Kihívások a bankszektor előtt Európában és itthon Magyar Közgazdasági Társaság Balogh László Alelnök 2012. december 13.
Tartalom Európai helyzetkép Magyar piaci körkép (régiós kitekintéssel) Szabályozói fejlemények A pénzügyi fogyasztóvédelem aktualitásai 2
Európai helyzetkép Az európai bankok tőkehelyzete általában javult, köszönhetően az EBA stressz tesztnek és feltőkésítési elvárásainak is A likviditás az EKB intervenciók hatására rövid távon javult, de hosszú távú megoldás kell A bizalom szintje alacsony a bankközi piacokon is. Az általános piaci hangulat némileg pozitívabb, részben az EKB intervenciók, részben a bankunió perspektívája, EU politikai vezetők elkötelezettsége miatt Fő kockázatok: Az euróövezeti válság eszkalálódása, A növekedés beindulásának késlekedése, a profitabilitás és a hitelportfolió állomány minőségének romlása, Alacsony kamatkörnyezet (főként a biztosítási piac kapcsán) 3
Az eurózóna válsága Az eurózóna válsága nem egyformán érinti az egyes országokat. – A leginkább érintett nemzetek: Görögország, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Írország, Ciprus – A görög helyzet súlyosbodását a közelmúltbeli politikai alku elsimította átmenetileg, a spanyol helyzet azonban jelenleg is aggodalomra ad okot, és em egyszerű az olasz helyzet sem. – Az eurózóna válságának hatékony kezelése gazdaságok nagyfokú integráltsága miatt is.
4
magyar
érdek,
a
Az 5 éves CDS spread-ek alakulása Nyugat-Európa egyes országaiban
Forrás: Bruegel
5
Alkalmazkodási folyamatok az EU-ban Nominális munkaerőköltség alakulása, a teljes gazdaságra vonatkoztatva (2000 = 100)
Fiskális egyensúly alakulása egyes eurózónás országokban (a GDP %-
* Actual figure for Ireland 2010 is -31.2% Source: EC European Economic Forecast Spring 2012
Source: EC European Economic Forecast Spring 2012 6
Ki finanszíroz kit? A Deutsche Bundesbank követelésállományának alakulása aTarget2 rendszerben (2000-2012)
In: Interpreting TARGET2 balances, Papers,No 393, December 2012, 1. olda
BIS
Working
Target 2 egyenlegek (2006-2011)
Forrás: ECB, in: Financial Stability Review, June 2012, 95. oldal
A bankoknál lévő eurózónás állampapírok állományának alakulása (2004-2012)
8
Az EU-s bankszektor tőkehelyzetének alakulása Overall solvency ratio (2011; %)
Tier 1 ratio (2011; %)
Overall (2007; Overall)
24
20
16
12
8
4
0 AT
BE
BG
CY
CZ
DE
DK
EE
ES
FI
FR
HU
IE
Forrás: ECB
9
IT
LT
LU
LV
NL
PL
PT
RO
SE
SI
SK
UK
Hitelezési aktivitás az eurozónában EXPECTED DEMAND FOR LOANS AND CREDIT LINES TO ENTERPRISES (net percentages of banks reporting a positive contribution to demand)
Forrás: The euro area bank lending survey, ECB, October 2012, 28. oldal 10
Hitelezési aktivitás (folyt.) DEMAND FOR LOANS TO HOUSEHOLDS (net percentages of banks reporting positive loan demand)
Forrás: The euro area bank lending survey, ECB, October 2012, 35. oldal 11
Az európai bizalmi indexek alakulása Építőipar Kiskereskedelem Szolgáltatás
Ipar Fogyasztás
30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 2006.11 2007.11 2008.11 2009.11 2010.11 2011.11 2012.11 Forrás: Eurostat 12
A GDP reálnövekedése (év/év, %) 8
Japán Egyesült Államok Kína (jobb tengely)
Eurótérség Új EU-tagországok 14
6
12
4
10
2 0
8
-2
6
-4
4
-6
2
-8
-10 0 2006Q2 2007Q2 2008Q2 2009Q2 2010Q2 2011Q2 2012Q2 Megjegyzés: Kína kivételével szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok Forrás: Eurostat, KSH (in: PSZÁF Kockázati jelentés 2012/II.,10.oldal) 13
A GDP és a hitelállomány változása (év/év, %) EA-17, gdp EA-17, hitelállomány
NMS-12, gdp NMS-12, hitelállomány (jobb)
16 50 45 14 40 12 35 10 30 8 25 20 6 15 4 10 2 5 0 0 -5 -2 -10 -4 -15 -6 -20 -8 -25 2006Q3 2007Q3 2008Q3 2009Q3 2010Q3 2011Q3 2012Q3 Megjegyzés: monetáris pénzügyi intézmények által a kormányzati szektort nem tartalmazó nem pénzügyi szektornak nyújtott hitelek Forrás: Eurostat, ECB 14
Hitelállományok éves változása (%) EA-17
EU-27
NMS-12 (jobb skála)
16
40
14
35
12
30
10
25
8
20
6
15
4
10
2
5
0
0
-2
-5 2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Megjegyzés: monetáris pénzügyi intézmények által a kormányzati szektort nem tartalmazó nem pénzügyi szektornak nyújtott hitelek Forrás: ECB 15
Magyar piaci körkép Fő kockázatok: • a gazdasági növekedés hiánya, gazdasági visszaesés kialakulása, > portfólió minőségének romlása • az államháztartás, és azon belül a költségvetés finanszírozásával kapcsolatos bizonytalanság • a hazai pénzpiaci intézmények jövedelmezőségi és tőkehelyzetének romlása
Az európai szuverén adósságválság, a hazai pénzügyi szektor aktivitásának összehúzódása, a nemteljesítő állományok emelkedése, a tőkepiaci forgalom visszaesése
egymást erősítő negatív hatásai következtében. 16
A fontosabb hazai bizalmi indikátorok Építőipar Kiskereskedelem Szolgáltatás
Ipar Fogyasztás
20 0 -20 -40 -60 -80 2006.09 2007.09 2008.09 2009.09 2010.09 2011.09 2012.09 Forrás: Eurostat
17
A bankszektor fontosabb likviditási mutatóinak alakulása Likvid eszköz / Likvid betét (bal skála) Likvid eszköz / Összes betét (bal skála) Hitel/betét arány (jobb skála) 180% 140%
165%
125% 150%
110%
135%
95% 80%
120%
65%
105%
50% 2009.12
2010.06
2010.12
2011.06
Forrás: PSZÁF 18
2011.12
90% 2012.06
Hitelezési aktivitás A hitelintézetek árfolyamszűrt hitelállományának alakulása (2011. december = 100)
Forrás: PSZÁF
Egyes ügyfélhitel-típusok árfolyamszűrt állományának alakulása a hitelintézeteknél (2011. december = 100)
Forrás: PSZÁF 19
A hitelezési aktivitás változása a környező országokhoz viszonyítva* 35 000 AT 11 AT 08
Egy főre jutó GDP
30 000 25 000 CZ 08
20 000 15 000
SI 08 SI 11
CZ 11
SK 11 SK 08 HU 08 PL 11 HU 11 PL 08 RO 08 BG 11 RO 11 BG 08
10 000 30%
50%
70% 90% Hitel/GDP
110%
*az összhitelállomány a GDP százalékában és az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson euróban számolva 2008-ban és 2011-ben Forrás: PSZÁF, ECB, Eurostat 20
A hitel/betét arány alakulása a környező országokhoz képest* 35 000 AT 11 AT 08
Egy főre jutó GDP
30 000 25 000
SI 08 CZ 08
20 000
SI 11
CZ 11 SK 11
SK 08
HU 08
PL 11
15 000
PL 08 BG 11
10 000 70%
HU 11
90%
RO 11 RO 08 BG 08
110% 130% Hitel/betét arány
150%
*a hitel/betét arány és az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson euróban számolva 2008-ban és 2011-ben Forrás: PSZÁF, ECB, Eurostat 21
170%
A munkanélküliség és a portfolióminőség változása A munkanélküliség és a portfolióminőség változása a közép-keleteurópai régióban, 2008-2011 18% 16%
HU 11 RO 11
14%
NPL ráta
BG 11
SI 11
12% 10% 8%
PL 11
CZ 11
6%
SK 11 SI 08
4% 2%
PL 08 SK 08
CZ 08 RO 08
HU 08 BG 08
0% 0%
Forrás: PSZÁF, Ecostat
2%
4%
6%
8%
10%
12%
Munkanélküliségi ráta
22
14%
16%
18%
20%
Szabályozói fejlemények A válság a pénzügyi szektor szabályozását sem hagyta érintetlenül: • az önszabályozás nem bizonyult eredményesnek, helyét átveszik a hatóságilag kikényszeríthető jogszabályok (pl. EMIR, SEPA), • a korábbi normaszövegek hiányosságait felülvizsgálatok folyamán próbálják megszüntetni (pl. MiFID II/MiFIR, CRD IV/CRR), •
a szabályozás új, eddig nem szabályozott területekre is kiterjed (pl. EMIR),
• az eredményes hatósági fellépést erőteljesebb eszköztárral segítik, elmozdulás figyelhető meg a korai beavatkozás irányába (pl. CMD), • egyes intézmények felügyelése nemzeti szintek fölé kerül (pl. hitelminősítőket az ESMA felügyeli, és a tervezett bankunióval ez a trend folytatódik)
EU-s szabályozási folyamatok Tőkepiac: - befektetési szolgáltatások: MiFID II/MiFIR - piaci visszaélések: MAD II/MAR - hitelminősítők: CRA III, - befektetési alapok és alapkezelők: UCITS V, AiFMD (új), EuVECA (új), EuSEF (új) - OTC derivatív ügyletek: EMIR (új) Bankszektor: - tőkeszabályozás: CRD IV/CRR (csúszik a 2013-as hatályba lépés) - pénzforgalom: SEPA (módosítás) - betétbiztosítás: DGS irányelv felülvizsgálata - válságkezelés: CMD (új) - bankunió: aktív egyeztetések a jogszabályi keretekről (ECB, EBA) Biztosítás: - tőkeszabályozás: Solvency II (halasztás, új céldátum: 2015-2016) Minden szektorra kiterjedő: - csomagolt lakossági termékekhez kapcsolódó tájékoztatás: PRIPS
A nagy volumenű, jelentős változást hozó új szabályozás a stratégia és az üzleti modellek felülvizsgálatát teheti szükségessé, és jelentős kockázatokat vihet a rendszerbe.
Szabályozói fejlemények (folyt.) EU-s trendek a szabályozás formájára vonatkozóan: az irányelvek visszaszorulásával párhuzamosan egyre gyakrabban közvetlenül alkalmazandó rendeleti formában jelennek meg az EU normaszövegek (nem elég az OGY honlap és a Magyar Közlöny figyelése!), a végrehajtási szabályok (ún. technikai sztenderdek), amelyeket az Európai Felügyeleti Hatóságok (ESMA, EBA, EIOPA) tervezetei alapján az Európai Bizottság ad ki (bizottsági határozat, ill. rendelet formájában), amelyek szintén közvetlenül alkalmazandóak, Pl. EMIR (rendelet + 10 db végrehajtási sztenderd) [mindegyik közvetlenül alkalmazandó] Nem elég az OGY honlap és a Magyar Közlöny figyelése! Érdemes újra gondolni a szakmai szövetségek lobbi tevékenységének irányultságát és a céges compliance25tevékenység fókuszát.
Bankunió A bankunió négy fő eleme: -
egységes európai szabálykönyv (single rulebook) és felügyeleti módszertanok (folyamatban), az Európai Központi Bank felügyeleti jogkörökkel való ellátása (folyamatban), - Eurózóna tagjainak kötelező - Kivülállók: opt-in (szoros együttműködés) vagy opt-out
-
közös válságkezelési alap és hatóság(tervek szintjén) közös betétvédelmi alap (elvetve), GMU (?) - Fiskális, gazdaságpolitikai együttműködés - Válság megelőzés, strukturális reformok finanszírozása? 26
A pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése = szabályozói segítség a szektor iránti bizalom helyreállításához A pénzügyi válság számos fogyasztót érintett hátrányosan, bizalomvesztés.
A felek közötti jogi, információs és anyagi aszimmetria kezelésének igénye a korábbiaknál fontosabbá vált. A szabályozási változások jelzik az elvárások jellegét és irányultságát, ehhez kell igazodni az intézményi attitűdnek. A tisztességes üzleti magatartás, és a korrekt ügyfélkapcsolatok nem csak szabályozói elvárások, hanem a szolgáltatók, az iparág önérdeke is. A bizalom helyreállítása (is) szükséges a pénzügyi szektor talpra állásához 27
A pénzügyi fogyasztóvédelem szabályozása A pénzügyi fogyasztóvédelmi növekedése nemzetközi trend,
szabályozás
szerepének
– világszerte a prioritások között szerepel (pl. USA, EU), – a globális szabályozók is foglalkoznak vele (pl. G20, IOSCO), ill. – az európai felügyeleti hatóságok (EBA, ESMA, EIOPA) mandátumának is része.
A válságot követően Magyarországon is megerősödött a pénzügyi fogyasztóvédelem : • jogszabályi előírások a szolgáltató és az ügyfél közti aszimmetria hatásainak mérséklésére, • Vitarendezés: pl. Pénzügyi Békéltető Testület, • a Felügyelet fogyasztóvédelmi mandátumának erősítése (vizsgálatok, elnöki rendelet,felügyeleti ajánlások, vezetői körlevelek, szankciós jogkör) 28
A Felügyelet pénzügyi fogyasztóvédelmi szerepköre A Felügyelet aktívan él fogyasztóvédelmi hatásköreivel: Az átfogó felügyeleti vizsgálatoknak is részét képezi már a fogyasztóvédelmi ellenőrzés Témavizsgálatok: pl. THM plafon, átlátható árazás szabályainak betartása, A fogyasztói jogok érvényesülésének elősegítése, szükség esetén a szolgáltatókat is segítve (pl. állásfoglalások, ajánlások, vezetői körlevelek) Tájékoztató anyagokat készítünk, pl. PSZÁF honlap-tájékoztatók, kiadványok,kisfilmek. 29
Konklúziók Gazdasági környezet: Az eurózóna válsága a hazai pénzügyi szektorra meghatározóan kihat Szabályozási környezet: A globális és EU-s szabályozási kezdeményezések a szigorítás irányába hatnak, a korábbinál szélesebb körű és sokkal mélyrehatóbb előírásokra, valamint kiszélesedő felügyeleti eszköztárra és aktívabb beavatkozásra kell számítani. Pénzügyi fogyasztóvédelem: szigorodó elvárások, fogyasztói jogok érvényesítését támogató szabályozási és felügyeleti környezet. HOSSZÚ TÁVÚ PIACI SIKERRE CSAK AZ A SZEREPLŐ SZÁMÍTHAT, AKI A FENTI KIHÍVÁSOK MINDEGYIKÉHEZ MEGFELELŐEN TUD ALKALMAZKODNI. 30
Köszönöm a figyelmet!
31
