GYŐR-MOSON-SOPRON. Dinamikus, Innovatív és Otthonos. megye. Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program. Universitas-Győr Nonprofit Kft

GYŐR-MOSON-SOPRON a

Dinamikus, Innovatív és Otthonos megye

Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program 1. Stratégiai program 2. Operatív program

Universitas-Győr Nonprofit Kft. 2014. május

Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program 1. Stratégiai program 2. Operatív program Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 9021 Győr, Városház tér 3. Képviselője: dr. Szakács Imre a közgyűlés elnöke Generáltervező: Universitas-Győr Nonprofit Kft 9026 Győr Egyetem tér 1. Képviselője: Tóth Eszter ügyvezető Tervezők vezető tervező: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem tervezők: Berkes Judit PhD hallgató, Széchenyi István Egyetem Dr. Filep Bálint egyetemi adjunktus, Széchenyi István Egyetem Filepné Dr. Nagy Éva területfejlesztési szakértő Gaál Bertalan egyetemi tanársegéd, Széchenyi István Egyetem Hindrich Júlia tanszéki mérnök, Széchenyi István Egyetem Kecskés Petra PhD hallgató, Széchenyi Isván Egyetem Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna egyetemi docens, Nyugat-Magyarországi Egyetem Dr. Horváth Balázs egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem Dr. Remsei Sándor egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem Dr. Tamándl László egyetemi adjunktus, Széchenyi István Egyetem Közreműködők a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal részéről: Kara Ákos alelnök Encsyné dr. Nánási Ágnes irodavezető Székely Imre fejlesztés-stratégiai referens dr. Lakatosné dr. Novák Éva irodavezető helyettes Pappné Kett Adrienn munkatárs Pálfi Mária munkatárs Ponty Zita munkatárs Funtek Milán munkatárs Közreműködő szervezetek: MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály (tervezők: Dr. Lados Mihály, Tóth Tamás) Régió Trend Bt. (Prof. Dr. Rechnitzer János, vezető tervező) Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata Európa Intézete (Jaschicz Mátyás) BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft.(tervezők: Bozzay Balázs, Hollósi Szabolcs) Pannon Novum Nonprofit Kft. (tervezők: Magyar Dániel, Farsang Zoltán)

2

TARTALOMJEGYZÉK I. STRATÉGIAI PROGRAM ................................................................................... 5 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT ELJÁRÁSAINAK, A TERVEZÉS TÁRGYKÖRÉNEK ÉS KÖRÜLMÉNYEINEK LEÍRÁSA ............................................................................... 5 2.

CÉLRENDSZER .............................................................................................. 8 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7

3.

JÖVŐKÉP .................................................................................................... 8 ÁTFOGÓ CÉLOK (2030) .................................................................................. 9 FEJLESZTÉSI ELVEK ........................................................................................ 9 SPECIFIKUS CÉLOK .......................................................................................11 HORIZONTÁLIS CÉLOK....................................................................................12 TERÜLETI CÉLOK ..........................................................................................13 A CÉLOK KAPCSOLATRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA ...................................................17

PRIORITÁSOK AZONOSÍTÁSA ..................................................................... 19 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6.

A KREATÍV HUMÁN ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE ......................................................21 AZ INNOVÁCIÓ TÉRNYERÉSÉNEK ELŐMOZDÍTÁSA .....................................................25 A MEGYE ÉS TELEPÜLÉSEI ELÉRHETŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA .............................................29 A KÖRNYEZET MEGÚJÍTÁSA, A KULTÚRA TÁMOGATÁSA, AZ ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA .............33 A MEGYE BELSŐ KOHÉZIÓJÁNAK ERŐSÍTÉSE ...........................................................38 A MEGYE- ÉS ORSZÁGHATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLESZTÉSE.........................43

4.

A CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK .................................. 48

5.

TERVEZÉSKÍSÉRŐ ELJÁRÁSOK .................................................................... 50

6.

VÉGREHAJTÁS PARTNERSÉGI PROGRAMJA ................................................. 53

7.

VÉGREHAJTÁS ÉS FINANSZÍROZÁS RENDSZERE ......................................... 55

8.

MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI TERV ........................................................... 56

II. OPERATÍV PROGRAM ................................................................................... 57 ÖSSZEFOGLALÁS, TERVEZÉSI HÁTTÉR .............................................................. 57 1.

TÁMOGATÁS SEGÍTSÉGÉVEL MEGVALÓSÍTANDÓ PROGRAMOK ................... 60 1.1. UNIÓS TÁMOGATÁSSAL MEGVALÓSULÓ PROGRAMOK .................................................60 1.1.1. TOP-ból tervezett programok, projektcsomagok .....................................62 1.1.1.1. Győr-Moson-Sopron MÖK tervezési hatáskörébe tartozó projektcsomagok 62 1.1.1.2. Győr Megyei Jogú Város tervezési hatáskörébe tartozó projektcsomagok 63 1.1.1.3. Sopron Megyei Jogú Város tervezési hatáskörébe tartozó projektcsomagok .................................................................................................. 63

1.1.2. 1.1.3.

Ágazati operatív programok támogatásával megvalósítandó programok ....63 Határon átnyúló uniós fejlesztési programok ..........................................64

1.1.3.1. Határmenti regionális programcsomagok ................................................ 68 1.1.3.2. Határ menti mikrotérségi programcsomagok .......................................... 70 1.1.3.3. Határon átnyúló vonzáskörzeti programcsomagok .................................. 72

1.1.4. Egyéb EU-s programok .......................................................................75 1.2. EGYÉB NEMZETKÖZI TÁMOGATÁSSAL MEGVALÓSULÓ PROGRAMOK..................................75

1.3. 2.

A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK PRIORITÁSOK SZERINTI BEMUTATÁSA ......... 77 2.1 2.1.1 2.1.2 2.2 2.2.1 2.2.2 2.3 2.3.1 2.3.2 2.4 2.4.1 2.4.2 2.5 2.5.1 2.5.2 2.6 2.6.1 2.6.2

3.

„A KREATÍV HUMÁN ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉS” PRIORITÁS ........................................78 A PRIORITÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELÉRENDŐ CÉLOK RÉSZLETES MEGHATÁROZÁSA .................78 A PRIORITÁS RÉSZLETES TARTALMÁNAK BEMUTATÁSA ...............................................79 „AZ INNOVÁCIÓ TÉRNYERÉSÉNEK ELŐMOZDÍTÁSA” PRIORITÁS .....................................83 A PRIORITÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELÉRENDŐ CÉLOK RÉSZLETES MEGHATÁROZÁSA .................83 A PRIORITÁS RÉSZLETES TARTALMÁNAK BEMUTATÁSA ...............................................83 „A MEGYE ÉS TELEPÜLÉSEI ELÉRHETŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA” PRIORITÁS .............................90 A PRIORITÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELÉRENDŐ CÉLOK RÉSZLETES MEGHATÁROZÁSA .................90 A PRIORITÁS RÉSZLETES TARTALMÁNAK BEMUTATÁSA ...............................................90 „A KÖRNYEZET MEGÚJÍTÁSA, A KULTÚRA TÁMOGATÁSA, AZ ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA” PRIORITÁS 94 A PRIORITÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELÉRENDŐ CÉLOK RÉSZLETES MEGHATÁROZÁSA .................94 A PRIORITÁS RÉSZLETES TARTALMÁNAK BEMUTATÁSA ...............................................94 „A MEGYE BELSŐ KOHÉZIÓJÁNAK ERŐSÍTÉSE” PRIORITÁS ......................................... 100 A PRIORITÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELÉRENDŐ CÉLOK RÉSZLETES MEGHATÁROZÁSA ............... 100 A PRIORITÁS RÉSZLETES TARTALMÁNAK BEMUTATÁSA ............................................. 101 „A MEGYE- ÉS ORSZÁGHATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLESZTÉSE” PRIORITÁS ....... 107 A PRIORITÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELÉRENDŐ CÉLOK RÉSZLETES MEGHATÁROZÁSA ............... 107 A PRIORITÁS RÉSZLETES TARTALMÁNAK BEMUTATÁSA ............................................. 108

HORIZONTÁLIS JELLEGŰ INFORMÁCIÓK .................................................. 111 3.1. 3.2. 3.3.

4.

TISZTÁN HAZAI TÁMOGATÁSSAL MEGVALÓSULÓ PROGRAMOK .......................................76

A VÉGREHAJTÁS MÓDJA ÉS FELTÉTELRENDSZERE, ELLENŐRZÉSI RENDSZERE ................................ 111 KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS .................................................................................. 113 A TELJESÍTÉS-IGAZOLÁS KÖVETELMÉNYRENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA ...................................... 113

A MEGYE FELELŐSSÉGÉN TÚLMUTATÓ FEJLESZTÉSI IGÉNYEK .................. 114 4.1.

ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAMOK TÁMOGATÁSÁVAL MEGVALÓSÍTANI JAVASOLT FEJLESZTÉSI

IGÉNYEK ........................................................................................................... 114

4.2.

ORSZÁGHATÁRON ÁTNYÚLÓ PROGRAMOK TÁMOGATÁSÁVAL MEGVALÓSÍTANI JAVASOLT ........................................................................................... 114

FEJLESZTÉSI IGÉNYEK

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATOK ......................................................................... 121 MELLÉKLETEK ................................................................................................. 121

4

I. STRATÉGIAI PROGRAM 1.

A TERVEZÉSI FOLYAMAT ELJÁRÁSAINAK, A TERVEZÉS TÁRGYKÖRÉNEK ÉS KÖRÜLMÉNYEINEK LEÍRÁSA

A tervezés rendszerét egyrészt a területfejlesztés tervek tartalmi követelményeiről szóló 218/2009 (X. 6.) Korm. rendelet, másrészt a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve annak háttérintézete, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal szakmai útmutatásai határozták meg. A területfejlesztési koncepciót megalapozó Helyzetfeltárást, a megye állapotának bemutatását a Győr-Moson-Sopron megyei Önkormányzat Közgyűlése 2012. november 23-ai ülésén a 79/2012 (XI. 23.) KH határozattal elfogadta. A Helyzetfeltárás tartalmazta a területfejlesztési koncepció elkészítésének nyilvánossági tervét is, amelynek szellemében zajlott. A következő feladat a Győr-Moson-Sopron megyei Területfejlesztési Koncepció kidolgozása volt, amely dokumentumot a Megyei Közgyűlés 2014. február 14-én a 2/2014. (II. 14.) KH-val elfogadta. A testület egyben felhatalmazást adott a Koncepcióra épülő Stratégiai és Operatív Program elkészítésére. A tervezés alapelve, hogy folyamatos együttműködés és információ csere valósuljon meg a megye területfejlesztési szereplőivel, így a települési önkormányzatokkal, a kormányzati szervek megyei reprezentánsaival, a gazdasági élet képviselőivel közvetlenül és az érdekképviseleteiken keresztül, a különféle megyében lévő meghatározó intézményekkel, szervezetekkel, a térségi szinten működő fejlesztési társulásokkal, egyesületekkel, a civil és nonprofit szervezetekkel, s különböző nyitott fórumok révén a lakossággal. Részletes felmérés készült ezen szervezeteknél a fejlesztési irányaikról, amely kiváló alapot jelentett a specifikus fejlesztési célok és azokra épülő prioritások és programok meghatározására. Az írásban megszólított közel 400 szervezettől több száz írásos észrevétel és projektjavaslat érkezett. A javaslattevő fázisban került sor a koncepció alapján a megyei területfejlesztési irányok, majd ennek alapján a fejlesztés célrendszerének, illetve a jövőképet megjelenítő specifikusfejlesztési célok a meghatározására. Ezt a szakaszt követték az egyeztetések: a specifikus fejlesztési célokra épülő szakmai konzultációk mellett, azokkal lényegében szinte párhuzamosan területi szintű egyeztetések is zajlottak, külön a nagyvárosokkal, a kisvárosokkal, több vidéki térségben és településben, annak érdekében, hogy a területi célok is alaposan felmérésre kerüljenek és megjelenjenek a közép- és hosszú távú tervekben. A szakmai és területi konzultációk, és beérkezett írásbeli vélemények alapján a Javaslattevő fázishoz készített anyagok folyamatosan frissültek, módosultak. A tervezés során megtörtént az egyeztetés a Győr-Moson-Sopron megye számára térségi szempontból is meghatározó területi egységekkel, így országon belül KomáromEsztergom, Vas és Veszprém megyével, a határon túl a szomszédos Nyitra, Pozsony és Nagyszombat kerületekkel, valamint Burgenland tartománnyal. Továbbá mindvégig folyamatos volt a kapcsolattartás a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatallal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal. A tervezés következő szakaszát a területfejlesztési program összeállítása jelentette: Ezen belül először a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Program Stratégiai Programja, majd az Operatív Program elkészítése valósult meg.

5

Jelen dokumentum Győr-Moson-Sopron legfontosabb inputok az alábbiak voltak:

megye

stratégiai

programja,

amelyhez

a

a) Európai Uniós, illetve országos inputok, iránymutatások, -

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

-

1/2014. (I. 3.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról (http://www.nth.gov.hu/oftk/index.html);

-

218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának előfeltételeiként meghatározott ex-ante kondicionalitások teljesítésével összefüggő feladatokról 1143/2013. (III. 21.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól 1545/2013. (VIII. 15.) Korm. határozat az európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának módjáról 1814/2013. (XI. 14.) Korm. határozat a 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának szervezeti kereteiről és az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó egyes feladat és hatáskörökről, és az e-közigazgatás fejlesztésének jövőbeni irányairól 2018/2013. (XII. 29.) Korm. határozat a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló operatív programok esetében az integrált területi beruházás eszköz alkalmazásának módjáról, valamint az eszköz használatához szükséges feltételekről 1058/2014. (II. 11.) Korm. határozat a „Társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program” megtervezéséhez kapcsolódó feladatokról 1085/2014. (II. 28.) Korm. határozat a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatokkal kapcsolatos egyes koncepcionális kérdésekről 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról a 2014-20-as operatív programok egyeztetési anyagai (www.nfu.hu);

-

-

-

-

-

-

Iránymutatás a megyei szintű tervezési folyamat keretében tervdokumentumok kidolgozásához (NTH, 2013. szeptember);

elkészítendő

-

A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, valamint a 2014–2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat módosításáról.

-

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 4.0 változata (2014. március 4), majd 5.0 változaza (2014. április 9.); Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Tervezési Hivatal majd

b) Győr-Moson-Sopron megyei inputok -

Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója, a Megyei Közgyűlés által elfogadott (2014. február 14.);

-

Győr-Moson-Sopron megyei gazdaságfejlesztési részdokumentum;

6

-

a települések, illetve kistérségek/járások által összeállított fejlesztési koncepciók és projektjavaslatok.

! A tervezés következő szakaszának legfontosabb feladatai:  a beérkezett projektjavaslatok pontosítása, a szükséges információkkal való kiegészítése;  a térségi (megyei, megyei jogú városi, ill. kistérségi) indikatív keretek figyelembe vételével a térségi TOP-projektcsomagok összeállítása;  az ágazati operatív programokból megvalósítandó projektek körének pontosítása;  a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Program stratégiai programjának és a megye gazdaságfejlesztési részprogram összehangolása;  a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Program stratégiai programjának kiegészítése, pontosítása. A koncepció alapján a specifikus célokból kijelölésre kerültek azok megyei szinten kiemeltfejlesztési prioritások, amelyek, kapcsolódhatnak a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) prioritás tengelyeihez. A kistérségek és azok települései, fejlesztési szereplői által beküldött fejlesztés irányok illesztése megtörtént a TOP prioritás tengelyeihez, melyeket egyben illesztettünk a kistérségek fejlesztési céljaihoz. Meghatározásra kerültek azon megyei jogú városi fejlesztési irányok, amelyek illeszkednek a TOP megyei városokra jelzett prioritásaihoz. Ezeken felül már a Koncepcióban jeleztük azt azokat megyei fejlesztési komplex programokat, amelyeket az egyes Operatív Programokhoz ajánlva, beépültek a jelenlegi tervezetbe. Ezáltal részévé váltak a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Stratégiai és Operatív Programnak. A Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Program széleskörű társadalmasítás eredménye. Az előkészítő fázisban megtörtént a települési önkormányzatok tájékoztatása, a tervezésbe való bevonása (projektötletek összegyűjtése), amelynek során on-line kérdőívek készültek és kistérségi, valamint ágazati fórumok kerületek megrendezésre. A vállalkozásokat, gazdasági szervezeteket a Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara, IPOSZ Megyei Szövetség bevonásával aktivizáltuk, szintén alapos tájékoztatással, kérdőíves felméréssel. Törekedtünk más vállalkozási szövetségek bevonására. A civil szervezetek bevonásához a civil fórumokat, szövetségeket vettük igénybe, illetve azok folyamatos tájékoztatást kaptak.

7

2. CÉLRENDSZER 2.1.

Jövőkép

Győr-Moson-Sopron a dinamikus, innovatív és otthonos megye1. Győr-Moson-Sopron megye -

a dinamikus és innovatív gazdaságával,

-

a magasan képzett és kreatív humán tőkeállományával,

-

sokszínű határon átnyúló kapcsolataival,

-

a természeti, kulturális, folyamatos fejlesztésével

táji

és

települési

értékek

megóvásával,

azok

stabil életkörülményeket, otthont kíván biztosítani az itt élőknek. A megye jövőképében a 2030-ig tartó időszakig azt kívánja elérni, hogy az országos, sőt közép-európai dimenzióban is számottevő gazdaságát megerősítse, annak domináns szektorait (járműipar, gépipar, élelmiszeripar, turizmus) fejleszteni tudja, ezen ágazatokhoz folyamatosan kiépüljenek és megújuljanak a beszállítói közép- és kisvállalkozások, amelyek magas hozzáadott értékű, innovációban egyre teljesebb termék és szolgáltatás skálát tudjanak előállítani, s ezzel a megye versenyképessége növekedjék. A hagyományos gazdasági szektorok mellett új tevékenységek, iparágak és szolgáltatások erősödjenek meg, mint páldául az egészségipar, a környezetipar, a logisztika, a tudásipar, a sport- és kulturális szolgáltatások. Egyben történjen meg a megyei termelési adottságok teljesebb hasznosítása, bővüljenek és korszerűsödjenek a helyi termék-kínálatok, s ezek jelenjenek meg az európai piacokon. A gazdasági szerkezet generált, innováció alapú megújítása szükségessé teszi a rendelkezésre álló - és a megye kedvező gazdasági szerkezete miatt a más térségekből idetelepülő – munkaerő-állomány minőségi fejlesztését, a humán erőforrások gyarapítását, az innovációkhoz aktívan kapcsolódni képes bázisainak, intézményeinek fejlesztését, kreativitásra épülő gyarapítását. A kettős megfelelés, vagyis a dinamikus, innováció-orientált ágazatok és a magasan képzett munkaerő-állomány növekvő igénnyel lép fel a területi szerkezet és a települési környezet iránt, annak minőségének állandó emelését követelve meg. A megye gazdaságfejlődésének napjainkban tapasztalható akadályozó tényezője a belső közlekedési, szállítási kapcsolatok elavultsága. A jelenlegi közlekedési rendszerek nem képesek követni a gazdasági fejlődést és a felmerülő igényeket. Szükségszerű tehát, hogy 2030-ig a megye belső közlekedési és szállítási kapcsolatai teljesen megújulásra kerüljenek, olyan rendszerek, hálózatok és csomópontok jöjjenek létre, amelyek  

egyrészt biztosítják a nagyvárosok gyors összeköttetését, azok teljesebb integrálódását a szomszédos hazai és országhatáron túli nagyközpontok irányába másrészt javítják a megye belső térségei, kisvárosai, települései egymás közötti kapcsolatának, közlekedési feltártságának minőségét, a térségi szintű hálózatokkal, rendszerekkel.

A jövőkép meghatározó eleme, hogy folytatódjék a nagyvárosok (Győr, Sopron) térségszervező funkcióinak megújítása, s ezzel a települési agglomerációk teljesebb kiépülése, amelyben már jelenjen meg az egyes gazdasági funkciók kihelyezése is, s ezzel a környezeti terhelés, a területfelhasználás arányosabb megvalósítása. A megye 1

A dinamikus, innovatív és otthonos jelzőkből áll össze, a DIO, mint fejlesztési szimbólum, hiszen a megye ebben a tervezési időszakban egy, a hosszú távú jövőt tartósan megalapozó diófát kíván elültetni.

8

nagyvárosainak sajátos elhelyezkedése miatt - az európai integrációs folyamatok ütemes gyorsulása következtében - térségi hatásaik az országhatáron túlra is kiterjednek, amely megköveteli a fejlesztések nemzetközi szintű összehangolását. A megye belső tereinek, a vidéki térségeknek a teljesebb integrálása a 2030-ig tartó időszak meghatározó feladata. A Rábaköz, a Répce mente, a Tóköz, a Sokoró-alja, a Bakony-alja térsége értékes természeti és környezeti, de egyben mezőgazdasági kultúrával is rendelkezik, amelyeknek hasznosítása, s egyben megújítása a megyei fejlesztéspolitika kiemelt célkitűzése. Szintén meghatározó feladat a kisvárosok határozottabb funkcióalakítása, azok gazdasági bázisainak megerősítése, a vidékükkel való jobb kapcsolatok sokoldalúbb megteremtése, a helyi termelési bázisok támogatása, azok korszerűsítése, a meglévő értékek megóvása és azok fokozott bekapcsolása az országos és országhatáron túli hálózatokba, ezáltal segíthetve a megye vidéki térségeinek felzárkózását.

2.2.

Átfogó célok (2030)

1. A gazdaságszerkezet folyamatos megújítását szolgáló humán erőforrás fejlesztés; 2. A településhálózat és infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése a környezeti állapotok megóvásával; 3. A megye belső kohéziójának és interregionális kapcsolatainak erősítése. A megye gazdasági szerkezete folyamatosan fejlődik, annak szűk keresztmetszete a munkaerő-állomány mennyisége és minősége. Alapvető célja a megye gazdasági bázisa fejlesztésének, hogy biztosított legyen a humánerőforrás ellátottság. Ennek feltételeit kell a jövőben kedvezően alakítani, a meglévő intézményi keretek, képzési rendszerek fejlesztésével, de egyben az itt élők életkörülményeinek javításával is. A megye településhálózatának szerkezete a jövőben nem változik, annak szerkezete kialakult. Elmaradás tapasztalható azonban annak felszereltsége, ellátottsága és a gazdasági potenciálja között. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a megyei környezeti adottságok kedvezőek, így azok állapotának megtartása, megóvása, minőségének fejlesztése kívánatos. A fejlesztés célja, hogy ezt a kényes, de a jövő szempontjából kívánatos településszerkezeti egyensúlyt megteremtsük, annak különféle elemeit és rendszeralkotóit a koncepció is segítse összehangolni. Szervesen kapcsolódik az előzőhöz a harmadik átfogó cél. A megye belső kohéziója, így a települések közötti kapcsolatok megremtése., A nagyvárosi terek, a kisvárosok és körzeteik elkülönülnek egymástól, miközben térségek, főleg a déli, délnyugati zónákban ezektől a fejlődési tengelyektől, csomópontoktól távol esnek. A cél ennek a periférizálódásnak a csökkentése, lassítása, a kapcsolatok alakításával (közlekedés), az életkörülmények javításával (gazdasági bázis, település környezet), az értékek megóvásával (környezeti potenciál). A megye eddig is haladó kapcsolatokkal rendelkezett az ország határ menti együttműködésekben. Ezek fejlesztése a továbbiakban is kívánatos, a megjelenő új jelenségekre való reagálással, azok feltételeinek kiépítésével.

2.3.

Fejlesztési elvek

A megyei területfejlesztés alapelvei megegyeznek az Európai Unió által kidolgozott kohéziós politika iránymutatatásaival, így a szubszidiaritás, az addiconálás és a partnerség követelményeivel. Ezen elvek kifejtése nem szükséges. Viszont érdemes hangsúlyozni, hogy a területfejlesztésben erőteljesebben érvényesüljön a nyitottság, a

9

különféle szereplőknek, így az állam, az önkormányzatok, a gazdasági szerepelők, azok érdekképviseletei, a vállalkozások és a civil szervezetek együttműködése a horizontalitás igények megvalósításával. Hasonlóan döntő éppen a megye sajátos jellege miatt a fejlesztés nyitottsága és az együttműködési kezdeményezései. A horizontalitás magával hozza, hogy részben területi szintek és szektorális viszonylatok is kapcsolódjanak egymással, de ezeknek a kooperációknak nem csak a megyén belül kell maradnia, hanem a megyével határos térségekkel is. Kiemelten kezelendő az országhatáron átnyúló kapcsolatok erősítése, azok szervesebb integrálása a megyei területfejlesztésbe, megteremtve a programok harmonizációját, az azok közötti átjárhatóságot. Az országon belüli területi relációban alapelvként kell a fejlesztésekben megjeleníteni a megyehatáron átnyúló kapcsolatokat, azok közös elemeinek egyeztetését. Különösen érvényes ez Veszprém és Vas megyére, mert itt érintkeznek a hátrányos helyzetű települések, településhalmazok, így a fejlesztés hatékonysága növekedhet az összehangolással. Az Európai Unió kohéziós politikájának 11 tematikus célját a tervezés során figyelembevettük, sőt annak összefüggéseit a továbbiakban be is mutatjuk. Érvényesülnie kell a területfejlesztésben a programozás és a területiség elvének, ami megjelenik az Integrált Területi Beruházás (ITI) és a Közösség-vezérelt Helyi Fejlesztés (CLLD) rendszerében. A fejlesztési megoldások, - amelyek a különböző megyei és országos programokból merítenek, azok forrásainak felhasználásával, komplex módon, egymás erősítve valósulnak meg - megjelennek a megye területfejlesztés koncepcióban, különösen annak térségi dimenzióban. Hangsúlyozottan érvényesíteni kell a területfejlesztésben a megye globális kitettségének csökkentését, növelve a szereplők alkalmazkodóképességét, egyben a változásokhoz való igazodását. A fejlesztés alapelve a kreatív munkaerő képzése, az innovációs folyamatok felgyorsítása, körülményeinek megteremtése, így ezeknek a határozott megjelenítésével csökkenthető a szereplők kitettsége, növelhető a változó körülményekhez való alkalmazkodás. Nem elhanyagolható ezen elvek mellett a fejlesztések fenntarthatósága, amely nem csak a környezeti állapotra, hanem a programok által megteremtett objektumokra vagy kezdeményezésekre egyaránt érvényes. A támogatásnak arra kell irányulnia, hogy folyamatosan érvényesüljön az energiahatékonyság, a területi erőforrások legkedvezőbb felhasználása és azok újrahasznosításának követelménye, megteremtődjenek az „okos” rendszerek, amelyekben az informatikai bázisokon a rendszerek optimális működése biztosított. Nem feledkezhetünk meg ebben a viszonylatban a klímaváltozás hatásainak csökkentéséről, az ahhoz illeszkedő fejlesztési módok és rendszerek alkalmazásáról. Kiemelten kell kezelni a területfejlesztésben a beavatkozás mérését, annak tényleges hatásainak megjelenítését, mind a programok tervezésénél, mind azok megvalósításánál. Az európai és a hazai közforrások leghatékonyabb felhasználását lehet csak támogatni, amit folyamatos méréssel, értékeléssel és természetesen a tartós fennmaradással lehet garantálni. A területfejlesztés elvei között érvényesítendő az esélyegyenlőség, ami a különféle, döntően hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, közösségek (esetenként települések) helyzetbehozását, képességeinek, adottságainak növelését, de egyben a fejlesztéseikhez szükséges szakszerű, alapos információellátást jelenti, s annak biztosítását, hogy alkalmasak legyenek saját érdekeiket megvédeni, szervezeti rendszereiket működtetni.

10

2.4.

Specifikus célok

1. Jedlik Ányos Specifikus Fejlesztési Cél – Kreatív humán erőforrások Arra irányul, hogy összefogja és rendszerezze a megyében rendelkezésre álló humán erőforrásokat, s azok tudásszintjét emelje, kreativitását fokozza. Egyértelművé vált a megye gazdaságának és társadalmának fejlődéséből, hogy az emberi erőforrások folyamatos és rendszerezett alakítása, fejlesztése nélkül a jövő nem épülhet. A rendelkezésre álló gazdasági bázisok minőségében megújuló, tudásában folyamatosan fejlődő és fejlesztendő munkaerőt igényelnek, melynek képzési rendszereit is változtatni, bővíteni szükséges. A szakképzés rendszerének fejlesztéséhez, a vállalkozói magatartások és kultúra terjesztéséhez, a felsőoktatási potenciálok gazdasági kapcsolatainak alakításához kedvező adottságokkal rendelkezik a megye, s ezen rendszer egységes alakítása a jövő meghatározó záloga. Hatásterület: a megye egésze.

2. Kühne Károly Specifikus Fejlesztési Cél – Innováció a gazdaságban A termelő szektorokra koncentrál és azoknak innovációs aktivitását kívánja növelni, erősíteni. A helyi gazdaságfejlesztés körülményeinek javítása, az innovációs szemlélet, a fejlesztési ösztönzések, a versenyképesség javítását szolgalmazó keretek megteremtése, s a gazdasági szervezetek együttműködésnek új irányai együttesen lehetőséget adhatnak a gazdasági szerkezet kedvező alakítására, a meglévő dinamika megtartására, sőt fokozására. A specifikus fejlesztési célban külön foglalkozunk a megyében megerősödő turizmus szektorral is, jelezve és igényelve új irányainak fejlesztését, s a meglévő szerkezetek és szolgáltatások megújítását. Külön kezeljük, és nagy hangsúlyt fektetünk a megye mezőgazdaságát és élelmiszeriparát segítő fejlesztési környezet megteremtésére, hogy ezzel is hozzájáruljunk a természeti adottságok hasznosításához, egyben a kedvezőtlen helyzetben lévő települések, térségek gazdasági helyzetbe hozásához. Fejlesztési alapelvnek tekintettük, hogy a gazdaság és foglalkoztatás körülményeinek javítása a megyei területfejlesztési koncepció meghatározó irányelve. Hatásterület: a megye egésze.

3. Baross Gábor Specifikus Fejlesztési Cél – Elérhetőség, megközelítés Azt kívánjuk elérni, hogy a megye centrumainak, településeinek elérhetősége növekedjék, közlekedési feltártságuk jelentősen javuljon, a külső és belső kapcsolatok szélesedjenek, ezzel is megteremtve az együttműködést, a kapcsolatok sokszínűségét. A megye gazdaságának dinamikus fejlesztését nem követte a közlekedési hálózat megújítása, annak korszerűsítése. Ez jellemző az országos hálózatokra éppen úgy, mint a megyén belüli kapcsolatokra. A gazdaság fejlődését, de megyei életkörülményeket is jelentősen akadályozza a közlekedési hálózatok elmaradottsága, leterheltsége, minőségének romlása. Csak ezen hálózatok gyorsított megújításával lehet a fejlesztési célokat maradéktalanul megoldani! Hatásterület: megyei központok, hálózati csomópontok.

4. Timaffy László Specifikus Fejlesztési Cél – Környezet, kultúra és életminőség A fejlődő, megújulásra képes gazdaság és humán erőforrások csak minőségi környezetben, az értékek minden szinten történő megóvása mellett, az életminőség magas szintjén képesek hatásukat kifejteni, egyben a folyamatos előrehaladást

11

biztosítani. A megye fejlődése bizonyította, hogy minőségi elvárás alakult ki a környezettel szemben, annak minden összefüggésében (természeti, táji, települési), vagy a kulturális javak megőrzésében és gyarapításában (műemlékek, kulturális szolgáltatások, intézmények), de az életmóddal szemben is (egészséggel szembeni követelmények, életfeltételek, lakás, településkép). Mindezek az új fejlesztési irányok egyben gazdasági tényezők is, így integrálásuk a megyei fejlesztésben szükségszerű. Hatásterület: megye egésze.

5. Göcsei Imre Specifikus Fejlesztési Cél – Belső kohézió, centrumok és perifériák Területi szintű programokat foglal magában. Látható a megye szerkezetében, hogy különböző fejlődési pályán lévő területi egységek alakultak ki, amelyeknek más és más orientációt kell adni, segítve erőforrásaik bővítését, a kialakult trendek dinamikájának megtartását, vagy éppen egy másik, előremutató fejlődési pályára való átállását. A nagyvárosi térségek sajátos problémáit kezelni kell, erősítve a specialitásokat és a lendületet. Biztosítani kell a kisebb centrumok térségszervező képességét és helyzetbe kell hozni az elmaradottakat, a hátrányos helyzetben lévőket. A megyei területfejlesztés koncepciónak tehát a súlypontokra és arányokra is figyelemmel kell lenni, hogy a fejlesztések egyrészt segítsék a lendület megtartását, másrészt a lendületbe hozást, s mindezek együttesen a belső kohéziót, az összetartozást teremtsék meg. Hatásterület: Rábaköz, Győr és térsége, déli, délnyugati aprófalvas térség, kisvárosok és vonzáskörzeteik.

6. Esterházy János Specifikus Fejlesztési Cél – Együttműködés a szomszédokkal Arra fókuszál, hogy miként lehet még jobban és még sokoldalúbban együttműködni, s egyben integrálódni azzal a kedvező adottságú térrel, amelyben a megye elhelyezkedik. Cél a közép-európai nagycentrumok, a két szomszédos főváros gazdasági, szellemi, kulturális hatásainak teljesebb hasznosítása. A határ menti kapcsolatok egyre szerteágazóbb rendszereinek, változó intézményeinek és forrásainak adaptálása a megye egészének és térségeinek fejlődésében. Az országhatáron belüli, a megyehatár menti együttműködések összekapcsolásánál segíthetnek. Hatásterület: megye egésze, kiemelten az országhatár és megyehatár menti települések.

2.5.

Horizontális célok

1. A gazdasági és innovációs potenciál javítása, a humán erőforrások kreativitásának alakítása. (Jedlik Specifikus Cél, Kühne Specifikus Cél) 2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű népesség és térségek társadalmi, gazdasági felemelkedésének és beilleszkedésének előmozdítása. (Baross Specifikus Cél, Göcsei Specifikus Cél) 3. Az infokommunikációs technológiák (IT) minőségének, hozzáférésének előmozdítása. (Jedlik Specifikus Cél)

használatának

4. A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás, kockázatkezelés, energiafüggetlenség felé. (Timaffy Specifikus Cél)

lépések

és az

12

5. A környezet védelme, a hatékony erőforrás-felhasználás elősegítése. Ivóvízvédelem, megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszertermelés biztosítása. (Timaffy Specifikus Cél) 6. A városok és térségi központok fejlesztésével a térségi együttműködések erősítése. (Göcsei Specifikus Cél, Esterházy Specifikus Cél) 7. A fenntartható közlekedés támogatása, szűk keresztmetszetek felszámolása kulcsfontosságú infrastrukturális hálózatokban. (Baross Specifikus Cél) A horizontális célok (természetűknél fogva) mindhárom átfogó célhoz és az összes specifikus célhoz kapcsolódnak.

2.6. Területi célok 2.6.1. A hét járás helyzete és fejlesztési irányai 1.) Csornai járás: Megújítandó agrártérség Fejlesztési irány Környezetbarát agrárvertikum, versenyképes élelmiszeripar térségi együttműködéssel 1. Az agrártermelés feltételeinek javítása, az élelmiszeripar helyzetbehozása • Agrártermelést segítő innovációk terjesztése, a vállalkozói kultúra élénkítésével • Élelmiszeripari telephelyi feltételek javítása, kihasználva a közlekedési adottságokat 2. Az ipari telephelyi feltételek jobbítása, a szolgáltatások megújítása • Telephelyi kínálat bővítése • Turizmus adottságainak javítása • Rábaközi egységes térségmarketing 3. A térségi kisközpontok intézményhálózatának javítása, azok szervező szerepköreinek kiszélesítése • Csorna város térségszervező szerepének és elérhetőségének javítása • Szany, Kóny, Bősárkány mikrotérség szervező központok gazdasági és intézményi hálózatának megújítása, elérhetőségük javítása • Térségi fejlesztési szervezet

1. 2. 3.

4.

2.) Győri járás: A funkcionális nagyvárosi térség magterülete Fejlesztési irány Innovatív és élhető agglomerációs térség Közlekedési hálózat fejlesztése • Győri körgyűrű és a kistérési belső kapcsolatokat erősítő úthálózat fejlesztése • Elővárosi tömegközlekedési rendszer fejlesztése A gazdasági potenciál erősítése • Helyi ipar-gazdasági adottságok támogatása • Aktív turisztikai és rekreációs fejlesztések Élhető települések • Lakóövezetek kiépítésének előkészítése • Település infrastruktúra minőségének javítása • Közszolgáltatások intézményi feltételeinek erősítése Az agglomerációs intézményrendszer fejlesztése • Térségi együttműködések létező formának fejlesztése • Új típusú szervezeti, intézményi, települési együttműködések kialakítása / létrehozása • Fejlesztő szervezet működtetése

13

1.

2. 3.

4.

3.) Kapuvár járás: A Rábaköz Szíve Fejlesztési irány: Megélhetést nyújtó föld, speciális, tájhoz kapcsolódó termékek Agrártermelés és élelmiszeripar termelési feltételeinek javítása • Termékszerkezet átalakítást támogatása • Feldolgozó kapacitások kiépítése • Tájjellegű termékek megújítása és piacra segítése Az ipari termelés feltételeinek és meglévő kapacitásainak megújítása • Telephelyi kínálat javítása (ipari zónák) • Meglévő fejlődő vállalkozások innovációs folyamatainak segítése Turisztikai kínálat élénkítése • Helyi agrártermékekre épülő szolgáltatások • Szálláshely kínálat javítása, kerékpáros turizmus fogadása • Tárgyi, szellemi örökség felújítása • Rábaközi egységes térség marketing • Egészségturizmus fejlesztése A térség belső kohéziónak javítása • Kapuvár és Beled térségszervező funkcióinak javítása • Mikrotérségi alközpont (Mihályi) intézményhálózatának alakítása • Térségi fejlesztési szervezet

4.) Mosonmagyaróvári járás: Dinamikus határ térség Fejlesztési irány Két főváros vonzásában önálló arculatú térség 1. Gazdasági bázis innovatív környezet élénkítése • Ipari termelés adottságainak javítása, beszállítói kapcsolatok fejlesztése • Egészségturizmus klaszter orientált fejlesztése • Mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelési bázisainak fejlesztése 2. A térség adottságaira épülő turisztikai kínálat javítása • Vizi, öko- és kulturális turisztikai desztinációk egységes kínálatba szervezése 3. A térségi szintű tömegközlekedés feltételeinek megteremtése 4. Az egyre intenzívebb szuburbanizációs folyamatok kedvezőtlen hatásainak mérséklése a térség településeiben

1.

2. 3. 4.

5.) Pannonhalmi járás: A nagyváros árnyékában Fejlesztési irány Egyedi értékek és minőségi élettér, integrálódás a nagyvárosi térséghez Környezeti értékek védelme • Települési környezet fejlesztése • Közszolgáltatások fejlesztése • Közintézmények megújítása, összehangolt fejlesztése • Térségi fejlesztés szervezése Közlekedési kapcsolatok megújítása • Elővárosi hálózatok megújítása, alközpont kialakítása A gazdasági potenciál fejlesztése • Iparterületek kialakítása • Vallási, öko- és kulturális turizmus fejlesztése A térség belső kohéziónak javítása • Mikrotérségi alközpont (Veszprémvarsány, Bakonyszentlászló) intézményhálózatának alakítása • Térségi fejlesztési szervezet

14

1.

2. 3.

4.

1. 2.

3. 4.

6.) Soproni járás: Alpokalja-Fertő táj Fejlesztési irány Turizmus megújítása az értékes tájban és településrendszerben Közlekedési kapcsolatok fejlesztése • Az országhatár elérhetőségnek javítása, Sopron tehermentesítése • A két nagyváros közlekedési kapcsolatainak javítása • Hálózatfejlesztés a kerékpáros utaknál • Tömegközeledés korszerűsítése Innováció, tudásipar • Vállalkozás aktivitás innováció alapú fejlesztése • Kutatás-fejlesztés-innováció intézményi kereteinek bővítése Turisztikai aktivitás élénkítése • Szálláshely kínálat bővítése, minőségi fejlesztése • Új turisztikai kínálatok kialakítása és összekapcsolása • Speciális, térségi arculatú kínálati elemek fejlesztése Térségi központok fejlesztése, települési kapcsolatok javítása • Kisvárosi, mikrotérségi központok funkció bővítése • Határátkelők korszerűsítése • A települések összehangolt mikrotérségi fejlesztései • Térségi fejlesztési szervezet 7.) Téti járás: Periférikus helyzet mérséklése Fejlesztési irány Kisvárosi funkciók erősítésével a térségi kohézió alakítása Térségszervező funkciók kiépítése Téten A táji, környezeti értékekhez kapcsolódó gazdasági bázisok fejlesztése • Lovas, falusi, kerékpáros turizmus létesítményeinek bővítése • Sokoró-alján megindult ökokultúra, termelés, turizmus támogatása • A folyók nyújtotta adottságok jobb hasznosítása A belső közlekedési kapcsolatok javítása a nagyváros elérhetőségének jobbításával A térség belső kohéziónak javítása • Térségi fejlesztési szervezet

15

2.6.2.

Meghatározó területi egységek jövőképe

Győr-Moson-Sopron megye fejlesztési szempontból négy nagyobb területi egységből áll. 1. Győr és térsége a korszerű és folyamatosan exportképes hazai ipar, döntően a járműipar első számú központja, az egyre szélesebb beszállítói és termelő-üzleti szolgáltató rendszerével. Célok: A megyeszékhely térségi hatása mind a megyében, mind a megye- és országhatáron túlra érvényesül. A nagytérségi szervezőközpont szerepe folyamatosan bővítésével, további erősítésével-alakításával elérhető, hogy KözépEurópa fejlődési magterületének egyik alközpontjává váljon. A város és térségébe települt gazdaság korszerű szerkezetét csak az innováció állandó emelésével lehet elérni, amihez szükséges a humánerőforrások megújítása, a szakképzéstől egészen az egyetemi képzésig és a kutatásfejlesztésig. Az egészségipar, valamint a sport-, kulturális- és turisztikai szolgáltatások folyamatos bővítése, erősítése a nagyvárosi szerep erősítését szolgálhatja. A város és térsége kapcsolataiban a közlekedési relációk fejlesztése jelentheti a kedvező irányt, de az agglomerálódás szakszerű, tervszerű alakítása fokozhatja a környezetorientált terület felhasználást. 2. Mosonmagyaróvár és térsége az ország kapuja, egyben a megye fontos gazdasági alközpontja is. Pozsony dinamikus fejlődése felgyorsította az agglomerációs folyamatot, így az egészen Mosonmagyaróvárig, sőt tovább terjedt, s kapcsolódik a győri agglomerációhoz. Célok: A Szigetköz, a Hanság-Tóköz vidéke táji, környezeti értékeinek megóvása kívánatos a rohamos agglomerálódásban, miközben több kisebb centrumban (pl. Mosonszolnok, Jánossomorja, Lébény) erőteljes újiparosítás zajlik, amely szervesen kapcsolódik Győr és más európai centrum járműipari funkcióihoz. A 86-os (E65-ös) főút fejlesztésével – gyorsforgalmi úttá történő átépítéssel – elérhető, hogy a térség szervesebben kapcsolódjék a Nyugat-Dunántúl térségéhez, egyben a megye déli térségeinek feltártságát is javítja. 3. Sopron és térségének gazdasága sok szálon kapcsolódik a szomszédos Ausztriához, illetve annak fővárosához. A város műemléki értékei, szellemi erőforrásai, vidékének (Fertő-tó) turisztikai kínálata folyamatos megújulást mutat, amelyben a kisvárosoknak (Fertőd, Fertőszentmiklós) növekvő szerepe van. Célok: Győrrel és más hazai nagyközpontokkal, továbbá Ausztriával a közlekedési kapcsolatok javítandók, így az M85-ös gyorsforgalmi út kiépítésével és a határon átnyúló történelmi utak újjáépítésével elérhető az együttműködések szélesítése, de a vasúti összeköttetések korszerűsítése is ezt szolgálhatja. A Sopron-Szombathely közötti elérhetőség javítása (M9, vasút) gyorsíthatja a két központ közötti települési agglomerációk egészséges fejlődését, egyben a munkaés funkció megosztást (egyetemi központok, szolgáltató funkciók, turisztikai együttműködések, lakó- és élettér). Erősítendők Sopron mindazon szolgáltatási funkciói, amelyek alkalmassá teszik a várost arra, hogy a város hazai az országhatáron túli (történelmi és természetes) vonzáskörzetének ismét valódi központja legyen.

16

4. A megye középső és déli terüle kimondottan vidéki karakterű, néhány kisközpont által szervezett, viszont nagy hagyományú mezőgazdasági kultúrával rendelkező térség. Célok: Ennek a vidéknek a feltárása és mind intenzívebb bekapcsolása a megye dinamikus térségei (Sopron, Győr, Mosonmagyaróvár) gazdasági életébe. A közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, valamint kisvárosi központok (Csorna, Kapuvár, Beled, Tét, Pannonhalma) és mikroközpont települések (pl. Bősárkány, Kóny, Lővő, Iván, Mihályi, Szil, Szany, Bakonyszentlászló, Veszprémvarsány) gazdasági és térségszervező szerepének erősítésével érhető el. A fő- és mellékúthálózat fejlesztésével továbbá elérhető, hogy a térség szervesebben kapcsolódjék a szomszédos megyék (hasonlóképpen perifériális) területeihez. A jelenleg perifériális és leszakadó vidék – az értékes adottságaira (természeti, kulturális és épített örökségére) alapozott identitás-erősítő, valamint gazdaságfejlesztési (kiemelten turizmus-fejlesztési) intézkedésekkel – az ott élők számára otthonosabb, mások számára vonzóbb térséggé válik.

2.7

A célok kapcsolatrendszerének bemutatása

A megyei területfejlesztési célok egy hierarchikus rendszert alkotnak. A jövőképben jelenik meg a megye 2030-ig megfogalmazott víziója, amely a jelenlegi fejlődés dinamikáját a fejlesztések innovativitását és ezzel együtt a megye otthonos élhető jellegét határozzák meg. Ezt követik a horizontális célok, amelyek az EU 2020 rendszeréből következnek, ugyanakkor hangsúlyozottan érvényesek a megye területére. A horizontális célok determinálják az átfogó területi célokat, amelyek már a 2014-2020 időszakra vonatkozó fejlesztési alapelveket jelenítik meg. Ezek az átfogó célokhoz hozzárendelhetők azok a specifikus célok, amelyek a megye sajátos fejlesztési irányait egyben legfontosabb jövőbeli prioritásait foglalják össze. A megye egyes hírességeiről elnevezett specifikus célok olyan prioritások mentén érvényesülnek, amelyek a kreatív munkaerőre, az innovációkra, a megyén belüli centrumok elérhetőségére, megközelíthetőségére, a környezet, kultúra, életminőség harmonikus viszonyára, a megye periférikus térségeinek felzárkózására, valamint a szomszédokkal történő együttműködésre fókuszálnak. Ezek a prioritások szervesen kapcsolódnak, vagy pontosabban következnek a jövőképből az azt alkotó horizontális célokból, a tervezési időtáv átfogó céljaiból. A helyezetfeltárás (elemzés és értékelés), majd a koncepció készítése során lezajlott társadalmi viták eredményeként rögzíthetők a megye prioritási tengelyei és azok intézkedései. Ezek a prioritások – amelyek a tárgyi program következő fejezetében kerülnek azonosításra – általános keretét adják tehát a megye területfejlesztési irányainak 20142020 között. Ezek nem csak az EU-s forrásokra irányulnak, hanem mindazokra a fejlesztésekre, amelyeket a különféle szereplők, így a kormányzat, a vállalkozások, a települések, a különféle nonprofit szervezetek, valamint a háztartások együttesen megtehetnek azért, hogy a jövőképben megfogalmazottak megvalósuljanak. A megyei területfejlesztési program a társadalmi és gazdasági élet egészére kiterjedően készül. A megyei önkormányzat a területfejlesztési partnerei által megfogalmazott fejlesztési igények közül – a jelenleg ismert, várható eljárásrend szerint – leginkább a Terület és Településfejlesztés Operatív Programhoz kapcsolódó projektötleteket tudja

17

majd „kezelni”. A megyei önkormányzat természetesen a többi fejlesztési igényt is jelezte az ágazati operatív programok, valamint az egyéb uniós projektek tervezői részére.

18

3. PRIORITÁSOK AZONOSÍTÁSA

A koncepcióban megállapított jövőkép (DIO), specifikus célok és – a célok eléréséhez – javasolt intézkedések:

A megyei területfejlesztési koncepcióban rögzített célrendszerhez (a jövőképhez, valamint az átfogó, specifikus, horizontális és területi célokhoz) kapcsolódóan GyőrMoson-Sopron megye fejlesztési prioritásai az alábbiak:

(1) A kreatív humán erőforrások fejlesztése (2) Az innováció térnyerésének előmozdítása (3) A megye és települései elérhetőségének javítása (4) A környezet megújítása, a kultúra támogatása, az életminőség javítása (5) A megye belső kohéziójának erősítése (6) A megye- és országhatáron átnyúló együttműködés fejlesztése

19

Az egyes prioritások kifejtése során – összhangban a 2018/2009. (X.6.) Korm. rendelettel és a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal útmutatójával – a következő szempontok kerültek megvizsgálásra. -

A célok és prioritások eredményességi kritériumainak, illetve számszerűsített mutatóinak meghatározása. A megvalósítás lehetséges szereplőinek és a közreműködők körének megjelölése. A megye (a tervezésért felelős szervezet) saját felelősségébe tartozó beavatkozások és azok esetleges külső feltételeinek, valamint a megye felelősségén kívül eső, de a célok eléréséhez elvárt beavatkozások azonosítása.

A prioritások szöveges bemutatása az alábbi struktúra szerint történt: a)

A prioritás megnevezése.

b)

A prioritás indoklása, és kapcsolódása a helyzetértékelésben területfejlesztési koncepcióban bemutatottakhoz.

c)

A prioritás kapcsolódása a releváns Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és beruházási prioritáshoz (a célkitűzés és beruházási prioritás megnevezése, a kapcsolódás rövid szöveges bemutatása).

d)

A prioritáshoz kapcsolódó ágazati fejlesztési igények azonosítása.

e)

A prioritás keretében tervezett intézkedések szöveges bemutatása (intézkedésenkénti bontásban: tématerület bemutatása, esetleges területi relevancia rögzítése, potenciális kedvezményezetti kör nevesítése, kiemeltvagy nagyprojektek relevanciája).

f)

Indikátorok meghatározása.

g)

Indikatív forrásallokáció prioritás szinten intézkedésenkénti bontásban.

és

a

A rengelkezésre álló (esetenként bizonytalan és pontatlan) információk alapján a tervező megkísérelete a program lebonyolításban közreműködő szereplők és ezek felelősségi körének beazonosítását (az eltérő prioritás tartalom kapcsán az egyes szervezetek ennek megfelelő differenciált megjelenítését, bemutatását).

20

3.1.

A kreatív humán erőforrások fejlesztése

a) A prioritás száma, megnevezése. b) A prioritás indoklása, és kapcsolódása a helyzetértékelésben és a területfejlesztési koncepcióban bemutatottakhoz.

c) A prioritás kapcsolódása a releváns Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és beruházási prioritáshoz (a célkitűzés és beruházási prioritás

1. prioritás: A kreatív humán erőforrások fejlesztése A megyére jellemző az átképzés és szakképzés széleskörű kínálata, mely kiváló alapot biztosít a gazdasági szereplők által keresett szakembergárda képzésére, s a felsőoktatási intézmények oktatási palettájához is igazodik. A KKV által keresett szakemberek mellett a szakképzésből kikerülő szakemberek, felsőfokú tanulmányuk befejezése után a multinacionális cégek által keresett „továbbképzendő” humán erőforrást is képezik. A megye szakoktatási kompetenciájában kiemelten fontosak a műszaki, informatikai és gazdasági képzések. Az iskola-rendszerű szakképzésben a duális képzés elterjesztése, a feltételrendszer biztosítása, a gyakorlati képzés hatékonyabbá tétele, a mindenki által hozzáférhető pályaorientációs rendszer, a rugalmas szakképzési rendszer, a felnőttképzés rend-szerszintű fejlesztése, minőségének és tartalmának javítása, valamint a megfelelő követelményrendszer kidolgozása és bevezetése mind beletartoznak a fejlesztéspolitikai feladatokba. A 2008-as pénzügyiválságot követően továbbra is a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások biztosítják a foglalkoztatás legnagyobb hányadát. A hazai tulajdonú vállalatok termelési láncba történő mélyebb integrálása, a magyar tulajdonú vállalatok belső piacon történő megerősítése, valamint az exportpiacokon jelenlévő, a külföldi piacokon is versenyképes termékeket előállító, magyar tulajdonú vállalkozások további terjeszkedésének elősegítése a fejlesztések célja. Kiemelt feladat a termelési ismeretek, illetve az új termékek és kultúrák terjesztése, a fiatal vállalkozók felkészítése; a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése; a KKV-k jövedelem-termelő képességének erősítése; a befektetés-ösztönzés és a telephelyi infrastruktúra fejlesztése. A megye szempontjából kiemelkedő felsőoktatási kompetenciák, a kínálati paletta sokszínűsége miatt (például mérnökképzés, gazdasági, mezőgazdasági, élelmiszer-tudományi, vendéglátóipari és turisztikai, faipari, erdészeti, hittudományi, stb.) számos területen ki tudják elégíteni a hazai gazdasági szereplők szaktudás, illetve szakember-igényét. Az oktatási rendszernek hatékonyan kell reagálni a munkaerőpiac gyorsan változó követelményeire, ezért már az alapfokú oktatásban meg kell jelenniük azoknak a kompetenciáknak, oktatott tantárgyaknak, amelyek vagy a térség jelenlegi adottságainak felhasználására, vagy a jövőbeni fejlesztések kiaknázására készítik fel a diákokat. A térség adottságaira épülő képzési programok révén helyben is képezhetők azok a szakemberek, akik a gazdaságfejlesztés alapját biztosítják. (1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (3) a KKV-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása (8) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (10) beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén

21

megnevezése, a kapcsolódás rövid szöveges bemutatása).

Kapcsolódó megyei átfogó cél(ok): Kapcsolódó megyei specifikus cél: d) A prioritáshoz kapcsolódó ágazati fejlesztési igények azonosítása. e) A prioritás keretében tervezett intézkedések szöveges bemutatása (intézkedésenkénti bontásban: tématerület bemutatása, esetleges területi relevancia rögzítése, potenciális kedvezményezetti kör nevesítése, kiemeltvagy nagyprojektek relevanciája).

f) Indikátorok meghatározása.

g) Indikatív forrásallokáció prioritás

A megyében rendelkezésre álló munkaerő kellően kreatív ahhoz, hogy az innovációs feltételeket fogadja, egyben orientálni kell ezen munkaerőt a KKV szektor felé, biztosítva számukra a foglalkoztatást és a munkaerő mobilitást. A tanulási folyamatokban ösztönözni kívánjuk a folyamatos képzést és az élethosszig tartó tanulást. A gazdasági szerkezet folyamatos megújítását szolgáló humánerőforrás fejlesztés Jedlik Ányos specifikus fejlesztési cél A területfejlesztési szereplők részéről megfogalmazott projektötletek közül a megvalósítani javasolt –már ismert – konkrét ágazati fejlesztési igényeket a tárgyi területfejlsztési program mellékletei tartalmazzák (különösen a 5. számú GINOP és a 8. számú EFOP, valamint a 13-15. számú – határmenti programos – mellékletek). 1. A szakképzés és átképzés fejlesztése - megyei átképzési és szakképzési program; - megyei tehetséggondozási program; - megyei ösztöndíjrendszer kidolgozása és működtetése. A megye két megyei jogú városában továbbá a városhálózatban rendelkezésre álló szakképző intézmények. 2. A vállalkozási kultúra aktivitás fejlesztése- a termelési ismeretek, ill. az új termékek és kultúrák terjesztése; - a fiatal vállalkozók felkészítése; - a KKV-k termelési láncba integrálása, gazdasági együttműködések; - befektetés-ösztönzés és a telephelyi infrastruktúra fejlesztése. Az egyetemi bázisokra épülő új technológiák, tudástranszferek (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár), továbbá azon települések, ahol magas a vállalkozói aktivitás. Ezek döntően a megyei jogú városok. 3. Felsőoktatás és gazdaság - a felsőoktatási képzési szerkezet megújításának támogatása, új képzési formák terjesztése, illetve bővítése (távoktatás, e-learning, nyitott egyetem); - a helyi gazdaság K+F+I igényeinek felmérése és azokhoz kapcsolódó programok indítása; - a gazdasági szakemberek bevonása a képzésbe, K+F+I programokba; - Regionális Innovációs és Technológiai Tudáscentrum létesítése Győrben, a Széchenyi István Egyetemen; Egyetemi központok: Sopron, Győr, Mosonmagyaróvár. Az ott megfogalmazott fejlesztési irányok támogatása. - A szakképzést eredményesen befejezők számának növekedése - A tehetséggondozási programban résztvevők száma - Az ösztöndíjprogramban résztvevők száma - A szervezett vállalkozói együttműködések száma - A fiatal vállalkozások, spin-off cégek száma - Az igénybe vett befektetési támogatások száma, annak változása - Az felsőoktatási képzési formákban résztvevők száma - A felsőoktatási képzésekben, ill. a K+F+I programokban résztvevő gyakorlati szakemberek száma 1. A szakképzés és átképzés fejlesztése Tervezett források:

22

szinten intézkedésenkénti bontásban. Az operatív programok tartalma nem végleges, ezért az intézkedések pontos illeszkedését jelenlegi állapot szerint még nem lehet meghatározni.

TOP 1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP 1.2. Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak TOP 6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával TOP 6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek EFOP 3. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében EFOP 4. Gyarapodó tudástőke GINOP 1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése GINOP 2. Tudásgazdaság fejlesztése GINOP 5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése VP 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben Vállalkozói önerő Banki hitelek 2. A vállalkozási kultúra aktivitás fejlesztése- a termelési ismeretek, ill. az új termékek és kultúrák terjesztése; Tervezett források: TOP 1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP 1.2. Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak TOP 6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával TOP 6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek EFOP 3. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében EFOP 4. Gyarapodó tudástőke GINOP 1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése GINOP 2. Tudásgazdaság fejlesztése GINOP 5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése VP 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben Vállalkozói önerő Banki hitelek 3. Felsőoktatás és gazdaság Tervezett források: TOP 1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP 1.2. Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak TOP 6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával TOP 6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek EFOP 3. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében EFOP 4. Gyarapodó tudástőke GINOP 1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése GINOP 2. Tudásgazdaság fejlesztése GINOP 5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati

23

h) A lebonyolításban közreműködő szereplők és ezek felelősségi körének beazonosítása (az eltérő prioritás tartalom kapcsán javasolt az egyes szervezetek ennek megfelelő differenciált megjelenítése, bemutatása).

alkalmazkodóképesség fejlesztése VP 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben Vállalkozói önerő Banki hitelek Vállalkozások Szakképzési intézmények Felsőoktatási intézmények Helyi önkormányzatok Kamarák, szakmai érdekképviseleti szervezetek, gazdaság- és vállalkozásfejlesztési szervezetek Pénzintézetek

24

3.2.

Az innováció térnyerésének előmozdítása


c) A prioritás kapcsolódása a releváns Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és beruházási prioritáshoz (a célkitűzés és beruházási prioritás megnevezése, a kapcsolódás rövid szöveges bemutatása).

Kapcsolódó megyei átfogó cél(ok): Kapcsolódó megyei specifikus cél: d) A prioritáshoz kapcsolódó ágazati fejlesztési igények azonosítása. e) A prioritás keretében tervezett intézkedések szöveges bemutatása (intézkedésenkénti

2. prioritás: Az innováció térnyerésének előmozdítása A megye innovációs aktivitása jelentős mértékben elmarad az Európai Unió országainak és régióinak innovációs teljesítményétől. A vállalkozások között meglehetősen alacsony az innovatív szervezetek aránya, amelyek ráadásul kevésbé használják ki az innovációs együttműködésekben rejlő potenciált. A helyi kutatóhelyek és egyetemi tudományos műhelyek sem erősödtek meg az elmúlt évtizedben. Az idegenforgalom a megye gazdaságának meghatározó szegmense, amely átlagon felüli jövedelemteremtő képességgel rendelkezik. Győr-Moson-Sopron megye hazánkon belül kiemelten gazdag örökségvédelmi szempontból. Meghatározó turisztikai térségek: a Pannonhalmi Főapátság, a Fertő-táj, a Szigetköz, a Rábaköz; Sopron és Győr a műemlékek számát tekintve első és második leggazdagabb vidéki város. Jelentősek a világörökségi területek és világörökség-várományos területek, melyek hasznosítása kulcsfontosságú. A megye központi területét egy kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkező síkság alkotja. A mezőgazdasági területek aránya megfelel az országos átlagnak, a szántóké azonban meghaladja azt. Jellemző a hagyományos mezőgazdasági ágazatok, az intenzív zöldségtermesztés, gyümölcstermesztés és az erre épülő élelmiszeripar leépülése. (1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (3) a KKV-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása (4) az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban (8) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása A kutatásfejlesztés támogatásával elérhető a gazdasági szereplők dinamizálása, amely döntően a KKV szektorra koncentrálódik A magasabb szintű technológiát lehetővé teszik az alacsonyabb CO2 kibocsátás, ezzel az energiatakarékosságot. Az innovatív gazdasági szereplők rugalmasabb munkaerő-felhasználást biztosítanak, amely a munkaerő mobilitását segíti. A gazdasági szerkezet folyamatos megújítását szolgáló humánerőforrás fejlesztés Kühne Károly specifikus fejlesztési cél A területfejlesztési szereplők részéről megfogalmazott projektötletek közül a megvalósítani javasolt –már ismert – konkrét ágazati fejlesztési igényeket a tárgyi területfejlsztési program mellékletei tartalmazzák (különösen a 5. számú GINOP és a 8. számú EFOP, valamint a 13-15. számú – határmenti programos – mellékletek). 1. Helyi gazdaságfejlesztés és innováció - megyei gazdaság- és vállalkozásfejlesztési program - megyei beszállítói program - megyei szolgáltató és kompetencia program

25

bontásban: tématerület bemutatása, esetleges területi relevancia rögzítése, potenciális kedvezményezetti kör nevesítése, kiemeltvagy nagyprojektek relevanciája).


g) Indikatív forrásallokáció prioritás szinten intézkedésenkénti bontásban. Az operatív programok tartalma nem végleges, ezért az intézkedések pontos illeszkedését jelenlegi állapot szerint még nem lehet meghatározni.

A helyi gazdaságfejlesztés a megye egész területét lefedi, döntően a városokra, illetve a gazdasági csomópont településekre koncentrálódik. A beszállítói program kimondottan az ipari zónákban és ipari központokban érvényesül. 2. A turisztikai kínálat feltételeinek javítása - egészséggazdaság és gyógyturizmus fejlesztési program - örökség és agroturizmus fejlesztési program - aktív turizmus fejlesztési program A turizmus által érintett települések és azok térségei érintettek a program megvalósításában. 3. A mezőgazdasági és élelmiszertermelés ösztönzése - megyei élelmiszer-feldolgozóiparfejlesztési program - megyei mezőgazdaság-fejlesztési program - hal- és vadgazdálkodási program - megyei értéktár kialakítása - megyei fenntartható mezőgazdaság program A alprojekt megvalósítása a megye mezőgazdasági térségeiben és csomópont településeiben érvényesül. Kedvezményezettek a mezőgazdasági vállalkozások, és azok különféle csoportosulása. - Vállalkozások k+f+i ráfordításainak növekedése - Új megyei termékek száma és azok piaci részesedése - k+f+i szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma - Beszállító kapcsolatokkal rendelkező vállalkozások száma - Létrejött új vállalkozói szövetségek, klaszterek - Bejegyzett szabadalmak, védjegyek és egyéb oltalmak száma - Szolgáltatások körének bővülése, azok számának növekedése - Közösen használt műszerek száma és értéke - Parkokban lévő vállalkozások összetétele, annak változása - Egészséggazdaságban foglalkoztatottak száma, vállalkozásainak száma, annak változása - Új gazdasági együttműködések száma - A bevezetésre kerülő új szolgáltatások száma, változása - Szálláshely kapacitások alakulása - Turisztikai kínálat új elmeinek száma (túrák, látogatóhelyek) - Megyei márkák száma, összetétele, piaci megjelenése - Mezőgazdasági foglalkoztatás, valamint új vállalkozások száma, növekedése - Új helyi, térségi feldolgozó kapacitások megjelenése - Megyei értéktárban regisztrált termékek száma, annak változása, minőségbiztosítása - Hálózati kapcsolatok száma és annak változása - Melegházas termelés területe és annak változása Alternatív energiahasznosításba bevont szervezetek 1. Helyi gazdaságfejlesztés és innováció Tervezett források: Tervezett források: TOP 1.4.A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése TOP 2.3. Kulturális és természeti örökségre alapozott vonzerőfejlesztés TOP 6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával TOP 6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek GINOP 1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése GINOP 2. Tudásgazdaság fejlesztése

26

GINOP 3. Infokommunikációs fejlesztések GINOP 4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése GINOP 6. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése VP 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése VP 3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban Vállalkozói önerő Banki hitelek 2. A turisztikai kínálat feltételeinek javítása Tervezett források: TOP 1.4.A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése TOP 2.3. Kulturális és természeti örökségre alapozott vonzerőfejlesztés TOP 6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával TOP 6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek GINOP 1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése GINOP 2. Tudásgazdaság fejlesztése GINOP 3. Infokommunikációs fejlesztések GINOP 4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése GINOP 6. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése VP 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése VP 3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban

27


Vállalkozói önerő Banki hitelek 3. A mezőgazdasági és élelmiszertermelés ösztönzése Tervezett források: TOP 1.4.A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése TOP 2.3. Kulturális és természeti örökségre alapozott vonzerőfejlesztés TOP 6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával TOP 6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek GINOP 1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése GINOP 2. Tudásgazdaság fejlesztése GINOP 3. Infokommunikációs fejlesztések GINOP 4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése GINOP 6. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése VP 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése VP 3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban Vállalkozói önerő Banki hitelek Vállalkozások K+F+I intézmények Felsőoktatási intézmények Egészségügyi intézmények Helyi önkormányzatok Kamarák, szakmai érdekképviseleti szervezetek, gazdaság- és vállalkozásfejlesztési szervezetek TDM szervezetek A vidékfejlesztésben érintett HACS-ok Pénzintézetek

28

3.3.

A megye és települései elérhetőségének javítása


c) A prioritás kapcsolódása a releváns Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és beruházási prioritáshoz (a célkitűzés és beruházási prioritás megnevezése, a kapcsolódás rövid szöveges bemutatása). Kapcsolódó megyei átfogó cél(ok): Kapcsolódó megyei specifikus cél: d) A prioritáshoz kapcsolódó ágazati fejlesztési igények azonosítása.

e) A prioritás keretében tervezett intézkedések szöveges bemutatása

3. prioritás: A megye és települései elérhetőségének javítása Győr-Moson-Sopron megyében a közlekedési rendszer kettős feladatot lát el: a terület fejlődéséhez elengedhetetlen belső kapcsolatokat, valamint az észak-dél és kelet-nyugat összekötő tengely zavartalan biztosítását, s ezzel a megye nemzetközi és hazai közlekedési rendszerbe való terjesebb integrálását. E kettős feladathoz komplex közlekedésfejlesztési szemlélet szükséges, amely a személyszállítás területén a közforgalmú és az egyéni közlekedés megfelelő egyensúlyát biztosítja, míg az áruszállításban a vasút-közút, illetve a vízi közlekedés megfelelő szerepét alkalmazza. A megye nagyközpontjainak (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár), valamint térségi központjainak funkciói megnőttek, azok ellátása csak a térségükkel kialakított közlekedési kapcsolatok folyamatos megújításával lehetséges. A nagyvárosok körül agglomerációk alakultak ki, amelyek fejlődése a jövőben erőteljes lesz, megfigyelhető a településhatárok elmosódása, azok összenövése. A közösségi közlekedésben a környezet- és energiakímélő fogyasztási módok jelennek meg, megváltoznak az utazási szokások, azokban a költségérzékenység növekszik. A települések közötti kapcsolatok javítása szükséges a kistérségekben, itt a szervező központok elérhetőségének biztosításával, az ottani intézmények és funkciók elérésének garantálásával. (4) az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban A közlekedési helyzet javításával elérhető a CO2 kibocsátás csökkentése, illetve olyan közlekedési rendszerek bevezetése, amelyben csökken az energiafelhasználás, növekszik a közlekedés biztonság, fokozhatók a hálózati infrastruktúrából következő előnyök és ezzel a munkaerő mobilitásának feltételei biztosítottak. A településhálózat és az infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése a környezeti állapotok megóvásával Baross Gábor specifikus fejlesztési cél Megvalósítani javasolt konkrét fejlesztési igények:  az 4. számú mellékletben szereplő projektek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) támogatásával,  az 7. számú mellékletben szereplő projektek az Integrál Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) támogatásával  az 13. számú mellékletben szereplő közútfejlesztési projektek az osztrák-magyar határonátnyúló program (ATHU) támogatásával  az 14. számú mellékletben szereplő közlekedésfejlesztési projektek magyar-szlovák határonátnyúló program (HUSK) projekt az támogatásával 1. Közúti fejlesztések - országos főutak (tengelyek) - mellékutak (országos, határközeli, önkormányzati,

29

(intézkedésenkénti bontásban: tématerület bemutatása, esetleges területi relevancia rögzítése, potenciális kedvezményezetti kör nevesítése, kiemeltvagy nagyprojektek relevanciája).



településközi) fejlesztése - belterületi utak fejlesztése A megye fő- és mellékút hálózatában érintett területek. 2. Vasúti közlekedés - a tengely szerep erősítése A megye vasúti közlekedési tengelye által érintett területek. 3. Vízi közlekedés - turisztikai szempontú vízi közlekedés - szállítási feladatok biztosítása (Duna kikötő, komp) A Mosoni Duna, a Duna és a Rába által érintett területek. 4. Légi közlekedés - Győr-Pér repülőtér, fertőszentmiklósi repülőtér - mezőgazdasági és sport repülőterek - légi mentőbázis kialakítása A prioritásban érintett repülőterek. 5. Kerékpáros közlekedés - összefüggő kerékpárút-hálózat kialakítása, a határon átnyúló kapcsolatok kiépítése A kerékpáros közlekedés igényei a járási programokban részletes megjelennek. 6. A centrumok elérhetősége - elővárosi közlekedéshálózat - kistérségi közlekedésfejlesztés A megye két megyei jogú városának, mint kiemelt munkaerő vonzásközpontban az elérhetőségének biztosítása, valamint a tíz város elérhetőségét, mint térségi munkaerő központok elérhetőségének biztosítása. - A fejlesztessél érintett útvonalak hossza - A centrumok elérési idejének csökkenése - A közösségi közlekedést igénybe vevők számának növekedése - Megtakarított utazási idő a városi és elővárosi nem kötöttpályás közlekedés fejlesztett szakaszaihoz kapcsolódóan 1. Közúti fejlesztések Tervezett források: TOP 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés TOP 1.4.A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése TOP 2.1. A városi környezet területileg koncentrált környezettudatos megújítása TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 5.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése TOP 5.2. Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva IKOP 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása IKOP 2. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása IKOP 3. Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság IKOP 4. Elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság IKOP 5. Fenntartható városi közlekedésfejlesztések 2. Vasúti közlekedés Tervezett források: TOP 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés TOP 1.4.A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése TOP 2.1. A városi környezet területileg koncentrált

30

környezettudatos megújítása TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 5.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése TOP 5.2. Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva IKOP 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása IKOP 2. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása IKOP 3. Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság IKOP 4. Elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság IKOP 5. Fenntartható városi közlekedésfejlesztések 3. Vízi közlekedés Tervezett források: TOP 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés TOP 1.4.A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése TOP 2.1. A városi környezet területileg koncentrált környezettudatos megújítása TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 5.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése TOP 5.2. Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva IKOP 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása IKOP 2. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása IKOP 3. Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság IKOP 4. Elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság IKOP 5. Fenntartható városi közlekedésfejlesztések 4. Légi közlekedés Tervezett források: TOP 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés TOP 1.4.A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése TOP 2.1. A városi környezet területileg koncentrált környezettudatos megújítása TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 5.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése TOP 5.2. Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva IKOP 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása IKOP 2. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása IKOP 3. Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság IKOP 4. Elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság IKOP 5. Fenntartható városi közlekedésfejlesztések 5. Kerékpáros közlekedés Tervezett források: TOP 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés TOP 1.4.A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése TOP 2.1. A városi környezet területileg koncentrált környezettudatos megújítása TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 5.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése

31


TOP 5.2. Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva IKOP 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása IKOP 2. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása IKOP 3. Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság IKOP 4. Elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság IKOP 5. Fenntartható városi közlekedésfejlesztések 6. A centrumok elérhetősége Tervezett források: TOP 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés TOP 1.4.A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése TOP 2.1. A városi környezet területileg koncentrált környezettudatos megújítása TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 5.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése TOP 5.2. Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva IKOP 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása IKOP 2. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása IKOP 3. Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság IKOP 4. Elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság IKOP 5. Fenntartható városi közlekedésfejlesztések Közlekedési szervezetek Helyi önkormányzatok Kamarák, szakmai érdekképviseleti szervezetek Terület- és gazdaságfejlesztési intézmények

32

A környezet megújítása, a kultúra támogatása, az életminőség javítása

3.4.



4. prioritás: A környezet megújítása, a kultúra támogatása, az életminőség javítása A megye kedvező környezeti adottságainak funkcionális hasznosítása, a környezeti elemek beépítése a gazdasági funkciókba, a vállalkozások kapacitásának megújításába (turizmus, helyi nyersanyagokra épülő termelés), a környezettudatos életmód és fogyasztás terjesztése, ezek közvetítőrendszereinek támogatása (termelői piacok, „megyericumok” katasztere). (Szigetköz, Hanság, Sokoróalja, Fertő-tó környéke, Pannonhalmi dombvidék). Ellátási (energia, nyersanyag) rendszerek lokális megoldása. Környezet, táj, település, emberi és kulturális értékek megóvása, a természeti erőforrások hasznosítási előfeltételeinek kidolgozása (megyei kataszter és hasznosítási terv), műemléki felújítási igények számbavétele, felújítási programok integrálása a térségközponti és térségi fejlesztésekbe, a Natura 2000 hálózat felülvizsgálata, azok szakszerű újrahasznosítása (megye egész területe). Értékalapú, fenntartható hasznosítás feltételeinek kidolgozása. Az egészségügy, az életminőség fejlesztése a természeti, táji, kulturális és települési értékek megóvásával, azok folyamatos fejlesztésével, élhető európai otthon biztosítása az itt élők és ide költözők számára, törekvés a társadalmi felzárkóztatásra, az egészséges társadalom megvalósítására (prevenciós, életminőség javítását elősegítő programok; aktív, egészséges, összetartó helyi közösségek fejlesztését támogató programok; aktív szabadidőeltöltés, egészségipari infrastruktúra-fejlesztés; az idősek és hátrányos helyzetben élők életminőségének javítása). A megye gazdag termál- és gyógyvízkészletének, geotermikus adottságainak hasznosítására alapozva az egészség megőrzését és helyreállítását, a rekreációt, az egészségtudatos életmódot támogató szolgáltató és termelő iparágak kialakítása. Beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra. Sopronban, Mosonmagyaróváron és Győrben az egészség-kultúra-innováció hármas prioritás nemcsak az érintett városok, hanem vonzáskörzetük számára is munkahelyeket és fejlődést eredményezhet (de más centrumokban is támogatandók) az egészséggazdaság fejlesztésére irányuló törekvések. (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés ügyének támogatása (6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (11) az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása A környezeti feltételek javításával előmozdíthatók az éghajlatváltozás káros következményeinek csökkentése, biztosíthatóvá válnak az erőforrások hatékonyabb felhasználása és mindezekkel együtt a rendelkezésre álló intézményi

33

Kapcsolódó megyei átfogó cél(ok): Kapcsolódó megyei specifikus cél: d) A prioritáshoz kapcsolódó ágazati fejlesztési igények azonosítása. e) A prioritás keretében tervezett intézkedések szöveges bemutatása (intézkedésenkénti bontásban: tématerület bemutatása, esetleges területi relevancia rögzítése, potenciális kedvezményezetti kör nevesítése, kiemeltvagy nagyprojektek relevanciája).


kapacitások szervezettebb integrációja megvalósulhat fejlesztések érdekében. A településhálózat és az infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése a környezeti állapotok megóvásával

a

Timaffy László specifikus fejlesztési cél A területfejlesztési szereplők részéről megfogalmazott projektötletek közül a megvalósítani javasolt –már ismert – konkrét ágazati fejlesztési igényeket a tárgyi területfejlsztési program mellékletei tartalmazzák (különösen a 5. számú GINOP, a 6. számú KEHOP és 10. számú VP, valamint a 13-15. számú – határmenti programos – mellékletek). 1. A környezeti adottságok hasznosítása - a környezeti potenciál hasznosítása - zöldgazdaság - energiagazdálkodás A megye környezetileg érzékeny területei. 2. Táj, település, ember - a környezeti állapot javítása - a települések értékmegóvása - a víz mint erőforrás A 2000 főnél népesebb települések szennyvíztisztító rendszerének kiépítése, ez alatti népességű települések alternatív szennyvíztisztító rendszerének kialakítása vagy arra való felkészülés. „Mintamodellek” létesítése. A megye periférikus térségeiben lévő kis települések (1000 fő alattiak) hangsúlyozottabb fejlesztési, azok táj, település értékeinek megóvása. (Megfontolandó azonban, hogy működésük gazdaságos-e.) 3. Az életminőség javítása a hátrányban, fogyatékkal élők, valamint az idősek életminőségének javítása, az ellátórendszereinek fejlesztése az egészségügyi ellátás fejlesztése, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkentése, egészséggazdaság fejlesztések, rekreációs gyógyászati központok kialakítása; prevenciós, az életminőség javítását elősegítő programok; aktív, egészséges, összetartó helyi közösségek fejlesztését támogató programok, aktív szabadidő-eltöltést elősegítő fejlesztések a művészeti nevelés támogatása; közgyűjtemények infrastrukturális fejlesztése, közösségi kezdeményezések támogatása; szemléletformálás egészségügyi centrum fejlesztése, egészséges életmód elősegítése A települési értékek megóvása, azok feltérképezése, rendszerezése, olyan központok létesítése, amelyek ezen értékeket gondozzák. A tájházak védelme, megóvása az önkormányzatok és civil szervezetek bevonásával hangsúlyozottan érvényesül, főként a megye hátrányos helyzetű kistelepüléseiben (1000 fő alatt). - A megtakarított energiamennyiség - Új vagy felújított lakások száma - Jobb lakhatási körülmények között élő háztartások száma - A támogatott új közszolgáltatásokat igénybe vevő lakosok száma a fejlesztett / megújított településrészeken - A támogatott létesítmények fejlesztése által érintett lakosok száma

34


- Üvegházhatású gázok becsült csökkenése CO2 egyenértéken - Szociális városrehabilitációs programmal érintett településen élőlakosok száma - Minőségi fejlesztésen átesett közösségi és szabadidős terek és létesítmények fejlesztése által érintett lakosok száma - A fejlesztéssel érintett intézményeket igénybe vevők száma 1. A környezeti adottságok hasznosítása Tervezett források: TOP 1.4.A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése TOP 2.1. A városi környezet területileg koncentrált környezettudatos megújítása TOP 2.2. Települési fenntartható környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések TOP 2.3. Kulturális és természeti örökségre alapozott vonzerőfejlesztés TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 3.2. A települési önkormányzati infrastruktúra létesítmények az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiai felhasználás támogatása TOP 4.1. Egészségügyi alapellátás és az önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése TOP 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése TOP 4.3. A közszolgáltatások jobb elérhetőségének feltételei TOP 4.4. Az épített környezet fejlesztése TOP 5.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése TOP 5.2. Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva TOP 6.3. A társadalmi befogadás erősítését szolgáló helyi szintű komplex program TOP 6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése KEHOP EFOP 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén EFOP 2. Befogadó társadalom EFOP 3. . Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében EFKOP 4. Gyarapodó tudástőke VP 4. A mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban VP 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 2. Táj, település, ember Tervezett források: TOP 1.4.A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése TOP 2.1. A városi környezet területileg koncentrált környezettudatos megújítása TOP 2.2. Települési fenntartható környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések

35

TOP 2.3. Kulturális és természeti örökségre alapozott vonzerőfejlesztés TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 3.2. A települési önkormányzati infrastruktúra létesítmények az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiai felhasználás támogatása TOP 4.1. Egészségügyi alapellátás és az önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése TOP 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése TOP 4.3. A közszolgáltatások jobb elérhetőségének feltételei TOP 4.4. Az épített környezet fejlesztése TOP 5.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése TOP 5.2. Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva TOP 6.3. A társadalmi befogadás erősítését szolgáló helyi szintű komplex program TOP 6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése KEHOP EFOP 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén EFOP 2. Befogadó társadalom EFOP 3. . Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében EFKOP 4. Gyarapodó tudástőke VP 4. A mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban VP 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 3. Az életminőség javítása Tervezett források: TOP 1.4.A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése TOP 2.1. A városi környezet területileg koncentrált környezettudatos megújítása TOP 2.2. Települési fenntartható környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések TOP 2.3. Kulturális és természeti örökségre alapozott vonzerőfejlesztés TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 3.2. A települési önkormányzati infrastruktúra létesítmények az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiai felhasználás támogatása TOP 4.1. Egészségügyi alapellátás és az önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése TOP 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése TOP 4.3. A közszolgáltatások jobb elérhetőségének feltételei TOP 4.4. Az épített környezet fejlesztése TOP 5.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése TOP 5.2. Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési

36


stratégiához kapcsolódva TOP 6.3. A társadalmi befogadás erősítését szolgáló helyi szintű komplex program TOP 6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése KEHOP EFOP 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén EFOP 2. Befogadó társadalom EFOP 3. . Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében EFKOP 4. Gyarapodó tudástőke VP 4. A mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban VP 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben Helyi önkormányzatok Környezetvédelmi, vízügyi szervezetek Egészségügyi, szociális, oktatási-nevelési, illetve közgyűjteményi intézmények Kamarák, szakmai érdekképviseleti szervezetek Terület- és gazdaságfejlesztési intézmények Civil szervezetek A vidékfejlesztésben érintett HACS-ok

37

3.5.

A MEGYE BELSŐ KOHÉZIÓJÁNAK ERŐSÍTÉSE



Kapcsolódó megyei átfogó cél(ok):

5. prioritás: A megye belső kohéziójának erősítése A megye térszerkezetében kettősség figyelhető meg. A nagyvárosok és azok környezete kimondottan fejlett, mivel a gazdasági potenciál itt koncentrálódik, de még nem alakult ki a nagyközpontok és vonzáskörzetük összehangolt fejlesztése, így az erőforrások megoszlanak, azok koncentrációja kevésbé érvényesül. Ellenpontként áll a megye középső része, a Rábaköz, valamint néhány, a centrumoktól távolabb lévő mikro térség (Tóköz, Bakonyalja, Sokoró vidéke, Répce mente), ahol a hátrányos helyzet a jellemző, a gazdasági funkciók hiányosak, a népesség elöregedése megindult, a települések kapcsolata a központokkal gyenge, maguk a települések is fokozatosan leépülnek. Ezt a kettősséget a fejlesztésekkel célszerű mérsékelni, egyrészt a nagyvárosi agglomerációs folyamatok és a gazdasági funkcióterítés, valamint a település és a központ kapcsolatainak javításával, másrészt az elmaradott, hátrányos helyzetű kistérségek, településhalmazok megújításának támogatásával, a meglévő gazdasági, társadalmi, emberi, települési erőforrások feltárásával és újszerű hasznosításával. A megye belső kohézióját tehát úgy javíthatjuk, ha a nagyvárosok funkcióit gyarapítjuk, egyben azok elérhetőségét biztosítjuk, valamint megteremtjük a leszakadó – értékes adottságokkal rendelkező – táji, térségi település-együttesek helyzetének stabilitását, valamint felzárkózását. (3) a KKV-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása (6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban (8) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (10) beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén (11) az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása A megye területi különbségei csökkentésével a KKV-k helyzetbe hozhatók, a mezőgazdaság versenyképessége javítható. A környezeti erőforrások új típusú hasznosítása a prioritás keretében kifejezésre kerül. Az belső kohézió javításának fontos feltétele a közlekedési rendszerek hatékonyabb működése, amely hozzájárul a foglalkoztatás javításához, a munkaerő mobilitásához. A prioritás keretében javul az életminőség, amely a társadalmi befogást elősegíti, ennek keretében oktatások, képzési programok valósulnak meg, amelyek erősítik a gazdasági szerkezet megújítását. A megye belső kohéziójának és interregionális kapcsolatainak erősítése

38

Kapcsolódó megyei specifikus cél: d) A prioritáshoz kapcsolódó ágazati fejlesztési igények azonosítása. e) A prioritás keretében tervezett intézkedések szöveges bemutatása (intézkedésenkénti bontásban: tématerület bemutatása, esetleges területi relevancia rögzítése, potenciális kedvezményezetti kör nevesítése, kiemeltvagy nagyprojektek relevanciája).

Göcsei Imre specifikus fejlesztési cél A területfejlesztési szereplők részéről megfogalmazott projektötletek közül a megvalósítani javasolt –már ismert – konkrét ágazati fejlesztési igényeket a tárgyi területfejlsztési program mellékletei tartalmazzák (különösen a 5. számú GINOP, a 6. számú KEHOP és 10. számú VP, valamint a 13-15. számú – határmenti programos – mellékletek). 1. Rábaköz Fejlesztési Program A 64 települést magában foglaló – táji és települési jellemzőkben, valamint történelmi, néprajzi, de termelési kultúrában is sajátos karaktert mutató – térség önmagában is belső ellentmondásokat hordoz. A térség három városa más és más vonatkozásban formálja mikrotérségeit, a tartós gazdasági vákuum következtében a gazdasági szerkezet nem kiegyensúlyozott, miközben számos értékes jövőt alakító adottsággal rendelkezik. A Rábaköz a megye és egyben az ország sajátos táji települési és gazdasági egysége, nagy természeti értékekkel, kedvező adottságokkal. A fejlesztésének előkészítettsége biztosított, a programban az önkormányzatok, civil szervezetek és az ott lévő gazdasági szervezetek nagy aktivitást kívánnak mutatni. 2. Helyzetbe Hozás Programja A Répce mente, az osztrák határ menti vákuumtérség (84-es úttól nyugatra), a Tóköz vidéke, a Sokoró-alja, a Bakony-alja települései, településhalmazai hátrányos helyzetének javítása (elérthetőség javítása, munkalehetőségek, települési együttműködés ösztönzése, helyi erőforrások hasznosítása, stb.) együttesen kezelhető, de az adott térségekre jellemzően értelmezhető programot kíván meg, szorosan kapcsolódva a többi megyei fejlesztési célhoz. A megye jelzett kistájai, mikrotérségei periférikus helyzetben vannak, nem biztosítottak a centrumok kellő elérhetősége, azok funkciói is szegényesek, egyoldalúak. A fejlesztések járási szintű előkészítése a programokban megjelent, az önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek kedvezményezettként kapcsolódnak be a mikrotérségi programokba. 3. Győri Járműipari körzet Győr és térsége (győri, téti, pannonhalmi járás, valamint a megyehatáron és országhatáron túli területek) ma és a jövőben a magyar, de a közép-európai gazdaság egyik dinamikus csomópontja, amelyben a járműipar a meghatározó, prosperitást jelentő ágazat. A város gazdasága erőteljesen fejlődik, térségi kapcsolatai szerteágazóak, népességvonzása kiemelkedő, így szükséges programba rendezni a fejlesztési irányokat, erősítve a rendelkezésre álló potenciálokat. Győr és térsége, amely legalább három járást (Győr, Pannonhalma, Tér és Társadalom ) közvetlenül és további két járást (Mosonmagyaróvár, Csorna) közvetetten érint, meghatározó bázisa a megyében és az országnak is. A járműipar meghatározó bázisa, amely összeszerelő üzemekre és több száz beszállítóra épül. A körzet komplex kezelése kívánatos, amely a gazdasági bázis mellett a munkaerő képzése, folyamatos továbbképzése, a vállalkozások innovatív potenciáljának javítása, valamint a munkaerő mobilitás közlekedési rendszerének folyamatos fejlesztési kívánatos. 4. Centrumok és térségük integrációja Sopron, Mosonmagyaróvár, valamint a megye kisvárosai és

39

f) Indikátorok meghatározása. g) Indikatív forrásallokáció prioritás szinten intézkedésenkénti bontásban. Az operatív programok tartalma nem végleges, ezért az intézkedések pontos illeszkedését jelenlegi állapot szerint még nem lehet meghatározni.

mikroközpontjai térségszervező funkciónak erősítése, azokhoz kapcsolódó eszközrendszerek támogatása, a helyi igényekhez igazodó fejlesztések ösztönzése, az újszerű város és vidék kapcsolati rendszer támogatása, beépülve a városok által készített Integrált Településfejlesztési Stratégiába (ITS), támogatva az egyes városok és térségeik együttes fejlesztést, annak összehangolását. A megye 12 városa és további mikrotérségi központja biztosítja a munkaerő foglalkoztatását, hozzájárul a fogyasztási terek kialakításához, továbbá szervező központjai az adott térségeinek. Ezen központok funkcióinak bővítése, azok megújítása, hálózatba szervezése, valamint a centrumok elérhetőségének javítása nagymértékben hozzájárul a megye területi különbségeinek csökkentéséhez, a munkaerő mozgásának javításához, egyben az életkörülmények kiegyensúlyozottabbá tételéhez. - A fejlesztések száma - A fejlesztéssel érintett lakosok száma 1. Rábaköz Fejlesztési Program Tervezett források: TOP 2.1. A városi környezet területileg koncentrált környezettudatos megújítása TOP 2.2. Települési fenntartható környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 3.2. A települési önkormányzati infrastruktúra létesítmények az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiai felhasználás támogatása TOP 4.3. A közszolgáltatások jobb elérhetőségének feltételei TOP 5.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése TOP 5.2. Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva TOP 6.3. A társadalmi befogadás erősítését szolgáló helyi szintű komplex program TOP 6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése GINOP 1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése GINOP 2. Tudásgazdaság fejlesztése GINOP 3. Infokommunikációs fejlesztések GINOP 4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül 2. Helyzetbe Hozás Programja Tervezett források: TOP 2.1. A városi környezet területileg koncentrált környezettudatos megújítása TOP 2.2. Települési fenntartható környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 3.2. A települési önkormányzati infrastruktúra létesítmények az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiai felhasználás támogatása TOP 4.3. A közszolgáltatások jobb elérhetőségének feltételei TOP 5.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése TOP 5.2. Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva TOP 6.3. A társadalmi befogadás erősítését szolgáló helyi szintű

40

komplex program TOP 6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése GINOP 1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése GINOP 2. Tudásgazdaság fejlesztése GINOP 3. Infokommunikációs fejlesztések GINOP 4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül 3. Győri Járműipari körzet Tervezett források: TOP 2.1. A városi környezet területileg koncentrált környezettudatos megújítása TOP 2.2. Települési fenntartható környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 3.2. A települési önkormányzati infrastruktúra létesítmények az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiai felhasználás támogatása TOP 4.3. A közszolgáltatások jobb elérhetőségének feltételei TOP 5.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése TOP 5.2. Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva TOP 6.3. A társadalmi befogadás erősítését szolgáló helyi szintű komplex program TOP 6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése GINOP 1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése GINOP 2. Tudásgazdaság fejlesztése GINOP 3. Infokommunikációs fejlesztések GINOP 4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül 4. Centrumok és térségük integrációja Tervezett források: TOP 2.1. A városi környezet területileg koncentrált környezettudatos megújítása TOP 2.2. Települési fenntartható környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 3.2. A települési önkormányzati infrastruktúra létesítmények az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiai felhasználás támogatása TOP 4.3. A közszolgáltatások jobb elérhetőségének feltételei TOP 5.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése TOP 5.2. Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva TOP 6.3. A társadalmi befogadás erősítését szolgáló helyi szintű komplex program TOP 6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése GINOP 1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése GINOP 2. Tudásgazdaság fejlesztése GINOP 3. Infokommunikációs fejlesztések GINOP 4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

41


Helyi önkormányzatok Kamarák, szakmai érdekképviseleti szervezetek Terület- és gazdaságfejlesztési intézmények Civil szervezetek A vidékfejlesztésben érdekelt HACS-ok

42

3.6.

A MEGYE- ÉS ORSZÁGHATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS

FEJLESZTÉSE a) A prioritás száma, megnevezése. b) A prioritás indoklása, és kapcsolódása a helyzetértékelésben és a területfejlesztési koncepcióban bemutatottakhoz.


6. prioritás: A megye- és országhatáron átnyúló együttműködés fejlesztése Az Ausztriával és Szlovákiával, valamint Vas, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékkel határos Győr-Moson-Sopron helyzete sajátos, mivel fejlődése – földrajzi adottságaira tekintettel – elválaszthatatlan a határai túloldalán található szereplőkkel történő együttműködéstől. Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy a megye térszerkezeti szempontból meghatározó települései (Győr, Mosonmagyaróvár, Sopron) határtérségben fekszenek, vonzáskörzetük csonka (Soproné extrém mértékben az), ezért fejlődésük alapvető feltétele a területi potenciál kihasználását lehetővé tevő funkcionális vonzáskörzetek rehabilitációja. Másrészt a megye Közép-Európa legdinamikusabban fejlődő várostérségéhez (CENTROPE) tartozik, amelynek meghatározó szereplői (Bécs és Pozsony) közvetlenül is hatással vannak mindazon területileg értelmezhető folyamatokra, amelyek a megye további sorsát befolyásolják. Meg kell továbbá említeni, hogy közlekedés-földrajzi és városhálózati adottságai miatt a megye erősen kötődik a határ túloldalán található pólusvárosokhoz, azok térszervező hatásai a megye jelentős részén érezhetők, ez több határhoz közeli településen agglomerációs hatásokkal is kiegészül. Mindez szoros és tartalmas határon átnyúló együttműködésre predesztinálja a megyei szereplőket. Elérhetőségét szlovák-magyar viszonylatban nagyban befolyásolja a Duna, mint határfolyó, ahol a folyón való átkelés lehetősége, ennek jövőbeni fejlesztése a kapcsolati térpályákat is újrarajzolja. A magyar-osztrák viszonylatban (egy rövidebb határszakaszon) a Fertő-tó hasonló „akadályt” képez a kapcsolatok elmélyítésében. A szomszédos hazai megyékkel elsősorban gazdasági, közlekedési és turisztikai területen szoros a kapcsolat. A Komárom-Esztergom megyével közösen alapított Szigetköz – Felső-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács intézményesült formában is eszköze az együttműködésnek. A Vassal, Zalával és további 3 dél-dunántúli megyével együtt létrehozott M9 Térségi Fejlesztési Tanács a közlekedés területén ad keretet a közös területfejlesztési munkának. A határon átnyúló kapcsolatok erősítésében fontos szerepe van a szomszédos Csallóköz és Mátyusföld magyar népességének (szlovák relációban), illetve a burgenlandi német, horvát és magyar közösségnek (osztrák relációban). A prioritáson belül tervezett fejlesztések a határon átnyúló együttműködési programok keretében valósulhatnak meg. Az ATHU és HUSK határon átnyúló együttműködési programokon belül az alábbi tematikus célkitűzések kerültek kiválasztásra (zárójelben jelölve az érintett határon átnyúló együttműködési program): (3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása;

43

Kapcsolódó megyei átfogó cél(ok): Kapcsolódó megyei specifikus cél: d) A prioritáshoz kapcsolódó ágazati fejlesztési igények azonosítása.

e) A prioritás keretében tervezett intézkedések szöveges bemutatása (intézkedésenkénti

(7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; (11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. A prioritáson belül megfogalmazott intézkedésekben eltérő súllyal jelennek meg az egyes tematikus célkitűzések. A megye- és országhatáron átnyúló együttműködések elsősorban a 11. tematikus célkitűzéshez kapcsolódnak. Kiemelt jelentőségű ezentúl a 6. és 7. célkitűzés is. Az együttműködési programokban ki nem választott tematikus célkitűzéseken kívül komoly jelentősége van a megye együttműködésben megvalósuló fejlesztései szempontjából az alábbi célkitűzéseknek is:(1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; (10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében. A prioritás szempontjából kiegészítő szerepe van az alábbi célkitűzéseknek: (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása. A megye határon átnyúló együttműködéseinek fejlesztése szempontjából elhanyagolható a jelentősége az alábbi tematikus célkitűzésnek: (2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása. A megye belső kohéziójának és interregionális kapcsolatainak erősítése Esterházy János specifikus fejlesztési cél A határon átnyúló együttműködések fejlesztésére irányuló prioritás integrált, komplex fejlesztési csomagokat tartalmaz, melyekben a különböző ágazati fejlesztési igények nagyjából azonos arányban jelennek meg. A határ menti regionális és a határon átnyúló vonzáskörzeti programcsomagokban a GINOP-hoz, az EFOP-hoz és a TOP-hoz tartozó ágazati igények kerültek megfogalmazásra a legnagyobb számban. A határ menti mikrotérségi programcsomagokban a VP-hez és a KEHOP-hoz tartozó ágazati igények kerültek megfogalmazásra a legnagyobb számban. A területfejlesztési szereplők részéről megfogalmazott projektötletek közül a megvalósítani javasolt konkrét fejlesztési igényeket a tárgyi területfejlsztési program 13-15. számú, a magyar-osztrák és magyar-szlovák határmenti programokra vonatkozó mellékletei tartalmazzák. Határon átnyúló, területi együttműködések 1. Határ menti regionális programcsomagok 1a. A CENTROPE térség határon átnyúló fejlesztése

44

bontásban: tématerület bemutatása, esetleges területi relevancia rögzítése, potenciális kedvezményezetti kör nevesítése, kiemeltvagy nagyprojektek relevanciája).

1b. Az RDV térség határon átnyúló fejlesztése 2. Határ menti mikrotérségi programcsomagok 2a. Fertő térség határon átnyúló fejlesztése (Fertőd és Fertőszentmiklós központok szerepének erősítésével) 2b. Rábaköz és Hanság határon átnyúló fejlesztése (Kapuvár, Csorna és Jánossomorja központok szerepének erősítésével) 2c. Az Arrabona térség határon átnyúló fejlesztése 3. Határon átnyúló vonzáskörzeti programcsomagok 3a. Győr vonzáskörzetének határon átnyúló funkcióerősítése 3b. Sopron vonzáskörzetének határon átnyúló funkcióerősítése 3c. Mosonmagyaróvár térségének kapcsolódása a pozsonyi agglomeráció potenciáljához 4. Megyehatáron átnyúló (országon belüli) együttműködések 4a. Lövő – Kőszeg/Bük/Sárvár (Vas); 4b. Beled – Répcelak/Sárvár (Vas); 4c. Csorna – Szany – Pápa (Veszprém); 4d. Győr – Tét – Pápa/Ajka (Veszprém); 4e. Győr – Pannonhalma – Zirc/Veszprém/Balaton; 4f. Győr – Pér – Kisbér (Komárom-Esztergom) – Mór/Székesfehérvár (Fejér); 4g. Győr – Bőny – Bábolna/Tata (Komárom-Esztergom) 4h. Győr– Ács/Komárom (Komárom-Esztergom); 4i. Győr – Tatabánya – Budapest; Határon átnyúló fejlesztési szükségletek 1. gazdasági, munkaerőpiaci, szakkézési és innovációs együttműködések; 2. környezetügyi együttműködések; 3. közlekedési rendszerek fejlesztése; 4. funkcionális – településhálózati együttműködések; 5. helyi értékek védelme és fejlesztése; helyi identitás erősítése, értékalapú turizmus támogatása; emberek közötti (people-to-people) együttműködések egyéb intézményi és kapacitásbeli együttműködések A megye határ menti együttműködésekben döntő jelentőségű azoknak a közlekedési tengelyeknek, útvonalaknak, hálózatnak a megújítása, amelyek a nagyközpontokat kötik össze, vagy a megyén keresztül futva különféle attraktivitásokhoz kapcsolódnak (turizmus). Ugyanakkor ezek a hálózatok nagyban hozzájárulnak a győri járműipari körzet kialakításához, vagy Sopron térségi funkcióinak erősítéséhez. Így tehát a megye határmenti kapcsolatai a gazdaságfejlesztését szolgálják a maguk hálózatos relációinak megújításával. Javasolt együttműködési területek: 1. gazdasági együttműködések erősítése (megyehatáron átnyúló

45

munkaerő-piaci kapcsolatok, munkaerő-piaci áramlás segítése; turisztikai desztinációk, turisztikai tengelyek beazonosítása) 2. környezeti és infrastrukturális hálózatok összekapcsolása (határtérségeket megfelelően összekapcsoló közlekedési rendszerek – pl. migráció, munkaerőpiaci-áramlás, foglalkoztatottság érdekében) 3. egy ökoszisztémát alkotó, elválasztott területek integrált kezelése (pl. közlekedés, környezetvédelem, erőforrásgazdálkodás) 4. természetvédelmi és kulturális értékek összehangolt hasznosítása.

f) Indikátorok meghatározása. g) Indikatív forrásallokáció prioritás szinten intézkedésenkénti bontásban. Az operatív programok tartalma nem végleges, ezért az intézkedések pontos illeszkedését jelenlegi állapot szerint még nem lehet meghatározni.


intézményi együttműködések és kapacitások bővítése (határ menti közösségek, a lakosság, a civil szféra, illetve az oktatási és kulturális intézmények kapcsolatfelvételének ösztönzése). - A fejlesztések száma - A fejlesztéssel érintett lakosok száma 1. Centrope kezdeményezés Tervezett források: TOP 2.3. Kulturális és természeti örökségre alapozott vonzerőfejlesztés TOP 6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése IKOP 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása IKOP 2. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása IKOP 3. Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság Európai Területi Együttműködés (ETE) 2. Országhatár menti együttműködések Tervezett források: TOP 2.3. Kulturális és természeti örökségre alapozott vonzerőfejlesztés TOP 6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése IKOP 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása IKOP 2. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása IKOP 3. Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság Európai Területi Együttműködés (ETE) 3. Megyehatáron átnyúló együttműködések Tervezett források: TOP 2.3. Kulturális és természeti örökségre alapozott vonzerőfejlesztés TOP 6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése IKOP 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása IKOP 2. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása IKOP 3. Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság Európai Területi Együttműködés (ETE) Helyi önkormányzatok Kamarák, szakmai érdekképviseleti szervezetek Terület- és gazdaságfejlesztési intézmények Civil szervezetek A vidékfejlesztésben érdekelt HACS-ok

46

47

4. A CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK

A megyei területfejlesztési célok egy hierarchikus rendszert alkotnak. A jövőképben jelenik a megye 2030-ig tartó időszakra vonatkozó víziója. Ezt követi az átfogó célok rendszere, amiben már a megoldások fókuszálása történik meg, egyrészt a gazdaságra, másrészt a településhálózatra és a megyei térszerkezet alakítására vonatkozóan. A specifikus célok megjelölik a fejlesztés legfontosabb területeit, egyben irányokat szabnak a szereplői aktivitások orientálásának. A specifikus célokból született prioritások az elsődleges fejlesztési irányokat tömörítik, majd ezek programokban konkretizálódnak, amiket aztán az intézkedések követnek, amelyek jelenthetik a pályázatok alapjait, eligazításait. A megyei fejlesztési irányok célhierarchiája a fejlesztés logikáját, egyben irányait, de megvalósításhoz vezető utakat is tartalmazza.

48

49

5. TERVEZÉSKÍSÉRŐ ELJÁRÁSOK

A fejezet a tervezéskísérő eljárások (különösen az előzetes programértékelés és a környezeti értékelés) tervezési folyamatra tett hatásait és a végrehajtás várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait mutatja be oly módon, hogy a hatások kezelésére tett lépések is rögzítésre kerülnek. A területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásának része az állampolgárok, a tervezéssel érintett területen működő érdekképviseletek, társadalmi szervezetek és vállalkozások tervezésbe való bevonását részletező partnerségi terv, mely a tervezés folyamatában meghatározza a) a bevonandó célcsoportot, b) az egyes tervezési elemekhez és fázisokhoz kapcsolódó bevonás tervezett eszközeit és részvételi formáit (melynek lehetséges eszközei: kommunikációs kampány, kiállítások, helyi média, tájékoztató kiadványok, állampolgári vélemények gyűjtése, nyilvános fórumok, konferenciák, eseti bizottság, közvélemény-kutatás), valamint c) a bevonás céljait. A partnerségi program a területfejlesztési programok végrehajtása során meghatározza az állampolgárok és a szakmai közösségek részvételének szabályait. A területfejlesztési programok véleményezésére jogosultak körét ugyancsak a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet tartalmazza. Eszerint a megyei területfejlesztési programot véleményezésre meg kell küldeni az alábbi szervezetek részére:       

Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum; miniszterek; országos önkormányzati érdekszövetségek; érintett térségi fejlesztési tanácsok; az érintett megyei önkormányzatok; az érintett megyei jogú városok önkormányzata; továbbá a szomszédos megyei önkormányzatoknak.

A területfejlesztési program véleményezésére 45 napot kell biztosítani. A megyei önkormányzat, az általa elfogadott területfejlesztési programot közzéteszi a megyei önkormányzat honlapján, valamint a területfejlesztési programot megküldi a területfejlesztésért felelős miniszternek. Az 1996. évi, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló XXI. törvény alapján a megyei közgyűlés és a megye területén működő megyei jogú város(ok) közgyűlése(i) megyei területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek. A megyei területfejlesztési konzultációs fórum előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztést érintő ügyeiben. Ennek értelmében jelen dokumentum megyei közgyűlés általi elfogadását megelőzően a megyei területfejlesztési konzultációs fórum megtárgyalja a tervet. A tervezés során nem készült ex-ante vizsgálat, de a koncepció hatásvizsgálat elkészült, aminek a megállapításai nagyban hozzájárultak a tervezési folyamat megvalósításához. Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Koncepciójának hatástanulmánya a Koncepció javaslattevő fázisában készült. A hatástanulmány alapját a 218/2009 (X.6.) Korm. rendelet képezte. A Hatástanulmányban felülvizsgálatra került a Koncepcióban megfogalmazott specifikus célok egymáshoz való illeszkedése, illetve feltárásra kerültek az esetleges környezeti, gazdasági vagy társadalmi ellentmondások. E dokumentum visszacsatolásai alapján lehetőség adódik a jelenlegi tervek módosítására, amennyiben ezekre szükség mutatkozik.

50

A megye Területfejlesztési Koncepciójának céljai és programjai összevetésre kerültek a Győr-Moson-Sopron fejlődésére várhatóan erős hatással bíró, szomszédos megyék fejlesztési dokumentumaival. A vizsgálat során kiderült, hogy a megyével határos hazai megyék (Vas, Veszprém, Komárom-Esztergom) területfejlesztési céljai nem állnak összeütközésben Győr-Moson-Sopron megye céljaival. A megye nemzetközi jelentőségét várhatóan a jövőben is befolyásolja előnyös földrajzi elhelyezkedése és a nemzetközi kezdeményezésekben való részvétele. E pozícióból adódó lehetőségek megfelelő kiaknázásához javasolt az EGTC-k (European Grouping for Territorial Cooperation: Európai Területi Együttműködési Csoportosulás, más néven Európai Területi Társulás – ETT) erősítése és további együttműködések kialakítása. A fejlesztési célok, a megye 2007-2013. közötti Európai Uniós források felhasználása és az elkövetkező fejlesztési ciklus támogatási irányait összevetve kiderült, hogy több tervezett program várhatóan nem fér bele az Európai Unió által támogatott projektek közé. Mindemellett azonban a programok megvalósítására nagy igény mutatkozik a projektgazdáktól, ezért szerencsés lenne, ha azok megvalósítása hazai forrásokból támogatható lenne (pl. kistelepülések szennyvízkezelése, csatornázása, közlekedés fejleszési projektek). A megyei önkormányzathoz a területfejlesztési szereplőktől beérkezett ilyen kategóriájú fejlesztési igényeket – a teljesség igénye nélkül – a 17. melléklet mutatja be. A Koncepció környezeti hatásvizsgálata alapján jól látható, hogy azon specifikus fejlesztési célok, melyek az infrastruktúra fejlesztését, további építkezést, ipari egységek létrehozását célozzák meg, kis mértékben közvetlenül, vagy közvetetten, de negatív hatással vannak a környezeti elemekre. Ezért a negatív hatások csökkentése érdekében nélkülözhetetlen a megalapozott, a környezeti szempontokat figyelembevevő tervezés, melynek köszönhetően hosszútávon fenntartható infrastruktúra alakítható ki. Az innováció erősítésén keresztül technológiai fejlődés várható, mely a környezetterhelés csökkentéséhez hozzájárulhat. Az innováció mellett fontos hangsúlyt kell fektetni az oktatásra, mely szintén megjelenik a fejlesztési koncepcióban. Környezeti szempontból kiemelendő a Timaffy László Specifikus Cél, mely kifejezetten a környezeti adottságok hasznosítását, a táj, település, ember és értékmegóvást, illetve az életminőség javítását célozza meg. E célok elérése esetén a környezeti állapot jelentős javulása várható. A fejlesztési programok társadalmi szempontú vizsgálata azt mutatja, hogy a programok általában - közvetlenül vagy közvetetten - pozitívan hatnak a társadalmi folyamatokra. Annak felismerése, hogy az egyénre és közösségekre ható külső és belső erők (megközelíthetőség, egészségügy, munkahelyek, környezet állapota stb.) hogyan határozzák meg a lakosok életszínvonalát, fontos alapja a társadalom fejlesztésének. A programok közül több is mutatja, hogy ez a felismerés megtörtént. Társadalmi szempontból kiemelendő a Jedlik Ányos Specifikus Cél, annak humán irányú fejlesztési szemlélete miatt; az életminőség és az egészségi állapot javítását célzó Timaffy László Specifikus Cél; illetve a több helyen is felbukkanó irány, amely a hátrányos helyzetű lakosság helyzetének javítását, a szomszéd megyékkel, régiókkal való együttműködést és a helyi hagyományok, társadalmi értékek megőrzését célozza. A Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott fejlesztési programok nagy része tartalmaz a gazdasági teljesítmény növelésére, és a gazdasági lehetőségek jobb kiaknázására irányuló intézkedéseket. A megye előnyös gazdasági helyzetének megőrzése és a versenyképesség javítása egyben a társadalom jólétére is visszahat. Gazdasági szempontból fontos megemlíteni a kreativitásra és vállalkozásra ösztönző Jedlik Ányos célt, a helyi gazdasági lehetőségekre építeni kívánó Kühne Károly Specifikus Célt, illetve a megye egyenlőtlenségeit kezelni kívánó programokat, amelyek az integráció, az infrastruktúrát és a gazdasági együttműködést fejlesztik. A gazdasági fejlesztés azonban sokszor a környezeti állapot rombolásával jár, amelynek elkerülésére az innováció, megfelelő tervezés és monitoring segítségével elkerülhető vagy minimalizálható. A Koncepció vizsgálata alapján elmondható, hogy a programok megvalósulása várhatóan pozitív hatással lesz a megye gazdasági és társadalmi fejlődésére, illetve hozzájárulhat a környezeti értékek megfelelő hasznosításához. Az esetleges negatív hatások

51

elkerüléséhez vagy minimalizálásához azonban elengedhetetlen a megfelelő óvintézkedések megtétele, hiszen a megye fejlődése csak akkor lehet hosszútávon fenntartható, amennyiben az a gazdasági, társadalmi és környezeti elemekre egyaránt épít.

52

6. VÉGREHAJTÁS PARTNERSÉGI PROGRAMJA A 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet alapján kidolgozásának része az állampolgárok, érdekképviseletek, társadalmi szervezetek részletező partnerségi terv, mely a tervezés

a területfejlesztési koncepciók és programok a tervezéssel érintett területen működő és vállalkozások tervezésbe való bevonását folyamatában meghatározza

a) a bevonandó célcsoportot, b) az egyes tervezési elemekhez és fázisokhoz kapcsolódó bevonás tervezett eszközeit és részvételi formáit (melynek lehetséges eszközei: kommunikációs kampány, kiállítások, helyi média, tájékoztató kiadványok, állampolgári vélemények gyűjtése, nyilvános fórumok, konferenciák, eseti bizottság, közvélemény-kutatás), valamint c) a bevonás céljait. A partnerségi program a területfejlesztési programok végrehajtása során meghatározza az állampolgárok és a szakmai közösségek részvételének szabályait. A területfejlesztési programok véleményezésére jogosultak körét ugyancsak a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet tartalmazza. Eszerint a megyei területfejlesztési programot véleményezésre meg kell küldeni az alábbi szervezetek részére:                 

miniszterek; Központi Statisztikai Hivatal, megyei kormányhivatal, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, Országos Atomenergia Hivatal; Országos Környezetvédelmi Tanács; Magyar Tudományos Akadémia; országos önkormányzati érdekszövetségek; az érintett térségi fejlesztési tanácsok; az érintett megyei önkormányzatok; az érintett megyei jogú városok önkormányzata; az érintett települési önkormányzatok; illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség, illetékes vízügyi hatóság, működési területével érintett nemzeti park igazgatóság, működési területével érintett vízügyi igazgatóság, Nemzeti Környezetügyi Intézet működési területtel érintett területi kirendeltsége.

A területfejlesztési program véleményezésére 45 napot kell biztosítani. A megyei önkormányzat, az általa elfogadott területfejlesztési programot közzéteszi a megyei önkormányzat honlapján, valamint a területfejlesztési programot megküldi a területfejlesztésért felelős miniszternek. Az 1996. évi, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló XXI. törvény alapján a megyei közgyűlés és a megye területén működő megyei jogú város(ok) közgyűlése(i) megyei területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek. A megyei területfejlesztési konzultációs fórum előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztést érintő ügyeiben. Ennek értelmében jelen dokumentum megyei közgyűlés általi elfogadását megelőzően a megyei területfejlesztési konzultációs fórum megtárgyalja a tervet. Mindezek szellemében a Megyei Önkormányzat 2013. november 15-én létre hozta a Megyei Tervezés Koordinációs Testületet (MTT) 16 taggal, amiben a közgyűlési tag delegáltak (5 fő) mellett elsősorban (többségben) megyei szintű releváns szakmai szervezetek (kamarák, érdekképviseletek, vállalkozói együttműködések, érintett RFÜ, stb.) képviselői kapnak helyet. A közgyűlés, mint politikai testület a Területfejlesztési

53

Bizottság tagjait delegálta az MTT-be, a további 11 fő pedig kifejezetten a szakmát képviseli a maga szakterületén. Az MTT munkaszervezeti teendőit a hivatal Területfejlesztési és Területrendezési Irodája látja el, a tervezési és konzultációs folyamat operatív szintű menedzsmentjének biztosításával. MTT területi munkacsoportok (TMCS) kistérségi/járási szinten, az adott térségben meghatározó szerepet játszó település (város) vezetésével. Feladatuk a megyei szinten zajló tervezés meghatározó területi alapegységét képező várostérségek (kivéve a megyei jogú városok térségei) vonatkozásában megfogalmazott integrált kistérségi fejlesztési részprogramok véleményezése és elkészítésük szakmai koordinációja lesz. A területiség mellett az ágazati lefedettség is fontos a fejlesztési irányvonalak teljes körű feltérképezése érdekében, ezért ágazati munkacsoportok (ÁMCS) is alakultak, amelyek mind a TOP-hoz illeszkedő megyei gazdaságfejlesztési részdokumentum, mind pedig az ágazati OP-khoz illeszkedő megyei területfejlesztési részdokumentum elkészítésében részt vesznek. A TMCS folyamatosan tájékoztatást kapott a tervezés menetéről, ezek kistérségi fórumokon hangzottak el, ahol a kistérségek fontosabb szereplői is jelen voltak. (Győri, Pannonhalmi, Téti kistérségek részére, 2014. február 4-én, Soproni, Kapuvári kistérségek 2014. február 6-án, Mosonmagyaróvár, Csornai kistérségek részére február 6). A 2014. májusi kormánydöntés és az NTH új útmutatója alapján 2014. május 12. és 15. között járási szintű egyeztetések történtek. Az itt elhangzott vélemények beépültek a dokumentumba. Az ÁMCS-k tájékoztatása először gazdasági fórumok keretében történt meg (pl. 2014. januárjában a megyei önkormányzat és az IPOSZ, márciusban megyei önkormányzat és a megyei iparkamara szervezésében). Ezt követően a vezető tervező által felállított tervezői munkacsoportok keretében történtek egyeztető megbeszélések az adott ágazat meghatározó képviselőivel. A megyei önkormányzat továbbá írásos megkereséssel és interjúkkal szondázta a gazdasági szereplőket. Az így összegyűjtött vélemények a programba beépítésre kerültek. A települések, gazdasági szervezetek, civil szervezetek részéről folyamatosan érkeztek vélemények a programmal kapcsolatban, ezek feldolgozásra és lehetőség szerint beépítésre kerültek. A nyilvánosság tájékoztatása megtörtént, helyi és regionális sajtóban, helyi, kistérségi televízióban tájékoztató riportok készültek, s közreadásra kerültek. A Megyei Önkormányzat honlapján folyamatosan frissítettük a program egyes változatait, így azok megtekinthetők voltak.

54

7. VÉGREHAJTÁS ÉS FINANSZÍROZÁS RENDSZERE A Kormány 1545/2013. (VIII. 15.) Korm. határozata az európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának módjáról értelmében a regionális fejlesztési ügynökségek 2014. január 1-től a területileg érintett megyei önkormányzatok irányítása alá kerülnek. Az így létrejött intézményi struktúrának meghatározó szerepe lesz a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Program Stratégiai Programjának megvalósításában. A 1085/2014. (II.28) Korm.hat. rendelkezik az ágazati OP kezelő szervezetiről és az ezzel kapcsolatos szervezeti rendszerről. A megyei szintű végrehajtás szervezeti rendszere jelenleg kialakítás alatt van, annak szervezeti és finanszírozási keretei a tervezés ezen állapotában nem tisztázottak. A Megyei Önkormányzat előzetes tervei szerint nem kíván új szervezetet létesíteni és működtetni a megyei fejlesztések gondozására, sem a megyei TOP kezelésére, sem a megyei szerepelőknek az ágazati Op-k felé történő fejlesztési igényeik alakításához. A megyében létezik egy olyan fejlesztési intézményhálózat (NY-D-i Regionális Fejlesztési Ügynökség, Kisalföld Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, kamarák, megyében működő gazdaság fejlesztési szervezetek, stb.), amelyek nagy tapasztalattal rendelkeznek a tervezésben, monitoringban, a pályázati rendszerekben és azok működtetésében is. A Megyei Önkormányzat ezen szervezetekkel közösen kívánja a megyei területfejlesztés programot végrehajtani. A határon átnyúló együttműködési programok végrehajtását EU szinten az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1299/2013/EU rendelet (továbbiakban ETE-rendelet) szabályozza. Az ETE-rendelet 8. cikke értelmében az együttműködési programokban állapítják meg a végrehajtási rendelkezéseket; az együttműködésbe bevont partnerek szerepét; a támogatási eljárást. Az érintett két határon átnyúló együttműködési program esetében ezek a végrehajtási keretek még nincsenek véglegesítve. Az együttműködési programban részt vevő tagállamok egyetlen irányító hatóságot, egyetlen igazoló hatóságot, és egyetlen ellenőrzési hatóságot jelölnek ki. Az irányító hatóság és az ellenőrzési hatóság ugyanabban a tagállamban kell, hogy működjön. A Bizottság által teljesített kifizetéseket az igazoló hatóság kapja meg, és főszabályként az igazoló hatóság teljesíti a kifizetést a vezető kedvezményezett felé. Minden egyes művelethez az együttműködési program irányítóhatósága elkészíti a kedvezményezettek számára azt a dokumentumot, amely tartalmazza a művelet támogatásának feltételeit, többek között az adott művelet során leszállítandó áruk és szolgáltatások speciális követelményeit, a pénzügyi tervet és a végrehajtás határidejét. Amennyiben egy együttműködési program valamely műveletének két vagy több kedvezményezettje van, a kedvezményezetteknek ki kell jelölniük egy vezető kedvezményezettet. A műveletek személyi jellegű költségei átalányként számíthatók ki, legfeljebb az adott műveletben felmerülő közvetlen, nem személyi jellegű költségek 20%-ának erejéig. Az eurótól eltérő pénznemben felmerülő költségeket a kedvezményezettek átváltják euróra a Bizottság azon hónapban érvényes átváltási árfolyamán. A határokon átnyúló együttműködések keretébe tartozó műveletek egyetlen országban is végrehajthatók, amennyiben megállapításra kerül, hogy határokon átnyúló előnyökkel járnak. A határokon átnyúló együttműködési programok keretében is lehetőség van közösségvezérelt helyi fejlesztések, valamint integrált területi beruházások megvalósítására.

55

8. MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI TERV A monitoring és értékelési tervet azzal alapoztuk meg, hogy már a Megyei Gazdaságfejlesztési Részprogram egyes programcsomagjainak kidolgozása során indikátorokat állítottunk össze. Hasonlóan jártunk el a megyei kiemelt fejlesztési irányoknálnál is, hiszen az indikátorok elsősorban orientálnak, másodsorban segítik a tervezést a célokban fogalmazott célkitűzések értelmezésében. A monitorozás alapelvei: -

A program kellően előkészített, a lehetséges kedvezményezettekkel előzetesen egyezetett, egyértelmű célokat és feladatokat fogalmaz meg.

-

A Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Program Operatív Programrészében kerültek a finanszírozási források bemutatásra, így a beavatkozások volumene mérhetővé válik, s azok következményeinek gazdasági, társadalmi hatásai értelmezhetők.

-

Az indikátorkészlet kialakítása több programnál, döntően a Megyei Gazdaságfejlesztési Részprogram programcsomagjainál megtörtént, hasonlóan a megyei kiemelt fejlesztési irányoknál. Így azok a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Program Operatív Programjában már megjelennek, s meghatározható az indikátorok információs tartalma (indikátor definíció, célérték, bázisérték, indikátor forrás, mérés módja és gyakorisága).

-

A megyei önkormányzat 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó konkrét szervezeti, menedzsment és egyéb feladat- és felelősségi körei pontosan még nem definiálhatók (figyelemmel arra, hogy a tárgyi programkészítéssel egyidejüleg zajló, uniós támogatási programok kidolgozásának folyamata még nem zárult le).

-

A monitoring kidolgozásához kapcsolódó feladatok:

-

o

A stratégiai terv alapján éves munkaterv elkészítése.

o

A monitoringrendszer keretszabályozásának kidolgozása.

o

Az indikátor értékek összegyűjtése, azok rendszerzése, adattartalmak kidolgozása, mérési módok meghatározása.

o

A kedvezményezettek követelményekről.

o

A monitoring szintek kidolgozása, azaz a program szinthez, pályázati értékhez, megvalósítási időhöz, értékelési rendszerhez, tájékoztatási módhoz alakítva.

o

Éves monitoring jelentés készítése, annak (programszerű és prioritás jellegű indikátorok).

tájékoztatása

a

megfelelő

monitoringrendszerről

tartalmának

és

meghatározása

Időbeli ütemezés: A program megvalósítása során egy időközi és egy utólagos értékelés szükséges, az előbbi 2017-2018, az utóbbi: 2021-2022). Az értékeléseket egy külső, független szervezet hajtja végre, koncentrálva a programok hatásainak értékelésére.

56

II. OPERATÍV PROGRAM ÖSSZEFOGLALÁS, TERVEZÉSI HÁTTÉR A megyei területfejlesztési program operatív fejezete a megye területfejlesztési koncepciójára, valamint a területfejlesztési program stratégiai kötetére alapozva lett kidolgozva. Már a koncepció kidolgozása során több száz projektötlet merült fel a területi szereplőktől a 2014-2020 fejlesztési időszakra vonatkozóan. Ezek a projektötleteket motiválták a koncepció specifikus célrendszerei, továbbá azok a természetes igények, amelyek a térségekben, településekben, vállalkozásokban, civil szervezetekben, de a közigazgatást képviselő intézményrendszerben is megjelent. Az operatív program tehát egy nagyon széles társadalmasított információs bázisra épült, ezen információk feldolgozását, rendszerezését tekintettük elsődleges- mondhatni – elő feldolgozásának. A tervezés során, a stratégiai program kidolgozása során számos társadalmasítási akció zajlott, így a különféle területi szereplők megismerték a stratégiai programban foglalt fejlesztési elképzeléseket, és ezzel kapcsolatban nem csak véleményt mondtak, hanem operatív projektötleteket is megfogalmaztak. Sajnálatos tény az, hogy a területfejlesztés terület- és településfejlesztési OP későn készült el és annak több változata került kidolgozásra, ennek következtében nem tudtuk kellő mértékben orientálni a szereplőket arra, hogy projektötleteiket kötni tudják a TOP változó prioritásaihoz. Ez elbizonytalanította a területfejlesztési szereplőket, hiszen az elképzeléseiket képtelenek voltunk a TOP változó szűrőrendszerén keresztül átereszteni, így számos kiváló aktivitásra épülő projektötletet nem tudtuk az OP-ban hasznosítani. A megyei jogú városok (Győr, Sopron) elkészítették saját fejlesztési elképzeléseiket, részben az első TOP keretre, majd annak változása után azt bővítették. Ezeket a fejlesztési anyagokat kölcsönösen megismertük, folyamatosan kapcsolatokat építettünk a megye és a megyei jogú városok fejlesztési irányai között. A járások vonatkozásában (korábban kistérségek) tervezési folyamatát nehezítette, hogy nem voltak olyan szerelői körök, amelyek a jelentkező nagyszámú, kimondottan önkormányzati igényre fókuszáló projektötleteket rendszerezné, azokat valamilyen struktúrába rendezte volna. Sajnálatos helyzet alakult a megyében, hiszen nem álltak rendelkezésre a járási (korábban kistérségi) szinten fejlesztési koncepciók. Ezek kidolgozásához sem eszközök, sem szereplők, sem szakértelem nem volt biztosítva. A tervezés során kénytelenek voltunk nagy erőkkel kidolgozni a hét járás fejlesztési koncepcióinak vázlatát, hogy orientálni tudjuk a járások (korábban kistérségek) területfejlesztői szereplőit arra, hogy a kimondottan önkormányzati fejlesztéseket miként kapcsolják össze valamiféle térségi fejlesztési iránnyal és egyben ezzel kötődjenek az EU prioritásaihoz, illetve a nemzeti célkitűzésekhez is. A folyamatosan változó, tartalmában átalakuló Területi- és Településfejlesztési OP-hoz voltunk kénytelenek tehát igazítani a járások (korábban kistérségek) fejlesztési elképzeléseit, azok rendszerét, illetve az onnan kiszűrt projekteket, javasoltuk a különféle OP-hoz kötni. Sajnálatos az, hogy a tervezés időszakáéban még nem állt rendse4lkezésre, egy autentikus, kormányzat által elfogadott OP prioritásrendszer, így akár a megyei jogú városok, akár a járások szintjén nem tudtuk kellően orientálni a területfejlesztés szerelőit, arra, hogy fejlesztéseiket milyen EU-s forrásokhoz köthetik. Mindezek ellenére a megyei Területi – és Településfejlesztési OP igyekezett rendszerezni a megye fejlesztési irányaihoz kapcsolódó projektötleteket, elképzeléseket ezek között valamiféle együttműködés relációkat keresve, megteremtve egy olyan környezetet, amelyben a területfejlesztés szereplői majd továbbgondolhatják a projektötleteiket. Sajnálatos tény az is ezen továbbgondolásban, hogy nem egyértelmű ma még a

57

végrehajtás intézményrendszere (pályázat, végrehajtó szervezet, stb.) így a számtalan társadalmasításai akcióban nem tudtunk egyértelmű válaszokat adni a területfejlesztés szereplőinek arra, hogy milyen formában készítsék elő, formálják ki ezeket a projektölteteket, hogy ezek kapcsolódjanak a pályázatokhoz, egyelőre nem ismert pályázati rendszerekhez vagy egyéb támogatási formákhoz. A 2011. évi, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdése szerint „A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A megyei önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés.” A törvény alapján a területfejlesztés vált a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladatává, s a megyei önkormányzatok feladata és felelőssége lett a megyei területfejlesztési koncepciók és programok elkészítése. A megyei önkormányzatok területfejlesztési és területrendezési feladatait az 1996. évi XXI., a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szabályozza. A jogszabályt legutóbb a „2013. évi CCXVI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról” változtatta meg. A módosítás 2013. december 31-től hatályos rendelkezési alapján a megyei önkormányzat az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban – a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével – kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei területfejlesztési koncepciót, a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembe vételével a megyei területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően. Jelen dokumentum Győr-Moson-Sopron megye 2014-20-as időszakra szóló területfejlesztési programjának operatív program része, mely a megye területfejlesztési koncepciója, illetve az annak figyelembe vételével elkészült területfejlesztési program stratégiai program dokumentumok alapján került összeállításra. A tervezés módszertanilag egyrészt a 218/2009. (X. 6.) számú, a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló Kormányrendelet, másrészt a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal által kiadott 2013. szeptemberi IRÁNYMUTATÁS és 2014. áprilisi ÚTMUTATÓ alapján (ez utóbbiak a megyei szintű tervezési folyamat keretében elkészítendő tervdokumentumok kidolgozásához fogalmaznak meg elvárásokat és előírásokat). Győr-Moson-Sopron megye elfogadott területfejlesztési koncepciója tartalmazza a megye jövőképét: dinamikus, innovatív és otthonos megye, mely a dinamikus és innovatív gazdaságával, a magasan képzett és kreatív humán tőkeállományával, sokszínű határon átnyúló kapcsolataival, a természeti, kulturális, táji és települési értékek megóvásával, azok folyamatos fejlesztésével stabil életkörülményeket, otthont kíván biztosítani az itt élőknek. A jövőképben megfogalmazott helyzetet három átfogó cél elérése biztosítja: 

A gazdaságszerkezet folyamatos megújítását szolgáló humán erőforrás fejlesztés;



A településhálózat és infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése a környezeti állapotok megóvásával;



A megye belső kohéziójának és interregionális kapcsolatainak erősítése.

58

Győr-Moson-Sopron megye specifikus-céljai és a kapcsolódó tervezett intézkedések: 1. Jedlik Ányos Specifikus Fejlesztési Cél – Kreatív humán erőforrások i. Szakképzés fejlesztése ii. KKV kultúra terjesztése és vállalkozás aktivitás iii. Felsőoktatás és a gazdaság kapcsolata 2. Kühne Károly Specifikus Fejlesztési Cél – Innováció a gazdaságban i. Helyi gazdaságfejlesztés és innováció ii. Turisztikai kínálat feltételeinek javítása iii. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés értékesítés ösztönzése 3. Baross Gábor Specifikus Fejlesztési Cél – Elérhetőség, megközelítés i. A közlekedési kapcsolatok javítása ii. Centrumok elérhetősége 4. Timaffy László Specifikus Fejlesztési Cél – Környezet, kultúra és életminőség i. A környezeti adottságok hasznosítása ii. Táj, település, ember, értékmegóvás iii. Életminőség javítása iv. Társadalmi felzárkóztatás segítése 5. Göcsei Imre Specifikus Fejlesztési Cél – Belső kohézió, centrumok és perifériák i. Rábaköz gazdaságfejlesztése ii. Helyzetbe hozás iii. Győr Járműipari körzet iv. Centrumok és térségek integrciója 6. Esterházy János Specifikus Fejlesztési Cél – Együttműködés a szomszédokkal i. Bécs-Pozsony-Sopron-Győr nagytérségi együttműködés ii. Határ menti együttműködések szélesítése iii. Megyehatárok menti térségek, központok fejlesztésének összehangolása A Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Program Operatív Programjának céljai kapcsolódnak a horizontális célokhoz, így a Jedlik Ányos és Kühne Specifikus Cél az gazdasági és az innovációs potenciál javítását, a humán erőforrások kreativitásának alakítását célozza meg. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű népesség és térségek társadalmi, gazdasági felemelkedését a Baross és a Göcsei Specifikus Cél szolgálja. Az infokommunikációs technikák minőségének, használatának és hozzáférésének horizontális célját a Jedlik Specifikus Cél orientálja. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban a Timaffy Specifikus Cél kíván segíteni, míg környezet védelmét, a hatékony erőforrás-felhasználást ösztönzi a Timaffy Specifikus Cél. A városok és térségi központok fejlesztését, a térségi együttműködéseket segíti a Baross, a Göcsei és az Eszterházy Specifikus Célok. S végül a fenntartható közlekedés támogatását, annak szűk keresztmetszetének feloldását a Baross Specifikus Céllal kívánjuk kedvezően alakítani. A területi célok esetében a két megyei jogú város és térségeinek együtt-működését, a gazdasági kapcsolataik összehangolását, valamint a települési, környezeti adottságok

59

harmonizálását a Kühne (gazdaság, munkaerőáramlás), Baross (közlekedési kapcsolatok), Timaffy (településszerkezet, funkció meg-osztás), Göcsei (centrumok elérhetősége, alcentrumok fejlesztése) Specifikus Célokkal kívánjuk elérni. Kiemelt jelentőségű a megyében a 85-ös úttól dél elhelyezkedő kimondottan vidéki karakterű térségek, azok központjainak fejlesztése, az itt található értékek megóvása, a belső kapcsolatok javítása, illetve ráfűzése a megyei fejlődését generáló központjaira. Ezen célokat mindegyik specifikus cél szolgálja, így a Jedlik Ányos (helyi gazdaság, képezettség fejlesztése), a Kühne (vállalkozói aktivitás, termelési kapcsolatok), Baross (közlekedési kapcsolatok, centrumok elérhetősége), Timaffy (táji, települési értékek megóvása, társadalmi felzárkózás segítése), Göcsei (komplex fejlesztési programok), Esterházy (határ menti együttműködések élénkítése).

1. TÁMOGATÁS SEGÍTSÉGÉVEL MEGVALÓSÍTANDÓ PROGRAMOK A támogatásokkal megvalósuló programok az integrált települési és térségi tervekre épülnek, a megye, a megyei jogú városok, valamint a kistérségek fejlesztési szükségletei és elképzelései alapján. A fejezeten belül az első blokk az EU-s támogatással, a második az egyéb nemzetközi támogatással, a harmadik pedig a tisztán hazai támogatással tervezett programokat, projekteket tartalmazza.

1.1.

Uniós támogatással megvalósuló programok

Az Európai Unió támogatási rendszere alapján, figyelembe véve a 2014-20-as tervezési kereteket, négy nagy témakörben tervezzük a fejlesztéseket: (1) a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, (2) az ágazati operatív programok, (3) a határmenti fejlesztési programok és (4) az egyéb EU-s támogatású programok. A következőkben ezek a programok kerülnek részletesebb bemutatásra:  TOP támogatással megvalósuló programok, projektek  Megyei Gazdaságfejlesztési Részprogram  A megyei jogú városok tervezett gazdaságfejlesztési programjai (Győr, Sopron)  Kistérségi Fejlesztési Részprogramok  Ágazati OP-ból megvalósítható programok  Határ menti fejlesztési programok  Egyéb EU-s programok

60

Az 1298/2014. (V. 5.) számú – a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról szóló – Korm. határozat alapján a Győr-Moson-Sopron megyei 2014-20-as fejlesztésekhez a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból az alábbi keretek állnak rendelkezésre: Területi egység Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat tervezési jogkörében Győr MJV tervezési jogkörében Sopron MJV tervezési jogkörében Csornai járás Győri járás Kapuvári járás Mosonmagyaróvári járás Pannonhalmi járás Soproni járás Téti járás Győr-Moson-Sopron megye összesen:

Keret (millió Ft) 16.827,2 20.352,5 10.182,4 2.273,8 2.778,2 1.857,9 4.071,2 1.486,9 1.756,2 1.442,6 63.028,9

61

1.1.1.

TOP-ból tervezett programok, projektcsomagok

Az 1298/2014. (V. 5.) kormányhatározat rögzítette az egyes területi szintekre allokált forrásokat. Központi elvárás, hogy a projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. A fejlesztési elképzelések többfordulós gyűjtése eredményeként összeállt listákat a megyei önkormányzat - tervezési hatáskörébe tartozó esetekben – a járási partnerekkel közösen igyekezett projektcsomagokba rendezni. A megyei (ITB) projektek munkalap táblázatának összeállításakor a táblázatban szerepeltetni kellett a Győr és Sopron megyei jogú városok területére tervezett gazdaságfejlesztési projekteket is. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elvárása volt, hogy a táblázatokban legalább kétszeres túltervezés történjen. A Kormány 2018/2013. (XII.29.) Korm. határozata szerint az integrált területi beruházás (ITB) eszközt a határozat 3. b) pontja szerint a megyei jogú városok esetében fenntartható városfejlesztési céllal, 3. c) pontja szerint a megyék esetében gazdaságfejlesztési céllal a megye teljes területére kell alkalmazni. Azt, hogy a megyei jogú város és a megye többi települése milyen arányban részesedik a megyei gazdaságfejlesztési forrásokból, a megyei ITB tervezésének szintjén a megyei önkormányzat a megyei jogú város önkormányzatával egyeztetve fogja meghatározni. Az operatív programok tartalma (2014 májusában) még nem végleges. Változhatnak az OP-k prioritásai és intézkedései, továbbá az egyes ágazati OP-k és a TOP közötti lehatárolás. Az átfedések elkerülését szolgáló lehatárolási bizonytalanságok miatt a következő táblázatokban szereplő egyes prioritás- és intézkedésszámok még változhatnak. Szintén nem tekinthetők még véglegesnek a tááblázatokban szereplő projektcsomagok és projektek, valamint azok költségigényei! 1.1.1.1.

Győr-Moson-Sopron MÖK tervezési hatáskörébe tartozó

projektcsomagok Az 1298/2014. (V. 5.) kormányhatározat a megyei gazdaságfejlesztési program megvalósításához 16,8 milliárd Ft-ot rögzítette az egyes területi szintekre allokált forrásokat. Központi elvárás, hogy a projektek tervezése során az egyes intézkedésekre jutó források nagyságának megyei szinten kell teljesülnie. A Győr-Moson-Sopron Megyei önkormányzat tervezési jogkörében készülő megyei szintű fejlesztési program indikatív keretösszegét 16.827,2 millió forintban állapította meg. Figyelemmel arra, hogy a TOP 2014 májusában még nem végleges, a következő projetkcsomagok sem tekinthetők ma még véglegesnek.

62

Ebben a fejezetben összesen 8 db (1 megyei és 7 járási) projektcsomag-tervezet kerül nevesítésre: a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.)

Megyei gazdaságfejlesztési program projektcsomagjai Csornai járás projektcsomagjai Győri járás projektcsomagjai Kapuvári járás projektcsomagjai Mosonmagyaróvári járás projektcsomagjai Pannonhalmi járás projektcsomagjai Soproni járás projektcsomagjai Téti járás projektcsomagjai

Az 1. számú melléklet bemutatja a felsorolt projektcsomagok rövid tartalmát, valamint költségigényét, továbbá illeszkedését a TOP prioritásaihoz és intézkedéseihez. 1.1.1.2.

Győr Megyei Jogú Város tervezési hatáskörébe tartozó

projektcsomagok Az 2. számú melléklet bemutatja a Győr városi projektcsomagok rövid tartalmát, valamint költségigényét, továbbá illeszkedését a TOP prioritásaihoz és intézkedéseihez. 1.1.1.3.

Sopron Megyei Jogú Város tervezési hatáskörébe tartozó

projektcsomagok Az 3. számú melléklet bemutatja a Sopron városi projektcsomagok rövid tartalmát, valamint költségigényét, továbbá illeszkedését a TOP prioritásaihoz és intézkedéseihez.

1.1.2. Ágazati operatív programok támogatásával megvalósítandó programok Az elfogadott megyei területfejlesztési koncepció 18 db kiemelt fejlesztési irányt határozott meg. A koncepcióhoz csatolt 1.1-1.18 számú mellékleteinek táblázata bővebben kifejtette ezeket a fejlesztési csomagokat:    

nevesítve a releváns finanszírozó uniós alapot (ERFA,ESZA,KA), rögzítve a projektcsomag és a beavatkozások célját, felsorolva a tartalmi elemeket nevesítve a lehetséges kedvezményezetteket.

Az egyes ágazati operatív programok várható támogatási területeit ismerve most már rögzíthető a 18 kiemelt megyei fejlesztési irány „besorolása” az operatív programokhoz. Meghatározható, hogy alapvetően melyik ágazati OP-ból lesz finanszírozható: 1.

„A vidék kincsei” falusi és ökoturisztikai fejlesztési program - VP, GINOP

2.

„Zölderő” energiaracionalizálási-gazdaságfejlesztési program - KEHOP

3.

„Felzárkóztatás” elmaradott térségek foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési programja VP

4.

„Háló” szociális gazdaságfejlesztési program - EFOP

5.

„Batthyány-Strattmann László” megyei gyógy- és egészségturisztikai és rekreációs program - GINOP

6.

„Rábaköz” térségi gazdaságfejlesztési program - GINOP, VP

63

7.

„Villanydelejes forgony (dinamó)” kreatív humánerőforrás fejlesztési program GINOP, EFOP

8.

„Megújuló gazdaság” innovációkban gyarapodó gazdaság fejlesztési programja GINOP

9.

„Dr. felpéczi Petz Aladár” egészségipar infrastruktúrájának fejlesztése program EFOP, KEHOP

10. „Egyetemi járműipari K+F (Győr)” gazdaságfejlesztési program - GINOP

oktatás-,

humánerő-,

foglalkoztatás-

és

11. „Földön, vízen, levegőben” megyei közlekedésfejlesztési program - IKOP 12. „Életminőség” megyei közmű-szolgáltatás fejlesztési program - KEHOP 13. „Újhelyi Imre” megyei élelmiszergazdaság-fejlesztési és foglalkoztatási program - VP 14. „Xántus János” megyei hal- és vadgazdálkodási program - MAHOP, GINOP 15. „Győri Járműipari Régió” megyei járműipar-fejlesztési program - GINOP 16. „Világörökségek Győr-Moson-Sopron megyében” megyei örökségvédelmi program VP 17. „Tehetség-gondozás” megyei ösztöndíj és gyakornoki program - EFOP 18. „Vendégfogadó megye” megyei turisztikai potenciál fejlesztési program - GINOP, VP Megjegyezés: A felsorolt fejlesztési irányok egyes elemei a TOP-ból is finanszírozhatók lesznek. A megyei területfejlesztési program az egyes ágazati operatív programokból megvalósítani javasolt konkrét fejlesztési igényeket (projektötleteket) a következő helyeken nevesíti: -

a stratégiai programrész 3. fejezetében (a prioritásokat azonosító táblázatok d. soraiban) a finanszírozandó projektcsomagok összefoglaló tábláiban (a törzsszöveghez csatolt 1.1-1.6 számú táblázatokban)

1.1.3.

Határon átnyúló uniós fejlesztési programok

Az Európai Területi Együttműködés keretében a 2014-20-as közötti időszak során Magyarország hét határ menti, kettő transznacionális (a SEE-Duna és a közép-európai CE), valamint négy interregionális programban érintett: 

határ menti együttműködések (7 határ: SI-HU, AT-HU, HU-SK, HU-RO, HU-SKRO-UA, HU-RO, HU-SRB, HU-HR);



transznacionális együttműködés (SEE-Duna, Central);



interregionális kooperáció (INTERREG IVC-INTERREG VC, URBACT, ESPON, INTERACT).

Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési szereplői – az alábbi táblázatban látható hét közül – kettő határ menti programban (AT-HU, HU-SK), továbbá az összes transznacionális és interregionális programban pályázhatnak. Az 1865/2013. (XI. 19.) számú, a 2014–2020 közötti programozási időszakban a határon átnyúló nemzetközi, valamint a transznacionális együttműködési programok forrásallokációjáról szóló kormányhatározat alapján Magyarország forrásallokációja a

64

2014–2020 közötti időszakban a magyar részvételű határon átnyúló nemzetközi együttműködési programok esetében: Határon átnyúló program neve

Magyar oldali allokáció

Magyar oldali allokáció

(2011. évi áron)

(folyó áron)

millió euró

%

millió euró

%

HU SK

83,529

(29,8%)

95,732

(29,8%)

HU RO

81,287

(29,0%)

93,058

(29,0%)

AT HU

27,750

(9,9%)

31,635

(9,9%)

SI HU

8,409

(3,0%)

9,594

(3,0%)

HU HR

30,553

(10,9%)

34,843

(10,9%)

HU SRB (IPA)

28,590

(10,2%)

32,562

(10,2%)

HU SK RO UA (ENI)

20,182

(7,2%)

22,976

(7,2%)

Összesen

280,3

(100%)

320,4

(100%)

A megye sajátos térbeli potenciálját nem tudja teljes mértékben kihasználni, ha fejlesztési stratégiájának nem teszi koherens részévé a határon átnyúló fejlesztési szükségleteit, melyekkel lehetővé teszi jelenleg csonka funkcionális vonzáskörzeteinek a rehabilitációját. Az alábbi táblázat ismerteti a megye határon átnyúló fejlesztési igényeit, és azok kapcsolódását a megye fejlesztési célrendszeréhez valamint egyéb uniós forrásokból megvalósítani szándékozott fejlesztési csomagjaihoz. A határon átnyúló fejlesztési szükségletek megvalósításának elsődleges forrása a megyét érintő, két határon átnyúló nemzetközi együttműködési program, másodlagosan azonban lehetőséget kell teremteni arra, hogy az együttműködésben tervezett, de a megye szempontjából is előnyökkel járó fejlesztési elképzelések magyar oldali lába az érintett TOP vagy ágazati programcsomagokból is finanszírozható legyen.

Határon átnyúló fejlesztési szükséglet

Prioritások

TOP gazdaságfejles ztési részprogramok

A. Gazdaság – Munkaerőpiac – Szakképzés – Innováció 1 Gazdasági együttműködések 2. Innováció a 3. Megyei (klaszterek, logisztikai gazdaságban beszállítói hálózatok) program 4. Megyei szolgáltató és kompetencia program 2 Agrárinnováció, agrár 2. Innováció a 6. együttműködések gazdaságban Mezőgazdasági (agrárinnováció, fenntartható és mezőgazdálkodás, értékesítési élelmiszeripari láncok, akvakultúra) termelés, értékesítés ösztönzése 3 Határon átnyúló munkaerő1. Kreatív piaci együttműködések humán erőforrások

Ágazati OPkból megvalósuló programok 15. „Győri Járműipari Régió”

13. „Újhelyi Imre” 14. „Xántus János”

7. „Villanydelejes forgony (dinamó)” 17. „Tehetséggondozás”

65


Prioritások


Ágazati OPkból megvalósuló programok 7. „Villanydelejes forgony (dinamó)” 8. „Megújuló gazdaság” 10. „Egyetemi járműipari K+F (Győr)” 15. „Győri Járműipari Régió” 17. „Tehetséggondozás” 7. „Villanydelejes forgony (dinamó)” 8. „Megújuló gazdaság” 10. „Egyetemi járműipari K+F (Győr)”

4

Együttműködés a duális képzés területén a képzések különböző szintjein (középfokú, felsőfokú)

1. Kreatív humán erőforrások

5

Innovációs és tudományos együttműködések (kutatóközpontok között / kutatóközpontok és a vállalkozások különböző szintjei között)

1. Kreatív humán erőforrások 2. Innováció a gazdaságban

1. Vállalkozási kultúra terjesztetése és a vállalkozás aktivitás fokozása /c. Innovatív gazdaságok kialakításának támogatása

4. Környezet, kultúra és életminőség

8. Táj, település, érték


8. Táj, település, érték


8. Táj, település, érték / g. Helyi megoldások a fenntarthatóságé rt

2. „Zölderő”

3. Elérhetőség, megközelíthetős ég

7. Elérhetőség, közlekedési kapcsolatok fejlesztése 7. Elérhetőség, közlekedési kapcsolatok fejlesztése

11. „Földön, vízen, levegőben”

B. Környezetügy 1 Környezetügyi együttműködések a természetvédelem, a környezetvédelem, a tájgazdálkodás, a tájrehabilitáció és a környezeti nevelés témakörében 2 Környezetügyi együttműködések a vízgazdálkodás és a katasztrófavédelem (elsősorban árvíz és belvíz) területén 3 Helyi megújuló energiaforrások hasznosítása

C. Közlekedés 1 Alacsony széndioxid kibocsátású közös közlekedési rendszerek 2

Ingázást szolgáló közösségi közlekedési fejlesztések megvalósítása


3

Közös közlekedésbiztonsági fejlesztések


4

Kerékpáros hálózat fejlesztése


7. Elérhetőség, közlekedési kapcsolatok fejlesztése

3. „Felzárkóztatás” 11. „Földön, vízen, levegőben” 11. „Földön, vízen, levegőben” 18. „Vendégfogadó megye”

66


Prioritások


D. Funkcionális – településhálózati együttműködések 1 Közszolgáltatási 6. együttműködések, kapacitások Együttműködés megosztása, fejlesztése, a szomszédokkal funkciók összehangolása 4. Környezet, kultúra és életminőség 2 Urbanisztikai, 6. 8. Táj, település, településhálózati Együttműködés érték együttműködések a szomszédokkal E. Helyi értékek – identitás – turizmus – people-to-people 1 Emberek közötti (people-to4. Környezet, 8. Táj, település, people) együttműködések, kultúra és érték programok életminőség 2 Érték alapú turizmus (térségi 2. Innováció a 5. Megyei potenciálokra építő turizmus, gazdaságban komplex természeti és kulturális 4. Környezet, turizmusfejleszté értékek; ökoturizmus, TDM) kultúra és si program életminőség

3 4

F. 1 2

Hagyományőrzés, térségi identitás erősítése

4. Környezet, kultúra és életminőség Helyi termékek fejlesztése 2. Innováció a gazdaságban 4. Környezet, kultúra és életminőség Egyéb közös rendszerek kiépítése, kialakítása Közös információs rendszerek 6. kialakítása Együttműködés a szomszédokkal Intézményi együttműködések 6. Együttműködés a szomszédokkal

Ágazati OPkból megvalósuló programok 9. „Dr. felpéczi Petz Aladár”

1. „A vidék kincsei” 5. „BatthyányStrattmann László” 16. „Világörökségek Győr-MosonSopron megyében” 18. „Vendégfogadó megye”

8. Táj, település, érték 8. Táj, település, érték

8. „Megújuló gazdaság” 18. „Vendégfogadó megye”

A javasolt programcsomagok logikája (illetékesség, egymás közötti kapcsolódások, integrált, adott szintek szükségleteik, lesz gazdája) A határon átnyúló fejlesztési szükségletek meghatározása után elengedhetetlen ezen elképzelések integrált, illetékességi szintek szerinti csomagba rendezése. A határon átnyúló, integrált megyei fejlesztési csomag különböző beavatkozási szinteket fed le és figyelembe veszi az egyes térségek speciális igényeit, az egyes fejlesztési szükségletek így szinergiában, a szükséges léptékben és helyen valósulhatnak meg. A határon átnyúló együttműködések keretében az alábbi programcsomagokhoz kapcsolódó, a megye fejlesztését szolgáló programok valósulhatnának meg.

67

1.1.3.1.

1

2

3

4

5

6

7

Határmenti regionális programcsomagok

I. A CENTROPE térség határon átnyúló fejlesztése Program Határon átnyúló fejlesztési szükséglet A térség tudás tőkéjének hasznosítása A/2. Agrárinnováció, agrár az energetika, az élettudomány, az együttműködések (agrárinnováció, intelligens mobilitás és az agrárinnováció fenntartható mezőgazdálkodás, területén. értékesítési láncok, akvakultúra) A/5. Innovációs és tudományos együttműködések (kutatóközpontok között / kutatóközpontok és a vállalkozások különböző szintjei között) Kapcsolódás a CENTROPE B/3. Helyi megújuló energiaforrások energiaklaszter kezdeményezéséhez hasznosítása (megújuló erőforrások, energiahatékonyság, határon átívelő stratégiai partnerségek, know-how és információ terjesztés, technológiaátadás) Integrált munkaerőpiac kialakítása, a A/3. Határon átnyúló munkaerő-piaci versenyképes régió szükségleteinek együttműködések megfelelő szakértelem-bázis biztosítása A/4. Együttműködés a duális képzés (közös munkaerőpiac, közös humántőke- területén a képzések különböző szintjein fejlesztési agenda, szakképzési (középfokú, felsőfokú) rendszerek harmonizációja, szomszéd nyelvek ismerete) Határokon átívelő sűrű és hatékony C/1. Alacsony széndioxid kibocsátású tömegközlekedés. közös közlekedési rendszerek C/2. Ingázást szolgáló közösségi közlekedési fejlesztések megvalósítása Transznacionális urbanisztikai hálózat D/2. Urbanisztikai, településhálózati kialakítása különös tekintettel a együttműködések CENTROPE határon átnyúló policentrikus F/2. Intézményi együttműködések városhálózati együttműködésében való részvételre (közös település- és területrendezési dokumentumok kidolgozása) Tematikus turisztikai klaszterek E/2. Érték alapú turizmus (térségi létrehozása (bor, fürdők, barokk és XIX. potenciálokra építő turizmus, természeti század), kombinált turisztikai ajánlatok és kulturális értékek; ökoturizmus, TDM) kialakítása Határon átnyúló közszolgáltatási D/1. Közszolgáltatási együttműködések, rendszer és egyeztető platform kapacitások megosztása, fejlesztése, létrehozása a határon átnyúló funkciók összehangolása vonzáskörzettel rendelkező F/1. Közös információs rendszerek szolgáltatások területi gazdaságossági kialakítása szempontok szerinti megszervezésével (a határon átnyúló szolgáltatásszervezés funkcionális, finanszírozási és jogi lehetőségeinek vizsgálata, a potenciális igények felmérése, a lakosság és a döntéshozók tájékoztatása a határon túli funkciók igénybevételéről)

68

8

9

1

3

4

5

I. A CENTROPE térség határon átnyúló fejlesztése Program Határon átnyúló fejlesztési szükséglet Együttműködés a Duna, megyét érintő, B/1. Környezetügyi együttműködések a határon átnyúló vízgyűjtő területtel természetvédelem, a környezetvédelem, rendelkező mellékfolyóinak a tájgazdálkodás, a tájrehabilitáció és a ökoszisztémáinak védelmében és környezeti nevelés témakörében vízgazdálkodásában. B/2. Környezetügyi együttműködések a vízgazdálkodás és a katasztrófavédelem (elsősorban árvíz és belvíz) területén Intézményi együttműködések a térség F/2. Intézményi együttműködések kohéziójának erősítése érdekében II. Az RDV térség határon átnyúló fejlesztése Program Határon átnyúló fejlesztési szükséglet Határon átnyúló közlekedési szövetség, C/1. Alacsony széndioxid kibocsátású regionális közlekedésfejlesztési platform közös közlekedési rendszerek létrehozása (közös közlekedésbiztonsági C/2. Ingázást szolgáló közösségi kérdések tisztázása), valamint határon közlekedési fejlesztések megvalósítása átnyúló fenntartható közösségi C/3. Közös közlekedésbiztonsági közlekedési rendszerek kialakítása az fejlesztések interoperabilitás megteremtésével (összehangolt, kereslethez igazodó ütemes menetrendek, elektronikus regionális jegy- és bérletrendszer, tarifarendszer, valós idejű utastájékoztatás stb.) A Duna mente integrált B/1. Környezetügyi együttműködések a környezetvédelmi rehabilitációja és természetvédelem, a környezetvédelem, katasztrófa-elhárítása (közös a tájgazdálkodás, a tájrehabilitáció és a információs, monitoring és környezeti nevelés témakörében környezetértékelési rendszerek, B/2. Környezetügyi együttműködések a vízgazdálkodási, árvízvédelmi és vízgazdálkodás és a katasztrófavédelem kockázatkezelési koncepciók, stratégiák (elsősorban árvíz és belvíz) területén és cselekvési tervek kidolgozása) Részvétel az RDV EGTC hatékony F/2. Intézményi együttműködések érdekképviseletének megteremtésében a Duna Stratégia keretein belül (jó gyakorlatok megosztása, a Duna Stratégiához kapcsolódó akcióterv készítése, projektek kidolgozása) Nagytérségi szintű befektetői és üzleti A/1. Gazdasági együttműködések információs program összeállítása (klaszterek, logisztikai hálózatok) (befektetési és vállalkozói adatbázis F/1. Közös információs rendszerek összeállítása és megjelenítése, kialakítása befektetői közvetítő ügynökség létrehozása, nagybefektetői érdekegyeztető klub elindítása, a telephelyek közös felmérése és kiajánlása)

69

6

7

8

II. Az RDV térség határon átnyúló fejlesztése Program Határon átnyúló fejlesztési szükséglet A KKV szektor innovációs potenciáljának A/1. Gazdasági együttműködések növelése a vállalatok közti klaszter- és (klaszterek, logisztikai hálózatok) beszállító-szintű együttműködések A/5. Innovációs és tudományos ösztönzésével, különös tekintettel a együttműködések (kutatóközpontok járműiparra és az agrárszektorra (K+F között / kutatóközpontok és a együttműködés, munkaerő-piaci vállalkozások különböző szintjei között) együttműködés, KKV-k fejlesztése, szerepük növelése, új piacok együttes megszerzése) A határon átnyúló munkaerő mobilitás A/3. Határon átnyúló munkaerő-piaci támogatása különös tekintettel az együttműködések EURES-T Pannonia és az EURES-T Danubius által nyújtott szolgáltatások fejlesztésére (tájékoztatási tevékenységek fejlesztése, állásbörzék és tanulmányutak szervezése, nemzetközi szakmai egyeztetések a munkaadók, a munkavállalók és a munkaügyi hivatalok bevonásával) Határon átnyúló szolgáltatásszervezés D/1. Közszolgáltatási együttműködések, feltételeinek megteremtése különös kapacitások megosztása, fejlesztése, tekintettel az egészségügyi funkciókra (a funkciók összehangolása határon átnyúló betegellátás megteremtése érdekében közös humánerőforrás-képzési programok kidolgozása, távdiagnosztikai, információs-kommunikációs rendszer kiépítése) 1.1.3.2.

1

2

3

Határ menti mikrotérségi programcsomagok

III. Fertő térség határon átnyúló fejlesztése Program Határon átnyúló fejlesztési szükséglet Energia-hatékony ökomobilitási C/1. Alacsony széndioxid kibocsátású rendszerek fejlesztése (alapozás a Fertő- közös közlekedési rendszerek Hansági Környezetbarát Mobilitás című C/4. Kerékpáros hálózat fejlesztése projekt eredményeire, határon átnyúló kerékpárút-hálózat létrehozása, helyi érdekű vasút fejlesztése) Integrált helyitermék-program E/4. Helyi termékek fejlesztése kidolgozása összhangban az ökoszisztémák védelmével, közös védjegyrendszer és brand kialakítása, a borkultúra támogatása A természeti és kulturális értékek B/1. Környezetügyi együttműködések a fenntartható használata, a természetvédelem, a környezetvédelem, természetvédelmi területek határon a tájgazdálkodás, a tájrehabilitáció és a átnyúló térségfejlesztési potenciáljának környezeti nevelés témakörében kiaknázása (közös E/2. Érték alapú turizmus (térségi környezetgazdálkodási, világörökségi, potenciálokra építő turizmus, természeti természetvédelmi kezelési tervek és kulturális értékek; ökoturizmus, TDM) készítése, zöldinfrastruktúra-

70

4

5

6

1

2

3

4

III. Fertő térség határon átnyúló fejlesztése Program Határon átnyúló fejlesztési szükséglet befektetések menedzselése) Határon átnyúló víztestek és élőhelyek B/1. Környezetügyi együttműködések a összehangolt kezelése (együttműködés a természetvédelem, a környezetvédelem, vízgazdálkodás területén, vizes a tájgazdálkodás, a tájrehabilitáció és a élőhelyek rehabilitációja, a fertői környezeti nevelés témakörében nádasok vízutánpótlásának biztosítása), B/2. Környezetügyi együttműködések a fajvédelmi tevékenységek (közös vízgazdálkodás és a katasztrófavédelem megfigyelési, értékelési és információs (elsősorban árvíz és belvíz) területén rendszer) F/1. Közös információs rendszerek kialakítása Az ökoturisztikai infrastruktúra E/2. Érték alapú turizmus (térségi fejlesztése (határon átnyúló tematikus potenciálokra építő turizmus, természeti utak, tanösvények, nyári táborok, és kulturális értékek; ökoturizmus, TDM) turisztikai információs központok létesítése) Közös szemléletformálási akciók, B/1. Környezetügyi együttműködések a környezeti nevelés, diákcsereprogramok természetvédelem, a környezetvédelem, a tájgazdálkodás, a tájrehabilitáció és a környezeti nevelés témakörében E/1. Emberek közötti (people-to-people) együttműködések, programok E/3. Hagyományőrzés, térségi identitás erősítése IV. Az Arrabona térség határon átnyúló fejlesztése Program Határon átnyúló fejlesztési szükséglet Energia-hatékony, fenntartható vízi C/1. Alacsony széndioxid kibocsátású közlekedés megteremtése (kikötők, közös közlekedési rendszerek kompok, révek rendszerének kiépítése) a Dunabusz projekt eredményeire építve A vízgazdálkodási együttműködés B/2. Környezetügyi együttműködések a továbbfejlesztése, a vízkészletek vízgazdálkodás és a katasztrófavédelem fenntartható hasznosításának biztosítása (elsősorban árvíz és belvíz) területén (a határon átnyúló helyi vízbázis közös F/1. Közös információs rendszerek állapotfelmérése, projektjavaslatok kialakítása kidolgozása, a vízrajzi információs rendszer továbbfejlesztése, a vízügyi szakhatóságok helyi határon átnyúló együttműködésbe való bevonásának támogatása) Határon átnyúló partnerség kialakítása B/2. Környezetügyi együttműködések a az árvízvédelmi veszély- és vízgazdálkodás és a katasztrófavédelem kockázatfelmérés és -elhárítás (elsősorban árvíz és belvíz) területén érdekében A Duna és mellékágainak, valamint B/1. Környezetügyi együttműködések a mellékfolyóinak rehabilitációja (a vizes természetvédelem, a környezetvédelem, élőhelyek rehabilitációja, a vízszintek a tájgazdálkodás, a tájrehabilitáció és a helyreállítása) környezeti nevelés témakörében

71

5

6

7

8

9

IV. Az Arrabona térség határon átnyúló fejlesztése Program Határon átnyúló fejlesztési szükséglet Határon átnyúló mezőgazdasági A/2. Agrárinnováció, agrár termékklaszter létrehozása, Duna menti együttműködések (agrárinnováció, helyitermék-program kidolgozása (a fenntartható mezőgazdálkodás, termelés, raktározás, feldolgozás, értékesítési láncok, akvakultúra) értékesítés és marketing határon átnyúló E/4. Helyi termékek fejlesztése alapjainak megteremtése) Határon átnyúló agrárinnovációs A/2. Agrárinnováció, agrár tevékenységek támogatása (a megújuló együttműködések (agrárinnováció, energiaforrások közös felmérése és fenntartható mezőgazdálkodás, használata, gazdaképzési programok értékesítési láncok, akvakultúra) kidolgozása, a táji és piaci B/3. Helyi megújuló energiaforrások adottságokhoz, valamint a hasznosítása klímaváltozáshoz igazodó agrotechnika támogatása, alternatív jövedelemszervezési módok keresése) Határon átnyúló kerékpáros és vízi C/4. Kerékpáros hálózat fejlesztése turisztikai rendszer kialakítása: a E/2. Érték alapú turizmus (térségi Szigetköz és a Csallóköz körüli potenciálokra építő turizmus, természeti kerékpárút-hálózat fejlesztése (az és kulturális értékek; ökoturizmus, TDM) EuroVelo hálózat és a SacraVelo kerékpáros zarándokút bekapcsolása), a nagyobb vízfolyások határon átnyúló vízi turisztikai infrastruktúrájának kiépítése Egységes dunai turisztikai E/2. Érték alapú turizmus (térségi desztinációfejlesztés, közös turisztikai potenciálokra építő turizmus, természeti desztinációs menedzsement kialakítása, és kulturális értékek; ökoturizmus, TDM) fejlesztése F/1. Közös információs rendszerek kialakítása A mikrotérség társadalmi kohézióját E/1. Emberek közötti (people-to-people) erősítő közös kulturális együttműködések, programok programsorozatok támogatása.

1.1.3.3.

1 2

3

Határon átnyúló vonzáskörzeti programcsomagok

V. Győr vonzáskörzetének határon átnyúló funkcióerősítése Program Határon átnyúló fejlesztési szükséglet Csatlakozás a térség integrált A/3. Határon átnyúló munkaerő-piaci munkaerőpiacához együttműködések A határon átnyúló ingázás és tanulói C/2. Ingázást szolgáló közösségi migráció kiszolgálása érdekében közlekedési fejlesztések megvalósítása közösségi közlekedési kapcsolatok kiépítése Pozsony, Nagymegyer és Dunaszerdahely irányába Közös oktatási és kutatási programok A/5. Innovációs és tudományos kidolgozása különös tekintettel a együttműködések (kutatóközpontok műszaki tudományok és az között / kutatóközpontok és a orvostudomány területére fókuszálva vállalkozások különböző szintjei között)

72

4

5

6

1

V. Győr vonzáskörzetének határon átnyúló funkcióerősítése Program Határon átnyúló fejlesztési szükséglet A határon átnyúló egészségügyi ellátás D/1. Közszolgáltatási együttműködések, megszervezése (közös szolgáltatási kapacitások megosztása, fejlesztése, rendszer kialakítása a sürgősségi funkciók összehangolása betegellátás, a sportkórházi szolgáltatások és az egészségügyi rekreáció területén, a győri kórházban kialakított nemzetközi gasztroenterológiai oktató központra építve képzések, továbbképzések szervezése, távdiagnosztikai rendszer kiépítése a programba bekapcsolódó kórházak között, a szlovákiai kórházak bekapcsolása a győri sportrehabilitációs központ munkájába, tájékoztató kampány az EU-direktívával kapcsolatban a két ország lakosságának magasabb fokú informáltsága és a komplementer szolgáltatások népszerűsítése érdekében) A képzési rendszerek kínálatának A/4. Együttműködés a duális képzés határon átnyúló összehangolása területén a képzések különböző szintjein (tudásátadás és tapasztalat-megosztás a (középfokú, felsőfokú) duális szakképzés terén, kölcsönös üzemlátogatások, szakmai képzési és csereprogramok kidolgozása) Integrált járműipari beavatkozások, a A/1. Gazdasági együttműködések határon átnyúló közép-európai autóipari (klaszterek, logisztikai hálózatok) csomóponti térség megerősítése a A/5. Innovációs és tudományos beszállítóvá válás, a klaszteresedés és a együttműködések (kutatóközpontok közös piacok megcélzása érdekében között / kutatóközpontok és a (közös K+F+I projektek indítása vállalkozások különböző szintjei között) együttműködésben a térségi felsőoktatási intézményekkel, kutató- és tudásközpontokkal, a know-how transzfer támogatása, tudásbázis működtetése hozzájárulva a spin-offok megvalósulásához)

VI. Kapcsolódás a pozsonyi agglomeráció potenciáljához Program Határon átnyúló fejlesztési szükséglet Határon átnyúló város-vidék partnerség D/2. Urbanisztikai, településhálózati és területi kormányzási rendszer együttműködések létrehozása Pozsonnyal és az ausztriai településekkel együttműködésben, tematikus jövőtervezési műhelyek megszervezése a határ menti agglomeráció településeinek összefogásával

73

2 3

4

1

2

3

4

5

VI. Kapcsolódás a pozsonyi agglomeráció potenciáljához Program Határon átnyúló fejlesztési szükséglet A városkörnyéki, városellátó funkciók D/1. Közszolgáltatási együttműködések, erősítése (rekreációs, sport, turisztikai, kapacitások megosztása, fejlesztése, agrár és egyéb funkciók összehangolása) funkciók összehangolása A nagyvárosi funkció-elérhetőség és az C/1. Alacsony széndioxid kibocsátású ingázás támogatása: fenntartható közös közlekedési rendszerek közlekedési módok támogatása különös C/2. Ingázást szolgáló közösségi tekintettel a szlovák-osztrák vízi közlekedési fejlesztések megvalósítása közlekedési rendszerre való kapcsolódásra és a hiányzó vasúti közösségi közlekedési viszonylat elindítására Pozsony gazdasági dinamikájának A/1. Gazdasági együttműködések becsatornázása, célzott agglomerációs (klaszterek, logisztikai hálózatok) munkaerő-áramlási és KKV-fejlesztési A/3. Határon átnyúló munkaerő-piaci együttműködések, különös tekintettel az együttműködések innováció-áramlás támogatására A/5. Innovációs és tudományos együttműködések (kutatóközpontok között / kutatóközpontok és a vállalkozások különböző szintjei között) VII. Sopron vonzáskörzetének határon átnyúló funkcióerősítése Program Határon átnyúló fejlesztési szükséglet Fenntartható mobilitás: a környezetbarát C/1. Alacsony széndioxid kibocsátású kerékpáros és vasúti közlekedési közös közlekedési rendszerek rendszerek, technológiák támogatása a C/2. Ingázást szolgáló közösségi hivatásforgalomban és a turizmusban közlekedési fejlesztések megvalósítása (alapozás a GreMo Pannonia projekt eredményeire) Határon átnyúló logisztikai övezet A/1. Gazdasági együttműködések kialakítása (intelligens közös logisztikai (klaszterek, logisztikai hálózatok) információs rendszer kiépítése, a F/1. Közös információs rendszerek kapacitások összehangolása) kialakítása Határon átnyúló betegellátási rendszer D/1. Közszolgáltatási együttműködések, megteremtése, a kórházi és kapacitások megosztása, fejlesztése, egészségturisztikai funkciók erősítése, a funkciók összehangolása speciális ellátástípusok határon átnyúló E/2. Érték alapú turizmus (térségi összehangolása, a fogászati és potenciálokra építő turizmus, természeti gyógyturizmus fejlesztése és kulturális értékek; ökoturizmus, TDM) A kulturális és építészeti örökség D/2. Urbanisztikai, településhálózati fenntartható hasznosítására építő együttműködések városfejlesztés (a jó gyakorlatok, E/1. Emberek közötti (people-to-people) tapasztalatok megosztása, közös együttműködések, programok hálózatokban, projektekben való E/2. Érték alapú turizmus (térségi részvétel), közös kulturális potenciálokra építő turizmus, természeti rendezvények és mesterkurzusok és kulturális értékek; ökoturizmus, TDM) megszervezése, a kreatív iparágak támogatása A térségi szereplők felkészítése a E/1. Emberek közötti (people-to-people) határon átnyúló együttműködésekben együttműködések, programok való részvételre (képzési programok F/2. Intézményi együttműködések összeállítása, a kétnyelvűség támogatása)

74

6 7

8

9

VII. Sopron vonzáskörzetének határon átnyúló funkcióerősítése Program Határon átnyúló fejlesztési szükséglet Csatlakozás a térség integrált A/3. Határon átnyúló munkaerő-piaci munkaerőpiacához együttműködések Együttműködések a duális szakképzések A/4. Együttműködés a duális képzés területén (a szomszédos ország területén a képzések különböző szintjein szaknyelveinek elsajátítása a szomszéd (középfokú, felsőfokú) országból érkező szolgáltatásokat igénybevevők jobb kiszolgálása érdekében) Egyetemek közti kutatási projektek A/5. Innovációs és tudományos véghezvitele a természet- és együttműködések (kutatóközpontok környezetvédelem, a környezet- és között / kutatóközpontok és a erdőgazdálkodás, a pedagógia és a vállalkozások különböző szintjei között) kultúra területén Intézményi kapacitások határon átnyúló D/1. Közszolgáltatási együttműködések, kitekintésű fejlesztése, kétoldali kapacitások megosztása, fejlesztése, intézményi együttműködések funkciók összehangolása támogatása.

1.1.4.

Egyéb EU-s programok

A 2014-20-as ciklusban a közlekedési projekteket a megszokott kohéziós források mellett egy új uniós költségvetési forrás, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility, CEF) is finanszírozza. Magyarország a 2014-20-as ciklusban a közlekedésfejlesztésre a CEF-en belül folyó áron legalább 1075 millió eurót, azaz több mint 300 milliárd forint uniós forrást kaphat. Győr-Moson-Sopron megyét érintő CEF támogatással megvalósítandó projektekről az 4. számú melléklet, valamint az alábbi összefoglaló ad tájékoztatást: M1 autópálya Hegyeshalom – országhatár szakasz rekonstrukciója Előkészítés folyamatban. Kivitelezés legkorábban 2017. évben kezdhető. M15 (Levél-Rajka) autóút bővítése (CEF név: Mosonmagyaróvár – SK Border cross-border upgrading) A tervezés és engedélyezés véghatárideje 2015. vége. Pályázat beadhatósága: 2016. III. negyedév. A kivitelezés legkorábban 2017. I-II. negyedévben kezdhető. Budapest-Hegyeshalom vasútvonal ETCS2 szintre emelése A hatósági használatba vételi engedély kiadása 2013. február 25-én megtörtént az ETCS 1-re. A CEF pályázást és a megvalósítást is a Biatorbágy-Tata projekttel összevontan, egy vonali ETCS2 tenderben (a vonalon hiányzó GSM-R elemeket is megépítve) célszerű és gazdaságos megvalósítani. - Pályázat beadható 2014. II. negyedévben. - A kivitelezés 2015-ben kezdhető. A HORIZON 2020 programra az érintett megyei intézmények a projektötletek gyűjtését megkezdték.

1.2.

Egyéb nemzetközi támogatással megvalósuló programok

Ebbe a kategóriába a nem Európai Uniós támogatású fejlesztések tartoznak (pl. Világbanki programok, Svájci Alap, Norvég Alap, Visegrádi Alap). Az alfejezet a folyamatban lévő egyeztetések alapján később kerül kidolgozásra.

75

1.3.

Tisztán hazai támogatással megvalósuló programok

A tisztán hazai támogatással megvalósuló programok közé tartozhatnak azok tervezett települési, illetve (kis)térségi szintű projektek, melyek - illeszkednek a megye területfejlesztési koncepciójához, - programokká szervezhetők; - ugyanakkor a megvalósításukhoz szükséges támogatás nem lehetséges sem EUs, sem egyéb nemzetközi forrásból. Indokolt mielőbb újraindítani – megyei önkormányzati döntési kompetenciával működtetni - a hazai decentralizált támogatási alapokat (CÉDE, TEKI, TFC, TEÚT, stb.), amelyek 1996 és 2009 között a települési önkormányzatok és kisvállalkozók megelégedésére már bizonyítottak. Indokolt további hazai ágazati forrásokat képezni, amelyek támogatásával a projektgyűjtés során jelzett (de uniós támogatásra nem jogosult) fejlesztések megvalósíthatók lennének.

76

2. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK PRIORITÁSOK SZERINTI BEMUTATÁSA A Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Program stratégiai programrészében megállapított prioritások az alábbiak: 1. A kreatív humán erőforrások fejlesztése 2. Az innováció térnyerésének előmozdítása 3. A megye és települései elérhetőségének javítása 4. A környezet megújítása, a kultúra támogatása, az életminőség javítása 5. A megye belső kohéziójának erősítése 6. A megye- és országhatáron átnyúló együttműködés fejlesztése

77

2.1

„A kreatív humán erőforrások fejlesztés” prioritás

2.1.1 A prioritáshoz kapcsolódó elérendő célok részletes meghatározása 1. prioritás: Elérendő célok:

A kreatív humán erőforrások fejlesztése Kapcsolódó EU tematikus célkitűzések: (1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (3) a KKV-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása (8) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (10) beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén Kapcsolódó megyei átfogó cél(ok): 1. A gazdaságszerkezet folyamatos megújítását szolgáló humán erőforrás fejlesztése Kapcsolódó megyei specifikus cél(ok): Jedlik Ányos Specifikus Fejlesztési Cél A prioritás specifikus céljai: A szakképzés és átképzés piacképességének növelése

hatékonyságának

és

A KKV kultúra fejlesztése és a vállalkozási aktivitás fokozása A felsőoktatás fejlesztése, a felsőoktatás és a gazdaság közti együttműködés növelése A prioritás területi céljai: A megye két gazdasági központjában (Győr, Sopron) koncentráltan jelentkezik az igény a munkaerő források minőségének javítására. Így e centrumok képzőintézményeiben, valamint vállalkozói környezetében szükséges az igények felmérésre, azok rendszerezése, majd ennek alapján a szakképzési rendszer megújítása. Hasonlóképpen igény jelentkezik, de már kisebb mértékben a megye tíz városában, azok közül a megye nagyobb gazdasági centrumaiban (Mosonmagyaróvár, Csorna, Kapuvár), de nem elhanyagolhatóak a kisebb térségszervező központokban lévő gazdasági bázisok munkaerő képzettségének javítása, ezek feltételeinek javítása. (a stratégiában megjelenített területi szempontok érvényesítésének, területi célkitűzések meghatározásának, összhangban az OFTK területi célkitűzéseivel, kiemelt figyelemmel a 2014-2020-as uniós programokban tervezett területi jellegű beavatkozásokhoz való kapcsolódásra)

78

2.1.2 A prioritás részletes tartalmának bemutatása „A kreatív humán erőforrások fejlesztés” prioritás intézkedései és azokprojektcsomagjai: 1. A szakképzés és átképzés fejlesztése - megyei szakképzési program; - megyei tehetséggondozási program; - megyei ösztöndíjrendszer kidolgozása és működtetése. 2. A vállalkozói kultúra fejlesztése és a vállalkozási aktivitás fokozása - a termelési ismeretek, ill. az új termékek és kultúrák terjesztése; - a fiatal vállalkozók felkészítése; - a KKV-k termelési láncba integrálása, gazdasági együttműködések; - befektetés-ösztönzés és a telephelyi infrastruktúra fejlesztése. 3. Felsőoktatás és gazdaság - a felsőoktatási képzési szerkezet megújításának támogatása, új képzési formák terjesztése, illetve bővítése (távoktatás, e-learning, nyitott egyetem); - a helyi gazdaság K+F+I igényeinek felmérése és azokhoz kapcsolódó programok indítása; - a gazdasági szakemberek bevonása a képzésbe, K+F+I programokba; - Győri Járműipari Kutatóközpont létesítése a Széchenyi István Egyetemen. A prioritás egyes projektcsomagjai megvalósításának lehetséges finanszírozási forrásai: TOP 1.1 Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés TOP 1.5 Megyei alternatív befektetés- és beruházás-ösztönzés, projekt előkészítés, marketing TOP 6.1 A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával TOP 6.2 A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése EKOP 3. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében EKOP 4. Gyarapodó tudástőke GINOP 1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése GINOP 2. Tudásgazdaság fejlesztése GINOP 5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése VP 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben Vállalkozói önerő Banki hitelek stb. A végrehajtásban közreműködő szervezetek: Vállalkozások Szakképzési intézmények Felsőoktatási intézmények Helyi önkormányzatok Kamarák, szakmai érdekképviseleti szervezetek, gazdaság- és vállalkozásfejlesztési szervezetek Pénzintézetek A végrehajtás módja, feltételrendszere: egyeztetés alatt

79

A végrehajtás ellenőrzési rendszere: egyeztetés alatt Az eredményesség vizsgálata és értékelése: Tervezett indikátorok: - A szakképzést eredményesen befejezők számának növekedése - A tehetséggondozási programban résztvevők száma - Az ösztöndíjprogramban résztvevők száma - A szervezett vállalkozói együttműködések száma - A fiatal vállalkozások, spin-off cégek száma - Az igénybe vett befektetési támogatások száma, annak változása - Az felsőoktatási képzési formákban résztvevők száma - A felsőoktatási képzésekben, ill. a K+F+I programokban résztvevő gyakorlati szakemberek száma A prioritás 1-es intézkedéseihez tartozó projektcsomagokat  azok területi specifikumait,  kedvezményezettek körét,  célcsoportjait,  ütemezését,  költségigényét,  finanszírozási forrását,  kapcsolódó EU tematikus célkitűzést, valamint  eredmény és output indikátorokat a „Finanszírozandó projektcsomagok összefoglaló táblája” (1. táblázat részletezi).

A prioritás keretében megvalósítandó intézkedések ütemezését a 2. számú táblázat tartamlazza.

2.1.2.1 Együttműködés keretében tervezett fejlesztések Az alapvetően három területen  önkormányzatok egymás közötti,  az önkormányzat és üzleti szektor,  önkormányzat és civil szektor között megvalósítandó programok, ezeket az egyes bemutatjuk.

támogatási

formáknál

egyenként

Az önkormányzati programok döntően a felmérések szerint az egyes települési önkormányzatok kezdeményezik. Kisebb számban előfordul, hogy több (kettő, három) önkormányzat kezdeményez programokat, ezek a településközi kapcsolatokra (pl. kerékpárutak), turizmus fejlesztésre (pl. közös marketing tevékenység) vonatkoznak. A térségi szemlélet nem jellemző az előzetes felmérések alapján, hiszen a fejlesztési elképzelések döntően a helyi létesítményekre, azok megújítására, vagy kialakítására vonatkoznak. Csak eseti jelleggel találtunk olyan projektkezdeményezéseket, amelyekben az üzleti szektor és az önkormányzatok együttműködésére alapulnak. A két szervezeti szektor között ugyan vannak kapcsolatok, azonban az üzleti alapra helyezett fejlesztések főleg a vidéki térségekben nem jellemző. A nagyvárosi környezetben ezek a kapcsolatok gyakrabban fordulnak elő, de látva a fejlesztési elképzeléseket az üzleti szektor fejlesztési befektetései nem jelennek meg a fejlesztésekbe, azok érzékelhetően a létesítmények üzemeltetésében valósulnak meg, ami viszont a tervezési periódusban nem regisztrálható.

80

Gyakrabban tapasztalható a fejlesztéseknél, hogy a nonprofit szektort megtestesítő civil szervezetek bevonásra kerülnek a fejlesztésekben, ezek kimondottan a közösségi rendszerek fejlesztésére vonatkoznak, olyan létesítmények létrehozására, ami a helyi társadalomépítését segítik. A civil szervezetek ugyan képesek a helyi közösségeket bizonyos köreit megmozgatni, integrálni a fejlesztésekhez, de gondot jelent a létesítmények üzemeltetése, azok tartós fenntartása. A tervezés során nem merült fel igény arra, hogy CLLD típusú tervezési és fejlesztési együttműködések szülessenek, erre vonatkozóan semmiféle ösztönzés, iránymutatás nem volt biztosítva, így nem tudjuk e kritériumot jelenlegi ismereteink alapján kielégíteni.

2.1.2.2 A vállalkozások fejlesztési tervei A Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési tervezés (a helyzetfeltáró, a koncepciókészítés, valamint a program kidolgozás munkája) során lényegében folyamatos projektgyűjtés történt. A vállalkozói szféra részéről jelzett, a megyei célokhoz, azon belül „A kreatív humán erőforrások fejlesztés” prioritáshoz illeszkedő fejlesztési elképzelések a következők: Munkaerő minőségének növelése (képzettségi szint emelkedése, képzésben résztvevők száma). A vidéki térségekben a foglalkoztatási szint növelése (foglalkoztatottak száma, munkanélküliségi ráta csökkenése). Képzési programok, azok formának szélesedése (rövid képzési programok száma, a beiratkozattak száma, a végzettek száma). Kutatásfejlesztési-innovációs aktivitás növelése (K+F+I tanácsadás száma, szabadalmak száma, megbízások száma), a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti K+F+I együttműködések ösztönzése, támogatása. Fejlődő megyei vállalkozások (KKV teljesítmény növekedése létszám kategóriák szerint, a 200 legjobb megyei vállalkozásban a KKV száma, helyezése). Turisztikai kínálat bővülése (a turizmus mérőszámai adottak, ezek alapján az eredmények lemérhetők). Képzési kínálat bővítése, a meglévő programok tartalmának megújítása, új képzési területek kialakítása, új képzési formák bevezetése. Gesztor szervezet: - Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, - Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara, Vállalkozók Szövetsége, Kisalföld Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Széchenyi István Egyetem, Nyugat-magyarországi Egyetem, - középfokú szakképző intézmények, képzésben részvevő vállalkozások, tanácsadó szervezetek, ipari parkok, innovációs központok, klaszterszervezetek, gazdaság és területfejlesztést segítő nonprofit szervezetek Végső kedvezményezettek: - Gazdasági centrumokban található fejlődő gazdasági szervezetek - Kezdő vállalkozások, vállalkozók - Vidéki térségekben található vállalkozások, termelő szervezetek

81

- Alacsony képzettségű rétegek - Gazdaságfejlesztést segítő nonprofit szervezetek Befektetés a képességfejlesztésbe, az oktatásba és az egész életen át tartó tanulásba. A gazdasági és Innovációs potenciál javítása, a humánerőforrások kreativitásának alakítás. Hiányszakmák feltérképezése-megszűntetése/munkaerőpiaci kereslet-kínálat koordinációja. Gyakornoki program intenzitásának növelése. Gyakorlati helyek számának növelése. Hazai elhelyezkedési lehetőségek elősegítése rendszeres konzultációkkal. Meghívott gyakorlati szakemberek tanításba való rendszeres bevonása. A szakképesítések szakmai tartalmának és a képzési időknek rendszeres felülvizsgálata a munkaerőpiac igényeinek és visszajelzéseinek felhasználásával. Hatékony és rugalmas szakképzési rendszer. A felnőttképzés minőségének és tartalmának javítása. Idegen nyelvi képzés vonzóbbá tétele. Gyakorlati helyek (practing) számának bővítése, „mentorálási rendszer” elterjesztése (néhány diák+egy gyakorlati szakember, mint mentor). Térségi integrált szakképző központok fejlesztése Gesztor szervezet: - GYMS Megyei Önkormányzat - GYMSKIK - SZE Végső kedvezményezettek: - Munkaügyi Központ - Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet - A Jövő Szakképzésért Alapítvány - SZE (FSZ képzés, kifutó is)

82

2.2

„Az innováció térnyerésének előmozdítása” prioritás

2.2.1 A prioritáshoz kapcsolódó elérendő célok részletes meghatározása


2. prioritás: Elérendő célok:

Kapcsolódó EU tematikus célkitűzés(ek): 1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (3) a KKV-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása (4) az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban (8) a foglalkoztatás előmozdítása és a mobilitásának támogatása

munkaerő

Kapcsolódó megyei átfogó cél(ok): A gazdasági szerkezet folyamatos megújítását szolgáló humánerőforrás fejlesztés Kapcsolódó megyei specifikus cél(ok): Kühne Károly Specifikus Fejlesztési Fél A prioritás specifikus céljai: Helyi gazdaságfejlesztés az innováció erősítésével A turizmus adottságainak jobb kihasználása a kínálat feltételeinek javítása révén A mezőgazdaság / versenyképességének növelése

élelmiszergazdaság

A prioritás területi céljai: ... (a stratégiában megjelenített területi szempontok érvényesítésének, területi célkitűzések meghatározásának, összhangban az OFTK területi célkitűzéseivel, kiemelt figyelemmel a 2014-2020-as uniós programokban tervezett területi jellegű beavatkozásokhoz való kapcsolódásra) 2.2.2 A prioritás részletes tartalmának bemutatása „Az innováció térnyerésének előmozdítása” prioritás intézkedései és azokprojektcsomagjai: 1. Helyi gazdaságfejlesztés és innováció - megyei gazdaság- és vállalkozásfejlesztési program - megyei beszállítói program - megyei szolgáltató és kompetencia program 2. A turisztikai kínálat feltételeinek javítása - egészséggazdaság és gyógyturizmus fejlesztési program - örökség és agroturizmus fejlesztési program - aktív turizmus fejlesztési program 3. A mezőgazdasági és élelmiszertermelés ösztönzése

83

-

megyei élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztési program megyei mezőgazdaság-fejlesztési program hal- és vadgazdálkodási program megyei értéktár kialakítása megyei fenntartható mezőgazdaság program

A prioritás egyes projektcsomagjai megvalósításának lehetséges finanszírozási forrásai: TOP 1.1 Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés TOP 1.2 Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés TOP 1.3 Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés TOP 1.4 Térségi kísérleti fejlesztések TOP 1.5 Megyei alternatív befektetés- és beruházás-ösztönzés, projekt előkészítés, marketing TOP 5.1 Közösségi szinten irányított helyi gazdaságfejlesztés TOP 6.1 A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával GINOP 1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése GINOP 2. Tudásgazdaság fejlesztése GINOP 3. Infokommunikációs fejlesztések GINOP 4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése GINOP 6. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése VP 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése VP 3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban Vállalkozói önerő Banki hitelek stb. A végrehajtásban közreműködő szervezetek: Vállalkozások K+F+I intézmények Felsőoktatási intézmények Egészségügyi intézmények Helyi önkormányzatok Kamarák, szakmai érdekképviseleti szervezetek, gazdaság- és vállalkozásfejlesztési szervezetek TDM szervezetek Pénzintézetek A végrehajtás módja, feltételrendszere: egyeztetés alatt A végrehajtás ellenőrzési rendszere: egyeztetés alatt

84

Az eredményesség vizsgálata és értékelése: Tervezett indikátorok: - Vállalkozások k+f+i ráfordításainak növekedése - Új megyei termékek száma és azok piaci részesedése - k+f+i szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma - Beszállító kapcsolatokkal rendelkező vállalkozások száma - Létrejött új vállalkozói szövetségek, klaszterek - Bejegyzett szabadalmak, védjegyek és egyéb oltalmak száma - Szolgáltatások körének bővülése, azok számának növekedése - Közösen használt műszerek száma és értéke - Parkokban lévő vállalkozások összetétele, annak változása - Egészséggazdaságban foglalkoztatottak száma, vállalkozásainak száma, annak változása - Új gazdasági együttműködések száma - A bevezetésre kerülő új szolgáltatások száma, változása - Szálláshely kapacitások alakulása - Turisztikai kínálat új elmeinek száma (túrák, látogatóhelyek) - Megyei márkák száma, összetétele, piaci megjelenése - Mezőgazdasági foglalkoztatás, valamint új vállalkozások száma, növekedése - Új helyi, térségi feldolgozó kapacitások megjelenése - Megyei értéktárban regisztrált termékek száma, annak változása, minőségbiztosítása - Hálózati kapcsolatok száma és annak változása - Melegházas termelés területe és annak változása - Alternatív energia hasznosításba bevont szervezetek A prioritás 1-es intézkedéseihez tartozó projektcsomagokat  azok területi specifikumait,  kedvezményezettek körét,  célcsoportjait,  ütemezését,  költségigényét,  finanszírozási forrását,  kapcsolódó EU tematikus célkitűzést, valamint  eredmény és output indikátorokat a „Finanszírozandó projektcsomagok összefoglaló táblája” (1. táblázat részletezi).

A prioritás keretében megvalósítandó intézkedések ütemezését a 2. számú táblázat tartalmazza.


támogatási

formáknál

egyenként

Az önkormányzati programok döntően a felmérések szerint az egyes települési önkormányzatok kezdeményezik. Kisebb számban előfordul, hogy több (kettő, három) önkormányzat kezdeményez programokat, ezek a településközi kapcsolatokra (pl. kerékpárutak), turizmus fejlesztésre (pl. közös marketing tevékenység) vonatkoznak. A térségi szemlélet nem jellemző az előzetes felmérések alapján, hiszen a fejlesztési

85

elképzelések döntően a helyi létesítményekre, azok megújítására, vagy kialakítására vonatkoznak. Csak eseti jelleggel találtunk olyan projektkezdeményezéseket, amelyekben az üzleti szektor és az önkormányzatok együttműködésére alapulnak. A két szervezeti szektor között ugyan vannak kapcsolatok, azonban az üzleti alapra helyezett fejlesztések főleg a vidéki térségekben nem jellemző. A nagyvárosi környezetben ezek a kapcsolatok gyakrabban fordulnak elő, de látva a fejlesztési elképzeléseket az üzleti szektor fejlesztési befektetései nem jelennek meg a fejlesztésekbe, azok érzékelhetően a létesítmények üzemeltetésében valósulnak meg, ami viszont a tervezési periódusban nem regisztrálható. Gyakrabban tapasztalható a fejlesztéseknél, hogy a nonprofit szektort megtestesítő civil szervezetek bevonásra kerülnek a fejlesztésekben, ezek kimondottan a közösségi rendszerek fejlesztésére vonatkoznak, olyan létesítmények létrehozására, ami a helyi társadalomépítését segítik. A civil szervezetek ugyan képesek a helyi közösségeket bizonyos köreit megmozgatni, integrálni a fejlesztésekhez, de gondot jelent a létesítmények üzemeltetése, azok tartós fenntartása. A tervezés során nem merült fel igény arra, hogy CLLD típusú tervezési és fejlesztési együttműködések szülessenek, erre vonatkozóan semmiféle ösztönzés, iránymutatás nem volt biztosítva, így nem tudjuk e kritériumot jelenlegi ismereteink alapján kielégíteni.

2.2.2.2 A vállalkozások fejlesztési tervei A Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési tervezés (a helyzetfeltáró, a koncepciókészítés, valamint a program kidolgozás munkája) során lényegében folyamatos projektgyűjtés történt. A vállalkozói szféra részéről jelzett, a megyei célokhoz, azon belül „Az innováció térnyerésének előmozdítása” prioritáshoz illeszkedő fejlesztési elképzelések a következők: Kutatás - fejlesztési - innovációs aktivitás növelése (K+F+I tanácsadás száma, szabadalmak száma, megbízások száma). Gazdasági termelés támogatása – gépek, beruházások, telephelyek korszerűsítése, beszerzések támogatása a megye teljes területén. Vállalkozások számának és gazdasági teljesítményének növekedése (helyi iparűzési adó mértéke, a vállalkozások számának változása, a KKV szektorban foglalkoztatottak száma). Helyi termékkataszter összeállítása (termékek száma, azokat előállító szervezetek, minősítési rendszer, címek kiadása). Munkaerő minőségének növelése (képzettségi szint emelkedése, képzésben résztvevők száma). Képzési programok, azok formának szélesedése (rövid képzési programok száma, a beiratkozattak száma, a végzettek száma). A megyei belső gazdasági együttműködések növekedése (ipari parkokban letelepedettek száma, teljesítménye, klaszterek száma, azok tagjai) Beruházások: telephelyi kínálat növelése (ipari parkok alakítás, azok kínálatának növelése, szálláshelyek), mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztése, termelési kapacitás bővítése (föld, gépek, eszközök beszerzése), termelési infrastruktúra javítása (utak, közlekedési, szállítási kapcsolatok alakítása, tárolási kapacitások bővítése). A versenyképesség erősítése érdekében a gazdasági és üzleti környezet megújítása (a hagyományos iparágakra, valamint tudás- és kompetencia-rendszerekre alapozva). A

86

szolgáltatások: piaci kapcsolatok szélesítése, üzleti működés javítását segítő tanácsadás, fejlesztési tanácsadás, termék, tevékenység, szolgáltatás kínálatának és minőségének fejlesztése. Az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása révén megfelelő szociális és gazdasági környezetet biztosítása már működő vállalkozások és a foglalkoztatást bővítő gazdálkodó szervezetek részére. Gesztor szervezet: - Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, - Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara, Vállalkozók Szövetsége, Kisalföld Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Széchenyi István Egyetem, Nyugat-magyarországi Egyetem, - középfokú szakképző intézmények, képzésben részvevő vállalkozások, tanácsadó szervezetek, ipari parkok, innovációs központok, klaszterszervezetek, gazdaság és területfejlesztést segítő nonprofit szervezetek - termelői értékesítői szervezetek (TÉSZ-ek) Végső kedvezményezettek: - Gazdasági centrumokban található fejlődő gazdasági szervezetek - Kezdő vállalkozások, vállalkozók - Vidéki térségekben található vállalkozások, termelő szervezetek - Alacsony képzettségű rétegek - Gazdaságfejlesztést segítő nonprofit szervezetek

Kutatóközpont felépítése, a jelenlegi földszintes laboratóriumi épület egy szinttel történő megemelésével (kb. 3000 m2). Az Egyetem műszaki és gazdaságtudományi képzésének és kutatási potenciáljára építve, annak szellemi erőforrásaira alapozva járműipari kutatóközpont (önálló szervezet) létrehozása, az ahhoz szükséges gép, műszer, eszközpark megteremtésével. Oktatási (új programok; alap és mesterképzés, doktori képzés gépjármű mérnöki irányban történő fejlesztése) programok, illetve rövid idejű képzések indítása vállalati igények alapján. Kutatói álláshelyek létrehozása, fiatalok foglalkoztatása (doktori program keretében), spin-off vállalkozások alapításának támogatása, fejődő-haladó vállalkozások segítése. Kollégiumi férőhelyek bővítése és színvonalának fejlesztése. Új egyetemi laboratóriumok építése, a meglévők megújítása, bővítése a járműipari kutatásokhoz kapcsolódva. Kutatási eszközpark bővítése, új kutatási irányokhoz kapcsolódó gépek, műszerek, eszközök beszerzése, a meglévő megújítása. Új spin-off vállalkozások támogatása a járműipar különböző ágazataira. Járműipari vállalkozások hálózatépítésének támogatása, az ehhez szükséges szakmai ismeretek oktatása, innovációs tanácsadás rendszerének kiépítése. Gesztor szervezet (max. 1-2 szervezet):

87

- Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat - Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata - Széchenyi István Egyetem Végső kedvezményezettek (max. 5 bulletpont): - Járműipari beszállító vállalatok, fejlesztő szervezetek

A falusi turizmus területén vállalkozók működési feltételeinek javítása. A falusi szálláshelyek kapacitásának és minőségének fejlesztése. A kedvező környezeti adottságú, természetközeli szabadidős tevékenységek kínálatának bővítése.A falusi és ökoturizmusban dolgozók létszámának bővítése. A megye térségeire jellemző helyi termékek („megyerikumok”) marketingjének és értékesítésének bővítése, a termékek e a versenyképességének javítása. A fenntartható pályára álló falusi és ökoturizmus fejlesztése. A túrázás, természetjárás, kerékpározás, horgászat, vadászat feltételeinek javítása, a kapcsolódó szálláshelyek kapacitásának bővítése és színvonalának emelése. A falusi portákon, szövetkezetekben és vállalkozásokban előállított helyi termékek piacra jutását támogató intézkedések. Gesztor szervezet: - Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Végső kedvezményezettek: - A falusi termékeket előállító és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és személyek. - A megyében élő szakképzett munkaerő és a szolgáltatásokat igénybe vevők köre.

Győr-Moson-Sopron megye kiváló termál- és gyógyvízkincsének hasznosítása elmarad a hasonló adottságú vasi és zalai fürdőközpontoktól. A fejlesztés a gyógy- és egészségturisztikai szolgáltatási kapacitások bővítését és minőségi fejlesztése (wellness, sport és rekreációs szolgáltatások). A fejlesztési irány célját képező szolgáltatások igénybevételének alapjául szolgáló szálláshely kapacitás bővítése, az elérhetőség javítását szolgáló közlekedési feltételek javítása, munkahelyteremtés megvalósítása A megye már fürdővel rendelkező és a fürdőlétesítésre készülő településein ez ideig nem mindenütt alakult ki magas látogatói létszámmal működő gyógy- és egészségturisztikai szolgáltatás. A magasabb színvonalú ellátást lehetővé tevő fejlesztési program e hiányosságok megszüntetését célozza (a bővebb szolgáltatási kapacitások kialakítása, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó szálláshely bővítés és munkahely teremtési feltételek megvalósításával) Gesztor szervezet: - Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat,

88

- A megye már fürdővel rendelkező és a fürdőlétesítésre készülő településeinek önkormányzatai Végső kedvezményezettek: - a fejlesztés tárgyát képező szolgáltatásokat nyújtó gazdálkodó szervezetek, a szolgáltatásokat igénybe vevő látogatók, az érintett térségekben élő szakképzett munkaerő

Turisztikai potenciálok (szálláshelyek, szolgáltató helyek) jobb kihasználása, azok megújítása. Foglalkoztatás növelése, annak egyenletesebbé tétele, vidéki térségek bevonásával. Kapcsolódó gazdasági ágak (mezőgazdaság, élelmiszert termelés, helyi termékek, megyericum) együttműködéseinek javítása, területi komplex kínálatok biztosításával. Közlekedési feltételek javítása, a turisztikai centrumok, illetve helyek elérhetőségének javítása, azok összekapcsolása (kerékpárútahálózat). Megyei komplex egészségturisztikai termék fejlesztése a gyógyturizmus, a sport a wellness és rekreációs szolgáltatások és attrakciók fejlesztése révén. Megyei komplex ökoturisztikai termék fejlesztése az aktív és falusi turizmus szolgáltatásai (szálláshely, vízi túrák, horgászat, kerékpározás, természetjárás, lovaglás, vadászat, helyi termékpiac) és az attrakciók fejlesztése révén. Konferencia, üzleti és esemény turizmus fejlesztése multifunkcionális (konferencia, sport, kultúra rendezvények igényeit egyaránt kielégíteni képes) központok kialakítása és szálláshelybővítés révén. Kulturális és örökségturizmus fejlesztése az épített, táji, természeti és szakrális örökség megóvása és látogatók számára vonzóvá tétele révén. Turizmus szervezeti rendszerének átfogó fejlesztése (termék alapú hálózatosodás/klaszterizáció elsősorban az öko, kulturális és egészségturizmusban, illetve területi alapú TDM szervezeti rendszerfejlesztés). A turisztikai részprogramban meghatározott turizmusformákhoz kapcsolódó szálláshely és egyéb szolgáltatásfejlesztés. Gesztor szervezet: - Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat - Megyei jogú városok - Kistérségi központok városai - Turisztikai ágazati klaszterek Végső kedvezményezettek: - Turisztikai szolgáltatók, vállalkozások, nonprofit szervezetek

89

2.3

„A megye és települései elérhetőségének javítása” prioritás



3. prioritás:

Elérendő célok:

Kapcsolódó EU tematikus célkitűzés(ek): (4) az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban Kapcsolódó megyei átfogó cél(ok): A településhálózat és az infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése a környezeti állapotok megóvásával Kapcsolódó megyei specifikus cél(ok): Baross Gábor Specifikus Fejlesztési Cél A prioritás specifikus céljai: A közúti, a vasúti és a vízi közlekedés fejlesztése, hatékonyságának, kihasználtságának javítása A prioritás területi céljai: ... (a stratégiában megjelenített területi szempontok érvényesítésének, területi célkitűzések meghatározásának, összhangban az OFTK területi célkitűzéseivel, kiemelt figyelemmel a 2014-2020-as uniós programokban tervezett területi jellegű beavatkozásokhoz való kapcsolódásra)

2.3.2 A prioritás részletes tartalmának bemutatása „A megye és települései elérhetőségének javítása” prioritás intézkedései és azok-projektcsomagjai: 1. Közúti fejlesztések - országos főutak (tengelyek) - mellékutak fejlesztése (országos, határközeli, önkormányzati, településközi) - belterületi utak fejlesztése 2. Vasúti közlekedés - a tengely szerep erősítése 3. Vízi közlekedés - turisztikai szempontú vízi közlekedés - szállítási feladatok biztosítása (Duna) 4. Légi közlekedés - Győr-Pér repülőtér, fertőszentmiklósi repülőtér - Mezőgazdasági és sportrepülőterek - légi mentőbázis kialakítása 5. Kerékpáros közlekedés

90

- összefüggő kerékpárút-hálózat kialakítása, a határon átnyúló kapcsolatok kiépítése 6. A centrumok elérhetősége - elővárosi közlekedéshálózat - kistérségi közlekedésfejlesztés A prioritás egyes projektcsomagjai megvalósításának lehetséges finanszírozási forrásai: TOP 3.2 Kisléptékű közlekedési fejlesztések IKOP 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása IKOP 2. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása IKOP 3. Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság IKOP 4. Elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság IKOP 5. Fenntartható városi közlekedésfejlesztések stb. A végrehajtásban közreműködő szervezetek: Közlekedési szervezetek Helyi önkormányzatok Kamarák, szakmai érdekképviseleti szervezetek Terület- és gazdaságfejlesztési intézmények A végrehajtás módja, feltételrendszere: egyeztetés alatt A végrehajtás ellenőrzési rendszere: egyeztetés alatt Az eredményesség vizsgálata és értékelése: Tervezett indikátorok: - A fejlesztessél érintett útvonalak hossza - A centrumok elérési idejének csökkenése - A közösségi közlekedést igénybe vevők számának növekedése - Megtakarított utazási idő a városi és elővárosi nem kötöttpályás közlekedés fejlesztett szakaszaihoz kapcsolódóan A prioritás 1-es intézkedéseihez tartozó projektcsomagokat  azok területi specifikumait,  kedvezményezettek körét,  célcsoportjait,  ütemezését,  költségigényét,  finanszírozási forrását,  kapcsolódó EU tematikus célkitűzést, valamint  eredmény és output indikátorokat a „Finanszírozandó projektcsomagok összefoglaló táblája” (1. táblázat részletezi).


91


támogatási

formáknál

egyenként

Az önkormányzati programok döntően a felmérések szerint az egyes települési önkormányzatok kezdeményezik. Kisebb számban előfordul, hogy több (kettő, három) önkormányzat kezdeményez programokat, ezek a településközi kapcsolatokra (pl. kerékpárutak), turizmus fejlesztésre (pl. közös marketing tevékenység) vonatkoznak. A térségi szemlélet nem jellemző az előzetes felmérések alapján, hiszen a fejlesztési elképzelések döntően a helyi létesítményekre, azok megújítására, vagy kialakítására vonatkoznak. Csak eseti jelleggel találtunk olyan projektkezdeményezéseket, amelyekben az üzleti szektor és az önkormányzatok együttműködésére alapulnak. A két szervezeti szektor között ugyan vannak kapcsolatok, azonban az üzleti alapra helyezett fejlesztések főleg a vidéki térségekben nem jellemző. A nagyvárosi környezetben ezek a kapcsolatok gyakrabban fordulnak elő, de látva a fejlesztési elképzeléseket az üzleti szektor fejlesztési befektetései nem jelennek meg a fejlesztésekbe, azok érzékelhetően a létesítmények üzemeltetésében valósulnak meg, ami viszont a tervezési periódusban nem regisztrálható. Gyakrabban tapasztalható a fejlesztéseknél, hogy a nonprofit szektort megtestesítő civil szervezetek bevonásra kerülnek a fejlesztésekben, ezek kimondottan a közösségi rendszerek fejlesztésére vonatkoznak, olyan létesítmények létrehozására, ami a helyi társadalomépítését segítik. A civil szervezetek ugyan képesek a helyi közösségeket bizonyos köreit megmozgatni, integrálni a fejlesztésekhez, de gondot jelent a létesítmények üzemeltetése, azok tartós fenntartása. A tervezés során nem merült fel igény arra, hogy CLLD típusú tervezési és fejlesztési együttműködések szülessenek, erre vonatkozóan semmiféle ösztönzés, iránymutatás nem volt biztosítva, így nem tudjuk e kritériumot jelenlegi ismereteink alapján kielégíteni.

2.3.2.2 A vállalkozások fejlesztési tervei A Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési tervezés (a helyzetfeltáró, a koncepciókészítés, valamint a program kidolgozás munkája) során lényegében folyamatos projektgyűjtés történt. A vállalkozói szféra részéről jelzett, a megyei célokhoz, azon belül „A megye és települései elérhetőségének javítása” prioritáshoz illeszkedő fejlesztési elképzelések a következők: Közúthálózat, vasúthálózat, vízi- és légi közlekedés, kombinált fuvarozás, közösségi közlekedés fejlesztése. Közúthálózat fejlesztése (a nemzetközi jelentőségű és egyben TEN-T folyosó M1, M15 és M86, valamint az M85 és M9 gyorsforgalmi utak; főutak települési elkerülésekkel; országos mellékúthálózat; önkormányzati kezelésű helyi közutak; kerékpárutak; határ közeli utak) . Vasúthálózat fejlesztése (a nemzetközi jelentőségű TENT-T vasúti folyosók

92

villamosítása; törzsforgalmi hálózat kétvágányúsítása; győri tehervasúti elkerülő vágány, gönyűi kikötői vasút; az európai nagysebességű vasút győri megállóhellyel; egyéb vasúti pályák; hiányzó kapcsolatok újraindítása – pl.: Győr-Pozsony). Vízi- és légi közlekedés fejlesztése (Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő; Győr-Pér és Fertőszentmiklós kiemelt repülőterei; Bőny, Pusztacsalád és Sopron-Piuszpuszta repülőterei). Kombinált fuvarozás fejlesztése (Ro-Ro; Ro-La; logisztikai központok). Közösségi közlekedés fejlesztése (Volán, MÁV, GySEV összefogásával) Gesztor szervezet: - Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, - MJV-k önkormányzata - NIF Zrt., közlekedési társaságok (Volán, MÁV, GySEV )

Végső kedvezményezettek: - a megye lakossága, vállalkozói, a gazdasági élet szereplői (közlekedők) - közlekedési pályák kezelői és közlekedési társaságok

93

2.4

„A környezet megújítása, a kultúra támogatása, az életminőség javítása” prioritás

2.4.1 A prioritáshoz kapcsolódó elérendő célok részletes meghatározása 4. prioritás:

Elérendő célok:

A környezet megújítása, a kultúra támogatása, az életminőség javítása Kapcsolódó EU tematikus célkitűzés(ek): (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés ügyének támogatása (6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (11) az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása Kapcsolódó megyei átfogó cél(ok): A településhálózat és az infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése a környezeti állapotok megóvásával Kapcsolódó megyei specifikus cél(ok): Timaffy László SpecifikusFejlesztési Cél A prioritás specifikus céljai: A környezeti adottságok jobb kihasználása A környezeti állapot javítása, értékmegóvása Az életminőség javítása az egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése révén A prioritás területi céljai: ... (a stratégiában megjelenített területi szempontok érvényesítésének, területi célkitűzések meghatározásának, összhangban az OFTK területi célkitűzéseivel, kiemelt figyelemmel a 2014-2020-as uniós programokban tervezett területi jellegű beavatkozásokhoz való kapcsolódásra)

2.4.2 A prioritás részletes tartalmának bemutatása „A környezet megújítása, a kultúra támogatása, az életminőség javítása” prioritás intézkedései és azok-projektcsomagjai: 1. A környezeti adottságok hasznosítása - a környezeti potenciál hasznosítása - zöldgazdaság - energiagazdálkodás 2. Táj, település, ember - a környezeti állapot javítása - a települések értékmegóvása - a víz mint erőforrás 3. Az életminőség javítása

94

- a hátrányban, fogyatékkal élők, valamint az idősek életminőségének javítása, az ellátórendszereinek fejlesztése - az egészségügyi ellátás fejlesztése, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkentése, egészséggazdaság fejlesztések, rekreációs gyógyászati központ(ok) kialakítása; prevenciós, az életminőség javítását elősegítő programok; aktív, egészséges, összetartó helyi közösségek fejlesztését támogató programok, aktív szabadidő-eltöltést elősegítő fejlesztések - a művészeti nevelés támogatása; közgyűjtemények infrastrukturális fejlesztése, közösségi kezdeményezések támogatása; szemléletformálás egészségügyi centrum fejlesztése, egészséges életmód elősegítése A prioritás egyes projektcsomagjai megvalósításának lehetséges finanszírozási forrásai: TOP 1.6 A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése TOP 2.1 A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása TOP 2.2 Belterületen fekvő barnamezős területek rehabilitációja TOP 2.3 Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések TOP 3.1 Alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó stratégiák támogatása TOP 3.3 A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben, – önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben és az önkormányzati bérlakásokban – az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása TOP 3.4 Térségi és helyi léptékű energetikai potenciál kiaknázására épülő komplex fejlesztési programok TOP 4.1 Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése TOP 4.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése TOP 4.3 Térségi és helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra-fejlesztés TOP 4.4 Szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja TOP 5.2 Helyi kapcsolódó közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése TOP 6.6 Helyi foglalkoztatást, munkába állást és családokat segítő programok és programalapú fejlesztések (CLLD típusú fejlesztések) EKOP 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén EKOP 2. Befogadó társadalom EKOP 3. . Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében EKOP 4. Gyarapodó tudástőke VP 4. A mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban VP 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben stb. A végrehajtásban közreműködő szervezetek: Helyi önkormányzatok Környezetvédelmi, vízügyi szervezetek Egészségügyi, szociális, oktatási-nevelési, illetve közgyűjteményi intézmények Kamarák, szakmai érdekképviseleti szervezetek Terület- és gazdaságfejlesztési intézmények Civil szervezetek A végrehajtás módja, feltételrendszere:

95

egyeztetés alatt A végrehajtás ellenőrzési rendszere: egyeztetés alatt Az eredményesség vizsgálata és értékelése: Tervezett indikátorok: - A megtakarított energiamennyiség - Új vagy felújított lakások száma - Jobb lakhatási körülmények között élő háztartások száma - A támogatott új közszolgáltatásokat igénybe vevő lakosok száma a fejlesztett / megújított településrészeken - A támogatott létesítmények fejlesztése által érintett lakosok száma - Üvegházhatású gázok becsült csökkenése CO2 egyenértéken - Szociális városrehabilitációs programmal érintett településen élőlakosok száma - Minőségi fejlesztésen átesett közösségi és szabadidős terek és létesítmények fejlesztése által érintett lakosok száma - A fejlesztéssel érintett intézményeket igénybe vevők száma A prioritás 1-es intézkedéseihez tartozó projektcsomagokat  azok területi specifikumait,  kedvezményezettek körét,  célcsoportjait,  ütemezését,  költségigényét,  finanszírozási forrását,  kapcsolódó EU tematikus célkitűzést, valamint  eredmény és output indikátorokat a „Finanszírozandó projektcsomagok összefoglaló táblája” (1. táblázat részletezi).



támogatási

formáknál

egyenként

Az önkormányzati programok döntően a felmérések szerint az egyes települési önkormányzatok kezdeményezik. Kisebb számban előfordul, hogy több (kettő, három) önkormányzat kezdeményez programokat, ezek a településközi kapcsolatokra (pl. kerékpárutak), turizmus fejlesztésre (pl. közös marketing tevékenység) vonatkoznak. A térségi szemlélet nem jellemző az előzetes felmérések alapján, hiszen a fejlesztési elképzelések döntően a helyi létesítményekre, azok megújítására, vagy kialakítására vonatkoznak. Csak eseti jelleggel találtunk olyan projektkezdeményezéseket, amelyekben az üzleti szektor és az önkormányzatok együttműködésére alapulnak. A két szervezeti szektor között ugyan vannak kapcsolatok, azonban az üzleti alapra helyezett fejlesztések főleg

96

a vidéki térségekben nem jellemző. A nagyvárosi környezetben ezek a kapcsolatok gyakrabban fordulnak elő, de látva a fejlesztési elképzeléseket az üzleti szektor fejlesztési befektetései nem jelennek meg a fejlesztésekbe, azok érzékelhetően a létesítmények üzemeltetésében valósulnak meg, ami viszont a tervezési periódusban nem regisztrálható. Gyakrabban tapasztalható a fejlesztéseknél, hogy a nonprofit szektort megtestesítő civil szervezetek bevonásra kerülnek a fejlesztésekben, ezek kimondottan a közösségi rendszerek fejlesztésére vonatkoznak, olyan létesítmények létrehozására, ami a helyi társadalomépítését segítik. A civil szervezetek ugyan képesek a helyi közösségeket bizonyos köreit megmozgatni, integrálni a fejlesztésekhez, de gondot jelent a létesítmények üzemeltetése, azok tartós fenntartása. A tervezés során nem merült fel igény arra, hogy CLLD típusú tervezési és fejlesztési együttműködések szülessenek, erre vonatkozóan semmiféle ösztönzés, iránymutatás nem volt biztosítva, így nem tudjuk e kritériumot jelenlegi ismereteink alapján kielégíteni.

2.4.2.2 A vállalkozások fejlesztési tervei A Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési tervezés (a helyzetfeltáró, a koncepciókészítés, valamint a program kidolgozás munkája) során lényegében folyamatos projektgyűjtés történt. A vállalkozói szféra részéről jelzett, a megyei célokhoz, azon belül „A környezet megújítása, a kultúra támogatása, az életminőség javítása” prioritáshoz illeszkedő fejlesztési elképzelések a következők: A felhasznált energia mennyiségének csökkentése, és azon belül a megújuló energiaforrások felhasználási arányának növelése. A megyére különösen jellemző adottságok (erős szél, geotermikus, víz...) adottságok megújuló energiaforrásként történő hasznosítása. Megyei szintű decentralizált gazdaságfejlesztési, közszolgáltatásfejlesztési és speciális térségi programok (mindezek a zöldgazdaság Győr-Moson-Sopron megyei térhódítása érdekében) Megújuló energetikai alapú beavatkozások (települések – közvilágítás, ipar cégek és intézményi energiaracionalizálása, közösségi közlekedés – járműpark, mezőgazdaság). Energiahatékonyság javítását célzó intézkedések (telephelyfejlesztések) Innovatív megoldások alkalmazása (biomassza, geotermikus energia, biogáz, napenergia). A megyei „zölderő” program népszerűsítését szolgáló egységes arculat és marketing kialakítása (minden generáció megszólítása: tanterv, kampány, nyugdíjas egyetem, média). Hulladék-gazdálkodásintézkedések (szelektív gyűjtés és újrahasznosítás mind teljesebbé tétele, szeméttelepek biogáz kapacitásának kitermelése, hasznosítása és a felhagyott hulladéklerakók szakszerű rekultiválása és az illegális hulladéklerakók felszámolása). Gesztor szervezet: - Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat - Nyugat-magyarországi Egyetem (Győr)

Egyetem

(Sopron,

Mosonmagyaróvár),

Széchenyi

István

97

- Megújuló energiát előállító szervezetek

Végső kedvezményezettek: - felhasználók (a megye lakói, vállalkozói, a megyében tevékenykedő cégk) - a zöld (megújuló) energiát előállító szervezetek

Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás. Közműkapacitások fejlesztése, ezáltal a szolgáltatási színvonal növelése. A megye folyói (Duna, Mosoni-Duna, Rába, Ikva, Marcal, Cuhai Bakony-ér), valamint a Fertő-tó vízgyűjtő-gazdálkodási terveinek végrehajtása. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás (a megye még nem csatornázott településeinek szennyvízkezelési programjának végrehajtása). A megye vízgyűjtő-gazdálkodási terveinek végrehajtása (A projekt célja az ökológiai zöld és kék folyosók folytonosságának biztosítása. A mellékágak és holtágak revitalizációja, vizes élőhelyek kialakítása. Élő kapcsolat biztosítása a főmeder és a hullámtéri, valamint a mentett oldali holtágak között. (Hallépcsők létesítése, árvízvédelmi beavatkozások, komplex természetvédelmi rekonstrukció, Nicki duzzasztómű felújítása. Fertő-tavi nádasok vízellátását biztosító csatornák rekonstrukciója stb.). Csapadékvíz-, szennyvíz-elvezetési, tisztítási kapacitások fejlesztése, hiányzó kapacitások kiépítése. Gesztor szervezet: - Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, - Vizügyi igazgatást ellátó szervek - a csatornázatlan, valamint a 10 ezer főnél népesebb települések önkormányzatai Végső kedvezményezettek: - a megye lakossága, vállalkozói, a gazdasági élet szereplői (közművek használói) - közművállalatok

A magyarországi teljes Duna-szakasz mellett húzódó egykori limes római értékeket őrző települései pályáznak a világörökségi címre. Ezen belül Győr-Moson-Sopron megyéből több település világörökség várományos. A három (Pannonhalma, Fertő-táj, Duna Kulturális Folyosó) világörökségi helyszíncsoport értékmegőrző fejlesztése a gyakorlatban foglalkoztatási, humán fejlesztési és gazdaságfejlesztési programnak tekintendő: a megyei önkormányzat ezért kiemelt fejlesztési irányként kezeli azt. A „Danube Limes” világörökség várományos Győr-Moson-Sopron megyei helyszínei (15 Duna-közeli település) római kori értékeinek feltárása, bemutatása, megőrzésem marketingje, a Világörökségi cím elnyerésének előkészítése. Az EU által elfogadott Duna makro-régiós stratégiába illeszkedő zászlóshajó projekt megvalósításának támogatása. A Pannonhalmi és a Fertő-táj világörökségi helyszíneken kiemelt feladat az elnyert cím

98

megőrzése, az ezzel kapcsolatos értékmegőrző intézkedések támogatása, továbbá olyan fejlesztés, beruházás támogatása, mely az önfenntartás háttereként szolgál. Kiemelt figyelmet érdemel a megyét érintő nemzetközi zarándokútvonalak (Szent Jakab-, Szent Márton-, Mária út), valamint a kijelölés előtt álló Sacra Velo magyar-szlovák kerékpáros zarándokútvonal fejlesztése. Gesztor szervezet: - Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat - Fertőtáj Világörökség Magyar Tanácsa - Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság - Magyar Limes Szövetség Végső kedvezményezettek: - a világörökségi helyszíneken élők - a világörökségi helyszínek vállalkozásai

99

2.5

„A megye belső kohéziójának erősítése” prioritás


A megye belső kohéziójának erősítése

5. prioritás: Elérendő célok:

Kapcsolódó EU tematikus célkitűzés(ek): 3) a KKV-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása (6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban (8) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (10) beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén (11) az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása Kapcsolódó megyei átfogó cél(ok): A megye belső kohéziójának kapcsolatainak erősítése

és

interregionális

Kapcsolódó megyei specifikus cél(ok): Göcsei Imre Specifikus Fejlesztési Cél A prioritás specifikus céljai: A Rábaköz kiegyensúlyozott fejlesztése A hátrányos fejlesztése A Győri növelése

helyzetű

járműipari

A kistérségi növelése

mikrotérségek, körzet

központok

települések

versenyképességének

térségszervező

szerepének

A prioritás területi céljai: ... (a stratégiában megjelenített területi szempontok érvényesítésének, területi célkitűzések meghatározásának, összhangban az OFTK területi célkitűzéseivel, kiemelt figyelemmel a 2014-2020-as uniós programokban tervezett területi jellegű beavatkozásokhoz való kapcsolódásra)

100

2.5.2 A prioritás részletes tartalmának bemutatása „A megye belső kohéziójának erősítése” prioritás intézkedései és azokprojektcsomagjai: 1. Rábaköz Fejlesztési Program A 64 települést magában foglaló táji és települési jellemzőkben, valamint történelmi, néprajzi, de termelési kultúrában is sajátos karaktert mutató térség önmagában is belső ellentmondásokat hordoz. A térség három városa más és más vonatkozásban formálja mikrotérségeit, a tartós gazdasági vákuum következtében a gazdasági szerkezet nem kiegyensúlyozott, miközben számos értékes jövőt alakító adottsággal rendelkezik. 2. Helyzetbe Hozás Programja A Répce mente, az osztrák határ menti vákuumtérség (84-es úttól nyugatra), a Tóköz vidéke, a Sokoró-alja, a Bakony-alja települései, településhalmazai hátrányos helyzetének javítása (elérthetőség javítása, munkalehetőségek, települési együttműködés ösztönzése, helyi erőforrások hasznosítása, stb.) együttesen kezelhető, de az adott térségekre jellemzően értelmezhető programot kíván meg, szorosan kapcsolódva a többi megyei fejlesztési célhoz. 3. Győri Járműipari körzet Győr és térsége (győri, téti, pannonhalmi járás, valamint a megyehatáron és országhatáron túli területek) ma és a jövőben a magyar, de a közép-európai gazdaság egyik dinamikus csomópontja, amelyben a járműipar a meghatározó, prosperitást jelentő ágazat. A város gazdasága erőteljesen fejlődik, térségi kapcsolatai szerteágazóak, népességvonzása kiemelkedő, így szükséges programba rendezni a fejlesztési irányokat, erősítve a rendelkezésre álló potenciálokat. 4. Centrumok és térségük integrációja Sopron, Mosonmagyaróvár és a megye kisvárosai térségszervező funkciónak erősítése, azokhoz kapcsolódó eszközrendszerek támogatása, a helyi igényekhez igazodó fejlesztések ösztönzése, az újszerű város és vidék kapcsolati rendszer támogatása, beépülve a városok által készített Integrált Településfejlesztési Stratégiába (IFS), támogatva az egyes városok és térségeik együttes fejlesztést, annak összehangolását A prioritás egyes projektcsomagjai megvalósításának lehetséges finanszírozási forrásai: GINOP 1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése GINOP 2. Tudásgazdaság fejlesztése GINOP 3. Infokommunikációs fejlesztések GINOP 4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül TOP 6.3 A helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése TOP 6.4 Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást támogató fejlesztési programok TOP 6.5 A helyi szerveződések elősegítése (civil szervezetek) – a civil szervezetek és a település/térség közintézményei, valamint a helyi lakosok közötti kapcsolat erősítése stb. A végrehajtásban közreműködő szervezetek: Helyi önkormányzatok Kamarák, szakmai érdekképviseleti szervezetek Terület- és gazdaságfejlesztési intézmények Civil szervezetek A végrehajtás módja, feltételrendszere: egyeztetés alatt

101

A végrehajtás ellenőrzési rendszere: egyeztetés alatt Az eredményesség vizsgálata és értékelése: Tervezett indikátorok:

- A fejlesztések száma - A fejlesztéssel érintett lakosok száma

A prioritás 1-es intézkedéseihez tartozó projektcsomagokat  azok területi specifikumait,  kedvezményezettek körét,  célcsoportjait,  ütemezését,  költségigényét,  finanszírozási forrását,  kapcsolódó EU tematikus célkitűzést, valamint  eredmény és output indikátorokat a „Finanszírozandó projektcsomagok összefoglaló táblája” (1. táblázat részletezi).



támogatási

formáknál

egyenként

Az önkormányzati programok döntően a felmérések szerint az egyes települési önkormányzatok kezdeményezik. Kisebb számban előfordul, hogy több (kettő, három) önkormányzat kezdeményez programokat, ezek a településközi kapcsolatokra (pl. kerékpárutak), turizmus fejlesztésre (pl. közös marketing tevékenység) vonatkoznak. A térségi szemlélet nem jellemző az előzetes felmérések alapján, hiszen a fejlesztési elképzelések döntően a helyi létesítményekre, azok megújítására, vagy kialakítására vonatkoznak. Csak eseti jelleggel találtunk olyan projektkezdeményezéseket, amelyekben az üzleti szektor és az önkormányzatok együttműködésére alapulnak. A két szervezeti szektor között ugyan vannak kapcsolatok, azonban az üzleti alapra helyezett fejlesztések főleg a vidéki térségekben nem jellemző. A nagyvárosi környezetben ezek a kapcsolatok gyakrabban fordulnak elő, de látva a fejlesztési elképzeléseket az üzleti szektor fejlesztési befektetései nem jelennek meg a fejlesztésekbe, azok érzékelhetően a létesítmények üzemeltetésében valósulnak meg, ami viszont a tervezési periódusban nem regisztrálható. Gyakrabban tapasztalható a fejlesztéseknél, hogy a nonprofit szektort megtestesítő civil szervezetek bevonásra kerülnek a fejlesztésekben, ezek kimondottan a közösségi rendszerek fejlesztésére vonatkoznak, olyan létesítmények létrehozására, ami a helyi társadalomépítését segítik. A civil szervezetek ugyan képesek a helyi közösségeket

102

bizonyos köreit megmozgatni, integrálni a fejlesztésekhez, létesítmények üzemeltetése, azok tartós fenntartása.

de

gondot

jelent

a

A tervezés során nem merült fel igény arra, hogy CLLD típusú tervezési és fejlesztési együttműködések szülessenek, erre vonatkozóan semmiféle ösztönzés, iránymutatás nem volt biztosítva, így nem tudjuk e kritériumot jelenlegi ismereteink alapján kielégíteni.

2.5.2.2 A vállalkozások fejlesztési tervei A Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési tervezés (a helyzetfeltáró, a koncepciókészítés, valamint a program kidolgozás munkája) során lényegében folyamatos projektgyűjtés történt. A vállalkozói szféra részéről jelzett, a megyei célokhoz, azon belül „A megye belső kohéziójának erősítése” prioritáshoz illeszkedő fejlesztési elképzelések a következők: A leszakadó térségekben élők foglalkoztatásának növelése (különösen a hátrányos helyzetű célcsoportokban, a foglalkoztatási kapacitások komplex fejlesztésével. Aktivitási ráta növelése, kiemelten a hátrányos helyzetű célcsoportokban. A szakképzett munkaerő elvándorlásának csökkenése, a szak- és felnőttképzés intézményrendszerének megújítása. A közfoglalkoztatás és az elsődleges munkaerőpiac közötti átjárást megkönnyítő szolgáltatási csomagok kialakítása. A foglalkoztatási program céljának megvalósítását elősegítő, ahhoz szorosan kapcsolódó közúti fejlesztések megvalósítása és az érintett térségek munkaerő-piaci migrációját elősegítő közösségi közlekedés menetidejének csökkentése. Innovatív, kísérleti foglalkoztatási és társadalmi befogadási programok indítása. A már kialakított foglalkoztatási együttműködési megállapodások hálózatára építve a foglalkoztatási kapacitások komplex fejlesztése. Első munkahely-programok kialakításával a fiatal pályakezdők munkához juttatása. Az érintett térségek szociális gazdaságának megerősítése. A komplex foglalkoztatási program kialakításának és működtetésének alapjául szolgáló infrastruktúra fejlesztésének megvalósítása. Gesztor szervezet: - Győr-Moson-Sopron Központja

Megyei

Önkormányzat,

Megyei

Kormányhivatal

Munkaügyi

Végső kedvezményezettek: - a hátrányos helyzetű célcsoportokat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek - a térségben élő gazdasági és munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű foglalkoztatottak

A megyeidősödő társadalmára, valamint a prognosztizálható demográfiai folyamatokra tekintettel a megyei szociális háló infrastrukturális és szakmai hátterének fejlesztése és megerősítése. A megyében működő falugondnoki hálózat egységes megyei szintű koordinálásának megvalósítása a megyei szociális háló kibővítésének eredményeként.

103

Szociális alap- és szakellátást nyújtó intézmények infrastrukturális bővítése, a szakemberállomány egységes szempontok alapján történő szakmai továbbképzésének megvalósítása. A széttagolt falugondnoki hálózat által nyújtott szolgáltatások minőségi bővítése érdekében megyei koordinációs szint meghatározása és az ehhez szükséges fejlesztések magvalósítása. Gesztor szervezet: - Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Végső kedvezményezettek: - A megye szociálisan rászorult állampolgárai, a szociális ellátást nyújtó intézmények, a falugondnokok A megye leszakadó térségének központjaiban lévő csornai és kapuvári ipari parkok működési feltételeinek és a kapcsolódó közlekedési feltételek fejlesztése, a megyei szintű decentralizált gazdaságfejlesztés előmozdítása érdekében. A csornai és kapuvári ipari parkok gazdaságfejlesztését szolgáló gazdasági tevékenységek összehangolása, ezáltal a foglalkoztatást bővítő gazdálkodó szervezetek térségbe telepítésének fokozása A csornai és kapuvári ipari parkok gazdasági tevékenységeinek összehangolása, egymáshoz kapcsolódó egyedi profiljainak kialakítása, közös menedzsment működési feltételeinek kialakítása. Egységes befektetési csomag kialakítására és marketingjére javaslat készítése. A csornai és kapuvári ipari parkok jövőbeli hatékony és a gazdaságfejlesztést elősegítő működését szolgáló közlekedési kapcsolatok összehangolása, valamint a szükséges fejlesztések megvalósítása Gesztor szervezet: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, - Csorna és Kapuvá városok önkormányzatai. Végső kedvezményezettek: - A csornai és kapuvári ipari parki fejlesztések eredményeit igénybe vevő gazdálkodó szervezetek - A csornai és kapuvári foglalkoztatottak"

ipari

parkokban

működő gazdálkodó szervezetek által

Munkaerő-igényes mezőgazdasági alaptevékenység (zöldség- és gyümölcstermesztés; biogazdálkodás; kertészeti kultúrák fejlesztése; állattenyésztés, stb.) Munkaerő-igényes élelmiszer feldolgozóipar (konzervgyártás; húsüzem (vágóhíd); hűtőüzem; cukoripar; növényi olajipar; tejipar. Mezőgazdasági (mellék) termékek hasznosítása. Korszerű technológia, innovatív megoldások (kertészeti gépek beszerzésének támogatása; konzervipari fejlesztések; hűtőházak - hűtési technológia alkalmazása). Gesztor szervezet (max. 1-2 szervezet): - Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Végső kedvezményezettek:

104

- a megye lakossága, - mezőgazdasági vállalkozók, őstermelők, a gazdasági élet szereplői - termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek)"

Munkaerő-igényes vad- és halgazdálkodás. Vadászati és halászati turizmus fejlesztése. A megye vadászterületei apróvadállománya létszámának bővítése, visszatelepítése mesterséges tenyésztésből származó egyedekkel (fogoly, fácán). A megye halászati vízterületei halállományának őshonos halfajokkal történő (kecsege, aranykárász, balin, csuka, süllő, nyurgaponty) állománydúsítása, a halfajok mesterséges tenyésztésből származó egyedeinek telepítésével optimális halállomány-szerkezet elérése. A vadászati és halászati turizmus infrastruktúrájának fejlesztése, szálláshelyek, faházak, lesek, stégek, egyéb berendezések kialakításával. Gesztor szervezet: - Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, - Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége - Vadász Szövetségek Végső kedvezményezettek: - a megye lakossága, - halgazdaságok, horgászegyesületek, halászatra jogosultak, vadászatra jogosultak, hal és vadtenyésztők - nemzeti parkok

A győri gazdasági térség központja, azaz az Audi Hungaria Motor Kft. és a Rába Járműipari Holding Nyrt. (mint már működő járműipari-gépipari-mechatronikai központok) további fejlesztése, pozíciójának erősítése. A Győri Járműipari Körzet működési feltételeinek fejlesztése a megyei szintű decentralizált iparfejlesztés előmozdítása érdekében, kiemelt hangsúlyt fektetve a szak- és felsőoktatási képzések minőségi és szükség szerinti mennyiségi fejlesztésére. A Győri Járműipari Régió gazdaságfejlesztését szolgáló tevékenységeinek összehangolása révén a foglalkoztatást bővítő gazdálkodó szervezetek térségbe telepítésének fokozása, a munkahelyteremtés céljának megvalósulása. A versenyképesség fenntartása és további fejlesztése érdekében a térség gazdasági és üzleti környezetének megújítása a hagyományos iparágakra és a kialakult tudás- és kompetencia-rendszerekre alapozva, továbbá a kapcsolódó szakképzési, felsőoktatási rendszer megújítása. Az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása révén megfelelő szociális és gazdasági környezetet biztosítása a térségben már működő vállalkozások részére, továbbá a foglalkoztatást bővítő gazdálkodó szervezetek térségbe telepítésének elősegítése.

105

Gesztor szervezet: - Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat - Audi Hungaria Motor Kft., továbbá az érintett cégek Végső kedvezményezettek: - a Győri Járműipari Régió fejlesztésének eredményeit igénybe vevő gazdálkodó szervezetek, különös tekintettel a kkv-kra és a Rábára. - a Győri Járműipari Körzetben működő gazdálkodó szervezetek által foglalkoztatottak"

106

2.6

„A megye- és országhatáron átnyúló együttműködés fejlesztése” prioritás


A megye- és országhatáron átnyúló együttműködés fejlesztése

6. prioritás:

Elérendő célok:

Kapcsolódó EU tematikus célkitűzés(ek): 1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (2) az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása (3) a KKV-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása (4) az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés ügyének támogatása (6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban (8) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (10) beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén (11) az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása Kapcsolódó megyei átfogó cél(ok): A megye belső kohéziójának kapcsolatainak erősítése

és

interregionális

Kapcsolódó megyei specifikus cél(ok): Esterházy János Specifikus Fejlesztési Cél A prioritás specifikus céljai: A megye- és országhatáron átnyúló együttműködések, kapcsolatok erősítése A prioritás területi céljai: ... (a stratégiában megjelenített területi szempontok érvényesítésének, területi célkitűzések meghatározásának, összhangban az OFTK területi célkitűzéseivel, kiemelt figyelemmel a 2014-2020-as uniós programokban tervezett területi jellegű beavatkozásokhoz való kapcsolódásra)

107

2.6.2 A prioritás részletes tartalmának bemutatása „A megye- és országhatáron átnyúló együttműködés fejlesztése” prioritás intézkedései és azok-projektcsomagjai: Határon átnyúló, területi együttműködések 1. Határ menti regionális programcsomagok 1a. A CENTROPE térség határon átnyúló fejlesztése 1b. Az RDV térség határon átnyúló fejlesztése 2. Határ menti mikrotérségi programcsomagok 2a. Fertő térség határon átnyúló fejlesztése (Fertőd és Fertőszentmiklós központok szerepének erősítésével) 2b. Rábaköz és Hanság határon átnyúló fejlesztése (Kapuvár, Csorna és Jánossomorja központok szerepének erősítésével) 2c. Az Arrabona térség határon átnyúló fejlesztése 3. Határon átnyúló vonzáskörzeti programcsomagok 3a. Győr vonzáskörzetének határon átnyúló funkcióerősítése 3b. Sopron vonzáskörzetének határon átnyúló funkcióerősítése 3c. Mosonmagyaróvár térségének kapcsolódása a pozsonyi agglomeráció potenciáljához 4. Megyehatáron átnyúló (országon belüli) együttműködések 4a. Lövő – Kőszeg/Bük/Sárvár (Vas); 4b. Beled – Répcelak/Sárvár (Vas); 4c. Csorna – Szany – Pápa (Veszprém); 4d. Győr – Tét – Pápa/Ajka (Veszprém); 4e. Győr – Pannonhalma – Zirc/Veszprém/Balaton; 4f. Győr – Pér – Kisbér (Komárom-Esztergom) – Mór/Székesfehérvár (Fejér); 4g. Győr – Bőny – Bábolna/Tata (Komárom-Esztergom) 4h. Győr– Ács/Komárom (Komárom-Esztergom); 4i. Győr – Tatabánya – Budapest; Javasolt együttműködési területek: A) B) C) D) E)

gazdasági együttműködések erősítése (megyehatáron átnyúló munkaerő-piaci kapcsolatok, munkaerő-piaci áramlás segítése; turisztikai desztinációk, turisztikai tengelyek beazonosítása); környezeti és infrastrukturális hálózatok összekapcsolása (határtérségeket megfelelően összekapcsoló közlekedési rendszerek – pl. migráció, munkaerőpiaciáramlás, foglalkoztatottság érdekében); egy ökoszisztémát alkotó, elválasztott területek integrált kezelése (pl. közlekedés, környezetvédelem, erőforrás-gazdálkodás); természetvédelmi és kulturális értékek összehangolt hasznosítása intézményi együttműködések és kapacitások bővítése (határ menti közösségek, a lakosság, a civil szféra, illetve az oktatási és kulturális intézmények kapcsolatfelvételének ösztönzése).

A prioritás egyes projektcsomagjai megvalósításának lehetséges finanszírozási forrásai: TOP 6.3 A helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése TOP 6.4 Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást támogató fejlesztési programok

108

TOP 6.5 A helyi szerveződések elősegítése (civil szervezetek) – a civil szervezetek és a település/térség közintézményei, valamint a helyi lakosok közötti kapcsolat erősítése IKOP 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása IKOP 2. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása IKOP 3. Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság Európai Területi Együttműködés (ETE) stb.

A finanszírozási források projektcsomagonkénti lebontását a „Finanszírozandó projektcsomagok összefoglaló táblája” (1. táblázat) részletezi. A végrehajtásban közreműködő szervezetek: Helyi önkormányzatok Kamarák, szakmai érdekképviseleti szervezetek Terület- és gazdaságfejlesztési intézmények Térségi fejlesztési tanácsok Civil szervezetek A végrehajtás módja, feltételrendszere: egyeztetés alatt A végrehajtás ellenőrzési rendszere: egyeztetés alatt Az eredményesség vizsgálata és értékelése: Tervezett indikátorok:

- A fejlesztések száma - A fejlesztéssel érintett lakosok száma

A prioritás 1-es intézkedéseihez tartozó projektcsomagokat  azok területi specifikumait,  kedvezményezettek körét,  célcsoportjait,  ütemezését,  költségigényét,  finanszírozási forrását,  kapcsolódó EU tematikus célkitűzést, valamint  eredmény és output indikátorokat a „Finanszírozandó projektcsomagok összefoglaló táblája” (1. táblázat részletezi).


2.6.2.1 Együttműködés keretében tervezett fejlesztések A megye- és országhatáron átnyúló együttműködések fejlesztésére irányuló intézekedések mindegyikének alapvető feltétel, hogy együttműködésben valósuljnak meg. A hatályos szabályozás szerint megye határon átnyúló esetekben nincsen mód helyi közösség által irányított fejlesztések alkalmazására. Az ilyen típusú fejlesztésekre az országon belül és az országhatár átnyúlva sincs mód.

109

2.6.2.2 A vállalkozások fejlesztési tervei A megyehatáron átnyúló együttműködések fejlesztésére irányuló projektek megvalósítása a TOP-ból és az ágazati OP-kból nyert támogatásokkal egyaránt lehetséges lesz. Az országhatáron átnyúló együttműködések fejlesztésére irányuló prioritás megvalósítása a határon átnyúló együttműködési programokból történhet. A 2014-2020 közötti időszakra szóló Ausztria-Magyarország, valamint Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Programban közvetlen vállalkozás támogatás nem lesz.

110

3. HORIZONTÁLIS JELLEGŰ INFORMÁCIÓK

3.1. A végrehajtás módja és feltételrendszere, ellenőrzési rendszere 2 Az operatív program végrehajtásába be kívánjuk vonni a megye mindazon szereplőit, akik közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódnak a területfejlesztés rendszeréhez. Az alábbi főbb megvalósítási csoportok kialakítására törekszünk a program megvalósításában: Közigazgatási és közszolgálati szereplők: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Győr és Sopron MJV Önkormányzata városi és községi önkormányzatok önkormányzati társulások egyéb önkormányzatok által mozgatott szervezetek térségi fejlesztési tanácsok (Szigetköz – Felső-Duna mente TFT, M9 TFT)

-

Feladatuk elsősorban az önkormányzati szférához kötődő fejlesztések és megvalósítások feltételeinek garantálása az ott rendelkezésre álló szakmai ismeretek továbbá igazgatásszervezési tapasztalatok hasznosítása. A szakemberállomány elsősorban a fejlesztések körülményeinek garantálása, engedélyezése, továbbá a különféle létesítmények, objektumok működtetésének beépítése az adott közösségi rendszerekbe. Érdekképviseletek: Kereskedelmi és Iparkamara Agrárkamara Ipartesület (IPOSZ) Vállalkozók megyei szövetségei

-

Feladatuk a vállalkozói szféra igényeinek rendszerezése, valamint feléjük történő projektmegvalósítási rendszerek kiközvetítése, tanácsadás, pályázati ismeretek nyújtása, valamint részvétel az elbírálásban, továbbá az egyes fejlesztések területi hatásának mérésében értékelésében. A szakember-ellátottság esetükben biztosított, széleskörű információs rendszereik igénybevételével a vállalkozók széles köre érhető el. Tudományos szervezetek: felsőoktatási intézmények MTA KRTK NYUTO

-

Feladata a területfejlesztési határrendszerek felmérése, értékelése, az egyes fejlesztésekhez kapcsolódó innovációd kutatás-fejlesztési, térségfejlesztési hatásrendszerek számbavétele, az értékelési eljárások kidolgozása, a koncepcióban illetve a Stratégiai és Operatív Programban megfogalmazott célokkal való összevetés, minősítés. Szakemberállomány biztosított.

2

218/2009. (X.6.) Kormányrendelet 3. melléklet 2.2. dd) pont

111

Oktatási intézmények: -

középfokú oktatási intézmények egyetemek szakképző intézmények

Munkaerőképzéshez kapcsolódó oktatási programok kidolgozása, az oktatás lebonyolítása, a képzettségi szint mérése, tesztelése, az ismeretek széles köreinek közvetítése. A megyei intézményhálózatában e képzőhelyek biztosítottak, a szakmai felkészültség magas szintű. Vállalkozásfejlesztési, támogatási és tanácsadó szervezetek: -

Kisalföld Vállfejlesztési Alapítvány TDM-ek Ipari Park klaszterszervezetek innovációs központok (Pannon Novum)

Feladatuk a vállalkozások számára az operatív programban megfogalmazott célok közvetítése, tanácsadás és segítségnyújtás a pályázatok kidolgozásához, illetve a támogatások szakszerű feldolgozásához. Közvetítik a különféle fejlesztési lehetőségeket, szakmai segítséggel felkészítik a területfejlesztési szereplőit (nem csak a vállalkozásokat) a támogatások fogadására. Részt vesznek a pályázatok értékelésében, azok területi hatásainak mérésében, regisztrálásában valamint értékelésében. Szakmai civil szervezetek: -

turisztikai szövetségek Jövő szakképzési alapítvány stb.

Feladatuk a fejlesztések közösségi integrációjának elősegítése, a különféle területfejlesztési szereplők közötti kapcsolatok megteremtése, az ehhez kötődő hálózatok kiépítése, fórumok szervezése. Részt vesznek a fejlesztések hatásainak értékelésében, minősítésében, de egyben ezek társadalmasításában is. Az eljárásrend még kialakulóban van, ezért még vannak tisztázandó kérdések: 



  

meghatározandók a megyei önkormányzat részéről a prioritások lebonyolításába bevonandó szervezetek, ezek kompetenciái (ezek fügvényében rögzítendő majd a szükséges humán erőforrás) a végrehajtásért vagy annak koordinálásáért felelős szerv a megyei önkormányzat lesz (amely kormányzati intézményeket, saját intézményeit, települési önkormányzatokat és társulásaikat, valamint további szervezeteket vonhat be szakmai közreműködőként a végrehajtásba) a fejlesztések finanszírozásához kapcsolódó külső végrehajtási intézményrendszert is szükséges lesz megjelölni a nemzetközi finanszírozású programok esetében a program lebonyolításáért felelős intézményt, szervezetet kell majd megadni hazai finanszírozású program esetében a program, előirányzat kezeléséért felelős minisztériumot, intézményt kell megadni, amennyiben ez ismert (pl. Tanyafejlesztési Program, Vidékfejlesztési Minisztérium).

112



átfogóan le kell majd írni, hogyan történik a végrehajtás eredményességének vizsgálata és értékelése

3.2.Környezeti értékelés A megyei területfejlesztési stratégiai programrésze környezeti hatásvizsgálati fejezetének a megyei fejlesztési prioritások szempontjából releváns megállapításai mellett e fejezetben szükséges a további, prioritás-specifikus környezeti hatásokat értékelő megállapítások rögzítése. A hatásvizsgálat a program készítéssel együtt, azzal párhuzamosan kerül kidolgozásra (elkészültét követően e dokumentum a program melléklete lesz, fontosabb megállapításai pedig ebben a fejezetben rögzítve lesznek).

3.3.A teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása A fejezet bemutatása abban az esetben szükséges, amennyiben a megyei tervdokumentumban hazai finanszírozású fejlesztések is megjelennek. A helyzetfeltárás és a területfejlesztési koncepcó egyaránt kezdeményezte ezeknek a hazai forrásoknak az ismételt bevezetését. A területfejlesztési szereplők reményei szerint hazánkban ismét lesznek ágazati és a megyéhez decentralizált területfejlesztési pénzalapok. Ebben az esetben a területfjelesztési törvény 11. § bb) pontja alapján a megyei önkormányzat dönt majd a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról (és az ehhez kapcsolódó teljesítés igazolási követelményrendszer bemutatása aktuális feladattá válik).

113

4. A MEGYE FELELŐSSÉGÉN TÚLMUTATÓ FEJLESZTÉSI IGÉNYEK Ez a fejezet a megye felelősségén túlmutató fejlesztési igényeket tartalmazza: azokat az intézkedéseket és fontosabb projekteket írja le, melyek a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Program stratégiai programban fontos fejlesztési irányt képviselnek. Ezek megvalósítása azonban nem a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Program operatív programrészének kompetenciájába tartozik, hanem igényként fogalmazódik meg az országos vagy az ágazati programterületekhez.

4.1. Ágazati operatív programok támogatásával megvalósítani javasolt fejlesztési igények A megye felelősségén túlmutató, országhatáron belüli fejlesztési igények ágazati operatív programonként kerülnek ismertetésre jelen dokeumentum mellékleteiben: 5. melléklet: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 6. melléklet: Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 7. melléklet: Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 8. melléklet: Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 9. melléklet: Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) 10. melléklet: Vidékfejlesztési Program (VP) 11. melléklet: Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) 12. melléklet: Közigazgatás– és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP)

4.2. Országhatáron átnyúló programok támogatásával megvalósítani javasolt fejlesztési igények A megye felelősségén túlmutató, határon átnyúló fejlesztési igények három csoportba sorolva kerülnek ismertetésre:   

Transznacionális programok A szomszédos határon túli megyék tervei Hálózat fejlesztési tervek

Az európai területi együttműködési programok keretében meg lehet valósítani együttműködési projekteket és a területfejlesztéssel kapcsolatos folyamatos információ és tapasztalatcserét. A 2014-2020 közötti időszakra szóló programok kiváló pályázati lehetőséget nyújtanak a testvérmegyei illetve a testvér települési kapcsolatok tartalommal való megtöltésére. Az európai területi együttműködési programoknál az egyes programokat illető ERFAforrás 80%-át az ERFA-rendeletben meghatározott tematikus célkitűzések közül legfeljebb négyre kell összpontosítani. A megyét érintő, határon átnyúló fejlesztések tekintetében érdekes lehet, hogy az egyes együttműködési programok milyen tematikus célkitűzéseket támogatnak. Az érintett európai együttműködési programok mindegyike kidolgozás alatt áll, ezért az alábbiakban ismertetett célkitűzések még változhatnak az egyes programok esetében.

Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló 114

Együttműködési Program 2014-2020 Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 A 2014-2020 közötti fejlesztési időszakra szóló határon átnyúló együttműködési programok az országos fejlesztési operatív programokkal, és a megyei területfejlesztési programmal párhuzamosan készülnek. A programok keretében várhatóan több olyan kétoldalú partnerség és projekt is támogatottá válik, melyek hozzájárulnak a GyőrMoson-Sopron Megyei Területfejlesztési Program Stratégiai Programjának megvalósításához. Az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program központi célterülete Győr-Moson-Sopron megye mellett további 2 magyar és 4 osztrák NUTS III szintű régiót foglal magába. Győr-Moson-Sopron megye a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program célterület délnyugati részén fekszik. A megyén kívül további 7 magyar, valamint 5 szlovák NUTS III szintű régió vesz részt a programban. A megyét érintő határon átnyúló együttműködési programokban tervezett tematikus koncentrációk: ATHU

HUSK

Tematikus célkitűzés

Beruházási prioritás

Tematikus célkitűzés

Beruházási prioritás

3

3d

3

3a 3c

6

6c 6d 6f

6

6c 6d

7

7b 7c

7

7a, 7b 7c

8

8b + ETE 7ai 8c

11

11*

11

11*

A 13. melléklet az AT-HU határon átnyúló 2014-2020-as támogatási programból, a 14. melléklet a HU-SK határon átnyúló 2014-2020-as támogatási programból, a 15. számú melléklet pedig a két program valamelyikéből megvalósítani javasolt, a megyét érintő – jelenleg ismert – fejlesztési javaslatokat tartalmazza.

Duna 2014-2020 Operatív Program Az Európai Bizottság 2012. december 18-án egy új transznacionális együttműködési program felállítását kezdeményezte a 2014-2020-as időszakra. A Duna program igen eltérő fejlettségi szintű térségeket foglal magába, melyek közül Győr-Moson-Sopron megye a kedvezőbb helyzetűek közé tartozik. Az együttműködési program jelenleg kidolgozás alatt van. A programozás jelenlegi fázisa szerint a programon keresztül a transznacionális szempontokra koncentráló kezdeményezések lesznek támogathatók a K+F (1b), a környezetvédelem (6b; 6c; 6g), az infrastruktúra fejlesztés (7b; 7c) és az intézmények közti együttműködések (11*) terén. A megyei önkormányzat és területfejlesztési partnerei a Dunához kapcsolódóan már rögzítettek néhány fejlesztési javaslatot (16. melléklet).

Közép-Európa 2020 Operatív Program 115

A Central Europpe Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai országok közötti regionális együttműködést támogatja. A program kilenc EU tagországot érint, melyek közül két tagország esetében csak néhány régió vesz részt az együttműködésben. A Közép-Európa 2020 programban az alábbi stratégiai prioritások megvalósítását tűzték ki célul: 1. Innovációs együttműködés Közép-Európa versenyképesebbé tételéért (1); 2. Együttműködés az alacsony szén-dioxid területén Közép-Európában (4);

kibocsátásra

vonatkozó

stratégiák

3. Együttműködés a természeti és kulturális erőforrások terén a fenntartható növekedés megteremtése érdekében Közép-Európában (6); 4. Együttműködés érdekében (7).

a

közlekedés

területén

Közép-Európa

jobb

kapcsolódása

Interreg Europe 2014-2020 együttműködési program Az INTERREG EUROPE programozási területe az Európai Unió (EU-28) teljes területe, valamint Norvégia és Svájc. Az EU kohéziós politikájának egyik megvalósítási eszközeként az INTERREG EUROPE hozzájárul a teljes kohéziós politikához, azaz az EU tagállamok és régiók között fennálló egyenlőtlenségek csökkentéséhez a társadalmi és gazdasági fejlődés és a környezetvédelem területén, figyelembe véve a specifikus területi és társadalmi feltételeiket és potenciáljukat. A Programban 4 prioritási tengelyt neveztek meg, melyek az 1., a 3., a 4. és a 6. tematikus célkitűzést fedik le, ezeken belül 6 beruházási prioritás (1a; 1b; 3d; 4e; 6c; 6g) került kiválasztásra.

A SZOMSZÉDOS HATÁRON TÚLI MEGYÉK TERVEI

A Pozsony megye gazdasági és társadalmi fejlesztési programja 20142020 közötti évekre A gazdasági és társadalmi fejlesztési program keretrendszert ad egy sokoldalú fejlesztés számára, hogy a kerület kielégíthesse lakóinak igényeit. A Pozsony megye gazdasági és társadalmi fejlesztési program globális célja, hogy „kedvező feltételeket teremtsen Pozsony megye innovációs potenciáljának megerősítésére az európai térségben.” Ez a célkitűzés a dokumentum programozási

116

időszakára tekintettel lett beállítva (7 év), a jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzet, a lehetőségek és a fejlődési potenciál (emberi erőforrások, infrastruktúra és létesítmények, gazdasági bázis értelmében), valamint természeti erőforrások figyelembevételével. A kerületben a tudományos, a kutatási és az innovációs szektor tűnik a legjelentősebb fejlesztési potenciállal rendelkező területnek. A fejlődéséből származó előnyök megfigyelhetőek számos kapcsolódó területen, mint például az emberi erőforrások, a foglalkoztatás, az innováció-transzfer, a KKV-k versenyképességének növelése, de az intelligens és fenntartható közlekedés és az innovatív környezeti megoldások kapcsán is. Stratégiai célkitűzések 1. 2. 3. 4.

Tudásalapú gazdaság fejlesztése Szolgáltatások és a turizmus fejlesztése Integrált és környezetbarát közlekedés és az energiafogyasztás csökkentése A környezeti minőség javítása

A Nagyszombat megye önkormányzatának gazdasági és szociális fejlődésének programja A Nagyszombat megye gazdasági és szociális fejlődésének programja hangsúlyozza az ipar szerepét. A dokumentum alapján a kerület legfontosabb feladata versenyképességének további növelése, valamint gazdasági környezetének még vonzóbbá tétele az ipar számára. Cél a kerület autóipari, elektrotechnikai és energetikai vezető pozíciójának megteremtése. Ennek feltétele az oktatás piaci igényekhez történő igazítása, illetve a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Ezek a célok teljesen kompatibilisek lehetnek Győr-Moson-Sopron megye érdekeivel is, ezért is lehet indokolt a fejlesztési programok megvalósításának összehangolása. A kerület programjában kevés szó esik a KKV-k támogatásáról és a beszállítóvá válásáról. Az anyag adós marad a határon átnyúló ipari kapcsolódási pontok feltárásával, a közös fejlesztésekben rejlő haszon felismerésével.

A Nyitra megye gazdasági és szociális fejlesztési programja A program a határon átnyúló együttműködéseket a Területi és Nemzetközi Együttműködési Prioritás keretén belül tárgyalja, melyen belül az alábbiak számítanak relevánsnak: 30. Specifikus cél: A nemzetközi és határ menti intézményi együttműködés támogatása 

A határ menti projektek lebonyolítását elősegítő nemzetközi és határ menti információs csatornák javítása;



Régiók közötti és nemzetközi partnerségek fejlesztésével közös aktivitások megvalósítása, határ menti együttműködés fejlesztése.

5.9 Régióközi közlekedési infrastruktúra 

a 130. számú Pozsony-Érsekújvár-Párkány-Magyarország vasútvonal felújításának támogatása;



a komáromi és párkányi kikötők felújításának támogatása.

5.11 Területi és nemzetközi együttműködés  A határ menti együttműködés során a támogatást a következő körzetekbe összpontosítják: Párkány–Esztergom, Ipolyság–Vác és környéke, Révkomárom–Komárom. Az utolsó pont egyben azt is kijelöli, hogy a dokumentum határ menti együttműködéssel csak a szűk határ menti sávban számol.

117

Burgenland Tartomány fejlesztési programja – LEP 2011 Burgenland 2012-ben kiadott területfejlesztési programjának előszava tükrözi a tartomány együttműködési szándékát, hiszen mind a négy szomszédos ország nyelvén elkészítették. A program elsődleges célja a következő 10-15 évre, hogy a tartomány megerősítse vezető szerepét a megújuló energiák terén; hogy az idegenforgalmát tovább fejlessze és innovatív jövőbeli technológiákat telepítsenek a területén. A tartomány területfejlesztési elvei, irányai: 

Sokszínűség a regionális identitás szolgálatában



Az együttműködés fejlesztése, mint érték



A társadalmi sokszínűség potenciálként való elismerése



Fenntartható területhasználat elérése magas színvonalú ellátás és mobilitás segítségével



A megújuló-energia termelés felgyorsítása és hatékonyabb településszerkezet létrehozása



A tudás és kutatás gazdasági tőkeként történő hasznosítása és továbbfejlesztése



Együttműködések kialakítása a természet- és kultúrtáj-védelem, a mező- és erdőgazdaság, valamint a turizmus között



A természeti tér fenntartható használataHálózat fejlesztési tervek

Energetikai hálózatok A transzeurópai energetikai hálózat fejlesztési tervei közül a megyét két projekt érinti: 

3.16.1. közös érdekű projekt: villamosenergia-összeköttetés Gabčikovo között (tervezett megvalósítás: 2017 előtt);

Gönyű,

Bős



7.1.5. közös érdekű projekt: gázcsővezeték Bulgária és Ausztria között Románián és Magyarországon keresztül (tervezett megvalósítás: 2017 és 2020 között).

Közlekedési hálózatok Győr-Moson-Sopron megye területét a TEN-T két törzshálózati (az alábbi térképeken „Core”) folyosója érinti: 

A IV. számú Keleti/Kelet–Mediterrán folyosó megyét érintő kulcsprojektjei a Mosonmagyaróvár és a Szlovák határ közötti közút, valamint a Hegyeshalom és Pozsony közötti vasúti vonal korszerűsítése.



A IX. számú Rhine – Danube folyosó projektjei közül a megyét a Bécs-BudapestPozsony közötti nagysebességű vasútvonalakra, és a három város közötti összeköttetések egymáshoz igazítására, valamint a Duna (Kehlheim - Konstanca) belvízi hajózhatóságára vonatkozó tanulmányok elkészítése érinti.

Győr-Moson-Sopron megye területén továbbá áthaladnak TEN-T kiegészítő (az alábbi térképeken „Comprehensive”) hálózatba sorolt folyosók is: 

a közúti TEN-T hálózati elem a 86-os számú főút, megyénkben Mosonmagyaróvár-Csorna-Beled szakaszon (a Baltikum-Adria észak-déli közlekedési tengely részeként);



vasúti TEN-T hálózati elem több is érinti a megyét, így a Győr-Sopron(-

118

Ebenfurth), a Győr-Pápa-Celldömölk, a Hegyeshalom-Csorna-Porpác és a SopronSzombathely vasútvonalak.

Ezek mellett transznacionális szempontból előremutató és kedvező lenne egy Győr és Dunaszerdahely közötti vasúti vonal megépítése, melynek segítségével a Csallóköz összeköttetése Győr irányába minőségi javuláson menne át, és egy új híd is épülne. A határon átnyúló közlekedési lehetőségek fejlesztése szempontjából szükséges lenne a Dunára merőleges átkelési lehetőségek fejlesztése. A megyét két Eurovelo nyomvonal érinti: 

Az EuroVelo 6, a Folyók útvonala az Atlanti-óceánt köti össze a Fekete-tengerrel, melynek egyik legnépszerűbb része a Duna menti kerékpárút. Győr-Moson-Sopron megyét a Duna menti kerékpárút III. szakaszának Rajka és Komárom közötti része érinti. Győr és Komárom között még nem készült el a kerékpárosút.



Az EuroVelo 13, a Vasfüggönynyomvonal az egykori Vasfüggöny mentén Norvégiától Törökországig tart. A legújabb EuroVelo nyomvonalat 2011 szeptemberében iktatták be az európai kerékpárút-hálózatba.

119

Megjegyzés: 1. A jelen dokumentumban és annak mellékleteiben szereplő fejlesztési javaslatok a megyei területfejlesztési tervezési munka egyes fázisai (helyzetfeltárás, koncepció készítés, programozás) keretében történt projektgyűjtés során fogalmazódtak meg. A közel 2 éve tartó egyeztetési folyamat keretében több projektlista készült. A tervezők ezekből merítve állították össze a megyei területfejlesztési program háttéranyagát képező mellékletek táblázatait. 2. A 18. számú melléklet a program területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálata. Összegző megállapítása szerint a megyei területfejlesztési program megvalósulása várhatóan pozitív hatással lesz a megye gazdasági és társadalmi fejlődésére, illetve hozzájárulhat a környezeti értékek megfelelő hasznosításához. Az esetleges negatív hatások elkerüléséhez vagy minimalizálásához azonban elengedhetetlen a megfelelő óvintézkedések megtétele, hiszen a megye fejlődése csak akkor lehet hosszútávon fenntartható, amennyiben az a gazdasági, társadalmi és környezeti elemekre egyaránt épít.

120

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATOK 1. Finanszírozandó projektcsomagok össszefoglaló táblája 2. Az intézkedések pénzügyi ütemterve

MELLÉKLETEK 1. Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat tervezési hatáskörébe tartozó projektcsomagok 2. Győr Megyei Jogú Város tervezési hatáskörébe tartozó projektcsomagok 3. Sopron Megyei Jogú Város tervezési hatáskörébe tartozó projektcsomagok 4. Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek 5. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program projektek 6. Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program projektek 7. Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program projektek 8. Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program projektek 9. Vidékfejlesztési Program projektek 10. Magyar Halgazdálkodási Operatív Program projektek 11. Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program projektek 12. Közigazgatás– és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program projektek 13. Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 projektek 14. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 projektek 15. Ausztria-Magyarország és Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 projektek 16. Duna Operatív Program projektek 17. Hazai forrásból (ágazati és decentralizált támogatási programok indításával) megvalósítani javasoltfejlesztési igények 18. Területi hatásvizsgálat

121

Prioritás azonosítója, neve Sorszám

I. A kreatív humán erőforrások fejlesztése

Az intézkedés és projektcsomag megnevezése


A projektcsomag területi specifikuma

A jellemző kedvezményezettek köre

1.1

Fiatal vállalkozók felkészítése

Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár

A megyében székhellyel/telephellyel működő gazdaságfejlesztő (fiatal vállakozásokkak kapcsán tapasztalattal rendelkező) szervezetek és az IPOSZ GY-M-S Megyei Szövetsége

1.2

Régi népi mesterségek felelevenítése, falusi foglalkoztatás bővítése (kézműves tanfolyamok, vásárok)

Kisebb települések

önkormányzat, civil szervezetek, alapítványok, IKSZT, közoktatási intézmények, ipartestületek szövetségei

1.3

Hátrányos helyzetűek és a fiatalok vállalkozóvá válásának segítése

Kreatív humán erőforrások - az értékteremtő foglalkoztatás, valamint a kreatív (a gazdaságfejlesztést segítő) humánerőforrások támogatása

Győr, Mosonmagyaróvár, Sopron, Kapuvár, Csorna, továbbá mindazon települések, ahol szakképzési intézmények és létesítmények találhatók

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara, Vállalkozók Szövetsége, Kisalföld Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Széchenyi István Egyetem, Nyugat-magyarországi Egyetem, középfokú szakképző intézmények, képzésben részvevő vállalkozások, tanácsadó szervezetek, ipari parkok, innovációs szakképző intézmények, felsőoktatási központok, klaszterszervezetek, gazdaság és területfejlesztést intézmények, vállalkozások, szakmai segítő nonprofit szervezetek, Gazdasági centrumokban található szervezetek fejlődő gazdasági szervezetek, kezdő vállalkozások, vállalkozók, vidéki térségekben található vállalkozások, termelő szervezetek, alacsony képzettségű rétegek, gazdaságfejlesztést segítő nonprofit szervezetek

megye gazdasági szempontból meghatározó települései

GYMS Megyei Önkormányzat, GYMSKIK, SZE, Munkaügyi Központ, Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet, A Jövő Szakképzésért Alapítvány, SZE (FSZ képzés, kifutó is), GYMSTISZK

Megyei szakképzési rendszer fejlesztési program Felsőoktatás és kutatás-fejlesztés-innováció program A vállalkozási kultúra és tudásbázis program

1.5

„Tehetség-gondozás” megyei ösztöndíj és gyakornoki program


fiatal vállalkozók

Megye egész területe

„Villanydelejes forgony - dinamó” kreatív humánerőforrás fejlesztési program

1.4

A célcsoport megjelölése

középiskolai és szakmunkás tanulók, egyetemi hallgatók, felsőoktatási intézmények ,szakképző intézmények, érdekképviseleti szervezetek, civil szervezetek

II. Az innováció térnyerésének előmozdítása


A projektcsomag ütemezése

A projektcsomag költségigénye (millió Ft)

Finanszírozási forrás (uniós, nemzetközi, hazai)

Kapcsolódó EU tematikus célkitűzés (uniós finanszírozás esetén)

2015-2020

400

TOP 1.2 és 6.2

(1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése(3) A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkaerő mobilitás ösztönzése(9) A társadalmi befogadás és a szegénység, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni fellépés(10) Az oktatásba, a képzésbe, a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulása érdekében

2015-2020

30

TOP 6.1

(6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása(8) foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása(9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem(11) az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása



igen

új munkahelyek száma (db), kézműves tanfolyamok, képzések, vásárok száma (db), bevont szakemberek száma (fő), képzésben résztvevők száma (fő), turisták száma (fő)

igen

2014-2020

600

TOP 6.2

2016-2020

5500

EFOP


innovatív vállalkozások számának növekedése, szabadalmak számának növekedése, termékélettartam csökkenése

igen

2015-2020

1600-2000

EFOP


ösztöndíjban részesültek száma, a megyében, illetve annak gazdasági központjaiban elhelyezkedők sázmának változása

igen





2014-2020

2000

TOP 1.1

1200

TOP 1.1

1.1

Önkormányzatú tulajdonú ipari parkok szolgáltatásfejlesztéséhez kapcsolódó infrastrukturális hátterének kiépítése és fejlesztése

Győr, Kapuvár, Csorna, Sopron, Mosonmagyaróvár

Önkormányzati tulajdonú ipari parkok (Győr, Kapuvár, Csorna, Sopron, Mosonmagyaróvár)

1.2

Ipari területek bekötőútjainak felújítása, kiépítése

Sopronkövesd, Beled, Csorna, Nyúl, Bőny, Tét, Szany, Kapuvár

önkormányzatok, fejleszteni kívánt területen telephellyel rendelkező önkormányzatok vállalkozások, NIF Zrt.

2014-2020

önkormányzati tulajdonú ipari parkok

Együttműködésben megvalósuló projektcsomagok (igen/nem)




Eredmény- és outputindikátorok

igen


(1) A kutatás, technológiafejlesztés és innováció erősítése (8) A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (10) Beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén

Együttműködésben megvalósuló projektcsomagok (igen/nem) igen

igen (3) A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása (8) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (3) a kis- és középvállalkozások, verseny-képességének javítása (1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése 1304/2013/EU rendelet 3. cikk (1) a) i: munkaerőpiaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén

1.3

Ipari parkok, innovációs és kompetencia központok szolgáltatásfejlesztése

Győr, Csorna, Kapuvár, Mosonmagyaróvár, Sopron

az ipari parkok, inkubátorházak, innovációs központok, stb.

2014-2020

1000

TOP 1.1

1.4

Megyei gazdaságfejlesztési egyeztető és koordinációs partnerség létrehozása és innovációs program-támogató ügynökség működtetése


Megyei gazdaságfejlesztési egyeztető és koordinációs partnerség (Megyei önkormányzat, GYMSMKIK, KVA, IPOSZ, RFÜ, Pannon Novum, SZE-Universitas, NYME, Munkaügyi központ, Innonet, HACSok delegáltja, TDM-ek delegáltja. Együttes konzorciumban valósítja meg 3 telephelyen

2014-2020

600

TOP 6.1


igen

1.5

Innovációs asszisztensek foglalkoztatási programja

A megye egész területét érinti, így az összes települést

Innonet, RIÜ, GY-M-S Megyei KIK, NYME, Széchenyi István Egyetem konzorciuma

2015-2020

400

TOP 6.2

igen

a megye 12 városa, továbbá gazdasági szempontból meghatározó települései

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara, Vállalkozók Szövetsége, Kisalföld Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Széchenyi István Egyetem, Nyugat-magyarországi Egyetem, középfokú szakképző intézmények, képzésben részvevő vállalkozások, innovációs központok, ipari vállalkozások, tanácsadó szervezetek, ipari parkok, innovációs parkok, vállalkozásfejlesztési és tanácsadó központok, klaszterszervezetek, gazdaság és területfejlesztést segítő nonprofit szervezetek, termelői értékesítői szervezetek (TÉSZ- szervezetek ek) gazdasági centrumokban található fejlődő gazdasági szervezetek, kezdő vállalkozások, vállalkozók, vidéki térségekben található vállalkozások, termelő szervezetek, alacsony képzettségű rétegek,


2015-2017

2000

GINOP


Győr

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, Győr Megyei Jogú Város felsőoktatási intézmények, szakképző Önkormányzata, Széchenyi István Egyetem, Járműipari beszállító intézmények, vállalaltok, érdekképviseleti és vállalatok, fejlesztő szervezetek szakmai szervezetek

2015-2017

2500-3500

GINOP


Győr

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, Audi Hungaria Motor Kft., továbbá az érintett cégek, a Győri Járműipari Régió fejlesztésének eredményeit igénybe vevő gazdálkodó szervezetek, különös tekintettel a kkv-kra és a Rábára, a Győri Járműipari Régióban működő gazdálkodó szervezetek által foglalkoztatottak

2015-2018

2800-3000

GINOP






2015-2020

200

TOP 1.3

2015-2020

18000-20000

IKOP

„Megújuló gazdaság” innovációkban gyarapodó gazdaság fejlesztési programja 1.6

Az innovációkban gyarapodó gazdasági szerkezet kialakítása. Helyi gazdaságfejlesztés támogatásának programja. A megyei gazella program. Értékes termékek az értékes vidékről. A megyerikum program. A vendéglátó megye. A turisztikai program.

„Egyetemi járműipari K+F” Győri Járműipari Kutatóközpont létesítése a Széchenyi István Egyetemen oktatás-, humánerő-, foglalkoztatás- és gazdaságfejlesztési program (megyei kiemelt fejlesztési irány) 1.7 A Széchenyi István Egyetem bázisán járműipari kutatási kompetencia központ létesítése, annak infrastrukturális feltételeinek, valamint gép-, műszer-, eszköz állományának megteremtése, kutatási programok indítása, kutatói munkahelyek létesítése, ipari kapcsolatok támogatása, a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosítása. „Győri Járműipari Körzet” megyei járműipar-fejlesztési program (megyei kiemelt fejlesztési irány) 1.8

A Győrben működő Audi Hungaria Motor Kft. tervezett motorgyártási, gépjárműgyártási és kutatásfejlesztési beruházásai. A megyehatáron messze túlnyúló foglalkoztatási körrel működő járműipari nagyvállalat, az Audi beszállítói körének bővítése. Ezáltal fejlődési lehetőséget nyújtva a megyében működő beszállítóknak: a kkv-knak, valamint a szintén nagy hagyományú és győri székhelyű Rába Járműipari Holding Nyrt-nek (pl.: autóbuszgyártás bevonásával). A Széchenyi István Egyetem bázisán alternatív hajtású járművek kutatási fejlesztési programja.


1.1


Belterületi kerékpárutak felújítása, kiépítése

III. A megye és települései elérhetőségének javítása


Csorna, Kapuvár, Bágyogszovát, Vica, Acsalag, Völcsej, Lövő, Sopronkövesd, Pereszteg, Vásárosfalu

A települések elérhetőségét javító, ezáltal befektetőbarát környezetet teremtő megyei közlekedésfejlesztési fejlesztési program.

Sorszám



Kisléptékű élelmiszer-feldolgozáshoz, termék-előállításhoz kötődő fejlesztések programja


Települési önkormányzatok

IV. A környezet megújítása, a kultúra támogatása, az életminőség javítása

Tejfeldolgozó és sajtüzem: Kft, Bogyoszló telephely

1.1


Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, MJV-k önkormányzata, NIF Zrt., közlekedési társaságok (Volán, MÁV, GySEV ) , a megye lakossága, vállalkozói, a gazdasági élet szereplői (közlekedők), közlekedési pályák kezelői és közlekedési társaságok

megye közlekedési hálózatában érintett települések

Prioritás azonosítója, neve

sikeres vállalkozások számának növekedés (adó-, és járulékfizetési hajlandóság növekedése), vállalkozásokon belül az új tevékenységek megjelenése, új piaci szegmensek feltárása kutatás-fejlesztési potenciál növekedése (ráfordítások, foglalkoztatotak) szabadlamak számának növekedése, műszaki képzési területen a hallgatói létszám változása

vállalati együttműáködések számának növekedése, új klaszterek létrejötte, beszállító kapcsolatok számának emelkedése, új termékek és szolgáltatások megjelenése, foglalkoztatási szint minőségi emelkedése és stabilitása

igen

igen

igen

igen

III. A megye és települései elérhetőségének javítása

„Földön, vízen, levegőben” megyei közlekedésfejlesztési program (megyei kiemelt fejlesztési irány) 1.2

vállalkozások (beszállítók, klaszterek), innovációs központok, ipari park, felsőoktatási szervezetek, szakképző intézmények, kutató-fejlesztő vállalkozások és intézmények

5-10 megvalósult fejlesztés

önkormányzatok, közlekedéshálózatok fenntartásában érdekelt szervezetek, vállalkozások



(1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése(3) A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkaerő mobilitás ösztönzése(9) A társadalmi befogadás és a 600 résztvevő vállalkozás, min. 600 új munkahely szegénység, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni fellépés(10) Az oktatásba, a képzésbe, a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulása érdekében

igen

(6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (8) foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása 3) A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 1301/2013/EU rendelet 5. cikk 9) d közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások

megye városainak elérhetőségének elérhetőségének időbeli csökkenés, balesetek sázmának csökkenése, térségek feltártsága (elérhetőségének) javulása

igen



IV. A környezet megújítása, a kultúra támogatása, az életminőség javítása






2015-2020

1000

TOP 1.2


Lajtamag Kft., Püski, vagy Hédervár telephely; Cankó 2000

Gyógynövénytermesztés, gyűjtés, feldolgozás és csomagolás: Rábapatona telephely Pannonhalmi Főapátság, Pannonhalam telephely Magyar Műhely Alapítvány, Mezőörs telephely

Molnár Ferenc,

Madáreleség gyártás, forgalmazás: Pannon-Mag-Agrár Kft., Mosonmagyaróvár telephely GMO-mentes tejtermékek előállítása: Püski Szövetkezet, Püski telephely Közösségi terek + helyi piacok: Győrújbarát, Csorna, Ikrény, Zsebeháza és Rábaközi önkormányzatok

Lajtamag Kft., Cankó 2000 Kft, Pannonhalmi Főapátság, Magyar Műhely Alapítvány, Pannon-Mag-Agrár Kft., Püski Szövetkezet, Győrújbarát, Csorna, Ikrény, Zsebeháza és Rábaközi önkormányzatok

- létrejött új munkahelyek száma (db)1301/2013/EU rendelet 5. cikk 8 b): a foglalkoztatás-barát növe-kedés elő-segítése a megvalósult élelmiszer -feldolgozó saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia beruházások száma (db)- kialakított részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és mintakertek száma/területe (db vagy kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását m2)

igen

(6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása;(8) foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; ERFA 5. cikk (6) c) a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése

megjelentetett kiadványok száma (db), építészetileg dokumentált, archivált építmények száma (db), rekonstruált/felújított épületek,

1.2

Építészeti értékek feltérképezése, mentése, fenntartása


Települési önkormányzatok, művelődési házak, IKSZT-k, civil szervezetek,

2015-2020

300

TOP 6.2

1.3

Térségek közti és nemzetközi kulturális kapcsolatok kialakítása és ápolása


IKSZT-k, civil szervezetek, önkormányzatok, ipartestületek szövetségei

2015-2020

200

TOP 6.2

1.4

A helyi gazdaság- és termékfejlesztés mentorálása

Megye egész területe

2014-2020

300

TOP 6.2

2016-2020

5000

GINOP


agrár vállalkozások számának növekedése, helyi termékpaletta bővülése, foglalkoztatási s zint emelkedése

igen

energiafogxasztás átsrutturálódása, zöldenergia felhassználás növekedése, foglalkoztatási szint növekedése, energiaszolgáltatás biztonságának javulása

igen

„A vidék kincsei” falusi és ökoturisztikai fejlesztési program 1.5

A kistelepülések értékeit integrált módon kínáló, a munkahelyteremtést szolgáló falusi és ökoturizmus fejlesztésének programja: csendkúra, gyalog- és kerékpártúra, sport- és hobbyhorgászat, vadászat, természetjárás, helyi termékek kínálata. „Zölderő” energiaracionalizálási-gazdaságfejlesztési program

1.6 Győr-Moson-Sopron megye energiaracionalizálási programja a megyei zöldgazdaság kialakítása érdekében (ERFA)

1.7

megye idegenforgalmilag frekventált települései és térségei

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, Nyugat-magyarországi Egyetem (Sopron, Mosonmagyaróvár), Széchenyi István Egyetem megye egész területe kiemelten a környezeti erőforásokkal hasznosítható területek (nap, (Győr), Megújuló energiát előállító szervezetek, felhasználók (a szél, villamos) megye lakói, vállalkozói, a megyében evékenykedő cégek), a zöld (megújuló) energiát előállító szervezetek

„Batthyány-Strattmann László” megyei gyógy- és egészségturisztikai és rekreációs program A már fürdővel rendelkező településeken (pl. Csorna, Győr, Hegykő, Kapuvár, Lipót, Mosonmagyaróvár, Sopron-Balf) és a fürdőlétesítésre, egészségcentrum kialakítására készülő településeken (pl. Pannonhalmán a Pannonhalmi Bencés Csorna, Győr, Hegykő, Kapuvár, Lipót, Mosonmagyaróvár, Sopron-Balf és Pannonhalma Főapátság általi kialakításban), valamint ezek térségében a gyógy- és egészségturizmus, a wellness, a sport és rekreációs szolgáltatások fejlesztését célzó integrált területi program

„Rábaköz” térségi gazdaságfejlesztési program (kiemelt megyei felzárkóztatási irány) 1.8

Beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra.

„ Életminőség” megyei közmű-szolgáltatás fejlesztési program (megyei kiemelt fejlesztési irány) 1.10

1.11

A „közműolló” zárását szolgáló, azaz a megye több tucat településén még hiányzó műszaki infrastruktúrák megvalósítását – ezáltal befektetető-barát környezetet – eredményező megyei közmű-szolgáltatás fejlesztési program. Győr-Moson-Sopron megye területére kidolgozott vízgyűjtő-gazdálkodási tervek végrehajtása. A közműkapacitások fejlesztése a 10 ezer lakosnál népesebb településeken.

„Újhelyi Imre” megyei élelmiszergazdaság-fejlesztési és foglalkoztatási program (megyei kiemelt fejlesztési irány)

Győr

KEHOP

2015-2020

12000-14000

GINOP


idegenforgalmi paraméterek javulása (vendégéjszakák, kihasználtság), foglalkoztatás növelése, gyógyturisztikai szolgáltatásban részesülők arányának növekedése

igen

2016-2020

3000

GINOP


helyi vállalkozások számának növekedése, foglalkoztatási szint növekedése, helyi termékpaletta bővülése

igen

2015-2020

4500

GINOP, KEHOP


egészségügyi ellátottság növekedése, mortalitási mutatók javulása, a gondozottak körének növekedése, a prevenciókba bevontak számának növekedése

igen

2015-2020

8000-12000

KEHOP


szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások számának növekedése

igen

mg-i vállalkozások, érdekképviseletek, szakmai szervezetek

2015-2020

6000-8000

VP

agrárvállalkozások számának növekedése, helyi termékkínálat bővülése, agrár termelői együttműködések létesítése, foglalkoztatás javulása

igen

mg-i vállalkozások, önkormányzatok, szakmai szervezetek

2015-2017

1000

MAHOP, GINOP

agrárvállakozások számának növekedése, a haltermelés bővülése, halfogyasztás emelkedése

igen

turisztikai attraktivitások növekedése (kiállítóhelyek, bemutatóhelyek), turisztikai vállalkozások számának növekedése, azok kínálatának változása (azok kívánlatának változása, foglalkoztatási szint növekedése

igen

rendezvények száma, résztvevők száma

igen

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, A megye már fürdővel rendelkező és a fürdőlétesítésre készülő településeinek önkormányzatai, a fejlesztés tárgyát képező szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, érdekképviseletek, szakmai gazdálkodó szervezetek, a szolgáltatásokat igénybe vevő látogatók, szövetségek, klaszterek az érintett térségekben élő szakképzett munkaerő

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, a megye lakossága, mezőgazdasági vállalkozók, őstermelők, a gazdasági élet szereplői, termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek)

A munkaerő-igényes és minőségi élelmiszergazdaságot eredményező fejlesztési program.

1.12

1.13

1.14

„Xántus János” megyei hal- és vadgazdálkodási program (megyei kiemelt fejlesztési irány)

haltenyésztésre szakosodott települések, haltenyésztéssel foglalkozó települések

A vizekben és erdőkben gazdag megye által kínált lehetőségek kiaknázásaként fejlesztendő a hal- és vadgazdálkodás. „Világörökségek Győr-Moson-Sopron megyében” megyei örökségvédelmi program (megyei kiemelt fejlesztési irány) A megye már meglévő, az UNESCO által világörökségi helyszínné nyilvánított térségei. Az ezeréves „Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete”, valamint Pannonhalma, Sopron, Győr, Fertőd, Limes vonal által érintett települések az Ausztriával közös „Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj” értékmegőrző fejlesztése. A világörökség várományos „Danube Limes” Győr-Moson-Sopron megyei helyszíneinek értékmegőrző fejlesztése.

Széchenyi István Egyetem,"Bridge" Hallgatói-oktatói Klub épületének funkcióbővítése és kultúrális-turisztikai fejlesztése


Győr; A teljes Egyetemet (várost, térséget, régiót) érinti

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége, Vadász Szövetségek, a megye lakossága, halgazdaságok, horgászegyesületek, halászatra jogosultak, vadászatra jogosultak, hal és vadtenyésztők, nemzeti parkok

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, Fertőtáj Világörökség Magyar Tanácsa, Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság, Magyar Limes Szövetség, a világörökségi helyszíneken élők, a világörökségi helyszínek vállalkozásai

önkormányzatok, turisztikai vállakozások, szakmai szervezetek

Széchenyi István Egyetem, "Bridge" Hallgatói-oktatói Klub

V. A megye belső kohéziójának erősítése+C60



igen

6000

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, Vizügyi igazgatást ellátó szervek, a csatornázatlan, valamint a 10 ezer főnél népesebb megye azon 2000 fő fölötti települései, amelyek nem rendelkeznek csatornahálózattal, önkormányzatok, közüzemi szolgáltató települések önkormányzatai, a megye lakossága, vállalkozói, a továbbá az alternatív szennyvízelvezetés kiterjesztése az aprófalvas településhálózatban szervezetek, háztartások gazdasági élet szereplői (közművek használói), közművállalatok

a megye mezőgazdasági termelés szempontjából frekventált városai és térségi központjai

igen

2016-2018

önkormányzatok, vállalkozások

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, Vízügyi Igazgatási feladatokat ellátó szervek (Vízügyi Igazgatóság, Nemzeti Környezetügyi Intézet), Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, GYEMSZI, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, a fejlesztés tárgyát egészségügyi intézmények képező szolgáltatásokat nyújtó gazdálkodó szervezetek, a szolgáltatásokat igénybe vevő látogatók, az érintett térségekben élő szakképzett munkaerő

„Dr. felpéczi Petz Aladár” egészségipar infrastruktúrájának fejlesztése program

igen


Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, Csorna és Kapuvá városok önkormányzatai. A csornai és kapuvári ipari parki önkormányzatok, vállalkozások, civil fejlesztések eredményeit igénybe vevő gazdálkodó szervezetek. A szervezetek, innováció közvetítő csornai és kapuvári ipari parkokban működő gazdálkodó szervezetek intézmények, fejlesztési társaságok által foglalkoztatottak

Rábaköz települései A csornai és kapuvári ipari parkokban megvalósuló integrált térségi fejlesztési program a szükséges közlekedési kapcsolatok megteremtésével

1.9

A falusi termékeket előállító és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és személyek. A megyében élő szakképzett munkaerő és a agrár vállalkozók, mg-i termelő közösségek szolgáltatásokat igénybe vevők köre. Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat

ingatlanok száma (db, m2), bevont diákok/képzésben résztvevők száma (fő), bevont szakemberek, közreműködők száma (fő), látogatók száma (fő) tapasztalatcserék, megvalósult találkozók, táborok száma (db), (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem(8) bevont szakemberek/művészek száma foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (11) az intézményi (fő), képzésekben, alkotótáborokban kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása(4) az alacsony széndioxidrésztvevők száma (fő), megjelentetett kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatbanERFA 5. cikk (6) c) a kiadványok száma (db), kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése képzőművészeti fejlesztések, alkotások száma (db) (1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (3) A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkaerő mobilitás ösztönzése

(6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (8) foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása 3) A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 1301/2013/EU rendelet 5. cikk 9) d közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások (6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (8) foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása 3) A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 1301/2013/EU rendelet 5. cikk 9) d közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások

2015-2020

2500-3000

GINOP

(9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem(8) foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (11) az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása(4) az alacsony széndioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatbanERFA 5. cikk (6) c) a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése

2015-2016

100

TOP 6.2





V. A megye belső kohéziójának erősítése+C60





- megvalósult hűtőkapacitás (m2)1301/2013/EU rendelet 5. cikk 8 b): a foglalkoztatás-barát növe-kedés elő-segítése a kialakított raktárkapacitás (m2)- helyi saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia termékek aránya a közétkeztetésben részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és (%)- közösségi marketingben kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását résztvevő szervezetek száma (db) (6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (8) új munkahelyek száma (db), foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (9) a társadalmi kézműves tanfolyamok, képzések, befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem befogadás előmozdítása és a vásárok száma (db), bevont szegénység elleni küzdelem 1301/2013/EU rendelet 5. cikk 9) d közösségvezérelt helyi szakemberek száma (fő), képzésben fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások résztvevők száma (fő), turisták száma (1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése(3) A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkaerő mobilitás ösztönzése(9) A társadalmi befogadás és a szegénység, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni fellépés(10) Az oktatásba, a képzésbe, a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulása érdekében (1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése(3) A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkaerő mobilitás ösztönzése(9) A társadalmi befogadás és a szegénység, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni fellépés(10) Az oktatásba, a képzésbe, a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulása érdekében (1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (3) A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása (8) A fenntartható és minőségi 36-42 fejlesztett/ létrehozott szociális foglalkoztatás, valamint a munkaerő mobilitás ösztönzése (9) A társadalmi befogadás és vállalkozás a szegénység, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni fellépés


1.1

Helyi termékekhez, rövid ellátási láncokhoz kapcsolódó logisztikai fejlesztések programja

Csorna, Győr, Győrújbarát

Önkormányzatok: Csorna, Győr MJV, Győrújbarát

2015-2020

1350

TOP 1.2

1.2

Közösségi Terek létrehozása

Megye teljes területe

települési önkormányzat, alapítvány, civil szervezet, Ipartestületek szövetségei, egyház

2015-2020

350

TOP 6.1

1.3

A foglalkoztatási szint javítását segtítő megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási paktum létrehozása és szolgáltatásainak kidolgozása


Megyei gazdaságfejlesztési egyeztető és koordinációs partnerség (Megyei önkormányzat, GYMSMKIK, KVA, IPOSZ, RFÜ, Pannon Novum, SZE-Universitas, NYME, Munkaügyi központ, Innonet, HACSok delegáltja, TDM-ek delegáltja. Együttes konzorciumban valósítja meg 3 telephelyen.

2014-2020

1220

TOP 6.1

1.4

A már működő foglalkoztatási paktumok inkubációs tevékenységének erősítése és szolgáltatásfejlesztések, kompetenciajavító képzések



2014-2020

1000

TOP 6.1

1.5

Győr-Moson Sopron Megyei Szociális Gazdaság-fejlesztési Program


Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a LEED Nonprofit Kft. konzorciuma

2015-2020

800

TOP 6.2

2015-2020

8000-10000

VP

(6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (8) foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 1301/2013/EU rendelet 5. cikk 9) d közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások

helyi vállalkozások számának növekedése, helyi termékkínálat bővülése, foglalkoztatási szint növekedése

1000

EFOP

(6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (8) foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 1301/2013/EU rendelet 5. cikk 9) d közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások

a szociális ellátásban részesülők számának növkedése, igentérségekben az élettartam növek



1.6

„Felzárkóztatás” elmaradott térségek foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési programja A leszakadó térségek (Rábaköz, Sokoró- és Bakonyalja, Répce-sík) foglalkoztatási lehetőségeinek bővítését és a helyi gazdaság fejlesztését támogató intézkedési csomag. Integrált programja a szükséges közlekedési kapcsolatok megteremtésével

Rábaköz, Sokoró- és Bakonyalja, Répce-sík

A falugondnoki hálózat megyei koordinációjának programja a megyei szociális háló továbbfejlesztésével Győr-MosonSopron megye aprófalvas, elnéptelenedő és elöregedő településekből álló térségeiben



Gesztor szervezet (max. 1-2 szervezet): - Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat

„Háló” szociális gazdaságfejlesztési program 1.7

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja , a hátrányos helyzetű célcsoportokat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek, a térségben élő gazdasági és munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű foglalkoztatottak


megye aprófalvas települései és térségei

Végső kedvezményezettek (max. 5 bulletpont): - A megye szociálisan rászorult állampolgárai, a szociális ellátást nyújtó intézmények, a falugondnokok

VI. A megye- és országhatáron átnyúló együttműködés fejlesztése


önkormányzatok, civil szervezetek, szociális elláűtó rendszer 2015-2020

igen

igen

igen

igen

igen

igen

VI. A megye- és országhatáron átnyúló együttműködés fejlesztése








Prioritás azonosítója, neve Sor-szám






A projektcsomag Finanszírozási forrás Kapcsolódó EU tematikus költségigénye (millió (uniós, nemzetközi, célkitűzés (uniós finanszírozás Ft) hazai) esetén)



Megj,

1. intézkedés: Gazdaságfejlesztést megalapozó HR fejlesztés a Csornai járásban

1.1

A csornai Tudáscentrum felnőttképzési rendszerének fejlesztése

1.2

Emberi erőforrást célzó beavatkozások

1.3

1.4

A programban résztvevők (8) A fenntartható és minőségi száma; A programban foglalkoztatás, valamint a TOP 6.1 résztvevő munkanélküliek munkavállalói mobilitás száma; A képzéseken ösztönzése résztvevők száma

igen

(8) A fenntartható és minőségi A programban résztvevők foglalkoztatás, valamint a száma; A képzéseken munkavállalói mobilitás résztvevők száma ösztönzése

igen

Csornai járás (Csorna)

képző szervezetek, KIK, MMK

lakosság

Csornai járás

Csorna és Környéke Ipartestület

családi és mikrovállalkozások

21

Széchenyi István Körzeti Általános Csorna Iskola infrastruktúra fejlesztése

önkormányzat

általános iskolai tanulók, dolgozók

40

Bölcsődei fejlesztés

önkormányzat

lakosság (fiatal szülők)

130

TOP 1.4

(8) A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése

óvodás és bölcsődés korú gyermekek, fiatal szülők, óvodai és bölcsődei dolgozók

760

TOP 1.4


540

(8) A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás TOP 1.4 ösztönzése

Csorna

300

TOP 6.3

(10) Beruházások az oktatás, A képzésekben EFOP készségfejlesztés és élethosszig száma tartó tanulás területén

résztvevők

igen

Támogatott intézmények száma; Férőhelyek száma

igen


igen


igen

2. intézkedés: Gazdaságfejlesztést megalapozó HR fejlesztés a Győri járásban

2.1

A Győr agglomerációjához tartozó települések (Pér, Óvoda és bölcsöde építés/bővítés Dunaszeg, Győrújfalu, Kajárpéc, Kunsziget, Nagybajcs, Öttevény, Győrság, Töltéstava)

önkormányzatok

3. intézkedés: Gazdaságfejlesztést megalapozó HR fejlesztés a Kapuvári járásban

3.1

Óvoda- és bölcsődefejlesztések

3.2

A társadalmi együttműködést és kohéziót erősítő komplex projekt megvalósítása felzárkóztatási céllal Kapuváron és Beledben

Kapuvár, Beled, ill. a járás települései

Kapuvár, Beled

önkormányzatok

önkormányzatok, képző szervezetek


lakosság, civil szervezetek

50

(10) Beruházások az oktatás, A képzésekben TOP 6.3 készségfejlesztés és élethosszig száma tartó tanulás területén

résztvevők

igen

4. intézkedés: Gazdaságfejlesztést megalapozó HR fejlesztés a Mosonmagyaróvári járásban 4.1

Óvoda és bölcsőde létesítése Mosonmagyaróváron

Mosonmagyaróvár

4.2

Halászi óvoda-bölcsöde bővítése

Halászi

Társulás hajléktalanok munkaerő Mosonmagyaróvári járás piacra juttatása települései

önkormányzatok


500

önkormányzatok


120

önkormányzatok, képző szervezetek

hajléktalan személyek

30

(8) A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a TOP 1.4 munkavállalói mobilitás ösztönzése (8) A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a TOP 1.4 munkavállalói mobilitás ösztönzése (10) Beruházások az oktatás, TOP 6.1 készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén


igen


igen

A képzésekben száma

résztvevők

igen

5. intézkedés: Gazdaságfejlesztést megalapozó HR fejlesztés a Pannonhalmai járásban

5.1

Bölcsőde, óvoda, családi napközi fejlesztés

Pannonhalma, Nyalka, Veszptémvarsány

önkormányzatok


181


250

TOP 1.4

100



igen


igen


igen

6. intézkedés: Gazdaságfejlesztést megalapozó HR fejlesztés a Soproni járásban 6.1

Térségi gyermekjóléti alapszolgáltatás, óvoda-bölcsőde fejlesztési program

Soproni járás

önkormányzatok



7. intézkedés: Gazdaságfejlesztést megalapozó HR fejlesztés a Téti járásban önkormányzatok 7.1

Óvoda és bölcsöde építés/bővítés Szerecseny, Felpéc, Gyömöre


TOP 6.1 megyei kompetencia!













1. intézkedés: A Rábaköz gazdasági fejlesztése projektcsomag (Gazdaságfejlesztés a Csornai járásban) Csornai járás (Csorna, önkormányzat, Bősárkány, Szany, Kóny, Szil); önkormányzati tulajdonú GT Kapuvári járás (Kapuvár, Beled)

1.1

Rábaközi iparterületek fejlesztése

1.2

Piacterek kialakítása, fejlesztése a Rábaközben

1.3

A csornai városközpont funkcióbővító Csorna megújítása

Csornai járás települései

önkormányzatok

KKV-k

lakosság, vállalkozások

önkormányzat, vállalkozások lakosság, turisták, vállalkozások

1 100

(8) A fenntartható és A foglalkoztatás minőségi foglalkoztatás, TOP 1.1 növekedése a támogatott valamint a munkavállalói vállalkozásoknál mobilitás ösztönzése

igen

700


igen

1 000

(8) A fenntartható és A foglalkoztatás minőségi foglalkoztatás, TOP 1.2 növekedése; A látogatók valamint a munkavállalói számának növekedése mobilitás ösztönzése

igen

1 000


igen


igen

(8) A fenntartható és A foglalkoztatás minőségi foglalkoztatás, növekedése; A látogatók valamint a munkavállalói számának növekedése mobilitás ösztönzése

igen

15


igen

30

(8) A fenntartható és A foglalkoztatás minőségi foglalkoztatás, GINOP növekedése; A látogatók valamint a munkavállalói számának növekedése mobilitás ösztönzése

igen

TOP 2.1

2. intézkedés: Turizmusfejlesztés a Csornai járásban Premontrei Apátság és a Csornai Önkormányzat konzorciuma keretében létrehozott cég

2.1

Premontrei Apátsági Látogatóközpont Csornai járás (Csorna) létrehozása

2.2

A termálvíz hőenergiájára épülő turisztikai fejlesztés

Csorna

önkormányzat

lakosság, turisták, vállalkozások

2 000

2.3

Rábaközi pihenőhelyek kialakítása, fejlesztése

Csorna, Sopronnémeti

önkormányzat


600

2.4

Rábaközi értéktár létrehozása

2.5

ÖKO park kialakítás Sopronnémetiben

Csornai járás

Sopronnémeti

önkormányzat

önkormányzat




TOP 1.2

3. intézkedés: Turizmusfejlesztés a Győri járásban

3.1

Abda, Dunaszentpál, Fehértó, Világörökségi helyszínek létrehozása; Győrújbarát, Gönyü, a településeken található műemlékek, Győrzámoly, Kunsziget, szakrális épületek, szobrok, tájházak Mosonszentmiklós, Nagybajcs, stb. kialakítása, felújítása Pér, Rábapatona, Sokorópátka, Vámosszabadi

önkormányzatok


1 186

(6) A környezet megőrzése és védelme, TOP 2.2 valamint a forráshatékonyság támogatása

A természeti és kulturális örökségnek, ill. látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése

igen

TOP 2.2



3.2


Egyéb (vízi, öko, szálláshely, stb) turizmusfejlesztés



Abda, Bőny, Börcs, Dunaszeg, Dunaszentpál, Fehértó, Gönyü, Győrújbarát, Kajárpéc, Kisbajcs, Koroncó, Kunsziget, Mosonszentmiklós, Nagybajcs, önkormányzatok Nagyszentjános, Nyúl, Pér, Rábapatona, Tényő, Vének, Vámosszabadi, Mezőörs, Győrság








2 095




igen

VP 4. intézkedés: Gazdaságfejlesztés a Kapuvári járásban

4.1

Helyi termékpiac kialakítása Kapuváron

Kapuvár

önnkormányzat


igen

150



igen

200



igen

300



igen


igen

(8) A fenntartható és A foglalkoztatás minőségi foglalkoztatás, növekedése a támogatott valamint a munkavállalói vállalkozásoknál mobilitás ösztönzése

igen


igen

lakosság, termelők

60

5. intézkedés: Turizmusfejlesztés a Kapuvári járásban

5.1

5.2

5.3

5.4

A kapuvári strandfürdő felújítása

Barthodeiszky-kastély felújítása

Gyógyvízre alapozott komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása

A járás településeit érintő egységes információs táblarendszer létrehozása

Kapuvár

Beled

Kapuvár

Kapuvári járás

önkormányzatok

önkormányzatok





önkormányzatok


72


önkormányzat?

KKV-k

500

TOP 1.1

GINOP?

6. intézkedés: Gazdaságfejlesztés a Mosonmagyaróvári járásban

6.1

6.2

MOWINPARK II-es ütem fejlesztése

Helyi - elsősorban szegregált lakosság számára bio/öko termékek gyártására foglalkoztató központ létesítése

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár

önkormányzat?

lakosság, KKV-k

100

TOP 1.1

megyével egyeztetve?




6.3

6.4


Belterületi hiányzó kerékpárút elemek létesítése Mosonmagyaróváron, elsősorban a hivatásforgalmi közlekedés céljára

Újabb inkubátor ház építése


Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár


önkormányzat?

önkormányzat?


lakosság, munkavállalók

KKV-k







(8) A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, Utazási idő megtakarítás; TOP 1.3 valamint a munkavállalói Az eljutási idő rövidülése mobilitás ösztönzése

igen


igen

200



igen

100



igen

500



igen

30



igen

80



igen

90



igen

200

150



7. intézkedés: Turizmusfejlesztés a Mosonmagyaróvári járásban

7.1

7.2

Vizi turizmus fejlesztése Lajta folyón, Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár területén

Világörökséggel kapcsolatos turisztikai fejlesztés (Limes)

Mosonmagyaróvár

önkormányzat

önkormányzat



8. intézkedés: Turizmusfejlesztés a Pannonhalmai járásban

8.1

8.2

8.3

8.4

A Gesztenyés Horog mentén belvárosi Pannonhalma borút létrehozása

Szabadság téren a park megújítása gyógynövény bemutatókert kialakításával …

A Kézműves téren energiatermelő játszótér kialakítása, szemléletformálási céllal

Térségi pálinka múzeum és kóstoló kialakítása

Pannonhalma

Pannonhalma

Pannonhalma

önkormányzat

önkormányzat

önkormányzat

önkormányzat





TOP 2.2, GINOP, VP




8.5

Magánszálláshelyek kialakításának támogatása Váralján

8.6

Váralja sétány mentén található házaknál látogatható gyógynövénykertek kialakításának támogatása, a gyógynövények begyűjtésének és feldolgozásának szervezése, Pannonhalmi Gyógynövény brand felépítése

8.7

8.8

8.9


Pannonhalma

Pannonhalma

A korábbi orvosi rendelőben” PánIQ” Pannonhalma szobák kialakítása

Écsi Rábaring

A vallási-, öko- és aktív turizmushoz kapcsolódó túraútvonalak

Écs

Pannonhalmai járás


önkormányzat

önkormányzat

önkormányzat

önkormányzat

önkormányzatok










40

(6) A környezet megőrzése és védelme, GINOP valamint a forráshatékonyság támogatása


igen

40



igen

80



igen

140



igen

100



igen

800



igen

600



igen

50



igen




9. intézkedés: Turizmusfejlesztés a Soproni járásban

9.1

Öko-aktív turisztikai szolgáltatások, attrakciók bővítése, meglévők fejlesztése

Soproni járás


9.2

Világörökség ékkövei komplex program

9.3

Soproni körzet: Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Soproni borvidék komplex fejlesztési önkormányzatok, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, programja vállalkozások Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron

Fertőszéplak, Fertőboz, Hegykő

10. intézkedés: Gazdaságfejlesztés a Téti járásban

















10.1

Vágópontok kialakítása

Közvetlenül: Rábacsécsény, Csikván, Felpéc településeken valósul meg a 3 vágópont, de közvetve az egész térség

KKV-k

KKV-k

210

VP


igen

10.2

Savanyító üzem építése

Rábaszentmihály, ill. a Téti térség

KKV-k

KKV-k

50

GINOP / VP


igen

10.3

Tésztaüzem bővítése

Rábaszentmihály, ill. a Téti térség

KKV-k

KKV-k

50

GINOP / VP


igen

100

(8) A fenntartható és A foglalkoztatás minőségi foglalkoztatás, GINOP / VP növekedése a támogatott valamint a munkavállalói vállalkozásoknál mobilitás ösztönzése

igen

200

(8) A fenntartható és A foglalkoztatás minőségi foglalkoztatás, VP növekedése a támogatott valamint a munkavállalói vállalkozásoknál mobilitás ösztönzése

igen

10.4

10.5

Hűtőház építése

Tét, ill. a Téti térség

KKV-k

Pincészet kialakítása

Közvetlenül Gyarmat és Felpéc, KKV-k de közvetve az egész térség

KKV-k

KKV-k

11. intézkedés: Turizmusfejlesztés a Téti járásban

11.1

11.2

11.3

Rába folyón kikötők létesítése

Árpás, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós (Téti járás)

Turisztikai attrakciók bemutatása, hálózatba szervezése a Téti járásban

Árpás, Csikvánd, Felpéc, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, önkormányzatok Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny, Tét (Téti járás)

Túraútonalakat jelölő táblák elhelyezése, ill. táblák helyi értékek bemutatására

Árpás, Csikvánd, Felpéc, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, önkormányzatok Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny, Tét (Téti járás)

önkormányzatok


A természeti és kulturális örökségnek, ill. látványosságnak minősülő támogatott igen helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése

lakosság, turisták







350

50



III. A megye és települései elérhetőségének javítása A projektcsomag területi specifikuma









1. intézkedés: Közlekedésfejlesztés a Csornai járásban (8) A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, Utazási idő megtakarítás; TOP 1.3 valamint a munkavállalói Az eljutási idő rövidülése mobilitás ösztönzése

igen

(8) A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, Utazási idő megtakarítás; valamint a munkavállalói Az eljutási idő rövidülése mobilitás ösztönzése

igen

800


igen

200


igen

200


igen


igen

1 179


igen

1 000


igen

850

(8) A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, Utazási idő megtakarítás; hazai valamint a munkavállalói Az eljutási idő rövidülése mobilitás ösztönzése

igen

5 184


igen

100


igen

1.1

Acsalag-Földsziget-Csorna összekötő Acsalag-Földsziget-Csorna közútfejlesztési programja

önkormányzatok, közútfejlesztésben érdekelt szervezetek

lakosság, munkavállalók, úthasználók

430

1.2

Szany-Rábaszentandrás összekötő közútfejlesztési projektje

Szany-Rábaszentandrás



80

1.3

Sopronnémeti-Bogyoszló-JobaházaFarád-Csorna összekötő útfelújítási projektje

Sopronnémeti-BogyoszlóJobaháza-Farád-Csorna



1.4

Bősárkány-Csorna települések közötti közút felújítása kerékpárút Bősárkány-Csorna kialakításával



Rábaközben buszöblök kialakítása

Csornai járás



Csorna

önkormányzat


önkormányzatok


Kerékpárút-fejlesztés

Győr-Gönyű, Péri reptér – Pannonhalmi Apátság

önkormányzatok


2.2

Településközi utak

Nyúl-Győrújbarát, PérMindszentpuszta



2.3

Települési közlekedésfejlesztés (utak, csomópontok, kerékpárutak, járdák, A Győri járás egész területén buszmegállók/fordulók)



önkormányzat


1.5

1.6

50

Csorna város kerékpárút hálózatának kiépítése

1.7

Csornai járás Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése a Rábaközben

TOP 1.3

TOP 3.1

2. intézkedés: Közlekedésfejlesztés a Győri járásban

2.1

3. intézkedés: Közlekedésfejlesztés a Kapuvári járásban

3.1

Kapuvári gyalogos és kerékpáros hálózat fejlesztése, belterületi összekötéssel

Kapuvár

TOP 3.1?



3.2


Kapuvári járás









70


igen


igen

önkormányzatok


360

30

TOP 3.1


igen


igen


igen

4 276


igen

500


igen

750


igen

50


igen

500


igen

1 000


igen

Járási településeken járdák felújítása

3.3

Járási településeken belterületi utak felújítása

Kapuvári járás

önkormányzatok


3.4

Kerékpárút építése Vicán

Beled

önkormányzat


3.5

Vörösmarty út felújítása közvilágítással a kettős malomhoz Beledben

önkormányzat


50


2 095

Beled

4. intézkedés: Közlekedésfejlesztés a Mosonmagyaróvári járásban

4.1

Jánossomorja, Dunasziget, Levél, Kisléptékű közlekedési fejlesztések a Mosonszolnok, Halászi, önkormányzatok településeken belül és a településközi Kisbodak, Ásványráró, Rajka, mobilitás minőségi feltételeinek Mecsér javítása és elősegítése Jánossomorja, Mosonmagyaróvár, Halászi, Püski, Dunaremete, Lipót, Mosonszolnok, Máriakálnok, Dunasziget, Dunakiliti, Rajka, Kimle, Mecsér

4.2

Kistérségi kerékpárút fejlesztések

4.3

Kenyérgyári úti felüljáró és hozzá kapcsolódó út építése Mosonmagyaróváron

4.4

Nyugati tehermentesítő út létesítése Mosonmagyaróváron a 86-os úttól az Mosonmagyaróvár 1. sz. főútig

Mosonmagyaróvár

önkormányzatok


önkormányzatok




önkormányzat


hazai

5. intézkedés: Közlekedésfejlesztés a Pannonhalmai járásban

5.1

A Hunyadi út mentén az Apátságtól a Radnóti útig járda és kerékpárút Pannonhalma kialakítása baleset megelőzési céllal

5.2

Bakonypéterd, Pázmándfalu, Települési közlekedésfejlesztés (utak, Nyalka, Tápszentmiklós, Sikátor, önkormányzatok, csomópontok, kerékpárutak, járdák, Veszprémvarsány, közútfejlesztésben érdekelt buszmegállók/fordulók) Bakonyszentlászló, szervezetek Győrasszonyfa, Győr-Töltéstava


Győr-Pannonhalma kerékpárút


5.3

Győr-Pannonhalma

önkormányzatok

TOP 3.1-ből csak kerékpárút, ill. városi útfejlesztés lehetséges!


5.4

Az intézkedés és projektcsomag megnevezése Győr kötöttpályás elővárosi közlekedési programjához kapcsolódóan a pannonhalmi kistérség vasútállomásainak megújítása, pakolók, zárt kerékpártárolók …

5.5


Hivatásforgalmi kerékpárút-hálózat hiányzó elemeinek kiépítése

5.7








300


igen


200


igen



500

TOP 3.1


igen



314


igen



500

TOP 3.1


igen

önkormányzatok, Soproni járás, minden település közútfejlesztésben érdekelt szervezetek


200


igen


igen






Pannonhalma – Győrság, Pannonhalma – Ravazd, Pannonhalma-Nyúl-Győr és Pannonhalma-Pér között


A pannonhalmi térség buszmegállóinak fejlesztése

5.6


Belterületi útfelújítások

6.1

6.2

6. intézkedés: Közlekedésfejlesztés a Soproni járásban Fertőd, Sarród, Fertőszentmiklós, Sopronkövesd, Nagycenk, Alpokalja-Fertő táj Kerékpáros Kópháza, Lövő, Völcsej, Mintatérség Program Sopronhorpács, Und, Zsira, Répcevis, Agyagosszegény, Fertőendréd

Elérhető Alpokalja-Fertő táj

7. intézkedés: Közlekedésfejlesztés a Téti járásban

7.1

Útfelújítás

Közvetlenül Csikvánd, Mórichida, Győrszemere, Koroncó, Tét, közvetve: Árpás, Csikvánd, Felpéc, Gyarmat, önkormányatok, Gyömöre, Győrszemere, közútfejlesztésben érdekelt Kisbabot, Mérges, Mórichida, szervezetek Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny, Tét

közutakon közlekedők

900

hazai

TOP 3.1: kerékpárút! De? TOP 1.3 elvileg lehetne …



IV. A környezet megújítása, a kultúra támogatása, az életminőség javítása A projektcsomag területi specifikuma









1. intézkedés: Rábaközben megújuló energia felhasználása, energiahatékonyság-javítás a Csornai járásban

1.1

1.2

1.3

1.4

Megújuló energiapark Modellprogram

A járás településein a középületek energetikai korszerűsítése

Megújuló energiahasznosító rendszerek telepítése

Szélerőmű-park kialakítása

Csorna

Csornai járás

Bágyogszovát

Győrsövényház

önkormányzat

önkormányzatok

önkormányzat

önkormányzat

lakosság, önkormányzati intézmények




1 400

820

15

100

A fejlesztések eredményeként (4) Az alacsony CO2megtakarított energia kibocsátású gazdaság felé KEHOP mennyisége; Új beépített történő elmozdulás megújuló energia támogatása kapacitás A fejlesztések (4) Az alacsony CO2eredményeként kibocsátású gazdaság felé TOP 3.2 megtakarított energia történő elmozdulás mennyisége támogatása A fejlesztések eredményeként (4) Az alacsony CO2megtakarított energia kibocsátású gazdaság felé TOP 3.2 mennyisége; Új beépített történő elmozdulás megújuló energia támogatása kapacitás A fejlesztések eredményeként (4) Az alacsony CO2megtakarított energia kibocsátású gazdaság felé KEHOP mennyisége; Új beépített történő elmozdulás megújuló energia támogatása kapacitás

igen

igen

igen

igen

2. Helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése a Csornai járásban

2.1

A Rábaközi településeken az egészségügyi alapellátási feladatok fejlesztése

Csornai járás

önkormányzatok

lakosság

156

TOP 4.1

2.2

Rábaközi településeken a szociális alapszolgáltatás infrastruktúrájának fejlesztése

Csornai járás

önkormányzatok

lakosság

156

TOP 4.2

2.3

Önkormányzati szociális bérlakásállomány korszerűsítése

Csorna

önkormányzat

lakosság

405

TOP 4.4

2.4

Önkormányzati középületek akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása

Csornai járás

önkormányzatok

lakosság

100

TOP 4.3

2.6

Egészségügyi alapellátási feladatok fejlesztése (3*20 férőhelyes bentlakásos rehabilitációs ellátást biztosító létesítmény kialakítása)

Szil

önkormányzat

lakosság

467

EFOP

(9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem (9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem (9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem (9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem (9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem

Jobb szolgáltatásokban részesülő lakosság száma

igen


igen

Helyreállított lakóegységek, létrehozott vagy helyreállított épületek, nyitott terek; az IVS-t alkalmazó területeken élő lakosság

igen

Az akadálymentesített épületek száma

igen


igen

3. intézkedés: Város- és településfejlesztés (infrastruktúra-fejlesztés) a Csornai járásban

3.1

A Csornai Polgármesteri Hivatal épületének felújítása

Csorna

önkormányzat


100


Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek; IVS-t alkalmazó területeken élő lakosság

igen



3.2

Járási települések közparkjainak felújítása

3.3

Csornai Premontrei Parkszínpad fejlesztése

3.4

Járási települések térfigyelő kamerarendszerének kialakítása


Csornai járás

Csorna

Csornai járás

3.5

A csornai termálfürdő felújítása

Csorna

3.6

A rábaközi településeken tavak kialakítása, helyreállítása

Acsalag, Bogyoszló, Sopronnémeti

3.7

3.8

3.9

Helyi védelem alatt álló épületek felújítása

Artézi kutak felújítása

Harangláb felújítása

3.10

Csónakkikötő létesítése

3.11

Csorna város vízrendezési munkáinak folytatása, Keszeg-ér hidak felújítása

Bágyogszovát

Csorna, Rábapordány

Zsebeháza

Bodonhely

Csorna


önkormányzatok

önkormányzat

önkormányzatok

önkormányzat

önkormányzatok

önkormányzatok

önkormányzatok

önkormányzat

önkormányzat

önkormányzat


lakosság, látogatók


lakosság













454



140



120



400


48


10


25


6


30


130


A természeti és kulturális örökségnek, ill. látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése A természeti és kulturális örökségnek, ill. látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése A természeti és kulturális örökségnek, ill. látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek; IVS-t alkalmazó területeken élő lakosság A természeti és kulturális örökségnek, ill. látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése A természeti és kulturális örökségnek, ill. látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek; IVS-t alkalmazó területeken élő lakosság


igen

a közpark felújítás ?es (VP?)

igen

igen

TOP 2.1 csak városban! + térfigyelő rendszer önállóan nem támogatható

igen

ez turizmusfejlesztés

igen


igen


igen

TOP 2.1 csak városban! És: ez turizmsusfejlesztés!

igen


igen


igen






3.12

Önkormányzati Informatikai infrastruktúra fejlesztése

Bágyogszovát

önkormányzat


3.13

Szennyvízrendszer fejlesztése Rábapordányba

Rábapordány

önkormányzat

lakosság

3.14

Csapadék-, belvíz- és Csornai járás szennyvízelvezetés kistelepüléseken

önkormányzatok

lakosság



3

650

580



(11) Az intézményi kapacitások és a GINOP közigazgatás hatékonyságának fokozása

KEHOP

(6) A környezetvédelem és az erőforráshatékonyság előmozdítása

(6) A környezet megőrzése és védelme, hazai valamint a forráshatékonyság támogatása

Eredmény- és outputindikátorok Az e-befogadás programokkal elért állampolgárok száma; Támogatott közösségi hozzáférési pontok száma Újonnan épített vagy fejlesztett/bővített szennyvízcsatorna hossza Jobb vízellátásban részesülő népesség; javított szennyvízkezelésben részesülő népesség; belvízvédelmi intézkedések előnyeiből részesülő népesség


igen

igen

igen

4. Megújuló energia felhasználása, energiahatékonyság-javítás a Győri járásban

4.1

Energiahatékonyság, megújuló energiák tárgyú projektek

Sokorópátka, Bőny, Nagybajcs, Abda, Börcs, Dunaszeg, Dunaszentpál, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrladamér, Kisbajcs, Nagyszentjános, Pér, Vámosszabadi, Mezőörs, Győrság

önkormányzatok


2 147

A fejlesztések eredményeként (4) Az alacsony CO2megtakarított energia kibocsátású gazdaság felé TOP 3.2 mennyisége; Új beépített történő elmozdulás megújuló energia támogatása kapacitás

igen

5. Helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése a Győri járásban

5.1

5.2

Abda, Győrladamér,Győrújfalu, Győrújbarát, Kisbajcs, Gönyű, Egészségügyi alapellátási fejlesztések Győrladamér, Nagyszentjános, Pér

Szociális fejlesztések

önkormányzatok

lakosság

724

Győrság, Dunaszeg, Győrújbarát, Pér Refomrátus Egyház, Gönyű, önkormányzatok Nagyszentjános, Sokorópátka, Vezsprémvarsány, Mezőőrs

lakosság

2 880

(9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a TOP 4.1 szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem (9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a TOP 4.2 szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem


igen


igen

6. intézkedés: Város- és településfejlesztés (infrastruktúra-fejlesztés) a Győri járásban

6.1

6.2

Bel- és külterületi vízrendezés

Árvíztározó

Abda, Dunaszeg, Győújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Ikrény, Kisbajcs, Nagybajcs, Nagyszentjános, Öttevény, Vámosszabadi, Vének, Bakony- önkormányzatok ér TT, Nyúl, Bakonypéterd, Veszprémvarsány, Győrladamér, Győrság, Nagyszentjános

Bőny

önkormányzatok?

lakosság

lakosság, vállalkozások

3 230

(6) A környezet megőrzése és védelme, KEHOP valamint a forráshatékonyság támogatása


igen

(6) A környezet megőrzése és védelme, KEHOP? VP? valamint a forráshatékonyság támogatása


igen

nagyob projektek: EFOP


6.3

6.4



Települési központok rehabilitációja Győri járás

Akadálymentesítés

Győri járás


önkormányzatok

önkormányzatok


lakosság, vállalkozások, civil szervezetek

lakosság, vállalkozások, civil szervezetek







300

(6) A környezet megőrzése és védelme, hazai / VP valamint a forráshatékonyság támogatása


igen

95



igen

7. intézkedés: Megújuló energia felhasználása, energiahatékonyság-javítás a Kapuvári járásban

7.1

7.2

7.3

7.4

Kapuvári távhőrendszer energetikai fejlesztése

Kapuvári közszolgáltatásokat ellátó intézmények energiakorszerűsítése

A járás településein közfeladatokat ellátó épületek energetikai korszerűsítése

Közvilágítás korszerűsítése a Kapuvári járásban

Kapuvár

Kapuvár

Kapuvári járás

Kapuvári járás

önkormányzat

önkormányzat

önkormányzatok

önkormányzatok

lakosság

lakosság

lakosság

lakosság

120

100

120

320

A fejlesztések eredményeként (4) Az alacsony CO2megtakarított energia kibocsátású gazdaság felé TOP 3.2 mennyisége; Új beépített történő elmozdulás megújuló energia támogatása kapacitás A fejlesztések eredményeként (4) Az alacsony CO2megtakarított energia kibocsátású gazdaság felé TOP 3.2 mennyisége; Új beépített történő elmozdulás megújuló energia támogatása kapacitás A fejlesztések eredményeként (4) Az alacsony CO2megtakarított energia kibocsátású gazdaság felé TOP 3.2 mennyisége; Új beépített történő elmozdulás megújuló energia támogatása kapacitás A fejlesztések eredményeként (4) Az alacsony CO2megtakarított energia kibocsátású gazdaság felé TOP 3.2 mennyisége; Új beépített történő elmozdulás megújuló energia támogatása kapacitás

igen

igen

igen

igen

8. intézkedés: Helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése a Kapuvári járásban

8.1

Kapuvári és beledi háziorvosi és fogászati rendelők fejlesztése

Kapuvár, Beled

önkormányzatok

lakosság

45

8.2

Járási települések háziorvosi rendelőinek fejlesztése

Kapuvári járás

önkormányzatok

lakosság

14

8.3

Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése Kapuváron és Beledben

Kapuvár, Beled

önkormányzatok

lakosság

64

(9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a TOP 4.1 szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem (9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a TOP 4.1 szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem (9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a TOP 4.2 szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem


igen


igen


igen

???


8.4


Bennlakásos idősotthon kialakítása Kapuváron és Beledben


Kapuvár, Beled


önkormányzatok


lakosság



255

Kapcsolódó EU tematikus célkitűzés (uniós finanszírozás esetén) (9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a TOP 4.2 szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem





igen

EFOP?

9. intézkedés: Város- és településfejlesztés (infrastruktúra-fejlesztés) a Kapuvári járásban

9.1

Kapuvári "Szolgabíróság" épületének Kapuvár felújítása

9.2

Kapuvári lakótelepi parkok felújítása, Kapuvár fedett játszóház létrehozása

9.3

Szent Anna templom felújítása, kiállítások létrehozása

9.4

Vicai faluközpont fejlesztése (települési alkpözpont) Beledben

Kapuvár

Beled

9.5

Járási települések közparkjainak, játszótereinek felújítása

9.6

Meglévő önkormáyzati feladatellátást szolgáló intézmények Kapuvári járás akadálymentesítése

9.7

Városi leromlott területek rehabilitációja Kapuváron és Beledben

Kapuvári járás

Kapuvár, Beled

önkormányzat

önkormányzat

önkormányzat, egyház

önkormányzat

önkormányzatok

önkormányzatok

önkormányzatok






lakosság

lakosság

200



igen

110



igen

166



igen

30



igen

200

(6) A környezet megőrzése és védelme, hazai? valamint a forráshatékonyság támogatása


igen

30



igen

96



igen

10. intézkedés: Megújuló energia felhasználása, energiahatékonyság-javítás a Mosonmagyaróvári járásban

10.1

Rajka, Mosonszolnok, Dunasziget, Jánossomorja, Energetikai korszerűsítés az alacsony Mosonudvar, Lébény, széndioxid kibocsátás elősegítésére Dunasziget, Dunaremete, Kisbodak, Levél

Mosonszolnok, Újrónafő, Mosonudvar, Levél, Hegyeshalom, Bezenye

10.2

Biogáz üzem létesítése Mosonszolnokon

10.3

Dunakiliti, Dunasziget, Dunakilti kiserőmű üzembehelyezése Hédervár, Mecsér, Halászi, Máriakálnok,

önkormányzatok

lakosság

658

önkormányzatok? Vállalkozások?

lakosság? KKV-k?

750

önkormányzatok? Vállalkozások?

lakosság? KKV-k?

4 000

A fejlesztések eredményeként (4) Az alacsony CO2megtakarított energia kibocsátású gazdaság felé TOP 3.2 mennyisége; Új beépített történő elmozdulás megújuló energia támogatása kapacitás A fejlesztések eredményeként (4) Az alacsony CO2megtakarított energia kibocsátású gazdaság felé GINOP (KKV esetén) mennyisége; Új beépített történő elmozdulás megújuló energia támogatása kapacitás

KEHOP

igen

igen

ki a kedvezményezett? És: TOP 3.2-nek túl nagy!

TOP 3.2-nek túl nagy!


10.4


Mosonmagyaróvár Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítése


Mosonmagyaróvár


önkormányzat


lakosság



500






igen

11. intézkedés: Helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése a Mosonmagyaróvári járásban

11.1

Mosonmagyaróvári Városi Kollégium, Bólya Iskola és Kápolna téri fogorvosi Mosonmagyaróvár rendelők, valamint a Hansági Múzeum akadálymentesítése

önkormányzat

lakosság

80

TOP 4.3

11.2

Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése keretében Mosonmagyaróváron, a termálvíz bázisra építve egy balneoloógiai kezelő központ létesítése

önkormányzat

lakosság

280

EFOP

11.3

Egészségügyi alapellátás és járóbeteg Ásványráró, Dunasziget, ellátás fejlesztése Jánossomorja

önkormányzatok

lakosság

245

TOP 4.1

11.4

Mosonszolnok nyugdíjas otthon építése

Mosonszolnok

önkormányzat

lakosság

1 000

EFOP

11.5

Települési társulás gondozóház bővítése

Mosonmagyaróvári járás

Települési társulás

lakosság

180

TOP 4.2

11.6

Települési társulás hajléktalan szálló, éjjeli menedékhely bővítése, Mosonmagyaróvári járás létesítése

Települési társulás

hajléktalanok

200

TOP 4.2

11.7

Telephely és géppark fejlesztés településfenntartáshoz

Jánossomorja, Dunasziget

önkormányzatok

lakosság

30

VP?

11.8

Jánossosmorja műfüves pálya építés JSE sporttelepen

Jánossomorja

önkormányzat

lakosság

85

hazai

11.9

Bérlakás-építés

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár

12. intézkedés: Város- és településfejlesztés (infrastruktúra-fejlesztés) a Mosonmagyaróvári járásban

2 461

(9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem (9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem (9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem (9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem (9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem (9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem (9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem (9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem


igen


igen


igen


igen


igen


igen


igen


igen

nem eü. Alapellátás

EFOP?


12.1


Leromlott városrészek rehabilitációjnak megkezdéséhez szükséges bérlakások építése

12.2

Mosonszolnok belső barnamezős területek rehabilitációja

12.3

Jánossomorja erdősávok telepítése, kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztés


Mosonmagyaróvár

Mosonszolnok

Jánossomorja


önkormányzat

önkormányzat

önkormányzat


lakosság

KKV-k, lakosság

KKV-k, lakosság







500



igen

?????

150

(6) A környezet megőrzése és védelme, VP valamint a forráshatékonyság támogatása


igen

KEHOP?

52

(6) A környezet megőrzése és védelme, VP valamint a forráshatékonyság támogatása


igen

13. intézkedés: Megújuló energia felhasználása, energiahatékonyság-javítás a Pannonhalmai járásban

13.1

13.2

13.3

Pannonhalma város intézmények energetikai korszerűsítése. Megújulóenergia használata napenergia Pannonhalma hasznosításával és bio-fűtőmű megépítésével

Épületenergetikai fejlesztések a Pannonhalmi főapátságban


Pannonhalma

Bakonyszentlászló, Tarjánpuszta, Lázi, Gyömöre, Nyalka,

önkormányzat

Pannonhalmi főapátság

önkormányzatok

önkormányzat(i intézmények)

Pannonhalmi főapátság

önkormányzat(i intézmények)

230

450

259

A fejlesztések eredményeként (4) Az alacsony CO2megtakarított energia kibocsátású gazdaság felé TOP 3.2 mennyisége; Új beépített történő elmozdulás megújuló energia támogatása kapacitás A fejlesztések eredményeként (4) Az alacsony CO2megtakarított energia kibocsátású gazdaság felé TOP 3.2 mennyisége; Új beépített történő elmozdulás megújuló energia támogatása kapacitás A fejlesztések eredményeként (4) Az alacsony CO2megtakarított energia kibocsátású gazdaság felé TOP 3.2 mennyisége; Új beépített történő elmozdulás megújuló energia támogatása kapacitás

igen

igen

nem önkormányzat!

igen

14. intézkedés: Helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése a Pannonhalmai járásban

14.1

Egészségügyi alapellátás fejlesztése

Lázi, Gyömöre, Sikátor, Tarjánpuszta

önkormányzatok

lakosság

82

14.2


Bakonyszentlászló, Veszprémvarsány, Pannonhalma

önkormányzatok

lakosság

390

14.3

Pannonhalmi közintézmények akadálymentesítése

Pannonhalma

önkormányzat

lakosság

48

15. intézkedés: Város- és településfejlesztés (infrastruktúra-fejlesztés) a Pannonhalmai járásban

(9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a TOP 4.1 szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem (9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a TOP 4.2 szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem (9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a TOP 4.3 szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem


igen


igen


igen

EFOP








15.1

Váralja u. közterületek csapadékvíz elvezetésének megoldása, szilárd burkolattal történő ellátása, közvilágítás és térfigyelő rendszer kiépítése

Pannonhalma

önkormányzat

lakosság

420

15.2

Veszrprémvarsányban vízrendezési munkák

Veszrprémvarsány

önkormányzat

lakosság

70

15.3

Szennyvízkezelés, szennyvízberuházás

Tápszentmiklós, Bakonypéterd önkormányzatok

lakosság

900

Vízrendezési munkák

Győrasszonyfa-Lázi, Veszrprémvarsány, Pázmándfalu, Bakonypéterd , Nyalka,

15.4

15.5

Ivóvíz hálózat kiépítése

15.6

Települési zöldterületek, közösségi terek integrált kialakítása, funkcióbővítő megújítása (játszóterek, parkok, közterületek stb.)

Nyalka


önkormányzatok

önkormányzat

önkormányzatok

lakosság

lakosság

lakosság







(6) A környezet hazai / VP megőrzése és védelme, valamint a (6) A környezet megőrzése és védelme, hazai / VP valamint a forráshatékonyság támogatása

Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek; IVS-t alkalmazó területeken élő lakosság

770



igen

10

(6) A környezet megőrzése és védelme, hazai / VP / KEHOP valamint a forráshatékonyság támogatása


igen

74



igen

igen

igen

igen

16. intézkedés: Megújuló energia felhasználása, energiahatékonyság-javítás a Soproni járásban

16.1

Autonóm Alpokalja-Fertő táj program Soproni járás

önkormányzatok

lakosság

50


igen

17. intézkedés: Helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése a Soproni járásban

17.1

Közösségek Hálózata

Soproni járás

önkormányzatok

lakosság

100

18. intézkedés: Város- és településfejlesztés (infrastruktúra-fejlesztés) a Soproni járásban

18.1

18.2

Fertőd és Fertőszentmiklós kisvárosok vállalkozásbarát, népességmegtartó fejlesztései

Fertőd, Fertőszentmiklós

Fecskeház-program

Nagylózs, Harka, Ágfalva, Nagycenk, Hidegség, Szakony, Sopronhorpács, Fertőszentmiklós, Fertőd

önkormányzatok

önkormányzatok

19. Megújuló energia felhasználása, energiahatékonyság-javítás a Téti járásban

lakosság, helyi KKV-k

lakosság, helyi KKV-k

1 000

300

(9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a TOP 4.2 szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem



igen


igen

Városi környezetben (8) A fenntartható és létrehozott vagy minőségi foglalkoztatás, hazai helyreállított nyitott valamint a munkavállalói terek; IVS-t alkalmazó mobilitás ösztönzése területeken élő lakosság

igen


19.1

19.2

19.3


Önkormányzati ingatlanok energiahatékonyságának növelése a Téti járásban megújuló energiaforrások igénybevételével (napelemrendszer kiépítése, épületek szigetelése)

Napelemrendszer kiépítése

Önkormányzati épületek szigetelése




Felpéc (100), Árpás, Csikvánd, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Mérges, önkormányzatok, lakosság, önkormányzati Mórichida, Rábacsécsény, önkormányzati intézmények intézmények Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny (30), Tét

Téti járás

Téti járás

önkormányzatok, lakosság, önkormányzati önkormányzati intézmények intézmények

önkormányzatok, önkormányzatok, önkormányzati intézmények önkormányzati intézmények



180

650

50


TOP 3.2

TOP 3.2

TOP 3.2



A fejlesztések eredményeként (4) Az alacsony CO2megtakarított energia kibocsátású gazdaság felé mennyisége; Új beépített történő elmozdulás megújuló energia támogatása kapacitás A fejlesztések eredményeként (4) Az alacsony CO2megtakarított energia kibocsátású gazdaság felé mennyisége; Új beépített történő elmozdulás megújuló energia támogatása kapacitás A fejlesztések eredményeként (4) Az alacsony CO2megtakarított energia kibocsátású gazdaság felé mennyisége; Új beépített történő elmozdulás megújuló energia támogatása kapacitás


igen

igen

igen

20. intézkedés: Helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése a Téti járásban

20.1

Árpás, Csikvánd, Felpéc, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Mérges, Orvosi rendelők épületének felújítása Mórichida, Rábacsécsény, önkormányzatok Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny, Tét

20.2

Orvosi rendelők felszereltségének javítása, korszerűsítése

Árpás, Csikvánd, Felpéc, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, önkormányzatok Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny, Tét

20.3

Árpás, Csikvánd, Felpéc, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Mérges, Egészségügyi alapellátások javítása a Mórichida, Rábacsécsény, önkormányzatok Téti járásban Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny, Tét

20.4

Szociális feladatok ellátásához kapcsolódó épületek felújítása, felszerelésének javítása


Önkormányzati épületek akadálymentesítése


20.5

20.6

Művelődési ház felújítása

Tét

önkormányzat

lakosság

lakosság

lakosság

lakosság

lakosság


90

50

200

280

200

125

TOP 4.1

(9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem

TOP 4.1


TOP 4.1


TOP 4.2


TOP 4.3


TOP 4.4



igen


igen


igen


igen


igen


igen

Mi a különbség az előzőektől?

TOP 2.1? TOP 5?


20.7


Idősek otthona kialakítása új beruházás révén


Téti járás


önkormányzatok


lakosság



300


EFOP

Kapcsolódó EU tematikus célkitűzés (uniós finanszírozás esetén) (9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem




igen



V. A megye belső kohéziójának erősítése A projektcsomag területi specifikuma









1. intézkedés: A társadalmi együttműködés erősítése a Csornai járásban

1.1

Járási tűzoltóverseny szervezése

1.2

Helyi kötődést erősítő és kulturáliskörnyezeti örökség megőrzését szolgáló projektek

Csornai járás

Csornai járás

önkormányzatok, Tűzoltó Egyesület

lakosság

önkormányzatok

lakosság, civil szervezetek, látogatók

7

(9) a társadalmi befogadás előmozdítása TOP 6.4 és a szegénység elleni küzdelem

A programba bevont személyek száma; A támogatott civil szervezetek száma

igen

125



igen



igen

(9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem


igen

80



igen

20



igen

90



igen

28



igen

500



igen

15



igen

15



igen

2. intézkedés: A társadalmi együttműködés erősítése a Győri járásban

2.1

Rendezvények

Dunaszentpál, Győrújbarát, Koroncó, Győrság

2.2

Közösségi terek fejlesztése

Tényő, Győrladamér, Győrság, Sokorópátka, Kajárpéc,

3.1

önkormányzatok, civil szervezetek


18

önkormányzatok


1 375

3. intézkedés: A társadalmi együttműködés erősítése a Kapuvári járásban Közbiztonság fokozását elősegítő megoldások (térfigyelő kamerarendszerek kialakítása, önkormányzatok, civil polgárőrségek technikai fejlesztése, Kapuvári járás szervezetek bűnmegelőzési és kábítószer fogyasztás időben történő felismerését segítő tájékoztatók, rendezvények).

3.2

Közbiztonság fokozása a polgárőrség működésének segítésével Kapuváron Kapuvár, Beled és Beledben

polgárőrségek

3.3

A helyi identitást és helyi kötődést erősítő projekt megvalósítása Kapuváron és Beledben

Kapuvár, Beled


3.4

A helyi identitást és helyi kötődést erősítő projekt megvalósítása a Kapuvári járás területén

Kapuvári járás






hazai /VP

4. intézkedés: A társadalmi együttműködés erősítése a Mosonmagyaróvári járásban

4.1

A foglalkoztatás segítésére nyári diáktábor létesítése a teljes nyári szünet időtartamára, Mosonmagyaróváron

4.2

Jánossomorja társadalmi kapcsolatok Jánossomorja erősítése


4.3

Mosonudvar társadalmi aktivitás erősítése


Mosonmagyaróvár

Mosonudvar






4.4


Halászi közösségi tér kialakítása

4.5

Lébény IKTSZ közösségfejlesztési programok

4.6

Mosonszolnok közösségi infrastruktúra fejlesztése


Halászi



Lébény


Mosonszolnok












(9) a társadalmi befogadás előmozdítása TOP5 és a szegénység elleni küzdelem


igen

40



igen

1 000

(9) a társadalmi befogadás előmozdítása hazai / VP és a szegénység elleni küzdelem


igen

200



igen

100



igen

420



igen

50



igen

40



igen



igen

(9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem


igen

50



igen

10



igen

120

VP?

5. intézkedés: A társadalmi együttműködés erősítése a Pannonhalmai járásban

5.1

Integrált sportközpont kialakítása Pannonhalmán, a futballpálya melletti területen

5.2

Écsen integrált közösségi centrum kialítása

5.3

Kulturális fesztiválprogramok

Pannonhalma


Écs




Pannonhalma

Pannonhalmi Főapátság





5.4

Kulturális fesztiválprogramok

5.5

Pályázati programalap működtetése civil szervezetek számára



5.6

Közösségi terek (könyvtár, kultúrház) fejlesztése, ravatalozó építése, kápolna, kultúrház építése

Nyalka, Fenyőfő, Tápszentmiklós, Pázmándfalu, Táp



126

5.7

Közösségi terek

Pannonhalma



120


TOP 2.1

6. intézkedés: A társadalmi együttműködés erősítése a Soproni járásban

6.1

Örökségünk Hálózati Program

Soproni járás



7. intézkedés: A társadalmi együttműködés erősítése a Téti járásban

7.1

A helyi identitás és kohézió erősítése Tét

önkormányzat, civil szervezetek



7.2


Közösségi terek


Felpéc, Szerecseny


önkormányzat, civil szervezetek





130

Kapcsolódó EU tematikus célkitűzés (uniós finanszírozás esetén) (9) A társadalmi együttműködés előmozdítása, a TOP 5 / VP szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem





igen



VI. A megye- és országhatáron átnyúló együttműködés fejlesztése A projektcsomag területi specifikuma









1a. Intézkedés megnevezése: A CENTROPE térség határon átnyúló fejlesztése

1a.1

1a.2

1a.3

Projektcsomag: A térség tudás-tőkéjének hasznosítása Győr, Mosonmagyaróvár és az energetika, az élettudomány, az vonzáskörzetük intelligens mobilitás és az agrárinnováció területén.

Projektcsomag: Kapcsolódás a CENTROPE energiaklaszter kezdeményezéséhez

Győr-Moson-Sopron megye

Projektcsomag: Integrált munkaerőpiac kialakítása, a versenyképes régió szükségleteinek Győr-Moson-Sopron megye megfelelő szakértelem-bázis biztosítása

Kutatóközpontok

Energiaszolgáltatók, energiafogyasztók

Az innovációs lánc résztvevői

Energiafogyasztók

Munkaügyi intézetek, Munkaadók, munkavállalók munkaadók, szakképző helyek

2014-2020

2014-2020

2014-2020

ATHU, HUSK, GINOP, MAHOP, VP

1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; 3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

kutatóintézetekkel együttműködő vállalkozások száma, új termékek termelése céljából támogatott vállalkozások száma

+

ATHU, HUSK, KEHOP

4. az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 6. a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

megújuló energiatermelés kapacitásának növekedése, intelligens hálózatokhoz csatlakozó energiafogyasztók számának növekedése, megújuló forrásból származó energia arányának növekedése a teljes energiafogyaztáson belül

+

ATHU, HUSK, TOP, EFOP, GINOP

8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; 10. az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

a határokon átnyúló mobilitási kezdeményezések résztvevőinek száma, a közös helyi foglalkoztatási kezdeményezések és közös képzések résztvevőinek száma, képzési programot sikeresen befejezők száma

+











ATHU, HUSK, IKOP

7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

felújított vasútvonalak hossza , új vasútvonalak hossza , felújított hajózási útvonal teljes hossza, új hajózási útvonal teljes hossza, új építésű utak hossza, korszerűsített utak hossza, új tömegközlekedési járok száma, utazási idő csökkenése, kényszerű átszállási pontok számának csökkenése,

+

ATHU, HUSK, EFOP

11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

létrejött önkormányzati együttműködések száma, a hálózati együttműködésben résztvevők száma, közös tervdokumentumok száma

+

ATHU, HUSK, TOP

6. a környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása; 9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

tematikus hálózatba bekapcsolódó vállalkozások, szolgáltatók száma, létrehozott turisztikai csomagok száma, támogatott kulturális és természeti örökségeknél, illetve nevezetességeknél tett látogatások számának növekedése

+

ATHU, HUSK, TOP, EFOP


létrejött intézményi együttműködések száma, sz együttműködésekben résztvevő intézmények száma, elkészített tanulmányok száma,

+

ATHU, HUSK, KEHOP, MAHOP

6. a környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

az árvízvédelem hasznát élvező lakosság, rehabilitált földterület teljes nagysága, a jobb állapotában való megőrzés érdekében támogatott előhelyek felszíni területe

+



1a.4

1a.5

Projektcsomag: Határokon átívelő sűrű és hatékony tömegközlekedés

Projektcsomag: Transznacionális urbanisztikai hálózat kialakítása

1a.6

Projektcsomag: Tematikus turisztikai klaszterek létrehozása (bor, fürdők, barokk és XIX. század), kombinált turisztikai ajánlatok kialakítása

1a.7

Projektcsomag: Határon átnyúló közszolgáltatási rendszer és egyeztető platform létrehozása

1a.8

Projektcsomag: Együttműködés a Duna, megyét érintő, határon átnyúló vízgyűjtő területtel rendelkező mellékfolyóinak ökoszisztéma-védelmében és vízgazdálkodásában


Győr, Sopron

Pannonhalma


Győri, Mosonmagyaróvári járás, Duna és Rába vízgyűjtő területe

Tömegközlekedési vállalatok, Tömegközlekedésben résztvevők önkormányzatok

Tervező szervezetek és hatóságok

Turisztikai szövetségek, turisztikai desztinációk hálózata

Közszolgáltatók, önkormányzatok

Területileg illetékes önkormányzatok

Szolgáltató szektor, térségbe érkező turisták

A közszolgáltatási rendszerek használói

Vízgazdálkodási, természetvédelmi szervezetek, Ökoszisztéma hatóságok

2014-2020

2014-2020

2014-2020

420

2014-2020

2014-2020

4329,46











ATHU, HUSK, EFOP


létrejött intézményi együttműködések száma, az együttműködésekben résztvevő intézmények száma, közös rendezvények száma, közös rendezvények résztvevőinek száma

+

ATHU, HUSK, IKOP


Az együttműködés révén létrejött új viszonylatok száma (db), és hossza (km) Határon átnyúló tömegközlekedésben résztvevők száma

+

ATHU, HUSK, EFOP, KEHOP

5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és kezelés előmozdítása; 6. a környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

Környezeti rehabilitáció által érintett terület Árvízvédelmi intézkedések előnyieben részesülő népesség száma

+

ATHU, HUSK, EFOP, DUNA


A Duna Stratégia célkitűzéseinek megfelelő RDV-projektek megvalósulását támogató rendezvényeken történő részvételek száma

+

ATHU, HUSK, TOP, GINOP

3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat Az információs versenyképességének a programba bevont növelése; 11. a hatóságok vállalkozások száma és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás



1a.9

Projektcsomag: Intézményi együttműködések a térség Győr-Moson-Sopron megye kohéziójának erősítése érdekében

Intézmények

Térség társadalma

2014-2020

1b. Intézkedés megnevezése: Az RDV térség határon átnyúló fejlesztése

1b.1

Projektcsomag: Határon átnyúló közlekedési szövetség, regionális közlekedésfejlesztési platform létrehozása

1b.2

Projektcsomag: A Duna mente integrált környezetvédelmi rehabilitációja és katasztrófa-elhárítása

1b.3

Projektcsomag: Részvétel az RDV EGTC hatékony érdekképviseletének megteremtésében a Duna Stratégia keretein belül

1b.4

Győr, Mosonmagyaróvár

Tömegközlekedési vállalatok, Tömegközlekedésben résztvevők önkormányzatok

Vízgazdálkodási, A Duna, ill. a Mosoni-Duna mentén természetvédelmi, fekvő települések katasztrófavedélmi szervezetek, hatóságok


Projektcsomag: Nagytérségi szintű befektetői és üzleti Győr-Moson-Sopron megye információs program összeállítása

RDV EGTC

Vállalkozás támogató szervezetek

Duna mente érintettjei

RDV EGTC tagjai

Üzleti élet szereplői

2014-2020

2014-2020

2014-2020

2014-2020

550

950

80

120

+











ATHU, HUSK, TOP, GINOP, VP


Határon átnyúló kutatási projektekben résztvevő kutatóintézetek, és vállalkozások száma, KKV-knál foglalkoztatott új kutatók száma, Vállalatok közti új innovációs együttműködések száma

+

ATHU, HUSK, TOP, EFOP, GINOP

8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; 10. az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

Határon átnyúló mobilitási kezdeményezések résztvevőinek száma, Határokon átnyúló, a fiatalok foglalkoztatását, oktatási lehetőségeket, felsőfokú oktatást és szakképzést támogató közös oktatási és képzési rendszerek résztvevőinek száma

+

9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni Jobb (egészségügyi) küzdelem; 11. a hatóságok szolgáltatásban részesülő és az érdekelt felek lakosság intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

+



1b.5

1b.6

1b.7

Projektcsomag: A KKV szektor innovációs potenciáljának növelése a vállalatok közti klaszter- és beszállító-szintű együttműködések ösztönzésével, különös tekintettel a járműiparra és az agrárszektorra


Projektcsomag: A határon átnyúló munkaerő mobilitás támogatása különös Győri, Soproni, tekintettel az EURES-T Pannonia és az Mosonmagyaróvári járás EURES-T Danubius által nyújtott szolgáltatások fejlesztésére

Projektcsomag: Határon átnyúló szolgáltatásszervezés feltételeinek megteremtése különös tekintettel az egészségügyi funkciókra


2a. Intézkedés megnevezése: Fertő térség határon átnyúló fejlesztése

KKV-k

KKV-k


Egészségügyi szolgáltatók

A közszolgáltatási rendszerek használói

2014-2020

2014-2020

2014-2020

200

130

150

ATHU, HUSK, TOP, EFOP











ATHU, IKOP


felújított vasútvonalak hossza , új vasútvonalak hossza , felújított kerékpárutak hossza, új kerékpárutak hossza, új tömegközlekedési járok száma, utazási idő csökkenése, új menetrendek száma, kényszerű átszállási pontok számának csökkenése, tömegközlekedési utasforgalom növekedése

+

ATHU, TOP, MAHOP, VP

3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése; 6. a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

létrehozott termelői adatbázisok száma és nagysága, létrehozott helyi piacok száma, megjelent kiadványok száma, marketing rendezvények száma, létrehozott címkék/védjegyek száma

+

ATHU, GINOP, KEHOP, VP


fejlesztett turisztikai attrakciók száma, támogatott kulturális és természeti örökségeknél, illetve attrakcióknál tett látogatások száma, támogatott turisztikai rendezvényeken résztvevők száma

+



2a.1

2a.2

2a.3

Projektcsomag: Energia-hatékony ökomobilitási rendszerek fejlesztése

Soproni, Kapuvári, Csornai, Mosonmagyaróvári járás

Projektcsomag: Integrált helyitermék-program kidolgozása összhangban az Soproni, Kapuvári járás ökoszisztémák védelmével, közös védjegyrendszer és brand kialakítása, a borkultúra támogatása

Projektcsomag: A természeti és kulturális értékek fenntartható használata, a természetvédelmi területek határon átnyúló térségfejlesztési potenciáljának kiaknázása

Soproni, Kapuvári járás

Tömegközlekedési és helyi közlekedési vállalatok, önkormányzatok

A közlekedési rendszerek használói

A helyi termékek termelői, A rövid ellátási lánc résztvevői potenciális vásárlók, fogyasztók (helyi lakosok, turisták)

Természetvédelmi és kulturális értékvédelmi szervezetek

Ökoszisztéma, kulturális örökségek

2014-2020

2014-2020

2014-2020

2100

15

505,36













2a.4

2a.5

2a.6

Projektcsomag: Határon átnyúló víztestek és élőhelyek összehangolt kezelése

Projektcsomag: Az ökoturisztikai infrastruktúra fejlesztése

Projektcsomag: Közös szemléletformálási akciók, környezeti nevelés, diákcsereprogramok

Soproni, Mosonmagyaróvári járás Vízgazdálkodási szervezetek



Az ökoturizmusban érdekelt szervezetek

Környezeti neveléssel foglalkozó szervezetek

2b. Intézkedés megnevezése: Az Arrabona térség határon átnyúló fejlesztése

Vizesélőhelyek, víztestek menti területek érdekeltjei

Helyi lakosok és a térségbe érkező turisták

Környezeti nevelésben résztvevő diákok

2014-2020

2014-2020

2014-2020


a jobb állapotban való megőrzés érdekében támogatott élőhelyek felszíni területe, árvízvédelmi intézkedések előnyeiben részesülő népesség

+

ATHU, KEHOP, VP


felújított kerékpárutak hossza, új kerékpárutak hossza, létrehozott turisztikai információspontok száma, létrehozott turisztikai látogatóközpontok száma, kihelyezett turisztikai információs táblák száma, létrehozott kerékpárkölcsönzők száma, turisztikai szolgáltatók számának növekedése

+

ATHU, EFOP, KEHOP, VP

6. a környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása; 10. az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

szemléletfomráló akciókban résztvevők száma, oktatási programokban résztvevők száma, csereprogramokban résztvevők száma, összegyűjtött hulladék mennyisége

+

ATHU, KEHOP, VP











HUSK, IKOP

4. az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

Az újonnan átadott, vagy felújított energiahatékony vízi közlekedési hálózat hossza (km); A vízi közlekedésben résztvevők száma (fő/év)

+

HUSK, KEHOP


A vízkészletek fenntartható hasznosítására kidolgozott projektek száma (db)

+

HUSK, KEHOP


Az árvízvédelemi együttműködés hasznát élvező lakosok száma (fő); A közösen kezelt árvízvédelmi események száma (db/év)

+



2b.1

2b.2

2b.3

Projektcsomag: Energia-hatékony, fenntartható vízi közlekedés megteremtése

Projektcsomag: A vízgazdálkodási együttműködés továbbfejlesztése, a vízkészletek fenntartható hasznosításának biztosítása

Mosonmagyaróvári, Győri járás

Önkormányzatok, vízi közlekedési vállalatok

Mosonmagyaróvári, Csornai, Győri Vízgazdálkodási szervezetek járás

Projektcsomag: Határon átnyúló partnerség Vízgazdálkodási és Mosonmagyaróvári, Csornai, Győri kialakítása az árvízvédelmi veszély- és katasztrófavédelmi járás kockázatfelmérés és -elhárítás szervezetek érdekében

Vízi közlekedés résztvevői

Vizesélőhelyek, víztestek menti területek érdekeltjei

Víztestek menti területek érdekeltjei

2014-2020

2014-2020

2014-2020

850

250

120











HUSK, KEHOP


A rehabilitált/revitalizált folyószakaszok hossza (km); A jobb állapotban való megőrzés érdekében támogatott élőhelyek felszíni területe (ha)

+

HUSK, VP

3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése; 6. a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

A határon átnyúló mezőgazdasági termékklaszter tagjainak száma (db); Az új helyi termékek forgalomba hozatala céljából támogatott vállalkozások száma (db/év)

+

HUSK, GINOP, MAHOP, VP

1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; 3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése; 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és kezelés előmozdítása; 6. a környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

A gazdaképzési programokon résztvevők száma (fő); Az agrotechnikai támogatásban részesülő vállalkozások száma (db); A megújuló energiatermelés kapacitásának növekedése (MW)

+



2b.4

2b.5

2b.6

Projektcsomag: A Duna és mellékágainak, valamint mellékfolyóinak rehabilitációja

Projektcsomag: Határon átnyúló mezőgazdasági termékklaszter létrehozása, Duna menti helyitermék-program kidolgozása

Projektcsomag: Határon átnyúló agrárinnovációs tevékenységek támogatása


Vízgazdálkodási és Vizesélőhelyek, víztestek menti természetvédelmi szervezetek területek érdekeltjei

A mezőgazdasági termékek Mosonmagyaróvári, Csornai, Győri termelői, potenciális vásárlók, A rövid ellátási lánc résztvevői járás fogyasztók (helyi lakosok, turisták)

Mosonmagyaróvári, Csornai, Győri Mezőgazdasági termelők, járás innovációs csomópontok

A térség mezőgazdasági szereplői

2014-2020

2014-2020

2014-2020

1500

20

480













Az újonnan átadott, határon átnyúló kerékpárút hálózat hossza (km; Az újonnan kiépített kerékpáros és vízi turisztikai infrastruktúra használóinak száma (fő/év)

+


2b.7

2b.8

2b.9

Projektcsomag: Határon átnyúló kerékpáros és vízi turisztikai rendszer kialakítása: a Szigetköz és a Csallóköz körüli kerékpárút-hálózat fejlesztése


Projektcsomag: Egységes dunai turisztikai desztinációfejlesztés, közös turisztikai Mosonmagyaróvári, Győri járás desztinációs menedzsement kialakítása, fejlesztése

Projektcsomag: A mikrotérség társadalmi kohézióját erősítő közös kulturális programsorozatok támogatása

Turisztikai szervezetek, önkormányzatok

Turisztikai szervezetek, desztinációk

Programszervezők, Mosonmagyaróvári, Csornai, Győri önkormányzatok, civil járás szervezetek

Helyi lakosok és a térségbe érkező turisták



2014-2020

2014-2020

2014-2020

1200

250

300

HUSK, IKOP, KEHOP

6. a környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása; 11. a Vendégéjszakák száma hatóságok és az érdekelt (vendégéjszaka/év) felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

+

HUSK, TOP, EFOP, VP

9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

A támogatott programok száma (db); A támogatott szervezetek száma (db)

+

ATHU, HUSK, EFOP, GINOP

8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

a határokon átnyúló mobilitási kezdeményezések résztvevőinek száma, a közös helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a közös képzések résztvevőinek száma

+

HUSK, TOP, GINOP

3a. Intézkedés megnevezése: Győr vonzáskörzetének határon átnyúló funkcióerősítése

3a.1

Projektcsomag: Csatlakozás a térség integrált munkaerőpiacához

Győr vonzáskörzete


2014-2020











HUSK, EFOP, IKOP

7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; 8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

felújított vasútvonalak hossza , új vasútvonalak hossza , felújított utak hossza, új utak hossza, közlekedő új járok száma, utazási idő csökkenése, kényszerű átszállási pontok számának csökkenése, tömegközlekedési utasforgalom növekedése

+

ATHU, HUSK, EFOP

1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; 10. az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

kidolgozott új módszerek, tananyagok száma, kutatóintézetekkel együttműködő vállalkozások száma

+

ATHU, HUSK, TOP


jobb egészségügyi szolgáltatásbán részesülő lakosság, várakozási idő csökkenése, egészségügyi kiadások csökkenése, határon túli betegek számának növekedése, népszerűsítő akciók száma

+

HUSK, TOP, EKOP

10. az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

kidolgozott tananyagok száma, megvalósított csereprogramok, üzemlátogatások száma

+



3a.2

3a.3

3a.4

3a.5

Projektcsomag: A határon átnyúló ingázás és tanulói migráció kiszolgálása érdekében közösségi közlekedési kapcsolatok kiépítése Pozsony, Nagymegyer és Dunaszerdahely irányába


Projektcsomag: Közös oktatási és kutatási programok kidolgozása különös tekintettel a Győr és Mosonmagyaróvár műszaki tudományok és az orvostudomány területére fókuszálva

Projektcsomag: A határon átnyúló egészségügyi ellátás megszervezése

Projektcsomag: A képzési rendszerek kínálatának határon átnyúló összehangolása

Győr és Mosonmagyaróvár vonzáskörzete



kutatói és oktatási központok


Képzési rendszer résztvevői


A kutatási eredmények hasznosítói

Az egészségügyi ellátás használói

Pályaválasztók, tanulók, munkaadók

2014-2020

2014-2020

2014-2020

2014-2020

300

360











ATHU, HUSK, GINOP


kutatóintézetekkel együttműködő vállalkozások száma, létrejött hálózatok, új termékek vállalati gyártása céljából támogatott vállalkozások száma, hálózatokban résztvevő vállalkozások száma

+

ATHU, TOP, IKOP, KEHOP

4. az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

felújított vasútvonalak hossza , új vasútvonalak hossza , felújított kerékpárutak hossza, új kerékpárutak hossza, új építésű utak hossza, korszerűsített utak hossza, új tömegközlekedési járatok száma, utazási idő csökkenése, kényszerű átszállási pontok számának csökkenése, utasforgalom növekedése

+

ATHU, GINOP

3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése; 7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

új hálózatokban résztvevő vállalkozások száma, közösen használt infrastruktúra-elemek száma

+



3a.6

Projektcsomag: Integrált járműipari beavatkozások, a határon átnyúló közép-európai autóipari csomóponti térség Győr vonzáskörzete megerősítése a beszállítóvá válás, a klaszteresedés és a közös piacok megcélzása érdekében

Autóipari piac résztvevői, KKV- A térség járműipari hálózatának k részvevői

2014-2020

3b. Intézkedés megnevezése: Sopron vonzáskörzetének határon átnyúló funkcióerősítése

3b.1

3b.2

Projektcsomag: Fenntartható mobilitás: a környezetbarát kerékpáros és vasúti közlekedési rendszerek, technológiák támogatása a hivatásforgalomban és a turizmusban (alapozás a GreMo Pannonia projekt eredményeire)

Projektcsomag: Határon átnyúló logisztikai övezet kialakítása

Sopron vonzáskörzete

Sopron


Logisztikai központok, szállítással foglalkozó vállalkozások


A térség gazdasági hálózatának résztvevői

2014-2020

2014-2020

12900













3b.3

3b.4

3b.5

Projektcsomag: Határon átnyúló betegellátási rendszer megteremtése, a kórházi és egészségturisztikai funkciók erősítése, Sopron és Csorna vonáskörzete a speciális ellátástípusok határon átnyúló összehangolása, a fogászati és gyógyturizmus fejlesztése

Projektcsomag: A kulturális és építészeti örökség fenntartható hasznosítására építő városfejlesztés, közös kulturális rendezvények és mesterkurzusok megszervezése, a kreatív iparágak támogatása


Projektcsomag: A térségi szereplők felkészítése a Sopron vonzáskörzete határon átnyúló együttműködésekben való részvételre


Természetvédelmi és kulturális értékvédelmi szervezetek, kreatív iparág résztvevői, oktatási intézetek

A határon átnyúló együttműködésekben potenciálisan résztvevők

Az egészségügyi ellátás használói

Kulturális örökségek


2014-2020

2014-2020

2014-2020

ATHU, TOP


határon túli betegek számának növekedése, jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság, kapcsolódó turisztikai szolgáltatók számának növekedése, fogászati és gyógyturisták számának növekedése

+

ATHU, TOP, EFOP

3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése;6. a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 10. az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

támogatott kulturális és természeti örökségeknél, illetve nevezetességeknél tett látogatások számának növekedése, kulturális rendezvényeken résztvevők száma, kurzusok száma, közös projektek száma, támogatott kreatív iparági szereplők száma

+

ATHU, EFOP, GINOP, VP

3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

megrendezett nyelvi kurzusok száma, létrehozott módszerek és tananyagok száma, a képzési programokban résztvevők száma, a képzési programot sikeresen befejezők száma

+











3b.6

3b.7

3b.8

3b.9

Projektcsomag: Csatlakozás a térség integrált munkaerőpiacához


Projektcsomag: Együttműködések a duális szakképzések területén (a szomszédos ország szaknyelveinek elsajátítása a Sopron szomszéd országból érkező szolgáltatásokat igénybevevők jobb kiszolgálása érdekében)

Projektcsomag: Egyetemek közti kutatási projektek véghezvitele a természet- és környezetvédelem, a környezet- és erdőgazdálkodás, a pedagógia és a kultúra területén

Projektcsomag: Intézményi kapacitások határon átnyúló kitekintésű fejlesztése, kétoldali intézményi együttműködések támogatása

Sopron, Mosonmagyróvár



Képzési rendszer résztvevői, gyakorlati helyek

kutató központok, és a kutatások érdekeltjei

Intézmények

3c. Intézkedés megnevezése: Kapcsolódás a pozsonyi agglomeráció potenciáljához

Pályaválasztók, tanulók, munkaadók, munkavállalók, szolgáltatásokat igénybevevők



2014-2020

2014-2020

2014-2020

2014-2020

600

750



ATHU, HUSK, EFOP, GINOP

8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

a határokon átnyúló mobilitási kezdeményezések résztvevőinek száma, a közös helyi foglalkoztatási kezdeményezések és közös képzések résztvevőinek száma, képzési programot sikeresen befejezők száma

+

ATHU, TOP, EFOP


megrendezett szaknyelvi képzések, fejlesztett tananyagok száma, képzési programokban résztvevők száma

+

ATHU, HUSK, EFOP, KEHOP, VP

1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; 4. az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

határon átnyúló kutatási projektben résztvevő egyetemek, kutatóintézetek száma, egyetemekkel , kutatóintézetekkel együttműködő vállalkozások száma

+

ATHU, TOP, EFOP


a katasztrófavédelem hasznát élvező lakosság, közös kulturális, közösségi rendezvények száma, a támogatott rendezvényeken résztvevők száma

+













3c.1

3c.2

3c.3

3c.4

Projektcsomag: Határon átnyúló város-vidék partnerség és területi kormányzási rendszer létrehozása Pozsonnyal és az ausztriai településekkel Mosonmagyaróvári járás együttműködésben, tematikus jövőtervezési műhelyek megszervezése a határ menti agglomeráció településeinek összefogásával

Projektcsomag: A városkörnyéki, városellátó funkciók erősítése (rekreációs, sport, Mosonmagyaróvári járás turisztikai, agrár és egyéb funkciók összehangolása)

Projektcsomag: A nagyvárosi funkció-elérhetőség és az ingázás támogatása: fenntartható közlekedési módok támogatása különös tekintettel a szlovák-osztrák vízi közlekedési rendszerre való kapcsolódásra és a hiányzó vasúti közösségi közlekedési viszonylat elindítására

Mosonmagyaróvári járás

Projektcsomag: Pozsony gazdasági dinamikájának becsatornázása, célzott agglomerációs munkaerő-áramlási és Mosonmagyaróvári járás KKV-fejlesztési együttműködések, különös tekintettel az innovációáramlás támogatására

önkormányzatok, egyéb kormányzási szervek

közszolgáltatók, termelő és szolgáltató szektor szereplői

közlekedési szolgáltatók


helyi lakosok és ingázók


Munkaügyi intézetek, KKV-k, Munkaadók, munkavállalók munkaadók, szakképző helyek

4a. Intézkedés megnevezése: Lövő – Kőszeg – Bükfürdő térségének fejlesztése

2014-2020

2014-2020

2014-2020

2014-2020

létrejött önkormányzati együttműködések száma, a hálózati 11. a hatóságok és az együttműködésben érdekelt felek intézményi résztvevők száma, közös kapacitásának javítása és jövőtervező műhelyek hatékony közigazgatáshoz száma, közös műhelyek történő hozzájárulás résztvevőinek száma, közös tervdokumentumok száma

+

HUSK, TOP, VP


kulturális, turisztikai és sport rendezvények száma, a rendezvényeken résztvevők száma, a helyi civil szervezetek tagjai számának növekedése

+

HUSK, TOP, IKOP, KEHOP


felújított vasútvonalak hossza , új vasútvonalak hossza , felújított hajózási útvonal teljes hossza, új hajózási útvonal teljes hossza, közlekedő új járok száma, utazási idő csökkenése, kényszerű átszállási pontok számának csökkenése, tömegközlekedési utasforgalom növekedése

+

HUSK, GINOP, IKOP

1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; 3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése; 7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

együttműködési hálózatokba bekapcsolódó vállalkozások száma, támogatásban részesülő vállalkozások száma, határon átnyúló kutatási projektben résztvevő vállalkozások száma, kutatóintézetekkel együttműködő vállalkozások száma, határon átnyúló mobilitási kezdeményezések résztvevőinek száma

+

HUSK, TOP













4a.1

4a.2

Projektcsomag: Városi vonzáskörzetek fejlesztése; infrastrukturális és intézményi Soproni járás déli települései fejlesztések Kőszeg, Csepreg, valamint Szombathely elérhetőségének javításáért

Projektcsomag: Turisztikai kínálat összehangolása a térségben

Zsira, Sopronhorpács, Csáfordjánosfa

Közintézmények, települési önkormányzatok

Turisztikai szervezetek

helyi lakosok, ingázók


2014-2020

2014-2020

GINOP, IKOP, TOP, VP

50

6. a környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása; 7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

Határon átnyúló illetékésségi körzettel rendelkező intézmények száma, Közszolgáltatások átlagos elérhetőségének változása (perc)

+

TOP, GINOP

3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése; 6. a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás Turisták száma, hatékonyságának Idegenforgalmi bevételek előmozdítása; 8. a volumene (Ft) fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

+

TOP, EFOP


+

4b. Intézkedés megnevezése: Együttműködés a Rábaköz és Répcelak térsége között

4b.1

Projektcsomag: Közszolgáltatások összehangolásával Kapuvári és Csornai járás déli jobb életszínvonal biztosítása a megye települései periférikus helyzetű községeiben

Közintézmények, települési önkormányzatok


2014-2020

100

Közintézmények kihasználtságának változása (%), Közszolgáltatások átlagos elérhetőségének változása (perc)










4b.2

Projektcsomag: Helyi értékek, hagyományok védelme Kapuvári és Csornai járás déli és a helyi identitás erősítése a települései Rábaközben, és tágabb környezetében

Civil szervezetek

hagyományok, helyi társadalom

2014-2020




VP, EFOP

6. a környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása; 9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem

Elvándorlás ütemének csökkenése (%), Civil szervezetek számának növekedése

+

TOP, EFOP


Közintézmények kihasználtságának változása (%), Közszolgáltatások átlagos elérhetőségének változása (perc)

+

4c. Intézkedés megnevezése: Csorna – Szany – Pápa közlekedési tengely gazdasági fejlesztése

4c.1

Projektcsomag: Városi szolgáltatások összehangolása, Csorna, Szany városi szolgáltatók közti együttműködések erősítése

4c.2

Projektcsomag: Városi funkciók kiterjesztése a megyehatár térségére

4c.3

Projektcsomag: Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Csornai járás a két város közti kapcsolatok megkönnyítése érdekében

Csorna

Közintézmények

Csorna és Pápa szolgáltatói





2014-2020

2014-2020

2014-2020

TOP, GINOP, EFOP

8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; 9. a társadalmi befogadás Környező városok előmozdítása és a elérhetősége (perc) szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem

IKOP, TOP

7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban

GINOP, TOP

1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; 3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése; 8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása

+

Felújított vasútvonal hossza, Felújított közutak teljes hossza

+

Gazdasági szereplők közti együttműködések száma, A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál

+

4d. Intézkedés megnevezése: Győr – Bakonyvidéki gazdasági tengely megerősítése

4d.1

Projektcsomag: Gazdasági kapcsolatok előmozdítása, gazdasági szereplők közti együttműködések élénkítése

Győr, Téti járás

gazdasági és innovációs hálózatok, KKV-k

gazdasági szereplők, foglalkoztatottak

2014-2020










4d.2

4d.3

Projektcsomag: Kulturális szolgáltatások összehangolása, turisztikai jelentőségük fokozása mellett

Projektcsomag: Városi funkciók elérhetőségének javítása

Győr

Győr, Téti járás

Közoktatási és közművelődési A térségbe érkező turisták, a intézmények térség társadalma

Szolgáltató intézmények


2014-2020

TOP, EFOP

2014-2020

TOP, GINOP, EFOP

Kapcsolódó EU tematikus célkitűzés (uniós finanszírozás esetén) 10. az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás


Kulturális szolgáltatásokat igénybevevők száma, Turisták száma


+

7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati Környező városok infrastruktúrákban; 8. a elérhetősége (perc) fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása

+

3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése; 7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; 8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása

Gazdasági szereplők közti együttműködések száma, Turisták száma A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál

+

6. a környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának Turisták száma, előmozdítása; 11. a Idegenforgalmi bevételek hatóságok és az érdekelt volumene (Ft) felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

+

4e. Intézkedés megnevezése: Pannonhalma – Zirc idegenforgalmi térség létrehozása

4e.1

4e.2

Projektcsomag: Gazdasági kapcsolatok élénkítése, különös tekintettel a turisztikai szolgáltatók közötti együttműködésekre

Projektcsomag: Térség turisztikai lehetőségeinek hatékonyabb kihasználása

Pannonhalmi járás

Pannonhalmi járás

KKV-k

Turisztikai szövetségek, turisztikai desztinációk hálózata



2014-2020

2014-2020

GINOP, IKOP, TOP, VP

50

GINOP, TOP













4e.3

4e.4

Helyi termékek támogatása, térségi brand létrehozása

Projektcsomag: A Sokoró, a Bakonylába , és a Pannonhalmi-dombság természeti értékeinek védelme

Pannonhalmi járás

Pannonhalmi járás, Győri járás déli települései

Termelők, vendéglátásban érdekeltek, forgalmazók

természetvédelemben, és a tájgazdálkodásban érdekelt szereplők

A helyi termékek termelői, potenciális vásárlók, fogyasztók (helyi lakosok, turisták)

természeti értékek, a térségbe érkező turisták, a térség társadalma

2014-2020

2014-2020

150

TOP, VP

3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése; 6. a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; 9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

A foglalkoztatás növekedése, Helyi termék védjeggyel ellátott termékek volumene (Ft)

+

KEHOP, VP

5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és kezelés előmozdítása; 6. a környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása

A jobb állapotban való megőrzés érdekében támogatott élőhelyek felszíni területe

+

GINOP, TOP

1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; 3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése; 8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása

Gazdasági szereplők közti együttműködések száma, A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál

+

4f. Intézkedés megnevezése: Győr – Kisbér – Mór – Székesfehérvár ipari-gazdasági tengely megerősítése

4f.1

Projektcsomag: Gazdasági kapcsolatok élénkítése a két ipari centrumtérség között

Győr, Pér

gazdasági és innovációs hálózatok, KKV-k


2014-2020










4f.2

4f.3

4f.4

Projektcsomag: Kutatás-fejlesztési, és innovációs kapcsolatok megalapozása a technológiai fejlődés elősegítése érdekében

Projektcsomag: Közlekedési és IKT-infrastruktúra fejlesztése

Győr

Győr, Pér

Projektcsomag: intézményi kapcsolatok előmozdítása Győri járás a közszolgáltatások fejlesztése érdekében

Egyetemek, kutatóintézetek, és KKV-k

közlekedési és távközlési szolgáltatók

Szolgáltató intézmények

innovációs közvetítőszervek, gazdasági szereplők

helyi lakosok és gazdasági szereplők


2014-2020

2014-2020

2014-2020

200




GINOP, TOP

1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; 3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése

Innovációk kidolgozása céljából létrejött kooperációk száma, Kutatóintézetekkel együttműködő vállalkozások száma

+

IKOP, GINOP

2. az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; 7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban

Korszerűsített utak hossza, Legalább 30 Mbps sávszélességű hozzáféréssel rendelkező háztartások és vállalkozások száma

+

TOP, EFOP

10. az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész Közszolgáltatások életen át tartó tanulás átlagos elérhetőségének érdekében; 11. a változása (perc) hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

+

GINOP, TOP

3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése; 7. a fenntartható Győr szuburbán közlekedés előmozdítása zónájában beruházó és szűk keresztmetszetek vállalkozások száma megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; 8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása

+

4g. Intézkedés megnevezése: Győr térszervező erejének kiterjesztése Bábolna, Ács térségére

4g.1

Projektcsomag: Győr funkcionális városkörzetének kiterjesztése infrastrukturális, gazdasági és szolgáltatási fejlesztésekkel

Győri járás

gazdasági és közszolgáltató szereplők


2014-2020










4g.2

Projektcsomag: Győri járás Győr elővárosi közelekedési fejlesztése



2014-2020

200

IKOP, TOP



7. a fenntartható közlekedés előmozdítása Tömegközlekedést és szűk keresztmetszetek használók száma, megszüntetése a Győr elérhetősége (perc) kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban


+

4h. Intézkedés megnevezése: Győr – Tatabánya – Budapest tengely

4h.1

4h.2

Projektcsomag: Gazdasági, kutatás-fejlesztési és innovációs kapcsolatok erősítése az ország centumtérségével

Projektcsomag: Győr országon belüli pozíciójának erősítése

Győr

Győr

Egyetemek, kutatóintézetek, és KKV-k

Győr gazdasági, közszolgáltató szereplői

innovációs közvetítőszervek, gazdasági szereplők

Győr tágabb térségének társadalma

2014-2020

1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; 2. az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; 3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a GINOP, IKOP, EFOP, TOP mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése; 8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása

2014-2020

1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; 3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése; 8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; 10. az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; 11. a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

GINOP, EFOP, TOP

Győrben dolgozó kutatók száma, Jobb kutatási infrastruktúrával ellátott létesítményekben dolgozók száma, Innovációs együttműködések száma

+

Győr lakosságszámának változása, Győrbe ingázók száma, Győrben dolgozók átlagjövedelme (Ft)

+

Összefoglaló tábla: 2. Az intézkedések pénzügyi ütemterve Az intézkedések pénzügyi ütemterve Intézkedés megnevezése

1. Intézkedés: 2. Intézkedés: ... Összesen:

Indikatív forrás

Indikatív forrás

2014-2017

2018-2020

(Millió Ft)

(Millió Ft)

Megyei gazdaságfejlesztési program projektcsomagjai (TERVEZET) 1. melléklet

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat tervezési hatáskörébe tartozó projektcsomagok (a TOP-hoz kapcsolódó megyei területfejlesztési részdokumentum tervezete, 2014. június) Megyei gazdaságfejlesztési részprogram tervezett projektcsomagjai I. Területfejlesztési partnerektől érkezett projektjavaslatok II. Győr Megyei Jogú Város javaslatai III. Sopron Megyei Jogú Város javaslatai IV. Csornai járás javaslatai V. Győri járás javaslatai VI. Kapuvári járás javaslatai VII. Mosonmagyaróvári járás javaslatai VIII. Pannonhalmi járás javaslatai IX. Soproni járás javaslatai X. Téti járás javaslatai Járási fejlesztési részprogramok tervezett projektcsomagjai Csornai járás Győri járás Kapuvári járás Mosonmagyaróvári járás Pannonhalmi járás Soproni járás Téti járás

A táblázat

B táblázat B1 B2 B3 B4 B5 B6 B7

Az alábbi táblázatban szereplő projektcsomagok és projektek, valamint azok költségigényei nem tekinthetők még véglegesnek!

A) Megyei gazdaságfejlesztési részprogram tervezett projektcsomagjai Alapvetően olyan gazdaságfejlesztési fókuszú projektek összessége (jellemzően TOP1 és TOP6 prioritéstengelyekhez illeszkedő projektek), amelyek megvalósításához megyei szintű koordináció szükséges (pl. iparág specifikus/ágazati fejlesztések). A tervezett tematikus gazdaságfejlesztési projektcsomagok esetében szükséges feltüntetni azon települések nevét, ahol a fejlesztéseket meg kívánják valósítani (amennyiben releváns). Projektmegnevezése

Rövid tartalom

Érintett település(ek) megnevezése

Költségigény (millió forint)

TOP prioritás/ intézkedés

Önkormányzati tulajdonú ipariparkok (Tényő, Sopronkövesd, Beled, Csorna, Nyúl, Bőny-Szőlőhegy, Tét, Szany, Kapuvár, Pér, Győrság (60))

2000

1.1

1200

1.1

200

1.1

I. Területfejlesztési partnerektől érkezett projektjavaslatok Önkormányzati tulajdonú ipari parkok infrastrukturális fejlesztése

1 2 3

A források az önkormányzati tulajdonú ipari parkok (kivételes esetben inkubátorházak és logisztikai központok) infrastrukturális fejlesztését támogatja. A projektcsomag a 4.1.1 intézkedéshez kapcsolódva (amely az ipari park fejlesztések szolgáltatásfejlesztésére koncentrál) az immateriális és kompetencia alapú beruházások vonalas infrastruktúráját építi ki. A projektcsomag átfedésben van a csornai, győri és kapuvári járási fejleztési elképzelésekkel (lásd.

Szerecseny (20), Sopronkövesd, Beled, Ipari területek elérhetőségének Az ipari parkok, iparterületek elérhetőségének, megközelíthetőségének biztosítása a vállalkozások működésének Csorna, Nyúl, Bőny-Szőlőhegy, Tét, javítása egyik nagyon fontos eleme. A telephelyválasztást nagyban befolyásolja az elérhetőség. Szany, Kapuvár, Ipari parkok, innovációs és Az ipari parkok, inkubátorházak, innovációs és kompetencia központok szolgáltatásainak bővítése, minőségi Győr, Csorna, Kapuvár, kompetencia központok fejlesztése a bent lévő versenyképességének javítása érdekében Mosonmagyaróvár, Sopron, szolgáltatásfejlesztése

1. oldal

Megyei gazdaságfejlesztési program projektcsomagjai (TERVEZET) Költségigény (millió forint)


1350

1.2

2959

1.2

Fiatal vállalkozók felkészítése

Évente 100 vállalkozás számára (2015-2020-ig összesen 600) gyakorlatorientált képzési program megvalósítása a vállalkozói kompetenciákról, ismeretekről, továbbá kapcsolódó vállalkozásfejlesztési tanácsadási és coaching program végrehajtása. A projekt keretében a fiatal vállalkozók megszerezhetik az alapvető vállalkozásműködtetési ismereteket, megismerhetik a vállalkozási formák típusait, felkészültekké válnak önfoglalkoztatóvá vagy vállalkozóvá válásuk lépéseinek véghezvitelében, illetve segítséget kaphatnak üzleti tervük összeállításához, a IPOSZ GY-M-S Megyei Szövetsége kezdeti vállalkozási lépések megtételéhez. A vállalkozás-indításhoz a vállalkozások eszköz-, infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztéseinek, marketing tevékenységeinek 0,5 m Ft-3 m Ft közötti támogatása is megtörténik. A 1835 év közötti kezdő vállalkozókon belül a projekt különleges célcsoportja a tradicionális családi vállalkozásokat továbbvivő vállalkozók is. A projekt megyei kiterjedésű, de területileg preferálni szükséges a leszakadó kistérségeket a projekt megvalósítása során: Rábaköz, Sokoró- és Bakonyalja, Répce-sík.

400

1.2.; 6.2

Belterületi kerékpárutak felújítása, kiépítése

A megyei támogatási források elsősorban a gazdaságfejlesztési célokra koncentrálódnak. Ehhez kapcsolódóan előtérbe került a munkavállalók mobilitásának növelése. Ez, és a következő intézkedés ehhez a célrendszerhez Csorna, Kapuvár, Bágyogszovát, Beled járul hozzá. A kerékpározás egyre népszerűbb egyéni közlekedési formává válik olcsósága, rugalmassága és (Vica), Acsalag, Völcsej, Lövő, környezetbarát volta miatt. A terjedését elő kell segíteni megfelelő infrastruktúrák, és más közlekedési módokhoz Sopronkövesd, Pereszteg, Vásárosfalu való kapcsolódás lehetőségének biztosításával.

200

1.3

Projektmegnevezése

4


Rövid tartalom

A program fő területei: I. Területfejlesztési Helyi termékekhez, rövid partnerektől érkezett projektjavaslatok - hűtőházak, élelmiszertárolók kialakítása, fenntartása ellátási láncokhoz kapcsolódó Önkormányzatok: Csorna, Győr MJV, - helyi termékekre épülő közétkeztetés fejlesztése logisztikai fejlesztések Győrújbarát - helyi termelői piacok kialakításának támogatása, a helyi értékesítés ösztönzése, és ezzel kapcsolatosan célzott programja marketingkampány működtetése Zöldség, gyümölcs feldolgozó fejlesztése: Ravazd (200), Nyúl (200), Tényő (...) Nagybajcs (5), Pér (...) Kajárpéc (1000) Gyógynövénytermesztés, gyűjtés, feldolgozás és csomagolás: - Pannonhalmi Főapátság, Pannonhalam telephely (220) - Magyar Műhely Alapítvány, Mezőörs telephely (250) - Molnár Ferenc, Rábapatona telephely A program fő területei: - Helyi, hagyományos, egyedi és speciális termékek előállítása modern technológia segítségével. Kisléptékű élelmiszer- A tradicionális mezőgazdasági termékekre épülő helyi szintű feldolgozóipari fejlesztések (hús-, tej-, zöldség- és feldolgozáshoz, termékgyümölcsfeldolgozás). előállításhoz kötődő fejlesztések - A kézimunka-igényes ágazatok (pl. melegházas zöldségtermesztés, gyümölcstermesztés) helyi ellátási láncba programja kapcsolását segítő innovációs és foglalkozásbővítő fejlesztései. - Helyi közellátást biztosító ételkészítő kapacitás kiépítése. - Helyi mintakertek (falukertek, iskolakertek, házi mintagazdaságok) kialakítása.

Közösségi terek + helyi piacok: Écs (100), Győrújbarát, Csorna, Ikrény, Zsebeháza és Rábaközi önkormányzatok, Tényő (4,5), Győrladamér (4,5) Tejfeldolgozó és sajtüzem: Nagyszentjános (650, helyi növénytermesztés és állattenyészéts termékeinek feldolgozása) Lajtamag Kft., Püski, vagy Hédervár telephely; Cankó 2000 Kft, Bogyoszló telephely Madáreleség gyártás, forgalmazás: Pannon-Mag-Agrár Kft., Mosonmagyaróvár telephely GMO-mentes tejtermékek előállítása: Püski Szövetkezet, Püski telephely

5

6

7

2. oldal

Megyei gazdaságfejlesztési program projektcsomagjai (TERVEZET)

Projektmegnevezése


Rövid tartalom

I. Területfejlesztési partnerektől érkezett projektjavaslatok A koordinációs fórum létrehozásával lehetőség nyílik a megye számára kulcsfontosságú fejlesztések azonosítására, azok összefüggéseinek, egymásra épülésének (interdependenciáik) meghatározására és komplex, több operatív programot is érintő nagy léptékű és hatású fejlesztési programok tervezésére megvalósítására. A fórum feladatai lehetnek: előzetes véleményezés, a részprogramokban szereplő egyes intézkedések felügyelete, monitoringja, Megyei gazdaságfejlesztési esetlegesen megvalósuló integrált területi beruházás eszköz irányító funkcióinak ellátása csakúgy, mint Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár egyeztető és koordinációs gazdaságfejlesztési programok és projektek összehangolása, rendszeres elemzések (4.2.3.) megvitatása, „megyerikumok” azonosítása, stb. Fő kedvezményezettek: Megyei gazdaságfejlesztési egyeztető és koordinációs partnerség létrehozása és partnerség (Megyei önkormányzat, GYMSMKIK, KVA, IPOSZ, RFÜ, Pannon Novum, SZE-Universitas, NYME, innovációs programMunkaügyi központ, Innonet, HACS-ok delegáltja, TDM-ek delegáltja. Együttes konzorciumban valósítja meg 3 támogató ügynökség telephelyen



600

6.1

350

6.1

30

6.1

8 működtetése

Közösségi Terek létrehozása

9

10

11

12

13 14

15

16

17

Régi népi mesterségek felelevenítése, falusi foglalkoztatás bővítése (kézműves tanfolyamok, vásárok)

Olyan közösségi terek kialakítása, melyek helyet és fórumot biztosítanak az egyes települési önkormányzat, alapítvány, települések különböző rendezvényeinek (pl. szezonális vásárok, helyi termékeket civil szervezet, Ipartestületek szövetségei, egyház, felvonultató kirakodóvásárok, falunapok), melyek erősítik a helyi lakosok közösségi életét. A még fellelhető kézműves mesterségek (például: kosár- és csuhéfonás, kékfestés, hímzés, szövés, fafaragás, fazekasság, kádár mesterség stb.) bemutatása, oktatása, ezáltal a fiatal generációk kézügyességének, esztétikai érzékének fejlesztése, szabadidő-eltöltés minőségi önkormányzat, civil szervezetek, alapítványok, IKSZT, közoktatási javítása. intézmények, ipartestületek szövetségei

A foglalkoztatási szint javítását segtítő megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási paktum létrehozása és szolgáltatásainak kidolgozása

Foglalkoztatási stratégiák illetve kapcsolódó alap-dokumentumok, tanulmányok kidolgozása, megyei foglalkoztatási paktum, foglalkoztatás-barát megyei alternatív befektetés- és beruházás-ösztönzés, projektgenerálás és előkészítés, marketing, tanácsadási, információnyújtási tevékenység, rendszeres megyei gazdasági felmérések és A megye egész területét érinti, így az monitoring. Fő kedvezményezettek: Megyei gazdaságfejlesztési egyeztető és koordinációs partnerség (Megyei összes települést önkormányzat, GYMSMKIK, KVA, IPOSZ, RFÜ, Pannon Novum, SZE-Universitas, NYME, Munkaügyi központ, Innonet, HACS-ok delegáltja, TDM-ek delegáltja. Együttes konzorciumban valósítja meg 3 telephelyen.

1220

6.1

A már működő foglalkoztatási paktumok inkubációs tevékenységének erősítése és szolgáltatásfejlesztések, kompetenciajavító képzések

A gazdasági és a humánerőforrás-fejlesztési elképzelések koordinációjára, valamint a kitörési pontok A megye egész területét érinti, így az meghatározása, az innovációs szemléletet erősítő vállalkozói készségfejlesztési program, a munkaerő összes települést foglalkoztathatóságát segítő kompetenciafejlesztési program

1000

6.1


600

6.2


400

6.2

Győr-Moson Sopron Megyei Szociális Gazdaság-fejlesztési Program

A projekt keretében létrejön a megyei szociális gazdaságfejlesztés szervezeti háttere a meglévő vállalkozásfejlesztési intézményi infrastruktúrára alapozva. A megyében újonnan létrejövő, vagy a meglévő A megye egész területét érinti, így az szociális vállalkozások inkubációja révén évi 6-7 szervezet) erősödik a szervezetek piaci pozíciója, növekszik összes települést foglalkoztató-képességük. A projekt megyei kiterjedésű, de területileg preferálni szükséges a leszakadó kistérségeket a projekt megvalósítása során:

800

6.2

Széchenyi István Egyetem,"Bridge" Hallgatóioktatói Klub épületének funkcióbővítése és kultúrális-turisztikai fejlesztése

Az egyetem, város legnagyobb kulturális programkínálatát (szinjátszókör, konferenciák, zenei fesztiválok, táncházak, stb.) magáénak tudó oktatói-hallgatói épületegyüttes befogadóképességének és szolgáltató funkcióinak Széchenyi István Egyetem növelése: teraszbővítés, szellőztető rendszer felújítása.

100

A helyi gazdaság- és termékfejlesztés mentorálása

Az innovatív helyi termék és -szolgáltatásfejleszté sfolyamatsegítése, szakértői támogatása (jó gyakorlatok feltárása és disszeminációja, kísérleti fejlesztések előkészítése, kidolgozása, megvalósítása), helyi A megye egész területét érinti, így az gazdaságfejlesztési projektek megalapozása és közösségi integrálása, tudatos térségi, helyi fogyasztás és vásárlás összes települést ösztönzése (kutatások, felmérések, fesztiválok, értékesítési akciók támogatása).

300

Hátrányos helyzetűek és a fiatalok vállalkozóvá válásának segítése Innovációs asszisztensek foglalkoztatási programja

A célcsoport felétrékepése, szűrése, vállakozóvá váláshoz kapcsolatos iismeretek megszerzését segítő tanácsadás, kompetenciafejlesztő gyakorlatorientált képzés évente 100 fő számára, a vállalkozásalapítás segítése, a vállakozási/fejlesztési ötletek , kidolgozása, továbbfejlesztése,e, munkahelyteremtés támogatása, a megvalósítás monitoringja, coachingja A felnőttképzés és a szakképzés rendszerét szinergikusan összekapcsoló és a programban résztvevők foglalkoztathatóságát valamint a kapcsolódó munkahelytermtést segítő képzési és mentorálásai program megyei szintű megvalósítása

Összesen II. Győr Megyei Jogú Város javaslatai

3. oldal

13709

6.2


Projektmegnevezése

18 19


Rövid tartalom

A Győri Területfejlesztési Nemzetközi Ipari Park A projektérkezett elsődleges célja az iparvágány meghosszabbítása keleti irányba, ezzel az ipari park bővítési területére I. partnerektől projektjavaslatok Győr MJV és Győri járás települései fejlesztése betelepülők számára is lehetővé válik a közvetlen vasúti szállítás lehetősége. Helyi termelői-, bio- és Fedett piac létrehozása Győr belvárosában, ahol a várostérség mezőgazdasági termelői, biogazdálkodói, kézműves piac kialakítása a Győr MJV és Győri járás települései kisiparosai, kézműipari termékek készítői kulturált körülmények között értékesíthetik termékeiket. belvárosban Győr összesen



500

1.1

300

1.1

800

III. Sopron Megyei Jogú Város javaslatai Sopron MJV

500

1.1

20

Gazdasági területek szolgáltatás és infrastruktúrális háttér D-K-i. iparterület fejlesztése, közművesítés, szervízúthálózat kiépítése, környezeti állapot javítása. kiépítése

Sopron MJV

575

1.1

21

Gazdasági területek szolgáltatás és infrastruktúrális háttér Technológiai és K+F+I Centrum létrehozása kiépítése

22

Kereskedelmi létesítmények fejlesztése

Sopron MJV és térsége

425

1.1

Sopron MJV prioritásként kezeli a területén működő vállalkozások foglalkoztatás képességének erősítését, az innovatív vállalkozások fejlesztését, valamint kiemelten a turisztikai szereplők helyzetének javítását, szolgáltatásaik Sopron MJV fejlesztését. Sopron MJV csatlakozni kíván a megye által megvalósítani tervezett KKV-fejlesztési projektcsomagokhoz.

375

1.2

Gazdaságfejlesztési tevékenységhez illeszkedő képzések és átképzések támogatása, lebonolítása (TISZK), humánerőforrás és vállalati háttér felmérése elemzése, inkubátor szolgáltatás fejlesztés a KKV-k részére.

750

6.1

4800

6.2

450

6.2

KKV-k fejlesztése

23 24 25

26

Sopron és térsége foglalkoztatási paktum létrehozása A munkavállalói közúti mobilitás fejlesztés. Helyi gazdaságfejlesztési projektek támogatása, a munkavállalói mobilitás elősegítése.

Önkormányzati többségi tulajdonú kereskedelmi létesítmények, kereskedelmi csarnok, piaci terület fejlesztése.

Sopron MJV és térsége

A munkavállalók számára a munkába járással érintett, kimelten fontos alacsonyabb rendű alábbi közútak felújítása, Sopron MJV és térsége fejlesztése: Sopron - Balf, Sopron - Fertőrákos, Sopron-Harka Gazdaság- és termékfejlesztés mentorálása, támogatása. Munkavállalói földrajzi mobilitás támogatása.

Sopron MJV és térsége Sopron összesen

7 875

IV. Csornai járás javaslatai 1. A Rábaköz gazdasági fejlesztése projektcsomag

27 28 29 30 31

Rábaközi iparterületek fejlesztése

Csorna: ipari park területének bővítése, közművesítése, üzemeltető cég , inkubátorház létrehozása. Kapuvár, Beled, Bősárkány, Szany, Kóny, Szil iparterület fejlesztése

Csornai járás (Csorna, Bősárkány, Szany, Kóny, Szil) Kapuvári járás (Kapuvár, Beled)

1100

TOP 1/TOP 6

A csornai Tudáscentrum képzési A Tudáscentrum felnőttképzési rendszerének átalakítása a Rábaköz területén felmerülő munkaerő-piaci rendszerének fejlesztése igényeknek megfelelően, együttműködve az Iparkamarával, Ipartestülettel, Munkaügyi Központtal


300

TOP 6.1

Premontrei Apátsági Látogatóközpont létrehozása


1000

TOP 1.2

700

TOP 1

2000

TOP 1

Premontrei Apátság és a Csornai Önkormányzat konzorciuma keretében létrehozott cég alapítása a projket megvalósítására és működtetésére

Piacterek kialakítása, fejlesztése Piacterek kialakítása közterületen illetve épületben a Rábaközben 2. Rábaközben megújuló energia felhasználásával gazdaságfejlesztés projektcsomag A termálvíz hőenergiájára épülő turisztikai fejlesztés Az infrastruktúra kiépítése, a termálvíz turisztikai és gyógyászati célokra történő felhasználása



3. Foglalkoztatási célú közlekedésfejlesztés

32 33

34 35

Acsalag,-Földsziget-Csorna összekötő közútfejlesztési programja (kerékpárút) Szany-Rábaszentandrás összekötő közútfejlesztési projektje (kerékpárút) Sopronnémeti-BogyoszlóJobaháza-Farád-Csorna összekötő útfelújítási projektje (kerékpárút) Bősárkány-Csorna kerékpárút

Települések közötti közút felújítása kerékpárút kialakításával

Csornai járás

430

TOP 1.3


Csornai járás

800

TOP 1.3


Csornai járás

800

TOP 1.3


Csornai járás

200

TOP 1.3

4. oldal


Projektmegnevezése


Rövid tartalom

36

Rábaközben buszöblök I. Területfejlesztési partnerektől érkezett projektjavaslatok Településeken buszöblök, megállóhely, buszforduló kiépítése kialakítása 4. A Rábaköz gazdaságra kiható turizmusfejlesztési programja

37

A csornai városközpont funkcióbővító megújítása

Infrastrukturális fejlesztés, vonzerőfejlesztés helyi vállalkozók bevonásával


Rábaközi pihenőhelyek kialakítása, fejlesztése

Csorna: kemping és fürdő fejlesztése. Sopronnémeti: pihenőhely létesítése infrastruktúra kialakításával az M86-os gyorsfortalmi út mentén

Csornai járás (Csorna, Sopronnémeti)


Adatgyűjtés és marketing

Csornai járás

Vilmos park turisztikai munkahelyteremtő fejlesztése

17 ha önkörmányzati területen alapinfrastruktúra kiépítése, szolgáltató központ létesítése.

Csorna

38 39 40


Csornai járás összesen



200

TOP 1.3

1000

TOP 1/TOP 6

600

TOP 1/TOP 6

15

TOP 1/TOP 6

2000

1.1

11145

V. Győri járás javaslatai Ipari központok továbbfejlesztése, létrehozása

Önkormányzati tulajdonban lévő ipari fejlesztésre alkalmas területen új üzemek fogadása, letelepítése. Meglévő ipari üzemek továbbfejlesztése. Kapcsolódó infrastruktúra-hálózat kiépítése: Abda, Börcs, Kunsziget, Mosonszentmiklós, Nyúl (180), Rábapatona (300); + GINOP-ba: Bőny, Vámosszabadi

Győri járás (Abda, Börcs, Kunsziget, Mosonszentmiklós, Nyúl (180), Rábapatona (300), Pér (300))

Repülőtéri fejlesztése

Repülőtéri szolgáltatások fejlesztése, bevezető út kialakítása + GNOP-ból egyéb infrastruktúra (1400)

Pér

Helyben termelt növényi és állati eredetű termékek feldolgozása

helyi piac, kecskefarmhoz kapcsolódó kecskesajt üzem, pálinkafőző, kóstoló, méhészet, vágóhíd, üvegház

Nyúl (200), Tényő (22) , Pér (...),

41 42 43

Győri járás összesen

680

1.1

1600

1.1

422

1.2, 6.1

2702

VI. Kapuvári járás javaslatai 1. A rábaközi gazdaság térnyerését szolgáló ipari fejlesztések és vállakozói szolgáltatások megvalósítása projektcsomag

Iparterületi fejlesztések a Rábaköz kulcstelepülésein

Kapuvár: Ipari park bővítése (területvásárlás, infrastruktúra fejlesztés), Csorna: Ipari park bővítése (bevonás, és közművesítés) Beled: Ipari park kialakítása, inkubátorház létrehozása Bősárkány: inkubátorház létrehozása, Szil: Ipari terület fejlesztése, infrastruktúra bővítése Szany: Ipari terület fejlesztése, infrastruktúra bővítése +Kóny: Ipari terület fejlesztése, infrastruktúra bővítése (GINOP)

Rábaközi Innovációs Kompetencia Központ létrehozása Kapuváron

A Rábaközre kiemelten jellemző agrártermeléshez, élelmiszeriparhoz, erdőgazdálkodáshoz, valamint a manufaktúrális élelmiszer termékek előállításához, továbbá a környezetgazdálkodáshoz kapcsolódó kutatási, fejlesztési és innovációs műhely (létesítmény) létrehozása. Egyetemi kooperációk kiépítése.

Kapuvári járás (Kapuvár,Beled), Csornai járás (Csorna, Bősárkány, Szany, Szil, Kóny)

805

1.1

Kapuvári járás (Kapuvár)

265

1.1 és 6.1

Rábaközi Vállalkozói és Üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése, vállalkozói képzések megvalósítása, menedzsment ismeretek bővítése, Kapuvári járás (Kapuvár) Tanácsadó Központ létrehozása a helyi együttműködések össztönzése, térségi hálózatok, klaszterek létrehozása

135

1.1 és 6.2

Egyetemi gyakorlóhelyek kialakítása a járműiparhoz kötődő elektronika, az élelmiszeripar, a gépipar és az agrárium területén

Gyakorlóhelyi infrastruktúra fejlesztése, a tudásbázis bővítését és fejlesztését szolgáló képzési programok megvalósítása

180

1.1 és 6.2

A kapuvári szárazszénsavgázfürdő fejlesztése

Az országosan egyedülálló, nagy jelentőségű gyógyászati eljárásra épülő új kapacitás létrehozása és foglalkoztatás Kapuvár bővítése

1600

1.1 és 6.2

44

45 46

47 48

5. oldal

Kapuvári járás, (Kapuvár,Beled) Csornai járás (Csorna, Bősárkány, Szany)



Kapuvár, Mihályi

220

1.1 és 6.2

Feldolgozó üzem létrehozása és hálózati együttműködés kialakítása


230

1.1 és 6.2

Feldolgozó üzem létrehozása és hálózati együttműködés kialakítása


230

1.1 és 6.2

Kisléptékű fejlesztések megvalósítása: kapacitásbővítés, technológia fejlesztés, telephely bővítés, hálózati együttműködés

Kapuvári járás, Csornai járás települései

130

1.1 és 6.2

Projektmegnevezése

49


Rövid tartalom

I. Területfejlesztési partnerektől érkezett projektjavaslatok A termálvíz hőenergiájára épülő melegházas kertészeti Infrastruktúrális fejlesztések megvalósítása (csővezeték kiépítése, üvegházak létrehozása, munkaerő képzése) tevékenységek fejlesztése 2. A rábaközi mezőgazdasági termelésen alapuló élelmiszeripar fejlesztése

50

Rábaközi sertésprogram

52

Rábaközi zöldség- és gyümölcs program Manufakturális élelmiszer termelés fejlesztése

53

Kapuvár- Beled 8611 főút felújítási projektje

A települések közötti közút felújítása az érintett szelvény szakaszon

Kapuvári járás

300

1.3

Kapuvár-Pomogy határátkelő közút fejlesztési projektje


Kapuvári járás

300

1.3

Mihályi-Jobaháza összekötő út felújítási projektje


Kapuvári járás, Csornai járás

200

1.3


Kapuvári járás, Soproni járás

100

1.3


Kapuvári járás, Soproni járás

400

1.3


Kapuvári járás, Csornai járás

400

1.3


Kapuvári járás

250

1.3

51

3. Foglalkoztatási célú közlekedésfejlesztés, az átjárhatóság javítása

54 55

58

Kapuvár-Valla kerékpáros út fejlesztési projektje Vitnyéd- AgyagosszergényFertőendréd kerékpárút fejlesztési projekt Farád-Kapuvár hivatásforgalmi kerékpáros út fejlesztési projektje

59

Rábakecöl-Vásárosfalu-Beled hivatásforgalmú kerékpárút fejlesztési projektje

56 57

4. A Rábaköz kiemelt turizmusfejlesztési programja

60 61

62 63

’56-os történelmi Témapark létrehozása

Infrastrukturális fejlesztés, vonzerőfejlesztés, tematikus létesítmények létrehozása


310

1.1 és 6.2

Rába folyó turizmusfejlesztési projektje

Ökobázisok, tematikus utak kialakítása, infrastruktúrális fejlesztések kialakítása a folyó völgyében

Kapuvári járás, Csornai járás, Téti járás, Győri járás

330

1.1 és 6.2

Rábaközi pihenőhely kialakítása az M86-os gyorsforgalmi út Infrastruktúra kialakítása, szolgáltató és értékesítő létesítmények megvalósítása mentén Sopronnémetinél

Csornai járás (Sopronnémeti)

500

1.1 és 6.2


Kapuvári járás, Csornai járás, Téti járás, Győri járás

45

1.1 és 6.2

Rábaköz települései

60

6.1

250

6.2

Adatgyűjtés, dokumentálás, promotálás

5. A helyi foglalkoztatást javító intézkedések a Rábaközben

64

65

Tájegységi foglalkoztatási paktum létrehozása a Rábaközben

Az érintett szereplők rendszerbe szervezése, adatbázisok létrehozása, informciószolgáltatás feltételeinek kialakítása.

A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó munkahelyteremtő Az új fejlesztésekhez kötődő munkahelyteremtés támogatása, munkaerőpiaci képzések, átképzések, felnőttoktatás Rábaköz települései támogatások és képzések Kapuvári járás összesen

7240

VII. Mosonmagyaróvári járás javaslatai

MOWINPARK II-es ütem iparipark fejlesztés

66

MOWINPARK II-es ütem fejlesztése Mosonmagyaróváros az 1. sz főút Északi oldalán. Szabályozási terv készítése, telkek alakítása, közművesítés, útépítés. Az utóbbi időben jelentősen megnövekesett az igény a kis, és közepes vállalkozűsok részéről telephely létesítésére, ennek biztosítására szükséges a fejlesztés.

Mosonmagyaróvár

6. oldal

500

TOP 1.2


Projektmegnevezése

67 68

72


Mosonmagyaróvár

100

TOP 1.1

Belterületi hiányzó kerékpárút elemek létesítése

Mosonmagyaróvár

200

TOP 1.3

Mosonmagyaróvár

250

TOP 6.2

Mosonszolnok

750

TOP 1.1

Lipót

150

TOP 1.2

Hédervár

700

TOP 1.2

69

71


Helyi - elsősorban - lakosság számára I. Területfejlesztési partnerektől érkezett szegregált projektjavaslatok bio/öko termékek gyártására foglalkoztató Bio/öko termékek gyártása központ létesítése Mosonmagyaróváron (pl. olcsó helyi építési anyag előállítására, amely akár a helyi lakásépítésben is helyet kaphat.)

Mosonmagyaróvári munkavállalók földrajzi mobilitásának elősegítésére

70


Rövid tartalom

Belterületi hiányzó kerékpárút elemek létesítése Mosonmagyaróváron, elsősorban a hivatásforgalmi közlekedés céljára. A mosonmagyaróvári munkavállalók földrajzi mobilitásának elősegítésére munkásszálló(k) létesítésére van szükség. Az ország, főleg keleti régióiból számos munkavállaló tudott elhelyezkednia régióban, vagy Ausztriában, azonban a lakhatási lehetőségeik sokszor már a méltatlanság határát súrolják. ezért szükséges számukra megfelelő minőségű munkásszállást létesíteni.

Mosonszolnok biogáz üzem építése Lipót gyógy és sportturizmus fejlesztése Hédervár wellness központ építése Jánossomorja önkormányzati bérlakásépítés

Jánossomorja

50

TOP 1.3

Püski turisztikai szálláshely kialakítása a bezárt iskolából

Püski

70

TOP 1.3

75

Mosonszolnok bérlakás építése

Mosonszolnok

150

TOP 1.3

76

Lipót szálláshelyek bővítése

Lipót

70

TOP 1.3

Dunasziget

70

TOP 1.3

Dunasziget

25

TOP 1.3

Dunasziget

120

TOP 1.3

Levél

25

TOP 1.3

Levél

220

TOP 1.3

Ásványráró

120

TOP 1.3

Mosonszolnok

400

TOP 1.3

Dunasziget

35

TOP 1.3

Dunasziget közösségi épületek energetikai felújítása

Dunasziget

30

TOP 1.3

Dunasziget turisztikai szolgáltatások bővítése

Dunasziget

14

TOP 1.3

73 74

80

Dunasziget turisztikai látogatóközpont kialakítása Dunasziget önkormányzati bérlakásépítés Dunasziget turisztikai szálláshely kialakítása Levél önkormányzati bérlakásépítés

81

Levél rendezési tervben ipartelepítésre kijelölt területek beépítésének segítése. Hegyeshalom, Bezenye és Rajka korábban szintén ipartelepítési projektet jelzett. (aktuális még?)

77 78 79

82 83 84 85 86

Ásványráró szálláshelyek kialakítása Mosonszolnok turisztikai kínálat bővítése Dunasziget óvoda komplex energetikai fejlesztése, felújítása

Mosonmagyaróvári járás összesen

4049

VIII. Pannonhalmi járás javaslatai

7. oldal


Projektmegnevezése

87


Rövid tartalom

I. Területfejlesztési Vállalkozóvá válást segítő, partnerektől érkezett projektjavaslatok valamint az induló vállalkozásokat mentorálló Vállalkozóvá válást segítő, valamint az induló vállalkozásokat mentorálló program működtetése a Váralja Turisztikai program működtetése a Váralja Pannonhalma Negyed infrastrukturális fejlesztéséhez kapcsolódóan. Turisztikai Negyed infrastrukturális fejlesztéséhez kapcsolódóan.



30

1.2

Megújuló Pannonhalma mintaprojekt

Pannonhalma

340

1.1, 2.1

88

• A Kézműves téren energiatermelő játszótér kialakítása, szemléletformálási céllal • „Jövő háza” projekt, amelynek keretében az energiatermelő játszótérhez kapcsolódóan egy bemutató ház kerül kialakításra, amely a legkorszerűbb energetikai és épületautomatizálási megoldásokat mutatja be az érdeklődőknek (aktív ház és okos ház egyben) • Megújuló energiákkal és energiagazdálkodással foglalkozó cégek számára inkubátorház kialakítása

„Jövő háza” projekt

Pannonhalma

300

1.1, 2.1

89

• „Jövő háza” projekt, amelynek keretében az energiatermelő játszótérhez kapcsolódóan egy bemutató ház kerül kialakításra, amely a legkorszerűbb energetikai és épületautomatizálási megoldásokat mutatja be az érdeklődőknek (aktív ház és okos ház egyben) • Megújuló energiákkal és energiagazdálkodással foglalkozó cégek számára inkubátorház kialakítása

Pannonhalma Térségi Helyi Termék Klaszter megalakítása. A helyi termelők integrációját, a helyi termékek begyűjtését, Pannonhalma Térségi Helyi Termék Klaszter megalakítása. A helyi termelők integrációját, a helyi termékek minőségbiztosítását, begyűjtését, minőségbiztosítását, marketingjét, Győrbe történő házhozszállítását végző gazdasági társaság Pannonhalmi Járás minden települése marketingjét, Győrbe történő megalakítása. házhozszállítását végző gazdasági társaság megalakítása.

50

1.1 , 1.2

Térségi szolgáltató Kft megalakítása, a működéshez szükséges eszközpark beszerzése, valamint komposztáló telep kialakítása.

50

1.1, 1.2

90

91

Térségi szolgáltató Kft megalakítása, a működéshez szükséges eszközpark beszerzése, valamint komposztáló telep Pannonhalmi Járás minden települése kialakítása.

Pannonhalmi járás összesen

770

IX. Soproni járás javaslatai

"Régió Busz" program

Soproni járás, minden település (39)

200

1.3

A külföldi vendégek részarányának növelése vonzerőfejlesztéssel, a turisztikai szolgáltatások Foglalkoztatás-bővítési célú minőségfejlesztésével, a szezon hosszabbításával és helyi értékteremtéssel. Szálláshely kapacitások építésének, turisztikai szolgáltatásfejlesztés illetve felújításának ösztönzése. A környezetbarát szemlélet erősítése a turisztikai szolgáltatások minden területén, Soproni járás, minden település (39) az Alpokalja-Fertő táj illetve az ökomobilitás támogatása. Ökológiai intézkedések bevezetésének támogatása, a motorizált egyéni térségében szabadidős és napi közlekedők előretörésének csökkentése.

600

1.2

1200

1.2

800

1.2

92

93

94 95

„Régió Busz” Program a térség elérhetőségének biztosítása végett, ökotudatos megvalósításokkal. A programmal célunk a térségen belüli, több célt is szolgáló településközi közösségi közlekedés biztosítása. A program mind az ökológiai, mind a speciális, különböző igényeket figyelembe veszi.

Sport-, Szabadidő- és Rekreációs Központ kialakítása Hegykőn

A beruházás várható eredményeként a térségben a vendégéjszakák száma nő, új munkahelyek jönnek létre, új célcsoportot szólít meg - a fiatalokat, valamint a régió tiurisztikai kínálatát is gazdagítja. Az új épületeggyüttes Hegykő impozáns külseje illeszkedik a világörökségi rész épített környezetébe, továbbá nem csak a turisták, hanem a helyi lakosság számára is elérhető szolgáltatást kínál.

Gyógyvízre alapozott gyógyászat fejlesztése

Gyógyászati infrastruktúra fejlesztés, medence felújítása, új medence építése

Hegykő

Soproni járás összesen

2800

X. Téti járás javaslatai

8. oldal



260

1.1

Közvetlenül: Rábaszentmihályon bővíti az üzemet, de közvetve az egész térséget érinti: Árpás, Csikvánd, Felpéc, tervek Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny, Tét

50

1.1

Közvetlenül Rábaszentmihályon bővíti az üzemet, de közvetlenül az egész térség igényet érinti: Árpás, Csikvánd, tervek Felpéc, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny, Tét

50

1.1

100

1.1

Meglévő pincerendszerek feltárása, felújítása

Közvetlenül Gyarmat és Felpéc, de közvetve az egész térség: Árpás, Csikvánd, Felpéc, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny, Tét

200

1.1

az utak karbantartására alkalmas gépek beszerzése

Árpás, Csikvánd, Felpéc, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny, Tét

150

1.1

Projektmegnevezése


Rövid tartalom

I. Területfejlesztési partnerektől érkezett projektjavaslatok

Vágópontok kialakítása

Közvetlenül: Rábacsécsény, Csikvánd, Felpéc településeken valósul meg a 3 vágópont, de közvetve az egész térség Meglévő tervek. Hatósági engedélyezési eljárás lefolytatása, majd a 3 vágópont kivitelezése (Rábacsécsény, rendelkezésére áll: Árpás, Csikvánd, Csikvánd, Felpéc, 3x70 millió Ft). Felpéc, Gyarmat, Gyömöre, Meglévő Téti vadvágóhíd fejlesztése (50). Győrszemere, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny, Tét

96

Savanyító üzem építése

Rábaszentmihályon meglévő üzem bővítése, elkészítetése, engedélyeztetése és kivtelezése

továbbfejlesztése,

korszerűsítése,

erre

vonatkozó

97

Tésztaüzem bővítése

Rábaszentmihályon meglévő üzem bővítése, továbbfejlesztése, korszerűsítése, erre vonatkozó elkészítetése, engedélyeztetése és kivtelezése további gépek vásárlása (szárítógép, csomagológép)

Hűtőház építése

Közvetlenül Tét, de közvetve az egész térséget érinti: Árpás, Csikvánd, Felpéc, A térségben megtermelt termények tárolására a savanyító üzemből kikerülő termék hűtésére, tárolására Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Megvalósulási helynek Tét javasoljuk a megközelíthetőség miatt Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny, Tét

98

99

Pincészet kialakítása

100

Géppark vásárlása

101 Téti járás összesen

810

Mindösszesen

51 900

9. oldal

TERVEZET

Az alábbi táblázatokban szereplő projektcsomagok és projektek, valamint azok költségigényei nem tekinthetők még véglegesnek!

B) Járási fejlesztési részprogramok tervezett projektcsomagjai Ezek jellemzően pontszerű humán közszolgáltatásokhoz kapcsolódó vagy egyéb infrastruktúra fejlesztések. E projektcsomagok alapvetően a TOP 2, 3, 4. prioritástengelyeiből építkeznek. A tervezett tematikus projektcsomagok esetében szükséges feltüntetni azon települések nevét, ahol a fejlesztéseket meg kívánják valósítani.

B1) Csornai járás fejlesztési részprogram tervezett projektcsomagjai Ssz

Projektcsomag

Rövid tartalom




1. Közlekedésfejlesztési projektcsomag 1 2

Csorna város kerékpárút hálózatának kiépítése Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése a Rábaközben

Új kerékpárút hálózat megépítése


Kerékpárutak kiépítése, felújítása

Csornai járás települései Összesen

50

3.1

1 179

3.1

1 229

2. Energiahatékonyságot javító projektcsomag

3

A járás településein a középületek energetikai korszerűsítése

4

Megújuló energiahasznosító rendszerek telepítése

Önkormányzati intézmények, épületek energiahatékonyság-központú felújítása, az épületek hőszigetelésének javítása, energetikai korszerűsítése Megújuló energiahasznosító rendszerek telepítése

Csornai járás települései Csornai járás (Bágyogszovát) Összesen

820

3.2

15

3.2

835

3. Helyi közösségi szolgáltatások fejlesztés projektcsomag

5

6 7

8

A Rábaközi településeken az egészségügyi orvosi rendelők felújítása, akadálymentesítése alapellátási feladatok fejlesztése Rábaközi településeken a szociális alapszolgáltatás infrastruktúrájának fejlesztése Önkormányzati szociális bérlakásállomány korszerűsítése Önkormányzati középületek akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása

Infrastrukturális fejlesztés Szociális bérlakások komfortfokozatának javítása, életveszélyes lakhatási körülmények megszüntetése Akadálymentesítés, családbarát funkciók kialakítása, ügyfélbarát jelleg erősítése


156

4.1


156

4.2


405

4.4


100

4.3

Összesen

817

4. Város- és településfejlesztési projektcsomag 9 10

A Csornai Polgármesteri Hivatal épületének felújítása

Városháza épületének belső felújítása, informatikai hálózatának fejlesztése

Járási települések közparkjainak felújítása Közösségi terek felújítása

100

2.1


454

2.2


140

2.1


120

2.1


400

2.2

Csornai járás (Bogyoszló, Sopronnémeti, Acsalag)

48

2.2

Csornai járás (Bágyogszovát)

10

2.2

Csornai járás (Csorna, Rábapordány)

12

Csornai Premontrei Parkszínpad fejlesztése Járási települések térfigyelő kamerarendszerének kialakítása

13

A csornai termálfürdő felújítása

14

A rábaközi településeken tavak kialakítása, helyreállítása

15

Helyi védelem alatt álló épületek felújítása Állagmegóvási munkák és az épületek társadalmi célú bemutatása

16



25

2.1

17

Harangláb felújítása

harangláb felújítása

Csornai járás (Zsebeháza)

6

2.2

18

Csónakkikötő létesítése

A Rába mentén csónakkikötő létesítése

Csornai járás (Bodonhely)

30

2.2

19

Csorna város vízrendezési munkáinak folytatása, Keszeg-ér hidak felújítása

130

2.1

11

Részben fedett színpad kiépítése vizesblokkokkal, öltözőkkel, és új, részben mobilizálható nézőtér kiakítása


Kamerarendszer kiépítése A meglévő fürdő szolgáltatási színvonalának, infrastruktúrájának fejlesztése, egybekötve a kempinggel Tavak kialakítása, helyreállítása

Csornai járás (Csorna) Összesen

1 463

TERVEZET

Ssz

Projektcsomag

Rövid tartalom




1. Életminőséget Közlekedésfejlesztési projektcsomag 5. javító, családbarát projektcsomag 20

Bölcsődei fejlesztés

Fűtéskorszerűsítés, bölcsődei játszóudvar kialakítása


30 Összesen

1.4

30

6. Társadalmi együttműködést ersőítő projektcsomag 21

Járási tűzoltóverseny szervezése

Járás területén működő Önkéntes Tűzoltó Egyesületek versenye

22

Helyi kötődést erősítő és kulturáliskörnyezeti örökség megőrzését szolgáló projektek

Rendezvények, események, hagyományőrőz programok megvalósítása

23

Emberi erőforrást célzó beavatkozások

Kézműves és kommunikációs, nyelvi épzések szervezése, családi és mikrokisvállalkozások részére


7

6.4


15

6.4

Csornai járás (Csorna és Környéke Ipartestület)

21

6.3

Összesen

43

Mindösszesen

4 417

B2) Győri járás fejlesztési részprogram tervezett projektcsomagjai Ssz

Projektcsomag



-

TOP 2.1, inkább KEHOP

3 230

TOP 2.1/2.2 (városokban?)

1 186

TOP 2.1 városokban, TOP 2.2

2 095

TOP 2.2 (a teljes igény 8330, amelynek többsége a GINOP-ba tartozik)

Győr-Gönyű

500

TOP 3.1

Rövid tartalom


1. Vízrendezési projektcsomag 1.

Árvíztározó


Cuhai-Bakony éren árvíztározó építése

Bőny

A győri járás településein az árvízveszély, a belvíz, a Sokoróalján a lezúduló csapadékvíz miatt egyik legfontosabb feladat a járás bel és külterületi vízrendezése; Belvízveszélyezettség megszűntetése

Abda (215), Dunaszeg (30), Győújbarát (550), Győrújfalu (...), Győrzámoly (300), Ikrény (60), Kisbajcs (155), Nagybajcs (150), Bakony-ér TT (300), Nyúl (300), Öttevény (250), Vámosszabadi (200), Vének (150), Bakonypéterd (...), Veszprémvarsány (...), Győrladamér (...), Győrság (120), Győrújbarát-Nyúl (100), Nagyszentjános (150)

2 2. Turizmusfejlesztési projektcsomag Településrekonstrukció, műemlékvédelem 3


Világörökségi helyszínek létrehozása. A településeken található műemlékek, Abda (55) Dunaszentpál (5)Fehértó (240) Győrújbarát (20) Gönyü (…) szakrális épületek és szobrok felújítása. Győrzámoly(…) Kunsziget (200) Mosonszentmiklós (6) Nagybajcs (60) Pér (…) Tájházak, a települések hagyományőrzéséhez tartozó épületek, helyiségek Rábapatona (100) Sokorópátka (482) Vámosszabadi (…) kialakítása, felújítása,fejlesztése, A települések turizmus fejlesztése, mely társadalmi és környezeti szempontból Pannonhalma (...), Abda (…) Bőny (…) Börcs(2.085) Dunaszeg(…) Dunaszentpál(65) fenntartható. A járás szigetközi részein a vízi, a többi részen a bor, a termál és Fehértó (10) Gönyü(…)Győrújbarát (60) Kajárpéc (300) Kisbajcs(115) Koroncó (80) a falusi turizmus fejlesztése. Győr vonzerejét kiterjeszteni a járás településeire, Kunsziget (1200) Mosonszentmiklós(50) Nagybajcs(640) Nagyszentjános (1.750) mert hosszú távon helyi munkahelyeket is biztosít. Infrastruktúra létesítés, Nyúl (350), Pér (…) Rábapatona(180) Tényő (445) Vének (850) Vámosszabadi (….), bővítés, felújítás. Szolgáltatásfejlesztés és marketing

Mezőörs (500), Győrság (25)

4 3. Közlekedésfejlesztési projektcsomag 5

Győr-Gönyű kerékpárút Péri reptér – Pannonhalmi Apátság Kerékpárút építése

Kerékpárút építése a két objektum között, Győrságon keresztül, csatlakozva a Győr – Pannonhalma kerékpár úthoz. Az út melletti turisztikai látnivalók bemutatása, pihenők kialakítása. Helyi termék kínálat biztosítása.

Pér-Pannonhalma

500

TOP 3.1

7

Nyúl-Győrújbarát telelpülésközi út

telelpülésközi 8311-es út a Kontra saroktól a nyúli végpontig

Nyúl-Győrújbarát

800

TOP 3.1

8

Pér-Mindszentpuszta

Mindszentpuszta irányába szilárd útburkolatú átjárás biztosítása

Pér

50

TOP 3.1

9

Pér 8223 út felújítása

Út felújítása, burkolat megerősítése

Pér

1500

Pér-Bőny

Szilárd útburkolattal való összekötése

Pér

100

A járás egész területén meg kell oldani a települések közötti közlekedést, ezzel Győrhöz kapcsolódni, mert a lakosság nagy része ott dolgozik, közigazgatási szolgáltatást vagy közszolgáltatást vesz igénybe,

Töltéstava- településen átvezető út (...), Bőny (210), Börcs (80), Győrújbarát (490), Ikrény (40), Kisbajcs (22), Mosonszentmiklós (40), Nagybajcs (120), Nyúl (80), Vámosszabadi (120), Kajárpéc (15), , Győrság (120), Kajárpéc (15), Nagyszentjános (200), Sokorópátka (2367), Győr-Tényő-Sokorópátka (...), Sokorópátka (60), Töltéstava (...)

A települések közintézményeinek fejlesztése az energiahatékonyság jegyében, az alternatív energiaforrások használata

Sokorópátka (42), Bőny (425), Nagybajcs (40), Abda (80), Börcs (150), Dunaszeg (20), Dunaszentpál (100), Győrújbarát (150), Győrújfalu (...), Győrladamér (9,6) Kisbajcs (...), Nagyszentjános (150), Pér (...), Vámosszabadi (...), Mezőörs (1000), Győrság (22)

6

10

Települési közlekedésfejlesztés (utak, csomópontok, kerékpárutak, járdák, buszmegállók/fordulók) 11

5184

TOP 3.1

2147

TOP 3.2

-

TOP 4.1

724

TOP 4.1

1000

TOP 4.2

-

TOP 4.2

1880

TOP 4.2

95

TOP 4.3

Pér (...), Dunaszeg (25), Győrújfalu (...), Kajárpéc (100), Kunsziget (150), Nagybajcs (50), Öttevény (500), Győrság (185), Töltéstava (...)

760

TOP 1.4

Győrújbarát (60) + a járás további telelpülésein 240 millió Ft

300

TOP 4.4

4. Közintézményfejlesztési projektcsomag

12


13

Egészségügyi fejlesztések

14

Egészségügy

15


Mindszentpusztán a háziorvosi ellátásra szolgáló épület teljes körű felújítása, új helyi orvosi rendelő és gyógyszertár megépítése A települési egészségügyi alapellátáshoz szolgáló infrastuktúra létrehozása, bővítése, felújítása Szociális fejlesztések komplex fejlesztése

16


Óvoda bővítése

Töltéstava


Egészségház bővítése, felújítása, építése; idősek bentlakásos otthonának építése; óvoda bővítés; családsegítő, gyermekjóléti és családi napközi

Győrság (30), Dunaszeg (100), Győrújbarát (150), Pér Refomrátus Egyház (200), Gönyű (...), Nagyszentjános (350), Sokorópátka (...), Vezsprémvarsány (80)

Győrújbarát -Nyúl Gyermekjóléti Szolgáltatást Ellátó Társulásának székhelyén akadálymentesítés, Dr. Timaffy László Művelődési Otthon és Faluház akadálymentesítése lépcsőlifttel , a községi könyvtár bővítése, mellyel létrehozható egy mintaértékű családbarát faluközpont (közigazgatási és kulturális intézmény) A Győr agglomerációjához tartozó településeken a fiatalodó lakossság gyermekei részére biztosítani kell a bölcsődei és óvodai ellátást

Győrújbarát (40), a járás további telelpülésein 55 millió Ft

17

Akadálymentesítés 18

19

Óvoda és bölcsöde építés/bővítés

Pér Abda (20), Győrladamér (10),Győrújfalu (…), Győrújbarát (150), Kisbajcs (84), Gönyű (...), Győrladamér (110), Nagyszentjános (350) Mezőörs

5. Együttműködést, idetitást, kohéziót erősítő projektcsomag

20

Települési központok rehabilitációja

A település központok rehabilitációja, fejlesztése Győrújbarát nagybaráti településrész, mint alközpont fejlesztése meglévő tervek alapján

Ssz

Projektcsomag 1. Vízrendezési projektcsomag A helyi közösségfejlesztés segítése,

21

Rövid tartalom A helyi közösségfejlesztés segítése, a társadalmi befogadás erősítése, a generációk közeledésének segítése a szakemberek segítségével 3-5 szomszédos település összefogásával (jó gyakorlatok fejlesztése, átadása)

Közösségi tér fejlesztése

kultúrház, könyvtár fejlesztése, mozgás fizikai aktivitás tereinek kialakítása, tűzoltómúzeum, "Hétvezér" park, szabadidő park, tájház, faluház vásárlás Helyi közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése (erdei iskola), IKSZT





a járás területén 7-8 csoportban a települések választása szerint (Pér) 110

Tényő (180), Győrladamér (70), Győrság (25,5)

276

6.4

közösségi terek fejlesztése (kultúrházak, könyvtár kialakítása)/Mozgás, fizikai aktivitás tereinek fejlesztése/Felnőtt tornapálya kialakítása)

Sokorópátka

177

6.4


közösségi terek fejlesztése (kultúrházak, könyvtár kialakítása)/Mozgás, fizikai aktivitás tereinek fejlesztése/Felnőtt tornapálya kialakítása)

Kajárpéc

100

6.4

25

Rendezvények

A helyi termékek és a helyi gazdálkodási hagyományok bemutatása. A tájegységre jellemző szakmák népszerűsítése.

18

TOP 6.3; 6.4

26

Kultúrális és természeti örökség megőrzése

emlékház, kápolna, kripta, kultúrház, könyvtár rekonstrukciója, felújítása

839

6.4

22

23

24

Dunaszentpál (5), Győrújbarát (5), Koroncó (3), Győrság (4,5) Sokorópátka (177+482), Pér (...), Bőny (...) Összesen

23 571

B3) Kapuvári járás fejlesztési részprogram tervezett projektcsomagjai Ssz

Projektcsomag

Rövid tartalom





340

TOP1 (1.4)

Kapuvári járás (Beled)

120

TOP1 (1.4)

80

TOP1 (1.4)

1. projekcsomag: Életmódjavító, családbarát projektcsomag Felújítás és minőségfejlesztés a térségi feladatokat ellátó kapuvári Király-tó bölcsődében 1 és óvodában 2 Felújítás és minőségfejlesztés a térségi feladatokat ellátó beledi óvodában 3 Felújítás és minőségfejlesztés az önálló óvodákat fenntartó járási településeken

Meglévő épület korszerűsítése, eszközpark bővítése, óvodai tornaszobák, játszóudvarok fejlesztése Meglévő épület korszerűsítése, eszközpark bővítése, óvodai tornaszobák, játszóudvarok fejlesztése Meglévő épület korszerűsítése, eszközpark bővítése, óvodai tornaszobák, játszóudvarok fejlesztése

Kapuvári járás települései Összesen

540

2. projektcsomag: Városi és településfejlesztési projektcsomag 4 Kapuvári "Szolgabíróság" épületének felújítása Közbiztonság fokozását elősegítő megoldások (térfigyelő kamerarendszerek kialakítása, polgárőrségek technikai fejlesztése, bűnmegelőzési és kábítószer fogyasztás időben 5 történő felismerését segítő tájékoztatók, rendezvények). 6 Kapuvári lakótelepi parkok felújítása

Épület felújítás és bővítés


200

TOP2 (2.1)

Kamerarendszer beszerzése és kiépítése, technikai eszközbeszerzés polgárőrség számára, tájékoztatók, rendezvények tartása.

Kapuvári járás települései

80

TOP2: (2.1) /csak városokban?/

Területfelújítások megvalósítása


50

TOP2: (2.1)

7 Járási települések közparkjainak felújítása

Területfelújítások megvalósítása


100

8 A kapuvári strandfürdő felújítása

Meglévő strandfürdő minőségfejlesztése


150

TOP2: (2.1) /csak városokban?/ TOP2: (2.2)

9 Barthodeiszky-kastély felújítása

Meglévő épület fejlesztése


200

TOP2: (2.2)

10 A járás településeit érintő egységes információs táblarendszer létrehozása

Táblarendszer egységes rendszer szerinti legyártása és elhelyezése


72

TOP2: (2.2)

11 Pátzay emlékkiállítás létrehozása Kapuváron

Állandó emlékkiállítás új épületének létrehozása


50

TOP2: (2.1)

12 Báró Berg kiállítás létrehozása Kapuváron

Állandó emlékkiállítás és kiállítási infrastuktúra megvalósítása


16

TOP2: (2.1)

13 Járási települések játszótereinek felújítása

Játszóterek minőségfejlesztése


100

TOP2: (2.1)

14 Helyi termékpiac kialakítása Kapuváron

Infrastruktúrális fejlesztés


60

TOP2: (2.1)

15 Vicai faluközpont fejlesztése Beledben

Települési alközpont kialakítása


30

TOP2: (2.1)

100

TOP2 (2.1)

60

TOP2 (2.1)

16 Szent Anna templom felújítása 17 Fedett játszóház létrehozása Kapuváron

A veszélyessé vált tető szerkezetének és vízelvezető rendszerének felújítása Létesítmény kialakítása

Kapuvári járás (Kapuvár) Kapuvári járás (Kapuvár) Összesen

1 268

3. projektcsomag: Járási közlekedésfejlesztési és energiahatékonyságot javító projektcsomag 18 Kapuvári gyalogos és kerékpáros hálózat fejlesztése, belterületi összekötéssel

Településen belüli kerékpáros hálózat bővítése


100

TOP3: (3.1)


120

TOP3: (3.2)

20 Kapuvári közszolgáltatásokat ellátó intézmények energiakorszerűsítése

A távhőrendszer hőközpontjaiban a megújuló energia felhasználás növelése Energiatakarékos rendszerek kiépítése intézményeknél


100

TOP3: (3.2)

21 A járás településein közfeladatokat ellátó épületek energetikai korszerűsítése

Energiahatékonysági és a megtakarítást elősegítő fejlesztések megvalósítása


120

TOP3: (3.2)

22 Járási településeken járdák felújítása

Járdák felújítása az érintett településeken


70

23 Járási településeken belterületi utak felújítása

Meglévő belterületi utak fejlesztése, felújítása


360

24 Közvilágítás korszerűsítése a Kapuvári járásban

Energiatakarékos közvilágítás kiépítése


320

25 Kerékpárút építése Vicán

Új kerékpárút megépítése


30

TOP3: (3.1) /csak városokban?/ TOP3: (3.1) /csak városokban?/ TOP3: (3.2) /???/ TOP3: (3.1)

26 Vörösmarty út felújítása közvilágítással a kettős malomhoz Beledben

Út felújítása és közvilágítás kiépítése


50

TOP3: (3.1)

19 Kapuvári távhőrendszer energetikai fejlesztése

Összesen

1 270

4. projektcsomag: Járási egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése projektcsomag 27 Városi leromlott területek rehabilitációja Kapuváron és Beledben

A hátrányos helyzetű emberek lakhatási körülményeinek javítása

Kapuvári járás (Kapuvár, Beled)

96

TOP4: (4.4)

28 Kapuvári és beledi háziorvosi és fogászati rendelők fejlesztése

Érintett rendelők minőségfejlesztése, korszerűsítése


45

TOP4: (4.1)

29 Járási települések háziorvosi rendelőinek fejlesztése

Érintett rendelők minőségfejlesztése, korszerűsítése


14

TOP4: (4.1)

Ssz

Projektcsomag

Rövid tartalom

1. projekcsomag: Életmódjavító, családbarát projektcsomag 30 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése Kapuváron és Beledben

Infrastruktúrális fejlesztés

31 Meglévő önkormáyzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése

Akadálymentesítés és családbarát megoldások kialakítása

32 Bennlakásos idősotthon kialakítása Kapuváron és Beledben

Meglévő épület komplett felújítása, bővítése





64

TOP4: (4.2)


30

TOP4: (4.3)

255

TOP4: (4.4)

Kapuvári járás (Kapuvár, Beled) Összesen

504

5. projektcsomag: Társadalmi együttműködés helyi komplex projektcsomag A társadalmi együttműködést és kohéziót erősítő komplex projekt megvalósítása 33 felzárkóztatási céllal Kapuváron és Beledben

Képzések, felzárkóztatást szolgáló rendezvények, események megvalósítása


50

TOP6: (6.3)

34 Közbiztonság fokozása a polgárőrség működésének segítésével Kapuváron és Beledben

Polgárőrségek működésének támogatása hatékonyságjavítási céllal


20

TOP6: (6.3)

35 A helyi identitást és helyi kötődést erősítő projekt megvalósítása Kapuváron és Beledben

Akciók, rendezvények, események, marketing aktivitások megvalósítása


90

TOP6: (6.4)


28

TOP6: (6.4)

36 A helyi identitást és helyi kötődést erősítő projekt megvalósítása a Kapuvári járás területén Akciók, rendezvények, események, marketing aktivitások megvalósítása

Összesen

188

Mindösszesen

3 770

B4) Mosonmagyaróvári járás projektcsomagjai TERVEZET

B4) Mosonmagyaróvári járásfejlesztési részprogram tervezett projektcsomagjai

Ssz

Projektcsomag

Rövid tartalom




30

6.1

1. Életminőség javító projektcsomag

1

2

Társulás hajléktalanok munkaerő piacra juttatása

Nyári diáktábor Mosonmagyaróváron

Mosonmagyróvár járás telelpülései A foglalkoztatás segítésére nyári diáktábor létesítése a teljes nyári szünet időtartamára, Mosonmagyróváron. A kétkeresős családok számára szinte megoldhatalan a gyarmekek nyári felügyelete, ezért ez egy olyan családbarát intézkedés, amely lehetővé teszi a folyamatos munkába állást.

500

1.4

200

2.2

100

2.2

500

3.1

750

3.1

Mosonmagyaróvár

2. Turizmusfejlesztési projektcsomag

3

Vizi turizmus fejlesztése Lajta folyón, Mosonma gyaróvár területén. Mederkotrás, partrendezés, kiszálló helyek létesítése, kerékpáros és vizi turizmus öszekapcsolása.

4

Világörökséggel kapcsolatos turisztikai fejlesztés. A Limes, mint egykori római határvonal érinti Mosonmagyaróvárt, ezért arra építve lehet egy a római korra utaló, látványos animációkat is magában foglaló turisztikai attrakciót kialakítani, amely az egész térség számára vonzerőt jelenthet.

Vizi turizmus fejlesztése

Világörökség, LIMES

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár

6

3. Közlekedésfejlesztési projektcsomag Kenyérgyári úti felüljáró és hozzá kapcsolódó út építése Mosonmagyaróváron. A 86-os számú főút jelenleg a Soproni és József Attila utcákon csatlakozik a mosoni ipartelephez, ami Moson belvároKenyérgyári úti felüljáró és hozzá sának nagy leterhelést okoz. Ugyanakkor a kapcsomosoni iparterület is kinőtte magát és a lódó út építése fejlesztés lehetséges iránya a MILÜP ipari park, amely felé összeköttetést bitosítana a felüljáró. Ezzel új munkahelyek létesülhetnek, illetve a tehermentesítést is biztosítaná. Nyugati tehermentesítő út létesítése Mosonmagyaróváron a 86-os úttól az 1. sz. főútig. Jelenleg a 86-os út a Kossuth lajos utcán halad a Karolina kórházig, ami jelentősen terheli Óvár belvárosát, ugyanakkor elkerüli az iparterületeket, ami Nyugati tehermentesítő út létesítése további terhelést okoz a belterületi lakóutakon. Az új tehermentesítő út az iari területek felé kerülné ki a belterületeket, érintené a régi óvári ipari negyedet és tovább haladva a MOWINPARKON keresztül kötne ki az 1. sz. főútra.

7

Jánossomorja belterületi kerékpárút

Jánossomorja

249

3.2

8

Jánossomorja kerékpárút Jánossomorja és Mosonmagyaróvár között Jánossomorja 8507 sz. belterületi út felújítása

Jánossomorja

707

3.2

Jánossomorja

340

3.2

5

9

Mosonmagyaróvár

10

Rajka Rajka-Németjárfalu útépítés

Rajka

350

3.2

11

Püski Halászi-Püski-Dunaremete-Lipót kerékpárút építés

Püski, Halászi, Dunaremete, Lipót

582

3.2

12

Halászi meglévő kerékpárút karbantertásához eszközbeszerzés

Halászi

15

3.2


Ssz

Projektcsomag

Rövid tartalom




13

1. Életminőség javító projektcsomag Dunasziget belterületi kerékpárút

Dunasziget

180

3.2

14

Levél Fő utca felújítása

Levél

240

3.2

Ásványráró

400

3.2

Jánossomorja

128

3.2

Dunasziget

70

3.2

Rajka

45

3.3

Dunasziget

70

3.3

Jánossomorja

70

3.3

Jánossomorja

70

3.3

Mosonudvar

40

3.3

16

Ásványráró belső önkormányzati utak fejlesztése Jánossomorja kisléptékű közlekedési fejlesztések

17

Dunasziget közlekedési fejlesztések

15

4. Energetikai projektcsomag 18

Rajka energiatakarékos közvilágítás

22

Dunasziget energiatakarékos közvilágítás Jánossomorja megújuló energiaforrások építése városi közintézményekben Jánossomorja komplex energetikai fejlesztési program Mosonudvar közösségi épületek energetikai felújítása

23

Mosonudvar egészségügyi alapellátás infrastruktúra fejlesztése

Mosonudvar

30

3.3

24

Lébény műemlék épületek energiafelhasználási korszerűsítése

Lébény

90

3.3

Dunasziget

40

3.3

Dunaremete

35

3.3

19

20 21

26

Dunasziget megújuló energiaforrások építése Dunaremete hivatal, faluház energetikai korszerűsítése

27

Kisbodak intézmények hőszigetelése (közösségi ház, hivatal épülete)

Kisbodak

45

3.3

28

Levél orvosi-védőnői rendelő energiatakarékos felújítása

Levél

35

3.3

500

3.2

500

4.2

80

4.3

500

4.4

15

5.2

25

29

30

31

32 33

Mosonmagyaróvár Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítése. Az épület műemlék, ezért külső szigetelés nem alkalmazható, a nyílászárók is egyediek, amelyek energiatakarékos Mosonmagyaróvár Polgármesteri cseréje nagy költséggel jár. A fűtési rendszer is Hivatal energetielavult, korszerűtlen, célszerű lenne rákötni a kai korszerűsítése távfűtésre, ami a már készülő, környezetkímélő geothermikus erőműből kapja a hőt. Ugyancsak szükséges a világítási hálózat energiatakarékos cseréje, ugyanis a régi épület jelentősrészében folyamatosan működtetni kell a világítást. 5. Helyi közösségi szolgáltatások fejlesztés projektcsomag Óvoda és bölcsőde létesítése Mosonmagyaróváron. Az utóbbi években töb új lakópark is léteÓvoda és bölcsőde létesítése sült a városban ezzel párhuzamosan nem bőMosonmagyaróvávült az óvodai és bölcsődei férőhely kapacitás. ron Elsősorban a Majorok városrészt sújtja a kapacitás hiánya ott szükséges a fejlesztés. Mosonmagyaróvári Városi Kollégium, Bólya Iskola Intézmények akadálymentesítése és Kápolna téri fogorvosi rendelők, valamint a Hansági Múzeum akadálymentesítése. Leromlott városrészek rehabilitációjnak megkezdéséhez szükséges bérlakások építése. Moson és Óvár történelmi belvárosaában találhatók Bérlakás építés olyan, egykori polgári lakások, amelyek leromlott állapotban vannak, szegregált településrészek, ezek teljes rehabilitációja indokolt. Jánossomorja társadalmi kapcsolatok erősítése

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár Jánossomorja


Ssz 34 35 36

Projektcsomag

Rövid tartalom

Mosonudvar társadalmi 1. Életminőség javítóaktivitás projektcsomag erősítése Mosonszolnok közösségi infrastruktúra fejlesztése Halászi közösségi tér kialakítása

Érintett település(ek) megnevezése Mosonudvar

Költségigény (millió forint) 15

Mosonszolnok

TOP prioritás/ intézkedés 5.2

1 000

5.2

Halászi

120

5.2

Lébény

40

5.2

Jánossomorja

55

4.1

38

Lébény IKTSZ közösségfejlesztési programok Jánossomorja egészségügyi alapellátás és járóbeteg ellátás fejlesztése

39

Dunasziget egészségügyi alapellátás infrastruktúra fejlesztése

Dunasziget

70

4.1

40

Ásványráró egészségház kialakítás

Ásványráró

120

4.1

41

1 000

4.2

42

Mosonszolnok nyugdíjas otthon építése Halászi óvoda-bölcsöde bővítése

Halászi

120

4.2

43

települési társulás Gondozóház bővítése

Mosonmagyróvár járás telelpülései

180

4.2

44

települési társulás hajléktalan szálló, éjjeli menedékhely bővítése, létesítése

Mosonmagyróvár járás telelpülései

200

4.2

280

4.1

150

6.3

30

6.3

Mosonszolnok

150

2.2

Jánossomorja

22

2.3

Jánossomorja

30

2.3

Jánossomorja

15

4.3

Jánossomorja

85

4.3

Dunasziget

15

4.3

37

Balneoloógiai kezelő központ létesítése

45

46

47

Mosonszolnok

Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése keretében Mosonmagyaróváron, a termálvíz bázisra építve egy balneoloógiai kezelő központ létesítése. Éves szinten, mintegy 100ezer páciens keresi fel a várost fogászati, vagy szépészeti kezelés céljából, ezt jól kiegészíteni a balneológiai kezelés, amely nem összetévesztendő a gyógy,- és élményfürdővel. Kifejezetten gyógyászati jellegű kezelőközpont létrehozása a cél.

Mosonmagyaróvár

6. Gazdaságfejlesztési projektcsomag Mosonmagyaróváron már létesült egy inkubátor ház a Movinnov kft beruházásában, amely messze beváltotta a hozzá fűzött reményeket és Újabb inkubátorház építése jelentős igény merült fel további ilyen szolgáltatásra. Ezért szükséges újabb inkubátor ház Mosonmagyaróvár építése. Pályaorientációs tevékenység, hálózati együttműködés javítása, Pályaorientációs tevékenység, hálózati helyi Ipartestület infrastruktúra fejlesztés, nyelvi képzések, honlap együttműködés fejlesztés Mosonmagyróvári járás telelpülései 7. Településfejlesztési projektcsomag

48 49

50

51 52 53

Mosonszolnok belső barnamezős területek rehabilitációja Jánossomorja erdősávok telepítése a város határában Jánossomorja kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztés 8. Egyéb intézményi infrastruktúra projektcsomag Jánossomorja telephely és géppark fejlesztés településfenntartáshoz Jánossosmorja műfüves pálya építés JSE sporttelepen Dunasziget telephely és géppark fejlesztés településfenntartáshoz

Mindösszesen

11 173

B5) Pannonhalmi járásfejlesztési részprogram tervezett projektcsomagjai Ssz

Rövid tartalom




Pannonhalmán óvoda bővítése. Bölcsőde és családi napközi kialakítása.

Pannonhalmán óvoda bővítése. Bölcsőde és családi napközi kialakítása.

Pannonhalma

100

TOP 1.4

Veszprémvarsányban óvoda építése

Célunk a fejlesztéssel a község lakosságmegtartó-képességének, valamint a lakosság számának növelése. Az óvoda jelenleg az általános iskola épületében van és a termekre az iskolának szüksége lenne.

Veszprémvarsány

76

TOP 1.4

Óvoda és családi napközi felújítása, átalakítása

Óvoda és családi napközi felújítása, átalakítása, jobb belső elrendezés kialakítása

Nyalka

5

TOP 1.4

Tápszentmiklós, Bakonypéterd

900

TOP 2.1 inkább hazai, KEHOP

Győrasszonyfa-Lázi

100

TOP 2.1

Nyalka

10

TOP 2.1

Veszprémvarsány

70

TOP 2.1 (csak városokban)

Pázmándfalu

300


Nyalka

50


Projektcsomag 1. Életminőség javító projektcsomag

1

2

3

2. Vízgazdálkodási projektcsomag

4 5

Szennyvízkezelés, szennyvízberuházás

Szennyvízcsatorna hálózatának kiépítése önálló szennyvíztisztítótelep építésével, vagy Écsre történő csatlakozással

Bellterületi vízrendezés

Csapadékvíz elvezetés

Ivóvíz hálózat kiépítése

Kishegy településrészünk vezetékes ivóvíz hálózatának kiépítése. Közmű fejlesztések megvalósítása a kialakítandó új telkek vonatkozásában.

6

11

Veszprémvarsányban vízrendezési Veszrprémvarsányban vízrendezési munkák munkák a Horog, gábor Áron, a Horog, gábor Áron, Herceg, Ebédlátó Herceg, Ebédlátó utcában utcában

14

Pázmándfalu vízbázisának védelme érdekében diagnosztikai vizsgálat, Pázmándfalu „Hegy” településrészén vízelvetési rendszer kiépítése.

Pázmándfalu vízbázisának védelme érdekében diagnosztikai vizsgálat, Pázmándfalu „Hegy” településrészén vízelvetési rendszer kiépítése.

15

Nyalkán csapadékvíz elvezetési rendszer kiépítése.

Nyalkán csapadékvíz elvezetési rendszer kiépítése. Lázi - Győrasszonyfa községek csapadékvízelvezetési rendszerének a kiépítése

Lázi- Győrasszonyfa

100

16

Lázi - Győrasszonyfa községek csapadékvíz-elvezetési rendszerének a kiépítése



A győri járás településein az árvízveszély, a belvíz, a Sokoróalján a lezúduló csapadékvíz miatt egyik legfontosabb feladat a járás bel és külterületi vízrendezése

Bakonypéterd (...), Veszprémvarsány (...), Lázi (80), Nyalka (70)

150

TOP 2.1/2.2 (városokban?)

A Váralja utca esetében a projekt első üteméből forráshiány miatt kimaradó közterületek csapadékvíz elvezetésének megoldása, szilárd burkolattal történő ellátása, közvilágítás és térfigyelő rendszer kiépítése

A Váralja utca esetében a projekt első üteméből forráshiány miatt kimaradó közterületek csapadékvíz elvezetésének megoldása, szilárd burkolattal történő ellátása, közvilágítás és térfigyelő rendszer kiépítése

Pannonhalma

420

TOP 2.1 és GINOP

Pannonhalma

500

TOP 2.1 és GINOP, VP

17

7

3. Turisztika és közösségi terek projektcsomag 8

A Gesztenyés Horog mentén belvárosi borút létrehozása





Pannonhalma

30

TOP 2.1 és GINOP

Pannonhalma

80

TOP 2.1

Écs

100


Pannonhalma

200

TOP 2.1

Járás minden települése

74


Térségi pálinka múzeum és kóstoló kialakítása, amely • Térségi pálinka múzeum és kóstoló interaktív formában mutatná be a kialakítása, amely interaktív formában pálinkafőzés folyamatát, annak mutatná be a pálinkafőzés folyamatát, annak történelmét (korabeli zugfőzdék történelmét (korabeli zugfőzdék berendezései, retro berendezései, retro pálinkásüvegek, pálinkásüvegek, eljárások, helyi eljárások, helyi legendák a pálinkával legendák a pálinkával kapcsolatban), a helyi alapanyagokat, és a kapcsolatban), a helyi térségi pálinkafőzők legjobb termékeit. alapanyagokat, és a térségi pálinkafőzők legjobb termékeit.

Pannonhalma

90

TOP 2.2, GINOP, VP



Pannonhalma

40

TOP 2.2 (inkább GINOP TOP-ból szálláshely nem)



Pannonhalma

40

TOP 2.2, TOP 1,2 GINOP, VP

22

A korábbi orvosi rendelőben” PánIQ” szobák kialakítása.

A korábbi orvosi rendelőben” PánIQ” szobák kialakítása.

Pannonhalma

80

TOP 2.2

Az Écsi Rábaringen kereskedelmi forgalomban már kapható, illetve kísérleti alternatív meghajtású járművekkel tesztvezetési lehetőség biztosítása

Écs

140

TOP 2.2

23

Az Écsi Rábaringen kereskedelmi forgalomban már kapható, illetve kísérleti alternatív meghajtású járművekkel tesztvezetési lehetőség biztosítása

Ssz

Projektcsomag

Rövid tartalom

9

Szabadság téren ajavító park projektcsomag 1. Életminőség megújítása gyógynövény Szabadság téren a park megújítása bemutatókert kialakításával, a gyógynövény bemutatókert kialakításával, a fesztiválok megtartásához fesztiválok megtartásához szükséges szükséges infrastruktúra infrastruktúra kiépítésével kiépítésével

10

A Kézműves téren energiatermelő A Kézműves téren energiatermelő játszótér játszótér kialakítása, kialakítása, szemléletformálási céllal szemléletformálási céllal

12

Écsen integrált közösségi centrum kialítása, kül és beltéri rendezvénytérrel, piaccal, szolgáltató és közösségi helységekkel a településközpontban

Écsen integrált közösségi centrum kialítása, kül és beltéri rendezvénytérrel, piaccal, szolgáltató és közösségi helységekkel a településközpontban

13

Integrált sportközpont kialakítása Pannonhalmán, a futballpálya melletti területen. (sportcsarnok, füves, műfüves, rekortán edzőpályák, edzőterem és edzőpark)

Integrált sportközpont kialakítása Pannonhalmán, a futballpálya melletti területen. (sportcsarnok, füves, műfüves, rekortán edzőpályák, edzőterem és edzőpark)

Lsd koncepció függeléke

18

Települési zöldterületek, közösségi terek integrált kialakítása, funkcióbővítő megújítása (játszóterek, parkok, közterületek stb.)

19

20

21

Ssz

24

Projektcsomag

Rövid tartalom


1.vallási-, Életminőség A öko- ésjavító aktív projektcsomag turizmushoz kapcsolódó A vallási-, öko- és aktív turizmushoz túraútvonalak kijelölése. A már kapcsolódó túraútvonalak kijelölése. A már meglévő túraútvonalak meglévő túraútvonalak összekötése Járás minden települése összekötése egységes hálózattá egységes hálózattá szervezése. Az útvonalak szervezése. Az útvonalak mentén mentén található turisztikai potenciállal bíró található turisztikai potenciállal területek megújítása. bíró területek megújítása.



100

TOP 2.2

4. Közlekedésfejlesztési projektcsomag

Települési közlekedésfejlesztés (utak, csomópontok, kerékpárutak, járdák, buszmegállók/fordulók)

A járás egész területén meg kell oldani a települések közötti közlekedést, ezzel Győrhöz kapcsolódni, mert a lakosság nagy része ott dolgozik, közigazgatási szolgáltatást vagy közszolgáltatást vesz igénybe,

25

Győr-Pannonhalma kerékpárút (1000)*, Bakonypéterd (...), Pázmándfalu (...), Nyalka (...), Tápszentmiklós (...), Sikátor (...), Veszprémvarsány (...), Bakonyszentlászló (...), Győrasszonyfa (30), Nyalka (10), GyőrTöltéstava (...) A költségigényt jelző és nem jelző projektötletek együtt összesen 1500 millió Ft (becsült ktg)

1500

Pannonhalma

50

TOP 3.1

TOP 3.1

26

A Hunyadi út mentén az A Hunyadi út mentén az Apátságtól a Apátságtól a Radnóti útig járda és Radnóti útig járda és kerékpárút kialakítása kerékpárút kialakítása baleset baleset megelőzési céllal megelőzési céllal

Győr kötöttpályás elővárosi közlekedési programjához kapcsolódóan a pannonhalmi kistérség vasútállomásainak megújítása, pakolók, zárt kerékpártárolók kialakítása, a vasútállomások megközelíthetőségének fejlesztése (különös tekintettel a hiányzó kerékpárút szakaszokra), ráhordó buszjáratok szervezése (igényalapú közösségi közlekedés)


300

TOP 3.1

27

Győr kötöttpályás elővárosi közlekedési programjához kapcsolódóan a pannonhalmi kistérség vasútállomásainak megújítása, pakolók, zárt kerékpártárolók kialakítása, a vasútállomások megközelíthetőségének fejlesztése (különös tekintettel a hiányzó kerékpárút szakaszokra), ráhordó buszjáratok szervezése (igényalapú közösségi közlekedés)

A pannonhalmi térség buszmegállóinak egységes megjelenést biztosító felújítása, hiányzó buszöblök, buszfordulók, járdaszigetek megépítése


200

TOP 3.1

28

A pannonhalmi térség buszmegállóinak egységes megjelenést biztosító felújítása, hiányzó buszöblök, buszfordulók, járdaszigetek megépítése

Hivatásforgalmi kerékpárút-hálózat hiányzó elemeinek kiépítése Pannonhalma – Győrság, Járás minden települése Pannonhalma – Ravazd, Pannonhalma-NyúlGyőr és Pannonhalma-Pér között.

500

TOP 3.1

29

Hivatásforgalmi kerékpárúthálózat hiányzó elemeinek kiépítése Pannonhalma – Győrság, Pannonhalma – Ravazd, Pannonhalma-Nyúl-Győr és Pannonhalma-Pér között.

Rákóczi, kossuth, Jókai, Horog, Zrínyi utca burkolatának és járdáinak felújítása

114

TOP 3.1

30

Rákóczi, kossuth, Jókai, Horog, Zrínyi utca burkolatának és járdáinak felújítása

Veszprémvarsány

Ssz

31

32

Projektcsomag

Az kialakításra 1. újonnan Életminőség javítókerülő projektcsomag Az újonnan kialakításra kerülő lakó és ipari lakó és ipari övezetek övezetek megközelíthetőségének biztosítása, Járás minden települése megközelíthetőségének belterületi, feltáró utak építésével biztosítása, belterületi, feltáró utak építésével Szilárd burkolat kiépítése a Szilárd burkolat kiépítése a hiányzó hiányzó belterületi belterületi útszakaszokon. (pl Pannonhalma Járás minden települése útszakaszokon. (pl Pannonhalma Tóthegy) Tóthegy) 5. Energetikai projektcsomag

35

TOP 3.1 (csak városban)

100

TOP 3.1

90

TOP 3.2


A települések közintézményeinek fejlesztése az energiahatékonyság jegyében, az alternatív energiaforrások használata

Tarjánpuszta (10)

10

TOP 3.2

Lázi

45

TOP 3.2

Gyömöre

50

TOP 3.2

Nyalka (10)

10

TOP 3.2

Pannonhalma

230

TOP 3.2

Nyalka

8

TOP 3.2



A települések közintézményeinek (óvoda, hivatal) fejlesztése az energiahatékonyság jegyében, az alternatív energiaforrások használata Meglévő épület hő és vízszigetelése. Teljes körű padozat és burkolatcsere. Tetőszerkezet megerősítése, tetőhéjazat cseréje. Bővítményként torna és nevelői szoba kialakítása. A települések közintézményeinek fejlesztése az energiahatékonyság jegyében, az alternatív energiaforrások használata

Pannonhalma város intézmények Pannonhalma város intézmények energetikai energetikai korszerűsítése. korszerűsítése. Megújuló-energia használata Megújuló-energia használata napenergia hasznosításával és bio-fűtőmű napenergia hasznosításával és biomegépítésével. A projektben részt vevő fűtőmű megépítésével. A intézmények: városháza, művelődési ház, projektben részt vevő óvoda, általános iskola. A helyi lakosság által intézmények: városháza, leadott biomasszára alapuló faapríték művelődési ház, óvoda, általános tüzelésű fűtési rendszer kiépítése iskola.

Biomassza fűtés korszerüsítése a hivatal-óvoda épületében

39

100

Bakonyszentlászló (90)

36

38


A települések közintézményeinek fejlesztése az energiahatékonyság jegyében, az alternatív energiaforrások használata (idősek otthona bővítéssel)

Gyömörei Gesztenyés óvoda energetikaifelújítása

37


Energiahatékonyság, megújuló energiák tárgyú projektek 33

34

Rövid tartalom


Nyalka Község Önkormányzata kiemelt célként kezeli a megújuló energiák hasznosítását. Az előző évek épület racionalizási törekvéseinek köszönhetően egy épületben látjuk el kötelező feladatainkat. A fűtés alapanyagát a magunk által megtermelt fa és faapríték adja , míg a villamosenergiát a közeljövőben megépítendő napelemes rendszer szolgáltatja. Pályázati lehetőség hiányában korábban önerőből egy használt biomassza kazánt vásároltunk. Terveinkben szerepel egy korszerű teljesen automata kazán beszerzése, mely gazdaságosabb üzemeltetést, és kiegyenlítettebb hőmérsékletet tud biztosítani az Önkormányzati hivatalban és az óvodában.

Ssz

Projektcsomag

Rövid tartalom




Lázi

30

TOP 3.2

1. Életminőség javító projektcsomag A projekt célja, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló, felújításral szoruló óvoda és hivatal épületének a korszerűsítése. Külső-belső felújítás szükséges, illetve fűtésrendszerének átalakítása pellet kazános Óvoda és önmkormányzati hivatal rendszerre. Az épület villamos energia külső-belső felújítása ellátását korábbi pályázat keretében megvalósult napelemes rendszerrel biztosítjuk. A két épület közös helyrajzi számon fekszik és közelsége miatt közös kazánnal megoldható a fütési rendszer 40

41

Energiahatékonyság

Épületenergetikai fejlesztések a Pannonhalmi főapátságban. (nyílászárók cseréje, hőszigeteleés)

Pannonhalma

450

IKSZT épületének fűtés korszerűsítése

Lázi KözségÖnkormányzata kiemelt célként kezeli a megújuló energiák hasznosítását. Az IKSZT fűtésének átalakítása pellet kazános rendszerre költséghatékonyabbá tenné az épület fenntartását

Lázi

6

TOP 3.2

Lázi

12

TOP 4.1

42

TOP 3.2

6. Közintézmények projektcsomag

Orvosi rendelő felújítása

Az önkormányzat tulajdonában lévő több funkciós épült, mely helyet bizotsít a házi és gyermekorvosi rendelőnek illetve védőnői szolgálatnak.Az épetben található még a Posta hivatal is. A tetőszerkezet szorul felújításra, illetve külső szigetelés szükséges a hatékonyabb energifelhasználás érdekében

44


Idősek otthona bővítése, építése

Bakonyszentlászló

90

TOP 4.1

45


Óvoda és idősek otthona építése,

Veszprémvarsány

200

TOP 4.1

Egészségcentrum kialakítása Gyömörén

A jelenleg több helyszínen és épületben működő védőnői szolgálat, gyermek és felnőttorvosi rendelő egy helyre "költöztetése" oly módon, hogy a felnőttorvosi rendelővel egy épületegyüttest alkotó önkormányzati bérlakás kerülne átalakításra. Az épület teljes hő és vízszigetelését, illetve a nyílászárók és tetőhéjazat cseréjét el kell végez. A belső térben mosdót, WC-t, kell kialakítani úgy, hogy a mozgáskorlátozottak is használni tudják, és ezzel együtt teljeskörű burkolatcserét kell végrehajtani. Az épülethez tartozó udvaban és kertben parkolót kell kialakítani.

Gyömöre

35

TOP 4.1

Orvosi rendelő korszerűsítés

A projekt célja, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló, rossz műszaki állapotú orvosi rendelő modern szolgáltató épület legyen

Sikátor

15

TOP 4.1

Tarjánpuszta

20

TOP 4.1

Pannonhalma

100

TOP 4.2

43

46

47 48

Orvosi rendelő építése

49

Pannonhalmán idősek napközi otthonának létrehozása, a leromlott állapotú, használaton kívüli ingatlanok újrahasznosításával

Pannonhalmán idősek napközi otthonának létrehozása, a leromlott állapotú, használaton kívüli ingatlanok újrahasznosításával

Ssz

Projektcsomag

Rövid tartalom

50

Pannaonhalma városháza esetében lisft 1. Életminőség javító projektcsomag Pannonhalmi közintézmények építése, illetve a művelődési ház komplex akadálymentesítése akadálymentesítése 7. Helyi identitás és kohézió erősítése projektcsomag

51


52


Pannonhalma

48

TOP 4.3

Nyalka (20)

20

TOP 6.4

Fenyőfő (10), Tápszentmiklós (...)

100

TOP 6.4

420

TOP 6.4


40

TOP 6.4

Pannonhalma (120), Pázmándfalu (...), Táp (...),

126

TOP 6.4

Járás minden települése (50),

50

TOP 6.4

Közösségi terek (könyvtár, kultúrház) fejlesztése, ravatalozó építése, kápolna, kultúrház építése

Kulturális fesztiválprogramokl

Kulturális rendezvények a Pannonhalmi Főapátságban-Arcus Temporum Művészeti Pannonhalmi Főapátság Fesztivál, időszaki kiállítások (420) orgonahangversenyek, jazz koncertek, Szent Benedek és Szent Márton napi rendezvények


Pályázati programalap működtetése civil szervezetek számáraaz infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódó képzések, helyi kötődést erősítő akciók, valamint egészségmegőrző- és esélyegyenlőségi programok megvalósítására.

54 Kultúrális és természeti örökség megőrzése

Kulturális fesztiválprogramokl 56



53

55

Ravatalozó újjáépítése


Közösségi terek (könyvtár, kultúrház) fejlesztése, ravatalozó építése, kápolna, kultúrház építése Kulturális fesztiválprogram kialakítása, már működő fesztiválok adoptálásával, (Pl. Titanic Filmfesztivál anyagainak bemutatatása),

Összesen

8 824

B6) Soproni járásfejlesztési részprogram tervezett projektcsomagjai Ssz

Projektcsomag

Rövid tartalom





1

Térségi érrendszer - Úthálózat fejlesztés, a biztonságos közlekedés megteremtéséért (üzleti infrastruktúrához és a biztonságos közlekedés megteremtése érdekében többfunkciós utak kialakítása)

2

„Kerékpáros Mintatérség”: - infrastrukturális fejlesztésekre célunk a még hiányzó szakaszok befejezése: 1. Fertőd: BELTERÜLETI 2. Kerékpárút építése Fertőd – Fertőendréd közötti KÜLTERÜLETI szakaszon. 3. Fertőszentmiklós – Röjtökmuzsaj – Lövő - Sopronkövesd– Völcsej – Sopronhorpács – Zsira/Und 4. Fertőendréd belterületi szakasz 5. Agyagosszergény-Vitnyéd Az infrastruktúrát kiszolgáló, kapcsolódó szolgáltatások, szolgáltatók és attrakciók összehangolt fejlesztésére

Elérhető Alpokalja-Fertő táj

Alpokalja-Fertő táj Kerékpáros Mintatérség Program


TOP 3.1. (csak kerékpárút, közúthálózat nem) 200

TOP 3.1. Fertőd, Sarród, Fertőszentmiklós, Sopronkövesd, Nagycenk, Kópháza, Lövő, Völcsej, Sopronhorpács, Und, Zsira, Répcevis, Agyagosszegény, Fertőendréd

500

2. Családbarát projektcsomag

3

Térségi gyermekjóléti alapszolgáltatás, óvodabölcsőde fejlesztési program

Gyermekjóléti alapellátásokhoz, valamint óvodai és bölcsődei, valamint alternatív gyermekmegőrzési ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése a soproni járás teljes területén.

TOP 1.4. Soproni járás, minden település (39)

250


TOP 4.1-4.4 (TOP 4.4 csak városok) 100

3. Életminőség projektcsomag Közösségek Hálózata 4

5

6

7

Célunk a térségben élő lakosság életminőségének javítása szociális/speciális/innovatív szolgáltatások létrehozása és fejlesztése által.

4. Turisztikai és településfejlesztési projektcsomag o NATURAMA Túraútvonalak o rekreációs és szabadidő aktív eltöltésére és feltöltődésre alkalmas helyek, parkok kialakítása, közösségi és pihenő parkok hálózatba szervezése o szakrális helyek turisztikai eladhatósága, zarándokutakhoz Öko-aktív turisztikai kapcsolódó fejlesztések ösztönzése, közösségi értékesítés, szolgáltatások, attrakciók marketing bővítése, meglévők o térségi és települési honlapok fejlesztése, fejlesztése o védett épületek, műemlékek környezetének rendbetétel (utak, járdák, ivókút stb) o tájházak, alkotóházak infrastrukturális és tartalmi fejlesztése, hálózatba szervezése és közös értékesítése turisztikai programcsomagként Fertőd és Fertőszentmiklós kisvárosok vállalkozásbarátm népességmegtartó fejlesztései

"Fertőszentmiklós, az élhető kisváros" program Fertőszentmiklós városközpont rehabilitáció, „A megújuló Fertőd” program 1. „Pihenőpark és helyi piac kialakítása a Süttöri városrészen” 2. „Fertőd belvíz problémáinak megoldása”: 3. „A helyi közterek rekonstrukciója”

Világörökség ékkövei komplex program

1. Világörökségi Turisztikai Központ kialakítása 2. A fertőbozi Gloriette kilátó fejlesztése 3. Fertő-tavi kikötőfejlesztés - csónakkikötő, csónak- és kerékpártároló építése a Hegykői Főcsatornán 4. Vasfüggöny emlékhely kialakítása a Fertő partján

TOP 2.2.


800

TOP 2.1. Fertőszentmiklós, Fertőd

1 000

TOP 2.2. Fertőszéplak, Fertőboz, Hegykő

600

Ssz

Projektcsomag

Rövid tartalom

Érintett település(ek) megnevezése Soproni körzet: Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron

8

1. Közlekedésfejlesztési projektcsomag Soproni borvidékhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatások Soproni borvidék átfogó fejlesztése (borutak, vinotékák, közösségi marketing komplex fejlesztési akciók, képzések, rendezvénysorozatok, népszerűsítő programja kiadványok, egyebek szervezése)

9

A települési infrastrukturális létesítményekben az Autonóm Alpokalja-Fertő energiahatékonyság növelése és A megújuló energiák hasznosítása (minden településen); táj program Térségi és helyi léptékű energetikai potenciál kiaknázására épülő komplex fejlesztések támogatása (minden településen) Soproni járás, minden település (39)

Fecskeház program

10

Örökségünk Hálózati Program

11

Fecskeház Program (speciális inkubációs fejlesztés)infrastrukturális feltételeinek megteremtése és hálózatának kialakítása – térségi foglalkoztatás és munkahelyteremtés (fiatalok helyben tartása, magasan kvalifikált munkaerő megtartása): Nagylózs, Harka, Ágfalva, Nagycenk, Hidegség, Szakony, Sopronhorpács, Fertőszentmiklós, Fertőd (terező: csak városokban); a járás TOP 1.1, 1.4 besorolást jelölt meg.

Nagylózs, Harka, Ágfalva, Nagycenk, Hidegség, Szakony, Sopronhorpács, Fertőszentmiklós, Fertőd (terező: csak városokban)

Cél az Alpokalja-Fertő táj térségben elindított gazdaság- és térségi identitásfejlesztési hálózati prograsmok továbbvitele, a hálózatok fejlesztése, bővítése komplex programcsomagok megvalósításával. Az "Örökségünk,Alpokalja-Fertő táj" identitás hálózat magában foglalja a térségi oktatási intézmények hálózatát is. Soproni járás, minden település (39) Összesen


TOP prioritás/ intézkedés TOP 2.2.

50

TOP 3.2. 50

TOP 4.4 (tervező besorolása; + megjegyzése: csak városokban) 300

TOP 6.4

50 3 900

B7) Téti járásfejlesztési részprogram tervezett projektcsomagjai Ssz

Projektcsomag

Rövid tartalom




100

TOP 1.4

350

TOP 2.2.

1. Családbarát projektcsomag Óvoda és bölcsöde építés/bővítés 1

Szerecseny (10), Felpéc (40), A Téti járáshoz tartozó településeken a Gyömöre (50) fiatalodó lakossság gyermekei részére biztosítani kell a bölcsődei és óvodai ellátást

2 Turisztikai projektcsomag Rába folyón kikötő létesítése

kikötők kialakítása, kerékpárok vásárlása

2

Árpás, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós,


Turisztikai attrakciók bemutatása, hálózatba szervezése a Téti járásba 3

Túraútonalakat jelölő táblák elhelyezése

információs táblák vásárlása, elhelyezése

Táblák elhelyezése, helyi értékek bemutatására

szóró-, marketing anyagok készítése

4

5



TOP 2.2

25

TOP 2.2.

25

TOP 2.2.

900

TOP 3.1.

180

TOP 3.2


Útfelújítás

6

Meglévő fejlesztési tervek alapján az utak felújításának kivitelezése, a külterületi utak aszfaltozása Győrszemere-Koroncó összekötő út, Mórichida-Tét összekötő út és Csikvánd-Mórichida összekötő út vonatkozásában

Közvetlenül Csikvánd, Mórichida, Győrszemere, Koroncó, Tét, közvetve: Árpás, Csikvánd, Felpéc (100), Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny (20), Tét

4. Energetikai projektcsomag

7

Önkormányzati ingatlanok energiahatékonyságának növelése a Téti járásban megújuló energiaforrások igénybevételével (napelemrendszer kiépítése, épületek szigetelése)

Felpéc (100), Árpás, Csikvánd, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny (30), Tét

Ssz

Projektcsomag


Rövid tartalom



650

TOP 3.2.

50

TOP 3.2.

90

TOP 4.1.

50

TOP 4.1.

200

TOP 4.1

280

TOP 4.2

200

TOP 4.3

255

TOP 6.4

10

TOP 6.4

1. Családbarát projektcsomag

Napelemrendszer kiépítése

A Téti járásban az összes településen napelemrendszerrel megoldani a közvilágítást

Önkormányzati épületek szigetelése

A meglévő önkormányzati épületek hőszigetelése

8

9



5. Közintézmények projektcsomag

Árpás, Csikvánd, Felpéc (40), Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny, Tét

Orvosi rendelők épületének felújítása

10

Orvosi rendelők felszereltségének javítása, korszerűsítése


Egészségügyi alapellátások javítása a Téti járásban


Szociális feladatok ellátásához kapcsolódó épületek felújítása, felszerelésének javítása

Árpás, Csikvánd, Felpéc (80), Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Kisbabot, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Szerecseny, Tét

11

12

13


Önkormányzati épületek akadálymentesítése 14 6. Életminőség, identitás projektcsomag

15 16

Közösségi terek A helyi identitás és kohézió erősítése

Művelődési ház, közösségi terek felújítása, kialakítása, műemlékvédelem

Tét (125), Felpéc (80), Szerecseny (50) Tét Összesen

3 365

TERVEZET 2. melléklet

Győr Megyei Jogú Város programjai a TOP-hoz kapcsolódóan

Költségigény TOP (millió forint) prioritás

Projektcsomag

Rövid tartalom

Lüktető Belváros program folytatása

A Belváros kulturális infrastruktúrájának funkcióbővítő fejlesztése, népességmegtartó, városi fókuszú, család-, klíma és vállalkozásbarát településfejlesztés Győr turisztikai szempontból is kiemelt kulturális intézményeinek felújítása, funkcióbővítő fejlesztése. A belváros kiemelt tereinek, családi találkozási pontjainak, intézményeinek funkcióbővítő fejlesztése.

15 000

2.1, 2.2

Smart City Győr - Fenntartható települési közlekedésfejlesztési program

A belvárosi peremparkoló-hálózat fejlesztése.

12 000

3.1

Szociális városrehabilitációs program folytatása

Szociális városrehabilitáció Győr-Újvárosban II. ütem. Elsősorban a Kossuth utcai épületek további, részben funkcióbővítő rehabilitációja (szociális bérlakások felújítása, emellett kereskedelmi, szolgáltatási funkciók bővítése), egyházi projektpartnerek fejlesztései, Bercsényi liget É/D-i határoló útjainak megépítése. Komplex energetikai fejlesztések a felújított ingatlanokban.

2 300

4.4, 6.3

Smart City Győr - Önkormányzati intézmények energetikai hatékonyságának javítása

Az önkormányzati intézmények, valamint a megyei önkormányzat hivatali épületének energia-hatékonysági fókuszú rehabilitációja. Fenntartható energiastratégia és energetikai akcióterv készítése.

3 000

3.2

3 000

2.1

Belváros, Újváros, Révfalu, Szabadhegy, Smart City Győr - Bel-, szenny- és Ménfőcsanak, Gyirmót, Kisbácsa és Sárás csapadékvíz elvezetési program csapadékvíz-elvezetési projektjeinek Győrött folytatása. Bölcsőde- és óvodafejlesztési program

A bölcsődei- és óvodai férőhelyek bővítése, az épületek energiahatékonyságának növelése és pedagógiai tartalomfejlesztés.

1 000

1.4

Győr-Pannonhalma kerékpárút

A győri agglomeráció meghatározó településeiről a nagyvárosba ingázó (munkába és iskolába járást szolgáló) bicigli forgalom számára biztonságos, önálló nyomvonalon vezetendő kerékpárút egyúttal turisztikai szempontból is jelentős fejlesztés lesz: Győr lakossága, valamint hazai és külföldi vendégei számára idegenforgalmi infrastruktúraként valósul meg, amely a közbe eső települések látnivalóit felfűzve és természeti adottságait feltárva a világörökségi helyszínig (Pannonhalmi Főapátságig) vezet. A kerékpárút mindezeken felül szabadidős-rekreációs funkciókat betöltő "sportpályának" is tekinthető.

1 000

3.1

TERVEZET Az EYOF 2017 megrendezéséhez kapcsolódóan komplex közösségi és települési helyi identitást erősítő akcióprogram megvalósítása. A társadalmi együttműködés Az egészséges életmódot népszerűsítő erősítését szolgáló komplex szemléletformáló programok megvalósítása programok megvalósítása Győrött Győrött. Pályaorientációt, nyelvi kompetenciákat, hálózati együttműködést erősítő programok megvalósítása.

Összesen

250

37 550

6.3., 6.4.

TERVEZET 3. melléklet

Sopron Megyei Jogú Város programjai a TOP-hoz kapcsolódóan

Projektcsomag

Rövid tartalma

A 2014-2015-ben megvalósításra kerülő projekt (I. ütem) szerves folytatása. A II. ütem a Várkerület Torna utcától a Széchenyi térig tartó szakaszának megújításával és Kisvárkerület rehabilitációjával foglalkozik. A fejlesztés a A Várkerület értékmegőrző megújítása – II. Széchenyi tér térszerkezetének és zöldfelületeinek ütem megújításával is kiegészül. A Várkerület forgalomcsillapításával párhuzamosan megvalósul a belvárosi forgalmi gyűrű (Külkerület) hiányzó nyugati szakaszának kiépítése a kieső kapacitás pótlása érdekében.

Költségigény millió Operatív Ft program

2 300 000 000

2.1.

3 000 000 000

2.1.

700 000 000

2.1.

A történelmi belváros újjáélesztése és a belső várfal övén kívüli területek felújítása

A megújítás első lépéseként megtörténik a turisztikai szempontból kiemelkedő fontosságú műemléki és régészeti örökség egyes elemeinek felújítása, bemutatása. Az Óváros újraélesztése a kereskedők és vendéglátók megtelepedésének támogatása és az épületek rehabilitációja révén történik meg. Megújítandó épített örökségi elemek: Lenck-villa, Russ-villa, Cézár-ház, ZichyMeskó palota, Szent Mihály templom stb.

A történelmi belvárosi utcák, terek műemléki rekonstrukciója

Szent György u., Orsolya tér, Templom u., Kolostor u., Fegyvertár u., Hátsókapu megújítása.

Páneurópai Piknik Emlékhely fesztiválközponttá fejlesztése

A VOLT fesztiválnak 2002 óta helyszínt biztosító Lővér Kemping területe a Natura 2000 programterület része, melyhez kapcsolódóan 2012. január 1-jétől szigorúbb szabályozás lépett életbe. A fesztivál és Sopron ekkor ötéves átmeneti időszakot kapott: a kempingben 2017-ig maradhat a rendezvény, 2018-tól új helyszínt kell biztosítani számára. Ez az új helyszín a Páneurópai Piknik Emlékhely területe, mely azonban komoly infrastrukturális fejlesztés igényel annak érdekében, hogy az európai szinten is népszerű Fesztivált megfelelő módon ki tudja szolgálni.

2 000 000 000

2.2.

Fertő tavi vízitelep fejlesztése

Kidolgozás alatt.

1 700 000 000

2.2.

A Lőverek komplex fejlesztése

A Lőverek, mint klimatikus gyógyhely fejlesztése: a Lőverek jellegének megőrzése, a gyógylevegőre épülő gyógyászati, rekreációs, szabadidős és turisztikai infrastruktúrafejlesztés. A gyógyhelyminősítéshez tartozó paraméterek, a turistabarát közlekedés, a kerékpáros turizmus és túrautak fejlesztése.

4 000 000 000

2.2.

A Paprét rekonstrukciója

A Paprét zöldfelületének domináns elemét képezik a hatalmas, idős platánfák, melyek koronájának gondozása és a megtelepedő madárfauna jelentős gondot jelent a fenntartónak. A platánok mellett gondozott gyepszint, kommersz és nyírt cserjék alkotják a tér vegetációját. A projekt keretében a terület zöldfelületének teljes rekonstrukciójára sor kerül, továbbá a terület térszerkezeti megújítására is sor kerül. A fejlesztés részét képezi még a Papréti Zsinagóga felújítása.

300 000 000

2.1.

TERVEZET A projekt keretében a vasútállomás déli oldalán, annak területe és a Felsőbüki Nagy Pál utca közötti területen kiépül az új autóbusz pályaudvar és az intermodális csomóponthoz kapcsolódó P+R parkoló. A fejlesztés Integrált közösségi közlekedési csomópont közúthálózati elemeket is érintő változásai – körforgalmú kiépítése csomópont, vasútterület alatti aluljáró kiépítése – a közúti alaphálózat elérését teljessé teszi. A fejlesztés nyomán a belvárost terhelő autóbuszállások megszűnnek, a terület minőségi közterületté válik.

4 800 000 000

3.1.

A kurucdombi Szélmalom turisztikai hasznosítása

Az egykori Szélmalom épületét erődszerű épületegyüttes (korábban Kaszárnya) veszi körül, amelyben leromlott állapotú, alacsony komfortfokozatú szociális bérlakások, részben szükséglakások találhatók. A különleges adottságú hely ma kihasználatlan, ezért a Szélmalom és környéke közösségi, kulturális és turisztikai célú fejlesztése elengedhetetlenül fontos. A turisztikai célú fejlesztés mellett a projekt másik alapeleme a Kaszárnyaépületben található szociális bérlakások kiváltása, a rászoruló lakók számára megfelelő másik lakás biztosítása, az érintett lakók integrálása a város más részeibe.

1 000 000 000

2.2., 4.4., 6.3.

Anger rét komplex fejlesztése

A leromlott terület szabadidős/rekreációs célú megújítása, a kiszolgáló létesítmények fejlesztése.

1 000 000 000

2.1.

Az Erzsébet-kert fejlesztése

A város legnagyobb (5 ha), az ország legidősebb (közel 250 év) és jelentős faállományt (760 példány) magába foglaló közparkja jelenleg nem tudja maradéktalanul ellátni a tőle elvárt funkciókat területi feldarabolódása, az intimitást zavaró közlekedés miatt. A fejlesztés során a kert korábbi, közlekedésileg kevessé terhelt állapota kerül visszaállításra a növényállomány frissítése mellett.

300 000 000

2.1.

Az önkormányzati intézményállomány energetikai megújítása

A projekt keretében megvalósul az önkormányzat által működtetett intézményállomány energia-hatékonyság központú rehabilitációja (kazánházak felújítása, hőtermelők cseréje korszerű nagy hatásfokú berendezésekre), illetve az épületek hőszigetelésének javítása (hőtechnikai adottságok javítása, hőveszteségek csökkentése). Az érintett épületállomány állapotának, energetikai tulajdonságainak felmérése jelenleg folyamatban – ennek eredményeként, illetve a SEAP kidolgozása során kerül kialakításra a felújítások ütemterve.

2 000 000 000

3.2.

Önkormányzati közszolgáltatások egyenlő esélyű, akadálymentes hozzáférésének biztosítása

2013-as felmérés alapján a város közszolgáltatási intézetei telephelyeinek (csak az ilyen jellegű adatokat szolgáltató intézetek összesen 77 telephelyét számba véve) 10%-a komplexen, 51%-a pedig részlegesen akadálymentes, de 39% azon telephelyek aránya, melyeken semmiféle akadálymentesítést nem végeztek még el. A projekt keretében az akadálymentesítés mellett családbarát funkciók kialakítására is sor kerül. A priorizálás során az előző intézkedések keretében megújuló épületek előnyt élveznek – komplex felújítások megvalósítása tervezett.

100 000 000

4.3.

TERVEZET

Orvosi rendelők felújítása fejlesztése

Sopronban mostanra egyetlen önkormányzati tulajdonú rendelőintézet működik: a több praxisnak is helyet adó, belvárosi Lenkey utcai rendelőintézet épülete megérett a rekonstrukcióra. Az épület általános műszaki-gépészetiesztétikai állapotához képest kirívó kontrasztot jelentenek az orvos-vállalkozók által felújított, kifogástalan állapotú rendelők. A projekt keretében az energiahatékony épületfelújítás mellett a szolgáltatások színvonalának és a munkafeltételek minőségének javítására is sor kerül.

400 000 000

4.1.

Aktív és minőségi időskor támogatása – mennyiségi és minőségi fejlesztések

Az idős lakosság fizikai és szellemi aktivitásának, munkaképességének meghosszabbítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az időskorúak ellátásából fakadó társadalmi költségek ne emelkedjenek elviselhetetlen mértékűvé. Másik fontos szempont, hogy az időskorú lakosság számára az aktív és minőségi időskor egy alapvető emberi jog, amelyhez megfelelő környezet, társadalmi elfogadás és ellátórendszer kialakítása kötelezettség a mindenkori nemzeti és helyi szintű kormányzatok számára. Az aktív és minőségi időskor támogatására irányuló program kidolgozás alatt áll – a projekt keretében mennyiségi és minőségi fejlesztések egyaránt tervezettek.

200 000 000

4.2.

Bölcsődék fejlesztése

A város dinamikus népességszám-bővülése középtávon a bölcsődék kapacitásfejlesztését teszi szükségessé, hiszen a beköltözők nagyrészt gyermekes, ill. gyermekvállalási korú fiatal felnőttek. A férőhely-bővítés mellett a meglévő bölcsődeépületek szakaszos fejlesztése, modernizálása szintén szükséges – erre vonatkozóan első lépésben városi szintű programterv készül. A fejlesztés hozzájárul a kisgyermekes nők mihamarabbi munkaerő-piaci reintegrációjához.

250 000 000

1.4.

Óvodák fejlesztése

A város dinamikus népességszám-bővülése középtávon az óvodák kapacitásfejlesztését teszi szükségessé, hiszen a beköltözők nagyrészt gyermekes, ill. gyermekvállalási korú fiatal felnőttek. A férőhely-bővítés mellett a meglévő óvodaépületek szakaszos fejlesztése, modernizálása szintén szükséges – erre vonatkozóan első lépésben városi szintű programterv készül. A fejlesztés hozzájárul a kisgyermekes nők mihamarabbi munkaerő-piaci reintegrációjához.

500 000 000

1.4.

A hajléktalan-ellátás infrastrukturális javítása

Sopron területén a hajléktalan ellátást számos probléma terheli: a nappali ellátás telephelyének aktuális infrastrukturális állapota leromlott, az egy főre jutó terület az Átmeneti Szálláson nem felel meg a jogszabályi és ÁNTSZ előírásoknak, a bővítés nem megoldható. Az önellátásra képtelen, beteg hajléktalanok elhelyezése jelenleg nem megoldott fenntarthatóan, továbbá a környékbeli lakosok nem fogadják el a hajléktalanok jelenlétét közvetlen lakókörnyezetükben, sok a konfliktus, a panasztétel. A helyzet kezelése érdekében az ellátás infrastrukturális fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata folyamatban van.

150 000 000

4.2.

TERVEZET

Az önkormányzati bérlakás- és egyéb helyiségállomány korszerűsítése

A projekt keretében megvalósul az önkormányzati bérlakás- és egyéb helyiségállomány energia-hatékonyság központú rehabilitációja (kazánházak felújítása, hőtermelők cseréje korszerű nagy hatásfokú berendezésekre), illetve az épületek hőszigetelésének javítása (hőtechnikai adottságok javítása, hőveszteségek csökkentése). Az érintett épületállomány állapotának, energetikai tulajdonságainak felmérése jelenleg folyamatban – ennek eredményeként, illetve a SEAP kidolgozása során kerül kialakításra a felújítások ütemterve.

3 000 000 000

3.2.

Korszerűtlen játszóterek fejlesztése

A város 34 nyilvántartott játszótere közül az EU szabványoknak nem megfelelő helyszínek korszerűsítése: • Kisbalf focipálya játszótér • Ibolya utca 1-3. játszótér • Szárcsa utcai játszótér • Makó utcai játszótér • Kőfaragó tér, Prompt melletti játszótér • Lővér krt. 99. játszótér • Besenyő utcai játszótér

70 000 000

2.1.

Az Önkormányzat Fenntartható Energia Akciótervének (SEAP) elkészítése

A Fenntartható Energia Akcióterv stratégiai és operatív dokumentum, amely meghatározza a 2020. évi célkitűzések átfogó kereteit. Konkrét CO2-kibocsátáscsökkentési intézkedéseket határoz meg határidőkkel és kijelölt feladatokkal kapcsolatban, amely a hosszú távú stratégiát tettekre váltja. Az energia-megtakarításon kívül a SEAP-ok különböző egyéb eredményeket is elérhetnek: helyváltoztatást nem igénylő szakmunkák és stabil munkahelyek létrehozása; egészségesebb környezet és életminőség; jobb gazdasági versenyképesség és az energiától való nagyobb függetlenség.

70 000 000

3.2.

Egységes arculat és tematikus turisztikai csomagok kidolgozása

Egységes turisztikai arculat és információs rendszer kialakítása, valamint térségi szintű, tematikus turisztikai termékcsomagok kidolgozása a helyi TDM szervezet közreműködésével. Kiemelt területek: egészségturizmus, aktív turizmus, örökségturizmus, gasztro- és borturizmus.

200 000 000

2.2.

A Soproni Múzeum tartalomfejlesztései

A Soproni Múzeum számos kiállítási helyszínt működtet, de ezek jellemzően nem korszerű, kevéssé élményközpontú kiállítások, melyek létszámukhoz képest viszonylag kevés látogatót vonzanak. A programkínálat jelentős, ám ezek - a műemléképületek korlátozott helykihasználhatósága miatt - nem mozgatnak nagyobb tömeget és a rendezvények marketingje sem tökéletes. A projekt keretében több helyszínen is olyan tartalomfejlesztésre kerül sor, melynek eredményeként a megújuló kiállítások modern, interaktív, a fiatalok számára is vonzó programokat kínálnak.

100 000 000

2.2.

Prevenciós célú szoft projektek

Sopronban jelenleg is szervezett népegészségügyi prevenciós és szűrőprogramok működnek: mammográfiás emlővizsgálat; méhnyakszűrés (citológiai vizsgálat); vastagbélszűrési mintaprogram. Mivel a prevenciós és szűrőprogramok költsége jellemzően számottevően alacsonyabb a későbbi orvosi beavatkozások költségigényével, így feltétlenül szükséges a már működő programok körének bővítése. A fejlesztés szakmai tartalma a jövőben kerül kidolgozásra.

50 000 000

6.3.

TERVEZET

Kerékpárutak fejlesztése

Kisléptékű közlekedésbiztonsági fejlesztések

Leromlott belvárosi lakóterületek megújítása

Komplex idősügyi központ létrehozása

Sopron összesen:

A projekt keretében a közút fejlesztésével párhuzamosan megvalósul a Sopron-Fertőrákos, a Sopron-Balf és a Sopron-Harka kerékpárút-szakaszok kiépítése. A jelzett utak a Sopronba bejáró munkavállalók és a térségben kiránduló kerékpáros turisták számára egyaránt fontosak, ugyanakkor a szűk utakon a jelentős gépjárműforgalom miatt a kerékpáros közlekedés egyre kevésbé biztonságos, gyakoriak a veszélyes közlekedési szituációk. A fejlesztés keretében döntően lakóövezetek forgalomcsillapítása valósul meg különféle technikai és forgalomszervezési eszközök segítségével, csökkentve a lakóövezeteken áthaladó forgalmat, és korlátozva a maximális sebességet. A területen viszonylag nagyszámú önkormányzati tulajdonú ingatlan található, melyek jelentős része jelenleg szociális bérlakásként működik. Az itt élő, döntő többségében elöregedő, elszegényedett lakosság nem vonható be a lakások felújításába, ezért a nagy értéket képviselő, de jelenleg rossz állapotú lakások helyett igényeiknek jobban megfelelő, magasabb komfortfokozatú lakásokat kell számukra biztosítani. A lakások felújítása az örökségvédelmi előírások miatt rendkívül költséges. A komplex, infrastrukturális és szoft fejlesztési elemeket is tartalmazó projekt jelenleg kidolgozás alatt áll. A Belvároson belül koncentráltan érintett, lehetséges konkrét területek: Óváros; Szent Mihály domb – Poncichter negyed; Magyar - Pócsi - Fapiac utca; Hátulsó utca – Petőfi tér – Rákóczi út; Szélmalom utca – Rózsa utca. A projekt keretében megvalósítandó komplex idősügyi (gerontológiai) központ egy könnyen megközelíthető, az egészségügyi szolgáltatók közelében található, egyben szociális funkciókat is ellátó központ. Az egyedileg zajló normál öregedési változások és a hozzájuk társuló, vagy általuk kialakuló kóros történések kombinációi jelentik az öregedés és az öregkor sajátos problémáit, kihívásait orvosnak, egészségügyi és szociális ellátónak, érintettnek és családjának egyaránt. Ezek figyelembevételével kell és lehet értelmezni, kezelni az öregedés és öregkor fenntartható egészségének, valamint betegségeinek feladatait megelőzésben, megőrzésben, diagnosztikában, gyógyításban, rehabilitálásban és követéses ápolás/gondozásban. A létesítendő intézmény e feladatok minél szélesebb körű ellátására hivatott.

200 000 000

3.1.

85 000 000

3.1.

800 000 000

4.4., 6.3.

300 000 000

4.2.

29 575 000 000

4. melléklet

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektjavaslatok SorFejlesztés (projekt ötlet) címe szám

Lehetséges projektgazda

Lehetséges partnerek

Becsült költség (millió Ft)

Illeszkedés a koncep-cióhoz

Jelentősége 1: Nagytérségi 2:Térségi 3:Helyi

Fejlesztéssel érintett járás

OP + HU-SK, ATHU

1

M15 autópálya M1 autópálya-Rajka országhatár közötti kapacitás bővítés 2x2 sávra a határátkelőhely végleges akadálymentesítése

NIF Zrt.

B

1

Mosonmagyaróvári

CEF

2

M1 autópálya Hegyeshalom – országhatár szakasz rekonstrukciója Előkészítés folyamatban. Kivitelezés legkorábban 2017. évben kezdhető.

NIF Zrt.

B

1

Mosonmagyaróvári

CEF

3

Budapest-Hegyeshalom vasútvonal ETCS2 szintre emelése

B

1

Győri, Mosonmagyaróvári

CEF

NIF Zrt.

MÁV Zrt., osztrák vasúttársasá g

Prioritás

TOP Intézkedés

Megjegyzés

Bővebb információ

operatív programrész 1.1.4 pont

5. melléklet

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) projektjavaslatok SorFejlesztés (projekt ötlet) címe szám

1 Kommunális gépeszközpark kialakítása

2

Vidékről bejáró tanulók szállítási szolgáltatásának biztosítása

3 Vilmos-parki Egészségturisztikai Park Csornai Premontrei Prépostság 4 épületegyüttese energetikai és tursztikai fejlesztések


Csorna Város Önkormányzata Csorna Város Önkormányzata Csorna Város Önkormányzata

Lehetséges partnerek Vilmos Park Kft., mint önkormányzati cég vállalkozások




OP + HU-SK, ATHU

Prioritás

40

T

2

Csornai

GINOP

1

30

J

2

Csornai

GINOP

5

8140+ 4.500

T

2

Csornai

GINOP

4

K

2

Csornai

GINOP

4

Csornai Premontrei Prépostság, Soproni út 65., Csorna, 9300

Győrszemere -Tényő Gyógyászati, 5 wellnes,golf,szabadidő témapark

120-150 millió EUR

A Széchenyi István Egyetem K+F+I tevékenysége INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK 6 Széchenyi Egyetem fejlesztése együttműködésben a Győr és Győr környéki járműipari szereplőkkel (ERFA) Új közigazgatási/közszolgáltatási központ 7 kialakítása Győrben, a Városréten (IKT)


Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Győr Megyei Jogú Érintett intézmények Város és vállalkozások Önkormányzata

2000

J

1

Győri

GINOP

4

Győri

GINOP

2

2000

G

2

Győri

GINOP


2000

J

2

Győri

GINOP

2

Új innovációs és gazdasági szolgáltatóközpont kialakítása a Városréten (inkubátorházak) (a vállalatok K+I beruházásának, a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, Érintett 9 technológiaátadás, szociális innováció és vállalkozások közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által


2000

J

2

Győri

GINOP

2

Érintett vállalkozások


2000

J

2

Győri

GINOP

2



5000

G

2

Győri

GINOP

2



11

Új igazgatási, innovációs és gazdasági szolgáltatóközpont kialakítása a Városréten

Az üzleti infrastruktúra adottságainak fejlesztése, térségi szolgáltató központ 12 létrehozása-az InnoNet innovációs és technológiai park fejlesztése

3000

J

1

Győri

GINOP

Megjegyzés

A témapark valószínűle g TOP 2 lehet.

Lehatárolás nem pontosan ismert

Az új innovációs és gazdasági szolgáltatóközpont kialakítása Győrben, a Városréten (a kutatási és innovációs Érintett 8 infrastruktúra (K+I) és ennek kiválóságának a vállalkozások fejlesztésére irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása)

Új innovációs és gazdasági szolgáltatközpont kialakítása a Városréten (inkubátorházak) 10 (üzleti inkubátorházak létrehozása, valamint az önfoglalkoztatás és cégalapítás beruházásokkal való támogatása)

TOP Intézkedés

2

Ha önkormány zat a tulajdonos: TOP 1.


13

Merán kastély, magtár és kastélytér felújítása, Ikrény Község szolgáltató funkcióval való ellátása Önkormányzata

Kulturális Örökségvé-delmi Hivatal, vállalkozók, Rábcatorok Sport és Szabadidőközpont, turisztikai szervezetek

14

Egészségügyi turizmus/wellness (Győr Püspökerdő/Pinnyéd)


Győr Megyei Jogú Város

15

Gyógyszálló és rehabilitációs, mozgásszervi gyógykezelés, wellness

Petz A. M.O.K.

16 inkubátorház kialakítása

17 Kastélyok és kúriák felújítása és hasznosítása

18

19

Kapuvár Medical Wellness Egészségturisztikai központ

Kötöttpályás (vasúti) szállításra alapozott logisztikai és raktárbázis megvalósítása

20 Barthodeiszky Kastély felújítása 21

23 Termál- és gyógyturizmus a Rábaközben 24

A Mosonmagyaróvári vár látogatóbarát turisztikai fejlesztése

ingatlan tulajdonosok

érintett települési önk

Kapuvár Város Önkorányzata

befektetők, kormányzati intézmények

Full-Sopron Kereskedelmi és Szolgáltató KFT., Kapuvár, Ipartelepi u. 8 Beled Város Önkormányzata

Műemlékvédelem

Győri

GINOP

4

11 Mrd Ft

T

2

Győri

GINOP

4

5 Mrd Ft

T

2

Győri

GINOP

4

K

3

Győri

GINOP

1

T

3

Győri, Csornai, Kapuvári, Téti, Mosonmagyaróvári, Soproni, Pannon-halmi

GINOP

4

3000-4000

T

2

Kapuvár

GINOP

4

230

G

2

Kapuvári

GINOP

1

300

T

2

Kapuvári

GINOP

4

63 000 000 EUR

T

2

Kapuvári

GINOP

4

K

2

Kapuvári

GINOP

1

K

2

Kapuvári, Csornai

GINOP

4

K

2

Mosonmagyaróvári

GINOP

4

K

1

Mosonmagyaróvári, Győri

GINOP

4

120

K

1

Pannaon-halmi

GINOP

4

160

J

1

Pannon-halmi

GINOP

2

K

1

Pannon-halmi

GINOP

4

Rábaközi önkormányzatok Nyugatmagyarországi Egyetem Emberi Erőforrás Minisztérium, Magyar Limes Szövetség

Érintett települések

Turisztikai vonzerővel rendelkező 26 műemléképületek felújítása a Pannonhalmi Főapátságban


27 Vezetőképzés a bencés Regula alapján


AUDI Hungária, Széchenyi István Egyetem


Forster Gyula örökséggazdálkod ási és szolgáltatási Központ

A pannonhalmi Világörökség helyszín fejlesztése

2

Kapuvár Város Önkormányzata

25 Dunai Limes - UNESCO Világörökség

28

T

Gönyű

Premium healt park and Anna thermal hotel in Kaputherm Kft Kapuvár

Kapuvári Húsgyár (a jelenlegi sertésvágó22 vonal átalakításával más (birka) vágása is megoldható)

1000

Illeszthetősége kérdéses.

Esetleg TOP 2.2

Esetleg TOP 2.2 Illeszthetős ége kérdéses.

39

Fertőd, Esterházy kastély; Közép-Európai Kulturális Központ IV-V. ütem

IV. ütem16500 Környező (Operaház Forster Gyula települések rekonstrukci Nemzeti önkormány-zatai; ója 9 Mrd Örökséggazdálkodás Fertő-Hanság Ft) V. ütemi és Szolgáltatási Nemzeti park; V. 15 Mrd Ft Központ ütem kapcsán (komplex GYSEV közlekedési fejlesztés)

K

2

Soproni

GINOP

4

Önkormányzat; Fertő-Hanság Nemzeti Park, Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár

3000

T

2

Soproni

GINOP

4

Foster Gyula Fertőszéplak, volt Széchenyi-kastély műemléki Nemzeti Fertőszéplak rekonstrukciója és turisztikai hasznosítása 31 Örökséggazdálkodás Község (Széchényi Ferenc Kulturális és Idegenforgalmi i és Szolgáltatási Önkormányzata Központ létrehozása) Központ

1 500

K

2

Soproni

GINOP

4

T

2

Soproni

GINOP

4

2 000

T

2

Soproni

GINOP

4

Sopron-Óváros – a történelmi belváros SOPRON MJV 34 újjáélesztése, belső várfal övén kívüli belváros Önkormányzata felújítása

Nyugatmagyarországi Egyetem, a területen jelen lévő gazdasági szereplők

4 000

T

2

Soproni

GINOP

4

Sopron és térsége természeti és kulturális értékeinek védelme, turizmus fejlesztés. A 35 viágörökség részét képező Fertő-tó kultúrtáj védelme és fejlesztése, Balf gyógyfürdő fejlesztése

SOPRON MJV Önkormányzata

Fertő-Hanság Nemzeti P. Ig., Soproni Borvidék Hegyközségi Tanács, Soproni Víz és satornamű Zrt., Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület

5000

K

2

Soproni

GINOP

4

36 Termálvíz hasznosítás

Csapod Önkormányzat

T

2

Soproni

GINOP

4

37 Fertőrákosi barlangszínház fejlesztése


K

1

Soproni

GINOP

4

38 Ipari Park (Bőny-Szőlőhegy)

Bőny

Győr

GINOP

Kunsziget

Győr

GINOP

Pér

Győr

GINOP

30 Fertőrákos, Püspöki palota fejlesztése

Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodás i és Szolgáltatási Központ

32

ZSIRA, RIMANÓCZY-PEJACSEVICH-KASTÉLY fejlesztése

Forster Gyula Nemzeti örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ

33

Várkerület új arculatának, térszerkezetének kialakítása II.-ütem


Alternatív energia hasznosítása, 39 szélerőmű-park kiépítése 40 Lovarda

Magyar és osztrák rendezvényszerve zők 800

41 Mosoni-Duna Campingépítés

Kunsziget

90

Győr

GINOP

42 Mosoni Duna parton strand kialakítása

Dunaszeg

15

Győr

GINOP

A Mosoni-Duna -mint a helyiek és Dunaszentpálra látogató turisták kedvelt célpontja- közvetlen partjának és ahozzá 43 Dunaszentpál kapcsolódó turisztikai értékek kihangsúlyozása és fejlesztése, helyi kisvállalkozókkal közösen Kishajó kikötő és kiszolgáló egysége büfé, vizesblokk, kerékpár kölcsönzés és 44 szervíz, üzemanyag töltő állomás, szálláshely (turisztika és munkahely teremtés) Horgásztavak turizmusba való bekapcsolása Vének községben a szabadidő- és sporttevékenység eltöltéséhez tér kialakítása, Szigetköz Látogatóközpont 46 kialakítása, vízi- és kerékpárturizmusra épülő háttérinfrastruktúra, kikötő kialakítása,szállásfejlesztés 45

47

Rábca-part rehabailitáció, tanösvények, Rábca kalandpark kialakítása

Nagybajcs Önkormányzat

50

Győr

GINOP

500

Győr

GINOP

Győr

GINOP

Pér

Vének

150

Győr

GINOP

Abda

100

Győr

GINOP

Győr

GINOP

Győr

GINOP

Győr

GINOP

Római kori limes mentén római kori 48 őrtorony kutatása. Világörökségi színhely Kunsziget

létrehozása Termálvíz hasznosítás, termálfürdő 49 Kunsziget építése, termálfalu kialakítása Duna Limes potenciális Világörökséghez kapcsolódó turizmus, kerékpáros-, és vízi 50 turizmus fejlesztése, magyarországi limes Nagyszentjános vonalhoz kapcsolódó turisztikai attrakció sorozat 61 Telephely fejlesztése

Építés A-Z Kft. (9100 Tét, Széchenyi utca 80.)

2000

Téti önkormányzat

35

A Váralja utca esetében a projekt első üteméből forráshiány miatt kimaradó Pannonhalma 62 közterületek csapadékvíz elvezetésének önkormányzata megoldása, szilárd burkolattal történő ellátása, közvilágítás és térfigyelő rendszer kiépítése

Téti

GINOP

Pannonhalmi

GINOP


Pannonhalma önkormányzata

Pannonhalmi

GINOP

Szabadság téren a park megújítása gyógynövény bemutatókert kialakításával, a 64 fesztiválok megtartásához szükséges infrastruktúra kiépítésével

Pannonhalma önkormányzata

Pannonhalmi

GINOP

65 Térségi pálinka múzeum és kóstoló kialakítása Pannonhalma

Pannonhalmi

GINOP

Magánszálláshelyek kialakításának támogatása Pannonhalma Váralján

Pannonhalmi

GINOP

63

66

Jármű- és közlekedésiparhoz kapcsolódó műszaki és természettudományos kutatási 67 infrastruktúra fejlesztése a Széchenyi István Egyetemen

Műszaki Tudományi Kar; Járműipari Kutató Központ

2300

GINOP, EFOP

Engedélyezé si szintű tervdokume ntáció

VP-ben is

VP-ben is

68 Multifunkcionális infrastruktúra kiépítése

Egyrészt Széchenyi István Egyetem kollégiuma, másrészt a Műszaki kar oktatási-kutatási kapacitásbővítése.

7910

GINOP, EFOP

A Széchenyi István Egyetem műszaki tudományi kara laborépületének területbővítő 69 felújítása, a Járműipari Kutató Központ működési feltételeinek javítása.


900

GINOP, EFOP

A Széchenyi István Egyetem kampuszinformációs rendszerének megújítása, 70 valamint az Egyetem oktatási-kutatási IT infrastruktúrájának fejlesztése

A teljes egyetemet érinti.

850

GINOP, EFOP

Váralja sétány mentén található házaknál látogatható gyógynövénykertek kialakításának 71 támogatása, a gyógynövények begyűjtésének Pannonhalma és feldolgozásának szervezése, Pannonhalmi Gyógynövény brand felépítése 72 Ipari park kialakítása Beledben 73 Meglévő ipari park bővítése Kapuváron Laurastar Logisztikai Központ fejlesztése 74 Kapuváron

78

Medicalwellness Hotel építése Pannonhalmán. (gyógynövényes termékekkel, az apátsági major mellett) Napelempark létrehozása/kialakítása, termálvíz hasznosítása alternatív felhasználás révén, biogáz

GINOP

Kapuvári

GINOP

Kapuvári

GINOP

Kapuvári

GINOP

Kapuvári

GINOP

400

Pannonhalmi

GINOP

2400

Pannonhalmi

GINOP

Beled Város Önkormányzata Kapuvár város önkormányzata vállakozás

Lovas turizmust érintő vonzerő és Rábaközi 75 szolgáltatásfejlesztések Kapuváron és a önkormányzatok Nemzeti Lovas Program rábaközi útvonalán (lovarda, versenypálya, útvonal infrastruktúra) Járóbeteg központ esetében piaci 76 szolgáltatások bevezetése különös tekintettel Pannonhalma a termál gyógyászatra 77

Pannonhalmi

Pannonhalma

Felpéc

150

Téti

GINOP

25

Téti

GINOP

79

Kikötők kialakítása a Rába menti telelpüléseken (komplex turisztikai fejlesztés)

Felpéc

80

Termálvíz hasznosítás megvalósítása Kapuváron és Mihályiban

Kapuvár és Mihályi önkormányzata

80

Repülőtéri egyéb infrasturkúra fejlesztés

Pér közésg önkormányzata

1400

Kapuvári

GINOP

Győri

GINOP

VP-ben is

Kerékpárút fejlesztések 81

Győr-Pannonhalma-Veszprém (Balaton) kerékpárút fejlesztése

Érintett önkormányzatok

82

Kerékpárút építése Jánossomorja és Mosonmagyaróvár között

Jánossomorja Város Magyar Közút Önkormányzata NZrt.

83

Kerékpárút-fejlesztés a Fertő-tó körül

84

Mosoni-Dunán töltés koronájára kerékpárút építés Győrtől-Mosonmagyaróvárig

Környező települések önkormányzatai; Fertő-Hanság nemzeti Park Környező települések önkormányzatai; ÉDUVIZIG

Magyar Közút NZrt.

2 500

Forster Gyula Nemzeti ÖSzK

2.000.000 euro

K

1

Győri, Pannonhalmi

GINOP

B

2

Mosonmagyar óvári

GINOP

B

2

Soproni

GINOP

B

3

Mosonmagyar óvári, Győri

GINOP

4

Mecsér község javaslata

85

Győr - Vének a Mosoni-Duna töltésén kerékpározásra alkalmas töltéskorona kialakítása

ÉDUVIZIG

86

Dunamenti kerékpárút fejlesztése (hiányzó szakaszok)

Érintett Önkormányzatok

87

Győr-Gönyű kerékpárút

Gönyű

88

Kerékpáros turizmus fejlesztése (hiányzó szakaszok megvalósítása)

Rábaközi önkormányzatok

89

Kerékpárutak kiépítése: Mosonszentmiklós – Öttevény – Kunsziget; Öttevény – Abda; Győr- Érintett Gönyű + VP: Győrszentiván-Bőny (EuroVelo) Önkormányzatok vegyes forgalmi útként

90

Árpás-Győr turisztikai kerékpárút a Rába baloldali töltésén

91


92

Borút kialakítása Váralján

93 94

Győr MJV, GyőrBácsa Telep.részi Önkormányzat

Győr MJV

500

B

2

K

1

B

2

K

2

Győri Győri, Mosonmagyar óvári Győri

GINOP

GINOP GINOP

Kapuvári, Csornai

GINOP

Győri

GINOP

330

Győri, Téti

GINOP

6735

Győri

Pannonhalma

500

Pannonhalmi

Váralja szolgáltatásfejlesztési program

Pannonhalma

80

Pannonhalmi

Pálinka múzeum

Pannonhalma

90

Pannonhalmi

Alsó-Rába menti Faluszövetség 11 Győr MJV települése Győri járás települései (a teljes, 8330 millió Ft-os teljes igény TOP 2.2ből nem finanszírozható része)

4

GINOP

GINOP GINOP GINOP

3

3.1

TOP 2.2

6. melléklet

Környezet es Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) projektjavaslatok SorFejlesztés (projekt ötlet) címe szám 1 2 3 4

Rábaköz, Tóköz többcélú vízgazdálkodási fejlesztése Holt-Marcal és mellékágainak revitalizációjára, vizes élőhelyek rekonstrukciója Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint rehabilitációja Cuhai Bakony-ér rekonstrukciója, Cuha völgy árvízvédelmi fejlesztése





OP + HU-SK, ATHU

ÉDUVIZIG

4824

T

2

Csornai, Kapuvári

KEHOP

1

ÉDUVIZIG

1668

T

1

Győri

KEHOP

1

ÉDUVIZIG

5032

T

2

Győri

KEHOP

1

ÉDUVIZIG

2128

T

2

Győri

KEHOP

1



FGSZ Zrt Ercsi-Győr gázszállító vezeték (106 km DN 1000, TN 100) építése

Magyar Energetikai Várható KEHOP és Közműpályázat szereplői szabályozási Hivatal

6

A panelprogram folytatása

Az érintett társasházak

7

Központi tisztító telepeken – az ott keletkező és a kisebb telepekről odaszállított – szennyvíziszap rothasztása, Pannon-Víz Zrt., a képződő biogáz hasznosítása Soproni Víz (gázmotorokban, elektromos áramként – megújuló energia).

8

Rába vízgyűjtőgazdálkodási terv végrehajtása

Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

9

Élő Marcal

Aquaprofit Zrt.

5

K

1

10000


35m EUR Érintett önkormányzatok, ÉDUVIZIG

Győri

Prioritás

TOP Intézkedés

EU-forrásból valószínűleg nem finanszírozható

KEHOP

Győri

KEHOP

KEHOP

5

T

1

Győri, Csornai, Kapuvári, Téti, Mosonmagyar óvári, Soproni, Pannonhalmi

T

1

Győri, Csornai, Téti, Kapuvári

KEHOP

2

T

2

Győri, Téti

KEHOP

4

T

2

Kapuvári

KEHOP

T

2

Tartalma nem ismert.

10

Kis-Rába ökológiai potencionáljának, ÉDUVIZIG átjárhatóságának javítása, rekonstrukciója

11

Rába vízszabályozása


12

Rába-völgy projekt

ÉDUVIZIG

11607

T

2

13

Árpás-Répceszemerei árvízvédelmi szakasz árvízi biztonságának javítása

ÉDUVIZIG

4380

T

2

Kapuvári, Téti

KEHOP

1

14

Környezet és gazdaság-Biogáz üzem építése

Mosonszolnok Község Önkormányzata, ill. Hanság Biogáz Kft.

Aqua Kft.

750

K

2

Mosonmagyar óvári

KEHOP

5

15

A Mosoni-Duna régi Rajkai (Trianoni) beeresztő zsilip és környezetének rehabilitációja

EDUVIZIG

Rajka Önkormányzata

8.000.000 euro

T

1

Mosonmagyar óvári

KEHOP

16

Öreg-Duna vízszint rehabilitációja

ÉDUVIZIG

8688

T

1


KEHOP

17

Belterületi fakadóvíz kezelésének megoldása Duna és Mosoni-Duna menti településeken Szigetköz térségében

2.000.000 euro

T

1


KEHOP

EDUVIZIG

1077

Szigetköz- Felső Duna mente" Térségi Fejlesztési Tanács

Kapuvári, Csornai Kapuvári, Csornai, Téti, Győri

KEHOP

Megjegyzés

1 1

KEHOP

1

1

1


Győr MJV_KEHOP _projektötlt ei

18

Mosoni-Duna menti közcélú önkormányzati vízi infrastruktúra kiépítése

EDUVIZIG

19

"A Duna hossz-menti átjárhatóságának biztosítása a vízi élőlények számára"

ÉDUVIZIG

Szigetköz- Felső Duna mente" Térségi Fejlesztési Tanács

20

A Fertő-táj Világörökség által érintett Fertő-parti települések villamos gerincvezetékeinek földkábelra való kiváltása

Fertő-táj Világörökség Magyar E-ON tanácsa Egyesület

21

Pannon-Fertő régió ivóvízbázis fejlesztés

Sopron Megyei Jogú Város Soproni Vízmű Önkormányzata

22 23

Ikva völgy árvízi biztonságának fejlesztése Fertő-tó ökológiai állapotának javítása és megőrzése

600.000 euro

T

1


KEHOP

1

T

2


KEHOP

4

Győri_DUNÁ S pr._201310-22 elvárás: hozzájárul természetvédelmi értékek megőrzéséhez

T

2

Soproni

KEHOP

4

5500 m EUR

T

1

Soproni

KEHOP

2

ÉDUVIZIG

2978

T

2

Soproni

KEHOP

1

ÉDUVIZIG

5614

T

2

Soproni

KEHOP

4

996,73

T

2

Soproni

KEHOP

5681

T

2

Téti, Győri

KEHOP

T

2

Soproni

KEHOP TOP

24

Fertő-tó nádasainak és a tómeder vízpótló csatornáinak rekonstrukciója 1. forduló ÉDUVIZIG (előkészítés-tervezés)

25

Koroncó-Mórichidai árvízvédelmi szakasz árvízi biztonságának javítása

ÉDUVIZIG

26

ÖKO park kialakítás Sopronnémetiben

Helyben működő civil szervezetek

25

27

Bőny, Rétalap, Mezőörs szennyvízcsatornázása és a Bana községi szennyvíztisztító bővítése

Sopronnémeti Önkormányzat Bőny Község Önkormányzata


5675

Győri

KEHOP

250

Győri

KEHOP

300

Győri

KEHOP

80

Győri

KEHOP

100

Győri

KEHOP

100

Győri

KEHOP

80

Győri

KEHOP

50

Győri

KEHOP

28

Széchenyi István Egyetem, Igazgatási épületének energetikai fejlesztése

Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Közgazdaságtumányi kar, Rektori Hivatal, GMF

29

Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tumányi kar, Laboratórium épületének energetikai fejlesztése

Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tumányi kar, Laboratóriumok

30

Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tumányi kar, E jelű épületének energetikai fejlesztése

Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tumányi kar, E jelű épület, Étterem

31

Széchenyi István Egyetem, Petz lajos Egészségügyi intézet épületének energetikai fejlesztése

Széchenyi István Egyetem, Petz Lajos Egészségügyi intézet

32

Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Jogtudományi épületének energetikai fejlesztése

33

Széchenyi István Egyetem, Buda úti Szakkollégium épületének energetikai fejlesztése

34

Széchenyi István Egyetem,"Bridge" Hallgatói-oktatói Klub épületének energetikai fejlesztése

Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Jogtudományi kar Széchenyi István Egyetem, Buda úti Szakkollégium Széchenyi István Egyetem, "Bridge" Hallgatói-oktatói Klub

4

1

35

Széchenyi István Egyetem, Hegedüs Gyula ( központi ) kollégium épületének energetikai fejlesztése

Széchenyi István Egyetem, Hegedüs Gyula ( központi ) kollégium

170

Győri

KEHOP

36

Környzetei és energia hatékonysági kérdések kutatása és képzési program kialakítása a jármű- és közlekedésipari fejlesztésekhez kapcsolódóan

"Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar, Járműipari Kutató Központ"

500

Győri

KEHOP, EFOP

37

Belvízelvezető rendszer felújítása

Győrladamér Önkormányzat

Győri

KEHOP

38

BAKONY-ÉR TÖBBCÉLÚ Társulás 6 TELEPÜLÉSE Bakony-ér menti vízrendezés, mesterséges duzzasztó tényezők kiküszöbölése, gátrendszer átfogó tervezése és építése az elöntéssel veszélyzetetett településeken, meder rehabilitáció

Nagyszentjános Önkormányzat

300

Győri

KEHOP

39

Alsó-szigetközi szennyvíztisztító telep Kunsziget korszerűsítése (9 települése ellátása) Önkormányzat

500

Győri

KEHOP

40

Öttevény belvízelvezetés Akác, Jókai Öttevény Önkormányzat M., József A., Fő u , területén

250

Győri

KEHOP

Győri

KEHOP

100

Győri

KEHOP

15

Győri

KEHOP

10

Győri

KEHOP

750

Győri

KEHOP

100

Győri

KEHOP

900

Győri

KEHOP

900

Pannonhalmi

KEHOP

Kapuvári

KEHOP

Kapuvári

KEHOP

Kapuvári

KEHOP

41 42 43 44

45

Meglévő szennyvízelvezetési rendszer Ikrény Önkormányzat korszerűsítése Működő vízimalom megépítése a Nagybajcs Nagy tóra Bőny Komplex szemléletformálási program Önkormányzat Lakossági környezetvédelmi Bőny szemléletformálás Önkormányzat Megújuló energiaforrások felhasználása a községben (biomassza üzem építése, községi Vének távfűtő rendszer kiépítése, önk-i Önkormányzat tulajdonú épületek napkollektoros rendszerrel történő ellátása)

46

Győrújbarát-Nyúl közös vízgyűjtő felújítása, karbantartása

Győrújbarát, Nyúl Önkormányzat

47

Banai szennyvíztisztító bővítése

48

Fotovoltaikus naperőmű park Pannonhalmán

Bőny Önkormányzat Pannonhalma önkormányzat

49

Törpe vízművek és turbinák létrehozása a Kis-Rábán és a Répcén

Érintett Önkornányzatok

Győr-Moson-Sopron megyében mintegy 25 településen nincs Rábaközi 50 megoldva a szennyvízelvezetés. Ebből Önkornányzatok közel 20 település a Rábaközben található. Érintett 51 Közvilágítás korszerűsítése Önkornányzatok 52

Energiamenedzsment bevezetése a közfeladat ellátásban


Kapuvári

KEHOP

53

Távhőrendszerek megújuló alapokra való helyezése


Kapuvári

KEHOP

Növényvédelmi előrejelző állomások kiterjesztése Győr-Moson-Sopron 54 megyében a rábaközi példa alapján A Cuhai-Bakony éren árvíztározó 55 építése Csorna: Megújuló Energiapark Modellprogram (a város meglévő távfűtési rendszerében energiaforrás56 váltás), megújuló energiaforrást (biogázt) hasznosító rendszer kialakítása


Kapuvári

KEHOP


Győri

KEHOP

Csornai

KEHOP

Csorna Város Önkormányzata

1400

7. melléklet

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) projektjavaslatok SorFejlesztés (projekt ötlet) címe szám


Lehetséges partnerek Csorna, Kapuvár és az érintett községek önkorm.

1

M85 autóút Csorna nyugat – Kapuvár nyugat között

NIF Zrt.

2

86. sz. főút Jánossomorja, Bősárkány elkerülő a tervezett M86 nyomvonalán

NIF Zrt.

3

Győr észak-keleti elkerülő az M1-14. sz. főút között új NIF Zrt. Mosoni-Duna híddal.

Győr MJV

4

Győr nyugati elkerülő: 813 sz főút az M1 (85. főút) 14. sz. főút között

NIF Zrt.

Győr MJV

5

Győr-Gönyű országos Közforgalmú Kikötő fejlesztése NIF Zrt.

ÉDUVIZIG

6

Intermodális csomópont kialakítása, a belső városi körgyűrű, valamint alacsony szén-dioxid-kibocsátású Győr Megyei Jogú Város helyi közösségi közlekedési rendszer kialakítása Önkormányzata Győrött (ERFA+KA) (FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS)


Illesz-kedés a koncep-cióhoz

Jelentő-sége 1: Nagytér-ségi 2:Térségi 3:Helyi


OP + HU-SK, AT-HU

Prioritás

B

1

Csornai, Kapuvári

IKOP

3

B

1

Csornai, Mosonmagyaróvá ri

IKOP

3

B

1

Győri

IKOP

3

Győri

IKOP

3

TOP intézkedés

Megjegyzés

Bővebb Infomáció

813-as út

07_Győr_ nagyprojekttavaslatok_2012 .nov

B

1

Győri

IKOP

2

25000

B

2

Győri

IKOP

4

Illeszthető-ség kér-déses.

7

Intermodális csomópont kialakítása, a belső városi körgyűrű, valamint alacsony szén-dioxid-kibocsátású Győr Megyei Jogú Város helyi közösségi közlekedési rendszer kialakítása Önkormányzata Győrött (ERFA+KA) (KÖRNYEZETFEJLESZTÉS)

5000

T

2

Győri

IKOP

4

Illeszthető-ség kér-déses.

8

Vasúti teherszállítás Győrön kívülre terelése


3000

B

1

Győri

IKOP

4

9

Vámosszabadi-Medve dunai határhíd (új mederhíd és három új ártéri híd magyar oldalon; dunai mellékág NIF Zrt. új híd szlovák oldalon) + a csatlakozó útszakasz kiépítése

B

3

Győri

IKOP

10

Győr-Pozsony vasúti kapcsolat (az újraindításhoz szükséges fejlesztések)

NIF Zrt.

MÁV, GYSEV

B

1

Győri, Mosonmagyaróvá ri

IKOP

11

82. sz. főút Győr nyugati elkerülő szakaszának megépítése


NIF Zrt.

B

2

Győri

IKOP

3

07_Győr_ nagyprojektjava slatok_2012.nov

12

Intermodális csomópont kialakítása Győrött


Győri

IKOP

4

07_Győr_ nagyprojektjava slatok_2012.nov

13

Kisbér-Pér-Győr hiányzó vasúti kapcsolat megvalósítása

NIF Zrt.

1

Győri

IKOP

1

Győri, Csornai, Kapuvári, MosonmagyaróváriSopro ni

IKOP

4

1


IKOP

4


1

Győri, Csornai, Kapuvári, Mosonmagyaróvá ri, Soproni

IKOP

4


14

15

16

GYSEV üzemirányító központ kiépítése

75 m EUR MÁV; érintett GyMS és KE megyei önkormányzatok

GYSEV

GYSEV

B

7250

Kiegészítő infrastruktúra fejlesztések az állomásokon GYSEV

Utastájékoztató rendszerek korszerűsítése

7 500

2700

Volán társaság

1500

B

B

B

Szomszéd megyék_közös projektek

17

Közlekedésbiztonságot szolgáló fejlesztések

GYSEV

18

Intermodális közlekedési fejlesztések

GYSEV

19

Vasúti megállóhelyek, állomások környéke színvonalának emelése és az ehhez kapcsolódó fejlesztések

GYSEV

20

Győr-Sopron vasútvonal kétvágányúsítása

GySEV Zrt.

21

Intermodális közlekedési rendszer fejlesztése a GyőrGYSEV Sopron GYSEV vonal térségében

3500

VOLÁN társaságok Önkormányzatok

NFU, KIKSZ

2200

382 m EUR


1


IKOP

4


1


IKOP

5


B

1

Győri, Csornai, Kapuvári, Mosonmagyaróvári, Soproni

IKOP

4

B

1

Győri, Csornai, Kapuvári, Soproni

IKOP

2

B

1

Győri, Csornai, Kapuvári, Soproni

IKOP

IKOP

B

B

4

GYSEV

Volán, MÁV, szaktárca, érintett önkormányzatok

B

1

Győri, Csornai, Kapuvári, Téti, Mosonmagyaróvári Soproni, Pannonhalmi

23

82. sz. főút Nyúl, Écs, Ravazd, Veszprémvarsány településeket elkerülő szakaszainak megépítése

NIF Zrt.

érintett települési önkormányzatok (+a kezdeményező Bakonyszentlászló)

B

1

Győri, Pannonhalmi

IKOP

24

83. sz. főút Győr-Pápa közötti 11,5 tonnás burkolat megerősítése és elkerülő utak építése.

NIF Zrt.

Győrszemere, Tét, Gyarmat, Takácsi, Pápa önkormányzatai

B

1

Győri, Téti

IKOP

3

B

2

Kapuvári, Csornai

IKOP

4

B

1

IKOP

3

B

1

IKOP

2

22

Megyei/Regionális Közlekedési Szövetség megalakítása

25 26

Vasúti szárnyvonalak felfűzése a közlekedés további Rábaközi önkormányzatok elemeivel új mellékút, Mosonmagyaróvár déli bekötése (M1-1. NIF Zrt. sz. főút között)

Mosonmagyaróvári MosonmagyaróváriCsorn ai, Kapuvári

5

27

Hegyeshalom-Csorna-Porpác vasútvonal teljes felújítása

GySEV Zrt.

28

„Bécs – Pozsony – Győr gyorshajó összeköttetés"

ÉDUVIZIG

Győr MJV, Bécs, Pozsony

B

2

MosonmagyaróváriGyőri

IKOP

2

Győri_DUNÁS pr._2013-10-22

29

„Budapest – Esztergom – Győr gyorshajó összeköttetés”

ÉDUVIZIG

Győr MJV, Bp, Esztergom

B

2

MosonmagyaróváriGyőri

IKOP

4

Győri_DUNÁS pr._2013-10-22

30

Közlekedésfelügyeleti rendszer (ETCS) telepítése Hegyeshalom-Rajka vonalon

GYSEV

B

1

Mosonmagyaróvári Győri

IKOP

2

31

M85 autóút Sopron kelet (84. sz. főút) - Pereszteg (84. sz. főút), Nagycenk keleti elkerülővel,

NIF Zrt.

B

1

Soproni

IKOP

3

32

M9 Sopron országhatár-Szombathely-M8Zalaegerszeg-Nagykanizsa közötti szakasz építése

NIF Zrt.

B

1

Soproni

IKOP

3

33

M85 autóút Sopron kelet (84. sz. főút) – országhatár NIF Zrt. között

B

1

Soproni

IKOP

3

34

Intermodális közlekedési csomópont kialakítása Sopron-GySEV

Sopron Megyei jogú Város GySEV+Volán Önkormányzata

17 m EUR

B

1

Soproni

IKOP

4

35

Sopron ÉNy-i közúti összekötő szakasz megépítése

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

20 m EUR

B

2

Soproni

IKOP

3

36

Sopron Ny-i, D-i forgalmi gyűrű megépítése


11200

B

2

Soproni

IKOP

3

64 000

1000

Sopron MJV

850 millió EUR Sopron MJV


37

Sopron-Nyugat vontatási alállomás teljes korszerűsítése

38

M85 autóút Győr-Csorna: Győr-Enese, Enese-Csorna közötti szakaszok, Csorna keleti elkerülő (M85-M86 NIF Zrt. gyorsforgalmi utak közös szakasza, Csorna I. ütem)

B

39

M85 autóút Csorna: Csorna délnyugati elkerülő (Csorna II. ütem)

B

40

M85 autóút Szombathely-Csorna (GYMS megyei szakasz): megyehatár-Csorna

NIF Zrt.

41

Rajka „150” – Oroszvár (Rusovce) magyar-szlovák közúti kapcsolat fejlesztése

NIF Zrt.

42

Győr- Pápa - Celldömölk vasútvonal villamosítása

MÁV Zrt.

43

82-es út ravazdi átvezető szakaszának teljes felújítása NIF Zrt.

GYSEV

1500

NIF Zrt.

B

B

szlovák közútkezelő

1

Soproni

IKOP

1

Győri, Csornai

IKOP szakaszolt projekt

1

Csornai

IKOP

Kapuvári, Csornai

IKOP szakaszolt projekt

2007-2013ciklus terhé-re. 2013-tól zajlik (KÖZOP) megkezdve

Mosonmagyaróvári

IKOP, HU-SK

Hu-Sk utak és révek

Győri, Téti

IKOP

Pannonhalmi

IKOP

1

4 2007-2013ciklus terhére. (KÖZOP) megkezdve

2013-tól zajlik

várhatóan 2015-ben indul

várhatóan 2015ben indul

8. melléklet

Emberi Erőforrás Fejlesztés Operatív Program (EFOP) projektjavaslatok SorFejlesztés (projekt ötlet) címe szám







OP + HU-SK, AT-HU

Prioritás

12

J

2

Csornai

EFOP

3

1

Hunyadi János Gimnázium tornatermének felújítása Csorna Város az iskolai és utánpótlás sporttevékenység támogatása Önkormányzata

2

A Széchenyi István Egyetem K+F+I tevékenysége HUMÁNERŐFORRÁS fejlesztése együttműködésben a Széchenyi Egyetem Győr és Győr környéki járműipari szereplőkkel (ESZA)


2000

J

1

Győri

EFOP

4

3

A Széchenyi István Egyetem és az NYME Apáczai Csere János Kar fejlesztése

Széchenyi Egyetem, NYME


3000

J

1

Győri

EFOP

4

4

Az egészségipar infrastruktúrájának fejlesztése Győrben-rekreációs gyógyászati központ a fizikai és szellemi sérülésekkel küzdő emberek, valamint az idősek számára (ERFA) (FOGLALKOZTATÁS)


7000

T

1

Győri

EFOP

5

Az egészségipar infrastruktúrájának fejlesztése Győrben-rekreációs gyógyászati központ a fizikai és szellemi sérülésekkel küzdő emberek, valamint az idősek számára (KA) (ELLÁTÁS)


3000

T

1

Győri

EFOP

6

Társadalmi felzárkóztatás, a munkaerőpiacra való GYMS Megyei Munkaügyi Győr Megyei Jogú Város eljutás/átképzés elősegítése prevenciós, életvezetési Központ Önkormányzata és képzési programokkal (ESZA) (SZEGÉNYSÉG)

2000

T

2

Győri

EFOP

2

7

Társadalmi felzárkóztatás, a munkaerőpiacra való GYMS Megyei Munkaügyi Győr Megyei Jogú Város eljutás/átképzés elősegítése prevenciós, életvezetési Központ Önkormányzata és képzési programokkal (ESZA) (FOGLALKOZTATÁS)

2000

T

2

Győri

EFOP

2

8

Társadalmi felzárkóztatás, a munkaerőpiacra való GYMS Megyei Munkaügyi Győr Megyei Jogú Város eljutás/átképzés elősegítése prevenciós, életvezetési Központ Önkormányzata és képzési programokkal (ESZA) (MOBILITÁS)

2000

T

2

Győri

EFOP

2

9

Modern megyei könyvtárépület kialakítása

500

T

2

Győri

EFOP

3

1000

J

2

Győri

EFOP

3

10

Magyar Műhely Alapítvány fenntartásában működő térségi, alap és középszintű közoktatási intézmény infrastruktúrájának fejlesztése

11 Jövőház - Gyermekközpont építés 60 M Ft

12

A vastag- és végbél polypok nagyító endoszkópos és optikailag módosított felvételeinek számítógépes analízise - "computerizált szövettani vizsgálat"

Dr. Kovács Pál Megyei 2014-2020 TOP uniós könyvtár és Közösségi Tér fejlesztési forrásai

Magyar Műhely Alapítvány Mezőörs

Magyar Műhely Általános Művelődési Központ, Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi Kar Környezetmérnöki Tanszék

Kunsziget

Petz Aladár Megyei Oktató Kórház

200.000 euro Petz Aladár Megyei Oktató Kórház GasztroenterológiaEndoszkópia és Pathológiai Osztály Szövettani Laboratórium és SZE Matematika és Számítás-tudományi Tanszéke, SZE Fizika és Kémia Tanszék

18

T

3 Győri

T

2

EFOP

Megjegyzés

Tartalma nem ismert

EFOP

Győri

TOP intézkedés

2

Bővebb Infomáció

SorFejlesztés (projekt ötlet) címe szám



13

A nőgyógyászati laparoscopos diagnosztikai képanyag elemzése, a képanyag matematikai analízise


Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály és SZE Matematika és Számítás-tudományi Tanszéke

14

A szemészeti diagnosztika során nyert képek analízise Petz Aladár Megyei biostatisztikai módszerekkel és fizikai eljárásokkal Oktató Kórház

Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Szemészeti Osztély és SZE Fizika és Kémia Tanszék

15

16

17

18

19

Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Az érbetegségek áramlástani műszeres adatainak Petz Aladár Megyei Érsebészeti Osztály és informatikai és fizikai elemzése Oktató Kórház SZE Fizika és Kémia6Tanszék Petz Aladár Megyei SZE Fizika és Kémia Az érbetegségek morfológiai és áramlástani Oktató Kórház Érsebészeti Tanszék, Informatikai műszeres adatainak informatikai és fizikai elemzése Osztály Tanszék Petz Aladár Megyei A szemészeti diagnosztika során nyert képek analízise SZE Fizika és Kémia Oktató Kórház Szemészeti biostatisztikai módszerekkel és fizikai eljárásokkal Tanszék Osztély Daganatpathológiai vizsgálatok során nyert adatok Petz Aladár Megyei metszetscannerrel történő képi feldolgozása SZE Fizika és Kémia Oktató Kórház Pathológiai digitalizálása során nyert adatok tudományos Tanszék Osztály elemzése. A népegészségügyi program részét képező magas Petz Aladár Megyei alapellátás orvosai, prioritású korai diagnosztika (szűrés) és korai Oktató Kórház betegszervezetek preventív kezelés támogatása. MOB, Sportszövetségek, Országos Sportegészségügyi intézet,





OP + HU-SK, AT-HU

Prioritás

18

T

2

Győri

EFOP

2

58

T

2

Győri

EFOP

2

12

T

2

Győri

EFOP

2

40

T

2

Győri

EFOP

2

16

T

2

Győri

EFOP

2

20

T

2

Győri

EFOP

2

25

T

2

Győri

EFOP

2

52+28

T

2

Győri

EFOP

2

T

2

Győri

EFOP

3

1

20

A város fejlődő sportéletét támogató, a sportolók korai minimális sérüléseit is pontosan megítélni képes korai high-tech képi diagnosztika fejlesztése.

21

Győr város, Győr Szol Erdei iskola létrehozása a Kisbácsai sporttelep mellett ,Győr-Moson-Sopron Megye

22

Mozgóbusz (egészségügyi szűrésekhez)

PAMOK

T

1

Győri

EFOP

23

Humánerőforrás fejlesztés az egészségügyben (PAMOK) és letelepedési támogatás

PAMOK

T

2

Győri

EFOP

Győr Megyei Jogú Város,

Győri Hittudományi Főiskola biztonságos működését szolgáló fejlesztés (a Mosoni-Duna hullámterén 103 Győri Hittudományi 24 éve álló 5 szintes, ... m2 alpterületű közintézmény Főiskola kerítése vonalában ... m hosszú vízzáró résfal és vasbeton árvízvédelmi fal építése)

25

Általános- és középiskolai infrastruktúra- és tartalomfejlesztési program Győrött

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

26

A hajléktalanellátó-rendszer infrastrukturális fejlesztése, a nem megfelelő tárgyi feltételű férőhelyek kiváltása


Zölderő Környezetvédő és Szépítő Egyesület+ Győr-Bácsa Településrészi Önkormányzat

Győ-Moson-Sopron Megyei Védelmi Bizottság, Győr MJV, ÉDUVIZIG


120 T

1 Győri

EFOP

6000

Győri

EFOP

500

Győri

EFOP

TOP intézkedés

3

3

Megjegyzés

Bővebb Infomáció

vagy KEHOP

Győri Hittudományi Főiskola_árvízvé d fal Gyor MJV_KEHOP_pr ojektötletei_140 122 Győr MJV_KEHOP_pr ojektötletei_140 122




27

Kis települések könyvtár szolgáltatás fejlesztései

2014-2020 TOP uniós Dr. Kovács Pál Megyei fejlesztési forrásai, a könyvtár és Közösségi Tér megyei települési önkormányzatai

28

Helyi közösségek által aktivált, gyakorlatorientált, a népi építészeti értékekkel foglalkozó képzés

Hild József Építőipari Szakközépiskola

29

Agrároktatás fejleszétse

30 31

32




Fejlesztéssel érintett járás Győri, Csornai, Kapuvári, Téti, Mosonmagyaróvá ri, Soproni, Pannonhalmi Győri, Csornai, Kapuvári, Téti, Mosonmagyaróvá ri, Soproni, Pannonhalmi

OP + HU-SK, AT-HU

Prioritás

EFOP

3

200

T

3

4,52 m Ft

T

2


J

2

Kapuvári, Csornai

EFOP

Szociális háló erősítése


T

2

Kapuvári, Csornai

EFOP

Városi-egyetemi közös infrastruktúra fejlesztése, könyvtár építése


J

2

Soproni

EFOP

Oktatási központ szervezése és engedélyezése

Vidékfejlesztési TÓKÖZ Tájgazdálkodási és Miniszrtérium, Gyömöre Örökségvédelmi Község Önkormányzata Alapítvány (Ilonka puszta)

Téti

EFOP

Jármű- és közlekedésiparhoz kapcsolódó műszaki 33 alap- és alkalmazott kutatások a Széchenyi István Egyetemen I. ütem Jármű- és közlekedésipar területén benyújtott 34 Horizon2020-as projektek előkészítési költségeinek és önerejének biztosítása Intézményi HR tevékenység fejlesztése, tervszerű 35 humánerőforrás fejlesztés, életút tervezés a felsőoktatásban

Nyugat-magyarországi Egyetem

3150

80 MFt

Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar; Járműipari Kutató Központ Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar; Járműipari Kutató

Győri

EFOP

500

Győri

EFOP

Széchenyi István Egyetem

400

Győri

EFOP

36

Regionális piaci igényekre épülő felnőttképzési Széchenyi István Egyetem szolgáltatások és intézményi rendszerének fejlesztése

300

Győri

EFOP

37

Szervezet- és folyamatfejlesztés az egységes felsőoktatási gazdálkodási rendszer bevezetéséhez, valamint a fokozott nemzetközi K+F (pályázati) tevékenységhez kapcsolódóan


150

Győri

EFOP

38

Minőségközpontú és tényalapú intézményirányítási rendszer fejlesztése a Széchenyi István Egyetemen

Széchenyi István Egyetem Rektori Hivatal

125

39

Egyetemi inkubátorok fejlesztése (konstrukció)

Széchenyi István Egyetem Tudásmenedzsment Központ

200-500 millió Ft / intézmény

40

Folyamatszervezési és hatékonység fejlesztési kutatások kórházi központokban

Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar; PLI Egészségtudományi és Szociális Intézet

300

Jármű- és közlekedésiparhoz kapcsolódó műszaki alap- és alkalmazott kutatások a Széchenyi István Egyetemen


II. ütem


Informatikus képzés korszerűsítése, egyedi, az intézményre jellemző specializált képzési programjának kialakítása a Széchenyi István Egyetemen

Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar, Informatika Tanszék

41

42

Győri

EFOP

Győri

Győri

3 000

EFOP

Győri

250

Győri

EFOP

EFOP

EFOP

Megjegyzés

Bővebb Infomáció

vagy ETE (ATHU, HU-SK)

EFOP

1 500

TOP intézkedés

3 . 2

Tóközi projektek


43

44

45


Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar, Állam- és Jogtudományi Kar Széchenyi István Egyetem Folyamatszervezési és hatékonyság fejlesztési projekt Műszaki Tudományi Kar; lebonyolítása a győri PAMOK-nál PLI Egészségtudományi és A képzés rugalmasságát és hozzáférhetőségét javító online tartalmakon alapuló képzési formák és Széchenyi István Egyetem kapcsolódó tananyagok fejlesztése



A közlekedés interdiszciplináris (jogi és műszaki) tudományos vizsgálata




OP + HU-SK, AT-HU

100

Győri

EFOP

700

Győri

EFOP

750

Győri

EFOP

Győri

EFOP

46

Angol nyelvű képzés fejlesztése a Széchenyi István Egyetemen


750

47

Egyetemi tudás/technológiai transzfer tevékenység támogatása (konstrukció)

Széchenyi István Egyetem Tudásmenedzsment Központ

50-100 MFt / év / intézmény

48

Széchenyi István Egyetem kutatási és oktatási tevékenységét segítő könyvtári szolgáltatásainak fejlesztése


150

Győri

EFOP

49

Idegen anyanyelvű külfoldi hallgatók fogadását lehetővé tevő tájékoztatási és szolgáltatási rendszer fejlesztése a Széchenyi István Egyetemen


100

Győri

EFOP

50

A Széchenyi István Egyetem zeneművészeti képzési területének fejlesztése, országos kortárs zenei centrum kialakítása, regionális zenei kulturaterjesztési feladatokkal

150

Győri

EFOP

51

Felsőoktatási intézmények és jogalkalmazó szervek Széchenyi István Egyetem regionális együttműködése a jogalkalmazói döntések tudományos megalapozása és az élő joggyakorlat Állam- és Jogtudományi tudományos kutatása érdekében Kar

150

Győri

EFOP

52

Széchenyi István Egyetem Új oktatásfejlesztési irányok és módszerek a szociális képzésben - Tananyagfejlesztés, nemzetközi PLI Egészségtudományi és módszerek megismerése, adaptálása, új Szociális Intézet gyakorlatorientált képzési modellek kidolgozása Szociálismunka Tanszék

40

Győri

EFOP

30

Győri

EFOP

100

Győri

EFOP

Győri

EFOP

Széchenyi István Egyetem Zeneművészeti Intézet

Széchenyi István Egyetem 53

Szociális és társadalmi innovációk felkutatása, új PLI Egészségtudományi és módszerek és modellek a szociális szolgáltatásokban Szociális Intézet egy ellenálló és inklúzív társadalom érdekében Szociálismunka Tanszék

54

Intézményi "Okos szolgáltatások" fejlesztése, bevezetése a Széchenyi István Egyetemen

Széchenyi István Egyetem Rektori Hivatal

55

Hallgatói és öregdiák szolgáltatások továbbfejlesztése Széchenyi István Egyetem a Széchenyi István Egyetemen Rektori Hivatal

150

Győri

EFOP

56

SZE-Győr Management Campus létrehozása a projektmenedzsment képzés fejlesztéséért

250

Győri

EFOP

57

Tananyagfejlesztés a megújuló magyar jogrendszer magas színvonalú oktatása érdekében.

250

Győri

EFOP

Széchenyi István Egyetem Gazdaságtudományi Kar Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Prioritás

TOP intézkedés

Megjegyzés

Bővebb Infomáció








OP + HU-SK, AT-HU

Jármű- és közlekedésiparhoz kapcsolódó műszaki és természettudományos kutatási infrastruktúra fejlesztése a Széchenyi István Egyetemen


2300

Győri

EFOP, GINOP

59

Multifunkcionális infrastruktúra kiépítése

Egyrészt Széchenyi István Egyetem kollégiuma, másrészt a Műszaki kar oktatási-kutatási kapacitásbővítése.

7 910

Győri

EFOP, GINOP

60

A Széchenyi István Egyetem műszaki tudományi kara Műszaki Tudományi Kar; laborépületének területbővítő felújítása, a Járműipari Járműipari Kutató Kutató Központ működési feltételeinek javítása. Központ

900

Győri

EFOP, GINOP

61

A Széchenyi István Egyetem kampusz-információs rendszerének megújítása, valamint az Egyetem oktatási-kutatási IT infrastruktúrájának fejlesztése

850

Győri

EFOP, GINOP

Kapuvári,

EFOP

Kapuvári,

EFOP

Kapuvári,

EFOP

Kapuvári,

EFOP

58

62

63 64

65

A társadalmi felzárkóztatást elősegítő, a munkaerőpiacra történő visszatérést támogató képzési programok megvalósítása a Rábaköz tájegységben. Erdei iskolák és erdei táborok hálózatának kialakítása a Rábaközben A középfokú és az iskolán kívüli agrároktatás fejlesztése a Rábaközben A szociális hálózatok erősítése képzési programok megvalósításán keresztül a Rábaköz érintett településeinek bevonásával

Széchenyi István Egyetem.

Rábaközi Önkormányzatok Rábaközi Önkormányzatok Rábaközi Önkormányzatok Rábaközi Önkormányzatok

Prioritás

TOP intézkedés

Megjegyzés

Bővebb Infomáció

9. melléklet Vidékfejlesztési Program (VP) projektjavaslatok

PSOR

-

FEJLESZTÉS (PROJEKT ÖTLET) CÍME

SZÁM

LEHETSÉGES

LEHETSÉGES

PROJEKTGAZDA

PARTNEREK

BECSÜLT

ILLESZ-

KÖLTSÉG (MILLIÓ FT)

KEDÉS A KONCEPCIÓHOZ

JELENTŐSÉGE 1: NAGYTÉRSÉGI 2:TÉRSÉG I

1

Gazdálkodási mintaterület

TÓKÖZ Tájgazdálkodási és Örökségvédelmi Alapítvány

2

Gyógynövény termelő, feldolgozó és értékesítő üzem létesítése

Magyar Műhely Alapítvány vagy az alapítvány tulajdonában álló Nappalos Kft. Mezőörs

3

Minőségi Magyar élelmiszert a körülöttünk élőknek

Malcsik Hús Kft.

Győrsövény-ház Önkor-mányzata Fertő Hanság Nemzeti Park Magyar Műhely Általános Művelődési Központ, Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetem

30 Mft

JÁRÁS

OP + HU-SK AT-HU

Csornai

VP

FEJLESZTÉSSEL ÉRINTETT

3:HELYI

250

T

2

Győri

VP

Majsa Béláné EV. (Ötte-vény), Tibaliti 160 Bt. (Gyarmat)

G

2

Győri

VP

2

Győri, Csornai, Kapuvári, Téti, MosonmagyaróváriSo proni, Pannonhalmi

VP

K

2

Kapuvári, Csornai

VP


T

2

Kapuvári, Csornai

VP

Külterületi vízrendezés


T

2

Kapuvári, Csornai

VP

8

Mikrotérségi, mezőgazdasági értékesítő központok


G

2

Kapuvári, Csornai

VP

9

Olyan gazdasági lehetőségek bemutatása, amivel őseink foglalkoztak hasonló korban lévő és fajtájú állatok(szürkemarha, rackajuh) bemutatása, simogatási hely biztosítása, mint turisztikai látványosság.

Mecsér

K

3

Mosonmagyaróvári

VP

10

Buszbeszerzés

Jásossomorja sportegyesület

T

3

11

Erdősávok telepítése a város határába

Jánossomorja

T

3

12

Gyümölcs fagyasztás

Ravazdi Mg. Szövetkezet 9091 Ravazd, Major

K

2

13

Külterületi utak fejlesztése

Csapod Önkormányzat

B

2

14

Bőny - Győrszentiván vegyes forgalmú út (mezőgazdasági+kerékpárút)

Bőny Község Önkormányzata

Helyi piac, piactér kialakítása

Győrladamér Önkormányzata

4

Helyi termékek feldolgozása és piacra juttatása (növénytermesztés, állattenyésztés támogatása, stb.)

Érintett a feladatra szövetkező önkormányzatok és termelők

K, T

5

Falusi turizmus


6

Mezőgazdasági út

7

980

150

Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári

Helyi őstermelői piactér létrehozása, és infrastruktúrájának kialakítása Győrújbaráton

Győrújbarát Önkormányzata 30

RITÁS

TOP INTÉZKEDÉS

MEGJEGYZÉS

BŐVEBB INFORMÁCIÓ

Tóközi projektek

Ha a feldolgo zás eredmé nyeképp en nem élelmisz er jön létre: TOP 1.

VP VP

Eset-leg TOP 2.

Pannon-halmi

VP

esetleg TOP 1.

Soproni

VP

Győri

VP

Győri

VP

Győri

VP

4

15

16

200.000 euro

PRIO-


17

Helyi növénytermesztés és állattenyésztés termékeinek feldolgozása kisvállalkozói és nonprofit szinten: helyi kézműves sajtkészítés, tejfeldolgozás

Vágóhíd, üvegház létesítése a mezőgazdasági foglalkoztatás növelésével, térségi piac kialakítása 18

Belterületi csap.víz elv.

vállalkozások

21

24

26

27

VP

Győri

VP

Győri

VP

Győri

VP

Győri

VP

Győri

VP

Győri

VP

Győri

VP

Győri

VP

Győri

VP

30

Győrújfalu belvíz-elvezető rendszerének kiépítése

Győrújfalu Önkormányzata

Csárda eredeti funkciójának visszaállítása és fogadó jellegének megtartása, a csárda egyik szobájának helytörténeti múzeummá történő alakítása

Pér Önkormányzata

Turisztikai termékkínálat bővítése

Kunsziget Önkormányzata 300

Helyi identitástudaton alapuló komplex, gazdasági szemléletű turisztikai fejlesztések (szálláshely kapacitásbővítés, tájház)

Abda Önkormányzata

Zrínyi Miklós szobor felállítása és emlékpark kialakítása az abdai hídnál 2016 nyarára

Abda Önkormányzata

Győrújbarát, Csobolyó Háznál kemence építése, kemencében süthető népi ételek készítése a helyi civilekkel közösen 25

Győri

650

Dunaszeg Önkormányzata

22

23

VP

Pér

19

20

Győri

Nagyszentjános

Önkormányzata

100

25

Győrújbarát Önkormányzata 2

Népi mesterségek, házának létrehozása, hozzá tartozó környezet kialakítása, népi játszótér létrehozása, az épülethez kapcsolódó erdei kulcsos ház felújítása

Győrújbarát Önkormányzata

Kápolna teljes körű rekonstrukciója


40


28

29

30

31

Szabó Imre Flóris Emlékház felújítása/ lakótér helyreállítása

Régi faluközpontban tér, park kialakítása, történeti-, szakrális-emlékhely létrehozása


Vámosszabadi

34

35

Győrújbarát községben a szabadidő kulturált eltöltéséhez tér kialakítása hagyományokra épülő tematikus park


Győri

VP

Győri

VP

Magántulajdonú országos védelem alatt álló épület megvásárlása, tájház kialakítása


Győri

VP

I. világháborús emlékmű és park felújítása

Győrújfalu Önkormányzata

Győri

VP

Győri

VP

Győri

VP

Győri

VP

Győri

VP

Győri

VP

Győri

VP

Győri

VP

Győri

VP

25

2

100

Világháborús emlékmű és környezete Templom tér felújítása

Nagybajcs Önkormányzata

Turisztikai tevékenység elindítása a Mezőörsi Református Egyházközségben

Mezőörs Református Egyházközség

60

Győrújbarát, Csobolyó Táncház kertjében közös faültetés, parkosítás magyar őshonos fákkal

Győrújfalu

Mg-i KKV fejlesztések

Nagyszentjános

500

4150

36

37

VP

Önkormányzata

32

33

Győri

Tűzoltószertár áthelyezése és új építése közösségi hellyel együtt

Győrújfalu

Polgármesteri hivatal felújítása

Pér

Játszóterek korszerűsítése

Ikrény

38

8

39

40

Tematikus szabadidőpark kialakítása az iskola és az egészségház előtti területen

Abda 30


41

A Gesztenyés Horog mentén belvárosi borút Pannonhalma létrehozása

42

Térségi pálinka múzeum és kóstoló kialakítása, amely interaktív formában mutatná be a pálinkafőzés folyamatát, annak történelmét (korabeli zugfőzdék berendezései, retro pálinkásüvegek, eljárások, helyi legendák a pálinkával kapcsolatban), a helyi alapanyagokat, és a térségi pálinkafőzők legjobb termékeit.

43


Pannonhalma

44

Szabadidős tevékenységek ellátásához szükséges infrastruktúra fejlesztése

Bőny

45

Győrsági Evangélikus Lelkészi Hivatal és Gyülekezési terem

Győrság

46

Közösségi terek kialakítása (kultúrházak, könyvtár), Mozgás fizikai aktivitás tereinek fejlesztése (röplabda, kézilabda)

Kajárpéc

100

47

Mg-i KKV-k fejlesztése

Nagyszentjános

4150

48

Lovarda fejlesztése

Pér

49

Borút kialakítása Váralján

Pannonhalma

500

50

Váralja szolgáltatásfejlesztési program

Pannonhalma

80

51

Pálinka múzeum

Pannonhalma

90

52

Árpád-kori csatornarendszerek és öntözéses Rábaközi és Tóközi gazdálkodás felújítása önkormányzatok

420

Pannonhalma

Pannonhalmi

VP, GINOPban is

Pannonhalmi

VP, GINOPban is

Pannonhalmi

VP, GINOPban is

90

90

Szőlőhegyi Lovasés Rekreációs Sportegyesület

10

VP

Győrsági Evangélikus Egyházközség

36,5

53

Ilonka pusztai oktatási, rehabilitációs központ 1. Gyógyító életmód programok 2. Gazdasági képző és látogató központ kialakítása

Constructor Kft.

54

Táj-, és gazdálkodástörténeti bemutatóhely (régészeti park, skanzen)

Rábaközi és Tóközi önkormányzatok

180

55

A régi bodonhelyi vízimalom (hajómalom) rekonstrukciója

Bodonhely

60

56

Kishajókikötő

Bodonhely

10

57

Gazdálkodási mintaterület

Tóközi önkormányzatok (Győrsövényház)

Gyömöre

Fertő-Hanság Nemzeti Park

80

30


10. melléklet Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) projektjavaslatok

Sorszám

1

Fejlesztés (projekt ötlet) címe

Aquapóniás üvegház építése Pannonhalmán


vállalkozás


Magtár Aklapítvány


2.000

Illeszkedés a koncepcióhoz



OP

Sor-szám


Lehetsé ges projekt gazda


11. melléklet Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) projektjavaslatok

Sorszám








OP

A program tervezete 2014. június 11-től megtalálható a www.palyazat.gov.hu honlapon a Partnerség menüpont alatt, az alábbi linken: http://palyazat.gov.hu/forum_pate/29

Sor-szám




12. melléklet Közigazgatás– és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) projektjavaslatok

Sorszám








OP

A program tervezete 2014. június 11-től megtalálható a www.palyazat.gov.hu honlapon a Partnerség menüpont alatt, az alábbi linken: http://palyazat.gov.hu/forum_pate/29

Sor-szám




13. melléklet Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 projektjavaslatok

Sorszám



1

Dél-kelet Fertő, Hanság rekreációs és rehabilitációs turisztikai régió

Csornai Margit Kórház

2

eDual/Dualnet - duális képzés (AT-HU)

Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

3

Fertői nádasok egységes, határon átnyúló minősítési rendszerének kidolgozása és osztályozása a fenntartható és természet közeli kezelés érdekében

4




Jelentő-sége 1: NagytérFejlesztéssel ségi érintett járás 2:Térségi 3:Helyi

OP + HU-SK AT-HU

Prioritás

TOP Intézkedés

MegBővebb Inforjegy-zés máció

Csornai

AT-HU

ETE_projektotlet ek_2014_marci us

Győri

AT-HU


Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG)

Soproni

AT-HU


Fertő tó vizsgálatok


Soproni

AT-HU

5

DREAM (Danube River Research Management)RRMC (Responsive River Modelling Center) SEDDON II



AT-HU

6

Sopron árvízvédelmi adatbázis határrégiós bővítése


Soproni

AT-HU

7

A vízfolyások vízkészletének vizsgálata


Győri

AT-HU

8

Lajta árvízi fejlesztési koncepció


Mosonmagyaróvári

AT-HU

9

Határral osztott felszín alatti vízkészletek megosztása és kölcsönös védelme


Soproni, Mosonmagyaróvári

AT-HU


AT-HU

Győri, Téti, Csornai,

AT-HU

10

11

CEFRAME az árvízvédelem harmonizálása a Duna ÉDUVIZIG határon átnyúló vízgyűjtőin a CENTROPE régióban

"A Rába az évtized folyója"

Nyugat-dunántúli VIZIG, Észak-dunántúli VIZIG, Burgenland Tartomány

Magyar, osztrák, szlovák és cseh vizügyi szervezetek

913,26

E

2

ETE_projektotlet ek_2014_marci us ETE_projektotlet ek_2014_marci us ETE_projektotlet ek_2014_marci us ETE_projektotlet ek_2014_marci us ETE_projektotlet ek_2014_marci us ETE_projektotlet ek_2014_marci us

Tartalm a nem ismert

Rába az évt. folyója


12

13

14

15

16

17

Határon átnyúló 56-os Történelmi Témapark kialakítása

A Fertő tó – Hansági-főcsatorna rendszer új geodéziai felmérése- GENESEE

Kapuvár Város Önkormányzata

ÉDUVIZIG

Burgenland Tart., Mosontarcsa, Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Szövetsége (Bécs) Magyar és osztrák vízügyi, környezetvédelmi és agrár partnerek Magyar és osztrák vízügyi, környezetvédelmi és agrár partnerek

Rába árvizi előrejelző modell (PRO RAAB II)

ÉDUVIZIG

SEDDON - A Duna hordalékvizsgálata

ÉDUVIZIG

Gregor Mendel

Vasfüggöny kerékpárút kialakítása

Érintett határ-közeli települési önkormányzatok

Burgerland Tartomány és más érintett szervezetek

"A Duna régió talajvédelmi hálózata.Együttműködés Nyugat-Magyarország és ÉDUVIZIG Alsó-Ausztria között" (SONDAR)

18

Határokon átnyúló népi építészeti felmérőtáborok a Fertő-tó környékén

Hild József Építőipari Szakközépiskola

19

Külszíni bányák környezeti terheinek mérséklése, a természet és a táj rehabilitációja

Nyugat-Magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft.

Nyugatmagyarországi Egyetem, Mosonmagyaróvár Önkormányzata Universitat BOKU

400-500

E

1

Kapuvári

AT-HU

245,5

E

2

Soproni, Kapuvári

AT-HU

404,2

E

2

Kapuvári, Csornai, Téti, Győri

AT-HU

12

E

2


At-HU

E

1

Soproni

AT-HU

132,54

E

2

Soproni

AT-HU

5,36 m Ft

T

2

Soproni

AT-HU

Soproni

AT-HU

Magyar-osztrák határon átnyúló közlekedésfejlesztési projektek (a fejlesztendő legfontosabb útszakaszok)



20

21

22

23

24

25

26

27

Répcevis – Locsmánd; magyar-osztrák határon átnyúló, történelmi településközi út újjáépítése

NIF Zrt/érintett magyar és osztrák települési önkormányzat

Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat, Burgenland Tartomány

Soproni

AT-HU

Zsira – Locsmánd; magyar-osztrák határon átnyúló, történelmi településközi út újjáépítése


Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat, Burgenland Tartomány

Soproni

AT-HU

Nagycenk – Sopronkeresztúr; magyar-osztrák határon átnyúló, történelmi településközi út újjáépítése


Soproni

AT-HU

Harka – Sopronkeresztúr; magyar-osztrák határon átnyúló, történelmi településközi út újjáépítése


Soproni

AT-HU

Soproni

AT-HU

Soproni

AT-HU

Soproni

AT-HU

Soproni

AT-HU

Harka – Sopronnyék a magyar-osztrák határon átnyúló, történelmi településközi út újjáépítése


Brennbergbánya – Récény a magyar-osztrák határon átnyúló, történelmi településközi út újjáépítése


Ágfalva – Lépesfalva a magyar-osztrák határon átnyúló (az "ősi" településközi utat kiváltó) új nyomvonalon, a vasúttal párhuzamosan, attól északra vezetendő út építése


Sopronkőhida – Szentmargitbánya; magyarosztrák határon átnyúló, történelmi településközi út újjáépítése


Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat, Burgenland Tartomány Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat, Burgenland Tartomány Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat, Burgenland Tartomány Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat, Burgenland Tartomány Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat, Burgenland Tartomány Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat, Burgenland Tartomány


28

Fertőrákos – Fertőmeggyes; magyar-osztrák határon átnyúló, történelmi településközi út újjáépítése Fertőújlak – Sarród; magyar-osztrák határon átnyúló, történelmi településközi út újjáépítése


30

Tőzeggyármajor - Valla; magyar-osztrák határon átnyúló, történelmi településközi út újjáépítése


31

Kapuvár - Mosontarcsa; magyar-osztrák határon átnyúló, történelmi településközi út újjáépítése


32

Csorna- Földsziget - Mosontarcsa; magyar-osztrák határon átnyúló, történelmi településközi út újjáépítése


Jánossomorja – országhatár (Ausztria / Mosontarcsa) kerékpárút


Várbalog - Albertkázmérpuszta – Féltorony; magyar-osztrák határon átnyúló, történelmi településközi út újjáépítése


Mosonszolnok - Albertkázmérpuszta – Féltorony; magyar-osztrák határon átnyúló, történelmi településközi út újjáépítése


Rajka – Németjárfalu; magyar-osztrák határon átnyúló, történelmi településközi út újjáépítése


29

33

34

35

36

Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat, Burgenland Tartomány Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat, Burgenland Tartomány Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat, Burgenland Tartomány Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat, Burgenland Tartomány Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat, Burgenland T. Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat, Burgenland Tartomány Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat, Burgenland Tartomány Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat, Burgenland Tartomány

Soproni

AT-HU

Soproni

AT-HU

Soproni, Kapuvári

AT-HU

Kapuvári

AT-HU

Csornai

AT-HU

Mosonmagyaróvári

AT-HU

Mosonmagyaróvári

AT-HU

Mosonmagyaróvári

AT-HU

Mosonmagyaróvári

AT-HU


37

38

39

40

Törpe vízierőművek, törpeturbinák építése a KisRábán és a Répcén.

Kapuvári

AT-HU

A fenntartható mezőgazdálkodást megalapozó határmenti projektek megvalósítása, a jó gyakorlatok elérhetővé tétele, bemutató gazdaságok, bemutató oktatókertek kialakítása az osztrák-magyar határtérségben. A Rábaközi Ökológiai Tájközpont létrehozása.

Kapuvári

AT-HU

A Rábaközi legendaturizmust megalapozó vonzerő- és szolgáltatásfejlesztések: Hany Istók, Sobri Jóska

Kapuvári

AT-HU

Határon átnyúló, Nemzetközi 56-os Történelmi Tanösvény kialakítása Kapuvár és Andau/Mosontarcsa között.

Kapuvári

AT-HU

Kapuvári

AT-HU

Kapuvári

AT-HU

41

A volt Kapuvári Gazdasági Kisvasút rekonstrukciójának megvalósítása egy kijelölt frekventált határmenti szakaszon Kapuvár és Fertőzug között.

42

Öko kerékpárút (Zöld út) kiépítése a Kis-Rába mentén.

14. melléklet Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 projektjavaslatok

Sorszám




magyar és szomszédos szlovák települési önkormányzatok Vámosszabadi, Kisbajcs, Győr, Medve (Szlovákia), „Zölderő” Egyesület, GyőrBácsa Telep.részi Önkormányzat




B

2

Győri

HU-SK

T

1

Győri

HU-SK

E

2

Győri

HU-SK

B

2

Győri

HU-SK

Győri

HU-SK

Győri

HU-SK


OP + HU-SK AT-HU

1

Győr – Nagyszombat (Sk) gyorsforgalmi úti kapcsolat megvalósíthatóságának vizsgálata


2

Győr- Kisbácsa – Kisbajcs – Nagybajcs Vámosszabadi – országhatár (-Medve) kerékpárút (Szigetköz – Csallóköz)

Nagybajcs Község Önkormányzata

3

Magyar-szlovák határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások

Petz A. M.O.K.

4

Gönyű-Kolozsnéma (Szlovákia) komp/révátkelő

NIF Zrt., Gönyű

5

A Dunakiliti Duzzasztómű és a Dunacsúnyi létesítmények átjárhatóságának vizsgálata


6

Dunamenti Internetes Információs Rendszer

Constructor Kft.

7

Győr-Nagymegyer-Dunaszerdahely-Nagyszombat vasúti kapcsolat megvalósíthatóságának vizsgálata

GYSEV

MÁV és a szlovák vasúttársaság

Győri,

HU-SK

GYMS Megyei Önkormányzat és Szil Község Önkormányzata

Pozsony és Nagyszombat megyék, az útvonallal érintett magyar és szlovákiai települések, valamint egyházak

Győri, Csornai, Kapuvári, Téti, Mosonmagyaróvári Soproni, Pannon-halmi

HU-SK

8

„SACRA-VELO” Zarándok Kerékpárutak RábátólDunán keresztül-Morváig

600 (2.000.000 euro)

Kolozsnéma (Sk)

192

400

E

1

Prioritás

TOP intézkedés

Megjegyzés

Bővebb Információ

ETE_projektotle tek_2014_marci us ETE_projektotle tek_2014_marci us Hu-SK vasúti kapcsolatok


ÉDUVIZIG

Pozsonyi Regionális Természet-védelmi Egyesület (BROZ), Szlovákia, Pozsonyi Komensky Egyetem Természettudomán yi Kara, Szigetközi Természet-védelmi Egyesület

1332 (86 önrész)

E

2


HU-SK

Budapesti Műszaki és Gazdaságtud. Egyetem, szlovák egyetemi és vízügyi partnerszervezetek

107,33

E

2


HU-SK

Kapuvári

HU-SK

9

Veszélyeztetett madárfajok természetes élőhelyeinek megőrzése a Duna mellékág rendszerében

10

Árterületek rehabilitációja a Duna Szap -Szob közötti közös szakaszán az árvízvédelem megerősítése és a folyó ökológiai értékeinek növelése érdekében – „DuReFlood” projekt

ÉDUVIZIG

11

Perifériás (végtagi) érbetegségek obliteratív érbetegségek rehabilitációja Kapuváron

Lumniczer Sándor KórházRendelőintézet

12

Kapocs a nemzetiségek között

Kimle Község Önkormányzata

ÉDUKÖVIZIG

70

E

2

Mosonmagyaróvári

HU-SK

13

Gyalogos és kerékpáros híd (vagy közúti komp) Doborgaz-Dunakiliti

ÉDUVIZIG, Dunakiliti Község Önkormányzata

Regionalna rozvojová agentúra ISTER

összktg.: 255,8 (ÉDUVIZIG költsége: 20,2)

B

2

Mosonmagyaróvári

HU-SK

14

Dunaremete – Bős (Gabcikovo) magyar-szlovák közúti kapcsolat fejlesztése (komp+közúti és kerékpáros kapcsolat)

NIF Zrt.

érintett magyar és szlovák önkormányzatok

Mosonmagyaróvári

HU-SK

15

"TELEDAN" Szlovák-magyar vízrajzi információs rendszer a Dunán és mellékfolyóin

ÉDUVIZIG

16

Egészségügyi együttműködés a határ mentén

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat

17

"Duna-busz"


18

Lakóhajós kapcsolatok az osztrák-magyar-szlovák határtérség vízfolyásain

ÉDUVIZIG

Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság , Győr (PAMOK) Mosonmagyaróvár (Karolina kórház), Dunaszerdahelyi kórház, Galántai kórház

197,17

magyar és szlovák települési önkormányzatok 3 000

E

2

Mosonmagyaróvár, iGyőri

HU-SK

E

2


HU-SK

B

2


HU-SK

T

2

Mosonmagyaróvári,

HU-SK

ETE_projektotle tek_2014_marci us

Hu-Sk utak és révek

Tartalm a nem

Győri_DUNÁS pr._2013-10-

14. melléklet Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 projektjavaslatok Győri

19

Szigetköz-Csallóköz határon átnyúló kapcsolatok erősítése

SZIGETKÖZ - Felső-Duna mente TFT

Csallóközi kistérségkek és települések

20

Győr – Pozsony (MÁV-START) és Szombathely – Csorna – Pozsony (GYSEV) személyforgalmi viszonylatok újraindítása

GYSEV

MÁV és a szlovák vasúttársaság

21

Innovációs asszisztens

880.000 euró

22

Települési közérdekű közlekedés/szállítás fejlesztése megújuló energia alapokon (Országonként 3-3 település (város, kisváros, falu) számára testreszabott megvalósíthatósági tanulmány készítése és ez alapján egy-egy pilot megvalósítása (megújuló energiatermelés a közlekedés szolgálatában – közösségi közlekedési mód átalakítása emissziómentessé).)

2.000.000. euró

23

Az elektromos mobilitás elfogadottságának növelése

2.000.000. euró

24

Önkormányzatok közösen (Kulturális és sportrendezvény szervezése)

25

Csallóközkürt (Ohrady)

Erdőkürt Rábapordány

Az idegenforgalom minőségének növelése A diószegi Vinceerdő (Vincov les) termálfürdő műszaki infrastruktúrájának kiépítése

Diószeg

Kapuvár,

26

A Medvei -híd (Medveďov) felújítása

Nagyszombati (Trnava) Kerületi Önkormányzat

27

Hivatalnoki csereprogram


28

Művésztelep


Mosonmagyaróvári, Győri Mosonmagyaróvári, Csornai, Kapuvári, Győri

ismert.

22

HU-SK

HU-SK, CEF

Hu-SK vasúti kapcsolatok


29

Intézményi együttműködés, eures

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ

30

intézményi együttműködés

Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

31

Ausztria, Szlovákia és Magyarország találkozásánál az árvízi veszély- és kockázati térképek összehangolása, kockázatértékelési terv készítése

Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG

32

Dunamenti Internetes Információs Rendszer

Constructor Kft.

33

Nemzetközi együttműködés a környezeti kárelhárítás területén a magyar-szlovák-osztrák határtérségben

Constructor Kft.

34

Duális nyelvképzés

Győri Ipartestület

35

Fodrász , kozmetikai gyakorlati program

Győri Ipartestület

36

Sertésbőrök endogén retrovírus potenciálja (szövetbank)


37

Pozsonyi Egyetem Fül-Orr-Gége Klinikája és a PAMOK Fül-Orr-Gégesebészeti Osztály együttműködése


38

Felvidéki magyar anyanyelvű orvosokkal kapcsolattartás


39

Felvidéki magyar anyanyelvű egészségügyi szakdolgozókkal kapcsolattartás


40

Gyakorlati csereprogram



41

Gyermeksebészeti Osztály gyakorlati lehetőség


42

gyakorlat gyógyszerész hallgatóknak


43

Egy napos szlovák-magyar továbbképző kurzusok fókuszálva a gasztroenterológiai endoszkópia egyes területeire


44

Vékonybél kapszulás endoszkópos képzés – CE hands on training kezdőknek és haladóknak


45

Vérzéscsillapítás felső gasztrointesztinális vérzésekben hemospray technikával


46

EÜ-i intézmények közös fejlesztése és összehangolt használata


47

A térség gyógyturisztikai lehetőségeinek fejlesztése és a kapcsolódó szolgáltatások, marketing tevékenység bővítése

Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet

48

49

50

Együtmműködés a jármű javító és üzemeltető KKV-k és a járműmérnök (BSc, MSC) képzés között. Munkaerőpiaci igényeken alapuló szakmai tárgy program és tananyag fejlesztés Gyakorlatorientált képzési módszerek kifejlesztése a járműipari szereplők együttműködésével a SZE-n. Laboreszköz fejlesztés és képzési programok kidolgozása, hallgatói tehetséggondozás és céges tanfolyami tematikák foglalkoztatottak nagy részének munkát adó, az adó és járulékok nagyobb hányadát befizető kisés középvállalkozások által használt járműpark műszaki-, valamint a személy- és áruszállításra vonatkozó jogszabályok betartásának hatósági ellenőrzése, a gazdasági esélyegyenlőség garanciáinak szavatolása tükrében

Széchenyi István Egyetem Közúti és Vasúti Járművek Tanszék




51

52

Külszíni bányák környezeti terheinek mérséklése, a természet és a táj rehabilitációja Határon átnyúló közlekedési szövetség, regionális közlekedésfejlesztési platform létrehozása, valamint határon átnyúló fenntartható közösségi közlekedési rendszerek kialakítása az interoperabilitás megteremtéséve Transznacionális urbanisztikai hálózat kialakítása különös tekintettel a CENTROPE határon átnyúló policentrikus városhálózati együttműködésében való részvételre

Nyugat-Magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft./ Kapcsolódás a Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás integrált területfejlesztési stratégiájához

A KKV szektor innovációs potenciáljának növelése a vállalatok közti klaszter- és beszállító-szintű együttműködések ösztönzésével, különös tekintettel a járműiparra és az agrárszektorra A határon átnyúló munkaerő mobilitás támogatása különös tekintettel az EURES-T Pannonia és az EURES-T Danubius által nyújtott szolgáltatások fejlesztésére

Kapcsolódás a Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás integrált területfejlesztési stratégiájához Kapcsolódás a Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás integrált területfejlesztési stratégiájához Kapcsolódás a Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás integrált területfejlesztési stratégiájához Kapcsolódás a Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás integrált területfejlesztési stratégiájához Kapcsolódás a Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás integrált területfejlesztési stratégiájához Kapcsolódás a Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás integrált területfejlesztési stratégiájához

59

Ilava és Győr közös hagyománőrzése

Baross Társaság

60

Rajka - Rusovce (Oroszvár) M15 jelű magyar félautópálya és D2 jelű szlovák autópálya fejlesztése

NIF Zrt. + szlovák partnercég

61

Rajka - Rusovce (Oroszvár) 150 sz. magyar főút és 2. sz. szlovák főút


53

54

A Duna mente integrált környezetvédelmi rehabilitációja és katasztrófa-elhárítása

55

Részvétel az RDV EGTC hatékony érdekképviseletének megteremtésében a Duna Stratégia keretein belül

56

Nagytérségi szintű befektetői és üzleti információs program összeállítása

57

58


62

Vámosszabadi-Medve 14 sz. magyar és 13. sz. szlovák főút fejlesztése


63

Győr-Nagymegyer-Dunaszerdahely(Pozsony/Nagyszombat) vasúti kapcsolat lehetőségének vizsgálata


15. melléklet Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 és Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 mindkét CBC programhoz kapcsolható projektjavaslatok

Sorszám



Illesz-kedés a koncepcióhoz

Jelentő-sége 1: NagytérFejlesztés-sel ségi érintett járás 2:Térségi 3:Helyi

OP + HU-SK AT-HU

Prio-ritás

TOP Intézkedés

Megjegyzés




1

Ausztria, Szlovákia és Magyarország találkozásánál az árvízi veszély- és kockázati térképek összehangolása, kockázatértékelési terv készítése


Győri

AT-HU, HUSK

ETE_projektotl etek_2014_ma rcius

2

Közös gyakorlatok végrehajtása, közös képzések és konferenciák megtartása

Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Győri

AT-HU, HUSK


3

A határ mindkét oldalán speciális információk nyújtása a munkavállalalók és a munkáltatók számára, melyek megkönnyítik számukra a szomszédos országban a munkavállalást és a foglalkozatást


Győri

AT-HU, HUSK


4

Szakértői tanácsadási szolgáltatások nyújtása


Győri

AT-HU, HUSK


5

Határon átnyúló munkaerő-piaci információs rendszer működtetése


Győri

AT-HU, HUSK


6

Dunamenti Internetes Környezetinformációs Rendszer

ÉDUVIZIG

Mosonmagyaróvári Győri

AT-HU; HUSK

Duna projekt

7

Határon átnyúló kézműves klaszter létrehozása.

Kapuvári

AT-HU; HUSK

8

Inkubátorházak, ipari parkok menedzsmentszolgáltatásainak minőségfejlesztése a határtérségben (Ausztria-MagyarországSzlovákia)

Kapuvári

AT-HU; HUSK

9

A rövid ellátási lánc (REL) kiépítésének mintaprojektje a határtérségben.

Kapuvári

AT-HU; HUSK

Kapuvári

AT-HU; HUSK

10

Kisvárosok Szövetsége a Hármashatár mentén: Magyarország-Ausztria-Szlovákia. A városok hálózatának létrehozása, a jó gyakorlatok átadása, városi funkciók bővítése, szolgáltatások minőségfejlesztése, a gazdasági kapcsolatok kiszélesítése.

Szlovák és osztrák partnerszervezete k

15. melléklet Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 és Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 mindkét CBC programhoz kapcsolható projektjavaslatok

11

12

13

14

15

16

17

18

A rábaközi növényvédelmi előrejelző rendszer kiterjesztése a hármashatár térségébe. Növényvédelmi előrejelző állomások telepítése és az on-line elérhetőség megvalósítása. Az érintett szereplők ez irányú felkészítése. Kapcsolódás a nemzetközi zarándokutakhoz: infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztés (Mária út, Szent Márton út, Szent Jakab út) Családbarát turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése a határtérségben: mesepark, kalandpark létrehozása, szolgáltatói helyek funkcióbővítése, minőségfejlesztése a célcsoport igényeinek megfelelően, a Fertő-tó menti jó gyakorlatok kiterjesztése. Kelet-nyugati hansági kerékpárút létrehozása a Hanság-főcsatorna, illetve a Rábca mentén. A Fertőzug-Hanság régió összekötése a Szigetközzel, illetve a Duna menti kerékpárúttal. A hagyományos paraszti gazdálkodás bemutatása tájspecifikus építészeti megoldásokkal. Rábaközi, fertőzugi és csallóközi biotájházak létrehozása. Ipari műemlékek feltárása és lajstromba vétele a Rábaköz-Hanság-Fertőzug térségében. A turisztikai hasznosításra vonatkozó tanulmánytervek elkészítése. Határmenti gasztronómiai tájérték katalógus létrehozása, a Rábaközi Gasztroút és a Rábaközi Gyümölcsút megvalósítása. A perifériás (végtagi) obliteratív érbetegségek rehabilitációját segítő fejlesztések megvalósítása a Lumniczer Sándor Kórház Rendelőintézetben Kapuváron

Kapuvári

AT-HU; HUSK

Kapuvári

AT-HU; HUSK

Kapuvári

AT-HU; HUSK

Kapuvári

AT-HU; HUSK

Kapuvári

AT-HU; HUSK

Kapuvári

AT-HU; HUSK

Kapuvári

AT-HU; HUSK

Kapuvári

AT-HU; HUSK

16. melléklet Duna Operatív Program projektjavaslatok

Sorszám

Jelentő-sége 1: Nagytérségi 2:Térségi 3:Helyi

B

Fejlesztés-sel érintett járás

OP + HU-SK AT-HU

1

Győri

Duna

E

2

Győri, Csornai, Kapuvári, Téti, Mosonmagyaróvári, Soproni, Pannon-halmi

Duna

TOP Intézkedés

Megjegyzés




1

Dunaszerdahely és Győr vasúti híddal való összekötése

NIF Zrt.

Szlovákiai fejlesztő cége

2

Nemzetközi együttműködés a környezeti kárelhárítás területén a magyar-osztrák-szlovák határtérségben

CONSTRUCTOR Constructor Szoftverfejlesztési, Környezetvédelmi, Tervezési és Kereskedelmi Kft.

3

Duna-stratégia: folyami utak fejlesztése

NIF Zrt.

Szlovákiai Fejlesztő cége

B

1


Duna

IKOP?

4

Bécs-Pozsony-Budapest-Győr regionális együttműködés

NIF Zrt.

Szlovákiai fejlesztő cége

E

1


Duna

Tartalm a nem ismert

magyar, osztrák, szlovák, román és bologár egyetemivízügyitudományos 634,5 partnerek (Budapest, Bécs, Pozsony, Szófia, Bukarest, Ploiesti)

E

2

MosonmagyaróváriGy őri

DUNA

T

2


Duna

K

2

Pannonhalmi

Duna és CE

Győri

Duna, HUSK

5

Duna hordalék menedzsment - hordalékegyensúly ÉDUVIZIG helyreállításának vizsgálata a Duna vízgyűjtőjén

6

"A dunai vízállás-előrejelzés és a gázlóközreadás továbbfejlesztése"

ÉDUVIZIG

7

Kulturális rendezvények a Pannonhalmi Főapátságban


8

14 főút Vámosszabadi-szlovák országhatár közötti, 3 ártéri hidas szakasz kiváltása új kétsávos NIF Zrt. úttal + kerékpárúttal

9

10

A Medve-i híd teljes felújítása (első lépés: kerékpáros forgalom átvezetésére alkalmas konzol) A Kis-Csallóköz falvait (Bodak, Vajka, Doborgaz) a felvízcsatornán keresztül- híddal összekötni Csallóközzel.

NIF Zrt.



Illesz-kedés a koncepcióhoz

Bencés Apátságok Európa különböző 420 országaiból Érintett Önkormány-zatok Szlovákia fejlesztő cége

10.000.000 euró B

1

Győri

Duna, HUSK

E

1

Mosonmagyaróvári

Duna, HUSK

Prio-ritás

Bővebb Infor-máció

Győri_ DUNÁS pr._2013-1022

16. melléklet Duna Operatív Program projektjavaslatok

17. melléklet Hazai forrásból - ágazati vagy decentralizált támogatási program indításával megvalósítani javasolt fejlesztési igények (a területfejlesztési szereplők által jelzett – azonban EU forrásból nem támogatható - fejlesztési javaslatok) Sorszám








Mellékúthálózat (településközi és belterületi utak) korszerűsítése, fejújítása, kiépítése 1

Ágfalva bekötő út

Magyar Közút Zrt Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat, Burgenland Tartomány

350

Sopron

358

Sopron

2

Fertőrákos-országhatár

Magyar Közút Zrt

3

Hédervár - Lipót

Magyar Közút Zrt

350

Mosonmagyar óvár

4

Győr - Bakonybánk ök út

Magyar Közút Zrt

240

Pannonhalma

5

Tét-Lébény ök út

Magyar Közút Zrt

296

Tét

Pápa-Szílsárkány

Magyar Közút Zrt

838

Csorna

Győr - Bakonybánk ök út

Magyar Közút Zrt

575

Győr

Győr-Mosonmagyaróvár

Magyar Közút Zrt

738

Győr

Nyúl-Ménfőcsanak

Magyar Közút Zrt

554

Győr

Tét-Lébény ök út

Magyar Közút Zrt

210

Mosonmagyar óvár

6

7

8 9 10

OP + HU-SK AT-HU

Prioritás

TOP tntézkedés

Megjegyzés


17. melléklet Hazai forrásból - ágazati vagy decentralizált támogatási program indításával megvalósítani javasolt fejlesztési igények (a területfejlesztési szereplők által jelzett – azonban EU forrásból nem támogatható - fejlesztési javaslatok) 11

Fertőszentmiklós-Lövő-Kőszeg ök. Út

Magyar Közút Zrt

210

Sopron

12

Kópháza-Balf-Fertőrákos összekötő út

Magyar Közút Zrt

642

Sopron

13

Albertkázmérpuszta összekötő út (kivitelezés)

Magyar Közút Zrt

1243

Mosonmagyar óvár

14

Tata-Győr

Magyar Közút Zrt

1113

Győr

15

Pápa-Veszprémvarsány

Magyar Közút Zrt

410

Pannonhalma

Kapuvár - Tőzeggyármajor

Magyar Közút Zrt

437

Kapuvár

17

Kisbarát bek út

Magyar Közút Zrt

179

Győr

18

Fertőendréd -Sopron

Magyar Közút Zrt

124

Sopron


Magyar Közút Zrt

189

Mosonmagyar óvár


Magyar Közút Zrt

307

Mosonmagyar óvár

21

Fertőszentmiklós-Lövő-Kőszeg

Magyar Közút Zrt

200

Sopron

22

Fertőd - országhatár

Magyar Közút Zrt

434

Sopron

Kapuvár-Beled-Celldömölk

Magyar Közút Zrt

927

Kapuvár

16

19

20

23

17. melléklet Hazai forrásból - ágazati vagy decentralizált támogatási program indításával megvalósítani javasolt fejlesztési igények (a területfejlesztési szereplők által jelzett – azonban EU forrásból nem támogatható - fejlesztési javaslatok)

14102 sz. (ún. "Miseút") felújítása

Magyar Közút Zrt

Dunaszentpál Község Önkormányzat

Kapuvár-Beled összekötő út

Magyar Közút Zrt


Kapuvári

Mihályi-Jobaháza összekötő út

Magyar Közút Zrt


Kapuvári

Mihályi-Szil-Vág összkötő út

Magyar Közút Zrt


KapuvárCsornai

28

Kajárpéc-Nagydém önkormányzati településközi út megvalósítása

Kajárpéc Község Önkormányzata

Nagydém (Veszprém megye)

29

Kajárpéc-Sokorópátka önkormányzati településközi út megvalósítása

érintett önkormányzatok

30

Tápszentmiklós-Bársonyos önkormányzati településközi út megvalósítása

Tápszentmiklós Község Önkormányzata

Bársonyos (KomáromEsztergom megye)

Pannonhalmi, Kisbéri

Rétalap-Ölbő-Tárkány településközi út

Rétalap Önkormányzat

Tárkány (KomáromEsztergom megye)

Győri, Kisbéri

Pereszteg-Nagylózs településközi út


B

2

Soproni

Pereszteg-Nagycenk településközi út


B

2

Soproni

1301. sz. (Bácsai út) Győr városon belüli szakaszainak felújítása csapadékvíz elvezetés megoldása.

Magyar Közút Nzrt.

T

2

Győri

24

25

26

27

31

32 33

34

Győr MJV, GyőrBácsa Településrészi

Győri

600 B

2

Győri, Pápai

800 B

2

Győri

TOP (inkább) hazai)

17. melléklet Hazai forrásból - ágazati vagy decentralizált támogatási program indításával megvalósítani javasolt fejlesztési igények (a területfejlesztési szereplők által jelzett – azonban EU forrásból nem támogatható - fejlesztési javaslatok) Önkormányzat 1302. sz. (Vámosi út) bácsai szakaszának felújítása.

Magyar Közút

Győr MJV, GyőrBácsa Településrészi Önkormányzat

B

2

Győri

TOP (inkább hazai)

1401-es sz. út alsó-szigetközi településeket elkerülő szakasza

NIF Zrt.

Győrújfaluú, Győrzámoly, Győrladamér, Dunaszeg önkormányzatai

B

2

Győri

hazai

35

36

Győrújbarát – Nyúl – Pannonhalma 37

38 39 40

Öttevény – Kunsziget (1401. sz. út forgalmát csökkentő) bekötőút építése Kunsziget – Dunaszeg Bolgányi híd felújítása Fenyőfő-Bakonyszentlászló (10km szakasz)

Belterületi utak felújítása 1

Szilárd burkolat kiépítése a hiányzó belterületi útszakaszokon, Pannonhalmán

Pannonhalma

100

Útfelújítás

Markotabödöge Község Önkormányzata

15

B

2

Csornai

Útfelújítás

Rábcakapi Község Önkormányzata

12

B

2

Csornai

Utak, járdák

Iván Község Önkormányzata

20-30

B

2

Soproni

2

3 4

17. melléklet Hazai forrásból - ágazati vagy decentralizált támogatási program indításával megvalósítani javasolt fejlesztési igények (a területfejlesztési szereplők által jelzett – azonban EU forrásból nem támogatható - fejlesztési javaslatok) Útépítés

Mosonudvar Község Önkormányzata

100

B

2

Mosonmagyar óvári

Szárföld település útjainak, járdáinak felújítása

Szárföld Község Önkormányzata

25

B

2

Kapuvári

A temetőhöz vezető és a temetőn át vezető út felújítása

Zsebeháza Község Önkormányzata

5

B

3

Csornai

Babót település útjainak, járdáinak felújítása

Babót Község Önkormányzata

40

B

2

Kapuvári

Utak, járdák felújítása

Beled Város Önkormányzata

105 (évente 15)

B

2

Kapuvári

Sétatér kialakítása

Vásárosfalu Község Önkormányzata

20

T

3

Kapuvári

Járdafelújítás

Vásárosfalu Község Önkormányzata

40

B

3

Kapuvári

Bel- és külterületi utak javítása

Jánossomorja

Utak, járdák felújítása

Nagyszentjános

5

6

7 8 9

10

11

Szárföldért Egyesület, Szárföldi Sportegyesület

B

3

12

13 14 15

Mosonmagyar óvári,

Fenyőfő belterületi utak Tarjánpuszta belterületi utak Szennyvízkezelés (csatornázás, tisztítás) Ha nem érzékeny területen található (felszín alatti víz szempontjából): VP. 2000 lakosegyenérték felett KEHOP 2.

1

Tápszentmiklós szennyvízkezelés, szennyvízberuházás

Tápszentmiklós Önkormányzat

450

T

3

Pannonhalmi

TOP

1

3

Külterület i utak esetleg VP.

17. melléklet Hazai forrásból - ágazati vagy decentralizált támogatási program indításával megvalósítani javasolt fejlesztési igények (a területfejlesztési szereplők által jelzett – azonban EU forrásból nem támogatható - fejlesztési javaslatok) Rábapordány község szennyvízcsatornázása

Rábapordány Község Önkormányzata

Dör község szennyvízcsatornázás

Dör Önkormányzata

Cirák, Gyóró és Dénesfa községek szennyvízcsatornázás


Nemeskér szennyvízcsatorna hálózat kiépítése

Nemeskér Község önkormányzata

-

Ikrény meglévő szennyvízelvezetési rendszer korszerűsítése

Ikrény Község Önkormányzata

Pannon-Víz Zrt.

Csapod szennyvíz tisztítás

Csapod Község Önkormányzata

Szennyvíz elevezetés és tisztítás a megye többi (a fenti projektjavaslatokban nevesített településeken kívüli) még csatornázatlan 30 községben


2 3 4

5

6 7

8

280

280

336 Pannon-Víz Zrt.,

T

2

Csornai

T

3

Csornai

hazai

Kapuvári

hazai

T

3

Soproni

hazai

T

3

Győri

hazai

T

3

Soproni

hazai

T

2

Győri, Csornai, Kapuvári, Téti, Mosonmagyar óvári, Soproni, Pannonhalmi

TOP

Soproni Vízmű Zrt.

Járdaépítés 1

Tápszentmiklós járdaépítés

Tápszentmiklós Önkormányzat

50

T

3

Pannonhalmi

Járdaépítés

Rábcakapi Község Önkormányzata

10

B

2

Csornai

Járdaépítés-felújítás

Mosonudvar Község Önkormányzata

25-30

B

3

Mosonmagyar óvári

Járdafelújítás

Zsebeháza község Önkormányzata

15

B

3

Csornai

2

3

4

17. melléklet Hazai forrásból - ágazati vagy decentralizált támogatási program indításával megvalósítani javasolt fejlesztési igények (a területfejlesztési szereplők által jelzett – azonban EU forrásból nem támogatható - fejlesztési javaslatok) 5 6 7 8 9 10

Veszprémvarsány járdafelújítás

Győri

Sikátor járdafelújítása Nyalka járdafelújítás, építés Tápszentmiklós járdaépítés Tarjánpuszta járdaépítés Pázmándfalu járdaépítés

Egyéb fejlesztések 1

Sportöltöző építése

Gönyű

T

3

Győri

Szociális bérlakás felújítáa, építése

Gönyű

T

3

Győri

Turisztikai szálláshely kialakítása az egykori pusztasomorjai iskolából

Jánossomorja

K

2

Mosonmagyaróvári,

Önkormányzati bérlakásépítés

Jánossomorja

K

2

Mosonmagyaróvári,

2

3

4 stb.

TOP

2

2.2

EU támogathatósága kérdéses.. EU támogathatósága kérdéses. EU támogathatósága kérdéses..

Szociális bérlakás felújítáa, építése

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM környezeti, társadalmi és gazdasági hatásvizsgálata (területi hatásvizsgálat)

KÉSZÍTETTE: ÖKO-NETT BT.

2014. június

Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programjának hatásvizsgálata

Bevezetés A megyei önkormányzatok feladatkörébe tartozik a megye területén a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehangolása, melynek részeként a megyei önkormányzat az országos területfejlesztési programmal összhangban megyei területfejlesztési programot dolgoz ki és fogad el. A területfejlesztési program tartalmát a 218/2009 (X.6.) Korm. rendelet határozza meg. A rendelet előírja, hogy a területfejlesztési program kapcsán hatásvizsgálat lefolytatása szükséges. A hatásvizsgálat elkészítésével Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata az Öko-Nett Bt-t bízta meg. A területi hatásvizsgálat elkészítése az alábbi jogszabályoknak megfelelően, azokkal összhangban készült:   

218/2009 (X.6) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól, 2/2005 (I.1) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról, 297/2009 (XII.21) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről.

A területi hatásvizsgálat alapját a jelenleg érvényben levő 4.8 egyeztetési verziójú Győr-MosonSopron Megyei Területfejlesztési Program adta.


TARTALOMJEGYZÉK

1.

A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat kidolgozásának ismertetése2

1.1. A területi hatásvizsgálat kidolgozásának folyamata

2

1.2. A területi hatásvizsgálathoz felhasználandó információk leírása

3

1.3. A környezeti értékelés elkészítésénél felhasznált területfejlesztéshez kapcsolódó jogszabályok 3 1.4. A környezeti értékelés szempontjából meghatározó, a környezet védelmével összefüggő fontosabb jogszabályok 2.

4

A Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Program ismertetése és céljainak összevetése más megegyező szintű tervek, koncepciók, programok céljaival 5

2.1.

A területfejlesztési program főbb céljai, tartalmának ismertetése

2.1.1. Jövőkép

6 6

2.1.2.

Átfogó célok – 2030

7

2.1.3.

Fejlesztési elvek

8

2.1.4.

Horizontális célok

9

2.1.5.

Területi célok

10

3.

A terv részcéljainak környezeti, társadalmi és gazdasági szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása 13

4.

A jelenlegi környezeti, társadalmi és gazdasági állapotnak a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése 14

5.

A tervben szereplő javaslatok környezeti szempontú elemzése és azok megvalósulása, illetve azok meg nem valósulása esetén várható hatások 14

5.1. A termőföld mennyiségére gyakorolt hatások

83

5.2.

A talaj minőségére gyakorolt hatások

84

5.3.

A földtani és ásványvagyonra gyakorolt hatások

86

5.4.

Levegőtisztaság-védelem

87

5.5.

A felszíni és felszín alatti vizek mennyiségére és minőségére gyakorolt hatások

90

5.6.

A hulladékgazdálkodás helyzetére gyakorolt hatások

91

5.7.

A tájszerkezetre, tájhasználatra gyakorolt hatások

92

5.8.

Az épített környezetre, és a kulturális örökségekre gyakorolt hatások

93

5.9.

A világörökségi és a világörökségi várományos területekre gyakorolt hatások

94

5.10. Az élővilágra, ökológiai hálózatra, védett természeti területekre, biodiverzitásra gyakorolt hatások

95

5.11. A környezeti kockázatra gyakorolt hatások

96

6.

A tervben szereplő javaslatok társadalmi szempontú elemzése és azok megvalósulása, illetve azok meg nem valósulása esetén várható hatások 99

6.1.

A népesség területi elhelyezkedésére

6.2.

A foglalkoztatásra

100

6.3.

A szabadidő eltöltésére

100

6.4.

A népesség életminőségére és egészségi állapotára

101

6.5.

A társadalom biztonságérzetére, veszélyeztetettségére

102

99


7. A tervben szereplő javaslatok gazdasági szempontú elemzése és azok megvalósulása, illetve azok meg nem valósulása esetén várható hatások 102 7.1.

A térszerkezetre (a térszerkezet alakulása, a területhasználat változásai, területek rendeltetésének változása, vagy használatának korlátozása, területi fejlődés térbeli korlátai)102

7.2.

A természeti erőforrásokra

104

7.3.

Az ipar, kereskedelem térbeli szerkezete

105

7.4.

A térség versenyképességére

106

8.

A terv érvényesülése során fellépő, környezetre és az emberi egészségre, valamint a társadalomra és a gazdaságra káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó javaslatok és egyéb intézkedések 108

9.

Javaslat olyan környezeti, társadalmi és gazdasági szempontú előírásokra, feltételekre, amelyeket a terv által befolyásolt más terveknél figyelembe kell venni 108

10. Összefoglalás

109

Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programjának Hatásvizsgálata

1. A

TERÜLETI (KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI KIDOLGOZÁSÁNAK ISMERTETÉSE

ÉS

GAZDASÁGI)

HATÁSVIZSGÁLAT

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló, 2012. január 1-i hatállyal megújított 1996. évi XXI. törvény 13. § (2) bekezdése szerint a megyei önkormányzat a megye területén összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, ennek keretében a) a megyei jogú város önkormányzata bevonásával kidolgozza és elfogadja – az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban – a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, illetve – a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével – a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat; b) előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési programokat, részt vesz az országos területfejlesztési koncepció és a nemzeti fejlesztési stratégia kidolgozásában; c) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről. 2012. január 1-től a megyei önkormányzat hatáskörébe került a megyei szintű területfejlesztés tervezése, annak koordinálása, amely felkészülést jelent a 2014-2020 Európai Uniós tervezési időszakra. A 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet előírja a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat elkészítését (a továbbiakban: terület hatásvizsgálat) a területi tervek esetében, melyek körébe a területrendezési tervek mellett a területfejlesztési program is tartozik. Jelen hatásvizsgálat a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Programjához szorosan kapcsolódó dokumentum. Célja a programban megfogalmazottak várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatásainak bemutatása, illetve a várható következmények feltárása és bemutatása a döntéshozók és az érintettek (szakmai csoportok, társadalmi egyeztetésben résztvevők, stb.) számára. A városiasodás világszerte egyre jellemzőbb, és Magyarországon is észlelhető folyamat. Az európai gazdasági struktúra, a népességmozgás a népesség összetételének változása, továbbá a klímaváltozás hatásai és a környezetvédelem felértékelődése elengedhetetlen szempontok bármely térség területfejlesztési programjának kidolgozásakor. Fontos továbbá, hogy a döntéshozók a fejlesztési program összefüggéseit és az intézkedések közötti kölcsönhatásokat is megfelelően átláthassák. Mindez segítségükre lehet annak értékelésében, hogy a program megváltoztatása milyen hatással lehet a területi fejlődés egészére. A területfejlesztési programok lehetőséget nyitnak projektek megvalósítására, amelyek környezeti és egyéb hatásvizsgálatát az engedélyeztetés során el kell végezni, és amit a megvalósíthatósági tanulmányaik fognak összegezni. A lehetséges projektek környezeti, társadalmi hatása még nem, vagy nem maradéktalanul ismert. Az elemzés során ezért a tervezett célok és intézkedések összesített hatását lehet előzetesen mérlegelni. A területi hatásvizsgálat a területfejlesztési stratégiai és operatív program javaslattevő fázisával párhuzamosan készült, építve a koncepció helyzetelemzésére, és célrendszerére, illetve a GyőrMoson-Sopron Megye Területfejlesztési Koncepciójának hatásvizsgálatában foglalt megállapításokra.

1.1. A területi hatásvizsgálat kidolgozásának folyamata A területfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódó Helyzetfeltárást, a megye állapotának bemutatását a Győr-Moson-Sopron megyei Önkormányzat Közgyűlése 2012. november 23-ai ülésén a 79/2012 (XI. 23.) KH határozattal elfogadta, mint a további tervkészítés alapdokumentumát. A megyei területfejlesztési koncepció első verzióját, a 1.5 számú egyeztetési változatát 2013. április 26-ai ülésén tárgyalta a megyei közgyűlés. E ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt. Készült: 2014. március

2


dokumentumot ezután továbbításra került az önkormányzati, a gazdasági, a civil és egyéb érintetteknek. A javaslattevő fázisban meghatározásra került a megye fejlesztési jövőképe 2030-ig, továbbá a fejlesztés célrendszer 2020-ig. A stratégiai fejlesztési célok részletes tartalma ezek alapján került kidolgozásra. A tervezési munka megkezdésekor teljes körű hatásvizsgálatot készíteni még nem lehetett, a jelenlegi elemzés is egy pillanat-felvételnek és visszacsatolásnak tekinthető a program aktuális verziójára, hogy az elkészült program be tudja fogadni a vizsgálat által feltárt esetleges konfliktusokra és problémákra adandó válaszokat. A területi hatásvizsgálat a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Programjának Egyeztetéssel módosított 4.8 változata alapján készült. A hatásvizsgálat során továbbra is folytatódott a Megye és a hatásvizsgálatot készítő szakértői csoport közötti folyamatos információ csere és párbeszéd. A 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet 9. melléklete tartalmazza a területi hatásvizsgálat tartalmi követelményeit. A hatásvizsgálat e rendelet elvárásai alapján, a programban foglalt célok megvalósulása, illetve meg nem megvalósulása esetén várható hatásokat mutatja be. 1.2. A területi hatásvizsgálathoz felhasználandó információk leírása A területi hatásvizsgálat a területfejlesztési programban megfogalmazott fejlesztési programok megvalósulása és meg nem valósulása esetén lehetséges hatásait vizsgálja, ennek következtében a hatásvizsgálat során újabb adatgyűjtés nem történik. Felhasznált adatbázisok: -

TEIR KSH a megye által szolgáltatott adatok

Felhasznált tanulmányok, programok, stratégiák: -

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) Nemzeti Növekedési Terv (NNT) Területi Agenda 2020 Európai Duna Stratégia Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia (NTFS) Wekerle Terv Semmelweis Terv Nemzeti Vidékstratégia Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója (javaslattételi fázis) Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója Komárom-Esztergom Megye Területfejlesztési Koncepciója (javaslattételi fázis) ENSZ Millenniumi Fejlesztési Célok ENSZ Fenntartható Fejlesztési Célok (javaslat) 1.3. A környezeti értékelés kapcsolódó jogszabályok

-

elkészítésénél

felhasznált

területfejlesztéshez

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet

ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt. Készült: 2014. március

3


-

A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII.11.) kormányrendelet 1.4. A környezeti értékelés szempontjából meghatározó, a környezet védelmével összefüggő fontosabb jogszabályok

-

-

-

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, melyet módosított a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet A vízgyűjtő‐gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján kidolgozott vízgyűjtő‐gazdálkodási tervek, a 127/2010. (V.21.) Kormány határozat mellékletei (vizeink.hu) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet Az országos területrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet Egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (l.11.) Korm. rendelet


4


2. A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM SZINTŰ TERVEK, KONCEPCIÓK, PROGRAMOK CÉLJAIVAL

ISMERTETÉSE ÉS CÉLJAINAK ÖSSZEVETÉSE MÁS MEGEGYEZŐ

1. táblázat Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési céljai

A gazdaságszerkezet folyamatos megújítását szolgáló humán erőforrás fejlesztés J: Jedlik Ányos stratégiai fejlesztési cél – Értékteremtő foglalkoztatás, kreatív humán erőforrások 1. Kreatív humán erőforrások

J1. Szakképzés fejlesztése J2. KKV kultúra terjesztése és vállalkozási aktivitás J3. Felsőoktatás és a gazdaság kapcsolata

K: Kühne Károly stratégiai fejlesztési cél – Innováció a gazdaságban

JÖVŐKÉP Dinamikus, Innovatív és Otthonos Megye ÁTFOGÓ CÉLOK (2030) A településhálózat és infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése a környezeti állapot megóvásával STRATÉGIAI CÉLOK (2014-2020) B: Baross Gábor stratégiai T: Timaffy László stratégiai fejlesztési cél – fejlesztési cél – Környezet, Elérhetőség, megközelítés kultúra és életminőség PRIORITÁSOK 3. Elérhetőség, 4. Környezet, kultúra megközelítés és életminőség

2. Innováció a gazdaságban

K1. Helyi gazdaságfejlesztés és innovációk K2. Turisztikai kínálat feltételeinek javítása K3. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés, értékesítés ösztönzése

SPECIFIKUS CÉLOKHOZ TERVEZETT PROGRAMOK B1. A közlekedési T1. A. Környezeti kapcsolatok javítása adottságok hasznosítása B2. A centrumok elérhetősége

T2. Táj, település, ember értékmegóvás T3. Életminőség javítása

A megye belső kohéziójának és interregionális kapcsolatainak erősítése G: Göcsei Imre stratégiai fejlesztési cél – Belső kohézió, centrumok és perifériák 5. Belső kohézió, centrumok és perifériák G1. Rábaköz Fejlesztési Program G2. Helyzetbe Hozás Programja G3. Győri Járműipari Körzet Program

E: Esterházy János stratégiai fejlesztési cél – Együttműködés a szomszédokkal

6. Együttműködés a szomszédokkal

E1. A CENTROPE kezdeményezés térszervező hatásainak kiaknázása E2. Országhatár menti együttműködések fejlesztése E3. Megyehatáron átnyúló városi/települési kapcsolatok-a vonzáskörzetek rehabilitációja

G4. Centrumok és Térségük Integrációs Program 1. A gazdasági és innovációs potenciál javítása, a humán erőforrások kreativitásának alakítása (J és K stratégiai cél)

2.Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű népesség és térségek társadalmi, gazdasági felemelkedésének és beilleszkedésének előmozdítása (B és G stratégiai cél)

3.Az infokommunikációs technológiák (IT) minőségének, használatának és hozzáférésének előmozdítása (J stratégiai cél)


HORIZONTÁLIS CÉLOK 4.A klímaváltozáshoz 5.A környezet védelme, a történő alkalmazkodás, hatékony erőforráskockázatkezelés, lépések felhasználás elősegítése. az energiafüggetlenség Ivóvízvédelem, megfelelő felé minőségű és mennyiségű (T stratégiai cél) élelmiszertermelés biztosítása (T stratégiai cél)

6.A városok és térségi központok fejlesztésével a térségi együttműködések erősítése (G és E stratégiai cél)

7.A fenntartható közlekedés támogatása, szűk keresztmetszetek felszámolása kulcsfontosságú infrastrukturális hálózatokban (B stratégiai cél)

5

Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata

2.1. A területfejlesztési program főbb céljai, tartalmának ismertetése Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési célrendszerének alapjait a Területfejlesztési Koncepcióban fektette le, amely kettős célszintet határozott meg: az átfogó célok és a stratégiai célok szintjét (lásd 1. sz. táblázat). A területfejlesztési stratégiai és operatív program részben követi a Területfejlesztési Koncepcióban leírtakat. A fejezetek felölelik a programalkotás legfontosabb determinációit, körülményeit; kijelölik a fejlesztési irányokat, bemutatva azok kapcsolódását más programok célkitűzéseihez; kitérnek a Program végrehajtására és nyomon követésére; végül pedig programcsomagokba ágyazva bemutatják a célok eléréséhez szükséges fejlesztések kereteit. Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programja az alábbi fejezetekre tagolódik: I.Stratégiai program 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9)

Tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása Célrendszer Prioritások azonosítása Célok és prioritások közötti kapcsolatok Tervezéskísérő eljárások A végrehajtás partnerségi programja A végrehajtás és finanszírozás rendszere A monitoring és értékelési terv A megyei tervezést meghatározó körülmények

II.Operatív program 1) 2) 3) 4)

támogatás segítségével megvalósítandó programok a tervezett fejlesztések prioritások szerinti bemutatása horizontális jellegű információk a megye felelősségén túlmutató fejlesztési igények

2.1.1. JÖVŐKÉP

A stratégiai programrész kidolgozása során vizsgálat tárgya volt, hogy az ott meghatározott célok és prioritások közül, melyek megvalósításához tudnak hozzájárulni a 2014-20 közötti időszakra tervezett ágazati operatív programok intézkedései, illetve melyek azok, amelyhez hazai központi költségvetési, vagy más forrásokat igényelnek. A teljes célrendszer bemutatásra került, majd ezt követően a programhoz kapcsolódó célhierarchia. Az operatív munkarész a tervezés céljainak megfelelően az egyes intézkedések és prioritások tartalmát bontja ki részletesen. A célrendszer alapját a jövőkép jelenti, amelyet a Területfejlesztési koncepció határozott meg, és az alábbiakat fogalmazza meg: Győr-Moson-Sopron a dinamikus, innovatív és otthonos megye.

A megyei területfejlesztési koncepcióban rögzített célrendszerhez (a jövőképhez, valamint az átfogó, specifikus, horizontális és területi célokhoz) kapcsolódóan Győr-Moson-Sopron megye fejlesztési prioritásai az alábbiak: (1)

A kreatív humán erőforrások fejlesztése

(2)


(3)


(4)

A környezet megújítása, a kultúra támogatása, az életminőség javítása

(5)

A megye belső kohéziójának erősítése

(6)

A megye- és országhatáron átnyúló együttműködés fejlesztése


6


A megye jövőképében a 2030-ig tartó időszakig azt kívánja elérni, hogy az országos, sőt középeurópai dimenzióban is számottevő gazdaságát megerősítse, annak domináns szektorait (járműipar, gépipar, élelmiszeripar, turizmus) fejleszteni tudja, ezen ágazatokhoz folyamatosan kiépüljenek és megújuljanak a beszállítói közép- és kisvállalkozások, amelyek magas hozzáadott értékű, innovációban egyre teljesebb termék és szolgáltatás skálát tudjanak előállítani, s ezzel a megye versenyképessége növekedjék. A hagyományos gazdasági szektorok mellett erősödjenek meg új tevékenységek, iparok és szolgáltatások, így az egészségipar, a környezetipar, a logisztika, a tudásipar, a sport- és kulturális szolgáltatások köre. Egyben történjen meg a megyei termelési adottságok teljesebb hasznosítása, bővüljenek és korszerűsödjenek a helyi termék-kínálatok, s ezek jelenjenek meg az európai piacokon. A gazdasági szerkezet generált, innováció alapú megújítása szükségessé teszi a rendelkezésre álló és a megye kedvező gazdasági szerkezete miatt a más térségekből idetelepülő – munkaerőállományának minőségi fejlesztését, a humán erőforrások gyarapítását, az innovációkhoz aktívan kapcsolódni képes bázisainak, intézményeinek fejlesztését, kreativitásra épülő gyarapítását. A kettős megfelelés, vagyis a dinamikus, innováció-orientált ágazatok és a magasan képzett munkaerő-állománynövekvő igénnyel lép fel a területi szerkezet és a települési környezet iránt, annak minőségének állandó emelését követelve meg. A megye gazdaságfejlődésének napjainkban tapasztalható akadályozó tényezője a belső közlekedési, szállítási kapcsolatok elavultsága, a jelenlegi közlekedési rendszerek nem képesek követni a gazdasági fejlődést és az igényeket. Szükségszerű, hogy 2030-ig a megye belső közlekedési és szállítási kapcsolatai teljesen megújulásra kerüljenek, olyan rendszerek, hálózatok és csomópontok jöjjenek létre, amelyek  

egyrészt biztosítják a nagyvárosok gyors összeköttetését, azok teljesebb integrálódását a szomszédos hazai és országhatáron túli nagyközpontok irányába másrészt a megye belső térségei, kisvárosai, települései egymás közötti kapcsolatának, közlekedési feltártságának minősége javuljon, a térségi szintű hálózatokkal, rendszerekkel.

A jövőkép meghatározó eleme, hogy folytatódjék a nagyvárosok (Győr, Sopron) térségszervező funkcióinak megújítása, s ezzel a települési agglomerációk teljesebb kiépülése, amiben már jelenjen meg az egyes gazdasági funkciók kihelyezése is, s ezzel a környezeti terhelés, a terület-felhasználás arányosabb megvalósítása. A megye nagyvárosainak sajátos elhelyezkedése miatt - az európai integrációs folyamatok ütemes gyorsulása következtében - térségi hatásaik az országhatáron túlra is kiterjednek, ami a fejlesztések nemzetközi szintű összehangolását is megköveteli. A megye belső tereinek, a vidéki térségeknek a teljesebb integrálása a 2030-ig tartó időszak meghatározó feladata. A Rábaköz, a Répce mente, a Tóköz, a Sokoró-alja, a Bakony-alja térsége értékes természeti és környezeti, de egyben mezőgazdasági kultúrával is rendelkezik, amelyeknek hasznosítása, s egyben megújítása a megyei fejlesztéspolitika kiemelt célkitűzése. A kisvárosok határozottabb funkcióalakítása, azok gazdasági bázisainak megerősítése, a vidékükkel való jobb kapcsolatok sokoldalúbb megteremtése, a helyi termelési bázisok támogatása, azok korszerűsítése, a meglévő értékek megóvása és azok fokozott bekapcsolása az országos és országhatáron túli hálózatokba, segítheti a megye vidéki térségeinek felzárkózását.

2.1.2.

ÁTFOGÓ CÉLOK – 2030

1. A gazdaságszerkezet folyamatos megújítását szolgáló humán erőforrás fejlesztés; 2. A településhálózat és infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése a környezeti állapotok megóvásával; 3. A megye belső kohéziójának és interregionális kapcsolatainak erősítése.


7


A megye gazdasági szerkezete folyamatosan fejlődik, annak szűk keresztmetszete a munkaerőállomány mennyisége és minősége. Alapvető célja a megye gazdasági bázisa fejlesztésének, hogy biztosított legyen a humánerőforrás ellátottság. Ennek feltételeit kell a jövőben kedvezően alakítani, a meglévő intézményi keretek, képzési rendszerek fejlesztésével, de egyben az itt élők életkörülményeinek javításával is. A megye településhálózatának szerkezete a jövőben nem változik, annak szerkezete kialakult, de elmaradás tapasztalható annak felszereltsége, ellátottsága és a gazdasági potenciál között. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a megyei környezeti adottságok kedvezőek, így azok állapotának megtartása, megóvása, minőségének fejlesztése kívánatos. A fejlesztés célja, hogy ezt a kényes, de a jövő szempontjából alapvető egyensúlyt megteremtsük, annak különféle elemeit és rendszeralkotóit a koncepció segítse összehangolni. Szervesen kapcsolódik az előzőhöz a harmadik átfogó cél. A megye belső kohéziója, így a települések közötti kapcsolatok, a nagyvárosi terek, a kisvárosok és körzeteik elkülönülnek egymástól, miközben térségek, főleg a déli, délnyugati zónákban ezektől a fejlődési tengelyektől, csomópontoktól erősen elkülönülnek. A cél ennek a periférizálódásnak a csökkentése, lassítása, a kapcsolatok alakításával (közlekedés), az életkörülmények javításával (gazdasági bázis, település környezet), az értékek megóvásával (környezeti potenciál). A megye eddig is haladó kapcsolatokkal rendelkezett az ország határ menti együttműködésekben. Ezek fejlesztés kívánatos, a megjelenő új jelenségekre való reagálással, azok feltételeinek kiépítésével.

2.1.3.

FEJLESZTÉSI ELVEK

A megyei területfejlesztés alapelvei megegyeznek az Európai Unió által kidolgozott kohéziós politika iránymutatatásaival, így a szubszidiaritás, az addicionálás és a partnerség követelményeivel. Ezen elvek kifejtése nem szükséges. Viszont érdemes hangsúlyozni, hogy a területfejlesztésben erőteljesebben érvényesüljön a nyitottság, a különféle szereplőknek, így az állam, az önkormányzatok, a gazdasági szerepelők, azok érdekképviseletei, a vállalkozások és a civil szervezetek együttműködése a horizontális igények megvalósításával. Hasonlóan döntő éppen a megye sajátos jellege miatt a fejlesztés nyitottsága és az együttműködési kezdeményezései. A horizontalitás magával hozza, hogy részben területi szintek és szektoriális viszonylatok is kapcsolódjanak egymással, de ezeknek a kooperációknak nem csak a megyén belül kell maradnia, hanem a megyével határos térségekkel is. Kiemelten kezelendő az országhatáron átnyúló kapcsolatok erősítése, azok szervesebb integrálása a megyei területfejlesztésbe, megteremtve a programok harmonizációját, azok közötti átjárhatóságot. Az országon belüli területi relációban alapelvként kell a fejlesztésekben megjeleníteni a megyehatáron átnyúló kapcsolatokat, azok közös elemeinek egyeztetését. Különösen érvényes ez Veszprém és Vas megyére, mert itt érintkeznek a hátrányos helyzetű települések, településhalmazok, így a fejlesztés hatékonysága növekedhet az összehangolással. Az Európai Unió kohéziós politikájának 11 tematikus célját a tervezés során figyelembevettük, sőt annak összefüggéseit a továbbiakban be is mutatjuk. Érvényesülnie kell a területfejlesztésben a programozás és a területiség elvének, ami megjelenik az Integrált Területi Beruházás (ITI) és a Közösség-vezérelt Helyi Fejlesztés (CLLD) rendszerében. A fejlesztési megoldások, - amelyek a különböző megyei és országos programokból merítenek, azok forrásainak felhasználásával, komplex módon, egymás erősítve valósulnak meg - megjelennek a megye területfejlesztés koncepcióban, különösen annak térségi dimenzióban. Hangsúlyozottan érvényesíteni kell a területfejlesztésben a megye globális kitettségének csökkentését, növelve a szereplők alkalmazkodóképességét, egyben a változásokhoz való igazodását. A fejlesztés alapelve a kreatív munkaerő képzése, az innovációs folyamatok felgyorsítása, körülményeinek megteremtése, így ezeknek a határozott megjelenítésével csökkenthető a szereplők kitettsége, növelhető a változó körülményekhez való alkalmazkodás. Nem elhanyagolható ezen elvek mellett a fejlesztések fenntarthatósága, amely nem csak a környezeti állapotra, hanem a programok által megteremtett objektumokra vagy kezdeményezésekre ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt. Készült: 2014. március

8


egyaránt érvényes. A támogatásnak arra kell irányulnia, hogy folyamatosan érvényesüljön az energiahatékonyság, a területi erőforrások legkedvezőbb felhasználása és azok újrahasznosításának követelménye, megteremtődjenek az „okos” rendszerek, amelyekben az informatikai bázisokon a rendszerek optimális működése biztosított. Nem feledkezhetünk meg ebben a viszonylatban a klímaváltozás hatásainak csökkentéséről, az ahhoz illeszkedő fejlesztési módok és rendszerek alkalmazásáról. Kiemelten kell kezelni a területfejlesztésben a beavatkozás mérését, azok tényleges hatásainak megjelenítését, mind a programok tervezésénél, mind azok megvalósításánál. Az európai és a hazai közforrások leghatékonyabb felhasználását lehet csak támogatni, amit folyamatos méréssel, értékeléssel és természetesen a tartós fennmaradással lehet garantálni. A területfejlesztés elvei között érvényesítendő az esélyegyenlőség, ami a különféle, döntően hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, közösségek (esetenként települések) helyzetbehozását, képességeinek, adottságainak növelését, de egyben a fejlesztéseikhez szükséges szakszerű, alapos információellátást jelenti, s annak biztosítását, hogy alkalmasak legyenek saját érdekeiket megvédeni, szervezeti rendszereiket működtetni.

1. ábra A koncepcióban megállapított jövőkép (DIO), specifikus célok és – a célok eléréséhez – javasolt intézkedések 2.1.4.

HORIZONTÁLIS CÉLOK

1. A gazdasági és innovációs potenciál javítása, a humán erőforrások kreativitásának alakítása. (Jedlik Specifikus Cél, Kühne Specifikus Cél)


9


2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű népesség és térségek társadalmi, gazdasági felemelkedésének és beilleszkedésének előmozdítása. (Baross Specifikus Cél, Göcsei Specifikus Cél) 3. Az infokommunikációs technológiák (IT) minőségének, használatának és hozzáférésének előmozdítása. (Jedlik Specifikus Cél) 4. A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás, kockázatkezelés, lépések az energiafüggetlenség felé. (Timaffy Specifikus Cél) 5. A környezet védelme, a hatékony erőforrás-felhasználás elősegítése. Ivóvízvédelem, megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszertermelés biztosítása. (Timaffy Specifikus Cél) 6. A városok és térségi központok fejlesztésével a térségi együttműködések erősítése. (Göcsei Specifikus Cél, Esterházy Specifikus Cél) 7. A fenntartható közlekedés támogatása, szűk keresztmetszetek felszámolása kulcsfontosságú infrastrukturális hálózatokban. (Baross Specifikus Cél) A horizontális célok (természetűknél fogva) mindegyik átfogó célhoz és az összes specifikus célhoz kapcsolódnak.

2.1.5. TERÜLETI CÉLOK 2.1.5.1.

A hét járás helyzete és fejlesztési irányai

1.) Csornai járás: Megújítandó agrártérség Fejlesztési irány Környezetbarát agrárvertikum, versenyképes élelmiszeripar térségi együttműködéssel 1. Az agrártermelés feltételeinek javítása, az élelmiszeripar helyzetbehozása • Agrártermelést segítő innovációk terjesztése, a vállalkozói kultúra élénkítésével • Élelmiszeripari telephelyi feltételek javítása, kihasználva a közlekedési adottságokat 2. Az ipari telephelyi feltételek jobbítása, a szolgáltatások megújítása • Telephelyi kínálat bővítése • Turizmus adottságainak javítása • Rábaközi egységes térségmarketing 3. A térségi kisközpontok intézményhálózatának javítása, azok szervező szerepköreinek kiszélesítése • Csorna város térségszervező szerepének és elérhetőségének javítása • Szany, Kóny, Bősárkány mikrotérség szervező központok gazdasági és intézményi hálózatának megújítása, elérhetőségük javítása • Térségi fejlesztési szervezet

2.) Győri járás: A funkcionális nagyvárosi térség magterülete Fejlesztési irány Innovatív és élhető agglomerációs térség 1. Közlekedési hálózat fejlesztése • Győri körgyűrű és a kistérési belső kapcsolatokat erősítő úthálózat fejlesztése • Elővárosi tömegközlekedési rendszer fejlesztése ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt. Készült: 2014. március

10


2. A gazdasági potenciál erősítése • Helyi ipar-gazdasági adottságok támogatása • Aktív turisztikai és rekreációs fejlesztések 3. Élhető települések • Lakóövezetek kiépítésének előkészítése • Település infrastruktúra minőségének javítása • Közszolgáltatások intézményi feltételeinek erősítése 4. Az agglomerációs intézményrendszer fejlesztése • Térségi együttműködések létező formának fejlesztése • Új típusú szervezeti, intézményi, települési együttműködések • Fejlesztő szervezet működtetése 3.) Kapuvár járás: A Rábaköz Szíve Fejlesztési irány: Megélhetést nyújtó föld, speciális, tájhoz kapcsolódó termékek 1. Agrártermelés és élelmiszeripar termelési feltételeinek javítása • Termékszerkezet átalakítást támogatása • Feldolgozó kapacitások kiépítése • Tájjellegű termékek megújítása és piacra segítése 2. Az ipari termelés feltételeinek és meglévő kapacitásainak megújítása • Telephelyi kínálat javítása (ipari zónák) • Meglévő fejlődő vállalkozások innovációs folyamatainak segítése 3. Turisztikai kínálat élénkítése • Helyi agrártermékekre épülő szolgáltatások • Szálláshely kínálat javítása, kerékpáros turizmus fogadása • Tárgyi, szellemi örökség felújítása • Rábaközi egységes térség marketing 4. A térség belső kohéziónak javítása • Kapuvár és Beled térségszervező funkcióinak javítása • Mikrotérségi alközpont (Mihályi) intézményhálózatának alakítása • Térségi fejlesztési szervezet 4.) Mosonmagyaróvári járás: Dinamikus határ térség Fejlesztési irány Két főváros vonzásában önálló arculatú térség 1. Gazdasági bázis innovatív környezet élénkítése • Ipari termelés adottságainak javítása, beszállítói kapcsolatok fejlesztése • Egészségturizmus klaszter orientált fejlesztése • Mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelési bázisainak fejlesztése 2. A térség adottságaira épülő turisztikai kínálat javítása • Vizi, öko- és kulturális turisztikai desztinációk egységes kínálatba szervezése 3. A térségi szintű tömegközlekedés feltételeinek megteremtése 4. Az egyre intenzívebb szuburbanizációs folyamatok kedvezőtlen hatásainak mérséklése a térség településeiben 5.) Pannonhalmi járás: A nagyváros árnyékában Fejlesztési irány Egyedi értékek és minőségi élettér, integrálódás a nagyvárosi térséghez 1. Környezeti értékek védelme • Település környezet fejlesztése • Közszolgáltatások fejlesztése


11


• Közintézmények megújítása, összehangolt fejlesztése • Térségi fejlesztés szervezése 2. Közlekedési kapcsolatok megújítása • Elővárosi hálózatok megújítása, alközpont kialakítása 3. A gazdasági potenciál fejlesztése • Iparterületek kialakítása • Vallási, öko- és kulturális turizmus fejlesztése

6.) Soproni járás: Alpokalja-Fertőtáj Fejlesztési irány Turizmus megújítása az értékes tájban és településrendszerben 1. Közlekedési kapcsolatok fejlesztése • Az országhatár elérhetőségnek javítása, Sopron tehermentesítése • A két nagyváros közlekedési kapcsolatainak javítása • Hálózatfejlesztés a kerékpáros utaknál • Tömegközeledés korszerűsítése 2. Innováció, tudásipar • Vállalkozás aktivitás innováció alapú fejlesztése • Kutatás-fejlesztés-innováció intézményi kereteinek bővítése 3. Turisztikai aktivitás élénkítése • Szálláshely kínálat bővítése, minőségi fejlesztése • Új turisztikai kínálatok kialakítása és összekapcsolása • Speciális, térségi arculatú kínálati elemek fejlesztése 4. Térségi központok fejlesztése, települési kapcsolatok javítása • Kisvárosi, mikrotérségi központok funkció bővítése • Határátkelők korszerűsítése • A települések összehangolt mikrotérségi fejlesztései • Térségi fejlesztési szervezet

7.) Téti járás: Periférikus helyzet mérséklése Fejlesztési irány Kisvárosi funkciók erősítésével a térségi kohézió alakítása 1. Térségszervező funkciók kiépítése Téten 2. A táji, környezeti értékekhez kapcsolódó gazdasági bázisok fejlesztése • Lovas, falusi, kerékpáros turizmus létesítményeinek bővítése • Sokoró-alján megindult ökokultúra, termelés, turizmus támogatása • A folyók nyújtotta adottságok jobb hasznosítása 8.) A belső közlekedési kapcsolatok javítása a nagyváros elérhetőségének jobbításáva


12


3. A

TERV RÉSZCÉLJAINAK KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI SZEMPONTÚ KONZISZTENCIA VIZSGÁLATA, AZ ESETLEGES ELLENTMONDÁSOK FELTÁRÁSA

A Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési célrendszerének alapjait a Területfejlesztési Koncepció fektette le, amely kettős célszintet határozott meg: az átfogó célok és a stratégiai célok szintjét. A stratégiai célok tartalmát a Területfejlesztési Program prioritások (fejlesztési irányok) bontják ki. A területfejlesztési stratégiai és operatív programnak kimondottan szem előtt kell azonban tartani a végrehajtás és a finanszírozhatóság szempontját. A 2014-20-as időszakban a fejlesztési források többsége várhatóan az uniós Kohéziós politika forrásaiból fog származni, ezért a program készítői az uniós jogszabályok és az országos operatív programok tervezetei alapján szűkítették és strukturálták a prioritások tartalmát. A prioritások kialakításának célja, hogy a – mindig korlátos – források figyelembe vétele mellett meghatározza a legfontosabb beavatkozási területeket, azaz, hogy az adott térség, város mire akarja a fejlesztési forrásait felhasználni. A prioritások meghatározása segít a célokat konkrét eszközökké formálni (nagyprojektek, pályázati konstrukciók, tőkealapok), így átmenetet képezve a célok és a forrásfelhasználás eszközei között. A tevékenység eredményeként 6 prioritás és 18 intézkedés került azonosításra. A horizontális célok mind az átfogó, mind pedig a stratégiai célokhoz kapcsolódnak. A stratégiai célok között ellentmondás nem tapasztalható, a célrendszerben egymással ütköző célok nem kerültek megfogalmazásra. Az alábbi táblázat részletesen mutatja be a program részcéljai közötti környezeti, gazdasági és társadalmi összefüggéseket és esetleges ellentmondásokat. A táblázatból látható, hogy a gazdasági és társadalmi célok igen sok ponton összekapcsolódnak. A környezeti célok arányaiban talán kevesebb kapcsolódási pontot mutatnak, azonban a fenntarthatóság, az energiafüggetlenség felé való haladás, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és a fenntartható közlekedés horizontális célként is erőteljesen megjelenik. Ezzel biztosításra kerül, hogy a környezeti aspektus nem marad ki a gazdasági és társadalmi fejlesztést vezető programok megvalósításának folyamatából. Jelmagyarázat: Erős kapcsolat

Környezeti

Társadalmi

Gazdasági

Kapcsolat

Környezeti

Társadalmi

Gazdasági

Gyenge kapcsolat, vagy az adott szempontú vizsgálat nem releváns

Környezeti

Társadalmi

Gazdasági

2. táblázat Környezeti, gazdasági, társadalmi konzisztencia-mátrix Stratégiai fejlesztési célok J K B T G E

J

K

B

T

G

E

Jedlik Ányos Stratégiai Fejlesztési Cél Kühne Károly Stratégiai Cél Baross Gábor Stratégiai Fejlesztési Cél Timaffy László Stratégiai Fejlesztési Cél Göcsei Imre Stratégiai Fejlesztési Cél Esterházy János Stratégiai Cél , ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt. Készült: 2014. június

13


4. A

JELENLEGI KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ÁLLAPOTNAK A TERVVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN LÉVŐ ELEMEINEK ISMERTETÉSE

Győr-Moson Sopron megye Területfejlesztési Koncepció Helyzetfeltárás dokumentációban nagyon részletesen, a teljességre törekedve került áttekintésre a megye társadalmi, gazdasági, térszerkezeti, helyzetét, továbbá az elmúlt egy-másfél évtized folyamatai, vizsgálva az érvényes trendeket. A helyzetfeltárás összegzése tartalmazza a megye problématérképét, és egy részletes SWOT értékelését.

5. A

TERVBEN SZEREPLŐ JAVASLATOK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE ÉS AZOK MEGVALÓSULÁSA, ILLETVE AZOK MEG NEM VALÓSULÁSA ESETÉN VÁRHATÓ HATÁSOK

Az egyes tervek környezeti hatásait a következő táblázatokban ismertetjük. A táblázatban azon környezeti, gazdasági és társadalmi szempontokat tüntettük fel melyekre hatással vannak az operatív tervek.

ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt. Készült: 2014. június

14


3.táblázat A Győr-Moson-Sopron megye önkormányzati hatáskörébe tartozó operatív programok Megnevezés

Rövid tartalom

1. Vállalkozói kultúra terjesztése és a vállalkozási aktivitás fokozása

A termelési ismeretek, illetve az új termékek és kultúrák terjesztése, a fiatal vállalkozók felkészítése, a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése, a hazai vállalatok termelési láncba integrálása A megyei gazdasági szereplők megerősítése és export tevékenységének a fokozása, a vállalkozói generációváltás segítése A megyei beszállítók minőségbiztosítása, szakemberképzés, az új technológiák és piacokra történő belépés ösztönzése Az ipari parkok, technológiai parkok, kompetencia központok fejlesztése, a vállalkozások infokommunikációs technikáinak fejlesztése A megye táj, természeti, műemléki adottságai, kulturális és szakrális értékei, az egyes térségeinek felkészültsége lehetővé teszik a turisztikai kínálat komplex fejlesztését, azok rendszerbe szervezését. A mezőgazdasági termelés adottságainak fejlesztése, a helyi termékek megújítása, az arra épülő élelmiszeripar fejlesztése. A megyei gazdaság fejlesztése csak a területen belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, a kisebb hálózati kapcsolatok javításával, kiépítendő rendszerekkel (alsóbb rendű utak, kerékpárutak) érhető el. A hálózati kapcsolatok, kézimunka-igényes ágazatok fejlesztése, az állattenyésztő telepek hatékonyságának növelését szolgáló telephely-fejlesztési beruházások, alap-infrastruktúrát érintő fejlesztések, az alternatív energia felhasználások bevezetése

2. Vállalkozás-fejlesztési program 3. Megyei program

beszállítói

4. Megyei szolgáltató kompetencia program

és

5. Megyei komplex turizmusfejlesztési program 6. Mezőgazdasági és élelmiszeripar termelés és értékesítés 7.Elérhetőség, közlekedési kapcsolatok fejlesztése

8.Táj, település, értékek

Környezeti hatásviselők +

Gazdasági hatásviselők ++

Társadalmi hatásviselők +

-

++

++

+

++

++

-

++

+

++

+

+

+

++

+

+

++

++

+

++

+


15


Megyei Jogú városok hatáskörébe tartozó operatív programok Megnevezés

Környezeti hatásviselők

Gazdasági hatásviselők

Komplex funkcióbővítő beruházás

+

+

+

Komplex funkcióbővítő beruházás

+

+

+

Funkcióbővítő beruházás

+

+

+

Szociális városrehabilitáció

+

+

++

Bel-, szenny- és csapadékvíz elvezetés

++

+

+

Épületenergetikai fejlesztések

++

+

+

Óvodafejlesztések Ipari park fejlesztés

0 --

+ ++

++ +

Prevenciós, életvezetési és képzési programok

0

++

++

Rövid tartalom

Társadalmi hatásviselők

Győr 1. A Belváros kulturális infrastruktúrájának funkcióbővítő fejlesztése: 1.1 Az Apátúr-ház (korábban: Xantus János Múzeum) komplex funkcióbővítő felújítása 1. A Belváros kulturális infrastruktúrájának funkcióbővítő fejlesztése: 1.2 A II. János Pál tér – Schweidel utca komplex funkcióbővítő rehabilitációja 1. A Belváros kulturális infrastruktúrájának funkcióbővítő fejlesztése: 1.3 A Bécsi kapu tér felújítása és funkcióbővítő fejlesztése magánpartnerek bevonásával 2. Szociális városrehabilitáció Győr-Újvárosban II. ütem 3. Bel-, szennyés csapadékvíz elvezetés 4. Épületenergetikai fejlesztések Győr MJV közintézményeiben 5. Óvodafejlesztési program 6. A Győri Nemzetközi Ipari Park fejlesztése 7. A munkaerőpiacra való eljutás/átképzés elősegítése


16


Megnevezés


Rövid tartalom



Sopron 1. Iparterületek fejlesztése 2. A Várkerület értékmegőrző megújítása II. ütem 3. Óváros/Történelmi belváros újjáélesztése, belső várfal övén kívüli belváros felújítása 4. Kurucdomb városrész funkcionális gazdagítása 5. Az Északi városrész differenciált fejlesztése

Iparterületek fejlesztése Értékmegőrző megújítás

-+

++ +

+ +

Városrész-felújítás

+

+

+

Funkcióbővítő fejlesztés

0

+

+

Városrész-fejlesztés

+

+

+

Járási operatív programok A járások hatáskörébe tartozó operatív programok 7 járás szerint kerültek meghatározásra a programba. Az egyes programokat a járások szerint 7 alcsoportba kategorizáltuk. Csornai járás: Projektcsomagok megnevezés 1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatásorientált gazdaságfejlesztés

Rövid tartalom Iparterület további bevonása és közművesítése Csornán Iparterület Bősárkányban, és Szilben

2. Térségi szintű, foglalkoztatásbővítési célú turizmusfejlesztés

kialakítás Kónyban

Vilmos Park rehabilitációja (Csorna), Csornai kemping és termálfürdő fejlesztése; vízi turizmusfejlesztés (Sopronnémeti)

Környezeti hatásviselők -

-

+-




++

+

+

+

17


Projektcsomagok megnevezés 3. Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúrafejleszt ések

4. Kisléptékű közlekedési fejlesztések

Rövid tartalom Bágyogszovát: közterületek megújítása, kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések



Csorna: vízrendezési munkák folytatása,

++

+

+

belvíz-, csapadék-, szennyvíz-fejlesztések (Acsalag, Bősárkány, Dör, Győrsövényház, Magyarkeresztúr, Zsebeháza) + Pásztori, Szilsárkány+ további rábaközi és tóközi falvak

++

+

+

Csorna: Ipari Park közlekedési csomópont kiépítés; városi kerékpárút-hálózat kiépítése; belterületi útfelújítások; Vidékről bejáró tanulók szállítási szolgáltatásának biztosítására iskolabusz beszerzése

+

++

++

Sopronnémeti: Keszegér híd építése

+

+

+

új


Gazdasági hatásviselők +

18


Projektcsomagok megnevezés

Rövid tartalom Kerékpárút-fejlesztések (Szany- Rábaszentandrás, Sopronnémeti-BogyoszlóJobaháza-Farád; CsornaFarád; Bősárkány-Csorna, Acsalag-Földsziget; Bágyogszovát, Egyed)

5. Települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása


Társadalmi hatásviselők ++

Járda- / útfejlesztések (Acsalag, Bágyogszovát, Bogyoszló, Bősárkány, Egyed, Farád, Győrsövényház, Magyarkeresztúr, Markotabödöge, Potyond, Sopronnémeti, Zsebeháza)

+-

+

++

Autóbuszos közlekedés fejlesztése (Dör, Markotabödöge, Magyarkeresztúr, Rábapordány, Rábaszentandrás)

+-

++

++

Acsalag, Barbacs, Bogyoszló, Cakóháza, Csorna, Dör, Egyed, Farád, Maglóca, Markotabödöge, Rábaszentandrás, Rábapordány, Rábatamási, Szany, Szil, Szilsárkány

+++

+

+



19


Projektcsomagok megnevezés 6. Térségi és helyi léptékű energetikai potenciál kiaknázására épülő komplex fejlesztési programok 7. Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése

8. A szociális alapszolgáltatások, valamint a közszolgáltatások és közigazgatás infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

Környezeti hatásviselők +++

Rövid tartalom Megújuló Energiapark


Modellprogram Csornán

Orvosi rendelő (Acsalag, Bágyogszovát, Bogyoszló, Bősárkány, Dör, Rábapordány, Rábatamási, Rábaszentandrás, Szil

0

+

++

Szil: 3*20 férőhelyes bentlakásos rehabilitációs ellátást biztosító létesítmény kialakítása

0

+

++

Csornai Polgármesteri Hivatal infrastruktúra fejlesztése, informatikai hálózat fejlesztése

0

+

+

Temető-fejlesztés (Rábaszentandrás, Bágyaszovát, Tárnokréti, Zsebeháza)

0

+

+



20


Projektcsomagok megnevezés

9. Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaság-fejlesztés


Rövid tartalom Önkormányzati intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása (Szany, Bágyaszovát, Markotabödöge, Bogyoszló, Bősárkány, Egyed, Acsalag, Dör, Szil)

0

Farád: önkormányzat tulajdonában lévő épületek felújítása; tűzoltó gépkocsi beálló építése

0

Csorna Város Önkéntes

0


+

+

+

++

Tűzoltó Egyesületének laktanyaépítése



21


Projektcsomagok megnevezés 10. A települési környezet megújítása / az aktív és egészséges élethez kapcsolódó közösségi infrastruktúrafejleszt és


Csorna: szabadidős tér kialakítása, a Szent István téri park rehabilitációja, a Premontrei parkszínpad fejlesztése, Csorna városközpont revitalizációja és funkcióbővítő megújítása;

0


Sportintézmény-fejlesztések (Bágyogszovát, Rábaszentandrás, Bogyoszló, Sopronnémeti, Egyed, Acsalag, Farád, Rábatamási)

0

+

++

Közösségi és szolgáltató tér fejlesztése (Potyond, Bogyoszló, Szil, Rábatamási, Dör)

0

+

++

Művelődési intézmény fejlesztése Bősárkány, Rábapordány, Farád)

0

+

++

Cakóháza: régi tűzoltófecskendő felújítása

0

+

+

Bogyoszló: Kövecses-tó helyreállítása

++

+

+

0

+

+

-

+

+

0

+

+

Rövid tartalom

(Sopronnémeti,

Térfigyelő kamerarendszer (Csorna, Maglóca, Szil, Szilsárkány, Barbacs)

Tárnokréti,

Települési tér fejlesztése (Bágyogszovát, Tárnokréti, Bősárkány, Egyed, Acsalag, Szil, Rábatamási) Piactér kialakítása (Bágyogszovát, Acsalag, Farád, Rábapordány) A közvilágítás korszerűsítése önkormányzatánál. 11. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatásösztönzés

a

térség

++

+

+

0

+

+++

minden

Hagyományőrző és közösségfejlesztő rendezvények (Bágyogszovát, Sopronnémeti, Bősárkány, Egyed, Acsalag, Farád, Dör, Csorna) A helyi szerveződések, civil szervezetek, közintézmények, valamint a lakosság közötti kapcsolatok erősítése (rekultivációs, parkosítási, járdaépítési, parkosítási akciók)



22


Projektcsomagok megnevezés 12. „Rábaköz kapuja” a térség sajátosságait bemutató pihenőhely az M86 autóúton


Rövid tartalom


M86-os komplex pihenő kialakítás

0

+

„Rábaköz kapuja”: termékek, stb.

+

++

helyi


+

Győri járás Megnevezés 1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatásorientált gazdaságfejlesztés 2. Térségi szintű, foglalkoztatásbővítési célú turizmusfejlesztés

Rövid tartalom Abda, Börcs: Ipari terület kialakítása

Környezeti hatásviselők --


Bőny: Ipari Park

Börcs: Erdei iskola szolgáltatásfejlesztése, szálláshely-fejlesztés

+

+

+

Abda: Szabadstrand kialakítása, szálláshely kapacitásbővítés, tájház, Rábca-part rehabilitáció, tanösvények, kalandpark

++

+

+



23


Megnevezés

Rövid tartalom Nagyszentjános: Duna Limes potenciális Világörökséghez kapcsolódó turizmus fejlesztése; természetvédelmi tanösvény, erdei iskola vagy tábor

Környezeti hatásviselők ++



Kunsziget: termálvízhasznosítás, termálfürdő, termálfalu; világörökségi színhely létrehozása, belső felújítása; turisztika termékkínálat bővítés

+-

++

++

Dunaszentpál: Mosoni-Duna turisztikai értékek fejlesztése

+

++

++

Győújbarát: tanösvény

+

+

+

Dunaszeg: ifjúsági szálláshely kialakítása; a Mosoni Duna parton strand kialakítása

+

+

+

3. Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés

Nagyszentjános: helyi növénytermesztés és állattenyésztés termékeinek feldolgozása

+

++

+

4. A szociális alapszolgáltatáso khoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, valamint óvodai

Börcs: Iskolai tornaterem + tanterem építés, fűtéskorszerűsítés

+

+

+


24


Megnevezés ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése

Rövid tartalom Abda: Nevelési, közoktatási infrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése



Bakony-ér TFT: Családsegítő, Gyermekjóléti és Családi napközi közösségi szolgáltatások fejlesztése, egyéb szociális, egészségügyi és közigazgatási szolgáltatások

0

+

++

Kunsziget: jövőház építés

bölcsőde,

+

+

++

Öttevény: Napközi otthonos Óvoda és Bölcsőde és konyha

+

+

++

Dunaszeg: óvoda bővítése

0

+

++

Győrladamér: Tornacsarnok építése

+-

+

++

Dunaszentpál: A helyi öko/bio termelésre épülő önfenntartó intézmények (óvoda, iskola) kialakítása élelmezési szempontból

++



+

++

25


Megnevezés 5. A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása 6. Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések

Rövid tartalom Börcs: Faluközpont kiépítés, kamerarendszerrel

Belvíz-rendszer: Nagyszentjános, Vének

Környezeti hatásviselők 0


Abda, Öttevény,

++

++

++

Bakony-ér Többcélú Társulás 6 települése: Bakony-ér menti vízrendezés, mesterséges duzzasztó tényezők kiküszöbölése, gátrendszer átfogó tervezése és építése az elöntéssel veszélyeztetett településeken, meder rehabilitáció

++

+

+

Kunsziget: Alsó-szigetközi szennyvíztisztító telep korszerűsítése, belterületi csapadékvíz elvezetésének megoldása

++

Győrújbarát, belvíz elvezető rendszer felújítása, hidak építése, felújítása; Győrújbarát-Nyúl közös vízgyűjtő felújítása



++

+

+

+

+

26


Megnevezés Banai bővítése

7. Kisléptékű közlekedési fejlesztések


Rövid tartalom szennyvíztisztító


Nyalka: ivóvíz, csapadékvíz

++

+

+

Dunaszeg: belterületi csapadékvíz elvezetése

++

+

+

Győrladamér Belvízelvezető rendszer felújítása

++

+

+

Kerékpárút-fejlesztések: Börcs-Abda lassúforgalmú és kerékpárút kiépítés, Nagyszentjános; Győrújbarát-NyúlPannonhalma; Dunaszentpál;AbdaÖttevény,GyőrDunaszentpál

+

+

+

Út- és járdafejlesztések, Győrújbarát, Nyalka

+

+

+

Börcs-Ikrény összekötő út kiépítése (IKOP),

-

++

+

1401 sz. út Győrújfalut, Győrzámolyt, Győrladamért és Dunaszeget elkerülő szakaszának megépítése (IKOP!),

-+

++

++

Dunaszeg Bogdányi korszerűsítése (IKOP)

0

+

+

híd



27


Megnevezés 8. A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben az energiahatékonys ág növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása

9. Térségi és helyi léptékű energetikai potenciál


Rövid tartalom Abda, Börcs, Győrújbarát, Dunaszentpál, Bőny, Nyalka: Helyi közintézmények és közösségi terek megújuló energiaforrás hasznosításának elősegítése

+++


Vének: biomassza üzem építése, biomassza alapú energiatermelés, községi távfűtő rendszer kiépítése, önkormányzati tulajdonú épületek napkollektoros rendszerrel történő ellátása

+++

++

+

Közvilágítás korszerűsítése (Győrújbarát)

++

+

+

Dunaszeg: középületek energetikai korszerűsítése

++

+

+

+-

++

++

Nagyszentjános: Hévízforrás hasznosítása



28


Megnevezés

Rövid tartalom




kiaknázására épülő komplex fejlesztési programok

Kunsziget: Alternatív energia hasznosítása (szélerőmű park)

10. Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése

Abda: A fogorvosi alapellátás infrastrukturális biztosítása

0

+

Egészségcentrum: Győrújbarát

0

+

Győrladamér: Egészségcentrum építése / Orvosi rendelők, gyógyszertár

+-

+

Abda: Idősek otthonos ellátása

napközi

0

+

++

Bakony-ér TFT: Szociális, egészségügyi és közigazgatási szolgáltatások

0

+

++

Dunaszeg: Idősek Napközi Otthona

0

+

++

11. A szociális alapszolgáltatáso k infrastruktúrájána k bővítése, fejlesztése

12. Térségi és helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúrafejlesztés

Börcs: építése;

++

++

Tűzoltószertár

0

+

+

Abda: Új, korszerű ravatalozó építése, Térfigyelő kamerarendszer bővítése

0

+

++


++

29


Megnevezés


Rövid tartalom Bakony-ér TFT: Szociális, egészségügyi és közigazgatási szolgáltatások Győrújbarát: rendszer, kultúrház

13. Közösségi szinten irányított helyi gazdaságfejleszté s

14. Helyi kapcsolódó közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése

térfigyelő ravatalozó,

0

+


+

Nyalka: ravatalozó

0

+

+

Börcs: kialakítása

Szolgáltatóház

0

++

+

Nagyszentjános: helyi növénytermesztés és állattenyésztés termékeinek feldolgozása

+

++

+

Helyi őstermelői piactér létrehozása, és infrastruktúrájának kialakítása Győrújbaráton

+

++

+

Győrladamér: Helyi piactér kialakítása

piac,

+

++

+

és

0

+

Szabadidős sportlétesítmények fejlesztése (Börcs, Győrújbarát

++

Abda,



30


Megnevezés


Rövid tartalom Abda: Tűzoltó Egyesület szertárépületének felújítása; Multifunkcionális szolgáltató központ kialakítása Nagyszentjános: kialakítása

0

IKSZT


0

+

+

Vének: a szabadidő- és sporttevékenység eltöltéséhez tér kialakítása; Szigetköz Látogatóközpont kialakítása; víziés kerékpárturizmusra épülő háttér infrastruktúra, kikötő kialakítása, szállásfejlesztés

+-

+

++

Győrzámoly: Falumúzeum Tűzoltószertár épületegyüttese

0

+

+

Győrújbarát: Népi mesterségek, házának létrehozása, népi játszótér; óvodás KRESZ-park; fejlesztő játszótéri eszközök; I. világháborús emlékmű és park felújítása, tájház, hagyományokra épülő tematikus park, Tűzoltószertár

+-

+

++

Vének: szabadidőés sporttevékenység, Szigetköz Látogatóközpont

+

+

++

+

++

Öttevény: közösségi tér

0 ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt.

Készült: 2014. június


31


Megnevezés


Rövid tartalom Győrladamér: felújítása

Sportpálya

Győrladamér: bővítés

Játszótér



0

+

++

Győrladamér: új temető

0

+

+

15. A helyi identitás növelése, speciális közösségfejleszté st és társadalmi befogadást támogató fejlesztési programok, a helyi szerveződések elősegítése

Abda: Zrínyi Miklós szobor felállítása és emlékpark kialakítása

0

+

++

Győrújbarát: kemencében süthető népi ételek készítése, néptánc találkozó, bormustra

0

+

+

Bőny: Komplex szemléletformálási program

0

+

+

16. Pér fejlesztési elképzelései

Gazdaságfejlesztés: munkahelyteremtés, alapinfrastruktúra kiépítése

-

Pér-Győrság-Pannonhalma között szilárd burkolatú kerékpárút megépítése, kerékpáros fogadó kiépítése, közterületi játszótér

+


++

+

++

+

32


Megnevezés


Rövid tartalom Helyi értékek fejlesztése: kápolna rekonstrukciója, Szabó Imre Flóris Emlékház felújítása/ lakótér helyreállítása, Bay-család kriptájának megnyitása, Csárda helytörténeti múzeum Közszolgáltatások fejlesztése: óvoda, bölcsőde, Polgármesteri hivatal felújítása, sportöltöző, műfüves pálya építése, a háziorvosi épület felújítása

0

+



+


+

33


Megnevezés


Rövid tartalom Közlekedési infrastruktúra fejlesztése: repülőtéri szolgáltatások, szálláslehetőség, helikopteres mentőbázis, bérelhető üzletek/irodák, repülőtéri bevezető út, körforgalmi csomópontok megépítése, autóbuszmegállóhelyek cseréje, elkerülő út létesítése, Mindszentpuszta irányába szilárd útburkolatú átjárás biztosítása, Pér-GyőrságPannonhalma között szilárd burkolatú kerékpárút, a 8223 út teljes felújítása/ burkolat megerősítése, Pér-Bőny összekötő út szilárd burkolattal való megerősítése, Erzsébet kő újjáépítése

17. Nagybajcs fejlesztési elképzelései

-


Közfeladatokat ellátó épületek energetikai korszerűsítése, szigetelése (orvosi rendelő, önkormányzati hivatal)

++

+

-

Kerékpárút Győr-KisbajcsVámosszabadi határátkelő, kapcsolódási lehetőség Csallóközhöz

+

+

+

Világháborús emlékmű és környezete (Templom tér) felújítása

0

+

+



34


Megnevezés

Rövid tartalom Működő vizimalom a Duna holtágán - Medvi-erdő és Körtvélyes szakasz (turisztika és munkahely teremtés Szálláshely kialakítás Templom téri épületben

18. Vámosszabadi fejlesztési elképzelései



a

0

+

+

Ifjúsági szálláshely kialakítás a Faluház tetőterében

0

+

+

Kishajó kikötő és kiszolgáló egysége - büfé, vizesblokk, kerékpárkölcsönzés és szervíz, üzemanyag töltő állomás, szálláshely (turisztika és munkahelyteremtés)

-

+

+

Közfeladatot ellátó épületek (Faluház, Óvoda) energiahatékonyság korszerűsítése; faluház nyílászáróinak cseréje, hőszigetelt vakolat, napelemes energia alkalmazása az Óvodánál is.

++

++

+

Ipari terület útépítése

-

+

+

Sportpálya műfüves pálya.

felújítása,



+

+

++

35


Megnevezés

Rövid tartalom Régi faluközpontban tér, park kialakítása, történeti-, szakrális-emlékhely létrehozása. Árvízvédelmi töltéstől faluig lassúforgalmikerékpárút.




a és

+

+

++

Kerékpáros pihenőhely és csónakkikötő kölcsönözhető csónakokkal.

+

+

++

Kerékpárút építés Vámosszabadi-Győr között.

+

+

++

Kerékpáros pihenőhely és csónakkikötő

+

+

+

Vámosszabadi csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése. 1302.sz. és 1303.sz. közutak belterületi szakaszainak felújítása a 1302. ök. úttal párhuzamos meglévő tervek szerint.

++

+

+

Kapuvár-beledi járás Megnevezés 1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatásorientált gazdaságfejlesztés

Rövid tartalom Iparterület fejlesztése Kapuváron (300) és Beledben (100)





36


Megnevezés

Rövid tartalom




2. Határon átnyúló fejlesztések megvalósítása

’56-os történelmi Témapark létrehozása (infrastrukturális fejlesztés, vonzerőfejlesztés)

3. A turisztikai kínálat bővítését szolgáló projektcsomag

A Kapuvári Kerékpáros fejlesztése

Hany Istók Centrum

+

+

+

A kapuvári felújítása

strand-fürdő

+

+

++

Pátzay emlékkiállítás létrehozása Kapuváron

0

+

+

Báró Berg kiállítás létrehozása Kapuváron

0

+

+

Emlék kisvasút rekonstrukció Kapuváron

+

+

++

4. Közterület felújítási és rehabilitációs projektcsomag

Kapuvári lakótelepi parkok felújítása

+

Barthodeiszky-kastély felújítása Beledben

0

+

+

Járási térfigyelő kamerarendszer kialakítása

0

+

+

Helyi termékpiac kialakítása Kapuváron

+

+

+


+

++

37




Csapadékvíz elvezető rendszer felújítása Kapuváron és Beledben

++

+

+

6. Térségi közlekedésfejlesztés, az átjárhatóság javítása

Kerékpárút-fejlesztések (Vitnyéd-AgyagosszergényFertőendréd; Kapuvár-Valla; Farád-Kapuvár; Rábakecöl-Vásárosfalu-Beled)

+

++

+

7. Járási közlekedésfejlesztési projektcsomag

Kapuvári gyalogos és kerékpáros hálózat fejlesztése, belterületi összekötéssel

Megnevezés 5. Környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések

Rövid tartalom A szennyvízés csatornahálózat fejlesztése a Rábaköz települései

+ +

+

Kapuvári buszpályaudvar felújítása, a helyi járat fenntartásához busz beszerzése

+

++

++

Járási belterületi útfelújítási projekt

+

+

+

Vörösmarty út felújítása közvilágítással a kettős malomhoz Beledben

+

+

+

Kerékpárút építése Vicán

+

+

+



38


Megnevezés 8. Járási energiamegtakarítási projektcsomag

9. Járási egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése projektcsomag

Rövid tartalom A járásban lévő közfeladatokat ellátó intézmények energiamegtakarítási projektje



Geotermikus energiát hasznosító energiaközpontok kialakítása (Kapuvár, Mihályi)

+++

A közvilágítás korszerűsítése Kapuváron

++

Önkormányzati bérlakás fejlesztési projekt

0

+

++

Járási háziorvosi és fogászati rendelő fejlesztési projektje

0

+

++

Járási rendelők eszközfejlesztési projektje, a minimum feltételeknek megfelelően

0

+

++

Járási idősellátási rendszer kialakítása

0

+

++

Bennlakásos idősotthon kialakítása Kapuváron

0

+

++

Fiatalok segítő kialakítása

0

+

++

életkezdését fecskeház



+

+

+

+

39


Megnevezés


Rövid tartalom Egészségház felújítása, bővítése új szakrendelővel Beledben Idősek háza Beledben

10. Közfeladatok ellátását biztosító épületek megközelíthetősége és infrastrukturális fejlesztése projektcsomag

11. Szabadidősportközpontok fejlesztése projektcsomag

és


kialakítása

0

+

++

Városi iskolák infrastrukturális fejlesztése

0

+

++

Önkormányzati feladatellátást biztosító épületek akadálymentesítési projektje

0

++

++

Városi és körzetközponti települések önkormányzati feladatokat ellátó hivatalainak infrastrukturális fejlesztése

0

++

++

A KSE fejlesztése központtá

sporttelep szabadidő

0

+

++

sportcsarnok

0

+

++

Lovas szabadidő központ kialakítása Kapuváron

0

+

++

Sportcsarnok Beledben

0

+

++

Kapuvári fejlesztése

felújítása



40


Megnevezés


Rövid tartalom Szabadidő központ fejlesztése Beledben

Focipálya Beledben

lelátó

0



építése

0

+

+

Fedett játszóház létrehozása Kapuváron

0

+

+

Mosonmagyaróvári járás Megnevezés 1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatásorientált gazdaságfejlesztés

Rövid tartalom Levél: rendezési tervben ipartelepítésre kijelölt területek beépítésének segítése

Mosonszolnok: üzem építése 2. Térségi szintű, foglalkoztatásbővítési célú turizmusfejlesztés

Biogáz

Gyógy- és sportturizmus, wellness fejlesztés (Jánossomorja, Hédervár, Lipót



++

++

+

+

++

++

++

++

Szálláshely-fejlesztés (Püski, Lipót, Dunasziget, Ásványráró,



0

41


Megnevezés

Rövid tartalom Turisztikai kínálat fejlesztése: Hédervár (Kastélypark), Dunasziget (látogatóközpont), Mosonszolnok (kulturális és természeti értékek megóvása), Kimle (vizisárkány telep) Dunaremete: létesítése

Hallépcső


++

3. Megyei alternatív befektetésés beruházásösztönzés, projektelőkészítés, marketing

Natura 2000 besorolás felülvizsgálata (Várbalog, Halászi, Dunasziget)

++

4. A szociális alapszolgáltatáso khoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése

Rajka: Óvoda felújítása

0

építése,

+


++ +

+

++

++

Jánossomorja: Közintézmények akadálymentesítése Jánossomorja: Közintézmények akadálymentesítése

0

+

++

Halászi: bővítése

0

++

++

Óvoda-bölcsőde



42


Megnevezés 5. A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása

Rövid tartalom Jánossomorja: Új városközpont kialakítása


Mosonudvar: megújítása

Közterületek

++

+

Dunaremete: felújítása

Faluközpont

++

+

Levél: új kialakítása

lakóterületek

--

6. Belterületen fekvő barnamezős területek rehabilitációja

Mosonszolnok: Belső barnamezős területek rehabilitációja

7. Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések

Püski: Nováki rekonstrukciója


+

+

+ +

++ ++

+

csatorna

++

+

+

Jánossomorja Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztés; csapadékvíz elvezetés felújítása

++

+

+

Rajka: Szennyvíztisztító telep fejlesztése; csapadékvíz elvezetés felújítása; csapadékvíz elvezetés belvízárok rehabilitáció

++

+

+



43


Megnevezés

Rövid tartalom Halászi: Arak településrész közműellátás építés

8. Alacsony széndioxid-kibocsátást célzó stratégiák támogatása 9. Kisléptékű közlekedési fejlesztések



Dunasziget: Csapadékvíz elvezetés felújítása

++

+

+

Levél: Csapadékvíz elvezető árokrendszer szakaszos felújítása

++

+

+

Ásáványráró még megoldatlan közmű kiváltások megoldása építési telek környezetben

++

+

+

Jánossomorja: Erdősávok telepítése a város határába

+++

+

+

Kerékpárút-fejlesztések: Levél, Jánossomorolya, Dunasziget,

+

+

+



44


Megnevezés

Rövid tartalom Halászi-DunaszigetDunakiliti-Rajka, JánossomorjaMosonmagyaróvár, HalásziPüski-Dunaremete-Lipót, MosonudvarMosonmagyaróvárJánossomorja, HalásziMáriakálnok, KimleMosonmagyaróvár, Dunasziget-Püski, Belterületi útjárdafejlesztések

10. A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben az energiahatékonys ág növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása



és

+-

+

+

Útfejlesztések: HalásziFeketeerdő út, Dunasziget, Rajka-Németjárfalu, Dunaremete-Darnózseli

+-

+

+

M 15-ös autópálya építése (12 md - nem TOP!); M15ös autópálya összekötése a 86-os úttal

--

++

Önkormányzati épületek energiafelhasználási korszerűsítése (Levél, Jánossomorja, Mosonudvar, Lébény, Dunasziget, Dunaremete)

++

+

+

Energiatakarékos közvilágítás (Dunasziget, Rajka)

++

+

+



+

45


Megnevezés 11. Térségi és helyi léptékű energetikai potenciál kiaknázására épülő komplex fejlesztési programok

12. Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztés

13. A szociális alapszolgáltatáso k infrastruktúrájána k bővítése,

Rövid tartalom Jánossomorja: energetikai program

Komplex fejlesztési



Dunasziget: Megújuló energiaforrások építése; Komplex energetikai fejlesztési program

++

++

+

Levél újabb szélerőművek telepítésének segítése

++

++

+

Jánossomorja: Egészségügyi alapellátás és járóbeteg ellátás fejlesztése

+

++

++

Hédervár: központ

Gyógyászati

+

++

++

Egészségügyi alapellátás infrastruktúra fejlesztése (Mosonudvar, Dunasziget)

+

+

++

Ásványráró: kialakítás

egészségház

+

+

++

Dunasziget, Jánossomorja, Levél, Mosonszolnok: Önkormányzati bérlakásépítés

+

+

++



46


Megnevezés fejlesztése

Rövid tartalom Mosonszolnok: Otthon építése

Nyugdíjas


Települési társulás: Gondozóház bővítése; Hajléktalan szálló és éjjeli menedékhely bővítés és létesítése 14. Térségi és helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúrafejlesztés

+


++

Dunasziget, Jánossomorja, Rajka: Telephely és géppark fejlesztés település-fenntartáshoz

+

+

+

Mosonszolnok: Közösségi infrastruktúra fejlesztése

+

++

++

Dunasziget: Közintézmények akadálymentesítése

+

+

++

Dunaremete: felújítása

Ravatalozó

+

+

++

Kisbodak: Közösségi ház padlásterének beépítése; temető kerítés felújítása

+

+

++

Levél: Kultúrház tetőtér beépítése; temető fejlesztése; térfigyelő kamerarendszer; tartályos tűzoltó autó beszerzése

+

+

++


+


47


Megnevezés

Rövid tartalom Lébény: Körzetközponti funkciók fejlesztése

15. Helyi kapcsolódó közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése




Sportlétesítményfejlesztések (Dunasziget, Mosonudvar, Halászi)

+

+

++

Kulturális intézmények fejlesztése: Mosonszolnok (Tájház), Levél (Sváb tájház)

+

+

++

Halászi: Közösségi kialakítása

+

+

++

tér

Levél: parkok, zöldterületek, játszótér fenntartása 16. A helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése, közösségfejleszté st és társadalmi befogadás támogatása

Lébény: Kulturális és természeti értékek megóvása, IKSZT közösségfejlesztési programok

17. A helyi szerveződések elősegítése

Dunasziget, Jánossomorja: Társadalmi kapcsolatok erősítése

0

+

++

Mosonudvar: Társadalmi aktivitás erősítése

0

+

++

+

++

Kimle: Kézműves tábor


+

48


Pannonhalmi járás Megnevezés 1. A gazdasági potenciál növelése Pannonhalmán és térségében


Rövid tartalom A váralján megkezdett turisztikai negyed kialakításának folytatása, egyedi turisztikai szolgáltatások kialakítása

+

+


A vallási, öko és aktív turizmushoz kapcsolódóan túraútvonalak kijelölése, meglévő útvonalak összekötése, az útvonalak mentén található turisztikai potenciállal bíró területek megújítása

+

+

+

Térségi szolgáltató Kft megalakítása, a működéshez szükséges eszközpark beszerzése, valamint komposztáló telep kialakítása

+

+

+

Pannonhalmán szolgáltatóház/inkubátorház létrehozása az alacsony jövedelmezőséggel rendelkező, és induló vállalkozások számára

+

+

+

Iparterület Pannonhalmán vasútállomás területen

kialakítása a melletti

-



+

+

49


Megnevezés


Rövid tartalom Járóbeteg Központ esetében piaci szolgáltatások bevezetése, különös tekintettel a termálgyógyászatra


Pannonhalma Térségi Helyi Termék Klaszter megalakítása.

++

++

+

Vállalkozóvá válást segítő, valamint az induló vállalkozásokat mentoráló program működtetése a Váralja Turisztikai Negyed infrastrukturális fejlesztéséhez kapcsolódóan.

+

+

+

Turisztikai menedzsment kialakítása

+

+

+

desztináció szervezet

Pannonhalma város termálkútjának hasznosítása termálfürdő kialakításával, melegházi technológiák telepítésével, megújuló energiát hasznosító lakópark építésével

++



++

+

50


Megnevezés 2. A környezeti értékek védelme Pannonhalmán és térségében


++

Nyalkán elvezetési kiépítése

csapadékvíz rendszer

++

+

+

átfogó auditja, felújítás, energiák

++

+

+

Pannonhalmán az iskolát és a művelődési házat ellátó bio fűtőmű építése

++

+

+

Közösségi tulajdonú megújuló energiákra épülő lakóterületek kiépítése

++

+

+

Települési zöldterületek, közösségi terek kialakítása/megújítása

++

+

+

Pannonhalmán óvoda bővítése, bölcsőde/családi napközi kialakítása

0

+

++



Pázmándfalu vízbázisának védelme érdekében diagnosztikai vizsgálat, Pázmándfalu „Hegy” településrészén vízelvetési rendszer kiépítése

Középületek energetikai energetikai megújuló alkalmazásával

3. A közszolgáltatások javítása Pannonhalmán és térségében


Rövid tartalom

51


Megnevezés


Rövid tartalom Pannonhalmán idősek napközi otthonának létrehozása

0

Leromlott állapotú települési művelődési házak felújítása, modern, integrált kulturális, közigazgatási és szolgáltató központok kialakítása (pl. Pázmándfalu)

+

+


++

Sportközpont kialakítása Pannonhalmán (sportcsarnok, füves, műfüves, rekortán edzőpályák, edzőterem és edzőpark)

+-

+

++

Közösségi terek megújítása, kialakítása

+

+

++


++

+

++



52


Megnevezés 4. A közlekedési kapcsolatok fejlesztése Pannonhalmán és térségében

Rövid tartalom Győr kötöttpályás elővárosi közlekedési programjához kapcsolódóan a térség vasútállomásainak megújítása, pakolók, zárt kerékpártárolók kialakítása, a vasútállomások megközelíthetőségének fejlesztése (különös tekintettel a hiányzó kerékpárút szakaszokra), ráhordó buszjáratok szervezése (igényalapú közösségi közlekedés)


A térség buszmegállóinak egységes megjelenést biztosító felújítása, hiányzó buszöblök, buszfordulók, járdaszigetek megépítése

+

Pannonhalmát Győrsággal és Ravazddal összekötő kerékpárút megépítése

+

Kialakítandó lakó és ipari övezetek megközelíthetőségének biztosítása, hiányzó közúti kapcsolatok kiépítése



+

+

-

++


+

+

++

53


Megnevezés


Rövid tartalom Szilárd burkolat kiépítése a hiányzó belterületi útszakaszokon (pl. Pannonhalma Tóthegy)

5. Környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések

A szennyvíz- és csatornahálózat fejlesztése: Tápszentmiklós, Bakonypéterd, Románd, Bakonygyirót

+++

+


+

Gic,



54


Sopron-fertődi járás (Alpokalja-Fertőtáj) Megnevezés 1. Elérhető Fertőtáj:

Alpokalja-

„Kerékpáros Mintatérség”

Rövid tartalom Fertőd: Meglévő kerékpárút folytatása (Fertőendréd irányában a Hanság felé), a kerékpárút folyamatosságának biztosítása



Kerékpárút építése a Fertőd – Fertőendréd közötti szakaszon

+

+

+

Fertőszentmiklós Röjtökmuzsaj – Lövő Sopronkövesd– Völcsej Sopronhorpács Zsira/Und szakaszok

– – –

+

+

+

Ikva menti nyomvonal, Celli nyomvonal

+

+

+

Az infrastruktúrát kiszolgáló, kapcsolódó szolgáltatások, szolgáltatók és attrakciók összehangolt fejlesztése (BIKE S.O.S szolgáltatás; az Alpokalja-Fertőtáj Kerékpáros Szolgáltató Hálózat program kezdeményezés folytatása)

+

+



+

55


Megnevezés 2. Elérhető Fertőtáj: „Régió Program” 3. Elérhető Fertőtáj:

Rövid tartalom

Alpokalja-

A településközi közösségi közlekedés biztosítása



Busz” Alpokalja-

Térségi érrendszer Úthálózat fejlesztés, a biztonságos közlekedés megteremtéséért

4-5 számjegyű utak fejlesztése, önkormányzati belterületi és külterületi utak fejlesztése (meglévők felújítása, újak kialakítása)

+-

Belterületi fejlesztése

+-

+

+

+

++

++

járdák

A településközi kapcsolatok megteremtése 4. Autonóm Alpokalja-Fertőtáj

5. Közösségek Hálózata a térségi életminőség javításáért és megtartásáért

Minden településen: a települési infrastrukturális létesítményekben az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiák hasznosítása, ill. a térségi és helyi léptékű energetikai potenciál kiaknázására épülő komplex fejlesztések támogatása

+

+++

Fecskeház Program infrastrukturális feltételeinek megteremtése és hálózatának kialakítása – térségi foglalkoztatás és munkahelyteremtés

Alternatív idősellátás formáinak megteremtése



+

++

0

++

0

+

+

++

++

56


Megnevezés

Rövid tartalom Fogyatékkal élők infrastrukturális és tartalmi fejlesztései



Bölcsődei és bölcsődeóvodai ellátás minőségi fejlesztése, férőhelyek bővítése

0

+

++

Nők és fiatalok vidéken – a vidék „kovászai”

0

++

+

Nemzetiségek a határvidéken – örökségük megőrzése

0

+

+

A fenti célokhoz tartozó célcsoportok képzése, közösségfejlesztése és hálózatba szervezése

0

+

+

Pihenőpark és helyi piac kialakítása a Süttöri városrészen

+

++

++

Fertőd belvíz problémáinak megoldása

++

+

+

A Polgármesteri Hivatal épületének „felszabadítása”, az épület múzeumi célokra való hasznosítása

0

+

+

A helyi rekonstrukciója

+

+

+

közterek



57


Megnevezés


Rövid tartalom Fertőszentmiklós városközpont rehabilitáció folyamszabályozás megvalósítása

6. A „VIDÉK MINŐSÉGE – Alpokalja-Fertőtáj” védjegy programhoz kapcsolódó fejlesztések

7. „Alpokalja-Fertőtáj” Turizmusfejlesztési Program

-

tó

+-


+

+

Térségi közösségi feldolgozó(k) és feltételrendszerük megteremtése, fejlesztése

+

Helyi piacok, értékesítési pontok hálózata

+

++

++

Helyi termelők, kézművesek kisléptékű infrastrukturális és eszközfejlesztései

+

++

++

Területi védjegy és kapcsolódó hálózat térségen belüli, térségek közötti és nemzetközi együttműködése

+

++

+

Szálláshely kapacitások minőségi fejlesztése

0

+

0

Öko-aktív szolgáltatások, bővítése, fejlesztése

++

+

+

+

++

turisztikai attrakciók meglévők

Soproni borvidékhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatások

++

+



++

58


Megnevezés

8. Települési fejlesztések


Rövid tartalom Turisztikai hálózati együttműködések és kezdeményezéseik támogatása ernyőprojektek keretein belül

+

Világörökségi Turisztikai Központ kialakítása a fertőszéplaki Széchenyi kastélyban

0

Fertőrákos: Patak sor komplett járda-, vízelvezetés és útrekonstrukció, óvodaés bölcsődefejlesztés, alternatív (megújuló) energia felhasználás az önkormányzat közintézményeiben

Fertőszentmiklós: városközpont rehabilitáció, városközpontot tehermentesítő út és körforgalom kiépítése, az IKVApatak folyamszabályozás tó megvalósítása

+

++

+-


++

+



+

++

++

59


Megnevezés

Rövid tartalom



Ebergőc: kerékpárút építése, fertő-parti turizmusba bekapcsolódás, a községháza teljes felújítása, az úthálózat javítása, járdafelújítás

+

++

++

Gyalóka: építése; elvezetés

+

+

+

Pinnye: csapadékvízelvezetés; új utcarész közművesítése

++

+

+

Sopronkövesd: Autoliv ipari területen történő fejlesztése, kerékpárút építése, turizmus fejlesztése a település külterületén lévő területek, majorok felújításával, korszerűsítésével; kultúrház építése; csapadékvíz elvezetése

-+

Röjtökmuzsaj: kerékpárút építése, ipari-kereskedelmi övezet kialakítása; óvoda és konyha felújítása; járda- és úthálózat felújítása; csapadékvíz-elvezetés

+-

orvosi rendelő csapadékvíz-



++

++

++

++

60


Megnevezés

9. Turizmusfejlesztés

10. Környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések


Rövid tartalom



Répcevis: csapadékvízelvezetés; Pákác patak meder szabályozása, burkolása; a beszántott árkok helyreállítása; óvoda nyílászáróinak cseréje, az épület hőszigetelő vakolattal történő ellátása

++

Fertőrákos, Püspöki palota fejlesztése

0

+

+

Fertőd, Fertőrákos, Fertőszéplak kastélyai

0

+

+

Golf Club Blaufränkischland (Kékfrankos Golfclub)

-

+

+

Csapod Iván és térsége

++

+

+

+

+

Téti járás Megnevezés 1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatásorientált gazdaságfejlesztés

Rövid tartalom Árpás: Zöldség-gyümölcs feldolgozó meglévő önkormányzati épületben kialakítása - közmunkára épülő

kialakítása, feldolgozó





61


Megnevezés 2. Térségi szintű, foglalkoztatásbővítési célú turizmusfejlesztés

3. Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés


Árpás: kikötő kialakítása a Rába parton és esőházak készítése

0


Kajárpéc: tanösvény kialakítása a Hatos-tölgy túraútvonalon

+

+

+

+

+

++

++

Rövid tartalom

Rábaszentmiklós: Marcal partra esőházak készítése, lábtenisz pálya kialakítása

-

Tényő: erdei turista utak megnyitása kerékpáros, lovas és gyalogos kirándulók számára; tanösvény és miniarborétum kialakítása; a Katasztrófa Védelem helyi objektumának bemutató teremmé, illetve tűzoltómúzeummá való alakítása; kilátó építése; a borturizmus fejlesztése; közösségi szálláshely kialakítása

+-

Tényő: Piactér kialakítása a helyi termékek és a környékbeli / járási / települések mezőgazdasági és ipari - kézműves- produktumai számára

+


++


++

62


Megnevezés 4. A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése 5. A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása 6. Kisléptékű közlekedési fejlesztések

Rövid tartalom Kajárpéc: Óvoda épületének külső szigetelése, a tetőszerkezet felújítása. Az akadálymentesítés folytatása


Tényő: Vonzó faluközpont létrehozása, közösségi terek kialakítása, fejlesztése


+

++

Kerékpárút-fejlesztések (Árpás: a Rába töltésén; Kajárpéc: a TényőSokorópátka irányába a Sokoró déli vonulatán keresztül)

+

+

+

Útfejlesztések (NagydémKajárpéc összekötő út; Árpás: kül- és belterületi utak fejlesztése; Mórichida: külés belterületi utak aszfaltozása, illetve portalanítása/murvázása; Rábaszentmiklós: aszfaltozás)

+

+

+


+


63


Megnevezés 7. A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása 8. Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járó beteg ellátás infrastrukturális fejlesztése

9. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 10. Térségi és helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra-fejlesztés 11. Helyi kapcsolódó közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése

Rövid tartalom Önkormányzati épületek, intézményeik energiahatékonyságának növelése (Árpás, Kajárpéc, Mórichida, Rábaszentmiklós, Tényő)



++

Orvosi rendelő fejlesztése, felújítása, felszereltségének javítása (Árpás, Mórichida, Rábaszentmiklós)

0

+

Mórichida: egészségház és orvosi rendelő kialakítása

0

+

++

Mórichida: Idősek otthona kialakítása

0

+

++

Tényő: Köz- és vagyonbiztonság védelme; Tényői temetők és ravatalozók felújítása

0

+

++

+

++

Árpás: a faluház befejezése közösségi terek kialakításával, sport szoba kialakítása



0

64


Megnevezés

Rövid tartalom Tényői tájház fejlesztése komplex hagyományőrző programokkal; sportolási lehetőségek fejlesztése, helyi rekreáció elősegítése; a tényői Integrált Közösségi Szolgáltató Tér fejlesztése, szolgáltatások bővítése; Műemléki védelem alatt álló katolikus, ill. evangélikus templomok és környezetük felújítása Kajárpéc: fejlesztése



Sportpályák

+

+

++

Mórichida: a kultúrházban kihangosítás megvalósítása; mozgás, fizikai aktivitás tereinek fejlesztése, a lövészpálya korszerűsítése.

0

+

++



65


Ágazati OP-kból megvalósuló programok Megnevezés

Rövid tartalom

1. „A vidék kincsei” falusi és ökoturisztikai fejlesztési program

A fenntartható pályára álló falusi és ökoturizmus fejlesztése. A túrázás, természetjárás, kerékpározás, horgászat, vadászat feltételeinek javítása, a kapcsolódó szálláshelyek kapacitásának bővítése és színvonalának emelése. A falusi portákon, szövetkezetekben és vállalkozásokban előállított helyi termékek piacra jutását támogató intézkedések.

A kistelepülések értékeit integrált módon kínáló, a munkahelyteremtést szolgáló falusi és ökoturizmus fejlesztésének programja: csendkúra, gyalogés kerékpártúra, sportés hobbyhorgászat, vadászat, természetjárás, helyi termékek kínálata. 2.„Zölderő” energiaracionalizálásigazdaságfejlesztési program Győr-Moson-Sopron megye energiaracionalizálási programja a megyei zöldgazdaság kialakítása érdekében (ERFA)


Megújuló energetikai alapú beavatkozások (települések – közvilágítás, ipar cégek és intézményi energiaracionalizálása, közösségi közlekedés – járműpark, mezőgazdaság). Energiahatékonyság javítását célzó intézkedések (telephelyfejlesztések) Innovatív megoldások alkalmazása (biomassza, geotermikus energia, biogáz, napenergia). A megyei „zölderő” program népszerűsítését szolgáló egységes arculat és marketing kialakítása (minden generáció megszólítása: tanterv, kampány, nyugdíjas egyetem, média). Hulladék-gazdálkodási intézkedések (szelektív gyűjtés és újrahasznosítás mind teljesebbé tétele, hulladéklerakó telepek biogáz kapacitásának kitermelése, hasznosítása és a felhagyott hulladéklerakók szakszerű rekultiválása és az illegális hulladéklerakók felszámolása; a hulladék energetikai és egyéb innovatív hasznosítása).


+++


+++


++

66


Megnevezés

Rövid tartalom

3. „Felzárkóztatás” elmaradott térségek foglalkoztatásigazdaságfejlesztési programja A leszakadó térségek (Rábaköz, Sokoróés Bakonyalja, Répce-sík) foglalkoztatási lehetőségeinek bővítését és a helyi gazdaság fejlesztését támogató intézkedési csomag. Integrált programja a szükséges közlekedési kapcsolatok megteremtésével

Innovatív, kísérleti foglalkoztatási és társadalmi befogadási programok indítása. A már kialakított foglalkoztatási együttműködési megállapodások hálózatára építve a foglalkoztatási kapacitások komplex fejlesztése. Első munkahely-programok kialakításával a fiatal pályakezdők munkához juttatása. Az érintett térségek szociális gazdaságának megerősítése. A komplex foglalkoztatási program kialakításának és működtetésének alapjául szolgáló infrastruktúra fejlesztésének megvalósítása.

„Háló” gazdaságfejlesztési

Szociális alap- és szakellátást nyújtó intézmények infrastrukturális bővítése, a szakemberállomány egységes szempontok alapján történő szakmai továbbképzésének megvalósítása. A széttagolt falugondnoki hálózat által nyújtott szolgáltatások minőségi bővítése érdekében megyei koordinációs szint meghatározása és az ehhez szükséges fejlesztések magvalósítása.

4. szociális program

A falugondnoki hálózat megyei koordinációjának programja a megyei szociális háló továbbfejlesztésével GyőrMoson-Sopron megye aprófalvas, elnéptelenedő és elöregedő településekből álló térségeiben



0

++


Társadalmi hatásviselők +++

+++

67


Megnevezés

Rövid tartalom

5. „Batthyány-Strattmann László” megyei gyógyés egészségturisztikai és rekreációs program A már fürdővel rendelkező településeken (pl. Csorna, Győr, Hegykő, Kapuvár, Lipót, Mosonmagyaróvár, SopronBalf) és a fürdőlétesítésre, egészségcentrum kialakítására készülő településeken (pl. Pannonhalmán a Pannonhalmi Bencés Főapátság általi kialakításban), valamint ezek térségében a gyógyés egészségturizmus, a wellness, a sport és rekreációs szolgáltatások fejlesztését célzó integrált területi program 6. „Rábaköz” térségi gazdaságfejlesztési program (kiemelt megyei felzárkóztatási irány)

A megye már fürdővel rendelkező és a fürdőlétesítésre készülő településein ez ideig nem mindenütt alakult ki magas látogatói létszámmal működő gyógy- és egészségturisztikai szolgáltatás. A magasabb színvonalú ellátást lehetővé tevő fejlesztési program e hiányosságok megszüntetését célozza (a bővebb szolgáltatási kapacitások kialakítása, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó szálláshely bővítés és munkahely teremtési feltételek megvalósításával)

A csornai és kapuvári ipari parkokban megvalósuló integrált térségi fejlesztési program a szükséges közlekedési kapcsolatok megteremtésével



0

+++

A csornai és kapuvári ipari parkok gazdasági tevékenységeinek összehangolása, egymáshoz kapcsolódó egyedi profiljainak kialakítása, közös menedzsment működési feltételeinek kialakítása. Egységes befektetési csomag kialakítására és marketingjére javaslat készítése. A csornai és kapuvári ipari parkok jövőbeli hatékony és a gazdaságfejlesztést elősegítő működését szolgáló közlekedési kapcsolatok összehangolása, valamint a szükséges fejlesztések megvalósítása



+

68


Megnevezés

Rövid tartalom

7. „Villanydelejes forgony dinamó” kreatív humánerőforrás fejlesztési program

Képzési kínálat bővítése, a meglévő programok tartalmának megújítása, új képzési területek kialakítása, új képzési formák bevezetése.




Kreatív humán erőforrások - az értékteremtő foglalkoztatás, valamint a kreatív (a gazdaságfejlesztést segítő) humánerőforrások támogatása Megyei szakképzési rendszer fejlesztési program Felsőoktatás és kutatásfejlesztés-innováció program A vállalkozási kultúra és tudásbázis program


69


Megnevezés

Rövid tartalom

8. „Megújuló gazdaság” innovációkban gyarapodó gazdaság fejlesztési programja

Beruházások: telephelyi kínálat növelése (ipari parkok alakítás, azok kínálatának növelése, szálláshelyek), mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztése, termelési kapacitás bővítése (föld, gépek, eszközök beszerzése), termelési infrastruktúra javítása (utak, közlekedési, szállítási kapcsolatok alakítása, tárolási kapacitások bővítése). A versenyképesség erősítése érdekében a gazdasági és üzleti környezet megújítása (a hagyományos iparágakra, valamint tudás- és kompetencia-rendszerekre alapozva). A szolgáltatások: piaci kapcsolatok szélesítése, üzleti működés javítását segítő tanácsadás, fejlesztési tanácsadás, termék, tevékenység, szolgáltatás kínálatának és minőségének fejlesztése. Az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása révén megfelelő szociális és gazdasági környezetet biztosítása már működő vállalkozások és a foglalkoztatást bővítő gazdálkodó szervezetek részére.

Az innovációkban gyarapodó gazdasági szerkezet kialakítása. Helyi gazdaságfejlesztés támogatásának programja. A megyei gazella program. Értékes termékek az értékes vidékről. A megyerikum program. A vendéglátó megye. A turisztikai program.

Környezeti hatásviselők +-


Gazdasági hatásviselők +++


70


Megnevezés

Rövid tartalom

9. „Dr. Felpéczi Petz Aladár” egészségipar infrastruktúrájának fejlesztése program

A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház telephelyeinek szakmai, infrastrukturális és humánerőforrás fejlesztése. A kórház nagytérségi ellátó-szerepének megfelelő, elegendő létszámú és szakmai színvonalú humánerőforrás biztosítása, a fiatal egészségügyben dolgozók részére bérlakás és ösztöndíj program kialakításával, továbbá az egész életen át tartó tanulás elvének megfelelő képzési programok megvalósításával.

Beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra.





71


Megnevezés

Rövid tartalom

10. „Egyetemi járműipari K+F” Győri Járműipari Kutatóközpont létesítése a Széchenyi István Egyetemen oktatás-, humánerő-, foglalkoztatásés gazdaságfejlesztési program (megyei kiemelt fejlesztési irány)

Új egyetemi laboratóriumok építése, a meglévők megújítása, bővítése a járműipari kutatásokhoz kapcsolódva. Kutatási eszközpark bővítése, új kutatási irányokhoz kapcsolódó gépek, műszerek, eszközök beszerzése, a meglévő megújítása. Új spin-off vállalkozások támogatása a járműipar különböző ágazataira. Járműipari vállalkozások hálózatépítésének támogatása, az ehhez szükséges szakmai ismeretek oktatása, innovációs tanácsadás rendszerének kiépítése.




A Széchenyi István Egyetem bázisán járműipari kutatási kompetencia központ létesítése, annak infrastrukturális feltételeinek, valamint gép-, műszer-, eszköz állományának megteremtése, kutatási programok indítása, kutatói munkahelyek létesítése, ipari kapcsolatok támogatása, a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosítása.


72


Megnevezés

Rövid tartalom

11. „Földön, vízen, levegőben” megyei közlekedésfejlesztési program (megyei kiemelt fejlesztési irány)

Közúthálózat fejlesztése (a nemzetközi jelentőségű és egyben TEN-T folyosó M1, M15 és M86, valamint az M85 és M9 gyorsforgalmi utak; főutak települési elkerülésekkel; országos mellékúthálózat; önkormányzati kezelésű helyi közutak; kerékpárutak; határ közeli utak) . Vasúthálózat fejlesztése (a nemzetközi jelentőségű TENT-T vasúti folyosók villamosítása; törzsforgalmi hálózat kétvágányúsítása; győri tehervasúti elkerülő vágány, gönyűi kikötői vasút; az európai nagysebességű vasút győri megállóhellyel; egyéb vasúti pályák; hiányzó kapcsolatok újraindítása – pl.: Győr-Pozsony). Vízi- és légi közlekedés fejlesztése (Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő; Győr-Pér és Fertőszentmiklós kiemelt repülőterei; Bőny, Pusztacsalád és SopronPiuszpuszta repülőterei). Kombinált fuvarozás fejlesztése (Ro-Ro; Ro-La; logisztikai központok). Közösségi közlekedés fejlesztése (Volán, MÁV, GySEV összefogásával)

A települések elérhetőségét javító, ezáltal befektetőbarát környezetet teremtő megyei közlekedésfejlesztési fejlesztési program.





73


Megnevezés

Rövid tartalom

12. „ Életminőség” megyei közmű-szolgáltatás fejlesztési program (megyei kiemelt fejlesztési irány) A „közműolló” zárását szolgáló, azaz a megye több tucat településén még hiányzó műszaki infrastruktúrák megvalósítását – ezáltal befektetető-barát környezetet – eredményező megyei közműszolgáltatás fejlesztési program. Győr-Moson-Sopron megye területére kidolgozott vízgyűjtő-gazdálkodási tervek végrehajtása. A közműkapacitások fejlesztése a 10 ezer lakosnál népesebb településeken. 13. „Újhelyi Imre” megyei élelmiszergazdaságfejlesztési és foglalkoztatási program (megyei kiemelt fejlesztési irány)

Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás (a megye még nem csatornázott településeinek szennyvízkezelési programjának végrehajtása). A megye vízgyűjtő-gazdálkodási terveinek végrehajtása (A projekt célja az ökológiai zöld és kék folyosók folytonosságának biztosítása. A mellékágak és holtágak revitalizációja, vizes élőhelyek kialakítása. Élő kapcsolat biztosítása a főmeder és a hullámtéri, valamint a mentett oldali holtágak között. (Hallépcsők létesítése, árvízvédelmi beavatkozások, komplex természetvédelmi rekonstrukció, Nicki duzzasztómű felújítása. Fertő-tavi nádasok vízellátását biztosító csatornák rekonstrukciója stb.). Csapadékvíz-, szennyvíz-elvezetési, tisztítási kapacitások fejlesztése, hiányzó kapacitások kiépítése.


Korszerű technológia, innovatív megoldások (kertészeti gépek beszerzésének támogatása; konzervipari fejlesztések; hűtőházak - hűtési technológia alkalmazása).

+


+++


++

A munkaerő-igényes és minőségi élelmiszergazdaságot eredményező fejlesztési program.


74


Megnevezés

Rövid tartalom

14. „Xántus János” megyei halés vadgazdálkodási program (megyei kiemelt fejlesztési irány)

A megye vadászterületei apróvadállománya létszámának bővítése, visszatelepítése mesterséges tenyésztésből származó egyedekkel (fogoly, fácán). A megye halászati vízterületei halállományának őshonos halfajokkal történő (kecsege, aranykárász, balin, csuka, süllő, nyurgaponty) állománydúsítása, a halfajok mesterséges tenyésztésből származó egyedeinek telepítésével optimális halállomány-szerkezet elérése. A vadászati és halászati turizmus infrastruktúrájának fejlesztése, szálláshelyek, faházak, lesek, stégek, egyéb berendezések kialakításával.

A vizekben és erdőkben gazdag megye által kínált lehetőségek kiaknázásaként fejlesztendő a halés vadgazdálkodás.





75


Megnevezés

Rövid tartalom

15. „Győri Járműipari Körzet” megyei járműipar-fejlesztési program (megyei kiemelt fejlesztési irány)

A versenyképesség fenntartása és további fejlesztése érdekében a térség gazdasági és üzleti környezetének megújítása a hagyományos iparágakra és a kialakult tudás- és kompetenciarendszerekre alapozva, továbbá a kapcsolódó szakképzési, felsőoktatási rendszer megújítása. Az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása révén megfelelő szociális és gazdasági környezetet biztosítása a térségben már működő vállalkozások részére, továbbá a foglalkoztatást bővítő gazdálkodó szervezetek térségbe telepítésének elősegítése.

A Győrben működő Audi Hungaria Motor Kft. tervezett motorgyártási, gépjárműgyártási és kutatásfejlesztési beruházásai. A megyehatáron messze túlnyúló foglalkoztatási körrel működő járműipari nagyvállalat, az Audi beszállítói körének bővítése. Ezáltal fejlődési lehetőséget nyújtva a megyében működő beszállítóknak: a kkv-knak, valamint a szintén nagy hagyományú és győri székhelyű Rába Járműipari Holding Nyrt-nek (pl.: autóbuszgyártás bevonásával). A Széchenyi István Egyetem bázisán alternatív hajtású járművek kutatási fejlesztési programja.





76


Megnevezés

Rövid tartalom

16. „Világörökségek GyőrMoson-Sopron megyében” megyei örökségvédelmi program (megyei kiemelt fejlesztési irány) A megye már meglévő, az UNESCO által világörökségi helyszínné nyilvánított térségei. Az ezeréves „Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete”, valamint az Ausztriával közös „Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj” értékmegőrző fejlesztése. A világörökség várományos „Danube Limes” Győr-MosonSopron megyei helyszíneinek értékmegőrző fejlesztése.

A „Danube Limes” világörökség várományos GyőrMoson-Sopron megyei helyszínei (15 Duna-közeli település) római kori értékeinek feltárása, bemutatása, megőrzésem marketingje, a Világörökségi cím elnyerésének előkészítése. Az EU által elfogadott Duna makro-régiós stratégiába illeszkedő zászlóshajó projekt megvalósításának támogatása. A Pannonhalmi és a Fertő-táj világörökségi helyszíneken kiemelt feladat az elnyert cím megőrzése, az ezzel kapcsolatos értékmegőrző intézkedések támogatása, továbbá olyan fejlesztés, beruházás támogatása, mely az önfenntartás háttereként szolgál. Kiemelt figyelmet érdemel a megyét érintő nemzetközi zarándokútvonalak (Szent Jakab-, Szent Márton-, Mária út), valamint a kijelölés előtt álló Sacra Velo magyar-szlovák kerékpáros zarándokútvonal fejlesztése.





77


Megnevezés

Rövid tartalom

17. „Tehetség-gondozás” megyei ösztöndíj és gyakornoki program

Hiányszakmák feltérképezésemegszűntetése/munkaerőpiaci kereslet-kínálat koordinációja. Gyakornoki program intenzitásának növelése. Gyakorlati helyek számának növelése. Hazai elhelyezkedési lehetőségek elősegítése rendszeres konzultációkkal. Meghívott gyakorlati szakemberek tanításba való rendszeres bevonása. A szakképesítések szakmai tartalmának és a képzési időknek rendszeres felülvizsgálata a munkaerőpiac igényeinek és visszajelzéseinek felhasználásával. Hatékony és rugalmas szakképzési rendszer. A felnőttképzés minőségének és tartalmának javítása. Idegen nyelvi képzés vonzóbbá tétele. Gyakorlati helyek (practing) számának bővítése, „mentorálási rendszer” elterjesztése (néhány diák+egy gyakorlati szakember, mint mentor). Térségi integrált szakképző központok fejlesztése.





78


Megnevezés

Rövid tartalom

18. „Vendégfogadó megye” A megyei turisztikai potenciál fejlesztési program

Megyei komplex egészségturisztikai termék fejlesztése a gyógyturizmus, a sport a wellness és rekreációs szolgáltatások és attrakciók fejlesztése révén. Megyei komplex ökoturisztikai termék fejlesztése az aktív és falusi turizmus szolgáltatásai (szálláshely, vízi túrák, horgászat, kerékpározás, természetjárás, lovaglás, vadászat, helyi termékpiac) és az attrakciók fejlesztése révén. Konferencia, üzleti és esemény turizmus fejlesztése multifunkcionális (konferencia, sport, kultúra rendezvények igényeit egyaránt kielégíteni képes) központok kialakítása és szálláshelybővítés révén. Kulturális és örökségturizmus fejlesztése az épített, táji, természeti és szakrális örökség megóvása és látogatók számára vonzóvá tétele révén. Turizmus szervezeti rendszerének átfogó fejlesztése (termék alapú hálózatosodás/klaszterizáció elsősorban az öko, kulturális és egészségturizmusban, illetve területi alapú TDM szervezeti rendszerfejlesztés). A turisztikai részprogramban meghatározott turizmusformákhoz kapcsolódó szálláshely és egyéb szolgáltatásfejlesztés.

A megye táji adottságai, természeti, kulturális, műemléki értékei, szakrális örökségei már jelenleg is fontos turisztikai kínálatot jelentenek, s ezek alapján nyújtja a jövőbeli fejlesztések, valamint új turisztikai kínálatok létrehozásának, megteremtésének, s ezzel újabb helyek, települések, térségek bekapcsolására.







Határon átnyúló operatív programok Megnevezés 1. Gazdaság – Munkaerőpiac – Szakképzés – Innováció

Rövid tartalom Gazdasági együttműködés (klaszterek, logisztikai hálózatok)


+

79


Megnevezés

Rövid tartalom Agrárinnováció, agrár együttműködések (agrárinnováció, fenntartható mezőgazdálkodás, értékesítési láncok, akvakultúra)

Határon átnyúló együttműködések

2. Környezetügy

3. Közlekedés



++

+

munkaerő-piaci

0

+++

++

Együttműködés a duális képzés területén a képzések különböző szintjein (középfokú, felsőfokú)

0

++

++

Környezetügyi együttműködések a természetvédelem, a környezetvédelem, a tájgazdálkodás, a tájrehabilitáció és a környezeti nevelés témakörében

+++

+

++

Helyi megújuló hasznosítása

energiaforrások

+++

++

++

Környezetügyi együttműködések a vízgazdálkodás és a katasztrófavédelem (elsősorban árvíz és belvíz) területén

+++

++

+

+++

++

Alacsony széndioxid kibocsátású közlekedési rendszerek

+++ közös



80


Megnevezés

Rövid tartalom Kerékpáros hálózat fejlesztése


Ingázást szolgáló közösségi közlekedési fejlesztések megvalósítása Közös közlekedésbiztonsági fejlesztések

4.Funkcionális településhálózati együttműködések

6. Helyi értékek – identitás – turizmus – people-to-people

++

0


+

++

+

Közszolgáltatási együttműködések, kapacitások megosztása, fejlesztése, funkciók összehangolása

0

++

+

Együttműködés a szomszédokkal

0

++

+++

Emberek közötti (peopleto-people) együttműködések, programok

0

++

Hagyományőrzés, térségi identitás erősítése

0

+

+++

Helyi fejlesztése

+

++

++

++

++

++

termékek

Érték alapú turizmus



+++

81


Megnevezés

7. Egyéb közös rendszerek kiépítése, kialakítása

Rövid tartalom


Közös információs rendszerek kialakítása


+


+++

++

Intézményi együttműködések

Egyéb EU-s programok: Megnevezés 1. Közlekedésfejlesztés

Rövid tartalom M1 autópálya Hegyeshalom – országhatár szakasz rekonstrukciója



+


-

+

+

+

++

+

M15 (Levél-Rajka) autóút bővítése Budapest-Hegyeshalom vasútvonal ETCS2 szintre emelése Egyéb nemzetközi támogatásokkal (pl. Világbank, Svájci Alap, Norvég Alap) megvalósuló programok még nem kerültek kidolgozásra. A tisztán hazai támogatással megvalósuló programok a települési és járási programok azon részét teszik ki, melyek támogatását nem lehet EU-s, illetve egyéb nemzetközi támogatásból fedezni. Az egyes programok környezeti hatásai a következő fejezetben kerültek meghatározásra. A határon átnyúló fejlesztési programokkal a területi, illetve az ágazati operatív programokkal összhangban valósulnak meg így azok környezeti hatása a területi és ágazati fejlesztési operatív programok környezeti hatásainak leírásánál találhatóak.


82


5.1. A termőföld mennyiségére gyakorolt hatások 5.1.1.

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE ÖNKORMÁNYZATI HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ OPERATÍV PROGRAMOK

A GYMS megye önkormányzati hatáskörébe tartozó programok a gazdaság fejlesztését segítő intézkedéseket fogalmaznak meg. A termőföldek mennyiségére a következő hatások jelenhetnek meg: 

Gazdaságfejlesztő turizmusfejlesztő intézkedések: várhatóan a gazdaságfejlesztés, turisztikai fejlesztés beruházásokkal fog együtt járni. Amennyiben zöldmezős beruházásra kerül sor akkor az csökkentheti a termőföldek mennyiségét. A beruházások során a terület megválasztásánál ajánlott figyelembe venni a terület felhasználását és amennyiben termőterületen lenne a beruházás a termőföld minőségét.  Új technológiák piacra történő belépésének ösztönzése: ez közvetett módon pozitív hatású lehet a termőföldek mennyiségére, amennyiben az új technológia a termőföldek védelmét segíti.  Úthálózat fejlesztése: az úthálózat fejlesztése során lehetséges, hogy termőföld területekre kerülnek a nyomvonalak a kijelölés során. Ajánlott a területhasználat felmérése a nyomvonalak kijelölésekor, illetve a kifejezetten jó minőségű termőföldek védelme.  A mezőgazdasági termelés adottságainak fejlesztése: A program megvalósulása várhatóan pozitív hatással lesz a termőföldek mennyiségére, illetve a termőföldek minőségének javítására. A programok meg nem valósulása esetén a felsorolt hatások elmaradása várható, további hatás nem valószínűsíthető. 5.1.2.

MEGYEI JOGÚ VÁROSOK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ OPERATÍV PROGRAMOK

Az ipari területek fejlesztése esetén törekedni kell, hogy ne a jó minőségű termőföldek bevonásával valósuljon meg, illetve a fejlesztések során a környezeti hatások minimálisak legyenek, hogy azok a környező termőföldek minőségét ne befolyásolják. A megyei jogú városok hatáskörébe tartozó többi program nem a termőföldeken, hanem városok belterületén fognak megvalósulni, e programoknak a termőföldekre közvetlen hatása nincsen. 5.1.3.

JÁRÁSOK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ OPERATÍV PROGRAMOK

A járási fejlesztési igények alapján a termőföldek mennyiségére azon fejlesztési programok lehetnek hatással, melyek területhasználata esetlegesen termőföldet érint. A beruházások során az építési terület kijelölésekor ajánlott a terület minőségi besorolását figyelembe venni, lehetőleg szürke mezős beruházásokat végrehajtani és a jó minőségű termőföldek mennyiségét megvédeni. A termőföld mennyiségére esetlegesen hatással bíró járási programok a következőek lehetnek:  

iparterület bővítése új területek bevonásával; fejlesztések, melyek új épületek építésével járnak (turisztikai épületek, szálláshelyek, iskolák, óvodák, tűzoltószertárak, tűzoltólaktanyák, temetők, sportintézmények, lakóterületek, biomassza üzemek);  infrastrukturális fejlesztések, új útszakaszok építése: o úthálózat bővítése; o kerékpárút hálózat bővítése; o járda úthálózat bővítése;  rendezvényszervezés. A beruházások tervezése és a rendezvények helyszínének kijelölése során megfelelő és gondos területválasztás esetén a járási programok nem érintik negatívan a termőföldek mennyiségét a térségben. A program nem megvalósulása nincs hatással a termőföldek mennyiségére. 5.1.4.

ÁGAZATI PROGRAMOK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ PROGRAMOK

Az ágazati programok közül várhatóan a megújuló gazdaságfejlesztési program keretében tervezett ipari parkok kialakítása és a termelési infrastruktúra javítása, illetve a közlekedés fejlesztését ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt. Készült: 2014. június

83


megcélzó projekt kis mértékben csökkenti a termőföldek mennyiségét, ez azonban a kialakítandó ipari parkok helyszínétől is függ (zöldmezős, vagy barnamezős beruházás). Az ipari parkok területének megválasztása során a logisztikai és egyéb szempontokon túl a területhasználatot és termőföldek esetén a termőföldek minőségét célszerű figyelembe venni. Az árvízvédelmi beavatkozások segíthetnek a meglévő termőföldek minőségének megőrzésében. A program nem megvalósulása esetén az árvizek következtében okozott károk megakadályozása nem biztosítható. 5.1.5.

HATÁRON ÁTNYÚLÓ UNIÓS FEJLESZTÉSI PROGRAMOK

A határon átnyúló programok az ágazati és a területi operatív programokkal összhangban valósulnak meg. A környezeti hatások megegyeznek a releváns ágazati és az operatív programok környezeti hatásainak leírásával. 5.1.6.

EGYÉB EU-S PROGRAMOK

Az egyéb EU-s programok a közúthálózat fejlesztését és a Budapest-Hegyeshalom vasúti közlekedés fejlesztését célozzák meg. Ennek következtében a közlekedés hatékonysága javul várhatóan. Egyes útszakaszok bővítéséhez lehetséges, hogy termőföld területeket kell igénybe venni, de ezek mennyisége nem jelentős. A program nem megvalósulása nincs hatással a termőföldek mennyiségére, a fenti hatások elmaradása várható.

5.2. A talaj minőségére gyakorolt hatások 5.2.1.


A GYMS megye önkormányzati hatáskörébe tartozó programok a gazdaság fejlesztését segítő intézkedéseket fogalmaznak meg. A talaj minőségére a következő hatások jelenhetnek meg: 

Gazdaságfejlesztő turizmusfejlesztő intézkedések: várhatóan a gazdaságfejlesztés, turisztikai fejlesztés forgalom növekedéssel fog együtt járni, melynek következtében a légköri szennyező anyag emisszió növekedése várható. Az utak mentén elhelyezkedő talajok esetén ezen negatív hatások jelenhetnek meg a program következtében.  Új technológiák piacra történő belépésének ösztönzése: ez közvetett módon pozitív hatású lehet a talaj minőségére, amennyiben az új technológia a talajok minőségi védelmét elősegíti.  Úthálózat fejlesztése: az úthálózat fejlesztése az új útszakaszok mentén lokális negatív hatás alakulhat ki, azonban a forgalom kiegyensúlyozottabbá tétele következtében az eddig terheltebb útszakaszok mentén lokális pozitív hatás várható. További pozitív hatással bír, hogy az elérhetőségek várhatóan javulnak a megyében, melynek következtében egyes területek rövidebb útszakaszon is elérhetővé válnak, így csökkentve a közlekedés okozta szennyezőanyagok légkörbe jutását.  A megyei beszállítók minőségbiztosítása a jobb és kevésbé környezetterhelő technológiák alkalmazását segíti, ezért e program pozitív hatást válthat ki a talajok minőségére.  A mezőgazdasági termelés adottságainak fejlesztése: A program megvalósulása várhatóan pozitív hatással lesz a talajok minőségi állapotára. A programok meg nem valósulása esetén a felsorolt hatások elmaradása várható, azonban további hatás nem valószínűsíthető. 5.2.2.


Az ipari területek fejlesztése esetén törekedni kell, hogy e fejlesztések során a környezeti hatások minimálisak legyenek, hogy azok a környező termőföldek és talajok minőségét ne befolyásolják. A bel-, szenny- és csapadékvíz elvezetés következtében a talajok állapota várhatóan javulni fog. A rehabilitációk és építkezések során körültekintő kivitelezés keretében a talajok szennyezését el kell kerülni. ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt. Készült: 2014. június

84


A megyei jogú városok hatáskörébe tartozó többi program esetén a talajok minőségére közvetlen hatása nem várható. 5.2.3.


A járási operatív programok közül az infrastrukturális fejlesztések hatása számottevő a talaj minősége szempontjából: 

Úthálózat fejlesztése: A térség fejlődése következtében a gépjármű forgalom növekedése várható a megyében. Az utak mentén a megjelenő, illetve megnövekvő forgalom következtében a talaj minősége kis mértékben romolhat a közlekedés okozta szennyezések következtében. Az úthálózat optimalizálásával azonban javítható a forgalmi terhelés az egyes területeken, illetve rövidebb megközelítési útvonalak is kialakíthatóak így a kiegyenlítettebb forgalom következtében talaj minősége szempontjából egyes útszakaszokon akár javíthat is a talaj minőségén az infrastrukturális úthálózat fejlesztése. Összességében regionális szinten tehát a járások operatív programjainak megvalósulása esetén semleges, vagy kis mértékű pozitív hatás várható a talaj minősége szempontjából. Amennyiben nem valósulnak meg az úthálózat fejlesztések, a forgalom eloszlása változatlan marad, így egyes útszakaszok mentén a talaj minősége a növekvő terhelés miatt kis mértékben romolhat. Azon területeken azonban, ahol az új útszakaszok megépülése elmarad a forgalom okozta terhelés nem jelenik meg. Összességében regionális szinten a meg nem valósulás semleges hatással bír a talaj minőségére.  Kerékpárút hálózat és gyalogos úthálózat fejlesztése/bővítése: a gyalogos és kerékpáros forgalom javítása következtében várhatóan egyes esetekben a gépjárművek helyett a gyaloglást/biciklizést választja a lakosság, mely pozitív hatással lesz az út menti talajok minőségére. A kerékpárút hálózat és gyalogos úthálózattal kapcsolatos fejlesztési programok meg nem valósulása a talaj minősége szempontjából nem előnyös, mivel így kisebb a valószínűsége annak, hogy a kerékpáros és gyalogos forgalom növekedésével a gépjárműforgalom csökkenése megvalósul.  Közösségi közlekedés fejlesztése: a buszállomány megújítása és javítása következtében a buszok környezetvédelmi minősége várhatóan jobb lesz (beruházás során ajánlott figyelmet fordítani az új járművek környezetvédelmi besorolására), mely az útmenti talajok szempontjából pozitív hatással bír a jelenlegi állapothoz képest. A közösségi közlekedés nem megvalósulása következtében nem fog csökkenni a közösségi közlekedés okozta szennyezés nagysága.  Turisztikai fejlesztések: azon területeken ahol turisztikai fejlesztésekre kerül sor várhatóan megnövekedik a gépjárműforgalom, illetve új területek bevonása esetén, az új területen megjelenik a gépjárműforgalom, mely a talajok minőségére kis mértékben negatív hatással bír. A turisztikai fejlesztési programok meg nem valósulása nincs hatással a talaj minőségére.  Szabadidős tevékenységek, szabadidős központok fejlesztése: a fejlesztések következtében várhatóan kis mértékben növekszik a szabadidős központ, szabadidő terület és vonzáskörzetének forgalma, mely a gépjármű forgalom környezetszennyező hatása következtében a talaj minőségére is negatív hatással van. A programok meg nem valósulása nincs hatással a talaj minőségére.  Vízrendezési munkák, belvízfejlesztések, árvízvédelmi munkálatok: A termőföldek és talajok minőségi védelméhez szükséges a megfelelő árvízvédelem kialakítása, illetve a belvízi problémák megoldása. Az operatív tervek ezen vonatkozásai a talaj minősége szempontjából pozitív hatásúak. Meg nem valósulása a talaj minőségének szempontjából nem előnyös, mivel újabb árvizek és belvizek esetén a termőterületek és egyéb területek víz alá kerülhetnek.  Gazdaságfejlesztési programok: a helyi növény és állattenyésztés termékeinek feldolgozását, munkahelyteremtést és vállalkozóvá válást segítő operatív programok várhatóan a forgalom növekedésével járnak, melyek az utak mentén található talaj minőségére negatív hatásúak lehetnek. Azon operatív programok, melyek építkezéssel járnak ideiglenesen forgalomnövekedést okoznak az építési terület környezetében, illetve esetleges kismértékű talajszennyezés történhet az építkezés területen (megfelelő kivitelezés esetén ez elkerülhető) mely a talaj minőségi állapotára kis mértékben hatással van, azonban e negatív hatások nagyon rövid ideig valósulnak meg, így elhanyagolhatóak. 5.2.4.



85


Az ágazati programok közül várhatóan a megújuló gazdaságfejlesztési program keretében tervezett termelési infrastruktúra javítása, illetve a közlekedés fejlesztését megcélzó projekt kis mértékben javíthatnak a termőföldek minőségén a hatékonyabb infrastruktúra által (ez lokálisan, új közlekedési utak mentén kis mértékű negatív hatást eredményezhet). Az árvízvédelmi beavatkozások segíthetnek a meglévő termőföldek minőségének megőrzésében, az árvíz okozta károk kiküszöbölésében. A program nem megvalósulása esetén az árvizek következtében okozott károk megakadályozása nem biztosítható. 5.2.5.




Az egyéb EU-s programok a közúthálózat fejlesztését és a Budapest-Hegyeshalom vasúti közlekedés fejlesztését célozzák meg. Ennek következtében a közlekedés hatékonysága javul várhatóan. Lokálisan, egyes útszakaszok mentén a forgalom növekedése következtében lehetséges a talaj minőségének kismértékű romlása, azonban a közlekedés hatékonyságának növelésével regionális szinten a közlekedés okozta szennyezőanyagok fajlagos csökkenése várható, mely a talaj minősége szempontjából pozitív változás. A vasúti közlekedés fejlesztése segítségével lehetőség nyílik, hogy a közút helyett a vasúti közlekedést válasszák nagyobb számban, mely lokálisan szintén szennyezőanyag emisszió csökkenéshez vezethet. A program nem megvalósulása a fenti hatások elmaradása nem megvalósulását eredményezi, egyéb hatása nincs a talaj minőségére.

5.3. A földtani és ásványvagyonra gyakorolt hatások

5.3.1.


A GYMS megye önkormányzat hatáskörébe tartozó programok következtében az építkezések és fejlesztések várhatóan földtani és nyersanyagok felhasználásával járnak. Az új technológiák támogatása hozzájárulhat a földtani és ásványvagyon gazdaságosabb kitermeléséhez, mely pozitív hatást gyakorolhat e tényezőre.

hatékonyabb

Az alternatív energiafelhasználások bevezetése csökkenti a fosszilis nyersanyagok felhasználását és azok kiaknázásának valószínűségét. A program meg nem valósulása nincs hatással a földtani és ásványvagyonra. 5.3.2.


A megyei jogú városok programja felújítások, funkcióbővítések és rehabilitációs tevékenységeket tartalmaznak Sopron és Győr esetén is, melyek nyersanyag és ásványanyag felhasználásával valósulhatnak meg, így várhatóan a megye földtani és ásványvagyona kis mértékben csökkeni fog, amennyiben törekednek a nyersanyagok és ásványanyagok lokális beszerzésére. Az energetikai fejlesztések következtében a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkenése várható a program megvalósulása esetén. A programoknak további hatása a földtani és ásványvagyonra nincsen. A programok meg nem valósulása szintén nincs hatással a földtani és ásványvagyonra. 5.3.3.



86


Az építkezések és fejlesztések során nyersanyagok és földtani anyagok szükségesek. Így globális értelemben biztos, amennyiben a helyi anyagfelhasználást részesítik előnyben akkor regionális szinten is várható a földtani és ásványvagyon csökkenése. A biomassza üzemek létesítése következtében bizonyos mennyiségű fosszilis tüzelőanyag kiváltható energianövények tüzelésével, így csökkentve a felhasználandó földtani és ásványvagyon mennyiségét. Operatív programok, melyek esetén földtani és ásványvagyon felhasználás várható:        

iparterület fejlesztések; közművesítés; közterületek felújítása, rehabilitációja; új épületek, létesítmények kialakítása; meglévő épületek fejlesztése (bővítése, akadálymentesítés, energetikai felújítás); megújuló energiaforrások hasznosítása; biomassza üzemek létesítése; infrastrukturális fejlesztések (úthálózat, kerékpáros úthálózat és gyalogos úthálózat javítása, bővítése, hidak javítása, építése, kikötők kialakítása). A járási operatív programok meg nem valósulása nincs hatással a földtani és ásványvagyonra, kivétel a biomassza üzemek létesítése, mivel ezek hiányában a jövőben is fosszilis tüzelőanyagok használatával lenne megoldható az energiatermelés egy része. 5.3.4.


Az ágazati programok megvalósulása és nem megvalósulása esetén a (Hiba! A hivatkozási forrás em található.) fejezetben leírt hatások várhatóak. 5.3.5.




Az utak építése és fejlesztése, illetve a vasútvonal fejlesztése során nyersanyagok és földtani anyagok szükségesek. Így globális értelemben biztos, amennyiben a helyi anyagfelhasználást részesítik előnyben akkor regionális szinten is várható a földtani és ásványvagyon csökkenése. A programok nem megvalósulása nincs hatással a földtani és ásványvagyonra.

5.4. Levegőtisztaság-védelem 5.4.1.


A levegőtisztaság-védelmi vonatkozásban a közlekedés és az ipar okozta légszennyezés a mérvadó.  



Gazdaság és turizmus fejlesztése: A megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó programok keretében a gazdaság és turizmus fejlesztése által várhatóan növekedni fog a megye területén a forgalom, mely további szennyezőanyagok kibocsátásával járhat. Infrastruktúra fejlesztése: az úthálózat fejlesztése és az elérhetőség javítása következtében összességében pozitív hatású a levegő minőségére. A forgalmi terhelés kiegyensúlyozottabbá tétele illetve az egyes területek közötti utazási távolságok csökkentése a szennyezőanyagok emissziójának csökkenésével járnak. Lokális értelemben az új útszakaszok környezetében a levegőminőség romlása várható, azonban azon útszakaszokon, melyek forgalma részben áttevődik az új útszakaszokra levegőminőségi javulás várható a programok megvalósítása után. Megyei beszállítók minőségbiztosítása: a beszállítók minőségbiztosítása szigorú követelményeket állít, így amennyiben a minőségbiztosítás a légköri szennyezőanyagok


87




 

mennyiségére is kiterjed akkor ezen program pozitív hatású lehet a környezeti levegő minőségének szempontjából. Ipari parkok, technológiai parkok fejlesztése: az ipari parkok fejlesztése bővítése következtében új légszennyező pontforrások kialakulása várható, mely levegőminőségi szempontból negatív hatású. Amennyiben a program keretében a meglévő, illetve új pontforrások emisszió csökkentését idézik elő a fejlesztések, akkor pozitív hatású lehet az intézkedés. Új technológiák támogatása: Az új technológiákkal várhatóan csökken a szennyezőanyag emisszió, de ez függ az új technológiák fajtájától, illetve, hogy milyen irányúak a fejlesztések. Alternatív energiafelhasználások bevezetése: az alternatív energiafelhasználások következtében a fosszilis nyersanyagok égetése kiváltható, így a fosszilis források energiatermelése következtében a légkörbe kerülő szennyezőanyagok mennyisége csökkenthető. 5.4.2.


A megyei jogú városok hatáskörébe tartozó programok közül az épületenergetikai fejlesztések következtébe azok várhatóan hatékonyabbá válnak, a fajlagos energiafelhasználásuk csökken, illetve növekszik az alternatív energiaforrások felhasználása, melynek köszönhetően csökkeni fog fosszilis tüzelőanyag használat, illetve a tüzelés következtében az üvegházhatást okozó CO 2 emisszió. Az ipari parkok fejlesztése kettős hatással lehet a levegőkörnyezetre. A technológiai fejlesztések (pl. termelés hatékonyságának növelése, légköri emisszió szűrők) következtében csökkenthető a fajlagos szennyezőanyag kibocsátás, amennyiben ilyen irányú ipari fejlesztések is megvalósulnak. A termelés növekedése, illetve új tevékenységek, létesítmények kialakítása a szennyezőanyag emisszió növekedésével járhat. A fejlesztések során ajánlott a szennyezőanyag emissziók minimalizálása az elérhető technológia és optimális tervezés segítségével. A városrészek felújítása és funkcióbővítésének levegőkörnyezeti hatásának elemzéséhez részletesebb információk szükségesek. A fejlesztések során a városklíma állapotát és annak javítási lehetőségeit szem előtt kell tartani. A városi levegő minőségének javítása érdekében ajánlott a vízfelületek és zöldfelületek arányának növelése. 5.4.3.

JÁRÁSI HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ OPERATÍV PROGRAMOK

A járási operatív programjai közül levegőtisztaság-védelmi vonatkozásban az infrastrukturális fejlesztéseknek, az ipari tevékenységek bővülésének, a közterületek felújításának, szabadidős terek kialakítása, illetve az erdősávok kialakításának van jelentősebb hatása. Az operatív programok, melyek levegőtisztaság-védelem szempontjából meghatározóak:  





Iparterületek fejlesztése, bővítése: levegőminőségi szempontból az iparterület bővítése negatív hatással lesz a környezetre, mivel ennek következtében várhatóan növekedni fog a légkörbe kerülő szennyezőanyagok mennyisége. Úthálózat fejlesztése: lokális környezetben részben negatív, részben pozitív hatású az úthálózatok fejlesztése. Új útszakaszok építése során az új útszakasz környezetében a forgalom okozta levegőkörnyezeti hatások várhatóak, azonban az úthálózat bővítése/fejlesztése által más útszakaszok terhelése csökkenhet, melynek következtében a régebbi erősen terhelt útszakaszok levegőkörnyezetének minősége javulhat. Az utak minőségének javítása következtében a gépjárművek kiegyensúlyozottabb haladásához járul hozzá, mely szintén pozitív hatást jelent levegőkörnyezeti szempontból. Kerékpáros és gyalogos úthálózat fejlesztése: a bővülő és javuló gyalogos és kerékpáros utak várhatóan kis mértékben csökkentik a gépjármű forgalmat, így a forgalom okozta levegőkörnyezeti hatásokat is. A programok nem megvalósulása esetén a nem megfelelő gyalogos és kerékpáros infrastruktúra miatt kisebb lenne a valószínűsége a gyalogos és kerékpáros forgalom növekedésének és az ezzel együtt járó gépjármű forgalom csökkenésének. Közösségi közlekedés fejlesztése: Új gépjárművek beszerzése által az autóbuszok okozta szennyezőanyag emisszió várhatóan csökken a technológiai fejlődés következtében. A közösségi közlekedés elérhetőségének javítása következtében tovább növekedhet a személyautós közlekedés közösségi közlekedéssel történő kiváltása, mely levegőkörnyezeti


88


szempontból pozitív hatást jelent. Az operatív programok meg nem valósulása esetén semleges, illetve a járműpark romlása következtében kismértékű negatív hatás várható.  Turisztikai fejlesztések: a turisztikai fejlesztések következtében várhatóan megnő a gépjármű forgalom a fejlesztett turisztikai központok és vonzáskörzetük területén, melynek következtében további kis mértékű levegőterhelés várható a forgalom okozta szennyezőanyag emisszió miatt. A programok meg nem valósulása semleges hatással bír a levegő minősége szempontjából.  Sport és szabadidős létesítmény fejlesztése, szabadidős terek kialakítása: a programok megvalósulása következtében várhatóan megnő a gépjármű forgalom a fejlesztett sport, szabadidős létesítmények, a szabadidős terek és vonzáskörzetük területén, melynek következtében a levegőminőség kis mértékű romlása várható a forgalom okozta szennyezőanyag emisszió miatt. A programok meg nem valósulása semleges hatással bír a levegő minősége szempontjából. A szabadidős terek kialakításakor érdemes a zöld területek mennyiségét a lehető legnagyobb mértékben növelni, mely hozzájárul a levegőkörnyezet kis mértékű javulásához is. A program nem megvalósulása semleges hatású levegőkörnyezeti szempontból.  Közterületek fejújítása, rehabilitációja: Amennyiben a közterületek felújítása és rehabilitációja során a városklíma is figyelembe kerül és a területeken a zöldterületek aránya növekszik, akkor levegőminőségi szempontból az pozitív hatású lehet a városklímára. Az egyes programok kivitelezése előtt tervezéskor ajánlott figyelembe venni a levegőkörnyezeti hatásokat is. A programok meg nem valósulása esetén semleges hatás állapítható meg.  Erdősávok telepítése: Az erdősávok telepítésének megvalósulása esetén a levegő minőségének javulása várható. A nem megvalósulás semleges hatású, a jelenlegi alapállapotot figyelembe véve.  Épületek energetikai és fűtés korszerűsítése: a hatékonyabb energiafelhasználás és a megfelelő szigetelések következtében a fűtési igény csökkenése következtében az energiatermelés okozta levegőkörnyezeti hatások mennyisége csökken, mivel ugyanazon épületek energetikai ellátásához és fűtéséhez kevesebb nyersanyagra lesz szükség. Ezen intézkedések globális levegőkörnyezeti hatással bírnak (emisszió csökkenés).  Megújuló energiaforrások alkalmazása: A megújuló energiaforrások, illetve termálvizek hőjének hasznosítása tovább csökkenti az energiatermelés okozta légköri szennyezőanyag emissziót. A programok nem megvalósulása esetén a jelenleg légkörbe kerülő üvegházhatású gázok mennyiségének csökkenése elmarad.  Gazdaságfejlesztési programok: a helyi növénytermesztés és állattenyésztés termékeinek feldolgozását, a munkahelyteremtést, vállalkozóvá válást segítő programok szintén forgalomnövekedést eredményezhetnek, melynek következtében a közlekedés okozta levegőkörnyezeti emisszió növekedése várható, így a légkörre ez kismértékű negatív hatással van. Az építkezéssel járó operatív programok az építkezés ideje alatt többlet terhelést okoznak levegőkörnyezeti szempontból, azonban ennek ideje és nagysága hosszútávon elhanyagolható. 5.4.4.


Az ágazati programok közül a közlekedési fejlesztések és a termelési infrastruktúrájának fejlesztése a város egyszerűbb elérhetőségét és a hatékonyabb közlekedés lehetőségét biztosítja, mely levegőtisztaság-védelmi szempontból kis javulást eredményezhet (lokálisan alakulhat ki rosszabb levegőminőség azon útszakaszok mentén ahol a forgalom növekedése következik be a fejlesztések következtében). A megújuló energiák hasznosítása által az üvegházhatású gázok emissziójának csökkenése várható, mely mind lokális mind globális értelemben pozitív hatású változás a légkör szempontjából. A programok nem megvalósulása esetén a fent említett hatások nem fognak megvalósulni, egyéb negatív, illetve pozitív hatás nem várható. 5.4.5.





89


Az egyéb EU-s programok célja a közlekedés fejlesztése. Az intézkedések következtében a közlekedés hatékonysága várhatóan javulni fog, így regionális szinten a légkörbe kerülő szennyező anyagok fajlagos mennyiségének csökkenésével lehet kalkulálni. Amennyiben a fejlett úthálózat következtében a forgalom megnövekszik, akkor összességében a légkörbe kerülő szennyezőanyagok mennyiségének növekedése várható (ez a várható forgalom nagyságától függ). Lokálisan egyes útszakaszok mentén a terhelés növekedése következtében lehetséges a levegőminőség kis mértékű romlása. A vasúti közlekedés fejlesztése a lokális levegőminőség javulását segíti. A fejlesztések és építések során ideiglenesen lehetséges levegőkörnyezeti többletterhelés, ennek ideje és nagysága azonban hosszútávon elhanyagolható. A program nem megvalósulása a fenti hatások elmaradása nem megvalósulását eredményezi, egyéb hatása nincs a levegő minőségére.

5.5. A felszíni és felszín alatti vizek mennyiségére és minőségére gyakorolt hatások 5.5.1.


A megye önkormányzatának hatáskörébe tartozó programok közül a turizmus, többek közt a vízi turizmus fejlesztése, alternatív energia felhasználás, ipari fejlesztések, építkezéssel járó bővülések lehetnek hatással a felszíni és felszín alatti vizekre: 

Gazdasági fejlesztések: új területek bevonása, építkezések esetén a felszíni és felszíni alatti vizek sérülhetnek. Ezek védelmét biztosítani kell. Megfelelő tervezés és kivitelezés mellett a szennyezések elkerülhetőek.  Megyei beszállítók minőségbiztosítása: a minőségbiztosítás keretében várhatóan javul a beszállítók környezeti hatása is, így a felszíni és felszín alatti vizek minőségére gyakorolt negatív hatások csökkenése, illetve a vízfelhasználás hatékonyabbá válása várható.  Ipari parkok technológiák fejlesztése: Az ipari tevékenység bővítése növeli a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének veszélyét, azonban megfelelő kivitelezés esetén ez a veszély minimalizálható. A fejlesztések következtében a vízfelhasználás várhatóan hatékonyabbá válik a programoknak köszönhetően.  A mezőgazdasági tevékenység során használt tápanyagok által a felszín alatti és felszíni vizek szennyeződhetnek. A mezőgazdasági fejlesztések pozitív hatással lehetnek amennyiben azok a trágyahasználat minimalizálását is elősegítik. A programok nem megvalósulása esetén a fent felsorolt hatások elmaradása várható egyéb hatás nem valószínűsíthető. 5.5.2.


Az ipari fejlesztések következtében a technológia folyamatos fejlesztése által az ipari tevékenység okozta felszíni és felszín alatti vizek minőségére gyakorolt negatív hatása várhatóan csökkeni fog, továbbá a vízfelhasználás hatékonyabbá fog válni (amennyiben ilyen irányú fejlesztések is megvalósulnak). Az ipari létesítmények és tevékenységek gyarapodása által azonban összességében lehetséges a vízfelhasználás növekedése. Megfelelő tisztítás mellett a vizek minőségi állapotára negatív hatás megakadályozható. A beruházások során a talajvíz és felszíni víz szennyezését körültekintő munkavégzéssel védeni szükséges. A programok meg nem valósulása a felszíni és felszín alatti vizekre nincs hatással. 5.5.3.


A járási programok a felszíni és felszín alatti víz mennyiségét és minőségét kis mértékben befolyásolják. A következő programok hatásait célszerű figyelembe venni: 

Ipari területek bővítése: az ipari fejlődéssel várhatóan a vízfogyasztás is növekedni fog, mely a vízbázis mennyiségének csökkenésével és az ipari felhasználás után kikerülő tisztított


90


szennyvíztől függő minőségi változással jár. A programok nem megvalósulása semleges hatással van a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségére és minőségére  Gazdaságfejlesztő programok: a gazdaság fejlesztésével párhuzamosan a vízfelhasználás is növekedni fog, mely a vízbázis mennyiségének csökkenésével és a felhasználás után kikerülő tisztított szennyvíztől függő minőségi változással jár. A programok nem megvalósulása semleges hatással van a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségére és minőségére  Geotermális energia hasznosítása, termálvizek hasznosítása: a föld hőjének hasznosítása energetikai szempontból pozitív hatású, hiszen jelentős mennyiségű CO 2 emisszió megtakarítható vele. Fontos azonban a megfelelő és körültekintő tervezés és kivételezés, mivel a felszín alatti vizek által szállított földhő hasznosítása a felszín alatti vízháztartás rendjét felboríthatja (pl.: más hőmérsékletű felszín alatti víz visszasajtolása nem megfelelő rétegbe). A programok nem megvalósulása semleges hatással van a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségére és minőségére.  Belvíz-, csapadék- és szennyvízfejlesztések: a fejlesztések következtében kisebb a kockázat, hogy a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezés kerüljön. A nem megvalósulás semleges hatású a felszíni és felszín alatti vizekre, a szennyezés lehetősége a jelenlegi szinten marad ez esetben.  Árvízvédelmi intézkedések: a megfelelő árvízvédelem biztosításához szükséges a gátrendszer megfelelő kiépítése. Egy esetleges árvíz esetén a felszíni vizek minősége veszélybe kerülhet, mivel az elöntéskor a víz a parton lévő szennyeződéseket bemoshatja a felszíni vízbe. Ennek a kockázatnak csökkentése érdekében az árvízvédelmi intézkedések pozitív hatásúak a felszíni vizek tekintetében. A program nem megvalósulása következtében az árvizek idején lehetséges szennyezés valószínűsége nagyobb marad. A programok nem megvalósulása a fent felsorolt hatások elmaradását eredményezi. 5.5.4.


Az ágazati programok során a megyei közmű hálózat fejlesztése, az árvízvédelmi intézkedések, a geotermális energia hasznosítása, az iparterületek bővítése és a gazdasági, termelési fejlesztések lesznek hatással a felszíni és felszín alatti vizekre. Ezen tényezők hatásai megtalálhatóak az előző részfejezetben. 5.5.5.

4.5.5.HATÁRON ÁTNYÚLÓ UNIÓS FEJLESZTÉSI PROGRAMOK



A program a közlekedés fejlesztését tűzte ki célul, a felszíni és felszín alatti vizekre a program megvalósulásának nincs hatása.

5.6.

A hulladékgazdálkodás helyzetére gyakorolt hatások 5.6.1.


A megye önkormányzati hatáskörébe tartozó programok nem tartalmaznak hulladékgazdálkodással kapcsolatos lépéseket. A gazdasági, ipari és turisztikai fejlesztések következtében a hulladékképződés növekedése feltételezhető, melyet a technológiai fejlődés okozta fajlagos hulladékmennyiség csökkenése ellensúlyozhat várhatóan. A programoknak összességében nincs hatása a hulladékgazdálkodásra. 5.6.2.


A megyei jogú városok programjai nem tartalmaznak hulladékgazdálkodással kapcsolatos lépéseket, közvetett hatásuk nincs. Az építkezések, városrészek bővítése, felújítása fejlesztése következtében ideiglenesen várható a keletkező hulladékok mennyiségének növekedése. A kivitelezések során törekedni kell a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentésére. ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt. Készült: 2014. június

91


5.6.3.


A járási operatív programok közt direkt a hulladékgazdálkodást célzó program nem került megfogalmazásra. Az építkezések, bővítések, felújítások és fejlesztések hulladék termelésével járnak de ezen tevékenységek ideiglenes idejűek. A kivitelezések során törekedni célszerű a hulladékok mennyiségének minimalizálására. A szociális programok szervezése során hulladékgyűjtési akciók keretében lehetőség nyílik a lakosság környezettudatosságának növelésére és a közterületek tisztántartásának népszerűsítésére. 5.6.4.


A programok kifejezetten hulladékgazdálkodási intézkedéseket nem fogalmaznak meg. Közvetett módon a fejlesztési, rehabilitációs programok várhatóan kis mértékben megnövelik a hulladék mennyiségét (építési hulladék), de a hulladékkezelési technológiák fejlesztése és a megfelelő hulladékkezelési módszerek megválasztása esetén a megnövekedett hulladék lerakásának megelőzése egyre nagyobb mértékben megoldható lesz. A program meg nem valósulása a hulladékgazdálkodásra nincs hatással. 5.6.5.




A közúthálózat és vasúti közlekedés fejlesztése közvetlenül nincs hatással a hulladékgazdálkodásra. A fejlesztések során többlet hulladék keletkezése várható. A kivitelezés során célszerű törekedni a hulladékok mennyiségének minimalizálására. A program nem megvalósulása nincs hatással a hulladékgazdálkodásra.

5.7. A tájszerkezetre, tájhasználatra gyakorolt hatások 5.7.1.


A tájszerkezetre, tájhasználatra az építkezésekkel járó fejlesztések lehetnek hatással. A beruházások során figyelni kell a táj jellegére és tájba illő elemek használata ajánlott. A turisztika komplex fejlesztése a megye táj és természeti adottságaira alapul, ezért a program várhatóan pozitív hatású lesz a tájszerkezetre, tájhasználatra. A táj, település és értékek megőrzése érdekében a megyei önkormányzat programján belül szerepel a hálózati kapcsolatok bővítése, kézimunka-igényes ágazatok fejlesztése, állattenyésztő telepek hatékonyságának növelése, alternatív energia felhasználás bevezetése. A program nem megvalósulása esetén a fenti hatások elmaradása várható, további hatás nem várható. 5.7.2.


A programok a városok (Győr és Sopron) területén valósulnak meg lakó és ipari környezetbe. A városrészek fejlesztése, funkcióbővítése, megújítása során mindig ajánlott figyelembe venni a helyi tájszerkezetet, tájhasználatot. Amennyiben a felújítások, rehabilitációk, funkcióbővítések a tájhasználat figyelembe vételével mennek végbe, akkor várhatóan a programoknak pozitív hatása lesz a térség tájszerkezete, tájhasználata szempontjából. 5.7.3.


A programok specifikus ismeretei nélkül a tájszerkezeti és tájhasználatra gyakorolt hatások nem állapíthatóak meg. ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt. 92 Készült: 2014. június


Azon programok, melyek várhatóan hatással lehetnek a tájszerkezetre, tájhasználatra: 







Az építéssel és új területek bevonásával járó programok esetén mindenképpen figyelembe kell venni a környezet tulajdonságait és a tájszerkezetet, hogy ne tájidegen létesítmény kerüljön a környezetbe. A nem megvalósulás semleges hatással van a tájszerkezetre, tájhasználatra. Új ipari park kialakítása: A programok között Pannonhalma térségében tervezett egy új ipari park kialakítása. Mivel a Pannonhalmi Bencés Főapátság a világörökség listáján szerepel, jelentős tájesztétikai és turisztikai szerepe van a térségben. Ezt mindenképpen célszerű figyelembe venni az ipari park kialakítása esetén és a terület konkrét meghatározásakor. A nem megvalósulás semleges hatással van a tájszerkezetre, tájhasználatra. Turisztikai fejlesztések: A turisztikai fejlesztések során a szálláshelyek, illetve turisztikai kiszolgálóegységek tervezése kivitelezése során a táj jellegére figyelemmel kell lenni. Pontosabb hatások meghatározása csak a program részletes ismerete esetén lesz lehetséges. A nem megvalósulás semleges hatással van a tájszerkezetre, tájhasználatra. A rehabilitációs munkálatok feltételezhetően a tájba illeszkedő állapot visszaállítását célozzák meg, így ezen programok pozitív hatással lesznek a tájszerkezetre, tájhasználatra. Nem megvalósulásuk semleges hatással bír. 5.7.4.


A turisztikai fejlesztések alapja a megye táji adottságok, így ezek karbantartása, megóvása, a látogatók számára vonzóvá tétele részét képezi az ágazati programoknak. Az ágazati programokban megjelenő tervek hatását jól jellemzik a járások hatáskörébe tartozó operatív programokhoz tartozó hatások, melyek az előző részfejezetben kerültek bemutatásra. A program nem megvalósulása esetén a táji adottságok nem megfelelő kezelése, elhanyagolása lehetséges, a fenti pozitív hatás elmaradása várható. 5.7.5.




A közlekedés fejlesztési programok már meglévő úthálózatok és vasútvonalak fejlesztését tartalmazzák, így nem várható a tájszerkezetre gyakorolt pozitív, vagy negatív hatás.

5.8. Az épített környezetre, és a kulturális örökségekre gyakorolt hatások 5.8.1.


A megye önkormányzatának hatáskörébe tartozó programok az épített környezetre és a kulturális örökségvédelemre közvetett módon hatnak. Az új beruházással járó programok által az épített környezet bővül. A turisztikai fejlesztések során várhatóan a műemlékek és kulturális kincsek védelmét és állaguk szinten tartását, illetve javítását lehetővé teszik, ez azonban csak a részletesebb programismeret esetén jelenthető ki biztosan. A helyi örökségek megőrzése és támogatása (kézimunka-igényes ágazatok fejlesztése, állattenyésztő telepek hatékonyságának növelése) a program részét képezi, melynek következtében a kulturális örökségek ápolásának javulása várható. A programok nem megvalósulása a fenti hatások elmaradásával jár, ezen felül nincs hatással az épített környezetre és a kulturális örökségekre. 5.8.2.


A városok területén tervezett programok az épített környezet fejlesztését, felújítását, továbbá az infrastrukturális és funkció bővítését tartalmazzák, mely az épített környezetre és a kulturális örökségre pozitív hatással bír, amennyiben a programok végrehajtása során a terület épületeinek ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt. 93 Készült: 2014. június


jellegét, stílusát figyelembe veszik és ez alapján végzik el a felújításokat, illetve a kulturális örökségek védelmét nem hanyagolják el az intézkedések végrehajtása során. 5.8.3.


A programokban szereplő épületek és közterületek fejlesztése következtében a programok megvalósítása várhatóan pozitív hatású lesz az épített környezetre és a kulturális örökségekre. A felújítások, helyreállítások során ajánlott figyelembe venni a létesítmények funkcióját és stílusát és a táj jellegének megfelelően végrehajtani az építkezést, helyreállítást. Pontosabb hatások a programok részletes ismerete esetén lehetséges. 5.8.4.


Az ágazati programok közt megfogalmazott turisztikai fejlesztések a kulturális örökségek karbantartása, megóvása, a látogatók számára vonzóvá tételét vonják magukkal. A program nem megvalósulása esetén a kulturális örökségek nem megfelelő kezelése, elhanyagolása lehetséges, a fenti pozitív hatás elmaradása várható. 5.8.5.




A közlekedés fejlesztési programok már meglévő úthálózatok és vasútvonalak fejlesztését tartalmazzák, így nem várható az épített környezetre, kulturális örökségre gyakorolt pozitív, vagy negatív hatás.

5.9. A világörökségi és a világörökségi várományos területekre gyakorolt hatások 5.9.1.


A megye önkormányzatának operatív programja közvetlenül nem hat a világörökségi és a világörökségi várományos területekre. A turisztikai fejlesztések, ipari fejlesztések helyszíntől függően hatással lehetnek a világörökségi területekre. Célszerű az iparterületek és egyéb beruházási területek megválasztásakor a környezet jellegét is figyelembe venni. Amennyiben a környezetben világörökségi, illetve világörökségi várományos terület van, akkor e térségekre kiemelt figyelmet kell fordítani. A program meg nem valósulása nincs hatással a világörökségi és a világörökségi várományos területekre. 5.9.2.


Győr és Sopron város hatáskörébe tartozó programok a világörökségi és a világörökségi várományos területekre nincsenek hatással. 5.9.3.


A járások közül 2 járást érint már meglévő világörökségi terület: 

Pannonhalma: A területen a programok közt jelentős szerepet kap a turizmus fejlesztése. Ennek megvalósítása során mindig figyelni kell, hogy a tájba beépülő létesítmények létesüljenek, melyek a Pannonhalmi Bencés Apátság látképét nem rontják. Az ipari park kialakítása a világörökségre negatív hatással lehet, de pontosabb hatást csak a tervek részletes ismerete esetén lehetséges meghatározni. A programok közt szerepel egy komposztáló telep létrehozása. A komposztáló telepek búzhatása miatt fontos, hogy megfelelő bűzcsökkentő technológia alkalmazása mellett valósuljon meg a komposztáló, mivel a bűz okozta kellemetlen hatás negatívan befolyásolhatja a terület turisztikáját, illetve a világörökségre is negatív hatással van. ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt. 94 Készült: 2014. június




Alpokalja-Fertő-táj: A területen a turizmus fejlesztése, energetikai potenciál kihasználása, infrastruktúra javítása és munkahelyteremtés a cél. A világörökség területre ezen tényezők hatása előre nem meghatározható. A turizmus fejlesztésénél a világörökségi táj épségére, biztonságára figyelni szükséges. Az energetikai potenciál kihasználása következtében változhat egyes területek tájképi hatása. Ennek pontosabb meghatározása szintén a részletes tervek ismeretében lehetséges. A járási programok közül Nagyszentjános területén található Duna Limes várhatóan a világörökséghez fog tartozni. A terület turisztikai fejlesztése a cél a program szerint. A program tervezése és kivitelezése során a világörökséget képező területekre kifejezett figyelmet ajánlott fordítani. 5.9.4.


A „Világörökségek Győr-Moson-Sopron megyében” megyei örökségvédelmi program keretei között a Danube Limes világörökség várományos megyei helyszíneinek feltárása, megőrzése, marketingje, illetve a világörökségi cím elnyerésének előkészítése a cél, mely kiegészül a jelenleg a világörökségbe tartozó területek fejlesztésével, a világörökségi címek megőrzésével. A program nem megvalósulása esetén a fenti lépések elmaradása várható. 5.9.5.




A közlekedés fejlesztési programok már meglévő úthálózatok és vasútvonalak fejlesztését tartalmazzák és nem a világörökségi területek közvetlen környezetében, így nem várható világörökségre, illetve a világörökségre várományos területekre gyakorolt pozitív, vagy negatív hatás.

5.10. Az élővilágra, ökológiai hálózatra, védett természeti területekre, biodiverzitásra gyakorolt hatások 5.10.1. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE ÖNKORMÁNYZATI HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ OPERATÍV PROGRAMOK

A megye önkormányzati hatáskörébe tartozó programok közül az élővilágra, természeti értékekre várhatóan a következő hatások valósulnak meg: 

 

Turizmusfejlesztés: a turizmusfejlesztés alapját a megye táj, természeti és műemléki adottságai alapozzák meg, így a természeti értékek védelme és ápolása program megvalósulása során fontos tényező lesz várhatóan. A turizmusfejlesztést elősegítő beruházások, építkezések negatív hatást fejthetnek ki az élővilágra és a természeti kincsekre. A beruházások tervezésekor a terület kiválasztás, illetve kialakítás meghatározásánál a természeti értékeket is ajánlott figyelembe venni. Infrastruktúrafejlesztés: Az infrastrukturális fejlesztések során az élővilág élőhelyének elkülönítése következik be (pl. egy új útszakasz megépülése által). Az állatok számára biztosítani szükséges az egyes élőhelyek közti kapcsolatot (pl.: vad átjárok kialakításával). Ipari fejlesztések: az ipari fejlesztések következtében várhatóan nagyobb hatás lesz a természeti értékekre, élővilágra. A fejlesztések során a környezetvédelmi szempontokat figyelembe kell tartani, minél alacsonyabb környezeti kibocsátásra szükséges törekedni. Az ipari fejlesztések okozta természetvédelmi hatások mértéke az ipari területek elhelyezkedésétől nagymértékben függ. 5.10.2. MEGYEI JOGÚ VÁROSOK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ OPERATÍV PROGRAMOK

A közterületek fejlesztése következtében amennyiben a közterületek világítása is megújul, figyelmet kell fordítani a megfelelő világítótestek alkalmazására (felülről burkolt lámpatestek), hogy a fényszennyezés mértéke ne növekedjen. ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt. Készült: 2014. június

95


Az ipari parkok fejlesztése során a környező élővilágra, természeti értékekre gyakorolt hatást minimalizálni kell. 5.10.3. JÁRÁSOK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ OPERATÍV PROGRAMOK A járások operatív programok esetén az új területeket igénybe vevő programok hatását az élővilágra, ökológiai hálózatra, védett természeti területekre és biodiverzitásra a programok tervezésekor és kivitelezésekor a konkrétumok ismeretében szükséges vizsgálni. Járási programok, melyek hatással lehetnek az élővilágra, védett területekre: 

Építkezéssel járó programok (iskolák, óvodák, közintézmények, tűzoltóraktárak, szállodák, turisztikai létesítmények stb.): Az építkezéssel járó projektek esetén az építési területek kijelölésekor figyelembe kell venni a természetvédelmi szempontokat;  Ipari fejlesztés: Az ipari fejlesztések az ipari parkok területén történik. Meglévő ipari parkoknál a többletterhelés hatással lehet az élővilágra (az adott ipari park elhelyezkedésétől függően), ezért tervezéskor és kivitelezéskor a természetvédelmi szempontok figyelembe vétele ajánlott, hogy az élővilágra gyakorolt negatív hatás minimális legyen;  Infrastrukturális fejlesztések (forgalmi utak, kerékpárutak, járdák építése): Infrastrukturális fejlesztésekkor az előírásoknak megfelelően biztosítani szükséges az állatok átjárását, hogy a nyomvonalak ne okozzanak elszigeteltséget az állatok számára;  Közvilágítás: A programok között több településen is szerepel a közvilágítás korszerűsítése. A közvilágítás kialakításnál a felülről burkolt lámpák használata ajánlott, hogy az éjszakai fényszennyezés minimális legyen.  Rendezvények: A rendezvények időszakosan megzavarhatják az élővilágot, azonban ez a hatás a rendezvény után megszűnik. A rendezvények helyszínének megválasztásakor a Natura 2000 és egyéb természetvédelmi területek elhelyezkedését is figyelembe kell venni.  Erdősávok telepítése: Az utak mentén történő erdősávok telepítése pozitív hatással van az élővilágra, mivel csökkenti a zavaró zajhatást, továbbá segít csökkenteni a légköri CO 2 koncentrációt. A programok meg nem valósulása nincs hatással az élővilágra, biodiverzitásra. 5.10.4. ÁGAZATI PROGRAMOK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ PROGRAMOK A „Xantus János” megyei hal-és vadgazdálkodási program keretei közt a megyei vad és halállomány bővítése tervezett, mely a terület biodiverzitásának megőrzését segíti. A program nem megvalósulása a biodiverzitásra gyakorolt pozitív hatás nem megvalósulását okozza. Az ágazati programok ipari, gazdasági, infrastrukturális és turisztikai fejlesztései közvetett módon hatással lehetnek a terület élővilágára, biodiverzitására. Ezen hatások az előző részfejezetekben kerültek meghatározásra. 5.10.5. HATÁRON ÁTNYÚLÓ UNIÓS FEJLESZTÉSI PROGRAMOK A határon átnyúló programok az ágazati és a területi operatív programokkal összhangban valósulnak meg. A környezeti hatások megegyeznek a releváns ágazati és az operatív programok környezeti hatásainak leírásával. 5.10.6. EGYÉB EU-S PROGRAMOK A közlekedés fejlesztési programok már meglévő úthálózatok és vasútvonalak fejlesztését tartalmazzák. A közlekedési vonalak esetén mindig biztosítani kell az élőlények területei között az átjárási lehetőséget, hogy az útvonalak által elvágott területek ne szegregálódjanak el teljes mértékben. A tervezett programok már meglévő útszakaszok és vasútvonal fejlesztését tartalmazza, így nem várható az élővilágra, ökológiai hálózatra, biodiverzitásra gyakorolt további pozitív, vagy negatív hatás.

5.11. A környezeti kockázatra gyakorolt hatások 5.11.1. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE ÖNKORMÁNYZATI HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ OPERATÍV PROGRAMOK


96






Ipari fejlesztések: az ipari fejlesztések pozitív és negatív hatást is kifejthetnek. A folyamatos technológiai fejlesztések következtében várhatóan az ipari létesítmények környezeti kockázata csökkeni fog. Az ipari területek növekedésével és újabb létesítmények megépülése által az ipari kockázat növekedése várható (a fajlagos érték a fentiekben leírtak szerint azonban csökkeni fog várhatóan. Megyei beszállítók minősítése, szakemberképzés: amennyiben a minősítés kiterjed a környezeti hatások minimalizálására is akkor ez a program csökkenteni fogja a megyében a környezeti kockázatok nagyságát. A szakemberképzés következtében szintén várható a környezeti kockázatok csökkentése amennyiben a szakképzés a környezetvédelemre is kiterjed. 5.11.2. MEGYEI JOGÚ VÁROSOK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ OPERATÍV PROGRAMOK

Az ipari területek fejlesztése és bővítése kettős hatással lehet a környezeti kockázatra. Az új létesítmények és tevékenységek a környezeti terhelés növekedését eredményezhetik, mely a technológiai fejlődés következtében kismértékben ellensúlyozható (biztonságosabb technológiák alkalmazása, hatékonyság növelése). A megyei beszállítók minőségbiztosítása a beszállítók tevékenységének minőségi megfelelését biztosítják, ezzel együtt várhatóan a tevékenységek környezeti kockázata a jelenlegi mértékű marad, vagy kisebb lesz. A megyei jogú városok többi programja nincs hatással a környezeti kockázatok mértékére. 5.11.3. JÁRÁSOK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ OPERATÍV PROGRAMOK A járási operatív programok összességében a környezeti kockázatok csökkentését segítik, különös tekintettel a következő programokra:  belvíz-, csapadékvíz- és szennyvízfejlesztések;  vízrendezési munkák;  közművesítés;  árvízvédelmi programok. A fenti programok meg nem valósulása esetén a környezetvédelmi kockázatok a jelenlegi szinten maradnak. Az ipari területek bővítése, fejlesztése esetén fontos megemlíteni, hogy a betelepülő ipartól függően a környezeti kockázat ez esetben növekedhet. Az ipari létesítmények tervezésekor és kivitelezésekor törekedni kell a kockázatok csökkentésére. 5.11.4. ÁGAZATI PROGRAMOK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ PROGRAMOK A környezeti kockázatra az ipari területek fejlesztése, a közművek bővítése és az árvízvédelmi intézkedések hatnak. Az ipari területek fejlesztése és bővítése kettős hatással lehet a környezeti kockázatra. Az új létesítmények és tevékenységek a környezeti terhelés növekedését eredményezhetik, mely a technológiai fejlődés következtében kismértékben ellensúlyozható (biztonságosabb technológiák alkalmazása, hatékonyság növelése). Az ipari létesítmények tervezésekor és kivitelezésekor törekedni kell a kockázatok csökkentésére. A közművek bővítése és az árvízvédelmi intézkedések váratóan csökkentik a környezeti kockázatot a térségben. A program meg nem valósulása esetén ez a kockázatcsökkenés nem valósulna meg a jövőben. 5.11.5. HATÁRON ÁTNYÚLÓ UNIÓS FEJLESZTÉSI PROGRAMOK A határon átnyúló programok az ágazati és a területi operatív programokkal összhangban valósulnak meg. A környezeti hatások megegyeznek a releváns ágazati és az operatív programok környezeti hatásainak leírásával. 5.11.6. EGYÉB EU-S PROGRAMOK A közlekedési fejlesztéseknek nincs közvetlen hatása a környezeti kockázatokra. A fejlesztések során a környezeti kockázatok minimalizálására törekedni kell. A jobb infrastruktúra kialakulása hozzá ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt. Készült: 2014. június

97


járulhat a biztonságosabb közlekedés kialakulásához a megye területén, melynek következtében a közlekedés okozta környezeti kockázatok csökkenése várható.


98


6. A

TERVBEN SZEREPLŐ JAVASLATOK TÁRSADALMI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE ÉS AZOK MEGVALÓSULÁSA, ILLETVE AZOK MEG NEM VALÓSULÁSA ESETÉN VÁRHATÓ HATÁSOK

A megye Területfejlesztési Programjában erőteljesen megjelennek a társadalmi célok, köztük az esélyegyenlőség biztosítása, az lakosság egészségügyi ellátásának és állapotának fejlesztése, az életminőség javítása. Az „életminőség” fogalmának összetettségéből következik, hogy annak javítására szolgáló intézkedések nagyban függnek a gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatoktól egyaránt. Kiemelendő, hogy a megye tervezett intézkedéseit megalapozza az a felismerés, amely szerint a megyében kialakult kettősség kezelése, a vidéki és városi igények különbözősége, a vidék fejlesztése és a leszakadással fenyegetett mikrotérségek fontos figyelmet érdemelnek. A programok vizsgálatakor elmondható, hogy azok széles körű társadalmi fejlesztést céloznak meg. 6.1. A népesség területi elhelyezkedésére A jelenlegi állapot releváns, a stratégiai program tartalmával összefüggésben levő elemeinek ismertetése: A szomszéd megyékkel összevetve Győr-Moson-Sopron népessége a legmagasabb, ugyanakkor közülük az egyetlen, amely lakóinak száma bővült az elmúlt évtizedben. Rajka, Sopron, Győr és Mosonmagyaróvár agglomerációs zónájában 40% feletti a népességnövekedés. Kiemelendő, hogy a népességnövekedés hatásaira, az abból fakadó plusz feladatokra a legtöbb település jelenleg nincs felkészülve. A megye lakosságának folyamatos emelkedése nem a gyermekszám emelkedésének, hanem a belföldi és nemzetközi vándorlási különbözet pozitív változásának köszönhető. Előbbiek a munkahely miatt döntően önállóként a megyébe költöző felnőtt lakosság, utóbbiak elsősorban a Pozsonyból a határ menti településekre költöző családok. A külföldiek letelepedése a megyében jóval magasabb, mint a szomszédos megyékben. 2010-ben több mint kétszer annyi külföldi költözött a megyébe, mint a többi területre. A legtöbben Romániából és Szlovákiából települtek ide. A vándorlás mértéke jóval meghaladta a természetes szaporodás csökkenésével járó népességcsökkenést, s így a megye tényleges szaporodási mutatója az elmúlt 11 évben pozitív mérleget mutat. Azonban az öregedési index emelkedett, amelynek szinten tartása, illetve csökkentése lenne a jövő egyik fontos feladata. GYMS SP célkitűzései: A humán erőforrást közvetlenül érintő beavatkozások elsősorban az prioritásokban szereplő kreatív humán erőforrások fejlesztésén belül a gazdaságszerkezet folyamatos megújítását szolgáló humán erőforrás fejlesztése, a szakképzés és átképzés fejlesztése, a vállalkozói kultúra fejlesztése és a vállalkozási aktivitást fokozása és az innováció térnyerésének előmozdítása. Hasonlóan befolyásolja a népesség területi elhelyezkedését és a humán erőforrás minőségét a 3. prioritás: A megye és települései elérhetőségének javítása, amellyel fokozni lehet a megyén belül a társadalmi mobilitás létrejöttét a helybeni munkahelykínálatok bővülését elősegítve. A javaslatok megvalósulása esetén: A beavatkozások a területi egyenlőtlenség csökkentését és a szociális felzárkóztatást szolgálják. A megye településein belüli munkahelyteremtő beruházások ösztönzésével a helybeli munkavállalók számának növelése egyrészt a szociális felemelkedést szolgálhatja, másrészt a munkahelyi ingázásra fordított idő csökkenésével életmódbeli javulás állhat elő, a regenerálódásra, rekreációra való lehetőség fokozásával. A kvalifikált aktív korú népesség koncentrálódása folytatódik a megyében. Az elmaradottabb megye peremeken is a gazdasági fellendülés megindul, újraéled, minek következtében térségekben is az életkörülményekben pozitív változás áll elő. Mind a térségen belül, mind tágabb környezetében új együttműködési formák, szövetkezések, csoportosulások jönnek létre, melyhez megfelelő ismeretekkel, készségekkel rendelkező nyitott, kezdeményező, kreatív, vállalkozó szellemű humán tőke fog rendelkezésre állni, folyamatosan újratermelődni. A javaslatok meg nem valósulása esetén: A migráció és a munkaerő kereslet gyakori változásai miatt a népességmozgás fokozódhat a településekben. A népesség növekedését elsődlegesen okozó ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt. Készült: 2014. június

99


bevándorlás fogadására való felkészülés hiánya társadalmi feszültségeket idézhet elő. A gyors ütemű gazdasági és társadalmi változások nemzetiségi-, kulturális gyökerekkel nem rendelkező településekben a helyi lakosság identitásvesztése áll elő, sőt azok másutt is fellazulhatnak, az értékes kultúrák erodálódhatnak. 6.2. A foglalkoztatásra A jelenlegi állapot releváns, a stratégiai program tartalmával összefüggésben levő elemeinek ismertetése: Az utóbbi évtizedben a megye munkaerőpiaca dinamikussá vált. Egyrészt az ország különböző megyéiből és Szlovákia határ menti területéről számottevő munkaerő beáramlás zajlik. Korábban ez a jelenség bizonyos jól meghatározható szakmai végzettségeket jelentett elsősorban, ugyanakkor 2012-től már azt mondhatjuk, hogy gyakorlatilag valamennyi szakmacsoportban beazonosítható jelenséggé vált. A magyarországi szlovák munkaerő közel 10%-a itt dolgozik. A legtöbb szlovákiai vendégmunkás a feldolgozóiparban, az építőiparban helyezkedik el, de kiugró a gépkezelők és az egészségügyben dolgozók száma is. Másrészt a megye az Ausztriába irányuló munkaerő kibocsátója. A kiáramló munkaerő döntően azon hiányszakmákban helyezkedik el, amelyek a magyar oldalon is munkaerőhiánnyal küzdenek: vendéglátás, építőipar stb. A ki- és beáramló munkaerő nagymértékben befolyásolja a megye munkaerőpiacát. Az iparban foglalkoztatottak száma 2012 első negyedévében 47,5 ezer fő volt, alágazatai közül is kiemelkedik a járműgyártás. A képzetlenek aránya a második legalacsonyabb értékű az országban, mely a jobb foglalkoztatási helyzetnek köszönhető, valamint annak, hogy a tervezett képzéseknél elsősorban a képzetlenek kerülnek bevonásra, mellyel az elhelyezkedési lehetőségeik javulnak. GYSM SP célkitűzései: A foglalkoztatást elsődlegesen érintő beavatkozást képviseli a kreatív humán erőforrások fejlesztése és az innováció térnyerésének előmozdítása, a gazdasági szerkezet folyamatos megújítását szolgáló humánerőforrás fejlesztés, a szakképzés és átképzés fejlesztése, vállalkozási kultúra aktivitás fejlesztése- a termelési ismeretek, a felsőoktatási képzési szerkezet megújításának támogatása, új képzési formák terjesztése, illetve bővítése. Az elkövetkező húsz évben több ezer új, megyén belüli munkahely létrejöttét célozza meg a fejlesztési program. Társadalmi cél a köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése, a felsőfokú képzettséggel rendelkezők arányának emelése, az élethosszig tartó tanulás lehetőségének biztosítása. A javaslatok megvalósulása esetén: A munkaerőpiaci fejlesztések várhatóan pozitív hatással lesznek a gazdasági szerkezetváltásra, melyhez igazodhat a munkaerő kínálat, a képzési, oktatási rendszer. Növekszik a foglalkoztatás mennyiségi és minőségi értelemben, bővül a piacképes tudás és készség, az innováció. A munka világából kiszorulók újraintegrálásával a tartósan nem foglalkoztatottak visszavezetése megtörténik. A javaslatok meg nem valósulása esetén: A foglalkoztatottak aránya nem növekszik, sőt a foglalkoztatottak köréből kiszorulók száma tovább fokozódik. Fokozódik a szociális alapú foglalkoztatás, ami társadalmi és gazdasági konfliktusokkal járhat. Növekszik a munkanélküliség, ezzel együtt növekednek a költségvetési terhek, csökkennek a gazdaságfejlesztésre fordítható közpénzek, az átlagos jövedelem színvonala stagnál, vagy csökken. A munkaképes aktívak nem a megyében fognak dolgozni. Nem jönnek létre sem munkahelyvédelmi, sem munkahelyteremtői akciótervek. Az emberi erőforrások fejlesztésének kiemelt támogatása elmarad. 6.3. A szabadidő eltöltésére A jelenlegi állapot releváns, a stratégiai program tartalmával összefüggésben levő elemeinek ismertetése: A szabadidő eltöltésére, a kulturális programok elérésére a megye számos területén van lehetőség. A megye meghatározó turisztikai térsége a Pannonhalmi Apátság és a Fertő-táj a világörökség része, míg a Mosonmagyaróvártól Győrig terjedő Szigetköz országos jelentőséggel bír. A Győr-Pannonhalma-Sokoró térség alapvetően az egynapos kirándulások célpontja. A Rábaköz kulturális értékeinek feltárásával és hasznosításával, illetve a meglévő természeti potenciáljával (gyógyvizek, Rába, Hanság) feltörekvő turisztikai térségnek számít. A fenti térségek közül Sopronnak és a Fertő-tó vidékének van a legnagyobb gazdasági súlya. ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt. 100 Készült: 2014. június


A Fertő-Hanság Nemzeti Parkra, a világörökségi területére, a vidék kulturális örökségére – ehhez a térséghez kötődik Liszt Ferenc és Joseph Haydn világhírű zeneművészeti munkássága, a Széchenyi és Esterházy család kulturális, építészeti, szellemi öröksége –, mint „húzó” tényezőkre alapozva el kell érni, hogy a Sopron-Fertődi térség akár Európa egyik legismertebb és leglátogatottabb idegenforgalmi területe legyen. Mosonmagyaróvár és a Szigetköz turisztikai potenciáljának alakulását az elmúlt két évtizedben jelentősen befolyásolta a Dunával kapcsolatos kérdések rendezetlensége. A megye déli része – a Rábaköz belső és a Répce-sík külső perifériája – turisztikailag kevésbé feltárt terület, kisebb volumenű, mozaikosan megjelenő, de sokrétű potenciális adottságokkal és jelentős tartalékokkal rendelkezik a turizmus fejlesztése számára GYMS SP célkitűzései: A szabadidő eltöltésére, a rekreáció területi feltételeinek megteremtésére elsődlegesen az 4. prioritás: Környezet, kultúra, életminőség beavatkozásai szolgálnak. A szabadidő eltöltésében a rekreációs jellegű igények megjelenését és azok kielégítési lehetőségeit célozzák a T1. Környezeti adottságok hasznosítása, T2. Táj, település, ember értékmegóvás, T3. Életminőség javítása stratégiai programok. A sportolás a rekreációs tevékenységek feltételeinek megyei szintű megteremtése a helyi lakosságot és a kiemelt fejlesztési célként kitűzött turizmus fejlesztését egyaránt szolgálja. A turizmus területi koncentrációját csökkenteni szükséges, az adottságok kihasználását a fokozni kell. Kiemelt cél, a gyógyító és gyógyuló Magyarország megteremtése az egészségügyi szolgáltatások és ellátás, egészséges életmód, kiemelten a sport és az egészséges táplálkozás, valamint a rekreáció ösztönzésével; az ország elismert egészségipari-központjának létrehozása. A javaslatok megvalósulása esetén: A turizmusfejlesztés a gazdaság dinamizálása mellett a helyi lakosság szabadidő eltöltését, rekreációs igényeit is szolgálja. A tudatos vonzerő fejlesztés révén kialakítható a megye turizmus-arculata. A rekreáció területi feltételeit szolgálhatják a turisztikai vonzerők fejlesztése, a nemzeti kulturális és épített örökségek megőrzése, a szabadidős, rekreációs fejlesztése, a megye erdősültségének fokozása. A turisztikai kínálat fejlesztésével együtt jár a helyi lakosság életszínvonalának emelkedésével, a rekreációra hangsúlyt adó életmódbeli mintakövetés lehetősége megteremtődik. A javaslatok meg nem valósulása esetén: Az egészséges életmódot biztosító rekreációt a sportot lehetővé tévő közösségi terek nem jönnek létre. Nem alakul ki az egészségtudatosság, az egészségipar nem fejlődik. A térségek lakói nem tudják munkaerejüket újratermelni, nem regenerálódnak, egyre nehezebben jutnak munkához egyre többet dolgoznak a minimális szükségleteik kielégítéséért, a létfeltételeik alapjainak megteremtéséért.

6.4. A népesség életminőségére és egészségi állapotára A jelenlegi állapot releváns, a stratégiai program tartalmával összefüggésben levő elemeinek ismertetése: Egyértelműen megfogalmazott felismerés, hogy a megye jövőjének szempontjából az egyik legfontosabb tényező az emberi erőforrások minősége. A születéskori várható élettartam GyőrMoson-Sopron megyében a 2000. évi adatot alapul véve a férfiak és a nők születéskor várható átlagos élettartama egyaránt emelkedett, 2010-ben a férfiaké 71,98 év, mely meghaladja mind az országos (70,50), mind a régión belüli átlagot (71,1). A Győr-Moson-Sopron megyei nők születéskor várható átlag élettartama több mint 6 évvel múlja felül a férfiakét. A megye halandósága az országos átlagnál kedvezőbb, csökkenő trendet mutat, azonban a kép közel sem egységes. Egyes halálokok alakulása kifejezetten kedvezőtlen trendet mutat (női daganatos halálozás), egyes járások lakossága több szempontból is fokozott kockázatúnak tekinthető. 2011-ben megkezdődött az egészségügyi ellátás egészségügyi térségekbe szervezésének előkészítése, amely eredményeképpen 2012. január 1-től nyolc egészségügyi térség alakult. GYMS SP célkitűzései: Legfontosabb tennivaló az egyén szintjén a testi és a lelki egészségi állapot javítása. A 4. prioritás Környezet, kultúra, életminőség, az Életminőség javítása operatív program a hangsúlyt az egészséges életmódra helyezi, ezzel párhuzamosan az egészségügyi ellátórendszer térben kiegyensúlyozott, lakosság-közeli szolgáltatásainak fejlesztésére. Az Életminőség javítása megyei program arra irányul, hogy az egészség hatékony fejlesztését és védelmét valamint a betegek megfelelő gyógyítását egyidejűen biztosítani tudja az egészségügyi ellátó rendszer. A javaslatok megvalósulása esetén: Egészséggel élő társadalom nevelődik ki. A piaci igényeknek megfelelő képzési rendszerben résztvevők biztonsággal aspirálnak a munkával elérhető megfelelő ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt. Készült: 2014. június

101


jövedelemre, mi által szociális biztonságban részesülnek. Kiépülnek a hatékony alkohol- és drog prevenciót szolgáló intézmények. Az adott területen élő lakosság igényei szerint jönnek létre az intézmények típusai és azok sűrűsödése. A javaslatok meg nem valósulás esetén: A lakosság egészségi állapotában jelentős romlás következhet be, a stresszes életmód fokozódik, a munkahatékonyság romlik. A munkaerő újratermelődése nem jön létre, az egészségügy ellátási feladatok valamennyi korosztályra kiterjedően fokozódnak. Az életkor kitolódásával, az egészségben megélt évek száma arányaiban lerövidülnek. Nem fejlődnek ki azok a szolgáltatói intézmények, melyek az életminőség javításához hozzájárulhatnának, nem tudják a szociális felemelkedést segítő szervezetek tevékenységüket hatékonyan végezni, integrációjuk elmarad, hatóerejük felmorzsolódik.

6.5. A társadalom biztonságérzetére, veszélyeztetettségére A jelenlegi állapot releváns, a stratégiai program tartalmával összefüggésben levő elemeinek ismertetése: Magyarországon rendkívül alacsony a lakosság biztonságérzete az élet számos területén. Elveszett a bizalom egymás iránt, nincsen bizalmi kapcsolat a közösségekben, nincsen bizalmi viszony az intézményekkel, a társadalmi szervezetekkel, nem jön létre a bizalom a hit a politika képviselőivel, s mindezek eredőjeként az ember elbizonytalanodott, s nem bízik már önmaga képességeiben, erejében sem. GYMS SP célkitűzései: Kiemelt cél a társadalom biztonságérzetének megteremtése, a megrendült bizalom kiépítése, megerősítése, folyamatos fejlesztése, a társadalmi tőkegyarapítása. Ezt elsődlegesen az intézményi fejlesztések szolgálják. Ilyen az 5. prioritás: Belső kohézió, centrumok és perifériák, illetve a 6. prioritás: Együttműködés a szomszédokkal. Erősítik a biztonságérzetet, a bizalom építését fokozzák a társadalmi megújulást elősegítő, a társadalmi befogadás előmozdító és a szegénység ellen irányuló intézkedések. A javaslatok megvalósulása esetén: A megerősíteni kívánt kapcsolatok, együttműködések alapot adhatnak arra, hogy a társas kapcsolatokban, illetve szűkebb-tágabb közösségekben, majd a szolgáltató és ellátó intézményekben is kialakuljon a bizalom. A bizalmi szint emelkedése hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, míg utóbbi nem feltétlenül eredményezi a társadalmi bizalom erősödését. A javaslatok meg nem valósulása esetén: Növekedni fog az identitás-vesztés, a csökken a társadalmi együttműködés, nem jön létre integrált társadalom sem a megyén belül, sem megye és környezetében. A közösségek szerepe meggyengül, az egyéni érdekek tovább erősödnek, fenn marad, sőt fokozódik az érték- és normazavar. A relatív szociális biztonság, a szociális védőháló szerte foszlik. A leszakadó térségekben romlik a közbiztonság, növekszik a szenvedélybetegek száma. Az idősek és betegek kiszolgáltatottsága és elmagányosodása felerősödik.

7. A TERVBEN SZEREPLŐ JAVASLATOK GAZDASÁGI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE ÉS AZOK MEGVALÓSULÁSA, ILLETVE AZOK MEG NEM VALÓSULÁSA ESETÉN VÁRHATÓ HATÁSOK

7.1. A térszerkezetre (a térszerkezet alakulása, a területhasználat változásai, területek rendeltetésének változása, vagy használatának korlátozása, területi fejlődés térbeli korlátai) A jelenlegi állapot releváns, a stratégiai program tartalmával összefüggésben levő elemeinek ismertetése: A megyét több térszerkezeti vonal osztja fel, melyek befolyásolják a településhálózat fejlődését: 1.

a Budapest-Bécs innovációs tengely;

2.

a Győr-(Fertő-mente) Sopron potenciális innovációs tengely;


102


3.

85-ös úttól délre a megyehatár mentén húzódó sáv belső periféria jellegű.

A Budapest-Bécs nemzetközi közlekedési tengely megyei szakasza a Győr-Mosonmagyaróvár vonallal jellemezhető, mely a megye egyik legintenzívebben fejlődő része. Észak-nyugaton a tengelyre - a megyei városok adottságai mellett - Bécs és Pozsony is jelentős hatást gyakorol. E terület egységes jellemzője a gazdasági prosperitás és a vándorlási nyereség, amely kedvezően hat a településrendszer alakulására. A tengellyel párhuzamosan fut a Duna, mint a kontinens egyik legfontosabb, növekvő jelentőségű vízi útvonala. Jelenleg a folyam nem nyújt olyan lehetőségeket a megye számára, mint a korábbi időszakokban, azonban az olyan beruházások, mint a gönyűi kikötő, ezen változtathatnak. A térszerkezetet kedvezően alakító közlekedési hálózat fejlesztések, így a regionális szinten tervezett észak-déli összeköttetés (86-os út) tengelyfejlesztő hatása mérsékelten jelentkezett. Oka, hogy a fejlesztések nem valósultak meg, a csomóponti rendszerek (Csorna) nem épültek ki, a további helyi fejlesztések nem tudtak ráépülni a hálózatra, mivel azok korszerűsítése nem valósult meg. A SopronGyőr összeköttetés (85-ös út) korszerűsítése csak lépésben halad, bár felmutathatók eredmények, azonban a megye és az ország két dinamikus központja között a kapcsolat közúton még mindig elavult, nem segíti az együttműködések intenzívebbé válását, s ezzel a fejlődési zónák összekapcsolását. Győr hazánk egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező gazdasági központja, fejlődő turisztikai, kulturális, kereskedelmi, egyetemi és kutatási kapacitásokkal. Sopron jelentős idegenforgalmi desztináció, Vas és Győr-Moson-Sopron megye közeli turisztikai célpontjaival együtt országos jelentőségű terület. Mosonmagyaróvár viszonylag erős szolgáltató-igazgatási funkciókörrel bír, ipari és egészségturisztikai jelentősége szintén fejlődik. A három nagyváros teljes körűen ellátja a vizsgált funkciókat. Hagyományos térségi vonzásterülettel a kisebb városok közül csak Csorna és Kapuvár bír, azonban nem alakult ki a megye középső-déli negyedét megfelelően lefedő vonzáskörzet-rendszer, nem rendelkeznek felsőoktatási intézménnyel és bizonyos igazgatási szerepek is hiányoznak. A kisebb városokban a szolgáltató szektor, az igazgatás és más városi funkciók is viszonylag gyengék. Ilyen város Pannonhalma, Fertőd, és Tét, azonban a két előbbi idegenforgalmi szerepköre révén előnyösebb helyzetben van. Funkcióhiányos központnak tekinthető Beled, Fertőszentmiklós és Jánossomorja, Lébény 2013-ban nyerte el a városi rangot. Funkciógazdag falvak elsősorban a két megyei jogú város agglomerációjában, valamint a Szigetközben és a Bécs-Budapest korridor mentén jelennek meg, valamint a déli területek városhiányossága miatt több község ellátottsága kiemelkedik. Ezen települések nagyobb népességi és jobb közlekedési-gazdasági helyzetük révén több funkciót képesek helyben ellátni, így hagyományosan ide sorolhatók a körjegyzőségi központok. A megye 183 településéből 99 a gyenge illetve a funkció nélküli települések kategóriájába tartozik, utóbbiak 25%-a a déli belső periférián található, így ezen falvak ellátásának jobb megszervezése a peremterület helyzetének javítása érdekében elengedhetetlen. GYMS SP célkitűzései: A térszerkezet fejlesztésére vonatkozó beavatkozásokat elsősorban a 3. prioritás Elérhetőség, megközelítés B1. A közlekedési kapcsolatok javítása és a B2. A centrum elérhetősége, valamint a 5. prioritás Belső kohézió, centrumok és perifériák programok tartalmazzák. A beavatkozások az alábbi célok megvalósulását hivatottak elősegíteni: a térszerkezet kiegyensúlyozott fejlesztése, a kapcsolatrendszerek kiépítése, bekapcsolódás a határokon átnyúló közlekedési folyamatába. Különös jelentőséggel bír a nemzetközi és országos közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése, a térség geostratégiai pozíciójának jobb kihasználása. Magas minőségű szolgáltatást nyújtó, valamint megbízható közlekedési feltételek, illetve a feltételeket hordozó multimodális infrastruktúra létrehozása. A javaslatok megvalósulása esetén: Versenyképes térség alakul ki, amely hatékonyan kapcsolódik az európai és a globális pénzügyi, kereskedelmi, gyártási, elosztási és tudományos tranzakciókhoz. A megye a nagy- és kisvárosok, falvak hálózatával sűrűn átszőtt, gazdaságilag prosperáló, hatékony, a régió többi szereplőjével együttműködő, vonzó környezeti feltételeket és életminőséget biztosító térséggé válik. A nemzetközi és országos közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése, a térség geostratégiai pozíciójának jobb kihasználása elősegíti a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. A hálózatos fejlődés elősegíti a tevékenységek decentralizációját, a vállalkozások számára pedig ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt. Készült: 2014. június

103


nagyobb térséghez, több erőforráshoz biztosít hozzáférést, így hosszabb távon nagyobb és kiterjedtebb növekedés alapjait teremti meg. Az erőforrásokhoz és piacokhoz való hozzáférés erősíti a vállalkozási dinamikát, ösztönzi a piaci versenyt és az innovációt. A beruházásokban nagyobb arányt képviselnek a magasabb hozzáadott értékkel bíró elemek – technológia és szolgáltatások – ami minőségi változást eredményez az ipari ingatlanfejlesztésben, valamint a középületek, közintézmények fejlesztésében, és előtérbe helyezi a társadalmi felelősségvállalást, valamint a környezettudatos gondolkodást. A javaslatok meg nem valósulása esetén: A gazdasági növekedés nem jön létre, a megye versenyképességének megítélés romlik stratégiai pozícionálásának vesztésével. A járások (illetve járások) elérhetőségének hiányában a fejlesztések koncentráltan és szigetszerűen történnek meg, az alacsony hatékonyság és a rendelkezésre álló erőforrások szűkössége, valamint a környezeti, közlekedési és növekedési kockázatok miatt a rövid távú és alacsony költséggel járó beruházások túlsúlya nő. A fejlesztésre kijelölt, de üresen álló területek és bizonytalan értékkel és fejlesztési lehetőséggel bíró befektetések száma nő. A közlekedési hálózat fejlesztésének hiánya a nem megfelelően arányos, kiegyensúlyozott, a vidéki, és a kedvezőtlen adottságokkal bíró térségek gazdasági stagnálásához, leépüléséhez vezet. A strukturális szempontból kedvezőtlen folyamat erősítheti az ingázást, valamint az elvándorlást, illetve a szociális alapú lakosságcserét. . 7.2. A természeti erőforrásokra A jelenlegi állapot releváns, a stratégiai program tartalmával összefüggésben levő elemeinek ismertetése: A GYMS TFK Helyzetértékelés részleteiben feltárta a megye természeti erőforrásait, melynek végeredménye egy részletes problématérkép és SWOT analízis volt. A GYMS SP javaslatai: Az intézkedések szem előtt tartják, hogy a környezeti térben minden mindennel összefügg: a kiváltó okok, folyamatok, hatások és következmények időben, térben és egymással is összefüggő bonyolult rendszert alkotnak, így bármely indikátor alapú megközelítés szükségszerűen csak a folyamatok szűk körét képes nyomon követni, ezért témakörönként csak részcélokat, részfeladatokat fogalmaz meg. A 4. prioritás T1. A. Környezeti adottságok hasznosítása, T2. Táj, település, ember értékmegóvás, T3. Életminőség javítása intézkedések tartalmazzák a vonatkozó beavatkozásokat. A javaslatok megvalósulása esetén: A megyei természeti erőforrások helyzete is szorosan összefügg egyes nemzetstratégiai jelentőségű kérdéskörökkel, többek között az élelmezés-, energiaés környezetbiztonsággal. Ezek megőrzése hosszú távon szolgálhatja a közjót, a harmonikus gazdasági növekedést és az életminőség javítását. Az élelmiszertermelés, a klímaszabályozás, árvízvédelem erősödnek, bővül az ökoturisztikai szolgáltatások köre, a helyi gazdaság erősödik. A megújuló és megújítható energiahordozók (napenergia, szélenergia, geotermikus energia) kihasználtsága nő. A fogyasztói szokások átalakulnak, a helyi gazdaság erősödik. Megvalósul az ipari és mezőgazdasági szerkezetátalakítás, a magyar gazdaság függőségi helyzete csökken. A globalizációs kihívások csökkennek A javaslatok meg nem valósulása esetén: Az emberi tevékenység, a gazdaság rövidtávon fellendül, de az erőforrások mértéke korlátozza a hosszú távú, fenntartható fejlődését. A gazdasági körülmények romlanak, lerombolja a sokféleséget, a komplexitást, csökken az ökológiai életfenntartó funkció. Ha a fenntarthatóságra vonatkozó javaslatok nem valósulnak meg, a gazdaság növekedésével a természeti erőforrások kiapadnak, nemcsak az erre épülő gazdasági tevékenységek omlanak össze. A fenntarthatóság körülményei nem teremtődnek meg, az emberi élet és közösségi lét fennmaradása hosszútávon nem lesz biztosított. Az munkaerő, a felnövekvő nemzedék – a környezet szennyezése vagy degradációja következtében kialakuló egészségügyi hatások miatti – betegeskedése nemcsak kiesett jövedelemhez vezet, hanem a gazdaság számára plusz terhet a rehabilitációja és helyettesítési költség miatt. Plusz teher a gazdaság számára a természeti erőforrásban bekövetkező degradáció helyettesítési vagy helyreállítási költsége is. Az elpazarolt erőforrások miatt plusz költségekkel járó új beruházás szükséges.


104


7.3. Az ipar, kereskedelem térbeli szerkezete A jelenlegi állapot releváns, a stratégiai program tartalmával összefüggésben levő elemeinek ismertetése: Győr-Moson-Sopron megye napjainkig is egyértelműen ipari régiónak tekinthető. A kilencvenes évek közepén is a legiparosodottabb térségek közé tartozott a Közép-Dunántúl és ÉszakMagyarország megyéi mellett; az ipar GDP-ből való részesedése az ezredfordulón 20,2 százalékponttal meghaladta az országos átlagot. A bruttó hozzáadott érték közel 50%-át az ipar adta, amelynél csak Fejér megye értéke volt magasabb. Megfigyelhető az agrárszektor további zsugorodása, mely 10 év alatt 0,5 százalékpontot veszített szerepéből, és 2009-ben már csak 3,6%-ot ért el, ami az EU27 átlaga körül helyezkedik el. Az iparon belül a feldolgozóipar szerepe kiemelkedő. A régió iparszerkezetében az elmúlt két évtizedben jelentős változások játszódtak le, amelyben kiemelkedő szerepet játszottak az 1990-es évek elejétől széleskörűen alkalmazott kínálat-orientált gazdaságfejlesztési politikai eszközök, a térségen kívüli erőforrások és az extenzív típusú fejlesztési tényezők. Középtávon mindenképpen a jelenlegi folyamatokkal ellentétben – a 2011-ben elindult és várható további ipari nagyberuházásoknak köszönhetően – az ipar részesedésének enyhe emelkedése prognosztizálható, a tercier szféra folyamatos bővülése mellett. A gazdasági szolgáltatásokkal való ellátottság területén a megye helyzete az országos dimenzióban átlagosnak nevezhető. Győr és környéke az egyetlen terület, amely fejlett üzleti szolgáltatásaival kiemelkedik és országos viszonylatban is képes átlag feletti szolgáltatási feltételeket biztosítani. Győr-Moson-Sopron megyében 2010 végén a regisztrált vállalkozások száma meghaladta a 69 ezret, ami 55,6%-kal magasabb, mint 2000-ben. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 154 (2000-ben még csak 102 volt), ami teljesen megegyezik a Budapest és Pest nélküli vidéki átlaggal (105 vállalkozás). A gazdaság területi koncentrációjára utal, hogy 2009-ben a működő vállalkozások több mint 60%-a a megye három nagyobb városában (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár) található. Ha járásokkal együtt nézzük a három várost, akkor a működő vállalkozások koncentrációja közel 85%-os. A nagyfokú koncentráció egyértelmű oka, hogy a letelepedést, majd működést az ipari, építőipari vállalkozások esetében elősegítette a kiépített infrastruktúra, a helyi szakképzett munkaerő jelenléte, valamint a potenciális felvevőpiac közelsége, de a szolgáltató szektorban is a piac és a magas urbanizáltsági szint a megyeszékhelyek, illetve közepes méretű városok felé tereli a vállalkozásokat. GYMS SP javaslatai: A SP egyik kiemelt beavatkozási területe az ipar és a kereskedelem dinamizálása: 2. prioritás Innovációval a gazdaságban, K1. Helyi gazdaságfejlesztés és innovációk, K2. Turisztikai kínálat feltételeinek javítása, K3. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés, értékesítés ösztönzése. Jelentős hangsúlyt fektet a befektetés ösztönzésre, a vállalkozásfejlesztésre és a foglalkoztatottság növelésére. Az egyik legfontosabb célkitűzés a kkv-k szerepének növelése. A kkv-k jelenléte meghatározó részarányú és nagyságú a régióban, jó részük számos problémával küzd. Nem megfelelő a termelékenységük, aktivitásuk a megyére korlátozódik csupán, nem rendelkeznek megfelelően képzett munkaerővel, alacsony a menedzsment ismeretük, alultőkésítettek. Szintén fontos célkitűzés a helyi gazdaság erősítése, melyben olyan működőképes rendszert kíván kialakítani a megye, amelyben a helyi identitásra alapozva, a szereplők jövedelemtermelő képessége erősödik. A javaslatok megvalósulása esetén: Megújul a munkaerőpiac; megalapozott lesz a lehetősége a munkahelyteremtésnek és a sokszínűbb foglalkoztatási lehetőségeknek. A megyei ipari parkok, nagyfoglalkoztatók által kínált foglalkoztatási lehetőségek összehangolódnak. A kis- és középvállalkozások a szerepének növekedése elindul a foglalkoztatásban és a hozzáadott érték termelésében. Növekszik a munkával elérhető jövedelem és a szociális biztonság. Erősödik a helyi gazdaság, a leszakadó térségek gazdasági visszaesése megáll, lassú növekedés következik be. A

befektetés ösztönzéssel erőteljes gazdasági növekedés indul el, a termelékenység egyenletes és fenntartható növekedésével. A járműgyártásban a szervezett egyetemi és K+F háttér megteremtésének köszönhetően az ipari specifikus szakképzés elindul. Az élelmiszeripari ágazat ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt. Készült: 2014. június

105


erősödik, versenyképes, magas hozzáadott értékű termelésen alapuló agrár- és élelmiszergazdaság valósul meg. Az egészségiparban a piac egyre bővül, a szolgáltatások iránt egyre nagyobb kereslet mutatkozik bel- és külföldről egyaránt. Az egészségtudatos életmód terjedése segíti az egészségipar fejlesztéseit. A javaslatok meg nem valósulása esetén: a megye gazdasági, ipari és innovációs teljesítményének stagnálása, romlása prognosztizálható. A leszakadó térségek további lemaradása nem állítható meg, a gazdasági-társadalmi hátrányos helyzet erősödik. A járműipar szempontjából releváns logisztikai fejlesztések, az ellátási lánc menedzsment fejlődése elmaradnak. Új, illetve hazai fejlesztésű, növekedési potenciállal bíró járműgyártás nem tud létrejönni. A megye erősödése elmarad a jó adottságok és az eddig megvalósított fejlesztések ellenére. Az egészségipar, a termál- és egészségturizmus fejlesztése, gyógyfürdők és szolgáltatásaik, gyógyvizek hasznosítása csökken, sok közülük tönkre megy. A kapcsolódó szabadidő gazdaság fejlesztése elmarad.

7.4. A térség versenyképességére A jelenlegi állapot releváns, a stratégiai program tartalmával összefüggésben levőelemeinek ismertetése: A megye jó adottságokkal rendelkezik a gazdasági növekedéshez, valamint az emberek igényeinek megfelelő életminőség biztosításához. A fejlődést ugyanakkor akadályozhatja az alacsony hatékonyság, amely rontja a gazdaság teljesítményét, a kilátásokat, az itt felhasznált erőforrások hasznosulását. A megyei nagy-és kisvárosok együttes gazdasági ereje, fejlettsége, társadalmi és kulturális sokszínűsége, és mindenekelőtt a hazai K+F és innováció koncentrációja következtében a térség képes arra, hogy részt vegyen az európai központok versenyében. A képzett munkaerő, az erőteljes vállalkozási dinamika, a hozzáadott érték, az oktatás és a felsőoktatás mint versenyképességi faktor jelen van a térségben. GYMS SP javaslatai: A versenyképesség nemcsak a természeti és környezeti fenntarthatóságtól és nemcsak a gazdaság fejlettségétől függ, ezért a program idevonatkozó beavatkozásai áthatnak minden prioritást: 1. Kreatív humán erőforrások, 2. Innováció a gazdaságban, 3. Elérhetőség, megközelítés, 4. Környezet, kultúra és életminőség. Akkor érhető el siker, ha az integráció az erős és kiegyensúlyozott belső kapcsolatokon, valamint a gazdaság és a helyi közösségek szerves együttműködésén, a társadalmi kohézió erősítésén alapul A programok célja a kiemelkedően jó életminőséget biztosító környezet megteremtése, egy versenyképes megye létrejötte, amely egyensúlyban van a természeti-, épített- és társadalmigazdasági környezettel. A stratégiai programok célja továbbá a térség gazdasági teljesítményének erősítése, a beruházási jelentős növelése, a termelékenység növekedése; a vállalkozói készségek fejlődése, az innováció és a tudás hasznosulásának erősödése, a technológia és a külföldi működő tőke importja. A javaslatok megvalósulása esetén: A stratégiai célok megvalósulásával a megyében megfelelő alapszolgáltatások, jó társadalmi közérzet, színvonalas települési környezet alakul ki, amelynek köszönhetően az itt élők komfortérzete emelkedik, identitástudata mélyül, és a befektetők és turisztikai látogatók számára is vonzóvá válik. Gazdasági szempontból kedvező fejlődés eredményeképp, nő a térség eltartóképessége és versenyképessége a vállalkozói szféra foglalkoztatási és jövedelemtermelő képességének fenntartható fejlesztésének köszönhetően. A technológiai fejlesztés, termelékenység erősödik. A szabályozás hatása nyomon követhető. A gazdasági kihívásokra reagálni képes KKV-k jönnek létre és a meglévő vállalkozások technikai korszerűsítésével, minőségi és környezetirányítási rendszerek bevezetésével, ill. új vállalkozások megalakulásával erősödik a térség gazdasági pozíciója, javul foglalkoztatási szerkezete. Lehetőség nyílik a helyi termékek helyben történő feldolgozására és értékesítésére. A helyi termékekkel és fenntartható fogyasztással kapcsolatos szemléletformálás hozzájárul ezeknek a termékeknek a népszerűsítéséhez, így ösztönözést jelent a helyi termékekre alapozott kistermelői, kisléptékű feldolgozó kapacitások létesítésére, fejlesztésére. A fejlesztések a gazdáknak, a családi gazdaságoknak, valamint a helyi feldolgozó tevékenységet végző mikrovállalkozásoknak lehetőséget teremt a bevételek helyben tartására, és ez számos új munkahely teremtését generálja. ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt. Készült: 2014. június

106


A javaslatok meg nem valósulása esetén: A térségben a járműipar, a szolgáltató és a feldolgozóipar hiába tölt be jelentős szerepet, a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben lévő munkaerőpiac stagnálni fog. A tőkehiányban szenvedő helyi gazdasági szervezetek továbbra sem tudnak olyan profilbővítést, termelésnövelést végrehajtani, melynek érezhető foglalkoztatást élénkítő hatása lenne. A számos, tájra jellemző mezőgazdasági termékkel büszkélkedhető megyében továbbra is csekély marad azon vállalkozások száma, amely a helyben termelt termékek helyi feldolgozását, értékesítését célozza meg. Így a termékek feldolgozása és ezáltal értéknövelése más térségekben, adott esetben külföldön történik. A versenyképesség nem javul, a jövedelem és vagyongyarapodás elmarad, az életminőség romlik. Az üzleti klíma, általában a munkavégzés körülményei sem javulnak. A megye eltartó képessége romlik. Növekszik a versenyképes tudással rendelkező emberek, vállalkozások, intézmények elvándorlási hajlandósága és a térség tényleges elhagyása. Csökkennek a fejlesztések, a térség versenytársai erősödnek, a gazdasági versenyképesség csökken.


107


8. A TERV ÉRVÉNYESÜLÉSE SORÁN FELLÉPŐ, KÖRNYEZETRE ÉS AZ EMBERI EGÉSZSÉGRE, VALAMINT A TÁRSADALOMRA ÉS A GAZDASÁGRA KÁROS HATÁSOK ELKERÜLÉSÉRE, CSÖKKENTÉSÉRE VAGY ELLENTÉTELEZÉSÉRE VONATKOZÓ JAVASLATOK ÉS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

A programban meghatározott célok a megye kohéziójának összehangolásával és a megfelelő humán erőforrás kialakításával az életminőség javulását segítik a megyében. A társadalmi és gazdasági fejlődés magával vonja az infrastruktúra fejlesztését, illetve egyéb beruházások kivitelezését, mely folyamatok negatív hatást fejtenek ki a környezetre. A stratégiai pontok végrehajtásakor fontos, hogy a környezeti hatásokat és a környezeti tényezőket mindig figyelem előtt tartsák az illetékesek. Infrastrukturális fejlesztések esetén ajánlott a termőföldek, a tájszerkezet, tájhasználat, épített környezet, kulturális örökségek, és az élővilág helyi jellemzőinek, elhelyezkedésének figyelembevétele a döntéshozatal során. A kivitelezések során a negatív környezeti hatásokat minimalizálni kell:    

keletkező hulladékok minimalizálása, hulladékok nagyobb arányú hasznosítása; vízfelhasználás minimalizálása, lehetőség szerint újrahasználat; keletkező szennyvizek minimalizálása; légköri szennyezőanyagok kibocsátásának minimalizálás.

Továbbá előnyben kell részesíteni a „zöld” környezetkímélő használatára minden területen. A programok végrehajtása hulladékmennyiséget a hulladékgazdálkodási rendszernek hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése, hatékonyságának mennyiségének arányában ajánlott.

és energiahatékony technológiák következtében a megnövekedett tudnia kell kezelnie, ezért a javítása a keletkező hulladékok

A megye levegőminőségét jelentősen befolyásolja a közlekedés által légkörbe kerülő szennyezőanyagok. A közösségi közlekedés fejlesztése és elterjesztése, továbbá a vasúti és vízi teherszállítás előtérbe helyezése segíthet a megfelelő levegőminőség kialakulásához. A turizmus és lakosság okozta környezeti hatások minimalizálása érdekében a tudatformálás erősítése ajánlott, zöld programokon, környezetvédelmi akciókon és a környezetvédelem oktatásán keresztül. A lakosság egészségtudatát és a prevenció szükségességét célzó programokat javasolt már gyermekkorban elkezdeni, amellyel az egészség, a környezetvédelem és a helyi gazdaság fejlesztése egyszerre javítható. Általánosságban elmondható, hogy a lakosság egészségre nevelése a gazdasági és környezeti folyamatokra is jó hatással van. Javasolt továbbá, hogy az ilyen fejlesztési programok megvalósításánál a nőkre kiemelt figyelem fordítódjon. A nők családban betöltött tradicionális szerepköréből adódóan ugyanis kettős teherrel szembesülnek: nem csak saját, de gyermekeik és a család többi tagja által elszenvedett betegségek (mentális és fizikális) kezelésében, a hatások mitigálásában is részt kell vállalniuk. 9. JAVASLAT OLYAN KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI SZEMPONTÚ ELŐÍRÁSOKRA, FELTÉTELEKRE, AMELYEKET A TERV ÁLTAL BEFOLYÁSOLT MÁS TERVEKNÉL FIGYELEMBE KELL VENNI

Győr-Moson-Sopron megye stratégiai programjában a fejlesztési területek pontos térbeli lehatárolása a területrendezési tervek és a településrendezési tervek feladata. GYMS SP által befolyásolt terveknek elsősorban: - a megyei ágazati fejlesztés stratégiái, - a megye területrendezési terve, - a megye településeinek településfejlesztési koncepciói, Integrált településfejlesztési - stratégiák (ITS) és - a megye településeinek településrendezési eszközei (Településszerkezeti terv, - Szabályozási terv, Helyi építési szabályzat) A hatásvizsgálat során feltárt, várhatóan negatív hatással járó intézkedések implementálása során fontos az alapállapot pontos felmérése és a megengedhető változások meghatározása. A hatástanulmány alapján az alábbi javaslatok születtek: ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt. Készült: 2014. június

108


-

Annak biztosítása, hogy a hátrányos helyzetű térségek fejlődési üteme gyorsabb, mint a nem hátrányos helyzetben lévőké. A különbségek felszámolása csak így vihető véghez. A gazdasági fejlesztések során szükséges ügyelni arra, hogy az intézkedések eredménye ne legyen a társadalom vagy a környezet kárára. A társadalmi szempontú céloknál érdemes a mennyiségi mellett minőségi indikátorokat is bevezetni. Turisztikai fejlesztéseknél érdemes a szezonalitás csökkentését segítő intézkedések megvalósítása. Annak biztosítása, hogy a programok megvalósítása során a környezeti, a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság szempontjait egyaránt tartsák szem előtt.

10. ÖSSZEFOGLALÁS Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programjának hatásvizsgálata a Program javaslattevő fázisában készült. A hatástanulmány alapját a 218/2009 (X.6.) Korm. rendelet képezte. A Hatástanulmányban felülvizsgálatra kerültek a Programban megfogalmazott stratégiai célok egymáshoz való illeszkedése, illetve feltárásra kerültek az esetleges környezeti, gazdasági vagy társadalmi ellentmondások. E dokumentum visszacsatolásai alapján lehetőség adódik a jelenlegi tervek módosítására, amennyiben ezekre szükség mutatkozott. A környezeti hatásvizsgálat alapján jól látható, hogy azon stratégiai fejlesztési célok, melyek az infrastruktúra fejlesztését, további építkezést, ipari egységek létrehozását célozzák meg közvetlenül, vagy közvetetten, de negatív hatással vannak a környezeti elemekre. Ezért a negatív hatások csökkentése érdekében nélkülözhetetlen a megalapozott, a környezeti szempontokat figyelembevevő tervezés, melynek köszönhetően hosszútávon fenntartható infrastruktúra alakítható ki. Az innováció erősítésén keresztül technológiai fejlődés várható, mely a környezetterhelés csökkentéséhez hozzájárulhat. Az innováció mellett fontos hangsúlyt kell fektetni az oktatásra, mely szintén megjelenik a fejlesztési koncepcióban. Környezeti szempontból kiemelendő a Timaffy László stratégiai cél, mely kifejezetten a környezeti adottságok hasznosítását, a táj, település, ember és értékmegóvást, illetve az életminőség javítását célozza meg. E célok elérése esetén a környezeti állapot jelentős javulása várható. A fejlesztési programok társadalmi szempontú vizsgálata azt mutatja, hogy a programok általában közvetlenül vagy közvetetten - pozitívan hatnak a társadalmi folyamatokra. Annak felismerése, hogy az egyénre és közösségekre ható külső és belső erők (megközelíthetőség, egészségügy, munkahelyek, környezet állapota stb.) hogyan határozzák meg a lakosok életszínvonalát, fontos alapja a társadalom fejlesztésének. A programok közül több is mutatja, hogy ez a felismerés megtörtént. Társadalmi szempontból kiemelendő a Jedlik Ányos cél, annak humán irányú fejlesztési szemlélete miatt; az életminőség és az egészségi állapot javítását célzó Timaffy László cél; illetve a több helyen is felbukkanó irány, amely a hátrányos helyzetű lakosság helyzetének javítását, a szomszéd megyékkel, régiókkal való együttműködést és a helyi hagyományok, társadalmi értékek megőrzését célozza. A Településfejlesztési Programban a gazdasági teljesítmény növelésére és a gazdasági lehetőségek jobb kiaknázására irányuló intézkedéseket tartalmaz. A megye előnyös gazdasági helyzetének megőrzése és a versenyképesség javítása egyben a társadalom jólétére is visszahat. Gazdasági szempontból fontos megemlíteni a kreativitásra és vállalkozásra ösztönző Jedlik Ányos célt, a helyi gazdasági lehetőségekre építeni kívánó Kühne Károly célt, illetve a megye egyenlőtlenségeit kezelni kívánó programokat, amelyek az integráció, az infrastruktúrát és a gazdasági együttműködést fejlesztik. A gazdasági fejlesztés azonban sokszor a környezeti állapot rombolásával jár, amelynek elkerülésére az innováció, megfelelő tervezés és monitoring segítségével elkerülhető vagy minimalizálható. z egyes területekre gyakorolt hatások leírását minden esetben javasoljuk kiegészíteni a „Hazai támogatással megvalósuló programok” blokkal. A Program nagyszámú települési, illetve térségi szintű fejlesztési igényt tartalmaz, melyek illeszkednek a megye területfejlesztési koncepciójához, programokká szervezhetők, ugyanakkor a megvalósításukhoz szükséges támogatás nem lehetséges sem EU-s, sem egyéb nemzetközi ÖKO-NETT Gazdasági- és Mérnökiroda Bt. Készült: 2014. június

109


forrásból. Indokolt tehát mielőbb újraindítani – megyei önkormányzati döntési kompetenciával működtetni - a hazai decentralizált támogatási alapokat (CÉDE, TEKI, TFC, TEÚT, stb.), amelyek 1996 és 2009 között a települési önkormányzatok és kisvállalkozók megelégedésére már bizonyítottak. Indokolt további hazai ágazati forrásokat képezni, amelyek támogatásával a projektgyűjtés során jelzett, de uniós támogatásra nem jogosult fejlesztések megvalósíthatók lennének. A Program vizsgálata alapján elmondható, hogy a programok megvalósulása várhatóan pozitív hatással lesz a megye gazdasági és társadalmi fejlődésére, illetve hozzájárulhat a környezeti értékek megfelelő hasznosításához. Az esetleges negatív hatások elkerüléséhez vagy minimalizálásához azonban elengedhetetlen a megfelelő óvintézkedések megtétele, hiszen a megye fejlődése csak akkor lehet hosszútávon fenntartható, amennyiben az a gazdasági, társadalmi és környezeti elemekre egyaránt épít.


110

GYŐR-MOSON-SOPRON. Dinamikus, Innovatív és Otthonos. megye. Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program. Universitas-Győr Nonprofit Kft

Recommend Documents