HAJDÚSÁGI LAKÁSOTTHONOK SZMSZ ÁLTALÁNOS RÉSZ I. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA

HAJDÚSÁGI LAKÁSOTTHONOK SZMSZ ÁLTALÁNOS RÉSZ I. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA 1. A költségvetési szerv elnevezése: Hajdúsági Lakásotthonok 2. Az intézmény székehelye: 4080 Hajdúnánás, Fürdő u. 1. 3. Az intézmény: PIR azonosító száma: 372196000 Adószáma: 15372198-1-09 TB törzsszáma: 0000119425 KSH száma: 15372198 8790 322 09 Statisztikai főtevékenysége: 8790 Szervezeti kód: 196 Általános forgalmi adó alanyisága: alanyi adómentes 4. Az intézmény alapítása és jogállása: Önálló jogi személyként működő, helyi önkormányzati költségvetési szerv. Az intézmény közszolgáltatást biztosító, önállóan működő, a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezés szempontjából részjogkörű közintézmény, amelynek egyes gazdasági feladatait külön együttműködési megállapodás alapján a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Gazdasági Szolgáltató Főigazgatósága (a továbbiakban GAFI) mint kijelölt pénzügyi gazdasági szervezet látja el. Mely megállapodást az SZMSZ melléklete tartalmazza. 5. A jogelőd működésének kezdő időpontja: A Művelődési Minisztérium alapította 1975-ben. Alapításának éve: 1990. 6. Jogszabályban meghatározott közfeladat: Gyermekvédelmi szakellátás 7. Fenntartó neve: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 8. Irányító szerv: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése 9. Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló személyekre. 10. Alapító okirat száma: 285/2009.(XI.27.) MÖK határozat 11. Hajdúsági Lakásotthonok működésének engedélyezése: A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat (4024 Debrecen, Piac u. 54.) fenntartásában működő Hajdúsági Lakásotthonok (székhely: 4080 Hajdúnánás, Fürdő u. 1.) 2000. május 25.-én kelt GYH 3989/2000. számú határozatlan időre szóló működési engedéllyel rendelkezik. A működési engedély módosítása 2006. október 12. kelt SZGYH. 9/4/2006. számú határozat – mely 2006. október 31.-én jogerőre emelkedett. - A módosítás a 2000. május 25.-én kelt GYH. 1

3989/2000. számú határozatot csak a férőhely számát módosította, a 2007 október 9-én kelt SZGYH766/2007 határozat pedig az intézmény és saját lakásotthonaink KSH kódszámát rögzítette. II.AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGE, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE Az intézmény tevékenységét, feladatkörét a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok határozzák meg. 1. Alaptevékenysége, tevékenységi köre 2010 január 01-től: Szakágazat szerinti besorolása:

879040

Gyermekotthonban elhelyezettek ellátása Feladatmutató: férőhelyek száma (db) Teljesítmény mutató: ellátottak száma (fő)

Alaptevékenysége :

841901

Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Feladatmutató:-Teljesítménymutató: --

879012

Gyermekotthoni ellátás Feladatmutató: férőhelyek száma (db) Teljesítmény mutató: ellátottak száma (fő)

Szükség szerint speciális, különleges és utógondozói ellátást nyújt, valamint ideiglenes elhelyezést biztosít. Feladatmutató: férőhelyek száma (db) Teljesítmény mutató: ellátottak száma (fő) Kiegészítő tevékenysége :

Az intézmény kiegészítő tevékenységet nem folytat.

1.1 Az intézmény alaptevékenységének feladatai, és a végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok Gyvt. 57. § (1) A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára, - utógondozói ellátást biztosít a fiatal felnőtt számára. Gyvt. 53. § (1) a) Teljes körű ellátást biztosít 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 76. § - 82. § szerint. b) Családgondozást biztosít 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 87. § - 89. § szerint. c) Utógondozást biztosít 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 90. § - 91. § szerint. 2

(4)

Utógondozói ellátást biztosít 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 92. - 93. § szerint

Gyvt. 57. § (3) d pontja alapján A gyermekotthon: biztosítja az általa elkészített egyéni gondozási-nevelési terv szerint az otthont nyújtó ellátást, továbbá – a gyámhivatal kirendelése alapján – a gyámi feladatok ellátását és az ellátás rendszeres felülvizsgálatának előkészítését és ennek megfelelően da) elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, a gyermek családjához történő visszatérését, ennek érdekében együttműködik a családdal, a családdal foglalkozó gyermekjóléti szolgálattal, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal és a gyámhivatallal. db) rendszeresen tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek és a szülő kapcsolattartásáról a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítása érdekében,r dc) elősegíti a gyermek vallási, vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztását, kinyilvánítását, gyakorlását, hit- és vallásoktatásban való részvételét. dd) felkészíti a gyermeket a családi életre és az önálló életvezetésre. de) elősegíti, hogy a gyermek iskolai tanulmányai sikeres befejezésével, szakképzettség megszerzésével, illetve előtakarékossággal készüljön az önálló életre. df) utógondozást biztosít a volt átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekeknek, illetve az utógondozói ellátásban részesült fiatal felnőttnek. 1. Az egyéni gondozási-nevelési tervet a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 83-84. § (1)-(2) bek. alapján készíti. A gyermekotthon az egyéni gondozási-nevelési terv alapján ellátandó feladatairól a 84. § (3)-(4) bek. rendelkezik. 2. A gyámi feladatok ellátását a Gyvt. 84. § - 89. § alapján látja el a gyermekotthon. Gyvt. 57. § (5) - szervezet kialakítása, alapdokumentuma: a szakmai program A gyermekotthon feladata még a gyermek – fiatal felnőtt érdekvédelmét a Gyvt. 35. § - 37. § szerint ellátni (15/1998.(IV.30.) NM 85. § (1), (2) bek. Tájékoztatási kötelezettség: Gyvt. 33. §. Befogadással kapcsolatos tájékoztatás 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 113. § (2)-(3) bek. A Hajdúsági Lakásotthonok folytonos munkarend szerint működve a gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az otthonukból és más intézményekből engedély nélkül eltávozott kiskorúak befogadását legfeljebb 3 nap időtartamra, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek otthont nyújtó ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermekek teljes körű ellátását. (15/1998.(IV.30.) NM rendelet 75-85. §, továbbiakban R). A fentieket figyelembe véve az elsődleges feladat a családias élettér biztosítása a lakásotthonokban 3

– az átlagos családi ház funkcióinak megfelelően – lehetőséget biztosítva, hogy az összkép az ott lakó gyermekek és dolgozók egyéni arculatát tükrözze. Fő feladat a családi életre nevelés, ezzel kapcsolatban pozitív szerepminták és viszonyulások átadása. Ezen kívül: -Széles korhatárú elhelyezés és nevelés megvalósítása (óvodáskorútól önálló életkezdésig). -Koedukált elhelyezés biztosítása. -Testvérkapcsolatok megtartása -Egyéni fejlesztési tervekkel célratörő individuális nevelés. -Felnőtt személyi állandóságra törekvés. -Intenzív családgondozás. -Törekvés a családba vagy egyéb lehetséges vérségi kapcsolatokhoz való visszavezetésre. -Utógondozói ellátás. -Önálló életkezdésre felkészítés, annak beindítása. -A lakásotthont elhagyott nagykorú utógondozása. -Teljes körű csoportgazdálkodás.

2. Vállalkozói tevékenység A Hajdúsági Lakásotthonok vállalkozói tevékenységet nem folytat. 3. Az intézmény alaptevékenységeinek forrása Az 1. pontban felsorolt alaptevékenységek forrásaként az intézmény éves költségvetése, melyet a HBM-i Önkormányzat, mint fenntartó bocsát rendelkezésünkre, továbbá az utógondozói ellátottak és az alkalmazottak által fizetett térítési díj – mint saját bevétel – szolgál. 3.1. Intézményi vagyon működését meghatározó jogszabályok: Az intézmény által használt vagyonra és a vagyon feletti rendelkezési jogára a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet, valamint a • a 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet Az államháztartás működési rendjéről, • •

az 1992. évi XXXVIII. tv. Az államháztartásról, a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól,

•

az 1992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról,

•

a 2000. év C. törvény a számvitelről,

•

a 193/2003. (XI.26) Korm. rendelet A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről,

•

60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági; erdészeti és

4

halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről, •

Az 1991. évi IV. tv. A rehabilitációs hozzájárulásról,

•

78/1993.(V.12.) Korm.rendelet Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről,

•

277/1997. Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről, pedagógus szakvizsgáról, juttatásairól, kedvezményeiről,

•

1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról,

•

9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról, A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése által hozott, az intézmény vagyonára, és a mindenkori költségvetésére vonatkozó rendeletek és határozatok,

•

1995. évi CXVII. tv. a személyi jövedelemadóról.

•

A Magyar Köztársaság mindenkori éves költségvetési törvénye

•

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

•

2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésről

•

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

•

13/2004. (VII.1.) HBMÖK rendelete a vagyongazdálkodásról, valamint a beruházások rendjéről

•

130/2002. (IX.13.) MÖH valamint a 111/2003. (V.23.) MÖH a szakmai alapfeladatok keretében végzett szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel történő ellátás szabályairól

•

2007.évi CLII törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere

•

Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009.(XII.19) Korm. rendelet

•

1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről

•

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

•

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

•

149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

•

15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

•

193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 4. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre:

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben 5

meghatározottak szerint a a Hajdúsági Lakásotthonok intézményében vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett az intézmény magasabb vezetője, azaz igazgatója, és az igazgatóhelyettes

6

III. Az intézmény szervezeti felépítése

7

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a Hajdúsági Lakásotthonok három szakmai egységből és az irányítási-gazdasági egységből összeálló intézményének vezetését magasabb vezető (igazgató) látja el. A három szakmai egység vezetői feladat és hatáskörükben a saját szakmai egységük vezetéséért felelősek. Az intézmény vezetői közötti feladatmegosztás az alábbiak szerint történik: 1. Igazgató: Az intézmény igazgatója a 85/2009 (III.27.) MÖK határozat alapján határozatlan idejű magasabb vezető, akinek kinevezését, felmentését, beszámoltatását a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés Elnöke, mint munkáltató végzi. 1.1. Az igazgató feladata: • • • • • •

• •

• • • • • •

Az igazgató intézményének, mint költségvetési szervnek a jóváhagyott előirányzatokon belül – beleértve a létszámkeretet is – köteles a gazdálkodását biztosítani. gondoskodik az Alapító Okiratban meghatározott tevékenységek ellátásáról, gyakorolja a részben önálló költségvetési gazdálkodásból, az előirányzat felhasználásából, valamint a bér- és munkaerő-gazdálkodásból eredő jogokat munkáltatói jogokat gyakorol elkészíti (elkészítteti) az éves költségvetést, beruházási terveket, a jóváhagyott költségvetés valamint a GAFI-val kötött együttműködési megállapodás keretei között gondoskodik az intézmény zavartalan működéséről a személyi- és tárgyi feltételek biztosításáról, ellenőrzi a költségvetés végrehajtását gondoskodik a költségvetési szerv Szervezeti és Működési Szabályzatának és mellékleteinek, valamint egyéb belső szabályzatainak elkészítéséről (elkészíttetéséről) a szükséges módosításokról, hatályosításáról figyelembe véve a GAFI-val kötött együttműködési megállapodást gondoskodik az intézmény kezelésére, használatába adott eszközök, vagyontárgyak védelméről, az éves költségvetés függvényében biztosítja ezek állagának megóvását elkészíti (elkészítteti) az intézmény éves beszámolóját és értékeli az Alapító Okiratban rögzített feladatok végrehajtását jóváhagyja a szervezeti egységek munkarendjét jóváhagyja az éves szabadságolási tervet segíti és összehangolja az intézmény dolgozóinak szakmai továbbképzését, elkészíti a munkavállalók munkaköri leírását.

1.2. Az igazgató hatásköre: • • • • •

8

Felelős vezetőként ellátja az intézményre vonatkozó jogszabályokban meghatározott képviseleti és kötelezettségvállalási jogköröket. Az intézmény képviseletében aláírási és kiadmányozási joga van. Ellenőrzési és beszámoltatási joggal rendelkezik az intézmény egészére és teljes feladatkörére vonatkozóan. A feladatkörébe tartozó kérdésekben az intézmény egészére kiterjedő utasítási jogköre van. Kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkezik a GAFI-val kötött együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint,

•

Munkáltatói jogkört gyakorol az intézmény dolgozói felett.

1.3. Az igazgató felelős: • • • •

•

Az Alapító Okiratban meghatározott tevékenységek megvalósulásáért. A feladatkörébe utalt feladatok végrehajtásáért, az intézmény működésére vonatkozó hatályos jogszabályok betartásáért, betartatásáért, a törvényesség biztosításáért, a belső kontrollrendszerek kialakításáért, A feladatai ellátásáért, az intézmény használatába adott vagyon rendeltetésszerű használatáért, az Alapító Okiratban foglalt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, adat- és információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért. A vezetői tevékenysége során okozott kárért a Kjt.81/A§-a valamint a MT. erre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

2. Az igazgatóhelyettes általános feladatai: Az igazgató akadályoztatása vagy távolléte idejére megbízza az intézmény igazgatóhelyettesi feladatainak ellátásával az I. szakmai részegység vezetőjét, aki: • a szakmai egységének irányítása mellett helyettesíti a magasabb vezetőt a feladatai végrehajtásában, kivéve közalkalmazotti jogviszony létesítése, a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése, fegyelmi eljárás lefolytatása, • koordinálja a szakmai vezetők feladatait, felügyeli a központi-irányítási részegységben dolgozók és a gyermekvédelmi ügyintézők munkáját.

3. A szakmai részegység vezetők és a maguk területén végzett egyéni feladataik: •

• • • • • • • • • • •

9

Irányítják, szervezik, felügyelik és ellenőrzik a Hajdúsági Lakásotthonok általuk vezetett szakmai egységében dolgozó nevelők (lakásotthon-vezetők), gyerekfelügyelők pedagógiai tevékenységét, a gazdálkodás rendjét. Gondoskodnak a munkarend elkészítéséről, betartásáról és gondoskodnak a helyettesítések szakszerűségéről. Az elrendelt túlmunkák elvégzését igazolják és számfejtésükhöz hó végén összesítést készítenek. Közben ellenőrzik a lakásotthonokban az írásos dokumentumok vezetésének helyességét. Elősegítik a területükhöz tartozó felnőttek szakmai továbbképzését, önképzését. Javaslatot tesznek jutalmazásra, béremelésre, kitüntetésre. Javaslatot tesznek a fejlődést segítő átszervezésekre, módosításokra, munkamódszerek javítására. Részt vesznek a munkaközösségi és egyéb nevelő munkával összefüggő foglalkozásokon, team megbeszéléseken. Felügyelik és irányítják részlegükben dolgozó család- és utógondozójuk, fejlesztő pedagógusuk és pszichológusuk munkáját. Részt vesznek a gyermekek napi- és heti rendjének kialakításában. Elkészítik a tanítás nélküli munkanapok, ünnepek és hétvégék munkarendjét. Részt vesznek a hétvégi és szünidei hazautazások rendjének kialakításában. Az iskolára való előkészítés keretében kapcsolatot tartanak a helyi általános iskolákkal és az óvodákkal, továbbtanulás érdekében a középiskolákkal (osztályfőnökök, gyermek és ifjúságvédelmi felelősök, ottani fejlesztő pedagógus, csoportvezető óvónők).

• •

Együttműködnek a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal. Ellátják gyámi teendőiket a gyámhivatalok kirendelései alapján (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról: 84-85. §), a továbbiakban Gyvt.

•

4. Lakásotthon-vezető nevelő: Irányítási, pedagógiai és gazdasági felelősséggel végzi munkáját. Konkrét feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. 5. Intézményi gazdasági ügyintéző: Az intézmény gazdasági feladatait a GAFI láttatja el, a Hajdúsági Lakásotthonok székhelyére kirendelt 2 fő intézményi gazdasági ügyintézővel. • Az intézményi gazdasági ügyintézők a GAFI-val kötött Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerint járnak el, további feladataikat a GAFI ügyrendje tartalmazza. • Az intézményünk biztosítja a GAFI kirendelt gazdasági ügyintéző munkatársainak a berendezett irodahelyiséget, a feladat ellátáshoz szükséges irodaszert, számítástechnikai infrastruktúrát. •

IV. Az intézmény működésének főbb szabályai 1. Az intézményt az igazgató egy személyben jogosult képviselni 2. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata, bélyegzőhasználat 2.1. Bélyegzőfeliratok a „hosszú” bélyegző felirata: HAJDÚSÁGI LAKÁSOTTHONOK 4080, Hajdúnánás, Fürdő u.1 Adószám: 15372198-1-09 az intézmény hivatalos körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címerével, melyet a „Hajdúsági Lakásotthonok 4080 Hajdúnánás, Fürdő u. 1. Adószám: 15372198-1-09 „ felirat vesz körül 2.2. A hivatalos bélyegző lenyomatát csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával ellátott kiadmányokon lehet használni. 2.3. A bélyegzőkről az intézmény nyilvántartás vezet. 3. Értekezletek Az intézményi feladatokat a szakmai vezetők, az igazgató a heti vezetői – munkamegbeszéléseken és szükség szerint folyamatosan egyeztetik. A pedagógiai célokkal és a folyamatos működéssel kapcsolatos értekezletek havonta 1 alkalommal valósulnak meg – itt a szűkebb vezetésen kívül a lakásotthon-vezetők; a család- és utógondozók, a fejlesztő pedagógusok és a pszichológusok vannak jelen.

10

4. Az intézmény személyi állománya és munkarendje 4.1. 4.2.

Az intézmény dolgozói közalkalmazottak. Az engedélyezett dolgozói férőhelyek számát a fenntartó által megállapított éves költségvetési rendelet tartalmazza.

4.3. A központi irányítás dolgozói heti 40 órában látják el munkájukat, melynek a napi megoszlása a következő. Hétfőtől – csütörtökig 730 - 1600 óráig pénteken 730 – 1330 óráig. 4.4. A lakásotthonban dolgozó közalkalmazottak folytonos munkarend szerint (melyet az adott lakásotthon szakmai részegység vezetője készít el ) – változó telephellyel látják el munkájukat. 5. A szabadság igénybevételének rendje A szabadságot az intézmény működőképességének figyelembevételével, az esedékesség évében kell kiadni, az intézményvezető által jóváhagyott szabadságolási terv alapján. • A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. • Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért a szakmai vezetők felelősek. • Rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben az intézményvezető jogosult. • Az intézmény vezetőjének szabadságolását tekintve bejelentési kötelezettsége van munkáltatója felé . 6. Az intézményi munkavégzéssel kapcsolatos szabályok A munkaviszony létrejötte Az intézmény a munkavállaló belépéskor kinevezési okiratban határozza meg a munkavégzés feltételeit , módját. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozókra a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény vonatkozik. Megüresedett nevelői, fejlesztő-pedagógusi, család- és utógondozói valamint pszichológus munkakörök betöltéséhez a pályáztatási szabályzó leírása alapján kell eljárni. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben, vagy kinevezési okiratban kell rögzíteni a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. Illetve hatályos módosításai alapján. Próbaidő A próbaidőre vonatkozó rendelkezéseket az intézmény a közalkalmazotti törvénynek megfelelően alkalmazza a 1992. évi XXXIII. törvény. 21/A § -nak megfelelően. Ennek értelmében: A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónap próbaidőő megállapítása kötelező. Nem kell próbaidőt megállapítani: 11

áthelyezéssel érkező közalkalmazott • meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés esetén, illetve • azonos felek közötti újabb kinevezés esetén A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti. •

Gyakornoki idő Az intézménynél a gyakornoki idő a munkakör betöltéséhez szükséges szakmai szakmai ismeretek megszerzését biztosítja. Az intézménynél gyakornoki idő kikötése kötelező az E-H fizetési osztályba sorolt - a gyermekvédelmi intézmény alaptevékenységének ellátásával összefüggő - munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén akkor, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. Az intézménynél határozott időtartamra kötött kinevezés esetén gyakornoki időre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. A gyakornoki idővel kapcsolatos további szabályokat az intézmény gyakornoki szabályzata tartalmazza. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: − Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozat adásra az intézményvezető vagy az általa megbízott személy jogosult. − Elvárás, hogy a nyilatkozat adó, a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, 12

− −

−

−

konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére, és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készült riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat minden esetben csak az intézményvezető engedélyével adható!

7. Kártérítési kötelezettség: A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismerés alapján vette át. Amennyiben az intézményben a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásáról a Munka Törvénykönyve 172-173. §-a az irányadó. Egyéb iránt a KJT 81.§-83.§-a az irányadó 8. Anyagi felelősség: A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető engedélyével hozhat be a munkahelyére, illetve vihet ki onnan. Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök stb. megóvásáért. Az intézményi mobiltelefonokat munkakörükhöz kapcsolódóan használó dolgozók (szakmai vezetők, család és utógondozók, pszichológusok, gazdasági referens, igazgató) kötelesek a készüléküket rendeltetésszerűen használni, a munkaköri leírásukban rögzített limit túllépésével nevükre kiszámlázott különbözet összegét megtéríteni. 9. Összeférhetetlenség: Az összeférhetetlenség részletes szabályait a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 évi XXXIII. törvény 41§ - 44§.-a szabályozza. E törvénynek megfelelően a közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a betöltött munkakörével összeférhetetlen. Az intézménynél magasabb vezető, vezető, továbbá pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezetői megbízásával összeférhetetlen, ha 1. közeli hozzátartozójával (Mt.139.§ (2) bekezdés) irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne, 13

2. gazdasági társaságban vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagság, amennyiben ennek a mértéke az ötven százalékot eléri. A magasabb vezető és vezető nem lehet vezető tisztségviselője egyetlen, a munkáltatóéval azonos tevékenységet folytató, vagy az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak. Összeférhetetlen továbbá a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése. Munkavégzésre irányuló további jogviszonynak minősül a megbízási, vállalkozási és a tagsági jogviszony. 10. Munkaterv: Az intézmény vezetője az intézmény feladatainak végrehajtására szakmai programot készít. A szakmai programot és a gyermekek gondozási-nevelési tervét figyelembe véve éves munkatervet készítenek a lakásotthon-vezetők. A munkaterv elkészítésében a maguk feladatköreit érintve, összehangolva az adott lakásotthon éves feladataival részt vesznek a gyámok, fejlesztő pedagógusok, család és utógondozók, gyermekfelügyelők valamint a pszichológusok is. Az intézmény vezetője, valamint a szakmai vezetők a munkatervek végrehajtását folyamatosan ellenőrzik és értékelik. •

V. Az intézmény gazdálkodásának rendje: Az intézmény közszolgáltatást biztosító, önállóan működő, a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezés szempontjából részjogkörű közintézmény, amelynek egyes gazdasági feladatait külön együttműködési megállapodás alapján a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Gazdasági Szolgáltató Főigazgatósága (a továbbiakban GAFI) mint kijelölt pénzügyi gazdasági szervezet látja el 2008.01.01 tól. A gazdálkodás konkrét feladatait az Együttműködési Megállapodás tartalmazza. Ezen Együttműködési Megállapodás tartalmazza az intézmény szakmai önállóságára, és az intézmény jogkörébe tartozó előirányzatok feletti döntési, rendelkezési és felelősségi rendszert. Az intézmény gazdálkodásának részletes szabályait az ügyrend, a gazdálkodási jogkörök szabályzata tartalmazza. 1.2. Bankszámlák feletti rendelkezés A Hajdúsági Lakásotthonok költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszámok: Gazdálkodási: 10700141-49728604-51100005 Pályázati: 10700141-49728604-52000001 Idegen pénzeszköz: 10700141-49728604-52100008 Készpénzforgalmi számla: 10700141-49728604-52200005 Számlavezető pénzintézet: CIB Bank Zrt. Debrecen. A bankszámla felett az intézmény nem rendelkezik önállóan. A készpénzfelvételeket, az utalásokat a GAFI végzi. 1.3. Kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalás ellenjegyzése, az érvényesítés, az utalványozás, az utalványozás ellenjegyzése a GAFI és az intézmény által létrejött és hatályos együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően történik. 14

1.4. Szakmai teljesítés igazolása A feladat teljesítését a beérkezett számla alapján, szakmai teljesítés igazolásával kell ellátni. Az intézmény bélyegzőlenyomattal és a szakmai teljesítés igazolására megbízott személy aláírásával együttesen jogosult a szakmai teljesítés igazolására. A szakmai teljesítés igazolására vonatkozó részletes szabályozást az intézmény ügyrendje és a pénz- és értékkezelési szabályzata tartalmazza. 1.5. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások Az éves költségvetés tervezése az irányító és felügyelő szerv iránymutatásainak megfelelően a Gazdasági Szolgáltató Főigazgatósággal együttműködve történik. A költségvetésben jóváhagyott kiemelt előirányzatot túllépni nem lehet. Az intézmény a képviselő testület által részünkre megállapított létszámkereteken belül, annak betartásával gazdálkodhat. A költségvetési támogatást a képviselő testület a likviditási terv szerinti ütemezésben a tényleges igények figyelembevételével biztosítja. 2. Kiadmányozási, aláírási jogkör −

A Hajdúsági Lakásotthonok nevében aláírási joga az igazgatónak van. A pénzügyi kötelezettségeket vállaló iratok kivételével az igazgató egymagában ír alá.

−

Akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó ügyiratokat az igazgatóhelyettes írja alá. Tartós távolléte, akadályoztatása esetén az aláírási jogot a helyettesítés rendje szerint lehet gyakorolni.

−

A pénzügyi kötelezettségeket vállaló iratok esetében az aláírási jogosultság gyakorlása a GAFI és az intézmény által létrejött és hatályos együttműködési megállapodásban foglaltaknak és az intézmény Gazdálkodási jogkörök szabályzatának megfelelően történik.

3. Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés /FEUVE/: A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. A FEUVE az intézmény belső kontrollrendszerének része. Az intézmény belső szabályzatban rendelkezik a FEUVE működtetéséről. 3.1. Kockázatkezelés A szervezet vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A szervezet vezetője köteles gondoskodni a belső ellenőrzés kialakításáról és a működtetéshez 15

szükséges források biztosításáról. A belső ellenőrzés az eredményesség növelésével segíti a szervezet irányítási folyamatait. − A belső ellenőrzés egy belső bizonyosságot adó, tanácsadó jellegű tevékenység. − A belső ellenőrzés a felelős irányítás egyik legfontosabb elemeként működik. − A belső ellenőrzés feladata, hogy a kockázatokat kezelni hivatott ellenőrzési rendszert értékelje. 4. A helyettesítés rendje:

Az intézményben a lakásotthonokban folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása a szakmai vezetők feladata. Gyermekfelügyelő/gyermekvédelmi asszisztens gyermekfelügyelőt/gyermekvédelmi asszisztens helyettesít. Nevelő gyermekfelügyelőt/gyermekvédelmi asszisztenst alkalmanként és csak indokolt esetben, ha másként nem oldható meg. A házvezető nevelőt család és utógondozó illetve fejlesztő pedagógus valamint pszichológus is helyettesítheti. VI. A HAJDÚSÁGI LAKÁSOTTHONOK SZAKMAI RÉSZEGYSÉGEI Az elhelyezési feltételeket figyelembe véve a Hajdúsági Lakásotthonok otthont nyújtó ellátást biztosító 10 lakásotthona 3 szakmai részegységre bontva egy-egy szakmai vezető irányítása alatt működik, mely alapján a szakmai létszám irányszámai betarthatók.

Telephely I. szakmai részegység:

II. szakmai részegség:

III. szakmai részegség:

Férőhely

Bajcsy Zs. tér 3-4.

12

Polgári u. 77.

12

Lehel u. 1.

10

Somogyi B. u. 3.

10

Somogyi B. u. 5.

12

Lehel u. 18.

12

Rákosi V. u. 1/A.

11

Jókai u. 22.

10

Kapitány u. 24.

12

Bethlen G. krt. 33.

12

Azt, hogy az egyes részegységekbe mely telephelyen lévő otthonok tartozzanak célszerűségi (szakmai, egyes közoktatási intézmények közelsége, közigazgatási stb.) szempontokat figyelembe véve került meghatározásra. A Hajdúsági Lakásotthonok szakmai és gazdasági vezetéséből, működtetéséből adódó feladatokat az irányítási – gazdasági részegység végzi, székhelye: Hajdúnánás, Fürdő u. 1.

16

VII. MUNKAKÖRÖK A Hajdúsági Lakásotthonokban a munkakörök betöltésénél a 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben meghatározott létszám-minimum normákat , munkaköröket és képesítéseket alkalmazzuk.

A képesítési előírásokat és a szakmai létszámminimum normákat, figyelembe véve az intézmény meghatározott feladatai kizárólag a következő munkakörök betöltésével láthatóak el:

Intézményi munkakör •

Képesítés

1 fő magasabb vezető

felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermekés ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó, szociális igazgatásszervező oklevéllel rendelkező: jogász, igazgatásszervező, szociológus, közgazdász szociálpolitikai szakon, népművelő, művelődésszervező, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, vagy szociális menedzser oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár

Szakmai egységenként : Intézményi munkakör

17

Képesítés

•

1 fő szakmai vezető (egyben gyám is)

•

1 fő család- és utógondozó

•

1 fő fejlesztőpedagógus gyógypedagógus

•

1 fő pszichológus

pszichológus, pszichiáter

•

1 fő gyermekvédelmi ügyintéző

szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális asszisztens (OKJ)

felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermekés ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó, szociális igazgatásszervező oklevéllel rendelkező: jogász, igazgatásszervező, szociológus, közgazdász szociálpolitikai szakon, népművelő, művelődésszervező, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, vagy szociális menedzser oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittantanár, hittanár

vagy felsőfokú pedagógus végzettség vagy gyógypedagógus

Lakásotthononként: Intézményi munkakör •

1 fő nevelő / házvezető

Képesítés pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettség, pszichológus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: teológus, hittanár, hittantanár

•

1 fő gyermekvédelmi asszisztens

•

3 fő gyermekfelügyelő

gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), mentálhigiénés asszisztens (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), szociális asszisztens (OKJ) gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), dajka

(Ha a nevelők száma magasabb, a gyermekvédelmi asszisztensek illetve gyermekfelügyelők száma csökkenthető, ha a csoportra vonatkozó összlétszám 5 fő alá nem kerül).

Technikai jellegű munkakörök: • • •

1 fő adminisztrátor / személyzeti előadó 1 fő gépkocsivezető A gazdasági ügyintéző feladatokat a GAFI munkatársai látják el 2009. október 01. től

A lakásotthonok állagmegóvását végző karbantartó munkakör kiszervezésre került, 2009. február 01-től a szolgáltatási pályázatot megnyert karbantartó cég végzi megbízása alapján el a karbantartói feladatkör tevékenységeit. A hatékony karbantartási munkák végzése érdekében az együttműködés a külső szakemberekkel minden dolgozónk feladata. VIII. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE Az intézmény az otthont nyújtó ellátás keretén belül folytonos munkarend szerint működik, de lakásotthonainak munkarendje alkalmazkodik közoktatási intézményekben tanuló gyermekeinknek tanulmányi igényeihez. A szakmai részegységeket alkotó lakásotthonok munkarendjét a szakmai vezetők készítik, a fentieken kívül figyelembe véve az adott lakásotthonokban élő gyermekek összetételét, életkorát. A munkarend a hatályos jogszabályok alapján tartalmazza: − Lakásotthononként az ott dolgozók munkájának időrendi elosztását a kötelező óraszám /heti munkaidő/ és családcsoport érdekeinek figyelembevételével, pihenőnapjait a dolgozók rendszeres túlmunkájának elosztását. − A munkarend a munkaerő és munkaidő arányos és teljes kihasználtsága érdekében hosszabb időtartamra készül. − A munkaidő beosztás betartásáért szakmai vezetők a felelősek. A szükséges változtatásokat a folyamatos ellátás biztosítása érdekében megtervezik és elrendelik, szakmai részegységükben a változó béreket vezetik és leadják havonta a gazdasági ügyintézőnek. A nem csak iskolai szünetekre korlátozott, tehát egész évben folyamatosan kiadott szabadságok miatt a munkarendet szükség szerint változtatják. − Szükséghelyzetekben szakmai vezetőjének hiánya, akadályoztatása esetén adott lakásotthon nevelője a lehető legrövidebb időn belül az általános igazgatóhelyettesnek 18

−

vagy az igazgatónak jelenti feladat ellátásukhoz szükséges munkarend változtatási igényüket, aki azt elrendeli. Iskolai tanítási szünetekre, szünidőkre külön munkarendek készülnek.

IX. AZ ALAPFELADATOK ELLÁTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZAKMAI CSOPORTOK Az alapfeladatok ellátásával foglalkozó szakmai csoportok: − A szakmai program alapján készített éves munkatervek szerint lakásotthonokban működő teamek, melyekben a szakmai képesítési előírásoknak megfelelő végzettséggel dolgoznak a munkatársak. − Család- és utógondozók, fejlesztő pedagógusok, pszichológusok akik a törvényi és munkaköri leírásukban foglaltak szerint végzik munkájukat a szakmai részegységükben. − Szakmai vezetők, akik a pedagógiai szakmai irányításon túl gyámi feladatokat látnak el. − Irányítási – gazdasági csoportban dolgozók, akik az ügyintézési, iratkezelési feladatokon túl ellátják az intézmény költségvetési – gazdálkodási és az ezzel összefüggő ellenőrzési feladatait a GAFI együttműködési megállapodásának figyelembevételével. X. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLAT RENDSZERE

− − − − −

19

Az intézményt külső kapcsolataiban hivatalosan elsősorban az igazgató képviseli. A vezető helyettesei a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. A különböző típusú feladatok végzése során a dolgozók munkaköri leírásuknak megfelelő mértékben és felelősséggel tartják a kapcsolatot az egyes intézményekkel. A szakmai vezetők és a gazdasági referens a feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Tömegtájékoztató szervek részére nyilatkozatot az intézmény vezetője, vagy megbízottja

−

− − −

− − − −

adhat. A fenntartóval az intézmény vezetője tartja a kapcsolatot, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő személy (szakmai kérdésekben a helyettesítéssel megbízott személy, gazdasági kérdésekben a gazdasági referens). Az intézmény igazgatója fontosabb rendezvényekről az Intézményfenntartói Főosztályt tájékoztatja. Az intézmény programjaival kapcsolatos meghívókban, kiadványokban szerepeltetni kell a fenntartót is. Meghívó készítésénél a fenntartó, mint támogató vagy társrendező kell hogy szerepeljen. Nagyobb példányszám valamint rangos esemény esetén (előzetes egyeztetés alapján) az önkormányzati címer is kerüljön rá a meghívóra. Fontosabb intézményi eseményekre a sajtót, a fenntartó sajtóreferensén keresztül lehet meghívni, illetve tájékoztatni. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat honlapjára felkerülő események ügyében is a fent leírt módon kell eljárni. A fenntartóval való kapcsolattartás a gyermekvédelmi referensen keresztül történik. Az információ szolgáltatás módja főként elektronikus formájú, csak indokolt esetben történik egyéb módon.

XI. AZ INTÉZMÉNYEN BELÜLI KÖZÖSSÉGEK, AZOK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI ÉS RENDJE 1. Az intézmény közösségei: − − − − −

gyermekek közösségei (családcsoportok) összdolgozók nevelőtestület (lakásotthoni) szakmai egység dolgozói érdekképviseleti fórum tagjai

2. Különböző lakásotthonokban élő gyermekek kapcsolattartása: −

−

A lakásotthonokban élő testvérek és egyéb rokonsági fokon álló gyermekek személyes kapcsolat felvételére, kapcsolattartására lehetőséget kell biztosítani, a Házirendben foglaltak mindenkori figyelembevételével. A szülőkkel való kapcsolattartást a lakásotthonokon belül egyénenként a gyámhivatali határozat illetve a Házirend szabályozza.

3. Az intézmény vezetése és az összdolgozók kapcsolattartási formái: − − −

havi munkacsoport megbeszélés, meghívottként team megbeszéléseken, személyes látogatások, ellenőrzések.

4. Az intézmény vezetése és a nevelőtestület kapcsolattartásának szervezett formái: − − − −

20

évzáró – évnyitó értekezlet félévi értekezlet nevelési értekezlet rendkívüli értekezlet

−

naponként személyes találkozás.

Az évzáró és félévi értekezleten a szakmai vezetők elemzik az időszak pedagógiai tevékenységét, a területükön folyó munka előtérbe helyezésével. Célja a látogatások, ellenőrzések során tapasztaltak összegzése, általános alkalmazható módosítások ajánlása, nevelési feladatok megbeszélése illetve egyéb törvényben meghatározott jogkörök gyakorlása. Rendkívüli értekezlet: a felettes hatóságok kezdeményezésére a tantestület döntési, vagy véleményezési jogkörébe tartozó kérdések megvitatására. XII. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK HASZNÁLATI RENDJE 1. Az intézmény minden dolgozójának és lakójának kötelessége az épületek és berendezéseinek védelme, állagának megóvása. Leltári és kártérítési felelősséggel tartoznak érte. 2. A társadalmi tulajdon védelme: − a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások, az ÁNTSZ előírásainak betartása, − energiával és anyaggal való takarékosság, − karbantartás, az eszközök működőképességének biztosítása, 3. Az intézmény helyiségeit csak rendeltetésszerűen használhatják. 4. Idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat lakásotthon területén (vezetők, vagy a nevelő engedélyével). 5. Szülők, látogatók csak engedéllyel használhatják az intézmény helyiségeit. A vendégfogadás rendje a házirendben foglaltak szerint. 6. Az ellátott gyermekek lakásotthonaink helyiségeit a házirendben foglaltak szerint használhatják. 7. Az intézmény (elsősorban a lakásotthonok) helyiségeit állami és egyéb oktatási, közművelődési célra az igazgató engedélyével, előzetes egyeztetés alapján lehet használni, amennyiben az, az adott időpontban az ott élő ellátottak életét nem korlátozza és a vendéglátás funkcióit el tudja látni. XIII. IRATTÁROZÁS RENDJE, ADATKEZELÉS Az ügyintézés és az iratkezelés: −

−

− − − − −

21

A Hajdúsági Lakásotthonokba érkezett, illetőleg azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás iktatókönyvbe történő bevezetéssel, naptári évenként újrakezdődő sorszámos rendszerben történik. A beérkezett iratokon és az iktatókönyvben fel kell tüntetni az érkezés napját, az iktatószámot, az irat mellékleteinek számát, az irattári tételszámot. Javasolt az ügyintéző nevének a feltüntetése is. Ha beérkezett irat sérült vagy felbontottan érkezett, az adatkezelő rávezeti a „sérülten érkezett”, illetőleg a „felbontva érkezett” megjegyzést, az érkezés keltét aláírja. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérésre igazolni kell. A elbontás nélkül a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, továbbá azokat az iratokat, amelynek a felbontási jogát a vezető fenntartja magának. A névre szóló iratot, amennyiben az hivatalos elintézést igényel, felbontást követően haladéktalanul vissza kell juttatni az iratkezelőhöz. A hivatalos ügyintézés során keletkezett iratnak tartalmaznia kell: - A Hajdúsági Lakásotthonok teljes nevét (alapító okiratban megnevezett), − székhelyét, − telefon-, fax- és e-mail címét,

− − − − − −

− − −

iktatószámát, az ügy elintézőjének a megnevezését, az ügyintézés helyét és idejét, az irat aláírójának nevét és beosztását, az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének időpontja megállapítható legyen.

Az elintézett iratokat irattárban kell elhelyezni. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg (a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 4. sz. Mellékletében). Az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. A Hajdúsági Lakásotthonok vezetője rendeli el és ellenőrzi az iratok selejtezését. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. A selejtezésre szánt iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni.

Adatkezelés – nyilvántartás Gyvt. 134. § - 136. § 137. § - 142. § 235/1997.(XII.17. Korm.r. 11. § A Hajdúsági Lakásotthonok, mint ellátást nyújtó intézmény meghatározott (alább felsorolt) nyilvántartást köteles vezetni, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban, valamint a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles vezetni. A nyilvántartás eszköze lehet minden olyan adattároló eszköz vagy módszer, amely biztosítja az adatok védelmét a vétlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, és azt hogy azokhoz jogosulatlan szerv vagy személy ne férhessen hozzá. A személyes gondoskodás alatt álló személyekről az intézmény vezetője nyilvántartást vezettet, mely tartalmazza: − tárgyhó első napján érvényes létszámjelentést lakásotthoni bontásban, mely nem-, életkor-, iskolatípus-, osztályfok-, üres férőhely szerinti felosztásban készül − gondozási napokról havi és lakásotthoni bontásban (a szükség szerint egyeztetve) − továbbtanulókról − évismétlő (és pótvizsgára kötelezett) tanulókról − utógondozói ellátottakról − utógondozottakról − rendkívüli eseményekről, balesetekről − munkaügyi hivatalokba bejelentett munkanélküli ellátottakról − ideiglenes tartózkodási hely bejelentésekről (két évenként meg kell újítani) − személyi igazolvánnyal, útlevéllel, diákigazolvánnyal, adókártyával rendelkezőkről, illetve az igazolványok azonosító számáról − rendőrségi, bírósági ügyekről és azok kimeneteléről − engedély nélküli eltávozásokról − élet és baleset biztosításokról − a gyermekek kinevezett gyámjainak nevéről, elérési címéről − a gyermekek vagyoni ügyeinek kezeléséhez szükséges adatokról, családi pótlék személyre szóló felhasználásáról 2010. január 01-től kezdődően. − a térítési vagy gondozási díj fizetési kötelezettség teljesítésére, elmaradására, behajtására, elévülésére vonatkozó adatokról − a gyermek személyes azonosító adatairól tanévenként megújított törzskönyvben, melynek az alábbiakat feltétlenül tartalmaznia kell: 22

név, a TGYSZ azonosító törzsszáma, születési hely és idő, a szülők vagy más törvényes képviselő személyes azonosító adatait, a hatósági intézkedésre vonatkozó döntést, annak időpontját (beutaló határozat), az ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját, honnan került be, hová került, iskola, osztályfok, TAJ, közgyógy igazolvány szám, útlevél szám, személyi igazolvány száma. A fenti nyilvántartások naprakész vezetése a gyermekvédelmi ügyintéző munkakörébe tartozik. Azt rendszeresen ellenőrzi az igazgató és általános helyettese illetve saját jogkörében az intézményi gazdasági ügyintéző. A nyilvántartásokhoz szükséges adatok változását a lakásotthonokban a szakmai részegység vezetői jelzik azonnal, illetve megállapított rendszerességgel az ügyintézőknek (pl. létszámváltozás, gondozási napok állása, iskola, munkahely változtatása, engedély nélküli eltávozás ill. megkerülés, egyéb adatváltozás). A nyilvántartásokban történő változásokat folyamatosan kell vezetni, tárgykörönként el kell különíteni. Tárgyév utolsó napjával a nyilvántartásokat le kell zárni, iktatva irattárba helyezni, a következő év január 1. napjával újból elkezdeni vezetésüket. A gyermekek személyi dossziéit az intézmény székhelyén az irányítási – gazdasági részegségben kell őrizni. Abban minden, a gyermeket érintő ügy, határozat, jellemzés, jelentések, stb. eredeti vagy legalább másolati példányából egyet őrizni kell. Ugyanígy olyan fényképeket is, amelyek a gyermek esetleges engedély nélküli távozásának rendőrségi jelentésénél használni lehet. A személyi dossziékhoz hozzáférhetnek a szakmai vezetők, lakásotthon-vezetők, család- és utógondozók, pszichológusok. A személyi dosszié kiadását – visszavételét a gyermekvédelmi ügyintéző külön nyilvántartó füzetben vezesse. A gyermekek egészségügyi anyagait a szükség esetén azonnali hozzáférés miatt a lakásotthonokban kell zárható, de a dolgozók által mindig hozzáférhető helyen tárolni. A gyermekek mindennapi életéhez legszükségesebb személyi adatait lakásotthononként külön naplóban kell vezetni az adatvédelem szabályainak betartásával. XIV. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 1. Balesetvédelmi szabályok

23

−

A gyermekekkel egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkoztatásukkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat például iskolai szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint (a lakásotthonokban található konyhai eszközök, háztartási gépek használata során, kirándulás stb.) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell.

−

Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell (csoport programnaplójában). Ezért csoportonként a csoportvezető nevelők a felelősek.

−

A mindennapos közlekedési szabályokat, valamint az útkereszteződéseken történő áthaladási szabályokat minden tanévkezdéskor valamint félévkor ismertetni kell, megtörténtét a programnaplókban rögzíteni.

−

Ha új gyermek érkezik a lakásotthonba a fenti legfontosabb közlekedési szabályokat ismertetni kell vele, valamint azt rögzíteni a programnaplóban.

−

A dolgozók munkavédelmi oktatáson vesznek részt minden évnyitó kezdetén, melyet a Hajdúsági Lakásotthonok munkavédelmi felelőse tart speciálisan a munkakörüknek megfelelően. A részvételt a dolgozó és az oktató aláírásával igazolja.

−

Minden új dolgozónak munkába állásának napjáig kötelezően részt kell vennie a munkaés tűzvédelmi oktatáson. Ennek igazolása a fentivel egyező módon történik. A lakásotthonokban különösen ügyelni kell a karbantartó cég által végzett szükséges karbantartási munkák elvégzésekor a balesetvédelmi szabályok betartására a gondozottak és a dolgozók részéről és a karbantartást végzők részéről egyaránt.

−

2. Gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége: −

A három napon túl gyógyuló gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezései okokat. Ezekről a balesetekről a 11/1994. évi (VI.8.) MKM rendelet által előírt „jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről” nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint a gyermek gyámjának. Ezen kívül egy példányt az intézmény iktatásában kell megőrizni, valamint az érintett gyermek személyi dossziéjában is egyet.

−

Ha a sérült gyermek állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolnia.

−

A súlyos balesetet a Hajdúsági Lakásotthonoknak telefonon, faxon vagy személyesen azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézményünk fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásában legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

−

Súlyos az a gyermekbaleset, amely:

−

a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét veszítette). Valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást (hüvelykujj, vagy kéz, láb két- vagy több ujja nagyobb részének elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. Lehetővé kell tennie a gyermek gyámjának részvételét a gyermekbaleset kivizsgálásában. A gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek elkerülésére, a megtett intézkedéseket szintén jelenteni kell az intézmény fenntartójának írásban.

− − − − −

24

A dohányzás szabályozása: Az 1999. évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény alapján NEM JELÖLHETŐ KI DOHÁNYZÓHELY GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYBEN 4. Tűzvédelem, bombariadó: −

A tűzvédelmi szabályokat és előírásokat minden esetben be kell tartani és be kell tartatni a gyermekekkel is. A balesetvédelmi felkészítésüknek megfelelő gyakorisággal, illetve szükség esetén történjen meg a tűzvédelmi ismeretek átadása a gyermekek számára is.

−

A tűzvédelmi riadótervet a gyermekeknek is ismerniük kell, és az alapján időszakonként az épület elhagyását és a gyülekező helyre történő elvonulást gyakorolni kell.

−

A dolgozók teendői tűz esetén a lakás kiürítése a riadótervnek megfelelően, mentés, rendfenntartás, tűzoltás előkészítése, a tűzvédelmi – biztonsági berendezések kezelése, a gyermekek őrzése, ellátása a következő intézkedésig.

−

Bombariadó esetén legelőször a rendőrséget kell értesíteni és a tűzvédelmi riadótervnek megfelelő ütemben ki kell üríteni az épületet. Ezen esetre a tűzvédelmi riadótervben a szokásostól nagyobb távolságra kell megjelölni a gyermekek és dolgozók gyülekeztetési helyét.

5. Rendkívüli események: −

Rendkívüli események a súlyos balesetek, tűzesetek, bombariadó, elemi csapások, tömeges fertőző megbetegedések.

−

Minden dolgozónak felkészültnek kell lennie, hogy rendkívüli események bekövetkeztekor a legjobb tudása szerint járjon el a gondozott gyermekek és saját testi épségének, egészségének és az intézmény épületeinek, vagyontárgyainak, eszközeinek megóvása érdekében.

−

Minden rendkívüli eseményt típusának megfelelően legelőször tűzoltóságnak, rendőrségnek, illetve a polgárvédelemnek jelezni kell.

−

A rendkívüli esemény bekövetkezténél jelenlévő dolgozó(k), illetve az azt legelőször észlelő személy(ek) bevonásával jegyzőkönyvet kell készíteni, mely alapján a magasabb vezető az esetet írásban jelenteni köteles az intézmény fenntartójának. Szintén jelenteni kell a rendkívüli esemény következményeinek elhárításával, az azt elszenvedő felek rehabilitációjával kapcsolatos teendők eredményeit, valamint a további esetek bekövetkeztének megelőző intézkedéseit.

−

25

a mentőknek,

SZAKMAI RÉSZEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE I. SZOLGÁLATI REND

SZAKMAI RÉSZEGYSÉG VEZETŐJE CSALÁD- ÉS UTÓGONDOZÓ

Fejlesztő pedagógus, pszichológus

LAKÁSOTTHONVEZETŐNEVELŐK, GYERMEKVÉDELMI ASSZISZTENSEK, GYERMEKFELÜGYELŐK

A szakmai részegység vezetője munkakörénél fogva betekintést nyer az irányítása alá tartozó lakásotthonok életébe (részt vesz benne), az ott dolgozók munkáját ellenőrzi, irányítja, az ott lakó gyermekeknek kijelölés szerint gyámja. Az irányítása alá eső részegység pedagógiai gazdasági, közés munkaügyeit képviseli a vezetőségben. Az egy lakásotthonban dolgozók az ellátandó feladatok végzése közben egy teamben dolgozva házon belül oldják meg a mindennapos problémákat a lakásotthon-vezető irányításával. Ha az ügy, vagy probléma magasabb szintű eljárást igényel, akkor a házvezető azonnal felveszi a kapcsolatot a szakmai vezetővel, beszámol, jelentést tesz, kéri a segítséget. A család- és utógondozó a családgondozást az egyéni elhelyezési terv szerint végzi. 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 89. § (1) bek. A család- és utógondozó, a fejlesztő pedagógus és a pszichológus is napi kapcsolatban van a szakmai részegységébe tartozó lakásotthonokkal. A gondozási-nevelési tervekbe foglaltak megvalósításában (elsősorban speciális feladataik elvégzésével) részt vesznek. Képesítési előírásuk megegyezik a lakásotthon-vezető nevelőkével, ezért bármelyikük huzamosabb akadályoztatása esetén időlegesen helyettesíthetik annak munkáját is, megbízhatók a lakásotthon-vezető feladatok időleges ellátásával is. Mivel hasonlóan széles rálátása van a részegységben folyó munkára, mint a szakmai vezetőnek, ezért annak huzamosabb távolléte, akadályoztatása esetén a család- és utógondozót vagy a fejlesztő pedagógust az igazgató időlegesen megbízhatja létfontosságú szakmai vezetői funkciók ellátásával is. /A szakmai vezető gyámi jogköreit csak az illetékes gyámhivatalok ruházhatják át/. II. A SZAKMAI VEZETŐK ELLENŐRZÉSI RENDJE A nevelési és gazdálkodási ellenőrzések az igazgató által összehangolt (szakmai vezetők és gazdasági referens ellenőrzési tervei) egész évre szóló ellenőrzési tervek szerint történnek. A szakmai vezetők ellenőrzése kiterjed a szakmai részegységükbe tartozó lakásotthonokban folyó gondozási, nevelési, gazdálkodási munkára, mely alapján az elkészített ellenőrzési tervében az 26

aktuálisat hangsúlyozva a következő területeket kell érintenie: −

dokumentációk pontos vezetése (csoportnapló, gyermekek szükséges adatai, események, rendkívüli események rögzítése, pénzügyi elszámolások)

−

tanévkezdéskor a megfelelő tanszerezés, egyéni iskolai felszerelés, ruházkodás (ugyanezt év közben többször is, ill. szükség szerint)

−

zsebpénz felhasználása, kiadásának vezetése

−

gyermekek személyi dossziéjában a gyermek fejlődésének és egyéb ügyeinek megváltoztatásával járó iratok iktatása, időrendi pontos vezetése lakásotthon otthonossága, higiéniája, gyermekek egészségi állapota

− −

a lakásotthonok tárgyi és személyi lehetőségeinek kihasználtsága (kertészkedés, kisállattenyésztés, szabadidő kihasználtság, stb)

−

házak és berendezési tárgyainak állaga, lelakottsága

−

élelmiszer felhasználás, étrendek

−

takarékosság energiahordozókkal

−

pályaválasztás kivitelezése

−

önálló életre való felkészítés, praktikus ismeretek átadásának foka

−

család- és utógondozás

−

gyermeki jogok érvényesülése

1. Az ellenőrzés célja: Az ellenőrzés célja a szakmai program eredményes megvalósulásának segítése, az ellátás, gondozás, nevelés az otthont nyújtó ellátás a szakmai programban meghatározott célok, alapelvek, módszerek szerint történik-e. Segítségadás a feladatok megoldásához. A szükséges korrekciók elvégzése, A feladatok elvégzésének számonkérése. 2. A tervszerű ellenőrzés mellett alkalmazzák a vezetők a spontán, vagy betekintő, alkalomszerű ellenőrzést. 3. A vezetők az ellenőrzéseikről feljegyzéseket készítenek. 4. A belső ellenőrzésen túl igényelhetik a vezetőség, a külső ellenőrök segítségét is. III. CSALÁD- ÉS UTÓGONDOZÓK FELADATAI ÉS KAPCSOLATRENDSZERÜK A 15/1998.(IV.30.) NM rendeletlétszám-minimum normája alapján a szakmai részegységek 27

munkáját család- és utógondozó segíti. A család- és utógondozó elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, a gyermek családjához történő visszatérését. Ennek érdekében együttműködik a családdal, a családdal foglalkozó gyermekjóléti szolgálattal, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal és a gyámhivatallal. Kérésére, illetve jelentési kötelezettségének megfelelően tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek és szülei kapcsolattartásáról. A kapcsolattartás során folyamatosan tájékoztatja a hozzátartozót a gondozott gyermek neveléséről, fejlődéséről, vele kapcsolatos fontosabb eseményekről. A család- és utógondozó feladata különösen: a. A gondozott gyermek és családja közötti folyamatos és egymás elfogadására irányuló szükség esetén javaslattétel a kapcsolattartás formájának, helyszínének és időtartamának megváltoztatására. b. A gondozott gyermek felkészítése a családdal való találkozásra, szükség esetén a gyermeknek a kapcsolattartás helyszínére kísérése, ha szükséges a találkozáson való részvétel. c. Az okok mielőbbi felderítése és azok gyermekkel való közlése ha a szülő nem jelentkezik a szokásos módon és időben. d. Hazakerülést követő teendők és életvitel – a gondozott gyermekkel és a szülőkkel közösen – megtervezése, az utógondozás megbeszélése. A család- és utógondozó feladata, ha az utógondozott I. visszakerül a családjába, vagy önálló életet kezd a. A hazakerülést követően figyelemmel kíséri, illetve segíti az utógondozottnak a családjába való visszailleszkedését. b. Segítséget nyújt önálló életvitelének kialakításához, kiemelten kezelve az önálló lakhatásának megoldását. c. Segíti az utógondozottat a továbbtanulási lehetőségek, vagy a munkahely kiválasztásában és a felvétellel kapcsolatos teendők intézésével. d. Szükség szerinti rendszerességgel de legalább havonta felkeresi az utógondozottat, és tájékozódik körülményeinek és életvezetésének alakulásáról, szükség esetén segítséget nyújt konfliktushelyzetei megoldásához, illetve a jogszabályok által biztosított támogatások ismertetésével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában. II. ha utógondozói ellátásban részesül a. Segítséget nyújt az utógondozott továbbtanulási, munkavállalási, életviteli problémái megoldásához. b. Tanácsot ad munkahelyi, partnerkapcsolati és esetleges konfliktushelyzetei megoldásához, jövedelme beosztásához. c. A jogszabályok által biztosított támogatási lehetőségek ismertetésével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában, kiemelten kezelve önálló lakhatásának megoldását. 28

d. A személyi térítési díj és az utógondozói ellátottal történő megállapodás megkötéséhez és ezek évenkénti felülvizsgálatához az intézményvezetőnek a megfelelő információk előkészítésével segítséget nyújt. Az utógondozó segítséget nyújt a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás iránti kérelem elkészítéséhez és benyújtásához. Egyben véleményezi, hogy az igényelt támogatás és annak felhasználási módja megoldja-e az utógondozott tartós lakhatását. Együttműködik a fiatal felnőttel a támogatás összegének célszerű felhasználásában és erről is tájékoztatja a gyámhivatalt, a támogatás összegével való elszámolás módjára és időpontjára tett javaslatával együtt. IV.ENGEDÉLY NÉLKÜLI ELTÁVOZÁS KEZELÉSE Ha engedély nélkül a lakásotthonból eltávozott vagy előírt időpontban vissza nem tért gyermek megkísérelt felkutatása nem járt, illetve ha várhatóan nem jár eredménnyel, akkor 24 órán belül értesíteni kell az illetékes (lakóhely szerinti) rendőrséget az eltűnt gyermek felkutatása érdekében. Egyben közölni kell az eltűnt gyermek személyi adatait, személyleírását, vélhető tartózkodási helyét, szükség esetén át kell adni fényképét. Ha az eltűnt gyermek 14 éven aluli, vagy idősebb, de betegsége, fogyatékossága miatt magáról gondoskodni nem tud akkor a fenti intézkedést haladéktalanul meg kell tenni a lakásotthonban dolgozóknak. Ezen kívül értesíteni kell a szakmai vezetőjét (a gyermek gyámját) és a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot az eltűnésről és a megkerülésről egyaránt. A gondozási helyére visszakerült eltűnt gyermekkel a gyámja bevonásával egyéni beszélgetés keretében fel kell tárni az engedély nélküli eltávozásának az okát és körülményeit, valamint az eltűnés alatt vele történteket, tartózkodási helyét, megélhetése forrásait, esetlegesen bűnügybe keveredését. Mindezt írásban dokumentálni kell és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Gyermekvédelmi gondoskodásba vett tanuló intézményből való engedély nélküli távozása, vagy tartós távolmaradása esetén a lakásotthon köteles a gyermekek visszatérését minden módon támogatni, segíteni. Engedély nélküli helyzetben a mulasztás igazolását a szakmai vezető az iskolák vezetőivel közösen rendezi. A mulasztás igazolására vonatkozó társiskolai rendelkezéseket a Hajdúsági Lakásotthonok számára kötelezőnek tartjuk (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 20. §). Egy tanévben szükség esetén 3 nap hiányzást a lakásotthon vezetője igazolhat. Ezen felüli napokat valós esetben az orvostól, vagy a hiányzást okozó hivatalos szervtől (rendőrség, bíróság, gyámhivatal, stb.) kell kérni a gyermek számára. Az engedély nélküli eltávozottakról nyilvántartást vezet a lakásotthonok bejelentése alapján a gyermekvédelmi ügyintéző. V. DOKUMENTÁCIÓK A Hajdúsági Lakásotthonok szakmai részegységeinek működtetésének legfontosabb dokumentumai a szakmai program, alapító okirat, működési engedély, szervezeti és működési szabályzat, házirend, adott évre elfogadott költségvetés, a szakszervezet reprezentativitásának függvényében kollektív szerződés vagy közalkalmazotti szabályzó. 29

A gyermek személyi anyagait az adatkezelés érvényes szabályai szerint kell kezelni, tárolni. Az alábbi nyilvántartások vezetése feltétlenül szükséges: Dokumentáció fajtája

Gyermekvédelmi ügyintéző, igazgatóhelyettes

folyamatos

2. havi létszámjelentések lakásotthononként (életkor, iskolatípus/osztályfok szerinti felosztásban)

Gyermekvédelmi ügyintéző

Havonta, év végén összesítő

3. gyermekek adatairól törzs adatbázis (az adatkezelés c. részben meghatározott szempontok szerint

Gyermekvédelmi ügyintéző, gyám

Bekerüléskor, változáskor

4.

Lakásotthon vezető, gyv-i ügyintéző, gyám

24 órán belül, különleges ellátott esetén azonnal

Szakmai egység vezető

folyamatosan

1.

gondozási napok

engedély nélküli eltávozások

5. dolgozók munkarendje lakásotthononként 6.

30

Dokumentációt Keletkezés,időtartam készíti, vezeti, nyilvántartja, felelőse

túlmunka elrendelő/nyilvántartó Szakmai egységvezető

Szükség szerint

7. a gyermekek illetékes gyámjai és vagyonkezelői

Gyámhivatal

Ellátás kezdete, évenkénti felülvizsgálat

8. lakcím-nyilvántartás ideiglenes lakcím folyamatos bejelentéseihez, kijelentéshez

Gyermekvédelmi ügyintéző

Szükség szerint

9.

Gyám, lakásotthon Elhelyezés kezdetekor, vezető, cs- és folyamatosan utógondozó, fejlesztő pedagógus

gondozási – nevelési tervek

10. gyámhivatalok elhelyezési határozatai, valamint utógondozói ellátást elrendelő határozatai

Gyámhivatal, gyám, cs. és utógondozó gyermekvédelmi ügyintéző

Határozatok érkeztetésétől folyamatosan

11. megállapodások utógondozói ellátottakkal

igazgató

Nagykorúság előtt egy hónappal, felülvizsgálat esetén

12. vagyonnyilvántartások

gyám

Folyamatos, eseti számadáskor , évente,

végszámadáskor

31

13. utógondozói ellátottak térítési kötelezettségének határozatai

Igazgató, család és utógondozó

Ellátás kezdetekor, térítési díj változásakor

14. dolgozók személyi anyagai

Adminisztrátor, igazgató

folyamatos

15. adatok a KSH számára

Szakmai vezetők, gazdasági ügyintéző igazgató

Negyedéves , éves jelentések készítésekor

16. 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben rögzített közalkalmazotti alapnyilvántartás

adminisztrátor

folyamatos

17. 292/2009.(XII.19.) Korm.rendelet az államháztartás működési rendjéről szóló rendelkezésben meghatározott, előirányzat változás nyilvántartása

Gazdasági ügyintéző Költségvetés készítésekor igazgató

Ötéves továbbképzési és éves továbbtanulási terv készítésekor, és elszámolásakor

18. 277/1997. Korm.rendelet által a pedagógusok továbbképzéséről és elszámolásáról

Gazdasági ügyintéző igazgató

19. Belső szabályzókban rögzített nyilvántartási kötelezettségek

Igazgató, gazdasági ügyintéző

folyamatos

20. Gazdálkodási szabályzatban rögzített zsebpénz-, élelem-, gyermekruha-, kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása

Lakásotthon vezető, gazdasági ügyintéző

folyamat

LAKÁSOTTHONOK I. NEVELÉS CÉLKITŰZÉSEI, FELADATAI A Hajdúsági Lakásotthonok lakásotthonaiban a gondozás és nevelés célja, hogy az ott gondozott gyermekek értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg koruknak és képességeiknek megfelelően fejlődjenek, személyiségük a lehető legteljesebb módon kibontakozzék, és képessé váljanak a vérszerinti családjukba való visszailleszkedésre vagy nevelőszülői, illetve örökbefogadó családba történő beilleszkedésre vagy önálló életvitelre. E cél érdekében a gondozásukat, nevelésüket, ellátásukat végző munkatársak kötelesek együttműködni egymással, valamint mindazon személyekkel és intézményekkel, amelyek a gondozott gyermekeikkel foglalkoznak. A lakásotthonok feladata, hogy az otthont nyújtó ellátásban részesülő gondozott gyermekeik számára sokoldalú fejlődését garantálja a teljes körű ellátás biztosításával. A nevelés, gondozás során a gyermekek életkorát, egészségi állapotát és egyéb szükségleteit mindig figyelembe kell venni. Hasonlóan a gyermek mindenek felett álló érdekeit kell tekintetbe venni, mint ügyeinek kezelése, intézése folyamán. II. SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

A lakásotthonok szervezeti felépítésükben a szakmai létszám irányszámaihoz és létszámminimum normáihoz igazodik. (15/1998.(IV.30.) NM rendelet (1) sz. melléklet) Lakásotthononként: Nevelő:

1 fő

Gyermekvédelmi asszisztens

2 fő

Gyermekfelügyelő

2 fő

Család- és utógondozó

10 óra/hét

Fejlesztő pedagógus

10 óra/hét 10 óra/hét

Pszichológus

A lakásotthont a nevelő munkakörben dolgozó lakásotthon-vezetéssel megbízott képesítési előírásoknak megfelelő végzettségű nevelő irányítja pedagógiai és gazdálkodási felelősséggel. III. GYERMEKEK GONDOZÁSA, NEVELÉSE A lakásotthonokban dolgozó teamek feladata, hogy elősegítse a részletesen megtervezett gondozással, neveléssel kapcsolatos teendők egyéni gondozási-nevelési terveinek megvalósulását. 32

A gondozási-nevelési tervek alapján ellátandó feladatok különösen az alábbiak: 1. Testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést biztosító, családpótló ellátásban, a szülői gondoskodást helyettesítő védelemben részesíteni a gondozott gyermekeket. 2. Felkészíteni a gondozott gyermekeket a családjukba való visszailleszkedésre, illetve a nevelő – vagy örökbefogadó családba való beilleszkedésre. 3. Felkészíteni az önálló életvitelre, a pályaválasztásra, a munkavállalásra. 4. Gondoskodni kell arról, hogy a gondozott gyermekek szükség szerint hozzájussanak a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint az előírt gyógyszerekhez, lelki sérülések gyógyító terápiáihoz. 5. Biztosítani kell a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltéséhez szükséges feltételeket. Ezen belül a szellemi és erkölcsi fejlődését szolgáló szórakoztató, művészeti és kulturális tevékenységekhez, tájékoztatáshoz, a médiának az ismeretek bővítését szolgáló erőszakmentes műsoraihoz. 6. Kapcsolatot kell tartani a gondozott gyermekek oktatását, szakképzését végző intézményekkel, továbbá a szakmai gyakorlatot illetve foglalkoztatást biztosító tanműhellyel, munkahellyel. A fogadóórákon, szülői értekezleteken tájékozódni kell a gyermekek iskolai előmeneteléről, munkahelyén a beilleszkedésről, munkavégzéséről. 7. A munkanélkülieket támogató munkaügyi központtal tartva a kapcsolatot, rendszeresen tájékozódni kell a munka- és átképzési lehetőségekről. 8. Meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a gondozott gyermekek véleményt nyilváníthassanak a számukra nyújtott ellátásról, nevelésről, illetve a személyüket érintő kérdésekről. Gondoskodni kell, hogy ellátásuk során e véleményüket – korukra és fejlettségi szintjükre tekintettel – figyelembe véve folytatódjon a gondozásuk, nevelésük. 9. Lehetővé kell tenni, hogy a gondozott gyermek szabadon gyakorolhassa a vallását, vallásoktatáson részt vehessen. 10.A nemzeti, vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek számára elő kell segíteni, hogy megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, hozzájuthasson a kisebbség kulturális értékeihez. 11. A lakásotthonokban biztosítani kell a gondozott gyermekek személyes tárgyainak elhelyezését. IV. GYERMEKEK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE, NAGYKORÚAK ELLÁTÁSA A teljes körű ellátást a R. 76-82. §-ai figyelembe vételével az alábbiak szerint kell biztosítani: 1. Az életkornak megfelelő legalább napi ötszöri, egy alkalommal meleg, az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelő étkezést kell biztosítani. Ha a gondozott gyermek egészségi állapota indokolja, az orvosa által előírt megfelelő étkezést kell biztosítani számára. 2. A teljes körű ellátás részeként nyújtott ruházat gyermekenként legalább hat váltás fehérneműt, valamint három váltás hálóruhát, továbbá az évszaknak megfelelő legalább két váltás hétköznapi (otthoni és utcai) felsőruhát és cipőt, valamint alkalmi- és sportruházatot tartalmaz. A ruházat 33

tisztításáról, javításáról a lakásotthon dolgozói gondoskodnak, olyan mértékben bevonva a gyermekeket, mely életkoruknak megfelelően tőlük elvárható. 3. A személyi higiénia biztosítása keretében gyermekenként kell nyújtani a tisztálkodáshoz, testápoláshoz szükséges feltételeket, tisztálkodáshoz, testápoláshoz szükséges feltételeket, tisztálkodási és testápolási szereket, valamint textíliákat (3 váltás ágynemű). 4. Az első szakképzettség megszerzéséig a gondozott gyermek számára biztosítani kell minden az iskolába járással kapcsolatosan felmerülő költséget. Biztosítani kell a felzárkóztatás, illetve tehetségfejlesztés költségeit is. 5. A gyermek hozzátartozóival, gyámjával való kapcsolattartáshoz biztosítani kell a szükséges eszközöket (jegy, bérlet, postai költség levelezéshez, telefonáláshoz). 6. A lakásotthonokban biztosítani kell a szabadidő hasznos eltöltése érdekében a kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz szükséges eszközöket, valamint az egyéb szabadidős tevékenységekhez szükséges és indokolt költségeket. 7. A 3 éven felüli gondozott gyermekek részére havonta zsebpénzt kell biztosítani, mely nem lehet kevesebb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a. 5 %-nál 3-10 éves b. 13 %-nál 10-14 éves c. 18 %-nál 14 év feletti gyermek esetében /A gondozott gyermek a zsebpénze felhasználásáról maga dönt/ A zsebpénz felhasználásáról a zsebpénzkezelési szabályzat rendelkezik. 8. A 31/2009. (XII.22.) SZMM rendelettel módosított 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2010 január 01-től kiegészült a 125/B §-sal , mely családi pótlék személyre szóló felhasználásáról rendelkezik. Ezzel kapcsolatos teendőkről, gyámi és intézményi feladatokról az SZMSZ mellékletét képező „SZABÁLYZÓ A CSALÁDI PÓTLÉK SZEMÉLYRE SZÓLÓ FELHASZNÁLÁSÁRÓL” rendelkezik A gyámhivatal határozatával elrendelt utógondozói ellátás keretében (R. 92-93. §) a nagykorú fiatal felnőtt számára az ellátását vállaló lakásotthonban, (ha utógondozó otthonba került, akkor ott): 1. Lakhatási lehetőséget és a szükségleteihez, helyzetéhez igazodó ellátást kell biztosítani, vagy nappali tagozaton folytatja tanulmányait, vagy felvételét várja szociális bentlakásos intézménybe. 2. Az utógondozói ellátást igénybe vevő fiatal felnőtt külön jogszabályban (HBM-i Önk. 11/2004. (VII.01. HBMÖK) meghatározott térítési díjat fizet. 3. Az utógondozói ellátásról a fiatal felnőtt és az intézmény vezetője (a család- és utógondozó által előkészített) írásbeli megállapodást köt, mely tartalmazza a megállapított térítési díjat. Ennek megkötésekor figyelemmel kell lenni különösen a fiatal felnőtt: a. vagyoni, jövedelmi viszonyaira, b. egészségi állapotára és személyiségére, c. családi körülményeire, d. tanulmányai folytatására, e kötelezettségeire. 34

4. Azon szakmai részegység vezetője, az illetékes gyámhivatalnak az utógondozói ellátás megszüntetését javasolja amennyiben: a. a fiatal felnőtt az ellátást nem vette igénybe és ennek okáról tájékoztatást nem adott b. a lakásotthonban a fiatal felnőtt a házirendet többször súlyosan megsérti, elfogadhatatlan magatartást tanúsít, illetve az írásbeli megállapodásban vállalt kötelezettségeit önhibájából nem teljesíti c. megszűnt az az élethelyzet, amely miatt igénybe vette az ellátást V. SZABADIDŐ SZERVEZÉSE 1. Az iskolán kívüli szabadidőt és a hétvégéket a gyermekek a lakásotthonaikban töltik, ennek szervezett formában való eltöltéséről itt kell gondoskodni. A szabadidős tevékenység a lakásotthonokban a gyermekek képességeinek differenciált fejlesztését, érdeklődésük felkeltését, műveltségük gyarapodását, tehetségük gondozását és pályaválasztásuk elősegítését szolgálják. A rekreációs lehetőségeken túl biztosítani kell, hogy a gyermek igénye szerint önállóan, saját elképzelése szerint is (amennyiben önmagára ill. közösségre nézve nem veszélyes az a forma) tölthesse szabadidejét. 2. Gyermekek részt vehetnek ifjúsági mozgalmakban, szakkörök munkájában elsősorban abban az iskolában, ahol tanulnak. 3. A szakkörre vagy vallási, etnikai szervezetek foglalkozásaira általában a gyermekek önként jelentkezhetnek és járhatnak, abban a gyermeket akadályozni nem szabad. 4. Az iskolai szakköri tevékenység viszont túlterhelést nem okozhat, ezért az iskolájában egy tanuló maximum 3 tanórán kívüli szervezett tevékenységben vehet részt. /A gyermek képességeihez mérten a az ettől eltérő kivételekről a lakásotthont vezető nevelő a szakmai vezetőjével közösen dönt./ 5. A lakásotthon – az iskolai elfoglaltsággal összhangban lehetőséget adhat hobbi tevékenységek űzésére, valamint lehetőséget kell adjon családi típusú elfoglaltságok végzésére (lásd: szakmai program). 6. A lakásotthon napi- és házirendje a működési szabályzat mellékleteként szerepel. IV. LAKÁSOTTHON EGÉSZSÉGÜGYI, ÉLETVÉDELMI SZABÁLYAI A lakásotthonaink olyan családi házak, amelyek eredetileg nem 10-12 fő állandó lakhatásának biztosítására terveztek. A magasabb lakólétszám miatt, a mosás, szárítás, zuhanyozás, főzés olyan páraterhelést ad a lakásoknak, ami a penészgombák megtelepedéséhez vezetett, magasabb páratartalom miatt a poratkák is jobban szaporodnak. Az ilyen lakásokban bizonyítottan 62 %kal magasabb a légúti, asztmás, allergiás és reumás megbetegedések száma a gyerekeknél. A gondozott gyermekeink és velük dolgozó munkatársak egészségvédelme érdekében a lakásotthonokban kötelező a rendszeres szellőztetés a lakás helyiségeiben, továbbá a páratartalom csökkentése érdekében a mosott ruhákat amennyiben az időjárás engedi szabad levegőn kell szárítani, főzéskor a páraelszívót használni. A fürdő helyiségeket használatuk közben és után is szellőztetni szükséges, ahol már van, ott a szellőztető berendezést is használni 35

szükséges. VII. ENERGIATAKARÉKOSSÁG 1. A lakásotthonoknak használt családi házaink energiafelhasználásának tudatos szabályozása, a takarékoskodás a felhasználással anyagi és környezetvédelmi szempontból is fontos. A lakásotthonokban és az irányítási- gazdasági részegység épületében is a villamos energia megtakarítás végett minden olyan elektromos készüléket áramtalanítani kell, mely használaton kívül van, mert ezek un. alvó állapotban is fogyasztanak.( televízió, DVD lejátszó, telefon és egyéb akkumulátor töltők, számítógép, monitor, nyomtatók). A világító eszközöket is körültekintően, lehetőleg csak szükség esetén kell használni. Hosszútávon az energiatakarékos berendezésekre, fogyasztókra történő cserére kell törekedni azok tönkremenetele esetén vagy az erre célirányosan fordítható dologi kiadás meglévő fedezete esetén. VIII. LAKÁSOTTHONBAN HASZNÁLANDÓ DOKUMENTÁCIÓK A gyermekek egészségügyi anyagát (benne TAJ és közgyógy igazolvány a lakásotthonokban elzárt, de szükség esetén mindig hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Lakásotthononként programnaplót kell megnyitni, melyben vezetni kell folyamatosan: − a szakmai részegység otthonvezetője által meghatározott rendszerességgel készített ciklusterveket és értékeléseket. − A lakásotthonban ellátott gyermekek legfontosabb adatait, férőhely-számot, a napi tényleges létszámot /feltüntetve a hiányzók hol és miért vannak távol/ −

A napi információkat a más időpontban dolgozóknak.

−

Fontos és rendkívüli eseményeket.

−

A lakásotthonban dolgozók érkezését, távozását, illetve az adott munkaidőben általuk végzett munka rövid leírását, aláírásukkal hitelesítve.

−

A lakásotthonban hozzátartozók, egyéb vendégek látogatásait.

A lakásotthonban ellátott gyermekek zsebpénzének felvételéről és kiadásáról meghatározott formátumú nyilvántartást kell vezetni (15/1998.(IV.30.) NM 3. számú melléklet.) A teljes körű ellátásban meghatározott gyermekruházatokról, textíliákról anyagszámadást kell vezetni. A lakásotthonokban a ház berendezési tárgyairól helyiségenként készült leltárait, a tűzriadó tervet, valamint a házirendet mindenki számára elérhető helyen kell tartani. A lakásotthon vezető-nevelője gazdálkodási szabályzatban meghatározott formájú nyilvántartást vezet a gyermekek ellátásához vásárolt dolgokról. A lakásotthonokban karbantartási füzetben kell vezetni folyamatosan a meghibásodásokat azok jellegének, helyének és vélhető keletkezési időpontjának megjelölésével. A füzetbe akkor is be kell jegyezni a hibákat, ha a karbantartást végző szakemberrel előzőleg már szóban egyeztettek. A lakásotthonban dolgozók közül bárki aki észreveszi a karbantartási jellegű problémákat, 36

meghibásodásokat, köteles azt azonnal rögzíteni a füzetben. Az energiatakarékosság nyomon követése, és rezsi költség előkalkulálása céljából a lakásotthonokban az víz, villany, gáz fogyasztását a megállapított rendszerességgel rögzítik az erre rendszeresített nyilvántartásban. Lakásotthon gazdasági-pénzügyi kötelező nyilvántartásait külön szabályzó határozza meg. Hajdúnánás, 2010. április 09. Bíró István igazgató

Mellékletek: − GAFI Együttműködési Megállapodás − Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje − Alapító okirat másolata ( 285/2009.(XI.27.) MÖK határozat − SZABÁLYZÓ A CSALÁDI PÓTLÉK SZEMÉLYRE SZÓLÓ FELHASZNÁLÁSÁRÓL

37