HÁLÓZATKÖZPONTÚ INTEGRÁLT INTERDISZCIPLINÁRIS LOGISZTIKA

KATONAI LOGISZTIKA ÉS KÖZLEKEDÉS

ESTÓK SÁNDOR

HÁLÓZATKÖZPONTÚ INTEGRÁLT INTERDISZCIPLINÁRIS LOGISZTIKA

A logisztika negyedszázados tevékenysége meghatározó volt az európai, nemzeti, regionális és lokális gazdaság fejlıdésében. Az elmúlt évtizedekben az információ felértékelıdött és felhasználása napi életünk szerves részévé vált. Európában az információra alapozott társadalmi fejlıdés vette kezdetét. A tudásra épülı gazdaság a fı hangsúlyt a technika korszerősítésére és az információs rendszerekre helyezte. A rohanó világ és vele száguldó üzlet új szemléletet alkotott. A vállalkozók alkalmazkodtak az új kihívásokhoz, az internethez, az elektronikus szolgáltatásokhoz. Gyorsan ráébredtek arra, hogy az információ gyorsasága növeli a logisztika hatékonyságát, eredményességét, lerövidíti a folyamatok ciklusidejét és növeli a vállalatok árbevételét. Kulcsszavak: Hálózatközpontú Logisztika (NCL) Network Centric Logistics, információáramlás ellátási lánc, logisztikai hálózat, információés hálózatközpontú logisztikai hálózat, integrált interdiszciplináris logisztika.

A quarter century of logistic activity was decisive in the European, national, regional and local economic development. Over the past centuries information has been valorized and its using has become an integral part of our everyday lives. Social development based on information has started off in Europe. This knowledge-based economy emphasised technical development and information systems. The accelerated world and business created a new approach. Entrepreneurs adapted to new challenges, to the internet and to electronic services. They quickly realised that the speed of information increases the effectiveness and the efficiency of logistics, it shortens cycle span and increases the sales revenue of enterprises. Keywords: Network Centric Logistics (NCL), Flow of information, Supply chain, Logistics network, Information and network centric logistic network, Integrated interdisciplinary logistics.

Elızmények A logisztika negyedszázados tevékenysége meghatározó volt az európai, nemzeti, regionális és lokális gazdaság fejlıdésében és a XXI. század új feladatainak megfogalmazásában. Az elmúlt évtizedekben az információ felértékelıdött és felhasználása napi életünk szerves részévé vált. Kialakult — részben — az üzleti

szférában az infokommunikációs információáramlás, amely a logisztikai 23


környezetet, a vállalkozókat, széles körben érintette és nagyban felgyorsította az üzleti folyamatokat. A rohanó világ és vele száguldó üzlet új szemléletet alkotott. A vállalkozók eleinte nehezen alkalmazkodtak az új kihívásokhoz, az internethez, az elektronikus szolgáltatásokhoz. Viszont gyorsan ráébredtek arra, hogy az információ gyorsasága növeli a logisztika hatékonyságát, eredményességét, lerövidíti a folyamatok ciklusidejét és növeli a vállalatok árbevételét.

Az információ hatása a logisztikára A XX. század végén Európában az információra alapozott társadalmi fejlıdés vette kezdetét. A tudásra épülı gazdaság a fı hangsúlyt a technika korszerősítésére és az információs rendszerekre helyezte. Az eltelt idı alapján, beigazolódott, hogy az információtudást generál, megváltoztatja a gazdaság szerkezetét, átszervezi annak mőködését, és egy új típusú gazdasági környezetet hoz létre. A logisztikai folyamatokban is végbement ez a változás, ahol az információt már rendszerként beépítették az ellátási láncokba késıbb a logisztikai hálózatokba. A vállalkozásokban közvetlen jelenléttel helyet kapott az informatika a szervezetével, eszközeivel, szakembereivel. Így az információszolgáltatás teljes körővé vált a gazdasági és az üzleti életben. A logisztika és az informatika egymásra találása felgyorsította a logisztikai rendszerek, ellátási láncok fejlıdését. Új típusú termelési, ellátási logisztikai folyamatok kialakítása és fejlesztése kezdıdött el. Ezt a korszakot a szemlélet és a gondolkodás átstrukturálódása jellemezi, amelyben a kihívást az információs társadalom, az intenzív tudásgazdaság jelenti. Ebben az idıszakban megjelent az új gyártástechnológiai kultúra, amely alapvetıen az informatika fejlıdésére és a számítógép-hálózatok rendszerére épült. A logisztika megerısödött és fejlıdésére már a nemzeti és nemzetközi kapcsolatok kiszélesedése és abban való intenzív közremőködése a jellemzı. Az információs társadalom adta lehetıségek révén a logisztika egyre nagyobb ellátási lánc-formáció felvételére volt képes. Megjelentek környezetünkben a határokon átívelı modalitású, integrált logisztikai vállalati üzleti kapcsolatok. amelyek a közúti, vasúti, tengeri, folyami, és légi 24


„idı és térbeli dimenziók” meghódítására tették képessé a vállalkozásokat. Kiszélesedett a tér, lerövidült a távolság, már az őrlogisztika mőveleti elérése is szinte karnyújtásra van.

A XXI. század új logisztikai környezete A logisztikai mőveletekben egyre nagyobb hatékonysággal elıtérbe került az interdiszciplináris ellátási lánc, amelynek mőködését meghatározza az anyag és információáramlás. Ezekben a rendszerekben egyre jobban érzékelhetıvé válik a „tér-idı-információ” átívelés jelentısége. A gazdasági és a társadalmi rendszer eredményességének hátterét egy jól közremőködı logisztikai folyamat képezi, de egy ellátási lánc, ellátási láncrendszer vagy háló alapozza meg. Ehhez kiindulásként a legfıbb elemeket össze kell illesztenünk. Így az új technológiákat, a gazdasági és logisztikai trendeket, a politikai és társadalmi hatásokat, és természetesen a környezetünket meghatározó nagyobb és kisebb hatáselemeket. Az általam vizsgált ellátási lánc interdiszciplináris jellege a jelenhez közeli helyzetet tükröz. Érdemes most a gondolatokat felgyorsítani, „idıés térugrással” a jövı lehetıségeit latolgatva választ keresni az információáramlásra az információs társadalomban, ahol a logisztikai folyamatok, rendszerek és mőveletek digitális környezetben valós idejő megjelenítéssel érzékelhetıvé, követhetıvé válnak. Az ellátási lánc teljes folyamatában1 dinamikus mozgás megy végbe, egy kritikus szők keresztmetszetben, ahol az eredményt befolyásoló események zajlanak. Itt ebben a folyamatban van a döntı mozzanatok sorozata, amelyek megkövetelik az információs társadalom által rendelkezésre álló digitális, integrált infokommunikációs lehetıségek kihasználását. A kutatásaim tapasztalata alapján valószínősíthetem, hogy az ellátási lánc új jövıhorizontja a digitális intelligens logisztika alkalmazásával fog elkezdıdni. Ez közel visz bennünket az integrált logisztika digitalizálásához2 a precíziós, intelligens megoldásokhoz, ahol a hálózatos mőködés sikerét az információ adja. A jövı által felkínált lehetıséget a tudásalapú logisztikai gondolkodás vezérli az ellátási lánc folyamatok megoldásaiban. Meglátá1 2

Estók Sándor (2007) Lánc, lánc ellátási lánc TRANZIT 2007. szeptember Estók Sándor (2007) Intelligens logisztika digitális környezetben. TRANZIT 2007. november

25


som szerint a digitális intelligens logisztika mőködését olyan infokommunikációs rendszer képes megvalósítani amelyik „együtt él a logisztikával”. Ebben a környezetben már többlépcsıs ellátási láncrendszerek, hálózatok mőködnek, földrészek, óceánok felett átívelve, több modalitású kapcsolódással.

Az információközpontú és hálózatközpontú, tudományalapú logisztika A XXI. század elejére a logisztikai hálózatok jelentıs változáson mentek keresztül. Új technikai eszközök, technológiák, módszerek és elvek jelentek meg, amelyek alkalmazásának változása, minısége és mőködtetése fejlett információs rendszert feltételez. Nélküle nem lenne képes a versenyképesség fenntartására, eszközeinek üzemeltetésére. Nagy jelentıséggel bír a logisztikai hálózat környezetében az infokommunikációs háló, ahol egy virtuális „információs térbıl” dıl el a verseny kimenetele. A logisztikai környezetben az információ megszerzésétıl, feldolgozásától, felhasználásától, megırzésétıl függ egyrészt a profit megszerzése. A háló megbízhatósága és átláthatósága tudja biztosítani a menedzsment számára a folyamatok teljeskörő mőködéséhez az alapfeltételeket a döntéseik meghozatalához. A tudományos igénnyel kidolgozott döntés, a gyors információs rendszer tud hatékonyan hozzájárulni a logisztikai hálózat mőködéséhez. Az információ- technológia alkalmazásával képes ezt fokozni és így folyamatos logisztikai versenyelıny megtartására szert tenni, sıt látványosan növelheti is azt. A hálózatban állandóan jelen kell lenni az informálódás képességének, a helyzetelemzésnek, amely a döntés meghozatalához elengedhetetlen. Ez egy folytonosság, amely nagyban befolyásolja az aktivitást és az eredményességet, valamint a profit nagyságát. A logisztikai hálózatban verseny- és üzleti stratégiában, valamint az ellátási lánc mőveletekben a fókuszálás, a hatékonyság növelése érdekében történik. A résztvevı szereplıktıl holisztikus értelmezést, felfogást és szemléletet követel, amely hatással van a hálózatban kialakult összhangra. A fokális szerepet betöltı integrátor tag az állandó információ jelenléte és áramlása által képes az esetlegesen fellépı diszharmónia megszüntetésére. 26


Az utóbbi idıben elıtérbe került az információ-, tudás- és a kapcsolat menedzsment. Az erısödı versenyhelyzet a vállalatokat logisztikai hálózatok kiépítésére sarkalta, a menedzsment feladata így nagy kihívás. Ehhez az információs hálózat adja a rendszer felépítését, amely az infrastruktúrát biztosítja. Ez a hálózat képes a katonai és a polgári információs infrastruktúra kapacitásai által egyaránt lefedni a mőködés minden dimenzióját. A hálózat továbbítja, tárolja, védi az adatokat. Az infokommunikációs csatornák többféle adatátviteli sebességgel folyamatos, állandó hang-, adat-, és video-jel típusú információ áramoltatást biztosítanak. A XXI. században elkezdıdött a logisztikában is az információ-, és hálózatközpontú integrált mőveleti korszak, ahol kialakul a logisztikai hálózatokban: 1. a mőveleti rend 2. az integráció 3. a hálózati menedzsment mőködésének hatékonyabbá tétele 4. a kapcsolatok tökéletesítése a hálózaton belül és azon kívül 5. a mőködés, szolgáltatás, informálódás, információszerzés, elemzés, döntés képessége 6. az aktivált információáramlás A logisztika már közel áll a fejlıdés magasabb minıségének eléréséhez és képes fejlettsége alapján hálózatközpontú integrált interdiszciplináris logisztikai hálózatba csatlakozni. Az alapgondolathoz a polgári sajátosságok figyelembe vétele és a logisztika hálózatának már meglevı mőködı rendszere ad kiinduló pontot. A polgári környezetben kialakultak azok az alapfeltételek, rendszerek, amelyek a lehetıségeket már magukban hordozzák. Elsıdlegesen megemlítem: 7. az országos és nemzetközi szinteken mőködı logisztikai központokat, ipari parkokat, a nagyvállalatok logisztikai környezetét, 8. a mőködı logisztikai hálókat, 9. a polgári infokommunikációs rendszereket, Véleményem szerint a fejlesztésnek egy útja van: az információ- és hálózatközpontú logisztikai hálózat, amely megoldást ad a jövıben a nagy hálózatok, ellátási láncok és vállalatok, cégek mőködtetésére. Valójában egy újfajta kapcsolat ahol hálózatok összekapcsolása valósul meg az információra alapozva. A hálózatban az érzékelık, szenzorok, információs 27


hálózatok, döntéshozók és végrehajtók kapcsolódnak össze, A logisztikai értelmezés szerint itt a sok mőködı értékteremtést végzı elem, alrendszer, irányító menedzsmentek és termelı vállalatok között kialakított hálózatos közös tevékenységrıl van szó. Egységes rendszerbe szervezetten közöttük az információ a kezdeti elemtıl a hálózat végpontjáig áramlik. Bármelyik hálózati tag az adott információhoz hozzájuthat bármikor a jogosultságának megfelelıen és azt a tevékenységéhez valós idejő kapcsolatban alkalmazni tudja. A hálózatban egységes rendszerben számítógépeken hang-, adat-, kép-, videó jel információáramlás történik, A hálózat mőködtetésének az alapját az információs hálózat adja, vele összeköttetésben az érzékelı hálózattal. A katonai környezetben jól ismert a mőködı hálózatalapú hadviselés. A civil környezetben az információ-, és hálózatközpontú mőködés nem ismert, gyakorlati alkalmazásáról nincs információm. Kutatásaim során jutottam el a civil üzleti környezetben való alkalmazás lehetıségének gondolatáig és a megvalósítás részleteinek kidolgozásáig. A polgári környezetben a hálózatközpontuság megjelenése nagyban átalakíthatja a logisztikai ellátási láncok és hálózatok mőködését és ezzel együtt egy új szemléletet és gondolkodást hozhat létre. Olyan változást indikálhat, amely a rendszerben résztvevıktıl új megközelítést kíván a lánc teljes mőködési környezetét illetıen. Minden üzleti partner informált és döntéshelyzetbe kerül saját területét illetıen és ebbıl eredıen az eredmény és a profitnövelés közvetlen célként jelenik meg. Mindezek arra adnak választ, hogy a logisztika hálózatos rendszerei hálózatközpontú integrált rendszer formációban és mőködési rend körülményei alapján tudnak szervezetten tevékenykedni. A logisztikai hálózatok összekapcsolása hálózatközpontú3 együttmőködést4 igényel. A hatékonyság fenntartásához a hálók alapkompetenciáinak és az infokommunikációnak szoros kapcsolódással szükséges mőködni valós idejő digitális átvitellel. A hálózat nagysága nem befolyásolhatja az együttmőködést közöttük, még akkor sem, ha az térben nagyon tagolt akár horizontálisan, vagy vertikálisan. Viszont mindenképpen függ a partnerek képességétıl és tulajdonságától. Az üzleti kapcsolódás a partnerek közötti konkrét mőveleteket, tranzakciókat, információkat hordozza magában. A logisztikai szolgáltatók integrációs és hálózati képességekkel 3 4

Haig Zsolt: Hadviselés az információs hadszíntéren 172. o Hans Christian Pfohl: Hálózatok együttmőködésének alapjai. Logisztikai évkönyv 2007–2008

28


rendelkeznek. Elsıdleges feladat az ellátási lánc vertikális és horizontális integrációjának tervezése és irányítása. Kiemelt szerepet kap ebben az infokommunikációs hálózat kiépítése. Az információközpontú és hálózatközpontú rendszer három szinten mőködve képes teljesíteni küldetését. A civil környezetben a hálózatok összekapcsolásával életre hívható: • a végrehajtók hálózatának, • az információs hálózatnak, • az érzékelı hálózatnak, egy rendszerré alakítása. Az érzékelı hálózattól kezdve a menedzsmenteken át a végrehajtókig egységes hálózatba rendezett és szervezett funkcionális elemek között a hálózat kezdı pontjától a végpontjáig eljutnak az információk. Ezzel alapvetıen egy új Hálózatközpontú Logisztika (Network Centric Logisztics5 NCL) rendszer elindult a megvalósulás útján. Ebben a formációban a logisztikára vonatkozóan a mőködést befolyásoló elemet emelek ki. Ez az információs hálóban mőködı két, vagy több menedzsment, amelyek funkciójukat tekintve a kialakító szervezeti-, illetve a mőködtetı menedzsment feladatokat látja el. Véleményem szerint itt változás történhet, amelyet befolyásolhat a hálózatok bonyolultsága, összetétele és az új kihívások, amelyet valószínősítek a jövıt illetıen. A logisztikai végrehajtók hálózatának az összekapcsolása követeli a legtöbb szakmai felkészültséget. Különbözı cégeket, hálózatokat, ellátási láncokat, szolgáltató vállalkozásokat, menedzsmenteket szükséges összekötni. A végrehajtók a rendszer használatának korlátozásai között a megengedett mértékig hozzájuthatnak az információhoz, a logisztikai környezet világossá válik elıttük. Megalapozott döntéseket hozhatnak a kompetenciáiknak megfelelıen. Az információs hálózatban kiemelt szerepet tulajdonítok a menedzsmenteknek, akik a logisztikai alrendszereket vezetik a háló teljes kiterjedésében. Ide kapcsolódik minden egyes tagvállalat a teljes logisztikai folyamataival. Kiemelten szükséges egységesen értelmezni azokat a fı folyamatelemeket, csomópontokat, és a menedzsmenteket, amelyeket kép formában szükséges megjeleníteni. Fontos minden vállalat logisztikai folyamatát is láthatóvá tenni. A számítógépes hálózat a közeli jövıben egyre szélesebb körben elterjed, amely nagy lendületet fog adni a jövı logisztikai fejlıdésének. 5

Szerzıi gondolat

29


Az információ- és hálózatközpontú logisztika versenykörnyezetben Michail E. Porter már 29 évvel ezelıtt kidolgozta a versenystratégia elméletét és azt kipróbálta a gyakorlatban. Több országban tanácsadóként élénkítette fel a gazdaságot a nevéhez főzıdı versenystratégia alkalmazásával. A világban a gyakorlata annyira elterjedt, hogy már mikro szinteken a vállalatok küldetésük megfogalmazásába is szerepeltetik a versenystratégiai elgondolásaikat. A verseny ennek következtében részévé vált a termelı/szolgáltató szervezeteknek. Ma már ott tartunk, hogy a legnagyobb formációban is a verseny a mőködés meghatározó eleme, úgy a globalizációnak, mint a kisvállalatnak. Ebben a környezetben a logisztika súlyponti szerepét az ellátási lánc és a hálózatok töltik be. A verseny már ennél is többet kíván. Ez a fejlıdés véleményem szerint csak a hálózatközpontú logisztikai hálózat kialakítása lehet. Az eltelt évtized igazolta, és kellı alapot adott arra, hogy a fejlıdés az ellátási hálók integrálásával érhetı el. Tökéletesebbé tétele versenykövetelmény. Ezt támasztja alá: • a vállalatok fokozódó koncentrációja, • a gazdasági súlyponteltolódások a nemzetközi méretek felé, • egyre jobban szélesedik az ellátási láncot körülvevı infokommunikációs környezet, • felgyorsult az üzleti folyamatok, vállalatok átszervezése gazdaságpolitikai indíttatásból, a vevıi igények megváltozása, más vállalatokkal való integráció. A felsoroltak rendszerbe való integrálásával a nehézségek csökkenthetık. A versenykörnyezetben a változások következtében számolni kell új tagok és ellátási láncok bıvítésével, amelyek nagy térbeli kiterjedéssel mőködnek vertikális és horizontális mozgással a hálózatok között és azokon belül. A hálózatközpontú logisztika elterjedése a jövıben változásokat hozhat a gazdasági környezetben és egyre jobban elıtérbe kerülnek az alábbi elınyök: • Növeli a térbeli kiterjedéső versenyképességet, • Átláthatóvá teszi a logisztikai mőveleteket, 30


• Könnyen optimalizálhatóvá teszi a logisztikai ellátási láncot és hálót. • Megkönnyíti a piaci környezet kihívásaira adandó válaszokat, • Új rendszerelemek, versenyhálók, ellátási láncok hálózatba kapcsolását teszi könnyen végrehajthatóvá, • A dinamikus teljesítmény akadályozását elıidézı hullámzások feltárását teszi lehetıvé, • Lehetıvé teszi a menedzsment számára a teljes térbeli kiterjedés, folyamataiba való beavatkozását, • Valısidejővé válik a folyamat mőködése és annak ellenırzése, • Lehetıséget ad a hálók és a menedzsmentek együttmőködésére és a stratégiai kommunikációra, • Az adatátvitel az információáramlással együtt a kezdı ponttól a végpontig valós idejő, zártláncú, és titkosított, • A hálózatközpontúság megnöveli a hatékonyságot, és a profitszerzés lehetıségét annak növelését, csökkenti a folyamat idıigényét, • A hálózatközpontú logisztika új korszakot nyit, új technológiát, mőveleteket és megoldásokat fejleszt, • A nagy kiterjedéső hálózatközpontú logisztika átalakítja a gazdaság szerkezetét, az üzleti folyamatok mőveleteit, valamint annak szerkezetét, • Lehetıséget ad a hálózatközpontú logisztika rugalmas hálóinak kialakítására is, • Befolyásolja a társadalom szerkezetének átalakulását, az emberek életét, körülményeit és környezetét, (anyagi javak megszerzése, szolgáltatások nyújtása, igények kielégítése, környezettudatos életmód feltételeinek kialakítása,).

Összegzés Századunk elsı negyedének legnagyobb kihívása a logisztikában Network Centric Logisztics, amely a logisztika kutatói, szakemberei és gyakorló alkalmazói számára még idegennek tőnik. Viszont a fejlıdés szükségszerő kényszere és a minıség fokozatos javítása, valamint a versenyképesség fenntartása, megköveteli a tudományosan szervezett rendszerek interdiszciplináris kialakítását és mőködtetését. Napjainkban ennek a folyamatnak a kezdeti szakaszába léptünk Elkezdıdött egy logiszti31


kai korszakváltás úgy, hogy a régi értékek megtartásával és fejlesztésével alakítsuk ki a közeli jövı információs társadalmának tudományalapú, információ-, és hálózatközpontú integrált interdiszciplináris logisztika környezetét és mőködtetését.

32


Felhasznált irodalom 1. Dr. Knoll Imre (2006): Interdiszciplináris logisztika a gazdaság-politikában. Kovásznai kiadó, 2006, ISBN 963 85587 8 4 2. Dr. Réger Béla (2008): Elıadás. ZMNE Logisztikai konferencia 3. Estók Sándor: (2007): A nyerı hármas a Logisztika. Informatika és a Marketing. TRANZIT 4. Estók Sándor (2007): Intelligens logisztika digitális környezetben. TRANZIT 2007. november 5. Estók Sándor (2007): Lánc, lánc ellátási lánc TRANZIT 2007. szeptember 6. Haig Zsolt (2009) Elıadás. ZMNE HDI 04.02, 04.07. 7. Haig Zsolt–Várhegyi István (2005): Hadviselés az információs hadszíntéren. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2005. ISBN 963 327 391, 9 oldal 63-69 8. Hans Christian Pfohl: Hálózatok együttmőködésének alapjai. Logisztikai évkönyv 2007–2008. 9. Tokodi Jenı: EU-konform logisztikai informatikai infrastruktúra kialakítása Elıadás, 2009. Heller Farkas Fıiskola, Logisztika szakirány

33


34

HÁLÓZATKÖZPONTÚ INTEGRÁLT INTERDISZCIPLINÁRIS LOGISZTIKA

Recommend Documents