1
1. BEVEZETÉS 1.1. Az SZMSZ célja Az SZMSZ meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, melyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe.
1.2. Az SZMSZ feladata Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe 1.3. Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: (a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet) a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 335/2005.(XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1.4
Az SZMSZ személyi hatálya:
Az óvodával jogviszonyban álló minden közalkalmazottra, óvodába járó gyermekek közösségére, a Szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek). Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az óvoda területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában. 1.5 Az SZMSZ területi hatálya: Kiterjed az óvoda területére, valamint az óvoda által szervezett – a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – óvodán kívüli programokra. 2
2. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK AZ ALAPÍTÓ OKIRATTAL KAPCSOLATOSAN Az intézmény neve, székhelye:
2.1.
Tataházi Általános Művelődési Központ Az intézmény alapítója, fenntartó szerve, székhelye:
2.2.
Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6451 Tataháza Kossuth u. 60. 2.3. Az intézmény felügyeleti szervének vezetője: polgármester: Vörös István jegyző: Dr. Jagicza Mónika 2.4. Az intézmény alapító okiratának száma, kelte: 115/2012 (XII.13.) Ökh. 2.5. OM azonosító: 202068
Törzsszám: 807580
2.6. Az intézmény jogállása: önálló 2.7. Az intézmény típusa: Napközi-otthonos óvoda. Az intézmény a Nevelőtestület által jóváhagyott helyi Pedagógiai program szerint látja el hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig – legfeljebb hétéves korig – az óvodai nevelés és iskolai életmódra felkészítés feladatait. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 2.8. Az intézmény működési területe: Az óvoda feladat-ellátási kötelezettsége a fenntartó által jóváhagyott körzetben lakó vagy tartózkodó óvodáskorú gyermekek óvodai nevelésére, iskolai életmódra való felkészítésére terjed ki. 2.9. A felvehető gyermekek maximális száma: 25 fő - óvodai csoportok száma: 1 2.10. Az intézmény tevékenységi köre, szakfeladatai 2.10.1. Alaptevékenysége 851011
óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés(nem sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése és iskolai életmódra felkészítő foglalkozása, beleértve a nevelési tanácsadó által kiadott szakvéleménnyel rendelkező gyermekek logopédiai valamint fejlesztő és felzárkóztató foglalkozásait, az étkezés ideje alatti átfedési időt és rendszeres egészségügyi felügyeletet is)
851012
sajátos nevelési igényű, ezen belül szakértői véleménnyel rendelkező gyermekek integrált óvodai nevelése
562912
óvodai intézményi étkeztetés
3
2.10.2. Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő és kisegítő tevékenység 562917
intézményi, munkahelyi étkeztetés
680002
nem lakó ingatlan üzemeltetése
2.11. Az intézmény vagyona: 218. hrsz. alatt található kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő 454 m2 nagyságú –természetben a 6451 Tataháza, Kossuth L. u. 64. szám alatti ingatlanvagyon. 2.12. Az intézményi vagyon feletti rendelkezési jogosultság: Az intézmény működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak az alapító tulajdonát képezik. Az intézmény vagyonát az intézmény vezetője működteti. Az épület csak az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátásra szolgál. 2.13. Az intézmény vezetőjének kinevezése: Az intézmény vezetőjét pályázat útján a Tataháza Önkormányzat Képviselő-testülete bízza meg az érvényes jogszabályoknak megfelelően. 2.14. Az alap- és kiegészítő tevékenység forrásai: Az intézmény alap-, kisegítő és kiegészítő tevékenységének forrását a Tataháza Község Önkormányzata a mindenkori költségvetésében biztosítja.
3. A MŰKÖDÉS RENDJE A nevelési – oktatási intézmény a 20/2012.(VII.31.) EMMI rendelet 4.§(1) alapján a szervezeti és működési szabályzatban köteles rögzíteni a működés rendjét. 3.1. Az intézmény munkarendje A pedagógusok napi munkaidejét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezető állapítja meg, az intézmény foglalkozási rendjének megfelelően. Az óvónők heti munkaidő beosztását az intézmény vezetőjével közösen készíti el. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felül a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy a kijelölést az óvodavezető adja. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az egyenletes terhelés. Az óvoda helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A főző és tálaló konyhákba csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be. Az óvoda épületét címtáblával és nemzeti színű zászlóval kell ellátni. Az óvodában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, kulturális tevékenységgel függ össze. Az óvoda helyiségeiben párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz köthető tevékenység nem működhet. Az óvoda dolgozói az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. Az óvoda minden dolgozója, gyermeke és szülője felelős: ¨ A közösségi tulajdon védelméért, állagának megóvásáért ¨ Az óvoda rendjének és tisztaságának megőrzéséért ¨ A takarékos energia felhasználásért 4
¨ A tűz- balesetvédelem és munkavédelmi szabályok betartásáért A gyermekek az óvoda helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Foglalkozási idő után csak szervezett program keretében tartózkodhatnak az óvodában. A továbbiakról a házi rend rendelkezik. Az óvoda egész területén tilos a dohányzás! Az óvoda felszerelési tárgyait, eszközeit, berendezési tárgyait csak az óvodavezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében vihetik ki az intézményből. A tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A tanítási év szorgalmi ideje szeptember 1-től május 31-ig zajlik. Június 1-től nyári udvari életet szervezünk. Az óvoda a fenntartó által jóváhagyott ideig és időpontban nyári leállást tart. Erről a szülők február 1-ig értesítést kapnak. A tanév rendjét, programját a nevelő testület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt: ¨ A nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (a pedagógiai program módosítása, az új tanév feladatai) ¨ Óvodai szintű rendezvények és ünnepélyek időpontjáról, tartalmáról, a felelősökről. ¨ A nevelés nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról. (11/1994. VI: 8. MKM. Rendelet 2.§ 4. pontja alapján) ¨ Az éves munkaterv jóváhagyásáról. Az intézmény belső szabályzatait ki kell függeszteni. A tanév helyi rendjét, a házi rendet a szülőkkel az első értekezleten ismertetni kell. Minden egyéb esetben, az éves munkatervben meghatározottak szerint, a nevelőtestület javaslata alapján. (nyíltnap) Az óvoda nyitva tartása: 7 órától - 17 óráig. Az óvoda nyitva tartásának ideje alatt óvónő foglalkozik a gyermekekkel. Az óvoda egész nyitva tartása alatt intézkedésre jogosult személynek kell ott tartózkodnia. 3.2. A vezető benntartózkodása Ha az óvoda nyitvatartási idején belül az intézmény vezetője nem tartózkodik az óvodában, az általa megbízott óvónőnek az óvodában kell tartózkodnia, amíg az épületben gyerek van. Az intézményvezető távolléte eseten az általa megbízott helyettes jár el hasonlóan. Az óvodavezető Az óvoda élén, a fenntartó által kinevezett óvodavezető áll. Felelős: ¨ Az intézmény zavartalan, szakszerű és törvényes működéséért ¨ Az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezéséért, a takarékos gazdálkodásért ¨ A pedagógiai munkáért ¨ Az óvoda ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért ¨ A gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért ¨ A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért ¨ A gyermek balesetek megelőzéséért ¨ A rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezéséért (gyermek, alkalmazott) ¨ A továbbképzési program megvalósításáért ¨ A nevelőtestületi értekezletek és alkalmazotti közösség értekezleteinek előkészítéséért, vezetéséért ¨ A döntések végrehajtásáért, megszervezéséért, ellenőrzéséért. 5
¨ A nevelőmunka irányításáért és ellenőrzéséért ¨ A rendelkezésre álló költségvetés alapján a működéshez szükséges személyi és tárgy feltételek biztosításáért ¨ Beszámolási, információszolgáltatási feladatokért ¨ Az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben való döntésért, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Feladatai: ¨ A nevelőtestület vezetése ¨ Az ésszerű, takarékos munkaerő gazdálkodás és helyettesítés rendjének kialakítása ¨ A nevelőmunka irányítása, megszervezése, ellenőrzése ¨ Az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének kiépítése ¨ Továbbképzési terv készítése ¨ Szabadságolási terv készítése, szabadság nyilvántartás ¨ Az intézmény kapcsolatainak kiépítése, az intézmény képviselete külső szervek előtt ¨ A nevelőmunka ellenőrzési rendjének kialakítása ¨ Kapcsolatot tart a társult önkormányzatok képviselőtestületeivel Az óvodavezető helyettesítése megbízás alapján történik. Távollétekor- Feró Zoltánné vagy Gömöri Mártonné óvónő képviseli. Intézkedési jogkörük a gyermekek biztonságos megóvásával és az óvoda működésével összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak 3.3. Az alkalmazottak intézményben való tartózkodásának rendje Az óvodapedagógusok feladatai az óvoda teljes nyitva tartása alatt a csoportban óvónő foglalkozik a gyermekekkel az óvónők alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése a helyi pedagógiai feladatait az intézmény P.P.-ja és az éves munkatervek határozzák meg munkakörének teljesítéséből adódó kötelességeit és jogait a munkaköri leírása tartalmazza, melyet nevelési évenként aktualizálni kell Az óvodapedagógusok jogait és kötelességét a Ktv. 19§. rögzíti. A pedagógiai program alapján az ismeretek, a tananyag és a módszerek megválasztásának joga ¨ A Helyi Nevelési Program elemzésében és értékelésében részt vegyen, gyakorolja a nevelő testületet megillető jogokat ¨ Szervezett továbbképzéseken való részvétel ¨ Személyiségi jogainak tiszteletben tartása, nevelő-oktató tevékenységének értékelése, elismerése ¨ Könyvtárak, múzeumok, más kiállítótermek kedvezményes látogatása A Ktv. 16§ szerint az óvodapedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból és az oktató-nevelő munkával, vagy a gyermekekkel összefüggő, a szakfeladatának ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus heti óraszáma 40 óra. Kötelező óraszáma: óvodavezető 30 óra óvónők 32 óra Az óvoda dolgozóit - a közoktatási törvény alapján meghatározott munkakörökben - a fenntartó által jóváhagyott létszámban, az óvodavezető alkalmazza. Munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. Az óvodavezetőt a fenntartó nevezi ki, az Alapító Okiratban rögzített módon. 6
A nem pedagógus közalkalmazott munkarendjét a fenti szabályzók betartásával az óvodavezető állapítja meg, az intézmény zavartalan működése érdekében. A munkaköri leírását az óvodavezető készíti el.
3.4. Belépés, benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel A gyermekeket kísérő szülök kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az intézményvezetőnek vagy az általa megbízott helyettesét ellátó óvónőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását külső személyek részére az intézményvezető engedélyezi. 3.5. Óvodai felvétel, átvétel, elhelyezés A felvétel szabályai: ¨ A gyermek 3. életévének betöltése (szabad kapacitás esetén 2,5 év) ¨ Ha a gyermek betöltötte 5. évét kötelező felvenni ¨ A Gyvt. előírásai alapján (hátrányos helyzetűek) Óvodába az a gyermek vehető fel, aki harmadik életévét az adott év december 31. napjáig betöltötte. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai élet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az újonnan érkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik, amennyiben a fentiek szerint jogosult az óvodába való beiratkozásra. Az óvodai felvételről, átvételről az óvodavezetője dönt. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezetője dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vételével. A gyermekek adatait az óvodai felvételi és előjegyzési napló tartalmazza. A felvételek biztosításáért, elvégzéséért, betartásáért az óvodavezető a felelős. Az óvodába felvett gyermeket az óvoda tartja nyilván, ha a gyermek óvodát változtat a további nyilvántartás az átvevő óvoda feladata. A gyermek – ha Ktv. másként nem rendelkezik – abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti a nevelési év kezdőnapjától napi 4 órát köteles az óvodai nevelésben részt venni. Az óvoda vezetője értesíti a település jegyzőjét, ha a gyermek nem íratták be az óvodában. Az óvodai nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart. Az óvodai oktatási év szeptember 1-től május 31-ig tart. 3.6. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolása A felvételi és mulasztási napló a csoportba beírt gyerekek adatait és hiányzásait rögzíti, vezetésért a csoportvezető óvodapedagógus felelős. Az intézményvezető értesíti a jegyzőt, ha a gyermek az óvodából 10 napnál többet igazolatlanul, feltéve, ha az óvoda a szülőt legalább 2 alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A gyermek távolmaradását a szülőnek minden esetben jelentenie kell, ha a gyermek az óvodai foglalkozásokról távol marad mulasztását igazoltnak kell tekinteni: -
ha a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy nem viszi gyermekét az óvodába ha gyermek engedélyt kapott a távolmaradásra ha a gyermek beteg volt és azt orvos igazolja
7
¨
¨
Ha a szülő a gyermekét bármely előre látható ok miatt nem kívánja óvodába hozni, legalább előző nap 14 óráig tájékoztatni kell az óvodapedagógust. A gyermek étkezése a hiányzást megelőző nap 13 óra 30 percig mondható le és jelenthető vissza. Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján ½ 9 óráig be kell jelenteni. (Ebben az esetben az ebéd elvihető a konyháról) Ha a gyermek, betegség miatt hiányzik csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába.
A térítési díj fizetésére vonatkozó rendelkezések: A szülők, a gyermekük által igénybe vett étkezésért térítési díjat kötelesek fizetni, a fenntartó által megállapított összegben. ¨ A térítési díj befizetése minden hónap 5-ig, az Tataháza Községi Önkormányzatnál történik. ¨ A be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. ¨ Az étkezési térítési díj csökkentését a szülő kérheti, a megfelelő dokumentumok alapján, illetve a család anyagi helyzetére való tekintettel kedvezményes étkezésben részesülhet a gyermek. 3.7. Az óvodai (jogviszony) elhelyezés megszűnése A gyermek óvodához fűződő jogviszonyának megszűnéséről a Ktv.74.§ rendelkezik ¨ A gyermeket másik óvodába átvették ¨ A szülő írásban jelzi, hogy gyermeke kimarad ¨ Fizetési hátralékok miatt, a jogszabályban megfelelően ¨ A gyermeket felvették az általános iskolába ¨ A jogszabályban meghatározottaktól többet van távol az óvodai foglalkozásokról
3.8. Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái
Köznevelési törvény 46.§(3), 47§; 98§(1)
A szolgáltatásokat úgy kell megszervezni, hogy az óvodai napirendet ne zavarják, az óvónői felügyelet biztosítva legyen. Az óvodai munka tervezéséért az óvodavezető felel. A munkaterv elkészítésében közreműködnek az óvodapedagógusok figyelembe véve a nevelési törvényt és a helyi sajátosságokat a fejlesztési feladatok célrendszerét. A munkaterveknek tartalmazniuk kell a nevelési – oktatási célkitűzéseket. Elfogadásuk után a feladatuk végrehajtása kötelező az óvoda dolgozói számára. Ezek figyelembe vételével készülnek a csoporttervek, melyekben rögzítik a csoportba tartózó gyermekek fejlesztését szolgáló pedagógia és szervezést igénylő feladatokat, módszereket, eszközöket az egyedi – egyéni körülmények figyelembe vételével. Az elért eredményeket a nevelési – oktatási év végén csoport és intézményi szinten értékelik a felelős vezetők. Felzárkóztatás, integrálás: Intézményünkben a tanulási nehézségekkel küzdő, valamint a speciális foglalkozást igénylő gyermekek együtt tevékenykednek társaikkal. Amennyiben az óvónő fejlesztő tevékenysége, a társak segítése, elfogadása nem elegendő a gyermek számára, a szülő kérésére, és beleegyezésével az óvoda a Nevelési Tanácsadóba, vagy közvetlenül a Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs Szakértői Bizottsághoz irányítja a gyermeket. A vizsgálatra mindenesetben a szülő köteles elvinni a gyermeket, hiszen ő is részese a vizsgálatnak. A Bizottság szakemberei állapítják meg és jelölik ki a fejlesztendő területeket. Intézményünkben utazó logopédus foglakozik a beszédhibás gyermekekkel.
8
Tehetséggondozás: A nevelési programban nagy hangsúlyt helyeztünk a tehetséges gyermekek, képességeinek sokoldalú és differenciált fejlesztésére. Egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatás Az óvodában igény szerint szervezett formában katolikus hitoktatás folyik. 3.9. a Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Köznevelési törvény 25§(5) Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodát látogató orvos és védőnő látja el. Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az óvoda-vezető biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit. Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni, szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig a vezető figyelmét haladéktalanul felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi. Ha a megelőzés érdekében tett erőfeszítéseink ellenére kisebb sérüléssel járó apróbb baleset előfordul, akkor az elsősegélynyújtásban jártas kolléga az elsősegély ládában található gyógyszerek és kötszerek szakszerű használatával ellátja. (szükség esetén orvosi ellátásról való gondoskodás kötelező) Súlyosabb esetben azonnal orvost, vagy mentőt kell hívni. Párhuzamosan értesíteni kell a szülőt a történtekről és az intézkedésről. Minden balesetről három példányban jegyzőkönyv készül, melyet a munkavédelmi felelőstől az óvónő kér el, akinél a baleset történt. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, és az adott óvónő írja alá. A jegyzőkönyvből egy példányt kap a gyermek, egyet a szülő és egyet a fenntartó. A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat.Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban - a gyermekek életkorának megfelelően - ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát
4. Intézményi védő, óvó előírások 20/2012. EMMI rendelet 128§; 129§(5),168§, 169§ A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételek vizsgálata és javítása folyamatos feladat. Minden óvodapedagógus törvényben meghatározott feladatát képezi: ¨ A rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja. ¨ Ezek elsajátításáról meggyőződjék, folyamatosan ellenőrizze azt. ¨ Ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket azonnal tegye meg. ¨ Ha a gyermeket baleset éri minden vele foglalkozó pedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet, vagy a veszélyforrást a dajka észleli köteles azonnal intézkedni, vagy a vezető óvónő figyelmét felhívni a problémára. 9
A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételek vizsgálata és javítása folyamatos feladat. Minden óvodapedagógus törvényben meghatározott feladatát képezi: ¨ A rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja. ¨ Ezek elsajátításáról meggyőződjék, folyamatosan ellenőrizze azt. ¨ Ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket azonnal tegye meg. ¨ Ha a gyermeket baleset éri minden vele foglalkozó pedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet, vagy a veszélyforrást a dajka észleli köteles azonnal intézkedni, vagy a vezető óvónő figyelmét felhívni a problémára. A nevelési-oktatási intézménynek a jogszabályban meghatározottak szerint ki kell vizsgálnia és nyilván kell tartania a gyermekbaleseteket, és az ahhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettségeket. A gyermek balesetekkel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető végzi. (11/1994. MKM rendelet, 30/2004. OM rendelet) Az udvaron csak olyan játékeszközök szerepelhetnek, melyek az MSZ EN 1176 és MSZ EN 1177 szabvány és a 78/2003. (XI.27.) GKM rendelet előírásainak megfelelnek. Az intézményben cserecipő használata kötelező. A saját felelősség alapján behozott játékszerekért, ékszerekért az óvoda felelősséget nem vállal. Az óvoda a gyermekek ágyneműjét a higiéniai előírások betartása végett helyben mossa. Az óvodában - megállapodás alapján - a helyi orvos és a védőnő végez egészségügyi vizsgálatokat a gyermekek körében. Ennek feltételeit az óvodavezető köteles biztosítani, megállapodás alapján a védőben. A tanuló- és gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat ezentúl az oktatásért felelős minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszerben kell rögzíteni. A tanuló- és gyermekbalesetekről papíralapú jegyzőkönyvet csak abban az esetben kell felvenni, ha az elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszerben valamilyen műszaki ok miatt nincs lehetőség, ekkor a tanuló- és gyermekbalesetről felvett jegyzőkönyv elkészítésére e szakasz általános szabályait kell alkalmazni. Az iratok kézbesítésére vonatkozó követelményeket is meghatározza ez a szakasz. Az iratok kézbesítésére vonatkozó szabályokat a határozat kézbesítésére vonatkozó szabályoknál már ismertettük. Az ÁNTSZ é a HACCP által meghatározott szabályokat az óvoda működtetésének során szigorúan be kell tartani. Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül az óvodából el kell vinnie. Addig az óvónő gondoskodik a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, esetleg orvosi ellátásáról. Gyógyszeres kezelés alatt álló, lábadozó gyermek a teljes felgyógyulásig közösségbe nem hozható. Az óvónő a gyermeknek gyógyszert nem adhat be, a gyógyszeres kezelést nem fejezheti be. Kivételt képeznek a krónikus betegségek. (pld. asztma, az allergia) A gyermek betegsége után csak orvosi igazolással jöhet óvodába. Fertőző betegségekről az óvodát azonnal értesíteni kell. A további fertőzések elkerülése végett fokozottan kell fertőtleníteni. A baleset megelőzésére és a balesetre vonatkozó rendszabályokat az óvoda Munka és Balesetvédelmi Szabályzata tartalmazza. A baleset és munkavédelmi oktatást minden év szeptember 15-ig meg kell tartani.
10
Az óvodában dolgozóknak érvényes egészségügyi könyvvel kell rendelkezniük. Az üzemorvos évente érvényesíti ezeket. A dohányzásra vonatkozó szabályokat minden dolgozónak és szülőnek kötelessége betartani! Ennek értelmében az óvoda egész területén tilos a dohányzás!
4.1. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az óvoda életében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, ami a gyermekek és az óvoda dolgozóinak egészségét, biztonságát veszélyezteti. Ilyen lehet: ¨ természeti katasztrófa ¨ tűz ¨ robbantással történő fenyegetés A megelőzés érdekében az intézmény vezetőjének esetenként, a dajkáknak a mindennapi feladatok végzése során kötelező jelleggel ellenőrizniük kell, hogy az óvodában rendkívüli tárgy, bombára utaló eszköz, szokatlan dolog nem tapasztalható-e. A mennyiben rendellenességet észlelnek haladéktalanul köteles személyesen, vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a rendőrséget, a tűzoltóságot, és a fenntartót is értesíteni kell. Az érintett vezető illetve dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. Az épület teljes kiürítését el kell végezni, ügyelve a következőkre! („Kiürítési terv” alapján) ¨ Magunkkal kell vinni a mulasztási naplót (a napi létszám megállapítása miatt) ¨ A termeken kívül tartózkodókra is gondolni kell (mosdó, elkülönítő) ¨ Az ajtókat, az ablakokat lehetőség szerint hagyjuk nyitva az esetleges robbanás hatásának csökkentése miatt ¨ A helyzet alapján döntsük el mit mondjunk a gyermekeknek ¨ A kivonulási utakat a gyermekek kikísérése előtt ellenőrizzék a tűzszerészek, ha ez még nem történt meg mondjuk meg nekik, hogy semmihez se nyúljanak ¨ A gyülekezésre kijelölt hely a templomdomb ¨ A helyszínt a nevelő hagyhatja el utoljára, miután meggyőződik arról nem maradt-e gyermek az épületben. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően az ő vezetőjük utasítása szerint kell eljárni. Az intézmény egész területén valamint az intézménytől számított 5 méteren belül is tilos a dohányzás!
5. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 20/2012. EMMI rendelet 4§(1) Az ünnepek tükrözzék hagyományainkat az ezzel kapcsolatos teendőket, időpontokat, felelősöket a nevelő testület az éves munkatervében határozza meg. A megoldás módjait, eszközeit a csoportok pedagógusai a szülőkkel együtt határozzák meg a gyermekek életkorának értelmi, érzelmi beállítottságának megfelelően. A hagyományok egy része kizárólag a gyermek csoportokban zajlik (névnap, születésnap, eszközkészítés valamilyen eseményre, kirándulás, színházlátogatás, stb.) Környezeti nevelés kiemelt napjai: - szeptember 23. Takarítási világnap - október 4. Állatok világnapja, 11
-
március 22. Víz világnapja május 10. Madarak, fák napja, június 5. Környezetvédelem világnap
Az óvodai közösségre kiterjedő hagyományok és ünnepek: - Mikulás - Karácsony - Medvenap - Farsang - Húsvét - Anyák napi készülődés - Ballagás - Pünkösd - Játszóházak (Karácsony, Húsvét, Gyermeknap) - Társadalmi ünnepek (Nemzeti ünnepek – leginkább a március 15. (a gyermekek számára is átélhető nemzeti hagyományokkal) - Gyermeknap - Márton nap
6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvoda vezetője a felelős. Munkáját a Belső ellenőrzési terv alapján végzi. A nevelő munka belső ellenőrzésének feladatai: ¨ biztosítsa a jogszabályok és a pedagógiai programok (országos, helyi) szerinti működést ¨ segítse a hatékony nevelő munkát az intézményekben ¨ szolgáltasson információt a vezetés részére az egyes dolgozók munkavégzéséről ¨ szolgáltasson adatot, tényt a belső és külső értékelések elkészítéséhez Kiemelt szempontok a belső ellenőrzéshez: ¨ munkafegyelem ¨ a tervszerűség ¨ az adminisztráció ¨ a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, (óvónő – gyermek kapcsolat) ¨ a foglalkozások szervezése, felépítése, módszertani sokszínűség. ¨ a csoportszoba rendezettsége, dekorációja, tisztasága ¨ a gyermekek munkája, magatartása, a pedagógus egyénisége, magatartása ¨ az eredményesség, összevetés a nevelési programban leírt követelményekkel ¨ a feladat ellátási tervben szereplő feladatok elvégzése Az egyes tanévekre vonatkozó ütemezéseket az óvodai éves Munkaterv tartalmazza. Az éves Munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó nevelőtestületi értekezleten hagyja jóvá. Az ellenőrzés tapasztalatairól a vezető feljegyzést készít, ismerteti az érintett dolgozóval. A tanév végi nevelőtestületi értekezleten ennek eredményéről tájékoztatja a dolgozókat. Megfogalmazza az esetleges hiányosságokat és azok megszüntetéshez szükséges intézkedéséket.
12
7. A belső kapcsolattartás rendje, formája A nevelőtestület és a beosztott dolgozók közötti kapcsolattartás az óvodai munka egészét valamint az óvoda valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben a félévente 1 alkalommal összehívott valamennyi alkalmazott részvételével tartott alkalmazotti értekezleten valósul meg. Ezekről minden alkalommal jegyzőkönyv készül.
8. Külső kapcsolatok 20/2012 EMMI rendelet 4§(1) A Szülők Közösségével való kapcsolattartás A Ktv. 59.-61.§ rendelkeznek, melyek alapján az óvodában a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hozhatnak létre. Az óvodába járó gyermekek szülei a tanév első szülői értekezletén minden csoportban 2 fő képviselőt választanak maguk közül. Egyetértési jog ¨ A fakultatív foglalkozások meghatározásában ¨ A kirándulások szervezésében ¨ Minden anyagi terhet jelentő feladat elhatározásában Véleményezési jog A SZMSZ szülőket érintő részeiről ¨ Az ünnepélyek, és megemlékezések rendje ¨ A szülői értekezletek napirendjének meghatározása ¨ Az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakítása Az óvoda vezetője a szülők közösségének vezetőjét évente legalább 2 alkalommal tájékoztatja az óvodában folyó munkáról. Az elnök közvetlen az óvodavezetővel tart kapcsolatot, a tagok az óvodapedagógusokkal. Rendszeres kapcsolatot tart fenn az óvoda: ¨ A fenntartóval Friss információcsere az óvoda működésének alapfeltétele ¨ Az Általános Iskolával Rendszeres kapcsolattartás az alsós nevelőkkel, kölcsönös látogatások, értekezleteinkre meghívjuk az alsós nevelőket. ¨ A Gyermekjóléti Szolgálattal Rendszeres személyes kapcsolatban vagyunk. Értekezletre, rendezvényekre hívnak bennünket. Havonta látogatást tesz óvodánkban a kapcsolattartó Alkalomszerű, aktuális megbeszélések A kapcsolattartás módja. A gyermekvédelmi felelős koordinálja a kapcsolattartást a szolgálat szakemberével, erről tájékoztatja a vezető óvónőt. Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel: - MPI. - Pedagógiai Szakszolgálat - az egészségügyi szervekkel (védőnő, háziorvos) 13
9. Az intézmény dokumentumai 20/2012 EMMI rendelet 3§, 4§, 5§, 6§ Az intézményben kötelezően vezetett dokumentumok: - jelenléti ív - óvodai csoportnapló - óvodai felvételi előjegyzési napló - óvodai törzskönyv - felvételi és mulasztási napló - óvodai szakvélemény - helyettesítési napló - étkező gyermekek számának naponkénti nyilvántartása - iktatókönyv - értesítés óvoda változásról - pedagógiai program - éves munkaterv - pedagógusok továbbképzési terve - munkatervi beszámoló - alkalmazottak kötelező egészségügyi vizsgálatainak igazolásai - házirend a gyermekek és a dolgozók számára - tűz és balesetvédelmi oktatási naplók - tűzriadó és katasztrófavédelmi gyakorlatok jegyzőkönyvei - értekezletek jegyzőkönyvei - selejtezési jegyzőkönyv - bélyegzők 9.1. Az intézmény által készített, az óvoda működését meghatározó dokumentumok
¨ ¨ ¨ ¨ ¨
Alapító Okirat Az óvoda helyi nevelési programja Továbbképzési terv Éves munkaterv Jelen SZMSZ és annak mellékletei Közalkalmazotti szabályzat
9.2. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága 20/2012 EMMI rendelet 82§ Az óvoda házi rendje Az intézményi rendszabályok tartalmazzák a gyermekek jogait és kötelességeit,(Ktv.10.§) illetve a szülők jogait és kötelességeit (Ktv.13.-14.§). A házi rend betartása kötelező! A házi rendet a vezető előterjesztésére a nevelő testület fogadja el, a Szülői Szervezet egyetértésével (Ktv.40.§) A házi rendet kifüggesztve az óvodai hirdetőtáblákon megtalálható. Az új gyermekek szülei az óvodai felvételi értesítővel együtt megkapják. Az óvodavezetői irodában vannak elhelyezve a fenti dokumentumok. ¨ a szülők elkérhetik, de az óvodából ki nem vihetik, 14
¨ ¨
az elolvasásra helyet és időt kell biztosítani, a hirdető táblán közölni kell a dokumentumok elérhetőségét.
Jelen SZMSZ csak a nevelő testület elfogadásával, a jelzett közösségek egyeztetésével és a fenntartó jóváhagyásával lép életbe. Az SZMSZ–ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezen szabályzatok az intézményi SZMSZ mellékleti. A mellékletben található szabályzatok - mint óvodavezetői utasítások - jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézményfelelős vezetőjének megítélése ezt szükségesnek tartja. A törvény előírásai alapján közérdekű adatnak minősül
ére vonatkozó szabályai. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatalának kötelezettségét a Nkt. is előírja. A Nkt. a szülői jogok között elsőként határozza meg azt a jogosultságot, hogy a szülő megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai program-ját és házirendjét, valamint azt, hogy az ezekbe foglalt szabályokról tájékoztatást kapjon. A Nkt. értelmében a köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatban, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban határozza meg a nevelési-oktatási intézmény adatkezelésének és adattovábbításának rendjét. A levéltári törvény értelmében a közfeladatot ellátó szerveknek a területileg illetékes levéltárakkal egyetértésben egyedi iratkezelési szabályzatot kell kiadniuk. Az EMMI-rendelet 1. melléklete határozza meg a nevelési-oktatási intézmények irattári tervét és a nem selejtezhető iratok körét. A közfeladatot ellátó intézménynek a hozzá érkezett iratokat iktatnia kell, minden esetben függetlenül attól, hogy ki az irat beküldője. Ha az ügy jellege nem követel meg írásbeli elintézési módot, akkor azt telefonon vagy személyesen is elintézhetjük természetesen az elintézés módjának megfelelő dokumentálásával. Az ilyen jellegű ügyeket az intézmény nevében eljáró személy elektronikus levél formájában, vagyis egy egyszerű e-mailben is elintézheti. 9.3. Iratkezelés és ügyintézés szabályai 20/2012 EMMI rendelet 84§
10. Az óvodában kötelezően használt nyomtatványok 20/2012 EMMI rendelet 88§ -
a felvételi előjegyzési napló, a felvételi és mulasztási napló, az óvodai csoportnapló, az óvodai törzskönyv, a tankötelezettség megállapításához szakvélemény).
szükséges
15
szakvélemény
(a
továbbiakban:
óvodai
11. A gyermekek adatainak kezelése Köznevelési törvény 41-42§ A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012 (VIII. 28.) Korm. rendelet 1418. §-aiban foglaltak szerint: - az intézménnyel óvodai jogviszonyban álló gyermekek - az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók - az intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak - az intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak - az intézményben pedagógia előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak - az intézményben óraadóként foglalkoztatott személyek Az Oktatási Hivatal új személyi nyilvántartó és adatmódosító rendszerében, a KIR-ben található. A KIR korábbi személyi nyilvántartási moduljai (tanulói nyilvántartás-kezelő rendszer, illetve a pedagógus nyilvántartás-kezelő rendszer), valamint a TAJ rögzítő alkalmazások az új rendszerbe integrálódtak, így ezek az alkalmazások már külön-külön nem elérhetőek, az adatokat az egységes nyilvántartó rendszerben lehet és kell megadni.
16
