A magyar és az európai bankszektor helyzete a bankadó árnyékában 2012. Miskolci Egyetem Hantos Elemér Szakkollégium előadás 2012. március 1. Dr. Kovács Levente
Pénzügyi szektor adói Magyarországon 2011-ben Hitelintézetek
járadéka -Állami kamattámogatott hitelek kamatbevétele alapján -Előirányzott bevétel 2011-re : 10,8 mrd Ft Pénzügyi szervezetek különadója (pofon 2008 után: 6 nemzetközi anyabank elköteleződése: forrás+tőke) -Alapja hitelintézeteknél: 2009. évi korrigált mérlegfőösszeg -Előirányzott bevétel 2011-re és 2012-re: 187mrd Ft, ebből ~120mrd a hitelintézetektől Hitelintézetek különadója (jogi technika) - Alapja: adózás előtti eredmény növelve az elszámolt pénzügyi szervezetek különadójával -Levonandó a pénzügyi szervezetek különadójának 2 elszámolt összegéből
Árfolyamrögzítés - 2011 2011. június: törvény elfogadása Korlátok: nincs fizetéskönnyítés alatt ingatlan érték max. 30 millió HUF késedelem max. 90 nap 2011. augusztus: jelentkezés indítása 3 éves árfolyamrögzítés gyűjtőszámlahiteles kombinációval (CHF 180, EUR 250, JPY 2) a gyűjtőszámla BUBOR-on kamatozik Közepes érdeklődés (3200 ügyfél az egymillióból). A banki saját adósmentő konstrukciók népszerűbbek voltak. A végtörlesztés szeptemberi bejelentése keresztbe vágta. Nagyobb társadalmi elvárás! Médiában erős bankellenes megnyilvánulások! Jól hangzó demagóg üzenetek! 3
Végtörlesztés Politikai válasz a felgyűlt feszültségekre! Minden terhet a bankszektorra helyez.
Korlát: Felvételkori árfolyam alacsonyabb, mint a fixált árfolyam: CHF 180, EUR 250, JPY 2 Forrásai (cca): Új forint hitelek (25%), megtakarítások (bankbetétek, otthoni pénzek, külföldről hazahozott pénzek : 70%) és készpénzzé tett értéktárgyak (5%). Eredmény: Portfolió -21,5%, ügyfelek -16% Az átlagnál jobb ügyfelek éltek vele! Banki veszteség: 330 milliárd (Decemberi megállapodás: bankadóból 30% visszatérítés) De magyar és EU-s jogorvoslatok indultak!
4
20 10 20 .01 1 .0 20 0.0 4 10 2.0 20 .03 4 10 .0 20 .04 4 10 .0 20 .05 4 10 .0 20 .06 4 10 .0 20 .07 4 10 .0 20 .08 4 10 .0 20 .09 4 10 .0 20 .10 4 10 .0 20 .11 4 10 .0 20 .12 4 11 .0 20 .01 4 11 .0 20 .0 4 11 2.0 20 .03 4 11 .0 20 .04 4 11 .0 20 .05 4 11 .0 20 .06 4 11 .0 20 .07 4 11 .0 20 .08 4 11 .0 .0 4 9. 04
Banki különadók hatása Magyarországon 1
BÉT-en jegyzett bankok árfolyam alakulása (banki különadó, gyűjtőszámla, végtörlesztés) 8 000
Forrás: BÉT OTP FHB
1 600
7 000 1 400
6 000 1 200
5 000 1 000
4 000 800
3 000 600
2 000 400
5
Banki különadók hatása Magyarországon 2
Állományi hatások (hitelintézetek mérlegfőösszege)
Forrás: MNB
Folyamatos csökkenés a következmény!
Milliárd Ft.
6
Késedelmes hitelek változása
7
A bankszektor eredményessége
8
Az eredmény összetevői
9
Források alakulása ( hitel/ betét =1,5)
Erős a külföldi függősség!
10
Decemberi megállapodás Résztvevők: NGM, MNB, Bankszövetség Pénzügyi és politikai elit megbékélése! Eredmények: Végtörlesztés pontosítása, terhek enyhítése (2011. adóból 30%) 90+: forintosítás, 25% elengedés (2012. adóból 30%) NET: minden gyermekes család (5→25ezer) Nyilatkozat a rászorultságról CCY hitelesek: árfolyamrögzítés új verziója 5 évre CHF 180-270, EUR 250-340, JPY 2,5-3,3 (felette az állam) Sávhatárban: kamatrész - ½ állam, ½ bank tőkerész - ügyfél, Bubor Növekedési paktum: nemzetgazdaság iránti elkötelezettség Lakosság, KKV, EU-s pályázatok Bankadó jövője, egyeztetések Kiszámíthatóság!?! 11
További fejlemények MNB aktivizálódik (Feladata - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a kormány gazdaságpolitikájának támogatása!) Javaslatok a Növekedési Paktum céljaihoz: 1. Hosszú forrás biztosítása, rövid betét ellenében 2. Kötvények elfogadása fedezetként az államkockázatig 3. Jelzáloglevél kibocsátás liberalizálás (Az 1. és 2. likviditási szempontból figyelembe veendő, a 3. kapcsán éles szabályozói és piaci viták várhatók!) IMF-EU megállapodás: Tét: az ország finanszírozhatósága A pénzügyi piacon a hírek szerepe felértékelődött! Mindenképpen kell! Az átfutási idő igen tartalmas megállapodást tesz lehetővé! Az EU pártpolitikailag erősen megosztott! 12
Mi van az Európai Unióban?
13
A pénzügyi intézmények adóztatása mögött meghúzódó filozófiák
A válság hatására kormányok előtti kettős feladat - A pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának javítása; szabályozáson keresztül. - A bankszektorba pumpált közpénzek visszaszerzése, erős politikai nyomás. Egyes nézetek szerint, a szektort a külön adóztatással „büntetni” kell a válság okozásában betöltött szerepe miatt. A bevételek lehetséges felhasználása - Kiegyenlítő mechanizmusként alapok gyűjtése. - A kevésbé fejlett országok sérülékenységének csökkentése.
14
Legújabb nemzetközi fejlemények
G-20 csúcstalálkozó, Pittsburgh 2009. szeptember - IMF felkérése javaslat kidolgozására
Az IMF két adótípust javasol 2010 júniusában - “Financial Stability Contribution (FSC)” : járadék az esetleges, jövőbeli szektortámogató költségvetési kiadások fedezetére (alap ??)
-“Financial Activities Tax (FAT) ” : pénzügyi intézmények eredménye, illetve a javadalmazások (bérköltségek) alapján kivetett adó; egyéb (pl. költségvetési) célra 15
Fejlemények az Európai Unióban
Az Európai Bizottság 2010 októberében 3 adótípust javasol 1. “Financial Activity Tax (FAT)” : IMF javaslat átvétele 2. “Financial Transaction Tax (FTT)” : ún. Tobin-adó alkalmazása 3. A pénzügyi intézmények mérlegét, vagy egyes tételeit figyelembe vevő adóztatás
Végül 2011 júniusában a Bizottság a Tanács részére csak az FTT bevezetését javasolja az EU-ban (ECOFIN 2012 januárjában veszi ismét napirendre) 16
Fejlemények az Európai Unióban
Az Európai Bizottság elvárása az FTT (Financial Transaction Tax) bevezetésétől - Erősíteni a stabilitást a pénzügyi piacokon, visszafogva a spekulatív pénzügyi tranzakciókat. - A szektorban felhasznált kormányzati pénzek „visszaszerzése”, illetve mechanizmus létrehozása a későbbi hasonló kiadások fedezetére. 17
Rövid kitekintés: FTT (Tobin adó) 1971-ben
az USA feladta a Bretton-Woods-i egyezményt:
- Az USD aranyra válthatósága megszűnt turbulenciák Cél: a nemzetközi pénzügyi stabilitás helyreállítása / fenntartása a devizapiacok mechanizmusának „lassításával” Módszere: az azonnali devizakonverziók esetében, a tranzakciók méretétől függő adó kivetése Több kísérlet az alkalmazására, főként nemzeti tőkepiacokon. Innovatív piacokon nem eredményes!
18
Az Európai Bankföderáció kritikája az FTT bevezetésével szemben
Nyertesek és vesztesek - Csak világméretű bevezetésével érhetőek el a kívánt hatások, egyébként piactorzító. - Nem egyenletes a teher elosztása (péü. központok!). - Tisztázatlan, hogy végső soron ki fogja viselni a terhet. - Nem tesz különbséget a válság alatt jól és rosszul működő intézmények között. - Rossz a bevezetés időzítése, mert visszafogja a hitelkínálatot, ami akadályozza a gazdaság helyreállítását. 19
Az Európai Bankföderáció kritikája az FTT bevezetésével szemben Működtetési problémák (nemzetek feletti adó). Nem segíti a kijelölt célokat: - A korábbi költségvetési források „visszaszerzése” kétséges az adó beszedésének/szétosztásának bonyolultsága miatt. - A stabilitási funkciója kétséges, amennyiben nem világméretűen egységes és kötelező a bevezetése. - „Büntetné” azokat a pénzügyi és nem pénzügyi intézményeket és fogyasztókat, akik tényleges fedezeti (hedging) célból kötnek pénzügyi ügyleteket. A bankszektor lobbiereje lecsökkent - Hitelezés vagy tőkeemelés (2012. júl.1. elsődleges tőke 9%) !!?? - Politikai elit (válság alatt) visszaszerezte elsőbbségét 20
A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban
Pénzügyi tranzakciós adót (FTT) alkalmazó tagállamok
21
A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban
Pénzügyi aktivitáson alapuló adót (FAT) alkalmazó tagállamok
22
A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban
Mérlegfőösszeg, vagy bizonyos mérlegtételek alapján kivetett adót alkalmazó tagállamok
23
A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban
A pénzügyi szektor adóinak felhasználása
•Költségvetésbe •Pénzügyi alapba
24
A válság tanulságai: Új fejezet kezdődik A világban: • Nő a pénz ára, drágul a likviditás és a tőke • Szigorodnak a szabályozások, tőkekövetelmények • Erősödik a fogyasztói érdekvédelem/érdekérvényesítés Magyarországon – új lehetőségek nyílnak meg (Az EU egyik legstabilabb kormánya a magyar!): • Nemzeti és európai kérdések újraértelmezése • Takarékszövetkezetek és MFB új szerepe • Nő az állami szerepvállalás a gazdaságban
25
2012 fő magyar kihívásai 1 1.
A pénzügyi szektor európai beágyazottsága biztosítja a stabilitást, tőkemegfelelést és likviditást; a pénzügyi szektor erős és kész a reálszféra kiszolgálására.
- A hitelpiacon lassú növekedés prognosztizálható; - A külső likviditás bevonása szűkül – kisebb hitel/betét arány. 2.
Alapkövetelmény a politikai és gazdasági elit megbékélése - a lassú gazdasági növekedéssel; (annak megbecsülése!) - az európai beágyazottsággal; azaz a megerősödő magyar középosztálynak az európai birodalomban kell kiharcolnia az új helyét. (1867 vs. 1848!)
26
2012 fő magyar kihívásai 2 3. 3-4 éves, átmeneti újrapozícionálási időszakban élünk, amelyben újraértelmezzük az európai hatás vs. magyar hatás viszonyát.
Ezt követően egy új egyensúlyi állapot következik be a magyar pénzügyi szektorban, amely állapot fő jellegzetessége marad az Európai Birodalomba való beágyazottság, a nemzeti érdekek, értékek fokozottabb hangsúlyozásával. 4. Az árfolyamgát konstrukció törvénykezési feltételrendszerének kialakítása.
5. A lakossági hitelezés újraértelmezése - expanzióból → optimalizálás - a hitel szerepe és feltételrendszere 27
2012 fő magyar kihívásai 3 6. „Real estate financing” új korszakba lép; új feltételrendszer - több, mint ciklus management; - külföldi befektetők szerepe átértékelődött; - szigorúbb risk feltételek
7. A „souvereign risk” átminősítése - az önkormányzatok; - a treasury műveletek és - az állami vállalatok terén Az európai pénzügyi rendszer szerves része maradunk! Az IMF-EU megállapodásnak nincs alternatívája!
Köszönöm a figyelmüket!
28
