ffuo?
KFK1-1983-46
PÄLFALVI J.
I
. .
/
(NEUTRON, ALFA) MAGREAKCIÓN ALAPULÓ SZILÁRDTEST NYOfTOOZIMETER HATÁSFOKÁNAK ELMÉLETI ES KÍSÉRLETI VIZSGALATA
CENTRAL RESEARCH INSTITUTE FOR PHYSICS BUDAPEST
KFKX-1983-46
(NEUTRON, ALFA) RAGREAKClÓN ALAPULÓ SZILÁRDTEST NYOMDOZIMÉTER HATÁSFOKÁNAK ELMÉLETI ÉS KÍSÉRLETI VIZSGALATA Pálfalvi József Központi Fizikai Kutató Intézet 1525 Budapest 114, Pf. 49
/OKKFT 7.2.11/
HU ISSN 036« 5330 ISBN 981 172 07Ь в
KIVONAT Számítással és méréssel megvizsgáltuk az LR 115 II tipusu nyomdetektor fóliában az a nyomok detektálási hatásfokát optikai mikroszkópra, és azt 95 t-nak találtuk 2 MeV-es a részecskékre. Megállapítottuk, hogy ha a 2 iim-nél nagyobb átmérőjű tulmaratott részecske nyomokat (lyukakat) képanalizátorraj. vizsgáljuk, akkor a detektálási hatásfok 3-tól 20 %-ig változik a Li/n, a/T reakcióból származó u részecskékre, ha a lemaratott rétegvastagság - 7-tői 10 ,'m-ig terjed, .tilg а В/п, a/ Li reakció a részecskéire а hatásfok csak 2-től 10 %-ig változik a - B-tól 10 um-ig terjedő lemaratott rétegvastagság nál. Számítással és méréssel megvizsgáltuk különféle (n,a) konverterrel el látott LR 115 XI fóliák neutron érzékenységét. Az eredményeket táblázatosan és grafikusan is közöljük. e
1о
7
АННОТАЦИЯ Проводились расчет:J И измерения чувствительности к нейтронам фольгового трекового детектора типа Kodak-Pathé LR 115 II при различных (п,а) реакциях. Эффективность детектирования следов а-частиц для оптического микроскопа со ставляет 95% (для а-частиц с максимальной энергией 2 МэВ). Установлено, что при использовании анализатора изображения эффективность детектирования про травленных (до дар) следов частиц, диаметром больше, чем 2 мкм, изменяется от 3% до 20% для а-частиц из реакции Li(n,a)T, при толщине травленного слоя -7-10 мкм, а для а-частиц из реакции l°B(n,a)'Li - эффективность детектирова ния изменяется от 2% до Ю % при толщине протравленного слоя от ~8 до 10 мкм. 6
ABSTRACT The neutron sensitivity of Kodak-Pathé LR 115 II type cellulose nitrate track detectors with different (n,n) radiators was investigated by calcula tions and measurements. The n counting efficiency using an optical microscope is 95% for a particles with maximum energy of 2 MeV. When using an image analyser the etched through-tracks (holes) with diameter greater than 2 um are counted. The efficiency then depends only on the original and removed layer thickness but not on the etching temperature within the range of 40 to 60°C and the 2.5 to 6 N normality of the NaOH etchant. Efficiency varies from about 3 to 20% for alphas from the Ll/n, a/T reaction if the removed layer lies in the range of ~ 7 to 10 um, and varies from - 2 to 10% for B/n, a/'Li reaction alphas when the layer removal is ~ 8 to 10 urn 6
10
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS TECHNIKAI ADATOK, FIZIKAI MEGFONTOLÁSOK ОС DETEKTÁLÁSI HATÁSFOK MEGHATÁROZÁSA NEUTRON FLUENS MEGHATÁROZÁSA NEUTRON ÉRZÉKENYSÉG MEGHATÁROZÁSA KÖVETKEZTETÉSEK HIVATKOZÁSOK ...i ÁBRÁK
2 3 6 Ю 11 13 14 15
BEVEZETÉS Alapvető célunk egy olyan detektor kifejlesztése volt, amelyik párhuzamos neutron nyalábban és megköze lítőleg izotróp neutron sugárzási térben, ahol a gyors neutronok /E > 1 MeV/ aránya kicsi, керез а termikus és intermedier neutron fluenst dozimetriai célra kielé gi tő pontossággal mérni. A detektornak a következő kí vánalmakat kell teljesiteni: nagy érzékenység, kis tér fogat, közelitőleg testszövet ekvivalens összetétel, felejtése legyen elhanyagolhatóan kicsi és gyors kiértékelhetőség. A választás /n, ot / magreakciót felhasználó szilárdtest nyomdetektorra esett. A detektor anyag Kodak-Pabhé gyártmányú, LR 115 II tipusú cellulóz nitrát. Konverternek olyan Li és В tartalmú anyagokat válasz tottunk, melyek kereskedelmi forgalomban vannak és igy könnyen beszerezhetőek. A cellulóz nitrátban az «. ré szecskék által keltett, majd alkalmas vegyszerrel kima ratott nyomokat képanalizátorral számláljuk meg. A következő fejezetekben részletezzük az alkalmazott /n,ot/ magreakciókat, a felhasznált detektor és konverter anyagok tulajdonságait, valamint az oí részecskék detektá lási hatásfokának elméleti meghatározását optikai mik roszkópra és képanalizátorra. Az elméletileg nyert hatás fok görbéken kivül mért értékeket is bemutatunk. Végezetül 3 konverter anyagra számított és mért érzékenység adatokat is közlünk.
- 3-
TECHNIKAI ADATOK, FIZIKAI MEGFONTOLÁSOK A detektor anyag LR 115 II tipusxí cellulóz nitrát /CgHgOgN^/, melynek sűrűsége 1,52 g/em . As érzékeny réteg vastagsága 12-13,5 w között váltosik a gyártási sorozattól függően, a cellulóz nitrát i-óteg kb. 100 ura vastag poliészter hordozón van. A látens ec nyomokat NaOH vizes oldatábnn maratva lehet láthatóvá tenni. Kísérletek igazolták azt a feltételezést, hogy az oldat töménysége 2,5-6 n között, hőmérséklete 40-65 °C között változhat anélkül, hogy a detektálási hatásfok változna egy adott kezdő rétegvastagságú detektorra, ha a'lemaratott rétegvastagság mindig ugyanaz. Az első táblázatban összefoglaljuk azokat a magre akció adatokat, melyek jellemzőek а В és Li tartalmú /n, ec / konverterekre.
Q felsza baduló energia /MeV/
/n,oc/ reakció tipusa
|Li/n,<* /T
4,78
10 ^B/n,« /^Li
2,79
10 °3/n,*/^Li"
1
2,31
neutron befogást követő reakció valószinüsége
maximális К energia /MeV/
maximális hatótávol ság az LR 115-ben * /jxsa/
/#/
100
94
2,05
7,7
1,78
6,7
1,47
5,5
1. táblázat
11
Az adatok Somogyi Györgytől /ATOMKI/ származnak.
- 4 -
A számításokhoz és a kísérletekhez a következő konverter anyagokat használtuk: 1. LiF tabletta /MTS-N/, lengyel gyártmány; 2. l»i B 0„ paszta, amely neutron autoradiografiás célokra cellulóz nitrát hordozóra van kenve, Kodak-Pathé gyártmány; 3. Li B 0„ tabletta, dán /RIS0/ gyártmány; 4. B.C tartalmú műanyag lemez, angol gyártmány. ?
2
4
4
A 2. táblázatba»! részletezzük a felsorolt konverter anyagok teclmikai adatait.
LiF
bi B 0 RIS0
$> / g • c m ' V
2,46
1,54
átmérő /mnj/
4,5
-
4,5
v a s t a g s á g /mm/
0,6
0,053
0,8
tömeg /mg/
23,4
~z
k / L i / /cm
/
t
/cm" /
t
4
Li B 0 Kodak
?
2
-
20
4
B C
?
4
1,85
1,97
-
2,94
25
-
2,56«1С
2
k /B/
2
-
1,41'Ю
1 8
8,37*Ю
1 9
8,49'Ю
1 8
4,46'Ю
2 0
-
9,14-Ю
4,7
9,1
6,0
я*
R / В / //да/
-
7,5
5,0
4,2
R / н / //W
-
6,3
4,2
3,5
R / L i / /^ип/
е
к/Li/
2
/cm" / 2
к/13/ / c m " / 2
к/В / /cm" / е
г /%/
3,89'Ю
1 7
6,32'10
1 7
-
1,94'Ю
1 8
2,79'10
1 8
1,31-Ю
1 9
-
1,62'10
1 8
2,33*10
1 8
1,10«10
1 9
2'10
21
1 8
2 1
3
2. táblázat
83
-
100
- 5 -
A 2. táblázatban előforduló jelölések magyarázata: k.:
1 cm felületű konverter anyagban lévő atomok száma;
Li ill. °B
R:
a Li ill. ЧВ atomokkal történő magreakciókból ke letkező Ä részek maximális hatótávolsága a konverter anyagában;
k:
Li ill. В atomok száma a reakcióból származó * részek maximális hatótávolságának megfelelő vastag2 ságú, 1 cm felületű konverter rétegben;
r:
a kcnverter termikus neutron abszorbciója.
A 2. táblázatban közölt adatok részben a gyártó cé gektől, részben saját méréseinkből illetve számításainkból származnak. Az «с detektálási hatásfok és a detektor érzékenység számításokhoz az alábbi feltételezéseket használtuk fel; A viszonylag nagy reakció energia, valamint a vastag radiátor anyag miatt a detektor felé kilépő « részek energia és szögeloszlása homogénnek tekinthető mindaddig, amig a reakciót kiváltó neutronok energiája nem nagyobb kb. 100 keVnél, nagyobb neutron energiáknál viszont a reakció hatás keresztmetszet annyira lecsökken, hogy a keletkező *c -k száma elhanyagolható.
Általában a cellulóz nitrát tipusu detektor anyagokban a ^ 2 MeV-nél kisebb energiájú *C részecskék nyomainak láthatóvá tételéhez szükséges maratási folyamat azonnal megindul és jel lemezhető a látens nyomok menti és a sugárkárosodást nem szen vedett anyag maratási sebességeinek hányadosával, mely az alábbi függvénnyel irható le \l"\: V/x/ » 1 + a/R-x/+b. e
/i/
- 6 Itt R az Ы részecske maximális hatótávolsága a detektor anyagban és x a detektor anyagban megtett ut /mindkettő um-ben/, a, b pedig a detektor anyagától függő állandók, melyek kisérlpti utón meghatározhatók. A továbbiakban az a és b adatokra a következő értékeket használtuk: a= - 0,205 um" ,
b- 3 1
a= - 0,15 - 0,02 ura" ,
\2],
illetve
b= 3,0 * 0,3 /saját mérés/.
<* DETEKTÁLÁSI HATÁSFOK MEGHATÁROZÁSA
\/}
1. Optikai mikroszkópra Mivel a В/п, et,/Li reakcióból származó 4 részecskék nyomai mellett a Li részecskék nyomai is láthatóvá tehetők maratással optikai mikroszkóppal való megfigyelésre és a Li részecskék detektálási hatásfokának meghatározásához szükséges adatok /pl. maximális hatótávolság/ nem eléggé ismertek, csak a Li/n,«H/T reakcióból származó К részecskék detektálási hatásfokával foglalkozunk. Megállapítottuk, hogy egy kimaratott tt nyom akkor lát ható mikroszkóppal, ha a nyom mélysége /a maratott nyomnak a detektor felület normálisára vetitett hossza/ egy kriti kus értéket elér. Ez az érték függ a mikroszkóp fajtájától, típusától és a felhasznált objektívtől. А [з]-Ьап részlete zett levezetés szerint a ** 2 M<áV-nél kisebb energiájú ^ ré szecskék által keltett és a kritikus értéket meghaladó ki maratott nyommélység /t/ a kővetkező összefüggésből számol ható: t= R sinif -
f V'Vx/ dx, 0
/2/
itt R az «C részecske hatótávolsága a detektor anyagban és
- 7 V a részecske detektor felülettől mért beesési szöge. A kritikus nyonmélységből egy kritikus hatótávolság számit ható a /2/-es összefüggéssel. További levezetésből a hatásfok
\
= Y"
R f
/%/:
/1 - ein'fr R /dR, ahol
/3/
*krit с
R_ a _Li /n, «C/T reakcióból származó «С részek maximális hatótávolsága és sinir /2/-bői kifelezhető. Ezek az összefüggé sek csak R *t 7,7 um esetekre érvényesek. Néhány feltételezett nyommélységre a számításokat elvé geztük és az eredményeket a 3. táblázatban foglaljuk össze.
Mikroszkóp tipusa UV, UV *• F, I + P ÜV, I + P I + F*, Sz • P Sz + P, Sz + F*, I*
Sz*
t
krit
/um/
0.05
0.1 0.15
0.2 0.5
R k r i t
0.11 0.12 0.16 0.21 0.53
%
0.95 0.92 0.87 0.85 0.70
UV F P I
ultra-ibolya mikroszkóp fáziskontraszt eljárás polarizációs eljárás Immerziós objektiv Sz Száraz objektiv /levegő/ x A kísérletekben használt eljárások 3. táblázat
Egy adott mikroszkópra, ill. detektálási eljárásra, mindig egyedileg kell a detektálható nyommélységet és a hatásfokot meghatározni.
2. Képanal.ízátorra Képanalizátorral való detektálás esetén a detektor anyagon teljesen átmaratott, legalább 2 um átmérőjű nyo mokat észleljük ClJ. Ilyen nyomokat а В/п,Л/Li reakció ból származó Li részecskék nem tudnak kelteni, igy az detektálási hatásfok ennél a reakaional is meghatározható. Képanalizátor esetében a nyommélység fogalomnak nincs értelme, igy a kritikus hatótávolság is /az a minimális hatótávolság, amelynél még optimális körülmények között is, vagyis Í^ = 90°-nál, a nyom éppen átmaródik/ más ténye zőktől függ, mégpedig a detektor eredeti vastagságától /Jt / és a lemaratott rétegvastagságtól t*l>l az alábbi Összefüggés szerint /1. részletesen [*3j-ban/: ° rit
bl=L 0
R
krit
+
j
v _ 1
d x
-
Ugyanezen mennyiségek határozzák meg a detektálási hatásfokot is: R
R
°
•Wt
*
о
- 9 -
Összefoglalva tehát a képanalizátor « részecske de tektálási hatásfoka LR 115 II anyagban függ az «C részecs kék maximális hatótávolságától /vagyis az «c energiától/, a detektor anyag kezdeti és a maratás során eltávolított rétegvastagságától. Az 1. ábrán megadjuk a detektor öszszeállitását, valamint folytonos vonallal jelöljük a szá mított hatásfok értékeket a B/n,«c/ Li reakció A 2. és 3. ábrákon a folytonos vonalak szintén a számi соtt ér tékeket jelölik a Li/n,oc/T reakcióra. A 3. ábrán a szaggatott vonallal ábrázolt értékek számításakor a V/x/ függvényben szereplő "a" konstans értéke -0,15 volt /mig a többi esetben -0,205-öt használtunk/. 10
r
6
A számításokat kísérletekkel is ellenőriztük, olyan módon, hogy az 1. ábra szerint összeállított detektorokat a ZR-4-es reaktor grafit reflektorában besugaraztuk, majd rövid maratási idű után optikai mikroszkóppal /HI-100/1,25noa objektiv, feltételezve a 65' os hatásfokot/ meg határoztuk az к részecske sűrűséget. Ezek után a detek torokat tovább marattuk és különféle lemaratott réteg vastagsághoz megmértük képanalizátorral a nyom /lyuk/ sűrűséget is. A 2 mennyiség hányadosa szolgáltatta a de tektálási hatásfokot. Az igy nyert '•mért" értékeket - a becsült mérési bizonytalanságokkal együtt - jelöltük az 1. és 2. ábrán. Más tipusú kísérleteket is felhasználtunk a hatásfok meghatározásához. LiP konverteres detektorokat su^araztunk be a ZR-6-os és a WR-SM reaktoroknál ismert neutron spektrumú és fluxus-sűrűségű helyeken. Maratással "4dott vastagságú réteget eltávolítottunk a detektorokról és mértük képanalizátorral a nyomsürüséget, az ismert fluens
- 10 -
ез nyomsürüség adatokból a /6/-os /később magyarázandó/ összefüggés segítségével kaptuk a hatásfokot. Az igy nyert értékeket összehasonlítottuk a Lsámitottakéval /a 2. ábrán 7 -gel jelölt pontok és a 3. ábra mérési pontjai/. A kiserietekből és a számításokból nyert hatásfok adatok elfogadható egyezése azt jelentette, hogy jel kezelhető, jó reprodukciós képességű detektorral és mérő berendezéssel rendelkezünk a neutron fluens meg határozásához. NEUTRON FLUENS MEGHATÁROZÁSA 1. Intermedier neutronokra A detektorokat mindkét oldalon termikus neutron szű rővel /pl. Cd-mal/ kell ellátni és akkor az alábbi össze függésből nyerhetjük a neutron fluenst /0, £ : cm n e
0 = a T [ k / L i / • tf
7
Li
+ k/B /ij e
L i
+ £ (k/B/fj
B
' 0,94 )]
B
.
B
o n
• 0,06 + /6/
Az 1. és 2. táblázatban nem részletezett jelölések jelentése: a « 4 izotróp neutron sugárzási térben [5]» ill» a = 2 párhuzamos neutron nyalábban; T: a háttér korrekció után nyert nyomsürüség, 22CSJÜ . í>Li' б
: a neutron spektrumra átlagolt reakció hatáskeresztmetszetek, cm .
- 11 -
2. Termikus neutronra
az a/ b/ с/ d/
A fluens szintén a /6/-os összefüggéssel számítható alábbi módosítások figyelembevételével: a konverter-detektor fólia elrendezés a 4* ábra szerint eltér az 1. ábrán bemutatott elrendezéstől; T a Cd-os és a cd szűrő nélküli konverterek alatt mért nyomsürüségek különbsége; аб-к а termikus reakció hatáskeresztmetszetek; a /6/-OS összefüggésből nyert fluens értéket korrigálni kell a konverterek termikus neutron abszorbciója miatt:
0 - 0/r. t
A kísérletileg nyert tapasztalatok szerint egy meg határozott radiátorra és neutron spektrumra a lemaratott rétegvastagság / Д С / függvényében egyszerűbb összefüggés is felírható a fluensre. Pl. Cd-mal fedett LiP /MTS-N/ konverterre l/E neutron spektrum esetén, ha a kezdő rétegvastagság 12 um, az alábbi összefüggés használható [б]: 5
0 - T • [l,97*10" /0,076At - 0,502/J
,
7 m * A * < 9>*m.
NEUTRON ÉRZÉKENYSÉG MEGHATÁROZÁSA A detektor neutron érzékenységén az egységnyi neutron fluens által keltett nyomok /lyukak/ számát értjük képanalizátoros kiértékelés esetén» Az érzékenység függ a radi átor típusától, a detektor fólia kezdeti és a lemaratott rétegvastagságától és a neutron energiától. Az érzékenység a /6/-os összefüggés alapján számolható. A i». táblázatban l • 12 um é s A Í - 9 да adatok felhaszná lásával nyert érzékenység adatokat foglaljuk össze a Q
* 12 -
neutron energia függvényében. Itt a számadatok a detektorra merőlegesen eső neutron nyaláb esetén, 10 n/cm fluens által keltett lyukak számát jelentik [7].
Ke trón energia /eV/
LiF
termikus
14000
0,5
1
Li B 0 Kodak 2
4
?
Li B 0 2
4
7
Risrf
вс
33000
8300
<10"
3900
7400
7300
17
2800
5300
5800
120
10
900
1700
2200
1800
100
290
530
760
1800
1000
91
170
240
840
2OO0
65
120
170
630
4
29
52
75
290
4
19
33
49
190
5
13
18
26
100
16
16
23
85
1-10
2*10 1'10
1,44'Ю
5
4
2
1 . táblázat
Az érzékenység értékeket 4 neutron energiára a lema ratott rétegvastagság függvényében is megadjuk /l - 12 um/ az 5-8. ábrákon szaggatott vonallal. Q
A számításokat 3 konverterre mérésekkel is ellenőriz tük úgy, hogy a washingtoni NBS reaktorának monoenergiás nyalábjában sugaraztunk be detektorokat ismert neutron fluensacl és a definíció alapján számítottuk az érzékenységet [8]
- 13 -
/az 5-8. ábrákon LiP: *ф- , LigB.O., /Kodak/: -^ L i B 0 /Risrf/: + /. A 8. ábrán kisérleti adatokkal illusztráljuk azt az 1. fejezetben tett megállapítást is, hogy **100 keV-nél nagyobb energiájú neutronok esetén a keletkezett * -ré szecskék szög és energia eloszlása nem tekinthető izotropnak. Jól látható, hogy LipB.O« Kodak radiátorra mind az l-es l*y«) mind a 2-es (•y*) detektor tipusra az érzé kenység értékek szignifikánsan eltérnek a számított érté kektől. 2
4
?
>
A számitások és a mérések is azt bizonyítják, hogy a LiP konverter használata előnyösebb, mert a bír érzé kenysége kisebb, de az érzékenység görbe kevésbé mere deken emelkedik a 7 wm 9 «m tartományban és igy a vastagságmérésben elkövetett hibák a neutron fluens meghatározásának pontosságát kevésbé befolyásolják. A mé rési adatok matematikai statisztikai elemzése azt mutatta, hogy a nyomsürüség mérések statisztikus hibája is kisebb LiP radiátor esetén /a nyomsürüség eloszlás függvényének félérték szélessége sokkal kisebb/, ennek oka az, hogy a reakcióban keletkező cc részecskék nagyobb energiájuk miatt a kimaratott lyukak biztosabban számlálhatok* KÖVETKEZTETÉSEK A jelentésben közölt eredményekből arra a megállapí tásra jutottunk, hogy a megvizsgált detektorok alkalmasak munkaszintű személyi neutron dozimetriai célokra, belőlük összeállítható egy több elemű albedo neutron doziméter, melynek érzékenysége matematikai módszerekkel előre meg határozható. Szükségesnek tartjuk - az érzékenység növelése céljából - olyan konverter kifejlesztését, amelyik dúsitott Li izotópot tartalmaz és a termikus neutron abszorbciója a rétegvastagság változtatásával optimális értékre beállít ható.
14 -
HIVATKOZÁSOK [l] G. Somogyi, К. Grabisch, R. Scherzer and W. Enge, Revision of the concept of registration threshold in plastic track detectors, Solid State Track Detectors, Proc. 9th Int. Conf., Neuherberg, 1976, ed. P. Granzer et al., Vol. 1, pp. 119-135. [2] G. Somogyi, 1980, Nuclear Instruments and Methods, Vol. 173, P. 21. [3] J. Pálfalvi, 1982, Nuclear Instruments and Methods, Vol. 203, Nos. 1-3» PP. »»51-457. [4] J. Pálfalvi, I. Eördögh and 3. Verő, Track density measurements using a VIDIMET-II A type image analyser, Solid State Nuclear Track Detectors, Proc. 10th Int Conf., Lyon, 1979, ed. H. Francois et al., pp. 503-507. [5] T.D. Jones, 1975, Health Physics, V. 28, p. 451. 6 J J. Pálfalvi, Neutron dose distribution measurements in a water filled phantom by SSNTDs, Solid State Nuclear Track Detectors, Proc. list Int.Conf., Bristol, 1981, ed. P.H. Powler et al., pp. 481-485. [7] J. Pálfalvi, 1982, Nuclear Tracks, Vol. 6, No. 4. [в] J. Pálfalvi, 1983, Nuclear Tracks, publikálandó.
-15 -
ÁBRASZÖVEGEK 1. A képanalizátor ос nyomdetektálási hatásfoka a lema10 7 ratott rétegvastagság függvényében a B/n eí/'Li reakcióból keletkező ct rée-recskékre. Baloldalt meg adjuk a detektor elrendezést az intermedier neutronok mérésére. t
2., 3« A képanalizátor et nyom detektálási hatásfoka a lemaratott rétegvastagság függvényében a Li/n,«t/T reakcióból keletkező oc részecskékre. 4. Detektor elrendezés a termikus neutronok mérésére. 5. Termikus neutron érzékenység a lemaratott rétegvastag ság függvényében. 6. Detektor érzékenység a lemaratott rétegvastagság függ vényében 2 keV-es neutronokra. 7. Detektor érzékenység a lemaratott rétegvastagság függ vényében 24 keV-es neutronokra. 8. Detektor érzékenység a lemaratott rétegvastagság függ vényében 144 keV-es neutronokra. Két oldalt a detektor neutron nyaláb elrendezéseket vázoltuk.
Й
8
8
£
N
9
АО ф >í
<SI
*
г 8 8 ? 5 В 8 * 0 * » Р « « * * "
- 9
s£
ID
•*
<Ч
V
N
Л
N
N
S $ $ ^ ^ 9
e
<
0
4
N
-
at
-
Ф
to
érzékeny
nonvernrI
f
4.
.hordozó
r I
dbva
tonvtrter
Li B 0 2
25-
A
7
Kodak
LiF Я 20 X
1 15
5.
10
Li2B 0 Rise) A
8 6,
dbra
7
10 д(, Ajm
En-?keV
/Kodak
6
8 в. ábra
Ю д1, /jm
E = 24 k«V n
Ristf
Kodak
ALS* j .
8 f.
dbra
9
Ю д1, um
E =144 keV n
20 - 1. Detektor neutron nyaláb
i
15 (n,ot)
\
LR115II
konverter 10
2. Detektor neutron nyaláb
|0s • ( Kodak
LR115II konverter
/ / J
7
8 в. ábra
10 M,/um
f.
Kiadja a Központi Fizikai Kutató Intézet PelalSs kiadó} aylmssi Zoltán Szakmai lektort Somogyi György, BenkS Lázár Példányszám 330 Törzsszám 83-259 Készült а КГКХ sokszorosító üzemében Felelős vezetői Nagy Károly Budapest/ 1983. április hé
