IC... IC... IC
Hangfrekvencias Sipo.
Gyula okl.
le
erCSsitCSk 48. szakm'rnl:lk.
EMG
Meg egys%er a Quad 405-05 erosftiSrol A Radi6technika 1980-as evkonyveben a szerzlS altal ismertetett Quad "Current Dumping" teljesitmenyerlSsitc5az Olvas6k k6reben szokatlanul nagy visszhangot valtott ki. Szamos keres, kerdes erkezett a SzerkesztlSseghez,a szerzlShtizaz erlSsitlS felepitesevel es miikodesevel kapcsolatban, kUlonos tekintettel a hazai forrasokb6l beszerezhetc5alkatreszekMl tOrtenlS utanepltesre. Az elmult idlSszakban a felfokozott erdekllSdesre va16 tekintettel megtOrtent a kapcsolas "honosftasa" es az Olvas6k egy kisebb lelkes csoportjanak szives kozremiiktidesevel egy kb. 60- 80 db-os kfserleti szerhibart a m6dosftott valtozat (valtozatok) es a szerzlSaltal tervezett nyomtatott aramkori panel kipr6balasa, sOt tovabbfejlesztese. Az alabbiakban az elmeleti magyarazat mellett a nyert gyakorlati tapasztalatokr6l is sz6 esik, konkret epitesi tanacsokkal
gomb, muszer, ll1mpa, miityurke. csak kozmetikum, amely az igenytelen bels6 tartalmat van hivatva leplezni. Rltka az olyan Hi-Fi termek, amelyben az igenyes kiils6 egyszersmind magas szinvonalti szellemi termeket rejt. Ilyen biztat6 kivetel a Quad 405os teljesitmenyer6sftlS, amely kival6 eredmenyt ert el olcs6, de a celnak maradektalanul megfelel6 felvezetlS eszkozokkel es kulturaIt gyartastechnol6giaval. Tulajdonkeppen nagyon keves ilyen magas szinvQnalti kesziiIek van, amelyI) ekkora (gyakorlatilag 100%·os biztonsaggal utanepfthetlS lenne amat6rjeink szamara. Az Olvas6kaltal kivitelezett kfserleti szcrla tapasztalatai is ezt igazoljakl Amat6rjeinknek komoly fejtorest jelentett az elvi mfikOdcs megertese, illetve a korabbi ismertetes soran
Ienyeges nlomentumok tisztazatlanok maradtak. Egycbkent sajatos, hogy nem csupan a mOkedvel6k, ha~ hem a szakemberek cgy resze sem rendelkezik elegend6 ismerettel ahhoz, hogy egy atlagos hangfrekvencias veger6sit6ben lezajl6 folyamatokat mcnnyiscgileg cs mln6segileg ki tudjanak crtckelni" Meg a felkesziiltebbek z(jme is megreked az egyenfesziiltscgfi allapotok, a villamos tranziensek figyelembevetelenel cs ut6bbaz aerlSsit6 hallgat6sag megallapithatja: a kitl1nlS meresi paramCterekellenere hitvanyul sz61, taptalajt adva azulan mindenfcle babonak kialakull1sanak - joggal! Osszevetve a k03'abbi elektroncsoyes berendezeseket a mai felvezet6s erlSsit6kkel, ez ut6bbiak majd minden esetben jobb parametereket mutatnak fel a meresek soran, meghallJ,laUs utan viszont alulmaradnak a
(1. abra).
A Quad 405-08 erlSsitc5azon menlS) (meglehetc5sen ritkasagszamba elektroakusztikai berendezesek kort!be tartozik, melynek keszft6i Ismert semakb61 torten6 egyszerCl. osszeepftes (egymast masol8.s) heIyett vettek a faradsagot es meg/erveztek azt, ellentetben egyt!b hasonl6 (meregdraga, csillog6-villog6 csucsszuper Hi-Fi) keszuIekekkel. Az Acoustical Manufacturing Company Ltd. tervezlSi, Peler Walker es Michael Albinson altal befektetett szellemi energia kitiinlS mOszaki parameterekben hozta meg gyumOlcset (es persze az evek 6ta j61 men6 iizletet). Az elektroakusztika sajatos helyzetben van az elektronikai ipar egeszen belUl.Vilagszerte a szuksegesnel j6val kevesebb anyagi es szellemi energia jut erre az iparagra, igy fejl6dese elmarad szamos rokon teriilett61 (a Hi-Fi-nek semmifele strategiai jelent6sege nines). Azonos evjaratti es a mfifajon belUl azonos kateg6riajti Hi-Fi berendezeseket osszevetve - mondjuk ipari - elektronikus mer6mClszerekkel, elektronikakkal (az olcs6t az 0lcs6val, a csticskeszUleket a csticskeszUlekkel), legkevesebb egy generaci6, egy evtizednyi lemaradas tapasztalhat6 konstrukci6ban es technol6gil1ban a tetsz6leges gyartmanyti Hi-Fi hatfllnyara. Sajnos, a hetvenes evtizedre jellemz6, ho~y a lemaradas fokoz6dott, a Hi-Fl-ben kifejezett stagnRlasvolt tapasztalhat6. A legtijabb, csillo/o(6-viIJog6kapc.soI6, nyom6Radi6technlka 1981{5
1. dbra. Az 1980-as Evkanyvilnkben Quad 405-os erosftlJ legels6 sajdt nyomtaldsi es beilltetesi valtozata. ismertelet/ A lIibbi alkalresz a Ml{Jbordan van szerelve (forrtect'n). A nl/omtafotllap alkalmas az I.M 301 A fOfll.ldasara is 1"5
csiny
felvezet6
lapka,
a felvezet6
Atmenet nagy sebesseggel ktlvetnl aigen vezerlesi allapotok kepes soran 16trejijv6 gyors Aram-, feszOltseges disszipaci6':v4ltozasokat. Ez a szo-
I -ls
Q
'\
r--U----------ma •. negotiv
kl1sos kisjeHl tranzisztorok eseten lent, ho meg 50, .. 100 kHz I) (pI. BC 107 es hason16k) annylt {efrekvencrlIg is kepes a egyUtt lapka h6m seklete a vezerlessel futnl,rIUktetnl. A te1jesitmenytranzls1.to-
~ kimen6ompllludO
Uki cs-cs
___
rok nagyobb Msegesen lapkai isa hason16an vlselkednek; hangfrekvencl4s tartomanyon belUl van az a tartoml1ny, ahol a 1apka, illetve a p-n atmenetek h6merseklete j61rosszul kliveti a vez6rll!st. A s1.okasos m~r6jeleknel, fgy a szlnuszjeles tor1.ftasmeresmH a teljes Hi-Fi er6sit6 felvezet6 lapka egyUt-
~'J>O!!ti~k!!:!)e~o'!Pll!.u.!16
2. dbra. J ellegzetes tranziens torzltds ki(ejezetten a termikus hatdsokbOl.
!.
tcsenek vlszonylag j61 klivcti a h6merseklete szinus1.jclet l!s j6l merhet6, de ncm tul jelent6s torzftast okoz a hangfrekvenclas sAv k6zeps6 tart.omanyaban. Abban a pillanatban azonban, mikor a vez~r16jelben s1.lnt-
( N em teveszteIidtJ tJssze az vagI/. energiatdrolOk okozta tranzlens hlM-C val, amelyek a negativ visszacsatolds , ugras (burst) lep fe1, vagy je1ent6s aszimmetrla tapasztalhal6, a terjellegzetes tranziens torzltdsi effektw· mikus problCmak miatt Igen ]elent6s sait okozhatjdk. A k~t hatds killtJn11lunkaponteltol6das lep fef eS az killtJn es egyszerre is (ellephet/)
kUzdelemben. A dolog magyarazata csupan felvezet6s m~rni, hanem er6sit6t annyi, nem j6rahogy kell egy uj k6vetehnenyck kell tervezni es ~plteni. alapjan Ugyanlsj6ramlndazon meresi parameterek, amelyek korabban elegendlSek voltak a cs6yes er6s1t6k eseteben a min6seg megallapltasara, a felvezet6s er6s1t6nel majdnem erdekt<.>lenek. A harmonlkus torzltasi adat szinte semmit nem ha mond tranzisztoros er6siWr61, mar egy elegge klcslny (j6val klsebb 1%-nal). Mint Ismcretes, a felvezetlSk Uzem k6zben jelent6sen melegszenek es paramctereik a h6merseklett61 is fUggenek. Azt azonban ml1r igen kevesen veszik figyelembc, hogy a parameterek milyen gyorsan es mllyen durvdn valtozhatnak a hlSmerseklet fOggvenyeben. Sajnalatos, hogy a h6mersekletvaltozas szamos tranl.ienssel jellemezhet6 ml1r a legegys7.crQbb esetben is. A tokozas atlaghOmerseklctet61 alif.{ fngg6cn a ki-
ellSbblnel sokkal nagyobb torzltast tapasztalunk. Ennekmerteka kimeresc azonban meglehet6sen bonyolult m(\szerpark (mer6rendszer, tran:dens-torzltAs anallzator) birtokaban lehetseges. A mfisorjel azonban a legritk4bb
esetbengenerator hasonlit Altal valamllyen Iyos, cllSallitottszabajelhez, sokkallapkak inkl1bbpillanatny-l zaj-jelleg(1.Mmerfgy a telvezetlS seklete Is stotisztlkusan, elllre mcg /lem hat4rozhat6 m6don vliltozlk (~zem ktlzben. Motivl1lja a helyzetet meg az Is, hogy a felvezetlSk adatal ezen kivUlis. meg I1ram- l!s feszUltsegfUgglSek Fellephetnek (es tel Is iepnek) olyan Uzemallapotok, ahol a r6vid ideja hlSmersekleti tranziensekblSl a szokasosn41 ravaszabb meresl eHarasokkal tathat6, de jellemMIs nehezen es jelentllsklmutorzltasok lephetnek fel, amelyek "kltOnllen" hallhat6k. Alacsonyabb Crekvenciakon f61eg a teljesltmenyeszk6z6k hlltranziensel zavar6ak, rnagasabb frekvenclakon a kisjelfl tranzisztorok, integra It aramktlrtlk lulajdonsagal domfna16ak. Ezek n jelensegek nem tevesztend6k 6ssze a kUlOnMzlS RC-elemek okozta tranziensekkel, ilyen nlkatreszcket nem tartalmaz6 DC-erlJslUJkben i" ugyan-
b"
4. dbra. A
3.
dbra szerinti
erlJsltlJ dt-
vitell karakterisztikdja mersekelt (a) ~s erlJteljes (b) negatlv visszacsatoldssal
at vltell!ben jelent6s hibat oltoz. A gyors lefutasu es lassu telfutAsu negativ ttlskekre szuperponalt 10 kHz-es jel a nagy negativ pulzusok utAn egy ideig at sem halad az er6sit6n, az er6s1t6 lefulladt I A negysztlgjeles fogastalan vizsg41at viselkedestugyanekkor mutatott, kiteilyen hihat csak jelkeverekkellehet bat felderiteni. A mOsorjel okozta melegedes azonban hosszabb id6re atlago16dik is n felvezct6 lapkakhoz tartoz6 hiSvezet6 t6megek (tokozas, esetleg hOMborda) segltsegevel. Ez a tonel sokkal lassabb Mmersckleti megek meretl!t6l fUgg6en az ellSbbitrunzlensek okoz6ja lesz, fgy a telvezetlls erlSsit6 torzitasa (a reteghOmerseklet, a hazis-emltter fesz01tseg, bl!ta, fT es meg egy screg parameter) valtoz6 tenyez6, amely a programdinamikanak mind a "hoszszutavu", mind a "ktizelmult" t6rtenetet61 fUgg. Ezen szamos uzemallapotok k6z6tt az er6sit6 konstrukcl6jat61 fijg~llen egy vagy Wbb olyan is van, al1ukor az er6sit6 egyes reszein atmenetileg felszakad a negativ vlsszacsato16 hurok a szelsOseges Uzemm6d (lezaras, leUltetMes) minU. A h6mersekletl hatasok terrne-
-c:::J el~erOsi totol
tranziemek lUY ellJdll a termikus okozta lorz£tdsl E~y ktol = 0,2% es
= 0,2% torzltasu kls er6sltlS (5 k~pes) uhmon 15 W teljesltmenyre jellegze,tes tranziens vlselkedese lathat6 a 2. abrdn, aszimmetrikus vezerles es megfelelll alaku jelkeverek cseten. Az 1 Hz k6rUJI ismetllSdesi frekvenciaj 11, de 1- 2 !Josfel- es lerutassal rendelkez6 aszimmetrikus klM
- - "j
I
.I:J
er6sIt6
I
RI
.8' oszt6lY~'
L.---c::J---
-':,t ~6nyos
J.
11 I
.:
neg V.cs
dbra. A Quad mag!1arri.zatrihflz 405-os erlisfUJ filii mQkOdeslnek
nc~ysztlgjel es 10 a hozzaadott lO%-nyi UI1Iplitud6ju kHz-es szinuszjel l'gyilttes viselkedese j6val a teljcs kivezcrles elerese e16tt klmutatja a1. erllsltlS gyengelt. Az aszitnmetrikus melegedes a 10 kHz-es komponens
5. libra .• -\ Quad 405-os erlJsftli e/vi miikodeslnek magllarri.zatdhoz IUdlotechnika 1981/S
--
I,
szetesen szoros kolcsonhatasban vannak a tisztan elektromos tranziensekkel, parameterekkel, a nagyfrekvencias kis- es nagyjelU mukodessel, fgy a helyzet rendkiviili bonyolultsa~u. Egy ot-tiz tranzisztoros Hi-Fi erosit<>teljes es korrekt matematikai vi7.sgalata szamit6gep nelkiil elkepzelhetetlen, de ekkor meg a diagn6zist allitottuk fel, a hibas mtlkodes meg fennall, a negativ visszacsatolas fokozasa pedig 37.ell5bbiek miatt aUg javlt a viszonyokon. A reszletes vizsgaiatok a7.t mutat" tak, hogy a legszukebb keresztmetszet a nagy~ramu, nagyteljesltmenyCl ("AB" es "B") fokozatokban lep fel, viszont az "A" osztalyt\ nagyjelU, de kisaramu, kis teljcsit-
menYll fokozatok elegendl5enkis torzitasura epithetl5k (egyertelmuen a nagy aramokkal van problema). A Quad-erl5sitl5 tervez6i ezert a .1. dbra szerinti aramkorbl51 indultak ki. A kistorzitasu "A" oS7.talYt1fokozat kepes a teljes kirriencti amplitud6 clMllitasara, de igen csekely aramterhcl hetl5seg mellett. A tiszta "B" osztalyu (dumper) fokozat szolgaltatja a sziikseges aram tulnyom6 hanyadat a terheles szamara. Mivel a "B" osztaly kovetkezteben (de akar a szokasos "AB" osztaly eseten is egyes vezerlesi pillanatokban; 1. korabban!) a dumper-fokozat a nullatmenet k07.eleben le van zarva, az er&sftojellegzetes tort atviteli karakterisztikaval rendelkezik (4.
dbra), igy kellemetien, igcn j6l hallhat6 keresztezesi torzitast produkal. A viszonyokon csak lat.sz6lag segft a negativ visszacsatolas. A feladat tehat adott volt: a dumper fokozat mtlkod6sCt kiiJOnkellett valasztani. es pillanatr61 pillanatra figyelni kcllett. a teljesitmenyerosito torzitasat. Mivel a torzitas a kimcnodramban is jelentkezik, az .5. dbra szerint beiktatott ellenallas a dumper kimeneti aramat figyeli. Az itt nyert figyel6jelet vissza lehet vezetni az "A" osztalyu er6sit& megfelelo bemen6pontjara, ahol alkalmas m6don felhasznaIhat6. A mnkodest kovetkeil5 szamunkban fogjuk reszletesen ismertetni. ( F'olytatjuk)
Magneses buborekmemoriak 2. Eordogh Imre ok!. viiI. mernok. Kadar Gyorgy, Zimmer
Gyorgy ok!. fizikusok
Kiilsl5 magneses ter nelkiil mindket fMe domen fele-fele aranyban foglalja cl a reteg feliiletet jellegzelIl'ngeres domenek tesen labirintusszerll mintazat szeA henger alakll buborekdomenek rint. Az cllentetes magnesezettsegfl abban a' szokatlan esetben alakul- tartomanyok a feny pOlarizaci6s sikhatnak ki,' amikor egytengelyu ani- jat kiilonbozl5 mertekben forgatjak zotr6piaju magneses egykristalyb61 cl, e7.ert a domenek -polari7.aci6s hartyaszeru vekonyreteget keszi- mikroszk6phan kozvetleniil l:ithatiink, de ugy, hogy a konnyCt mag- t6k (3a dbra). A reteg sikjara merc5nesezesi irany merl51egeslegyen a leges kiiIso elOfeszitc5magneses terreteg sikjara. lIyenkor a vlzszintes- ben a terrel ellenteles ma~nesezettnek kepzelt retegben csak felfcle segO ."hatranyos helyzetu' csfkdovagy lefele mutat6 magnesezettsegn kezdedomenek alakulhatnak ki, es a reteg menek nek (3e vekonyodni, dbra) es az fogyni elc5feszit6 ter mindket oldala szabad feWleti mag- meghatarozott ertektartomanyaban neses p61usokkallesz tele. Szokatlan ezekMl a fogy6 domenekMI henger az eset azert, mert egy vckony reteg- alaku (a mikroszk6pban fellilr&lnezben a magnesezettscg altalaban a vc kor alakll, buborekszeru) kiilOnreteg sikjaval parhuzamos iranYl1, all6 stabil magneses domenek kephogy a feliileti p61usok mennyisege z{}dnek (3d dbra). Az el6feszit& ter kisebb, tavolsaga nagyobb lehessen ezen tartomanyan belUl a buborekok a sz6rt ter csokkentese vegett. hengeres forrm\ja megmaraq, csak A merc5leges magnesezettsegi it'any az atmero valtozik a kiils6 terrel, csak akkor lehetseges, ha az anyag- a tartomany felso hataran azonban ban a nu\gneses p61ussurnseg elcg a buborekok pillanatszertien osszeroppannak, a vekonyreteg teljes fekicsi, es ehhez kepest az egytengelyu anizotr6pia energiaja elCg nagy liilete a kUlsc5ter iranyaba telitesig atmagnesezOdik (3e dbra). A bubo{2Ku/,uoM2=Q:> 1). Magneses
h uhorekok
b.,
n'.kok egyensl11yi geomclriai alakja kozel egyenes henger: az atmer6 kozel egyenlo a hordoz6 vekonyreteg vastagsag{lva 1. A buhorekok tehat homogcn kornyezetiikhoz kepest ellentetes feliileti magneses "toltesekkel" rendclkezo, egymast kolcsonosen taszit6 apr6 rlld alaku magneses dip61usok. Alkalmasak arra, hogy lokalis magneses terrel vagy celszerucn kialakitott kiilso magneses p6lusokkalletrehozzuk, megszUntessiik, a reteg sikjaval parhuzamos palyak menten mozgassuk 6ket. A kes&bbiekben latni fogjuk, hogy a mozgasi paIyak megfele16 kialakitasaval kohercnsen egyiittmozg6 buboreksorozatok hozhat6k letre a magneses vekonyretegben, es eppen ez jelenti az adattarol6 funkci6 shift-regiszter tiPUSll megva16sitasat. A buboreksorozat szamara kijelolt pozici6kban a buborek jelenlete a logikai ,,1" -nek, hianya a logikai "O"-nak felel meg. Lenyegcs koriilmeny, hogy a buborekok mozgasa nem a hordoz6 anyaganak mozgatasaval, hanem a domenfalak elto16dasaval, a magnesezettsegi allapot folya,matos athelyezc5desevel va16sul meg, vagyis az informaci6 ugy vandorolhat a buborekhordoz6 reteg menten, mint a villanyt1jsag betlH az egy helyben villog6 l:impak reven. A buborekhordozo alapanyag
Polarizacios
fenymikroszkoppal
keszUltfelvete\
0)
Radi6technlka 1981/5
e.,
.1, dbra
A buborekhordoz6 vekonyreteggel szemben tamasztott kovetelmenyck alaposan megszurik a sz6ba johetl5 anyagokat. Az egytengelyu anizotr6pia cs a magnesezettsegsuruseg kozott a Q:> 1 feltetelt ki kell elegiteni. Az anyag tulajdonsagainak szeles h6mersekleti tartomanyban aIland6nak kell maradniuk. A buborekok mozgasi sebessegcnek a lehet6 legnagyohhnak kell 197
IC... IC... IC
Hangfrekvencias er6sit6k 49. Slpos Gyula ok!.
le sukmernok,
EMG
Meg egyszer a Quad 405-os erositorol 2. Ha a lillllt havi szamunk 5. abra.jan az Rl-Rz-Ra-R4 ellenalhisok elhelyezkedesH megfigyeljiik, lathatjuk, hogy hidkapcsollissal allunk szemben, abol a keresztagban helyezkedik el a dumper-fokozat. Ha a hid elemeit j61 valasztottuk meg, a hid fl. hangfrekvencias savban kicgyenlitettnek tekinthetlS. Ha a hid kiegyenlitett, akkor kovetkezeskepp a Pl es Pz pontokon azonos jel jelenik meg. Ha a P1 ponton a jel torzitasa igen kicsiny (vagy zerus), a Pz ponton is kicsi. Az R1- R4-en keresztiil a bemenetre
keriil es ott vezerl6jelkellt jelentkezik, majd megjelenik feler6sitve a Pt ponton, ilIetve a terhelesen is. Azonban ez a Pl ponton megjelen6 jel torz; torzitasa alakhilen, de eppen ellenfazisban van azzal a torz jellel, ami a dumper-fokozat hibajab61 keletkezett. A dumper-fokozat a torz vezerllSjelhatasara reszben sajat torzitasanak kompenzalasara kenyszeriil (amig erre 'kepes),(atovabba szelslSseges esetekben nullatme-a net kozeleben) lezar. Ekkor a kimenetre csupan az "A" osztalyu fokozat szallit aramot. Ha a hid elemeit j61 valasztottuk meg, a hid visszavezetett ellencsato16 az "A" osztalyu iizemm6dfesziiltseg es a j6 minden iizemallapotot j61 erzekel, min6segil "A" osztalyu er6sitlS ko- mind en vezerlesi allapotban, a tetvetkezteben a szokasos m6don az sziHegeseredetu tranziensek alatt is az er6sitc5t kis torzitasu kimen6jel egesz er6sit6 tulajdonsagait hatasosan javitja. el6allitasara kenyszeriti. A vegs6 A dumper-fokozat azonban a ve- tulajdonsagokat az "A" osztalyu zerl6jelhez kepest elter6 aramot szol- crlSsit6 torzitasa es a hid kiegyenligaltat, ha a kimeneten terheles is tetlcnsege befolyasolja. Elvileg hasonl6 kis torzitasu er6van. Ekkor az R4 figyel6ellenallason egy tovabbi hibafesziiltseg keletke- sit6 keszithet6 szoros negativ viszzik, ami a hidegyensuly felborula- szacsatolas alkalmazasaval is, de ez sahoz vezet. A hibafesziiltseg az . csak a hagyomanyos meresl m6d"A" osztlilyu er6sit6 bemenetere szerek szerint tiinik celravezet6nck. Quad 9Y\1ri felvuelo
Mcgfolel6 korszeru meresi met6dus szerint, vagy meghallgatasos alapon vizsgj\lva az ilyen er6sit6t, j61 hallhatju}c a lefulladasokat, a zavaros hangkepet, a rossz tranziens viselkedest. A visszacsatolas szorosabba tHela ezen tulmen6en sulyos (egyedileg megoldand6) faziskompenzalasi problemakat vet fel, ami kell6 miiszerezettseg mellett A isQuad-er6komoly nehezsegeket okozhat. sit6 h~nyegesel6nye tehat a csekely ncgatfv visszacsatolassal elerhet6 kis torzitp,s es j6 tranziens viselkcdes, tekintet nelkill tranziensek eredetere. Az er6sit6 gyakorlati megva16sita.sal1lHtova.bbi szempontokat is figyelembe kellett venni. A teljesitmenyer6sitlSktlSlmegkovetelik, hogy a sz6ba johet6 hangfrekvenciakon kimeneti impedanclajuk minel kisebb legyen, tovabba a negativ visszacsatohis korebe bevont er6sit6resz frekvenciamenete stabilitasi okokb61 es6 jellegu legyen,' lehetlSleg tobb dekadon keresztiil, mindossze egy idMlland6val. Ez ut6bbi kovetelmenyt j61 eleglti ki a ~yakorlatban El
vdloszU:k.
" 8C21~C, 8CX 36 " 8C682, ZTX30~, 8CX 32 '.1- E"58, ,., 8C21'C, -,.,: '0872, T9'o2N3773, 2S0LZ'
ZTX50', 8CX36 8CX36 2SAno 80Y77, S50035 /
~~ ~'O""
07 hid
PM7A2G (AE I SMllconduS. tor)
2~992
. ,I CA2fOldlolytonosscigol. P2 ved~\Il!nci\lcis -l~rnezt te:••%ert.hk
~lelikro\
Q
blzlosi~JQ ha Q NYAl<. "azQs told·
(t)em~es')
(NClt'omtl Semlcon.ductor) Rn nInes' (az lookoZI cilRll. dO!golQ'>Okfolyron) C9 R19r
Rl1
clugos=olhato.'
-SOy ooduga'irol\'a:Pklm:uc-:iJW/8st ~!eme've PIoIMQ)l-lODW/8g
Er...enyes
29 OC(l-es niriOUQm
f61oH!
--'I
6. abra. A Quad 405-os leljesitmenyer6sitii legujabb vallozalallak kapcsoldsi raiza. A kompLel/ gl/ari ll-lkalreszekel ;s larlalmazhal, az egyes eriisitiik egyed; bemeres; ;g;nye; m;all Ridlotechnlka 1981/6
erosilu lovdbbi
251
-----------------------------------------------------------
.•.
a7o, ha az "A" oszt{tlyu erllsit6t (gyor~) integratorra kcpezziik ki oly m6don, hogy az R2 ellenallast C = 120 pF-es kondenzatorra csereljiik. A hid valtakoz6 fesziiltscg(l szempontb61 kiegyenlftett marad, ha Ra = 47 ohm cs RI = 500 ohm hfdelemek mellett R4-et L =:~ iJ.H induklivitasra csercljiik (RI RaC = L). Vizsgaljuk meg most azt a hatarcsetet, mikor a dumper-fokozat jelentlls arammal vezet (ellenallasa ckkor elsll kozelftcsben elhanyagolhat6). Az erllsitll kimeneti ellenallasa ebben az esetbell Ra Paralel L. A masi\<. szcls6scges vezerlesi esetben a dumper-fokozat le yap zarva. Ekkor - ha j61 valasztottuk meg a hid elerncit, tehat a hid kiegyenlitett - a kimeneti impedancia val-" tozatlanul Ra paralel L. Viszont "barmilyen er6sitllrendszernek, amely fesziiltseggcl torzitasmentcs rcndelkezik, iiresjarati menD
kito-
vabba irnpedanciaja fiiggetlen kimcneti a terhelest61, torzitasmentesnek kell Icnnie" (P. J. Baxandall: Current Dumping Audio Amplifier). Az eredeti otlctd mcgva16sit6 kapcsolastcchnika a70 evek soran I6bb kisebb m6dositasol1, finomftason csett at. A Quad 405-os erositll Icgujabb valtozata a 6. tibrdn lathat6 (ervenycs a 29000-cs szeriaszamt6l fclfele) . Az cr6sitll belscjebcn helye7okcdik el az "A" osztalyu kiv,1l6 Lincaritasll erllsit6fokozat: l' 2 fOldelt emitteres erllsitll a 1'1 aramgcneratoros munkacllenallassal; innen a jel a Ta cs 1'4 darlington kapcsolasll emitterkov"et5kon halad tovabb a vegfokozatot kcpezo 1'7 teljesitmeny-tral17oisztorig. Elll1ck kollektor,iban jelenik meg a tapfesziiltsegnyi amplitlld6jll, igcn kis torzitasll A linearitast a kimenll fesziiltseg. I
ejt). Miutan a 1'2 bazisa is kb. ekkora pozitiv potencialon van, az IC kimenete es a D1 an6dja is azonos potencialu pontok, igy egyenfeszi1ltsegugras nelkiil ki- cs bciktathat6 a70 Rn ellenallas. Ha a70 Rn bedugaszolhat6 eltenaltast eltavolitjuk, az IC-bOl a teljes fesziiltscgamplitud6 ,.kijon". Beiktatva (bedugaszolva) az Rll ellenallast, nyugalmi altapotban valtozas nem tortenik, az erosito egyenfesziiItscgil szempontb61 valtozatlan munkapontban iizemel, hiszen D1 an6dja t\s 1'2 bazisa ekvipotencialis pontok. Vezerles kozhen azonban az lC kimeneten lev5 (az clllbbi allapothoz kepest tobblet-) terheJes egy adott kivezerlesi pontban mar akkora terhe15aramot jelent a beepitett tuhlramkorlatoz6val eUatott IC szamara, hogy az LM :301A vCdelme megsz6laI. Ez hozzavctlllegesen 25 mA csucsaram feletl korlatozza a kiveheto aramot, vagva akimen6jel csllcsat. Az R9 + RIO + Rll credo ellenallasa l1gy van meghatarozva,· hogy mfg Rn beiktatasa nelkiil a Quad 405 iiresjarati kimenll fcsziiltsege kb. :l2 Vel!. addig Rll beiktatasaval a legnagyobb kiveheto fesziiltsegamplitl1d6 esupan 20 Velf. 11y m6don 8 ohmos terhetoimpedanciM feltetelezve a nevlegestOO W kimel10 teljesitmeny helyett most 50 \V-ot tud Icadni az erositll. :\ QlIad-er6sitll kimeneti roviddtrv(\dll aramkorhltozasat a T~ es '1'6 tranzisztorok vegzik. ~yugalJl\i hcIyzethen (vezerlcs cs lerheles nelkiil) a T~ tranzisztor le van z}irva. ugyanis UEB fesziiltscge meg cppen nem clcgend6' a szamottev5 kollektoraram kialakulasahoz. :\70 R3~-H26- R24-- R27 ellellallasokon atfo1y6 aram 0,2 ... 0,3 V nyitMesziiltseget credmenycz. Amint azonban sza1II0ttevo fesziiltsegescs Jetesiil az R3s eilenltlltison (a terhelcsen vezerles kiizhen {Itfolyb :irarn ko\'(·tkeztc·"
ben), az
UEB
fesziiltseg megnovek-
szik 1'5 egy adott rovidre nyit6fesziiltseg felett csleiiltetlldhet, zarva 1'7 bazis-emitter vezcrlllfesziiltseget. Kis kivezerlcseknel, de nagy terheIMramoknal (rovidzar a hangsz6r6vezetekben), kb. :3-4,5 A terhelesnel lep milkodesbe a rovidzarvedeII'm (7. dbra). Abban az esethen, mikor a terheIcsen jelentOs fesziiltsegamplitud6 is fellephet, egyuttal (normal kivezerlesi, de tlilterhelest credmenyezll allapot, pI. tIll alacsony impedanciaju hangsz6r6), az R27 ellenallas als6 vegen jclentkezo nagy negatfv fesziiltsegcsllcs hozzaad6dik a nyugalrni (zerus) ertekhez es csucsamplitud6jll kive70erlesneI mar 2- 2,2 A koriil letrcjohet a hatarolas. A kedvezo hatarol6 karakterisztika kialakulasat a Da-D4 di6dak segitik elll. :\70 aramhatarolas pontos crtcket a felvezct(\k llyitMesziiltsege cs a homerscklet is jelent6sen hefolyasolja. A kimcneti v(ldelern a 1'6·-'1'8 vonatkozasaban is hason16an III(lkodik. Ahhoz azonball, hogy a mukodes teljescn zavartalan legyen, a 1)5'- D6 di6dak egy kis nyugalmi pott'ncialcltolast hajtanak vegrc a vegfokozat belsejeben. Ennek eredmcnyekcpp csak a 1'9--1\0 mClkiidik tiszta "B" osztalyban, mcrt T 7 kolIcktoraramanak kb. 1/5-rcsze az R38 ..- 1.2'- R36-·Ts·":" R33 (Itvollaloll folyik he a negativ Ulpfesziiltsegvezctek fell', igy a Ts tranzisztof. "A" oszt
+50V
UE85
)
R26 75
U35
Ube
I R241
nl
I I
,-- ,
=3,3mA I D ~ lk'Inyugalm, :;:3A
15k
=]ER27 ~
U35< 1my' kivez.rl~s
DV (:!50V)
rcelkul
U'35=O)8"ha Iki-3A (ekkar UE85=O,6V, leultetodts kezd6dik, Iki nom no tcvdbb')
i.
libra . .\
pedelem mdkihle,~el1pJ •. mo!/yarcizalfiho:
:\lw:olti/ IlTlwtf,r ... fUdi6technika
1981/6
IC... IC... IC
Hangfrekvencias erositok 50. 51pos Gyula ok!. le szakmernok.
EMG
Meg egyszer a Quad 405-05 ero5itorol 3. Az erllsit6ben tobb visszacsato16kor es fazisjavit6 tag gondoskodik az elllirt frekvenciamenetr61 es er6sitesr61 (1. a 6. abrat mult havi szamunkban). A miiveleti er6sit6 valtakoz6 feszi.iltsegii er6siteset a bemenet felM az Rs-R6 viszony hatarozza meg (A' ~ 15). A negativ visszacsatolas C4 kovetkezteben 1 Hz alatt
segG szempontb61 egysegnyi erllsites(1, a kimen6ponton megjeleno ofszet megegyezik a miiveleti erllsito bemeneti ofs7.ethibajaval: max. 7 mV (azaz Ukl nyugalmi=O V ±7 mY).
Az "A"-osztalyu erlSsito fesziiltsegerositeset es nagyfrekvencias viselkedeset reszben a hid elemei hatarozzak meg. A C8 kondenzatorral gyors integratort alakitottak ki az "A"-osztalyu er6sitlSb61, de ez az alkatelem egyuttal a hid resze is. A hid kovetkezo eleme az R38; a
hatastalan. Az erllsitll kimen6pontutvonalon 100%-os jar61 az Rs-R4 negativ visszacsatolas ellen6rzi a kimeneti nyugalmi szint erteket. Miutan igy az er6sitll egyenfesziilt-
ICI: 70S -R9· 0 Rl1~elmarad LM301A-R9 -220 Rl0,Rl1-1,8k (kQmpenzdllls Tl,3, 4,5,6:
dumper-fokozat kimenoaramanak figyeIeset az Ls = 3 !J.H ± 5% induktivitas, a hid harmadik eleme vegzi. a hid negyedik eleme Rso - Rn paralel eredlSje, amely egyuttal Rl6 segitsegevel beallitja az "A" -osztalyu er()sit6 fesziiltsegerllsiteset (A' = 2,5), e16segitve ezaltal az igen j6 linearitasll mo.kOdest. Ugyanezen az uton jut a negativ kompenzaci6t vegrehajt6 feszi.iltseg. elem az "A" -osztalyu er6sit6be, a dumper fokozat mukodese kozben az Ls elemen. letrejov6 jarulekos fe-
+Ut +50V
r--
BC177B, 2N2905A
100~
,
_
•••
BC 21 2,
(v .+30V)
,
IOn..-
valtozik)
L
6V
·.R7 33k , 01
stb.,
n:BC1078,
BFY34, 2N2219A
H
stb.,
10···47n
Ki
R5 T7,8
BD240C.47k BD242C, , BD244C, BD246C, TIP30C, TIP 32C, TI P.34C stb,
T9,'0:
ZG15, ZF15,
lPD15
BD249 BOX",
,
BOX 12,
2N3442. 2N4347
Pki~40W T7/ T8:,A' jelu TIP"sBD t/pus0KtJ'IBD242Astb., TS, no: 2N3055 Ha Ut~±30V, {R7=R8.',8k/ R'27=R2S=S,lk
-Ut
stb, Csoka T7, 8, 9,10 van hut6bord6n I
-50V (v.-30V)
8. abra. A Quad 405-os erosfto honosftott valtozata. (A valtoztatas minimalis, ICl-t61 es Ut-t61 fiigg. Valamennyi valtoztatas ertelemszeraen ervenyes az 1980-as Evkonyvben lekozolt kapcsoldsi rajzra is!) Radl6technika 1981/7
299
9. abra. A Quad-ertJslto hazai valtozatdnak nagy szamban kipr6Mlt masodik sajatnyomtatdsi es beiiltetesi valtozata. A T7- TIO egy 50 X 50 X 5 mm-es aluminium szegletre vannak szigetelten felerosltve. Azelrendezes felvezeUJ-vdltoztatasra nem kenyes. (Kapcsoldsi rajz az 1980-as Evkonyvben. A nydk alkalmas az LM 301 A befogaddsdra is.)
sziiltsegeses kl>vetkezteben. Ez a hibajel vegigfut az "A"-osztalyu er6sftlSn es me~jelenik a kimeneten is, azonos amphtud6val, de eppen ellenkez6 fazisban, mint az L2 tagon keletkez6 hibajel. A kimeneten, vagyis a terhe!esen a kef fesziiltsegkomponens kivon6dik egymdsMl. fgy mmd az Rss, mind az La iranyab61 erkez6 jel (aram, fesziiltseg) er6sen torzftott, de pontosan egyforman es ellenkez6 el6jellel: egymasnak tiikl>rkepei. Miutan a hangsz6r6n jon Mtre a ket hibajel kivon6dasa egymasb61, a hfd csekely kiegyenlftetlensege is meg mindig kitl1n6, torzftatlan kimen6jelet eredmenyez. A ml1kodest az "A"-osztalyu er6sft6 hibaja, a hfd kiegyenlftetlensege a current dumping technikat61 teljesen fiiggetlen LM 301 A mfiveleti erc5sft6torzftasa befolyasolja, illetve a maradek torzftasert ezek az elemek felel6sek. Az aramkor konstruktlSrei szerint a szabadalmazott megoldas kb. 26 dB torzitasjavulast eredmenyez, "ugysz6lvan ingyen". A gyors integratorra kikepzett "A"-osztalyu er6sit6 tulsagosan nagy sebessegil vezerleset az Ra - Cs integra16 tag akadalyozza meg. Ez maximalja az egesz erc5sftc5nagyjell1 savszelesseget, slew-rate erteket es meggatolja a tul gyors vezerl6impulzusok okozta tranziens torzftast (ez az egyik egyszerli es alapvet6 m6dszer a tranziens intermodulaci6s torzitas ellen). Az "A" -osztalyu er6sit6 megfelelo nagyfrekvencias fazismeneterlH a Cs-on kfvill a C7- Rl7 komplexum (lepcslS a 300
frekvenciamenetbcll), tovabba Cll gondoskodik. A dumper-fokozat bekapcsolasa kozben letrejov6 tobblet-fazistolas hatasat kompenzaljak ki LaR41 es LIRa7 kisj6sagu induktivitasok. A teljes erlSsft6fesziiltsegellatasat egyszerli pufferelk6s egyeniranyft6s feszilltsegforras latja el, bizonyitva azt, hogy kitiln6 vegerlSsft6 epithet6 stabilizalatlan tapfesziiltseg mellett
is..
A Quad 405-os erc5sitlSnaz evek soran tobb valtoztatast hajtottak vegre. A leglljabb valtozat tovabbi vCdlSaramkort is tartalmaz, amely kapcsol6-felvezetOk segitsegevel a tulsagosan gyors es nagyamplitud6ju kimeneti fesziiltsegeknel besegit a T&-Ts ml1kodesebe. Az er6sitc5 kifejezetten kisigenyu felvezetc5keszlete,egyszerii felepftese es az ezzel szembealHthat6 kitiInlS adatok indokoltak a Quad 405 bemutatasat a Radi6technika 1980-as Evkonyvcben. Erdekes veletlen, hogy ugyanebben az id6ben (mas es mas szerz6HIl) ismertetesek jelentek meg err61 az erc5sft6rlSla Hi-Fi Magazinban es a szovjet Ragyio c. foly6iratban. Mindezek felfokozott erdekl6dest eredmenyeztek es a szerz6 az olvas6k keresenek megfelelc5enkidolgozta az er6sft6 hazai valtozatat es nyomtatott aramkori elrendezeset. Az Olvas6k a mintapeldany tapasztalatai es a keresekllck megfelel6en megkilldott nyomtatasi terv alapjan igen sok peldanyban utanaepitettek a hazai valtozatot. A hazai alkatreszekMI to~en6 meg-
va16sitas soran bebizonyosodott, hogy ugysz6lvan teljesen probMmamentesen utanaepfthetlS az erllsito, nehany egszerlien teljesithet6 feltetel betartasa mellett (8. dbra). A Quad 405 nem kenyes az alkalmazott felvezet6k tfpusara, de gyakran gerjedesi hajlamot mutatott tulsagosan gyors vegtranzisztorok mellett. Minden szempontb61 megfelel6nek mutatkozott a Tg-TIo pozici6ban a 2N3055. A T7 es Ts pozici6ban barmelyik megfelel6 fesziiltsegbirasu (UCE legalabb 60 V) TIP vagy BD tranzisztor megfelelt, pI. a BD 240 A, BD 242 A stb. vagy TIP 30 A, TIP 32 A stb. A tobbi pozici6ban sft6, a BC sem 107 volt B cskenyes a BC az 177erllB, tipusok mellett az Olvas6k altal kipr6balt igen nagyszamu "feleseggel" Az egyarant .i61beszerezhetetml1kodott az er6sftlS. LM 301A lensege miatt miiveleti er6sit6kent a nepszeril 709-es tipust alkalmaztuk, sikerreI. A 741-es er6sft6 10 kHz fOlOtt alkaImatlan volt a csokken6 kivezerelhet6seg es durva torzitas miatt. Igen sok keres, kerdes erkezett az erlSsitlSkimenlSteljesftmenyenek merseklese targyaban. Ez a 2N3055 vegtranzisztorokkal automatikusan jon !etre, ugyanis az ismertetett felvezetlSkeszlet feszilltsegbirasa csak ± 30 V tapfesziiltseg alkalmazasat teszi lehet6ve. Ekkor a legnagyobbkimenlS teljesftmeny kb. 40 W (8 ohmmH a tapfesziiltseg fogy el, 4 ohm hangsz6r6-impedancianal a vedelem Mp kozbe). A tapfesziiItseg Radl6techni ka 1981/7
/
I
I I I I I I I
I /1
I
I I I 1cm
I ~~
f--::::--1
~UI .
___
__
~
I !;;;!J I1I
10. dbra. A Quad-ertJsit6 hazai valtozatdnak harmadik sajdt nyointatcisi es beiiltetesi vdltozata. (ElrendezeA') mint dbrdn, kapcsoldsi rajz a 8. dbra szerint, vagll a 6. dbra szerinti eredeti. A nydk alkalmas az LM 301 A befogaddsdra
csokkenteset az cr6sit6 ± 25 V-ig j61 tUri, cz alatl a torzitas hirte.len megn6. Az atmunkaIas· a hazai alkatrcszekre cs ± 30 V tapfesziiltsegre neMny clem megvaitoztata.sat igcny~ H. Ekkor R7 - Rs uj crteke 1,8 kohm, R27-R2o uj erteke 9,1'kohm, Rll elmarad, Ro helyere rovidzar kerill. Az er6sit6 az atdolgozast igen j61 viselte el, m(lszaki parametcrei a spektrumanalizator tamisaga szerint gyakorlatilag megegyeznek az eredeti konstrukci6val. Nagyobb, 30-40 W kimenlS teljesitmenynel a 15- 20 kHz-es tartomanyban torzitasa kisse megno (ezert val6szinCIleg reszben a i09-es cr6sit6 nagyjehl m(\kOdcse a felcI6s). Orcsjaratban. tapfeszUltsegnyi kimen6amplitud6val a generator torzitasahoz kepest mintegy 3-6 dB novekmenyt adott a masodik es harmadik harmonikus ertekcben. generator torzitasa 20 Hz-en ktot=A0,021%, 1 kHz-en ktot= 0,024%, 20 kHz-en ktot=0,024% volt, ttilnyom6 reszben masodik, csekcly harmadik harmonikus torz1tassal, a tBbbi komponens teljesen elhanyagolhat6 volt. Ezck az ertekek a spektrumanalizatoron - 75... - 80 dB kBrilli komponenseket eredmenyeztek, melyeket a honosftott Quad-er6sit6 -70 ... 75 dBre rontott. igen csekcly torzitashogy megnyugtat6Azvolt, azt mutatta, a 709es erlSsit6 cs a t6bbi felvezetlS megfelellSen helyettesitik az eredeti P.idl6technlka 1981/7
(egycbkcnt cgyaltalan nem igenyes) felvezetlSkcszletet. Az iiresjarati helyzet azt az allapotot reprezentalta, mikor az cr6sit6t kozcpcs vagy nagy impedanciajll Hi-Fi fejhallgat6val hasznaljuk. Leterhelve a kimenetet 5 ohm mu.terhelCssel, a torzitas kissc mcgnovekedctt. A jelkomponensek ertekei - 68 ... -73 dB kozi:itt sz6rtak (k2 es k3) cs megjelentek a magasabb harmonikusok is (k4 es kG) kb. - 80... - 90 dB koriili szintell. Az er{)sit6lenyeges romlasa kBvetkezett be 15... 20 kHz ki:izott, ugyallis itt valamennyi komponens jelent{)s mert6kben megn6tt, a torzitast a jelkomponensek matematikai i:iszszegzesevel 20 kHz-cn ktot= 0,1%-ra becsiiltiik. A meresek sor{m megvizsgaltuk, hogy a hid elcmeinek valtoztatasa milyen hatassal van a torzitasra. Kideriilt, hogy m6d yan Lt finomhangohisaval a szlSrszalhasogatasara: j61 kiegyenUtve vagycstjkken rezmag-a gal) a hidat, 3 ... 4(vas dB-lel torzitas a sav fels6 vegen az egyes komponensekre vonatkoztatva. A Quad-er6sitlS honositasa soran az erdekl6d6 Olvas6kkal sikeriilt fokozatosan kiHln6 kolcsonos munkakapcsolatot kialakitani. A nyomtatott aramkori terv alapjan igen nagy szamban utanaepitett er6sitlS tigysz61van minden esetben azt hozta, ami elvarhat6 volt. Az Olvas6k altal kipr6balt szamos felvezet6 szet megmutatta, hogy az er6sit6 erre nent kenyes. EsetenkE!nt a Tt·
a 9. is.)
aramgenerator bizonyult gerjedekenynek, de ez elharithat6 volt a C5-tel paralel kot.i:itt 10... 100 nF-os ken\mia kondenzatorral. A llyak-tcrv a munkalatok soran tobb fordul6ban m6dosult, az els6 teljesen univerzalis kivitel (1. abra) utan (ez teljes szabadsagot ad a hi\t6feliilethez va16 csatlakozas mikentjere) az eredeti Quad 405 kivitelt jobbal1 kozelit6 konstrukci6k kovetkeztek (9. es 10. dbra). Ekkor a mechanikus kivitel megegyezik a Quad 405 szerintivel. A nyaklemez a tranzisztorok feler6sitlS csavarjain keresztiU van ri:igzitve ahhoz az Lalakti szeglethez, ami vcgiil a hiit6bordahoz csatlakozik. A teljes erosit6 utanepitese soran celszcru az eredeti Quad-elrendczest k(jvetni. ( Folytatjuk)
A SZERKESZT6S~G CfME:
.
Rddi61echnika Budapest, Pf. 603., 1374 301
IC... IC... IC
Hangfrekvencias erositok 51. Sipos Gyula okl.
le szakmernok.
EMG
Meg egyszer a Quad 405~os erositorol 4. A current dumping er6sit6 6riasi ban. Az amat6ri:ik ki:izUlmeglep6en e16llye,hogy megepites utan semmi- sokan megepitettek ezt a felvezet6fele beaUftast nem igenyel (de nem is ben, alkatreszben igenytelen segedtur: a parametereken az atalakitaramki:irt es a erosit6khi:iz legkiili:inbozobbtipusu es felepitesu csatlakozgatasokkal inkabb csak ronthatunk). Ha az alkatreszek es a kivitel ki- tattak azt. Az eredmenyek olyan fogastalan, az els6 bekapcsolasra egyertelmuen pozitivak voltak, hogy a szerz6 (es az olvas6i Quad-team) "hozza" az aramki:ir a specifikaci6t. Felvezet6-valogatast nem igenyel, a legujabb kapcsol6-felvezetos vedelem helyett a ki- es bekapcsolasi de a "B"-osztalyu par valogatasa koppanas kikiiszi:ibi:ileset megold6 csi:ikkenti a magashangu torzitast. Az erosit6 impulzusatvitele (kiHi:ini:i-. Sanyo-tipusu aramkort ajanlja a sen a legujabb haromtekercses val- honositott Quad 405 kimencti vedeltozat) igen megnyugtat6, de a tap- mere (11. es 12. dbra). TermeszcfeszUltscg es a fOld vezetekezesenel tesen elegendo a nullpontv{mdorlast a szokasos m6doIl ugyelni kell a meg- es a h6megfutast figyelo aramkori felel6 keresztmetszetu es vonalve- blokkot megepiteni (a "koppamiszetesu kivitelre. gatl6" aramki:iri:inkiviil). A szovjet Ragyio alapjan kozi:ilA Quad-er6sit6 honositasi munk:Hatai ki:izben erkezett a szerzohoz ji.ik a Quad 405 szovjet tranzisztorokkal kivitelezett valtozatat cs a szamos jelzes a Radi6technika nyert miiszaki adatokat (13. dbra). 1980/10-11. szamaiban ismertetett A szerz6 ezuton mond ki:iszi:inetet Sanyo-erosit6 vedelmevel kapcsolat-
azon Kedves Olvas6knak, akik ki:izremuki:idtek a Quad 405-i:is erosit6 honositasaban es eredmenyeiket, tapasztalataikat eljuttattak a szerzohi:iz. Irodalom: 1. Slpos Gyuln: J{uJijnleges Hi-Ft erositlik. Radi61echnikn Evkonyve. 1980. Current dumping audio 2. P. J. Walker: amplifier. \Vireless World, 197;;. december, 51iO-5u2. old,,!. 3. Current dumping audio nmpllfier, Letters to the Editor. P .• r. Bn""ndall-13. G. Olsson, 197u. j,illus, liO,-62. oldnl, tovahba J. \Valker, 197u. noT. C. Stancllffe-P. vember, 52-53. oldal. \-Vireless \\'orld. 4. Gordon ,J. King: Quad 40:; Power Amplifier (Test Report). HI-FI News, 1976. €lprllls, 5. Hugh Ford: Quad 405 Power Amplifier (Test Reporl). Studio Sound, 1976. marcius.
Hderencia k. HI-FI "'fagazln, 1980 nyar:6sz, SO-M. old. 7. Hag)'lo, 1979/12.,40-41. old. 8. G. Schmidt: Current-Dtlmping-"e"Hi.rkcr. Elektor, 1979. JulljAugust. G.
~ 23V"o
I
·['.lforo
~L l.
RSSD
11. abra. A gyakorlati
Ridi6technika 1981/8
tapasztalatok alapjdn m6dositotl SANYO sziikseg szerint nagyobb aramu tranzisztor
vedelmi cs koppandsgdtl6 is lehet pi. BC 300 sib,
dramkor.
T6 cs T7
347
+30V
(puffer)
HangszororelQ
/
9.-1
8.-.
12. abra. A 11. dbra szerinti kapcsoltis nyomtatdsi
es beiiltetesi rajza
KT3107A
KT6265
+24V
910
BK20Hz
.. 20kHz
± ldB
Pk,"30W/8fl,40W/4fl Ktot
(Pki
ma,)
Al03A
zaj= -75dB
KC515A
Ki
5
K1LOYA86 ("'IJA 7LO)
~"~"I '.),.~ .
II
KC 515A
222 KT3107A
KT6266
t". ~,I
KT805A
13. abra. A Quad-er/Mi6 szovjet felvezetOkkel megvalOsltott vdltozata (Ragyio) 348
Rlidi6technika 1981/8
Tapasztalatok
a QUAD-405-os erosito epitesevel kapcsolatban Sipos Gyula ok!. le szakmernok, EMG
A Radi6technika 1980-as evkonyveben; majd a Radi6technika 1980/5. es 1981/5-8. szamaiban ismertetett Quad - 405-os erosito mind en elozetes varakozast feliilmulva, szinte hihetetlen nepszerusegre tett szert amatorjeink koreben. Az utanepitesi laz - az erdek!Odo levelek, telefonok, szemelyes megkeresesek tanusaga szerint nem csokkent. Az alabbiakban nehany, idokozben felmeriilt, kozerdeklodesre szamot tart6 kerdesre igyeksziink valaszt adni. Az eredeti gyari kapcsolast elsosorban a beszerzesi nehezsegek miatt m6dositottuk a korabbiak soran (1. dbra). A tObb szaz (I) megepitett erosito alapjan kideriilt, hogy a kapcsolas kitUnoen viselkedik a legvaltozatosabb felvezetOkeszlet mellett is; ennek egyik magyarazata az, hogy az eredetileg hasznalt felvezetOk is a legigenytele-
nebb minosegi kateg6riaba sorolhat6k. A muveleti erositok koziil a legjobb minoseget a TL 071 eredmenyezte, de a 709-es erosito is igen j61 viselkedett, eltekintve egyes (a katal6gusadatokat sem telj esito) peldanyokt6L A "B"-osztalyu vegfokozatban kifogastalanul iizemelt a 2N3442, vagy ± 30 V-os tapfesziiltsegig a 2N3055, de sikerrel lehetett felhasznalni a kiilOnfele BD sorozatu tranzisztorokat is (BD 245, BD 249 A, B es C). Menet kozben ket fontos dolog deriilt ki. Egyreszt - kis, 4-5 ohmos terheloimpedaneianal az "A"-osztalyu erosito kollektorarama, illetve a "B"-osztalyu vegfokozat bazlsarama osszemerheto egymassal, ez j61 hallhat6 torzitas forrasa lehet. Masreszt az erosito egyes peldanyai hajlamosak a kis amplitud6ju, nehany MHz-es gerjedesre. Az elso hiban a "B"-osztaIyu
vegfok tranzisztorainak minel nagyobb betaja (80-100, vagy tobb) segit, a masodik pedig igen egyszeruen kiiszobolheto ki. A megoldast az eredeti erositObollestiik el: a "B"osztalyu vegfokozat als6 teljesitmenytranzisztoranak (Tio) kollektora es bazisa koze nehany nF-os kondenzatort (1- 4,7 nF) forrasztva rovid labakkal, a gerjedes megszunik. Miutan az eredeti NYA.K-on erre a eelra kikepzett hely nines, a Quadcegnel a f6liazott oldalon kozvetleniil a tranzisztor labara forrasztottak a kondenzatort (megtekintheto pI. a Hi-Fi Magazin 1980 nyar/osz szamanak 83. oldalan talalhat6 fot6n; a esavaranyak kozott kis koeka alaku keramia kondenzator lathat6, mi is ilyet alkalmaztunk). Az erosito szamara altalunk kifejlesztett NYA.K (2. es 3. dbra) alkalmas a hazai alkatreszek befo'Ut
IC1:709-R9=0 R11= elmarad LH 301A -R9 =220
+50Y Iv.+30YI
R10,11 = 1,8k Ikompenzeila.s valtozi T1.3.4,5,6
n
8C212, 8C1778, 2N2905A,
stb.
1ct>1mm-es huzalb61!l
R7
3,3k
8C1078, BFY34, 2N2219A, stb. 10... 47n
Ki
Be
T7, T8:
B0240C, B0242C, 80244C, B0246C, TIP30C TIP32C, TIP34C stb.
T9, T10.
ZG15, ZF15, ZP015
B0249 BOX11: BOX12, 2N3442, 2N4347 stb.
Ha Ut=±30V, T7, TB: .A' jelu TIPesBD tipusok Pki~40W 2N3055R27 = R29= 9,1k { T9, R7=T10 R8 =1,8k,
1. abra. A QuadRadi6technika 1983/9
pL BD 242A stb
405-os erosit6 honositoti
-Ut --0 (sak a T7,8 9, 10 van hut6b~rclci.n I
-50Y Iv. - 30Yl
valtozata
9
• 2. abra.
A Quad-erosltii
ha:ai
ual/o:atdnaJ.:
nyomtatotl
aramkoros
I
lapja
I I
T7
If!j
I I I
~--:-1 E
B
C
I I
I AI
U
5z.glet
Tl0
I I I I
o 3. abra. AIJ.:atreszbeiiltetesi rajz
gadasara, ami nem mondhat6 el az eredeti Quad-kivitelrol. Igen sok amatl5r jutott hozza az eredeti legelsl5 (un. telef6lias) es a kilencedik m6dositas (a 290.o0-es szeriaszam) utani Quad NYAK-filmjehez. Az altalunk vegzett attervezesnek harom oka volt: az alkatreszek elhelyezhetosege, a telif6lias NYAK ki10
I I I I I I
U
a 2. abrahoz
fejezett gerjedekenysege (!) es az eredeti Quad NYAK-ok kozlesenek jogi akadalya, mely ut6bbi valamennyi aramkori lemezre vonatkozik. Az altalunk alkalmazott es otthon igen konnyen elkeszitheto induktivitasok kivitelet a 4. abra mutatja. A tekercsek onhord6ak, legmagosak.
Szamos Olvas6nak okozott az gondot, hogy az "A" osztalyu vegfokozat (T7) jelentl5sen melegszik, pedig ez termeszetes. Hason16keppen melegszik a fokozat ket munkaellenallasa (Rao es Ral), mely ut6bbiak erteket ± 30 V-os tapfesziiltsegnel tanacsos csokkenteni 360 Radi6technika 1983/9
Be
< <
Ki
Bal csatorna
1 n = 22 + 18
Be
6,9 pH B~ 5k
1
-1f!_. K
V
4. dbra. A 405-os er6sit6 hdzi gydrtdsu legmagos tekercsei. Valamilyen 010-es anyagra (pl. csigafur6 sUlrdra) kell szorosan feltekercselni. Lakkozds, itatds most
<
Ki
Bal csatoma Be
<
Ki
Jobb csatorna
o.
dbra. A Quad - 405-os er6sit6b6l mon6 iizemm6dban 180 W teljesitmeny vehet6 ki: az er6sit6 szimmetrizdldsa (a) es az er6sit6 felhaszndldsa paralel _iizemben (b)
vagy 330 ohmra, fokepp 4 - 5 ohmos ElslS Iepes az erllsitlSfelek tOkeletes terhelesnel. szimmetriz:Hasa, ami a ket bemenet Hangositassal foglalkoz6 Olva- koze kotott 5 kO-os (!in) potencios6ink erdeklodtek az er6sitlS kime- meterrel es a ket kimenet melegno teljesitmenyenek novelesevel pontjai koze kotOtt hangsz6r6val kapcsolatban. Az o. dbra szerint le- vegezhetlS el. A potenciometert ugy hetllseg van a sztere6 erllsitlSb6l allitsuk be, hogy a kimeno teljesit1 X 180 W teljesitmeny kivetelere. meny teljes kivezerlesnel is zerus le-
Servintern ISZ KOZPONTI
Ki
Jobb c.satorna
gyen a hangsz6r6n. Ez ut an a merlShangsz6r6t eltavolithatjuk. A ket kimenettel ez utan egy-egy 0,3 0 4 W teljesitmenyl1 ellenallast kell sorbakotniink es ezen keresztiil hajthat6 meg a 4 ohmos hangsugarz6 egyseg. A m6dositas soran az erositlS tulajdonsagai (torzitas, vedelem stb.) nem valtoznak.
IRODA:
Budapest VII,
Landler Jeno u. 26. Levelcim: Budapest, Pf. 18. 1406 Tel.: 227-496, 425-932, 429-564. Telex: 22-6801.
GOERZ Elektro GmbH. Wien (Ausztria) villamos merO-, vizsgal6 eS hitelesito muszerek szervize. Vallaljuk tovabba hazai es import
ELEKTROMOS, ELEKTRONIKUS, NUKLEAI\IS e$ ANALlTIKAI keszUlekek es berendezesek. TPA szamit6gepek ~$ AKK,UMULATORTOL T6K javit
Radi6technika
1983{9
11
