HALÁSZATI ÉS AKVAKULTÚRA K+F+I1 Agrárgazdasági háttér Miután a tengeri és belvízi fogások nem növelhet!k tovább, a világ népességének haligényét egyre nagyobb mértékben csak az akvakultúrás termelés elégítheti ki. Ennek köszönhet!en, jelenleg az akvakultúra – azaz a vízi szervezetek termelése - a leggyorsabban fejl!d! élelmiszertermel! ágazat a világon. A halnak a világélelmezésben kiemelt jelent!sége van. A fejl!d! országokban a FAO és más nemzetközi szervezetek egyik fontos tevékenysége az, hogy támogassa az akvakultúra fejlesztését a vidéki területeken él! szegény népesség életkörülményeinek javítása érdekében. A FAO magyarországi kapcsolataiban hagyományos és elismert tényez! az édesvízi halászat területén folyó együttm"ködés, melynek fenntartása és b!vítése alapvet! érdekünk. A magyar halászat ma már csak részben képes kielégíteni a lakosság jelenlegi édesvízi halszükségletét. Az ország hal és halászati termék importja mind a mennyiségét, mind az értékét tekintve jelent!sen meghaladja az exportot. A magyar halászati ágazat jelent!sége túlmutat a termelési értékszámain, mivel számos ellátó és kiszolgáló ágazat léte, valamint a rekreációs célú halászat és horgászat dönt! hányada, továbbá több környezet- és természetvédelmi program is ezen a szektoron alapszik, amelynek jelent!s gazdasági és társadalmi kihatása van. Hazánk klimatikus és vízrajzi adottságai kedvez!ek a tógazdasági haltermeléshez, mely alapvet!en az extenzív tógazdasági technológiák alkalmazását jelenti. Tógazdaságainkban els!sorban pontyot, növényev! halfajokat (pettyes és fehér busát, illetve amurt), valamint ragadozó halfajokat (harcsa, süll!, csuka) állítanak el!. A rendszerváltást követ!en ez az ágazat messze nem szenvedett el olyan mérték" veszteségeket (bruttó kibocsátás, termel! infrastruktúra, stb.), mint a többi állattenyésztési ágazat, viszont a szervezeti keretek és az értékesítési csatornák alaposan átrendez!dtek. Magyarországon az ágazat három önálló szakágazatra oszlik, melyek az akvakultúra (extenzív és intenzív), természetesvízi halgazdálkodás (kereskedelmi-, rekreációs- és állománypótlási célú) és halfeldolgozás/kereskedelem. Az EU önálló ágazati szakpolitikával (Közös Halászati Politika - KHP) és pénzügy alappal (Európai Halászati Alap - EHA) rendelkezik, mely intézkedései szintén kiterjednek az el!bb felsorolt területekre. Magyarország is megalkotta az EU által elfogadott Nemzeti Halászati Stratégia Tervet (NHST) és Halászati Operatív Programot (HOP), melyek az EHA támogatások felhasználásának az alapdokumentumait képezik. Az akvakultúra két nagy területe az extenzív tógazdasági és az intenzív üzemi haltermelés. A tógazdasági haltermelés rendkívül környezetbarát termelési módnak tekinthet!. Az intenzív haltermelés területén a geotermikus energia hasznosítása el!nyt jelenthet az európai versenytárs haltermel!kkel szemben. A halászati ágazat másik termel! bázisa a természetes vizek közvetlen halászati hasznosítása (mintegy 140 ezer ha), mely kereskedelmi és rekreációs célú halgazdálkodás. A hazai halfeldolgozásban a hozzáadott értéket kell növelni, ezzel is el!segítve az alacsony egy f!re jutó halfogyasztás növekedését. 1
Szerz!k (abc sorrendben): Borbély Gyula, Jászkiséri Halas Kft., Dr. Jeney Zsigmond, HAKI, Dr. Rónyai András, HAKI, Dr. Stündl László, DE AMTC, Dr. Sz"cs István, DE AMTC, Dr. Urbányi Béla, SZIE MKK, Dr. Váradi László, HAKI Véleményez!k (abc sorrendben): Bozánné Békefi Emese, HAKI, Dr. Csengeri István, HAKI, Dr. Gál Dénes, HAKI, Dr. Hancz Csaba, KE ÁK, Dr. Lehoczky István, HAKI, Dr. Specziár András, BLKI, Dr. Székely Csaba, MTA ÁOTKI
1
Ágazati küldetésnyilatkozat A halgazdálkodás, ill. a halászat a mez!gazdaság sajátságos szerepl!je, mivel egyaránt magán viseli az állattenyésztési és a növénytermesztési ágazatok sajátosságait, mindamellett hogy jelent!s a környezet- és természetvédelmi valamint a szocio-ökonómiai meghatározottsága is. Ezen körülmények miatt az ágazat küldetése összetett, amely a következ! módon foglalható össze: „A változó társadalmi és gazdasági környezetben a természeti értékek, különösen a vizes él!helyek fenntartása, fejlesztése és a halászati hagyományok meg!rzése, valamint az ágazat hármas rendeltetésének való megfelelés, amely szerint fenntarthatóság minden aspektusát figyelembe véve az ágazatnak jövedelmez!nek és finanszírozhatónak, társadalmilag elfogadottnak és hasznosnak, valamint környezet, illetve er!forrás kímél!nek kell lennie. Ágazati K+F helyzetkép Az akvakultúra Európában a „Az Európai Akvakultúra Fenntartható Fejl!dési Stratégiája” mentén fejl!dik. Napjainkban az európai szint" halászati kutatási stratégiáját meghatározza az Európai Akvakultúra Technológiai és Innovációs Platform (EATIP) tevékenysége. Hazánkban is létrejött a Magyar Halgazdálkodási és Technológiafejlesztési Platform (MHTP), amely az EATIP-vel együttm"ködve végzi feladatát. A több mint 100 éves múltra visszatekint! magyar halászati kutatások a szarvasi székhely" Halászati és Öntözési Kutatóintézetben (HAKI), az MTA intézményeiben, valamint egyetemi tanszékeken, egyes magánvállalkozásoknál, és nemzeti parkok igazgatóságainak tevékenységeihez kapcsolódóan folynak. A kutatóhelyek megfeszített pályázati munkával és különféle szolgáltatások biztosításával folyamatosan fejlesztik kutatási értékeiket, azonban állami kutatásfinanszírozás alacsony szintje veszélyezteti a nemzetközi porondon való versenyképességüket.
Prioritástengelyek, kutatási szegmensek A halászati és akvakultúra kutatások f! célja az ágazat fejlesztése a fenntartható termelés és a versenyképesség növelése érdekében. Cél a környezettudatos gazdálkodás ösztönzése, a fogyasztók egészséges élelmiszerekkel való ellátása, az állattenyésztési, takarmányozási, állategészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, ökológiai, élelmiszer-el!állítási és élelmiszerbiztonsági szempontok figyelembevételével. A kutatás-fejlesztésnek - az oktatással és szaktanácsadással együttm"ködve - a vízi er!forrásaink felel!sségteljes hasznosítására és védelmére, valamint az életmin!séget javító egészséges élelmiszer-ellátásra kell összpontosítania. A kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását a hosszú távú partnerség ösztönzésével lehet elérni a kutatók és a halászati ágazat szerepl!i között. Prioritástengelyek I. A termelés biológiai hatékonyságának javítása: -
a nemesít! munkát megalapozó kutatások (kiemelten a molekuláris genetika eszközrendszerének alkalmazásával); a betegségekkel szembeni ellenálló képesség javítására irányuló kutatások; ivari meghatározottsággal, ivarváltással kapcsolatos kutatások; szaporodásbiológiai alapkutatások és szaporítás-technológiai alkalmazott kutatások; új halfajok termelésbe vonásához kapcsolódó kutatások; 2
-
idegenhonos halfajok tartási biztonságát növel! steril (pl. triploid) állományok kialakításához és elterjesztéséhez kapcsolódó kutatások; a génmeg!rzés tudományos megalapozását, a génforrások hasznosításának el!segítését célzó kutatások; a halbetegségek hagyományos és alternatív gyógymódokkal történ! megel!zésével és gyógyításával kapcsolatos kutatások.
II. A tartási és takarmányozási feltételek fejlesztése: -
a halállományok, faj-, kor- és ivar szerinti, speciális környezeti igényeinek szakszer" kielégítését célzó olyan kutatások, amelyek segítik a tartástechnológiai fejlesztéseket; az állatjóléti megfontolásokhoz igazodó etológiai alapkutatások és alkalmazásuk a technológiai fejlesztések során; a természet-közeli, környezettudatos és költségkímél! (energia és víztakarékos) technológiák fejlesztése; az újonnan megjelen! halbetegségekkel, termeléshigiéniával és a járványmegel!zéssel kapcsolatos kutatások, különös tekintettel a Koi Herpes Vírus okozta betegségre; takarmányozás-élettani, tartás- és takarmányozás-technológiai kutatások, fejlesztések a takarmányozás biológiai és ökonómiai hatékonyságának javítása érdekében; haltápgyártási technológiák fejlesztése; új takarmányok, haltápok bevezetését megalapozó kutatások; új tápreceptúrák és alternatív takarmányozási módszerek kifejlesztése, különös tekintettel az élelmiszeripari, bioenergetikai ipari és mez!gazdasági melléktermékek hasznosítására; él! táplálék szervezetek részleges helyettesítését, illetve élettanilag fontos anyagokkal, vegyületekkel történ! dúsítását megalapozó kutatások, különös tekintettel a lárva és az ivadéknevelésre, valamint a ragadozó halfajokra; funkcionális halhús termékek el!állítását lehet!vé tev! élettani és takarmányozástani kutatások.
III. M!szaki technológiai háttér javítása: -
-
vízkezelési és víz-újrahasznosítási kutatások; a korszer" telepirányítást lehet!vé tev! informatikai fejlesztések; a takarmányozás-technológiát, benne a takarmányozás logisztikát fejleszt! m"szaki jelleg" kutatások és fejlesztések; a tógazdasági, az intenzív üzemi haltermelés és a természetes vízi halászat gépesítését megalapozó kutatások és fejlesztések, különös tekintettel a halválogatásra és a szelektív halászati módszerekre; a megfelel! vízkémiai és vízbiológiai paraméterek biztosítását lehet!vé tev! energiatakarékos, megújuló energiaforrásokon alapuló m"szaki megoldásokra vonatkozó kutatások és fejlesztések, különös tekintettel a vízforgatásra, vízsz"résre, és oxigén beoldásra; új anyagok felhasználhatóságának vizsgálata a haltermel! telepek létesítéséhez kapcsolódóan, különös tekintettel az újrahasznosított hulladékok felhasználásra, valamint a tartósságra és vegyszereknek való ellenállóságra, illetve a beruházási költségek csökkentésére;
IV. A környezeti és ökológiai fenntarthatóság biztosítása: -
vízszennyezések halállományokra és haltermelésre gyakorolt hatásainak vizsgálata;
3
-
tápanyagforgalmi kutatások haltermel! rendszerekben, valamint a haltermel! rendszerek és a környezetük anyagforgalmi kölcsönhatásainak vizsgálata; a fenntartható halászati vízhasznosítás (vízmin!ség-védelem, vízkészlet-gazdálkodás) komplex vizsgálata és a halászat vízgazdálkodási szerepének kutatása (aszálycsökkentés, belvízgazdálkodás stb.); a vizes él!helyként is funkcionáló halászati termel!helyeken el!forduló állatfajok populációi kölcsönhatásainak vizsgálata, különös tekintettel a halfogyasztó fajokra és a halfauna összetételére; természetesvízi hal populációgenetikai vizsgálatok; a természetes vizeken végzett haltelepítések hatására a táplálkozási hálózatban és a halpopulációk genetikai diverzitásában bekövetkez! változások vizsgálata; a haltermelés és halászat természetes vizekre gyakorolt hatásainak átfogó kutatása, kiemelt jelent!séggel a természetes vizekbe jutó idegenhonos halfajokra; a halastavak társadalmilag hasznos ökológiai szolgáltatásainak felmérése (él!helyteremtés, vízkezelés, mikroklíma, kulturális funkciók).
V. A komplex gazdasági hatékonyság javítása: -
bio-ökonómiai és környezetgazdasági kutatások, különös tekintettel a halgazdálkodáshoz kapcsolódó pozitív és negatív externális hatásokra; szocioökonómiai kutatások, különös tekintettel a rekreációs célú hasznosításra; haltermelés és halászat üzemtani (költség-haszon elemzés, méretgazdaságosság, stb.) kutatása; haltermékek fogyasztói attit"d vizsgálatai; értékesítési viszonyok, gazdasági és versenypiaci környezet átfogó vizsgálata; min!ségpolitikai fejlesztéseket megalapozó kutatások; együttm"ködés a halfogyasztással összefügg! humán táplálkozás-élettani kutatásokat végz! intézményekkel; a halfeldolgozás fejlesztésére irányuló kutatások új halfeldolgozási technológiák és új termékek (pl. szálkamentes, illetve formázott termékek) kidolgozása érdekében. Kutatási szegmensek
A. Genetikai kutatások A genetikai kutatások a génmeg!rzést és a nemesít! munkát szolgálják. A genetikai kutatások célkit"zései a tenyésztés-biológiai mutatók javítása, a betegségekkel szembeni rezisztencia növelése és a genetikai változatosság meg!rzése. A hagyományos genetikai-szelekciós eljárásokat ki kell egészíteni a modern genetika módszereivel és eszközeivel. A genomika eszköztára, a géntérképezés, a genetikai markerezés, mind olyan módszerek, amelyeket használni szükséges ezeken a területeken a genetikai alapok javítása érdekében. A genetikai kutatások a halászat-akvakultúra terén is kapcsolódnak a tenyészt! szervezetek és tenyészt!k tenyésztési programon alapuló munkájához. A génmeg!rzés olyan hazai és nemzetközi kötelezettségvállalás, amely azon genotípusok fenntartását szolgálja, amelyek meghatározott cél érdekében végzett hosszú, értékteremt! szelekciós munka eredményei, és amelyek a jöv! gazdasági és környezeti változásaihoz alkalmazkodva alternatív fejlesztési irányt és gén-újrahasznosítást jelenthetnek. Ponty tájfajtáink – melyek sok esetben hungarikumnak is tekinthet!k – speciális adottságaikból adódóan egyedi és versenyképes termék-el!állítást teszik lehet!vé meghatározott piaci szegmens számára. Az ide kapcsolódó K+F munka legf!bb elvárt eredményei: 4
-
új - esetenként specifikus rezisztenciával rendelkez! - fajták, törzsek, vonalak és fajon belüli hibridek megjelenése a köztenyésztésben; meglév! fajták és fajok génállományának meg!rzése él!, ill. mélyh"tött génbankokban; a természetes vizek telepítésére szánt halak környezet-azonos és kell!en változatos genetikai készletét biztosító keresztezési programok;
B. Szaporodásbiológiai kutatások A szaporodásbiológiai kutatások célja új és hatékonyabb technikák kidolgozása és alkalmazása hagyományos és új halfajok szaporításánál, a biotechnológia és biotechnika módszereinek kiterjedt alkalmazásával. A különböz! halfajok sperma mélyh"tési módszereinek továbbfejlesztése szintén prioritás. Az ide kapcsolódó K+F munka legf!bb elvárt eredményei: -
új halszaporítási technológiák és technikák; halfajok ivartermékeinek mélyh"tési eljárásai; ivari meghatározottságot befolyásoló tényez!k feltárása és azok beépülése a tartástechnológiába; új, eddig nem használt halfajok megjelenése a köztenyésztésben; idegenhonos halfajok steril állományainak kifejlesztése a köztenyésztés számára.
C. Tartástechnológia kutatások A genetikai alapok/lehet!ségek elvárható szint" érvényre juttatásához megfelel! tartástechnológiai feltételek szükségesek. A tartástechnológia fejlesztésének vonatkozásában az extenzív tógazdasági haltermelés során els!sorban a tápanyagforgalmi, etológiai, valamint halbetegségekkel és gyógykezelésükkel, illetve megel!zésükkel kapcsolatos kutatásoknak van kiemelked! jelent!sége. Napjainkban egyre jobban felértékel!dik a kombinált haltermelési rendszerek („tó a tTóban”; tavi recirk; ketreces halnevelés; stb.) fejlesztése. Prioritás az integrált halastavi technológiákban rejl! lehet!ségek jobb kihasználása. A nemzetközi akvakultúrában újra felfedezett Integrált Multi-trofikus Akvakultúra (IMTA) alkalmazásában a hazai tógazdálkodásnak olyan nagy tapasztalatai vannak, amelyek nemzetközileg is hasznosíthatók. Kiemelked! fontosságú az egyes halfajok különböz! korosztályainak az élettani, környezeti és viselkedéstani igényeinek a meghatározása az állatjóléti követelményeknek és a biztonságos és egyben nyomonkövethet! élelmiszer el!állítás elvárásainak megfelel!en. Az energia- és víztakarékos rendszerek kialakítása (pl. a geotermikus vízkészletek jobb kihasználásával) komparatív el!ny lehet. A szakszer" termelés-irányítási informatikai rendszerek fejlesztése lehet!vé teszi a biológiai és gazdasági hatékonyság növelését. Az ide kapcsolódó K+F munka legf!bb elvárt eredményei: -
a különböz! halfajok korosztályainak környezettel szemben támasztott igényeit figyelembevev! technológiák; új termeléskörnyezeti monitoring rendszerek és információk; új halfaj és korosztály-specifikus és egyben energia- és víztakarékos tartástechnológiák, melyek megfelelnek a haljóléti és élelmiszerbiztonsági elvárásoknak;
5
-
a megújuló energiákat a korábbinál hatékonyabban hasznosító haltermelési rendszerek; az elfolyó vizek hatékonyabb biológiai kezelése, a halak sz!kését megakadályozó technikák kifejlesztése; a korábbiaknál hatékonyabb, új komplex termelésirányító és értékel! szoftverek.
D. Takarmányozástechnológia kutatások Az akvakultúrás halászati termék-el!állítás ráfordításainak meghatározó hányadát a takarmányozás költségei adják, ezért az ezen a területen végzett kutatás-fejlesztés-innováció jelent!s hatással bír a fél intenzív, de különösen az intenzív haltermel! gazdaságok versenyképességére. A feletetett takarmányok mennyisége, min!sége, összetétele, táplálóanyag tartalma, tartósításának és tárolásának módja, esetleges mikrobiális fert!zöttsége és szennyezettsége nemcsak a termék-el!állítás gazdaságosságában játszik szerepet, hanem hatással van a haltermékek min!ségére és élvezeti értékére valamint végs! soron az emberi egészségre is. A haltakarmányozással kapcsolatos alapkutatások célja az egyes halfajok korosztályaihoz igazodóan a táplálóanyag igények pontos meghatározása és a takarmányféleségek táplálóanyag-feltáródásának, emészthet!ségének tisztázása, valamint az egyes kívánatos és nemkívánatos hatóanyagok szervezetre gyakorolt hatásainak megismerése. Prioritást élveznek a halliszt és halolaj kiváltására és az él! táplálékszervezetek hatékony el!állítására, valamint a takarmány-adalékanyagok és természetes hozamnövel!k és immunstátusz javítók felhasználási lehet!ségeire irányuló kutatások. Ehhez kapcsolódnak a hal biomassza becslésére vonatkozó eljárások és technikák, valamint a kapcsolódó m"szaki és informatikai háttér fejlesztése. Az ide kapcsolódó K+F munka legf!bb elvárt eredményei: -
a különböz! halfajok korosztályai táplálék igényének és táplálóanyag szükségletének beépítése a takarmányozási technológiába; alternatív haltakarmányféleségek körének felmérése és új takarmánykeverékek kifejlesztése a gazdasági, természeti és társadalmi fenntarthatósági mutatók figyelembevételével; új takarmány-kiegészít!k, természetes alapanyagú hozamnövel!k és immunstátusz javítók; új haltápgyártási technológiák; új „él!eleség dúsítási” technológiák; új specifikus takarmányozás-technológiák a m"szaki és logisztikai hátterükkel együtt; új hal biomassza becslési módszerek;
E. Halegészségi kutatások A halegészségi kutatások célja a halállományok (természetesvízi, tógazdasági és intenzív üzemi) egészsége, az emberi egészség, az élelmiszerbiztonság, az állatjólét és a versenyképes termelés közötti összhang megteremtése. Új kihívást és egyben sürget! feladatot jelentenek az újonnan megjelent betegségek (kiemelten a Koi Herpesz Vírus) kutatása. A halegészségi kutatásokhoz kapcsolódóan alapkutatási feladat a környezeti tényez!k által okozott betegségek káros élettani hatásainak a felderítése és a betegségek kialakulásában játszott szerepük vizsgálata. Kiemelt prioritás a prevenció módszereinek fejlesztése, ahol a hagyományos eljárások mellett újszer" lehet!ség a természetes hatóanyagok alkalmazása.
6
Az ide kapcsolódó K+F munka legf!bb elvárt eredményei: -
az esetlegesen megjelen! új kórokozók jellemz!i; új prevenciós és terápiás eljárások, kiemelten a Koi Herpesz Vírus elleni költséghatékony védekezésben; új halfajok esetleges betegségeinek prevenciója és terápiája; a betegségek megel!zése és gyógyítása új technológiák (pld. („Tó a Tóban” és tavi recirk) alkalmazása során; vízszennyezések során potenciálisan el!forduló szennyez! anyagok hatása a halakra; a környezeti stresszel és/vagy betegségekkel szemben ellenállóbb halváltozatok bevezetése mind az intenzív, mind az extenzív haltermel! rendszerekben.
F. Környezet- és természetvédelmi kutatások A környezet- és természetvédelmi kutatások fontos feladata, hogy segítse egy élhet!bb és egészségesebb környezet megteremtését, olyan fenntartható módon, hogy a feladatok a halgazdálkodók számára se jelentsenek nehezen vállalható többlet terheket. A kutatási tevékenységnek alapvet!en mind a hazai, és mind a nemzetközi el!írásoknak való megfelelésre kell koncentrálni. Napjainkban felértékel!dött a környezet- és természetvédelmi kutatások jelent!sége, melyek közül kiemelkedik az a kutatás, amely az extenzív tógazdasági haltermelés multi-funkcionális szerepének vizsgálatára irányul (vizes él!hely fenntartás, víztározás, tájkép funkció). A hazai tógazdasági haltermelés társadalmi szempontból is fontos közjavakat állít el!, amelyeket pontosan meg kell határozni és el kell végezni azok közgazdasági értékelését. Az egyik legfontosabb kutatási terület – az éghajlatváltozás tükrében – a biológia sokféleség, a tógazdaságok területén és természetes víztereken él! madár, eml!s, kétélt", hüll! és hal populációk kölcsönhatásainak kutatása, különös tekintettel a halfogyasztó madárfajokra (nagy és kis kárókatona, stb.), valamint a haltermel! rendszerek és környezetük közötti kölcsönhatások vizsgálata. A legfontosabb gyakorlatorientált célkit"zés a halászati és haltermelési technológiák környezet és természetbarát technológiákká történ! átalakítása, illetve adaptálása. Az ide kapcsolódó K+F munka legf!bb elvárt eredményei: -
-
információk a halászati és haltermelési vízterek környezeti állapotáról; információk a haltermel! rendszerek tápanyagforgalmáról és környezeti terhelésér!l; ismert kölcsönhatások a vizes él!helyek társulásait alkotó állat- és növény fajok egyedeit tömörít! populációk között; a halastavak által nyújtott ökológiai szolgáltatások felmérése; azonosított és közgazdasági szempontból is értékelt pozitív és negatív externális elemek a halászat és haltermelés vonatkozásában; olyan haltermelési és halászati technológiai elemek beépülése a köznapi gyakorlatba, melyek hozzájárulnak a biodiverzitás fenntartásához a vizes él!helyeken, minimális környezeti terhelést okoznak és lehet!vé teszik a felhasznált er!források többségének újratermel!dését; a termel! rendszerekkel kapcsolatban álló természetes vizek ökológiai állapotának értékelése a termelési stratégia és az üzemeltetés m"szaki feltételeinek függvényében.
7
Kiemelt kutatási témakörök • • • •
• • • • • • •
a genetikai markerekkel támogatott rezisztencianemesítés; a haltermelés biológiai és gazdasági hatékonyságának javítása új szaporítás- és tartástechnológiák kidolgozásával; új halfajok termelésére alkalmas energetikailag hatékony és egyben víztakarékos intenzív haltermelési technológiák fejlesztése; a haltakarmányozás hatékonyságának növelése új tápreceptúrák, és takarmányozási rendszerek kifejlesztésével, alternatív takarmány-alapanyagok, mez!gazdasági és élelmiszeripari melléktermékek felhasználásával; funkcionális haltermékek el!állítását eredményez! takarmányozástani kutatások; a hagyományos és alternatív gyógymódok kutatása, különös tekintettel a Koi Herpesz Vírus okozta megbetegedés elleni megel!zésre; a természetesvízi halgazdálkodás átfogó korszer"sítését megalapozó kutatások, kiemelt tekintettel a legfontosabb természetes vizeinkre (Balaton, Duna és Tisza); a vizes él!helyeken él! állat populációk kölcsönhatásainak vizsgálata, különös tekintettel a halfogyasztó fajokra; bio-ökonómiai környezetgazdasági kutatások, különös tekintettel a halgazdálkodáshoz kapcsolódó pozitív és negatív externális hatásokra; a halfeldolgozás fejlesztése új halfeldolgozási technológiák és új termékek kidolgozása érdekében. a halfogyasztással összefügg! táplálkozás-élettani kutatások, élelmiszerbiztonsági kockázatok csökkentése az anti-nutritív, toxikus anyagok vizsgálatával;
Javasolt Intézkedések / Programok Nagyprogram
Közepes program
Kisprogram
Futamid": 3-5 év Költségvetés: 200 – 500 mFt
Futamid": 2-3 év Költségvetés: 50 – 200 mFt
Futamid": 1-2 év Költségvetés: 10 – 50 mFt
új halfajok termelésére alkalmas energetikailag hatékony és egyben víztakarékos intenzív haltermelési technológiák fejlesztése
a haltakarmányozás hatékonyságának növelése új tápreceptúrák, és takarmányozási rendszerek kifejlesztésével, alternatív takarmány-alapanyagok, mez!gazdasági és élelmiszeripari melléktermékek felhasználásával a genetikai markerekkel támogatott rezisztencianemesítés
funkcionális haltermékek el!állítását eredményez! takarmányozástani kutatások
a vizes él!helyeken él! állat populációk kölcsönhatásainak vizsgálata, különös tekintettel a halfogyasztó fajokra
bio-ökonómiai környezetgazdasági kutatások, különös tekintettel a halgazdálkodáshoz kapcsolódó pozitív és negatív externális hatásokra a halfeldolgozás fejlesztése új halfeldolgozási technológiák és új termékek kidolgozása érdekében
a természetesvízi halgazdálkodás átfogó korszer"sítését megalapozó kutatások, kiemelt tekintettel a legfontosabb természetes vizeinkre (Balaton, Duna és Tisza) a hagyományos és alternatív gyógymódok kutatása, különös tekintettel a Koi Herpesz Vírus okozta megbetegedés elleni megel!zésre
a halfogyasztással összefügg! táplálkozásélettani kutatások, élelmiszerbiztonsági kockázatok csökkentése az anti-nutritív, toxikus anyagok vizsgálatával
8
a haltermelés biológiai és gazdasági hatékonyságának javítása új szaporítás- és tartástechnológiák kidolgozásával
Halászati Kutatás-Fejlesztés - Mintaprojekt 1. A kutatási program címe: „Exportképes halfajok (Barramundi; Vörös árnyékhal) termeléstechnológiájának komplex fejlesztése (BARRA_09)” Nemzeti Technológia Program 2009: Versenyképes agrárium és élelmiszeripar (A3) Futamid!:
2009-2013
2. A kutatási program célja A projekt átfogó koncepciójának megalkotása el!tt, azonosítatásra került az a problémakör, amelyre részleges vagy teljes megoldást kíván adni a projekt. A projekthez kapcsolódó azonosított problémákat négy csoportba soroltuk úgy, mint: ivadék-el"állítás, tartás-, és takarmányozás-technológia, valamint a termékmin"ség. Azonosított problémák az ivadék-el"állítás területén: -
A kiválasztott halfajok (Barramundi, Vörös árnyékhal) esetében jó min!ség" hízlalási alapanyag (ivadék) folyamatos beszerzése rendkívül költséges és kockázatos: o „hízlalási alapanyag” (ivadék) jelenleg csak EU-n kívüli országokból, importból szerezhet! be (beszerzési bizonytalanság, kockázat, vám, állategészségügy, stb.); o egyes mesterséges környezetben tartott, illetve nevelt fajok esetében hiányosak a biológiai és etológiai ismereteink.
Azonosított problémák a tartástechnológia területén: -
Nincs versenyképes termelést lehet!vé tev! megvásárolható know-how, tartás- és takarmányozás-technológia: o az elérhet!/ismert termelési rendszerek alacsony energiahatékonyságúak, ezért nem tudnak nyereségesen termelni (magas önköltség: víz- és épülettemperálás, vízforgatás a potenciálishoz képest alacsony FCR, stb.); o a haltermel! rendszereknek magas a „kiszolgálás-igénye” (számos munkam"veletet kézi er!vel végeznek, így túl nagy az él!munkaer!-igény); o a termelés biztonságát és a hatékonyságát (pl. takarmányértékesítés) befolyásoló vízkémiai célparaméterek (pl. komplex só-, ammónia-, nitrát-, stb.) a célhalak tekintetében nem, vagy csak részben ismertek; o korlátozott azon szakemberek köre, akik intenzív haltermel! rendszerek m"ködtetésében specifikus tudással rendelkeznek.
9
Azonosított problémák a takarmányozástechnológia területén: -
min!ségi takarmány csak importból szerezhet! be (AllerAqua, Skretting, DanaFeed); a célfajok és korosztályok specifikus igényeihez igazodó takarmányozás-technológia kiforratlan: o ivadékok számára gazdaságos, kiemelked!en magas beltartalmi érték" él!eleség (Artemia, Rotatoria) el!állítási technológia nem elérhet!; o megfelel! tápérték", mikro- és nyomelemekben gazdagított, funkcionális élelmiszert eredményez! (szelén, telítetlen zsírsavak nagyobb aránya stb.) takarmányok nem hozzáférhet!k.
Azonosított problémák a termékmin"ség területén: -
-
A fogyasztók igen érzékenyek a termék ízére, a mellékízzel, ízhibával rendelkez! halterméket - amely a zárt rendszer" intenzív halnevel!kben gyakran el!fordul - nem fogadják el: o kontrollált rendszerben kell kiváló min!ség" mellékízmentes halat, illetve haltermékeket el!állítani (biztonságos, egyben kiváló íz" és humán-élettanilag kedvez! beltartalmi paraméterekkel rendelkez! termék); egyre több az ún. tudatos fogyasztó, aki a termék élvezeti értékén túl annak táplálkozásbiológiai és egészségügyi hatásaira is figyel: o jelenleg nincs a piacon igazolt, nyomonkövethet! és standardizált beltartalmi értékekkel rendelkez! funkcionális halhús még a prémium kategóriában sem.
A projekt koncepciója: Az Európai Unióban a közép és prémium min!ség" haltermékek piaca folyamatosan b!vül és ezt a piaci keresletet rendre az unión kívüli országok importjából fedezik (az EU nettó import!r és a növekv! deficit 3,5 millió tonna volt 2007-ben). A megvalósítandó projekt erre a piacra kíván belépni két prémium kategóriás halfaj komplex termeléstechnológiájának kifejlesztésével és azok termelésének megindításával. A projekt során az elérhet! technológiai elemeket adaptáljuk, a nem elérhet!, vagy nem kell! hatékonyságú elemeket viszont tudományos igény" kísérletek segítségével kívánjuk kifejleszteni és tesztelni. A tesztkörnyezetben összeállított - labor és félüzemi körülmények – és kikísérletezett és tesztelt komplex termeléstechnológiát (tartás-, takarmányozás- és szaporítás-technológia valamint termék-feldolgozási technológia) üzemi méretben a projekt eredményeinek realizálását követ!en a Jászkiséri Halas Kft. kívánja egy termelési integráció keretében megvalósítani és elterjeszteni. Ennek az Európai Halászati Alap (EHA) és a hozzá kapcsolódó nemzeti kiegészítés adja meg a pénzügyi hátterét a saját forráson túlmen!en. Az európai piacokon jól eladható fajok tenyésztésbe vételével egy olyan integrátor bázishoz juthat a magyar haltermelés, mely segítségével egy kell!en ki nem használt természeti adottság (geotermikus vízkészleteink) kiaknázásával javulna a magyar halászati ágazat jövedelemtermel!-képessége. A kiválasztott halfajok termelése Európában még nem jelent!s, így a projekt segítségével olyan piacképes tudásbázis teremthet! meg, amely e fajok tekintetében és a komplexitása miatt jelenleg még egyedülálló és „lépésel!nyt” jelent a hazai haltermel!knek versenytársaikkal szemben.
10
A projekt általános célja egy teljesen új, a piacon még nem létez!, geotermikus energiát használó költségtakarékos intenzív haltermel! tesztrendszer kialakítása, mely minimális károsanyag-kibocsátással terheli a környezetet és alacsony energia felhasználás mellett lehet!vé teszi nagy termelési potenciájú, hazai és külföldi piacokon jól értékesíthet! halfajok (kiemelten Barramundi és vörös árnyékhal) termelését. A részletes célok és az ezekhez kapcsolódó tevékenységek meghatározásának részletes indoklása egy piaci rés azonosításán, valamint a lehetséges komparatív el!nyök meghatározásán alapszik, melyek az alábbiak: a) Friss (nem fagyasztott), biztonságos, ellen!rzött termelésb!l származó prémium haltermékekb!l (pl. a projekt 2 célfaja) relatív hiány mutatkozik a hazai és európai piacokon (az EU kereslet 40%-a importból származik, és a legmagasabb fajlagos piaci árak az EU-ban vannak). b) Szálkamentes tengeri halak fogyasztása folyamatosan növekszik, e termékek piaca folyamatosan b!vül, azonban a növekv! igényt els!sorban importból származó fajokkal elégítjük ki. c) A haltermékek piacán velünk versenyz!, els!sorban ázsiai, dél-amerikai és afrikai termékek az európai állategészségügyi, környezetvédelmi és állatjóléti el!írásokat, illetve fogyasztói elvárásokat sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul, míg az általunk kidolgozandó rendszer, technológia, illetve az el!állított termékek ezen el!írásoknak és elvárásoknak teljes mértékben megfelelnek. d) Az ivadék beszerzése jelenleg az EU-n kívülr!l történhet, amely logisztikai nehézségeket és jelent!s szállítási költségeket, illetve egészségügyi kockázatot jelent. Az ivadék hazai el!állításával a versenyel!ny tovább növelhet!. e) Európában számos haltermel! már próbálkozik, ún. „vásárolt” technológiával, de az ilyen vállalkozások jelent!s része kudarcba fulladt a magas termelési költségek miatt. Nemzetközi színtéren versenyképesen csak a jelenleg még m"köd! rendszereknél alacsonyabb beruházási és üzemeltetési költséggel lehet termelni. f) Versenyel!nyünk van az EU-n kívülr!l behozott hallal szemben a logisztika területén és a költségek színvonalában. Az európai fogyasztó a prémium kategóriás halfajokat frissen (tisztítva, h"tve) preferálja ezért import esetén jelent!s a (légi) szállítási költség. g) Nem elhanyagolható az akvakultúra fejlesztésben meglév! nemzetközileg is elismert K+F háttér. A hazai halászati K+F kapacitás (humán és tárgyiasult) jelent!s hányada szerepel a projektben, a konzorciumi partnerek több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek az intenzív üzemi és tógazdasági haltermelés, trópusi halnevelés, kutatás-módszertan, stb. terén. Fentiek alapján a projekt realizálásával jelent!s versenyel!ny érhet! el, mely megteremti az alapját egy határokon átnyúló horizontális és vertikális haltermelési integrációnak. A résztvev! partnerek szaktanácsadási és technológia-transzfer tudásközponttá válhatnak. Ezen túlmen!en a vállalkozások, mint termelési/kereskedelmi integrátorok m"ködhetnek. A projekt célkit"zésrendszere egy ún. diagram struktúrában kerül bemutatásra. A specifikus célok eléréséhez szükséges tevékenységek és elérni kívánt eredmények is megjelennek a diagramon, melyeket a függ!ségi nyilak foglalnak rendszerbe. Az elvárt eredmények közül az 1-5. szerint számozottak vertikális logikát, míg a 6-7. szerintiek a horizontális logikát követik. A vastag zöld szín" nyilak azon tevékenységeket fogják össze, amelyek szükségesek az elvárt eredmények realizálásához.
11
A PROJEKT CÉLRENDSZERE Stratégiai cél
Alacsony beruházási és üzemeltetési költség", hulladék/geotermikus energiát hasznosító komplex haltermel! modellrendszer kialakítása és technológiai fejlesztése magas piaci érték" halfajok hazai termelésének meghonosítására
Specifikus célok
A. A biztonságos és min!ségi ivadékellátás technológiájának kidolgozása
Elvárt eredmények
1. Biztonságosan tartható/nevelhet! tenyészhal állomány
Tevékeny- 1.4. Szaporítási technológia ségek
kidolgozása
1.3. Ivartermékek érésének befolyásolása 1.2. Ivarérés vizsgálata 1.1. Tenyészhal tartástechnológia fejlesztése
Horizontális eredmények Tevékenységek
2. Folyamatosan rendelkezésre álló kiváló min!ség" el!nevelt ivadék
2.2. Nevelési technológia (lárva, ivadék) fejlesztése
B. A halak tartás- és takarmányozástechnológiájának min!ségi fejlesztése piaci méretig
3. A nevelés kritikus pontjait érint! innovatív és költséghatékony tartástechnológiai elemek 3.4. A növekedés matematikai modellezése
2.1.2. Tesztkörnyezet próbaüzeme 2.1.1. Tesztkörnyezet kialakítása
6. Min!ségbiztosítási rendszer / BP 6.1. Termeléstechnológia rendszer min!ségbiztosítása 6.2. A legjobb termelési technológia/gyakorlat (Best Practice) dokumentálása
4.2. Él!eleségek (alap és dúsított) el!állítása
3.3.5. Stressz vizsg.
4.2.2. Él!eleség etetési kísérl.
3.3.4. Techn. t"r!kép. v.
4.2.1. Él!eleség-el!állítási és gazdagítási techn. fejlesztése
3.3.3. Immunstimuláció v.
4.1. Keveréktakarmányok min. fejl
3.3.2. Biomassza modell számítások 3.3.1. Kíméletes válogatás 3.2. Higiéniai monitoring rendszer kialakítása és tesztelése
4. Beltartalmában módosított és kísérletileg igazolt hatású takarmány prototípusok
4.3. Takarmányozási rendszer félüzemi tesztelése
3.3. Kritikus pontok fejlesztése
2.1. Lárva és ivadéknevel! teszt infrastruktúra kialakítása
C. Nagy hozzáadott érték" exportigényeket is kielégít! végtermékek (primer és szekunder)
4.1.2. Speciális nevel!tápok tesztelése 4.1.1. Speciális nevel!tápok kifejlesztése
3.1. Vízmin!ségi paraméterek folyamatos kontrollja (monitoring)
7.2. Piacelemzés, a termékek piaci pozícionálása 7.1. Komplex gazdasági elemzés
5. Vágóértékben, min!ségben, ízben és beltartalomban egységes, nyomonkövethet! végtermékek
5.5. Termék nyomonkövetési (medencét!l az asztalig) rendszer kidolgozása 5.3. Komplex fogyasztói attit"d vizsgálat 5.2. Funkcionális haltermékprototípusok el!állítása és eltarthatósági vizsgálata 5.1. Mellékíz-mentesítés (purging) vizsg.
7. Gazdaságos termelést és értékesítést segít! döntéstámogató rendszer
3. A kutatási projekt résztvev inek bemutatása
Konzorcium vezet! intézmény: Jászkiséri Halas Kft. (JHK) www.hohoho.hu Képvisel!: Borbély Gyula
Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) www.haki.hu Képvisel!: Dr. Váradi László
Debreceni Egyetem AGTC (DE AGTC) www.unideb.hu Képvisel!: Stündl László
Szent István Egyetem (SZIE) www.szie.hu Képvisel!: Dr. Urbányi Béla
Unio-Seafood Kft. (USF) www.usf.hu Képvisel!: Kovács Tamás
A Kft els!dleges tevékenysége a haltermelés, és az ehhez kapcsolódó kereskedelem, de egyre nagyobb szerepet kap a horgász- és ökoturizmus. A Kft. fejleszt! munkát jól jelzi, hogy több olyan halfaj tenyésztésével is foglalkozott, mely más hazai termel!k nem vagy csak alig (csatorna harcsa, hibrid csíkos sügér stb.) illetve kidolgozott olyan haltenyésztési rendszereket (tó a tóban recirkulációs rendszer) és módszereket (speciális halválogató-rendszer) melyek hazánkban egyedülállóak. Az Intézet olyan multidiszciplináris kutatásokat végez, amelyek tudományos alapokat szolgáltatnak a fenntartható halászati és mez!gazdasági fejlesztés, illetve a vízi er!források felel!sségteljes hasznosítása és védelme érdekében. Az intézet f! kutatási területei a vízi er!források kutatása, a halbiológia kutatások és az akvakultúra rendszerek fejlesztése. A kutatás olyan specifikus projektek keretében folyik, mint: a halgenetika, hal (ponty és tokfélék) génbankok fenntartása, hal táplálkozásélettan és takarmányozás, halbetegségek megel!zése és kezelése, vízi ökoszisztémák szerkezete és m"ködése, haltermel! rendszerek elfolyóvizének kezelése, víztakarékos és környezetbarát haltermel! rendszerek fejlesztése, multifunkcionális tógazdálkodás, új halfajok bevezetése az akvakultúrába, akvakultúra ökonómia és marketing; természetes vízi halászat, hidrokultúrás növénytermesztés, a belvízveszélyeztetettség térképezése. Az Egyetem a 3 karával (MTK-GVK-TTK) és 3 tanszékével vesz részt a projektben. Az egyetemen folytatott vonatkozó kutatások a mez!gazdaság, azon belül kiemelten az állattenyésztés és halgazdálkodása és az agrárgazdaságtan, üzemtan és agrármarketing f!bb területeit ölelik fel. A halgazdálkodással kapcsolatos, jelenleg futó témák: természetesvízi halgazdálkodás fejlesztése; tógazdasági haltermelés fenntarthatóságának vizsgálata; az iparszer" haltermelés hatékonyságának javítása. Az Egyetem a Halgazdálkodási Tanszékével vesz részt a projektben. A f! kutatási irányt a hal-szaporodásbiológiai és halgenetikai kutatások teszik ki. Ezek közül is kiemelend!k a halak mesterséges szaporítására; indukált szaporításhoz használt szintetikus hormonok tesztelésére; halakon végezhet! genommanipulációs technikákra irányuló munkálatok. Emellett jelent!s sikereket értek el a halivarsejtek mélyh"tésében, a hazai halfajok genetikai tulajdonságainak analizálásában (fehérje polimorfizmusok), haltakarmányozásban, különböz! halfajok biológiájának tanulmányozásában (ezüstkárász, csuka). Az Unio-Seafood Kft. évek óta az egyik legnagyobb hazai feldolgozója egyes tengeri halfajoknak. Speciális prémium termék el!állítása során olyan új, hazánkban eddig nem alkalmazott eljárásokat integrál a termék el!állításba, melyek kiváló és állandó min!séget biztosítnak termékeiknek. A vállalkozás els!sorban a feldolgozás és csomagolás terültén végez folyamatos fejlesztéseket, stratégiája legfontosabb célja a hazai piac folyamatos megbízható ellátása prémium haltermékekkel.
13
4. Költségvetés és finanszírozás A projekt megvalósulását a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Nemzeti Technológia Program (2009) támogatja a Versenyképes Agrárium és Élelmiszeripar Alprogram komponens keretében. A BARRA_09 projekt megvalósítása során a vissza nem térítend! támogatás 276.182 eFt, a saját er! 95.305 eFt, így a projekt teljes költsége 371.487 eFt. A támogatási intenzitás 74,3%, míg a vállalkozások támogatásának az aránya 50,2%. A projektre fordított összes munkaer! ráfordítás: 16.061 munkanap, azaz 61,3 FTE (emberév), melyet összesen 31 f! közrem"ködése jelent. Ezen személyek megoszlása: 13 f! tudományos fokozattal rendelkez! kutató, 4 f! tudományos fokozattal nem rendelkez! kutató, 9 f! Ph.D. hallgató, és 5 f! adminisztratív és technikai személyzet. 5. Kutatási program részletes bemutatása I. PILLÉR
SZAPORODÁSBIOLÓGIA FEJLESZTÉSE
Az ide tartozó feladatok els!dlegesen a tenyészhalak tartástechnológiájának fejlesztésére, az ivarérés vizsgálatára és szabályozására, valamint a szaporítási technológia kidolgozására vonatkoznak. Mind a Barramundi, mind a Vörös árnyékhal tenyészállományának nevelése, szaporodásra való felkészítése sok ismeretlen, vagy nem kell!en tisztázott kérdést tartalmaz. Mivel Európában egyik nevezett halfajt sem szaporítják, így olyan tartástechnológia kidolgozása a cél, mely ideális körülményeket biztosít az anyahalak ivarérése számára. A nagyérték" tenyészhalak tartásának és szaporításnak alapja, hogy tisztában legyünk azok ivarérésének minden mozzanatával. Nagyszámú mintavétellel folyamatosan vizsgálni szükséges a tenyészállatok ivari állapotát és nyomon követik annak változásait. Közvetlenül elérend! célunk a Barramundi protandriás ivarérésének és ivarváltási mechanizmusának megismerése, melynek segítségével az anyahal-tartás és nevelés jobban ütemezhet! illetve gazdaságosabbá tehet!. Az ivarérés természetes folyamatát egyes fizikai és kémia paraméterek változtatásával gyorsítani/szabályozni lehet, mely által csökkenthet! az anyahaltartás/nevelés ideje, valamint annak költségei, illetve programozható az ivadéktermelés. A részfeladat során a csoportokra osztott anyahalak ivarérését nyomon követve kezd!dik meg az indukált szaporítás kidolgozása. Közvetlenül elérend! cél: a fizikai és kémiai paraméterek (pl. sótartalom, h!mérséklet, megvilágítás, hold fázisok, stb.) olyan kombinációjának feltárása, mely a leggyorsabb ivarérést valamint legbiztosabb és legtervezhet!bb szaporítást teszi lehet!vé. A pillér legfontosabb eredménye egy biztonságos és gazdaságos szaporítási technológia, mely lehet!vé teszi, hogy a termelés alapját szolgáló ivadékot a megbízhatóan, nagytömegben és kell! min!ségben állítsuk el!. II. PILLÉR TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉS Ehhez a pillérhez tartozik a lárva és ivadéknevel! teszt infrastruktúra kialakítása, valamint a lárva és ivadék nevelési technológia fejlesztése. A tervezett kísérletek lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges tesztkörnyezet kialakítása, ami egy termel!üzem laborszint" szimulációja, ahol az anyatartás, szaporítás, keltetés és ivadék el!nevelés problémáira kereshetjük a válaszokat. Jelenleg ilyen rendszer 14
Magyarországon kísérleti szinten sem létezik, ezért a hazai haltermelés számára kiugrási lehet!séget jelentene egy relatíve alacsony beruházási költséggel és üzemeltetési ráfordításokkal (különösen energetikai értelemben) bíró, de igen megbízható geotermikus energiát alkalmazó haltenyészt! kísérleti rendszer kialakítása. A feladat elvárt eredménye egy hatékony mechanikai és biológiai tisztítórendszert tartalmazó környezetbarát rendszer kialakítása. A kísérleti rendszer üzembe helyezését követ!en a biológiai sz"r!k beindítására és tesztelésére kerül sor. A rendszer m"ködése szempontjából fontos vízkémiai paraméterek (ammónium-nitrogén, nitrit-nitrogén, nitrát-nitrogén, összes nitrogén, összes foszfor, szerves lebeg!anyag és kémiai oxigénigény) nyomon követésével vizsgáljuk a vízkezel! egység m"ködését és a rendszer terhelhet!ségét. Közvetlenül elérend! cél: egy hazai viszonyokhoz adaptált biológiai és mechanikai sz"r!vel rendelkez!, megbízható, alacsony beruházási és üzemeltetési költség" halivadéknevel! rendszer kialakítása. Az intenzív, magas fajlagos népesítési s"r"ség" rendszerekben az egyedek méret szerinti szétnövése elkerülhetetlenül az egyedek közötti versengést fokozza. Ez egyfel!l rontja a növekedési, takarmány-hasznosítási mutatókat, másfel!l – különösen ragadozó fajok esetén – jelent!s mérték" közvetett, ill. közvetlen okokra visszavezethet! elhullást eredményez. A feladat keretében vizsgálni kívánjuk egyes technológiai tényez!k (népesítési s"r"ség és takarmányozási gyakoriság) hatását az ivadékok szétnövésére és termelési mutatóira. A feladat magában foglalja az el!nevelés során az él!eleség el!állítási, dúsítási technológiájának kidolgozását, speciális nevel!tápok tesztelését is. III. PILLÉR TESZTRENDSZER ÜZEMELTETÉSÉNEK OPTIMALIZÁSLÁSA Ehhez a pillérhez tartozik a vízmin!ségi paraméterek folyamatos kontrolljának a megvalósítása, a higiéniai monitoring rendszer kialakítása és tesztelése, a kritikus pontok fejlesztése, úgy, mint a kíméletes válogatási technológia, a biomassza modellszámítások, az immunstimuláció vizsgálatok, a technológiai t"r!képesség vizsgálata, a stressz vizsgálatok (kémiai, biológiai, technológiai) és a növekedés matematikai modellezése. A rendszer energiahatékonyságán túl fontos annak vizsgálata, hogy egységnyi halhozam el!állítása mekkora szerves-, és szervetlenanyag kibocsátással jár. A szervesanyag lebontásának hatékonyságát és a rendszer m"köd!képességét különböz! vízkémiai paraméterek folyamatos monitoringjával és a biológiai sz"r! m"ködtetésével lehet kontrolálni. Közvetlenül elérend! cél: a haltermel! rendszer tápanyagmérlegének felállítása; a haltermelés tápanyag-transzformációs viszonyainak feltárása; a rendszer tápanyag kibocsátásának meghatározása. A modern haltartó rendszerek egyik legfontosabb ismérve, hogy a halak optimális egészségi állapotban tartásával megteremtik a feltételeket, hogy az állatok mind jobban megközelíthessék a genetikai állományukban rejl! lehet!ségeket. Ennek az alapja egy olyan monitoring rendszer, mely olcsón és megbízhatóan jelzi a rendszerben esetlegesen „balesetszer"en” fellép! fert!zéseket. A feladat keretében kell kiválasztani azokat, a legindikatívabb paramétereket (vérparaméterek, patogének mintázása stb.), melyek a kés!bbiekben költséghatékony megfigyeléseket tesznek lehet!vé. A bakteriális eredet" fert!z! halbetegségek ellen leggyakrabban alkalmazott eszközök az antibiotikumok és oltóanyagok (vakcinák). Alkalmazásuknak azonban számos hátrányos következménye is van/lehet. A megfelel! dózisban, megfelel! ideig alkalmazott immunstimulátorokkal (pl. gyógynövénykivonatokkal) ezek a negatív hatások részben elkerülhet!ek, hiszen e szerek az immunrendszer er!sítése révén alkalmasak a fert!zések 15
megel!zésére. In vivo kísérletekben kerülnek összehasonlításra a különböz! gyógynövényeknek (és kombinációiknak) a halak immunrendszerére gyakorolt hatása. Sok olyan intenzív rendszerben nevelhet! halfaj van világszerte, amelyek gazdaságos, eredményes nevelésének f! záloga, az el!nevelési id!szakban fellép! kannibalizmus eredményes visszaszorítása. Eredményt els!dlegesen a folyamatos válogatással lehet elérni, amit ezek a halak általában rosszul tolerálnak. Ennek kiküszöbölésére terveztünk meg egy olyan egyedülálló ivadéknevel! rendszert, melyben a méret szerinti szelektálás drasztikusan csökkentheti a veszteségeket, igen kicsi munkaer!-ráfordítással m"ködik, és minimálisra csökkentheti a válogatási stressz okozta elhullást. A technológiai stressz a zártrendszer" haltartás egyik legfontosabb problémája. A kísérletek során a halak különböz! stresszhatásoknak lesznek kitéve. A kísérletek id!tartama alatt a halaktól meghatározott id!közönként vérmintát veszünk, amelyb!l meghatározzuk a stresszválasz jellemz! paramétereit (a vérplazma lizozim-, glükóz- és kortizolszintje) és azok id!beli alakulását. A vizsgált paraméterek: népesítési s"r"ség, h!mérséklet, oxigén-igény, pH, ammónia-, ammónium-, nitrit- és nitrát-tartalom. A technológia okozta stressz vizsgálata a tartástechnológia fejlesztésének az alapja. Lépések: (1) egyes paraméterek 4-5 beállításban történ! vizsgálata laboratóriumi szinten, kisebb tesztcsoportokon; (2) a lehetséges határértékek kombinációs vizsgálata (pl. oxigén – népesítési s"r"ség – h!mérséklet); (3) korrelációgörbék felrajzolása (negatív és pozitív összefüggések, széls!értékek), visszacsatolások. Közvetlenül elérend! cél: A két halfaj intenzív tenyésztésének optimális, minimális stresszhatással járó tartástechnológiájának kidolgozása. IV. PILLÉR TAKARMÁNYOZÁS Ide tartozik a speciális keveréktakarmányok min!ségi fejlesztése és a nevel!tápok tesztelése etetési kísérletekben, valamint az él!eleség-el!állítási és gazdagítási technológia fejlesztése és a kapcsolódó etetési kísérletek a takarmányozási rendszer félüzemi tesztelésén túlmen!en. Az iparszer" haltenyésztési technológiák egyik legsarkalatosabb pontja a takarmányozás. A takarmányok min!ségén kívül hasonló súllyal bír a mennyiségi oldal - a napi takarmányadag helyes megválasztása. A feladat keretében egy olyan empirikus matematikai modellt kívánunk kifejleszteni, amely alapján leírhatóak a h!mérséklet, napi takarmány-mennyiség, növekedés és takarmányhasznosítás közötti összefüggések, és a modellb!l meghatározhatóak a növekedési görbe kitüntetett pontjai (pl. maximális növekedést, és/vagy takarmány-, és fehérje hasznosítási hatékonyságot biztosító takarmány-mennyiség, nevelési id!, stb.). A költségek több mint 50%-a ehhez technológia elemhez kapcsolható, éppen ezért fontos, hogy a takarmány mind összetételében, mind adagolásában közelítsen az ideálishoz. A haltermelésben a kereskedelmi forgalomban kapható kész keveréktakarmányok (tápok) nem minden esetben elégítik ki az adott faj és korcsoport igényeit, mivel nem kell!en „finomhangoltak” az adott technológiára. Néhány adalékanyag (mikroelem, antioxidáns, stb.) hozzáadásával a tápok hatása (növekedési erély, takarmányértékesítés, egyöntet"ségszétnövés), valamint az el!állított halhús min!sége javítható. A termelési költségek csökkenthet!k, ezzel egyid!ben értékesebb – akár funkcionálisnak min!sül! - halhús termelhet!. Közvetlenül elérend! célok: (1) magas fehérje tartalmú kontroll táp receptúrájának kidolgozása az adott halfajokra; (2) tápok optimalizálása n-3 esszenciális zsírsavakra (EFA); (3) tápok optimalizálása Arachidonsav (AHA) esszenciális zsírsav kiegészítést (EFA) tartalmazó tápok esetében; (4) tápok optimalizálása szeléniumra szerves Se-kiegészítéssel; (5) tápok optimalizálása cink kiegészítésre; (6) az optimalizált tápok el!állítása. 16
Vizsgáljuk továbbá a takarmány-kiegészít!k hatását a növekedési erélyre, takarmányértékesítésre és egyöntet"ségre ivadék-, növendék- és kifejlett hal korcsoportokban. A tápoknál ellen!rz! vizsgálatot végzünk az beltartalom és a takarmány-kiegészít!k szintjének meghatározására: Magas fehérje tartalmú kontroll táppal; n-3 esszenciális zsírsav (EFA) tartalmú táppal; Arachidonsav (AHA) esszenciális zsírsav tartalmú táppal; szerves szelénium tartalmazó táppal cink kiegészítést tartalmazó táppal. A lárvakorban alkalmazott él!táplálék szervezetek nem minden esetben biztosítják a zsenge halivadék esszenciális tápanyag igényét. Például a sórák (Artemia salina) petéi a származási helyt!l függetlenül kisebb arányban tartalmaznak eikozapentaén- és/vagy dokozahexaénsavat, mint amit a zsenge halivadék igényel. Ez a probléma kiküszöbölhet! a gazdagított él!eleségek el!állításával, illetve etetésével. Az él! táplálékok dúsítása különböz! tápanyagokkal (antioxidánsok, mikroelemek, zsírsavak, aminosavak, vitaminok, gyógynövénykivonatok, stb.) javíthatják a halak tápanyagellátását. A feladat során vizsgáljuk a természetes táplálékok különböz! tápanyagokkal való dúsítását, azoknak etethet!ségét és hasznosulását. Közvetlenül elérend! célok: (1) esszenciális zsírsavakat (EFA) és C-vitamint tartalmazó készítménnyel dúsított táplálékszervezetek el!állítási módszerének kidolgozása; (2) lárva/zsengeivadék etetése dúsított táplálékszervezetekkel, a növekedési és mortalitási adatainak és a lárvák beltartalmi értékeinek a folyamatos monitorozásával. V. PILLÉR POST HARVEST, TERMÉKFEJLESZTÉS Ide tartozik a mellékíz-mentesítés fejlesztése, a funkcionális haltermék-prototípusok el!állítása és eltarthatósági vizsgálata, a komplex fogyasztói attit"d vizsgálatok és a termék nyomonkövetési rendszer kidolgozása (medencét!l az asztalig). A halhús élvezeti értékét, jelent!s mértékben befolyásolja annak íze és illata mind az él!hal, mind pedig a feldogozott termék esetében. A mellékízeket okozó ízrontó anyagok (pl. a 2metil-izoborneol és a geozmin) jellemz!en különböz! mikroorganizmusok másodlagos anyagcseretermékeként kerülnek a vízbe, és néhány közülük feldúsul a halak zsírszöveteiben. A mellékíz-eltávolítás nyomon követésére m"szeres (GC-MS) és érzékszervi (organoleptikus) vizsgálati módszerek is rendelkezésünkre állnak. Az „iszapízt” okozó vegyületek koncentrációja GC-MS módszerrel pontosan meghatározható m"szeresen, de a bioakkumuláció következtében esetlegesen jelenlév! egyéb, az élvezhet!séget befolyásoló anyagok miatt, a mindennapi rutinban célszer"bb érzékszervi nyomon követést alkalmazni. Mellékíz-mentesítési kísérletekben a nyomon-követés része az optimális „purge” id! megállapítása érzékszervi „triangle” és/vagy „ízprofil” módszerrel; iszapíz megjelenése esetén m"szeres (GC-MS) vizsgálatokkal. Közvetlenül elérend! cél: (1) az organoleptikus (triangle és ízprofil) módszer standardizálása; (2) az „iszapízt” okozó 2-metil-izoborneol és geozmin és egyéb ízrontó anyagok nyomonkövetési rendszerének kidolgozása. A nagymennyiség" bioaktív komponens-tartalma miatt a halhús jelent!s funkcionalitással bír. A termék el!állítása és feldolgozása során ezek a termékek tovább gazdagíthatók különböz! hatóanyagokkal, így a hal, mint közismerten elfogadott egészséges termék tovább javításával e termékek piaci potenciálja fokozható. Az élelmiszermin!ség nagyon fontos befolyásolója a tárolhatóság, illetve a tárolás során bekövetkez! változások követése. A nem megfelel!en tárolt élelmiszerben különböz! mérgez!, illetve allergén anyagok is képz!dhetnek. Ezen vegyületek koncentráció változásainak vizsgálatával kerülnek megállapításra a nyershal és haltermékek tárolhatósági tulajdonságai. Közvetlenül elérend! cél: (1) zsírsav, mikro- és nyomelem (szelén, esszenciális zsírsavak, cink) tartalmában gazdagított termékek el!állítása; (2) ezen termékek eltarthatósági 17
idejének megállapítása szokásos csomagolási és tárolási körülmények között; (3) a min!ségés ízromlás folyamatának feltárása, lassításához szükséges kulcstényez!k meghatározása. A fogyasztói fogadtatást érzékszervi vizsgálattal és kóstoltatással egybekötött kérd!íves megkérdezések és mélyinterjúk segítségével kívánjuk azonosítani. Közvetlenül elérend! cél: (1) a fogyasztói attit"dök meghatározása; (2) az áruhal és a feldolgozott termékek piaci fogadtatásának és a termékmin!séggel kapcsolatos igények felmérése; (3) a hazai fogyasztók számára új, magas élvezeti érték", mellékízekt!l mentes, hazai el!állítású hal bevezetésének megalapozása a piacon. VI. PILLÉR MIN"SÉGBIZTOSÍTÁS A min!ségbiztosítási pillér alatt foglalkozunk a termeléstechnológia rendszer min!ségbiztosítási rendszerének kidolgozásával és a legjobb termelési gyakorlat (Best Practice) dokumentálásával. A kifejlesztett technológiai rendszer auditállhatósága és nemzetközi technológia transzfer lehet!sége miatt szükséges, hogy a f!bb elemek önállóan, valamint ezek egysége is tanúsítvánnyal rendelkezzék. Terveink szerint a HACCP és EUREPGAP rendszerében kívánjuk a teljes termelési és feldolgozási folyamat min!ségbiztosítási rendszerét kidolgozni. A projekt keretében kifejlesztésre kerül, egy a világon eddig egyedülálló sós vízzel üzemel! el!nevel!, valamint egy édes vízzel m"köd! utónevel! rendszert, mely maximálisan megfelel a szóban forgó fajok igényeinek, valamint lehet!séget biztosít a halak tör!désmentes válogatására. Vállalás továbbá, hogy optimalizálásra kerülnek a felnevelés során alkalmazott népesítési, halválogatási, számlálási, szelektálási technikák. A kutatási program egyik lényegi eleme a teljes technológia leírása, elemeinek és egészének összefoglaló értékelése. VII. PILLÉR ÖKONÓMIA Az ökonómiai pillér során elvégezzük az átfogó piacelemzést, a termékek piaci pozícionálását és egy komplex gazdasági elemzést, melynek eredményeképpen rendelkezésre fog állni egy gazdaságos termelést és értékesítést segít! döntéstámogató rendszer. A hazai és európai piacok kerülnek elemzésre, ahol feltárásra kerülnek a f!bb értékesítési tendenciák és az árváltozások irányai és azok mértéke. A tesztkörnyezet létrehozása és üzemeltetése során nyert m"szaki, biológiai, technológiai és takarmányozási adatokból kalkulációk készítése szükséges a gazdasági életképesség megállapításához. Igen lényeges a beruházás költség-hasznon elemzésének végrehajtása, mivel ez alapján lehet az egyes elemeket úgy megvalósítani, hogy azok a legnagyobb gazdasági és társadalmi hasznot hozzák. Ennek megfelel!en a konzorciumi tagok a folyamatos adatgy"jtés mellett elemzik a ráfordításokat, termelési költségeket, a hozamokat és a termelési értéket, ezzel teremtve meg a termelés objektív irányításához szükséges adatbázist. Beruházás elemzés: a részfeladat során a recirkulációs rendszer és a projekt által megalapozott új integrált beruházások, komplex dinamikus mutatókon alapuló (NPV, IRR, PI DPP) elemzését végzik el. Termelési folyamat elemzése: a részfeladat során a tagok az új recirkulációs rendszerben történ! Barramundi és Vörös árnyékhal tenyésztés gazdasági jelleg" adatai alapján végezik el a költség/haszon elemzést.
18
6. Kutatási eredmények, illetve outputok bemutatása A projektben az alábbi új termékek, technológiák, szolgáltatások kerülnek kifejlesztésre: Output 1. Hal (Barramundi, Vörös árnyékhal: ivadék, el!nevelt, étkezési méret) A rendkívüli piaci lehet!ségekkel rendelkez! halfajok három formában fognak megjelenni a hazai és export piacokon: 1) ivadék, 2) el!nevelt ivadék, 3) el!h"tött „piaci méret"” étkezési hal. Output 2. Halkészítmények (primer és szekunder feldolgozottsági szinten) A legtöbb halkészítmény, amit a projekt esetében fejleszteni kívánunk már létezik, de más halfajokból történt, illetve történik azok el!állítása. Az eltér! jelleg" alapanyag miatt a feldolgozás technológiája is eltér! különösen a másodlagos feldolgozottsági szint" termékek esetében. A termékek eltarthatóságának növelése a biztonságos élelmiszer el!állításának és forgalmazásának az egyik alapja, így ennek fejlesztése szintén stratégiai elem. A legfontosabb termékcsoportok: törzs, szelet, filé, füstölt; pácolt, marinírozott szelet és filé; el!sütött halrudacskák és halfasírtok. Output 3. Szaporítástechnológia A Barramundi és a Vörös árnyékhal mesterséges szaporítása jelenleg a világ vezet! haltermel! országaiban is „gyerekcip!ben” jár. Egyes elemei megoldottak, míg mások csak részben, vagy egyáltalán nem (pl. sperma mélyh"tés, stb.). A legfontosabb fejlesztési cél a fajlagos ivadékszám növelése, a termékenyülési index és a kelési arány javítása, valamint az ivarváltás etológiai és élettani hátterének a feltárása. Kiemelend!, hogy pl. Szingapúrban magyar szakemberek (pl. Dr. Orbán László) segítségével dolgoznak ezen a témán, akik a jelen projektbe is bekapcsolódhstnsk. Output 4. Tartástechnológia Cél az állományban tapasztalható szétnövés csökkentése, a növekedési erély, a takarmányértékesít!képesség és a különböz! korosztályok ellenállóképességének javítása, valamint az elhullások csökkentése a tartástechnológiai elemek fejlesztésével. A fenti célokat úgy kívánjuk megvalósítani, hogy eddig az ennél a fajnál nem alkalmazott új számlálási és válogatási módszereket fejlesztünk ki vagy adaptálunk más fajnál alkalmazott, de a Barramundi esetében még ki nem próbált módszereket. Output 5. Takarmányozástechnológia, benne specifikus takarmány receptúrák A projekt során kifejlesztésre kerülnek az egyes korosztályok igényeinek megfelel! új haltápok és premixek, melyek félüzemi és üzemi szinten tesztelünk, és ezek alapján fejlesztünk. A középtávú fejlesztési cél a takarmányveszteségek csökkentése, a takarmány-felhasználás és hasznosítás optimalizálása. Új tápreceptúrák: 2 típus: 1) antioxidánssal dúsított és 2) immunstimuláló új tápok receptúrái Output 6. Integrált szaktanácsadás Mivel a projekt disszeminációja egy „Barramundi/Vörös árnyékhal integrációban” fog megvalósulni, a szaktanácsadás infrastrukturális és személyi hátterének a megteremtése els!dleges feladat. A HAKI és az egyetemi partnerek a nemzetközi kapcsolatrendszerükön keresztül fogják megvalósítani a technológiatranszfert a közép-kelet európai és ázsiai országok irányába. Középtávú feladat a szaktanácsadásban használatos tudásanyag folyamatos fejlesztése. Output 7. Speciális utónevel! rendszer Speciális el! és utónevel! kádak elkészítése, mely segítségével tör!désmentesen válogatható az ivadékkorosztály és elkerülhet! a nagyméret" kannibalizmus. Output 8. Higiénés monitoring rendszer Átfogó monitoring rendszer kialakítása a kísérleti rendszerben tartott halak egészségi állapotáról, valamint azoknak az egyszer"en elvégezhet! és költséghatékony mintavételi eljárásoknak a kiválasztása, melyek a hasonló rendszerekben is alkalmazhatók. Output 9. Nyomonkövethet!ségi és min!ségbiztosítási rendszer A haltermel! rendszerek technológiai és élelmiszerbiztonsági szempontból is megfelel! m"ködéséhez szükséges a nyomonkövethet!ség és min!ségbiztosítás rendszerének kidolgozása, a tanúsítás megléte elengedhetetlen követelmény. Mivel egy több tekintetben unikális rendszerr!l van szó, így elengedhetetlen, hogy feltárjuk a rendszer min!ségbiztosítási szempontból kritikus pontjait.
19
8. Összefoglaló - Summary A projekt átfogó célja alacsony beruházási és üzemeltetési költség", geotermikus energiát hasznosító komplex haltermel! tesztrendszer kialakítása és az alkalmazott technológia fejlesztése magas piaci érték" halfajok (Barramundi; Vörös árnyékhal) hazai meghonosítása érdekében. A projekt specifikus célkit"zései: a biztonságos és min!ségi ivadékellátás technológiájának kidolgozása; a halfajok tartás- és takarmányozástechnológiájának min!ségi fejlesztése; nagy hozzáadott érték" exportigényeket is kielégít! végtermék prototípusok el!állítása. A projekt f!bb tevékenységei: szaporítás-, tartás és takarmányozás-technológia fejlesztése; mellékízmentesítés; m"szaki fejlesztés; higiéniai és vízkémiai monitoring rendszer kifejlesztése; stressz- és immunstimulációs vizsgálatok; funkcionális haltápok és élelmiszerek kifejlesztése; termék-nyomonkövethet!ségi rendszer kialakítása; fogyasztói attit"d vizsgálatok, költség/haszon elemzés. A projekt eredményeképpen kifejlesztett technológia lehet!vé teszi exportképes, nagyérték" halfajok üzemi méret" termelésének beindítását egy termelési integrációban. Konzorcium: Jászkiséri Halas Kft.; Halászati és Öntözési Kutatóintézet; Debreceni Egyetem AGTC; Szent István Egyetem; Unio-Seafood Kft.. A partnerek nemzetközi és hazai referenciákkal rendelkeznek és lefedik a hazai halászati kutatások infrastruktúrájának és humán er!forrásainak mintegy kétharmadát. Saját forrás: 95 305 mFt; Támogatás: 276 182 mFt. Summary The overall objective of the project is the implementation and technology development of a complex, low investment and operation cost fish production model system that is utilising geothermal energy for the foundation of the domestic production of fish species of high market value. The specific aims of the project are: Elaboration of the technology for safe and quality fingerling production; Quality development of fish production and feeding technology until market size; Production of high added value final products meeting export requirements. The main activities of the project are: development of propagation, rearing and feeding technology; off-flavour mitigation; technological development; development of hygenic and water quality monitoring system; stress and immunostimulant studies; development of functional fish feed and food product prototypes; elaboration of product security tracking and quality assurance; complex consumer attitude studies, cost-benefit analysis. The technology being developed will enable the launching of the production of high market value fish species within a production integration. The consortium: Jászkiséri Halas Ltd.; Research Institute for Fisheries, Aquaculture and Irrigation; University of Debrecen CAMS; Szent István University; Unio-Seafood Ltd.. The partners having international and national references and cover app. 2/3rd of the domestic aquaculture RTD capacities. Own funding: 95 305 tHUF; support: 276 182 tHUF.
20
