1114 Budapest Kanizsai u

Intézményi Minőségirányítási Program 1114 Budapest Kanizsai u. 17-25.

2009

A Nyitnikék Óvoda adatai:

Az óvoda neve:

Nyitnikék Óvoda

Címe, telefonszáma:

1114 Budapest, Kanizsai utca 17-25. 06-1/209-9187 06-1/209-9188

OM azonosító:

034450

E-mail címe:

[email protected]

Az óvoda fenntartója:

Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

Csoportok száma:

6

Az óvoda maximális férőhelyeinek száma: 171 fő Az intézmény tagintézménnyel nem rendelkezik.

„…Mi volt az, ami az emberi kéz oly sok alkotásának segített túlélni a korokat, ellenállást tanúsítani évszázadokkal szemben, mi vette rá az emberiséget a legvadabb napokban is, hogy megóvja őket a pusztulástól? Nos hát: a minőség.” (…Thomas Mann…)

Tartalomjegyzék 1. Általános rész 1.1. Óvodánk bemutatása minőségfejlesztés szempontjából 1.2. A fenntartói minőségirányítási program intézményünkre vonatkozó elemei

1. oldal 2. oldal 5. oldal

2. Minőségirányítási program 2.2. Az óvoda minőségpolitikája 2.2.1. Intézményi jövőkép 2.2.2. Küldetésnyilatkozat 2.3. Minőség nyilatkozat

7. oldal 7. oldal 7. oldal 7. oldal 7. oldal

3. Az óvoda minőségfejlesztési rendszere 3.1. Vezetői elkötelezettség a minőségért

9. oldal 9. oldal

4. Az óvoda minőségfejlesztési rendszerének bemutatása 4.1. Az óvodánk szervezeti struktúrája 4.2. A vezetés összetétele és kompetenciája 4.3. Óvodavezető minőségirányítási feladatai 4.4. Támogató szervezet szabályzata 4.5. Humánerőforrás biztosítása és fejlesztése 4.6. Stratégia tervezés 4.7. Az intézmény dokumentáció felülvizsgálata 4.8. A helyi nevelési program működő, tervező, elemző és értékelő dokumentumok 4.9. Vezetői ellenőrzés és értékelés folyamata 4.9.1. Alapelvek 4.9.2. Jelmagyarázat 4.10. Belső ellenőrzési terv 4.10.1. Az éves ellenőrzés értékelés folyamata 4.11. Felelősségi táblázat

9. oldal 11. oldal 12. oldal 12. oldal 12. oldal 14. oldal 14. oldal 15. oldal

5. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak, a vezetői feladatokat ellátók és a nevelő-fejlesztő munkát segítők teljesítményértékelése 5.1. Az óvodánk teljesítményértékelésének célja 5.2. Nyitnikék Óvoda teljesítményértékelésével kapcsolatos alapelvek 5.2.1. Fejlesztő szándék elve 5.2.2. Pedagógiai megalapozottság elve 5.2.3. Konszenzus elve 5.2.4. Sokoldalúság elve 5.2.5. Mérhetőség elve 5.2.6. Méltányosság elve 5.2.7. Célorientáltság elve 5.2.8. Kivitelezhetőség elve 5.3. A teljesítményértékelés alapja és összetevői 5.4. A teljesítmény méltányolása, mely az intézményvezetés színvonalának emelésére irányul 5.5. Óvodapedagógus munkakört ellátók teljesítményértékelése

15. oldal 16. oldal 16. oldal 16. oldal 16. oldal 18. oldal 18. oldal

19. oldal 19. oldal 19. oldal 19. oldal 19. oldal 20. oldal 20. oldal 20. oldal 20. oldal 20. oldal 20. oldal 20. oldal 21. oldal 21. oldal

5.6.1. A teljesítményértékelés szempontjai – a pedagógusokat érintő szempontok súlya, aránya 5.6.2. Az értékelésben résztvevők

22. oldal 22. oldal

5.6.3. Teljesítményértékelés tartalma 5.6 4. Az óvodánkban vezetői feladatokat ellátók 5.7. Az értékelés során felhasználható információk, eszközök, dokumentumok 5.8. Adatfeldolgozás 5.9. A teljesítményértékelési rendszer folyamatszabályozása 5.10. Alkalmazotti ösztönző rendszer működtetése 5.11. Minősítés a teljesítményértékelés alapján 5.12. A teljesítményértékelési rendszer érvényessége

23. oldal 23. oldal 23. oldal 24. oldal 30. oldal 34. oldal 34. oldal 34. oldal

6. Teljes körű intézményi önértékelés 6.1. Az eljárás célja és alkalmazási területei 6.2. Az intézményi önértékelés periódusai - gyakorisága, az esedékesség éveinek kijelölése 6.3. Teljes körű intézményi önértékelés folyamata 6.4. Intézkedési terv 6.5. Partnerkapcsolatok irányítása 6.6. Időpont táblázat mérésekhez 6.7. A teljes körű önértékelés adatainak felhasználása

35. oldal 35. oldal

7. Országos mérések hatása a nevelés / fejlesztés folyamataira

40. oldal

8. Fenntartói minőségirányítási programmal való kapcsolat

40. oldal

9. Kommunikáció 9.1. Óvodán belüli információáramlás 9.2. Kommunikáció a partnerekkel 9.3. Az új óvódások felvételi eljárásának folyamata

41. oldal 41. oldal 41. oldal 42. oldal

10. Működés folyamatos javítása, fejlesztése

43. oldal

11. Érvényességi rendelkezések

47. oldal

12. Legitimációs záradék

49. oldal

35. oldal 36. oldal 36. oldal 38. oldal 39. oldal 40. oldal

1. Általános rész Minden intézmény, köztük a mi óvodánk számára is fontos feladatot határozott meg 2003ban módosított közoktatási törvény. A Nyitnikék Óvoda viszonylag rövid múlttal rendelkezik az intézményi minőségfejlesztésben. Számunkra ezért a Minőségirányítási Programunkba több távlati cél, feladat fogalmazódik meg. Az Önkormányzati Minőségirányítási Program pontosan meghatározza a fenntartói feladatokat, elvárásokat saját és általa működtetett intézményei számára, így a Nyitnikék óvodára vonatkozóan is. Mindenki számára fontos, hogy az elkészített dokumentum azt a célt szolgálja, hogy a problémák, nehézségek felszínre kerüljenek (erősségeink gyengeségeink) megtaláljuk a megfelelő megoldást és ezáltal „minőség” javulását tudjuk felmutatni. Fogalmazódjanak meg minőségpolitikánkban olyan célok, melyek elérése még nagyobb elégedettséget vált ki partnereinkből és ezáltal biztosabb pedagógiai munka és intézményműködtetés valósulhat meg. Az intézményi minőségirányítási program az intézmény működtetését, fenntartását a helyi nevelési programunk megvalósítását támogató eszközrendszer. 2007. március 31- én az alábbi törvényi hivatkozás tükrében a Nyitnikék Óvoda minőségirányítási programjának módosítására került sor. Törvényi hivatkozás: 2006. LXXI. Ktv. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról: „Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.” Ktv. 40.§ „(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. §) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos

6

mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.” 2009. április 14-én az alábbi törvényi hivatkozás tükrében a Nyitnikék Óvoda minőségirányítási programja további módosítására került sor: „A Kjt. 40. §-ának (12) bekezdéséhez és 85. § (3) bekezdésének ce) pontjához 8. § (1) A Kt.40. §-ának (11) bekezdésében szabályozott minőségirányítási programban a teljesítményértékelési szempontok mellett meg kell állapítani az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat is az alábbiak szerint: a) Kiemelkedő minősítés három pont, b) Megfelelő minősítés kettő pont, c) Kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) Nem megfelelő minősítés nulla pont. (2) A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: a) Nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) Hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) Harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) Harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. (3) Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése tekintetében, illetőleg valamely jogkövetkezmény – ideértve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetőségét is alkalmazásakor minősítést említ, azon a közoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetőleg annak eredményét kell érteni. (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2009. január 1. napján lép hatályba.” Teljesítményértékelési rendszereink kialakításánál figyelembe vettük óvodánk működését szabályozó dokumentumaink tartalmát, cél- és feladatrendszerét. Szem előtt tartottuk fenntartónk- a XI. ker. Önkormányzat- elvárásait, igazodtunk ellenőrzési, értékelési rendszeréhez. Nevelőtestületünk egyetértésre jutott abban, miért fontos számunkra a pedagógusok, nevelő munkát segítők teljesítményértékelése és mi a célunk a rendszer működtetésével. Meghatároztuk azokat az alapelveket, amelyekhez igazodnunk kell a mérőeszközök kiválasztásánál, az értékelés kidolgozásánál. IMIP-ünk tartalmazza a teljesítményértékelési rendszer eljárásrendjét és az ehhez kapcsolódó minősítést. 1.1. Óvodánk bemutatása minőségfejlesztés szempontjából Nyitnikék Óvoda helyi nevelési programjának elkészítésével már egy minőséget hivatott képviselni, hiszen olyan értékrendet vállalt ami a „minőség elvét” és „partneri igényeket” tartalmaz.

7

Intézményünk 2002/2003-as tanévben kezdte meg a minőségfejlesztési rendszer kiépítését. Ebben még „törést” okozott a 2003-as vezetőváltás, ami egy időben történt a törvényi szabályozással, így még hatékonyabban kellett munkához látnunk és kezdtük meg a Commenius I. jellegű modell kiépítését. Munkánk irányát és célját tehát egyértelműen meghatározta: - Jelenleg is működő H.N.P. - Óvodavezetésben történt változás - Törvényi elvárás a minőségirányítás terén - Fenntartói ÖMIP. Erőforrásaink: Ahhoz, hogy ez a munkálat elkezdődjék a kollégák önként jelentkeztek a támogató szervezetbe. Ők azok akik rendelkeznek minőségirányítási tanfolyammal és már az előmunkálatokban is részt vettek. Megfelelő ismeretek birtokában vannak a Commenius jellegű modell kiépítésének megvalósításához. Kellő rátermettséggel rendelkeznek ahhoz, hogy az alkalmazotti közösségen belül hatékonyan működjön az általuk működtetett minőségirányítási rendszer. A vezető és a nevelőtestület elkötelezett a minőségfejlesztés iránt. A modell beindításához az infrastrukturális feltételek és a pénzügyi erőforrások biztosítva voltak. A fejlesztés eredményei: Comenius I. jellegű modell kiépítése a következő pozitív hatással van testületünkre:       

Pozitív irányba mozdult el a figyelem a minőségfejlesztés terén. Sok információ jutott el a vezetés felé a fejlesztést, javítást, változtatást előirányozva. Partneri igények megismerésével más alapokra helyeződött a szemlélet és a kapcsolat. Az óvoda vezetése arra is kapott iránymutatást, segítséget, hogy a folyamatok szabályozása a feladatok meghatározását is kijelölje. Minőségfejlesztési munkánkról a dolgozói kör visszajelzést kapott, így szemléletük a változás irányába mozdult el. A támogatói szervezet tagjain kívül a többi óvoda dolgozó is megismerkedett néhány minőségjavító tennivalóval, praktikával. A munka során derült arra fény, hogy óvodánk helyi nevelési programját át kell dolgoznunk, s a főbb feladatok irányvonalát meg kell változtatnunk.

Erősségeink:  A testület 80%-ban elkötelezett a „változtatni” akarás irányába. Ezt mutatta a H.N.P. átdolgozása és a minőségfejlesztésben való együttműködés.  Hagyományaink az elmúlt 30 évre épültek, gyermekprogramok, jeles napok, családóvoda kapcsolat.  Szülői igények alapján a fakultációs és külsős programok valósultak meg az egész tanévben.  Gyermekszeretet, gyermeki személyiség fejlesztése (mely 2004. szeptemberétől kiemelt szerepet kap a H. N. P. -ben).  Óvodánk hangulatos környezetben helyezkedik el (csendes, zöldövezeti utca, közlekedés szempontjából jól megközelíthető).  Épületünk állaga, eszközei, dolgozói biztosíték ára, hogy egy „jó óvoda” működjék benne.

8



Munkatársak szakértelme, megvalósulását.

felkészültsége

szolgálja

nevelőmunkánk

hatékony

A program tevékenységformai és feltételrendszere:  Óvodánk a gyermeki személyiségfejlesztést tekinti alapfeladatának. Kiemelt hangsúlyt kap a játék (mint az óvodás gyerekek alaptevékenysége), a mozgás és az anyanyelvi fejlesztés.  A fejlesztés (tanulás) a játékban integráltan jelenik meg.  Mindennap biztosítjuk számukra a szabad vagy szervezett mozgás lehetőségét. Erre lehetőség nyílik a nagyméretű csoportszobában, a tornateremben és a tágas udvaron. Munkánkat és a fejlesztést kiválóan felszerelt tornaeszközök biztosítják.  Művészeti tevékenységeink lehetőséget adnak az „alkotó kedv” kielégítéséhez. Szabadon festhetnek, rajzolhatnak, kézimunkázhatnak, mintázhatnak a gyermekek. (Óvodánk égetőkemencével rendelkezik.)  Mindennapjainkat rendszeresen áthatja a zene szeretetére nevelés (népi mondókák, dalos játékok), mely többféle tevékenységhez, alkalomhoz kapcsolódhat.  Külső világ tevékeny megismerése a közvetlen és tágabb környezetünk megismerését, megszerettetését tűzte ki célul. Ezért kirándulásokat szervezünk, megfigyeléseket, gyűjtőmunkát végzünk egy-egy témakör sokoldalú feldolgozása érdekében. Tudatosan törekszünk arra, hogy gyermekeink matematikai ismeretekhez jussanak, játékosan fejlődjön gondolkodásuk, logikájuk. Olyan programokat biztosítunk, melyben a népi hagyományokkal, szokásokkal ismerkedhetnek óvodásaink. (Szüret, Lucázás, Húsvét, Pünkösd).  Munka jellegű tevékenységeink a kisgyermekek napi illetve alkalomszerű eseményeikhez kapcsolódhatnak. Segítsék környezetük szépítését: udvar, csoportszoba, ünnepi készülődés, ajándékkészítés, növény- vagy kisállat gondozás.  Partnerkapcsolataink: Közvetlen környezetünkben található iskolákkal közösen szervezünk szülők és pedagógusok számára nyílt napokat, szülői értekezleteket. A már kialakult kapcsolatok más alapokra helyeződtek, minőségileg más tartalmat kaptak.  Nagy változást jelent számunkra, hogy épületünkben kap helyet a XI. kerület Logopédiai Intézet. Jelenleg szóbeli megegyezés született a két intézet együttműködéséről.  Napi kapcsolat jellemzi munkánkat XI. kerület Polgármesteri Hivatal Oktatási és kulturális irodájával, P. SZ. K. -val; Pedagógiai szakszolgálattal, Közművelődési Intézményekkel és a gazdálkodást elősegítő GAMESZ- al.  Fontos számunkra a szoros együttműködés a kerület óvodáival, bölcsödéivel mely segíti szakmai munkánk fejlődését, többoldalú megújulását.  A gyerekek és a szülők igényeinek megismerésére és elégedettségük elnyerésére a szülők számára a nyitottságot és az együttműködést szorgalmazzuk. Ennek formái: a fogadóórák, nyílt napok, játszó-munkadélutánok, beiratkozáskor nyílt – hét szervezése. Lehetőségek Tanulás, önképzés  Olyan továbbképzéseken való részvétel, mely helyi nevelési programunk fő feladatához illeszkedik (játék, mozgás, anyanyelv).  Szerezzenek további szakképesítést, szakvizsgát (fejlesztőpedagógia, minőségirányítás).  Kommunikációt fejlesztő tréningek.  Fejlesztőpedagógus. Partnerkapcsolatok bővítése  Kerületünkben található óvodákkal, területgondozókkal, szakmai tanácskozások. 9

    

Web-oldal létesítése. Pályázatok írása, alapítvány működtetése. Közművelődési intézményekkel pedagógiai és szülői igényekre alapozva. Sport napokon és a kerület rendezvényein való részvétel. Nevelési programban és a szülők igényei alapján egyéb szolgáltatások igénybevétele.

Gyengeségek  Kerületi szakmai képzéseken, rendezvényeken való részvétel.  20 %-ban még nem elhivatott a testület a minőségfejlesztéssel kapcsolatban.  Bizonytalan a testület egyes nevelői rétege azzal kapcsolatban, hogy az épületbe köl-töző Logopédia Intézettel milyen jellegű és tartalmú kapcsolatkiépítés valósul meg.  Belső szervezet kultúránknak változnia kell az „új” elvárások irányába (változni és változtatni akarás hiánya).  Testületünk 20 %-a nem a H. N. P.- ban felállított nevelési célt és feladatrendszert helyezi előtérbe.  Meglévő fejlesztőpedagógusunk „szűk” körű gyermekközösségen belül alkalmazza speciális ismereteit.  Sok helyzetben nevelői intelligencia hiánya, partneri igények késői felismerése.  Egymás munkája iránti érdeklődés, új szakmai irányzatok megismerése.  Alkalmazotti közösségen belüli „laza” kapcsolat, együttműködés hiánya. Veszélyek  Gyermeklétszám csökkenése.  Bizonytalan családi háttér, megromlott családi kapcsolatok (anyagi, egészségügyi okok, érzelmi elhanyagoltság, nevelési hiányosság) – nő a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermek száma.  A gyermekek óvodába érkezésekor neveltségi szintje, rejtett vagy látható sajátos neveltetése igénylő problémák szándékos titokban tartása. Egyértelművé vált, hogy óvodánkban a „jövőnk” biztosítása érdekében helyi nevelési programot kell módosítani. 2003 őszén annak veszélye állt fenn, hogy a csökkenő gyermeklétszám miatt 5 csoportra kell csökkentenünk óvodánkat. Márciushoz már közel járunk az Alapító Okiratban megjelölt maximált létszám (150 fő) felé, hiszen jelenleg 144 óvodás jár az intézménybe. Így reméljük a jövőben is stabilan működhet a 6 csoport. Bízunk abban, hogy a közösen létrehozott helyi programunkba kitűzött nevelési cél és feladatrendszer nem csak a szervezeten belüli változást, hanem a külső érdeklődést is magunkhoz „csalogatja”. Szeretnénk, ha a Logopédiai Intézettel történő kapcsolatkiépítés növelné „jó hírnevünket”, és a kibővült feladatvállalással óvodánk léte még stabilabbá válna. Még hatékonyabban kell arra törekednünk, hogy a bennünk rejlő szakmai, tudás, meglévő tapasztalat munkaforma a szervezeti kultúránk fejlődését szolgálja. Minden gyermeknek szeretetteljes biztonságot adó óvodai életet biztosítsunk. Minden nevelő olyan módszereket, eljárásokat alkalmazzon, hogy óvodásaink képesek legyenek a környezet megóvására, másság elfogadására, egészséges öntudatot kibontakoztasson és önmegvalósítási lehetőséget adjon.

10

1.2.

A fenntartói minőségirányítási program intézményünkre vonatkozó elemei

Az óvodánkkal szemben érvényesülő fenntartói elvárások és az óvodák feladatai Elvárások. Intézményünket jellemzi:  törvényes keretek közötti megfelelő működés,  mikro és makro környezet változásaihoz való rugalmas alkalmazkodás,  partner központú működés,  gyermekek életkori és egyéni képességei szerinti és szükségleteinek megfelelő nevelés,  gyermekek igényeinek megfelelő működés,  intézményi önértékelési rendszer bevezetése és működése,  harmonikus munkahelyi légkör megteremtése,  szolgáltatás szellemiségét sugalló intézményvezetés,  intézmény stabil működését a megállapított körzet határok adják,  információ áramlás kétirányú hatékonyságának növelése,  intézményvezetés jellemzése: törvényesség, gazdaságosság, fenntartói elvek követése, tervszerűség, tudatosság. Feladatok:  az óvodai nevelésünkben a legfontosabb hangsúlyt a játék kapja,  nevelési gyakorlatunkat preventív szemlélet jellemezze, változatos nevelési eszközökkel mérsékeljük a hátrányokat,  meg teremtjük, biztosítjuk óvodás gyermekeink számára a testi-lelki fejlődéshez szükséges speciális tárgyi és személyi feltételeket,  maximális figyelmet szentelünk a helyi Nevelési Programunkba megjelölt célkitűzéseinknek,  hatékonyan működtessük a partneri kommunikációt, minőségirányítási rendszerünket, határozzuk meg minőségpolitikánkat,  az óvodai nevelésünk minden esetben a gyermeki testi-lelki harmónia megteremtésére törekedjék,  óvodáink életében legyen fontos a tehetséggondozás, felzárkóztatás,  óvodai nevelésünk során alkalmazzuk a differenciált, egyéni fejlesztést,  alapfeladatok mellett az óvodásokra kiszabott többletfeladatot sikeresen teljesítjük – így 2-3 gyermek felvételét biztosítjuk azok számára akik rendszeres logopédiai kezelésre szorulnak,  szervezzünk házi és kerületi bemutatókat, mi magunk is vegyünk részt más óvodák vagy a kerület szakmai életébe. Alkalmazzuk a modern pedagógiai módszereket, eszközöket, rendelkezzünk megfelelő szakmai kultúráltsággal,  képesek legyünk zökkenő mentesen bevezetni, előkészíteni gyermekeinket a majdani iskolai élet megkezdésére. Óvodánk sajátos feladati:  2004 szeptember 1-től óvodánk felvállalja, hogy a logopédiai intézettel való együttműködés érdekében 2-3 beszédhibás (nem értelmi fogyatékos) gyermeket vesz fel csoportonként, akik napi logopédiai kezelésre szorulnak. Felvételnél támaszkodunk a logopédiai intézet szakvéleményére.  A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése érdekében szoros kapcsolat kialakítására törekszünk a családdal, a logopédiai intézettel a sikeres nevelés összehangolásának érdekében.

11



Helyi nevelési programunkban vállalt kiemelt nevelési feladatokat: gyermeki személyiségfejlesztést a játék, mozgás és az anyanyelv keretein belül végezzük.

12

2. Minőségirányítási program 2.2. Az óvoda minőségpolitikája 2.2.1. Intézményi jövőkép Intézményünk az idén módosította a Helyi Nevelési Programját, amelyben megjelentek a fenntartói elvárások és a nevelőtestületünk változni akaró szándéka is jól tükröződik. Célunk, hogy a külső- és belső partnereink rövid és hosszú távú elvárásainak és igényeinek meg tudjon felelni. Szeretnénk, ha az óvodánk a kerület életében méltó helyet foglalhatna el az elégedettségi mutatók alapján. Intézményünkben most folyik a Comenius I. jellegű minőségirányítási modell bevezetése és szeretnénk egy teljeskörű minőségirányítási rendszer kiépítéséig és folyamatos működtetéséig eljutni. 2.2.2. Küldetésnyilatkozat Hitvallásunk: Azok a partnerek akik kapcsolatba kerülnek velünk érezzék, hogy fontos az ő igényeiknek, elvárásainak való megfelelés az intézmény autonómiájának megőrzésével. Az intézmény derűs, gyermekközpontú, tudatos, szakszerű, innovációra képes szervezetként működjön. Rövid és hosszú távú terveink között szerepel (2-5 év):  Intézményeink 100 % -os kihasználtsággal való működése.  Partneri igényeknek megfelelően végezzük szolgáltatásainkat. Előtérbe helyezzük a játékot, mint a gyermek elsődleges tevékenységét és ezen keresztül biztosítjuk a teljes körű személyiségfejlesztést.  Vállaljuk, hogy a hozzánk járó gyermekeknek változatos, sokszínű programot biztosítunk intézményen belül és kívül egyaránt.  Törekszünk a családokkal való jó kapcsolat kiépítésére, a családi nevelés szuverenitásának megőrzésével.  Törekszünk a jó, együttműködő partneri kapcsolat kiépítésére. Különösen fontos számunkra, mint új partner, a XI. kerületi Logopédiai Intézettel való kapcsolat mivel 2004 őszétől az intézményünkbe költözik. Nevelőtestületünknek az új szakmai kihívást jelent. Az óvodánkba járó gyermekeknél külön hangsúlyt szeretnénk fektetni a gyermeki jogok tiszteletben tartására, egyéni – differenciált fejlesztésére, a hátrányok kompenzálására, a tehetséggondozásra.  Gyermekeinket nyugodt, derűs, szeretetteljes légkörben kívánjuk nevelni, az egyéni fejlettségük figyelembevételével, boldog, önfeledt örömteli években.  Nevelési eljárásainkat maghatározza a játékosság, az empátia, a tolerancia és a mindig megújulni képes személyiségű, kreatív óvónő.  Korrekt tájékoztatást biztosítunk partnereink számára.  Továbbképzéseink ütemezésénél nagyobb támogatást kap a beszédmegértést, beszédészlelést, a játékot, a mozgást hangsúlyozó programokon való részvétel és önképzés.  Vezetőként hangsúlyt helyezek a takarékos gazdálkodásra és erre ösztönzöm a kollektívát is. A központi költségvetést kibővítendő, a pályázati lehetőségek maximális kihasználására, az intézményben működő alapítvány folyamatos fejlesztésére külön figyelmet fordítunk.

13

    

Alkalmazotti közösségünket jellemezze az empátia, az egymásra való figyelés, a segítőkészség, a tolerancia és a jó szervezeti kultúra. Napjainkban legyenek vidám mosolygós, tettre kész nevelők. Pedagógusaink ismerjék a jogaikat, de a kötelezettségeiknek a lehetőségekhez képest maximálisan tegyenek eleget. Munka-morálunk, etikus viselkedési formánk, nevelői magatartásunk legyen meghatározó a mindennapi kapcsolatainkban, és példaértékű a közvetlen partnerek számára. Olyan szemléletformálásra szemléletváltozásra törekszünk, amely megfelel a mindenkori elvárásnak, rugalmas, átlátható és egyben szolgálja a szervezeti kultúránk fejlődését. Vezetői munkámnál előtérbe helyezem a törvényességet, a dolgozóim és a gyermekek érdekeit és az ezek közötti harmóniára törekszem. Ebben fontos szerepet kapnak a következő dokumentumok:  Közoktatási Törvény  Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja  XI. Kerületi Önkormányzat Közoktatási intézkedési terv  Munka törvénykönyve,  Ö.M.I.P.  Alapító okirat,  SZMSZ,  Házirend,  I.M.I.P.  H.N.P.  Éves Munkaterv  Továbbképzési terv,  Belső szabályzatok.

Célom, hogy óvodánk felszereltsége (bútorok, öltözők, udvar, mosdók, játékok, fejlesztő eszközök, stb.) megújuljon. Változatos ösztönzési, jutalmazási módszerekkel törekszem a folyamatos és hosszú távú „minőség” biztosítására. 2.3. Minőség nyilatkozat A Nyitnikék Óvoda, mint nevelési intézmény elkötelezi magát amellett, hogy a szolgáltatásainkat igénybe vevő partnereinknek az általuk megfogalmazott „elvárásaikat” minél szélesebb körben kielégítsük. Ezért felvállaljuk, hogy valamennyi dolgozónk bevonásával működtetjük és továbbfejlesztjük a partnerek elégedettségére, igényeik megismerésére és az intézményünk önértékelésére épülő minőségirányítási rendszert. Célunk, hogy a minőségbiztosítási rendszerünkkel a minőségi nevelésünk magasabb színvonalát elősegítsük és biztosítsuk. Szemléletünk szerint minőségi nevelés akkor valósul meg:  Ha a gyermek jól érzi magát az intézményben.  Ha képességeikhez mérten optimálisan fejlődnek.  Ha a pedagógusaink folyamatosan keresik és megtalálják az adott gyermek és csoport fejlesztését szolgáló módszereket.  Ha képessé válunk az új befogadására, rugalmasak leszünk, és jó irányba gyakoroljuk az önkritikánkat.

14



Ha a vezetés biztosítja a minőségi munkához szükséges anyagi –tárgyi feltételeket és kellő motivációval ösztönzi a kollégáit ennek végrehajtására.

15

3. Az óvoda minőségfejlesztési rendszere 3.1. Vezetői elkötelezettség a minőségért Stratégiai célkitűzésként jelöltük meg, hogy az intézményünk magas színvonalú nevelést biztosít az ide járó gyermekek részére és törekszünk a partnereink mindenkori igényeinek, elvárásainak teljesítésére, az intézmény autonómiájának megtartása mellett. Számunkra a minőség teljes körű menedzselése meghatározott feladat, amelyben kiemelt szerepet kap a partnerközpontú működés támogatása. Mint vezető arra törekszem, hogy az alkotó légkörű pedagógiai klímát megteremtsem, amely alapoz a felelősségérzetre, lehetőséget ad a kibontakozási – önmegvalósítási szerepre, értékeli az alternatív megoldásokat és előirányozza a sikerélményt. Ennek megvalósulásáért a munkaszervezetben tiszta, átlátszó viszonyokat teremtek az egyértelmű követelmények megfogalmazásával, a bizalmi elv érvényesítésével. Folyamatosan javítani kívánom a munka feltételeit a költségvetési realitások figyelembevételével és az erőforrások hatékony felhasználásával. Munkatársaimat folyamatosan ösztönzöm, motiválom és értékelem a szakmai fejlődésre, megújulásra. Intézményünk arculatának folyamatos formálásával a külső-belső elfogadásra, az intézmény vonz- és megtartóerejének növelésére törekszem, szem előtt tartva a helyi érdekeket. Az intézmény partnereivel színvonalas, alkotó együttműködésre törekszem.

4. Az óvoda minőségfejlesztési rendszerének bemutatása A minőségfejlesztéshez a kormányzati oktatáspolitika alapvető célkitűzései közé emelése a Magyar Oktatásügy fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű lépés volt 1999-ben. Ez által segítséget kaptak az intézmények napi munkájuk láthatóvá tételéhez, a szakmai értékeik és eredményeik felismeréséhez és érthető visszajelzéssel szolgálhattak a partnereiknek. A rendszer bevezetéséhez, működtetéséhez minőségi teameket, támogató szervezetet hoztunk létre, mely meghatározott rendszerességgel foglalkozik a minőséggel és az ehhez kapcsolódó feladatokkal. A Comenius modell a PDCA ciklusra épül. Plan – tervezés Do – megvalósítás Check – Ellenőrzés – Értékelés Activitas – Beavatkozás A ciklus sikeres lefutását a gyakorlati megvalósítás követi és ezt segíti az SDCA ciklus: - Standartike: szabványosítás - Do: megvalósítás - Check: ellenőrzés – értékelés - Activitas: beavatkozás Ez a fajta megközelítés az intézményi tevékenységet egy korlátlan folyamatosan fejlődő, jobbuló folyamatként jellemzi, amelyben együttesen vesznek részt a nevelők, alkalmazottak és a partnerek. A modell bemutatása: A Comenius modell stratégiai célkitűzései: 1. Partnerközpontúság kialakítása.

16

2. Folyamatszabályozás kialakítása. 3. Tudatos szervezetfejlesztés képességének kialakítása. 4. A folyamatos fejlesztés képességének kialakítása. A modell lépései: 1. A nyitott önértékelés. 2. Az érdekelt felek azonosítása. 3. Az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése. 4. Az igények elemzése. 5. A célok és prioritások meghatározása. 6. Intézkedési terv készítése. 7. Intézkedési terv megvalósítása. 8. Intézkedési terv megvalósításának értékelése 9. Korrekciós terv készítése, megvalósítása. 10. Irányított önértékelés területei: - intézmény tulajdonságai - vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében, - intézmény stratégiájának meghatározása, megvalósítása, - meglévő folyamatok szabályozása, - szabályozási rendszer kiépítése, működtetése, - erőforrások fejlesztése, - partneri igényfelmérések. Önértékelés:  munkatársak bevonásának mértéke,  folyamatos fejlesztés eredményei,  partnerek elégedettsége,  szabályozási rendszer bevezetése, alkalmazási hatékonysága,  szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei,  kitűzött célok elérése, megvalósítása,  erőforrások felhasználásának hatékonysága.

17

18 Dajkák, takarítók

NEVELŐTESTÜLET

Munkaközösségvezető

Óvodavezető helyettes

Egyéb segítő alkalmazottak

Óvodavezető

Közalkalmazotti tanács

Támogató szerv vezetője

Szülők közössége

4.1. Az óvodánk szervezeti struktúrája

3 Óvodatitkár

4.2. A vezetés összetétele és kompetenciája Intézmény vezetőjeként egy személyben vagyok felelős a törvényes működésért, munkaerő és az óvoda gazdálkodásáért. A feladatok elosztásánál támaszkodom az óvodavezető helyettes, munkaközösség vezető, támogató szervezet vezetője és az általam meghatározott feladatok kapcsán kijelölt személyek munkájára. Igyekszem munkatársaim pozitív erőit hatékonyan kihasználni a cél érdekében. 4.3. Óvodavezető minőségirányítási feladatai Minőségfejlesztés folyamata. A helyi Nevelési Programban meghatározzuk: - az óvodai nevelés alapelveit, - célkitűzéseit, - nevelési feladatait. Önkormányzati minőségirányítási program megfogalmazza: - fenntartói elvárásokat, - óvodánkkal kapcsolatos feladatokat, - fenntartói irányítás kertében tervezett szakmai, törvényességi pénzügyi ellenőrzések rendjét. Minőségirányítási program létrehozása. Megvalósítás feladatai: - A H.N.P. vizsgálata abból a célból, hogy megfelelő módon tartalmazza-e az alapelveket, a cél és feladatrendszert. Szükség esetén kiegészítés, módosítás. - ÖMIP és a H.N.P. összevetése. - Az elvárások teljesítéséhez szükséges feltételrendszer vizsgálata. - Az önellenőrzési mérési rend kialakítása. - A belső ellenőrzés rendjének szabályozása, a neveltségi eredmények, pedagógiai munka eredményeinek mérése, mérési – értékelési rendjének szabályozása. - Minőségpolitika megfogalmazása. - Minőségfejlesztési rendszer leírása. - A vezetési, tervezési, ellenőrzési – mérési, értékelési feladatok folyamatleírása, tervtípusok meghatározása, mérőeszközök kidolgozása, értékelés kritériumainak meghatározása. - Intézmény teljesítményértékelési rendszere, minősítés 4.4. Támogató szervezet szabályzata Minőségi körök hatáskörének szabályzata Az intézmény nevelőtestülete a partnerek igény és elégedettség vizsgálatok eredményeit figyelembe véve készítette el Fejlesztési terveit. A fejlesztési tervekben olyan célokat tűz ki a nevelőtestület, melyek biztosítják, hogy intézményünk a partnerek igényeinek megfelelően működjön, megpróbáljuk megszüntetni a feltárt gyengeségeket ezzel is erősítve a már meglévő értékeinket. A fejlesztési tervek csak csapatmunkában valósulhatnak meg, ennek szellemében a fő céloknak megfelelően az óvoda nevelőtestülete minőségi köröket hozott létre. A minőségi körök kialakítása során figyelembe vettük a nevelőtestület tagjainak szakmai kvalitását, egyéni feladatvállalását a kompetencia vizsgálat alapján.

19

A vezető megbíz, kinevez munkatársai közül olyan önként jelentkezőket, akik a minőség fejlesztési rendszert működtetik, koordinálják. Ők lesznek a támogató szervezet tagjai. Megbízásukat a nevelőtestület hagyja jóvá melyet írásban (jegyzőkönyv) rögzítjük. Fogalom meghatározások. Minőségi kör felelős vezető: az az óvodapedagógus, aki a nevelőtestületen belül és azok megbízásából az óvodavezető támogatásával felelősséggel és elkötelezettséggel vezeti a fejlesztési tervben kijelölt fő feladatok teljes körű megvalósulását. Minőségi kör felelősök: csak az óvodapedagógusok, akik a nevelőtestületen belül és azok megbízásából az óvodavezetővel egyetértésben, segítik a minőségi kör vezetőjének munkáját azért, hogy a fejlesztési tervben kijelölt fő feladatok minél hatékonyabban megvalósuljanak. A támogatói szervezet heti egyszer ülésezik, de feladattól függően ez változhat. A feladatok pontos meghatározása A minőségi kör vezetője:  Munkáját, feladatát az óvodavezető és minőségfejlesztési program alapján végzi.  Koordinálja a fejlesztési tervben meghatározott feladatok cselekvési sorát.  Az óvodavezető a minőségfejlesztési támogatócsoport vezetőjével, az intézkedési tervben meghatározott feladatok gyakorlati megvalósulását irányítja. Ebbe bevonja a minőségi kör tagjait és az alkalmazotti közösséget.  Minőségbiztosítási dokumentációkat rendezi és zárható helyen tárolja.  A végrehajtást (fejlesztési területek) folyamatosan ellenőrzi, értékeli.  Feladataink, céljaink megvalósulása érdekében csoportlátogatást tehet az óvodavezető engedélyével (2 héttel előtte a kollégát köteles tájékoztatni az időpontról és a látogatás szempontjairól).  Beszámolási kötelezettséggel tartozik az óvodavezető és a nevelőtestület felé, az érdekelt partnereket tájékoztatja, informálja.  Folyamatosan képzi magát, követi az új információkat, kutatási eredményeket. Minőségi kör tagjai:  Az óvodavezető és a minőségi vezető irányításával a feladatok kivitelezésében való aktív részvétel.  Segíti a mérési, értékelési vizsgálatokat, intézkedési terv sikeres végrehajtását.  A minőségpolitikában foglaltakat figyelemmel kísérik és szervezik a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtását.  Rendszeresen végeznek partneri igénymérést.  A minőségpolitika, minőség célok, minőség fejlesztési terv állandó felülvizsgálatot figyelemmel kísérik.  Szükség esetén a belső ellenőrzésben segítséget nyújtanak az óvodavezetőnek. A minőségi kör vezetőjének van ellenőrzési, döntési joga (szavazategyenlőségi esetén) és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Eljárási rend: A vezetőt és a tagokat az óvodavezető döntése alapján a nevelőtestület javaslatát figyelembe véve választja ki.  A minőségi körben a részvétel önkéntes, az időbeni hatályosság időszakában  A minőségi körből való kilépés rendkívüli indokok alapján történhet: tartós betegség, hosszabb idejű egyéb fontos megbízás, tanulmány, stb. 20

 A minőségi körből való kilépést a team vezetőnek vagy tagnak a kilépés időpontját legalább 30 nappal előre jeleznie kell az intézményvezető- felé  Az intézményvezetője a nevelőtestület véleményét és javaslatát is mérlegelve szakmai indokok alapján a minőségi kör felelős vezetői, illetve tagsági megbízást bármikor visszavonhatja. 4. 5. Humánerőforrás biztosítása és fejlesztése Az alkalmazottak felvételi eljárási rendje. Intézményünkben még nem szabályozott. Ezért a munkaerő kiválasztásánál hagyatkozunk az önéletrajzra, személyes találkozásra, az előző munkahelyről szerzett információkra, minősítésre. A munkaerő kiválasztása pályáztatás útján történik. Humánerőforrás fejlesztése Intézményünkben nevelőtestület által elfogadott továbbképzési rendszer működik: (5 évre szól). - szakmai munkaközösségein belüli önképzés, hospitálás, - kerületi, fővárosi továbbképzések, tanfolyamok. A sikeresség a szervezőmunkában, a konkrét feladatadásban, a munkamegosztásban és a kommunikációban rejlik. Humán ösztönző rendszer működése Célunk, hogy a folyamatosan és egyenletes ütemben teljesítő kollégákat, az óvodáért – gyerekekért – sikeres nevelőmunkáért és az elégedettségért tévő alkalmazottak rendszeres anyagi – erkölcsi elismerésben részesüljenek. Teljesítmény értékelés eszköztára (minősítés). 4. 6. Stratégia tervezés Az intézményvezetés gondoskodik a stratégiai tervezési folyamat szabályozásáról. A stratégiai tervezés folyamata leírja az intézmény működését hosszú távon meghatározó dokumentumok elkészítésének rendjét, tartalmát, valamint az egyes dokumentumok egymáshoz való viszonyát. Az intézményvezetés célja, hogy óvodánkban a pedagógiai munka, tervezetten, szervezetten, szakszerűen, színvonalasan valósuljon meg. Óvodánkat kiemelt céljai és feladatai egyedivé, mássá, az intézményhasználók számára megkülönböztethetővé teszi az óvodák között. A további szabályzatokat és elvégzett minőségirányítási feladatok eljárási rendjeit folyamatosan csatoljuk a I.M.I.P -hez. Az óvoda kiemelt céljai Az óvodánk jövőképében megfogalmazott értékeket közvetít (H.M.P.). A gyermek személyiségfejlesztése a játék, mozgás, anyanyelv kiemelt szerepével történik. A beszédhibás gyermekek óvodás csoportjainkba történő elhelyezése, befogadása. Partnerközpontú működés kiépítése. Játékba integrált ismeretszerzés, tapasztalatszerzés, szervezeti és munkaformáival való ismerkedés. Programunk filozófiájának és tevékenységformáinak megvalósítása:  érzelmi biztonság, szocializáció, másság elfogadása önállóság terén,  egészséges életmód megalapozásában,

21

   

játék, mozgás, anyanyelv kibontakoztatásában, művészeti tevékenységekkel a kreatív képességek fejlesztése, egyéni és differenciált fejlesztés megvalósítása, Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése (beszédfogyaték).

Intézményi célokból eredő nevelő munkával kapcsolatos feladataink. Rövidtávú (1 éves feladataink):  Differenciált – egyéni képességfejlesztés biztosítása.  Beszédhibás gyermekek befogadása.  Nevelési program megvalósítását segítő eszközök bővítése (pályázatok, alapítvány működtetése).  Óvodai rendezvények szervezése, lebonyolítása (őszi szüret, munkadélutánok, jeles napok, népi hagyományokhoz kapcsolódó ünnepek), óvodán kívüli séták, kirándulások szervezése.  Partnerközpontú működés szervezése. Hosszútávú (3 – 4 éves feladatok): Az Óvodánk Helyi Nevelési Programjának hatékony működése, partnerek elégedettsége. 4. 7. Az intézmény dokumentáció felülvizsgálata Tanügy igazgatási dokumentumok

Ügyviteli és iratkezelési szabályzat Jegyzőkönyv, Határozat, Értesítés, Tanügyi nyomtatványok

Munkaügyi dokumentumok

Formai előírások, Munkaköri leírások

Iratkezelési szabályzatban foglaltak szerint

Aktualizálás évente

Átvételtől Évente egy változás esetén

Aktualizálás

A gazdálkodás Belső szabályozók (leltári, folyamatát szabályozó pénzkezelési, ügyviteli és dokumentumok iratkezelési) Védelem jellegű

Közalkalmazotti, SZMK, HACCP

Határozatlan időre

Aktualizálás

Elfogadás Határozatlan időre tól

Aktualizálás évente

4. 8. A helyi nevelési program működő, tervező, elemző és értékelő dokumentumok Dokumentum Az óvodavezető pedagógiai, működési terve A gyermekcsoport nevelési terve Munkaközösségi munkaterv Játékba integrált tanulás tervezése Egyéni fejlettségmérők:  Anamnézis felvétele  A gyermekek képességeinek, tulajdonságainak diagnosztikája  Egyéni fejlesztés tervezése, értékelése

Tervezési, értékelési időkeret Egy év Fél év Negyedév (évszakonként) Negyedév (évszakonként) -

22

óvodába járás előtt évente félévenként

4. 9. Vezetői ellenőrzés és értékelés folyamata 4. 9. 1. Alapelvek  Az ellenőrzés legyen tényszerű és objektív – az egyértelmű, határozott és világos kívánságok szükségességét kell hangsúlyoznunk.  Folyamatos legyen, azaz a szervezet működését kísérje végig.  Az értékelés szoros kapcsolatban van az ellenőrzéssel, szembesítést jelent, a végzett munka során adódó eredmények számbavétele..  Mindig tényekre épüljön, alapja az ellenőrzés során szerzett tapasztalat legyen.  Legyen nevelő hatású, mutassa meg a továbbfejlesztés lehetőségét és módját is.  Elengedhetetlen feltétele a demokratizmusa, azaz, meg kell teremteni hozzá a nyilvánosságot és a nyitottságot. 4. 9. 2. Jelmagyarázat:  Óvodavezető  Óvodavezető helyettes  Minőségi team vezető  Munkaközösség vezető Szabályozás Az intézményben az ellenőrzés az éves szintre lebontott ellenőrzési terv szerint történik. Az ellenőrzést a megbízottak végzik az ellenőrzési tervben meghatározott feladatmegosztással. Az ellenőrzés megtörténte után, az ellenőrzést végző személy az „igazolás” rubrikában kézjegyével igazolja. A vezetőség tagjai az ellenőrzés lebonyolítását kézjegyével igazolja. A vezetőség tagjai az ellenőrzés lebonyolítását követően írásban beszámolnak tapasztalataikról az intézményvezetőnek. A szükséges intézkedéseket, a beszámolókat követően az intézményvezető teszi meg. A pedagógiai munka területén a „csoport látogatások” lebonyolításáról külön feljegyzés készül. 4. 10. Belső ellenőrzési terv Az ellenőrzés területei

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

Pedagógiai, tanügyi-igazgatási Csoportnaplók ellenőrzése Igazolás Mulasztási naplók ellenőrzése Igazolás Statisztika, Igazolás Ünnepek, hagyományok Igazolás Tematikus (nevelési területek) Igazolás











 















23





 

VII.

VIII.

Kirándulás, Igazolás Szülői értekezlet Igazolás Kapcsolattartás, Igazolás













♥



♥

Munkáltatói feladatok Új dolgozók segítése Igazolás Átruházott jogkörök Igazolás Munkaidő betartása Igazolás Technikai dolgozók munkavégzése Igazolás









 































Gazdálkodás Takarékos gazdálkodás, Igazolás Beszerzések, Igazolás Eszköznyilvántartás Igazolás Az ellenőrzés területei Leltár, Igazolás Karbantartás, Igazolás Biztonságtechnikai előírások Igazolás Helyettesítés, túlóra Igazolás Szabadságolás, Igazolás Térítési díj elszámolása Igazolás Házipénztár kezelése Igazolás Bizonylatolás, Igazolás Szakkönyv elszámolás, Igazolás Pedagógus továbbképzés elszámolás Igazolás Étkeztetés, Igazolás Bélyegzőkezelés, Igazolás















IX.

X.

XI.



XII.



 



 I.

II.

III.



IV.

 V.

VI.





 





 



♦





 



 





♦

















♦ 









 24













VIII.

 



VII.



Egyéb Munkavédelmi előírások betartása, Baleset megelőzés Igazolás Munkavédelmi oktatás Igazolás Munkavédelmi eszközök használata Igazolás A konyha higiéniája, Igazolás















♣







♥



















4. 10. 1. Az éves ellenőrzés értékelés folyamata -

Tanév elején az éves munkatervben meghatározott ellenőrzési terv ismertetése. Az ellenőrzöttek számára világosan tükrözi az ellenőrzés idejét, módját és a tartalmát. Látogatás megszervezése, vezetői feljegyzések készítése. Adatok elemzése, értékelése, dolgozóval való ismertetése. Megfelelés esetén nincs további teendő, hiányok feltárásánál korrekciók megbeszélése, újabb látogatási időpont kitűzése.

1. Stratégiai tervezés

X

2. Éves munkaterv

X

3. Csoportnaplók

X

4. Tárgyi, személyi feltétel

X

X

5. Tanügyi- igazgatási tevékenységek

X

X

X

X

X

X

X

7. Beszoktatás, beiratkozás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

25

X

Gyermekvédel mi fel.

Munkaköz.vez ető

Óvodatitkár

Dajkák egyéb alkalmazottak

Minőségi kör vezető X

X

6. Egyéni megfigyelő lapok

8. Fejlesztési tervek (minőségirányítás, tehetséggondozás, felzárkóztatás)

Óvónők

Óv. Vezető Helyettes

Óvodavezető

Folyamat

4. 11. Felelősségi táblázat

X

9. Pedagógusok, nem pedagógusok munkája

X

X

10.Partnerkapcsolatok

X

X

X

X

11. Munkaközösség

X

X

12. Gyermekvédelem

X

X

13. Gazdasági folyamatok

X

14. Tisztaság

X

X

X

X

X

15.Állagmegóvás takarékosság

X

X

X

X

X

X X X

X

X

X

5. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak, a vezetői feladatokat ellátók és a nevelő-fejlesztő munkát segítők teljesítményértékelése 5.1. Az óvodánk teljesítményértékelésének célja: -

fejlessze a pedagógiai munka minőségét, segítse az óvónő párok minél eredményesebb együttműködését, tegye lehetővé az intézményi feladatok optimálisabb elosztását, teljesítményértékelés legyen objektív, javuljon testületünkben az önértékelésre való igény és képesség, program célok megvalósulását fejlessze, segítse, döntés előkészítésben nyújtson segítséget, fejlessze a szervezeti kultúrát azon keresztül, hogy sor kerül a problémák azonosítására és ennek megoldásaira, méltányolja és ismerje el a fejlődést, teljesítményt, segítse a gyengeségek és erősségek feltárását, határozza meg a fejlődés irányát és fejlesztendő területeket, legyen tényeken alapuló teljesítményértékelés, mely összhangban van óvodánk cél- és feladat rendszerével. Teljesítményértékelés eredménye alapján készüljön az óvoda dolgozóiról minősítés, mely alapjául szolgál a munkáltatói döntéseknek (K.t. 40. §).

5. 2. Nyitnikék Óvoda teljesítményértékelésével kapcsolatos alapelvek: 5.        

2. 1. Fejlesztő szándék elve: Célja, hogy az egyéni és intézményi szintű munka javuljon. Az értékelés ne a hibákat keresse, hanem elsősorban a fejlődés irányát határozza meg. A fejlesztendő terület feltárása legyen jellemző, segítse elő a teljesítmény javítását. Erősítse meg az elért jó eredményeket, értékeket. Különböző szintű teljesítmények reális feltárása váljék kimutathatóvá. Értékelésben résztvevők körét jellemezze a pozitív hozzáállás, segítség, dicséret. Vegye figyelembe az egyéni képességeket és személyiséget. Segítse az alkalmazottak és óvodavezető közötti információcserét.

26

5. 2. 2. Pedagógiai megalapozottság elve:  Teljesítményértékelési rendszerünket úgy fogalmaztuk meg, hogy a Helyi Nevelési Programunk, pedagógiai és pszichológiai szempontjából és mindenki által elfogadható, korszerű legyen.  Olyan mérőeszközöket és módszereket alkalmazunk, melyek konkrétak, értékelhetőek a mi óvodánkban is kivitelezhetők a gyakorlatban már bevált (kvalifikált).

5. 2. 3. Konszenzus elve:  Teljesítményértékelés rendszerünket az intézmény dolgozói elfogadhatónak tartja, hiszen az általunk megfogalmazott kritériumokra épül.  Minden dolgozónk segíti a rendszer működését, mert céljaink megvalósulását és a minőségi fejlődést szolgálja.  Értékelő, fejlesztő funkciót lát el. 5. 2. 4. Sokoldalúság elve:  Teljesítményértékelési rendszer megfelel a törvényi elvárásoknak és munkánk sokszínűségének, de igen konkrétan választottuk ki az értékelendő területeket.  Mindenki számára érthetővé vált, hogy milyen kritériumok alapján értékeljük a dolgozók teljesítményét.  Vegye figyelembe mind a nevelőmunkával, mind pedig az óvoda működésével kapcsolatos átlagos, átlagon aluli vagy kiemelkedő tevékenységeket.  Nyíljon lehetőség arra, hogy minél szélesebb réteget vonjon be az értékelésbe, mely szintén fontos lehet a teljesítmény tartalmi és minőségi fejlesztésében (szülői elégedettség, gyerekek neveltségi szintje, stb.). 5. 2. 5. Mérhetőség elve:  Az értékelés szempontrendszere csak mérhető kategóriákat és szempontokat tartalmaz.  Fontos, hogy minden szempont tevékenységben látható, és maga a tevékenység az, ami értékelhető.  Csak olyan területeket vizsgáljunk, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésünkre. 5. 2. 6. Méltányosság elve:  Lehetőséget ad az értékeltnek, hogy kifejthesse véleményét a róla gyűjtött adatokról.  Az adatok hozzáférhetőek legyenek az érintettek számára. 5. 2. 7. Célorientáltság elve:  Teljesítményértékelési rendszerünk segíti óvodánk szakmai és minőségi céljainak megvalósulását 5. 2. 8. Kivitelezhetőség elve:  A teljesítményi, értékelési rendszer működtetésére az óvodában korlátozott erőforrás (ember, idő) áll rendelkezésünkre, fontos, hogy zökkenőmentesen, külső erőforrások igénybevétele nélkül tudjuk azt működtetni. Munkánkat segíti a Tájoló pedagógus értékelő OKKER- szoftver használatának bevezetése is.

27

5. 3. A teljesítményértékelés alapja és összetevői Teljesítményértékelési rendszerünket három egymást kiegészítő szintre építjük. 1. -

szint: A pedagógussal szembeni alapvető elvárások: munkaköri feladatok elvégzése (munkaköri leírás), adminisztrációs munka teljesítése, részvétel a nevelőtestületi tevékenységben (team munka).

2. szint: Speciális igények kielégítése: - többletmunka vállalása az óvodán belül- és kívül, - kreativitás, információ. 3. -

szint: Értéktöbblet létrehozása: kiemelkedő teljesítmény, folyamatos rendelkezésre állás, új, korszerű módszerek, technikák alkalmazása, publikációk, előadások vállalása.

A nevelő/fejlesztő munkát segítők feladatai: 1. Szint: Alapvető elvárások:  munkaköri feladatok elvégzése (munkaköri leírás)  HACCP előírásainak teljesítése  Részvétel az alkalmazotti közösség tevékenységében 2. Szint: Speciális elvárások:  Többletmunka vállalása (megbízatások, hiányzók helyettesítése)  Részvétel képzéseken, önképzés 3. Szint: Értéktöbblet létrehozása  Kiemelkedő teljesítmény az óvoda minőségelvű működése érdekében 5. 4. A teljesítmény méltányolása, mely az intézményvezetés színvonalának emelésére irányul:      

elősegíti az intézményi feladatok egyenletesebb elosztását elősegíti az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzések összehangolását adatokat szolgáltat a helyi nevelési programunk aktualizálásához javulhat a teljes alkalmazotti kör és az óvodavezetés közötti kommunikáció adatokat, információkat szolgáltat a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez adatokat, információkat szolgáltat a bérezéssel, a kiemelt munkavégzésért megállapítható kereset kiegészítés összegével, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez

5. 5. Óvodapedagógus munkakört ellátók teljesítményértékelése Mérőeszközeinket, az esedékes méréseket megelőzően a minőségfejlesztési TEAM áttekinti, és az igényeknek, valamint az intézmény működésében bekövetkezett

28

változásoknak megfelelően korrigálja. Az esetleges korrekció minden esetben csak a nevelőtestület jóváhagyásával alkalmazható.

5. 6. 1. A teljesítményértékelés szempontjai- a pedagógusokat érintő szempontok súlya, aránya Fő szempont Személyes tulajdonságok Munkafegyelem

% 10

A nevelés/fejlesztés minősége Tanítási időkereten túl végzett tevékenységek. Az intézmény működését segítő tevékenységek

70 20

Nevelőtestületünk a teljesítményértékelés folyamatában legnagyobb hangsúlyt a nevelésfejlesztés minőségére helyezi. Ezeket a százalékarányokat a bérkiegészítés, juttatás elosztásánál érvényesítjük. 5. 6. 2. Az értékelésben résztvevők: - Az intézményünkben vezetői feladatokat ellátók: - Óvodavezető - Óvodavezető helyettes - Szakmai munkaközösség vezető - Minőségfejlesztési TEAM- vezető - Óvodapedagógusok - Nevelő/fejlesztő munkát segítők (óvodatitkár, dajkák, takarítók, kertész)

29

Értékelő táblázat óvodapedagógusokról:

Ön



Az értékelt személy

Társ

 

Azonos csoportban dolgozó óvónő társ Munkatársak

Vezető



Intézményvezető

Felhatalmazott

Belső:     

Óvodavezető helyettes Munkaközösség vezető Minőségfejlesztési TEAM- vezető Munkaközösség tagjai Kijelölt, megbízott személy

Külső:   

Szakszolgálat képviselője Szakértő Szakmai programok látogatói

Értékelő táblázat nevelő munkát segítő dolgozókról: Ön Társ Vezető

Az értékelt dajka, takarító, kertész, óvodatitkár Dajkák: 2-2 csoportos óvónő, együtt dajkapár Takarító, kertész, óvodatitkár: óvónők, dajkák Óvodavezető és óvodavezető helyettese együtt

30

Belső: - munkaközösség vezető, - minőségfejlesztési TEAM vezető Felhatalmazott

Külső: - szakértő, - szakmai program látogatói, - ÁNTSZ

5. 6. 3. Teljesítményértékelés tartalma  Fontos figyelembe venni az Intézmény Minőségirányítási program felelősségi táblázatát, ahol lépésről- lépésre található az óvoda működését meghatározó folyamatok és lépések felelősei.  Minden nevelési év végén elvégezzük az értékelést a nevelőmunka színvonala és az adott évben nyújtott teljesítmény vonatkozásában, tényszerű mutatók alapján.  Évenkénti értékelés tartalmi elemei: mérőeszközként a „Tájoló” pedagógusértékelési rendszert használjuk. Ez szerint az óvodapedagógus munkáját értékeli a vezető, önmaga a pedagógus és pedagógus társa. Területei: személyes tulajdonságok, nevelői munka hatékonysága, óvodapedagógusi munka értékelése, szabadidőben végzett tevékenység értékelése, intézményi működést segítő tevékenységek  A nevelő fejlesztő munkát segítőket évente értékelik: önmaga, vezető, munkatársai.  A vezetői feladatokat ellátókat évente értékelik: vezető, nevelőtestület. 5.6. 4. Az óvodánkban vezetői feladatokat ellátók: óvodavezető óvodavezető helyettes minőségi team- vezető munkaközösségi vezető A velük szemben támasztott követelmények meghatározásában részt vesz az óvodavezető, a dolgozói kör. Alapjául szolgálnak a funkciókhoz kapcsolódó törvényi szabályozások, dokumentumaink és munkaköri leírásuk. Minőségirányítási programunk tartalmazza a vezetői feladatokat ellátóknak a felelősségét (I.M.I.P. 4. 11. Felelősség táblázat). 5. 7. Az értékelés során felhasználható információk, eszközök, dokumentumok Az információgyűjtés és feldolgozás eszközei Az értékelés részletes követelményrendszere az értékelendő területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérőeszközökben rögzített szempontokban fogalmazódik meg. A Nyitnikék Óvoda működtetése során az alábbi eszközök segítségével gyűjtjük be a kritériumokra vonatkozó információkat:

31

             

Kérdőív óvodapedagógusokról, Kérdőív óvodavezető helyettesről, Kérdőív munkaközösség vezetőről, Kérdőív minőségi vezetőről, Kérdőív óvodatitkárról, Kérdőív dajkákról, Kérdőív takarítóról, Kérdőív kertészről, Csoportlátogatás értékelő, Kérdőív a szülők elégedettségéről, Nyilvántartás a csoport programjainak résztvevőjéről, látogatottságáról, Versenyeken (sport, rajz) való részvétel, Jelenléti ívet kiegészítő, mi mennyit ér táblázat Takarítási napló (kidolgozás alatt)

Jelenléti ívet kiegészítő nyilvántartás: Óvodánkban nyilvántartást vezetünk a plusz feladatokat ellátókról, a tanítási időkereten túl végzett tevékenységekről. Nyilvántartás dokumentumai: óvodavezető éves munkaterve, csoportnaplók, munkaidő nyilvántartó lap. Minden ilyen tevékenységet előre megállapított jutalompontokkal díjazunk. A teljesítményértékelés során ezek a pontok hozzáadódnak a pedagógus alaptevékenységben elért pontjaihoz. Ez lesz az alapja a teljesítmények összehasonlításának (Mi mennyit ér táblázat), és a dolgozók minősítésének.

5. 8. Adatfeldolgozás

A rendelkezésre álló adatokat a Tájoló OKKER- szoftver alkalmazásával dolgozzuk fel. Az adatok számítógépes feldolgozását - a minőségfejlesztési TEAM- vezető mellett - a mindenkori vezetői megbízás szerinti munkatársak végzik. Minőségirányítási programunk eszköztára tartalmazza az alkalmazott mérőeszközöket. Pedagógiai feladatok, pedagógiai munkát segítők és az egyéb munkakörhöz kapcsolódó értékelési szempontok:  A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek  A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka  A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség  A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat  A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet

32

 

Egyéb szempontok Vezetői megbízáshoz/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok

Mérőeszközeink kérdései hozzárendelhetőek a törvény által előírt a fent szereplő értékelési szempontokhoz (IMIP eszköztár).

33

A teljesítményértékelési rendszer indikátorai, részletes működése Pedagógusok: 1. Kérdőív: Minden év április 15-ig kitölti az értékelt (önértékelés), a csoportban vele dolgozó óvónő és a vezető. Az értékelés a Tájoló szoftver alapján, négyes skálán (0, 1, 2, 3) történik. Az értékelésbe az önértékelés pontszámai nem számítanak bele, de összehasonlításuk szolgál a reális önkép kialakításához. Az esetleges eltérés okát a három résztvevő beszélgetéssel járja fel. Kérdőív indikátorai:  Személyes tulajdonságok: 9 kérdés, maximálisan elérhető pontszám: 54 pont Súlyozás alapján 10%-ban számítható így pontértéke: 54 pont  Nevelő-fejlesztő munka hatékonysága: 16 kérdés, max.: pontszám: 96 pont Súlyozás alapján 70%-ban számítható, pontértéke: 672 pont  Csoportban végzett munka: 6 kérdés, max.: elérhető pontszám: 36 pont Súlyozás alapján 70%-ban számít, így pontértéke: 252 pont  Szabadidőben végzett tevékenység: 7 kérdés, max.: pontszám: 42 pont Súlyozás alapján 20%-ban számít be, pontértéke így: 84 pon  Az óvoda működését segítő tevékenység: 7 kérdés, max.: 42 pont Súlyozásnál 20%-ban számít be, pontértéke: 84 pont  Az intézményi célok elérését segítő tevékenység: 8 kérdés, max.: 48 pont Súlyozás 20%, így: 96 pont  Munkafegyelem: 7 kérdés, max.: 42 pont Súlyozás: 10%, pontérték: 42 pont  Egyéb szempontok: 5 kérdés, max.: 30 pont Súlyozás: 20%-ban, pontérték 60 pont A kérdőíven összesen szerezhető pontszámok (vezető + óvónő társ által adott): 1344 pont 2. Mi mennyit ér? Táblázatban szerezhető pontszám: 250 pont 3. Ellenőrzés, értékelés során szerezhető pontszám: 42 pont 4. Szülők által adható pontszámok: 25 pont 5. Programokkal való elégedettség: + 50 pont

Összesen:

34

1700 pont

Minősítés ennek alapján:

Óvodapedagógusok Szempontok 1. Munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek 2. Munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka

Mérőlap kérdései (indikátorai) II/1,II/2, III/4, VI/4, VI/5, VI/6, VI/7, VI/8

Minősítés során elérhető százalékos arányok 100% 30% 48 pont 15 pont

I/2, I/3, I/4, I/5, I/7, I/9, II/3, II/5, 144 pont II/7, II/8, II/9, II/10, II/11, II/12, II/13, II/14, II/15, II/16, III/1, III/3, III/6, VI/1, VII/6, VIII/1 3. Szakmai munkával kapcsolatos I/8, III/2, III/5, VIII/3, VIII/4 30 pont problémamegoldó képesség

43 pont

4. Munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat

I/1, I/6, II/4, II/6, IV/4, V/5, V/6, V/7, VII/5, VIII/5

60 pont

18 pont

5. Munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet 6. Végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok Minősítés: Kiválóan megfelelt: 80 – 100 % Megfelelt: 60 – 79 % Kevéssé megfelelt: 30 – 59 % Nem felelt meg: 30% alatt

IV/1, IV/2, IV/3, IV/5, VII/1, VII/2, VII/3, VII/4, VIII/2

54 pont

16 pont

IV/6, IV/7, V/1, V/2, V/3, V/4, VI/2, VI/3, VII/7

54 pont

16 pont

9 pont

A tanítási időkereten túli feladatok pontértékét (Mi mennyit ér? Nyilvántartás) egyéni pontértékeit a következők szerint állapítjuk meg: Az egyéni pontok számát elosztjuk az intézményi összpontszámmal, így tudjuk meg, ki hány százalékban vette ki részét a közös feladatokból. A százalékos mutató alapján állapítjuk meg az egyéni pontszámot, melynek értéke 0, 1, 2 vagy 3 lehet. A teljesítményértékelési rendszerünkben kialakított és elért pontértékek (súlyozás figyelembe vételével) a pedagógusok munkájának anyagi, erkölcsi elismerésében meghatározóak, ugyanezen pontértékek súlyozás nélkül (egy az egyben számítva) a minősítés alapjául is szolgálnak.

35

Vezetői feladatokat ellátók: Óvodavezető: A fenntartó által kiadott mérőlapon értékel a nevelőtestület tagja. Óvodavezető helyettes: Értékel: vezető Nevelőtestület tagjai 11 kérdés:

33 pont +396 pont 429 pont

Munkaközösség vezető: Értékel: vezető Nevelőtestület tagjai 11 kérdés:


Minőségfejlesztési team vezető: Értékel: vezető Nevelőtestület tagjai 11 kérdés:


Vezetői feladatokat ellátók Minősítés során Mérőlap elérhető százalékos kérdései arányok (indikátorai) 100% 30% 10.

Szempontok

A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala 2. A vezető által irányított szervezeti 11. egység/intézmény munkavégzésének szervezése Megszerezhető maximális pontszám: 429 pont 129 pont Minősítés: Kiválóan megfelelt: 80 – 100 % 343 – 429 pont Megfelelt: 60 – 79 % 257 – 342 pont Kevéssé megfelelt: 30 – 59 % 129 – 256 pont Nem felelt meg: 30% alatt 0 – 128 pont 1.

36

Dajkák

1. Munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek 2. Munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka 3. Szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség

1., 10.


2., 8., 9.

36 pont

11 pont

11.

12 pont

4 pont


3.

12 pont

4 pont

5. Munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, 4., 5. 24 pont szorgalom, igyekezet 6. Végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb 6., 7. 24 pont szempontok Megszerezhető maximális pontszám: 132 pont Minősítés: Kiválóan megfelelt: 80 – 100 % 106 – 132 pont Megfelelt: 60 – 79 % 79 – 105 pont Kevéssé megfelelt: 30 – 59 % 40 – 78 pont Nem felelt meg: 30% alatt 0 – 39 pont

8 pont

Mérőlap kérdései (indikátorai)

Szempontok

8 pont

Óvodatitkár


2.


1., 5., 6.

189 pont

57 pont

11.

63 pont

19 pont


3., 9.

126 pont

38 pont


Szempontok

37

5. Munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, 4., 10. 126 pont szorgalom, igyekezet 6. Végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb 7., 8. 126 pont szempontok Megszerezhető maximális pontszám: 693 Minősítés: Kiválóan megfelelt: 80 – 100 % 554 – 693 pont Megfelelt: 60 – 79 % 416 – 553 pont Kevéssé megfelelt: 30 – 59 % 208 – 415 pont Nem felelt meg: 30% alatt 0 – 207 pont

38 pont 38 pont

Takarítók


2.


1., 4., 7., 8.

252 pont

76 pont

11.

63 pont

19 pont


3.

63 pont

19 pont


38 pont


Szempontok

38 pont

Kertész


2.


1., 6., 7., 8.

264 pont

79 pont

5.

66 pont

20 pont


3.

66 pont

20 pont


Szempontok

38


40 pont 40 pont

A mérőlapokon a 4-es skálán értékelünk:    

Kiemelkedő minősítés – 3 pont Megfelelő minősítés – 2 pont Kevéssé megfelelő minősítés – 1 pont Nem megfelelő minősítés - 0 pont

A teljesítményértékelés dokumentumai és nyilvánossága   

A teljesítményértékeléssel kapcsolatos bizonylatok és információk elhelyezése és tárolása a minőségfejlesztés intézményi gyakorlatnak megfelelően történik A teljes alkalmazotti kör saját értékelésük dokumentumait és azok tartalmát minden területre kiterjedően megismerheti, valamint ismerhetik a közvetlen társhoz és a nevelőtestülethez való viszonyításukat A Teljesítményértékelési napló és a minősítő lap belső dokumentumainak egy példánya a dolgozónál, egy példánya pedig a személyi anyagok mellett kerül elhelyezésre

5. 9. A teljesítményértékelési rendszer folyamatszabályozása Teljesítményértékelésünkben az általunk eddig is használt, már bevált eszközöket, módszereket bővítettük komplett rendszerré. Az értékelés a nevelési év során folyamatos. Minden dolgozó személyre szóló, és évente épít az eddig nyújtott teljesítményre. A ciklus során évente: - A teljesítményértékelés tartalmi elemeinek áttekintése - szükség szerint - a nevelési évre meghatározott szempontok beépítése. - A tárgyévben – amennyiben ezt kiemelt feladatok vagy egyéb körülmények indokolják- az értékelésre kerülő munkatársak kijelölése. - Az éves munkatervben meghatározott alkalmakon az óvodavezető, a munkaközösség vezetők, valamint a nevelőtestület felhatalmazott és érdeklődő tagjai csoportlátogatáson vesznek részt. Az értékelési, és a gyakorlati munka alkalmával szokásos kritériumrendszer

39

Teljesítményértékelési rendszer eljárásrendje - a ciklus során évente Ssz.

Feladat/lépés MIT?

Felelősség és hatáskör KI?

Határidő MIKOR?

Módszer/eszköz MIVEL, HOGYAN?

Keletkezett dokumentum

alapján értékelnek. A csoportlátogatásokat (csak a látogató és az értékelt részvételével) a lehető legrövidebb időn belül megbeszélő értékelés követi. - Nevelési év közben a vezetés által megbízott személy/személyek folyamatosan ellenőrzik a munkafegyelmet, szakmai munkát. Mérési terv szerint a teljesítményértékelést szolgáló eszközök kitöltése és összegyűjtése:  Adatkezelő rendszerbe történő bevitel  Radar- diagram, vagy egyéb megjelenítés  Az adatok értékelése  Az eredmények vezetői szinten történő megvitatása  Egyéni erősségek és fejlesztést igénylő területek meghatározása  Intézményszintű erősségek és fejlesztést igénylő területek meghatározása  Fejlesztési irányok, feladatok meghatározása A mérési eredmények egyéni visszacsatolása: A teljesítményértékelés egyéni összesítésének átadása az érintett pedagógusok részére: A ciklus legvégén (legkésőbb az óvoda nyári zárását megelőzően) az értékelés szereplőinek részvételével egy értékelő beszélgetésre kerül sor, melynek során elemzésre kerülnek az összegyűjtött adatok tanulságai, megfogalmazódnak az erősségek és fejlesztést igénylő területek, illetve a pedagógus esetleges vállalásai. Ennek dokumentuma az értékelés szereplői által aláírt Értékelési összesítő és a minősítő lap. A Teljesítményértékelési napló (értékelési dokumentációk) tartalmi aktualizálása Nevelőtestületi értekezleten  Intézményi összesítés ismertetése  Intézményi szintű fejlesztési javaslatok ismertetése  Nevelőtestületi határozat a fejlesztésre kijelölt célokról és feladatokról  A rendszer működési tapasztalatainak megvitatása, korrekciós javaslatok beépítése Az egyéni és intézményi célok/feladatok megvalósítása  Következő évi Munkaterv  Egyéni fejlesztési terv (egyéni és minősítő lap alapján)  Vezető ellenőrző/értékelő tevékenysége

A teljesítményértékelési rendszer működésének tapasztalatai, a szükséges korrekciók beépítése (4 évente, illetve a nevelőtestület többségi kérése alapján).

40

1.

Az értékelés tartalmi elemeinek áttekintése, szükség szerint a mérőseszközök korrekciója

TEAM vezető

Nevelési évet nyitó értekezlet előtt

Előző mérés tanulságai. Új feladatok listája.

Aktualizált teljesítményértéke lési szempontsor

Intézményvezető

Nevelési évet nyitó tanácskozás / értekezlet

Tervezés dokumentumai

Mérési rend, mérési terv, nevelési év munkaterve

2. IMIP-ünk szerint évente minden óvodapedagógust értékelünk. A tárgyévben amennyiben ezt kiemelt feladatok vagy egyéb körülmények indokolják - az értékelésre kerülő munkatársak kijelölése, az értékelés időpontjainak meghatározása 3.

4.

Éves munkaterv szerint az óvodavezető, munkaközösség vezetők, valamint a nevelőtestület felhatalmazott és érdeklődő tagjai csoportlátogatásokon vesznek részt, illetve az értékelési, és a gyakorlati munka alkalmával szokásos kritériumrendszer alapján értékelnek.

Munkaterv szerint: A csoportlátogatás okat (minimum a Munkaterv szerint: látogatást Óvodavezető, vezető és az Munkaközösség értékelt vezető, TEAM részvételével) a vezető lehető legrövidebb időn belül megbeszélő értékelés követi

Megfigyelés, értékelés

"Nevelő/fejlesztő tevékenység megfigyelése" értékelő adatokkal feltöltött mérőlapok

A nevelési év folyamán a vezetés által felhatalmazott személy / személyek folyamatosan ellenőrzi a munkafegyelmet

Munkaterv szerint: Óvodavezető, Munkaköri leírás Munkaközösség és munkaterv vezető, TEAM szerint vezető

Megfigyelés, ellenőrzés, jelenléti ív

Visszacsatolás bizonylatai, feljegyzés, értékelő lap

Tárgy év április 15.

Óvodapedagógusok önértékelő/társérték elő véleményre kérdező eszközöket töltenek ki. A technikai dolgozók is kitöltik a (vezetői értékelő) véleményre kérdező kérdőívet.

Adatokkal feltöltött mérőeszközök

Tárgy év április 30.

Kézi és számítógépes feldolgozás

Egyéni csoport és intézményi eredményeket tartalmazó dokumentumok

5.

Mérési rend szerint a teljesítményértékelést szolgáló eszközök kitöltése és összegyűjtése

6.

Az adatok feldolgozása, adatkezelő rendszerbe, táblázatokba történő bevitel, diagramok vagy egyéb megjelenítés

TEAM vezető

TEAM tagok

41

7. Az adatok értékelése

Óvodavezető

Tárgy év május 15.

Elemzés, értékelés

Egyéni csoport és intézményi szintű fejlesztési javaslatok. Minősítő lap.

Óvodavezető

Éves munkaterv szerint legkésőbb tárgy év június 30.

Megbeszélés, rangsorolás, okok kutatása, fejlesztési javaslatok megvitatása

Vezetés által megvitatott fejlesztési javaslatok

Óvodavezető

Mérési terv szerint, az érintettekkel egyeztetett időpont, legkésőbb tárgy év június 30.

Tartalommal Beszélgetés, feltöltött értékelő elemzés az "Teljesítményérték egyéni elés egyéni teljesítmények összegzése" tükrében eszköz

Az óvoda nyári zárását megelőző nap

Teljesítményértékel éssel kapcsolatos dokumentumok rendezése

Aktualizált teljesítményértéke lési naplók. Irattárba helyezett dokumentumok. Minősítő lap.

Prezentáció, előterjesztés, megbeszélés, határozathozatal

Mérést követő nevelési év munkatervi elemei: nevelőtestületi határozat az intézményt érintő fejlesztésre kijelölt célokról és feladatokról, szükség szerint a rendszer működési tapasztalataira alapozott korrekciós javaslatok

Beszélgetés, tanácsadás, belső képzés, ellenőrzés, értékelés

"Nevelő/fejlesztő tevékenység megfigyelése" értékelő adatokkal feltöltött mérőlapok, feljegyzések, jegyzőkönyvek

8. Az eredmények vezetői szinten töténő megvitatása. Fejlesztési irányok és feladatok meghatározása 9. A mérési eredmények egyéni visszacsatolása: értékelő beszélgetések lebonyolítása

10. Egyéni és intézményi dokumentumok rendezése: teljesítményértékelési napló tartalmi aktualizásála; intézményi összesítők rendezése, irattárba helyezése

TEAM vezető, Óvodavezető

11.

Nevelőtestületi tanácskozáson/értekezleten: intézményi összesítés ismertetése, intézményi szintű fejlesztési javaslatok ismertetése, a rendszer működési tapasztalatainak megvitatása, korrekciós javaslatok beépítése

Óvodavezető

Mérést követő nevelési évnyitó, tanácskozás/ért ekezlet, legkésőbb augusztus 31.

12. Az egyéni és intézményi célok, feladatok megvalósítása: egyéni/intézményi fejlesztési tervek nyomon követése, ellenőrzése és értékelése

Óvodavezető és feladatellátás szerint felhatalmazott munkatársak

Munkaköri leírás és munkaterv szerint

42

43

5. 10. Alkalmazotti ösztönző rendszer működtetése Dicsérő eszközök Dicsérő eszközök

Javaslattevő

Dicséret szóban közösség előtt

Óvodavezetés Dolgozók

Óvodavezetés Dolgozók Érdekképviselet

Felterjesztés kerületi / állami kitüntetésekre

Pénzjutalom

Eszköz/módszer

Időtartam /időpont

Kritérium

Szóbeli közlés

Minden óvónői értekezlet és munkatársi értekezlet

Teljesítmény Mutató 1

Lista a kerületi és állami kitűntetésekről, és egyéb anyagi elismerési lehetőségekről 24/1999.(VI.25.)OM

Felterjesztési kiírás szerint

Teljesítmény mutató

Óvodavezetés Érdekképviselet Teljesítményértékelé Dolgozók Alkalom szerint s Kompetens szakmai képviselet

Teljesítmény mutató

5.11. Minősítés a teljesítményértékelés alapján: A teljesítményértékelés eredménye minden dolgozó esetében, a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján:  80% - 100% kiválóan alkalmas  60% - 79% alkalmas  30% - 59% kevéssé alkalmas  30% alatt alkalmatlan Alkalmatlan a minősítés óvodapedagógusok esetében akkor is, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. 1

Teljesítménymutató: Teljesítményértékelési rendszer  Valamely szempontnak megfelelő kimagasló teljesítmény  Valamely területen (modul) kimagasló teljesítmény  Valamennyi szempont értékelésénél kimagasló teljesítmény  Minősítés

5. 12. A teljesítményértékelési rendszer érvényessége Intézményünk a dolgozói kör által elfogadott, - képviselőin keresztül - a szülők által is legitimált teljesítményértékelési rendszert 2007. szeptember 1.-től alkalmazza. Minősítő lap működtetésének érvényessége: 2009. szeptember 1-től.

44

6. Teljes körű intézményi önértékelés Közoktatási törvény minőségirányítási program tartalmi követelményeit meghatározó része kimondja, hogy „a minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát”. Az intézményi önértékelés segíti az óvodánk minőség elvű működését az által, hogy a rendszer működtetése során ismertté válik a közvetlen és közvetett partnerek elégedettsége. Segít feltárni, hogy óvodánk adottságaink, lehetőségeink függvényében milyen eredményeket ért el, illetve rávilágít a fejlesztendő területekre. Cél: - eredmények, adottságok felmérése. - új eredmények születése az előző értékelés óta eltelt időszakban, - mérésekből adódó eredmények értékelése, - szükséges beavatkozások kidolgozása, végrehajtása, - fenntartói elvárásokat hogyan valósítja meg az intézmény. Intézményi önértékelés eredménye számot ad az óvoda működésének minőségéről fenntartó és a felhasználók számára. 6. 1. Az eljárás célja és alkalmazási területei Az önértékelés célja, hogy intézményünk rendszeresen, tényekre alapozva mérje fel és állapítsa meg erősségeit, fejlesztendő területeit, és ennek eredményeképpen jelölje meg a szükséges beavatkozásokat és fejlesztéseket. A teljes körű intézményi önértékelés szempontjai / területei Az intézmény jellemző tulajdonságai, adottságai, ezen belül különösen:  Vezetés értékelése  Stratégiai és operatív tervezés  A dolgozók irányításának értékelése  Erőforrások értékelése  A folyamatok és szabályozottságok értékelése  A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szinterei  A szervezeti kultúra értékelése Az intézmény által elért eredmények, ezen belül különösen:  A munkatársak bevonásának értékelése  A külső partnerek elégedettség  Belső partnerek elégedettsége  A nevelés / fejlesztés eredményei  Közösségi, társadalmi szerepvállalás  Folyamat fejlesztés, szervezeti kultúra 6. 2. Az intézményi önértékelés periódusai - gyakorisága, az esedékesség éveinek kijelölése Óvodánkban – az óvodavezetői ciklushoz is igazodva- a vezetői ciklus lejárta előtti évben – négyévente végezzük el a teljes körű intézményi önértékelést. A teljes körű irányított önértékelés esedékességének tényét a minden nevelési év augusztusában megtartott óvodavezetői értekezlet állapítja meg, felelőse a minőségfejlesztési TEAM- vezető. 6. 3. Teljes körű intézményi önértékelés folyamata 45

A mérés ideje előtt 2 héttel a mérés elvégzéséért felelősök  gondoskodnak a mérőeszközök elkészítéséről (fénymásolás megfelelő példányszámban)  tájékoztatják a mérésben résztvevőket, együtt megállapítják az összegyűjtés határidejét,  kijelöljük a minőségi kör tagjai közül ki- kivel készíti el az interjúkat,  kiosztják a mérőeszközöket, a gyermek elégedettségi mérőeszközt előre ütemezett terv szerint adják tovább a csoportok,  adott időpontban összegyűjtik a mérőlapokat,  ütemezik az összesítés elvégzését, elkészítik az összesítő lapokat,  elvégzik az összesítést, elkészítik az értékelést, összehasonlítást korábbi eredményekkel, Megvizsgálják, hogy a jelzett igények:  hogyan viszonyulnak ÖMIP- hoz,  hogyan illeszkednek az óvoda minőség céljaihoz,  mennyire reálisak, teljesíthetőek rövid- közép- és hosszútávon,  milyen költségvonzattal jár, lehet- e finanszírozni,  meghatározzák a feladataikat, hogy az igények teljesíthetőek legyenek,  tájékoztatják az érintetteket, 6. 4. Intézkedési terv Az intézményünk elemzi a partnerek igényire, illetve elégedettségre vonatkozó mérések eredményeit. Az elemzések alapján meghatározzuk: - szakmai célunk és szolgáltatásaink fejlesztési irányát, módjait, - céljaink megvalósítására irányuló intézkedési tervet készítünk. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeljük. Az értékelések eredményit felhasználjuk működésünk folyamatos fejlesztéséhez. Nevelési tevékenységek mérése, értékelése

Ellenőrzés, mérés,

Gyakorisága,

Módszere,

értékelés területe

ideje

eszközök

Dokumentumok

Évente

Résztvevők

Dokumentumelemzés, Óvodavezető, Értékelő team Csoportnaplók, fejlettségmérők

Sikerkritériumok (a fejlődés várható eredménye óvodáskor végén)

Három évente

Dokumentumelemzés, Óvodavezető, egyéni Értékelő team fejlettségmérők,

Az eredmény visszacsatolása Összegzés, fejlesztési területek meghatározása Összegzés. Iskolai visszajelzések

Megfigyelés

Szakmai innovatív, fejlesztő értékelés A szakmai innovatív értékelés a munkaközösségek (Értékelő team) feladata. Mindig a fejlesztésre szoruló területekkel foglalkozik Vezetői ajánlással indulhat ez a fejlesztő értékelés.

46

Ellenőrzés, mérés, értékelés területe A gyermekek érzelmi, szocializációs nevelése

Gyakorisága, ideje Évente

Módszer, Eszköz Megfigyelés

Résztvevők Értékelő team Óvónői párok

Az eredmény visszacsatolása Összegzés, Eredménylista, Fejlesztési lehetőségek

Ének- Zene

Évente

Megfigyelés

Játékban a mozgás

Értékelő team Óvónők

Összegzés, Eredménylista, Fejlesztési lehetőségek

Játékban az ének-zene

A gyermekek egyéni fejlődésének értékelése EFQM kiválósági modellre építjük a gyermekek neveltségi és fejlesztési szintjének mérését. Méréseink során figyelembe vesszük a modell által javasolt sikerkritériumokat. Neveltségi szinteket vizsgáló módszerek Megfigyelés:  közvetlen,  közvetett Vizsgálat:  interjú,  beszélgetés,  mélyinterjú,  ankétmódszer,  kérdőíves felmérés,  fogalmazás,  szociometria Feldolgozó módszerek csoportja:  mennyiségi jellemzés,  minőségi jellemzés A gyermekek személyiségfejlődésének nyomon követését szolgáló mérőlapok főbb tartalmi szempontjai: Testi fejlettség terén:  egészséges életmód alakítása,  mozgás Lelki felkészültség tekintetében:  anyanyelv fejlesztése, mese, vers  ének- zene, énekes játék,  rajzolás, mintázás, kézimunka,  külső világ tevékeny megismerése,  tanulás, Szociális érettség tekintetében  érzelmi nevelés, szocializáció,  munka jellegű tevékenységek  játék

47

Szolgáltatások Ellenőrzés, mérés területe Alapszolgáltatás

Gyakorisága, ideje

 Logopédus

Folyamatos

Óvónői beszámoló

 Pszichológus

(óvónői tájékoztatás)

Szülői visszajelzések

 Gyógytestnevelő

Évente egyszer

Módszere

Eszköze

Résztvevők

Kérdőív

Vezető óvónő

Interjú

Partnerek

Az eredmény visszacsatolása Javításra szoruló területek feltárása További feladatok Beszélgetés az oktatóval

6. 5. Partnerkapcsolatok irányítása Partnerek azonosítása: 2003- ban a Comenius I jellegű modell kiépítését partnereink azonosításával kezdtük. Partnerlistánk frissítését, aktualizálását évente, szeptemberben tervezetten elvégezzük. Új partnereknél az eljárást azonnal beütemezzük- Bizonylat: Partnerazonosító- P1 Óvodánk közvetlen partnerei a következők: - a fenntartó, a XI. ker. Önkormányzat, - óvodánk alkalmazottai, - óvodánkba járó gyermekek, - óvodánkba járó gyermekek szülei, - kerületünk bölcsődéi - kerületünk iskolái, melyek fogadják óvodánkból kikerülő gyermekeket, közvetett partnereink: - Logopédiai Intézet - Nevelési Tanácsadó - XI. Gyermekjóléti Szolgálat - gyógytestnevelők - gyermekorvos - védőnő

48

6. 6. Időpont táblázat mérésekhez Mérés Iskola elégedettsége Logopédus elégedettsége Gyógytestnevelő elégedettsége Nevelési Tanácsadó elégedettsége Gyermekjóléti Szolgálat elégedettsége Óvodaorvos, védőnő elégedettsége Szülők elégedettsége gyermekük óvodapedagógusaival Dolgozók elégedettsége óvodavezetőjükkel Óvodapedagógusok teljesítménye- kérdőív Vezetői feladatokat ellátók teljesítménye Nevelő-fejlesztő munkát segítők teljesítménye Mérés Fenntartó elégedettsége Gyermekek elégedettsége Szülők elégedettsége az óvodával Tárgyi eszköz elégedettség

Mérés

Évente Szept. Okt. Nov. Dec.

Jan.

Febr. x x x

Márc. Ápr.

Máj.

x x x x

x x x x Két évente Szept. Okt. Nov. Dec. x

Jan.

Febr. Márc.

Ápr.

Máj.

Ápr.

Máj.

x x x

Szept.

Okt.

Négy évente Nov. Dec.

Adottságok: 1. vezetés 2. intézménypolitika és stratégia 3. alkalmazottak irányítása 4. erőforrások 5. folyamatok szabályozottsága Eredmények: 1. társadalmi eredmények 2. nevelés- fejlesztés eredményei 3. szervezeti kultúra

Jan. Febr. Márc. x x x x x x x x

49

6. 7. A teljes körű önértékelés adatainak felhasználása Az önértékelés során keletkezett dokumentumokat az intézményünk minőségi dokumentációjának részét képezi. A kapott adatok felhasználhatók: - fejlesztendő területek, intézkedési javaslatokat időtár szerint: stratégiát érintő - hosszú távú (3- 4 év), - közép távú (2- 3 év), - rövid távú (1 év), - azonnali beavatkozást igényel. - intézkedési, fejlesztési feladatok előkészítése, az önértékelést végző minőségi kör feladata, a minőségi vezető irányításával.

7. Országos mérések hatása a nevelés / fejlesztés folyamataira 1. Mérési eredmények nevelőtestülettel történő megismertetése 2. Az országos mérési eredmények összehasonlítása az intézményi, valamint – figyelembe véve a gyermekek egyéni fejlődését- az egyes csoportok ugyanazon területen mért teljesítményével 3. Abban az esetben, ha intézményi adat nem áll rendelkezésünkre, az alábbiak szükséges eljárni:

szerint

- Saját mérőeszköz készítése, mérés, értékelés és összehasonlítás - OKÉV által biztosított mérőeszköz felhasználásával mérés, értékelés, összehasonlítás 4. Az összehasonlító elemzés alapján szükség szerinti intézkedések meghatározása 5. Az országos és helyi mérési eredményekről, a nevelőtestület értékeléséről és javasolt intézkedéseiről (adott esetben intézkedési terv / tervekről)) az óvodahasználó szülők tájékoztatása 6. A nevelőtestület és a szülői szervezet értékeléséről a fenntartó önkormányzat írásban történő tájékoztatása. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az intézmény szakmai célkitűzései, és tényleges működését eredményező javasolt intézkedési tervet / terveket 7. A javasolt intézkedési tervek a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé

8. Fenntartói minőségirányítási programmal való kapcsolat Intézményünk teljes körű önértékelése szoros kapcsolatban van a fenntartói minőségirányítási rendszerben megfogalmazottakkal. Az önkormányzat minőségirányítási programja határozza meg azokat a főbb elvárásokat, melyeket alapul szolgálnak az önértékelés szempontrendszerének kialakításához. Ezért az önértékelés eredményét összevetjük a fenntartói elvárásokkal és ennek alapján határozzuk meg a további feladatainkat. Mindkét rendszer akkor lehet hatékony és működőképes, ha figyelembe veszi a folyamatosan változó adottságokat, lehetőségeket, eredményeket, és ezekre alapozva az intézmény és a fenntartó is időben megteszi a szükséges intézkedéseket.

50

9. Kommunikáció A szervezeti működést úgy alakítjuk ki, hogy az információs csatornák működése a legoptimálisabb legyen. Az óvoda havonta egy alkalommal az óvodavezető irányításával vezetőségi ülést tart. Meghívás szóban, előzetes egyeztetés alapján történik. Ezek a megbeszélések biztosítják az információcserét, minden a minőségirányítást érintő kérdésekben. Az óvodavezető és a minőségügyi vezető között napi szóbeli kapcsolattartás kiterjed a rendszer szabályozásának és fenntartásának minden kérdésére. A munkatársak és a vezetés közötti kapcsolattartás napi formája szóbeli közlés. A munkaköri leírásban szabályozott módon a munkatársak joga és kötelessége a minőségügyi rendszer nem megfelelő működésének azonnali, azonnali jelzések és a nem megfelelőségnek helyesbítése. A kapcsolódó információk szóban, azonnal a vezetőhöz vagy a helyetteshez jutnak, akik javaslataikkal együtt a minőségügyi vezetőhöz továbbítják a szükséges intézkedések megtétele érdekében. 9. 1. Óvodán belüli információáramlás Az intézmény a partnerekkel való kommunikációja során biztosítja a partnereket érintő bármilyen információ teljes körű nyilvánossá tételét és hozzáférhetőségét.  A hatékony napi működéshez szükséges információk belső áramlásának, frissítésének folyamatát  Az információszükséglet és az informálandók körét  Lehetséges kommunikációs csatornákat  Az érintettek bevonásának módját az információk terjesztésébe és felhasználásába Információ

Informálandók

Spontán információ (napi) Vezető kapja

Kommunikációs csatorna A vezető láncrendszerben továbbküldi, ha fontos

Tervszerű információ

Pedagógusok/Alkalmazotti Vezető meghatározza, hogy kitől és milyen közösség/Szülők tartalmú információt kér, illetve ad

Külső információk

Vezető kapja

Belső információk 

Közvetett úton



Közvetlen úton

Érintettek bevonása Szóban vagy írásban továbbadják Szóban értekezleteken vagy írásban információs faliújság felelős

A vezető összeveti a belső Szóban vagy írásban intézményképpel, ha továbbadják szükséges továbbítja Megbízott adja tovább

Felelősök

Nem igényli a vezető jelenlétét A vezető jelenlétében

9. 2. Kommunikáció a partnerekkel Az eljárásrend célja a partnerekkel való kommunikáció az ezzel kapcsolatos panaszkezelés és az intézmény népszerűsítése. (A kommunikációs csatornák a „Nyitnikék” helyi nevelési programban találhatók.) Partnerek

Felelős

Idő

Módszer

Pedagógusokkal

Vezető

Havonta

Megbeszélés

51

Nem pedagógus dolgozókkal

Vezető, óvodavezető (Hiányokat a vezető helyettes tájékoztatja)

Havonta

Megbeszélés

Gyermekekkel

Csoportos óvónők

Naponta

Beszélgetés

Szülőkkel

Vezető Csoportos óvónők

Naponta 2x évente

Napi kapcsolat, Fogadóórák, Szülői értekezletek

2x évente

Megbeszélés

SZMK-val, Alapítványi kuratórium

Vezető, Vezető helyettes

Tagokkal

Megbeszélés

Fenntartóval

Vezető

Rendszeres Dokumentáció, Levelezés, Telefon, E-mail

9. 3. Az új óvódások felvételi eljárásának folyamata Feladat

Módszer

Eszköz

Felelős

Előzetes igényfelmérés a bölcsődében

Látogatás

Az óvoda ismertetés a lakosság körében

Bemutatkozás

Szórólapok WEB oldal

Óvodavezető

Nyílt hét szervezése

Bemutatkozás

Szórólap Csoportlátogatás

Nagycsoportos óvónők Óvodatitkár

Nagycsoportos óvónők

Hirdetmény kifüggesztése az óvodai felvételek hivatalos időpontjáról

Tájékoztatás

Plakát

Óvodai jelentkezések

Beiratkozás

Előjegyzési és felvételi napló Óvodavezető

Határidő Február 28

Gyermek jelenlétével Óvodai jelentkezések elbírálása (indokolt esetekben a logopédiai szakvélemény útján)

Döntés

Szülők értesítése a döntésről

Határozat

Hivatalos tájékoztató

Óvodatitkár

Az óvodai csoportok megszervezése

Döntés

Gyermek nyilvántartás

Óvodavezető

Június 10.

Szülői értekezlet a felvett gyermekek szüleinek

Részletes bemutatkozás

Helyi nevelési program, MIP Óvodavezető

Június 10.

A felvételi eljárás értékelése

Dokumentumel Előjegyzési és felvételi emzés, napló, felvett gyerekek megbeszélés névsora

Óvodavezető

Korrekció

Óvodavezető

A folyamat esetleges korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján

Előjegyzési és felvételi napló Óvodavezető Gyermek nyilvántartás

Leendő óvónők

Eljárásrend

Csoportos óvónők

Team vezető

52

Június 20.

Június 20.

10. Működés folyamatos javítása, fejlesztése A felülvizsgálat célja:  Igazolni, hogy megfelelően működik a minőségirányítási program (kialakítás után)  Meghatározni, hogy az alkalmazottak a minőségirányítási program eljárásainak és folyamatainak megfelelően dolgoznak  Értékelni, hogy szükségesek-e a helyesbítő intézkedések  Felmérni és tájékoztatást adni a vezetés számára, hogy a minőségirányítási program képes-e az óvoda minőségügyi célkitűzéseit teljesíteni.

Felülvizsgálat Folyamata

MIP szerint Működtetett Minőségfejlesztési rendszer

A rendszer a szabályozók alapján működik

A rendszer nem működik

A rendszer működésének Folyamatos figyelése, elemzése

Elemzés az okok feltárása

Eredmények feltárása, trendvizsgálatok

Módosítás

4 évente a rendszer teljes revíziója

Véleményeztetés, elfogadás

A rendszer működőképes

Fenntartói elfogadás

53

Intézményi Minőségirányítási Program felülvizsgálat Érvényesség Ideje Minőségpolitika Minőségcélok 4 év évente

Módja Intézményvezetés

Szempontjai 

 



Minőségfejlesztési rendszer Vezetés

4 év

évente

Tervezés

Az egyes dokum.-ban szab. szerint

évente

Partnerek

4 év

2 évente

Megfelelnek-e a fenntartói elvárásoknak? Teljesülnek-e a célok? Azonosulnak-e velük a munkatársak? A részcélok összhangban vannak-e a minőségcélokkal?

Pedagógus  Felelősség, Önértékelés munkafeltételek  Munkatársi  Vezetés elégedettség tevékenysége  Belső ellenőrzés  Jogszerűség  Külső ellenőrzés  Gazdálkodás Intézményvezetés Az eredmények H.N.P. megfelelnek-e a SZMSZ, IMIP, elvárásainak, céljainak Intézményvezetés  Partnerek elégedettsége, igényeinek mérése, módszerei  Partneri igények megjelennek-e a célokban? 

Megjegyzés

Fenntartói ellenőrzés tapasztalatai alapján

Partnerazonosítás, kommunikáció

Folyamatos fejlesztés feladatai és folyamata A fejlesztési terv készítése, és véleményezése, majd az óvodavezető döntése alapján a terv elfogadása. A folyamatban közreműködő személyeket a vezető megfelelő hatáskörrel felruházza és a szükséges erőforrásokat biztosítja. A partneri igényfelmérésről nyert információkat felhasználva, módosításokat végzünk. A fejlesztésre megbízott személy által készített módosítási tervet a vezető hagyja jóvá. (Megkövetelve a dokumentációját.)

54

A folyamatos fejlesztés eszközei Óvodavezető Támogató vezető

H.N.P. Jogszabályok IMIP

Ellenőrzési, mérési, értékelési koncepció kialakulása

Erősségeink, gyengeségeink, fejlesztendő területek.

Változás erőfeszítésére, tervezése

Erőforrások biztosítása

Erősségeink, Gyengeségeink. Fejlesztendő területek

Erőforrások biztosítása

Óvodavezető jóváhagyása

TERV MEGVALÓSÍTÁSA

Ha nem Ellenőrzését végzi a team

Ha igen

Kialakult gyakorlatot megerősítjük

Felelősei: Óvodavezető Támogatói szervezet megbízott személyek. Döntés: óvodavezető.

55

Okok feltárása után új fejlesztési terv készítése

Panaszkezelés rendje: Formája: - szóbeli - írásbeli Folyamata: - Panasz tudomásul vétele. - Érintettek tájékoztatása. - Tények információk gyűjtése a feltárt panasszal kapcsolatban. - Megoldási módok feltérképezése. - Panaszos tájékoztatása a megoldási javaslatról. - Megoldás elfogadtatása, kompromisszum keresés. Intézkedés ideje: A panasztevéstől számított 30 nap. Intézkedésre jogosult: az óvodavezető. A vezetői utasítás Formája: írásos, intézkedés Folyamata:  A probléma megoldásából adódó célkitűzés ismeretében az utasítás mindenki számára érthető, világos megfogalmazás  Az utasítás hatálybalépésének meghatározás  Az utasítás tudomásulvételének igazolása aláírással  Az intézkedés ideje  Az azonnali egyszerű vezetési utasítással megoldható problémák esetén a jelzett cél megismerésétől számított egy héten belül Intézkedésre jogosult:  Óvodavezető  Az intézkedés érvényessége: visszavonásig Intézkedési terv Formája: írásos Folyamata:  a cél eléréséhez vezető cselekvési sor (feladat) megtervezése,  felelősök kijelölése  sikerkritériumok meghatározása  határidők kitűzése  az ellenőrzést végzők nevesítése Az intézkedés ideje  A cél kitűzéseitől számított 30 nap (rövidtávú feladatnál hosszabb feldolgozást igénylő feladatoknál az idő arányos növelhető). Az intézkedés érvényessége: A cél függvényében rövid, közép vagy hosszú távú

56

11. Érvényességi rendelkezések A módosítás lehetséges indokai:  Feladatváltozásból származó fenntartói elvárások változása  Partnerek változása  Elvárások változása  Célok változása  Rossz cél kitűzése  Túlszabályozott rendszer  Hiányosan szabályozott rendszer  Hibás illetékesség, hatáskör kijelölés A rendszer módosításának folyamata:  A minőségirányítási program felülvizsgálatát a belső ellenőrzési terv tartalmazza  A felülvizsgálat befejezése után rögzítjük a tapasztalt hiányosságokat és minden olyan körülményt, ami káros lehet a minőségre  Kijelöltük a tapasztalt hiányosságokkal kapcsolatos feladatokat, felelősöket és határidőket Módosítás folyamata IMIP alapján működtetett minőségfejlesztési rendszer

Felülvizsgálat

Működés zavarai

Jelentés a vezetőhöz írásban

Okok feltárása

Döntés a módosításról Érintettek Elfogadási eljárás Fenntartó

Módosított IMIP

57

A teljesítményértékelési rendszer bevezetése: Intézményünkben a dolgozói kör által elfogadott – képviselőin keresztül – a szülők által is legitimált teljesítményértékelési rendszert módosított formájában 2009. szeptember 1-től alkalmazzuk.

12. Legitimációs záradék: Az intézményi minőségirányítási programot készítette: …………………………….. Karkus Mihályné óvodavezető

2009. április 16.

Az óvodában működő szülői szervezet a minőségirányítási programban foglaltakkal kapcsolatosan – jogszabályban meghatározott jogaival élve – véleményt alkotott. …………………………….. Marosvölgyi Mónika SZMK elnök

2009. április 16.

Az óvoda nevelőtestülete a minőségirányítási program módosításáról (törvényhez igazítás és egyéb korrekciók) véleményt alkotott, és azokat az intézményi minőségirányítási programban foglaltak szerint a 3./2009. - 04.16. számú határozatával elfogadta. A nevelőtestület nevében: 2009. április 16.

…………………………….. Horváth Péterné óvodavezető helyettes

Az óvoda alkalmazotti közössége az intézményi minőségirányítási programot elfogadta: 2009. április 16.

……………………………... Pócsné Hermanics Mária Minőségi team vezető

A Nyitnikék Óvoda intézményi minőségirányítási programját véleményezte: 2009. …………………

……………………………… Szakértő aláírása

Bp. Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának Oktatási és Informatikai Bizottsága a Nyitnikék Óvoda intézményi minőségirányítási programját a ……………………… számú határozatával jóváhagyta.

58

2009. …………………

………………………………. Oktatási és Informatikai Bizottság elnöke

59

1114 Budapest Kanizsai u

Recommend Documents