ч
Hu* Я f i . оо
KFKI-1986-92/G
VI6ASSY J .
AZ SSYST-3 PROGRAMRENDSZER ÉS HONOSÍTÁSA
Hungarian Ъсаесщу of^Sckncea CENTRAL RESEARCH INSTITUTE FOR PHYSICS BUDAPEST
KFKI-1986-92/G PREPRINT
AZ SSYST-3 PROGRAMRENDSZER ÉS HONOSÍTÁSA VIGASSY J. Központi Fizikai Kutató Intézet 1525 Budapest 114, Pl. 49
HU ISSN 0368 5 3.Ю
KIVONAT г
Л?. к-4 . gép nyújtotta lehetőségek biztosi tották azt, hogy az SSYST-1 programrendszert honosíthassuk. Ez .1 rendszer kiváltji az SSYST-2 rendszert, melyet a KFKI-ban korábban л fűtőelem viselkedés számítására használtunk. Jelen riport n.i'iyar nyelvű rendszeriéi rást ad az SSYST- 1 rendszerről, össze foglalja a honosítás tapasztalatait és az SSYST rendszerverziók fejlődési irányvonalat vázolja. Л hazai cclu alkalmazások előtt álló nehézségeket szinten elemezzíik .
АКНОТЛЦИЯ Возможности "Hui типа EC-1045 обеспечили использование программной систе мы SSYST-3. Эта система заменит SSYST-2, которая до сих пор использовалась п ЦИФИ для расчета поведения т^пловыделяпцих -элементов. В данной раооте дается описание системы SSYST-3 на венгерском языке, резюмируется опыт ввода в зксплуатацип и характеризуется основное направление развития вариантов системы SSYST. ОГсуждагтс;» также трудности, елячанные с использованием этой системы.
ABSTRACT 1 r
Он ing possibilities of the ESR-lo4 > computer the program system SSYST-) could be installed, This system replaces SSYST-2 formerly used for fuel be haviour analysis in iCflTP. This report gives the system description for .SSYST-3 in Humurian, experience:; obtained during installation in Hungary and the cour ;e of development of the SSYST code versions. Problems of prac tical application for domestic purposes are also discussed.
1. A fűtőelem viselkedés_és_számitása_modul.áris_2ro<jramrends Az atomreaktorok fűtőelemeiben különféle fizikai es kémiai folya matok is lejátszódnak akkor, ha az üzemitől eltérő rendkívüli körülmények közé kerülnek. Összefoglalóan ezt a folyamatsort "fűtőelem viselkedés"-nek szokás nevezni. Knnek ismerete első sorban a biztonsáai analízis szempontjából fontos, hiszen nem kivánt eseményekről, folyamatokról van szó. Jóllehet a részfo lyamatok kísérleti utón is megismerhetnek, maga a "fűtőelem vi selkedés" általában csak számítással követhető. Л részfolyamatok- . ra végzett kísérletek alkalmasak lehetnek a részfolyamatokat számító programok hitelesítésére. Az egyes részfolyamatok számí tása során viszont feltételezésekkel kell élni a többi részfo lyamat, a "környezet", a "peremfeltételek" vonatkozásában. Ha alkalmasan választunk meg egy "rövid", A t hosszúságú időinter vallumot, akkor feltehető, hogy ezen belül a "oeremfeltételek" olyan kicsit változnak csak meg, hogy e változástól, e válto zásnak a kiválasztott részfolyamatra való hatásától eltekinthe tünk. Ez a gondolat felhívja a figyelmet a következő számítási stratégia lehetőségére: ha ismert az induló időpontban a fütőelemrud állapota, "állapot vektora", akkor egy kellően rövid
At
intervallumban a fütőelemrud "viselkedése" helyeden irható le az egyes fizikai-kémiai részfolyamatok számítására szolgáló egyedi programokkal. A programok alkalmas sorrendben egymás után futta tandók. A futtatások elkészülte után definiálható a fütőelemrud "uj állapotvektora". Ily módon a viselkedés numerikus követésé nek egy ciklusa megtörtént. Ezt kellő számszor ismételve a gya korlati probléma megoldható, feltéve, hogy a folyamat egészéről és a részfolyamatok
kölcsönhatásairól van elég a priori infor
mációnk ahhoz, hogy a A t
intervallumok sorozatát felvehessük,
avagy alooritrcust adhassunk men arra, hogy a fütőelemrud "ál.lapotvektora" ismeretében ez tetszőleges t: időpontban megállapít ható lehessen.
- 2-
Az eddigiekben vázolt számitási stratéaia alkalmas arra, hogy automatizálásra kerüljön. Abban az esetben, ha az egyedi fizi kai-kémiai folyamatok leirására szolgáló egyes «zámitógépi prog ramok nem túlságosan nagyok, vagy nem túlságosan bonyolultak, és ezen túlmenően számuk sem tul nagy, akkor az automatizálás kézenfekvő módja egy "nagy" számitógépi program létrehozása a több kicsiből. Megfelelő common Ыоск-ок alkalmazásával megold ható az egyes részfolyamatokat leiró programrészek közötti in formációcsere. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az igy létrejövő bonyolultabb naay nrogram még megalkotója számára is áttekinthetetlenné válhat. Eay kb. 4O00 kártyát meghaladó FORTRAN program minden részlete már nem tartható fejben, idő sincs a ledokumentálására, igy a szerző teljes szellemi képes ségeinek határára kerül és a problémába fullad. Bonyolultabb esetekben - mint például az atomreaktorok reaktorfizikai terve zése, vagy a mi esetünkben a fűtőelemek viselkedésének előre jelzése számitással baleseti körülményekre - az előbb vázolt ut eleve járhatatlan. Az ilyen programozástechnikai, pontosabban rendszerprogramozói helyzetek leküzdésére a njoduláris_prooram£SQe§2SE§!S módszere szolgálhat. 2. Modularis_2£ogramrendszerek_létrehozása A moduláris programrendszerekben az összeépítésre kerülő, ál talában több szubrutinból álló egyes egyszerűbb programoknak a modulok felelnek meg.Ezek belső szerkezedével nem törődik a rendszermatematil.us. Az б feladata az, hogy a rendszert egészé ben kézben tartsa és a felhasználók számára biztosítsa a rend ezer rendelkezésre állását. Látható, hogy egy moduláris programrendszer megalkotása túlnő az alkalmazási szakmában is jártas programozómérnök feladat körén. Ez méginkább nyilvánvalóvá válik, ha áttekintjük azokat a problémákat, melyeket a létrehozás során meg kell oldani. Ezek ugyanis főbb vonalakban a következők lehetnek:
*
-
* -
1./ A rendszer létrehozása során biztosítani kell a felhasználó számára annak a lehetőségét, hogy tetszőlegesen válogathasson a rendelkezésre álló modulok között és előírhassa azt, hogy az egyes inodulok milyen hivási sorrendben kerüljenek vagy ne ke rüljenek végrehajtásra. /Szokás a modulok végrehajtási sorrend jét számitási_utnak is nevezni./ 2./ A rendszernek bővíthetőnek kell lennie, azaz a rendszermatematikus számára biztosítani kell azt a rendszer struktúrá jának a!kalm.is megválasztásával, hogy uj modulokat könnyen in tegrálhasson bele a rendszerbe, a modulokat cserélgethesse, korrigálhassa stb. 3./ A felhasználó számára egységes és kényelmes input-output lehetőségeket kell biztosítani annak ellenére, hogy az egyes modulok eredetileg ebben a tekintetben is jelentősen eltérhettek. 4./ A felhasználó számára lehetőleg széleskörű adatbázist kell a rendszerrel együtt rendelkezésre bocsájtani olymódon, hogy a moduláris programrendszer az adatok eme könyvtárához közvet lenül hozzáférhessen. Biztosítani kell azt is, hogy ezen adat bázis könnyen módositható-átszerkeszthető lehessen. Ezúton a felhasználó munkáját nemcsak a moduláris rendszer programozási keretei támogatják, hanem kiinduló munkahipotézisek és anyag állandók is rendelkezésre állnak. 5./ A moduláris programrendszer struktúráját ugy kell megvá lasztani, hogy az egyes alkalmazásokban a körülmények között optimális objekt modult könnyen lehessen életre hivni. Vonat kozik ez a 2. pontban emiitett bővíthetőséghez hasonló szükithetőségre is, de főképpen a gyorsmemória igény rugalmas vál toztathatóságára gondolunk itt. Manapság ennek főképpen csak a futtatási költségek csökkentése szempontjából van jelentősége.
- 4 -
b.j
lUzt'->.-; i t...mi kell, Ному a moduláris rendszer input-ként köny-
nyi.-ii 1 *.' I has/ná 1 hasson inas programok utján nyert mágneses adatiiOt'!< /ok;>.-; 11 ..-:i«!, •lkf/ósiv aJ]ó számítási eredményeket. Ez a lehe tősé.; r.nMis'jks/'w ózza i\ nodularis programrendszer teljesítőképes ségét; esetünkben 'ehetővé teszi, hogy a fűtőelemek környezeté nek leirása, azaz a baleseti helyzet a fűtőelem számára automa tikusan specifikálható legyen. 7./ Kellő dokumentációt kell a felhasználó rendelkezésére bocsájtani munkájához. Ezen információknak ki kell terjedniük az egyes modulokra, a rendszer egészének szervezésére és kezelésére, a rendszer adatkezelésére és adatbázisára, a rendszer adaptációs és kiterjesztési lehetőségeire is. /Állandóan fejlődő rendszer esetében az up-to-date információk rendelkezésre bocsajtása rendkivül nehéz feladat!/
Л fentiekben jellemzett fcadattömeg leküzdésére a moduláris rendszerek keretei között többféle módszer van. Munkánkban annak a módszernek az ismertetésére szorítkozunk csupán, amely az SSYST moduláris programrendszer kapcsán alkalmazásra talált. E rendszert a Stuttgarti Műegyetem Magenergetikai és Energia rendszerek Intézete /IKE, Stuttgart, NSZK/ dolgozta ki együtt működve a Karlsruhei Magkutatóközponttal /KfK, Karlsruhe, NSZK/. A fejlesztés bázisa az a többéves tapasztalat volt, amelyet az RSY3T [ 1 j reaktorfizikai moduláris programrendszer kidolgozása és alkalmazása során a német szakértők szereztek. Az az első rer-.dszerverzió, melyhez a szerzők először nemzetközi hozzáférést biztosítottak a NEA DATA BANK-on keresztül ['2/,az az SSYST-2 verzió £3j volt. E verziónak kiterjedt irodalma van: а С 31/ keze lési útmutatón kivül emlitést érdemel a [ 4 ] rendszerleírás, az tb J elsődleges jelentés, mely a leglényegesebb modulokat ismer teti, valamint a £6 ~] modulspecifikáció. A moduláris rendszer
ismertetését, reklámozását cólo/za a lehetséges felhasználók számára a £7 j és C& 1 anyaq is. Л [91 riportban bemutatásra ke rül az a PRKPRO nevű előfordit .ó-udatösszeállitó program, mely az SSYST-2 programrendszer bonyolult input iának eikészitését van hivatva megkönnyíteni. Jóllehet mindezen anyauok oqyütt sem tekinthetők az SSYST-2 rendszerverzió hiánytalan leírásának, és iijy nehézségek vannak az adaptáció és alkalmazás során, a szerzők méqis párhuzamosan a továbbfejlesztésen dolgoznak. Mint arról Saclay-ből származó hirek informálnak [loj »nemzetközileq rendelkezésre áll már az SSYST-3 verzió Cll I , sőt a szerzők már sikereket értek el az SSYST-4 verzióval is f12 1 . Л [8 ] beszámoló szerint - saját ta pasztalatainkkal nem megegyezően - az SSYST-3 verzió kompatibi lis maradt az SSYST-/ verzióval. Az eltérések főképpen a fel használók kényelmét szolgálják. így valamennyi üzenet, amelyet a rendszer-mag, az általános célú modulok, valamint az alkalma zás orientált modulok küldenek a felhasználónak, angol nyelvűek lettek. Továbbá a felhasználó finomabban szabályozhatja a kiirások - azaz a felhasználóhoz érkező információ - mennyiségét. Az alkalmazás orientált modulok kapcsán a fejlesztés elsősorban az egydimenziós hővezetést és a deformációs modellt érinti. Bővebb a rendelkezésre álló modulok száma is: az ujraelárasztás részletesebb számítására alkalmas, átdolgozott REFLOS modell fl3 .«nemzetközileg hozzáférhetővé vált. üj modulok is beépítésre kerültek, mint a fűtőelemek meghibásodásainak statisztikus analízisére szolgáló szubrutin csomag [^11, 14 } , valamint a Zircaloy magasabb hőmérsékleten történő oxidációját Fzárnitó MULTRAN modul, amelyet a SIMTRAN fl5j program alapján fejlesz tettek ki. Annak oka, hogy az SSYST programrendszer ilyen rugalmasan fej lődik, többirányú. Közrejátszhat többek között az, hogy fontos felhasználói igényt elégít ki, és igy a ejlebztő-összeszerkesztő gárda megfelelő méretű, de fontos szerepet kell tulajdonítani a rendszeren belül megvalósuló információcsere rendszerének is. f
í,
Kesslet, i (си . .- (ими került
r>ul> I i k. i I .is i .1. Most
) ' • ' • • : . • •":••(• :• • ••' , hogy <• íends/ei it i : i- iii;i.
csak annyit
к i •\( > I •;
Í/ I ИМ 'i:-'i iriiíi:,.-c! .'klirn i'4'.|v.i 1 osii 11 л chit file
ke/e le:;:n -k . И gondola t t a I elérkeztünk a/ sSYST programrendszerek és más programok
k.ipe.s">l.it áuak kér uéséf.o.: .
Programok
ho£Ztika|4£s»ol.isa
r/^SSY^Trtjndszerhez
Mini e!..|.! . -HÍ I i f el t ik , 1 Ki:.(.O.í t »104 ram ( J * ] , va.iy SIMTRAN ргочгат \_ i > | teljes értékű modulként, kerültek az SSYST-J :
programrendszerbe beépítésre. Más programok valarrely okból - póldciul memóriaigényük, b«.nyolul t sáquk vacjy qcpidőigényük miatt - nem alkalmasak
ilyen beépítésié, vagy pediq nincs is
erre iqény, mivel az i nf"orr:iá - ióárarilás egyirányú, azaz főképpen csak az SiíYST oroaranrendsze eléq e programokat csak
moduljai felé tört «'ni k.
Ilyenkor
lazán vaqy egyáitaláa nem kapcsolni c.
programrendszerhez, azaz nein k> i i a "pro«iramhi vast " automati zálni, de a számítási eredmér " k d
.1 rendszer szamára "ehető
v é " , fogyaszthatóvá kell len: 1. Az szükséges ehhez, hoqy ezek az eredmények a rendszeren í« lü!i
információcsere
követelményei лек meg feleié ,1 lukra
formai
legyenek hozhatóak. Az itt.
felmerülő metodikai prol ]••• iák 1.1 a 7. fejezetben térünk k i , különös tekintettel Ü »d-:i.Äi''l/eodfi и г с г а ш г а [ l 6 , 17, 1 8 j , bár említésre méltó meg ebből .1 szempontból a kezdeti e l o s z lásokat számító COMKVHK-1 M-.í program f 1 9 j , vaqy a RELAP4/mod6 helyett
alkalmazható NORCOOi. program £ 20 ] is.
Maga a/ :;.ÍY:;T rendszer bonyolult sa, alkalmazása
software produktum. Adaptálá-
- különösen a rendelkezésre álló
irodalom
áttekinthetetlensége és más hiányosságai miatt - rendkívül sok prohlénat. vet fel. Az ÍÍ.SYNT-/ rendszerrel
kapcsolatosan
- 7 -
ezekről a f^l/ 22, 23, 24, 25 j munkákban számoltunk be. E munkák összességükben :>em tekinthetők az SSYST-2 rendszer magyar nyelvű dokumentálásának, inkább felhasználói tapasz talatok lettek bennük összegyűjtve a fontosabb rendszerjel lemzők megrdása mellett. Az SSYST-3 ir.oduláris programrendszer szervezésében nem tér el az SSYST-2 rendszertől. Viláqosan n.eg kell különböztetni itt is magát a programrendszert a hozzárendelt adatrendszertől. Maga a programrendszer lényegében két részből áll: a rendszermagból /NUCLEUS/, mely több szubrutinra osztható; egyesek közülük IBM-370-es gépen értelmezhető ASSEMBLER nyel ven, mások FORTRAN-IV nyelven Íródtak. Л mag kezeli az adat bázist, és vezérli a programfutást, tehát gondoskodik a szá mítási ut betartásáról. Ehhez szüksége van az FTO5F0O1 peri férián összeállított alacsony szintű felhasználó orientált vezérlő nyelven megirt inputra. Lényegében ezen az inputon keresztül vezérli a felhasználó a moduláris rendszer teljes működését; a modulokból, melyek lényegében FORTRAN-IV nyelven irt, félig önálló programok. Ezek mindegyike egy pontosan defini ált, körülhatárolt feladatot lát el; például egy At inter vallumon keresztül modellez egy kiválasztott fizikai részfo lyamatot, de külön modullal lehet valamely matematikai vagy adatkezelési, adatrendezési feladat is megoldva. Az egyes modulok a korszerű programozási elveknek megfelelően nem hÍv ják egymást. Л modulok hívásáról a NUCLEUS gondoskodik a felhasználó által előkészített input és a rendszert leíró belső táblázatai segítségével. A modulok, eltekintve néhány lazán kapcsolódó programtól, nem olvasnak be input adatokat. Ehelyett a magbari szereplő néhány speciális szubrutinon, un. interface-rutinon keresztül kell az adatbázis megfelelő ré széhez hozzáférniük. Ugyanígy a modulok számitási eredményei
- 8 -
is lényegében az adatbázis egy részleges felújításaként jelen nek meg. A moduláris programrendszerhez tartozó adatrendszer ismét lé nyegében két részből áll, már ami egyetlenegy SSYST futtatást illet: - az FTO5FO01 periférián összeállított felhasználói input-ból. Ez az input tartalmaz minden olyan információt, ami a felhasz nálótól származik. Ezek vagy a rendszer futásának módjára, a modulok hivásának sorrendjére, azaz a számítási útra vonatkoz nak, vagy pedig numerikus, a számitási esetre vonatkozó adatu#c vagy adat táblázatok, melyek a futtatás során kerülnek fel használásra; - a rendszer belső adatkönyvtárának rendszere, mely a futtatás hoz háttértárolóból kerül beolvasásra, a felhasználó instruk cióinak megfelelően részben vagy egészben a gyorsmemória meg felelő részébe másolódik át és ott esetleg módositásra is kerül. A gyorsmemóriában a futáshoz standardizált adatblokkok asszisz tálnak. Ezek sorsáról szintén a felhasználó intézkedik az input-on keresztül, beleértve ezen adatblokkok létrehozását is. A standardizált adatblokkok két fo részből állnak: egy rögzitett formátumú leiró vektorból és egy változó hosszúságú adatmezőből. Négy fő tipusuk van: /1/ real v. integer tipusu mennyiségeket tartalmazó mátrixok /speciális esetként vektorok/. Ilyen tipusu blokkban tárolja a rendszer a memóriában a fűtőelem geometria és anyagi össze tétel definiálására szolgáló adatokat, specifikációkat, a fi zikai mennyiségek helyfüggő táblázatos értékeit, például hömérsékletértékeket, szóval a fűtőelem "állapotvektorát".
- 9 -
A rendszerszervezés lényegéhez tartozik, hogy a különböző fizi kai jelentésű mennyiségek általában különféle blokkokban kerül nek elhelyezésbe. Rendszerkonvenciók biztositják, hogy az egyes modulok információt szerezhessenek arról, hogy az egyes fizikai mennyiségeket hol találhatják meg. E konvenciók szerint kell az input összeállitójának eljárni, ha eredményt kivan elérni.
/2y /általános/ vezériőblokkok, melyek legtöbbje teljesen stan dardizált szerkezetű és hosszúságú. Egész /integer/ és valós /real/ mennyiségeket egyaránt tartalmaznak. Segitségükkei defi niálható a program végrehajtásának általános ellenőrzése és a modulok közti kommunikáció; más szavakkal: a memóriában elhe lyezkedő standardizált adatblokkok csak az itt tárolt informá ciók alapján érhetőek el. A legfontosabb információ az egyes adatblokkok neve. Ezek a nevek az SSYST rendszerben maximálisan 7 számjegyből álló egész számok. Minden futtatáshoz legalább a futtatás megkezdésekor, tehát az input elején definiálandó egy általános vezérlőblokk. Ez tar talmazza a futtatáshoz tartozó leglényegesebb információkat. Ezek leglényegesebbike - ha ezt egyáltalán ki lehet igy monda ni - a többi vezérlőblokk elnevezése /száma/. Ugyanis л legtöbb modul vezérlése saját speciális vezérlőblokkjával történik. Ezekben egyéb információk mellett meg kell adni az aktuális "memóriakiosztást" a fizikai modul számára abban az időpontban, amikor a fizikai modul hivásra kerül. Megjegyezzük, hogy addig, amig az egyes modulok a korszerű programozási elveknek megfele lően nem hivhatják egymást, a vezér.lőblokkokban nem kerülhető el az egymásra való, esetleg többszörösen alárétegezett hivat kozás. Egy alkalmazási példa kapcsán ilyet mutatunk be az 1. ábrán /lásd£25]-öt is!/
- 10 /3y anyagi jellemzők ér- egyéb paraméterek táblázatni, elsősor ban könyvtári adatok, molyok szerkesztésekor az interpolálhatóság szempontja volt a/, irányadó. Л különféle interpolációk végrehajtása az SSYST rendszereken belül rendszerfunkció ke retében van megoldva. M / SPEICHER blokkok. Ezek az inputon összeállításra kerülő vezérlönyelvi utasitások sorozatai. Lényegében a JCL nyelvből ismert JOB C0NTR0LL PROCEDURE-knek a megfelelői. Segítségükkel az input tetszőleges helyén összetett utasítássorozat végre hajtását kezdeményezhetjük.
A felhasználó a rendszert aí FT05F001 periférián elkészitett felhasználói inputon keresztül vezérli. Az input összeállitása rendkívül összetett és nagy gyakorlatot megkivánó eljárás, munka. Feltételezve, hogy a moduláris programrendszer szüksé ges elemei objekt modul formájában a gépre installálva vannak, az input megfelelő összeállitása utján kell a felhasználónak gondoskodni a futás teljes megszervezéséről. így gondolni kell arra, hogy - az általános vezérlőblor.,. utján a "memóriaszerkezet" meg le gyen srervezve; - az egyes modulok vezérlőblokkjai a szükséges információkkal fel legyenek töltve; - az adatkönyvtár megfelelő verziója a futás számára előké szítve, aktivizálva legyen; - járulékos adatok a megfelelő adathordozókról elérhető pozí cióba kerüljenek; - а számítási ut megfelelő utasításokkal definiálva legyen; - részeredmények és eredmények kinyomtatásra kerüljenek; - a kinyomtatások szerkezete definiálva legyen; - rajzkószitéchez szükséges output kihozatala definiálva legyen; - lazán kapcsolt modulok inputja biztosítva legyen.
- 11 -
Mindezen szempontok figyelembevételére a felhasználó kezében a vezérszavak rendszere szolgál, mely lényegében megegyezik az SSYST-2 modulverzió vezérszó rendszerével, jóllehet egy-két racdu? és adatrendszere időközben megváltozott. /Ld. [21.] l.sz. melléklet./ Az ujabb modulok természetesen ujabb vezérszavakat jelentenek.
7. REIAP4/mod6_eredmény^k_felhasználása_inrjutként A fűtőelem viselkedés tekinthető a fűtőelem válaszának az ot érő külső, esetleg baleseti behatásra. Ilyen külső körülmények a LÓCA baleset során állnak elő leginkább. A LÓCA baleset leí rásának, kiszámításának nemzetközi szinten is elismert eszköze a RELAP4/mod6 program. Az SSYST-2 rendszerverzióval már történ tek olyan számitások hazai felhasználásra /ld. [ 233 és[24]/ , melyek RELAP eredményekre támaszkodtak. Ezen összetett számitá sok metodikája megvilágítható a 2. ábra /["2 5*] alapján/ fel használásával. Az Ц р -ben végzett számitások leírják a LÓCA baleset lefolyá sát és az eredmények, melyek az FT04F001 RELAP plot restart file-on jelennek meg, tartalmazzák a reaktor alsó és felső kam rájának állapotát az idő függvényében megadó adatokat is. Ezen gépi reprezentációban meglévő adatokat FT02F00l-es inputként felhasználva egy következő RELAP számitásban (2) a legforróbb hütőcsatorna viselkedése számitható ki. Ennek FT04F002-n meg jelenő outputja tartalmazza a hütőcsatorna teljes hőfizikai leírását az idő függvényében, beleértve még az aktuális felü leti hoátadási tényezőket is. Egy további (з) jelű RELAP szerkesztési futtatással olyan for mára hozhatjuk ezen eredményeinket, melyet az SSYST rendszer már olvasni tud.
- !'.' -
\
(•!'
•.; :.:'.'i: Г ( i • 1 vcu/.'4t
:;:ч ч к«;:;/ I es i fázissal, ózon adatok
ч/ .'>:'-:•'!' ! :">( ! ' I • ni.,, i Mm ! .11 • i ós futás szamara szükséges h<;tár f e l h:b'li
' • ч ÜLI им л :;.-<" Ь т./t lu't i K-k . A/ ('">.' fázis ifja 1«: a íütö-
; 1 • •" • i •••• i !'••!• •.-;' . í'.niii'k t a )/.o I us i u :;,:,inl erf'dim>nyoi t az eredmé nyek közül ,i (ь)
;/i'ikrs:',t!Í prnqruminul
Ö:;KV:I"/.'Í 1 "м U ti i is u ra jzo1ópiour am Л (l)
kell külön
inputját
fázisban
összosze-rkoszteni.
I azíslkin készülnek о 1. .i rajzok.
Célunknak
tart. juk о munkanenetnek az SSYST-3
kapcsán való biztosit ásat
programrendszer
is. Ez előtt azonban móq több akadály
áll, mint orról, a követ kezö pont. be: a mo< jeml okozunk.
c
01
0
a
8. Az HoYST^J _L' 'J JSílÜE_L! J i:iL EE_ú^_'ií alkalmazás előtt álló
Az SSY.ST-3 moduláris proii anirondszer honos i t.ására az első k í sérletet
198f> első féb'v<"bon tettük. A honosítás céljára érke
zett rendszerveiztó mellé 4 db. egyszerűbb tesztfeladatot lékeltek. Л honosítás az ESz.R-l040-os gépen
indult. Kitűnt,
hogy bár a modulok sikeresen állíthatók elő a gépen képes objokt modul
mel
futásra
formájában, a NUCLEUS generálása a gépen
nem lehet uikoros, mi vol bizonyos HARDWARE utasítások ezen a gépen nincsenek meg.
Másodszorra kísérletet tettünk arra, hogy az ESzR-1040-es gépen futásképes, az SSYST-2 rend szerverzióhoz tartozó NUCLEUS-ra bízzuk az SSYST-3 rendszer vezérlését. E kísérletünk nem járt sikerrel. Tekintettel arra, hogy már ekkor szerelés alatt állt a Kí'K í E'SzR-1045-Ös gépe, a munkát a gép üzembeállítását követő időre halasztottuk cl.
Időközbon kísérletet tettünk arra, hogy az SSYST-3-mal
folyó
;
munkát az TAEA számitóközpont jí
idegen segítséggel üzembe állí
tani és a 4 említett eqyszerübb tesztfeladatot, sikerrel lefut tatni. Kísérletet tettünk további olyan tesztfeladatok tására
lefutta
is, melyeket az SSYST-z" rendszertől vettank kölcsön,
- 13 -
támaszkodva a i 8~1 -ban található információra, miszerint az SSYST-3 rendszer kompatibilis maradt az SSYbT-2 rendszerrel. Hosszabb kísérletezgetés után meg kellett állapitani, hogy a kompatibilitás ténye nem áll fenn. Jóllehet nemzetközi együtt működésben kivántuk a problémát megoldani, az máig sem sikerült; igy az IAEA számitóközpontjában sem sikerült 4-nél magasabb sorszámú tesztfeladatot lefuttatni. Ez a tény nem elégitheti ki a felhasználói igényeket, hiszen az egyszerűbb tesztfeladatok nem alkalmasak minden egyes modul sikeres honositásának bizo nyításához . A KFKI ESzR-1045-ös gépének üzembeállítása után sikerült az SSYST-3 rendszer gépre való honcsitása. Sőt az üzembeállitott verzión sikerült néhány olyan javitást is végrehajtani, ami időközben kiderült hibák elhárítására vonatkozott. így a NEA-CPL-t61 jövő információk alapján javitottuk a VARIO mo dult, Rossendorfból /NDK/ jövő információ alapján pedig a MODIF és RANDM modulokat. Ezek alapján a honosítást sikeresnek tartjuk, jóllehet egyes modulok tesztelése még nem történhetett meg. Megtettük az első lépéseket az SSYST-3 rendszer hazai alkalma zása felé. Felmértük a szükséges tennivalókat. Megállapítottuk, hogy a W E R reaktor fűtőelemek tervezési eltérései, elsősorban a tengely menti üregezés jelentős modellezési nehézségeket vet fel /ld. Г 26]/. Szükség van a burkolat tartós melegfolyá sának számitásbavételére a PIN program /[27] és [28] / hazai al kalmazása és az SSYST-3 rendszerhez való laza kapcsolása utján. Már előre látható, hogy egy ilyen programösszefűzési munka a hazai számítástechnikai adottságok mellett hosszadalmas lesz. Ugyanakkor nehézségeket okoz, hogy a W E R fűtőelemek felépítésében résztvevő anyagok csak rokonai a KWU fűtőelemek anyagainak, amelyekre vonatkozó anyagállandókra épül az SSYST-3 rendszer könyvtára. Ma még nem látható biztosítottnak a könyvtár teljesértékü felújítása, W E R orientálása, ami nélkül a számítási eredmények nem tekinthetők teljesértéküeknek.
- 14 -
Előkészítettük az SSYST-3 rendszerverzió további tesztelését a pro«jram szerzőitől Ы.szerzett további tesztfeladatokkal.E feladatok honositása és lefuttatása, a tesztelés azonban nem tekinthető a jelen tervidőszak tárgyának. Végezetül megemlítjük, hogy az SSYST-2 rendszert az IAEA szá mitógépén korábban sikerült megfelelő
rajzos output rendszer
rel ellátnunk. Hasonló rajzolási lehetőségek hazai biztosítása csak távolabbi elképzeléseink közt szerepel.
Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti Dr. Szabados László főosztályvezetőt a téma felvetéséért és állandó érdeklődéséért, Dr. Perneczky Lászlót a problémák aktiv megoldásába való bekapcsolódásáért és disz kussziókért, valamint J. Linók matematikust /Rossendorf/ a hasznos konzultációkért.
- 15 -
Irodalomjegyzék [ 1}
R. Ruehle: RSYST, an Integrated Modular System with Data Basis, for Automated Calculation of Nuclear Reactors. Report: IKR-BNR-4-12/ORNL-Tr-2796/Jan. 1973.
[2]
Nuclear Programs Abstracts of the NEA DATA BANK.Serie NEA-IAEA. NEA/OECD, Gif sur Yvette, Sept. 1984.
[3]
R. Meyder: SSYST-2. Eingabebeschreibung und Handhabung. Report: KfK-2966, Nov. 1980.
[4]
H. Borgwaldt, W. Gulden: SSYST, a Code-System for Analysing Transient LWR Fuel Rod Behaviour under Off-Normal Condi tions. Report: KfK-3359, 1982.
[53
R. Meyder: Modelle zum Brennstabverhalten. Report: KfKIRE-Primärbericht, PNS-Nr. 499/80; Jul. 1980.
Г6 1[
L. EhnisrZETHYD, a SSYST-Module for Solving Simultaneously the Heat Conduction Equation in the Fuel Rod and the Energy Equation in the Coolant Channel. Report: KfK-3048, Okt. 1980.
[7З
H. Borgwaldt, W. Gulden: SSYST, a Code-System for Analysing Transient LWR Fuel Rod Behaviour under Off-Normal Condi tions. IAEA Specialists' Meeting on Water Reactor Fuel Element Performance Computer Modelling, March 1982, Preston, UK.
£ 8]
H. Borgwaldt et al:The Code System SSYST. Present Status and Current Development. Technical Committee /Workshop on the IAEA Programme in the Use of Computer Codes for Safety Analysis. 28.05-01.06, 1984, Varna, Bulgaria.
[9J
H. Borgwaldt: PREPRO, A Preprocessor Code for SSYST Input. Report: KfK-3537, Mai 1983.
- lt. -
£ ÍO ] Till
News from the NKA DATA BANK
No. 2-July 1985, pp 16-17.
R. Meyder: SSYST-3. Eingabebeschreibung und Handhabung. Report: KfК-Í654 , Dez. 1983.
£l2}
U. Lang, F. Schmidt, R. Bisanz and И. Borgwaldt: Analysis of the Fuel Heat-up and Melting Experiments NIELS-CORA with the Code-system SSYST-4. Int. Meeting on Thermal Reactor Nuclear Safety, 10-13.09. 1984, Karlsruhe. Report: KfK-3880/2, pp. 948-957.
£ 13}
E. Kersting: Rechenprogram REFLOS, ein Program zur Berechnung des Wiederauffüll- und Flutvorganges. Report: (-RS-A-163.
[l4]
J.D. Schubert et al: Eine probabilistische SSYST-3 Analyse eines DWR-Cores bei Kühlmittelverlust mit 1
grosse" Leck. Report: KfK-3873, Karlsruhe, Mai 1985. [*15]
S. Halang: SIMTRAN I - Л Computer Code for Simultaneous Calculation of Oxygen Distributions and Temperature Profiles in Zircaloy During Exposure to High-Temperature Oxidizing Environments. Report: ORNL-5083, Oak Ridge, Nov. 1975.
[l6^
Nuclear Program Abstracts of the NEA DATA BANK.Serie NESC. NEA/OECD, Gif sur Yvette, Nov. 1985.
£l7]
K.V. Moore, W.H. Rettig: RELAP4 - a Computer Program foi Transient Thermal Hydraulic Analysis. Report: ANCR-1127, D e c 1973.
[18]
S.R. Fischer, L.H. Sullivan et al: RELAP4/modf>'к Users M.MpKil. Report: CDAf'-TH-D03, Jan. 1978.
- 17 -
Г 19 "J
P. Verbeek and N. Hoppe Report: BN 7609.01 /1976/
£20]
P. Astrup: NORCOOL-J. A Programme for Analysis of BWR Emergency Core Cooling by Top Spray and Reflooding. Input Description. Report: NORHAV-D-82 /3/81/
£2l}
Dus M., Perneczky L. és Szabados L.: Az SSYST-2 programrendszer honosítási eredményei. Report: KI'K [-1983-17, Febr. 1983.
£22}
Dus M., Ézsöl Gy., Perneczky I,. és Szabados L. : Az SSYST programrendszer alkalmazási tapasztalatai. Report: KFKI-1984-11, Jan. 1984.
£23}
Perneczky L. , Szabados L. és Tóth I.: A RELAP4/mod6 program alkalmazása a Paksi Atomerőműre, beleértve a mod6 és SSYST-2 együttes alkalmazását. Report: KFKI-1984-13, január 1984.
£24}
Th.Bandurski, Perneczky L., Szabados L. és Vigassy J.: A RELAP4/mod6 alkalmazása a Paksi Atomerőműre, beleértve a mod6 és SSYST-2 együttes alkalmazását. IT. rész. Report: KFKI-1985-11, január 1985.
[25J
L. Perneczky, J. Vigassy: Some aspects in use of the SSYST code system for calculations of fuel behaviour under LOCA conditions. IAEA Specialists' Meeting on Fuel Behaviour under Accident Conditions and Acceptance Criteria. 30.09-4.10 1985, Warsaw, Poland.
^26^
j. Linek: Experience with the SSYST code in the analysis of W E R type fuel. IAEA Specialists' Meeting on Fuel Behaviour under Accident Conditions and Acceptance Criteria. 30.09-4.10 1985, Warsaw, Poland.
- 18 -
[ 2ll
F. Pazdera, M. Valach: User's Guido for PJN: A Computer Program for Calculating the Thermal Behaviour of an OxLdo Fuel Rod. Report: Rez, :982.
Г281
Dus M., Ézsöl Gy. : PIN-program atomerőmüvi fűtőelemek viselkedésének számítására. Report: KFKI-1984-56.
-
19 -
401700
400600
VEZÉRLŐBLOKH ARAVAK MODULHOZ ÁLTALÁNOS VEZÉRLDBUDKK 1. ábra AZ AOATMEZŐ STRUKTÚRÁJA ÉS HIVATKOZÁSAI AZ SSY5T RENDSZERBEN
-
..'о -
FT 32 F001
V.
SSYST SZERKESZTŐ RMS
STANCHRD RELAP FUTÁS RESTARTOKKAL
FT35F001 SSYST IWRFELTETEL FILE
FTOtFOOI FT26F0O1
RELAP PL£IT RESTART FILE
V.
FT02F00J
L
STANDARD SSYST FUTAS
/RiRELAP FUTAS FORROCSATORNARA RESTARTOKKAL
FT31F001 SSYST PLOT FILE
FT04F001 RELAP PLOT RESTART FILE
FTTOFOOI
FT03F001 PLOT SZERKESZTŐ ES INPUT ELŐKÉSZÍTŐ
FT IJ2S001 TZLEX INPUT FILE RELAP SSYST INTERFACE FILE
— RAJZOK
2. ábra A
GÉPI RAJZOLÁS MUNKAbZLRVEZESE
A
LOCA ALATTI
ViSFLXEDÉSRE \/ONATKOZÓ tRf-DMENYEK ESETEN
FŰTŐELEM
Theismiescí the KFKI preprint/report series are classified as follows: A.
Particle and Nuclear Physics
B. General Relativity and Gravitation C.
Cosmic Rays and Space Research
D.
Fusion and Plasma Physics
E.
Solid State Physics
F.
Semiconductor and Bubble Memory Physics and Technology
G.
Nuclear Reactor Physics and Technology
II. Laboratory, Hiomedical and Nuclear Reactor Electronics I. Mechanical, Precision Mechanical and Nuclear Engineering J.
Analytical and Physical Chemistry
K.
Health Physics
L.
Vibration Analysis, CAD, CAM Hardware and Software Development, Computer Applications, Programming Computer Design, CAMAC, Computer Controlled Measurements
The complete series or issues discussing one or more of the subjects can be ordered; institutions are kindly requested to contact the KFKI Library, individuals the authors. Title and classification of tne issues published this year: KFKI-1986-Ol/E J. Kollár et al.
The Kronig-Penney model on a Fibonacci lattice
KFKI-1986-02/C A.J. Somogyi et al.
First results of high energy particle measurements with the TÜNDE-M telescopes on board the S/C VEGA-1 and -2
KFKI-1986-03/C К. Gringauz et al.
The VEGA PLASMAG-1 experiment: description and first experimental results
KFKI-1986-04/A J. Révai
Half-classical three-body problem
KFKI-1986-05/A I. Lovas
Quark degrees of freedom in nuclei
KFKI-1986-06/E Gy. Szabó et al.
Lattice gas model on tetrahedral sites of bcc lattice: anisotropic diffusion in the intermediate phase
KFKI-1986-07/K Pálfalvi J. et al.
Tapasztalatok egy (neutron-alfa) magreakción alapuló szilárdtest nyomdetektorokból felépített személyi albedo neutron doziméter munkaszintű dozimetriai felhasználásáról
KFKI-1986-C8/K Nagy Gy. et al.
összefoglaló értékelés a paksi környezetellenőrző rendszer GM-csöves és jódtávmérő detektorainak jellemzőiről az 1982-1985-ös mérési adatok feldol gozása alapján. OKKFT-A/11-7.5.9.
KFKI-1986-09/K Nagy Gy. et al.
A paksi atomerőmű hideg- és melegvizcsatornájában üzemelő folyamatos vizaktivitás monitorok paramétere inek és mérési adatainak összefoglaló értékelése. OKKFT-A/11-7.4.13.
KFKI-1986-10/D S. Zolctnik et al.
Determination of the centre of gravity of the currr-nt distribution in the MT-1 tokárnak
i'.t , H ! I . - ; t " t •!.• •; I .. -! i i t i . - t b - . i - y f > t t h e : <• ii-t r , i-, i 1,1 • i j • • - ! i n ' t ;'i- iliy.'i i M i 1 i .• ; ; v s •••!":; . I'JII V i . "\ri.i 1 V N ; •; '>f Ь г...- t i •• q u e n / y n i i i s "
coupled
r
к»'- i -1 тт.—
C a n o n i ''.i I
j'.iitit i , \ i '
<>t
!..•
' i).
!':i t
i ••• • r • Í-.-
Kii- ; -, ;;!'•:•.!.• I I;
in., ! .
i i
In a i d of
KFKI- l ' ) b t ) - l ' . ' ( ' , M. Makai KFKI-l'»»n- I 6,С К . I . ('.ti nqa a,- i-t
iI
K.FKI-l98b-l7/i. A.J . Somi x(V i i-t K a i i t ni-111ií
First cnmel First
a i.
KFK I -1.9Ö6- l h / l . Z .
i n -,•'•!
i'iti
<••" ! I n '
r i ' l . i l i v i s l 1С
iht'ory
1"
м -c •'., I " ü ' s
•'•
ball
liqlit.nin-
ilea do.T.at. .•'. t'•.'• 1 vc.-'-l о ч а т м м - к р е к ! r o m é t e r üzembe a l i i L i s a , K.i 1 ibr i I .is a, я/.ám i. t ú q é p e ö a d a t f e l d o l g o z á s a é s t . e s / t с I é s e i.i s i t i . -tózií;t>;l j e s i t m é n y moqha t.á r o z á s - e l j á b n l . OKKIT-A/ I ! - 7 . 4 . 1 2 .
i ; • i .-t
'i
-lOM'ir^
phenomena
ПС. í r
in-i-or»: гнел KII remont. p r o c e s s inq
in s i t a Hallév:
p l a s m a and n e u t r a l (|.".is m e a s u r e m e n t s at i n i t i a l VF.C.A r e s u l t s
s[)„ci:i:t\i t" t Obs»! v.at i o n s o f CO met
Unusual r.aps and t . h f i r
i-t
enonirtic
particles
H l i I.OV
URO t.o a p p r o a c h u s u a l
ones
i i .
V.tlccl ot гопч.' J at i o n s on o n L r o p y and h i d r o - c h e m i c a 1 c o m p o s i t i o n in h e a v y i o n r e a c t i o n s
KFK. I - í'tö'j- ÍV/ д II—W. Наг/ f.t .1 1 . :
KFKI- [ ч й 6 - 2 и / 1 . A. iloi vát h ci a I .
Kvidenec
KFK I - I 98 6 - 2 1/M D. N i c h o l s o n
On t h e huinanisat ion ot
KFKI-1986-22/L Novothny F . o t
al.
Гиг ..i d i f f e r e n t
K í s é r l e t mérőváltók k a i é r a 2.
miooone s o l a r 1 ..torfaced
cycle."
systems
meghibásodásának
zajdiagnoszti
KFKI-1986-2.'./' T. 1 . Combos : ••» a 1 .
An i c y - q l u e model o f c o m o t a r y
KFKI-1986-24/A P. Lévai o t a l .
S h o u l d t h e c o u p l i n g c o n s t a n t s b e mass d e p e n d e n t t h e r o l a t i v i s t . i c moan f i e l d m o d e l s ?
KFK J - 1 9 8 6 - 2 5 / i : G.P. Djotyan et KFK1-19Ö6-26/K P . S z é p f a l u s y et
al .
Theory ot four-wave
the n o n s t a t i o n a r y mixinq
A new a p p r o a c h
to t h e p r o b l e m of c h a o t i c
Peak s h a p e d e t e r m i n a t i o n mass a n a l y s i s
KFKI-1986-28/K
V a r i a t i o n a l ground model
Fazekas
phase c o n j u q a t i o n
in
by
repellers
al.
KFKI-1986-27/J Л. V é r t e s e t a l
P.
nuclei
in laser
s t a t e for
microprobe
the p e r i o d i c
Anderson
KFKJ-1986-24/Л V.N. G r l b o v
A new h y p o t h e s i s o n t h e n a t u r e of q u a r k dnd confinement
KFKI-1986-Ю/Л L. O i ó s i
A u n i v e r s a l master equation for t h e v i o l a t i o n of q u a n t u m m e c h a n i c s
qluon
gravitational
KFKI-1986-31/D J.S. Bakop
Optically pumped FIR lasers and their application in plasma diagnostics
KFKI-1986-32/B Zs. Bagoly et al.
Monopole abundance from first order gut phase transition of the early universe
KFKI-1986-33/B Z. Perjés
Ernst coordinates
KFKI-1986-34/C R.Z. Sagdeev et al.
Comet Halley: Nucleus and jets (Results of the VEGA mission)
KFKI-1986-35/A K. Szlachányi
Non-local fields in the Z(2) Higgs model: the global gauge symmetry breaking and the confinement problem
KFK1-1986-36/B B. Kämpfer et al.
Entropy production in tepid inflation
KFK1-1986-37/A P. Vecsernyés
Comment to the "Reanalysis of the Eötvös experiment"
KFKI-1986-38/F Gy. Szabó et al.
Influence of temperature oscillation on measured crystal weight during Czochralski growth
KFKI-1986-39/C R.Z. Sagdeev et al.
The spatial distribution of dust jets seen by V-2
KFKI-1986-40/G 0. Aguilar
Measurement of reactivity temperature coefficient by noise method in a power reactor
KFKI-1986-41/C G. Benkö et al.
Cosmic ray fluctuations at rigidities 4 to 180 GV
KFKI-1986-42/K Andrási A. et al.
A Központi Fizikai Kutató Intézet Sugárvédelmi Főosztályának mérései a csernobili atomerőmű Dalesetének következtében létrejött sugárzási helyzetről (1986. április 28 - június 12). Előzetes beszámoló
KFKI-1986-43/C Dénes E. et al.
A VEGA TV real-time szoftvere
KFKI-1986-44/E É. Hajtó et al.
Subnucron resolution amorphous chalcogenide optical grid
KFKI-1986-45/E 1. Pócsik et al.
Solitons in chiral liquid crystalline syscems I. Cholesteric phase distorted by magnetic field
KFKI-1986-46/E I. Pócsik et al.
Solitons in chiral liquid crystalline systems II, The blue phase
KFKI-1986-47/A L. Földy et al.
External field Dirac equation with separable potential
KFKI-1986-48/A P. liraskó et al.
Coulomb Pair-creation
KFKI-1986-49/K A. Andrási et al.
Monitoring the radiation consequences due to the disaster at the Chernobyl nuclear facility From April 28 to June 12, 1986. Preliminary report
KFKI-1986-50/E K. Itai
Theory of one-dimensional hopping motion of a heavy particle interacting with a degenerate electron gas or phonons by different couplings
r
KFKÍ-198f>- >l/B J . Bleak et a l .
A s y m p t o t i c behuv i o u i of H o b i n s o n - T t a u t m a n p u r e r.uli í tr t -Jti s o l u t i o n . ;
KFKI-l'»8f '-•>.'. P. Hraskó
Maqnet i sin of
1
iл
KFlU-ii-bö-Vl/A I . Lovas e t .11 . l
r
quadrupoles
Heavy ion collisions and anisotropic hydrodinamics
KFKI-198()-i4/l-: P. Szépfalusy et al l
t he e l e c t r i c
r
KFKI-l J8G- ) j/A L. D i ó s i
C a l c u l a t i o n of t h e | г а с teil d i m e n s i o n in t h e o n e - d i mensi on a 1 random f i e l d I s i n c j mooel Uuant um S t o c h a s t i c - ( ' r e c e s s e s V e c t o r Redact i on
a s Models f o r
State
Recent l i i b l io<|t iiphy on a n a l y t i c a l and s a m p l i n g [irobli'iii:; o f ;.i fWK [)riiii.'iry c o o l a n t . S u p p l e m e n t IV
г
К/К1-1986- >(>/Г,,Л H. I l l y r
KFKI-1986- )7/U J . S . Bakos et a l .
Measuring
r
laser
blow-off
ot
t h i n sodium
films
KFKI-198b- i8/C P. J a n i
Inter t eromef i у applied to ceramic?:
KFKl-l98b-:>9/I) P. Лра i о t a1 .
D.i.". helium and helium - krypton discharqes in aluminium hollow cathode discharge tubes for blue lle-Ki ' laser opt -at i on
KFKI-1986-ЬО/К P. F a z e k a s
Concentration dependence of the Kondo exponeat in heavy form ion alloys
K F K t - 1 9 8 6 - Ы /К B. S a s e t a l .
The influence of magnetic scattering to the transport properties of Ni-based amorphous alloys
KFKI-19 8f>-f>2/K B. S a s e t a l . .
Magneti> contribut 'on to the thormopower of iron based ai'ioi-phot's alloys
KFKI-1936-6.)/(? 0. Aguilar
Measurement of reactivity temperature coefficient by noise method in power, reactors. Theory
KFKI-1986-64/A M.N. Kobrinsky et al
Inclusive reactions in the quas i -nuc 1 ear quark model: numeric.'1 results for hadron-hadron collisions
KFKI-1986-65/I;: E. Tóth-Kádár et al.
Preparation and characterisation of electrodepo.s i ted amorphous Nl-P alloys
KFKI-1986-66/N, J. Bóta et al.
Data presentation in the WWKR-440 basic principle simu i ator
KFKI-1986-67/F: A. Jánossy et al ,
Linear cut rent - f l eld relation of charqe-denst t.y-waver; near the depenninq threshold in alkali-met a 1 blue bronzes A,, Mot)
KFKI-1986-68/1) G, Gevay
(rowth and characterization of Bi^GcjOj^ single crystals: a sirvey from discovery to application
1
KFKI-1986-69/A К. Szlachányi et а.
0-se Ttor:; in the OS-construction
KFKI-1986-70/L P. Fazekas et al.
Application ot the Outzwillcr method to the periodic Anderson nodel
KFKI-1986-71/J P. Jani et al .
Development: of optical system for a laser ionization mass spectrometer
1
KFKI-I986-72/E J. Gazsó et al.
Field-effect problems with I-V measurements on (jap-type a-Si:H specimens
KFKI-1986-73/A G. Perneczki
Ellas of poisson distributed data decomposition
KFKI-1986-74/A A. Tóth et al.
Two-center Dirac equation with separable potentials
KFK1-1986-75/M G. Bona et al.
Fault Lolerance
KFK1-1986-76/G I. Vidovszky et ai.
Non-destructive fuel burn-up study on WWR-SM type fuel assemblies. (Gamma spectrometric method)
KFKI-1986-77/E L. Malkinski et al.
Influence of magnetic annealing on shear modulus and internal friction of F e S i B - metallic glass
KFKI-1986-78/E L. Malkinski et al.
Density of Fe-Si-B metallic glasses
KFKI-1986-79/A L. Diósi
Exact solution for particle trajectories in modified quantum mechanics
KFKI-1986-80/A В. Lukács et al.
Thermodynamical considerations for the rehadronization of a quark-gluon plasma
KFKI-1986-81/G О. Glöckler et al.
Results and interpretation of noise measurements using in-core self powered neutron detector strings at Unit 2 of the Paks Nuclear Power Plant
KFKI-I?86-82/G
G. Pór et al.
Sophysticated systems for analysing standard signals of a PWR NPP for diagnostic purposes
KFKI-1986-83/J J. Szőke et al.
How to build up an up-to-date decay time spectrometer for the nanosecond region
KFKI-1986-84/E A. Czitrovszky et al.
On selection of active material for acousto-optic mode-lockers
KFKI-1986-85/G Perneczky L. et al.
Baleseti helyzetek előbecslését szolgáló számitások. A térfogatkompenzátor biztonsági szelepének fennaka dását követő folyamatok számitógépes analízise
KFKI-1986-36/G G. Ézsöl et al.
IAEA-SPE-1: Pre-test calculations for the PMK-NVH Standard Problem Exercise
KFKI-1986-87/G Ézsöl Gy. et al,
Főkeringető szivattyú kiesés a Piksi Atomerőműben
KFKI-1986-88/B I. Rácz
Distinguishing properties cf causality conditions
KFKI-1986-89/E Т. Tarnóczi et al.
Kinetics of relaxation in metallic glasses with and without Cr
KFKI-1986-90/J Gy. Jákli et al,
Isotope effect on vapour pressure and on solvent activity of 1 molal sodium dodecyl sulphate hcavyand normal water solution
78
10
12
Microphone detected ion,icour;tic signal from metals KFKI-1986-91/A Z. Szf5kefalvi-Nagy et a l . KFKI-1986-92/G Vigassy J.
Az SSYST-3 programrendszer ós honor;itása
i Щ 5. я ä
! A wis
-^ АЛ-
•*ílM"
Kiadja a Központi Fizikai Kutató Intézet Felelős kiadó: Gyimesi Zoltán Szakmai lektor: Perneczky László Példányszám: 175 Törzsszám: 86-651 Készült a KFKI sokszorosító üzemében Felelős vezeti: Töreki Béláné Budapest, 1986. december hó
**
*v S!
I ft
