és időben korrekt tájékoztatást ad. Amennyiben az iskola felvételi vizsgát szervez, annak eredménye alapján dönt arról, hogy a jelentkező tanuló rendelkezik-e a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez szükséges alapvető tudás- és készségszinttel, valamint megfelelő viselkedéskultúrával.

13.2 Az írásbeli és/vagy szóbeli felvételi vizsga Központilag kiadott egységes, kompetencia alapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsgát szervezhet az iskola. A szóbeli vizsgán az időrendben behívott tanulókkal a felvételi bizottság pedagógusai beszélgetés formájában ismerkednek meg. Értékelik a gyerekek legfontosabb személyiségjegyeit, értelmi képességeit, érzelmi világát, nyelvi kifejezésmódját és

71


Pedagógiai Program

viselkedését. A legfeljebb 15 perces meghallgatásra az intézményben kifüggesztett időpontban kerül sor. A pótfelvételi vizsga Ha a középiskolába jelentkező tanuló a felvételi vizsga írásbeli vagy szóbeli részén igazoltan nem tud részt venni, a szülő eseti kérelme alapján az igazgató engedélyt adhat pótfelvételi vizsgára. Ennek körülményeiről, a tanügyi igazgatóhelyettes külön intézkedik.

13.3 A felvételi eljárás központi felvételi vizsga nélkül A rangsorolás és felvétel az általános iskolai eredmények alapján történik. A felvételi döntés alapja: A felvételi rangsor felállítása az alábbi hozott pontszámok alapján történik: 7. osztály év végi osztályzat: - magyar nyelv és irodalom - matematika - történelem - idegen nyelv - fizika 8. osztály félévi osztályzat: - magyar nyelv és irodalom - matematika - történelem - idegen nyelv - fizika Max. pontszám: 50 pont

72


Pedagógiai Program

13.4 A képzések közötti átjárhatóság rendje Szakiskolából szakközépiskolába való átvétel A

szülő

írásban

kérheti

a

tanuló

szakiskolából

(9.

évf.)

való

átvételét

szakközépiskolába. Az átvétel feltételei: - A 9. évfolyam 4.0 feletti átlaggal történő befejezése, valamint a szakmacsoportos alapozó oktatás különbözeti vizsgáinak letétele. - A 10. évfolyam 4.0 feletti átlaggal történő befejezése. A szakiskola 10. évfolyamának befejezése után a tanuló és a szülő közös döntése alapján, folytatni lehet a tanulmányokat a szakközépiskola 10. évfolyamán. Más iskolából történő átvétel Tanév közben más iskolából csak indokolt esetben, megfelelő tanulmányi eredmény eseté veszünk át tanulókat. Igazgatói döntés alapján. Gimnáziumi vagy más szakmacsoportos előképzettség esetén különbözeti vizsga letétele szükséges.

73


Pedagógiai Program

14 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A biológia tantárgyon belül „Az ember megismerése és egészsége” témakörben tanulják meg a diákok az alapfokú elsősegély-nyújtási és újraélesztési ismereteket, és az alternatív gyógymódok lehetőségeit és kockázatait.

A kerületi vöröskereszttel gyümölcsöző együttműködési szerződésünk van, és kölcsönösen segítjük egymás munkáját. Az iskola tanulói szívesen vesznek részt rendezvényeiken, versenyeiken, amelyhez minden segítséget, felkészítési lehetőséget biztosít a vöröskereszt kerületi szervezete.

Az iskola pedagógusai pártolják az iskolán belüli sebfelelősi hálózat kiépítését

74


Pedagógiai Program

B. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

75


Pedagógiai Program

1) KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapján.

76


Pedagógiai Program

2 Óratervek SZAKKÖZÉPISKOLAI HELYI TANTERV A 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet KERETTANTERVEI ALAPJÁN Bevezetés: 2013/2014 tanév 9. évfolyamon, felmenő rendszerben Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 4 4

4 4 4

5 4 4

5 4 4

2

3

3

4

1 2 1

1

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Dráma és tánc Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető* Rendelkezésre álló órakeret

2 2 2

2 2 1 1

1 2 5 1

1 1 5 1

1 5 1

5 1

6

7

8

11

35

36

35

35

* A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal.

77


Pedagógiai Program

SZAKISKOLAI ÓRATERV Bevezetés: 2013/2014 tanév 9. évfolyamon, felmenő rendszerben Tantárgyak

9. évfolyam Elmélet

Gyakorlat


Gyakorlat


Magyar - Kommunikáció

2

1

1

Idegen nyelv

3

2

2,5

Matematika

2

1

-

Társadalomismeret

2

1

-

Természetismeret

3

-

-

Testnevelés

5

4

3

Osztályfőnöki

1

1

1

Munkahelyi egészség és biztonság

1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

A működtetés szabályai

2

Gyakorlat

A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom

3 2

2

1

Áruforgalom gyakorlata

4

10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek Áruforgalmazás

2

1

Áruforgalmazás gyakorlata I.

2

4

5

10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása Áruforgalmazás II.

2

1

Áruforgalmazás gyakorlata II.

1

3

Értékesítés idegen nyelven I.

6 1

4 1

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása Áruforgalmazás III.

2

1

Áruforgalmazás gyakorlata III.

3

Értékesítés idegen nyelven II. Összesen:

4 1

27

8 35

3 2,5

17

18 35

18

15 33

A 9. évfolyam és a 10. évfolyam után 140 - 140 óra összefüggő szakmai gyakorlat

78


Pedagógiai Program

VÁLLALKOZÁSI ÉS BÉRÜGYINTÉZŐ ÓRATERV Bevezetés: 2013/2014 tanév

Szakmai követelménymodulok

Ágazati szakk. közismeret nélkül

Szakképesítés-specifikus

1/13

5/13 és 2/14.

Tantárgyak

heti óraszám e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Szakmai idegen nyelv

gy

1

2

Foglalkoztatás I.

2 6

Ügyviteli gyakorlatok

6

Általános statisztika

3 2

Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek

4

Pénzügy gyakorlat

1

Adózási alapismeretek

2

Adózás gyakorlat

1

Számviteli alapismeretek

5

Számvitel gyakorlat 10152-12 Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai

gy

1

Gazdasági és jogi alapismeretek

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

heti óraszám e

2

Kis- és középvállalkozások gazdálkodása

3

Üzleti terv készítés gyakorlata

2

Könyvvezetés

4

10153-12 Könyvvezetési feladatok Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat

2

Vállalkozás-finanszírozás 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

2

Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat

2

Adózás

3

Elektronikus adóbevallás gyakorlata 10154-12 Munkaerő-gazdálkodás

10151-12 Bérügyi szakfeladatok ellátása

10155-12 Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása

1

Munkaerő-gazdálkodás

3

Bérszámfejtési gyakorlat

2

Bérügyi feladatok

2

Bérügyi gyakorlat

2

Társadalom-biztosítás

2 2

TB gyakorlat 23

12

22

13

Heti óraszám 35

79

35


Pedagógiai Program

3 Alkalmazható tankönyvek tanulmányi Segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A pedagógusnak joga, hogy a helyi tanterv alapján megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket. A választás során ki kell kérnie a szakmai munkaközösség véleményét. Az egyéni szabadság figyelembevételével törekedni kell az egy munka-közösségen belüli egységes használatra, a kötelező taneszközjegyzékben foglaltakat figyelembe véve. A tankönyvek kiválasztásánál figyelmet kell fordítani a szakmailag megfelelő tankönyvek kínálatából az árát tekintve mérsékelt könyv kiválasztására.

4 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Iskolánk minden megtesz annak érdekében, hogy a tanulók mindennapos testedzéséhez szükséges feltételeket megteremtse. A törvény kötelezően előírja a heti 5 órás, azaz mindennapos testnevelést. Iskolánk a mindennapos test-nevelés, testmozgás módját az Nkt. 27.§. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg: a heti 3 óra testnevelés 2 óra diáksportköri foglalkozással egészül ki. Versenyszerű sporttevékenységet folytató, igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező sportoló számára a tanévre érvényes igazolás birtokában a heti 2 óra sportkör kiváltható. A sportköri foglalkozások iskolánk minden tanulója számára nyitottak, így naponta biztosítva van diákjainknak a testmozgás. Iskolánkban a mindennapos testedzés időkeretének részét képezi: 

A kötelező testnevelés



A nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére szervezett foglalkozások

(diáksportkörök) 

Egyéb

tanórán kívüli

foglalkozás

(táborozás,

sportversenyei).

80

futóversenyek, Harsányi

Nap


Pedagógiai Program

5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus-választás szabályai. A tanulók belépéskor szakmai irányultságot választanak. 11. és 12. évfolyamon emelt szintű oktatásra van lehetőség magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, angol nyelvből, német nyelvből valamint közgazdaságtanból. A jelentkezés egy tanévre szól, külön jelentkezési lapon történik. A pedagógusválasztás lehetősége nem adott az iskolában.

6. Az esélyegyenlőséget segítő tevékenység Iskolánk tanulóinak szociális-anyagi helyzete heterogén, de zömében átlagos anyagi helyzetű családok gyermekei járnak hozzánk, akik nem ritkán anyagi nehézségekkel is küzdenek. A tanulók azonban nemcsak szociális hátterük miatt kerülnek hátrányos helyzetbe, hanem esélyeiket csökkentheti hiányos előképzettségek, érdeklődésüknek és figyelmüknek hiánya, vagy tanulási képességeik fejletlensége. Feladatainkat ennek megfelelően kettébontottuk: Anyagi szociális hátrányok enyhíthetők: Tankönyvek,

taneszközök

kiválasztásánál

figyelmet

fordítunk

a

szakmailag

megfelelő, de legalacsonyabb áru tankönyvek kiválasztására. Amennyire lehetséges, ritkítjuk a tankönyv-váltásokat. Olyan – költséges – programot, amely nem minden gyerek számára elérhető, tanítási idő alatt szülői kezdeményezésre sem szervezünk. Kirándulások iskolai szervezésekor tekintettel vagyunk az érintett csoport (osztály) anyagi helyzetére. Ugyancsak önmérsékletet tanúsítunk az érettségiző évfolyam költséges programjainak tervezésekor. A tanórán kívüli programokat – jogszabályi előírásnak megfelelően – az iskola nem kezdeményezheti, ha anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé minden tanuló számára a költségek fedezését. Szerződésben biztosítjuk, hogy a büfé választékában olcsóbb termékek (tej, kakaó, kifli) szerepeljenek.

81


Pedagógiai Program

A tartósan rossz anyagi körülmények között élő gyerek felszereléssel, ruhával történő támogatását a szülők közösségének bevonásával megszervezzük. A Diákönkormányzat saját kezdeményezésű pályázatokkal és a rászorulók segítésére vonatkozó személyre szabott javaslatokkal segít. Tanulmányi munkában jelentkező hátrányok enyhítése: A hátrányok okának, gyökerének feltárása A családi problémákból származó hátrány iskolai kezelése (például kollégiumi elhelyezés) Az alapismeretek megszilárdítása (pl. korrepetálással vagy tanulópár szervezéssel) Fejlesztő pedagógus egyéni fejlesztést folytat Módszeres, tudatos képességfejlesztés tanórán és azon kívül Az érdeklődés és figyelem felkeltése és tudatos fejlesztése Korrepetálás

7 Ellenőrzés, mérés, értékelés rendszere Háromféle értékelési fajtát használunk a tanév során: -

Diagnosztikus értékelés. Célja: a helyzetfeltárás egyénre, csoportra szabott nevelési-

oktatási stratégia kialakítása. Ezt alkalmazzuk a tanév elején vagy a belépő tanulócsoportok esetén. -

Formatív értékelés. Célja: a folyamat közbeni irányítás, segítés, korrekció – szöveges

formában a tanulók konkrét tennivalóját jelöli ki, rámutat a hiányosságokra, gyengébb területekre, megoldandó problémákra. Ilyen nálunk a negyedéves és háromnegyed éves értékelés minden évfolyamon, amelyet az osztályfőnök állít össze a szaktanárok megfigyelései alapján. -

Szummatív értékelés. Célja: az összegzés, az adott téma, tantárgy, időszak

eredményességének megállapítása. Ez megfelel a szaktanári értékeléseknek.

A tanulók értékelése A tanulók értékelésének alapelvei és formái: Célunk, hogy az értékelés legyen: - személyre szóló,

82


Pedagógiai Program

- átfogó, - személyiségfejlesztő, - további ismeretek megszerzésére ösztönző - objektív, - igazságos, - ne legyen megtorló jellegű, - folyamatosságot biztosítson, - hasznosítsa az új mérési-értékelési módszereket, - az iskolai követelményrendszerre épüljön. Fontos, hogy a követelmények fokozatosan növekedjenek, és az értékelés során a tanulóknak sikerélményeik legyenek. Az egyes tantárgyakból a számonkérés a munkaközösségek által kidolgozott egységes értékelési rendszer alapján szóban és írásban történjen. Az egyes munkaközösségek megbeszélik az írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, a középszintű érettségi vizsga témaköreit, erre kitérnek a helyi tantervben is. A számonkérésnek minden esetben osztályközösség előtt kell történnie. Testnevelés órákon megtörténik a tanulók fizikai állapotának mérése, az ehhez szükséges módszerek kidolgozását a testnevelők végzik. Formái: Diagnosztikus értékelés

a)

A tanév első óráin a szaktanárok felmérik a tanulók tudás- és készségszintjét, és ismétlés

formájában

korrekciókat

hajtanak

végre.

Meghatározzák

a

követelményrendszert, az értékelés formáit, és mindezt írásos formában rögzítik a tanulók füzetében. Formatív értékelés (személyes szóbeli értékelés)

b) -

tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad

-

a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor

-

a fogadóórákon

-

a szülői értekezleteken

83


Pedagógiai Program

-

az osztályfőnöki órán (napló, ellenőrző rendszeres átnézése után)

-

az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színház, iskola rendezvények stb. kapcsán)

-

az igazgató vagy helyettesei által (kiemelkedő eredmények illetve fegyelmi vétségek kapcsán)

-

problémák felmerülésekor az osztályban tanító kollégák részvételével tartott értekezleten

-

a szaktanár, vagy az osztályfőnök szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények ill. problémák esetén)

c)

dicséretek illetve elmarasztalások beírása az ellenőrzőbe, naplóba

Szummatív értékelés A szaktanárok az év első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik egységes értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási, javítási lehetőségeket. A tanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékelik (1-5-ig). Az értékelés súlyozást tartalmazhat (témazáró, összefoglaló dolgozatok esetében). A súlyozott érdemjegyet alá kell támasztani pontszámok feltüntetésével. Az évközi érdemjegyek a tanulók folyamatos felkészülését, tanórai aktivitását, pluszmunkáját értékelik ill. biztosítják. Az érdemjegyüket minden esetben indokolni kell szóban vagy pontszámok feltüntetésével, ill. rövid szöveges értékeléssel. Az érdemjegyek minimális száma félévente a tantárgy heti óraszáma + 1. Félévkor és tanév végén osztályzatokkal minősítik a tanárok a tanuló teljesítményét.

Jeles érdemjegyet kap a tanuló, ha a helyi tantervben, valamint a képzési szakaszok határain a vizsgakövetelményekben előírtakat tantárgyaktól függően azok helyi tantervében a munkaközösségek által meghatározottak és a vizsga-követelmények szerint teljesíti. Elégtelen osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, valamint a képzési szakaszok határain, a munkaközösségek által meghatározottak, és a vizsgakövetelményekben megfogalmazott minimális követelményeket nem teljesíti. A többi osztályzat megállapítása a követelményszint teljesítésének arányában a szakmai munkaközösségek hagyományainak megfelelően történik.

84


Pedagógiai Program

Ezek figyelembevételével a szaktárgyi osztályzatokat, az osztályt tanító szak-tanár állapítja meg. A tanév végén az egész évben nyújtott teljesítményt értékeljük. A félévi osztályzat az ellenőrzőbe, az év végi a bizonyítványba kerül.

8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Írásbeli és szóbeli feladatok elvei és gyakorlata A „házi feladat” célja - újra feldolgozni, rögzíteni az órán tanultakat, - készségek kialakítása bizonyos ismeretekben vagy műveletekben - önálló kutatómunkát végezni valamely témában Elvek - házi feladatot öncélúan nem adunk (ha a fenti célok egyikét sem szolgálja) - a házi feladatok mennyiségének meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók teherbíró képességét és a többi tantárgy követelményeit, - csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes, - a házi feladatot mindig részben vagy teljesen ellenőrizni kell, - tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező feladat adható, amennyi az egyik óráról a másikra szokásos és az el nem készített vagy hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás oka szerint, és meg kell adni a pótlás lehetőségét.

9. Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Csoportbontás van iskolánkban: - idegen nyelvből, - matematikából, - 9.-10. évfolyamon magyar nyelvtanból, - informatikából, - szakmai tantárgyak gyakorlatából. A testnevelés óra lehetőség szerint nemek alapján, bontásban történik.

85


Pedagógiai Program

10. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A testnevelés és sport összetett műveltségi terület. Az egészséges életmód és a testkultúra fejlesztését is jelenti. A mozgáskultúra kialakításán túl a szervezet edzettségi szintjének emelése, alakítása is a cél. Feladat: 

A legfontosabb fizikai képességeknek (állóképesség, erő, gyorsaság) fejlesztése, mivel

ezzel érhető el az általánosan jó fizikai teljesítőképesség, szilárd egészség és az emberi szervrendszerek harmonikus fejlődése. 

Különböző testi képességek sokrétű, egyensúlyos fejlesztése. Minél több sportág

mozgásanyagának elsajátítására van szükség. A teljesítmény javulásához a tanuló részéről önállóság, alkotó elemzés, egyéni tervezés, értékelés, és az új befogadása, a kíváncsiság nyitottsága kell. 

A koordinációs képességek (egyensúly, tér-idő tájékozódás)



Ízületi mozgékonyság. Az ízületi rendszer, a szalagok és az inak, továbbá

mozgásokban érintett izmok nyújthatósága, erőkifejtő képessége. 

Célszerű és ügyes magatartás



Biomechanikailag helyes testtartás



Fejlett légző és keringési rendszer



Testi – lelki higiénia



Örömteli és stressz-mentes állapot

86


Pedagógiai Program

11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskolai egészségnevelés és környezeti nevelés főbb színterei Az egészséges életmódra nevelés és a környezettudatosságnak valamennyi pedagógus oktatónevelő munkájában érvényesülni kell, a tanórán és a tanórán kívül egyaránt. A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit az életkorral járó biológiai-pszichohigiénés tennivalókat; az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait; a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét; az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából való fontosságát; az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőit (alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás); a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében; a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit. Alapvető célunk: az egészségmegőrzés elemi feltételeinek megismertetése és betartatása. Célok A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása

Az egészséges „fair– play” uralta

Feladatok - A három kondicionális alapképesség (erő, gyorsaság, állóképesség), a koordinációs képességek (egyensúly, térérzékelés, reakciógyorsaság, ritmusérzék, hajlékonyság) fejlesztése. - A sportjáték komplex szerepének kihasználása. - Mindennapos testmozgás gyakorlati alkalmazása (heti 5 testnevelés óra + min. 2 alkalommal játékos testmozgás egyéb foglalkozásokon). - A céllal szorosan összefüggő felnőtt életben nélkülözhetetlen pozitív

87

Kritériumok A kondicionális és koordinációs alapképességek az életkornak megfelelő szinten legyenek (Eurofitmérés).

Az aktív, mozgásos tevékenységek az iskolai élet minden területét fogják át. A tanulók: - vegyenek részt aktívan


Célok

Feladatok

Kritériumok

a különböző iskolai, kerületi sport-, illetve tanulmányi versenyeken, diákolimpiákon; - alakítsanak ki közös érdeklődésen alapuló, tartalmas baráti kapcsolatokat. Az egészséghez és az - Megtanítani, bizonyítani, hogy A tanulók: egészséges alapvető értékünk az egészség. - ismerjék az egészséges környezethez való - Kialakítani, hogy az egészség egy táplálkozás aktuális igény kialakítása soktényezős fogalom. alapelveit; - Az egészség megvédésére, - legyenek igényesek a megőrzésére, visszaszerzésére személyes higiéniát vonatkozó közérthető, de tudományos illetően; ismeretek átadása. - ismerjék és - Annak tudatosítása a tanulókban, alkalmazzák az hogy az élethossziglani öntevékeny egészség megóvásának testedzés, az önálló sportolás és a lehetőségeit és motoros önkifejezés fontos eszköze a alternatíváit; személyiség fejlesztésének és a lelki - legyen tudatos egészség megőrzésének. stratégiájuk - Tudatmódosító szerekkel kapcsolatos egészségük prevenció. megőrzésére. - Az egészségmegóvó alternatívák terjesztése, gyógynövények, természetgyógyászat. - A saját testkép megismerése és a testtudat kialakítása a tanulókban az egészségtudatos, az egészségmegőrzést preferáló magatartás fontos része. - A helyes napirend kialakítása. - A környezetszennyezés, mint egészségkárosító tevékenységforma vázolása. - Az egészséges életmód-tréningek beépítése az iskolai programokba (sport- és egészségnapok). Önismeret, önuralom, - Értékorientáció, személyes A tanulók: a társadalmi normák példamutatás, azaz a tanári - iskolai életükben szerinti viselkedés és magatartás legyen modell értékű. nyilvánuljon meg a pozitív gondolkodás - Tolerancia és empátia fejlesztése. felnőttek és társak kialakítása - A kapcsolatok, problémák tisztelete; konfliktusmentes megoldására való - ismerjék fel a jó és igény kialakítása, fejlesztése. rossz tulajdonságokat; - A stressz- és feszültségoldás alapvető - legyenek fogékonyak a versenyszellem kialakítása

tulajdonságok (küzdeni tudás, alázatosság, hazaszeretet, kitartás, büszkeség, önismeret, önuralom) fejlesztése. - A közösségbeli „én-szerep” felismerése.

Pedagógiai Program

88


Célok

Feladatok fontossága az interperszonális kapcsolatok kezelésében.

A biztonságos életvezetés elsajátítása

- A fejlett technikai eszközök szakszerű és biztonságos használatának bemutatása, megtanítása. - Rávilágítás a lehetséges veszélyforrásokra. - Annak tudatosítása, hogy az egészségtudatos magatartásra szocializálásnak szerves része a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek kialakítása. - A KRESZ, munkavédelem, elsősegélynyújtás elsajátíttatása, ilyen jellegű és témájú vetélkedők szervezése.

Pedagógiai Program

Kritériumok tanárok által nyújtott modellekre; - tudjanak könnyen és vidáman alkalmazkodni a változó élethelyzetekhez. A tanulók: - ismerjék a KRESZ, az elsősegélynyújtás és munkavédelem reájuk vonatkozó szabályait és alapelveit.

24. 1. 2. Az egészségnevelés várható eredményei 1. A család szerepének megértése 2. A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete. 3. A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom kialakítása 4. A közösségben az „én-szerep” felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás kialakítása. 5. A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes megoldására való, igény megteremtése 6. Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete a helyes napirend kialakítása 7. Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete. 8. A biztonságos közlekedés és elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása. 9. A káros szenvedélyek negatív hatásainak felismerése. 10. A testi higiénia iránti igény kialakítása. 11. A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása.

89


Pedagógiai Program

12. Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni azt, mit tehet az ember szűkebb és tágabb környezetéért. 13. A környezet egészségre káros hatásainak ismerete. 14. Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben (egészség- és környezetvédelem) való aktív részvétel igényének kialakítása. 15. Az egészségtudatos, fizikailag aktív – egészségmegőrzésre épülő – motoros tevékenységekben rejlő személyiség- és közösségfejlesztésben rejlő lehetőségeket kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és megvalósítása. 16. A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati megvalósítása.

24. 1. 3. Komplex intézményi mozgásprogram 1. Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap,

részvétel

a

különféle

helyi

szervezésű

fittségi

és

más

sportprogramokon). 2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. 3. A különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan. 4. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). 5. Az

intézmény

horizontális

kapcsolatrendszerének

keretében

az

iskolai

sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal

alakuljon

ki

stratégiai

együttműködés

az

iskola

tanulóinak

mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. 6. A tanulmányi kirándulások egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés.

90


Pedagógiai Program

7. Az osztályfőnöki foglalkozásokon tematikus program kerüljön kidolgozásra a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába. 8. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat. Fenntarthatóság, környezettudatosság általános megjelenése A környezeti nevelés program jelentősége A természeti környezet a társadalom létezésének szükségszerű feltétele. A társadalomban rendkívül nagy igény mutatkozik a környezeti nevelés tudatos fejlesztésére. Magyarország környezetpolitikája prioritásként kezeli a környezeti nevelés és oktatás fejlesztését. A hatékony környezeti nevelés elképzelhetetlen önálló pedagógiai koncepció kialakítása nélkül. A mi iskolánkban is a nevelőmunka permanens elemévé vált a környezetvédelem, céljainak megvalósítása egy folytonos hosszan tartó folyamat. A környezeti nevelés program célkitűzései Mivel iskolánk 2011-től ökoiskolai címet szerzett ezért a fenntarthatósági, környezettudatossági kompetenciák kialakítását nagyon fontosnak tartjuk. Minden tantárgyban tartalmilag is megjelenik a környezettudatosság. A környezet iránti érzékenység felébresztése, az érzelmi beállítódás alakítása, a környezet védelme és javítása iránti felelősségtudat erősítése a tanulókban. Ismerjék fel a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, keressenek és találjanak megoldást az egyszerűbb gondokra. A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A környezeti ismeretek közlésével, átadásával a tanulók környezeti tudásanyagának bővülése. Váljanak képessé a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére, az értékek felismerésére és megőrzésére. Természettudományos ismereteik alapján a környezetünket és egészségünket veszélyeztető jelenségeket (a víz-, a levegő-, a talaj szennyezettsége, fertőzöttsége, ózonréteg sérülése, sugárzás-, és kemikáliák hatásai, hulladék felhalmozás) megérteni, értékelni tudják.

91


Pedagógiai Program

Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézményünk igyekszik felkészíteni tanítványait, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességekre és a jogok gyakorlására. Törekszünk arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Környezettudatos magatartás kifejlesztése a tanulókban a környezet-orientált értékrendszer elsajátításával (etika). A környezetbarát szokások minél nagyobb száma, a környezettudatos életvitel minél több eleme jelenjen meg mindennapi életükben (esztétikai nevelés). Felelősségteljes, elkötelezett, környezetkímélő magatartásuk a tanulók életvitelét maghatározó erkölcsi alapelv legyen. Képessé váljanak a környezet épségét, maguk és mások egészségét védő magatartásra. Célunk a környezet érdekeit szolgáló cselekvésre késztetés és az ehhez szükséges készségek kialakítása. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük megőrzésébe, gyarapításába, szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Az iskola, a lakóhely, a család sok cselekvési lehetőséget kínál a környezeti gondok helyi mérsékelésére. A környezeti nevelés program feladatai 

A pedagógusok környezeti kultúrájának folyamatos felkészítése, hogy képesek

legyenek a környezettudatos nevelés feladat ellátására. 

Továbbképzések, konferenciák a pedagógusok számára a környezeti nevelés

követelményeinek, hasznának és lehetőségeinek bemutatására. 

A környezeti szempontoknak minden képzési formába való beiktatása, hiszen a

jövőben egyre több foglalkozás betöltéséhez lesz szükség környezeti ismeretekre. 

Megfelelő tankönyvek, kézikönyvek, munkafüzetek, ismeretterjesztő kiadványok,

összefoglaló környezeti tárgyú könyvek, esetleg programfüzetek, multimédiás anyagok beszerzése. A különböző tantárgyakból olyan tankönyvek kiválasztása, amelyek környezeti aspektusokat tartalmaznak.

92




Pedagógiai Program

A tanulók természettudományos gondolkodásának fejlesztése, külön hangsúlyt kapnak

a mindennapi életünkben megfigyelhető, egészségünk és környezetünk védelme szempontjából fontos ismeretek. A környezeti nevelés program módszerei, lehetőségei A környezeti ismereteket jelenleg nem önálló tantárgyként, hanem valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon oktatjuk. A különböző tantárgyakban a környezeti nevelés eltérő mértékben vált pedagógiai feladattá, de a tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatása érvényesül. A környezeti nevelés ugyanakkor jelen van elsősorban osztályfőnöki órákon, az óraközi szünetekben, szabadidős tevékenységekben is. Megfelelő módszertani kultúrával sok lehetőség kiaknázására van szükség. Például: Környezetvédelmi verseny, kisállat bemutató a diáknapokon (tapasztalatok alapján) Múzeumok, gyűjtemények megtekintése Látogatások védett területekre, botanikus kertbe, állatkertbe stb. Séták, kirándulások, természet-közeli programok: a természet élményközpontú megismerésére Előadások szervezése Környezeti akciók a környezetvédelem kiemelt napjaihoz kapcsolódva (pl. Föld Napja, Környezetvédelmi Világnap, Madarak és Fák Napja stb.) Az „újrahasznosított” papír füzeteinek alkalmazása Szakköri

tevékenységek

(víz-,

levegő

szennyezettség,

talajkémhatás

mérés,

„újrapapír” készítése, komposztálás) Diákkezdeményezések, az IDB bevonása a környezetvédelmi munkába A társadalmi tudat (szülők) hangolása a helyes környezet-, és természetvédő magatartásra Az iskola környezetének tisztántartása (madáretetők télen az udvaron) Ún. Bio Nap tartása (natúr élelmiszer bemutató, kóstoló) Takarékoskodás az energiával Más iskolák tapasztalatainak megismerése Szelektív hulladékgyűjtés Elemek, veszélyes hulladékok gyűjtése (elemgyűjtő hálózat kiépítése) Teremdíszítési, tisztasági versenyek Pályázati források kihasználása

93


Pedagógiai Program

Állatmenhelyek látogatása Külső kapcsolatok kiépítése (önkormányzatok, Környezetvédelmi Oktató Központ) A környezeti nevelés különböző formái egymással összehangoltan, egymás hatását erősítve működnek, s fokozatosan épülnek be mindennapi munkánkba. Csak helyes tanári magatartásformával, példamutatással és pozitív környezetszemlélettel érhetők el a környezeti nevelés terén is eredmények. Osztályfőnöki órákon Megkerülhetetlen feladat a szexuális kultúra és magatartásra, a családi életre, az örömteli párkapcsolatra történő felkészítés. Képes legyen a tanuló a fogamzásgátlás módjait, a terhességet és következményeit, a nemi betegségek terjedését ismerni, ellenük védekezni. Egészségmegőrző programunkba be kívánunk vonni egészségügyben dolgozó szakembert is. Ifjúságvédelem Az iskola feladata, hogy a tanuló képes legyen: 

az egészséget károsító behatásokat elkerülni (dohányzás, alkohol, drogfogyasztás)



a drogprevenciós program keretén belül felhívjuk a figyelmet a drogfogyasztás

veszélyeire, annak tüneteire, hatásaira. Kiemelt hangsúlyt fordítva a megelőzésre. Az ifjúságvédelmi terület feladatai: 

krízisintervenció (pl.: veszteség esetében).



a diákok mentálhigiénés támogatása egyéni és csoportos tanácsadás formájában

és/vagy megfelelő szakemberhez való továbbítással 

az éves fogászati szűrés megszervezése.

Iskolaorvos Működési feltételek:  A

testnevelő

tanárokkal

rendszeresen

egyeztetünk

a

tanulók

beosztásával

kapcsolatosan.  Az orvosi rendelő nem rendelkezik váróteremmel; felszereltség, gyógyszerellátás tekintetében megfelelő.  Az

iskolában

csak

BÜFÉ

működik,

a

tanulók

étkezése

nem

megoldott.

Figyelemmel kísérjük az áruválasztékot az egészséges táplálkozás érdekében.

94


Pedagógiai Program

Az éves szűrővizsgálatok során tapasztalt leggyakoribb elváltozások:  Csontrendszeri elváltozások (tartási rendellenességek)  Obes, hypertónia  Fénytörési és alkalmazkodási rendellenességek  Allergiás megbetegedések (Asthma bronchiale) Feladataink:  Az

organikus

elváltozásokban

szenvedő

tanulók

rendszeres

ellenőrzése,

kontrollvizsgálatok és a gyógyszerszedésük ellenőrzése, megbeszélése az időszakos szakorvosi kontrollvizsgálatok eredményei alapján.  Az obes és hypertóniás tanulók rendszeres súly és vérnyomás ellenőrzése, illetve a diétás tanácsokkal, étrenddel való ellátása.  A gyógytestnevelésre beosztott tanulókat félévente ellenőrizzük.  A szemüveges tanulók figyelmét felhívjuk az évenkénti szemészeti kontrollvizsgálat szükségességére. Egészségnevelés: Az iskola által tervezett programok: Az osztályfőnöki órák keretén belül minden évben 10 órát biztosítunk az egészségnevelésre. 9.évfolyam:  Lelki egészség, pszichés zavarok  Életvitel, egészséges életmód  Korszerű táplálkozás  Káros hatások, környezeti ártalmak 10. évfolyam:  Fogamzásgátlás  Szexuális úton terjedő betegségek  A serdülő szerepe a családban  A családi élet zavarai, konfliktuskezelés

95


Pedagógiai Program

11. évfolyam:  Egészséges életmód  Munkahelyi elvárások  A felnőtt élet veszélyei  Teendők baleset esetén – elsősegélynyújtás 12. évfolyam  Környezetvédelem  Párválasztás, családtervezés  Családtervezés, házasság, család  Káros szenvedélyek: alkohol, dohányzás, drog Az iskolaorvos – védőnő által tervezett egészségnevelés  A daganatos megbetegedések megelőzése érdekében a 11. évfolyamos tanulóknál: -

a mell önvizsgálata

-

a here önvizsgálata

 A 9. és 10. évfolyamos tanulóknál kiscsoportos beszélgetés: -

személyi higiénia

-

helyes táplálkozás

-

menstruációs problémák

-

fogamzásgátlás

Egyéb feladatok: -

A szűrővizsgálatok folyamatos elvégzése

-

Kiscsoportos és egyéni beszélgetés, felvilágosítás.

-

A szakorvosi vizsgálatok eredményeinek bekérése

-

A fokozottan gondozásra szoruló tanulók egészségügyi és mentálhigiéniai gondozása

-

Az akut betegek ambuláns gondozása

-

Elsősegélynyújtás

-

Közegészségügyi feladatok

-

Testnevelési csoportbeosztás elkészítése.

-

Április – május hónapokban pályaalkalmassági vizsgálatok elvégzése (elmaradt leletek bekérése)

96


-

Pedagógiai Program

Jelentési kötelezettség KSH – ÁNTSZ felé jelentés az iskola egészségügyi munkáról, a tanévet követően szeptember 10-ig. A tanulóknál végzett beiskolázás előtti szakmai alkalmassági vizsgálatokról.

(okt.15-ig.)

97


Pedagógiai Program

12. Tanulói jutalmazás elvei és formái 1.

A tanulók jutalmazásának elvei

Dicséretben részesülhet, illetve jutalmat kaphat az a tanuló, aki -

tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi,

-

kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít,

-

hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,

-

eredményes kulturális tevékenységet folytat,

-

kimagasló sporteredményt ér el,

-

közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 2. Az iskolai jutalmazás formái: -

Kiemelkedő teljesítményért odaítélhető díjak (Harsányi-díj)

-

Dicséret -

Szaktanári (iskolai, megyei verseny)

-

Osztályfőnöki (közösségi munka)

-

Igazgatói (országos verseny, fővárosi, iskolai szintű közösségi tevékenység)

-

Nevelőtestületi

(országos

verseny,

kiemelkedő

tanulmányi

eredmény,

sportversenyek, példamutató szellemiség) -

Év végi jutalom, könyvutalvány (kitűnő bizonyítvány, közösségi- és sportmunka). Átadása tanév végén az iskolai közösség előtt történik.

-

Oklevél

-

Bizonyítványba bevezetett dicséret (Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi dicséretét a szaktanár javaslata alapján a bizonyítványba kell bevezetni.)

-

Kimagasló teljesítményért könyvjutalom, illetve oklevél adható, szaktanári illetve osztályfőnöki javaslat alapján. Átadása tanév végén az iskolai közösség előtt. történik.

-

Jutalomkirándulás (kiemelkedő közösségi-tanulmányi munkát végző közösségeknek)

-

Jutalomnap (tanítási nélküli közösségi nap)

98


Pedagógiai Program

ZÁRADÉK a pedagógiai programban a fenntartóra háruló többletkötelezettségről A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) pontja alapján „A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.” A pedagógiai programban szereplő költségvetési támogatást igénylő feladatok megszervezése, végrehajtása előtt legalább 30 nappal az intézmény köteles beszerezni a fenntartó engedélyét. A többletkötelezettség mértékéről a fenntartó a hatályos költségvetésének figyelembe vételével dönt. Ezen záradék a hatályos pedagógiai program mellékletét képezi.

Budapest, 2014. március 31. Szakács Csilla igazgató

p.h.

99

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM MÁRCIUS 31. Hatályos: szeptember 1-jétől

Recommend Documents