HEGYKÖZSÉGEK Nemzeti Tanácsa 1076 Budapest, Thököly u. 18. II. em. Telefon: 413 – 7527, 413 – 7528 e-levél:
[email protected] - www.hnt.hu
Sajtóközlemény 2014. szeptember 05. HNT szőlő árprognózis Hivatalos sajtóközlemény a 2014-es szüreti árprognózisról. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT), mint a szőlő-bor ágazatban működő államilag elismert szakmaközi szervezet a 1308/2013/EU tanácsi és európai parlamenti rendelet 157. cikk (1) bekezdés c) pont i. és ii. alpontjában foglaltakat figyelembe véve, a 2014. évi szüret jegyében az alábbi szőlőárprognózisát teszi közzé.
A magyarországi szőlőárakra az alábbi tényezők bírhatnak hatással: a szüret előtti termelői borkészlet nagysága (amely egyesíti magában az előző évi termés, az import, az export és a borfogyasztás hatását), az adott év szőlőtermésének és bortermelésének mennyisége és a környező országok szőlőtermésének nagysága. Az idei szüretet megelőző termelői borkészletek nagyságát rendkívüli készletfelmérés alapján mintegy 2,1-2,2 millió hektoliterre becsülte a HNT, ami a tavalyi értékhez képest mintegy 9-10%-os növekedést jelent. Korábbi közleményében a 2014. évi szőlőtermés mennyiségét országosan mintegy 3,9 millió mázsára becsülte a HNT, amely mintegy 2,7 millió hl seprős újbornak felel meg. Ezen adatok alapján, és a szüretet megelőző felvásárlói kommunikációt figyelembe véve a HNT a 2014. évi szőlő alapár mintegy 80-90 Ft/kg körül alakulását várja. Ez alapárnak tekintendő, amelyet a szőlő tulajdonságainak függvényében különböző pótlékok egészíthetnek ki (pl. ha a szőlőből készült bor a piacon drágábban eladható, mert földrajzi árujelzéssel, fajtanévvel vagy márkanévvel van ellátva, ami az előállított bor értékét jellemzi). Ha alacsonyabb a szüret előtti borkészlet nagysága, akkor a szüretet megelőző időszakban emelkedett a kereslet a borra. Nagyobb értékesítés mellett feltételezhető, hogy a jövedelmezőség is növekszik, amely arra ösztönzi a borászati vállalkozásokat, hogy növeljék kibocsátásukat, vagyis végső soron vásároljanak több szőlőt. Ez pedig a rövid távon rugalmatlan szőlőkínálat következtében növelheti az szőlő árát. A szlovák és cseh szőlőfelvásárlók magyarországi jelenléte az elmúlt pár év során rendszeressé vált. Feltételezhető, hogy amennyiben Csehországban és Szlovákiában alacsonyabb a szőlőtermés, akkor várhatóan több szőlőt vásárolnak fel Magyarországról, ezzel növelve a keresett mennyiséget és az árat.
1. ábra: szőlőárak Magyarországon (Ft/kg) 2004-2013. Forrás: AKI és KSH
2. ábra: a magyarországi szőlőtermés (ezer q) és bortermelés (ezer hektoliter), 2004-2013. Forrás: HNT és DG AGRI
2
A szőlőtermés és a bortermelés nagysága értelemszerűen korrelál egymással. A szőlőtermés nagyságának növekedése a szőlőkínálat nagyságának növekedését eredményezi, amely árcsökkentő hatással bír. Ugyanezt a jelenséget írja le a bortermelés nagysága is. A 2004-es év kiemelkedően magas szőlőtermést hozott, ennek megfelelően abban az évben a bortermelés is magas volt. A 2005. és 2009. közötti öt évjáratban a bortermelés a szakma által átlagosnak tartott 3-3,5 millió hektoliteres sávban mozgott. Ezzel szemben a 2010-2013. évi termelések is elmaradnak ettől. Ennek oka kisebb részt az EU-s kivágási támogatások következtében csökkenő szőlőterület-nagyság, nagyobb részt pedig az extrém időjárás: 2010-ben az éves csapadék a sokévi átlag kétszerese, 2011-ben pedig a fele volt. A 2012-es fagyokat követően a szőlőtermés és a bortermelés értéke 2013-ban sem közelítette meg a korábbi sokéves átlagokat. A borkészletek nagyságáról minden adóraktárnak és egyszerűsített adóraktárnak jelentést kell tennie évente két alkalommal, a jövedéki szabályoknak megfelelően egyszer a szüretet megelőző, egyszer a szüretet követő állapotokról. A HNT elemzésében az előbbit vette figyelembe feltételezve, hogy ennek van nagyobb hatása egy szőlőt felvásárló borászati üzem adott évi szőlőfelvásárlási döntéseire.
3. ábra: A magyarországi borászati üzemek (adóraktárak és egyszerűsített adóraktárak) borkészleteinek nagysága (hektoliterben, a július 31-i állapot szerint), 2004-2013. (adatok ezer hlben) Forrás: NAV közlés alapján
3
4. ábra: Csehország és Szlovákia bortermelése (ezer hektoliterben), 2004-2013. Forrás: DG AGRI A csehországi és szlovákiai szőlőexport értelemszerűen azokban az évjáratokban jelent reális alternatívát, amennyiben e két országban a szőlőtermés alacsonyabb, mint a sokéves átlag. Elsősorban Csehország bortermelése ingadozott jelentősen, de mindkét esetben komolyabb csökkenést tapasztalunk 2008. és 2010. között, két év alatt körülbelül a felére esett vissza a bortermelés nagysága, elsősorban évjárati sajátosságokra visszavezethetően. Ez csak korlátozott mértékben állt helyre a következő évek során.
A korábbi években tapasztaltnál is élénkebb vita kíséri az idei szüretet. A mennyiségről és az árakról szóló szokásos vita mellett a szőlőtermelők és a felvásárlók áralakra vonatkozó érvek közé egy új tényező, a HNT piacszabályozási intézkedéscsomagja is bekerült és alkalmazza azt ki-ki az érdekeinek megfelelően. Gyakran tapasztalható azonban, hogy a hivatkozás tévedésből, netán szándékosan pontatlan. A HNT éppen azért kapta meg a szakmaközi szervezeti elismerést, hogy őrködjön a piaci egyensúly felett és használja a rendelkezésére álló eszközöket jogosítványokat, ha az egyensúly fenntartása azt megkívánja. Szakmaközi szervezetként a HNT a piac szereplőinek együttes, hosszú távú érdekei szerint cselekszik, amelyet az egyes szereplők -egyébként racionális- döntéseikkel nem képesek biztosítani. Az intézkedéseinek egy részével a HNT az alsó árszegmensben, ahol a bor nem hordozza markánsan a termelő kézjegyét, ellenőrző jegy bevezetését rendelte el. Az intézkedés hatálybalépésének időpontjáig megszületik az a jogszabály is, ami a díj 4
alkalmazását
az
azonos
kategóriájú
import
borokra
is
kiterjeszti.
Az intézkedések másik részével, a HNT saját bevételei terhére támogatni kívánja a kizárólag hazai termelésű szőlőből FN borokat előállító gazdálkodók tevékenységének fejlesztését, literenként 22 Ft fejlesztési támogatással. Az intézkedések tehát egyrészt az ellenőrzött stabil piaci versenyt biztosítják, másrészt a hazai termelőket támogatják. Az intézkedések azonban hátrányosan érintik az alsó árszegmensben működő importőröket és előnyösebb helyzetbe hozzák a hazai szőlőt feldolgozókat! Tapasztaljuk, hogy a hátrányukat a nagy importőrök alacsony felvásárlási árakkal kívánják kompenzálni, amihez a HNT intézkedéseinek költségnövelő hatására igaztalanul hivatkoznak. Ezek az intézkedések ugyanis valóságosan sokkal inkább a szőlő felvásárlási árak növelése és nem annak indokolatlan csökkenése irányába hatnak! A HNT elszánt a piac stabilitásának helyreállításában és fenntartásában, a tisztességes tagjai, borpiaci szereplőinek megvédése érdekében! Kidolgozott és képes további intézkedések alkalmazására, amennyiben az eddigiek nem hoznák meg a kívánt eredményt.
5
