KFKI 1988-74/H
KOCSIS M.
KÉTDIMENZIÓS HELYZETÉRZÉKENY RÖNTGENDETEKTOR
Hungarian academy of Sciences CENTRAL RESEARCH INSTITUTE FOR PHYSICS BUDAPEST
KFKI-1988-74/H PREPRINT
KÉTDIMENZIÓS HELYZETÉRZÉKENY RÖNTGENDETEKTOR
KOCSIS M. Központi Fizikai Kutató Intézet 1625 Budapest 114, Pf. 49
m**
Ш ISSN 0308 6330
Kocsis M.: Kétdimenziós helyzetérzékeny röntgendetektor KFKI 1988 74/H KIVONAT Egy sokszálas proporcionális röntgen detektorkamra kerül leírásra A delektor átöblítóses üzemmódban (5 l/h). Ar C,H,o gázkeverékkel működik. Töltésosztásos helyzetmeghatározási módszert használva az elért helyfelbontás 1.75 mm 250x250 mm* felületen.
M. Wniivimr Лв"*«оорлинатный ппэиционно-чувствительный рентгеновский детектор. KFKI-1988-74/H АННОТАЦИЯ Разработан и испытан двухкоординатный позиционно-чувствительный рентгенов ский детектор. Детектор является многопроволочной пропорциональной камерой, на полненной смесью газов Ar-Cí»H при атмосферном давлении, работающей в проточ ном режиме (5 л / ч ) . Размеры области регистрации детектора 250 х 250 мм? где раз решение составляет 1,75 мм. 10
М. Kocsi«: A two dimensional position sensitive X ray detector. KFKI 1988 74/H ABSTRACT A two dimensional multiwlre gas proportional X ray chamber with charge division position encoding describe A position resolution 1.75 mm (FWHHM) has been achieved over jing Is desc 250x250 mirr de detector area The detector operates at atmospheric pressure with 5 l/h Ar C4H10 250 mm mixture gas flow
Bevezetés
A kondenzált rendszerek belső szerkezetének hatásos vizsgálati mód szere a röntgen- és neutronszórás.Ezer kutatások technikájában az utóbbi év tizedben nagyarányú változások következtek be. A magasfokú számítógépes automatizáláson túlmenően, ez elsősorban az új típusú, gyorsítón alapuló su gárforrások (szinkrotron, impulzus neutronforrások) megjelenésében, továb bá néhány nagyintenzitású neutronforrás megépítésében jelentkezik. Számos előnyük mellett, ezeknek a berendezéseknek nagy hátrányuk, hogy nagyon drágák és nehezen hozzáférhetők. Az utóbbi évtized technikájának látványos előrelépése a detektálás hatásfokának a megnövekedése, új típusú ún. helyzetérzékeny detektorok kifejlesztése révén is jelentkezik. Mint ismeretes, a szórási folyamat 4-я tér szögben megy végbe. A hatékonyság érdekében egyidejűleg a lehető legtöbb szórt részecskét (fotont, neutront) célszerű észlelnünk. Ezt az igényt a hagyo mányos, lépésenként! mérésen alapuló módszer nem tudja teljesíteni, hanem csak a helyzetérzékeny detektorok. A helyzetérzékeny detektorok - geo metriai kialakításuktól függően - lényegesen nagyobb térszőgből képesek a részecskéket egyidejűleg észlelni, mint a hagyományos egydetektoros beren dezések, így segítségükkel akár két nagyságrended is megnövekedhet a mérés hatékonysága. A kisszőgű röntgen- és neutronszórásos kísérletek alapeleme egy meg felelő kétdimenziós detektor. Ez a detektor érzékeli a mintáról szórt röntgen vagy neutron-nyaláb képét egy, a mintától bizonyos távolságban lévő síkban. A színvonalas kisszőgű vizsgálatok elvégezhetősége igényelte egy ilyen detektor megépítését. Választásunk, gyakorlati okok miatt ( BF és He tőltőgáz hiánya, egyszerűbb technológia) a kétdimenziós röntgendetektor, ún. sokszálas proporcionális kamra (1] kifejlesztésére esett. A sokszálas kamrák eredetileg töltoőtt részecskék észlelésére lettek kifejleszve, amelyek a kamrában nem nyelődnek el. Ebben az esetben kamrából az információt az anódszálakról olvassák ki. Kétdimenziós helyzet-információ megszerzéséhez 9
3
ezért két kamra szükséges. A kamrában elnyelődő részecske (pl. foton, neut ron) esetében ez nem lehetséges, azonban a helyzet-információt a kamra két katódsíkjából nyerhetjük ki. Az utóbb felsorolt részecskék elnyelődésekor lejátszódófizikaifolyamat során (tehát közvetve) keletkezik a töltött részecs ke, amelyet azután a kamra érzícel. Egy ilyen detektor "olcsó" gázokkal (Ar, C 0 ) átöblítéses módban üzemelhet, amely a zárt rendszerű megoldásokkal ellentétben lényegesen olcsóbb szerkezeti felépítést enged meg. 2
A detektorkamra, amelynek felépítése a 1.ábrán látható, Veress Imre és Pazonyi János közreműködésével a KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézetében készült.
GND
Lábra: A sokszálas proporcionális kamra rajza 39-anód; 35,36-katódszálak; 42,43-gáz be ill. kivezetés A kamrában két merőleges, 256 szálból álló katódsík között helyezkedik el az anódsík, amelynek a szálai 45*-os szöget zárnak be az előbbiekkel. Az anódszálak 20/лп vastag arannyal bevont wolframhuzalok, egymástól 2 mm távolságra kifeszítve. Katódként 0,1 mm-es ezüstözött bronzhuzalokat használtunk. Ezek egymástól való távolsága 2 mm. Az anód-katód síkok távolsága 8 mm. A detektor ablakai vékony, alumíniumbevonatú mylarból 2
készültek. A gázellátás pedig folytonos átöblítéses rendszerrel van megoldva (lásd 2.ábrát).
r»tanwttr
/
Л
!»•«
»lenti
ьkvkertMtali
Ar
•iO
írni«»
«titklar buberíbtltst«
^ * ч / Д
гчг»яо»ивЬоlyeit
ч ^ Meríl
<Л
2.ábra: A proporconális kamra gázellátási rendszere
A módszer megengedi, hogy kevésbé "vákuumtiszta" kamraszerkezeti anyagokat használjunk fel. Hátránya az állandó gázáramlás miatti nagyobb gázszükséglet, a speciális gázkeverő és adagoló rendszer szükségessége. A detektor atmoszférikus nyomáson működött. Kőntgenérzékelésre a leggyakrabban használt töltögázok az argon és széndioxid, izobután, propán (70-80% Ar) keverékek. (Argon + metán ke verék is használatos kis nyomáson - 50-Í-13OO Tbrr-ig.) Néhány gáz észlelési hatásfoka a 3.ábrán látható módon függ a foton energiájától. Kezdetben technikai tisztaságú argon és széndioxid gázkeveréket használtunk \% körüli etilalkohollal. A detektor ezzel a keverékkel nem működött stabilan, sok volt az átütés és az energiafelbontás is rossz volt. Csak a nagytisztaságú argon + izobután keverék alkalmazása hozott megnyugtató eredményt. Az izobután előnye • a nagyobb molekulasúlya miatt - hogy benne a töltött részecskék szabad úthossza fele az Ar-C0 keverékének. Ez kisebb energiaveszteség 3
3
változásokhoz, és így jobb helyfelbontáshoz vezet. Az izobután magasabb anódfeszültséget igényel, de jobb kioltógáz, szélesebb működési tartományt tesz lehetővé. Hátránya a széndioxiddal szemben, hogy polimerizálódik. Í-M-
2
KULLÁHHOSSZI A) 1.5 1 0.9
-i—*Н AS—VRÖNTGEN KONVERZIÓS HATÁSFOK A r , Kr, X e GÁZRA
s"--j
г
то—Й—A
ft
« "То
RÖNTGEN ENÍR6K I k t V )
З.аЬга: Néhány gáz konverziós hatásfoka a röntgen-hullámhossz függvényében
Az alkalmazott gázősszetétel 85% Ar és 15% izobután, az anódfeszült ség 2110 V, az átöblítés sebessége 5 liter/óra volt.
A jelfeldolgozás leírása
A sokszálas proporcionális kamrák (amelyekben a részecske elnyelődik) adta információ • amely általában a részecske belépési helye és energiája - ki olvasására három módszer használatos. Az egyiknél minden egyes katódszál ra egy előerősitőt és diszkriminátort kapcsolnak. Mivel egy ionizáció során több szál is megszólal, meglehetősen terjedelmes - ezáltal drága - elektronika 4
szükséges a helyzet - információ dekódolására. A módszer előnye, - megfelelő elektronikus megoldás esetén - hogy elvileg es a leggyorsabb módszer, mivel egyszerre kezeli le az összes szálat. Ettól eltér az a megoldás, amely a jel megjelenési idö-kűlönbség méré sén alapul. Itt vagy a katódszálak meanderszerű összeköttetése képes egy mfivonalat [2], vagy pedig a katódszálak egyik végén, azokra merőlegesen helyez* nek el egy-egy késleltető mfivonalat. A művonal végein észlelt két jel megje lenése közt eltelt idő egyenesen arányos a jelek keletkezésének hhelyével. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a helyfelbontás jobb legyen, mint a katódszálak távolsága. A két módszer kombinációjaként fogható fel a "tömegközéppont" (centre-of-gravity) elnevezésű kiolvasási eljárás [3]. Itt bizonyos számú katódezál csatlakozik egy-egy előerősítőhöz, amelyet egy mintavevő-tartó áramkör követ. Ezek a jelek egymás után beolvasásra kerülnek egy kiértékelő áram körbe, amely lényegében kiszámítja azok sújtott átlagát. Végeredményként a kimenetén megjelenik a kívánt koordináta. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy legalább egy nagyságrenddel jobb elvi felbontásunk legyen, mint az anódszál távolság. Az említett megoldások meglehetősen bonyolult és drága elektronikát igényelnek, vagy speciális homogén művonalakat. Az egydimenziós helyzetérzékeny neutrondetektor kiértékelő rendsze rének megoldásából kiindulva kézenfekvőnek tűnt annak alkalmazása két dimenziós esetre. Ezért a katódszálakat az egyik végükön - amely ki van vezetve a detektorból - ellenállásokkal kötöttük össze. így kialakult egy diszk rét elemekből álló ellenálláslánc, amelynek a kapcsolódási pontjain egy-egy katódszál van (lásd a 1.ábrát). Amint az a 4.ábrán láthrtó a folytonos ellenállást egy lépceöfÜ£vénnyel közelítettük. A lánc két végére töltésérzékeny előerősítőket helyezve a láncon keletkezett töltést tóltésosztásos módszerrel feldolgozhatjuk [4]. Az elektronikus rendszer blokkvázlata a ő.ábrán látható. Mivel két koordinátát kell kiértékelni, ezért két, lényegében azonos lánc van kiépítve. A két koordináta korrelálásáról a koincidencia-áramkör gondoskodik. A működési elv demonstrálását tekintve számunkra megfelelt, hogy az előál lított két koordinátát egy memória oszcilloszkópon tároljuk. 5
1 2
+
МГ. MurHTlMtl
4.ábia: A folytonos detektor-ellenállás közelítése diszkrét értékűekkel dl
И
' 12a s
11
18a 1
i %
iii
at
12 b
j1
20
hl
f_U
\f
\f
el
f" 15 b
1Sa
P ?
19a
fi
(2 •?
m1 3
P
19b
(
J 2
1Sb
(
I
к l
m2
f
i
21a
21b
{
>1
>
\
5,ábra: A kétdimenziós detektor adatkiolvasáei elve. 11 detektorkamra, 12-15 előerősítők, 18 összeadó, 19 osztó-, 20 vezérlő-áramkör, 21 idő/amplitúdó átalakító
6
Ez a következőképpen történik: a két koordináta jelet, amelyet a [4|ban ismertetett módon, töltésosztással állítunk elö, rávésetjük egy kétsugaras oszcilloszkóp x és у bemenetére. Az x-y üzemmódba kapcsolt oszcilloszkóp x bemenetére vezetve a koincidencia áramkör jelét a képernyőn csak akkor kapunk felvillanást, ha egyidejűleg keletkezett az x és у koordináta jel.
A detektor jellemzői
A szálösszekötő ellenállások értéke 27 П , azaz egy irányban összesen R
D
= 256 x 27 = 6912 fi. A detektor kapacitását a detektor egyik kimenetére
adott négyszögjelnek a hozzátartozó másik kimeneten mértfelfutásábólszá moltuk ki. Erre T = 3 ца értéket mértünk, amiből C D
D
—r / R D
D
= 435 pF
kapacitást kaptunk. A mért felfutási idő egyben meghatározza a detektorral feldolgozható legnagyobb beütésszámot is ami kb. 11 kHz. (A töltésbegyűjtéei idő kb. lps.) A detektor energiafelbontásának meghatározásához az egyik katódsíkban összekötöttük a szálakat. Azután Olivetti M-28 típusú 6T
számítógépbe helyezett ORTEC 4k csatornás analizátorral mértük a C o izotóppal (6 keV) megvilágított detektor jelét. A mérési eredmény a 6.ábrán látható, amiből 11%-os energiafelbontás állapítható meg. »
500"
•
•
•
n
i
—
1
^
„
M
M
m • $ &
i'
I.
%
í \
100r—r—r- -r T
0
500
t
m
t ,
i i i -j-^t* ^ l* l V"S l
1000
t I
Csatornaszám 2500
6-ábra; A detektor energíafelbontása 7
и
öüü
lOüO
1500
2000
2500
Csatornaszám
7.ábra: A detektor integrális li* aritása; x irány.
S-l •3
I
• • • • •
• ! % .
.X
•t
t
i r
8-
1
l
4
r-i
i '| i
• í
500
10OO
I
I » I
I
1500
I I
• I
I I
2000
2500
Csatornaszám e.ábra: A detektor integrális linearitása; у irány.
8
A vízzsintes és függőleges linearitás megállapítására a detektort 800 67
mm távolságból C o forrással világítottuk meg. Az irányonként felvett linearitásg^bék a 7. és 8. ábrán láthatók. Az ábrák közepén fellelhető beütésszámnövekedés a forrás közelségével, az inhomogén megvilágítással, magyarázható. A görbéken megfigyelhetők az egyes szálak hatása amint mo dulálják azok menetét. Az elektronikus feldolgozó rendszer linearitása a 9.ábrán látható. En nek megállapításánál a detektor jeleit egy BNC típusú impulzusgenerátorral helyettesítettük.
8«-< O -
'i
0
i
r
i
)
500
i
г
i• i
|
i
i
i
1000
i" |
i
1500
T i
i
|
i
i
i
i
|
2000 2500 Csatornaszám
9.ábra: Az elektronikai rendszer linearitása
A detektor helyfelbontás megállapítására rendszerünket a KFKI Mik roelektronikai Kutató Intézetének forgóanódos röntgenberendezésére telepí tettük. A rőntgennyalábot, amellyel a detektort letapogattuk 0,2 mm x 5 mm-esre kollimáltuk ( a rőntgennyaláb vonalfókuszos volt). A nyalábra merőlegesen elhelyezett detektort 10 mm-es lépésekben eltoltuk, így vízszin tes, majd a detektort 90°-al elforgatva függőleges irány mentén teszteltük. A röntgenberendezést réz anóddal, 18 kV feszültséggel és 4 mA anódárammal 9
2000 1600 1200 800
Д00 О 24 А
О
16-
О
0
Ö
©
0
0
О
о
0
о ©ооо
8 -
о о оо о о о
200 160
°о°
120 80 40 0
п 10
1
15 20 25 Detektor helyzet [cm]
lO.ábra: A kétdimenziós detektor x irányú jellemzői. IO
1
gys.)
2000 - •
4)
. 01 -•л
• •
•
1600 -
•
• •
0)
• .
•fJ.
0)
,5% ^ -**
S
• •
1200 -
• . • _ •
800-
#
• . .
400 -
• • • . .
0 CO
0
25 -
u. M
0) V) CO
200
ao
M
e
o°° o°o ooooo°o°o°o°o
15 10 -
V
5 -
F +» 3 V
3 N С V
S и
о 200 •
о
16U " 0
o
o
о
л
oo ° °
о
f t Q
л
оо°оо о °
о о 12080 -
3
о °o°
0
АО 05
10
15
20
25
Detektor helyzet [cm] 11.ábra: A kétdimenziós detektor у irányú jellemxöi. 1 1
működtettük. A berendezés stabilitása 1% alatt volt, ezért nem volt szükség monitorszámlálóra mérni. Az egyes detektorhelyzetekben 100 másodpercig mértünk. A mérés eredménye egy Gauss-görbe alakú csúcs, amelynek helyze te a detektort megvilágító röntgennyaláb pozíciójával összhangban változott. A csúcs kiszélesedését a röntgennyaláb divergenciája, a levegőn és a detektor belépő ablakán történő szóródás, valamint a detektor helyfelbontása okozta. A mérési eredményekbői kiértékeltük a kapott csúcs alatti területet (az integrális beütésszámot), a félértékszélességet és a detektor által mért hely zetet. Ezek a jellemzők a 10., 11. ábrákon láthatók. Mindkét ábraegyüttesen megfigyelhető a detektor által mért helyzet lineáris volta. Az egyes helyze tekben mért integrális beütésszám és félértékszélesség kőzött megfigyelhető, hogy a beütésszámcsökkenés félérték növekedést okoz. Nagy beütésszám változás a detektor gázbeőmlő nyilasának közelében figyelhető meg, amit valószínűleg az izobután polimerizációja okoz. A helyfelbontás számszerű megállapítására a detektor két, egymástól L = 100 mm-re levő helyzetében felvettünk két csúcsot. Ezek távolsága An — 800 csatorna és félértékszé lességük f = 14 csatorna volt. A detektor Д1 helyzetfelbontására felírható, hogy A/ = L.//An . Behelyettesítve a számértékeket Al = 1,75 mm értéket kaptunk. A hosszúidejű Btabílitás vizsgálata céljából a detektort egy adott helyzetben óránként 100 s-ig besugároztuk.
Az eredmények (12. ábra)
alapján elmondhatjuk, hogy a mért helyzet stabilitása 0,05 % nagyságrendű. A beütésszám kb. 9 órás átmeneti idő után megállapodik, és a középérték től 6%-ot tér el. A detektor kétdimenziós működéséről a 13.ábrán látható felvétel. Itt a homogénan megvilágított detektor bemenő ablakára helyezett, 0,5 mm-es, kadmíumból készült A betű árnyképe látható, amelyet az osz cilloszkóp képernyőjéről fényképeztünk le. A detektor rezgésérzékeny, amit a felvételen látható, a röntgenberendezés vákuumszivattyúja által okozott rezgésre rezonáló anódszálak megjelenése is bizonyít. (A fényképen látható ferde, világos vonalak.) 12
1 N 0»
900
-•J
*» *»
700 S >» 0)
л+я >v
500
^5
T
24 -
CO l>.
hO
И to
Jü N to
22
°Ол OOOQOOOO й
18
OO
QOOOOO
40)
"С fa
45
J3
П 100
oo
300 A
0
o
oo°o
0
250
1 200I 150 -
0
oo
100500 10
15
20 Ue
25 Core]
12.ábra: A kétdimenziós detektor idő-stabilitáe mérési eredményei.
13
13.ábra: Az A betű árnyképe.
Irodalom [1] [2] [3] (4)
Charpak, G., Ann. Rev. Nucl. Sei. 20 (1970), 195 Bokowski, C.J., Kopp, M.K., Rev. Sei. Instr. 30 (1968), 1515 Radeka, V., Boie, R. A.,Nucl. Instr. к Mcth. 178 (1980), 543 Cser, L., Deák, F., Kocsis, M., Scientific Instrumentation 1 (4) (1986), 21-28
14
The issues of the KFKI preprint/report series are classified as follows: A.
Particle and Nuclear Physics
H.
Laboratory, Biomedical and Nuclear Reactor Electronics
B.
General Relativity and Gravitation
I.
Mechanical, Precision Mechanical and Nuclear Engineering
J.
Analytical and Physical Chemistry
K.
Health Physics
L.
Vibration Analysis, CAD, CAM
M.
Hardware and Software Development, Computer Applications, Programming
N.
Computer Design, CAMAC, Computer Controlled Measurements
С
Cosmic Rays and Space Research
D.
Fusion and Plasma Physics
Б.
Solid State Physics
F.
Semiconductor and Bubble Memory Physics and Technology
G.
Nuclear Reactor Physics and Technology
The complete series or issues discussing one or more of the subjects can be ordered; institutions are kindly requested to contact the KFKI Library, individuals the authors. Title and classification of the issues published this year: KFKI-1988-01/A L. Diósi
On the motion of solids in modified quantum mechanics
KFKI-1988-02/D Bakos J.
Thermonuclear plasmaphysical research in the Central Research Institute for Physics (1986-1987) (in Hungarian)
KFKI-1988-03/E A. Jákli et al.
A special shear method of alignment for smectic liquid crystals
KFKI-1988-04/A L. Diósi et al.
Restoration of 2-я observed 2-y data
KFKI-1988-05/A L. Diósi
Continuous quantum measurement and It6 formalism
KFKI-1988-06/E G. Konczos et al.
Amorphous alloys bibliography 1984-1987: papers from the Central Research Institute for Physics /Budapest/ and cooperating institutions
KFKI-1988-07/E L. Gránásy et al.
Superconductivity without rear earth metals in pure and Fe dopped Bi-Cu-Sr-Ca oxide systems (in Hungarian)
KFKI-1988-08/B В. Lukács et al.
Galaxy formation from tepid inflation
KFKI-1988-09/E I. Furo et al.
Fluctuating electronic magnetic moment in YBa Cu 0, ,: an NMR and NQR study
KFKI-1988-10/M A.K. Sdaa et al.
The analysis of tlr? alternating bit protocols
KFKI-1988-11/M R. Wittmann
Introduction to Milner's Calculus of Communicating Systems
KFK1-1988-12/E A. Rockenbauer et al,
Magnetic field dependent microwave absorption in the multiphase Bi-Sr-Ca-Cu oxide system
2
inclusive distribution from
3
KFKI-1988-13/M N. Barbuceanu et al.
XRL: A layered knowledge processing architecture able to enhance itself
KFKI-1988-14/B L. Diósi et al.
Mapping the van der Waals state space
KFKI-1988-15/E L. Mihály et al.
Experimental studies on high temperature superconductors
KFKI-1988-16/M P. Ecsedi-Tóth et al.
The LOTOS specification language /in Hungarian/
KFK1-1988-17/A A. Frenkel
The reduction of the Schrödinger wave function and the emergence of classical behavior
KFKI-1988-18/E N. Kroó et al.
Decay time measurement of surface plasmons on silver gratings
KFKI-1988-19/A P. Hidas
The inclusive production of the 5~ particles in 280 GeV/c muon-proton interactions
KFKI-1988-20/A Т. Dolinszky et al.
A new class of analytically solvable quantum scattering problems
KFKI-1988-21/A L. Diósi
Localized solution of simple nonlinear quantum Langevin-equation
KFKI-1988-22/E H. Kuzmany et al.
Oxygen induced phase changes in YBa2^305+5. Transport, structural and spectoscopic evidence
KFKI-1988-23/E K. Tompa et al.
TJ. NMR spin echo investigations in multiphase TH-Ba-Ca-Cu oxide superconductors
KFKI-1988-24/G R. Kozma et al.
Experimental study of the field-of-view of neutron detectors towards thermohydraulic perturbances
KFKI-1988-25/K К. Fodor-Csorba et al.
Structure-activity relationship studies on the antidotes of thiocarbamate herbicides /in Russian/
KFKI-1988-26/D D.N. Yundev et al.
Measurement of the absorption coefficient and index of refraction of templene in the submillimetre wave range
KFKI-1988-27/E B. Sas et al.
Thermoelectric power and anisotropic magnetoresistance of Fe-TM-B-amorphous alloys
KFKI-1988-28/M S. Wagner-Dibuz
Protocol consultant, an expert system for protocol engineering
KFKI-1988-29/E L. Rosta
Neutron physical properties of a multidisc velocity selector
KFKI-1988-30/A В. Kämpfer et al.
Anisotropic nuclear matter with momentum-dependent interaction
KFKI-1988-31/E L. Bottyán et al.
Evidence for Fe.4+ in YBa2ÍCui_ M ),07_ (M« Co, F e ) by absorption and emission Mösebaiuer spectroscopy
KFKI-1988-32/C K. Szeg6 et al.
Surface and dust features seen on the nucleus of Comet Halley
KFXI-1988-33/C K. Szegő et al.
Dust photometry in the near nucleus region of comet Halley
KFKI-1988-34/G,M B.K. Szabó
Part-task simulator for a WWER-440 nuclear power plant subsystem
57
x
x
y
57
KFKI-1988-35/E P. Jani
Time-interval statistics for laser Doppler anemometry use. (in Hungarian)
KFKI-1988-36/J G. Nowotny et al.
Analytical methods used for determination of heavy water concentration
KPKI-I988-37/M Abdulmagied K. Sdaa
Development and Structure of a DLL with a new DECISION TREE approach for Protocols
KFKI-1988-38/A L. Diósi
Landnu's density matrix in quantum-electro dynamics
KFKI-1988-39/B 2. »erjés
Parametric manifolds
KFKI-1988-40/A V.B. BeJyaev et al.
Dynamics of the fusion reaction in the •-•/stem
KFKI 1988-41/E Z. Gingl et al.
Local structure of icosahedral guasicrystals
KFKI-1988-42/E J. Kollár et al.
Quasiperiodic lattice model in two dimensions
KFKI-1988-43/E P. Jani
Comparison of time interval statistics with auto-correlation d.ite gathering techniques in laser Doppler anemometry (in Hungarian)
KFKI-l')88-44/G Л. Gács et al.
Instructor support and malfunction handling in the WWER-440 basic principles simulator
KFKI-1988-45/D L. Csillag et al
Linewidth studies on the 469.4 ran Kr transition
KFKI-1988-46/G J.S. Jánosy et -.1
Modelling approaches for a basic principles simulator for WWER-440 (PWR) Nuclear Power Plants
KFKI-1988-47/G Gy. Ézsöl et al
Analysis of consequences с Г steam generator collector i'upttire. Plant analysis with the RELAP4/MODi• code based on PNK-NVH test results, (in Hungarian)
KFKI-1988-:8/G l,. Szabados et al.
Analysis о Г consequences of steam generator collector rupture. Computer code analysis and interpretation of PMK-NVH test results, (in Hungarian)
KFKI-1988-49/ : i'-,'. Zsigmond • i ,il.
Cold neutron source at the Budapest WWR-SM reactor (in Hungarian)
KFKI-1988-50/M i.. Ungvári
State-oriented analysis of connection establish ment phas.< of the data link control protocol LAPB (in Hungarian)
;
dtv
laser
КРК1-1988- Л/ ; I.. Potocky et
Metallic glasses cast in magnetic field
KKKI-1988-52/E 1,. Potocky et •>
Surface coercive force of some metallic glasses
KFKI-1988-53/E о. Huber et al
Influence of the field induced doping effect on the density of state« in highly doped n-type a-Si:H
г
г
;
КГК1-1988- >4/0 J.; . Bakoe et
Tokamak edge plasma investigation by laser blow-off
KFKÍ-1988-55/A L. Diósi
Models for universal reduction of macroscopic quantum fluctuations
KFKI-1988-56/B В. Lukács
Once more about economic entropy
KFKI-1988-57/A J. Révai
A model for studying time dependent quantum mechanical processes and its application for quasi-stationary states
KFKI-19B8-53/M A. Farkas et al.
A short presentation of SSADM (Structured Systems Analysis and Design Method) (in Hungarian)
KFKI-1988-59/A В. Kämpfer
Equilibrium flavor dynamics during the cosmic confinement transition
KFKI-1983-60/M M. Törő
The analysis of the data link layer protoccl LAPB (in Hungarian)
KFKI-1988-61/G I. Tóth et al.
7.4% cold-leg break case on the PMK test facility with operation of the connection line between hot and cold legs (in Hungarian)
KFKI-1988-62/E V.Ju. Fedorovich et ai.
Mandelshtam-Brillouin scattering studies on a Ca-doped Gadolinium-Gallium Garnet monocrystal
KFKI-1988-63/G Th. Bandurski et al.
Experinental investigation on core cooling at different cooling agent levels (in Hungarian)
KFKI-1988-64/D S. Zoletnik
Periodic disruptions in the MT-1 tokárnak
KFKI-1988-65/G L. Perneczky
RELAP5 - the new tool for pressurized water reactor safety analysis (in Hungarian)
KFKI-1988-G6/G K. Krinizs
Diagnostics of core Lavrel motion based on the fluctuations of the out-of-core Ionisation chambers signals. (The program CBN) (in Hungarian)
KFKI-1938--Ó7/G S. Kiss et al.
Monitoring the functioning of detectors and measuring lines (in Hungarian)
KFKI-1988-68/G E. Biró et al.
Thermohydraulic calculations of the WWER-1000 type reactor on core level (in Hungarian)
KFKI-198Ö-69/G L. Maróti et al.
The joining of code COBRA to the PERF-type boundary conditions (in Hungarian)
KFKI-1988-70/G Gy. Gyc:ne.s
A numerical study of the radial temoerature distribution in the reactor fuel type ШЕП-1000 (in Hungarian)
KFKI-1938-71/A K. Tóth et al.
Radiative correction to electron-neutrino correlation in lambda 0-decay
KFKI-1988-72/C I. Molnár et al.
Adaptation of the SSYST-3 code for WWER reactors. 1. Preliminary studies, (in Hungarian)
KFKI-1988-73/G L. Szabados et al
Design of the PMK-1000 test facility. Part I. (in Hungarian)
KFKI-1988-74/H M. Kocsis
A two dimensional position sensitive X-ray detector (in Hungarian)
Klacja a Központi Fizikai Kutató Intézet Felelte kiadó: Kroó Norbert Szakmai lektor: Veress Imre Nyelvi lektor: Zsigmond György Példányszám: 87 Törzsszám: 88 704 Készült a KFKI sokszoros/tó üzemében Felelős vezető: Gonda Péler Budapest, 1988. december hó
