Ha a jövő évről akarsz gondoskodni – vess magot! Ha egy évtizeddel számolsz – ültess fát! Ha terved egy életre szól – embert nevelj! /Kínai mondás/
Tartalom
1. Helyzetkép az óvodáról……………………………………………. 4 1.1. Óvodánk bemutatása………………………………………………………… 4 1.2. Személyi feltételeink………………………………………………………….. 6 1.3. Programunk rendszerábrája………………………………………………... 6 1.4. Tárgyi feltételeink…………………………………………………………….
8
2. Nevelésünk alapelvei, céljai és feladatai …………………………. 9 2.1. Alapelvünk……………………………………………………………………. 9 2.2. Célunk………………………………………………………………………… 9 2.3. Feladatunk……………………………………………………………………. 9
3. Nevelésünk keretei………………………………………………… 11 3.1. Az egészséges életmód kialakítása…………………………………………. 3.2. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok……………………………………
11
15
4. A program tevékenységformái……………………………………. 20 4.1. Játék…………………………………………………………………………... 20 4.2. Mozgás, mozgásos játék………………………………………………………
3
23 4.3. A környezet tevékeny megismerése, matematika………………………….. 30 4.4. Mese – vers – báb – dramatikus játék………………………………………. 37 4.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka……………………………………………… 41 4.6. Ének-zene, énekes játékok…………………………………………………… 45 4.7. Munkajellegű tevékenységek………………………………………………... 49 4.8. Tanulás………………………………………………………………………... 53
5. Óvodánk kapcsolatai………………………………………………. 56 5.1. Óvoda – család……………………………………………………………….. 56 5.2. Óvoda – iskola………………………………………………………………... 59 5.3. Óvoda – bölcsőde…………………………………………………………….. 60 5.4. Egyéb………………………………………………………………………….. 60
8. Felhasznált irodalom………………………………………………. 62
4
Helyzetkép az óvodáról 1.1. Óvodánk bemutatása A Hold úti Óvoda a város központjához közel, egy csendes, családi házakból álló utcában található. Így az ide járó gyermekek viszonylag tiszta levegőn tölthetik mindennapjaikat. 1954-ben óvodai célra épült. Három csoportban kezdődött el a nevelés, de a gyereklétszám növekedése szükségessé tette egy új csoportszoba létrehozását, melyet a korábbi főzőkonyha átalakításával oldottunk meg. Régi patinás épületünk előkertjét fenyőfák, virágok teszik barátságossá. Belső udvarunk tágas, parkszerű, árnyékot adó fákból és nagy füves részből áll. Az elkülönült
kisebb
füves
részek
lehetőséget
adnak
nyugodt,
illetve
mozgásfejlesztő játékok gyakorlására. Az udvar esztétikáját emelik a fából készült mászókák. Gyermekeink többsége mozgásszegény környezetből érkezik hozzánk. Ezt felismerve évek óta nagyobb figyelmet fordítunk a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, mozgásuk fejlesztésére. A mozgásra inspiráló környezet lehetőséget ad a gyermekeknek természetes mozgások gyakorlására: fáramászásra, mezítláb járkálásra, nap és vízfürdőzésre. Óvodánk 88 férőhelyes, a szülők szívesen bízzák ránk gyermekeiket. Az épületben négy csoportszoba és a hozzájuk tartozó kiszolgáló helyiségek találhatók. A csoportszobák tágasak, világosak, parkettásak, a mellékhelyiségek 5
kőpadlóval burkoltak, kizárva ezzel a padlószőnyeg és a műanyag okozta gyakori allergia kialakulását. A gyermekekkel felsőfokú végzettségű óvónők és szakképzett dajkák foglalkoznak. Vegyes társadalmi rétegződésű családokból érkeznek hozzánk a gyermekek. A családi háttér többnyire rendezett. Városunkban egyike vagyunk azon kevés óvodáknak, ahol a nagycsoportosok úszótanfolyama mellett megszervezzük a középső csoportos gyermekek játékos vízhez szoktatását is. Hagyomány immár a városi sportnapokon való részvételünk. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek jól érezzék magukat az óvodánkban, családias szeretetteljes légkörben fejlődjenek. Küldetésnyilatkozat Mi a Hold úti Óvoda dolgozói küldetésünknek tekintjük a rendszeres mozgás és egészséges életvitel iránti igény kialakítását. Fontosnak tartjuk a gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzését, mozgásuk fejlesztését, képességeik kibontakoztatását. Nevelőmunkánkat, tevékenységeinket programunk szellemében – a mozgást kiemelve – végezzük. Gyermekszeretetünkkel és szakmai elkötelezettségünkkel biztosítjuk céljaink megvalósulását. Jövőkép Nevelési értékeink és programunk sajátosságai váljanak ismertté térségünkben. 6
1.2. Személyi feltételeink Óvodánk négy csoportjában 14 felnőtt dolgozik. Óvodapedagógusok száma: 8 fő Szakképzett dajkák száma: 5 fő Karbantartó, udvaros : Óvodapedagógusaink
1 fő
felsőfokú
illetve
főiskolai
végzettséggel
rendelkeznek. Munkájukat az új iránti fogékonyság, a minőségre való törekvés jellemzi. Egy óvodapedagógus szakvizsgás gyógytestnevelői és úszóoktatói végzettséggel rendelkezik. Rendszeresen részt veszünk továbbképzéseken és szakmai munkaközösségi összejöveteleken. Eredményes nevelőmunkánk érdekében támaszkodunk a nem pedagógus alkalmazottak munkájára, őket nevelési elveinkről, a kialakítandó szokás- és szabályrendszerünkről tájékoztatjuk. 1.3. Tárgyi feltételeink Óvodánk épülete folyamatos felújítást igényel. A négy csoportszoba közül három tágas, világos, 48 m2 alapterületű, egy csoportszoba északi fekvésű, 36 m2 alapterületű. Az alábbi kiszolgáló helyiségekkel rendelkezünk: 1 tálalókonyha 2 mosdó – WC 1 nevelői és fejlesztő szoba 1 iroda 1 raktárhelyiség 7
1 folyosó, mely öltözőként is szolgál. A csoportszobákban az alapfeltételek biztosítottak: sportszerek, egész alakot láttató
tükrök,
bábok,
mesekönyvek,
játékok
korosztályonként.
Ezek
megvásárlása költségvetésből, illetve önerőből és pályázatok útján történik. Az óvoda tárgyi feltételei a szűkös költségvetést figyelembe véve jónak mondható, köszönhető ez az óvodapedagógusok igyekezetének és a szülők önzetlen segítségének. Pályázatok útján folyamatosan bővítjük az udvari és a csoportszobai mozgás fejlesztéséhez szükséges eszközöket is.
8
1.4. Programunk rendszerábrája CÉL
FELADAT
A NEVELÉS KERETEI
AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA
AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS TÁRSAS KAPCSOLATOK
A program tevékenységformái JÁTÉK MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉK A környezet tevékeny megismerése, matematika Mese, vers, báb Rajzolás, mintázás, kézimunka Ének-zene, énekes játékok Munkajellegű tevékenységek
Tanulás
ÓVODÁNK KAPCSOLATAI
CSALÁD
ISKOLA
BÖLCSŐDE
EGYÉB
A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN
2. Nevelésünk alapelvei, céljai és feladatai 9
2.1. Alapelvünk: A nyugodt, családias, játékos, szeretetteljes, biztonságot adó, érzelemgazdag óvodai légkör megteremtése, a sokoldalú, harmonikus gyermeki személyiség kibontakoztatása. A gyermekközpontúság előtérbe helyezése, és a másság tiszteletben tartása. A gyermekek eltérő fejlettségi szintjének szem előtt tartása, és ennek megfelelően a differenciált és egyéni bánásmód alkalmazása. A szülők közösségével való együttműködés megvalósítása. 2.2. Célunk: A 3 – 6 – 7 éves gyermek életkori és egyéni sajátosságait figyelembe véve a sokoldalú, harmonikus gyermeki személyiség kibontakoztatása, a gyermekek természetes mozgáskedvére alapozva, élményeik felhasználásával, harmonikus, összehangolt mozgású, rendszeres mozgást igénylő, edzett gyermekek nevelése, az udvar és a kert adta lehetőségek kihasználásával, túrákkal, sétákkal, kirándulásokkal a gyermekek egészséges életmód iránti igényének megalapozása, 2.3. Feladatunk: egészséges óvodai környezet megteremtése, óvodásaink egyénenként eltérő testi és lelki szükségleteinek kielégítése, A spontán és szervezett mozgással a mozgás megszerettetése, a mozgáskedv fenntartása, az egészséges életvitel igényének kialakítása.
10
A gyermekek nagymozgásának és finommotorikájának differenciált fejlesztése. A gyermekek szűkebb és tágabb környezetében szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, célirányos bővítése. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő készség kialakulásának segítése. Erkölcsi, szociális, esztétikai és intellektuális érzelmek megalapozása.
11
3. Nevelésünk keretei 3.1. Az egészséges életmód kialakítása Célunk: A gyermekek egészséges életvitel – igényének alakítása, testi fejlődésük, edzettségük elősegítése. Feladatunk: a gyermekek gondozása, szokásrendjük kialakítása, a gyermekek egészségének védelme, edzettségének kialakítása, a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, testi nevelés, mozgásigény kielégítése, a drogprevenció érdekében családi, szabadidős programok szervezése. Az óvodába történő felvétel után igyekszünk minél rövidebb idő alatt alaposan megismerni a gyermekeket. Családlátogatás során a gyermekekről anamnézist és szociokultúrális feljegyzést készítünk, melynek segítségével megtervezhetjük az egyéni bánásmódot. A gondozás során megértő, szerető közeledéssel segítjük a gyermek – felnőtt közötti meghitt viszony kialakulását. Cselekedeteink így válnak szokásalakító gyakorlattá. A szokásrend tervezésekor figyelembe vesszük a gyermekek szükségleteit és a gondozásra fordítható időtartamot. Fontosnak tartjuk, a rugalmasságot a folyamatosság keretein belül. Elvárásainkat, a gondozás menetét a csoportban dolgozó dajkával megbeszéljük az azonos gyakoroltatás érdekében. A mosdót két csoport közösen használja, ezért rugalmas szervezéssel elkerüljük a zsúfoltságot. A mosdóban a válaszfallal ellátott WC-k biztosítják az intimitást. 12
Az öltözködési szokásokat a szülők bevonásával fokozatosan alakítjuk ki. A csoportszobákban elhelyezett tükrök segítségével ellenőrizhetik a gyermekek az öltözködésük helyességét, esztétikáját, és megismerhetik testsémájukat. Fontosnak tartjuk a higiénés szabályok betartását, a gyakori szellőztetést, a páratartalom biztosítását, fertőtlenítést, sok zöld növény elhelyezését és a pihenés nyugodt körülményeinek biztosítását. A napi háromszori étkezést azonos időpontokban, kultúrált körülmények között biztosítjuk. Tapintattal szoktatjuk őket az ismeretlen ízekhez, a korszerű táplálkozáshoz. Minden héten két-három alkalommal vitaminnapot tartunk több gyümölcs, zöldségféle fogyasztásával. A vitaminsalátát a nagycsoportosok maguk készítik el. Az egészséges életvitel iránti igényt a szülők együttműködésével alapozzuk meg. A drogmegelőzés fontosságát figyelembe véve különböző szabadidős programokat szervezünk a családok számára. Óvodánk udvarán sok a fa és bokor, melyek védik a gyermekeket a nap káros hatásaitól. Nyáron a víz edző hatása érvényesül a zuhanyozó – pancsoló használatával. Az ivókutat szomjúságuk oltására önállóan használhatják. A középső csoportos gyermekek játékos vízhez szoktatását, valamint a nagycsoportosok úszásoktatását a Szülői Választmánnyal egyeztetve, igény szerint a szülők anyagi hozzájárulásával biztosítjuk. Az edzés lehetőségét minden évszakban a szabad levegőn való tartózkodással használjuk ki, amelyhez biztosított az egészséges és biztonságos környezet. A gyermekek szabad mozgását, edzését, változatos tevékenységét különböző esztétikus mozgásfejlesztő tornaszerekkel biztosítjuk.
13
Olyan szervezeti kereteket (napirend, hetirend), lehetőségeket biztosítunk a természetes mozgásigény kielégítésére, (játszóhelyek, eszközök), amelyek az egészséges
életmód
alakítását
szolgálják.
Lehetőségeinkhez
mérten
igyekszünk olyan környezetbe elvinni gyermekeinket, ahol a megszokottól eltérő mozgásokkal próbálkoznak: o fáramászás, o árokfutás – átugrás, o lejtőn való le – felfutás, o legurulás, szánkózás, o lovaglás, o iskolai tornaterem ill. uszodalátogatás. Az egészséges életmódra nevelés szervezettségét az óvodába lépéstől biztosítjuk egyéni fejlettségüktől függően mindaddig együtt végezve a teendőket, amíg nem alakult ki bennük biztonságosan a szokások sorrendje. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A testápolás terén kialakított egészségügyi szokásokat önállóan, felszólítás nélkül végzik. Képessé válnak szükségleteik felismerésére, kielégítésére. Tudnak sorrendben öltözni, vetkőzni, ruhájukat ki - begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. Figyelnek saját külsejükre és arra, hogy ruházatuk rendezett, testük ápolt legyen. Önállóan szednek étel, öntenek folyadékot, megfelelően használják az evőeszközöket. Kialakul bennük az esztétikus étkezés igénye, igyekeznek betartani az óvodában kialakított étkezési szokásokat.
14
Ügyelnek környezetük rendjére és tisztaságára. A sokféle tevékenység hatására kiegyensúlyozottak, edzettek, testileg – lelkileg – szellemileg teherbíróak, az iskolai életre felkészültek. Igénylik a rendszeres mozgást, a szabadban való tartózkodást. Napirend: 6.00 – 12.00: Játék a csoportban illetve a szabadban A környezetben szerzett élmények, tapasztalatok feldolgozása
projekt rendszerű,
játékba integrált
tanulással. Szervezett mozgás Testápolás, folyamatos tízórai Egyéni fejlesztés Mindennapos mozgásos játék Udvari játék, élményszerző séta Gondozási teendők 12.00 – 15.00: Ebéd, testápolás Pihenés mesével, altatóval 15.00 – 18.00: Folyamatos ébredés, testápolási teendők Uzsonna Játék a csoportban, illetve a szabadban 15
Egyéni fejlesztés 3.2. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok Célunk: A gyermekek egyéni érdekeinek szem előtt tartásával, tulajdonságaik megismerésével képességeik kibontakoztatása a közösségen belül, illetve a csoport normái alapján. Alapvető erkölcsi tulajdonságok megalapozása. Feladatunk: Érzelmi
biztonságot
nyújtó
szeretetteljes,
családias
légkör
megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. A természeti és társadalmi környezetünkben olyan feltételek megteremtése, melyben alkalom nyílik egymás megismerésére, esetenként a másság megtapasztalására, ez által a reális én-kép, az erkölcsi normák és a helyes viselkedés alakítása. A gyermek – gyermek, felnőtt – gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának
alakítása,
a
kapcsolatfelvétel
képességének
folyamatos fejlesztése. Fontosnak tartjuk a biztonságot nyújtó derűs, családias légkör megteremtését. A beszoktatásra különös gondot fordítunk, ahol az anya gyermekével együtt ismerheti meg a közösségbe történő beilleszkedést. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy minél hosszabb időn keresztül, fokozatos időcsökkentéssel vegyenek részt a szülők ebben a folyamatban. Így az együttlét, az új környezet elfogadása biztonságot ad, megismerve a gyermekek napirendjét, szokásait. Elfogadjuk az otthonról hozott kedves játékaikat, sőt mi is kedveskedünk apró ajándékokkal.
16
Az óvodába lépést követő egy héten keresztül – szükség esetén tovább is – az új gyermekekből álló csoportban az óvodapedagógusok teljes műszakban dolgoznak a nyitva tartás időtartama alatt. Jeleiket előzetes megbeszélés alapján kapják a gyermekek. A beszoktatás ideje alatt olyan meséket, ölbeli játékokat játszunk a gyermekekkel, amelyek az együttlét hangulatát erősítik, egyben oldják a félelmet, gátlást. Lefekvésnél különös figyelmet fordítunk a személyes kapcsolatra: simogatás, betakargatás, mesélés. Megismertetjük és felkínáljuk a csoportszobában és az udvaron elhelyezett mozgásfejlesztő játékokat. Bármelyik életkorban történik a beszoktatás, a tapintat, törődés, a szeretetteljes odafordulás nem csak az óvodapedagógussal, hanem az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. A régebbi óvodásokat is felkészítjük az újak fogadására. A családias légkör megteremtésével segítjük a társas kapcsolatok alakulását. Fejlesztő munkánk során gondoskodunk arról, hogy a gyermekek tapasztalatai változatos tevékenységformák közben gazdagodjanak. Emocionális alapon fokozatosan kifejlesztjük azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével képessé válnak másokkal is törődni. A gyermekek pozitív kapcsolatait alakítjuk, és arra törekszünk, hogy jól érezzék magukat a csoportban. A nevelésünk alapja a feltétel nélküli szeretet, a korlátokkal együtt. A korlátokat úgy állítjuk fel, hogy meg tudjanak felelni az elvárásoknak. Elvárásainkat röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazzuk meg. Ugyanakkor lehetőséget adunk a javításra. o A gyermek – gyermek kapcsolatban meg ismerkednek az udvarias visszautasítással is. o A társas érintkezésben vannak olyan szabályok, szokások, melyeket akár példamutatással, akár verbális közléssel megtanítunk (kérem, köszönöm, tessék).
17
o Az együttes tevékenykedés során kialakult baráti kapcsolatokat mindenképpen segítjük. Ha a gyermek tartósan magányos, társtalan, igyekszünk megkeresni az okát. o A konfliktushelyzetek megoldásában arra törekszünk, hogy a gyermekek maguktól is rájöjjenek mi a helyes és mi a helytelen. o Ezen interakciók közben a gyermek én-képét erősítjük, megtanulják figyelembe venni a másikat, szocializációjuk felgyorsul. A gyermek – felnőtt kapcsolatát erősítjük a sok közös élménnyel és az egyéni beszélgetésekkel. A közös együttlétekkel, a közösen végzett munka örömével olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítünk, mint az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, őszinteség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség. Fejlesztjük akaratukat, ezen belül önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, szabálytudatukat. A felnőtthöz fűződő viszonnyal nyújtjuk azt az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus
tevékenységet
eredményez.
A
szocializáció
szempontjából
fontosnak tartjuk a közös élményekre épülő tevékenységek megszervezését. o Környezetünk szépségét, folyamatos változását kirándulások, séták alkalmával megfigyeljük, az itt szerzett és az otthonról hozott élményeket újra és újra felelevenítjük. o Óvodai sportnapot szervezünk, melybe a szülőket is bevonjuk. o Ünnepeink a közös élmény átélésére, a hagyományok, ünnepi szokások megismerésére ad lehetőséget.
18
A csoport közösséggé formálódását segítik a következő programok: o A gyermekek születés és névnapjának megünneplése o Mikulásvárás, o Karácsonyvárás, o Farsang o Húsvét, o Anyáknapja, évzáró o Anyáknapi köszöntő az Idősek Otthonában o Gyermeknap o Nagycsoportosok búcsúztatása Minden ünnepi alkalmat hosszabb előkészület előz meg, amikor a gyermekek kíváncsiságára építve változatos tevékenységet biztosítunk. Ez a tevékenység, készülődés teszi az ünnepeket, jeles napokat izgalmassá, örömtelivé. A gyermeki közösség milyenségét nagymértékben befolyásolja személyiségünk. Nevelőközösségünk az alábbi tulajdonságokat tartja a legfontosabbaknak: o legyünk határozottak, ugyanakkor szeretetteljesek, őszinték, o törekedjünk a megértésre, toleranciára, mert csak ennek alapján értékelhetjük helyesen a gyermekeket, o bánjunk a gyermekekkel igazságosan és differenciáltan, figyelembe véve egyénenként eltérő érzelmi világukat. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:
19
Ragaszkodnak óvodájukhoz, a gyermekekhez, a felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban és tettekben is kifejezik. A közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt. Figyelemmel, türelemmel hallgatják az óvónő és társaik közlését. Az én-kép – önismeret – önértékelés fejlődése révén képessé válnak az
önálló
helyzetmegoldásokra,
önérvényesítésük
a
társas
kapcsolatokban elfogadható módon történik. Örülnek a közösen elért sikereknek, a közös élményeknek. Kialakul a környezetükben élők iránti érdeklődés. Érzelmileg elfogadják egymást, felfogják a kommunikáció alapvető jelzéseit, nemtetszés – öröm – szomorúság. Tudnak
kezdeményezni,
a
konfliktushelyzetekben
tudnak
egyezkedni. Szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre.
20
4. A programunk tevékenységformái 4.1. A játék Célunk: A tapasztalatok, élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Feladatunk: Az optimális feltételek, körülmények megteremtése a helyi adottságoknak, szükségleteknek, igényeknek megfelelően. A játék feltételeinek megteremtése: • nyugodt légkör biztosítása, • napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása, • ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához, • az egyéni élményeken túl közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében, • a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása, • szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel. A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során. A közösségi élet szokásainak elsajátítására, valamint a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására.
21
A játékot az óvodai tanulás egyik legfontosabb színterének tekintjük, a tanulással való kapcsolatát és egymásra épülését a két tevékenységre jellemző komplexitással is bizonyítjuk. A játékkal a közvetlen környezet folyamatos megismerését, az érzékelést, a többoldalú tapasztalatszerzést, a különféle mozgások elsajátítását, a magatartási formák és szokások kialakítását segítjük elő. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, ezért tudatosan használjuk a nevelés folyamatában céljaink eléréséhez. Nyugodt, derűs légkör kialakításával minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. Nagy figyelmet fordítunk a játéktevékenységekhez szükséges eszközök folyamatos biztosítására. A különböző szituációk létrehozásával tudatos, átgondolt munkánkkal segítjük, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységben éljék meg. Megfelelő csoportlégkört biztosítunk a különböző játékformákhoz, mint pl.: a mozgásos játékhoz, szerepjátékhoz, az építő, konstruáló, szabályjátékhoz, dramatizáláshoz és bábozáshoz. Az óvodáskor elején a gyermekeknek biztosítjuk a természetben lévő anyagokkal való manipuláció lehetőségét (víz, homok, kavics, stb.…). Ezzel segítjük
a
természet
korai
megismerését
és
megszerettetését.
Ezen
játéktevékenységek gyakorlása közben ismertetjük meg a különböző nagyságú, formájú, színű természetes anyagokat, azok tulajdonságait, ezáltal fejlesztjük érzékszerveiket.
22
A gyakorlójátékkal segítjük, hogy mozgásokat begyakoroljanak a gyermekek (pl.: bújás, mászás, ugrás). Szem – kéz koordinációjának fejlesztését a finommotorikát fejlesztő játékokkal (tépés, egymásra rakosgatás) érjük el. A verbális gyakorlójáték szociális hatását is erősítjük. Segítjük a szerep – és alkotójáték kialakulásának arányában. A szerepjátékban, a maga által választott, elképzelt helyzetben az önként felvett szerepet megeleveníthetik, miközben az érzelmi szűrőn át feldolgozott környezeti tapasztalatokra, benyomásokra támaszkodnak. A szerepjáték lényegi sajátosságának az utánzást tekintjük. A gyermekek általában azt utánozzák, aki érzelmileg fontos számukra, így ügyelünk arra, hogy mi felnőttek is mintát adjunk nekik. Ezáltal közvetítjük az erkölcsi értékeket, a társadalmi együttélés szabályait. A szabályjáték során törekszünk a szabályok pontos betartására, az egymásért folytatott játéktevékenység kialakítását erősítjük. Igyekszünk elérni, hogy a szabályjátékok fejlesszék az érzelmi – értelmi képességeket, felkészítsék őket a kudarcélmény elfogadására. A gyermeket az alkotás örömével ösztönözzük a konstruálásra, elősegítjük, hogy minden gyermek megtalálja a neki legmegfelelőbb eszközt az építéshez, a konstruáló játékhoz, melyek segítségével képesek elmélyülten játszani, és sikerélményhez jutni. A játékot és a tanulást teljes mértékben összekapcsoljuk. A tevékenységi vágyra alapozva ösztönözzük őket a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tehetnek, azaz tanulnak. A játékos tanulás a nevelési folyamatunk egészét áthatja, valamennyi pillanatát alkalmasnak tartjuk arra, hogy erőltetés nélkül spontán, vagy irányított módon tanuljon a gyermek. 23
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: ismerik a játékok, építőelemek tulajdonságait (szín, alak, forma, nagyság, anyag), fejlődik finommozgásuk, a játékban örömüket lelik, kialakul az együttjátszás igénye, képesek
játékhelyzeteket
létrehozni,
szerepeket
vállalni,
megosztani, és arról lemondani, alkalmazkodnak egymáshoz, és betartják a játékszabályokat, problémahelyzetek megoldására vállalkoznak, kirándulások, séták, gyűjtőmunkák alkalmával megismerkednek a természet kincseivel, és azokat játékaikban felhasználják, esetenként barkácsolást kezdeményeznek, amit felhasználnak bábozás, dramatizálás és más egyéb játék során, alapvető tulajdonságaik, magatartási formáik alakulnak ki. 4.2. Mozgás, mozgásos játékok Célunk: A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése. A mozgásszint fejlesztése, mozgástapasztalatok bővítése, sokoldalú gyakorlási lehetőség biztosítása. A gyermek segítése a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb mozgáslehetőség megtalálásában.
24
Feladatunk: A nagymozgások, szem-, kéz-, láb koordináció, egyensúlyérzék, finommozgás fejlesztése. A 3 – 6 – 7 éves óvodáskorban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében. A mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése. A mozgást a gyermekek legtermészetesebb megnyilvánulási tevékenységének tekintjük. A korszerű közlekedés, az automatizálódás fejlődése, a lakótelepi életforma egy mozgásszegény életmódot eredményezett. Ezt ellensúlyozzuk nevelőmunkánk segítségével. Kiszélesítjük a gyermekek mozgáslehetőségeit, a folyamatos gyakorlással mozgásukat fejlesztjük. A mozgásfejlesztésünk az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotorikus mozgásokig mindent magába foglal, és az egész személyiség fejlődését segíti. A mozgással befolyásoljuk a gyermekek értelmi képességének fejlődését; a vizuális memória, a térbeni tájékozódás, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás fejlesztését. Segítjük a gyermekek nagymozgásainak, szem-kéz, szem-láb koordinációjának, egyensúlyérzékének, finommotorikájának kialakulását. Ezzel hatunk a szociális képességek fejlődésére, az én-tudat erősödésére, a társas kapcsolatok kiszélesedésére, a siker és a kudarc elfogadására.
25
Megszervezzük a gyermekek játékos vízhez szoktatását és az úszásoktatást. A mindennapos mozgás során olyan gyakorlatokat végzünk, amelyek a gyermekek lábstatikáját és testtartását javítják. Szakvizsgás gyógytestnevelő hetente egy alkalommal gyógytestnevelési foglalkozást tart az óvoda orvosa által kiszűrt 5-6 éves korú gyerekeknek. Hagyományunkká vált a városi óvodai sportnapokon való részvétel. Alkalmanként zenére végzünk gimnasztikai gyakorlatokat, amelyek a mozgás szépségének, örömének együttes átélését jelentik a gyermekek számára. Mozgásfejlesztés a szabad játékban: Arra építünk, hogy az egészséges gyermek szeret futkározni, ugrándozni, csúszni, mászni, mozogni. A személyi és tárgyi feltételek megteremtésével igyekszünk
a
természetes
mozgáskedvet
kielégíteni.
Olyan
mozgásos
tevékenységeket szervezünk a gyermekek számára, melyek életkoruknak, fejlettségi szintjüknek és a csoport összetételének megfelelnek. Elsősorban a természetes nagymozgások fejlesztését kívánjuk segíteni. Ezért leginkább a csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz szükséges eszközöket biztosítjuk. Ezek az eszközök a létra, csúszda, bordásfal, Greiswald féle tornaszer egyes elemei, tornaszőnyegek, a csoportszoba asztalai, padjai. Hangsúlyt fektetünk a szem-kéz, szem-láb koordináció, az egyensúlyérzék, valamint a finommotorika fejlesztésére. Ezt szolgálják a különböző célba dobó játékok, a kugli, az ugróiskola, ugrókötél és a manipulációs barkácsoló tevékenységek. Az egyensúlyérzéket a hintáztató, ringató, pörgő mozgások közben fejlesztjük, és arra törekszünk, hogy ezek örömforrást jelentsenek a
26
gyermekek számára. Ezekkel a mozgásokkal kedvezően befolyásoljuk idegrendszeri fejlődésüket is. Erre a célra használjuk a különböző hintákat (tányérhinta, kötélhinta, mérleghinta), a „Body-Roll”-t, a füles labdát, elefánttalpat stb. Az óvodánk udvara sokféle mozgásos tevékenység végzésére inspirálja a gyermekeket. A nagy füves terület és a kapuk lehetőséget adnak különböző labdajátékok játszására (labdarúgás, labdakiütő stb.), ezen kívül nyáron a mezítlábon járkálásra. A mesterségesen kialakított dombon gurulhatnak, mászhatnak,
kúszhatnak,
szánkózhatnak.
Az
szökdelhetnek,
aszfaltra
rajzolt
futhatnak vonalak,
le
és
karikák
föl,
télen
segítségével
futóversenyeket, fogójátékokat, ugróiskolát játszhatnak. A stabilan rögzített mászókákon függeszkedhetnek, mászhatnak, egyensúlyozhatnak gyermekeink. Természetes
növényzetünk
alkalmas
célba
dobásra,
akadálykerülésre,
fáramászásra. Ha az időjárás engedi, akkor a mindennapos mozgásos játékokat a szabadban szervezzük, ez minden korcsoportban naponta 15-20 perces időtartamú. E tevékenység napirendbe illesztését az óvodapedagógus dönti el. Anyagaként elsősorban tartásjavító gimnasztikai és lábstatikai gyakorlatokat, valamint a mozgásos játékokat válogatjuk. A játékokat céltudatosan a tevékenységekhez és az adott korosztály számára legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodva választjuk ki. Szervezett mozgásfejlesztés: A szervezett mozgásfejlesztés minden korcsoportban heti egy alkalommal valósul meg. Időtartamát a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez, a csoport összetételéhez igazítjuk (20-35 perc). 27
Anyagát atlétikai, torna, játék jellegű főgyakorlatokból állítjuk össze. Éves elrendezésénél gondolunk a helyi adottságokra és az időjárás változásaira. A játék sokszor megjelenik, a feladattól függően hol eszközként, hol célként. A feladatok végrehajtása során nem azt várjuk el elsődlegesen, hogy tökéletesen kivitelezzék a gyakorlatokat, hanem készségeiket és képességeiket úgy alakítjuk, hogy azok majd elősegítsék az egyre pontosabb mozgás végzését. Ehhez használjuk a kézi eszközök közül a labdát, amely az egyik legkedveltebb játékszerük. Sokféleképpen alkalmazzuk, fogják, gurítják, leütik, pattintják, dobják, és ezáltal fejlődik szem-kéz, szem-láb koordinációjuk, figyelmük, téri tájékozódásuk. Ezen túlmenően a tevékenységek lehetőséget adnak a testséma megismerésére, az észlelés többirányú fejlesztésére. 3-4 évesek mozgásfejlesztésének anyaga: Ebben a korosztályban elsősorban a természetes mozgásokra alapozunk, ezért a nagymozgások fejlesztése kiemelt feladatunk. járás különböző módon: hullámvonalban, kézfogással, majd anélkül, dobbantással, tapssal, futás, futás feladattal: tempóváltással, kéziszerek hordásával, zsinórok, padok között, ugrások, szökdelések előre, hátra, oldalra páros lábbal, eszközökkel, csúszás hason, háton, ülésben, tárgyak megkerülésével, kúszás térden, tenyéren, mászás talpon, tenyéren, rézsúton, mászókán, létrán le-föl, függeszkedés, légfüggések rúdon, kötélen, kézállás támaszgyakorlatokkal, hossztengely körüli gurulás, „Body-Roll” hengergyakorlatok, labdagyakorlatok: gurítás, leejtés, lepattintás, 28
dobások: labda, babzsák elengedése, fogása. 4-5 évesek mozgásfejlesztésének anyaga: járás: babzsák és más eszközök megkerülésével, talajra rajzolt alakzatokon galopplépések, futás: akadály átlépéssel, tárgyak megkerülésével, padok, zsinórok között átlósan, versenyfutás 15-20 m, ugrások: mélyugrás 40 cm magasból, távolugrás 6-8 lépésről, magasugrás 20-25 cm zsinór fölött, csúszás: asztalon, padon, karhúzással – tolással, kúszás térden, tenyéren, padon, labdagyakorlat: labdagurítás különböző testhelyzetből, feldobás, elkapás, lepattintás, dobás társnak, elkapás két kézzel, labdarúgás a padok között célba, dobások: 1,5 m-es sávba, körbe, függőleges, vízszintes célokba babzsákkal 3-5 m távolságból, mászás talpon, tenyéren, függeszkedés, légfüggések, lengések, leugrások, támaszugrás: zsugorkanyarlati ugrás padra, talajra, kézállás, támaszgyakorlatok, hossztengely körüli gurulás különböző szerek fogásával, gurulóátfordulás előre guggolótámaszból, „Body-Roll” hengergyakorlatok. 5-6-7 évesek mozgásfejlesztésének anyaga: járás
zenére,
akadályok
kikerülésével,
megadott
irányokba,
galopplépések, oldalra keresztlépések, 29
futás,
padok,
hengerek
átlépése
(30-40
cm)
térdemeléssel,
saroklendítéssel, jelre felugrás, irányváltoztatás, ugrások, mélyugrás 80 cm magasról, felfelé történő ugrás 30-50 cm magas zsinór átugrása, akadályfutás, ugróiskolás, csúszás: rézsútos padon fölfelé, lefelé, karhúzással, kúszás térden, tenyéren akadályok kerülésével, rézsútos padon, mászás talpon, tenyéren, lefelé, előre haladva egy végtag kiiktatásával talajon, függeszkedés gyűrűn, kötélen, támaszugrás: zsugorkanyarlati átugrás, kézállás, támaszgyakorlatok, hossztengely körüli gurulás párosával, gurítások léglabdával sávokba, vonalak között, padon egyre kisebb célba, labda feldobása, elkapása, járás, futás közben, ülésben térdelésben, két, majd egy kézzel, labdavezetés
folyamatosan,
járás-,
futás
közben,
labdagurítás
akadálykerüléssel, labda rúgása társnak, dobások különböző nagyságú labdákkal, babzsák hajítása 2 m magas zsinór fölött, kétkezes alsó, felsődobás, célbadobás 4-6 m távolságból, gurulóátfordulás előre, hátra, „Body-Roll” hengergyakorlatok.
30
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: Biztonságosan, bátran mozognak, jó fizikai állóképességgel, teherbírással rendelkeznek. Kialakul nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyérzékük. Mozgásuk összerendezett. Környezetükben tájékozódnak, ismerik az irányokat, testsémájuk, oldaliságuk kialakul. A szabályokat betartják, figyelmük, önfegyelmük megerősödik. Szeretik és igénylik a rendszeres mozgást. 4.3. A környezet tevékeny megismerése Célunk: A közvetlen és tágabb környezet felfedezése. A mozgás, érzékelés, észlelés bekapcsolásával tapasztalatok szerzése A gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti-, emberi-, tárgyi világ iránt, ezzel a lokálpatriotizmus erősítése, A gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása a környezet megismerése közben. Feladatunk: A gyermek lehetőség szerinti mozgásos, érzékszervi tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása. A meglévő ismeretek mélyítése, rendezése. Annak biztosítása, hogy a gyermekek matematikai ismereteiket differenciáltan természetes környezetben szerezhessék meg, A gyermekekben az érzelmi kötődés megalapozása városunk iránt. 31
A városi életközegből eredően a gyermekek kevesebb és eltérőbb tapasztalattal rendelkeznek a természetről. Ezért számukra több lehetőséget biztosítunk a természet megismerésére, megtapasztalására. 3-4 éves korban: Esztétikus, melegséget sugárzó környezettel várjuk a gyermekeket, ezzel is elősegítjük beilleszkedésüket, az óvoda elfogadását, illetve megszerettetését. Megismertetjük a közvetlen környezetük természeti, társadalmi értékeit. Természetes környezetben megismerik, megfigyelik a háziállatokat, madarakat, bogarakat. Séták
során
gyűjtött
termésekkel,
levelekkel,
bogyókkal
gazdagítjuk az élősarkot, felfedeztetjük az évszakok szépségét, színeit és ismerkednek a gyalogos közlekedés szabályaival. Tapasztalatokat
szereznek
gyümölcsökről,
zöldségfélékről,
virágokról. Beszélgetünk családjukról, elmondják élményeiket. 4-5 éves korban: Élményszerző
sétákat
szervezünk
az
óvoda
közvetlen
környezetében, melynek során nyomon követhetik városunk ezen részének változását, fejlődését.
32
Megfigyeltetjük az időjárás változásait, összefüggéseket keresünk az időjárás változása, az emberek tevékenysége, és az állatok életmódja között. Tapasztalatokat szereznek a növényekről, állatokról, bogarakról, madarakról, élősarokban a gondozási teendőket gyakorolják. Megismerik testrészeiket, azok funkcióját, ápolását, segítjük a testfogalom és oldaliság kialakulását. Olyan játékszituációkat teremtünk, melynek során bővülnek a családról szerzett ismereteik. 5-6-7 éves korban Szűkebb környezetükön kívül megismerik az óvoda tágabb természeti környezetét, így a Tisza-partot, Zagyva-partot, a Tisza ligetet, kirándulást szervezünk a NEFAG Erdei Iskolába. A séták, kirándulások során megfigyelik a természet szépségét, a színek harmóniáját, az évszakok változásait, megtapasztalják a környezeti szennyeződéseket. A társadalmi környezet megismerését, a városunkhoz fűződő érzelmi kötődést, múzeum- és könyvtárlátogatással erősítjük. Figyelemmel kísérjük az időjárás változékonyságát és ennek hatását az öltözködésre, a növény és állatvilágra. Folyamatosan gyűjtjük a természet kincseit (levelek, termések, kavicsok, bogyók, kagylók, csigaházak, zöldségek, gyümölcsök), ezeket felhasználjuk barkácsoláshoz, saláta készítéséhez. Megfigyeljük a növények fejlődését, csíráztatunk, hajtatunk, víz, levegő, fény elvonásával is. Egyszerű kísérleteket végzünk (párolgás, fagyás, olvadás).
33
o Gyakoroljuk a saját testen való pontos eligazodást, jobb-bal megkülönböztetését, testfogalom kialakítása során tudatosítjuk a domináns kéz használatát, keresztcsatornák fejlesztését. o Bővítjük a családról szerzett ismereteiket (nevek és kor szerinti csoportosítás, rokoni kapcsolatok). o Megfigyeljük a napszakokat, szimulációs játékokban elmélyítjük ismereteiket. o Látogatást teszünk a közeli iskolába, művelődési házba, múzeumba, vasútállomásra stb. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: Tudják
lakcímüket,
szüleik
pontos
nevét,
foglalkozását,
munkahelyét, óvodájuk nevét. Tudják saját születési helyüket és idejüket. Különbséget tesznek évszakok között, gyönyörködnek annak szépségében. Ismernek háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. Ismernek növényeket, állatokat és azokkal kapcsolatos gondozási teendőket. Ismerik az őket körülvevő közlekedési eszközöket és az alapvető közlekedési szabályokat. Saját testükön jól tájékozódnak, megkülönböztetik a jobb - bal irányokat, a névutókat helyesen használják. Ismerik a környezetükben lévő intézményeket, műemlék jellegű épületeket.
34
Matematikai tartalmú tapasztalatok Célunk: A matematikai tartalmú tapasztalatszerzés lehetőségein keresztül a környező
valóság
formáinak,
mennyiségi
viszonyainak
megismertetése. Matematikai jellegű tevékenységek útján a problémamegoldó gondolkodás, önismeret, önbizalom, akaraterő fejlesztése. Feladatunk: A gyermekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása. A meglévő ismeretek mélyítése, rendezése. Annak biztosítása, hogy a gyermekek a matematikai tartalmú tapasztalataikat természetes környezetben szerezhessék meg. A mozgásos, cselekvéses, képi emlékezés fejlesztése. Azonosítás,
megkülönböztetés,
összefüggések
felismerése,
állítások, kérdések, utasítások megértetése. Az ismerettartalmak komplex kezelésére törekszünk, felfogásunk azonban a matematikai nevelés önállóságát is hangsúlyozza. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy a matematikai nevelés nem komplex formában a gyerek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára építve valósítjuk meg. A
gyermekek
életkori
sajátosságait
figyelembe
véve
a
matematikai
tapasztalatszerzés változatos formáját valósítjuk meg. Fontosnak tartjuk, hogy a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés a gyerek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel.
35
4 – 5 éves korban: a gyermekek bevezetése a matematikai tevékenységekbe, a
matematikai
kíváncsiságuk
és
érdeklődésük
felkeltése,
kibontakoztatásának segítése, matematikai beállítódásuk, szemléletük megalapozása. 5 – 6 – 7 éves korban: az intenzív fejlesztés szakaszaként jelenítjük meg, az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítására törekszünk, a
gyakorlati
életben
valódi
eligazodást
a
tevékenység
megkedveltetését segítjük. A folyamatos cselekvéssel olyan szituációt hozunk felszínre, ahol természetes környezetben szerezhetnek a gyermekek matematikai tartalmú tapasztalatokat. A perceptuális, a motoros, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélésével együttesen nyújtunk lehetőséget matematikai ismeretek és összefüggések meglátására. Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából melyiknél elégedhetünk meg a játékidőben szerzett benyomásokkal, vagy mely matematikai összefüggést dolgozunk fel, az óvónő dönti el.
36
Feldolgozásra javasolt témák: méretbeli eltérések megfigyeltetése (nagyobb, hosszabb, magasabb, szélesebb), mennyiségi eltérések megfigyeltetése (sok, kevés, több, kevesebb), a mennyiségi eltérések megállapítása (párosítás, csoportosítás, számlálás), tő- és sorszámlálás (kb.: 15-ig), testek körberajzolása, színezése (síkformák, kör, háromszög, négyszög, gömb, kocka), azonosság, egyenlőség megfigyelése, becslések, mérések, vonalak megfigyeltetése (egyenes, ferde, görbe vonalak rajzolása, zárt vonalak), térbeli tájékozódás (nagymozgás tükör előtt, térben, tárgyhoz viszonyítva. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: tudnak 10 – 15-ig számlálni, összehasonlítani nagyság, szín, forma szerint, megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, ismerik a több – kevesebb – ugyanannyi fogalmát, észre veszik a minőségi eltéréseket, ismerik az összehasonlítást kifejező szavakat, alkalmazzák ezeket a gyakorlatban is, a környezetből szerzett matematikai tapasztalataikat felhasználják a játékban és egyéb tevékenységekben is. 37
4.4. Mese – vers – báb – dramatikus játék Célunk: Az anyanyelv megismertetése. Az irodalmi érdeklődés felkeltése. A
változatos
irodalmi
élmények
közvetítése
és
mozgásos
megjelenítése. Feladatunk: Olyan igényes irodalmi anyag összeállítása, mely lehetővé teszi a cselekmény és a szereplők gyermekekhez közelálló mozgásos megjelenítését. A nyelvi kultúra alapjainak lerakása, a nyelvi képességek életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelő fejlesztése. Arra törekszünk, hogy a mese hallgatása a gyermekek számára örömforrást jelentsen. A jól megválasztott irodalmi művekkel gyönyörködtetünk, esztétikai élményt nyújtunk. A mese hallgatásával a gyermekeket kiléptetjük a valós világból, és képzeletükkel átléptetjük a mese világába, ahol feltöltődnek pozitív élményekkel. Átélnek olyan lelki szituációkat, amelyek hozzásegítik őket az érzelmi életük pozitív tartalmakkal való gazdagításához. Igyekszünk irodalmi anyagunkat igényesen összeállítani, melynek forrását a népköltészet és a szépirodalmi művek alkotják. Nagy magyar írók, pl.: Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Csukás István, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Csanádi Imre műveiből válogatunk.
38
A népmesékkel, a mondókákkal minden korosztálynak bőséges kínálatot nyújtunk. Arra törekszünk, hogy a népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok élvezetet jelentsenek a gyermekeknek. A többször átélt ölbeli játékokkal segítjük a gyermek és a felnőtt érzelmi egymásra találását. Az irodalmi anyag összeállításánál figyelembe vesszük az évszakok változásait, és a csoport fejlettségét. Az új meséket, verseket a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához kapcsolódva választjuk meg. Először személyes példánkkal, majd a gyermekek fokozatos bevonásával próbáljuk megjeleníteni az egyszerű, többször hallott meséket. A párbeszédes, cselekményes versek és mesék előadásával a gyermekek rögtönzött bábjátékát kívánjuk serkenteni. 3 - 4 éves korban népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, ölbeli játékok, vidám rigmusok, állathívogatók, altatók, kiolvasók, hangutánzó mondókamesék évszakok változásairól, állatokról szóló egyszerű népmesék, műmesék, versek, rövid, improvizált jelenetek bemutatásával a bábokkal való ismerkedés, 8-10 vers, mondóka, 10 - 12 mese 4 – 5 éves korban egyszerű
szerkezetű
tündérmesék,
halmozó
és
láncmesék,
állatmesék, több versszakos mondókák, kiolvasók, csúfolódók, 39
a rövid sorból álló vidám, groteszk, humoros versek állatokról, évszakok változásairól, 12-14 mese, 2-3 kiolvasó, 6-7 vers. 5 – 6 – 7 éves korban találós kérdések, a szólások, mondások, mulattató mondókák, tréfálkozók, felelgetők, csúfolódók, bonyodalmas tréfás állat és tündérmesék, nép- és műmesék, folytatásos elbeszélések, történetek, refrénekkel tagolt verses mesék, több versszakos versek a természetről, állatokról, családról, gyermekekről, 15-20 új mese, 8-10 vers, 6-8 mondóka. Az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának szerves része az anyanyelvi nevelés. Célunk: Az
érthető,
kifejező
beszéd
készségének
kialakítása,
a
helyes
nyelvhasználat elsajátítása. Feladatunk: Játékos gyakorlatok beépítése a mindennapokba, melyek céltudatosan fejlesztik a gyermekek beszédkészségét. A beszédet a környezettel való érintkezés, önkifejezés és gondolkodás legfőbb eszközének tekintjük. A beszéd által erősítjük biztonságérzetüket, növeljük tájékozottságukat, gazdagítjuk ismereteiket. 40
A helyes és szép beszéddel mélyítjük az érzelmeiket, fejlesztjük az esztétikai érzéküket, előkészítjük őket az irodalmi élmények befogadására. A meséken, verseken keresztül elsajátítják a helyes kiejtést, a tiszta beszédhallást és a megfelelő artikulációt. Az irodalmi élményeken túl játékos gyakorlatokkal fejlesztjük a gyermekek helyes ejtését (pl.: légzéstechnikai, artikulációs, belső hallást fejlesztő, fonéma hallásfejlesztő készségét), valamint beszédkészségét, amibe beletartozik a viselkedési kultúra, a dialógikus beszédmód, és az értelmi képességek fejlesztése is. Az összefüggő beszédet a dramatikus játékok és csoportos beszéd során valósítjuk meg, és a későbbiekben lehetővé tesszük a beszédfegyelem kialakítását. Fokozatosan megtapasztalják, hogy csak akkor tudnak társaikhoz illeszkedni a mondanivalójukkal, ha megvárják, amíg társuk befejezi a beszédét, ha megismerik beszélő társuk gondolatait. A csoportos beszélgetések alkalmával gyakoroljuk a társra való figyelést, a társhoz való alkalmazkodást. Az
anyanyelvi
gyermekek
nevelés
nyelvi
eredményes
kifejezőkészségének
megvalósításával
hozzájárulunk
megalapozásához,
ezért
a
tartjuk
fontosnak a programunkba való beépítését. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: Kialakul az anyanyelvi szabályoknak megfelelő, érthető, kifejező beszéd. Megfelelő szókinccsel rendelkeznek. Várják, igénylik a mesehallgatást. Önállóan mondanak hosszabb – rövidebb, több versszakos verseket, megjelenik a versek hangsúlyos előadása.
41
Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a kisebbek, és a maguk szórakozására. Képesek megkezdett történet, mese folytatására saját fantáziájukkal kiegészítve azt. A bábok, kellékek elkészítésénél aktívan részt vesznek, a szerepeket önállóan felosztják, kreatív ötleteiket alkalmazzák. A társas környezet segítségével megtanulják a hangok észlelését, helyes képzését, majd a szavak megértését. 4.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka Célunk: A
gyermekek
fantázia
világának
szabad
önkifejezése,
finommotorikájának fejlesztése. Tér – forma – szín képzetének gazdagítása. Esztétikai érzékenységük, igényességük alakítása. Egyéniségük kibontakoztatása a művészeti nevelés eszközeivel. Feladatunk: A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése. Egész nap folyamán lehetőség biztosítása arra, hogy a gyermekek spontán és szervezett formában tevékenykedhessenek. A technikai eszközök sokféleségének biztosítása során a gyermekek finommotorikájának fejlesztése. Kihasználjuk a kreatív képességek kibontakoztatásának lehetőségeit. A művészettel tágítjuk a világot, olyan élményeket nyújtunk, amelyeket a gyermekek a valóságban nem mindig élnek át. 42
Azokban a nevelési helyzetekben is segítségül hívjuk, amelyben minden más nevelési eszköz hatástalan maradna. Az alapos megfigyelésre szoktatjuk őket, arra neveljük, hogy az ember alkotta értékeket meg kell becsülni. Rajzolunk, festünk, mintázunk, építünk, képalakítást végzünk, konstruálunk, kézimunkázunk.
A
technikák
gyakorlásával,
pontosításával
segítjük
a
gyermekeket abba, hogy „műveik” kifejezőbbé váljanak, tükrözzék a világról szerzett ismereteit. A tevékenység szervezésében alapvető feladatunk egy elhatárolt hely biztosítása, ahol egész nap bármikor, bárki szabad választása alapján tevékenykedhet. Az
eszközök
kiválasztásánál
figyelembe
vesszük
a
célszerűséget
és
esztétikusságot, valamint azt, hogy ezek természetes anyagokból legyenek. Lehetőséget biztosítunk a gyermekek számára, hogy alkotótevékenységük során a megkezdett munkálatokat minden esetben befejezhessék. 3 – 4 éves korban: Játszva, szabadon ismerkednek meg a gyermekek az anyagokkal, eszközökkel és alapvető technikákkal. Arra törekszünk, hogy éljék át a felfedezés, az alkotás, a színek, a formák adta örömöt, esztétikai élményt. A szokásokat, szabályokat rögzítsük, a technikák használatát pontosan megtanítjuk, gyakoroltatjuk. A firkából kilépő gyermeket egyénileg segítjük a továbblépésben. Engedjük szabadon próbálkozni. A képalakítás különböző technikái: festés, rajzolás, papírragasztás, agyagba, homokba karcolás, nyomat, vonalak, körfirka, forma ismétlés.
43
Plasztikai alakítás: nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva, gyűrögetve. Tapasztalatszerzés az anyagok viselkedéséről, képlékenységéről. Építés: különböző tárgyakból formák, alakzatok létrehozása. 4 – 5 éves korban: A
szándékos
képalakító
tevékenységet
segítjük
kapcsolódó
témákkal,
technikákkal. A gyermek fejlettségéhez mérten újabb technikákat ismertetünk meg, a régieket bővítjük. Folyamatosan olyan élményekhez juttatjuk a gyermekeket, amelyeket megfigyelések, tevékenységek, vizsgálatok alapján szerezhetnek, így elősegítjük a környezetesztétikai érzékenység formálását. A képalakítás különböző technikái: Ember, környezet, tárgyak, cselekmények ábrázolása, melynek során felhívjuk a figyelmüket a részletek fontosságára. Gazdagabb formák, színkeverés, színárnyalatok. Vékonyabb, vastagabb vonalak, tagoltabb formák, részformák. Bővül az eszköztár spárgákkal, fonalakkal, textillel, bőrrel, termésekkel. Térbeli viszonyok megismertetése, megfogalmazása (mellett, fölött, fent, lent stb.…). Plasztikai munka: formák tagolása, részformák érzékeltetése, díszítése. Játékukhoz kellékek és alkalmi ajándékok készítése, báb- díszletkészítés. Arányviszonyok megismertetése az anyag darabolása, tépése során. Építés lehetőségeinek kihasználása, térben – időben. Nagyobb méretű dobozok, takarók stb. használata.
44
5 – 6 – 7 éves korban: Ebben az időszakban a tevékenységi formák, eszközök és fejlesztési célok azonosak
a
4-5
évesekével.
A
fejlődés
a
részletgazdagságban,
kompozíciókészítésben, a készülő dolgok bonyolultságában és a tervszerű készítésben jelenik meg. Művészi alkotások megtekintésével fejlesztjük a gyermek esztétikai ízlését. Arra
törekszünk,
hogy
alkotásukban
megmutatkozzon
a
fantázia
és
élményviláguk, a természet szeretete. Új technikákat ismertetünk meg: batikolás, viaszkarc, márványozás stb. Meséket, történetek képeit ábrázolják, részformák kidolgozására, változatos színhasználatra ösztönözzük őket. A gyermek életkori sajátosságát figyelembe véve nagyobb hangsúlyt fektetünk a díszítő technikák (fonás, szövés) alkalmazására. Rajzban és plasztikai munkáknál arra törekszünk, hogy megjelenjen térben és síkban a többalakos cselekményábrázolás. Ábrázoló tevékenységek terén egész évben kihasználjuk az udvarunk kedvező adottságait. Sok mozgással, cselekvéssel, a különböző észlelő funkciók együttműködésével a kisgyermek kézmozgását
fejlesztjük,
szem
–
kéz
együttműködése,
koordinációja
megvalósul. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: Egyéni módon megjelenítik saját egyéniségüket, élményvilágukat, érzelmeiket, vágyaikat. Alkotásaikra jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. 45
Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők. A természet kincseit felhasználva önállóan választanak a megismert vizuális technikák közül. Beszélgetnek alkotásaikról, megfogalmazzák értékítéletüket. Meglátják környezetükben az esztétikai értékeket. 4.6 Ének – zene, énekes játékok Célunk: A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása. A közös éneklés, a közös énekes játék örömének megismertetése, azon keresztül a gyermek zenei ízlésének, esztétikai fogékonyságának és ritmikus mozgásának, valamint nagymozgásának és egyensúlyérzékének formálása. Feladatunk: A felhasználható zenei anyagok igényes, az életkornak és az adott csoport fejlettségi szintjének megfelelő válogatása. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása, az ehhez szükséges feltételek megteremtése differenciálással. A mondókás, énekes játékokkal, ritmikus mozgással, ölbeli játékokkal a gyermekek mozgáskultúrájának és testérzékelésének fejlesztése. A zenei neveléssel felkeltjük a gyermekek zenei érdeklődését, formáljuk zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat, valamint élményhez juttatjuk őket.
46
A
gyermekdalok
ritmusából
fakadó
harmonikus
mozgással
segítjük
mozgáskultúrájuk fejlődését. A zenével közvetlenül váltjuk ki érzelmeiket, de egyidejűleg hatunk az értelmükre is. A néphagyományt tükröző, a komponált és a művészi értékű gyerekdalok éneklése közben felébresztjük a gyermekek zenei érdeklődését, fejlesztjük hallásukat, ritmusérzéküket, harmonikus – koordinált mozgásukat. Szorosan kapcsolódunk minden óvodai tevékenységi területhez, az irodalommal,
az
Megalapozzuk,
anyanyelvi hogy
neveléssel
nevelőmunkánk
átfogó hatására
kapcsolatban a
vagyunk.
gyermekjátékból
a
későbbiekben többszólamú társas éneklés, bonyolultabb, nagyobb ívű dallamok, az egyszerű zenehallgatásból szándékos zeneélvezet legyen. 3 – 4 éves korban A gyermekekkel ölbeli játékokat, arc-, kéz-, ujj-, lovagoltató-, ringató játékokat játszunk. Ezekkel segítjük a bensőséges, szeretetteljes kapcsolat kialakítását, erősítjük a kicsik biztonságérzetét. Álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszható, 4-5 hangból álló énekes játékokat játszunk. Megismertetünk 6 – 8 mondókát, ölbeli játékot és 10-15 énekes játékot. A rövid mondókák, dalok 2/4-es üteműek, melyekben negyed és páros nyolcad ritmusok vannak. Gyakran játszunk ölbeli játékokat. Játék közben megismertetjük az alapfogalmakat és bemutatjuk a halk-, hangos-beszéd, mondóka, ének közötti különbséget. Megpróbáljuk a gyermekek figyelmét ráirányítani a szűkebb és tágabb környezetükben hallható és utánozható hangokra. Megismertetjük a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Játékos mozdulatokkal érzékeltetjük az egyenletes lüktetést. Énekelve beszélgetünk velük, hívogatjuk őket a közös játékba. Felkeltjük a gyerekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, főként énekes – zenei élménnyel. Törekszünk arra, hogy legyen lehetőség néhány percig tartó hangszeres zene meghallgatására.
47
4 – 5 éves korban A gyermekek zenei ismereteit mondókákkal, nagyobb hangterjedelmű és hangkészletű énekes játékokkal bővítjük. Megismertetjük őket a csigavonal, a hullámvonal és a szerepcserére épülő játékokkal. Előtérbe kerül a közös éneklés és a közös mozgás. Megtanítunk néhány ünnepre és alkalomra szóló egyszerű dalt is, melyekhez utánzó mozdulatokat, játékos mozgásokat lehet kitalálni. 4-5 új mondókát és 12-15 új gyerekdalt ismertetünk meg, de a korábban megtanult dalokat is ismételgetjük. A körjátékok közül már nehezebbeket is válogatunk, pl.: szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító stb. Lehetőséget adunk az önálló éneklésre és a gyermekek kisebb csoportokban megpróbálkoznak a halk-hangos
és
magas-mély
hangok
közötti
különbség
gyakorlásával.
Bemutatunk a gyerekeknek néhány ritmushangszert és azok használatát, melyek segítségével gyakorolhatják az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát és a mondókák, dalok ritmusát. Ritmuseszközöket közösen is készítünk a gyerekekkel természetes (pl.: mákgubó, dió stb.) és egyéb anyagok felhasználásával.
Lehetőséget
biztosítunk,
hogy
különböző
napi
tevékenységekhez, valamint egyes alkalmakhoz (névnap- születésnap stb.) kapcsolódva mindennapos zenei élményhez jussanak a gyermekek. 5 – 6 – 7 éves korban A zenei anyagot kiolvasókkal bővítjük, melyeket képesek különböző játékhelyzetekben is alkalmazni. Zenehallgatáshoz olyan műveket válogatunk, melyek felkeltik a gyermekek érdeklődését az értékes zene iránt. Zenei anyagunkban felhasználjuk más népek dalait, magyar komponált műzenét, altatókat és klasszikus zenét is. A gyermekekkel megtanítunk 4-7 új mondókát, 14-18 új énekes játékot és 3-4 alkalomhoz illő műdalt. Ebben a korban már bonyolultabb játékokat is választunk, pl.: kapus, hidas, sorgyarapító-fogyó játék és különböző új térformák is megjelennek (pl.: duplakör, csiga, hullámvonal stb.) Olyan egyszerű tánclépéseket is megismertetünk, amit a felnőtt minta utánzásával 48
követni tudnak. Egyre több lehetőséget biztosítunk az egyéni éneklés lehetőségére is, ezáltal gyakorolhatják a tiszta éneklést is. Mivel a zenei fogalmakat már differenciáltabban érzékelik, így a hallásfejlesztést elősegítő fogalompárokat összekapcsoljuk a tempóváltoztatással vagy dallambújtatással. Az érdeklődőbb, ügyesebb gyermeknek több lehetőséget és segítséget adunk az egyszerű hangszereken való játékra. A zenei nevelést kötött és kötetlen formában szervezzük. Kisebb csoportokban tartjuk a zenei képességfejlesztést kötetlen jelleggel, így a gyerekek egyéni képességeit figyelembe véve tudunk fejlesztő munkát végezni. Az énekes játékokat kötött jelleggel az udvaron, illetve a csoportszobában tartjuk. Egy-egy hangszert a gyermekek számára is elérhető helyen tárolunk, hogy lehetőségük legyen bármikor kézbe venni, játszani rajta. A zenehallgatást az évszakokhoz, ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsoljuk, arra törekszünk, hogy ezek leginkább élő előadásban hangozzanak el, de nem zárjuk ki a gépi zene alkalmazását sem. Igyekszünk folyamatosan biztosítani a gyermekek számára az énekes játékokhoz szükséges feltételeket, hogy mindig legyen lehetőségük énekelni, mondókázni, körjátékot játszani. Kiemelt feladatunknak tekintjük a mozgásfejlesztést. Lehetőségünk erre a zenei nevelésben: Az óvodába kerülő gyermek beilleszkedését már az első pillanattól kezdve ölbeli játékokkal segítjük, így erősítjük biztonságérzetüket. A gyermekkel együtt mozgunk, ezáltal a gyermek egész testével érzi az egyenletes lüktetést, fejlődik egyensúly érzéke is. Nagyon fontos szerepet tulajdonítunk az arc-, kéz- ujj-, lovagoltató játékoknak a testérzékelés fejlesztésében, az egyes testrészek megismerésében. Az énekes játékok, az együttes táncmozdulatok örömteli végzése
közben
fejlesztjük
a
gyerekek
nagymozgását,
mozgásuk
összerendezettségét. A hangszerek használatával segítjük a finommozgások 49
fejlődését. Lehetőséget biztosítunk a térérzékelés fejlesztésére is, a dalos játékok és táncok közben, hiszen ezek alapvető szerepet játszanak a tér mozgásos alakításában. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: a gyermekek örömmel játszanak énekes játékokat és önállóan is képesek kezdeményezni, érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát, megkülönböztetik a zenei fogalompárokat, a gyermekek gátlások nélkül, egyedül is képesek énekelni, képesek élvezettel figyelni a zenehallgatásra szánt műveket. 4.7. Munka jellegű tevékenységek Célunk: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek környezetükhöz való viszonyát, közösségi kapcsolatát, kötelesség teljesítését. Feladatunk: Különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése s azok feltételének biztosítása. A játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munkatevékenységgel a személyiség fejlesztése. Közös tevékenységek, munka során a társas kapcsolatok, a csoportra jellemző erkölcsi szabályok, normák alakítása.
50
A természeti és társadalmi környezet megismertetését úgy tartjuk lehetségesnek, ha a gyermek tevékeny részese a tapasztalatszerzésnek, ha ismereteit alkalmazhatja, gyakorolhatja. A munkatevékenység fejlesztő hatását nem vonjuk kétségbe, ez az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolatát közvetlenül érzékelhetővé, átélhetővé tesszük a gyermek számára. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van, és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. Munkajellegű tevékenységek óvodánkban: Önkiszolgálás: A gyermeket a saját személyével kapcsolatos feladatokkal, annak sorrendjével, a felnőtt segítségével ismertetjük meg (testápolás, öltözködés, holmijuk rendben tartása, kultúrált étkezési szokások elsajátítása). Kezdetben segítségünkkel, később teljesen önállóan végeznek önkiszolgáló tevékenységet. Naposi munka: A gyermekek fejlettségétől függően vezetjük be, és fokozatosan bővítjük. Mivel sokat tartózkodunk a szabadban, kiegészítjük kinti feladatokkal. Nevelőereje nagy hatású, mert erősíti a gyermekekben a munka játéktól eltérő jegyeit, ugyanakkor kitartásra, felelősségérzetre, kötelességteljesítésre nevel. Alkalomszerű munka: Az alkalomszerű munka a csoport életében előre nem meghatározható. Apró megbízatás jellegű tevékenységként értelmezzük, amely a napi élet során bármikor jelentkezhet. A feladat elvégzéséhez szükséges önállóságot kialakítjuk, erősítjük.
51
Környezetgondozás: A veteményeskertben különböző magvakat vethetnek el a gyermekek, palántázhatnak, természetes környezetben ismertetjük meg őket a növények gondozásával, fejlődésével.. Csoportonként élősarkot gondoznak. Az állatgondozást az akváriumi halak gondozása és a madáretetés jelenti. A környezet rendjének megőrzése elsősorban a gyermeket körülvevő környezet rendjének megőrzése - játékok, bútorok, mosdó, öltöző - jelenti. A továbbiakban fokozatosan vezetünk be olyan munkafajtákat, amelyek e törekvésünket szolgálják. A környezet rendjének megőrzését évszakonként tervezzük.
Őszi munkatevékenységek:
az udvar folyamatos tisztántartása (falevelek söprése, gereblyézése, szállítás), termések, magvak gyűjtése, zöldségfélék betakarítása, vitamintálak (gyümölcs és zöldségsaláták) készítése, téli kert előkészítése, virágok ládába ültetése, kintmaradók betakarása (pl. rózsa), természetsarok készítése (polc, ablakpárkány felhasználásával), gyümölcsök, zöldségfélék elrakása télire – befőzés.
52
Téli munkatevékenységek: természetsarok gondozása, madáretetők
elhelyezése,
madáreleség
készítése,
madarak
folyamatos etetése, részt veszünk az utak tisztításában, óvodánk udvarán és az óvodánk előtti járdán a hó ellapátolásával, söprésével. Tavaszi munkatevékenységek: a cserepes virágok átültetése, kiültetése, a csoportszoba tavaszi nagytakarításába besegítünk (játékok, bútorok lemosása, babák fürdetése, babaruhamosás), a veteményeskert előkészítése, ágyások kialakítása, veteményezés, palántázás, bodzaital készítése közösen Nyári munkatevékenységek: növények gondozása (fák, bokrok, fű) locsolás, gyomlálás, veteményeskerti zöldségfélék, termések leszedése – fogyasztása, gyümölcsbefőzés (cseresznye, meggy). A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: Az önkiszolgáló tevékenységet teljes önállósággal végzik. Igényesen végzik el a naposi tevékenységeket. Alkalomszerű megbízatásokat szívesen vállalnak. 53
Figyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére. A környezetükben lévő növényeket, állatokat óvják, gondozzák. Megfelelő igényszint alakul ki környezetükkel kapcsolatban. Megismerik a munka fontosságát, hasznát. Kialakul bennük a dolgozó ember iránti tisztelet. 4.8. Tanulás Célunk: A gyermekek értelmi képességének fejlesztése, megismerési vágyaikra és a környezetükben szerzett tapasztalataikra építve. Feladatunk: A
projektrendszerű
tanulással
a
gyermekek
ismereteinek,
tapasztalatinak bővítése, egy-egy téma többoldalú megközelítése. A környezet önálló megfigyeltetésére, felfedezésére való nevelés életszerű helyzetekben, sok mozgással. Óvodánkban a tanulás fontos része a nevelési folyamatnak, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység. A tanulás folyamatos, nem szűkítjük le az ismeretszerzésre, hanem az egész nap folyamán adódó helyzetekben természetes és
szimulált
környezetben,
kirándulásokon,
az
általunk
szervezett
tevékenységekben és időkeretekben valósítjuk meg. A tanulás során a gyermekek önkéntelen figyelmére, a cselekvésben való gondolkodására építünk, figyelembe vesszük a gyermekek önállósági vágyát és a játékosságot. A fejlődést állandó folyamatnak tekintjük, nem szabunk merev korhatárokat, mivel minden gyermek a saját képességeinek fejlettségi szintjén érhet el eredményeket. 54
Igyekszünk olyan légkört kialakítani, amelyben a gyermekek szorongások nélkül, természetesen viselkednek és érdeklődőek. Ez teszi lehetővé a kíváncsiság, a figyelem, a gondolkodás örömének ébrentartását. A tanulás jellemzői: utánzásos,
minta-
és
modellkövetéses
magatartás
és
viselkedéstanulás (szokások alakítása), a gyermekek érdeklődésére épülő játékos tapasztalatszerzés, a gyermekek előzetes ismereteire építő és velük együttműködő pedagógusmagatartás, a gyermeki tevékenységek során a cselekvő, felfedező magatartás kiaknázása, az egymáshoz kapcsolódó ismeretek integrálása A megismerő folyamatban játékos helyzeteket teremtünk, ahol a gyermekek természetes kíváncsiságára, cselekvő, felfedező tevékenységére építünk. A játékos tanulás helyzeteiben a gyermek a játék örömét, élményét élje meg. Hangsúlyozzuk a mozgásos tapasztalatokon alapuló, több érzékszervet bekapcsoló élményszerzést. Céljaink megvalósulása érdekében fontosnak tartjuk, hogy magatartásunk legyen ösztönző, hozzáállásunk problémamegoldást segítő. Napirendünket úgy alakítjuk, hogy ne legyenek benne merev határok, nagy teret kapjon a játék és a mozgás, melyekben lehetőség nyílik az egyéni fejlesztésre.
55
A szervezett tanulás formái
3 – 4 évesek
Kötetlen:
Kötelező:
Kötelező és kötetlen:
4 – 5 évesek
Környezet tevékeny megismerése, Mese-vers-báb, Rajzolás-mintázáskézimunka, Ének, énekes játékok Szervezett Szervezett mozgásfejlesztés mozgásfejlesztés Környezet tevékeny megismerése Mese-vers-báb, Rajzolás-mintázáskézimunka, Ének, énekes játékok,
5 – 6 – 7 évesek
Szervezett mozgásfejlesztés Környezet tevékeny megismerése, Mese-vers-báb, Rajzolás-mintázáskézimunka, Ének, énekes játékok,
56
5. Óvodánk kapcsolatai 5.1. Óvoda – család Legszorosabb és legfontosabb kapcsolatunk az óvodában járó gyermekek családjával van. Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket nevelőpartnernek tekintjük, ismertetjük velük nevelői felfogásunkat, programunk
célját, feladatát.
Minden lehetőséget
megragadunk
annak
érdekében, hogy a családi nevelési eljárásokat, szokásokat megismerjük. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, fontosnak tartjuk a szülők igényeinek megismerését a hatékonyabb együttműködés érdekében. A felmerülő problémákra közösen keresünk megoldásokat. A gyermekek egyéni fejlődéséről folyamatosan konzultálunk a szülőkkel. Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a problémaérzékenységet, a tapintatot és az előre mutató segítséget. Óvodánk nyitott, a szülők igényeinek megfelelően lehetőséget adunk arra, hogy előzetes megbeszélés alapján bármikor betekintést nyerjenek gyermekeink óvodai életébe. Az óvodánkban a szülői képviseletet a Szülői Választmány látja el, melynek tagjait a csoportok szülői közössége választja. A Szülői Választmány munkaterv szerint működik és gyakorolja a szülők jogait. A közös programok, ünnepek segítik az óvoda és a család közötti kapcsolat elmélyülését. Ilyen közös programok óvodánkban, pl.: a szülőkkel együtt megszervezett
kirándulások,
sportprogramok,
őszi-,
tavaszi
udvar
és
kertrendezés (Mikulás, Farsang, Kiszebáb égetés). Nyílt napokon a szülők képet kaphatnak
gyerekük
közösségben
elfoglalt
helyéről,
viselkedéséről,
teljesítőképességéről, és egyúttal új vonásait és tulajdonságait is felfedezhetik. Szülői értekezleteken az óvodát, a csoportot, a gyerekeket, a szülőket érintő 57
legfontosabb programokat, feladatokat, problémákat beszéljük meg. A Pedagógiai Szakszolgálattól szakembereket
hívunk speciális problémák
megbeszélésére, segítésére. A napi kapcsolattartás óvodánk nyitottságából adódóan biztosított. Folyamatosan tájékoztatjuk egymást az óvodában, illetve a családban történt fontosabb eseményekről. A kapcsolattartás rendszere az óvodánkban: Rendszeres Családlátogatás Szülői értekezlet Fogadóóra Beszélgetések Faliújság - információ
Időszakonként Nyílt napok Szülői Választmány munkája Közös ünneplések (Farsang, Anyák napja) Játszóházak (Húsvéti, Adventi) Családi sportdélután Szülői Fórumok
58
Az együttműködés tartalmi formái Kapcsolattartási lehetőség Beiratkozás
Családlátogatás
Beszoktatás
Szülői értekezlet
Szülők Fóruma
Nyílt napok
Szülői Választmány
Játszóház
Cél
Munkaforma
- adatok felvétele, - ismerkedés az óvodával és az Egyéni beszélgetés óvoda programjával - a gyermek életkörülményeinek és szokásainak megismerése, - információgyűjtés a szülők Egyéni beszélgetés igényeiről a közös nevelés érdekében - ismerekedés az óvodai élettel, - a szülő-gyermek kapcsolat Közös játék, megismerése, tevékenység gyermekkel, - bizalom kiépítése az óvodai szülővel nevelés iránt - az óvoda életével kapcsolatos információk közlése, megbeszélése, egy-egy csoport életének, Értekezlet, fejlődésének megbeszélése, Megbeszélés - egy-egy alkalomból készült videofelvételek, fényképek megtekintése - jellemző problémára, kérdés megválaszolására szakember Előadás, meghívása Beszélgetés - szülők igényeinek megfelelően betekintés az óvoda mindennapjaiba, Megfigyelés, megbeszélés, - megfigyelési szempontok Egyéni problémák egyéni szerkesztésével a szülő-óvónő megbeszélése partnerkapcsolat erősítése - szülői feladatok koordinálása, - szülői kezdeményezések Értekezlet, megbeszélés beépítése az óvoda életében - a közös élménnyel a családi és az óvoda kötődésének erősítése, - a játék elsődlegességének megerősítése a szülőkben - az óvoda és a család Közös játék kapcsolatának érzelmi síkra terelése, - ünnepi hangulat előkészítése (húsvét, advent)
Kapcsolattartási 59
lehetőség Családi sportdélután
Mikulásvárás Farsang Anyák napja Egészség hete
Cél
Munkaforma
- a családok egészséges életmódra nevelése, - mozgásigény megalapozása, Játékos vetélkedés - közös élménnyel az óvoda közösségi szellemének ápolása - az ünnep közös szervezésével, előkészítésével az óvoda-család Közös szervezés, ünneplés kapcsolat mélyítése - vidám hangulatú együttléttel az óvoda és a család kapcsolatának Táncos mulatság, közösséggé való formálása Vidám vetélkedés - meghitt közös együttlét, - családi kapcsolatok mélyítése Közös együttlét -egészséges étkezés Közös programok megszerettetése szülőkkel, gyermekekkel. - ismerkedés új ízekkel Fórumok - egészséges életvitel iránti Tanácsadás szakember igény felkeltése bevonásával.
5.2. Óvoda – iskola Nagyon fontosnak tartjuk munkánk összehangolását annak érdekében, hogy az iskolába menő gyermekek számára minél zökkenőmentésebbé tegyük az átmenetet. Az együttműködésünk formái: szakmai kapcsolat az alsós tanítókkal, érdeklődés egymás munkája iránt, az iskolák tájékoztatót küldenek óvodánknak, ismertetve, milyen programmal dolgoznak, nagycsoportosokkal ellátogatunk az iskolába, részt veszünk tanítási órán, ismerkedünk a környezettel, tanítónőkkel, tanítókkal.
60
5.3. Óvoda – bölcsőde A bölcsőde – óvoda átmenet megkönnyítése érdekében játszóházat szervezünk a bölcsődés gyermekek és szüleik részére. Lehetőségük nyílik az ismerkedésre az új környezettel, gyermekekkel, óvodapedagógusokkal.
5.4. Egyéb Szakmai szervekkel: • Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálat • Contact Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat • Megyei Pedagógiai Intézet
Hagyományteremtő kapcsolatok: • NEFAG • Idősek Otthona
61
Közművelődési Intézményekkel: • Városi Művelődési és Zenei Központ • TEMI Borostyán Művelődési Ház • Gyermekkönyvtár • Galéria, Múzeum, • Napsugár Gyermekház Sportintézményekkel: • Városi Sportcentrum • Kanizsa Tivadar Tanuszoda
62
6. Felhasznált irodalom 1. Nagy Jenőné Óvodai programkészítés, de hogyan? OKKER Budapest 1997. 2. Nagy Jenőné Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés OKKER Budapest 1997. 3. Nagy Jenőné Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Color Print Szolnok 1996. 4. Nagy Jenőné Csak tiszta forrásból Color Print Szolnok 1996-2002. 5. Dr. Deliné Dr. Fráter Katalin Lépésről lépésre óvodai fejlesztő program Dr. Deli Imre Hajdúböszörmény 1997. 6. Nagy Jenőné – Németh Menyhértné – Novákné Cseh Ibolya Rajz, mintázás, kézimunka Color Print Szolnok 1999. 7. Nagy Jenőné: Óvodatükör Ecomix Kft. Szolnok 2001. 8. Villányi Györgyné Tanulmányok a kisgyermek neveléséről OKKER Oktatási Iroda Bp. 1996. 9. Kovács György – Bakosi Éva Játék az óvodában Debrecen 1995. 10.Mérey Ferenc – V. Binet Ágnes Gyermeklélektan Bp. Gondolat Kiadó, 1978.
63
11.Gaál Sándorné – Kunos Andrásné Testnevelési játékok anyaga és tervezése az óvodában Color Print Szolnok 1996. 12.Dr. Tóthszőllősyné Varga Tünde Mozgásfejlesztés az óvodában Bp. FER-CO KFT. És a Váci Ofszet KFT. 1994. 13.Villányi Györgyné Játék a matematika? Tárogató Kiadó Bp. 1993. 14.Tarján Gábor Mindennapi hagyomány Dabas Mezőgazdasági Kiadó 1994. 15.Kósa – Szemerkényi Apáról fiúra Bp. Móra Kiadó, IV. kiadás 1973. 16.Dankó Ervinné dr. Az óvodai irodalmi nevelés kérdései korunkban Bp. Dinasztia Kiadó 1993. 17.Zilahi Józsefné Mese – vers az óvodában I. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó 1994. 18.Dr. Fejes Erzsébet – Kanczler Gyuláné dr. Mesélő természet KINCS KÖNYV Kiadó 1995. 19.A közvetlen és tágabb környezetünk tevékeny felfedezése Szolnok, Grafiti Nyomda 1996. 20.Kodály Zoltán Magyar Népzene Tára Bp. Zeneműkiadó 1951. 21.Forrai Katalin Ének az óvodában Bp. Editió Musica 1974.
64
22.Törzsök Béla Zenehallgatás az óvodában Bp. Zeneműkiadó 1982. 23.Kondacs Mihályné – Podmaniczky Mária Vizuális nevelés az óvodában Bp. Calibra kiadó 1993. 24.Dömökös Tekla Magyar népszokások Corvina kiadó 25.Hétköznapi varázslatok Bp. 1997. 26.Szaitzné Gregoits Anna Komplex prevenciós óvodai program 1996
65
66
