Győzelem! Jöhet a második év!
Összefoglaló a harmadik szemeszter tárgyairól Eötvös Loránd Tudományegyetem Államés Jogtudományi Kar, levelező tagozat 2013/2014. tanév őszi szemeszter Készítette: Bándi Tamás
ELŐSZÓ Kedves Másodéves Kollégák! Gratulálok mindenkinek az első évben elért sikerekhez! Bízom benne, hogy az első év megpróbáltatásait a nyáron mindenki kipihente, ugyanis a második év sem lesz könnyű! Szokás mondani egyetemünkön, hogy a jogász szakos hallgatók számára a második év a legkönnyebb, mert a tanulmányok során ez az egyetlen olyan év, amikor nem kell alapvizsgát tenni. S lássuk be, ez azért könnyebbség! Azonban a második év tárgyai több szempontból is kiemelt jelentőséggel bírnak: a tételes jogi tárgyak száma hirtelen megnő (polgári jog, büntetőjog, közigazgatási jog, alkotmányjog), amik teljesen más tanulást kívánnak meg, mint amit az első évben a hallgató megszokott, továbbá ezek a tárgyak alapozó jelleggel rendelkeznek a későbbi tanulmányok tekintetében. Itt kell azokat az alapokat megszerezni felhasználva az első évben megtanultakat (gondolok itt a római jogra) -, amikből később építkezni lehet szakmai szempontból. Ami miatt a második év tárgyai kihívást jelentenek továbbá a hallgatók számára, hogy a harmadik és a negyedik év kurzusainak a másodikos tárgyak jelentik az előfeltételüket többségében – ezekről az egyes tárgyak leírásánál részletesen szólni fogok. Tehát néhány tárgy esetén ügyelni kell arra, hogy mindenképpen „meg kell lennie”, ugyanis teljesítés hiányában a későbbi évek teendői torlódhatnak. A tárgyleírásban – követve az elmúlt félév rutinját – oktatókat nem minősítek. Továbbra is vallom, hogy időben elkezdett, alapos tanulás mellett minden tárgy teljesíthető. Ha oktatókról szólok, kizárólag a vizsga menetével kapcsolatos információkat írok le, és néhány, a tárggyal kapcsolatos preferenciára hívnám fel a figyelmet. Higgyétek el, hasonlóan a tavalyi alapvizsgáitokhoz, második éven is az a siker záloga, hogy időben el kell kezdeni tanulni. Rutinotok van már a nagy anyagmennyiség feldolgozásában, mindenki tudja, mit bír el, így a tárgyleírásban látott „mennyit kell tanulni” instrukciók csak irányadók. Sok sikert kívánok a harmadik szemeszterhez! Bármilyen kérdésetek van a tárgyakkal kapcsolatban, keressetek bátran, mindenre megpróbálok részletes választ adni! Bándi Tamás Képviselő, levelező tagozat, ELTE ÁJK HÖK
2
POLGÁRI JOG 1. (ÁLTALÁNOS TANOK, SZEMÉLYEK JOGA, DOLOGI JOG) A harmadik szemeszter legnehezebb tárgya a polgári jog. Haupt Egon Tanár Úr tartja az előadásokat – legalábbis az elmúlt években ő vitte a levelező évfolyamot az első félévben, természetesen ez változhat ebben az évben -, és ő is vizsgáztatja az évfolyamot. Már az első előadáson hangsúlyozza, hogy ezt a tárgyat nem lehet három vagy négy nap tanulással abszolválni, mivel folyamatos tanulást igényel. És igaza van. Azok a hallgatók érnek el jó eredményt a félév végi vizsgán, akik már félév közben elkezdik feldolgozni az anyagot, és ismerkednek a Ptk. szövegével. Erre azért van szükség, mivel a Ptk. szövegét Haupt Tanár Úr szó szerint kéri vissza, és ahhoz, hogy biztos tudása legyen a hallgatónak a félév végére, időben el kell kezdeni a magolást. A félévet írásbeli vizsga zárja, ahol nyolc kérdésre kell válaszolni hatvan perc alatt. Valamennyi témakörből tesz fel kérdést a Tanár Úr, tehát az általános tanok mellett a személyek jogából és a dologi jogból is. A kérdések egyik fele a Ptk. szövege alapján megválaszolhatók – és törekedni kell a szó szerinti válaszadásra -, a másik fele pedig az elméleti részére kérdez rá az anyagnak. Ki kell hangsúlyoznom, hogy a Tanár Úr nagyon korrekt: csak olyan kérdést tesz fel a vizsgán, ami elhangzott az előadáson. Ő is szokta figyelmeztetni a társaságot és én is mondom, hogy a jó jegyzet készítése az ő előadásain aranyat ér, pontosan az előbb említett ok miatt. A tankönyveket is ajánlatos elolvasni, mivel azok segítik a megértést, valamint az előadáson elhangzottakat ki lehet egészíteni. A vizsgán tehát nyolc kérdés van, és öt-öt pontot lehet kapni minden feladatra. Tizennyolc pontot kell összegyűjteni az elégségeshez. Szigorúan pontoz a Tanár Úr: csak az kap maximális pontszámot egy feladatra, aki a Ptk.-ból szó szerint idézni tudja a választ, vagy pedig az elméleti kérdéseknél szabatosan, minden lényeges elemet kiemelve ad választ. Akinek nem sikerül az írásbeli vizsgája, az választhat: vagy elmegy még egyszer írni, amennyiben még van hely a későbbi időpontokon, vagy pedig szóbeli utóvizsgát tesz. A szóbeli utóvizsgán egyszerre két embert feleltet a Tanár Úr, felváltva kapnak kérdéseket. Aki harmadik vizsgára kényszerül (két elégtelen írásbeli, vagy egy írásbeli és egy szóbeli elégtelen után), az bizottság előtt tesz vizsgát, és az előbb vázolt módon zajlik a vizsga. A nagy bukási arány abból adódik, hogy a hallgatók nem fogadják meg a tanácsát, és csak az utolsó pillanatban kezdenek el tanulni, illetve nem alaposan tanulnak. Az elmúlt évben a hatályos és az új Ptk.-t együtt kérte, vélhetően ez most sem lesz másképp, mivel az új Ptk. csak 2014. március 15-én lép hatályba, másrészt a két jogszabály egymásra utal, így mindkettő ismerete indokolt. Ahol komparatív módon kell ismerni a szabályokat - különösen a személyek jogánál -, azt külön ki is hangsúlyozza. Ám majd első órán úgyis ismerteti a vizsgával kapcsolatos elvárásait. Arra mindenki készüljön fel, hogy mivel hatalmas anyagról van szó, és minden fontos kérdést érinteni szeretne a Tanár Úr, az előadások pörgősek, nagyon sokat kell írni és ráadásul gyorsan. Abban az esetben, ha nem Haupt Egon Tanár Úr viszi az évfolyamot, hanem a tanszék más oktatója, akkor is érdemes megfogadni azt a tanácsot, hogy mivel tételes jogi tárgyról van szó, a törvény szövegét szó szerint kell tudni, ugyanis abba a tudásba egyszerűen nem lehet belekötni. Általános tanszéki gyakorlat – amit Haupt Egon nem követ, és jó ezzel is tisztában lenni, ha nem Haupt Tanár Úr viszi az évfolyamot -, hogy az első féléves polgári jogi írásbeli kollokviumon mindhárom anyagrészből tesznek fel kérdést, s mindegyik résznél legalább a pontok felét el kell érni ahhoz, hogy sikerüljön a vizsga. A nappali tagozatos hallgatók e
3
szisztéma szerint tesznek vizsgát. Hangsúlyozom, Haupt Egon Tanár Úr a második bekezdésben leírt pontozási rendszert alkalmazza, ám arra is fel kell készülni, mi van akkor, ha nem ő viszi az évfolyamot. A rémtörténetekkel ellentétben a tárgy teljesíthető, egy titka van az egésznek, hogy időben el kell kezdeni tanulni. És azon sem szabad kiakadni, hogy szó szerint kell tudni a Ptk.-t! Idő van készülni, és be kell látni, a Ptk. tartalmazza azokat a szavakat, mondatokat, szófordulatokat, amik az alapját adják a jogászi gondolkodásnak és a jogi nyelvnek, amiket ha valaki másképp mond, akkor nem azt jelenti, minden szónak jelentősége van a Ptk.-ban. Ellenvéleménynek helye nincs! Aki a hatályos Ptk. 6. §-t saját szavakkal el tudja mondani, és én arra azt mondom, hogy értem, annak fizetek egy sört, ám garantálom, két próbálkozás után mindenki belátja majd, jobb, ha azt az összetett mondatot megtanulja úgy, ahogy az le van oda írva. Ha valaki a félév közben nem tud tanulni, akkor úgy számoljon, a sikeres vizsgához legalább tíz napot kell tanulnia napi nyolc-tíz órában. A tárgy teljesítése kiemelten fontos, ugyanis a Polgári jog 1. c. tárgyra több későbbi tárgy is épül: Polgári jog 2. (Kötelmi jog, általános rész), Polgári perjog 1., Polgári jog 5. (Öröklési jog és szellemi alkotások joga), Munkajog 1., Polgári jog 4. (Családi jog). BÜNTETŐJOG 1. (ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.) Sokak által a leginkább várt tárgy. Az előző évek tapasztalatai alapján a levelező tagozatos évfolyamokat döntő többségében Filó Mihály Tanár Úr szokta vinni, ám tavaly – az órarend alakulása miatt – volt olyan, amikor Bárányos Bernadett Tanárnő kapta meg az egyik levelező tagozatos évfolyamot. Abban az esetben, ha Filó Tanár Úr viszi az évfolyamot, szóbeli vizsga zárja a félévet. Az első előadáson az évfolyam tagjai közül kiválaszt egy főt, akit kinevez évfolyamfelelősnek, akinek onnantól kezdve az lesz a dolga, hogy az előadáson elhangzottakat egyrészt jegyezze – köztük a vizsgatételeket, amiket mindig külön kiemel a Tanár Úr -, másrészt az ő feladata, hogy a jegyzetét eljuttassa a többi hallgató felé, illetve kommunikálja a Tanár Úr üzeneteit. Félév közben legalább két alkalommal dolgozatírásra kerül sor, aminek megírása nem kötelező, ám aki mindkét alkalommal kiemelkedően jó dolgozatot ír, az akár abban a jutalomban is részesülhet, hogy a dolgozatának eredményét megajánlja vizsgajegynek a Tanár Úr. Ám fontos, hogy ez csak pár hallgató számára lehetőség: ahogy Filó Tanár Úr tavaly fogalmazott, a hallgatók öt százaléka kaphat megajánlott jegyet. Egy előnye azonban van a félév közben írt dolgozatoknak: folyamatosan készülni kell, s mikor a félév végén a szóbelire kerül a sor, már nem kell olyan sokat tanulni. Mind a dolgozatban, mind a szóbeli kollokviumon az előadáson elhangzottakat, valamint a Btk. szövegét kéri vissza (ugyanúgy, mint a Ptk. esetén, szó szerint kell tudni, mivel csak akkor van értelme). Az első félévben a Btk.-t a 32. §-ig kell tudni. A Tanár Úr előadásaira jellemző, hogy a tananyag ismertetése mellett előszeretettel szólítja fel a hallgatókat az előadás közben. Ám ettől nem kell megijedni, mivel csak arra kíváncsi, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban a hallgatóknak mi a véleményük, amiből aztán akár kulturált vita is kialakulhat. Ha Bárányos Bernadett viszi az évfolyamot, akkor nem kell évközi zárthelyi dolgozatírásra számítani, és a félév végén – pontosabban az utolsó előadáson – írásbeli vizsgát lehet tenni, amely megajánlott jegyként funkcionál, s egy, a Neptunban felvett szóbeli
4
időponton be lehet íratni mint vizsgajegy. Aki az írásbelin kapott jegyét nem fogadja el, annak szóbeli vizsgát kell tennie a megadott tételsor alapján. A Büntetőjog 1. c. tárgy teljesítése szintén kiemelten fontos, ugyanis e tárgyra épül a Büntetőjog 2. (Általános rész 2.) és a Büntető eljárásjog 1. KÖZIGAZGATÁSI JOG 1. (SZERVEZETI JOG) A Polgári jog 1. mellett egyértelműen ez a tárgy számít a félév legnagyobb kihívásának. Ennek a félévnek a tananyaga két részre oszlik: tartalmaz egy tudományos bevezetőt arról, mi is a közigazgatás, másrészt a közigazgatás szervezetrendszerét mutatja be. Ami a nehézséget szokta okozni, s emiatt a vártnál nehezebb e tárgyat teljesíteni, az, hogy az elméleti ismeretek nem elegendők a sikerhez, hanem a gyakorlatorientált feladatok megoldása is szükségeltetik az elégséges szinthez. A tanszék célja ugyanis az, hogy a hallgatók ne csak az elmélet birtokában legyenek, hanem azt alkalmazni is tudják gyakorlati feladatokban. A félévet írásbeli vizsga zárja, ám csak az tehet kollokviumot a félév végén, aki a félév közben írandó zárthelyi dolgozaton legalább elégséges osztályzatot szerez. A zárthelyi dolgozat időpontját az első előadáson ismertetik, és itt hangzik el az is, meddig kell a tananyagot megtanulni. Mivel a zárthelyi dolgozat a vizsgára bocsátás feltétele, akinek nem sikerül elsőre a dolgozata, még egyszer próbálkozhat (ennek időpontját is előre meghatározza a tanszék). Ám ha az sem sikerül, akkor a hallgató nem jelentkezhet vizsgára, és a tárgyat a következő évben újból fel kell vennie. Mind a zárthelyi dolgozat, mind az írásbeli vizsga elsősorban gyakorlati feladatokat tartalmaz. Elméleti kérdéseket is lesznek, de ahogy fent írtam, a tanszék elsősorban arra kíváncsi, hogy az elméletet mennyire tudja a gyakorlatban alkalmazni a hallgató. Az elméleti kérdések mellett a dolgozat tartalmaz relációanalízist, igazhamis választ kívánó feladatokat, csoportosítási feladatokat, „melyik szervtípusra jellemző az állítás” és vannak kisebb jogesetek is. A kérdések pedig úgy vannak feltéve – és ebben rejlik a gyakorlatorientáltság az első félévben -, hogy a kérdésből az elméleti ismeretanyag alapján el kell kezdeni gondolkodni és alkalmazni. A tanszék ezzel a vizsgatípussal arra is törekszik, hogy a közigazgatás szervezetrendszerét, logikáját átlássa a hallgató. Akinél nem áll össze a kép, az nem fog átmenni. A zárthelyi dolgozatnál és az írásbeli vizsgán is a pontok felét kell elérni az elégségeshez. A javítás pár napot vesz igénybe, ám az általuk megjelölt határidőt mindig betartják. Akinek nem sikerül az írásbeli vizsgája, az szóbeli utóvizsgát tehet. Már a félév elején közzéteszi a tanszék a tételsort, így ha valaki szóbelire kényszerülne, az alapján készüljön. A szóbeli utóvizsgán azonban – eltérően az írásbelivel – már nem ez a gyakorlatorientáltság érvényesül, hanem tisztán az elméletre koncentrálnak, s az tud ott is sikert elérni, aki szóban be tudja bizonyítani, hogy a közigazgatást mint rendszert átlátja. Miből kell tanulni? A folyamatosan változó jogszabályok komoly feladat elé állítja a tanszéket. A tankönyv legutoljára 2006-ban frissült, így az már nem jó, nem érdemes megvenni. A tanszék ezért azt a megoldást választotta, hogy e-jegyzetekkel segítik a hallgatókat: minden témakört aktualizáltak a hatályos jogszabályok alapján – ezt minden félévben elvégzik -, s ezeket a pdf-dokumentumokat a Neptun Meet Streetre a félév elején felteszik. Több száz oldalról van szó, tehát fontos, hogy időben neki kell kezdeni az olvasásuknak. A zárthelyi dolgozatra és a kollokviumra is egy hetet kell tanulni.
5
A Közigazgatási jog 1. c. tárgy a következő tárgyak előfeltételei: Közigazgatási jog 2. (Eljárási jog), Összehasonlító jogtörténet 1. ALKOTMÁNYJOG 2. Semmi sem változik az előző félévhez képest: ugyanúgy írásbeli vizsgát kell tenni, mint az első félévben, ráadásul a vizsga szerkezete is az, amit az első félévben megszoktatok. Tehát arra mindenki ügyeljen most is, hogy a negyedik oldalon található minimumkérdésekre kapható pontszám felét el kell érni ahhoz, hogy a dolgozat egészét értékeljék a javítás során. Az előző félévben sokan nem vették komolyan azt a tanácsomat, miszerint az Alaptörvényből kijelölt részeket szó szerint kell tudni mind az írásbeli vizsgán, mind a szóbeli utóvizsgán. Sokan emiatt kaptak elégtelent, pedig a tananyaggal tisztában voltak. Ebben a félévben sem lesz másképp: szó szerint kell tudni az Alaptörvényből kijelölt részeket. Az előadásokat levelező tagozaton ebben a félévben is Papp Imre tartja, és az általa elmondottak, valamint a kijelölt jogszabályok áttanulmányozása elegendő ahhoz, hogy a vizsga sikeres legyen. Az utóvizsga ebben a félévben is úgy működik, ahogy az első félévben: ha még van hely a későbbi írásbeli időpontokon, el lehet menni még egyszer írni, de ha valaki nem akar újra írni, az mehet szóbelizni. Ebben a félévben is érvényes az a szabály, hogy a harmadik vizsga bizottság előtt zajlik. A tananyaggal kapcsolatban is ugyanazt tudom mondani, mint a télen: a 2007-es tankönyv bizonyos fejezetei már nem használhatók, mivel 2010 után több, a tananyaghoz kapcsolódó jogszabály is megváltozott. Ezért fontos az előadásokra bejárni, és jó jegyzetet készíteni az elhangzottak alapján. Az Alkotmányjog 2. az Alkotmányjog 3. c tárgy előfeltétele. EURÓPAI KÖZJOG ÉS POLITIKA 1. Az Európai közjog és politika 1. c. tárgy célja, hogy az Európai Unió történetét és intézményrendszerét bemutassa. A félévet írásbeli vizsga zárja, amely szokott tartalmazni tesztkérdéseket (három vagy négy válaszból kell kiválasztani a helyes megoldást), valamint van legalább két kifejtős kérdés is. Felhívnám a figyelmet, hogy a tesztkérdések során előfordult már olyan, hogy rossz válasz esetén pontot vontak le a javítás során, tehát a válaszadás során erre tessék odafigyelni, vagy ha nincs odaírva a feladat mellé, hogy pontlevonás jár, rá kell kérdezni a vizsgán, hogy miként fognak javítani. A dolgozatokat még aznap kijavítják, és fel is kerülnek a délután folyamán a Neptunba. A dolgozatokat a tanszék által megadott időpontban meg lehet tekinteni, és ha a javításban hibát észlel a hallgató, a tanszékvezetőhez címzett, ott helyben megírt fellebbezésben kérheti a dolgozat felülvizsgálatát. A tanszékvezető ezeket a kérelmeket egy
6
vagy két napon belül átnézi, s amennyiben valakinek változik az érdemjegye, korrigálják a Neptunban. A vizsgára ajánlott elolvasni a tankönyvet, ám az is elegendő lehet a sikerhez, ha valaki a tanszéki honlapra feltett előadásanyagokat átnézi. Szokás ugyanis a tanszéken, hogy az előadások döntő többségéhez készítenek diasort, melyek részletesek, tanulhatók. Fontos információ a vizsgával kapcsolatban, hogy csak az tehet szóbeli utóvizsgát, aki legalább két alkalommal is elégtelent kapott írásban – magyarán: az első utóvizsga kötelezően írásban történik. A tanszék négy írásbeli vizsgaalkalmat szokott megadni az első félévben, s az első három alkalom valamelyikére kell bejelentkezni először – a negyedik alkalmat érdemes utóvizsgának tartogatni -, ugyanis aki a negyedik alkalommal vizsgázik először, s ne adja Isten, elégtelent kap, nem vizsgázhat szóban. Ezt a tanszék sokszor ki fogja hangsúlyozni, de nem árt már most tisztázni. A tárgyat három vagy négy nap tanulással lehet abszolválni. Az Európai közjog és politika 1. az Európai közjog és politika 2. előfeltétele, ám azért fontos, hogy meglegyen, ugyanis az EKP2 előfeltétele a Nemzetközi jog 1. és az Európai Unió gazdasági jog 1. c. tárgyaknak. A tanszék honlapja: www.nemzetkozijog.hu KRIMINOLÓGIA Ha egy képzeletbeli rangsort kell felállítani a második év tárgyai között, ami a nehézséget illeti, akkor a Kriminológia foglalná el az utolsó helyet. Ha a tanszéken e sorokat olvasnák, akkor bizonyára megsértődnének, ám a tapasztalatok azt mutatják, ezt a tárgyat a legkönnyebb teljesíteni ebben a félévben. A tavalyi évfolyam írásban vizsgázott, azonban a korábbi évfolyamok szóban is vizsgáztak, tehát nincs egységes gyakorlat arra vonatkozóan, hogy a levelező tagozatos hallgatók milyen vizsgaformában teljesítik a tárgyat (a nappali tagozatos hallgatók évek óta szóban teljesítik a tárgyat). A tavalyi írásbeli vizsgán négy esszékérdést tettek fel a félév közben kiadott tételsorból válogatva. A vizsgára érdemes elolvasni a tankönyvet, ám akinek erre nem jut ideje, az előadásjegyzeteit használhatja a készüléshez, ugyanis a jegyzet és a diasor is elegendő a sikeres vizsgához. Akinek nem sikerül az írásbeli vizsgája, az szóbeli utóvizsgát tehet, ahol egy tételt kell húzni.
7
