Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Minden devizahitel mögött deviza van. A bankrendszer állítja, hogy a deviza és a deviza elszámolású kölcsönök mögött deviza van. Vagyis ha 100 CHF-t kölcsön ad egy bank, akkor rendelkezni kell a banknak 100 CHF-kal. Három MNB tanulmányt idézek, mely cáfolja ezt a félrevezető, hamis állítást. Az első tanulmány még 2005-ben készült, amikor a lakossági devizahitelezés épp csak elkezdődött. A megállapítás: devizaforrás nélküli devizahitelezés!
1
http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/mnbhu_hattert anulmany/mnbhu_ht200502/ht2005_2v.pdf
2
Itt pedig: a magyar bankrendszer a devizahitelezést nagyrészt forintforrásból finanszírozta
http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbszemle/mnbhu_msz_200905/ mnb-szemle_2009_maj_magyar_bookmarkolt.pdf
3
Majd ismét: a bankok a deviza-, illetve devizaalapú hitelezés egy részét belföldi devizában, vagy más külföldi devizában denominált forrásokból finanszírozták
http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/MT_90.pdf
4
A „devizahitek” forrása tehát leginkább forint, euró, amerikai dollár. Az ilyen üzlet a bankoknak árfolyamkockázatot jelent, pontosabban nyitott deviza pozíciót (hívják deviza kitettségnek is). A nyitott pozíció zárásának egyik (de nem egyetlen) módja deviza swap (FX-swap) üzletek kötése. Az ábrán látható, hogy milyen megoszlásban, mekkora értékben kötöttek svájci frankkal kapcsolatos deviza swap ügyleteket a bankok.
http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/MT_90.pdf
Könnyen belátható, ha minden CHF hitel mögött CHF van, akkor nincs értelme deviza swap ügyleteket kötni a kockázat kezelésére. Nincs értelme több mint 5.000 milliárd forint értékben nyitott poziciót zárni hétről hétre, hónapról hónapra. A fenti MNB tanulmányokon kívül a PSZÁF összesített adataiból is megállapítható hogy nincs minden devizahitel mögött deviza. 5
https://www.pszaf.hu/fooldal/bal_menu/jelentesek_statisztikak/statisztikak/bankszektor
6
2008-ban az „egyéb deviza” eszköz két és félszerese az „egyéb deviza” forrásnak. Sajnos a kimutatás nem részletezi, hogy az „egyéb”-en belül milyen volt a CHF és az USD részaránya. A forintforrásokból 3.200 milliárd forintot nem forintban helyeztek ki, az euró források közül közel 3.600 milliárd forintnyi összeget nem euróban helyeztek ki. „Egyéb devizában” viszont 6.800 milliárd forintnyi összeggel többet helyeztek ki a bankok, mint amekkora forrással rendelkeztek. Kérdés még, hogy volt-e, van-e a CHF kölcsönök mögött CHF?
Nem volt előre látható a forint gyengülése, a svájci frank erősödése Nagyon gyakran állítják a bankok, hogy a devizahitelezéssel a hitelfelvevők jól is járhattak volna, ha a Ft erősödik. A jövőt ők sem látják, nem számítottak a forint gyengülésére. Kajánul és cinikusan még hozzá szokták tenni, hogy bezzeg akkor nem reklamálnának a devizahitelesek, ha forint erősödött volna. Ismét négy példa arra, hogy a pénzintézetek számára a hitelkihelyezések idején ismert volt, hogy a forint jelentős mértékben fel van értékelődve (erősebb az indokoltnál).
http://www.bankszovetseg.hu/wp-content/uploads/2012/09/Jelentes_2007.pdf A Bankszövetség 2008 elején 30%-os felértékelődést említ! . 7
A Budapesti Értéktőzsdén 2004-ben készült tanulmány azt vizsgálta, hogy a lakosság milyen eszközökkel tudja kivédeni, semlegesíteni deviza elszámolású kölcsönök árfolyamkockázatát.
A tanulmány tartalmazza az akkor aktuális árfolyamokat és előrejelzést is ad.
8
http://bet.hu/data/cms76993/BET_elemzes_2004okt.pdf
A BÉT tanulmányban lévő árfolyam előjelzéseket összevethetjük a ténylegesen kialakult CHF árfolyamokkal:
Jól látható a 2008-ig tartó Ft erősödés (melyet a Bankszövetség is megállapított)! A tényleges árfolyamok elmaradtak a 2004-ben előre jelzettől. Ezt követően a CHF fokozatosan erősödött, majd 2013 elejére elérte a BÉT által jelzett szintet, és ezen szint környékén mozog jelenleg is. 9
A forint felértékeltség a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete számára is ismert volt 2007ben.
http://www.pszaf.hu/data/cms53863/pszafhu_publik_eves_2007.pdf
A PSZÁF „érdemi felértékelődésnek” hívja azt, amit a Bankszövetség „jelentős felértékeltségnek”. A Magyar Nemzeti Bank alábbi éves jelentései mutatják hogy 2007 és 2008 között erős a forint. Az ezt követő években az árfolyam „visszatér” a középérték környékére, közben időnként a „gyenge sávszélességig” gyengül. A devizahiteleseknek biztonságot jelentő intervenziós sávot 2008-ban megszüntette az MNB.
10
http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_evesjel/eves_jelentes_2007.pdf
11
http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_evesjel/eves_jelentes_2008.pdf
http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_evesjel/eves_jelentes_2009_magyar_vegl.pdf
12
http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_evesjel/eves_jelentes_2010_hu.pdf
http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_evesjel/eves_jelentes_2011_hu.pdf
13
A bankrendszer, annak ismeretében, hogy forintgyengülés várható, kihelyezett 2.500 – 3.000 milliárd Ft összegű devizahitelt röpke két év alatt, 2007 és 2009 között.
Valóban nem számítottak a bankok a forint gyengülésére? Hány kölcsönszerződés tartalmaz árfolyam ismertetést az elmúlt 15-20 évről és hány ad előrejelzést a futamidő idejére? Hány bank írta bele a szerződésbe, hogy minden árfolyamkockázat az ügyfélé?
A devizahitelesek így is jobban jártak és a nemfizetések oka a válság A Magyar Nemzeti Bank részletesen közli, különféle bontásokban, hogyan alakul a fizetési késedelme a lakosságnak. A bankrendszer állítása: a munkanélküliség, a válság okozza a fizetési késedelmeket, nem a devizahitel önmagában. Ha így lenne, egyformán romlana a forint és a deviza elszámolású hitelek fizetése. Nem így van!
14
Az egy éven túli fizetési késedelemben lévők száma lényegesen jobban nőtt a deviza elszámolású hitelek esetén. 4-7 szerese a forinthitellel rendelkezőknek.
A deviza elszámolású lakáshitelesek kétharmada tudja csak probléma mentesen fizetni a hitelét, a szabad felhasználású jelzáloghitelesek közül csak a fele, míg a forinthitelesek 90%-a probléma mentesen tudja fizetni a részleteket.
A fizetési késedelmet egyértelműen a deviza elszámolási mód okozza.
15
Ezt mutatja az MNB diagramja is:
http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_stabil/mnbhu_stab_jel_201211/j elentes_penzugyi_stabilitas_201211_hu.pdf
16
A bankok kamatemelései miatt és a forint árfolyamának romlása miatt a törlesztések összege az eredeti két-háromszorosára emelkedett. A szerződéskötésekkor érvényes hitelköltség mutatók az MNB adatbázisa szerint:
Szerződéskötéskor lényegesen kisebb volt a CHF elszámolású kölcsönök törlesztő részlete. Nézzünk egy példát:
Forint kölcsön 10 000 000 Ft 240 11,0%
CHF elszámolású kölcsön 10 000 000 Ft 240 6,5%
103 219 Ft
74 557 Ft
A kölcsön felvevők a törlesztő részletet hasonlították össze jövedelmi viszonyaikkal. Az a család, mely nem tudta felvenni a 100.000 Ft törlesztésű forintkölcsönt, csak a 75.000 Ft törlesztésű CHF elszámolású kölcsönt választhatta. Mikor a törlesztő részlet másfélszeresére emelkedett és elérte a 100.000 Ft-t, akkor a családok jelentős része már fizetési késébe esett. Erre a helyzetre mondja azt a bankszektor, hogy még így is jobban jártak, mintha forinthitelt vettek volna fel. Azonban ezek a családok forinthitelt nem vehettek fel, mert a 100.000 Ft-os törlesztő részlet számukra megfizethetetlen volt. Ez eredeti 75.000 Ft törlesztő részlet mára 150.000 – 200.000 Ft-ra nőtt. A következményt láttuk a fizetési késében lévők számának alakulásában. 17
A fizetési késedelemben lévők által nem fizetett hitelállomány összege.
Lakáshitel - deviza
31-90 nap 99
91-365 nap 114
1 éven túli 170
Szabad felhasználású jelzáloghitel - deviza
145
159
100
összesen
788 milliárd Ft
Hatalmas társadalmi katasztrófa érte hazánkat a pénzintézetek tevékenysége miatt! A magyar lakosság negyede-ötöde ezer milliárd forint értékű ingatlant fog pár éven belül ténylegesen elveszíteni. Aki végig fizeti a részleteket, az kifizeti „még egy ingatlan árát”, a veszteség náluk így jelenik meg. A kétes és a rossz minősítésű hitelek aránya már 2.500 milliárd Ft volt az év elején a teljes pénzügyi szektorban.
https://www.pszaf.hu/fooldal/bal_menu/jelentesek_statisztikak/statisztikak/bankszektor
18
A lakosság nyitott devizapozíciója a GDP 15-20%-a, közel akkora, mint az államháztartásé.
http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/MT_90.pdf
A lakosságnak nincs lehetősége a bankok által létrehozott nyitott pozíciót zárni.
A katasztrófa kiterjedése azonban még elkerülhető. Ám csak akkor, ha dönt és lép akinek eszköze, lehetősége és hatalma van.
2013.május.9. Szabó József Hiteles Mozgalom
ui: a probléma halmazból csak hármat ismertettem most
19
