HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM MÁRCIUS 28

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013. MÁRCIUS 28.

Harsányi János Szakközépiskola és Szakiskola

Pedagógiai Program

Tartalomjegyzék A. Nevelési program ...............................................................................................................................................2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei ........................................................................................................6 1.1 Nevelőtestületünk a következő alapelveket tekinti a legfontosabbnak: ............................................................. 6 1.2 Az oktató-nevelő munka területei...................................................................................................................... 8 2 A nevelő-oktató munka értékei, céljai ..............................................................................................................14 3 A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai .......................................................................................16 3.1 A nevelő-oktató munka feladatai ..................................................................................................................... 16 3.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai .......................................................................... 17 4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..........................................................................19 5 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .................................................................................22 5.1 A testi és lelki egészségfejlesztési program..................................................................................................... 22 6 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ............................23 6.1 A közösségfejlesztés célja ............................................................................................................................... 23 7 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .......29 7.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .......................................................................... 31 8 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .............................35 8.1 A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának elvei: ................................................................................ 35 8.2 Az iskolánkban előforduló leggyakoribb beilleszkedési problémák: .............................................................. 35 8.3 Szűrés, diagnosztizálás: ................................................................................................................................... 36 8.4 Megoldási javaslatok: ...................................................................................................................................... 36 9 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ..........................................................................37 9.1 Meghatározása: ................................................................................................................................................ 37 9.2 A tehetséggondozás formái iskolánkban: ........................................................................................................ 38 9.3 A tehetség gondozása, „védelme” ................................................................................................................... 39 10 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ........................40 11 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolat-tartásának formái ...................................41 11.1 A köznevelési törvény lehetővé teszi, hogy az iskolában a szülők jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozzanak létre. ............................................................ 41 11.2 A diákönkormányzat működésének támogatása, a szükséges feltételek biztosításának rendje ....... 43 11.3 A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái: ...................................... 46 11.4 A diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje ............................ 47 11.5 A tanulók rendszeres tájékoztatásának formái, rendje: ................................................................... 47 11.6 A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái, rendje ....................................................... 48 11.7 Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 48 11.8 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ...................................................................... 49 11.9 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja .......................................................................... 50 12 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei 52 12.1 Osztályozó vizsga ............................................................................................................................ 52 12.2 Különbözeti vizsga .......................................................................................................................... 54 12.3 Javító vizsga .................................................................................................................................... 55 12.4 Pótló vizsga ..................................................................................................................................... 55 12.5 Szintvizsga ...................................................................................................................................... 55 12.6 Magántanulók vizsgarendje............................................................................................................. 56 12.7 A szakiskolai kis vizsga és a szakközépiskolai kis érettségi vizsga ................................................ 57 12.8 Szakmai alkalmassági vizsga .......................................................................................................... 57 12.9 A szóbeli felvételi vizsga szabályai ................................................................................................. 58 13 A felvétel és az átvétel helyi szabályai. A szakképző iskola felvételre, átvételre vonatkozó törvényi rendelkezései ....................................................................................................................................................60 13.1 A felvételi vizsgák célja .................................................................................................................. 60 13.2 Az írásbeli és/vagy szóbeli felvételi vizsga ..................................................................................... 60 13.3 A felvételi eljárás központi felvételi vizsga nélkül ......................................................................... 61 13.4 A képzések közötti átjárhatóság rendje ........................................................................................... 62 14 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .................................................63 B Helyi tanterv .....................................................................................................................................................65

1


A. NEVELÉSI PROGRAM

2

Pedagógiai Program


Pedagógiai Program

Iskolánk arculata Iskolánk közel 60 éves múltra tekint vissza. A kezdeti időkben kereskedelmi szakmunkás képzés folyt az intézményben, mely 1967-ben Békés Glasz Imre nevét vette fel. A mindig változtatni kész tantestület mindent megtett annak érdekében, hogy a képzés színvonalát, minőségét emelje a folyamatosan változó gazdasági és társadalmi igényeknek megfelelően. 1989-ben bevezetésre került a négyosztályos érettségit adó szakközépiskolai képzés, a 90-es évek közepétől pedig az érettségi utáni képzés is megindult több különböző szakon. A képzési profil változása névváltással is járt. Iskolánk Harsányi János Nobel-díjas közgazdász nevét vette fel 2003-ban. 2005 óta ECDL Vizsgaközpontként is működik intézményünk. Mivel

iskolánk

2011-től

környezettudatossági

ökoiskolai

kompetenciák

címet

kialakítását

szerzett, nagyon

ezért

a

fontosnak

fenntarthatósági, tartjuk.

Minden

tantárgyban tartalmilag is megjelenik a környezettudatosság. Közismereti és szakmai oktatásunk sikerét jelzik a felsőfokú oktatásba felvett és diplomát szerzett diákjaink, az Országos Szakmai Versenyeken, a Szakma Kiváló Tanulója versenyeken elért kimagasló eredményeink, a Kazinczy versenyeken és Bárczi Géza helyesírási versenyeken elért helyezéseink. Büszkék vagyunk az eredményeinkre, de legnagyobb sikerünknek mégis azt tartjuk, hogy diákjaink az itt töltött évek alatt a korszerű, modern elméleti tudás mellett gyakorlati tapasztalatokra is szert tesznek. Megtanulják, hogy a kitartó, megfeszített munka komoly eredményeket hozhat. Ennek szép példái azok a ma sikeres vállalkozók, akik korábban iskolánk tanulói voltak. Iskolánk erősségének tartjuk azt az intenzív segítő hozzáállást, amellyel kollegáink támogatják a törekvő, de hiányos előképzettségű, esetleg hátrányos családi hátterű tanulókat céljaik elérésében.

Képzési profilunk Nappali képzéseink: A szakközépiskolában -

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 4 év

-

Közgazdaság szakmacsoport 4 év

-

Kereskedő 4+1 év (OKJ 54 344 01)

3


-

Pedagógiai Program

Vállalkozási- és bérügyintéző 4+1 év (OKJ 54 344 02)

A szakiskolában -

Élelmiszer- és vegyiáru eladó 3 év (OKJ 31 341 01 0010 31 02)

-

Eladó képzés új OKJ szerint 3 év (OKJ 34 341 01)

Érettségi utáni képzésben -

Vállalkozási ügyintéző kifutó osztály (OKJ 52 344 02)

-

Vállalkozás- és bérügyintéző új OKJ szerint 2 év (OKJ 54 344 02)

A későbbiekben bevezetésre kerül a felnőttoktatás is (esti/levelező formában) a nappali képzésben meghirdetett szakmacsoportok szerint.

Tárgyi és személyi feltételek Tárgyi feltételek: Az iskola épülete a IX. kerületben, a Pöttyös utcai metró megállóhoz közel, zöldövezeti környezetben található. A kétszintes épületben több speciális tanterem van modern technikai eszközökkel felszerelve (projektorok, számítógépek, digitális tábla, TV, DVD lejátszó). A könyvtár

segíti

a

tanulók

és

a

szaktanárok

munkáját,

a

szabadidő

eltöltését.

2 számítástechnika terem, 2 taniroda és 1 drámapedagógia terem és 1 gépírás terem található még iskolánkban. A sportolás megoldott a tornateremben illetve a sportudvaron. Ezen felül iskolánkban büfé üzemel, ahol melegétel is rendelhető. Személyi feltételek Alkalmazotti kör:

59 fő

Pedagógus:

43 + 1 fő óraadó pedagógus

Pedagógus munkás segítők:

3 fő

Ifjúságvédelmi felelős-pszichológus: 1 fő „Utazó” fejlesztő pedagógus:

1 fő

Technikai dolgozók: Gazdasági ügyintéző:

1 fő

Kézbesítő:

1 fő

4


Takarító:

4 fő

Portás:

4 fő

Karbantartó:

1 fő

Kertész-karbantartó:

1 fő

Pedagógiai Program

Az iskola stratégiája Céljaink és feladataink -

Korszerű, életkoruknak megfelelő mennyiségű tananyag elsajátíttatása a tanulókkal az irányadó dokumentumok alapján (NAT, helyi tanterv)

-

Felkészítés a képzésnek megfelelő vizsgákra

-

Személyre szabott, csoportszinthez igazított tanórai foglalkozások

-

Az

alkalmazásképes

tudás

elsajátításához

szükséges

tanulási

technikák

megismertetése -

Írásbeli és szóbeli kifejezőképesség és kreativitás fejlesztése

-

Reális önismereti szint kialakítása

-

Toleranciára nevelés

-

Egészséges életmódra nevelés

-

Az egész életen át tartó tanulás megalapozása

-

Idegen nyelvi kommunikáció elsajátítása

-

Pozitív életszemlélet és érzelmi légkör kialakítása

A pedagógus testület önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek tekinti: -

a személyes példaadást, hitelességet

-

egységes arculat és követelményrendszer

-

önmagával szembeni szakmai igényességet

-

türelmet és toleranciát mind a diákokkal, mind a kollegákkal szemben

-

korrekt kapcsolattartást a szülőkkel

-

innovatív készség

5


Pedagógiai Program

1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei 1.1 Nevelőtestületünk a következő alapelveket tekinti a legfontosabbnak: 1.1.1 Komplexitás elve A nevelés-oktatás során figyelembe kell venni, hogy biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatosan és együttesen hatnak, s ezeket a hatásokat össze kell hangolni. A szakmai képzésben törekedni kell a komplex ismeretek közvetítésére. 1.1.2 A pedagógus vezető szerepe A nevelés-oktatás két alapvető tényezője a pedagógus és a növendék. A tanuló a nevelésoktatásnak nem tárgya, hanem alanya. Az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. 1.1.3 Egyenlő bánásmód elve Az iskolavezetés és a fenntartó közösen teremtik meg a tanuláshoz szükséges objektív feltételeket, és az ebből származó szolgáltatásban minden tanuló egyenlő arányban részesül. Nem érheti a diákokat emberi méltóságukat sértő, jogellenes kizárás, korlátozás, zaklatás, megaláztatás vagy megkülönböztetés. Nem számít jogellenes megkülönböztetésnek, ha a kizárás bármely törvényes céllal a nevelés oktatás folyamata során született intézkedésből ered. A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell, amely nem járhat más tanuló jogainak csorbításával. A jogorvoslás a törvényileg szabályozott módon történik. 1.1.4 A gyermek mindenek felett álló érdekének elve A tanítási szolgáltatásban a tanulók egyenlő mértékben részesüljenek, amelyek képességeik, készségeik kibontakozását szolgálja. A tanítás színvonalának biztosítása nem okozhat aránytalan terheket a gyerekek számára. -

Képességek, készségek fokozatos fejlesztése

-

Fontos, hogy az életkornak megfelelő arányos terhelést kapjanak a tanítás-tanulás folyamat során, a korszerű, hasznos ismeretek elsajátítása során.

6


Pedagógiai Program

A humánosság, méltányosság kell, hogy meghatározza döntéseinket a tanulók kisebb csoportját érintő intézkedések során, de valamennyi tényező figyelembevétele mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a többi tanuló érdekeinek mérlegelését sem. 1.1.5 Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve A tanuló fejlődését mindenkor a maga fejlődési fokához mérten kell biztosítani. A tanulók különböző közösségek tagjai. A tanulók mindig szűkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet – a pedagógus vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett – a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányozó képességének kibontakoztatásához. 1.1.6 A tapasztalatszerzés elve A nevelés-oktatás folyamatában biztosítani kell a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzését, megértését, általánosítását. 1.1.7 A külső hatások elve A pedagógusnak támaszkodnia kell mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be. 1.1.8 A bizalom elve Bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására. 1.1.9 A következetesség és fokozatosság elve Igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben. Egyúttal lehetőség nyújtása

is

a

tanuló

önállóságának,

kezdeményezőkészségének

és

kreativitásának

kibontakoztatására. Ezen elvek alkalmazása mellett kialakul a tanulókban a konstruktív életvezetés.

7


Pedagógiai Program

1.2 Az oktató-nevelő munka területei 1.2.1 Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a Nemzeti alaptanterv – 2012 tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

1.2.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

1.2.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

8


Pedagógiai Program

1.2.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítástanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

1.2.5 A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

1.2.6 A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

9


Pedagógiai Program

1.2.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelési-oktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

1.2.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi

folyamatokat,

amelyek

változásokat,

válságokat

idézhetnek

elő,

továbbá

kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

1.2.9 Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

10


Pedagógiai Program

1.2.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát.

1.2.11 Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére,

tudatos

alakítására.

A

médiatudatosságra

nevelés

során

a

tanulók

megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

1.2.12 A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

11


Pedagógiai Program

1.2.13 Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek A tanulók érdeklődésének és tapasztalatainak a figyelembe vétele. 1. A személyiségfejlesztő oktatás. 2. Az említett céloknak megfelelő tanítási-tanulási folyamat. 3. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulása a következő szempontok szerint: — olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; — a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; — a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; — az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; — váljék a tanítás egyik fő elvévé és teendőjévé a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; — a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; — sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; —

a

tanítási-tanulási

helyzetek,

a

tanulásszervezési

módok

és

értékelési

eljárások

alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; — különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét

szolgáló szervezeti

formákat

kell

kialakítani mind az iskolák közötti

együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

12


Pedagógiai Program

1.2.14 Az eredményes tanulás segítésének elvei Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésbenoktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartóval, az iskola működtetőjével, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: — folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, az ismeretek, képességek bővítése, továbbfejlesztése, megszilárdítása — a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelésoktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén; — a tanulásban való lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése, a hozzájuk illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; —

a

tanuló

önmagához

és

másokhoz

viszonyított

kiemelkedő

teljesítményeinek,

tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; — az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és pedagógiai eszközökkel történő kezelése; — motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása; — egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása; — a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a hozzájuk viszonyított haladás elismerése, képességeik feltárása és fejlesztése.

13


Pedagógiai Program

2 A nevelő-oktató munka értékei, céljai 2.1.

A Harsányi János Szakközépiskola és Szakiskola az ismeretközvetítés mellett képességfejlesztő,

érték-

és

normaközvetítő,

szocializáló,

valamint

személyiségformáló funkciókat is ellát. 2.2.

Az iskola pedagógiai célja, hogy a fiatalok érett, stabil, autonóm személyiségként jussanak el a felnőttkor küszöbére, birtokában legyenek azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikusan társas lénnyé váljanak, és rendelkezzenek a felelős állampolgárrá váláshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és képességekkel.

2.3.

Nagy hangsúlyt kell fektetni a tanulók jellemfejlesztésére, arra, hogy az erkölcsi értékrend egyre inkább belső törvényük legyen, hogy kialakuljon érzékeny lelkiismeretük. Neveljünk egészséges és egészségesen élni tudó, kulturáltan viselkedő fiatalokat.

2.4.

Olyan szaktudást sajátítsanak el, amely széleskörű, mobilizálható, konvertálható. Legyenek készek az új ismeretek befogadására, a munkaerőpiac diktálta változásokra, a reálisan felmért, idejében végrehajtott pályaorientációra.

2.5.

Tanítványaink munkájukban legyenek igényesek, kreatívak, vállalkozó szelleműek, önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére alkalmasak, a vizsgán jó színvonalon, eredményesen, képességeik legjavát adva szerepeljenek, ami hozzájárul önbizalmuk erősítéséhez és a munkaerőpiacon magabiztos fellépésükhöz.

2.6.

Célunk az iskola hírnevének, hagyományainak egészséges, szabad légkörének biztosítása, ami a tanuló fejlődéséhez, a tanulói öntevékenység és kreativitás kibontakozásához elengedhetetlen.

2.7.

Olyan iskolaként működjön továbbra is, ahová a tanuló szívesen jön, a szülő szívesen adja gyermekét, ahol a középpontban a gyermek áll, vagyis a nevelés-oktatás tanulóközpontú, és teret ad a tehetség sokoldalú kibontakozásához, ahol a rend és fegyelem uralkodik.

2.8.

Fontos, hogy iskolánkban a nyíltság, tapintat, őszinteség, türelem, tolerancia és a másság elfogadása érvényesüljön.

2.9.

Cél a tanuláshoz való megfelelő viszony kialakítása, az önképzésre való felkészülés biztosítása.

2.10. A képzési idő alatt jelentős változások alakulnak ki tanítványainkban. Az a 4-5 év, amit iskolánkban töltenek egyben a gyermekkorból a felnőtt korba való átmenet ideje is. Az érettségire való felkészítés - az életkortól, csoportnormáktól, szubjektív

14


Pedagógiai Program

elvektől függően – különbözőek, a pedagógiai alapelvek, célok, hagyományok, az iskolai rendezvények, az együttműködés alapformái természetesen egységesek.

15


Pedagógiai Program

3 A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai 3.1

A nevelő-oktató munka feladatai Felkészítjük a tanulókat, hogy a szakközépiskolai képzésben a kötelező és a kötelezően választható tantárgyakból az általuk választott szinten közép- és emelt szintű vagy érettségi vizsgát tehessenek. A tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatantárgyakból biztosítjuk, hogy a tanuló – választása szerint – közép és emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. Biztosítjuk az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülést, legalább további két tantárgyból, melyet az iskola helyi tanterve határoz meg. Az emelt szintre való felkészítés mellett – kötelező vizsgatárgyakon kívül – legalább három tárgyból a felmerülő igények alapján lehetővé tesszük a középszintű vizsgára való felkészülést. Mindezen döntésekhez kikérjük a diákönkormányzat véleményét. A sajátos nevelési igényű diákokra külön figyelmet fordítunk, speciális módszerekkel egyéni fejlesztési tervvel, fejlesztő pedagógus közreműködésével segítjük tanulásukat, fejlődésüket. Valljuk, hogy a középiskola egyik legfontosabb feladata, hogy idejében felismerje, felkutassa a tehetségeket, és teremtsen minél több lehetőséget szereplésükre. A tehetséggondozást,

a

képességfejlesztést

a

tanórákon

és

tanórákon

kívüli

foglalkozásokkal valósítjuk meg. A tanórán történő tehetséggondozást differenciált foglalkozási

módszerekkel

valósítjuk

meg.

A

tanórán

kívüli

foglalkozások

felhasználásával minél több tanulót felkészítünk a tanulmányi versenyekre. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy legalább egy idegen nyelven minden tanulónk jól tudjon kommunikálni, igény szerint fel tudjanak készülni a nyelvvizsgára. Fontos, hogy tanulóink minél előbb megtanuljanak tanulni. A tanuláshoz való viszony, a későbbi önképzésre való igény, annak módja és jellege azoktól a magatartási formáktól és szokásoktól függ, amelyeket a tanuló az iskolaidő alatt szerzett és gyakorolt be. Minden tantárgy tanítása során kiemelten fontos a sajátos tanulási módszerek elsajátíttatása. A tanulók és a hallgatók számára, az iskola – anyagi lehetőségeitől függően – korrepetálási ill. konzultációs lehetőséget biztosít.

16


Pedagógiai Program

Keressük a tanulókban azokat az adottságokat, amelyek alapján legkönnyebben fejleszthetők, amelyek kiművelése a legtöbb sikerélményhez juttatja őket. Jó alapközösségeket kell kialakítani, amelyek személyiségformáló erővé válnak. Biztosítjuk, hogy a diákönkormányzat jogköre terjedjen ki a diákokat érintő kérdésekben a véleménynyilvánításra és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben a javaslattételre. Iskolánkban felelősségvállaló, szabályokat tisztelő diákok élnek. Az önállóság és fegyelem egységének kell megvalósulnia a napi munkában, az agresszivitás semmilyen formáját nem engedjük. 3.2

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, (egységes nevelési értékrend, valamint tantárgyanként egységes értékelési rendszer) a dicséretet, az osztályozást, a jutalmazást, az egységes értékelés mérőeszközeit, stb. Intézményünk képzéseit közvetlenül felhasználók (tanulók, pedagógusok, szülők), saját fejlődésük érdekében, tevékenységükről folyamatosan, rendszerezetten, egyértelmű és tudatosított szempontok és kiszámítható módszerek, eljárások alapján objektív, konstruktív visszajelzést kapnak. Iskolánk pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi módszereket alkalmazzuk: 

A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.)



A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.)



A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.)

17




Pedagógiai Program

A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicsért, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv,

Harsányi-díj,

tárgyi

jutalom,

táborozás,

ösztöndíj,

külföldi

tanulmányút, stb.) 

A fegyelmezés formái (szóbeli figyelmeztetés, észrevétel, dorgálás, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, igazgatói figyelmeztetés, fegyelmi eljárás után pl.: szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb.)



A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.) Mindezeknek az eljárásoknak konkrét alkalmazási szabályait iskolánk mindenkori szervezeti és működési szabályzata, illetve házirendje rögzíti.

18


Pedagógiai Program

4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A legfontosabb pedagógiai elvek alapján iskolánk alapvető, átfogó célkitűzése az iskolai tevékenységek

valamennyi

területén

és

szintjén

egy gyakorlatias,

a

tanulók

önmegvalósítását szolgáló nevelés-oktatás megvalósítása. A program filozófiai, társadalomelméleti és pszichológiai alapjait figyelembe véve egyensúlyba

helyezzük

a

személyiségfejlesztést

azokkal

a

közvetíteni

kívánt

ismeretekkel, amelyek választ adnak a harmadik évezred pedagógiai kihívásaira. Az

iskolánkban

folyó

nevelő-oktató

tevékenység

célja:

megfelelő

általános

műveltséggel és szakmai tudással rendelkező, társadalomba harmonikusan illeszkedni tudó, konstruktív életvezetésű tanulók képzése. A konstruktív életvezetés olyan életvitel, amely szociálisan értékes, mert hozzájárul a közösség fejlődéséhez. Ugyanakkor az egyén szempontjából eredményes, mert hozzájárul más értékek termelésében való részvételhez. A konstruktív életvezetés megalapozása jelenti a közösségfejlesztő, önfejlesztő

magatartás-

megnyilvánulások

és

leépítését,

tevékenységrepertoár valamint

a

ösztönzését,

személyiség

a

ösztönző-reguláló

sajátosságcsoportjának kiépítését.

A személyiség fejlesztését szolgáló tevékenységünk

I.

Önismeret Önfejlesztés Önállóság Felelősségtudat

Társismeret kapcsolatfejlesztés II.

A lelki egészség kialakítása, karbantartása, III. megőrzése

Beilleszkedés, énvédelem IV.

19

destruktív


Pedagógiai Program

Személyiségfejlesztési célok Általános célja: a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése. A tanuló személyisége „erejének”, épségének növelése (kompetencia-növelő stratégia).  Az indulási hátrányok csökkentését, valamint az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés, oktatás.  Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben gyermeki, serdülői szükségletei megvalósulnak. Ez azt a gondolkodásmódot sugallja, amely a tanulói személyiségfejlesztés minden lehetséges és elérhető területét és eszközét a nevelésképzés szolgálatába állítja.  Az egyértelmű elvárások és feladatok a gyermeki, a serdülői személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosuljanak.  A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése. A demokratikus iskola működését a magyar alaptörvényben, valamint az emberi és gyermeki jogok chartájában rögzített értékek szabják meg. Iskolánk a személyiségfejlesztés során is törekszik az értékek egyensúlyára, tanítási gyakorlatában egy állampolgári eszménykép körvonalait vázolja fel. Ennek megfelelően az értékek következő csoportjait határozhatjuk meg:  a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke, egészségtudatos magatartás, stb.)  az „én” harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom, önművelés, önállóság, stb.)  a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia, stb.)  a

társadalmi

eredményességre

vonatkozó

értékek

(folyamatos

tanulás,

problémaérzékenység, kreativitás, a változás tűrése, szellemi igényesség, stb.)  a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes emberi kultúra értékei, stb.)

20


Pedagógiai Program

Közvetítjük: 

Az iskola egyik kiemelt pedagógiai törekvése az alapvető erkölcsi, etikai értékek közvetítése, amelyek a tanulói „énkép” kialakításának nélkülözhetetlen eszközei



Az alapvető, tudományos igényességü ismereteket



A helyes magatartási, viselkedési normákat.



Alapvető terület a történelemmel, mint az emberiség kollektív memóriájával való kapcsolat, különösen az európai örökség, a jelenkori demokratikus értékek és emberi jogok szempontjából.



A tolerancia és a kölcsönös tisztelet fejlesztése és kialakítása megkívánja, hogy túllépjünk egyes tantárgyak keretein. Az iskolai élet – mint a politikai társadalom mikrokozmosza – megtanítja a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktusok hatékony elemzését és a különböző konszenzusteremtő technikák gyakorlását. A tanulók ez által képessé válnak a felelősségteljes gondolkodásra, a logikus érvelésre, amelyek alapvető elemek a demokratikus attitűdök kialakulása szempontjából. Iskolai szinten fontos feladat az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő állampolgár nevelése.

21


Pedagógiai Program

5 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 5.1

A testi és lelki egészségfejlesztési program

Az iskolában tanító pedagógusok fontos, és egyben felelősségteljes feladatuknak tartják a tanulók ösztönzését az egészséges életmód kialakítására. Szeretnénk kialakítani a tanulókban az egészséges táplálkozásra és mozgásra való igényt. Tudományosan megállapították, hogy az aktív sport eszköze lehet a stressz kezelésnek, és ezért iskolánk dolgozói támogatjuk a mindennapos testnevelést, és a sport rendezvényeket. Ökoiskola elkötelezettségünkkel összhangban „zöldsport” rendezvények megtartását is pártfogoljuk. A komplex egészségvédelmi program célja, hogy tanítványaink legyenek képesek a lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladatának tarja, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulóit az önállóságra, a betegség-megelőzésre, helyes testi higiéné betartására, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésére, a váratlan helyzetek kezelésére, képes legyen az egészséges családszemlélet kialakítására, a közvetlen környezet aktív védelmére való képességekre. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

22


Pedagógiai Program

6 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 6.1 A közösségfejlesztés célja Az iskolai nevelő-oktató munka közösségben történik. A közösségnek az emberi élet minden szakaszában meghatározó szerepe van. Az egyén közösségi kapcsolatainak jellege, minősége döntő mértékben befolyásolja környezetéhez, a társadalomhoz való viszonyát. Az iskolai közösség, az osztályközösségek, a tanulói csoportok közösségeinek kialakítása alapvető pedagógiai feladatunk. A közösségformáló munkában – az osztályfőnöki és a tantárgyi tanítási órákon túl – jelentős szerepe van az iskola hagyományainak, az iskolai diákönkormányzatnak és az iskolai mikroközösségeknek, mint énekkar, drámakör, röplabdacsapat, stb. Egységes, pozitív szemléletű mag kialakítása. Pozitív közösségi tulajdonságok kialakítása, tudatosítása és átültetése a gyakorlatba – pozitív társas kapcsolatokká alakítása. 6.1.1 A közösségfejlesztés szintjei, színterei (osztályon, iskolán belül, illetve iskolai kereteken kívül 6.1.1.1.1 Család A legalapvetőbb nevelő közösség a család, amelyben a tanuló születése óta él, és amelybe beilleszkedett. Ezen kapcsolatrendszer ismerete nélkül nem lehet a tanuló személyiségét megérteni,

ezért minden módon

törekedni

kell

a szülőkkel való

egészséges

kapcsolattartásra, ezt szolgálják a szülői értekezletek, fogadóórák, és egyéb bármilyen kapcsolattartási forma, amely lehet rendszeres vagy eseti (telefon, e-mail, indokolt esetben családlátogatás). 6.1.1.1.2 Az egész iskola, mint közösség Az iskola minden tagja (tanára, alkalmazottja és tanulója), valamint növendékeink szülei egy nagyon pontosan körülhatárolható célért munkálkodó közösség tagjai. A közös célt (a közösségi értékű, elismert tudás megszerzését, a társadalmi normák befogadását stb.) csak közös, egy irányba mutató munka segítségével érhetjük el.

23


Pedagógiai Program

Az egész iskolai közösséget fejlesztő események, hagyományőrző programok Az egész iskolát érintő közösségi programok arra adnak lehetőséget, hogy a résztvevők megtapasztalják a több száz fős, nagy közösséghez való tartozás jó élményét; hogy ezen alkalmakkor a nagyobbak átadhassák, a kisebbek pedig megfigyelhessék a nálunk kialakult szokásokat, így örökítve át hagyományainkat; megtapasztalják az ünnepre való ráhangolódás jelentőségét, az ünnepi hangulat külsőségekben való megjelenését, majd ennek megélhető, belsővé váló értékét. Ilyen alkalmak: -

iskolai ünnepek (tanévnyitó, gólyabál, szalagavató, ballagás, tanévzáró)

-

nemzeti ünnepek, megemlékezések

-

iskolánk rendezvényei (Harsányi-nap, Harsányi-est, Harsányi Sport-nap, érettségi

találkozó, öregdiák találkozó, emléktábla-koszorúzás) Az egész iskolai közösséget fejlesztő fórumok Fontosnak tartjuk, hogy az iskola egészének életét meghatározó eseményekről aktuálisan, akár naprakészen tájékozódhassanak a közösség tagjai. Ennek két fóruma: -

az iskolaújság, amit maguk a diákok szerkesztenek és töltenek meg tartalommal, valamint

-

az iskolagyűlés, amit általában az iskola igazgatója hív össze, de lehetőség van arra is, hogy az iskola diákönkormányzata kezdeményezze az iskolagyűlés összehívását. Az iskolagyűlés alkalmat teremt a demokratikus jogok megismerésére, a tudatos állampolgárság felelősségének megtapasztalására, a tolerancia gyakorlására stb.

6.1.1.1.3

A tantestület, és a tanulás/tanítást segítő alkalmazottak, mint közösség

A nevelés, ezen belül a közösségfejlesztés feladata csak közösen elérhető cél. Az iskola valamennyi

dolgozója

minden

megnyilvánulásával

(öltözetével,

gesztusaival,

beszédstílusával) példát jelent a diákok számára. A diákok egymást toleráló, elfogadó szellemű közössége olyan iskolában tud kialakulni, ahol a tanárok maguk is egy ilyen szellemű tantestületet alakítottak ki, s amin belül egységes nevelési szemléletet képviselnek.

24


Pedagógiai Program

A tantestületi közösség fejlesztésének alkalmai: -

tanévkezdés előtti csapatépítő tréning

-

a tanév végét lezáró tantestületi kirándulás

-

a

tanévenként

legalább

kétszer

szerevezett

szakmai

nap

(tanítás

nélküli

munkanapokon), ami nemcsak a szakmai fejlődést, de egymás erősségeinek megismerésére is lehetőséget teremt. Ezeket a szakmai napokat alkalmanként más iskolák pedagógusai előtt is nyitottá tesszük. 6.1.1.1.4 Az osztályközösségek Növendékeink idejük java részét az osztályközösségben töltik. Azért is van ennek a közösségi szintnek kiemelt fontossága, mert ez a tanulás/tanítás alapvető közege. Az adott osztályközösségben kialakuló tanuláshoz való viszony határozza meg az egyének tanuláshoz való viszonyát. Másrészt csak jó osztályközösségekből épülhet fel jó iskolai közösség; a jó osztályközösségekből nőhetnek ki azok, akik maguk személyesen is szeretnének tenni a közösségért. Célunk, hogy együttműködésre kész, önálló véleményt formálni tudó, és e véleményét kulturáltan vállaló, a tudást értéknek tekintő diákok alkossák az osztályközösségeket. Ez a feladat sem valósítható meg a szülők támogatása nélkül. Törekszünk arra, hogy a lehető legtöbb programba bevonjuk őket, kérjük segítségüket. Az osztályközösségek fejlesztésének explicit alkalmai: -

törekszünk arra, hogy minden osztály sajátjának tudhasson egy tantermet. Ezt a termet

maga tartja karban, tartja tisztán, alakítja a maga ízlése szerint. A saját terem elősegíti az egész iskolaépület állagának megóvását, fejleszti a felelősségérzetet, sőt: másoktól is elvárja

ennek

tolerálását.

Sokat

segítene

a

közösség

nyújtotta

biztonságérzet

kialakulásában, ha a termekben, az arra alkalmas felületeken, zárható szekrényeket alakítanánk ki. -

osztálykirándulások. A tanév utolsó napjaiban, tanítás nélküli munkanap keretében

egy, vagy két nap időtartamban, attól függően, milyen fejlettségi szinten áll az osztályközösség. -

az iskola közösségi alkalmainak (ld. I.1. bekezdés) megszervezéséért, rotációs elven,

mindig más-más osztály felel. Munkájukat az osztályfőnök, és bármely, az osztály által felkért tanár segíti.

25


-

Pedagógiai Program

közös kulturális osztály-programok (színház-, múzeum- hangverseny látogatás). Az

osztály intellektuális igényéhez igazított programok, melyek az élményszerzésen túl az iskola falain kívüli tájékozódás és viselkedési normák megismerését is segítik. Az osztályközösség fejlesztésének implicit alkalmai -

a tanórai munka során a pedagógusok törekszenek arra, hogy minél több

versengő/együttműködésre serkentő feladatokat adjanak növendékeiknek; alkalmat teremtenek arra, hogy a diákok egymás munkáját értékeljék, elismerjék; -

a osztályt tanítók igyekeznek megtalálni azokat a tanulópárokat, akik tudnák egymást

segíteni. A közös tanuláshoz alkalmas helyszín az egész nap nyitva tartó, és felügyeletet is biztosító iskolai könyvtár. Az így elért tanulmányi sikerek nagyon pozitívan változtatnak egy osztály tanuláshoz, tudáshoz való viszonyán. 6.1.1.1.5 Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai, lehetőségei Az iskolai diákönkormányzat A diákönkormányzat maga is tevékeny részt kap az iskolai közösségek szervezésében, miközben önmaga is egy, az iskolában szerveződő közösségek közül. Feladata, hogy közvetítő legyen a diákok közössége és a pedagógusközösség között; hogy felkaroljon a diákok számára fontos kezdeményezéséket. A diákönkormányzat képviselőinek jó közössége kapcsolatot teremthet az iskola különböző évfolyamaiba és különböző képzéseire járó diákok között. A diákönkormányzatot alkotó diákok jó közösséggé kovácsolásában egy-egy tanév végi kirándulás sokat segít. Szakkörök A szakkörök az egyik legjobb terepet nyújtják ahhoz, hogy az osztálykeretből kiszabadulva, a diákok a másik osztályba, évfolyamba, másik képzésbe járókkal is megismerkedjenek, velük egy új közösséget alkothassanak. Kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy sport és művészeti irányú szakkörök is várják a diákjainkat. Ezek a közösségek egészen

más

munkaformákban

alakulnak,

megmutathassák sokirányú tehetségüket.

26

alkalmat

adva

arra,

hogy

tagjaik


Pedagógiai Program

Testvérosztályok Fontosnak tartjuk, hogy az iskolába újonnan belépő diákok érezzék azt, hogy egy közösség várja, fogadja őket. Ugyanakkor fontosnak tartjuk azt is, hogy a felsőbb évfolyamosok érezzék azt, hogy ők az iskolai hagyományok átadói, az új osztályok beilleszkedésének segítői. A testvérosztályok rendje átlendíti őket a kezdeti bizonytalanságokon, segít az iskolai közösségbe való beilleszkedésben. A testvérpárokat egy-egy 9-es és egy-egy 11-es osztály alkotja. 6.1.1.2 Iskolai tantárgyi hagyományok Tantárgyi versenyek, vetélkedők, Tehetségkutató, sokoldalúságot fejlesztő versenyek és pályázatok iskolánk legértékesebb hagyományai közé tartoznak, ezek jutalmazása a tanév végi bizonyítványosztás során történik, és nagy presztízse van a diákok körében: - Kazinczy verseny - Helyesírási verseny - Idegen nyelvi versenyek - Szépkiejtési verseny - Linder Éva ösztöndíj az áruismeret tanulásában legkiemelkedőbb tanulónak - történelmi évfolyamversenyek, - Marketing verseny, stb. 6.1.1.3 Tágabb környezet 6.1.1.3.1 Hon- és népismeret Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. A Hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, késztessen ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Ezt a nevelési feladatot valósítjuk meg osztályfőnöki órán, iskolai ünnepségeken, múzeumlátogatásokon és tanulmányi kirándulásokon.

27


Pedagógiai Program

6.1.1.3.2 Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Alakuljon ki a tanulóknak pozitív viszony a közösség európai értékekhez, legyenek érdeklődök, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a környező országokra és népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét. Ezt lehetőség szerint cserediák kapcsolatok kiépítésével támogatjuk, erre jó példa volt az elmúlt években a Comenius Diákcsere Program. Hasonló programokba való bekapcsolódás továbbra is célunk. 6.1.2 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 

harmonikus, tartalmas emberi készségek felszínre hozása



tulajdonságok kialakítása, fejlesztése (figyelmesség, kedvesség, tapintat, humor,

tolerancia) 

egyén – közösség együttműködésének biztosítása (szabályok megismertetése: erkölcs,

jogi törvények, Házirend) 

a beteg, sérült, fogyatékos, idős emberek elfogadása, segítő magatartás kialakítása



felelős munkavállalóvá nevelés (csoportban való dolgozás képessége)



felelős állampolgárrá nevelés



megfelelő konfliktuskezelés



Nálunk a könyvtár egy térben és időben nyitott szellemi műhely, ahol szabadon

hozzáférhetőek a források, eszközök az egyéni és csoportos használat számára, valamint a közösségi élet központja. Ezt szolgálja a helyiség elhelyezése, berendezése, felszereltsége, nyitvatartási ideje, valamint a könyvtáros-tanárok pedagógiai, szakmai felkészültsége.

28


Pedagógiai Program

7 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 7.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai: 7.1.1 A pedagógus neveléssel, oktatással kapcsolatos feladatai: a) felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására b) az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a helyi tantervnek és a munkaközösség-vezetők iránymutatásainak megfelelően, saját módszerei és a jóváhagyott tanmenet szerint tanít c) a munkaközösségek által kialakított és elfogadott közös értékelési elveket betartja d) minden tanév első óráján ismerteti a tanulókkal a tantárgyra vonatkozó egységes értékelési rendszert e) rendszeresen számon kéri a tananyagot, értékeli a tanulók tanulmányi munkáját f) él a nevelési helyzetekből adódó lehetőségekkel g) kialakítja és elvárja az udvarias magatartási formákat h) fejleszti a tanulók beszédkészségét, beszédkultúráját i) kialakítja az egyéni adottságokra építő, az egész életen át tartó tanulás attitűdjét j) záróvizsgákhoz kapcsolódó feladatok: 

megadja a szóbeli vizsga témaköröket a munkatervben meghatározott határidőre



legjobb tudása szerint felkészíti a tanulókat



összeállítja a vizsgákhoz szükséges szemléltető eszközöket



vizsgáztat, értékel

k) lehetőség szerint minél több tanuló felkészít tanulmányi versenyekre l) igény és lehetőség szerint felzárkóztató ill. tehetséggondozó foglalkozásokat tart m) ellátja a helyettesítési órákat 7.1.2 Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység a) kitölti, vezeti, lezárja osztálynaplókat, elektronikus korrepetálási füzeteket b) vezeti és ellenőrzi a mulasztásokat c) beírja a negyedévi és háromnegyedévi figyelmeztetőket d) félévkor és év végén a tanulók teljesítményét osztályozza

29

naplókat,

szakköri

ill.


Pedagógiai Program

7.1.3 Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek a) részt vesz a hagyományos rendezvényeken (tanévnyitó, gólyabál, szalagavató, ünnepségek, ballagás, tanévzáró, Harsányi Est) b) a tanulókat tanulmányi, szakmai és sportversenyekre, illetve egyéb közös programokra, alkalmakra kíséri (fogászat, eü. vizsgálatok stb.)

7.1.4 Az iskolai élet egyéb területeivel kapcsolatos tevékenység a) az iskola működési rendjében felmerülő feladatokat ellátja: pl. ügyeletek, nyílt nap, felvételi elbeszélgetés, érettségi felügyelet, osztályozó vizsga, versenyfelügyelet, stb. b) nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken részt vesz c) a vezetőség kezdeményezésére, illetve az osztályfőnökök felkérésére szükség esetén, rendkívüli osztályértekezleten részt vesz d) az éves munkatervben meghatározott fogadóórákon való megjelenik e) részt vesz továbbképzéseken 7.1.5 Kapcsolattartás: A munkaközösség vezetővel: Folyamatos

kommunikáció

szakmai

kérdésekről,

tanulmányi

eredményekről,

munkaközösségi feladatokról Az osztályfőnökökkel: Folyamatos kommunikáció nevelési kérdésekről, tanulmányi eredményekről Szülőkkel való kapcsolattartás: a) a szülőket folyamatosan tájékoztatja az ellenőrző vagy az elektronikus napló útján b) a munkatervben meghatározott fogadó délutánokon fogadja a tanulói szüleit, és tájékoztatja a tanuló tanulmányi előmeneteléről, mulasztásairól, magaviseletéről Kapcsolattartás az iskolaorvossal, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, az iskolapszichológussal, fejlesztőpedagógussal: a) az aktuális problémáknak megfelelően felveszi a megfelelő szakemberrel a kapcsolatot b) a tanuló, a szülő és a szakember közös munkáját elősegíti

30


Pedagógiai Program

7.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 7.2.1 Az osztály közösségi életének figyelemmel kísérése e) Az osztályfőnök elsődleges feladatai közé tartozik az osztály közösségi életének irányítása, valamint a tanulók személyiségének fejlesztése. Az osztályfőnök személyes felelőssége egy olyan - az iskolai elvárásokhoz igazodó - értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely szerint az osztályába járó tanulók egészséges lelki és testi fejlődése megvalósulhat. e) A közösségfejlesztő iskolai programokon és rendezvényeken kíséri osztályát, az osztályfőnök-helyettes, vagy az igazgatóság által kijelölt tanár segítségével. e) Megismerve a tanulókat folyamatosan arra törekszik, hogy a szülőkkel együttműködve, az osztályban tanító tanárokkal összhangban végezze nevelő munkáját. 7.2.2 Az osztály magatartásának, szorgalmának figyelemmel kísérése a) Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a Házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra. Folyamatosan ügyel a Házirendben foglaltak betartására, különösen a késésekre és a hiányzásokra. b) A tanuló önértékelése és az osztály véleményének figyelembe vételével, az osztályozó értekezleten, - az osztályban tanító tanárokkal együtt- értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. c) A jogszabályi előírásoknak megfelelően igazolatlan hiányzás esetén értesíti a tanuló szüleit és felhívja figyelmüket a további hiányzások következményeire. 7.2.3 A tanulmányi munka figyelemmel kísérése a) Szóbeli beszámolót készít az év végi és félévi osztályozó értekezletre a következő szempontok alapján: -

az osztály tanulmányi eredménye,

-

igazolt és igazolatlan órák számának alakulása,

-

az osztály közösségi munkája,

-

a tantárgyi és sportversenyeken elért eredmények,

-

a kimagaslóan, illetve a gyengén teljesítő tanulók

31


Pedagógiai Program

Javaslatot tesz a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. b) Év közben – szükség esetén – él a dicséretek, illetve az elmarasztalások lehetőségével. c) A munkatervben meghatározott időpontig a szaktanárok jelzése alapján az e-napló (enapló hiányában az ellenőrző) útján értesíti az elégtelen osztályzatra álló tanulók szüleit. 7.2.4 Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység a) Vezeti az osztálynaplót illetve az elektronikus naplót. b) A hiányzásokat havonként, félév végén, illetve év végén összesíti. c) A Házirendben foglaltak szerint fegyelmező intézkedéseket tesz. d) Kitölti és kiadja a félévi értesítőket, év végi bizonyítványokat. e) Elvégzi a pótvizsgákkal, az osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. f)

Kitölti és vezeti a törzslapokat.

g) Bevezeti a naplóba a szükséges záradékokat. h) Tájékoztatja a tanulókat és szüleiket arról, hogy az intézmény legfontosabb dokumentumai (pedagógiai program, házirend, az éves munkaterv, a DÖK szabályzata) hol hozzáférhetőek számukra. 7.2.5 Az osztályfőnöki órák tervezésével, megtartásával kapcsolatos teendők a) Az osztályfőnöki tanterv alapján feldolgoz olyan témaköröket, melyek segítik a tanulókat: - önismeretük fejlesztésében, - az önnevelés iránti igényük felkeltésében, - életpályájukra való felkészülésükben, - testi és lelki egészségük megóvásában, - tanulás-módszertani ismereteik bővítésében, - hogy képesek legyenek harmonikus társas és párkapcsolatok kialakítására, - társadalmi környezetünk eseményeinek megértésében, - nemzeti hagyományaink megismerésében, ápolásában, - a szociális képességeik fejlesztésében, - világszemléletük, világképük formálásában, - felelős állampolgárrá nevelésükben.

32


Pedagógiai Program

b) Az osztályfőnöki órákon lehetőséget ad a diákokat érintő témákról előadások, közösségépítő foglalkozások megtartására. c) Múzeum, színház, mozi, kiállítás, illetve egyéb programok látogatásával színesítheti az osztályfőnöki témák feldolgozását. 7.2.6 Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek a) Minden év elején az első osztályfőnöki órán ismerteti az iskola hagyományrendszerét, éves munkatervét. b) A hagyományos rendezvényeken (tanévnyitó, gólyabál, szalagavató, osztálykarácsony, ünnepségek, ballagás, tanévzáró) részt vesz osztályával. 7.2.7 A diákönkormányzat segítése a) Minden év elején tevékenyen segíti az osztály diák-önkormányzati képviselőinek megválasztását, ismerteti a DÖK működési szabályzatát. b) Osztályfőnöki órán lehetőséget biztosít a DÖK képviselőinek a DÖK-gyűléseken elhangzott információk továbbítására. 7.2.8 Kapcsolattartás Tanulókkal való kapcsolattartás: Egyéni és kiscsoportos beszélgetés, problémafeltárás, problémamegoldás. Az osztályban tanító tanárokkal: Folyamatos kommunikáció nevelési kérdésekről, tanulmányi eredményekről. Szülőkkel való kapcsolattartás: a) Egy évben legalább két szülői értekezletet tart. b) Ellenőrző vagy elektronikus napló útján folyamatosan tájékoztatja a szülőket. c) A munkatervben meghatározott fogadó délutánokon fogadja a tanulói szüleit, és tájékoztatja a tanuló tanulmányi előmeneteléről, mulasztásairól, magaviseletéről. Kapcsolattartás az iskolaorvossal, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, az iskolapszichológussal, fejlesztőpedagógussal:

33


Pedagógiai Program

a) Az aktuális problémáknak megfelelően felveszi a megfelelő szakemberrel a kapcsolatot. b) Elősegíti a tanuló, a szülő és a szakember közös munkáját. c) Az egészség-nevelés program keretében együttműködik pl. az iskola pszichológusával, az iskolaorvossal. Kapcsolattartás a szakiskolai tanulók esetén a bolti szakmai gyakorlat tanulófelelősével: a) A gyakorlati képzőhely által küldött munkanaplók alapján vezeti a szakmai gyakorlat teljesítését. b) Probléma esetén felveszi a kapcsolatot a tanulófelelőssel.

34


Pedagógiai Program

8 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 8.1 A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának elvei: Iskolánkban vannak olyan tanulók, akik beilleszkedési, tanulási vagy magatartási problémával küzdenek. Mivel ez társadalmi jelenség, ezért mindig jelen lesz az iskolában is. Ezeket a problémákat kiemelten kell kezelni, mert: 

a nevelési-oktatási munkát hátráltatja



eredményességét csökkenti



a közösséget negatív irányba befolyásolja



a gyenge jellemű egyéniséget magával sodorja

8.2 Az iskolánkban előforduló leggyakoribb beilleszkedési problémák: 

órai fegyelmezetlenség



szorongó egyéniség



erkölcsi értékrend teljes vagy részbeni hiánya („alul táplált”)



önkontroll hiánya



elkényeztetett tanuló



gyenge előképzettség



részképesség hiánya (a tanuló mentesítése egyes tantárgyakból)



szeretet és elismerés hiánya a családban



családi problémák



társaitól nagymértékben eltérő anyagi helyzet



új közösségbe érkezés



drog, alkohol, szenvedélybetegség



divatjelenségek



pubertáskori fejlődési sajátosságok

35


Pedagógiai Program

8.3 Szűrés, diagnosztizálás:  A diagnosztizálást, szűrést az iskolapszichológus végzi  az iskolában újonnan érkező tanulókat szokásaikról, problémáikról kérdezzük (adatlapok)  szoros együttműködésre törekszünk az osztályfőnökök, a szaktanárok és az ODB, valamint az ifjúságvédelmi tanár között  személyes megfigyelés  A pszichológus és iskolaorvos véleménye alapján nevelési tanácsadótól, szakértői és rehabilitációs bizottságtól vélemény kérése

8.4 Megoldási javaslatok:  pszichológus alkalmazása  jó kapcsolat kialakítása a szülőkkel (szoros együttműködés)  jó együttműködés a Nevelési Tanácsadókkal  egyéni beszélgetések (iskolaorvos, pszichológus, ifjúságvédelmi vezető)  kortárs segítő csoportok megszervezése  prevenció (drog, alkohol, egészségügyi felvilágosítás, mentálhigiénés szaktanácsadás, kötelező szűrővizsgálatok megszervezése, lebonyolítása stb.)  jó együttműködés a tanulási képességet vizsgáló szakértőkkel, valamint a rehabilitációs tevékenységet végző bizottságokkal

36


Pedagógiai Program

9 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetséggondozás a pedagógus egyik legszebb tevékenysége. Az iskolának külső szakmai megítélése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Sikert biztosít tanulónak, tanárnak egyaránt. Iskolánk az érettségire való felkészítést tekinti fő céljának, de emellett nagy figyelmet fordítunk a tehetségek gondozására is. A kétszintű érettségi emelt szintjére jelentkező diákok felkészítése, a tehetséggondozás legfontosabb feladataként jelenik meg, hiszen ezen keresztül a felsőoktatásban való helytállásra készítünk fel. A tehetséggondozáshoz sajátos személyi és tárgyi feltételek szükségesek. A személyi feltételek a tantestületen belül adottak. A tárgyi előfeltételeket a magas színvonalú könyvtár, az iskola számítógépes rendszere és az Internethez való kapcsolódása biztosítják. A sportban tehetséges tanulók részére gazdag sportszertár és kondicionáló gépek állnak rendelkezésre. Így minden tanuló megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő területet az iskolában. A tehetséges tanulóknál az ismeretek elsajátítását úgy kell megszervezni, hogy önállóvá váljanak, megértsék az „egész életen át tartó tanulási” képesség elsajátításának fontosságát. Ennek fő terepe iskolánk könyvtára. Fontos a korai felismerés, felismertetés. A tanuló által is vállalt, a tanulótársak, a környezet által is elismert kiemelkedő képesség „érték”. Ezt tudatosítani kötelességünk, mert csak így alakul ki a minél nagyobb teljesítőképesség kedve.

9.1 Meghatározása: A tehetséges ember kitűnik a társai közül: 

szellemi képességeiben



személyiségjegyeiben



fizikai tulajdonságaiban

A tehetség heterogén. A kognitív képességeken túl szociális alkalmazkodásbeli, emocionális és temperamentumbeli feltételei is vannak.

37


Pedagógiai Program

A tehetséges tanulók néha nehezen illeszkednek be a közösségbe, sokszor visszafogottan teljesítenek, hogy társaik elfogadják őket. Az

iskola

mérési,

értékelési

rendszerén

kívül

eső

képességek

(szervezési,

kommunikációs, csoportdinamikai erő stb.) jelentős részét a diákélet keretében tetten érhetjük. Ezek fejlesztése legkönnyebben a DÖK programokon lehetséges.

9.2 A tehetséggondozás formái iskolánkban: Fejlesztése: sokoldalú pszichológiai, pedagógiai tevékenységet igényel Tantárgyhoz kapcsolódóan: 

differenciált foglalkozás megszervezésével



emelt szintű érettségire való felkészítéssel



az önálló ismeretszerzési technikák elsajátításának megtanításával (könyvtár használat)



nyelvvizsgára való ösztönzéssel



központi foglalkozásokra való irányítással



tantárgyi versenyekkel



pl.: 100. tanóra – tehetséges diák tartja meg



ECDL vizsgák letételével

Tanórán kívüli programokon, rendezvényeken:  egyéni foglalkozás: pl.: Kazinczy-versenyre, szavalóversenyre, helyesírás versenyre, országos és fővárosi szakmai versenyekre való felkészítés  diákönkormányzat pl.: vezetői tisztség vállalása, iskolarádió, diákújság, egyéb programok szervezése stb.  énekkari tagság  színjátszó köri tagság  Ki mit tud?  szakkör, önképzőköri tevékenység  továbbtanulásra való felkészítés  pályázatokon való részvétel, pl.: irodalmi alkotó pályázat  könyvtári szolgáltatások: pl.: olvasásfejlesztés, gyűjtőmunka segítése, önművelés, sakk stb.

38


Pedagógiai Program

9.3 A tehetség gondozása, „védelme” Hosszabb távú pedagógiai tevékenység: pl. az életpályáról való gondoskodás, a szülők orientálása, hogy támogassák gyermekük tehetségének fejlesztését (nyelvi órák, zenei képzés, stb. anyagi költségek vállalása).

39


Pedagógiai Program

10 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az iskolai diákönkormányzat a törvény rendelkezései szerint működik, gyakorolja véleményezési, egyetértési és döntési jogkörét. A tanulónak joga van a DÖK-ön keresztül véleményt formálni. A diákönkormányzat szerveződése az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában leírtak szerint történik.

40


Pedagógiai Program

11 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 11.1 A köznevelési törvény lehetővé teszi, hogy az iskolában a szülők jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozzanak létre. A Szülői Választmány (SZV) – mint szülői szervezet – az iskolai élet meghatározó közössége. A szülői szervezet egyik formája az SZV, mely a múltban is működött, döntött és dönt saját

működési

rendjéről,

munkatervének

tisztségviselőinek

elfogadásáról,

megválasztásáról. A szülői részvétel az osztályonként demokratikusan választott választmányból (3 fő) áll, akik a szülői választmányi értekezleteken képviselik a tanulók szüleinek érdekeit, véleményét. Az ott elhangzottakat ismertetik a szülői értekezleteken. Így valósul meg az információáramlás a tanulók szüleinek széles rétege és a választmány között. Az

iskolai

koordinálják

szintű

szülői

választmány

3

fős

vezetőséget

választ,

akik

a feladatokat. A választmányi értekezleteken az iskolavezetés mindig

képviselteti magát az érdemi párbeszéd érdekében. A szülőknek joguk van gyermekeik iskolai életével kapcsolatban véleményt nyilvánítani, a nevelési-oktatási folyamatról és a továbbtanulásról folyamatosan informálódni, tájékoztatást kapni a Pedagógiai Programról és a Házirendről. Májusban a szülőket

tájékoztatjuk:

a

tankönyvekről,

segédeszközökről,

ruházati

és

más

felszerelésekről, amelyek a következő év oktató és nevelő munkájához szükségesek. A gyermek fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres érdembeli

tájékoztatást

kapnak.

Az

intézményvezető

és

a

pedagógusok

hozzájárulásával a szülők foglalkozásokon résztvehetnek. A sikeres együttműködés érdekében kívánatos, hogy rendszeres kapcsolatot tartson a szülő a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. Tartsa tiszteletben az iskola pedagógusainak, alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait. Figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét. Tőle elvárható segítséget nyújtson, hogy gyermeke teljesítse kötelezettségeit.

41


Pedagógiai Program

Az iskola működéséhez közvetlenül megjelenő szülői szerepek a segítségnyújtás különböző formáiban nyilvánulnak meg: pl.: társadalmi munkák, rendezvények felügyeletének ellátása, mentálhigiénés előadások, szexuális felvilágosítás osztályfőnöki órákon, stb. 11.1.1 A szülői szervezettel való kapcsolattartás formája, rendje: A szülői szervezet (közösség) számára az SZMSZ jogot biztosít a következő területeken: 

megismerje az iskola pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,



gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres és érdemi tájékoztatást kapjon,



kezdeményezze szülői szervezet létrehozását, annak munkájában tevőlegesen részt vegyen,



személyesen vagy képviselői útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,



az iskola vezetője vagy az érintett pedagógus hozzájárulásával részt vehessen a foglalkozásokon,



írásbeli javaslatot terjeszthet az iskolavezetés, nevelőtestület vagy egyes pedagógusok elé. A megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kell kapnia a felvetésre.

11.1.2

A szülői munkaközösség jóváhagyása szükséges



a tankönyv- és taneszköz-jegyzékhez,



az éves munkatervhez, különös tekintettel a szülőket anyagilag is érintő vonatkozásokra,



az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításához.

A szülői választmányt sem véleményezési, sem egyetértési jog nem illeti meg munkajogi kérdésekben, illetve az egyes tanulókra vonatkozó döntésekkel kapcsolatban. Az iskola szülői szervezete (közössége) részére a tanár elnök tanévenként egy alkalommal tájékoztatást tart az intézmény munkájáról. A választmány a munkaprogramnak megfelelően ülésezik. A választmány munkáját az osztályok szülői szervezete (közössége) elnökeiből választott vezetőség irányítja (a vezetőség munkáját a tanár elnök segíti). A

42


Pedagógiai Program

választmány tanár elnöke tölti be a közvetlen összekötő szerepet a vezetés és a szülői szervezet (közösség) között.

11.1.3

Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei:



még szorosabb kapcsolatteremtés az iskola (pedagógus) és a szülői ház között



egyéni beszélgetések

(szülő-osztályfőnök vagy szülő-szaktanár) jelentőségének

hangsúlyozása 

az elégedettségi vizsgálat elemzése, értékelése, megoldási javaslatok kialakítása



a szülők bevonása lehetőleg az iskolai élet minden folyamatába



a kollégiumi nevelőkkel rendszeres kapcsolattartás

11.2 A diákönkormányzat működésének támogatása, a szükséges feltételek biztosításának rendje 11.2.1

Diákközgyűlés

Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma. Elvileg minden tanuló részt vehet a közgyűlésen, az iskola létszámára való tekintettel azonban a közgyűlést küldöttgyűlés helyettesítheti. Résztvevői az osztályok választott képviselői (5 tag), de bármelyik tanuló megjelenhet a közgyűlésen, és érdemben bekapcsolódhat a tanácskozásba. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának

tapasztalatairól.

Diákönkormányzat

működése

során

az

alábbi

jogosítványok illetik meg: 11.2.1.1 Döntési jog: 

Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre.



A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleményének előzetes meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában.



Jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban (ld. Munkacsoportok).



A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt

43


-

Pedagógiai Program

saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról,

-

egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

-

az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről,

-

valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról.

-

Ezeken kívül dönt

-

a DMSP felkéréséről, visszahívásáról,

-

a DÖK munkáját segítő egyéb felnőttek felkéréséről,

-

a DÖK képviseletében eljárók személyéről.

11.2.1.2 Egyetértési jog: Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: 

jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor;



a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;



az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;



a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.



az IDB és az iskolavezetés kapcsolattartásának rendjének kialakításakor,



a tanulói véleménynyilvánítás formáinak meghatározásakor,



a tanulói szociális juttatások elosztásának alapelvei kialakításakor,



az ünnepélyek és a hagyományápolás rendjéről,



a tanulók jutalmazásának elveiről és formáiról.

11.2.1.3 Véleményezési, javaslattételi jog: A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleménynyilvánítási jogának gyakorlására ki kell kérni a DÖK véleményét az alábbi kérdésekben: A fenntartó döntéseihez kapcsolódóan:

44




Pedagógiai Program

Az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntések előtt.



Az iskolai költségvetés fenntartói meghatározása és módosítása előtt.



Az iskolavezető megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos fenntartói döntések előtt.

A fenntartó nevében a vélemény kikérését az iskolavezető kezdeményezi és a DMS – tanár szervezi. A nevelőtestület döntéseihez kapcsolódóan: 

Tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos döntés előtt.



A könyvtár és a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor.



Az iskolai sportkör működési rendjének kialakításakor.



A tanév helyi rendjének (munkaterv) nevelőtestületi elfogadásakor a tanulókat érintő kérdésekben.



A tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásakor.



A tanulói pályázatok és versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez.



A tanuló ellen indult fegyelmi eljárás során az IDB - től.



A tanulók helyzetét értékelő, elemző beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához.

A tantestület nevében a vélemény kikérését a feladatgazdák, ennek hiányában az iskolavezető kezdeményezi és a DMS – tanár szervezi. A tanulók érdekeinek védelmét az osztályfőnök illetve az Osztály Diák Bizottság érdekvédelmi felelőse látja el. Jogosultak a diák elleni fegyelmi eljárás során is képviselni őt. Tanulócsoportok érdekképviseletében az osztályfőnökön kívül az ODB érdekvédelmi felelős illetve az ODB elnöke, más diákközösségek képviseletében az általuk választott személy járhat el. Az ODB érdekvédelmisek munkáját az IDB erre megválasztott tagja, más diákközösségek képviselőinek munkáját az IDB elnöke fogja össze. A tanulók, tanulócsoportok problémáikkal, kérdéseikkel közvetlenül fordulhatnak az osztályfőnökükhöz, illetve az ODB érdekvédelmi-felelőséhez, aki a problémát először az osztályfőnöknek jelzi. Ha ez nem hoz megoldást, illetve nem kap érdemi választ, akkor az IDB érdekvédelmi ügyeiért felelős diákkal konzultálhat.

45


Pedagógiai Program

A DÖK érdekvédelmi tevékenysége során jogosult (személyiségi jogokat nem sértő és a tanítás menetét nem zavaró módon) kérdőíveket kitöltetni, véleményeket bekérni. Az évente tartott Küldöttgyűlés az érdekegyeztetés és véleménycsere legszélesebb fóruma. Az intézmény a költségvetés elkészítése során – a támogatási keretet figyelembe véve – a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket biztosítja. A költségvetésből elkülönített összeg - költségvetési törvény mellékleteiben meghatározott mértékben és feladatokra lehetséges, statisztikai létszám alapján. Az intézmény a diákönkormányzat rendelkezésére bocsátja az aktuálisan szükséges tantermet és egyéb eszközöket. Az iskolai média valamennyi résztvevője a Diákönkormányzat tagszervezete, vezetőjét saját szabályzata szerint választja.

11.3 A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái: Munkaközösségi értekezlet Összdolgozói értekezlet Nevelőtestületi értekezlet Közalkalmazotti Tanács megbeszélések Osztályozó értekezlet

11.3.1

A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás rendje:

A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. A nevelőtestület – ha jogszabály másként nem rendelkezik – akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az

46


Pedagógiai Program

alkalmazotti értekezletre – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

11.4 A diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A folyamatos kapcsolattartást a diákönkormányzatot segítő tanár biztosítja: 

Az önkormányzat működési szabályzatában meghatározottak szerint részt vesz az iskolagyűléseken és az IDB üléseken,



folyamatos munkakapcsolatban van az igazgatóhelyettessel,



az osztályfőnököket munkaközösségi értekezleteken, a nevelőtestületet nevelőtestületi értekezleten tájékoztatja a diákönkormányzat tevékenységéről, gondjairól, javaslatairól.

Időszakos kapcsolattartás 

Iskolagyűlés: az iskola igazgatója hívja össze tervezett vagy rendkívüli időpontban.



Diákközgyűlés: az IDB vezetője hívja össze évente egy alkalommal. Időpontját az iskolai munkatervben rögzíteni kell.



Rendkívüli diákközgyűlés: összehívását kezdeményezheti az iskola igazgatója vagy az IDB vezetője.

11.5 A tanulók rendszeres tájékoztatásának formái, rendje: Szóbeli 

tanóra,



gyakorlati foglalkozás,



osztályfőnöki óra,



iskolarádió,



ODB-gyűlés,



Iskolagyűlés,



IDB-ülések,



diákközgyűlés.

Írásos 

ellenőrző útján,



hivatalos levél formájában,



időszakos bizonyítványok,

47




végbizonyítványok útján,



faliújságon elhelyezett hirdetmények alapján.

Pedagógiai Program

11.6 A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái, rendje 

osztályfőnöki óra,



ODB gyűlés,



iskolagyűlés,



IDB ülések,



diákközgyűlés (küldöttgyűlés).

11.7 Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 11.7.1

Az iskolai sportkör működési rendje

Az iskolai Sportkör neve: Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Iskolai Sportköre. Alapításának éve: 1996. szeptember 01. Célja: Tagjainak rendszeres helyi, intézményen kívüli versenyek szervezése, szakosztályi munka segítése. Rendszeres testgyakorlás feltételeinek biztosítása. Tagsága: Az intézmény nappali tagozatos tanulói. 11.7.2 A sportköri tag jogai és kötelességei: Jogai: 

részt vehet az iskolai sportkör szakosztályainak munkájában, rendszeres sporttevékenységet folytathat,



használhatja a sportkör rendelkezésére álló sportlétesítményeket, sporteszközöket, sportfelszereléseket,



az iskolai sportkör képviseletében részt vehet a diáksport versenyeken,



véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a sportkört érintő kérdésekben, részt vehet a határozatok meghozatalában



választhat, és választható az iskolai sportkör vezetőségébe.

48


Pedagógiai Program

Kötelességei: 

rendszeres sporttevékenységet folytasson,



tartsa be a sportkör működési szabályzatát, hajtsa végre a sportkör vezetőségének reá vonatkozó határozatát,



óvja meg az intézmény testnevelési és sportlétesítményeit



törekedjen az iskolai hagyományok népszerűsítésére, az eredményességre, magatartásában a fair play nyilvánuljon meg.

11.7.3 Az iskolai sportkör és az iskolavezetés kapcsolattartásának formája, rendje: A diáksportkört az ISK elnök irányítja, az iskolavezetéssel az illetékes igazgatóhelyettes útján tartja a kapcsolatot, akit tájékoztat a feladatok teljesítéséről. A ISK elnök kiemelt feladatai: 

ellenőrzi a szakosztályok munkáját,



a szakosztályi szerződések megkötéséről,



az évenkénti ISK küldöttgyűlést előkészíti és levezeti.



11.8 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 11.8.1 Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei 11.8.1.1 Az igazgatóság és az igazgatósági értekezletek Az igazgatóság az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. Tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető. Az igazgatóság az igazgató által megállapított munkaprogram alapján tanácskozik. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésekre véleményezési joggal meghívhatók az iskolai közösségek más tagjai is (szakszervezetek, KT, stb.). 11.8.1.2 Nevelőtestületi értekezletek Az értekezletek időpontját az igazgató jelöli ki. A tantestület részére az éves munkatervben meghatározottak szerint, de évente legalább három alkalommal (tanévnyitó, félévi, tanévzáró). 11.8.1.3 Osztályozó értekezletek Az értekezletek időpontját az igazgató jelöli ki. - Valamennyi osztály számára külön kell tartani a szorgalmi időszak lezárásakor: félévkor és év végén.

49


Pedagógiai Program

-

Szervezi, vezeti: az osztályfőnök.

-

Résztvevők: az osztályban tanító tanárok, igazgatóhelyettesek, igazgató

-

Az értekezlet résztvevői tájékoztatást kapnak a vonatkozó fegyelmi ügyekről.

-

A nevelőtestület által átruházott jog alapján a résztvevők ezen az értekezleten döntenek: -

a magatartás és a szorgalom jegyekről,

-

a mulasztás miatt nem osztályozhatók továbbhaladásáról,

-

egyéb tanulmányi, magatartási ügyről,

-

jutalmazásról.

11.8.2 Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek (közösségek) 11.8.2.1 Szülői értekezletek Az értekezletek időpontját az igazgató vagy egyetértésével az osztályfőnök jelöli ki. Valamennyi évfolyamon tanévente legalább két alkalommal az osztályfőnök tartja.

11.9 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 11.9.1 Az iskola képviselete Külső kapcsolatokban az iskola képviseletére az igazgató jogosult. Az igazgató ezek jogát a vezetői feladatmegosztás szerint az igazgatóság tagjaira és más kapcsolattartó személyre átruházhatja. 11.9.1.1 Közvetlen partnerek Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Ferencvárosi Önkormányzat Polgármesteri hivatala Fővárosi Német Kisebbségi Önkormányzat, Azok a szakképzést folytató gazdálkodó szervezetek, amelyek tanulóinknak gyakorlati képzést biztosítanak. – Spar és Interspar BETISZ Koordinációs Iroda 11.9.1.2 Közvetett partnerek Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nevelési tanácsadók Gyermekjóléti szolgálatok

50


Pedagógiai Program

Egészségügyi szolgáltató szervezetek Szakmai szolgáltató intézmények (Országos Közoktatási Intézet, Országos Közoktatási és Szolgáltató Iroda, Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet) „Kulturált Kereskedőkért Alapítvány” kuratóriuma Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Felsőfokú intézmények Általános iskolák Kollégiumok Munkaügyi központok Kormányhivatal Oktatási Hivatal Külföldi testvériskolák

51


Pedagógiai Program

12 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei 12.1 Osztályozó vizsga A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból, az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha - a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet (összesen 250 órát meghaladó hiányzás, az adott tantárgyból, a hiányzás meghaladja az éves óraszám 30%-át); - külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozó vizsga letételét; - felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozó vizsga letételére kötelezték (pl. sportolók esetében testnevelés); - tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból); - a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozó vizsga letételére engedélyt kapott. 12.1.1 Tudnivalók az osztályozó vizsgával kapcsolatban: -

Osztályozó vizsga az éves munkatervben meghatározott időpontban tehető.

Féléves osztályozó vizsga: félév zárása előtt: jan. 15 – jan. 31 között. Év végi osztályozó vizsga: június 10-ig. (végzősöknek április 20-ig) -

Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga időpontjait az igazgató jelöli

ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt 15 nappal értesítést kap. -

Az osztályozó vizsga letételét az igazgató engedélyezi.

-

Az osztályozó vizsgára való jelentkezési kérelmet a vizsga előtt legalább 15 nappal

kell beadni az iskola igazgatójának címezve. -

Az osztályozó vizsga követelményeit és az értékelés rendjét az iskola

nevelőtestülete határozza meg a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó

52


Pedagógiai Program

tananyag alapján, melyet az iskola honlapján nyilvánosságra hoz. A tantervi követelményekről kérelemre a tanuló vizsga előtt írásbeli tájékoztatást kaphat. -

Az osztályozó vizsga napján a tanuló kérelmére mentesülhet a tanórák látogatásának

kötelezettsége alól. -

A közismereti és szakmai tárgyakból a munkaközösségek határozzák meg a

számonkérés formáját. Kivételt képeznek ez alól: - informatika – gyakorlati vizsga - matematika – írásbeli vizsga, - testnevelés gyakorlati vizsga 12.1.2 -

Jelentkezés osztályozó-vizsgára:

A jelentkezés elfogadásáról a szaktanár, az osztályfőnök és az iskolavezetés

véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Döntését határozatban közli a tanulóval és gondviselőjével. -

Az iskolatitkár összesíti minden vizsgaidőszakban a jelentkezéseket; az engedélyezett

vizsgák összesítését átadja a munkaközösség-vezetőknek és az érintett osztályfőnököknek, akik aláíratják a tanulóval ennek tudomásul vételét. 12.1.3

Az engedélyezés feltételei:

Pozitív döntés csak abban az esetben várható, ha a tanuló az alábbi feltételek mindegyikének megfelel: -

az adott tantárgyból, amennyiben azt az iskolában tanulta, a tanuló előző félévi és év végi eredménye legalább jó (4);

-

tanulmányi teljesítménye kiegyensúlyozott, tanulmányi átlaga az előző tanév végén illetve félévkor legalább 3,5 volt és nem bukott egy tárgyból sem;

-

az adott tantárgyból nincs szaktanári figyelmeztetése;

-

nincs igazolatlan órája az adott félévben;

-

magatartása és szorgalma legalább jó.

-

A fentiektől eltérő esetben egyéni mérlegelés alapján az igazgató dönt.

53


12.1.4 -

Pedagógiai Program

A vizsga lebonyolítása:

Egy napon két írásbeli vizsgát lehet tenni. A szóbeli osztályozó vizsgát az iskola tanáraiból alakított 3 tagú vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató által megbízott tanár látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy, az adott tantárgyat tanító vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A vizsgáról jegyzőkönyv készül.

-

A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 20 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama évfolyamonként 10 perc.

-

Az a tanuló, aki feladatát legalább elégséges szinten nem tudja megoldani, még egy feladatot kap (húz), további felkészülési idővel. Végső osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani.

-

Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést adhat (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli).

-

Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, ebben az esetben a vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült, eredménye elégtelen.

-

Az önhibán kívüli, indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére.

A felsőbb évfolyam vizsgájának szóbeli részére csak akkor bocsátható a vizsgázó, ha az alacsonyabb évfolyam vizsgájának szóbeli részén megfelelt. Az osztályozó vizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközösség által elfogadott értékelési rendszere szerint történik.

12.2 Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás, szakmaváltás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból

54


Pedagógiai Program

vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

12.3 Javító vizsga Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függően - elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A tanulót a vizsga eredményéről aznap tájékoztatni kell.

12.4 Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

12.5 Szintvizsga időpontja: első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig a szintvizsga teljesítéséig a tanuló gyakorlati képzése kizárólag tanműhelyi körülmények között szervezhető meg a szintvizsga eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele a szintvizsga nem előfeltétele a komplex szakmai vizsgának

55


Pedagógiai Program

12.6 Magántanulók vizsgarendje A tankötelezettség a szülő választása alapján magántanulóként is teljesíthető. Ha azonban az iskola igazgatója, vagy a gyámhatóság illetőleg a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. Nemcsak a magántanulót lehet felmenteni a tanórák látogatása alól. A Kt. 71. §-ának (2) bekezdése alapján az igazgató – a gyakorlati képzés kivételével – a tanulót kérelmére részben vagy egészben felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (egy vagy több tantárgyból), ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Amennyiben a tanuló – akár tanköteles, akár nem – tanulmányi kötelezettségének - a szülő döntése alapján - magántanulóként tesz eleget, felkészítési kötelezettség az iskolát nem terheli. A tanuló felkészítéséről a szülőnek kell gondoskodnia. (Kivéve a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 23. §-ának (3) és (4) bekezdésében felsorolt esetek.) Az iskola magántanulói félévenként 2-2 vizsgán adnak számot felkészültségükről. A vizsgák időpontjai: -

Első félévi beszámoló vizsga: október 31-ig

-

Féléves osztályozó vizsga: január 15-ig

-

Második félévi beszámoló vizsga: március 15-ig

-

Év végi osztályozó vizsga: június 5-ig, végzős tanulóknak április 20-ig.

A gyakorlati képzés foglalkozásain a részvétel kötelező.

56


Pedagógiai Program

A magántanulói jogviszony iránti kérelmet mindenkor az iskola igazgatójának címezve kell benyújtani. A kérvényt még azt megelőzően be kell nyújtani, hogy a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai együttesen elérnék a 250 órát. Amennyiben a tanuló mulasztása meghaladná a 250 órát, a tanuló a nevelőtestület határozata alapján osztályozó vizsgát tehet, vagy évet ismétel.

12.7 A szakiskolai kis vizsga és a szakközépiskolai kis érettségi vizsga A szakmai munkaközösségek előzetes tájékoztatása – egységes követelményrendszer, tételek meghirdetésével stb. - alapján és nyomán kerül megrendezésre. Ezek a vizsgák tananyagtartalmukban tartalmazzák az elmúlt tanévek tananyagtartalmait is. Céljuk a képzés záróvizsgájának szimulálása, begyakorlása, a vizsgarutin megszerzése. Emellett nagy jelentőségű az is, hogy a diák kiemelt fontosságú tanulmányokat tegyen a záróvizsgák sikeres letételéhez. A vizsga jellegéről, tananyagtartalmáról a szakmai munkaközösségek és a szaktanár dönt a záróvizsgára vonatkozó törvény ismeretében. A mindenkori kis vizsgák megtartásáról és a megtartás esetében a lefolytatás egyéb szabályairól a szakmai munkaközösségek mellett az iskola vezetése dönt. A kis vizsgák értékelésének elveit, az érdemjegyek adásának szabályait a szakmai munkaközösségek határozzák meg - a mindenkori jogszabályi háttér ismeretében és annak megfelelően.

12.8 Szakmai alkalmassági vizsga Ha a szakiskola a 9. évfolyamon olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, a tanulót az első szakképzési évfolyamra akkor lehet felvenni, átvenni, illetve a továbbhaladását engedélyezni, ha a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit teljesítette. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit az iskola igazgatója és a gyakorlati képzés szervezője együttesen állapítja meg.

57


Pedagógiai Program

12.9 A szóbeli felvételi vizsga szabályai Központi felvételi vizsga Az iskolának joga, hogy döntsön a központi felvételi vizsga megtartásáról vagy mellőzéséről. A felvételi vizsgák célja Az iskola a tanulói jogviszony létesítését - a közoktatási törvénnyel összhangban – tanulmányi követelmények teljesítéséhez és életkor feltételhez köti. A középiskola a kezdő évfolyamra való megalapozott felvételi döntéséhez a sikeres tanulást valószínűsítő képesség és ismeret meglétéről a jogszabályban rögzített feltételek megléte esetén felvételi vizsga keretében győződhet meg. A felvételi vizsgákról, azok követelményeiről - a pályaválasztók számára - az iskola a jogszabályban előírt módon és időben korrekt tájékoztatást ad. Amennyiben az iskola felvételi vizsgát szervez, annak eredménye alapján dönt arról, hogy a jelentkező tanuló rendelkezik-e a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez szükséges alapvető tudás- és készségszinttel, valamint megfelelő viselkedéskultúrával.

Az írásbeli és/vagy szóbeli felvételi vizsga Központilag kiadott egységes, kompetencia alapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsgát szervezhet az iskola. A szóbeli vizsgán az időrendben behívott tanulókkal a felvételi bizottság pedagógusai beszélgetés

formájában

ismerkednek

meg.

Értékelik

a

gyerekek

legfontosabb

személyiségjegyeit, értelmi képességeit, érzelmi világát, nyelvi kifejezésmódját és viselkedését. A legfeljebb 15 perces meghallgatásra az intézményben kifüggesztett időpontban kerül sor.

A pótfelvételi vizsga

58


Pedagógiai Program

Ha a középiskolába jelentkező tanuló a felvételi vizsga írásbeli vagy szóbeli részén igazoltan nem tud részt venni, a szülő eseti kérelme alapján az igazgató engedélyt adhat pótfelvételi vizsgára. Ennek körülményeiről, a tanügyi igazgatóhelyettes külön intézkedik.

A felvételi eljárás központi felvételi vizsga nélkül A rangsorolás és felvétel az általános iskolai eredmények alapján történik. A felvételi döntés alapja: A felvételi rangsor felállítása az alábbi hozott pontszámok alapján történik: 7. osztály év végi osztályzat: - magyar nyelv és irodalom - matematika - történelem - idegen nyelv - fizika 8. osztály félévi osztályzat: - magyar nyelv és irodalom - matematika - történelem - idegen nyelv - fizika Max. pontszám: 50 pont

59


13

Pedagógiai Program

A felvétel és az átvétel helyi szabályai. A szakképző iskola felvételre, átvételre vonatkozó törvényi rendelkezései A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. Az iskolának joga, hogy döntsön a központi felvételi vizsga megtartásáról vagy mellőzéséről.

13.1 A felvételi vizsgák célja Az iskola a tanulói jogviszony létesítését - a közoktatási törvénnyel összhangban – tanulmányi követelmények teljesítéséhez és életkor feltételhez köti. A középiskola a kezdő évfolyamra való megalapozott felvételi döntéséhez a sikeres tanulást valószínűsítő képesség és ismeret meglétéről a jogszabályban rögzített feltételek megléte esetén felvételi vizsga keretében győződhet meg. A felvételi vizsgákról, azok követelményeiről - a pályaválasztók számára - az iskola a jogszabályban előírt módon és időben korrekt tájékoztatást ad. Amennyiben az iskola felvételi vizsgát szervez, annak eredménye alapján dönt arról, hogy a jelentkező tanuló rendelkezik-e a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez szükséges alapvető tudás- és készségszinttel, valamint megfelelő viselkedéskultúrával.

13.2 Az írásbeli és/vagy szóbeli felvételi vizsga Központilag kiadott egységes, kompetencia alapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsgát szervezhet az iskola. A szóbeli vizsgán az időrendben behívott tanulókkal a felvételi bizottság pedagógusai beszélgetés

formájában

ismerkednek

meg.

Értékelik

a

gyerekek

legfontosabb

személyiségjegyeit, értelmi képességeit, érzelmi világát, nyelvi kifejezésmódját és

60


Pedagógiai Program

viselkedését. A legfeljebb 15 perces meghallgatásra az intézményben kifüggesztett időpontban kerül sor. A pótfelvételi vizsga Ha a középiskolába jelentkező tanuló a felvételi vizsga írásbeli vagy szóbeli részén igazoltan nem tud részt venni, a szülő eseti kérelme alapján az igazgató engedélyt adhat pótfelvételi vizsgára. Ennek körülményeiről, a tanügyi igazgatóhelyettes külön intézkedik.

13.3 A felvételi eljárás központi felvételi vizsga nélkül A rangsorolás és felvétel az általános iskolai eredmények alapján történik. A felvételi döntés alapja: A felvételi rangsor felállítása az alábbi hozott pontszámok alapján történik: 7. osztály év végi osztályzat: - magyar nyelv és irodalom - matematika - történelem - idegen nyelv - fizika 8. osztály félévi osztályzat: - magyar nyelv és irodalom - matematika - történelem - idegen nyelv - fizika Max. pontszám: 50 pont

61


Pedagógiai Program

13.4 A képzések közötti átjárhatóság rendje Szakiskolából szakközépiskolába való átvétel A szülő írásban kérheti a tanuló szakiskolából (9. évf.) való átvételét szakközépiskolába. Az átvétel feltételei: - A 9. évfolyam 4.0 feletti átlaggal történő befejezése, valamint a szakmacsoportos alapozó oktatás különbözeti vizsgáinak letétele. - A 10. évfolyam 4.0 feletti átlaggal történő befejezése. A szakiskola 10. évfolyamának befejezése után a tanuló és a szülő közös döntése alapján, folytatni lehet a tanulmányokat a szakközépiskola 10. évfolyamán, vagy a kötelező érettségi tantárgyakból és a szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyaiból letett különbözeti vizsgákkal. Szakiskolából szakközépiskolába való átjelentkezéskor a különbözeti vizsgák letétele augusztus 15. és augusztus 31. közötti időszakban történik. A szülő kérését az igazgató bírálja el. Más iskolából történő átvétel Tanév közben más iskolából nem veszünk át diákot (kivéve költözés miatt). Tanév végén – az igazgató döntése alapján – különbözeti vizsgák letétele után van lehetőség más iskolából átjönni.

62


Pedagógiai Program

14 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A biológia tantárgyon belül „Az ember megismerése és egészsége” témakörben tanulják meg a diákok az alapfokú elsősegély-nyújtási és újraélesztési ismereteket, és az alternatív gyógymódok lehetőségeit és kockázatait.

A kerületi vöröskereszttel gyümölcsöző együttműködési szerződésünk van, és kölcsönösen segítjük egymás munkáját. Az iskola tanulói szívesen vesznek részt rendezvényeiken, versenyeiken, amelyhez minden segítséget, felkészítési lehetőséget biztosít a vöröskereszt kerületi szervezete.

Az iskola pedagógusai pártolják az iskolán belüli sebfelelősi hálózat kiépítését

63


Pedagógiai Program

B. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

64


Pedagógiai Program

1 KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapján.

65


Pedagógiai Program

2 ÓRATERVEK

SZAKKÖZÉPISKOLAI HELYI TANTERV A 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet KERETTANTERVEI ALAPJÁN Bevezetés: 2013/2014 tanév 9. évfolyamon, felmenő rendszerben Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 4 4

4 4 4

5 4 4

5 4 4

2

3

3

4

1 2 1

1

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Dráma és tánc Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető* Rendelkezésre álló órakeret

2 2 2

2 2 1 1

1 2 5 1

1 1 5 1

1 5 1

5 1

6

7

8

11

35

36

35

35

* A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal.

66


Pedagógiai Program

SZAKISKOLAI ÓRATERV Bevezetés: 2013/2014 tanév 9. évfolyamon, felmenő rendszerben Tantárgyak

9. évfolyam Elmélet

Gyakorlat


Gyakorlat


Magyar - Kommunikáció

2

1

1

Idegen nyelv

3

2

2,5

Matematika

2

1

-

Társadalomismeret

2

1

-

Természetismeret

3

-

-

Testnevelés

5

4

3

Osztályfőnöki

1

1

1

Munkahelyi egészség és biztonság

1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

A működtetés szabályai

2

Gyakorlat

A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom

3 2

2

1

Áruforgalom gyakorlata

4

10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek Áruforgalmazás

2

1

Áruforgalmazás gyakorlata I.

2

4

5

10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása Áruforgalmazás II.

2

1

Áruforgalmazás gyakorlata II.

1

3

Értékesítés idegen nyelven I.

6 1

4 1

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása Áruforgalmazás III.

2

1

Áruforgalmazás gyakorlata III.

3

Értékesítés idegen nyelven II. Összesen:

4 1

27

8 35

3 2,5

17

18 35

18

15 33

A 9. évfolyam és a 10. évfolyam után 140 - 140 óra összefüggő szakmai gyakorlat

67


Pedagógiai Program

VÁLLALKOZÁSI ÉS BÉRÜGYINTÉZŐ ÓRATERV Bevezetés: 2013/2014 tanév

Szakmai követelménymodulok

Ágazati szakk. közismeret nélkül

Szakképesítés-specifikus

1/13

5/13 és 2/14.

Tantárgyak

heti óraszám e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Szakmai idegen nyelv

gy

1

2

Foglalkoztatás I.

2 6

Ügyviteli gyakorlatok

6

Általános statisztika

3 2

Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek

4

Pénzügy gyakorlat

1

Adózási alapismeretek

2

Adózás gyakorlat

1

Számviteli alapismeretek

5

Számvitel gyakorlat 10152-12 Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai

gy

1

Gazdasági és jogi alapismeretek

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

heti óraszám e

2

Kis- és középvállalkozások gazdálkodása

3

Üzleti terv készítés gyakorlata

2

Könyvvezetés

4

10153-12 Könyvvezetési feladatok Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat

2

Vállalkozás-finanszírozás 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

2

Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat

2

Adózás

3

Elektronikus adóbevallás gyakorlata 10154-12 Munkaerő-gazdálkodás

10151-12 Bérügyi szakfeladatok ellátása

10155-12 Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása

1

Munkaerő-gazdálkodás

3

Bérszámfejtési gyakorlat

2

Bérügyi feladatok

2

Bérügyi gyakorlat

2

Társadalom-biztosítás

2 2

TB gyakorlat 23

12

22

13

Heti óraszám 35

68

35


Pedagógiai Program

3 Alkalmazható tankönyvek tanulmányi taneszközök kiválasztásának elvei

Segédletek

és

A pedagógusnak joga, hogy a helyi tanterv alapján megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket. A választás során ki kell kérnie a szakmai munkaközösség véleményét. Az egyéni szabadság figyelembevételével törekedni kell az egy munka-közösségen belüli egységes használatra, a kötelező taneszközjegyzékben foglaltakat figyelembe véve. A tankönyvek kiválasztásánál figyelmet kell fordítani a szakmailag megfelelő tankönyvek kínálatából az árát tekintve mérsékelt könyv kiválasztására.

4. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Iskolánk minden megtesz annak érdekében, hogy a tanulók mindennapos testedzéséhez szükséges feltételeket megteremtse. A törvény kötelezően előírja a heti 5 órás, azaz mindennapos testnevelést. Iskolánk a mindennapos test-nevelés, testmozgás módját az Nkt. 27.§. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg: a heti 3 óra testnevelés 2 óra diáksportköri foglalkozással egészül ki. Versenyszerű sporttevékenységet folytató, igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező sportoló számára a tanévre érvényes igazolás birtokában a heti 2 óra sportkör kiváltható. A sportköri foglalkozások iskolánk minden tanulója számára nyitottak, így naponta biztosítva van diákjainknak a testmozgás. Iskolánkban a mindennapos testedzés időkeretének részét képezi: 

A kötelező testnevelés



A nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére szervezett foglalkozások

(diáksportkörök) 

Egyéb

tanórán kívüli

foglalkozás

(táborozás,

sportversenyei).

69

futóversenyek, Harsányi

Nap


Pedagógiai Program

5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai. A tanulók belépéskor szakmai irányultságot választanak. 11. és 12. évfolyamon emelt szintű oktatásra van lehetőség magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, angol nyelvből, német nyelvből valamint közgazdaságtanból. A jelentkezés egy tanévre szól, külön jelentkezési lapon történik. A pedagógusválasztás lehetősége nem adott az iskolában.

6. Az esélyegyenlőséget segítő tevékenység Iskolánk szociális-anyagi helyzete heterogén, de zömében átlagos anyagi helyzetű családok gyermekei járnak hozzánk, akik nem ritkán anyagi nehézségekkel is küzdenek. A tanulók azonban nemcsak szociális hátterük miatt kerülnek hátrányos helyzetbe, hanem esélyeiket csökkentheti hiányos előképzettségek, érdeklődésüknek és figyelmüknek hiánya, vagy tanulási képességeik fejletlensége. Feladatainkat ennek megfelelően kettébontottuk: Anyagi szociális hátrányok enyhíthetők: Tankönyvek,

taneszközök

kiválasztásánál

figyelmet

fordítunk

a

szakmailag

megfelelő, de legalacsonyabb áru tankönyvek kiválasztására. Amennyire lehetséges, ritkítjuk a tankönyv-váltásokat. Olyan – költséges – programot, amely nem minden gyerek számára elérhető, tanítási idő alatt szülői kezdeményezésre sem szervezünk. Kirándulások iskolai szervezésekor tekintettel vagyunk az érintett csoport (osztály) anyagi helyzetére. Ugyancsak önmérsékletet tanúsítunk az érettségiző évfolyam költséges programjainak tervezésekor. A tanórán kívüli programokat – jogszabályi előírásnak megfelelően – az iskola nem kezdeményezheti, ha anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé minden tanuló számára a költségek fedezését. Szerződésben biztosítjuk, hogy a büfé választékában olcsóbb termékek (tej, kakaó, kifli) szerepeljenek.

70


Pedagógiai Program

A tartósan rossz anyagi körülmények között élő gyerek felszereléssel, ruhával történő támogatását a szülők közösségének bevonásával megszervezzük. A Diákönkormányzat saját kezdeményezésű pályázatokkal és a rászorulók segítésére vonatkozó személyre szabott javaslatokkal segít. Tanulmányi munkában jelentkező hátrányok enyhítése: A hátrányok okának, gyökerének feltárása A családi problémákból származó hátrány iskolai kezelése (például kollégiumi elhelyezés) Az alapismeretek megszilárdítása (pl. korrepetálással vagy tanulópár szervezéssel) Módszeres, tudatos képességfejlesztés tanórán és azon kívül Az érdeklődés és figyelem felkeltése és tudatos fejlesztése.

7. Ellenőrzés, mérés, értékelés rendszere A tanulók értékelése A tanulók értékelésének alapelvei és formái: Célunk, hogy az értékelés legyen: - személyre szóló, - átfogó, - személyiségfejlesztő, - további ismeretek megszerzésére ösztönző - objektív, - igazságos, - ne legyen megtorló jellegű, - folyamatosságot biztosítson, - hasznosítsa az új mérési-értékelési módszereket, - az iskolai követelményrendszerre épüljön.

71


Pedagógiai Program

Fontos, hogy a követelmények fokozatosan növekedjenek, és az értékelés során a tanulóknak sikerélményeik legyenek. Az egyes tantárgyakból a számonkérés a munkaközösségek által kidolgozott egységes értékelési rendszer alapján szóban és írásban történjen. Az egyes munkaközösségek megbeszélik az írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, a középszintű érettségi vizsga témaköreit, erre kitérnek a helyi tantervben is. Testnevelés órákon megtörténik a tanulók fizikai állapotának mérése, az ehhez szükséges módszerek kidolgozását a testnevelők végzik. Formái: a./ Személyes szóbeli értékelés történik: -

tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad

-

a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor

-

a fogadóórákon

-

a szülői értekezleteken

-

az osztályfőnöki órán (napló, ellenőrző rendszeres átnézése után)

-

az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színház, iskola rendezvények stb. kapcsán)

-

az igazgató vagy helyettesei által (kiemelkedő eredmények illetve fegyelmi vétségek kapcsán)

-

problémák felmerülésekor az osztályban tanító kollégák részvételével tartott értekezleten

b./ Szöveges értékelés írásban

-

a szaktanár, vagy az osztályfőnök szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények ill. problémák esetén)

-

dicséretek illetve elmarasztalások beírása az ellenőrzőbe, naplóba

c./ Értékelés és minősítés

72


Pedagógiai Program

A szaktanárok az év első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik egységes értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási, javítási lehetőségeket. A tanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékelik ( 1-5-ig) Az értékelés súlyozást tartalmazhat. Fontos, hogy az érdemjegyek rendszeresen átvezetésre kerüljenek a naplóba, de legkésőbb minden hónap utolsó napjáig. Az évközi érdemjegyek a tanulók folyamatos felkészülését, tanórai aktivitását, pluszmunkáját értékelik ill. biztosítják. A tanulóknak minden esetben tudniuk kell a naplóba beírt jegyekről. Az érdemjegyüket minden esetben indokolni kell szóban vagy pontszámok feltüntetésével, ill. rövid szöveges értékeléssel. Az érdemjegyek minimális száma félévente a tantárgy heti óraszáma + 1. Félévkor és tanév végén osztályzatokkal minősítik a tanárok a tanuló teljesítményét. Jeles érdemjegyet kap a tanuló, ha a helyi tantervben, valamint a képzési szakaszok határain a vizsgakövetelményekben előírtakat tantárgyaktól függően azok helyi tantervében a munkaközösségek által meghatározottak és a vizsga-követelmények szerint teljesíti. Elégtelen osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, valamint a képzési szakaszok határain, a munkaközösségek által meghatározottak, és a vizsgakövetelményekben megfogalmazott minimális követelményeket nem teljesíti. A többi osztályzat megállapítása a követelményszint teljesítésének arányában a szakmai munkaközösségek hagyományainak megfelelően történik. Ezek figyelembevételével a szaktárgyi osztályzatokat, az osztályt tanító szak-tanár állapítja meg. A tanév végén az egész évben nyújtott teljesítményt értékeljük. A félévi osztályzat az ellenőrzőbe, az év végi a bizonyítványba kerül.

73


Pedagógiai Program

8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Írásbeli és szóbeli feladatok elvei és gyakorlata A „házi feladat” célja - újra feldolgozni, rögzíteni az órán tanultakat, - készségek kialakítása bizonyos ismeretekben vagy műveletekben - önálló kutatómunkát végezni valamely témában

Elvek - házi feladatot öncélúan nem adunk (ha a fenti célok egyikét sem szolgálja) - a házi feladatok mennyiségének meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók teherbíró képességét és a többi tantárgy követelményeit, - csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes, - a házi feladatot mindig részben vagy teljesen ellenőrizni kell, - tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező feladat adható, amennyi az egyik óráról a másikra szokásos és az el nem készített vagy hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás oka szerint, és meg kell adni a pótlás lehetőségét.

9. Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban a csoportbontások nyelv tanult nyelv szerint történnek.

74


Pedagógiai Program

10. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A testnevelés és sport összetett műveltségi terület. Az egészséges életmód és a testkultúra fejlesztését is jelenti. A mozgáskultúra kialakításán túl a szervezet edzettségi szintjének emelése, alakítása is a cél. Feladat: 

A legfontosabb fizikai képességeknek (állóképesség, erő, gyorsaság) fejlesztése, mivel

ezzel érhető el az általánosan jó fizikai teljesítőképesség, szilárd egészség és az emberi szervrendszerek harmonikus fejlődése. 

Különböző testi képességek sokrétű, egyensúlyos fejlesztése. Minél több sportág

mozgásanyagának elsajátítására van szükség. A teljesítmény javulásához a tanuló részéről önállóság, alkotó elemzés, egyéni tervezés, értékelés, és az új befogadása, a kíváncsiság nyitottsága kell. 

A koordinációs képességek (egyensúly, tér-idő tájékozódás)



Ízületi mozgékonyság. Az ízületi rendszer, a szalagok és az inak, továbbá

mozgásokban érintett izmok nyújthatósága, erőkifejtő képessége. 

Célszerű és ügyes magatartás



Biomechanikailag helyes testtartás



Fejlett légző és keringési rendszer



Testi – lelki higiénia



Örömteli és stressz-mentes állapot

75


Pedagógiai Program

11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 12.2. Az iskolai egészségnevelés és környezeti nevelés főbb színterei Az egészséges életmódra nevelés és a környezettudatosságnak valamennyi pedagógus oktató-nevelő munkájában érvényesülni kell, a tanórán és a tanórán kívül egyaránt. Az egészségnevelés nem önálló tantárgyként jelenik meg pedagógiai programunkban, hanem több műveltségterület ismeretanyagába beépülve, integrált módon érvényesül. Ezen belül is kiemelt hangsúlyt kap a következő területeken:

-

Fenntarthatóság, környezettudatosság általános megjelenése

-

Testnevelés és sport

-

Ember és természet műveltségi terület tantárgyai

-

Osztályfőnöki órák

-

Ifjúságvédelem

-

Iskolaorvos

Fenntarthatóság, környezettudatosság általános megjelenése A környezeti nevelés program jelentősége A természeti környezet a társadalom létezésének szükségszerű feltétele. A társadalomban rendkívül nagy igény mutatkozik a környezeti nevelés tudatos fejlesztésére. Magyarország környezetpolitikája prioritásként kezeli a környezeti nevelés és oktatás fejlesztését. A hatékony környezeti nevelés elképzelhetetlen önálló pedagógiai koncepció kialakítása nélkül. A mi iskolánkban is a nevelőmunka permanens elemévé vált a környezetvédelem, céljainak megvalósítása egy folytonos hosszan tartó folyamat. A környezeti nevelés program célkitűzései Mivel iskolánk 2011-től ökoiskolai címet szerzett ezért a fenntarthatósági, környezettudatossági kompetenciák kialakítását nagyon fontosnak tartjuk. Minden tantárgyban tartalmilag is megjelenik a környezettudatosság. A környezet iránti érzékenység felébresztése, az érzelmi beállítódás alakítása, a környezet védelme és javítása iránti felelősségtudat erősítése a tanulókban. Ismerjék fel a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, keressenek és találjanak megoldást az egyszerűbb gondokra.

76


Pedagógiai Program

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A környezeti ismeretek közlésével, átadásával a tanulók környezeti tudásanyagának bővülése. Váljanak képessé a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére, az értékek felismerésére és megőrzésére. Természettudományos ismereteik alapján a környezetünket és egészségünket veszélyeztető jelenségeket (a víz-, a levegő-, a talaj szennyezettsége, fertőzöttsége, ózonréteg sérülése, sugárzás-, és kemikáliák hatásai, hulladék felhalmozás) megérteni, értékelni tudják. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézményünk igyekszik felkészíteni tanítványait, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességekre és a jogok gyakorlására. Törekszünk arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Környezettudatos magatartás kifejlesztése a tanulókban a környezet-orientált értékrendszer elsajátításával (etika). A környezetbarát szokások minél nagyobb száma, a környezettudatos életvitel minél több eleme jelenjen meg mindennapi életükben (esztétikai nevelés). Felelősségteljes, elkötelezett, környezetkímélő magatartásuk a tanulók életvitelét maghatározó erkölcsi alapelv legyen. Képessé váljanak a környezet épségét, maguk és mások egészségét védő magatartásra. Célunk a környezet érdekeit szolgáló cselekvésre késztetés és az ehhez szükséges készségek kialakítása. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük megőrzésébe, gyarapításába, szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Az iskola, a lakóhely, a család sok cselekvési lehetőséget kínál a környezeti gondok helyi mérsékelésére. A környezeti nevelés program feladatai 

A pedagógusok környezeti kultúrájának folyamatos felkészítése, hogy képesek

legyenek a környezettudatos nevelés feladat ellátására.

77




Pedagógiai Program

Továbbképzések, konferenciák a pedagógusok számára a környezeti nevelés

követelményeinek, hasznának és lehetőségeinek bemutatására. 

A környezeti szempontoknak minden képzési formába való beiktatása, hiszen a

jövőben egyre több foglalkozás betöltéséhez lesz szükség környezeti ismeretekre. 

Megfelelő tankönyvek, kézikönyvek, munkafüzetek, ismeretterjesztő kiadványok,

összefoglaló környezeti tárgyú könyvek, esetleg programfüzetek, multimédiás anyagok beszerzése. A különböző tantárgyakból olyan tankönyvek kiválasztása, amelyek környezeti aspektusokat tartalmaznak. 

A tanulók természettudományos gondolkodásának fejlesztése, külön hangsúlyt kapnak

a mindennapi életünkben megfigyelhető, egészségünk és környezetünk védelme szempontjából fontos ismeretek. A környezeti nevelés program módszerei, lehetőségei A környezeti ismereteket jelenleg nem önálló tantárgyként, hanem valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon oktatjuk. A különböző tantárgyakban a környezeti nevelés eltérő mértékben vált pedagógiai feladattá, de a tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatása érvényesül. A környezeti nevelés ugyanakkor jelen van elsősorban osztályfőnöki órákon, az óraközi szünetekben, szabadidős tevékenységekben is. Megfelelő módszertani kultúrával sok lehetőség kiaknázására van szükség. Például: Környezetvédelmi verseny, kisállat bemutató a diáknapokon (tapasztalatok alapján) Múzeumok, gyűjtemények megtekintése Látogatások védett területekre, botanikus kertbe, állatkertbe stb. Séták, kirándulások, természet-közeli programok: a természet élményközpontú megismerésére Előadások szervezése Környezeti akciók a környezetvédelem kiemelt napjaihoz kapcsolódva (pl. Föld Napja, Környezetvédelmi Világnap, Madarak és Fák Napja stb.) Az „újrahasznosított” papír füzeteinek alkalmazása Szakköri

tevékenységek

(víz-,

levegő

szennyezettség,

talajkémhatás

„újrapapír” készítése, komposztálás) Diákkezdeményezések, az IDB bevonása a környezetvédelmi munkába

78

mérés,


Pedagógiai Program

A társadalmi tudat (szülők) hangolása a helyes környezet-, és természetvédő magatartásra Az iskola környezetének tisztántartása (madáretetők télen az udvaron) Ún. Bio Nap tartása (natúr élelmiszer bemutató, kóstoló) Takarékoskodás az energiával Más iskolák tapasztalatainak megismerése Szelektív hulladékgyűjtés Elemek, veszélyes hulladékok gyűjtése (elemgyűjtő hálózat kiépítése) Teremdíszítési, tisztasági versenyek Pályázati források kihasználása Állatmenhelyek látogatása Külső kapcsolatok kiépítése (önkormányzatok, Környezetvédelmi Oktató Központ) A környezeti nevelés különböző formái egymással összehangoltan, egymás hatását erősítve működnek, s fokozatosan épülnek be mindennapi munkánkba. Csak helyes tanári magatartásformával, példamutatással és pozitív környezetszemlélettel érhetők el a környezeti nevelés terén is eredmények. Osztályfőnöki órákon Megkerülhetetlen feladat a szexuális kultúra és magatartásra, a családi életre, az örömteli párkapcsolatra történő felkészítés. Képes legyen a tanuló a fogamzásgátlás módjait, a terhességet és következményeit, a nemi betegségek terjedését ismerni, ellenük védekezni. Egészségmegőrző programunkba be kívánunk vonni egészségügyben dolgozó szakembert is. Ifjúságvédelem Az iskola feladata, hogy a tanuló képes legyen: 

az egészséget károsító behatásokat elkerülni (dohányzás, alkohol, drogfogyasztás)



a drogprevenciós program keretén belül felhívjuk a figyelmet a drogfogyasztás

veszélyeire, annak tüneteire, hatásaira. Kiemelt hangsúlyt fordítva a megelőzésre. Az ifjúságvédelmi terület feladatai: 

krízisintervenció (pl.: veszteség esetében).

79




Pedagógiai Program

a diákok mentálhigiénés támogatása egyéni és csoportos tanácsadás formájában

és/vagy megfelelő szakemberhez való továbbítással 

az éves fogászati szűrés megszervezése.

Iskolaorvos Működési feltételek:  A

testnevelő

tanárokkal

rendszeresen

egyeztetünk

a

tanulók

beosztásával

kapcsolatosan.  Az orvosi rendelő nem rendelkezik váróteremmel; felszereltség, gyógyszerellátás tekintetében megfelelő.  Az

iskolában

csak

BÜFÉ

működik,

a

tanulók

étkezése

nem

megoldott.

Figyelemmel kísérjük az áruválasztékot az egészséges táplálkozás érdekében. Az éves szűrővizsgálatok során tapasztalt leggyakoribb elváltozások:  Csontrendszeri elváltozások (tartási rendellenességek)  Obes, hypertónia  Fénytörési és alkalmazkodási rendellenességek  Allergiás megbetegedések (Asthma bronchiale) Feladataink:  Az

organikus

elváltozásokban

szenvedő

tanulók

rendszeres

ellenőrzése,

kontrollvizsgálatok és a gyógyszerszedésük ellenőrzése, megbeszélése az időszakos szakorvosi kontrollvizsgálatok eredményei alapján.  Az obes és hypertóniás tanulók rendszeres súly és vérnyomás ellenőrzése, illetve a diétás tanácsokkal, étrenddel való ellátása.  A gyógytestnevelésre beosztott tanulókat félévente ellenőrizzük.  A szemüveges tanulók figyelmét felhívjuk az évenkénti szemészeti kontrollvizsgálat szükségességére. Egészségnevelés: Az iskola által tervezett programok: Az osztályfőnöki órák keretén belül minden évben 10 órát biztosítunk az egészségnevelésre. 9.évfolyam:

80


Pedagógiai Program

 Lelki egészség, pszichés zavarok  Életvitel, egészséges életmód  Korszerű táplálkozás  Káros hatások, környezeti ártalmak 10. évfolyam:  Fogamzásgátlás  Szexuális úton terjedő betegségek  A serdülő szerepe a családban  A családi élet zavarai, konfliktuskezelés 11. évfolyam:  Egészséges életmód  Munkahelyi elvárások  A felnőtt élet veszélyei  Teendők baleset esetén – elsősegélynyújtás 12. évfolyam  Környezetvédelem  Párválasztás, családtervezés  Családtervezés, házasság, család  Káros szenvedélyek: alkohol, dohányzás, drog Az iskolaorvos – védőnő által tervezett egészségnevelés  A daganatos megbetegedések megelőzése érdekében a 11. évfolyamos tanulóknál: -

a mell önvizsgálata

-

a here önvizsgálata

 A 9. és 10. évfolyamos tanulóknál kiscsoportos beszélgetés: -

személyi higiénia

-

helyes táplálkozás

-

menstruációs problémák

-

fogamzásgátlás

81


Pedagógiai Program

Egyéb feladatok: -

A szűrővizsgálatok folyamatos elvégzése

-

Kiscsoportos és egyéni beszélgetés, felvilágosítás.

-

A szakorvosi vizsgálatok eredményeinek bekérése

-

A fokozottan gondozásra szoruló tanulók egészségügyi és mentálhigiéniai gondozása

-

Az akut betegek ambuláns gondozása

-

Elsősegélynyújtás

-

Közegészségügyi feladatok

-

Testnevelési csoportbeosztás elkészítése.

-

Április – május hónapokban pályaalkalmassági vizsgálatok elvégzése (elmaradt leletek bekérése)

-

Jelentési kötelezettség KSH – ÁNTSZ felé jelentés az iskola egészségügyi munkáról, a tanévet követően szeptember 10-ig. A tanulóknál végzett beiskolázás előtti szakmai alkalmassági vizsgálatokról.

(okt.15-ig.)

12. Tanulói jutalmazás elvei és formái 1.

A tanulók jutalmazásának elvei

Dicséretben részesülhet, illetve jutalmat kaphat az a tanuló, aki -

tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi,

-

kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít,

-

hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,

-

eredményes kulturális tevékenységet folytat,

-

kimagasló sporteredményt ér el,

-

közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 2. Az iskolai jutalmazás formái: -

Kiemelkedő teljesítményért odaítélhető díjak (Harsányi- díj)

-

Dicséret -

Szaktanári (iskolai, megyei verseny)

-

Osztályfőnöki (közösségi munka)

82


Pedagógiai Program

-

Igazgatói (országos verseny, fővárosi, iskolai szintű közösségi tevékenység)

-

Nevelőtestületi

(országos

verseny,

kiemelkedő

tanulmányi

eredmény,

sportversenyek, példamutató szellemiség) -

Év végi jutalom, könyvutalvány (kitűnő bizonyítvány, közösségi- és sportmunka) Átadása tanév végén az iskolai közösség előtt történik.

-

Oklevél

-

Bizonyítványba bevezetett dicséret (Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi dicséretét a szaktanár javaslata alapján a bizonyítványba kell bevezetni.)

-

Kimagasló teljesítményért könyvjutalom, illetve oklevél adható, szaktanári illetve osztályfőnöki javaslat alapján. Átadása tanév végén az iskolai közösség előtt. történik.

-

Jutalomkirándulás (kiemelkedő közösségi-tanulmányi munkát végző közösségeknek)

-

Jutalomnap (tanítási nélküli közösségi nap)

Budapest, 2013. március 28.

Reök Attiláné igazgató

83

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM MÁRCIUS 28

Recommend Documents