Pedagógiai Program Budapest Kanizsai u

Pedagógiai Program 1114 Budapest Kanizsai u. 17-25.

2013

Pedagógiai Program Újbudai Nyitnikék Óvoda 1114 Budapest, Kanizsai utca 17-25. Az intézmény OM azonosítója:

Intézményvezető: Karkus Mihályné

034450

Ph. Legitimációs eljárás Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: 38./2013.(08.27.) ……………………………………… Pócsné Hermanics Mária, óvodavezető helyettes Intézményvezetői jóváhagyás:

............................................................................. Karkus Mihályné, óvodavezető Ph. A dokumentum jellege: nyilvános Megtalálható: az óvoda honlapján, az óvodai csoportokban Hatályos: 2013. szeptember 1.

Készült: 10 példány

Verziószám: 1/2013

Iktatószám: 67./332.-2013

2013

Az Újbudai Nyitnikék Óvoda adatai:

Az óvoda neve:

Újbudai Nyitnikék Óvoda

Címe, telefonszáma:

1114 Budapest, Kanizsai utca 17-25. 06-1/209-9187 06-1/209-9188

Adószám:

16910159-2-43

OM azonosító:

034450

Weboldal:

nyitnikekovi.ujbuda.hu

E-mail címe:

[email protected]

Az óvoda fenntartója:

Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

Csoportok száma:

8

Az óvoda maximális férőhelyeinek száma: 240 fő Az intézmény tagintézménnyel nem rendelkezik.

2013

TÖRVÉNYI HÁTTÉR

 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről  2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól  1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  137/1996. (VIII. 28.) MKM rendelet Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról  32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról  Újbuda Önkormányzata nevelési-oktatási koncepciója és közoktatási intézkedési terve (2011)  363/2012.

(XII.17.)

évi

kormányrendelet

Az

óvodai

nevelés

alapprogramja  17/2013. (III.1.) EMMI rendelete a Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei  15/2013. (II.26.) EMMI rendelet A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről  Az Újbudai Nyitnikék Óvoda mindenkori érvényes Alapító Okirata

2013

1. HELYZETKÉP Az óvoda szociokulturális környezete Óvodánk Budapest XI. kerületében, Lágymányos központjában csendes, zöldövezeti környezetben helyezkedik el. A közelben programok sokszínűségét nyújtó helyek találhatók: Feneketlen-tó, Fővárosi Művelődési Ház, több játszótér és sportpálya. Óvodásaink életébe örömet, jókedvet „varázsol”, hogy e helyekre rendszeresen ellátogatunk, és különféle programokat szervezünk itt a csoportoknak. Az óvodánkba járó gyermekek többségének családi és anyagi helyzete átlagosnak mondható, ismeretanyaga, élményvilága gazdag, sokszínű. Az óvoda belső és külső adottságai Óvodánk kétszintes épületében 8 csoport működik. Foglalkoztató szobáink tágasak, világosak, berendezésük megújult. A csoportok hangulata tükrözik a bennük dolgozó kollégák ízlését és praktikusak, viszonylag nagy területük sok lehetőséget nyújt a nyugodt játékhoz, különböző tevékenységekhez. A gyermeköltözők és mosdók a csoportszobák mellett találhatók. A gyermekek étkeztetésével járó feladatok ellátását mindkét szinten tálalókonyha segíti. Óvodánk korszerű eszközökkel felszerelt tornaterme biztosítja a gyermekek rendszeres egészségfejlesztő testmozgását. Az óvodánkhoz nagy, fákkal kellemesen árnyékolt játszóudvar tartozik, mely három területre oszlik, a nagyobbik részén mászókák, homokozók, és korszerű játékok biztosítják a levegőn való aktív időtöltést. A mászókák alatt homokágy védi a játszó gyerekeket. A kisebbik udvarrész mobil játékeszközökkel van felszerelve, ehhez kapcsolódnak a nagy teraszok, ahová közvetlenül a csoportszobából lehet kimenni és ha, szükséges napernyők biztosításával növeljük az árnyékos területet.

2. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK KÜLDETÉSE ÉS NEVELÉSFILOZÓFIÁJA Óvodánk helyi nevelési programja a tradicionális óvodai nevelés szellemiségének megőrzése mellett kiemelt alapfeladatának tekinti a gyermekek személyiségfejlesztését. Nevelésünk során kiemelt hangsúlyt kap a szabad játék, a mozgás és az anyanyelvi fejlesztés. Ehhez óvodánk minden óvodás korú gyermek részére egyenlő esélyt és hozzáférést biztosít. Arra 2013

törekszünk, hogy „minden gyermek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakoztatásának.” Hisszük és valljuk, hogy a nevelés eredményességéhez elengedhetetlen a család és óvoda együttműködése és tudjuk hogy az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Pedagógusképünk – pedagógiai alapelveink: A Nyitnikék Óvoda dolgozói az Óvodai Nevelés Országos Alapprogram szellemében és annak útmutatásai alapján végezzük a munkánkat. A gyermeket megillető jogokat tiszteletben tartjuk. Pedagógiai nézeteinket, értékrendünket, a módszertani szabadságunkat valamint az innovatív törkvéseinket érvényesítjük – mindaddig, amíg a gyermek érdekei nem sérülnek. Óvodánkban a gyermekeket elfogadjuk, védjük, gondoskodunk róluk, őket szeretet, tisztelet, megbecsülés és bizalom övezi – így szüleik teljes bizalommal lehetnek irántunk. Megfelelő pedagógiai környezet kialakítása mellett fontos számunkra, hogy óvodánk tiszta, esztétikus, jól felszerelt legyen. Az óvodai nevelés sokszínűsége mellett az intézményünk önállóságát megőrizzük. A gyermekek életkorának megfelelő követelményeket támasztunk, a feladatok elvégzését ellenőrizzük és a követelményhez igazodóan értékelünk. Fontos, hogy az ide járó gyermekek szeretetben, egyéniségüket figyelembe vevő, a különbözőséget elfogadó környezetben élhessenek – esélyegyenlőség biztosítása. Integrált feladatunk a beszédfogyatékos gyermekek fejlesztésére is kiterjed. Valljuk, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermek teljes értékű ember, akit őszintén elfogadunk, fejlődését legjobb tudásunk szerint segítjük. Gyermekképünk: Számunkra is meghatározó az Óvodai Nevelés Alapprogramjában megfogalmazott „hitvallás”, mely szerint a gyermek: -

egyedi, mással nem helyettesíthető szellemi,erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény,

-

fejlődő személyiség, eltérő genetikai adottságokkal, és életkoronként változó testilelki szükségletekkel rendelkezik,

2013

-

az őt körülvevő személyi és tárgyi környezet jelentős szereppel bír, a személyiségének szabad kibontakoztatásban.

Mindezek tudatában és szem előtt tartva megfogalmazzuk, hogy az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó. Ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítjuk részükre az egyforma magas színvonalú és szeretetteljes nevelést valamint a meglévő hátrányok csökkentését. Lehetősége legyen minden gyermeknek

az

óvodai programokhoz, eszközökhöz való egyenlő hozzáféréshez. Szeretnénk hozzájárulni a nemek valódi társadalmi egyenlőségéhez, ezért tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését (pl. a fiúk nem sírnak, csak a lányok babáznak...). Kis számban, de járnak óvodánkba nemzetiségi, és migráns gyermekek. Őket erősítjük abban, hogy megőrizzék önazonosságukat, ápolják, átörökítsék hagyományaikat, - ugyanakkor segítjük beilleszkedésüket, társadalmi integrálódásukat. Biztosítjuk a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét,egymás kultúrájának kölcsönös megismerését.

3. NEVELÉSI CÉL- FELADATRENDSZERÜNK Óvodakép és nevelési célunk A családi nevelés kiegészítőjeként, családias légkörben, érzelmeken alapuló neveléssel a gyermek harmonikus személyiségfejlődésének kibontakoztatása, amely figyelembe veszi az egyéni érési folyamatot, genetikai adottságokat. Az óvodai tevékenységrendszerrel és a megfelelő tárgyi környezet biztosításával segítjük az óvodáskorú gyermek fejlődésének legmegfelelőbb feltételeit 3 éves kortól az iskolába lépésig. Az óvodáskor végére - a nevelő- személyiségfejlesztő tevékenység eredményeképpen - a gyermekben megteremtődik a következő életszakaszba( kis iskolás kor ) való átlépés pszichikus feltétele. Fejlődik a személyisége

a testi-, szociális-, intellektuális szféra segítségével, melynek

hatására a gyermek megismeri szűkebb- tágabb környezetét, és képes az abban való kapcsolatteremtésre, elfogadja és tolerálja a másságot és önálló gondolkodású, autonóm személyiséggé lesz. Az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, foglalkozás, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3-4 éves nevelési folyamat eredménye.

2013

További célunk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek (lásd Alapító Okirat) befogadása normál csoportokba (szakértői vélemény alapján). Ezáltal elősegíthetjük, ezen gyermekek optimálisabb fejlődését. Ennek tükrében hangsúlyozzuk az anyanyelvi nevelés, játék és mozgásfejlesztés kiemelt szerepét.

A nevelési alapelveink: Elvünk , hogy az óvodában dolgozó teljes alkalmazotti közösség gyermekszerető ,empatikus elfogadó, tiszteletet, megbecsülést és a bizalomra épülő nevelői magatartást sugározzon. A pedagógiai hatást a gyermeki személyiséghez igazítva alkalmazza. Nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermeki személyiség fejlődését , az egyéni készségek és képességek fejlődését , kibontakoztatását. Nevelési alapelveink érdekében gondoskodunk : -

a gyemeki szükségletek kielégítéséről

-

érzelmileg biztonságot adó derűs, szeretetteljes óvodai légkörről

-

a testi, a szociális és az értelmi képességek életkor specifikus alakításáról

-

a közösségben végezhető ( életkornak megfelelő)sokszínű tevékenységről

-

a mással nem helyettesíthető játékról.

Nevelési fő feladataink: Az egészséges életmód alakítása, egészséges óvodai környezet megteremtése, ahol a gyermekek eltérő testi- lelki szükségleteiknek a maximális kielégítésére törekszünk. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, amelyben az erkölcsi- akarati tulajdonságok erősödnek, fejlődnek. Jellemző az együtt érző, egymásra figyelő, a segítő, az egymást elfogadó, a másságot tisztelő, szerető magatartás, közösségi nevelés. Az anyanyelvi és értelmi nevelést szolgálva a gyermek tapasztalataira, élményvilágára építve olyan változatos élményszerző tevékenységek biztosítása, melyek segítségével az egyéni képességeiket fejlesztjük, kiemelten - elsősorban a játékra, a mozgásra, és az anyanyelvi nevelésre alapozva fejlesztjük. Az óvodai élet során biztosítjuk a mással nem helyettesíthető

játék elsődlegességét, de

megszervezzük a csoportos, kötelezően irányított foglalkozásokat is. Összehangoljuk munkánkat az óvoda nem pedagógus dolgozóival.

2013

Az óvodai nevelés feladatai Az egészséges életmód alakítása: -

a gyermekek gondozása

-

testi szükségleteinek , mozgásigényének kielégítése

-

egészséges életmód, egészségmegőrzés szokásainak alakítása (testápolás,étkezés, pihenés, betegségmegelőzés, prevenció)

-

a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakításával, a környezettudatos magatartás megalapozása, környezettudatos magatartás kialakítása.

-

a harmonikus, összerendezet mozgás fejlődésének elősegítése (prevenciós, korrekciós testi,lelki nevelés)

Célunk: Az óvodás gyermek nevelése úgy kezdődjék , hogy

az óvoda által nyújtott érték és

szabályrendszer következményeként a rendszeresség, rugalmasság és helyes életritmus alkalmazásával növekedjék a gyermekek általános „jó” egészségi állapota. Fizikailag és lelkileg legyenek edzettek, erősödjék, növekedjék a teherbírásuk. Ezzel közvetetten segítjük, az iskolai élet megkezdését és a majdani beilleszkedést. Jól tudjanak alkalmazkodni a környezet változásaihoz, az egészséges életmód váljék természetessé számukra. Területei: testápolás, öltözködés, táplálkozás, rendszeres egészségfejlesztő

testmozgás, pihenés,

levegőzés. A környezettudatos magatartásra nevelés , környezetünk gondozása , ápolása segítheti a fenntarthatóságra nevelést, optimista életszemlélet kialakítását , kreativitásra alapuló tapasztalatszerzést, toleranciát. Testi, lelki nevelés feladatai: -

törekszünk a családi és az óvodai életritmus közelítésére

-

az óvoda dolgozóinak viselkedése, egymás közötti kommunikációja legyen példaértékű a gyermekek számára

-

fejlesztjük az egészséges életvitel iránti igényüket és megfelelő napirendi ritmussal elősegítjük a nyugodt, kiegyensúlyozott élettempót

-

csoportonként a megfelelő szokás- és szabályrendszer kialakítása

-

testi szükségleteiket kielégítjük, gondozottságukat biztosítjuk

-

a gyermek önállóságára építve fejlesztjük, alakítjuk a környezetük rendjének megóvása iránti igényt

2013

-

megismertetjük őket a helyes táplálkozási szokásokkal, a kultúrált étkezés illemszabályaival és figyelembe vesszük az egyéni igényeiket, tempójukat

-

gyakoroltatjuk az evőeszközök megfelelő használatát

-

évszaknak megfelelő öltözködési szokások kialakítására törekszünk

-

a betegségek, fertőzések megelőzése érdekében erősítjük, fokozzuk edzettségüket,

-

ellenálló képességüket a vitamindús táplálkozással, légfürdőzéssel, napfürdőzéssel fokozzuk

-

fejlesztjük

testi

képességeiket,

mozgásukat,

kielégítjük

mozgásigényüket,

balesetmentes környezetet biztosítunk -

életkoruknak megfelelően felhívjuk figyelmüket a balesetvédelmi szabályokra

-

a harmonikus lelki fejlődés érdekében derűs, pozitív optimista szemléletű és biztonságos légkört alakítunk ki, melyben a helyes magatartási minták kapnak hangsúlyt

-

figyelünk a gyermek érzelmi megnyilvánulásaira, építünk a gyermekek azonosulási, utánzási törekvéseire, ezért optimális és reális követelmény-rendszert állítunk fel kellő toleranciával.

-

a különböző nemzetiségi, és migráns gyerekeknél, kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél differenciálunk, egyéni bánásmódot alkalmazunk

-

felkészítjük őket a stressz feldolgozására, kiküszöbölésére, kompenzáljuk az idegrendszer túlzott terhelését, és a lelki sérüléseket

-

fontosnak tartjuk a napirend rugalmasságát, a folyamatos reggeliztetés biztosítását

-

fontosnak tartjuk a pihenés nyugodt feltételeinek megteremtését

-

tudatosan és tervszerűen bővítjük szókincsüket az egészséges életmóddal kapcsolatos kifejezésekkel

-

megfelelő szakember bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok végzése, összehangolva a családdal és az óvodapedagógusokkal -

minden egyes gyermeknél, de különösen a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél: a beszédproblémás gyermekek esetében külön komplex példaadásra törekszünk (bemutatás és magyarázat), az utánzási kedvük felkeltésére, fenntartására törekszünk.

2013

Érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermekeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék, az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül az óvodáskor végéig. Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Érzelmi- társas kapcsolatok terén: -

a különbözőségek tisztelete, elfogadása, az együttéléshez szükséges tulajdonságok erősítése, az óvónők és az óvodában dolgozó felnőttek közvetítésével

-

az óvónői elfogadás és tolerancia átadása a gyermeknek, különösen a beszédükben lemaradt gyermekek esetében

-

akarati-erkölcsi tulajdonságok modell értékű közvetítése

-

„az óvoda nem ad helyet az előítéletek kibontakoztatásának, sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben”. Arra neveljük a gyermekeket, hogy értsék meg és fogadják el, hogy az emberek különböznek egymástól.

Feladataink: -

Az óvoda minden dolgozója részéről befogadó, szeretetteljes attitűddel az érzelmi biztonság megteremtése.

-

Egymáshoz való kötődés erősítése gyerek- gyerek/ gyerek- felnőtt, gyerekcsoport kapcsolatában. 2013

-

Az óvodás élet megkezdése előtt már törekszünk arra, hogy megismerjük a gyermekeket és a szülőket saját környezetükben, valamint a beszoktatás módjáról és lehetőségeiről tájékoztatjuk a szülőket

-

Az óvónői, dajkai modell (a kommunikáció, bánásmód és viselkedés) legyen motiváló, példamutató minden kis óvodás számára.

-

Kialakítjuk az együttélés normáit, szokásait és elősegítjük az azokhoz való alkalmazkodást, és figyelünk ezek következetes betartására, segítjük a szociális érzékenység fejlődését.

-

Természetes társas szükségleteikre építve megismertetjük őket a társas érintkezési formákkal és konfliktuskezelési módokkal.

-

Neveljük és igyekszünk kialakítani bennük a toleráns viselkedés alapjait, a különbözőség elfogadását tiszteletét.

-

Biztosítjuk a különböző szociális miliőből érkező gyermekek számára az egyenlő hozzáférést a nevelési színtereken.

-

Alkalmazzuk a differenciálás lehetőségeit, a tehetséggondozásban, felzárkóztatásban egyaránt.

-

Fejlesztjük

erkölcsi

(együttérzés,

együttműködés,

segítőkészség,

önzetlenség,

figyelmesség) és akarati (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) tulajdonságaikat, ezzel közvetetten segítjük az iskolai beilleszkedést. -

Óvodásainknál segítsük az éntudat alakulását és teret engedünk az önkifejező törekvéseiknek.

-

Elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségének alakulását a nemi sztereotípiák csökkentésével.

-

Örömteli

tevékenységeket

szervezünk,

amelyek

a

csoport

és

az

óvoda

hagyományrendszerére épülnek és elmélyítik az összetartozás érzését és a környezettudatos magatartást. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel. Szükség esetén megfelelő szakemberek segítségét kérjük a minél hatékonyabb eredményesebb együttneveléshez. A gyermek nyitottságára építve elősegítjük, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje

2013

azt. Lehetőségeinkhez mérten megismertetjük velük szűkebb és tágabb környezetünket, megalapozva ezzel szülőföldjükhöz való kötődésüket. A kiemelt figyelmű gyermekek esetében törekszünk a személyes példaadásra, a szoros érzelmi kötődés kialakítására, amely segítségével fejlődésüket pozitívan befolyásolhatjuk. Az integrált nevelés lehetőségeit felhasználva segítjük elő fejlődésüket. Együttműködünk a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A

környezettudatos

közösségi

nevelés

hatékonyságának

érdekében

nyitott

óvoda

megteremtésére törekszünk. Nevelőmunkánk és programjaink megtervezésekor egyaránt figyelünk a kerület természeti adottságaira és társadalmi-kulturális jellegzetességeire. A kerület környezeti nevelési koncepciójával összhangban építjük be óvodánk mindennapjaiba a korszerű viselkedés- és szemléletmódot, az abból fakadó tevékenységeket: -

felelős hulladékgazdálkodás (szelektív gyűjtés, komposztáló működtetése, esővízgyűjtő használata, papirgyűjtés megszervezése)

-

takarékoskodás az energiával (villany, fűtés)

-

takarékoskodás az ivóvízzel

-

kulturált környezet kialakítása és megőrzése

-

madárbarát kertünk gondozása, továbbfejlesztése

-

egészséges étkezés igényének alakítása

-

az egészség megóvásának érdekében minden csoportban légtisztító működtetése

-

környezetbarát takarítószerek, játékok és munkaeszközök előnyben részesítése

-

optimista életszemlélet preferálása felnőtteknél, kialakítása a gyermekeknél.

Megünnepeljük a jeles napokat, állatkertbe, múzeumba és évente egyszer nagyobb kirándulásra visszük a csoportokat. A

családokon

túl

az

óvodánk

közvetlen

környezetében

élőket

is

bevonjuk

tevékenységeinkbe – papirgyűjtésbe, környezet- és egészségvédő programokba. Csatlakozunk

prevencióval,

megelőzéssel

foglalkozó

országos

mozgalmakhoz

(dohányzásmegelőzési program, állítsuk meg a durvaságot program…) A gyermek jutalmazásának elvei és formái: elvei: - mindig az egyéni teljesítőképesség arányában történjen, az erőfeszítést, aktivitást emeljük ki, nem pedig a gyerek okosságát, főként nem teljes személyiségét - igazodjon a gyermek életkorához 2013

- azonnali visszajelzés legyen, nem késleltetett - az elvégzett munkával arányos legyen formái: - szóbeli dicséret, elismerés - társak előtti dicséret. A gyermek elmarasztálának elvei és formái: nem tartjuk jónak, de a következő esetekben alkalmazható: -

megoldások és alternatívák azonnali felkínálása ( azonnal helyre kell hozni az elrontott tárgyat)

-

mindig a helytelen tettre vonatkozik a büntetés, soha nem a cselekvő személyére, nincs általánosan rossz gyerek, csak a konkrét cselekedet lehet rossz

-

nincs megszégyenítés, sem fizikai büntetés

-

figyelembe veszi az érintettek aktuális lelkiállapotát, érzéseit, mindkét féllel törődik.

Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés Óvodánkban a következő tevékenységi formákban szervezzük meg életünket: Játék Mozgás Vers- mese Ének, zene, énekes játékok Rajzolás, mintázás, kézi munka A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek Óvodai nevelésünkben érvényesülhetnek a különböző – köztük az innovatív – pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket az O.N.A.P.

csak

a

érdekének

gyermek

Anyanyelvi nevelésben fontos számunkra: -

a személyes példa, modellértékű beszéd

-

a beszélgetés, odafigyelés, meghallgatás

-

a kommunikációs helyzetek megteremtése 2013

védelmében

tartalmaz.

-

beszélő környezet kialakítása

-

a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása

-

a

Logopédiai

Szakszolgálattal

a

folyamatos

hagyományosan

jó

kapcsolat

megteremtése, ápolása -

a játék, a mozgás, kiemelt tevékenységforma mindennapjainkban

-

a játék, a játékosság hangsúlyozása a tanulás folyamatában

-

igényesség

-

a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő (5-35 perces) csoportos foglalkozások szervezése

Célunk: -

Olyan „beszélő környezet” megteremtése, ahol a kisgyermek bátran beszél, könnyen eligazodik, kérdez. Ahol figyelünk a megnyilvánulásaira, véleményére és ezt a nevelésünk szolgálatába tudjuk állítani.

-

Az anyanyelv segítségével a gyermekek szocializációs fejlődésüknek függvényében legyenek alkalmasak a tágabb- szűkebb környezetükben való érintkezésre, önkifejezésre. Célunk, a kíváncsiság jelenlétének és átélésének biztosításával a felfedezés örömének megismertetése az érdeklődés felkeltése.

Feladataink: -

Óvodánk felvállalja, hogy a szakértővel való együttműködés keretében 2-3 beszédhibás (nem értelmi fogyatékos) napi logopédiai kezelésre szoruló gyermekeket vesz fel csoportonként (a Logopédiai Szakszolgálat véleménye alapján).

-

A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésénél a nevelés összehangolása érdekében szoros kapcsolat kialakítása a családdal, a Logopédiai Szakszolgálattal.

-

Óvodásaink beszédkedvét felkeltjük és annak fenntartására törekszünk.

-

Biztosítjuk azt a szociális közeget, ahol a gyermek szívesen kérdez, van véleménye és ki tudja fejezni magát.

-

Példaadó, modell értékű óvónői beszédünkkel megismertetjük velük nyelvünk szépségeit, árnyalatait.

-

Olyan beszédhelyzeteket teremtünk, ahol a gyermek beszélőkedve fokozódik és megvalósulhat a beszédfejlesztés.

-

A beszéd automatizmusainak, a beszédmozgásnak és a beszédértésnek a finomítására, korrigálására törekszünk. 2013

-

Megismertetjük a gyermekekkel az anyanyelv szépségét, sokszínűségét, a helyes nyelvhasználatot, mondatalkotást.

-

Anyanyelvi játékokat kezdeményezünk spontán vagy tervezett céllal.

-

Életkoruknak megfelelő irodalmi élményekkel felkeltjük az irodalom iránti érdeklődésünket.

-

Migráns gyermekeink nevelésével foglalkozás esetén ismerkedünk, lehetőséget nyújtunk anyanyelvük bemutatására.

-

Odafigyelő- meghallgató magatartásunkkal ösztönözzük beszédkedvüket, elkerülve a javítgatást.

-

Minta- és szabályközvetítés segítségével lehetőséget teremtünk a gyermek szókincsének gazdagítására, kommunikációs ismereteinek gyakorlására.

-

Gondot fordítunk a beszédhibák felismerésére, és minden ilyen esetben a logopédushoz irányítjuk a gyermeket.

-

Személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük gyermekeink személyiségének kibontakoztatását.

-

A nevelési környezetünkben az anyanyelv, a mozgás és a játék központba történő állításával a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű és a tehetséges gyermekek személyre szabott fejlesztésben részesülnek.

Udvariassági szabályok, szokás-szabályrendszer kialakításával kapcsolatos feladataink: A gyermekeknek megtanítjuk a helyes viselkedés és együttélés szabályait, melyeket természetes élethelyzetekben gyakorolhatnak. Ezeknek a szokásoknak, szabályoknak betartása segíti az erkölcsös viselkedés megalapozását, alakulását, lehetővé teszi az emberi kapcsolatok létrejöttét és harmonikus működését. A köszönés módjára vonatkozó illemszabályok: -

A gyerekek köszönjenek óvodába érkezéskor és hazaindulás előtt a csoportban dolgozó felnőtteknek és társaiknak.

-

Gyakorolják a köszönést különböző helyeken (pl. séta alkalmával ismerősöknek).

Érintkezési szabályok: -

Érkezéskor és távozáskor a személyes jellegű köszönést várjuk el egymástól.

-

Gyermekekre, felnőttekre egyaránt vonatkozik, hogy mindig annak illik köszönnie, aki megérkezik. 2013

-

Szólítsák egymást keresztnevükön.

Öltözködési szabályok: -

Személyes tárgyaikat a jelükkel ellátott szekrénybe helyezzék el, melynek rendjére ügyeljenek.

-

Ruhadarabjaikat óvják, és tartsák számon.

-

Az időjárástól függően változtassanak öltözködésükön.

-

Az öltözködés, illetve vetkőzés sorrendjét tartsák be.

-

Legyenek készek a segítségnyújtásra.

Tisztálkodási szabályok: -

A tisztálkodás váljék igényükké, saját higiéniájukat tartsák fontosnak.

-

A tisztálkodás sorrendiségét tartsák be , minden eszközt a funkciójának megfelelően használják. 

lényeges a folyékony szappan használata a mindenkori kézmosásnál,



rendszeres fogmosás,



papír zsebkendő, fésű, wc papír, körömkefe szükség szerinti használata,



a tisztálkodó szerekből a szükséges mennyiséget használják,



ne hagyják nyitva a vízcsapot, használat után a wc-t mindig húzzák le,



legyen igényük a tisztaság, a rend.

Étkezés szabályai: -

Az étkezést nyugodt hangulat, csendes beszélgetés jellemezze.

-

Terítés során az edényeket biztonságos fogással szállítsák, az evőeszközöket rendeltetésszerűen használják.

-

Ügyeljenek az asztal, illetve környezetük rendjére, tisztaságára.

-

Helyesen fogják és használják az evőeszközöket.

-

Étkezés után használjanak szalvétát.

-

Folyamatos napirend miatt az étkezés utáni feladatokat (térítő leszedése, összehajtása, morzsa felsöprése) közösen a dajkával végzik a segíteni kívánó gyerekek.

Csoportszobai szabályok: Vigyázzanak a csoportszoba berendezési tárgyaira, játékeszközeire, melyeket sokoldalúan, kreatív módon, a rongálást megelőzve rendszeresen használjanak. Ismerjék ezek helyét a 2013

csoportszobában, vegyék elő az eszközöket, játékokat, és tegyék is vissza őket a helyükre, ha már nincs szükségük rá. Ne vegyék el a játékokat, kérjék el azokat egymástól. Az épületen belüli egyéb helyiségek szabályai: Érezzék az óvodát sajátjuknak, óvják, segítsék elő szépségét, tisztaságát. Ismerjék meg az óvoda minden helyiségét, biztonságosan,- de mindig a felnőtt tudtával,- közlekedjenek az épületben. Egymás csoportszobái nyitottak a gyerekek számára, de mindenkor az adott csoportszoba szabályaihoz kell alkalmazkodniuk. A tornaterembe benti cipővel, vagy cipő nélkül szabad belépni, ahol mindig felnőtt kíséretében tartózkodhatnak. Udvari szabályaik: A kint tartózkodás ideje alatt érződjék a természet tisztelete, óvása, a növények és állatok (környezetünk élővilága) védelme, az udvar rendjének megtartása. Vigyázzanak saját és társaik épségére, ne zavarják egymás tevékenységét. A mindenkori tevékenységeknek legmegfelelőbb udvarrészben tartózkodhatnak a gyerekek, az alábbi feltételek szerint: -

egyénileg: a felnőttnél a „kézből- kézbe” való átadás felelősségét betartásával.,

-

csoportban: az óvónők közös megegyezése alapján, az udvarrészben kialakított szabályok betartásával,

Minden csoportnak meg van a saját udvarrésze, ahol a felügyeletet biztosítjuk. Mindenkor be kell tartani, hogy szülő, illetve óvónő nélkül, csak a bejárati ajtóig mehetnek el a gyerekek. A gyerekek testi épségét veszélyeztető játék, illetve felnőtt munkaeszköz nem tartható az udvaron. Utcai szabályaink: Vegyék észre a közvetlen, s a távolabbi környezet szépségeit, óvják annak értékeit. Az utcán a gyerekek párosával, egymás kezét fogva és egymást követve, megfelelő tempóban a gyalogos járdán közlekedhetnek. Közös kirándulások alkalmával a 20-nál kevesebb gyermek esetében 2 felnőtt, 20-nál magasabb gyermeklétszám fölött 3 felnőtt kíséri a csoportot. A sort csak engedéllyel vagy kifejezetten utasításra hagyhatják el, a gyermekek, elvárjuk a fegyelmezett, kulturált viselkedést. A játszótéren vagy más egyéb szabadtéri játszóhelyen az ott meghatározott szabályok a mérvadók. Ezeket minden esetben előbb fel kell mérni. Gyermek- gyermek szabályok (közösségi szabályok): 2013

Az együttműködés szabályai: Az egymáshoz való alkalmazkodás váljon természetessé a gyermekek körében. Legyenek egymásra tekintettel, váljanak érdeklődőkké egymás iránt, szükség esetén segítsenek egymásnak. Másokkal együttműködve is tudják végigvinni elképzeléseiket. Szívesen hallgassák meg egymást, ne vágjanak egymás szavába. Helytelen viselkedés esetén figyelmeztessék társukat. Vigyázzanak egymás munkáira, a számunkra kevésbé szimpatikus gyermekkel is kommunikáljanak. A fiúk legyenek előzékenyek a lányokkal szemben, vegyék át tőlük a nehéz fizikai munkát. A lányok pedig gyakorolják a hagyományos női szerepet, a gondoskodást. Beszoktatás alkalmával a „régi” gyerekek segítsék, támogassák az új gyereket. Csendes pihenő ideje alatt a nem alvó gyermek nem zavarhatja a társai pihenését, alvását (csendben tevékenykedhet- miután ő is pihent már). Pihenés után segítsenek egymásnak az ágyazásban. Egyedi megbízatások: A megbízatásokat a gyermek életkorának megfelelő és személyiségének figyelembevételével adjuk a gyermek részére (a megbízatások elvégzését figyelemmel kell kísérni). Minden olyan feladatot, amely a gyermekek tevékenységével kapcsolatba hozható,- fizikai erejét és testi épségét nem haladja meg, illetve nem veszélyezteti-, elvégezhet a gyermek. Munkajellegű megbízatások: (folyamatosan végzik a gyermekek) A gyermekekre akkor bízhatunk munkát, ha már az alapvető ismereteket elsajátította, annak elvégzéséhez. Ki kell alakítani bennük a munka céljának tudatát, hogy a munkavégzés közben érezzen felelősséget a véghezvitelhez.: (pl.: babaszoba, könyvespolc rendben tartása, söprés, edény kivitel, stb.) Fontos, hogy ráérezzenek a gyermekek az örömmel végzett munka jótékony hatására, a jól végzett munka által megismerjék a siker és megelégedettség érzését. Illemszabályok az udvaron: Az udvaron ügyeljenek saját, és társaik testi épségére. Segítenek a kisebbeknek, pl. feljutni a mászókára. Arra törekszünk, hogy az udvaron lévő játékokat az alábbiak szerint használják: Homokozó: -

A homokozó játékokat kérjék el egymástól, és kérésre adják át.

-

Vigyázzanak egymás építményeire. 2013

-

A homokot ne szórják egymás szemébe, ruhájára.

-

A homokot ne szórják szét az udvaron.

Kövezett udvarrész: -

A kövezett részen közlekedhetnek a biciklikkel, felnőtt felügyelete mellett.

-

Tartsák be a menetirányt.

-

A játék befejeztével vigyék be a kerékpárokat a tárolóba.

Csúszda: -

Csúszdánál álljanak sorba, ne tolakodjanak, lökdösődjenek. Csak ülve csússzanak, és csak akkor induljon a következő, ha az előtte levő már leért.

-

Udvari játékpakolásnál figyeljünk arra, hogy ne maradjon kint semmilyen játék, mert könnyen tönkre megy, vagy elveszik.

-

A libikókán kapaszkodjanak, vigyázzanak, hogy a lábuk ne kerüljön a hinta alá.

-

A fából készített mászókákon biztonságosan kapaszkodjanak.

-

Labdajátékokat az erre a célra kijelölt területen használják.

-

Minden csoport udvarrészén van az udvari játékoknak egy megfelelő tárolóhely. Az óvodai dolgozó feladata, hogy ezekben a tárolókban minden alkalommal a nap végére a játékok el legyenek helyezve.

-

A rugós hintáknál ne menjenek közel a hintázó gyermekhez.

A jó megjelenés illemszabályai: Váljék igényükké nagycsoportos korukra a jó megjelenés: tiszta, rendezett ruházat, bekötött cipő, ápolt, tiszta, haj, tiszta kéz, arc, orr. Óvodán kívüli viselkedés, öltözködés, kulturális és más intézményekben sétán, utazás, közös kirándulás alkalmával ruházatuk legyen praktikus, réteges, időjárásnak megfelelő.

2013

4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FELADATAI Az óvodánk a nevelőtestület konszenzusa alapján továbbra is előnybe részesíti a homogén, életkorilag azonos korú gyermekek csoportba szervezését. Ha ez nem teljes mértékben megoldható, akkor az életkorilag közel álló részben osztott kis- középső, középsőnagycsoportos gyermekek összevonására törekszünk. Az Alapító Okiratunkban foglaltak szerint felvállaljuk, hogy csoportonként 2-3 beszédhibás (nem értelmi fogyatékos), szakértői véleménnyel rendelkező gyermeket felveszünk, fejlesztésük integrálva hatékonyabbá tehető. Óvodánkban folyó nevelőmunka megszervezése a teljes alkalmazotti közösség feladata, felelőssége. A közösség kommunikációja, bánásmódja, viselkedése modell értékű a gyermekek számára. Fontos számunkra, hogy a családokkal, sokkal szorosabb legyen az együttműködés, a szülőknek legyen lehetőségük betekinteni az óvodai életbe. Az Országos Alapprogram szerint is a gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a rugalmas napirend és heti rend biztosítja a feltételeket. „Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.”

Napirend Törekszünk arra, hogy napirendünk rugalmas, alakítható és változtatható legyen, azért, hogy alkalmazkodjék a gyermekek különböző tevékenységéhez és egyéni szükségleteihez. Szem előtt tarjuk a folyamatosságot és a rugalmasságot annak érdekében, hogy az óvodásaink kiegyensúlyozottan

érzelmi

biztonságban

nevelődjenek.

Napirendünket a játék, mint a gyermekek életkorából adódó fő tevékenység határozza meg, így napirendünket, úgy szervezzük, hogy a szabad játék kapja a legtöbb időt. Nevelésük, fejlesztésük a játékban, játékon keresztül valósul meg. Napirendünk rugalmas, alakítható, változtatható az események tükrében, differenciált tevékenységek valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósítjuk meg. Fontos, hogy a tevékenységek között helyes arányokat alakítson ki a pedagógus. Ha az időjárás engedi, az óvodásaink a lehető legtöbb időt töltsék a szabad levegőn.

2013

Javasolt Napirend

Időtartam

Napirend Folyamatos játéktevékenység, integrált tanulás, Folyamatos reggeli

6- 12

(Kötött és kötetlen) élményszerző tevékenységek, Önkiszolgálás, egészségügyi szokások gyakorlása Rendszeres egészségfejlesztő testmozgás – Levegőzés Séta Önkiszolgálás, naposi munka

12- 13

Ebéd Egészségügyi szokások gyakorlása Fogmosás Pihenés előkészítése, mesélés Pihenés

13- 15

Egészségügyi szokások gyakorlása Önkiszolgálás, naposi munka Uzsonna Folyamatos játéktevékenység

15- 18

Élményszerző, szervezett - spontán lehetőségek kihasználása

Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztését délelőtti és a délutáni időben biztosítjuk.

2013

Heti rend A heti rend kialakításában „projekt” jellegű tervezés tükröződjék, melyet a csoportban dolgozó óvodapedagógusok alakítanak ki. A nevelői kompetencia és a gyermeki „kíváncsiság” legyen irányadója annak, hogy egy-egy fejlesztési tevékenység a hét folyamán milyen „időkeretet” és „számkeretet” ölel fel. A heti rend tervezésénél és kivitelezésénél meghatározó legyen számunkra a korcsoportra jellemző életkori sajátosságok, pszichikai illetve fizikai terhelhetőség figyelembe vétele. Fejlesztésünk a játékban, játékon keresztül valósul meg, szem előtt tartjuk, a gyermek egyéni- és érési folyamatait, valamint a differenciálás lehetőségeit.

Szervezeti formái: -

kötetlen, kezdeményezett: tudatosan tervezett tevékenység a gyermek önkéntes, aktív részvételével

-

kötötten szervezett tevékenység a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő (5-35 perces) csoportos foglalkozások szervezése

-

spontán lehetőség: az adódó szituációban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználása

A tanulás (ismeretszerzés) lehetséges formái az óvodában: 

az utánzásos, minta és modellkövető magatartás- és viselkedésminták (szokások alakítása)



a spontán játékos tapasztalatszerzés



a cselekvéses tanulás



a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés



az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés



a gyakorlati problémamegoldás.



A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek szakember által tervezett fejlesztésének tudatos segítése.

2013

Javasolt heti rend

Életkor

3- 4 éves

Napi tevékenység

Mese - vers Mozgás

Kötetlen vagy szervezett tevékenységek hétfőtől – péntekig Rajzolás, festés, mintázás kézi munka Ének, zene énekes játék, tánc Külsővilág tevékeny megismerése, matematikai tapasztalatszerzés Rajzolás, festés, mintázás kézi munka

4-5-6 éves

Mese - vers

Ének, zene énekes játék, tánc

Mozgás

Külső világ tevékeny megismerése, matematikai tapasztalatszerzés Rajzolás, festés, mintázás kézi munka

6 - 7 éves

Mese- vers

Ének, zene énekes játék, tánc

Mozgás

Külső világ tevékeny megismerése, matematikai tapasztalatszerzés

2013

A fejlesztés tervezésének módja: Az óvodások fejlesztésénél az úgynevezett „projekt” jellegű tervezést alkalmazunk. Az életkori sajátosságok figyelembe vételével, sokoldalúan megközelített projekttervet készítünk, melynek alapja a Pedagógiai Programban kitűzött hosszú távú cél és feladatrendszer. A tervezésnél figyelembe vesszük az évszakok, szűkebb- és tágabb természeti, társadalmi és környezeti adottságaink megismertetését (ünnepek, néphagyományok, jeles napok, óvodánk hagyományai), építve a gyermekek spontán érdeklődésére és kreativitására, ötleteire. Valamennyi gyermek fejlesztésének tervezésénél alkalmazzuk a differenciálást. Óvodásaink fejlettségi állapotát évente minimum két alaklommal – a törvényi előírásoknak megfelelően – a fejlődési naplóban rögzítjük.

5. A FEJLESZTÉS ELLENŐRZÉSÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

Alapelvek Az ellenőrzés legyen tényszerű és objektív – az egyértelmű, határozott és világos kívánságok szükségességét kell hangsúlyoznunk. Folyamatos legyen, azaz a szervezet működését kísérje végig. Az értékelés szoros kapcsolatban van az ellenőrzéssel, szembesítést jelent, a végzett munka során adódó eredmények számbavétele.. Mindig tényekre épüljön, alapja az ellenőrzés során szerzett tapasztalat legyen. Legyen nevelő hatású, mutassa meg a továbbfejlesztés lehetőségét és módját is. Elengedhetetlen feltétele a demokratizmusa, azaz, meg kell teremteni hozzá a nyilvánosságot és a nyitottságot.

2013

Szabályozás Az intézményben az ellenőrzés az éves szintre lebontott ellenőrzési terv szerint történik. Az ellenőrzést a megbízottak végzik az ellenőrzési tervben meghatározott feladatmegosztással. Az ellenőrzés megtörténte után, az ellenőrzést végző személy az „igazolás” rubrikában kézjegyével igazolja. A vezetőség tagjai az ellenőrzés lebonyolítását kézjegyével igazolja. A vezetőség tagjai az ellenőrzés lebonyolítását követően írásban beszámolnak tapasztalataikról az intézményvezetőnek. A szükséges intézkedéseket, a beszámolókat követően az intézményvezető teszi meg. A pedagógiai munka területén a „csoport látogatások” lebonyolításáról külön feljegyzés készül. Ellenőrzésre jogosultak: óvodavezető, óvodavezető helyettes, munkaközösség vezetők Belső ellenőrzési terv Az

ellenőrzés IX.

X.

XI.

XII. I.

II.

III. IV.

V.

VI. VII.

területei Pedagógiai, tanügyi-igazgatási Csoportnaplók

X

X

X

ellenőrzése Mulasztási naplók

X

X

ellenőrzése Statisztika

X

Ünnepek,

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hagyományok Tematikus (nevelési

X

X

X

területek) Kirándulás

X

Szülői értekezlet

X

Kapcsolattartás

X

X X X

X X

Munkáltatói feladatok

2013

X

VIII.

Új

dolgozók

X

X

X

X

segítése Átruházott

X

jogkörök Munkaidő

X

X

X

X

X

X

X

X

Technikai dolgozók X

X

X

X

X

X

X

X

betartása munkavégzése Gazdálkodás, informatikai adatszolgáltatás Takarékos

X

X

X

X

X

gazdálkodás Beszerzések

X

X

Eszköznyilvántartás X

X

Az

ellenőrzés IX.

X.

XI.

XII.

X

X

X

I.

II.

III. IV.

X

V.

VI.

VII.

VIII.

területei Leltár

X

X

X

X

Karbantartás

X

Biztonságtechnikai X

X

X

X

X

X

X

X

előírások Helyettesítés,

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

túlóra Szabadságolás Térítési

X díj X

X

X

elszámolása Házipénztár

X

X

kezelése Bizonylatolás

X

X X

Pedagógus

X

X X

X

továbbképzés

2013

X

X

elszámolás Étkeztetés

X

Bélyegzőkezelés

X

X

X

X

Egyéb Munkavédelmi előírások

X

X

X

X

X

X

X

X

X

betartása, Baleset megelőzés

és

játékszerek ellenőrzése Munkavédelmi

X

X

oktatás Munkavédelmi

X

X

eszközök használata A

konyha X

X

X

X

X

X

X

X

higiéniája (HACCP) Az éves ellenőrzés értékelés folyamata Tanév elején az éves munkatervben meghatározott ellenőrzési terv ismertetése. Az ellenőrzöttek számára világosan tükrözi az ellenőrzés idejét, módját és a tartalmát. Látogatás megszervezése, vezetői feljegyzések készítése. Adatok elemzése, értékelése, dolgozóval való ismertetése. Megfelelés esetén nincs további teendő, hiányok feltárásánál korrekciók megbeszélése, újabb látogatási időpont kitűzése.

6.

A

PEDAGÓGUS

MUNKAKÖRBEN

FOGLALKOZTATOTTAK,

A

VEZETŐI

FELADATOKAT ELLÁTÓK ÉS A NEVELŐ-FEJLESZTŐ MUNKÁT SEGÍTŐK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE

2013

Az óvodánk teljesítményértékelésének célja: -

fejlessze a pedagógiai munka minőségét,

-

segítse az óvónő párok minél eredményesebb együttműködését,

-

tegye lehetővé az intézményi feladatok optimálisabb elosztását,

-

teljesítményértékelés legyen objektív,

-

javuljon testületünkben az önértékelésre való igény és képesség,

-

program célok megvalósulását fejlessze, segítse,

-

döntés előkészítésben nyújtson segítséget,

-

fejlessze a szervezeti kultúrát azon keresztül, hogy sor kerül a problémák azonosítására és ennek megoldásaira,

-

méltányolja és ismerje el a fejlődést, teljesítményt,

-

segítse a gyengeségek és erősségek feltárását, határozza meg a fejlődés irányát és fejlesztendő területeket,

-

legyen tényeken alapuló teljesítményértékelés, mely összhangban van óvodánk cél- és feladat rendszerével.

-

Teljesítményértékelés eredménye alapján készüljön az óvoda dolgozóiról minősítés, mely alapjául szolgál a munkáltatói döntéseknek (K.t. 40. §).

Nyitnikék Óvoda teljesítményértékelésével kapcsolatos alapelvek: Fejlesztő szándék elve: 

Célja, hogy az egyéni és intézményi szintű munka javuljon.



Az értékelés ne a hibákat keresse, hanem elsősorban a fejlődés irányát határozza meg.



A fejlesztendő terület feltárása legyen jellemző, segítse elő a teljesítmény javítását.



Erősítse meg az elért jó eredményeket, értékeket.



Különböző szintű teljesítmények reális feltárása váljék kimutathatóvá.



Értékelésben résztvevők körét jellemezze a pozitív hozzáállás, segítség, dicséret.



Vegye figyelembe az egyéni képességeket és személyiséget.



Segítse az alkalmazottak és óvodavezető közötti információcserét.

Pedagógiai megalapozottság elve: 

Teljesítményértékelési rendszerünket úgy fogalmaztuk meg, hogy a Helyi Nevelési Programunk, pedagógiai és pszichológiai szempontjából és mindenki által elfogadható, korszerű legyen.

2013



Olyan mérőeszközöket és módszereket alkalmazunk, melyek konkrétak, értékelhetőek a mi óvodánkban is kivitelezhetők a gyakorlatban már bevált (kvalifikált).

Konszenzus elve: 

Teljesítményértékelés rendszerünket az intézmény dolgozói elfogadhatónak tartja, hiszen az általunk megfogalmazott kritériumokra épül.



Minden dolgozónk segíti a rendszer működését, mert céljaink megvalósulását és a minőségi fejlődést szolgálja.



Értékelő, fejlesztő funkciót lát el.

Sokoldalúság elve: 

Teljesítményértékelési rendszer megfelel a törvényi elvárásoknak és munkánk sokszínűségének, de igen konkrétan választottuk ki az értékelendő területeket.



Mindenki számára érthetővé vált, hogy milyen kritériumok alapján értékeljük a dolgozók teljesítményét.



Vegye figyelembe mind a nevelőmunkával, mind pedig az óvoda működésével kapcsolatos átlagos, átlagon aluli vagy kiemelkedő tevékenységeket.



Nyíljon lehetőség arra, hogy minél szélesebb réteget vonjon be az értékelésbe, mely szintén fontos lehet a teljesítmény tartalmi és minőségi fejlesztésében (szülői elégedettség, gyerekek neveltségi szintje, stb.).

Mérhetőség elve: 

Az értékelés szempontrendszere csak mérhető kategóriákat és szempontokat tartalmaz.



Fontos, hogy minden szempont tevékenységben látható, és maga a tevékenység az, ami értékelhető.



Csak

olyan

területeket

vizsgáljunk,

amelyekről

megfelelő

adatok

állnak

rendelkezésünkre. Méltányosság elve: 

Lehetőséget ad az értékeltnek, hogy kifejthesse véleményét a róla gyűjtött adatokról.



Az adatok hozzáférhetőek legyenek az érintettek számára.

Célorientáltság elve:

2013



Teljesítményértékelési rendszerünk segíti óvodánk szakmai és minőségi céljainak megvalósulását

Kivitelezhetőség elve: 

A teljesítményi, értékelési rendszer működtetésére az óvodában korlátozott erőforrás (ember, idő) áll rendelkezésünkre, fontos, hogy zökkenőmentesen, külső erőforrások igénybevétele nélkül tudjuk azt működtetni. Munkánkat segíti a Tájoló pedagógus értékelő OKKER- szoftver használatának bevezetése is.

A teljesítményértékelés alapja és összetevői Teljesítményértékelési rendszerünket három egymást kiegészítő szintre építjük: 1. szint: A pedagógussal szembeni alapvető elvárások: -

munkaköri feladatok elvégzése (munkaköri leírás),

-

adminisztrációs munka teljesítése,

-

részvétel a nevelőtestületi tevékenységben (team munka).

2. szint: Speciális igények kielégítése: -

többletmunka vállalása az óvodán belül- és kívül,

-

kreativitás, információ.

3. szint: Értéktöbblet létrehozása: -

kiemelkedő teljesítmény,

-

folyamatos rendelkezésre állás,

-

új, korszerű módszerek, technikák alkalmazása,

-

publikációk, előadások vállalása.

A nevelő/fejlesztő munkát segítők feladatai: 1. Szint: Alapvető elvárások: 

munkaköri feladatok elvégzése (munkaköri leírás)



HACCP előírásainak teljesítése



Részvétel az alkalmazotti közösség tevékenységében

2. Szint: Speciális elvárások: 

Többletmunka vállalása (megbízatások, hiányzók helyettesítése)

2013



Részvétel képzéseken, önképzés

3. Szint: Értéktöbblet létrehozása 

Kiemelkedő teljesítmény az óvoda minőségelvű működése érdekében

A teljesítmény méltányolása, mely az intézményvezetés színvonalának emelésére irányul: 

elősegíti az intézményi feladatok egyenletesebb elosztását



elősegíti az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzések összehangolását



adatokat szolgáltat a helyi nevelési programunk aktualizálásához



javulhat a teljes alkalmazotti kör és az óvodavezetés közötti kommunikáció



adatokat, információkat szolgáltat a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez



adatokat, információkat szolgáltat a bérezéssel, a kiemelt munkavégzésért megállapítható kereset kiegészítés összegével, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez

Óvodapedagógus munkakört ellátók teljesítményértékelése Mérőeszközeinket, az esedékes méréseket megelőzően a minőségfejlesztési TEAM áttekinti, és az igényeknek, valamint az intézmény működésében bekövetkezett változásoknak megfelelően korrigálja. Az esetleges korrekció minden esetben csak a nevelőtestület jóváhagyásával alkalmazható. A teljesítményértékelés szempontjai- a pedagógusokat érintő szempontok súlya, aránya Fő szempont Személyes tulajdonságok Munkafegyelem

% 10

A nevelés/fejlesztés minősége Tanítási időkereten túl végzett tevékenységek. Az intézmény működését segítő tevékenységek

70 20

Nevelőtestületünk a teljesítményértékelés folyamatában legnagyobb hangsúlyt a nevelésfejlesztés minőségére helyezi. Ezeket a százalékarányokat a bérkiegészítés, juttatás elosztásánál érvényesítjük. Az értékelésben résztvevők: - Az intézményünkben vezetői feladatokat ellátók: - Óvodavezető - Óvodavezető helyettes 2013

- Szakmai munkaközösség vezető - Minőségfejlesztési TEAM- vezető - Óvodapedagógusok - Nevelő/fejlesztő munkát segítők (óvodatitkár, dajkák, takarítók, kertész) A teljesítményértékelési rendszer folyamatszabályozása Teljesítményértékelésünkben az általunk eddig is használt, már bevált eszközöket, módszereket bővítettük komplett rendszerré. Az értékelés a nevelési év során folyamatos. Minden dolgozó személyre szóló, és évente épít az eddig nyújtott teljesítményre. A ciklus során évente: - A teljesítményértékelés tartalmi elemeinek áttekintése - szükség szerint - a nevelési évre meghatározott szempontok beépítése. - A tárgyévben – amennyiben ezt kiemelt feladatok vagy egyéb körülmények indokolják- az értékelésre kerülő munkatársak kijelölése. - Az éves munkatervben meghatározott alkalmakon az óvodavezető, a munkaközösség vezetők, valamint a nevelőtestület felhatalmazott és érdeklődő tagjai csoportlátogatáson vesznek részt. Az értékelési, és a gyakorlati munka alkalmával szokásos kritériumrendszer alapján értékelnek. A csoportlátogatásokat (csak a látogató és az értékelt részvételével) a lehető legrövidebb időn belül megbeszélő értékelés követi. - Nevelési év közben a vezetés által megbízott személy/személyek folyamatosan ellenőrzik a munkafegyelmet, szakmai munkát. Mérési terv szerint a teljesítményértékelést szolgáló eszközök kitöltése és összegyűjtése:  Adatkezelő rendszerbe történő bevitel  Radar- diagram, vagy egyéb megjelenítés  Az adatok értékelése  Az eredmények vezetői szinten történő megvitatása  Egyéni erősségek és fejlesztést igénylő területek meghatározása  Intézményszintű erősségek és fejlesztést igénylő területek meghatározása  Fejlesztési irányok, feladatok meghatározása A mérési eredmények egyéni visszacsatolása:

2013

A teljesítményértékelés egyéni összesítésének átadása az érintett pedagógusok részére: A ciklus legvégén (legkésőbb az óvoda nyári zárását megelőzően) az értékelés szereplőinek részvételével egy értékelő beszélgetésre kerül sor, melynek során elemzésre kerülnek az összegyűjtött adatok tanulságai, megfogalmazódnak az erősségek és fejlesztést igénylő területek, illetve a pedagógus esetleges vállalásai. Ennek dokumentuma az értékelés szereplői által aláírt Értékelési összesítő és a minősítő lap. A Teljesítményértékelési napló (értékelési dokumentációk) tartalmi aktualizálása Nevelőtestületi értekezleten 

Intézményi összesítés ismertetése



Intézményi szintű fejlesztési javaslatok ismertetése



Nevelőtestületi határozat a fejlesztésre kijelölt célokról és feladatokról



A rendszer működési tapasztalatainak megvitatása, korrekciós javaslatok beépítése

Az egyéni és intézményi célok/feladatok megvalósítása 

Következő évi Munkaterv



Egyéni fejlesztési terv (egyéni és minősítő lap alapján)



Vezető ellenőrző/értékelő tevékenysége

A teljesítményértékelési rendszer működésének tapasztalatai, a szükséges korrekciók beépítése (4 évente, illetve a nevelőtestület többségi kérése alapján).

7. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI ADOTTSÁGAINK Az óvodánkban a gyermekek ellátásáról 31 (fő) alkalmazott gondoskodik. Az óvoda dolgozói 20 fő felsőfokú végzettségű óvodapedagógus, 3 pedagógiai asszisztens. A nevelői munkánkat 8 fő gyermek szerető, dadus néni segíti, munkájukat 2 fő takarító személyzet egészíti ki. A pedagógiai programunk sikeres megvalósulását segíti az óvodatitkár és a kertész munkája is. Külső segítő szakemberek: logopédus, gyógytestnevelő, gyermekorvos és védőnő. gyógypedagógus. Az óvoda helyiségeinek funkciói, számuk és felszereltségük:

2013

-

Csoport szobák száma: 8

-

Tornaterem száma: 1

-

Orvosi szoba: 1

-

Nevelői szoba és könyvtár: 1

-

Felnőtt öltözők száma: 5

-

fejlesztőszobák száma 3

-

óvodavezető helyettesi szoba

-

Iroda helyiségek száma: 2

-

Játék és egyéb tároló helyiségek száma: 4

-

Tálaló konyha és a hozzátartozó helyiségek száma 4

-

A HACCP közétkeztetési minőségbiztosítási rendszernek megfelelő minimum berendezéssel és működési feltételekkel rendelkezik

-

Udvar száma: 1, amely 3 területre oszlik

Az óvoda foglalkoztatói és egyéb helyiségei a fentiekben jelzettek szerint, megfelelő mennyiségű eszköz felszereltséggel rendelkeznek. Programunk módosítása külön költséget nem ró a fenntartóra. A helyi pedagógiai programhoz szükséges pénzeszközöket- az oktatásügy anyagi helyzetét ismerve- a külső finanszírozási lehetőségekkel igyekszünk kiegészíteni törvényes keretek között, így különösen: • Alapítvány működtetése • Pályázatokon való részvétel • Patronáló személyek- cégek felkutatása, megnyerése céljainkhoz

8. AZ ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE Család- óvoda kapcsolata: Az óvoda szoros, együttműködő kapcsolatra törekszik a szülőkkel, szem előtt tartva, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Az óvodapedagógusok figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásait. Az együttműködés során érvényesítik az

2013

intervenciós gyakorlatot, azaz az együttműködés, segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Feladatunknak érezzük körültekintően megszervezni, illetve biztosítani az együttműködés formáit, így különösen: -

Az információáramlás különböző lehetőségeit, a szemléletformálást, munkánk megismertetését, tájékoztatást a gyermek egyéni fejlődéséről.

-

Biztosítjuk a szülőknek az óvoda céljainak megismerését és a megvalósításban való aktív részvételüket is.

-

Már az óvodába lépés előtt törekszünk a pozitív személyes kapcsolat kialakítására, építésére.

Kapcsolattartásunk formái, módjai: Intézményünk minden óvodapedagógusa szem előtt tartja, hogy a szülők rendszeres tájékoztatásban részesüljenek gyermekük óvodai életéről és igyekeznek a legoptimálisabb módját megtalálni a kapcsolattartás formáinak. Ha lemaradást észlelünk a gyermek fejlődésében, mi kezdeményezzük a probléma megbeszélését. Célja: a bizalom kiépítése, majd a rendszeres információcsere, a családok érdeklődésének megismerése. Napi kapcsolattartás: a folyamatos tájékozódás és tájékoztatás érdekében, úgy hogy a csoportokban folyó nevelőmunkát ne zavarja. Családlátogatás (családi beszélgetés): -

Minden esetben az óvodapedagógusok módszertani szabadsága és a szülők igénye, beleegyezése határozza meg.

-

A gyermek lakóhelyének, a szülők nevelési módszereinek megismerését szolgáló forma, mely segítheti a közös cél elérését.

2013

-

Szükség

szerint

a

felmerülő

problémák

megoldása

érdekében.

Szülői értekezletek: -

Az egész gyermekcsoportot érintő pedagógiai megbeszélések színtere.

-

A gyermekeket, a csoportot, az óvodát és a szülőket érintő témák megbeszélése, az eredményes nevelés érdekében pedagógiai témájú beszélgetés, előadás szervezése (szemléletformálás, szülői vélemények, javaslatok meghallgatása).

Fogadó óra (családi beszélgetés): -

A gyermekek fejlődéséről tájékoztatás vélemény csere, kölcsönös informálódás és pedagógiai segítségnyújtás.

-

előzetes időpont egyeztetés alapján. az egyéni beszélgetés keretén belül tájékoztatás a gyermek fejlettségéről

Nyílt napok, játszódélutánok: -

A leendő kiscsoportosok szüleinek évente egy alkalommal nyílt hetet szervezünk. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülő megismerje a pedagógiai eljárásokat, módszereket, illetve megfigyelhesse gyermekét a közösségen belül.

-

Igény szerint lehetőséget biztosítunk az érdeklődőknek a csoport életébe való bekapcsolódásra, közös játékra, élményszerzésre a nap bármely időszakában.

Ünnepek, közös programok, kirándulások: Cél: -

A közösségi érzés mélyítése, az óvodához való kötődés erősítése.

-

Az óvoda és a család kapcsolatának mélyítésére, egymás szokásainak további megismerésére, a nevelési elvek közelítése.

Alapítványi megbeszélések: Célja: Az intézményi finanszírozás kibővítését szolgálja. -

Az alapítvány működésének, felhasználásának, aktuális teendőinek egyeztetése.

Családokkal egyeztetve az alábbi programokat biztosítjuk: -

Szülői igény szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a gyermekek hitoktatáson vegyenek részt. 2013

-

Bevonjuk a szülőket az óvoda életébe (dekorációkészítés, játékkészítés-javítás, ünnepeken aktív részvétel énekkel, műsorral, foglalkozások bemutatása).

-

Más nemzetiségű, migráns családok kultúrájának, nemzeti hagyományokból fakadó szokásainak bemutatása.

Újbudai Logopédiai Szakszolgálattal való együttműködés: -

Az Újbudai Logopédiai Szakszolgálat további segítséget nyújthat a gyermekek preventív fejlesztésében, szűrésében, lehetőséget teremtünk arra, hogy a szülők is tájékozódjanak és együttműködjenek a logopédussal.

-

Óvodánkban a gyermekek szűrését, beszédfejlesztését logopédus végzi.

-

Pedagógusaink napi kapcsolatban állnak vele, és együttműködve követik fejlesztő, beszédjavító (korrekciós) programját.

A gyermekek esetében, a felzárkóztatás, a hátrányok csökkentése, a fejlődésük elősegítése a cél. A nevelőknél a folyamatos szakmai tapasztalatcsere, új módszerek eljárások megismerése annak érdekében, hogy az intézményünkbe járó sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése még hatékonyabbá váljon. A fejlesztés irányaként tervezzük, hogy a közös nevelés érdekében a munkánkat még jobban összehangoljuk, család – óvoda - logopédia kapcsolatát erősítsük. Óvoda – bölcsőde: A bölcsőde hasznos információkkal szolgál a gyermekek fejlődéséről az óvónőknek, mint az óvodába lépés előtti intézményes nevelés színtere. Ezért a leendő kiscsoportos óvónők felveszik a kapcsolatot az intézménnyel a beiratkozás előtti időszakban. Óvoda – iskola: -

Az óvodánkhoz közeli iskolákkal szeretnénk erősíteni: • az óvónők- tanítónők közötti szakmai beszélgetéseket • az óvoda- iskolalátogatással, közös munka – játszódélutánok szervezését • a tanítók szülői értekezleten való részvételét • az óvónők óralátogatását (iskolássá vált gyermekekhez)

-

az iskolások előadásait óvodánkban

-

az első osztályosok bemeneti méréseinek munkában való figyelembe vételét

Egyéb kapcsolataink a Fenntartóval:

2013

Olyan pozitív kapcsolat kiépítésére és fenntartására törekszünk, amelynek alapja az együttműködés és a megfelelő információáramlás. Folyamatos működésünkhöz, minden esetben

segítő,

támogató

együttműködésére

számítunk.

Formái: -

Kölcsönös információáramlás, tájékoztatás az óvodát érintő kérdésekben

-

Óvodavezetői beszámolók

-

Ismertető küldése óvodai eseményekről, rendezvényekre való meghívás

-

Partneri igény- és elégedettség mérések

Pedagógiai- Szakszolgálati Intézmények: -

A probléma típusától függően a törvényi előírások betartásával a megfelelő bizottsághoz irányítjuk a gyermeket.

-

Újbudai Pedagógiai szakszolgálat: komplex vizsgálat, tanácsadás

-

Megyei Szakértői Bizottsághoz és a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató irányítjuk az arra rászoruló gyermekeket. Korai fejlesztés és gondozás szükségének felismerése, megfelelő módon való fejlesztése

-

Újbudai Pedagógia Szakszolgálat feladatai: komplex vizsgálat, tanácsadás. Az ott dolgozó szakemberekkel folyamatos kapcsolatot tartunk gyakoribb találkozással, információcserével

-

Logopédusunk szakmai tudásának még jobb kihasználása

-

Kerületi területgondozókkal való együttműködés jobb kihasználása, kapcsolat mélyítése

-

Folyamatosan figyeljük a felkínált képzéseket, programokat és a programunk által megkívánt fejlesztési lehetőségek előtérbe helyezésével veszünk részt azokon (Fővárosi Pedagógiai Intézet, kerületi továbbképzések)

-

Az Újbudai Pedagógiai Intézettel és a Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szakszolgálattal törekszünk a mindennapos jó kapcsolat megtartására.

Közművelődési Intézményekkel -

Szülői igényekre alapozva a törvényi előírásoknak megfelelve- évenkénti szülői megállapodás szerint.

-

Fővárosi Művelődési Házba gyermek programok, koncertek, bábelőadások, kiállítások látogatása. 2013

-

Múzeum-, könyvtárlátogatások

9. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, ezért kiemelt helyet foglal el a mindennapi életben. Játék során pedagógusi jelenlétünk biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Megfelelő csoportlégkörben, együttműködve a szülőkkel, a nem pedagógus kollégákkal biztosítjuk a szabad játék elsődlegességét. „A játék - szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie.” „A kisgyerek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus.” „A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvodapedagógus,a feltétel teremtő tevékenysége mellett szükség és igény szerinti együttjátszásával támogató, serkentő, ösztönző magatartásával éri el (mozgásos játékokhoz, a szerepjátékokhoz, az építő, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz, a dramatizáláshoz és a bábozáshoz.).” a feladatát. „A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia.” A játékban fejlődik a gyermekek társas kapcsolata, a szocializációja, kommunikációs készsége, eszközök használatának gyakorlása, bővülnek ismereteik, fejlődnek képességeik. A játékban megfigyelhetjük, és benne mérhetjük, értékelhetjük, hogy milyen mértékű a gyermek fejlődése, milyen élményvilággal és ismerettel rendelkezik. Az óvodáskori játékra jellemző: -

önként vállalt tevékenység

-

örömteli

-

feszültségoldó

-

fejleszti a képzeletet és kreativítását

-

funkciók gyakorlásának alkalmazása 2013

-

tapasztalatok szerzésére ad lehetőséget

-

fejleszti a beleélés képességét

-

szerepe van az erkölcsi fejlődésében

Célunk: A játékon keresztül a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztése, kibontakoztatása. Játékban valósítjuk meg az az integrált fejlesztést a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében. A játék és játékba integrált tanulás minél sokrétűbb, élményeken alapuló tájékozódó tevékenységgé váljon. Lehetőséget adunk a belső indíttatásokból fakadó egyéni vágyak, ötletek, kreativitás megvalósulásának, kibontakoztatásának, a tehetség megnyilvánulásának támogatására. Biztosítjuk óvodásainknak a folyamatos, önfeledt szabad játékot és a játszótárs választását. Játéktevékenységek felosztása Gyakorló játék: -

megismertetjük őket az eszközökkel, anyagokkal, azok megóvásával

-

az örömteli cselekvést támogatjuk, megakadásnál keressük az okokat és változtatni próbálunk ezen

Szimbolikus szerepjáték: színlelő-, szerep-, fantázia játék, bábozás, dramatizálás, alkotójáték, barkácsolás, szabályjáték -

megteremtjük a lehetőséget az életszerű szituációk újra játszásához

-

az egyszerű szabálykövetést megköveteljük egyénileg, csoportosan

-

a jellegzetes műveleteket, cselekvéseket bemutatjuk

-

az együtt játszáshoz szükséges elemi szabályokkal megismertetjük őket és segítjük azok betartását

Barkácsolás: -

biztosítjuk a feltételeket és anyagokat

-

a munkafogásokkal megismertetjük őket, majd egyedül tevékenykedhetnek (óvónői felügyelet mellett)

Konstruáló építőjáték: -

az építőjátékok tulajdonságaival, variálhatóságával megismertetjük őket 2013

-

a konstruálás örömét felfedeztetjük velük

Szabályjáték: -

alapja a gyermek fejlettsége, szabálytudata

-

a mozgásos és értelem-fejlesztő játékok szabályaival megismertetjük őket és folyamatosan ellenőrizzük a szabályok megtartását

Feladataink: -

A játék feltételeinek: élmény, hely, idő, eszköz biztosítása (berendezés legyen tagolt, változtatható).

-

A napirend megszervezésénél a szabad játék elsődlegességét hangsúlyozzuk, a játékhoz kapcsolódó szokásokat, szabályokat folyamatosan alakítjuk.

-

A játék önállóságára, önkéntességének megőrzésére helyezzük a hangsúlyt, a nem kívánt viselkedésforma kialakulásánál a játékukba beavatkozunk.

-

Szükség szerint játékukhoz segítő, kezdeményező szerepet vállalunk, az egyéni fejlesztés lehetőségeként játékukat megfigyeljük, további feladatainkat ezekből határozzuk meg.

-

Alakítjuk

társas

kapcsolataikat,

fejlesztjük

szociális

érzékenységüket,

kommunikációjukat, frusztrációs toleranciájukat. Megalapozzuk konfliktuskezelő, illetve megoldó magatartásukat. -

A gyermek spontán játéka mellett kezdeményezzük, illetve közösen teremtjük meg játékszituációikat, óvodapedagógusi szerepünk legyen tudatosan megnyerő, elfogadó, biztonságot, bizalmat támogató pedagógiai optimizmust árasztó.

-

Óvodai élet megkezdésének első pillanatától tudatosan közvetítjük a szülők felé a szabad játék fontosságát és az erre épített nevelői, fejlesztési lehetőségeket.

-

Játék során a gyermeki fejlődés nyomon követése, megfigyelése (gyermek egyéni fejlődési lap) segítse az iskolába való beilleszkedését.

-

Játék során segítjük a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését.

-

Kommunikáció fejlesztése, fejlettség megfigyelése, gátlásos gyermekek oldása, pl.: ölbeli játékok.

-

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek játékban történő beilleszkedésének támogatása.

2013

Óvodapedagógusként a játék kibontakoztatására és nem a játék fejlesztése céljából hatunk óvodásaink játékára. Gyermeki tevékenység

Nevelői magatartásunk

Spontán játék, ahol egyértelműen Tudatos, megengedő, támogató, tükröződnek és érvényesülnek a biztonságot gyermeki

világ

és

a

adó

játék potenciális partnerként vagyunk

sajátosságai.

jelen.

Kezdeményezett játék, amelyet Ötleteinket, saját

elképzeléseink

alapján gyerekek

indítunk el, de a gyerekek maguk igazítjuk. helyzethez

jelenlétükkel

viszik

és

javaslatainkat

a

megnyílvánulásaihoz Alkalmazkodunk

az

alakítják adott és a gyerekek

tovább. Nem fejlesztés, hanem a Ügyelünk arra, hogy a spontán közösen alakított játék a fontos. Fejlesztő

játék,

játékot ne zavarjuk meg.

amely Mint

eszközt

„beágyazódik” célzottan a játékba. tudatosan Játékos feladatot,

jelleggel problémát

ugyan, old

és

módszert

alkalmazzuk

a

de fejlesztés érdekében meg. egyénre

szabottan,

Szabad játék idején joga van differenciáltan. „nemet” mondani, sőt ösztönözni is szeretnénk gyermekeinket, hogy éljenek a választás lehetőségével. Mozgás A mozgásfejlődés az óvodáskor szenzitív szakasza. A természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket a sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban

2013

zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. Az óvodánkban sokféle lehetőség nyílik a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. Az egyéni szükségleteket és képességeiket figyelembe véve minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk a mozgásra. Ebben fontos szerepet tölt be udvarunk kihasználása, így biztosítjuk a mindennapi szabad levegőn történő mozgást, mászókázást, labdázást és futkározást, valamint kulturált környezetben, jó levegőn tudunk közös sétákat szervezni. A jól felszerelt tornatermünk szervezett és spontán mozgást biztosít óvodás gyermekeink számára. Lehetőség nyílik arra, hogy a csoportszobában korlátlanul és szabadon használják a mozgás fejlesztését elősegítő változatos eszközöket. Fontosnak tartjuk a mozgás megszerettetését, hiszen napjainkban gyermekeink egyre „kevesebbet mozgó” életet élnek. A játékban gazdag, együttműködésen alapuló, kellő intenzitású, naponta ismétlődő testmozgás nemcsak a kondicionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is. Célunk: -

A gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése, sikerélmény biztosítása.

-

Az egészséges életviteli szokások megalapozása.

-

Az óvodai nevelés minden napján az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk az egészségfejlesztő testmozgásra.

-

A kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazása.

-

A mozgáskészség fejlesztése, a mozgástapasztalatok bővítése, terhelhetőség fokozása.

-

A testi képességek és a fizikai erőnlét fejlesztése.

-

Az értelmi és szociális képességek alakítása.

-

A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek részére speciális gyógytorna feltételeinek biztosítása.

Feladataink: -

Elősegítjük,

hogy

a

mozgás

gyermekeink

szokásrendszerünkbe. 2013

igényévé

váljon

és

beépüljön

-

A minél több szabad levegőn való mozgással erősítjük gyermekeink edzettségét, teherbírását, testi fejlődését és fizikai teljesítőképességét.

-

A fejlesztés és közös mozgásos játékok során alakul a társas kapcsolatuk, alkalmazkodó és együttműködő képességük, önuralmuk, toleranciájuk pozitív énképük.

-

A látott, hallott és elvégzett mozgásformákkal fejlesztjük nagymozgásukat, erősítjük a keresztcsatornák fejlődését, fejlesztjük periférikus látásukat.

-

Fejlesztjük gyermekeink térlátását térészlelését a különböző formák és téri irányok bemozgásával.

-

A különböző mozgások kivitelezése és felidézése során fejlődnek a környezetismereti, mennyiségi-, formai-, zenei (ritmus)- és vizuális képességek.

-

Fejlesztjük anyanyelvi képességeiket, valamint a mozgással kapcsolatos összefüggő aktív szókincsüket bővítjük.

-

A mozgásra minden nap biztosítunk lehetőséget, hogy minden gyermek fejlettségének és temperamentumának megfelelően kielégíthesse mozgásigényét.

-

Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásának, amik kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait.

-

A speciális prevenciós gyakorlatok, gyógytorna beiktatásával gondot fordítunk a lábboltozat és a gerinc erősítésére.

-

Biztosítjuk, hogy az egyéni tempójuknak megfelelően gyakorolhassanak és differenciált feladatadással képességeiknek legmegfelelőbb mozgásos feladatokat végezhessenek.

-

A szülőkkel való együttműködés során igyekszünk bevonni a szülőket a sporttevékenységekben való alkalmi részvétel, mozgásanyagok megismerésébe, hogy meggyőzzük a szülőket a mozgás fontosságáról, személyiségfejlesztő hatásáról.

-

A gyerekek motoros fejlődésének elősegítése érdekében vállaljuk, hogy a csoportszobában, levegőzésnél különféle tornaszereket biztosítunk e képességeik fejlesztésére.

-

Kialakítjuk az egészséges versenyszellemet, erősítjük a pozitív személyiségi tulajdonságaikat, az akarati tényezőket.

-

A foglalkozást lehetőség szerint a szabadban tartjuk, rendszeres séták, kirándulások alkalmával megismerjük óvodánk szűkebb és tágabb környezetét.

-

A tornaszereket a balesetvédelmi előírásoknak megfelelően használjuk.

2013

-

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél feladatunk a mozgásfejlesztés, hogy a fejlődésük ütemét pozitívan tudjuk befolyásolni.

-

Gyógytestnevelő bevonásával a prevenciós és korrekciós feladatok ellátása, a 6- 7éves korosztály számára változatos bonyolultabb mozgásfeladatok adása.

Vers - mese Célunk: A népmeséken, verseken keresztül a gyermekek érzelmi világa színesedjen, az ezekben rejlő nyelvi kifejezések, szófordulatok gazdagítsák, kifejezőkészségüket. Az anyanyelvi neveléssel szoros egységben az irodalmi érdeklődésük felkeltése, fenntartása, az irodalmi élmény közvetítése. A gyermeki személyiség többoldalú fejlesztése jegyében, fedezzék fel az anyanyelv nyelv szépségét, gazdagabb szókinccsel rendelkezzenek, és magabiztosabban fejezzék ki magukat. Önkifejező képességük fejlődjön, mesét, verset kombináljuk más és más művészeti tevékenységekkel – mozgással, ábrázolással, zenével.

Feladataink: -

Megismerni a gyermekek otthoni meseszokásait.

-

Az irodalmi értékű versek, mesék érzelmeket kiváltó bemutatásával az irodalom megszerettetése. Előtérbe helyezzük a magyar népköltészetet, gyermekköltészetet, kortárs irodalmi műveket, azonban valamennyi migráns gyermek kultúrájából is merítünk.

-

A népmeséken keresztül az emberi kapcsolatok megismertetése, erkölcsi tartalmuk megvilágítása kerüljön sor.

2013

-

A meséket úgy választjuk ki, hogy azok örökérvényű alapvető emberi értékeket közvetítsenek (jóakarat, igazságosság, udvariasság, idősek iránti tisztelet, bölcsesség, erőszak nélküliség).

-

Biztosítjuk a meséléshez szükséges helyet, időt, eszközt, élményt.

-

Előtérbe helyezzük a könyvnélküli szövegtudást.

-

A gyermekek belső képi világa színesedjék, érezzék nyelvünk szépségét és kifejező erejét.

-

Bábozáshoz, dramatizáláshoz biztosítjuk az élményeket, eszközöket és bábelőadásokat tekintünk meg.

-

A báb személyiségfejlesztő hatásával alakítjuk a gyermekek társas kapcsolatait, gazdagítjuk szókincsüket, és segítjük önkifejezésük fejlődését.

-

Az irodalmi élmény nyugodt érzelem dús légkörben jöjjön létre, teremtődjön meg az átélés lehetősége.

-

Alkalmat biztosítunk a gyermekek saját maguk által kitalált történeteiknek az elmondására, élményeik kifejezésére, mesék más és más befejezésére.

-

Építsünk a 6-7 éves korosztály szereplési kedvére.

-

Külön gondot fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekeknél a hátrányok kiküszöbölése érdekében a szókincs bővítésére, az utánzási kedv felkeltésére ritmusok, mozdulatok és szavak egységével, érzelmi élmények nyújtásával.

-

Hangsúlyt fektetünk arra, hogy óvodásaink mindennap mesét, mondókát, verset halljanak, mondjanak.

-

Teremtsük meg a lehetőségét az önálló vers, mese alkotásának, biztosítsuk a közös mesealkotás élményét.

2013

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Célunk Az éneklés, zenélés a gyermekek mindennapi tevékenységének részévé váljon a felnőtt minta spontán utánzásával. Ezért olyan tevékenységeket szervezünk, amelyben a kisgyermekek vidáman, örömmel énekelnek, táncolnak, játszanak közösen és bátran használják a hangszereket. A zene iránti érdeklődésük felkeltése, a zenei élmény befogadására való képesség megalapozása, zenei ízlésük formálása. Képesek legyenek a mindennapokban nyújtott ének- zenei anyag feldolgozására, fejlődjék zenei- „fantáziájuk”, ritmusérzékük, mozgásuk. Az ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes játékok örömet nyújtanak a gyermekeknek, felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát.

Feladataink: -

Felmérjük a gyermekek zenei szintjét, megismerjük otthoni szokásaikat.

-

A megfelelő légkör kialakításával kellő motiváltságot teremtünk az énekléshez, mondókázáshoz.

-

Igényes zenei anyagot népi játékok és a kortárs művészeti alkotások közül választunk életkori és egyéni fejlődésük függvényében.

-

Megismertetjük őket a zenei hangszerekkel, mozgásformákkal, táncos mozdulatokkal, kortárs és más népek zenei alkotásaival.

-

Törekszünk a zene megszerettetése, a közös játékra, éneklésre.

-

Fejlesztjük a zenei hallásukat, ritmusérzéküket, zenei emlékezetüket, zenei formaérzéküket, mozgáskultúrájukat.

-

Az óvodás korú gyermekeknek, gyermektáncot, dalokat ajánlunk.

-

Magyar gyermekdalok, más népek gyermekdalainak megismertetésével segítjük a nemzetiségi nevelést és a gyermekek nemzeti hovatartozását.

-

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a mozgásban, ritmikában rejlő fejlesztési lehetőségek célirányos kihasználására törekszünk (beilleszkedés segítése, anyanyelv, mozgás, kreativitás fejlesztése).

-

A zenehallgatás élményének biztosításával motiváljuk a gyermekeket a zenei élmény átélésére, befogadására szeretetére.

2013

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A vizuális nevelés az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. Az ábrázolás a játékkal rokon tevékenység, amelyben a gyermek az őt körülvevő világot érzékeli, rendezi, átszervezi, majd ábrázolással újraalkotja, sajátjává teszi. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Óvodásainkat ebben az életkorban az érzelmeik vezérlik, és ez jellemzi vizuális látásmódjukat is: azt jelenítik meg, ami őket érzelmileg megragadja, hat rájuk. Célunk: -

A gyermekek érzékszervek által szerezzenek ismereteket az őket körülvevő világról.

-

Ismereteiket

rendszerezzék,

váljanak

képessé

a

látott

tárgyak,

események

megjelenítésére a rajzolás, mintázás, kézimunkázás eszközeivel és technikáinak felhasználásával. -

Olyan óvodai környezet létrehozása, amelyben a gyermekek alkotó kedve, önkifejezése, ízlése formálódik.

-

A fantázia és a kreatív gondolkodásmód alakítása.

-

A vizuális nyelv használatának megalapozása, gyakorlása egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően.

-

Örömteli tevékenységként éljék meg az ábrázoló, mintázó folyamatokat, különböző technikákat, eszközök használatát.

Feladataink: -

Az ábrázoló tevékenységekre egész nap biztosítjuk a gyermekek számára teret, lehetőséget.

2013

-

Bevonjuk őket környezetük szépítésébe, díszítésébe, formáljuk esztétikai érzéküket, fogékonyságukat.

-

Élmények nyújtására törekszünk, segítjük a tapasztalatszerzést, a megismerő folyamatokat, vizuális észlelést, spontán beszéd forrását.

-

Egyéni szint folyamatos figyelése, (megakadás esetén a továbblépést biztosító segítségnyújtás) és a differenciált fejlesztéseinek biztosítása.

-

A gyermek egyéni fejlődés üteméhez igazítottan segítjük, a különböző technikák megismerését és gyakorlását

-

Olyan tevékenységek szervezése, melyekben a tér, forma, színképzetük gazdagodik, képi gondolkodásuk fejlődik.

-

Minél színesebb, változatosabb témajavaslatokkal segítjük az ábrázoló kedvük és fantáziájuk kibontakoztatását.

-

A technikák pontos bemutatása.

-

Ösztönzéssel, dicsérettel alkotókedvük, vizuális látásmódjuk elősegítése.

-

Új megoldások keresésére, biztonságos, takarékos, kreatív megoldásra, gondolkodásra biztatjuk őket.

-

Művészeti, népművészeti alkotásokat mutatunk gyermekeinknek.

-

Vizuális tevékenység közben fejlődjék a gyermek spontán beszéde, mondja el szóban az ábrázoltakat, formákat, színeket, nevezze meg a különböző anyagokat, eszközöket.

-

A

kiemelt

figyelmet

igénylő

gyermekeknél

feladatunk

a

vizumotoros

és

finommotorikus készségek fejlesztése, ezért spontán vagy tervezett céllal nekik ilyen jellegű differenciált feladatokat biztosítunk. -

A művészi tehetségigéretek számára minél több differenciált tevékenység szervezése, amelyben egyéni képességeik kibontakozhatnak.

2013

Külső világ tevékeny megismerése Célunk: Jussanak olyan ismeretek birtokába, amelynek segítségével szűkebb környezetükben biztonságosan eligazodnak, tájékozódnak. A szűkebb - tágabb környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatokat, ismereteket szerezzenek. Ismerjenek fel mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat. Alakuljon ítélőképességük, véleményalkotásuk, fejlődjön tér-, sík-, és mennyiségi szemléletük és döntési képességük(országos alapprogram). Alakuljon ki bennük pozitív érzelmi kötődés tanulják meg környezetük védelmét, az értékek megőrzését, elsődlegesen az óvodán belüli, majd az óvodán kívüli világukban, a fenntartható fejlődés érdekében. Ismerjék meg szülőföldjüket, az ott élő hagyományokat, embereket. Felosztása: 

Társadalmi környezet megismerése



Természeti környezet megismerése



Környezetük mennyiségi, formai, téri viszonyai



Környezetvédelem

Feladataink: -

Az erkölcsi normák megalapozása mellett ösztönözzük a gyermekeket az önálló véleményalkotásra, saját környezetük alakítására, döntéseikre .kortárs kapcsolataikban és a környezet alakításában.

-

Természet közeli életszemlélettel a környezet megismerése, tiszteletére, megóvására helyezzük a hangsúlyt.

-

Biztosítjuk

a

környezet

tevékeny

megismerését,

segítsük

a

gyermekek

véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a megfelelő hely, idő, eszköz egységében. -

Szemléletüket abba az irányba alakítjuk, hogy érezzék a gyermekek, az ember felelőssége mennyire jelentős a természeti és társadalmi környezet megóvásában.

-

A

környezettudatos

magatartás

megalapozása,

alakítása

az

óvodai

élet

mindennapjaiban. (szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, újrahasznosítás). -

A helyi hagyományok és néphagyományok, szokások a családi és tárgyi kultúra értékeinek közvetítése, megszerettetése.

2013

-

Ünnepeket, megemlékezéseket szervezünk a jeles napok alkalmával: Víz napja, Föld napja, Madarak és fák napja.

-

Támaszkodunk a gyermek megismerési motivációjára, biztosítjuk a felfedezés örömét, cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok, közös összegzésével irányított és spontán megfigyelésből adódó vélemények erejével.

-

Az

összefüggések

megértését,

életkoruknak

megfelelően

magyarázzuk,

tapasztalatokhoz, élményekhez juttatjuk Őket. -

A környezeti kötődés kialakításánál kihasználjuk szűkebb környezetünk adta lehetőségeit (Feneketlen-tó, Gellért-hegy, Kertészeti Egyetem, Duna, stb.).

-

Felismertetjük, szemléltetjük, rávezetjük őket a matematikai problémahelyzetekre, gazdagítjuk a tevékenységben való alkalmazás lehetőségét.

-

A

megfigyelések,

kísérletek

során

törekszünk

a

gyermek

aktivitásának,

kommunikációjának kihasználására, aktív és passzív szókincsük bővítésére. -

Megismertetjük őket az alaki, nagyságbeli, téri viszonyokkal, a mennyiségi relációs fogalmakkal.

-

Egyénre szabott, differenciált fejlesztésre törekszünk.

-

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a megtapasztaltatásra kiemelt figyelmet fordítunk.

Munka jellegű tevékenységek Az óvodában a munkatevékenységek olyan munkavégzést jelentenek, amelyek cselekvő tapasztalással, rendszeresen, folyamatosan a mindennapokba beépítve valósulnak meg. A gyermek munkajellegű tevékenysége „örömmel és szívesen végzett” aktív tevékenység. A gyermekmunka fontos lehetőséget kínál a kitartás az önállóság, felelősség, céltudatosság alakítására. Célunk: A gyermek egész személyiségének fejlesztése, alakítása, a munkafogások, munkafolyamatok megismertetése. A munka legyen az óvodás korú gyermek olyan aktív tevékenysége, melyhez a pozitív viszony kialakítását és az ehhez szükséges jártasságok, készségek, képességek, elsajátítását segítse elő. Gyermekeink érezzék fontos az ő általuk elvégzett munka, ez fáradtságot, kitartást igényel tőlük, de benne rejlik az elvégzett munka örömének érzése is. A munka során szociális és kommunikációs képességeiket gyakorolják és ismerkednek a munkaszervezéssel, az egymáshoz való alkalmazkodással, a közös munka örömével. A

2013

munkavégzés a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Területei: Óvodás korban kétféle gyermekmunkát különítünk el: -

önmaga személyéért végzett munkát,

-

közösségért végzett munkát

Önkiszolgálás területei: Az öltözködés, tisztálkodás, testápolás, étkezés területein a gyermekek egyéni fejlettségükhöz mérten saját személyiségüket szolgálják ki. A felnőtteknek a munkafolyamatok megtanításánál fontos szerepük van, minden esetben a pozitív mintának kell érvényesülnie. Közösségért végzett munka jellegű tevékenységek: Az ilyen jellegű munkaformáknak tervezését életkor és egyéni fejlettség befolyásolja. A gyermekmunkának örömmel és szívesen végzett aktív tevékenységnek kell lennie. A naposi rendszer (5-6-7 éves korosztálynak javasoljuk) kialakításánál (ebédnél vagy uzsonnánál lehet alkalmazni) az óvodapedagógus részéről a módszertani szabadság mellett minden esetben tudatosság, követhetőség érvényesüljön. Évszakonként jellemző gyermekmunkák: Ősszel bekapcsolódnak a falevelek gereblyézésébe, összegyűjtésébe. Télen gondoskodnak a madarak etetéséről, havat sepernek, lapátolnak. Tavasszal magvakat ültetünk, virághagymákat dugványozunk, figyeljük fejlődésüket, gondozzuk, locsoljuk az elültetett növényeket. Nyáron locsolnak, öntöznek, gyomlálnak.

Feladataink: -

Az életkoruknak megfelelő, változatos munkalehetőségeket biztosítunk, lehetővé tesszük, hogy megismerjék a különböző munkaeszközök használatát, motiváljuk a gyerekeket azok kipróbálására.

-

Ügyelünk a higiéniai szokások, szabályok betartására, a balesetveszély elhárítására.

2013

-

Fokozatosan vezetjük be a különböző munkafajtákat, s közben figyelembe vesszük az egyéni képességeket.

-

Erősítjük a munkatevékenységek iránti pozitív hozzáállást a gyerekekben.

-

Azokat a munkatevékenységeket, amelyek elvégzésére a gyerekek önállóan is képesek, nem végezzük el helyettük.

-

A gyermekeknek megfelelő méretű és mennyiségű, a testi épségét nem veszélyeztető munkaeszközt biztosítunk.

-

A napirendben elegendő időt biztosítunk arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően végezhessék el feladataikat.

-

A képességfejlesztés érdekében összehangoljuk a családokkal a feladatokat és elvárásokat.

-

A 6-7 éves korosztálytól az önállósulási törekvések erősítése érdekében a pontos, precíz munkavégzésre helyezzük a hangsúlyt, - (pl. játékjavítás, teremrendezés, díszítés, játékok lemosása, babafürdetés, stb.).

-

Munka jellegű tevékenység elvégzése után az eredményt tudatosítjuk, megláttatjuk, elismerjük és óvjuk.

-

Munkavégzés során fejlődjön közöttük a kommunikáció, szókincs az ok- okozati összefüggések megfogalmazása, mondatba foglalása.

-

A munkavégzés értékelése legyen folyamatos, konkrét és reális a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő hatású.

-

Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében előtérbe helyezzük a személyes példaadást és a pontosan megfogalmazott utasításokat, figyelünk, hogy az eszközök mindig a rendelkezésükre álljanak, így ha igénylik, szabadon tevékenykedjenek.

A tevékenységben megvalósuló tanulás

2013

„Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek sokoldalú fejlesztése, tapasztalataik bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.” Célunk: -

A felfedezés örömének megismertetése, az érdeklődés a kíváncsiság jelenlétének és átélésének biztosításával,minél több érzékszerv bevonása a megismerő folyamatba, kreativitás elősegítése.

-

A gyermek képességeinek fejlesztése: 

spontán játékos tapasztalatszerzés



nyitottság a variálásra, újszerű megoldások keresésére, utánzási alkalmak teremtésére



testi-, szellemi egység megőrzése



az

egyéni

képességek

egyéni

különbségek

szerinti

differenciálás,

tehetséggondozás, felzárkóztatás 

kiemelt

figyelmet

igénylő

gyermekek

egyéni

fejlődési

ütemének

figyelembevétele

-

személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük gyermekeink személyiségének kibontakoztatását.

Feladatok: -

A játékosság megőrzésével, megfelelő motivációval, a játékos tevékenységek végzésével valósítjuk meg a céltudatos képességfejlesztést.

-

Megfigyeljük az egyéni- életkori sajátosságokat, és ezeknek figyelembevételével határozzuk meg további feladatainkat, a felzárkóztatásnál és tehetséggondozásnál.

2013

-

Tudatos, folyamatos, utánzásos, spontán tevékenység, mely az egész nap folyamán az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretben valósul meg.

-

Lehetőség biztosítása az önálló cselekvésre, a gyermek képességeinek fejlesztésére – építve előzetes tapasztalataira úgy, hogy az óvodapedagógus támogató környezetet biztosít, ahol lehetőséget nyújt a felfedezésre, a kreatív megoldások megtalálására.

-

A megszerzett ismeretek feldolgozása, rendszerezése.

-

Az egyéni képességek, egyéni különbségek szerinti differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás:

-

Feladatunk, hogy a tanulás a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését szolgálja

-

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlődési ütemének figyelembe vétele.

10. AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KULTÚRA MEGALAPOZÁSA, IKT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA „Az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző – köztük az innovatív pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz.” (ONAP) Az óvodánkba járó gyermekek erősen digitalizált világba születtek, és várhatóan felnőttként is boldogulniuk kell majd az informatika világában. A gyors fejlődés következtében az ismeretek elsajátításának módja is változik: mind nagyobb szerep jut a vizualizációnak. Fontos az informatikai írástudás megalapozása, az élethosszig tartó tanulás előkészítéséhez a legfontosabb információkezelési alapismeretek játékos, szinte észrevétlen elsajátítása. SMART referencia óvodaként kutattuk és kidolgoztuk az interaktív tábla felhasználásának lehetőségeit az óvodai gyakorlatban, teljes összhangban nevelési alapelveinkkel és eddigi nevelő-fejlesztő tevékenységünkkel. Az interaktív táblát használhatjuk: nagy felületen való rajzolásra; képek, videók nézegetésére, diafilmek, animációk vetítésére, zenehallgatásra, hangok felismerésére; játékos fejlesztő feladatok megoldására, meseszerkesztésre. Célunk: -

A gyermekekkel játékosan megismertetni az interaktív táblát és egyéb informatikai eszközöket (fényképező, Beebot méhecske, laptop). 2013

-

A digitális írástudás előkészítése.

-

Az információs kultúra és a későbbi egészséges IKT - eszközhasználat megalapozása.

-

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek színvonalas és korszerű fejlesztése.

-

A tehetséges gyermekek számára új eszközök és lehetőségek biztosítása.

-

Játékszerek bővítése az önkéntesség megőrzésével.

Feladatunk: -

Megismertetni a gyermekekkel a SMART interaktív tábla használatának szabályait.

-

A nevelési területekhez szervesen illeszkedő, a gyermekek fejlettségének és életkori sajátosságainak megfelelő interaktív fejlesztő játékok készítése.

-

Az aktuális projektek kiegészítése az internet és az interaktív tábla által biztosított lehetőségek felhasználásával, – a nevelőtestület közös munkájával.

-

A gyermekek szociális készségeinek, mozgásának, képességeiknek (kommunikáció, téri tájékozódás, emlékezet és gondolkodás, figyelem, alkotó képzelet, kreativitás, problémafelismerő és - megoldó képesség), és önbizalmának, önértékelésének fejlesztése az IKT eszközökkel való tevékenység során.

-

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek kíváncsiságára alapozva segíteni fejlődésüket játékos, egyénre szabott feladatokkal.

-

Folyamatosan gyűjteni a korosztálynak szóló színvonalas digitális tananyagokat.

-

A szülőkkel folyamatos kommunikáció, és szükség esetén segítségnyújtás az informatikai eszközök optimális szintű alkalmazásáról.

-

Családokkal közös programok megszervezése: diavetítés, projekt-napok, vetélkedők.

-

Kapcsolattartás partnereinkkel (LSK, ELTE, NYME, UPI, iskolák, óvodák), új kapcsolatok kialakítása, bekapcsolódás az e-Twinning programba.

-

Az óvodánkba járó minden gyermek számára biztosítani az egyenlő hozzáférés lehetőségét – mobil interaktív tábla csoportonkénti használatának koordinálása.

-

Egyéni mérések, fejlesztések tehetségszobánkban.

-

IKT szakmai munkaközösség megalakítása, működtetése, szakmai munka színvonalának emelése, részvétel a kutatásokban, tudományos munkában. Publikálás.

11. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

2013

Az Országos Alapprogram szerint: 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához: a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: – az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, – megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, – a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: – érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,

2013

– elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek, kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek: – egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, – feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése. 4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. Az óvodáskor végére, a szociálisan egészségesen fejlődő gyermek, kedvező iskolai légkörben, készen áll az iskolai élet és a tanító személyének elfogadására, képes a fokozatosan

kialakuló

együttműködésre,

a

felnőttel

és

gyermektársaival

történő

kapcsolatteremtésre. Az ugrásszerű változás a 6 év körüli gyermekek természetes fejlődésével együtt jár, mind testi, mind pedig pszichés funkciók terén, s magába foglalja az iskolai közösségi ismeretelsajátításra való alkalmasságot. Ezeknek a tényezőknek harmonikus találkozásai adják a fejlődés jellemzőit az óvodáskor végére.

2013

Az óvodáskor végére - az Ó.N.A.P.-ban megfogalmazott elvárásoknak megfelelően - az egyes nevelési területeken és tevékenységekben, a következő sikerkritériumokat határozzuk meg, a gyermekek fejlődésével kapcsolatban: Egészséges életmódra nevelés: -

Az alapvető egészségvédő és egészségmegőrző szokásokat ismerik és betartják.

-

Igényük van az életkoruknak és egyéni fejlettségüknek megfelelő napirendre, pihenésre, mozgásra és egészséges étkezésre (egészséges ételek, gyümölcsök, zöldségek fogyasztása).

-

Alapvető testi szükségleteiket önállóan és a helyes sorrend betartásával, belülről fakadó igényességgel végzik: tisztálkodás (arc, kezek, körmök), WC használat, fogápolás, hajápolás, zsebkendő használat.

-

Képesek az öltözködés helyes sorrendjének betartására, az időjárásnak és alkalomnak megfelelő ruhák kiválasztására.

-

Ruhájuk tisztaságára, rendezettségére igényesek.

-

Étkezésnél önállóan kiszolgálják magukat, a tényleges igényüknek megfelelő mennyiséget szednek.

-

A számukra ismeretlen ételeket is megkóstolják.

-

A kulturált étkezés (magyar) szokásait betartják.

-

Rendeltetésüknek megfelelően használják az evőeszközöket, a takarító eszközöket, a játék és egyéb eszközöket (lábtörlő, ajtók).

-

Önállóan

képesek

a

saját

személyükkel

és

környezetükkel

kapcsolatos

tevékenységeket ellátni (cipőfűzés, gombolás, hajtogatás). -

Belülről fakadó igényük van környezetük védelmére és megóvására.

-

Igényük van közvetlen környezetük rendjének és tisztaságának megtartására.

Érzelmi – erkölcsi - közösségi nevelés, szocializáció -

Az óvodához, egymáshoz, felnőttekhez való kötődésük megjelenik érzelmeikben, tetteikben.

-

Egymás iránt érdeklődnek, fokozatosan megtanulnak másokkal együttműködni, érintkezni, a kommunikáció segítségével.

-

Elfogadják az átélt helyzetek során, hogy minden gyerek más- más egyéni, külsőbelső tulajdonságokkal rendelkezik.

2013

-

A felnőttek utasításait előbb érzelmi, majd értelmi síkon elfogadják, gyakorolják az egyéni magatartásmódokat.

-

Próbálkoznak döntési, választási lehetőségeikkel, eligazodnak a csoport szokás- és szabályrendszerében.

-

Beszédfegyelmük kialakult, az óvónő metakommunikációs jeleit ismerik.

-

Önként vállalnak feladatokat, és keresik a segítségnyújtás lehetőségeit.

-

A közös cél érdekében képesek együttműködni.

-

Törekednek az önmérsékletre, megtanulják a konfliktusaikat kezelni.

-

Önkritikájuk, önértékelésük fejlődik.

-

A 6-7 éves korosztály felismeri és tudja kezelni a környezetük rendjét megbontó megnyilvánulásokat.

-

Hazaszeretete,

a

szülőföldhöz

való

ragaszkodása

kialakul

szűkebb-tágabb

környezetének megismerése által. Anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés -

Ismerjék meg a kommunikáció különböző formáit.

-

Sajátítsák el az érthető, tiszta beszédet.

-

A társas környezet segítségével tanulják meg a hangok észlelését, helyes képzését, a szavak jelentését a mondatszerkesztést.

-

Váljanak képessé az önkifejezésre ismerjék meg a nyelv árnyalt használatát.

-

A játékos és sokoldalú tapasztalatszerzés során ismeretanyaguk, és szókincsük bővüljön, váljanak képessé a választékos beszédre.

-

Ismerjék meg és tudják alkalmazni az alapvető viselkedési szabályokat.

-

Élményeiket összefüggően tudják elmondani.

-

Ismerjék és használják jól a helyes hangsúlyos, megfelelő hanglejtésű, hangerejű, sebességű beszédet.

-

Legyenek képesek beszédüket érzelmekkel, gesztusokkal megjeleníteni, színesíteni.

-

Beszédfegyelmük legyen koruknak megfelelő.

-

Ejtsék tisztán a magán- mássalhangzókat.

-

Váljanak képessé beszédük összefüggő elmondására, a beszédmegértésre.

-

Kifejezően közöljék gondolataikat, legyenek képesek a leírásra, mesemondásra.

-

Szókincsük gazdagodik, aktívan használják azt.

-

Ismerjék a metakommunikációs jelzéseket.

-

Használják helyesen a névmásokat, névutókat. 2013

-

Képesek a tartós figyelemre, kreatív, alkotó folyamatokra.

-

Aktivitásukkal felfedezik és megértik az összefüggéseket.

-

A problémahelyzeteknek többféle megoldási módját keressék.

-

Próbálkoznak az önálló kísérletezéssel, kutatással, felfedezéssel.

-

Fejlődik

problémafelismerő,

megoldó

képességük,

képesek

következtetések

levonására. -

A szervezett és kötetlen tevékenységformákhoz kapcsolódó magatartási szabályokat megismerik, elsajátítják és betartására törekednek.

-

Gondolataikat elmondják, gondolkodás, érzékelés, észlelés tovább differenciálódik.

-

Fokozatosan fejlődik a bevésés, felidézés.

-

Kialakul mesetudatuk.

-

Fejlődik figyelmük, önfegyelmük, feladattudatuk.

-

Ismereteiket tudják a gyakorlatban is alkalmazni.

Munka jellegű tevékenységek -

Képesek az önkiszolgálásra.

-

Örömmel segítenek társaiknak és a felnőtteknek.

-

Az elvállat, illetve rábízott feladatokat kitartóan, önállóan végzik.

-

Munkájukban felelősségteljesek és céltudatosak.

-

Képesek az együttműködésre.

Mozgás -

Igénylik a rendszeres mozgást.

-

Mozgásuk összerendezett, megfelelő ritmusú, tempójú, harmonikus

-

Kialakul a test fogalmuk, alkalmazkodó- és együttműködő képességük.

-

Képesek a szabályok betartására, tudják kezelni a siker-, illetve kudarcélményeiket.

-

Ismerik és biztosan használják a kézi szereket, a tornaszereken bátran mozognak.

-

Legyenek kitartóak (állóképesség).

-

Fejlődik

téri

tájékozódó

képességük

(irányváltoztatás,

helyzetváltoztatás,

térkihasználás, stb. -

A testnevelési vezényszavakat megértik, képesek az utasításoknak megfelelően végezni a gyakorlatokat.

-

Képes szándékosan irányítani mozgás – viselkedés- és testi szükségleteit.

-

Fejlődik a mozgáskoordináció, finommotorika. 2013

Verselés, mesélés -

Igényeljék, szeressék a verset - mesét.

-

Jelenjen meg beszédükben, játékukban, rajzaikban a mese, vers hatása.

-

Alakuljon ki náluk a belső képalkotás képessége, ami az olvasás alapja.

-

A mesék szófordulatai épüljenek be szókincsükbe.

-

A vers- mese segítségével fejlődik érzelmi, értelmi, esztétikai, etikai érzékük.

-

Olyan pozitív viselkedésformákkal ismerkednek meg, amelyek segítik a gyermekek eligazodását a környezetben.

-

Alakul világképük a mesék segítségével, kialakul náluk a mesetudat.

-

Improvizációs készségük fejlődik.

-

A sokoldalú tapasztalatszerzés során gyarapodik szókincsük.

-

Összefüggően tudják kifejezni magukat.

-

Ismerik a mesekönyveket és vigyáznak azokra.

-

Képesekké válnak az önálló mesemondásra, fantáziájuk segítségével be tudnak fejezni egy elkezdett történetet. Gondolkodásuk, képzeletük, szándékos figyelmük fejlődik a mesék hatására. Beszédkedvük, beszédkészségük erősödik a bábozás, dramatizálás segítségével.

-

Kialakulnak és megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik.

-

Képessé válnak a versek témáját felfogni a hangzás- hangulat- értelem egységében.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc -

Örömmel, önállóan kezdeményezzenek énekeket, mondókákat, dalos játékokat.

-

Az arra képes gyerekeket gátlás nélkül is tudjanak önállóan énekelni.

-

Törekedjenek a tiszta éneklésre, helyes zenei tempóra.

-

Tudják megkülönböztetni az egyenletes lüktetést, a dalritmustól.

-

Ismerjék és használják megfelelően a zenei fogalompárokat.

-

Váljanak képessé a zenehallgatás befogadására, az improvizációra.

-

Fejlődjön

alkalmazkodó

készségük,

nagymozgásaik,

finommotorikájuk,

tájékozódásuk. -

Tudjanak tempót tartani, természetes tempóban járni.

-

Nagy hangterjedelmű dalokat énekeljenek, dúdoljanak.

-

Tudjanak felelgetős dalokat társaikkal vagy a csoporttal énekelni.

2013

téri

-

A dallamokat, dallammotívumokat önállóan adják vissza, legyenek képesek a dallambújtatásra.

-

Tudjanak táncmozdulatokat, térformákat kialakítani.

-

Ismerjenek hangszereket, tudjanak néhányat használni (pl. csörgődob, csörgő, triangulum stb.).

-

Ismerjenek népi- és műdalokat, más nemzetek dalait.

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka -

Az ábrázoláshoz, rajzoláshoz, festéshez, kézimunkákhoz szükséges eszközöket, anyagokat megismerik, tudják azok helyét.

-

A különböző technikákat önállóan alkalmazzák.

-

Képzeletük gazdagodik, bátran kísérleteznek a képi megjelenítés formái között.

-

Maketteket, bábot, eszközt önállóan készítenek.

-

Ismerik a népművészet jelképrendszerének alap elemeit.

-

Képessé válnak saját elképzeléseik megvalósítására, nyitottak az új befogadásra, alkalmazására. Formálódik esztétikai fogékonyságuk.

-

Fejlődik manipulációjuk, finommotorikájuk, szem- kéz koordinációjuk, kitartásuk, kreativitásuk, térbeli- síkbeli tájékozódásuk, monotónia tűrő képességük.

-

Megismerik a közös munka során a munkamegosztást, és az ehhez kapcsolódó szabályokat.

-

Vigyáznak egymás munkájára és megbecsülik azt.

Külső világ tevékeny megismerése -

Elsajátítják a pozitív viselkedési formákat az őket körülvevő környezetben.

-

Meglátják környezetükben a szépet és jót, tisztelik és megbecsülik azt.

-

Tisztelik és elfogadják mások véleményét, érzéseit, gondolatait.

-

Ismerik a természeti és társadalmi környezetből mindazt, ami szükséges az életkoruknak megfelelő eligazodáshoz.

-

Családtagjaikat, lakásuk címét, szüleik nevét, foglalkozását ismerik.

-

A közlekedési szabályok betartásában gyakorlottá válnak, ismerik a közlekedési eszközöket, tudják, hogy ezek hol közlekednek.

-

Az emberi testrészeket felsorolják, megnevezik az érzékszerveket.

-

Ismereteik vannak az állatokról, növényekről, azok gondozásáról.

-

Napszakokat felismerik, megnevezik, tudják a napok nevét. 2013

-

A minőségi- mennyiségi eltéréseket felismerik, tudnak halmazt létrehozni, elemeket sorba rendezni, tő és sor számlálni.

-

Becsléseket- méréseket végeznek, szívesen kísérleteznek, elemi mennyiségi ismereteik vannak.

-

Vonalakat, síkbeli térformákat, geometriai alakzatokat megneveznek, térben jól tájékozódnak.

-

Az ok- okozati összefüggéseket felismerik, megnevezik, tudnak analizálni, szintetizálni, általánosítani.

-

Fejlődik

mozgáskoordinációjuk,

finommotorikájuk,

figyelmük,

alkalmazkodó

készségük, feladattudatuk, kitartásuk. -

Önállóan mernek dönteni, a megfelelő munkatempót, önellenőrzést elsajátítják.

2013

12. DIFFERENCIÁLÁS – HÁTRÁNYKOMPENZÁLÁS, TEHETSÉGGONDOZÁS ÓVODÁNKBAN Az óvodás korú gyermekek fejlődése eltérő, ugyanazon életkorú gyermekek más- más fejlettséget mutatnak egy- egy területen illetve fejlődésük összességében. Ezt meghatározzák a genetikai, öröklött tulajdonságok és a hozott ismeretek sokasága. Ezért programunkban elsődleges célunk a gyermeki személyiség fejlesztése az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével, az egyéni bánásmód alkalmazásával. Minden nevelőnek fontos feladata óvodánkban:

-

Optimális fejlődést biztosító érzelmi légkör és személyes kapcsolat kialakítása.

-

Olyan

folyamatos

tevékenységek

biztosítása

a

gyermekek

számára,

mely

sikerélményhez juttatja őket (kompetenciaélmény). -

Óvodásaink kapjanak lelki törődést, megerősítést, biztatást, érzelmi biztonságot és egyenlő esélyt minden területen.

-

Az

esélyegyenlőség

megteremtése

miatt

érvényesülni

kell

óvodánkban

a

multikulturális szemléletnek, elveknek. Ha a gyermekközösségben halmozottan hátrányos, kiemelt figyelmet igénylő, roma vagy migráns gyermek jár, úgy esélyt kap egyéni képességeinek maximális szintű fejlesztésre, kibontakoztatására.

Feladatunk: -

Előítélettől mentes pedagógiai-nevelői közeg megteremtése

-

fejlesztésüket során differenciált tervezés, szervezés kísérje, lehetőséget kell adni saját kultúrájuk, szokásaik, esetleg nyelvük bemutatására, használatára

-

család-óvoda,

szülő-pedagógus

kapcsolatának

megteremtése,

biztosítása,

kommunikáció kialakítása (hagyomány, kultúra) -

legyen lehetőségük kultúrájukat, művészetüket bemutatni

-

segíteni nekik a megfelelő iskola kiválasztásában

Az óvoda felnőtt közösségének érvényesítenie kell az elfogadást, befogadást, előítélettől mentes magatartást. Kiemelt figyelmet igénylő, migráns és hátrányos helyzetű gyermekek nevelési alapelvei:

2013

„A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését társadalmi integrálását, és, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.” Logopédiai foglalkozás: Az anyanyelvi nevelés a család és a pedagógus feladata, a logopédus munkája ennek segítője, kiegészítője. Munkája abból áll, hogy kiszűrje a beszédhibás gyerekeket és az arra rászorulóknak heti két alkalommal fejlesztő foglalkozást tartson. Cél, hogy azok az óvodások, akik beszédjavításra szorulnak, képesek legyenek majd az iskolai tanulmányok megkezdésére. Logopédiai fejlesztésben általában az iskola előtti évben (nagycsoport) részesülnek óvodásaink. A fejlesztés érdekében fontos a család - óvoda logopédus közötti kapcsolattartás. Gyógytestnevelői foglalkozás: Heti

két

alaklommal,

elsősorban a nagycsoportos

óvodásokat

speciális

fejlesztő

gyakorlatokkal fejlesztik a gyógytestnevelők. A foglalkozásokon szűrés eredményeként vesznek részt a gyerekek. Célja: prevenció, valamint mozgás és tartásjavítás. Logopédia, gyógytestnevelés és hitoktatás, mint alapszolgáltatások vannak jelen óvodánkban, melyet a fenntartó finanszíroz. Tehetséges gyermekek: A tehetségre már az óvodában fel kell figyelnünk. Az óvodai tehetséggondozás „gyerekcipőben” jár, hiszen a legtöbb pedagógus – felnőtt ennek a lehetőségeit az iskolai életre helyezi, noha a gyermekek egyéni tehetsége már a fogantatás pillanatában eldőlhet, hiszen ha a magzat szeretetteljes légkörben nevelkedik, az már maga egy esély arra, hogy a képességeit optimálisan fejleszthesse. A tehetség egy rejtőzködő és fokozatosan megmutatkozó képesség, adottság. A kimagasló átlagtól eltérő teljesítményt az óvodáskorban felfedezhetjük a gyermek tevékenykedése, játéka vagy az egyéb feladat elvégzése során. A felismerésen túl feladatunk abban rejlik, hogy minél több alkalmat biztosítsunk a gyermekeknek képességük megmutatásához, a begyakorlott feladatsorokat nehezítsük, dicsérjük őket, komplex kihívásokat teremtsünk. Mire figyeljünk? – Mindenre, ami különleges lehet, a gyermek érdeklődése, tudás elmélyedésére, aktivitására, tevékenykedése közben örömére.

2013

Tehetséggondozásunk eleme lehet: -

Tehetség felismerése, széles – állandó figyelmet igényel

-

Annak felismerése, hogy a gyermek milyen területen nyújt átlagnál jobb teljesítményt

-

Egyenetlenül oszlik meg a tehetség és a gyermek gyenge oldalára is figyelni kell. A fejlesztett tehetségből sem lesz mindig siker.

-

A gyermek környezetével meg kell ismerkedni, mert a szülőkkel való kapcsolattartás nélkül fejleszteni nem lehet az óvodában.

-

Ne feledkezzünk meg arról, hogy ezek a gyermekek óvodáskorúak és joguk van a játékhoz

-

Pedagógusaiktól is intenzív odafigyelést, sorozatos szakmai felkészülést, plusz feladatvállalást igényel

-

Speciális foglalkoztatást javasolunk és versenyekre, pályázatokra, jelentkezzünk, iskolaválasztást segítjük a kiszűrt tehetséges gyermekek részére. Az óvodai élet után is érdeklődünk életútjukról.

Kiemelt figyelmet igénylő, gyermekek nevelésének feltételei és feladatai: Szervezeti feltételek: Óvodánk alapító okirata alapján (XI. kerület Újbuda Önkormányzata 6/2009./11.ÖK./IX.3. határozat, szakfeladat szám: 801126) kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelését és ellátását

is

biztosítja.

Alapító

okiratunk

módosult:

az

Önkormányzat

288/2011.(VII.28.)XI.ÖK. határozatával, 2011. szeptember 1-jei hatállyal. Az alapító okirat szerinti alaptevékenység: „Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált óvodai nevelése a szakértői bizottság véleménye alapján. Beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenességével küzdő gyermekek nevelése.” Az alapszolgáltatás mellett folyamatos logopédiai és/ vagy pedagógiai szakszolgálati ellátásra szoruló gyermekek integrált nevelésére szakértői vélemény alapján kerülhet sor. Pedagógiai munkánk ezáltal árnyaltabb, sokrétűbb lett és nevelési feladatainkat is meghatározza a gyermekek átlagostól eltérő fejlettségi szintje, mely megköveteli tőlünk az egyéni differenciálás módszerét. Már a gyermek felvételét megelőzően, valamint az óvodai nevelés folyamatában az óvodavezető a szülővel és a logopédiai szakszolgálattal és a pedagógiai szakszolgálattal együttműködve beszéli át a sajátos nevelési problémákat, a fejlesztés lehetőségeit. Ezen gyermekek csoportbeosztásakor külön figyelmet kell fordítanunk.

2013

Az óvodai csoportokba maximum 2-3 fő S.N.I. gyermeket tudunk fogadni, szakértői vélemény alapján. Fejlesztésükben az óvodapedagógusok mellett a XI. Kerületi Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei intenzíven vesznek részt. Elsősorban a kerületünkben, körzetünkben élő gyermekek integrált nevelési feladatait látjuk el. Szoros kapcsolatot ápolunk a Lágymányosi Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnáziummal, mert a közvetlen környezetünkben itt tudják őket a logopédiai osztályba beiskolázni. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek óvodai nevelésének irányelve Általános elvek „Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Az irányelv célja Az irányelv célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy - az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, - fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, - a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl.” „A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi óvodában történő együttnevelés - az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel.”(1) Személyi-, tárgyi feltételek: Intézményünk külső és belső tárgyi adottságai megfelelnek a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez szükséges feltételeknek.

2013

Az egyéni fejlesztéseket az óvodai csoportokban az óvodapedagógusok végzik, a Logopédiai Szakszolgálatban a Pedagógiai Szakszolgálatban pedig a logopédusok, fejlesztőpedagógusok, mozgásterapeuták, pszichológusok látják el. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztését – a törvényi elvárásoknak megfelelően speciális szakember irányítja. Óvodapedagógusaink érzelmileg azonosulnak az integrációval, és elfogadják, természetesnek tekintik, hogy sajátos nevelési igényű gyermekek járnak az óvodánkba.

Valamennyi

csoportszobában sokféle speciális fejlesztőjáték található, erre a célra vásároltuk az Okoskockát és a Mozgáskottát is. A gyermekek általános és speciális fejlesztése, nevelése a többi gyermekkel együtt történik, a differenciálás

módszerét

alkalmazva.

Speciális

fejlesztésüket

az

érintett

gyermek

szakvéleményében leírt diagnózisa, egyéni fejlettségi adottsága és a gyermek életkora határozza meg. Az óvónők és a dajkák közösen alakítják ki az egyéni foglalkozások megvalósulásához a rugalmas szerkezeti keretet. Az integrált feladatokkal járó szakmai ismeretek bővítése érdekében önképzéssel és szakirányú képzéseken való részvétellel fejlesszük magunkat. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelésének célja, feladata és elvei: Célunk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeket együtt neveljük, fejlesszük a többi óvodással. Ezzel segítjük őket, hogy az egyes részterületeken a lehető legkisebb lemaradást mutassák. Legyenek egyre önállóbbak, lelkileg kiegyensúlyozottabbak, sikeresek. Célunk, hogy óvodáskor végére testi, szociális és értelmi fejlettségük alkalmassá tegye őket az iskola megkezdésére. „A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy: - a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti; - a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg.”(2)

Feladatunk: -

Tárgyi és személyi feltételek biztosítása

-

Fejlődésük folyamatos nyomon követése, fejlesztése, a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak valamint egyensúlyának kialakítása 2013

-

Gyermekek egyéni sikereit segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése

-

Kapcsolattartás a szülőkkel és a fejlesztésben résztvevő kollegákkal, speciális fejlesztő szakemberekkel

-

A konkrét tervezést, szervezést úgy készítsük el, hogy a gyermek mindenkori fejlettségéből indul ki, az egyedi vonásokat figyelembe véve (Óvodai csoportnapló, Egyéni fejlesztési napló)

Integrált fejlesztésünk következtében a gyermek teljes személyisége fejlődjék: -

képességei, kialakult készség

-

meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlásába

-

Kommunikáció, megkésett beszédfejlődés, dadogás, hangképzési zavarok javítása

-

Kis- és nagy mozgások fejlődése

-

Gondolkodás

-

A majdani olvasáshoz, íráshoz szükséges részképességek fejlesztése

-

Rajzoló, finommozgások fejlesztése

-

Testi, fizikai állapot

-

Pszichikus funkciók

-

Társas kapcsolatok

Elveink: -

Nevelésük, fejlesztésük szervesen illeszkedjen programunkba.

-

Alakítsunk ki olyan érzelmi kapcsolatot a gyermekekkel, amely elősegíti fejlődésüket. (segítő, támogató szemlélet)

-

Tartsuk szem előtt a gyermekek belső motivációját, erre építve határozzuk meg feladatainkat. (minden gyermek fejleszthető)

-

Folyamatos, következetes nevelés alkalmazása az óvodai élet időtartamára.

-

Segítjük őket, hogy képességeiknek megfelelően beilleszkedjenek az óvoda életrendjébe.

-

A gyermekekben rejlő pozitívumok kiemelése, megerősítése segíti önbizalmuk, biztonságérzetük fejlődését.

-

A másság elfogadására való nevelés, eredményeket értékelő környezet kialakítása.

-

Nevelői attitűdünk, szemléletünk fókuszálása e nevelési területre: képzéseken, tanfolyamokon való aktív részvétellel.

2013

-

A szociális ártalmak következményeinek kompenzálására és az okok feltárására, korrekciójára figyelmet fordítunk. A családdal és a korai fejlesztést szolgáló szakszolgáltatókkal az együttműködés hatékonyságát növeljük.

-

Szakkönyvek, folyóiratok beszerzése, olvasása.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztését segítő kapcsolataink: Szakmai együttműködés a: -

Újbudai Logopédiai Szakszolgálattal,

-

Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal,

-

Lágymányosi Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnáziummal,

-

Újbudai Pedagógiai Szakszolgálattal,

-

Újbudai Humán Szolgáltató Központtal,

-

Kapcsolatok kiépítése a beszédfogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelését ellátó intézményekkel.

Kiemelt

figyelmet

igényből

eredő,

hátrányok

csökkentését

szolgáló

fejlesztő

tevékenységekhez kötődő feladatok Óvodánk beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességgel küzdő gyermekek együtt nevelését, fejlesztését látja el az életkori sajátosságokat és a játékosság elvét szem előtt tartva. A beszédfogyatékosság és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenesség kórtanai eltérőek, így a fejlesztés feladatai, tevékenységformák is eltérőek – egyénre szabottak. Az egyéni fejlesztési tervek elkészítésében szakember (gyógypedagógus, logopédus, pszichológus stb.) közreműködése szükséges. Beszédfogyatékos az a gyermek, akit a szakértői bizottság komplex vizsgálata alapján annak minősít. Megnyilvánulások: -

anyanyelvi fejlettség alacsony szintje

-

beszédértési és észlelési nehézségek

-

kifejezőkészség nehézségei (szegényes szókincs, grammatikai fejletlenség)

-

beszédszerveződés gyengesége (mondatalkotási készség nehezítettsége, összefüggő beszéd kialakulatlansága)

-

beszédszervi működés gyengesége 2013

-

beszédhangok tiszta ejtésének hiánya

-

írott nyelv elsajátításának nehézségeit előjelző kognitív képességzavar (fonológiai tudatosság, taktilis- vizuális észlelés, verbális emlékezet zavarai)

-

verbális tanulás lassú fejlődése

A beszéd, és nyelvi problémák súlyos zavarai mellé társulhatnak részképesség zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetettség) és magatartási problémák, melyek nehezítettebbé teszik a gyermek beilleszkedését. Az óvodai fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladatok: -

aktív nyelvhazsnálat, és kommunikáció kialakítása

-

értelmi fejlesztés

-

mozgás, és észlelési funkciók

-

vizuomotoros, koordinációs készségek javítása- érzelmi élet fejlesztése

-

speciális módszerek és eszközök alkalmazása egyéni, illetve kiscsoportos formában.

A gyermek fejlettségi állapotáról a szülőket folyamatosan tájékoztatni kell. A fejlesztő munka során a gyermek egyéni képességeinek és fejlettségi szintjének megfelelő ismeretszerzést, sokoldalú tevékenykedtetést, cselekvésbe ágyazott, játékos módszereket kell alkalmazni, a társas kapcsolatok kialakulásának, illetve a személyiség fejlesztésének biztosításával. Anyanyelv, irodalom területén feladatunk: -

Szókincs gazdagítása kis léptekkel, minden érzékszerv bevonásával valósuljon meg.

-

Szavak jelentése több oldalról legyen megtámogatva.

-

Megismerési folyamatba, ismeretszerzésbe minden érzékszervet vonjunk be.

-

Szókincs, szókészlet bővítését segítse az óvodai irodalom, mese-vers anyaga (memorizálás, új szavak).

-

Mondatokat ismételjünk, szükség szerint bővítsünk, kérdezzük gyakran óvodásainkat.

-

Beszéd megértés, beszédérzékelés fejlesztésénél is fontos a fokozatosság betartása, törekedjün arra, hogy világos, rövid instrukciókat, kérdéseket adjunk a gyerekeknek.

-

Kapjanak képi, mozgásos kapaszkodókat, mely segíti a verbális információ befogadását.

-

Beszédzavarban szenvedő gyermekekkel gyakoroljuk az emlékezeti teljesítmény erősítésére verseket, mondókákat.

2013

-

Teremtsük meg a lehetőségét, alakítsunk olyan helyzetet, hogy bátran kérdezzenek, érzéseiket, gondolataikat fejezzék ki, oldódjék a kommunikációs feszültségük (játék, báb, dramatizálás).

-

Fontos feladat a mozgás - ritmus - beszéd összerendezésének fejlesztése (egyenletes járás, szó- mondatritmus).

Vizuális nevelés területén feladatunk: -

Beszédfogyatékossághoz kötődő vizuális érzékelés zavarát fejlesztjük a formák – térbeli tájékozódással, soralkotással, finommotorika fejlesztését szolgáló feladatok adásávál.

-

Bal-jobb oldal gyakorlásához jeleket alakítunk ki.

-

Megfigyeléssel, jellemző jegyek kiemelésével fejlesszük a vizuális megfigyelő és emlékezőképességet.

-

Mindennapi tevékenységformák gyakorolásával fejlesztjük a finommotorikát: gombolás, cipőfűzés, papírtépés, vágás, gyurmázás, festés, stb.

Ének-zene nevelés területén feladatunk: -

Zene, ritmus, mozgás fejlesztő hatásának hatékony alkalmazássával segítsük a dadogás, beszédritmus fejlesztését (dalok, mondókák, körjátékok).

-

Zenei nevelés során segítsük a gyermekek artikuláció, diszfónia fejlesztését.

Mozgásfejlesztés területén feladatunk: -

Minél több mozgásos feladattal segítsük gyermekeink a saját testével kapcsolatos téri tájékozódást, testtudat kialakítását (testkép, testfogalom, testséma).

-

Alapmozgások (gurulás, kúszás, mászás, járás, futás) szabályos gyakoroltatásával segítsük a beszédkészségüket.

-

Mozgással szabaduljanak meg gátlásaiktól, feszültségeiktől (beszédértés, szókincs).

-

Rendszeres mozgás beiktatásával fejlesszük a nagy és finommotorikát, koordinációt, ügyetlenséget, testi-lelki harmóniát.

Külső világ tevékeny megismerése területén: -

Beszédfejlesztésre nyújtsunk lehetőséget a környezet megismerése, felfedezése közben.

2013

-

Élőben figyeltessük meg a gyerekekkel, alkalmat nyújtva az ok-okozati feltárások lehetőségére.

-

Fokozatosság elvét betartva először az egész bemutatására, megfigyelésére helyezzük a hangsúlyt és ezután bontsuk az egészet részekre.

-

Matematikai fejlesztésnél vizuális támponttal, cselekedtetéssel segítsük a gyermekek figyelmét, emlékezetét lekötni és feladatok elvégzésére ösztönözni őket.

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenességével küzdő gyermekek nevelési és fejlesztési területei: -

Észlelési területek

-

Mozgás, finommozgás

-

Téri orientáció

-

Nyelvi készségek, beszédszerveződés

Ezek a gyerekek fokozottabban igénylik a tevékenységeket meghatározó kereteket, szabályokat, pozitív visszajelzést, megerősítést, stb. Az értelmi, érzelmi-szociális képességek eltérő fejlődése a sikeres beilleszkedést, az iskolába lépésre való felkészülést késlelteti. Jellemzők: ismeretelsajátítás, tanulás, önirányítási képesség, részképességek zavarai, súlyosságtól függően, illetve akár halmozottan is. Kiemelt feladat az óvodában: -

a szakértői bizottság javaslatai alapján egyéni fejlesztési terv készítése

-

elkerülni a teljesítmény-kudarcokat, illetve az arra épülő másodlagos zavarok, nem megfelelő viselkedés kialakulását.

-

megalapozni az iskolai előmenetelhez szükséges készültséget.

Az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációnak a pszichés fejlődési zavar jellegét megállapító komplex (gyógypedagógiai- pszichológiai- orvosi) szakértői véleményben foglaltak alapján kell történnie. A szülők folyamatos bevonása szükséges. Gyermekvédelem A gyermek és- ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek. Gyermekvédelmi tevékenységünket a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény határozza meg:

2013

-

Minden gyermeket érintő döntésben a gyerek mindenek felett álló érdekeit kell figyelembe venni, azt más érdekek nem előzhetik meg.

-

A gyermekek jogait minden megkülönböztetés nélkül biztosítani kell: fajra, nemre, vallásra, származásra, egyéb.

-

Személyes adatokat kezelni csak meghatározott célból és kötelezettség teljesítése érdekében lehet, ezt megelőzően erről a szülőket tájékoztatni kell.

-

A gyerekeket hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A gyerekeknek joga van, hogy a nevelési intézményben, biztonságban és egészséges környezetben nevelődjön.

-

A gyermeket a családi környezetből eredő kizárólag anyagi okok miatt semmiképpen nem lehet hátrányban részesíteni.

-

A gyermekeket védeni kell a fizikai, lelki erőszakkal szemben.

-

A kiemelt figyelmet igénylő és halmozottan hátrányos gyermekekkel való kiemelt foglalkozás minden óvónő kötelessége.

Célunk: A megelőzés, hogy gyermekeink olyan biztonságot nyújtó környezetben nevelődjenek, ahol hátrányos megkülönböztetés senkit nem érhet. A törvény által előírt prevenció megelőzés, a szocializáció keretében az egymás feltétel nélküli elfogadása, különös odafigyeléssel a hátrányos helyzetű, a speciális ellátást igénylő, valamint a tehetséges gyermekek nevelésére. (magatartási problémák, eltérő értelmi képességek és fejlődési ütemek, beszédhibák, családsegítés).

Elveink: Tiszteletben tartjuk a családok szuverenitását, de segítjük a családi nevelés erősítését a rászorulók esetében. Szoros, együttműködő kapcsolatot alakítunk ki a segítséget kérő családokkal. Kompetencia szintek a gyermekvédelem területén: 1. szint: óvodapedagógusok szintje, feladataink -

A családi háttér megismerése, a családdal való jó kapcsolat kialakítása a közös nevelés érdekében, bizalomépítés.

-

A gyermekek fejlődésének érdekében elfogadjuk a családok szokás- és szabályrendjét, ugyanakkor tapintatosan befolyásoljuk az életmódot, nevelési rendszerüket.

2013

-

A gyermeki jogokat tiszteletben tartjuk, a család- óvoda jogharmónikus kapcsolatának kialakítására törekszünk.

-

A szülőket folyamatosan és rendszeresen tájékoztatjuk a gyermekeik fejlődéséről, az esetleges magatartásváltozásokról.

-

A gyermekek érzelmi megnyerése az odafigyelő, gondoskodó óvónői magatartással.

-

Ismerjük fel az átlagostól eltérő jelenségeket, viselkedéseket és használjuk hatékonyan a pozitívan befolyásoló nevelési eszközöket.

-

Felmérjük a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekeket és jelentjük a gyermekvédelmi felelősnek.

-

Keressük a tünetek kiváltó okait, törekedjünk azok megszüntetésére probléma megelőző és problémakezelő módon, a feltárás után megvalósítjuk a felzárkóztatást, tehetséggondozást. (A gyermek fejlődési lapján feljegyzést vezetünk róla)

2. szint: Gyermekvédelmi felelős szintje és feladatai -

Elkészíti a gyermekvédelmi éves munkatervet.

-

A gyermekvédelmi eseteknél környezettanulmányt készít, hatósági kérésre kapcsolatot tart a pszichológussal, nevelési tanácsadóval és a szakértői bizottsággal.

-

Munkájáról beszámolót, igény szerint fogadó órákat tart.

-

Rendszeres kapcsolatot tart a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel.

-

Étkezési kedvezmények dokumentációját folyamatosan vezeti, karban tarja.

-

Szükség szerint információkat közvetít a kollégáknak, szülőknek.

-

Együttműködik a Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szakszolgálattal és szükség esetén a gyámhivatallal (hatósági felkérésnél).

-

A családsegítést megvalósítja a tájékoztatás, a tanácsadás, a családgondozás segítségével.

-

Szükség szerint családlátogatást végez az óvónőkkel.

-

Továbbképzi magát, részt vesz a kerületi gyermekvédelemben.

3. szint: Az óvodavezetői szint -

Segíti a hozzá forduló családokat a pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, szociális, jogi kérdésekben, ameddig kompetenciája engedi.

-

Ellenőrzi a gyermeki jogok tiszteletben tartásának megvalósulását, a gyermekvédelmi dokumentumokat.

2013

-

Egy probléma megszüntetésére, megoldására, igény szerint közösen jár el a gyermekvédelmi felelőssel.

-

A hozzá forduló családoknak kompenzációs lehetőségeket biztosít.

-

Évente

egy

alkalommal

értékeli

és

minősíti

a

gyermekvédelmi

munka

eredményességét. -

Biztosítjuk az esélyegyenlőséget a gyermekek részére: 

a felzárkóztatás, tehetséggondozás terén



a hátrányok kompenzálása, megszüntetése terén



a kiemelt figyelmet igénylő, halmozottan hátrányos, migráns, eltérő szociokultúrájú, drogprevenciós esetekben.

4. szint: Fenntartó, jegyző, Kormányhivatal A XI. Kerület Újbuda Önkormányzata támogatja a törvények és rendeletek előírásai szerint támogatja a kerület óvodásait és családokat. Ennek formái: -

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

-

Étkeztetési támogatás

-

Felügyeli, illetve nyomon követi az óvodakötelesek óvodáztatását, intézkedést rendel el, gyermekvédelmi szempontból, vagy tartós, igazolatlan hiányzás esetén

2013

13. ÜNNEPEINK - HAGYOMÁNYAINK Az óvodai életünkben törekszünk a hagyományaink, ápolására a kultúránk megőrzésére, továbbadására, a nemzeti értékeink megismertetésére. Fontosnak tartjuk, hogy az ünnepeink kiemelkedjenek a mindennapokból a külső és belső tartalmában is ezt tükrözzék. Az ünnepeket megelőző előkészületeknél a gyermekek aktív részvételére támaszkodunk és biztosítjuk számukra az érzelmi ráhangolódást. A szülőket is bevonjuk az előkészületekbe, lebonyolításba, az együtt ünneplésbe. Ünnepeink megteremtik a szülőföldhöz való kötődés és a környezettudatos magatartás megalapozását. A kollektíva által elfogadott ünnepek, rendezvények: 1. Őszi szüret, új óvodások avatása: Szeptember - október hónap folyamán délelőtti gyerekprogramok, délután nyitott programok szülőkkel. 2. Tökös nap: töklámpások készítése, lámpás felvonulás. 3. Mikulás: Óvónők bábelőadása a gyermekeknek, majd a Mikulás érkezése. 4. Lucázás: A nagycsoportosok illetve a vállalkozó csoportok körbejárják az óvodát, zenésverses műsorral. 5. Karácsony: Csoportonkénti ünneplés, utána közös óvodai szintű irodalmi műsor.

6. Farsang: A gyerekek jelmezbe öltözve a délelőtt folyamán farsangi játékokat játszanak, versenyeken vesznek részt, felelevenítjük a farsangi néphagyományokat. 7. Március 15.: Minden korcsoport az életkorának megfelelő szinten emlékezik.A csoportok közös megemlékezése

2013

8. Víz Világnapja: Séta közvetlen környezetünkben található „vizek” mellé. (Feneketlen- tóDuna) 9. Húsvéti vásár: Felnőttek és gyerekek által készített ajándéktárgyak értékesítése, az így befolyt összeg alapítványunk számláját növeli. 10. Nyílt hét szervezése a leendő kiscsoportos gyermekek részére, akik szüleikkel együtt ismerkedhetnek az óvodával, az „óvónénikkel”. 11. Húsvét: csoportonkénti ünneplés 12. Föld Napja: Séta a természetben, kirándulás szervezése. 13. Május 1.: Májusfa állítás , vidám éneklés az udvaron (az óvodapedagógusok szabad döntése alapján). 14. Május 10.: Madarak és fák világnapja, kiállítás a gyerekek vizuális munkáiból, az óvoda kerítésén 15. Családi vetélkedős délelőtt az óvodában 16. Gyermeknap: Gyermekvetélkedők, táncos, vidám műsor. 17. Anyák Napja: Csoport igényei szerint, köszöntik az anyukákat, nagymamákat.

18. Évzáró: Nagycsoportosok búcsúzása. Gyermekek műsora az életkori sajátosságok figyelembe vételével, a csoportos óvodapedagógusok ötletei alapján. 19. Születésnap, egyéb alkalmi ünnepek: a csoportok szokásai szerint (társadalmi vagy népi hagyományokat felölelő).

FÜGGELÉK 1. MÓD-SZER-TÁR Oktatásszervező és Tanácsadó Kft. Dr. Bakonyi Anna – Lendvai Lászlóné: Óvodai fejlődési napló 2. MÓD-SZER-TÁR Oktatásszervező és Tanácsadó Kft. Csoportnapló (kiemelt részek felhasználása)

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Pedagógiai Program elkészítése az óvoda nevelőtestületének feladata, melyet az intézményvezető fogad el, az alkalmazotti közösség és a szülői szervezet véleményének figyelembevételével, amely az óvodavezető jóváhagyásával válik érvényessé. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 134/2010./XI.ÖK/V.20. határozatszámával jóváhagyott helyi nevelési program.

2013

Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően. Pedagógiai Program nyilvánossága:  A hatályba lépett Pedagógiai Programot meg kell ismertetni az óvoda minden alkalmazottjával, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával.  A Pedagógiai Programban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell.  Az intézmény a hozzáférhetőséget folyamatosan biztosítja.

Budapest, 2013. augusztus 27. Karkus Mihályné óvodavezető

2013