Hajózási ágazati politika
Gaál Bertalan
1
1990 1995 14,7 1,8
2000 1,0
2005 2,1
2010 2,4
52,0
32,1
33,8
42,0
50,5
Vízi közl. %
28,3
5,7
3,0
5,0
4,8
Belvízi mrd tkm Belvízi %
2,1
1,5
1,0
1,9
2,4
5,3
4,7
3,0
5,0
4,8
Vízi közlekedés mrd tkm Össz. tkm
2
Vízi közlekedés alapvető feltételei
3
Az alágazati politika fő kérdései
• A hajózás állapota
– Kis kapacitású víziutak – Korszerűtlen kikötők – Elavult járműállomány
• Tevékenységek helyzete és jövője
– Stagnáló áruszállítási teljesítmények (munkamegosztási részesedés 4-5 %) – Változó piaci viszonyok (Alsó – felső Duna-szakasz arányváltozásai) – Idegenforgalom növekvő igényei – Közszolgáltatás szükségessége (kompok, révek)
4
Az alágazati politika fő kérdései
• Tulajdonviszonyok
– Állam (Vízi utak, Országos Közforgalmú Kikötők, határkikötők) – Önkormányzatok (kompok, révek; balatoni hajózás) – Magántulajdon térhódítása, privatizáció
• Szervezeti kérdések – – – – 5
MAHART átalakítása Kikötők logisztikai központok Balatoni Hajózási Rt Árufuvarozó magánvállalkozások
Alapvető fejlesztési követelmények
• Vízi út fejlesztése, megfelelő vasúti és közúti kapcsolat biztosítása • Megfelelő színvonalú logisztikai szolgáltatások nyújtása • Járműpark rekonstrukciója, szolgáltatási színvonal emelése 6
Uniós csatlakozás
JOGHARMONIZÁCIÓ
Duna Bizottság
Rajnai Hajózás Központi Bizottsága
Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 7
Fehér Könyv megállapításai
• A belvízi kapacitások kihasználatlanok • Duna-Rajna-Majna csatorna révén tucatnyi ország számára nyílik belvízi szállítási kapcsolat a Fekete-tenger és az Északi-tenger között • Az Unió keleti bővítésével 2004 után jelentősen növekedhet az európai belvízi szállítások volumene 8
Az Európai Unió közlekedéspolitikája NAIADES cselekvési program: GLOBÁLIS KEZELÉS
• Piacok:
– Növekvő piacok megszilárdítása, kombinált szállítási lehetőségek, finanszírozás – állami támogatások lehetősége;
• Infrastruktúra:
– Multifunkcionális kikötők, fuvarozási lánc, viziutak, folyami információs szolgáltatások – európai fejlesztési terv;
• Flotta:
– Kereslethez igazított típusok (kutatási és technológiai keretprogram), korszerű motorok - emisszió csökkentése, üzemanyagok javítása;
• Munkahelyek, képességek:
– Követelmények egységesítése, képesítések kölcsönös elismerése, szociális jogszabályok harmonizálása;
• Intézményi keretek:
– Nemzetközi szervezetek erősítése, további bürokrácia elkerülése, EU-bizottság és a folyami bizottságok egyetértése.
9
Európai Duna Régió Stratégia • Elsősorban térségfejlesztési célú stratégia, az érintett 14 ország (régió) összehangolt fejlesztési, innovációs, kutató programja • Indítás: Az ulmi Duna Csúcstalálkozó 2009. május 6-ai zárónyilatkozata: • Kormányok intézményeinek felhasználásával a Duna-régió Európa fontos körzeteként kezelése, • Lehetőség a terület lakossága életkörülményeinek javítására, együttműködés a szállítási útvonalak kialakítása, az innováció, a gazdaság és az ökológia területén, • A gazdasági válság hatásainak mérséklése, kis- és középvállalkozások támogatása, • A 2014-ben induló költségvetési ciklusban a térség adottságainak figyelembevétele az energetika, környezetvédelem, közlekedés, infrastruktúra, szakképzés és mobilitás, kutatás és innováció, művészetek és kultúra, idegenforgalom stratégiailag fontos területein, ezzel együtt a projektek és kezdeményezések támogatása a Duna és mellékfolyói vízminőségének javítására 10
Az EDRS közlekedési vonatkozásai • A Dunán szállított árumennyiség 20%-os növelése 2020-ig; • Intermodális (vasút, közút, hajózás) kapcsolódások fejlesztése; • Korszerű kikötők kialakítása, trimodális logisztikai központokká fejlesztése; • A vízi határállomások fejlesztése; • Az áruszállító hajók jelenleg 60-70%-os kapacitáskihasználásának lényeges emelése; • A térségi közforgalmú vízi személyszállítás újjáélesztése. • Alapkérdés (konfliktus): A folyó megóvása és a duzzasztás nélküli gazdaságos áruszállítás megoldása 11
Magyar közlekedéspolitika 2003-15
• Megállapítja: a szállítási kapacitás növelésének legfőbb akadálya a nem megfelelő paraméterű vízi út • Célul tűzi ki: a hajózhatóság feltételeinek javítását és az országos közforgalmú kikötőhálózat (OKK) alapinfrastruktúrájának fejlesztését
12
Fő prioritások
• Közúti, vasúti és vízi úti kapcsolódási lehetőség kialakítása logisztikai szolgáltató központok kialakításával • Kombinált fuvarozásra alkalmas terminálok fejlesztése
13
OKK hálózat
14
Összefoglalva • 1. A Belvízi hajózási piac a Dunán liberalizált, a vízi fuvarozásoknál nemzetközi versenypiaci hatások érvényesülnek. • 2. A magyar közlekedéspolitika elvi prioritásai közé tartozik a Duna magyarországi szakaszán a szűk keresztmetszetek megszüntetése. • 3. A belvízi hajózás szerepének fokozására a közlekedéspolitika támogatja a kikötői infrastruktúrák kiépítését és fejlesztését • Az EU közlekedéspolitika és a magyar közlekedéspolitika fejlesztési iránya megegyezik, a megvalósítás üteme azonban még lényegesen elmarad az európai normáktól. 15
Személyhajózás újjáélesztése • I. A főváros és egyes települések gyors, biztonságos közlekedési kapcsolatának megteremtése, a személygépkocsi-forgalom mérséklése
– Menetrendi kapcsolatok visszaállítása a városközi közlekedésben;
• II. Helyi közlekedési ellátás fejlesztése, környezeti megfontolások figyelembevételével
– Budapesti térség (városhatáron átlépő forgalom 65%-a gépkocsi – növekvő arány; cél 10% vízi közlekedésre vitele); – Agglomerációs területek: Vác – Visegrád – SK, Győr – Gönyű, Érd – Tököl – Budafok, Dunaújváros, Baja, Szeged, Tiszafüred; – Kidolgozott hajótípus katamarán (165 fős gyorshajó); – Csatlakozások, parkolás biztosítása;
• III. Önkormányzatok személyhajózási felelőssége/tevékenysége
– Balatoni Hajózási Részvénytársaság: Balaton-menti önkormányzatok tulajdona, idegenforgalmi tevékenység – Közszolgálati tevékenységek: Kompok, révek hídpótló tevékenysége, alapellátás az adott térség számára;
16
MAHART átalakítása
• MAHART-PassNave Személyhajózási Kft. – 1994: MAHART Zrt, 2008: privatizáció 84% Masped Zrt, 2013 október: állami • Szabadkikötő – 2003-tól Rt, tengerhajózás felszámolása • MAHART-Duna Cargo Kft. – 2004 privatizáció – DDSG Duna Cargo • Balatoni Hajózási Zrt. – közforgalmú személyhajó kikötővel rendelkező balatoni önkormányzatok 17
Légi közlekedési politika
Gaál Bertalan
18
Magyar légiközlekedés jellemzői
• • •
– Klasszikus nemzeti szolgáltatók nemzetközi csoportosulásai; – Diszkont légitársaságok sajátos szegmense, piaci hozzáférés tömegesítése;
• •
Hagyományos állami beavatkozás után liberális EU versenypiaci környezethez és szabályokhoz való alkalmazkodás; Vegyes tulajdonviszonyok rendezése; Alaptevékenységek szabályozási és szervezeti elkülönülése:
• •
Kedvező baleseti mutatók biztonsági követelmények teljesítése; Környezeti követelményeknek való megfelelés (zaj, CO2)
•
19
Alaptevékenység csak nemzetközi nemzetközi beágyazódás; Érzékenység a nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági változásokra (trendek, válságok); Szolgáltatók nemzetközi szervezeti típusaihoz illeszkedés:
– Légiközlekedési szolgáltatás nemzetközi szabályok szerinti piaca, belső munkamegosztási szerep hiánya, – Komplex repülőtéri (logisztikai) szolgáltatások, – Légi-irányítás nemzetközi egyeztetése, polgári és katonai integrációja; – MALÉV-csőd hatása a magyar légiközlekedési politikára.
Közlekedéspolitikai alap • Fő célkitűzés: Európában rendelkezzünk
– Magas színvonalú, technikailag ésszerű, – megfelelő biztonsági szintű, jogellenes cselekmények elleni védelemmel ellátott, – környezetkímélő módon működő
átfogó légiközlekedési szolgáltatási rendszerrel.
• A légi közlekedés növekedését befolyásoló tényezők
– Általános és speciális közlekedési mobilitás – Fenntartható fejlődés követelményei, a légi közlekedés általános és lokális környezeti hatásai – Repülőtéri szolgáltatások színvonala, – A légi járművek üzemeltetési jellemzőinek fejlődése, szervezeti megoldása (légitársaságok), – Légtérfelhasználás infrastruktúrális kapacitáshatárai, légiforgalmi irányítási tevékenység,
20
Légiirányítás
Repülőterek
21
Légitársaságok
Repülőterek
• Budapest Ferihegy (Liszt Ferenc) Nemzetközi Repülőtérnek középeurópai gyűjtő-elosztó (HUB) repülőtérré fejlesztése • Regionális repülőterek (Sármellék, Debrecen) nemzetközi forgalom számára is alkalmas fejlesztése
22
23
Légitársaságok • A nemzetközi /EU/ légiközlekedés átalakulása, az ún. ‘Open Sky’ rendszerre való áttérés (Liberalizációs csomag, 1992: légifuvarozók engedélyezése, hozzájutás a Közösségen belüli légi útvonalakhoz, légi szolgáltatások díjai) • 1997. április 1-től a kabotázsforgalom, azaz a belföldi légi közlekedés engedélyezése külföldi légitársaságok számára • A versenypolitika, az átláthatóság, a diszkriminációmentesség, • az állami segítség (State aids) vonatkozásában (korlátozásában) is az állami kötelezettségek érvényesítése. • A speciális fejlődési ágat képviselő alacsony költségű (diszkont) légitásaságok kezelése. 24
Légiirányítás
• Fejlesztését az európai légiforgalmi szolgáltatás fejlesztési és kapacitásbővítési programok részeként kell folytatni, az Egységes Európai Légtér (Single European Sky) megvalósulásával összhangban; • A közép-európai államok Közös Légiforgalmi Irányító Központjának a részes államok szerepvállalásával történő megvalósítása.
25
Functional Airspace Blocks
26
EU csatlakozás
• Jogharmonizációs kötelezettség • Korábbi bilaterális szerződések helyét a közös uniós megállapodások vették át • Egységes szabályozás, egységes elvek alapján • Piacliberalizáció • Nemzeti engedélyek kölcsönös elismerése 27
Alágazati stratégia fő irányai, célkitűzései • Az Országgyűlés által 2003–2015–re elfogadott magyar közlekedéspolitika, valamint az abban meghatározott közlekedésfejlesztési program, továbbá az Európai Bizottság európai közlekedéspolitikája a légi közlekedést érintő különleges intézkedési javaslataival, cselekvési programjával kijelölte a fő irányokat – pótlólagos állami források nélkül. • Légi közlekedési stratégia kidolgozása (2009-2011):
– Szakértői anyag, nem jutott kormányzati döntéshez, – Átfogja a légi közlekedés teljes terjedelmét és kapcsolódó kérdéseit (légi járművek gyártása, oktatás, biztonság és védelem, stb.), – Nem ad valós javaslatokat a magyar légi közlekedés aktuális szakmai és szabályozási problémáinak megoldásához – Továbbra is a 2003-as közlekedéspolitika, az EU szabályozás és a 2000. évi alágazati stratégia keretei érvényesülnek.
28
Repülőterek • A Ferihegyi repülőtér mind az utas-, mind az áruforgalomban gyűjtő-elosztó (HUB) repülőtér legyen. • A Ferihegyi repülőteret továbbra is alapvetően önfinanszírozó módon, meghatározó elemeit tekintve kizárólagos állami tulajdonban tartva célszerű működtetni úgy, hogy saját forrásból is képes legyen fejlesztésre. • A stratégiai szempontból kiemelkedő Debrecen és Sármellék repülőterek állami támogatással történő fejlesztése (nemzeti és nemzetgazdasági érdek, változó siker). • Az ország légi közlekedési infrastruktúrájának, térszerkezetének fejlődése megkívánja Győr-Pér, Nyíregyháza, Pécs-Pogány, Szeged, Békéscsaba, Szentkirályszabadja és további regionális jelentőségű repülőtereknek a fejlesztését (mérsékelt előrelépés)
29
Légitársaság • A privatizáció mellett nemzeti légitársaságként való működés megőrzése érdekében a MALÉV magyar nemzeti tulajdoni többségének megtartása (kereskedelmi és légiforgalmi jogokat szabályozó kétoldalú kormányközi légügyi egyezmények, a nemzeti kritérium fenntartása a légi közlekedés teljes körű, globális liberalizációjának megvalósulásáig). • A MALÉV stratégiájának megvalósítása, a hagyományos és továbbra is megtartásra érdemes, valamint azokra az új regionális piacokra építve, ahová a szállítási igények gazdaságos repülést tesznek lehetővé • Egy kiterjedt légi útvonal hálózattal rendelkező, nyugat-európai vezető légitársaság által is fémjelzett nemzetközi légitársasági szövetségi rendszerhez történő csatlakozás. 30
Légiirányítás
• Hatékony léginavigációs szolgáltatás fenntartása, a repülésbiztonság fokozása (Hungarocontrol szakmai és szervezeti fejlesztése) • Az EUROCONTROL és az EU (hálózatok közötti átjárhatóság) technikai stratégiai projektjeiben való részvétel, megfelelve a repülésbiztonsági követelményeknek. • Aktív részvétel a közép-európai együttműködésben, különös tekintettel a nemzetbiztonsági, katonai és szuverenitási nemzeti érdekeinkre. 31
Megvalósulás • Budapest Airport Zrt privatizációja:
– Nemzetközi tender (2005), magas értékesítési árbevétel (BAA); – Sajátos finanszírozási konstrukció, állami tulajdon megőrzése, üzemeltetés magánosítása; – Fejlesztési kötelezettség üzemeltetőhöz kötése, késedelem szankcionálása); – Fejlesztések stratégiai specifikációja (hub – terminálok, cargo)
• Budapest-Ferihegy (Liszt Ferenc) Nemzetközi Repülőtér fejlesztése
– Tervezett utasforgalom 2011-ben 8,7 millió fő, – 1. terminál felújítása, korszerűsítése (diszkont társaságok) megvalósult; – 2. A – B terminál összekapcsolása, SkyCourt terminálépület kialakítása, forgalomba helyezése 2011. márciusban: gyorsabb utaskezelés, hatékonyabb biztonsági ellenőrzés, – Teljes kiépülés után 24000 m2 hasznos terület, 20 millió fős kapacitás, – Hosszú távon Airport City + cargo-bázis, irodaház, hotel, stb. – Repülőtéri vasúti kapcsolat megvalósítása (terv), – MALÉV-csőd forgalomcsökkentő (így pénzügyi) hatása.
32
Megvalósulás • MALÉV elhibázott privatizációja
– Részvények megvétele (Airbridge), nemzeti többségi tulajdon megőrzése, tőkeemelés, vagyonátadás hitelek és garanciák átvállalásához kötése, – Politikai döntés: nemzeti légitársaság status megőrzése, a társaság állami visszavásárlása, – EU-szabályozás hibás kezelése – Malév csődje, légiközlekedési tevékenység ellehetetlenülése, – Magyar légiközlekedési pozíciók elvesztése;
• Légi szövetséghez való csatlakozás, Oneworld taggá válás • Diszkont társaságok magyarországi jelenléte • Magyar nemzeti légitársaság („új MALÉV”) lehetséges jövője (politika és közlekedés) – Hazai (állami és magán) tőke hiánya, – Nemzetközi szakmai befektetői ellenérdekeltség
33
Megvalósulás
• • • •
Egyéb hagyományos légitársaságok a magyar piacon Együttműködés (poolok) piaci alapon Fapadosok a magyar repülőtereken A magyar piac kettős megítélése: – növekvő kereslet – nem vonzó feltételek (illeték)
• Esetleges repülőtéri specializáció (Sármellék, Siófok, Pécs, stb.) • Konkurrens légitársaságok (WizzAir, Ryanair, Air Berlin, Norwegian, EasyJet, Germanwings, stb.) - mozgások • Hazai társaságok léte • WizzAir növekvő nemzetközi teljesítménye – Jelentős közép-európai piaci részesedés, – Géppark bővítése – Másodlagos repülőterek hatékony kihasználása.
• Kisvállalkozások sajátos szerepe (oktatás, élményrepülés, stb.), kisgépes speciális repülések ( mentés, mezőgazdaság, sport, egyéni, stb.) – kb. 1400 gép; 34
Megvalósulás • A Hungarocontrol tevékenységének folyamatos fejlesztése (verseny és monopólium), EU oktatási bázis • A közép-európai FAB tényleges megvalósítása:
– A kilenc európai FAB-térség pontos kijelölése: CE (H, A, SK, CZ, SLO, BIH, CR), SW (SP, PORT), Blue Med (ITA, GR, TR), EC (F, D, B, NL, LUX, CH), UK – IR, NUAC (Skandinávia), Baltic (PL és baltiak), Danube (BG, ROM), RUS. – Hatások: irányítás racionalizálása – hatékonyság növelése, jobb kapacitáskihasználás (főszezon!), útvonal-rövidítés üzemanyagmegtakarításkörnyezeti hatás, Irányítási rendszerek technikai egységesítése biztonság! – Budapesti Nyilatkozat (2011. március 4.) a rövid távú intézkedések (nyári kapacitásproblémák) és a megvalósítási határidő (2012. december 4.) tárgyában, minden érintett (hatóságok, szolgáltatók, repülőterek, használók, szociális partnerek) részvételével.
35
