GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS 14. SZÁMÚ FŐÚT HOLT-MOSONI-DUNA MOSONI-DUNA RÁBA 1

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS 14. SZÁMÚ FŐÚT – HOLT-MOSONI-DUNA – MOSONI-DUNA – RÁBA – 1. SZÁMÚ FŐÚT – KÖZIGAZGATÁSI HATÁR ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA I. KÖTET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS ÉS LEÍRÁS

2013. AUGUSZTUS

Győr MJV 14. számú főút – Holt Mosoni Duna – Mosoni Duna – Rába – 1. számú főút – közigazgatási határ által határolt terület

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS ÉS LEÍRÁS

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

MEGBÍZÓ:

9021 GYŐR, VÁROSHÁZ TÉR 1.

CDC TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT.

GENERÁLTERVEZŐ:

1114 BUDAPEST, BARTÓK BÉLA ÚT 61.

ÉPÍTÉSZET, VÁROSÉPÍTÉSZET: Vezető tervező:

Kerekes György

(TT1-01-2777)

.......................................

Tervezők:

Cs. Kelemen Ágnes

(TT1-01-0760)

.......................................

Márton Melinda

KÖZLEKEDÉS ÉS KÖZMŰVEK:

.......................................

HIDRO-PLAN GYŐRITERV Mélyépítés Tervező Kft.

Közlekedés:

Bogár Zsolt

(KÉ-T/K1d-1 08-0102)

.......................................

Közművesítés, hírközlés:

Németh Gábor

(VZ-T/08-0330)

.......................................

(TT1, TR, TK1, 01-5003)

.......................................

ZÖLDFELÜLET, KÖRNYEZETVÉDELEM, TÁJOLÓ-TERV KFT. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS: Vezető tervező:

Auer Jolán

Tervezők:

Szíjné Béres Mónika (K2-01-5211)

.......................................

M. András Ágnes

.......................................

Tőzsér Edina

.......................................

2



I. KÖTET – JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ II. KÖTET – ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ TARTALOMJEGYZÉK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV I. HATÁROZAT - TERVEZET ................................................................................................................................ 4 II. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV...................................................................................................................... 5 III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA ....................................................................................................... 8 1. ÁLTALÁNOS LEÍRÁS ............................................................................................................................................... 8

1.1. A településrendezés célkitűzései .............................................................................................. 8 1.2. A Településszerkezeti Terv módosítás hatálya ......................................................................... 8 1.3. Közigazgatási és belterületi határ ............................................................................................. 8 1.4. A tervezett területfelhasználást veszélyeztető tényezők ......................................................... 9 1.5. A Településszerkezeti Terv elemei............................................................................................ 9 2. A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ..................................................................................................................... 10

2.1. Területfelhasználás ................................................................................................................. 10 2.2. A település területének területfelhasználása és módosításai ................................................ 10 2.3. Területi mérleg........................................................................................................................ 20 3. A TERVEZETT MÓDOSÍTÁSOK SORÁN BETARTANDÓ TÁJVÉDELMI, KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELVÁRÁSOK ................ 22

3.1. Jellemző tájkarakterek, védendő táji- természeti értékek...................................................... 22 3.2. A tervezett módosítások során betartandó tájvédelmi, tájképvédelmi, természetvédelmi elvárások ........................................................................................................................................ 23 3.3. Környezetvédelem, a tervezett módosítások környezeti feltételei ........................................ 28 4. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA ............................................................................................................................ 34

4.1. A módosítással érintett terület külső közlekedési kapcsolatai ............................................... 34 4.2. A tervezett új ÉNY-i elkerülő út............................................................................................... 36 4.3. A módosítással érintett terület belső közlekedési kapcsolatai............................................... 38 5. KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRA ................................................................................................................................... 42

6.1. Vízvezeték hálózat................................................................................................................... 42 6.2. Szennyvíz elvezető hálózat...................................................................................................... 42 6.3. Csapadékvíz elvezetés............................................................................................................. 43 6.4. Elektromos energia ellátó hálózat .......................................................................................... 43 6.5. Hírközlő hálózatok................................................................................................................... 43 6.6. Gázellátó hálózat..................................................................................................................... 44 6.7. Távhő ellátás ........................................................................................................................... 44

VONATKOZÓ ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÁSI TERVLAPOK MÓDOSÍTÁSA I. RENDELET-TERVEZET .................................................................................................................................. 46 II. 1.3.4. SZABÁLYOZÁSI TERVLAP .................................................................................................................. 47 III. 1.3.7. SZABÁLYOZÁSI TERVLAP ................................................................................................................. 48

3



I. HATÁROZAT - TERVEZET Győr Megyei Jogú Város Képviselő-testületének ..…/…... (…….) sz. határozata amelyet elfogadott a Győr Megyei Jogú Város 14. számú főút – Holt Mosoni Duna – Mosoni Duna – Rába – 1. számú főút – közigazgatási határ által határolt terület Településszerkezeti Tervének módosításáról és Leírásáról 1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése jóváhagyja Győr Településszerkezeti Tervének módosítását a határozat 1. sz. melléklete alapján: TSZTM 2012-012: TSZTM-1/1 TSZTM 2012-012: TSZTM-1/2 TSZTM 2012-012: TSZTM-1/3

2. A Közgyűlés felkéri a főépítészt, hogy a jóváhagyott módosításokat a Győr Megyei Jogú Város Szabályozási terve és a Győr Építési Szabályzata című dokumentumokban való átvezetésére, és a módosított dokumentumokat a polgármester nevében való megküldésére az egyeztetésében részt vett államigazgatási, érdek-képviseleti szerveknek és társadalmi szervezeteknek. főépítész Felelős: Határidő: 2013 ………….

Győr, 2013…….. Révi Zsolt főépítész Az előterjesztést véleményezte: Városstratégiai Bizottság Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottság Az előterjesztést látta:

Borkai Zsolt polgármester

Törvényességi véleményezésre bemutatva: Dr. Lipovits Szilárd jegyző

…………………………………… Fűke Péter főosztályvezető

Az előterjesztést készítette: Településfejlesztési Főosztály/ Városfejlesztési Osztály/Főépítészi csoport

4



II. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV (A határozat 1. számú melléklete)

5



A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZINTENTARTÁSA ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES TERÜLETFELHASZNÁLÁS VÁLTOZÁSOK (A határozat 2. számú melléklete) Az 1. számú melléklet szerinti módosítások következtében a biológiai aktivitásérték szintentartása érdekében a következő területeken általános mezőgazdasági területből gazdasági erdőterületbe kerülnek átsorolásra az alábbi területek:

Általános mezőgazdasági területből gazdasági erdőterületbe átsorolásra kerülő területek elhelyezkedése Győr MJV közigazgatási területén belül

6



2/1. melléklet Általános mezőgazdasági területből gazdasági erdőterületbe átsorolásra kerülő terület lehatárolása légifotón és a hatályos Településszerkezeti terven (Má=>Eg). Érintett telkek (hrsz.): 01252; 01253; 01254/23; 01254/24

2/2. melléklet Általános mezőgazdasági területből gazdasági erdőterületbe átsorolásra kerülő terület lehatárolása légifotón és a hatályos Településszerkezeti terven (Má=>Eg). Érintett telkek (hrsz.): 01072/80; 01072/82; 01072/43-45; 01072/63-64; 01072/59-61; 01067/9

7



III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA (A határozat 3. sz. melléklete)

1. Általános leírás 1.1.

A településrendezés célkitűzései A településszerkezeti terv az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és a térségi érdek, a szomszédos vagy más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. Kiemelt területként kell kezelni: az infrastrukturális hálózatok fejlesztését (út, közlekedés, közműhálózatok, szennyvíztisztítás, stb.), a környezetvédelmi szempontok érvényesítését, egyéb információs kapcsolatrendszerek, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági tevékenység folytatására alkalmas területek fejlesztését, illetve a lakóterület-fejlesztést. Győr Megyei Jogú Város Püspökerdő és környéke Településszerkezeti Tervének alapja az elfogadott településfejlesztési koncepció és az Integrált Városfejlesztési Stratégia. A településrendezés során további fontos alapelvek: - Környezettudatosság Nagyobb figyelmet kell fordítani az utca- és településkép rendezésére: különösen az utak és járdák műszaki állapotának javításával és a zöldfelületek karbantartásával, fejlesztésével. - Kellemes lakókörnyezet és élettér A településrész fejlesztése során elsősorban a minőségi szempontokat, a települési környezet, az életkörülmények javítását kell előtérbe helyezni. Meg kell őrizni az értékes települési adottságokat. - Széleskörű társadalmi részvétel Az egyes feladatok meghatározásakor és a végrehajtásában mind teljesebb körben kell ismertetni a lakossággal a várható hatásokat, és be kell vonni őket az előkészítésbe éppúgy, mint a feladat megvalósításába.

1.2.

A Településszerkezeti Terv módosítás hatálya A Településszerkezeti Terv módosítás (továbbiakban: a Terv) hatálya Győr Győr Megyei Jogú Város 14. számú főút – Holt Mosoni Duna – Mosoni Duna – Rába – 1. számú főút – Közigazgatási határ által határolt terület

1.3.

Közigazgatási és belterületi határ A Településszerkezeti Terv módosítás közigazgatási határ változást nem irányoz elő. A Terv a tervezett belterületi határokat módosítja Pinnyéd nyugati részén, a Holt-Rábcától északra Püspökerdő déli részén, és a Galántai utca mentén. A belterületi határ módosításával érintett területeket és azok rendeltetését a Terv határozza meg.

8



A belterületbe vonás feltételeként kell kezelni, hogy a belterületbe vonás legalább egy önálló területegységre terjedjen ki, mely lehet meglévő területfelhasználási egység, vagy a településszerkezeti tervben meghatározott új területfelhasználási egység is. A lakóterületeket és a településközponti vegyes területeket kivéve a beépítésre szánt területfelhasználások esetében a belterületbe vonás nem kötelező. A területek belterületbe vonása a konkrét fejlesztési és építési igények függvényében és időpontjában szakaszosan is végrehajtható.

1.4.

A tervezett területfelhasználást veszélyeztető tényezők -

a közigazgatási területen áthaladó közművezetékek és védőtávolságaik egyéb korlátozások, védőövezetek

1.5.

A Településszerkezeti Terv elemei • • • • • •

A közterületek és egyéb területfelhasználási egységek meghatározása; A közlekedési rendszer jelölt elemei és hierarchiája; A területfelhasználási és funkcionális besorolás; Az egyes területegységekre vonatkozó környezetvédelmi besorolások; A nyomvonal jellegű infrastruktúra hálózat jelölt elemei és védőtávolsága; A beépítésre szánt területek szintterület-sűrűsége.

9



2. A területfelhasználási egységek 2.1.

Területfelhasználás

A település közigazgatási területe a fejlesztés és építés szempontjából beépítésre szánt (beépült vagy a terv alapján távlatában beépülő) és beépítésre nem szánt területre tagozódik. A beépítésre szánt terület jellemzően, de nem kizárólag a meglévő és tervezett belterület. A beépítésre szánt területek a felhasználási igények szerint, ütemezetten belterületbe vonhatók. A beépítésre nem szánt terület jellemzően, de nem kizárólag a külterület.

2.2.

A település területének területfelhasználása és módosításai

A Győr Megyei Jogú Város 14. számú főút – Holt Mosoni Duna – Mosoni Duna – Rába – 1- számú főút – közigazgatási határ által határolt terület Településszerkezeti Terven feltüntetetteknek megfelelően beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területre tagozódik. A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak. A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: (L) Lakóterületek (falusias; kertvárosias; kisvárosias; nagyvárosias), (V) Vegyes területek (településközpont vegyes terület; központi vegyes terület) (G) Gazdasági területek (kereskedelmi; szolgáltató terület; ipari terület) (Ü) Üdülő terület (üdülőházas; hétvégiházas terület) (K) Különleges területek (pl.: oktatási központok; fürdő és rekreációs célú területek; nagykiterjedésű, sportolási célú területek, stb.)

A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: (Z) Zöldterület (E) Erdőterületek (védelmi; gazdasági; egészségügyi-szociális, turisztikai) (M) Mezőgazdasági területek (kertes; általános; korlátozott használatú mezőgazdasági terület) (V) Vízgazdálkodási terület (KÖ) Közlekedési és közműterületek

A beépítésre szánt területek felhasználása, ill. a belterületek bővítése csak ütemezetten, műszaki, környezeti és gazdasági szempontból szigorú feltételekhez kötötten, a fejlesztésben érdekeltek finanszírozásában valósíthatók meg.

2.2.1. Beépítésre szánt területek Lakóterületek A Terv által határolt területen (azon belül is főként Pinnyéd, Sziget és Újváros városrészeken) a vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a korábbi szerkezeti tervben jelölt falusias lakóterületek átalakulóban vannak és valójában kertvárosias, sok esetben a kisvárosias lakóterületi kialakítás a jellemző, mind a beépítés módja, intenzitása, mind az épületek használati módja tekintetében. Mindemellett tekintettel arra, hogy Győr európai léptékkel mérve nagyságrendileg a középváros

10



kategóriába sorolható, a belterületén (beleértve a műemléki jelentőségű területeket is) nem indokolt a falusias lakóterületi kialakítás. Ezért ezek a területek zömében kertvárosias, néhány helyen pedig kis- vagy nagyvárosias lakóterületi besorolást kaptak. A kertvárosi lakóterületbe átsorolt falusias lakóterületeknél a továbbtervezésnél fontos szempont, hogy a jelenlegi beépítés intenzitása ne növekedjen, vagyis az átsorolás célja, hogy a falusias övezetben megengedett egyéb-nem lakó építmények kialakítására a továbbiakban ne legyen mód, és az átépülés során egy rendezettebb, igazi családi házas kertvárosi illetve kisvárosi lakóövezet alakuljon ki. A cél érdekében az Lk és az Lke övezeteket ketté bontottuk: az Lk és Lke övezetek a jelenleg is érvényben lévő OTÉK és GYÉSZ alapján meghatározott minimum és maximum paramétereket engedik. Az Lk-II és Lke-II – alacsony intenzitású kis- és kertvárosias lakóterületek esetén a kisebb mértékű építhetőség mellett az elhelyezhető lakóegységek számát telkenként 2 lakásban maximalizáltuk. Ezzel biztosítható a továbbtervezésnél a jelenlegi intenzitás szinten tartása. A fentiek alapján tehát az övezetek paraméterei az alábbiak: ÖVEZET

Lk Lk-II Lke Lke-II

SZINTTERÜLETI SŰRŰSÉG

BEÉPÍTÉS MÉRTÉKE (%)

1,5 0,8 0,6 0,5

60 40 30 30

MAXIMUM MINIMÁLIS ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG ZÖLDFELÜLET (m) (%)

12,5 7,5 7,5 7,5

20 40 50 50

LAKÁSSZÁM

több rendeltetési egység 2 lakás 4 lakás 2 lakás

Sziget városrészben azonban már a kis-és nagyvárosias lakóterületek dominálnak. Az utóbbi években megszűnt ipari területek (Olajgyár, Kekszgyár) helyén szintén városias fejlesztések várhatók, amelyeket erősít a 2010 végén átadott Jedlik-híd és a hozzá kapcsolódó közúthálózati fejlesztések. A meglévő lakóterületek vonatkozásában az értékmegőrzést kell előirányozni. Ehhez alapvető a közterületek rehabilitációja (út- és járdaépítés, fasorok, közparkok, játszókertek, stb. kialakítása és fejlesztése). A lakóterület-bővítés településszerkezeti tervben való megjelenése során figyelembe kell venni az infrastruktúra-fejlesztési lehetőségeket, a jelenlegi területhasználatot, a természeti adottságokat, a természeti értékeket és a várható környezeti terhelés mértékét. Településrendezési szempontból csak a település szerkezetéhez és jellegéhez igazodó bővítés engedhető meg. A településszerkezeti tervben a fejlesztési területek kijelölésével fenti elv betartása fontos feladat.

A Településszerkezeti Terv módosításában lakóterületi fejlesztéssel érintett területek: Újonnan beépítésre szánt lakóterületek: Pinnyéd, Szivárvány utca menti tartalék terület kertvárosi lakóterületként tervezett Pinnyéd nyugati részén, a módosuló belterületi határ mentén az általános mezőgazdasági területek és jelenleg tartalék területek kertvárosi lakóterületként tervezettek A Holt-Rábca árvízvédelmi töltéseinek egy része kertvárosi lakóterületként tervezett

Révfalu, a Sárási-dűlő déli részén az általános mezőgazdasági terület helyén kertvárosi lakóterület tervezett (a lakóterület a révfalui vízbázis hidrogeológiai A és B jelű védőidomain helyezkedik el.1)

1

A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendelet 5. sz. melléklete alapján lehet építeni. A hidrogeológiai „A” jelű védőidomon lakótelep, új parcellázás üdülőterület kialakítása tilos, de lakó-vagy irodaépület csatornázással már elhelyezhető. Ezen területeken zárt vízelvezetéssel kialakított út korlátozás nélkül, egyéb út illetve gépkocsi parkoló előzetes környezetvédelmi vizsgálat alapján alakítható ki.

11



Átalakuló területek: Pinnyéd, tervezett falusias lakóterületek kertvárosi lakóterületbe való átsorolása Sziget és Újváros, tervezett falusias lakóterületek kertvárosi illetve kisvárosi lakóterületbe való átsorolása Sziget és Újváros, tervezett kertvárosias lakóterületek kisvárosias lakóterületbe való átsorolása Révfalu, Sárási-dűlő, Galántai utca nyugati oldalán lévő falusi lakóterület a továbbiakban alacsony intenzitású kertvárosi területként tervezett

Vegyes területek Vegyes területeket kijelölni olyan területeken lehet, melyek ténylegesen egy településrész, terület központjának funkcióját töltik be. Meglévő településközpont vegyes területek a tervezési területen Sziget városrészben vannak. Tervezett vegyes területet Pinnyéd városrészben az Új sor menti lakóterület-fejlesztések központjaként már a 2006-os terv kijelölt. Sziget városrészben a volt Olajgyár valamint a Kekszgyár területe és közvetlen környezete (közlekedési és lakóterületek), a termálfürdőtől nyugatra elterülő (jelenleg parkoló funkciót betöltő különleges fürdő, valamint a tervezett egészségügyi központ különleges terület egy része) és a Bercsényi liget beépítésre szánt területei kaptak még vegyes övezeti besorolást. A Stromfeld utca – Töltésszer utca találkozásánál lévő csomóponttól északra lévő terület szintén településközponti vegyes területként tervezett.

A Településszerkezeti Terv módosításában településközpont vegyes terület fejlesztési terület: Újonnan beépítésre szánt területek: A Stromfeld utca - Töltésszer utca találkozásánál lévő csomóponttól északra lévő közlekedési terület településközpont vegyes területként tervezett Sziget, az egykori olajgyár területén keresztül tervezett közlekedési terület a továbbiakban településközpont vegyes területként tervezett Átalakuló területek: Sziget, Bercsényi-liget és térségében a központi vegyes területek átsorolása településközpont vegyes területekbe Sziget, a volt olajgyár területén a kisvárosias lakóterületek településközpont vegyes területként tervezettek Sziget, a Jedlik-hídtól délre, a Töltésszer utca menti különleges fürdőterület átsorolása településközpont vegyes területbe A volt Kekszgyár környezetében lévő kisvárosi lakó területek átsorolása településközpont vegyes területbe

Gazdasági területek Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) A lakóterületek, vagy más környezet érzékeny területfelhasználás közelében kialakuló gazdasági területek kereskedelmi-szolgáltató területek lehetnek. Lehetőleg településrészenként is kell biztosítani lehetőséget a szolgáltatások, környezetkímélő munkahelyek fejlesztési igényeinek biztosítására. Ezeken felül kisebb szolgáltató egységek a lakóterületbe ágyazottan is előfordulhatnak.

12



A gazdasági, szolgáltató, illetve mezőgazdasági tevékenységek a településen a helyi foglalkoztatás érdekében fontos szerepet töltenek be. A településen lakóterületek között kizárólag környezetbarát és lehetőleg munkahelyteremtő üzemek tarthatók fenn. Meglévő jelentősebb méretű kereskedelmi-szolgáltató területek Újvárosban a Gyepszél utca déli oldalán lévő gazdasági terület valamint a Kossuth L. utca- Bálint M. utca menti területek. A 2006-os terv lehetővé tette a Somostól nyugatra lévő, Bécsi út menti gazdasági területek bővítését, ezen jelen terv sem változtat, emellett a Hédervári út és a Galántai út találkozásánál lévő gazdasági terület nem ipari felhasználású bővítését biztosítja: a terület a révfalui vízbázis hidrogeológiai A és B jelű védőidomain található.2 A meglévő gazdasági területek fejlesztése környezet- és természetkímélő beruházások megvalósításával, korszerű technológiák és tevékenységek befogadásával lehetséges, amelyek hozzájárulnak a népesség helyben történő foglalkoztatásának növeléséhez. Lehetőség szerint zöldfelületi eszközökkel biztosítani kell a gazdasági területek elszigetelését a lakóterületektől. Egyéb ipari terület (Gipe) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. A tervezési területen ilyen területek a Sárási-dűlőn (Vízmű utca; Hédervári út-Galántai u.) valamint Győrújfalu határában, az Újfalusi országút mentén, külterületen találhatóak. Jelen terv további ipari terület kijelölését, a meglévő területek bővítését nem tervezi.

A Településszerkezeti Terv módosításában gazdasági terület fejlesztési terület: Újonnan beépítésre szánt terület: Révfalu, a Hédervári út és a Galántai út találkozásánál lévő gazdasági terület bővítése

Üdülőterületek Hétvégi házas üdülőterület Püspökerdő közvetlen szomszédságában a Szúnyog-szigeten, Püspökerdőtől északra a Kunszigeti út mentén, valamint a Szivárvány utcától délre található. Tervezett üdülőházas területet a hatályos szerkezeti terv a Sárási-dűlő DNY-i szélén a Hédervári út és a Mosoni-Duna között jelöl ki. Az utóbbi területnek azonban nincsen közúti kapcsolata, ezért a töltés és az üdülőtelkek között húzódó hullámtéri erdő sávot a terv üdülőházaz övezetbe sorolja át. Az üdülőterület teljes területtel a révfalui vízbázis hidrogeológiai A és B jelű védőidomain terül el.3

2

A területen a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendelet 5. sz. melléklete alapján lehet építeni. A hidrogeológiai „A” jelű védőidomon belül kijelölt kereskedelmi-szolgáltató terület kijelölésére vonatkozóan az említett jogszabályi melléklet külön előírást nem tartalmaz, ezért a lakó- és irodaépületekre vonatkozó előírásokat indokolt alapul venni. Ezen területeken zárt vízelvezetéssel kialakított út korlátozás nélkül, egyéb út illetve gépkocsi parkoló előzetes környezetvédelmi vizsgálat alapján alakítható ki. 3

A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendelet 5. sz. melléklete alapján a hidrogeológiai „A” jelű védőidomon lakótelep, új parcellázás üdülőterület kialakítása tilos, de lakó-vagy irodaépület csatornázással már elhelyezhető. Ezen területeken zárt vízelvezetéssel kialakított út korlátozás nélkül, egyéb út illetve gépkocsi parkoló előzetes környezetvédelmi vizsgálat alapján alakítható ki.

13



A Településszerkezeti Terv módosításában üdülőterület fejlesztési terület:

A Hédervári út és a Mosoni-Duna közötti tervezett üdülőterület bővítése

Különleges területek A különleges területek olyan területek, ahol egy-egy speciális funkció koncentráltan, nagyobb térség kiszolgálására alkalmas módon kapnak helyet. A különleges területekhez tartozó sokféle funkció közül nem mindegyik tudja az OTÉK intenzitási előírásait teljesíteni, mások építési célú kihasználása pedig meg sem közelíti a határértékeket. (pl.: temető, állatkert, honvédelmi területek, stb.). A különleges területek bővítése az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) rendezéséhez szükséges létesítmények elhelyezése érdekében történt. A területen található különleges területeket az alátámasztó munkarész részletezi. A továbbiakban csak a változással érintett területeket írjuk le: Nagykiterjedésű, sportolási célú különleges terület (Ksp) Ez a terület elsősorban sportolási célú építmények (sportpálya, sportcsarnok, öltöző, stb.), és a hozzájuk tartozó létesítmények elhelyezésére szolgál. A tervezési területen meglévő különleges sport terület Sziget városrészben a Dózsa pálya területe, valamint a Jedlik Ányos hídtól északra, a Töltésszer és a Mosoni-Duna között húzódó terület. A szerkezeti terv 2011-es részleges módosítása a Dózsa pálya bővítését teszi lehetővé a Holt-Rábca irányába. Ezt a bővítési lehetőséget a Terv tovább viszi, és a Holt-Rábca menti déli töltés egy részét szintén különleges sportolási célú területbe sorolja át. Püspökerdő délnyugati részén, a turisztikai erdő helyén a Terv egy új különleges övezetet vezet be, az EYOF-hez kapcsolódó szálláshely elhelyezésének céljából: Jelentős zöldfelületű intézményterület – Kiz Jelentős zöldfelületet igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló terület, illetve olyan intézményi épületek elhelyezésére alkalmas terület, amely a városszerkezetben való elhelyezkedése miatt jelentős zöldfelület kialakítását, megőrzését vagy biztosítását igényli. A terület megengedett legnagyobb szintterület-sűrűsége4 0,5. A megengedett maximális beépíthetősége 10%.

A Településszerkezeti Terv módosításában különleges terület fejlesztési terület: Újonnan beépítésre szánt területek: Püspökerdő DNY-i részén, a turisztikai erdő helyén jelentős zöldfelületű intézményterület tervezett A Holt-Rábca déli töltésének egy része különleges sportolási célú területként tervezett

4

Szintterület-sűrűség: a beépítésre szánt terület egyes területfelhasználási egységein elhelyezhető épületek összes szintterületének és a területfelhasználási egység területének viszonyszáma („régi” OTÉK 1. sz. melléklet 91.)

14



2.2.2. Beépítésre nem szánt területek Győr Megyei Jogú Város 14- számú főút – Holt Mosoni Duna – Mosoni Duna – Rába – 1- számú főút – közigazgatási határ által határolt területének beépítésre nem szánt területei használatuk általános, valamint sajátos jellege szerint az alábbi terület-felhasználási egységekre tagolódnak: (Z) Zöldterület (E) Erdőterületek (védelmi, azon belül védett és védő erdő; gazdasági; turisztikai) (M) Mezőgazdasági területek (kertes, általános, korlátozott használatú) (V) Vízgazdálkodási területek (folyóvizek medre és partja, állóvizek és holtágak medre és partja, töltések, hullámtéri erdők, vízbázisok külső és belső védőterülete) (K) Közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési terület

Zöldterületek A település zöldfelületi hálózatának elemei a meglévő és már kijelölt zöldterületek, lakóterületfejlesztés tervezett zöldterületei. Zöldterületbe az állandóan növényzettel fedett közterületek közpark, közkert - tartoznak. A tervezési területen belül városi szintű közpark nem található. A tervezési terület lakóterületi szintű közparkjai a következők: o

Pinnyéd: 2009-ben kialakított játszótér,

o

Révfalu: a tervezési területen belül nincs, de Révfaluban lakóterületi közparkként értékelhető a Kálóczy tér, amely a tervezési területen kívül, de azzal határosan helyezkedik el.

o

Sziget: A legjelentősebb lakóterületi közpark a Rábca holt medre helyén kialakult, fél-patkó alakú Bercsényi-liget. A közpark területét veszélyeztetik a területi csonkítások. Berendezései elavultak, a fenntartás nem elégséges mértékű.

A Bercsényi ligethez hasonló szerepűek, de kisebb kiterjedésűek: a Kossuth Lajos utca mellett a Gyógyszertár köz vonalában található park, az Akác tér, a Simon János püspök tere. Pinnyéd városrészben a 2006-os terv a Harmat utca és a Szirom utca között jelöl ki egy közkert méretű (0,8 ha) zöldterületet. A belterületi zöldfelületi rendszer jelentős elemei a magántelkek alkotják, melyeknek a települési mezoklíma alakításában meghatározó szerepük van. Ápoltságuk, funkció szerinti kialakításuk (díszkert, haszonkert) növényfaj összetételük rendkívül vegyes. A Terv Sziget városrészben a Mosoni-Duna és Rába összefolyásánál lévő medencés strandterület helyén új közpark kialakítására és a Bercsényi liget zöldterületének kibővítésére biztosít lehetőséget.

A Településszerkezeti Terv módosításában zöldterület fejlesztéssel érintett területek:

Sziget, a Mosoni-Duna torkolatánál a „szigetcsúcson” lévő jelenlegi strandterület zöldterületként tervezett Sziget, Bercsényi liget és térségében a központi vegyes területek zöldterületként tervezettek

15



Erdőterületek Védett erdő területe (Evt) Védett erdőterületek közé az országos és helyi védett természeti területeken és a Natura 2000 területeken levő erdőterületek tartoznak. E területeken az erdő-, és vadgazdálkodást össze kell hangolni a táji-, természeti értékek megőrzésével, a természetes, ill. természet közeli ökoszisztémák fenntartásával. Nagy kiterjedésű egybefüggő védett erdőterület a tervezési területen belül Püspökerdő nyugati szélén húzódik. Védett erdőterületbe sorolja a korábbi településszerkezeti terv a Holt-Ráca Abda közigazgatási határához közeli, északi ártéri területen lévő erdőterületeket. A Terv a Püspökerdő nyugati részén lévő védett erdő terület átsorolását tartalmazza az erdészeti üzemtervvel összhangban turisztikai erdőterületbe. A terv a Holt-Rábca menti védett erdőt

szintén turisztikai rendeltetésű erdőbe sorolja át. Védő erdő területe (Evö) Védő erdőterületek közé tartoznak az egyes létesítmények környezeti hatásainak mérséklését, látványának takarását, mezőgazdasági területeken a szél káros hatásai ellen védő erdőterületek. E területeken az erdő művelését úgy kell tervezni, hogy védő hatását folyamatosan ki tudja fejteni, épületek nem helyezhetők el. Védő céllal újabb erdőterületek kialakítása is szükséges. A Településszerkezeti terv módosítás Pinnyéd déli részén, az Öreg-Rábca bal partján jelöl ki új védő erdő területet, valamint Püspökerdő dél-nyugati részén, a tervezett új bekötőút déli oldalán a védett erdőterületet védő erdő területbe sorolja át. Gazdasági erdő (Eg) A gazdasági erdők erdőgazdálkodási célokat szolgálnak, gazdasági erdőterületekként szerepelteti őket a Településszerkezeti terv. A biológiai aktivitás érték szintentartása miatt a Településszerkezeti terv módosítás a határozat 2.sz. rajzi mellékletében jelölt területeken általános mezőgazdasági területbe tartozó területek gazdasági erdőterületbe való átsorolását tartalmazza. Egészségügyi-szociális, turisztikai erdő (Ee) A módosítással érintett területen a Mosoni-Duna és a Rábca árterében terül el a 313 ha kiterjedésű Püspökerdő, amely a város legnagyobb kiterjedésű, összefüggő zöldfelülete. A terület az erdészeti üzemterv szerint elsődlegesen egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű, azon belül is parkerdő besorolású. A módosítás a Holt-Rábca menti hullámtéri erdőterületeket, a Püspökerdő nyugati szélén a védett erdőterületeket – a rendeltetésüknek megfelelően - , továbbá a Holt-Rábca bal partján (az abdai közigazgatási határhoz közeli terület) a korábbi terv szerint védett erdőterületbe sorolt területe, valamint a Holt-Rábca déli partján elbontott töltés egy szakaszát egészségügyi-szociális, turisztikai erdőterületbe sorolja át.

A Településszerkezeti Terv módosításában erdőterület fejlesztéssel, vagy módosítással érintett területek: Erdőterület átsorolása más erdőterületbe: Püspökerdő nyugati szélén, jelenleg a védett erdőterület besorolású erdőterületek az erdészeti üzemtervvel összhangban turisztikai erdőterületbe kerülnek Az Öreg-Rábca gátak közötti jellemzően hullámtéri erdőterületek átsorolása turisztikai erdőterületbe 16



Erdőterület átsorolása beépítésre szánt övezetbe: Püspökerdő DNY-i részén, a turisztikai erdő átsorolása beépítésre szánt különleges jelentős zöldfelületű intézményterületbe Új erdőterület kijelölés: Pinnyéd déli részén, a Holt-Rábcától északra fekvő korlátozott használatú mezőgazdasági területek átsorolása véderdő területfelhasználású területbe a tervezett, újonnan beépítésre szánt fejlesztési területek következtében a biológiai aktivitásérték szintentartása érdekében mezőgazdasági területek gazdasági erdőterületbe kerülnek (Településszerkezeti terv módosító határozat 2.sz. mellékletén lehatárolt területek) A Holt-Rábca elbontásra kerülő déli töltésének egy szakasza turisztikai erdőként tervezett

Mezőgazdasági területek Kertes mezőgazdasági területek (Mk) Kertes mezőgazdasági területekhez azok az egykori zártkerti területek tartoznak, amelyeken a jelenlegi kertes tájhasználattal számol a hatályos terv, nem tervezi üdülőterületté, vagy lakóterületté való átminősítésüket, továbbá a 2006-os Településszerkezeti terv „tartalék területként” sem számol velük. Kertes mezőgazdasági terület a módosítással érintett területen belül Révfalu északi részén található. A Terv további kertes mezőgazdasági terület kijelölését, a meglévő területek bővítését nem tervezi. A Hédervári út és a Galántai utca elágazásánál lévő gazdasági terület bővítése érdekében a Hédervári út és az Újfalusi országút találkozásánál található kertes mezőgazdasági terület a továbbiakban kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területként tervezett. Általános mezőgazdasági területek (Má) A tervezési területen lévő mezőgazdasági területek jelentős részét a korábbi terv általános mezőgazdasági területbe sorolja. Az általános mezőgazdasági területek a jó termőhelyi adottságú, a mezőgazdasági művelésre, árutermelő gazdálkodásra kiválóan alkalmas területek, ahol az elsődleges szerep a koncentrált mezőgazdasági funkcióé. A Terv a 2006-os Településszerkezeti tervben Pinnyéd városrészben tartalék területként jelölt területek egy részét a tényleges területfelhasználásuknak megfelelően általános mezőgazdasági területbe sorolja. A Dió utca folytatásában az új belterületi határ mentén tervezett falusias lakóterület egy részét szintén mezőgazdasági területbe sorolja. A Terv Pinnyéd észak-nyugati részén az általános mezőgazdasági területek helyén kertvárosias lakóterület jelöl ki. A tervezett területfelhasználás változások következtében, a biológiai aktivitásérték szintentartása érdekében a város területén két helyen (a határozat 2. számú melléklete alapján) a Terv mezőgazdasági területek helyén gazdasági erdőterületeket jelöl ki. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko) Korlátozott használatú mezőgazdasági területeken a természetvédelmi-, ökológiai-, tájvédelmi szempontok érvényesítése érdekében a mezőgazdasági tájhasználat, a telekalakítás, az építés korlátozást igényel. Korlátozott használatú mezőgazdasági területek közé az ökológiai hálózat

17



országos, vagy helyi természetvédelmi szempontból védett, védelemre tervezett területei, a természet közeli élőhelyei (természeti területek), továbbá a Natura 2000 területek mezőgazdasági művelésű területei tartoznak. A tervezési területen korlátozott használatú mezőgazdasági terület a Somosi-holtág patkó alakú mortovája környezetében, Püspökerdő nyugati szélén a tervezett lakóterületek és az erdőterületek között, valamint az Öreg-Rábca déli partján. A Terv további korlátozott használatú mezőgazdasági terület kijelölését, a meglévő területek bővítését nem tervezi. Az Öreg-Rábcától északra húzódó korlátozott használatú mezőgazdasági területet a terv védő erdő területbe sorolja át.

A Településszerkezeti Terv módosításának mezőgazdasági területeket érintő módosításai: Mezőgazdasági terület átsorolása beépítésre szánt övezetbe: Pinnyéd ÉNY-i részén, a módosuló belterülethatár mentén az általános mezőgazdasági területek átsorolása kertvárosias lakóterületbe Hédervári út és Galántai út találkozásánál levő gazdasági terület bővítése kertes mezőgazdasági terület átsorolásával Mezőgazdasági területek átsorolása beépítésre nem szánt más övezetbe: Az Öreg-Rábcától északra húzódó keskeny, korlátozott használatú mezőgazdasági terület védő erdőként tervezett a tervezett, újonnan beépítésre szánt fejlesztési területek következtében a biológiai aktivitásérték szintentartása érdekében mezőgazdasági területek gazdasági erdőterületbe kerülnek (Településszerkezeti terv módosító határozat 2.sz. mellékletén lehatárolt területek) Új mezőgazdasági területek kijelölése: Pinnyéd ÉNY-i részén, a módosuló belterülethatár mentén a falusias lakóterületek és a tartalék területek átsorolása általános mezőgazdasági területekbe

Vízgazdálkodási területek A módosítással érintett területen vízgazdálkodási területek a folyó vizek (Mosoni-Duna) medre és partjai, az állóvizek és holtágak medrei és partjai (Öreg-Rábca, Mosoni-Duna holtág, Somosi-holtág), a hullámtéri területeken lévő erdők, a hullámtéri területeken lévő mezőgazdasági területek, a révfalui vízbázis külső és belső védőterülete, és a töltések területe. A területhasználatot valamennyi területen a vízgazdálkodási, árvízvédelmi szempontoknak kell alárendelni, a tájhasználati, valamint funkcionális különbségek azonban differenciált kezelést tesznek indokolttá. A Terv további vízgazdálkodási területek kijelölését, a meglévő területek bővítését nem tervezi. Az Öreg-Rábca menti hullámtéri erdőket turisztikai erdőterületbe sorolja át. A Hédervári út menti üdülőterület közúti kapcsolatának biztosítása érdekében a hullámtéri egy részén üdülőházas területet jelöl ki. Az Öreg-Rábca menti töltések egy része kertvárosi lakóterületként valamint különleges sportés rekreációs területként tervezett.

A Településszerkezeti Terv módosításának vízgazdálkodási területet érintő módosításai: Vízgazdálkodási terület átsorolása más beépítésre nem szánt területbe:

18



A Öreg-Rábca menti ártér jellegű területek hullámtéri erdőből turisztikai erdőterületbe sorolása

Vízgazdálkodási terület átsorolása beépítésre szánt területbe: A Hédervári út menti üdülőterület közúti kapcsolatának biztosítása érdekében a hullámtér egy részének átsorolása üdülőházas övezetbe Az Öreg-Rábca menti töltések egy része kertvárosi lakóterületként valamint különleges sport- és rekreációs területként tervezett.

Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek Közúti közlekedési terület (KÖu) A hatályos Településszerkezeti Terv a tervezett közlekedési hálózatok kiépítését kiszabályozással, illetve nagytávlatú fejlesztések esetén a helyüket „be nem építhető terület” kijelölésével biztosítja. Így a terv az utolsó lakóutcát és szűk kis közt is ábrázolja, ezzel hosszú távon bebetonozza a fejlesztési lehetőségeket, amik nem feltétlenül előnyösek. A Terv az új, vagy módosuló területfelhasználásokat úgy alakítja ki, hogy a gyűjtő útnál alacsonyabb rendű utakat nem szabályozza ki, ezeket az adott területfelhasználáson belül, vagy az eltérő területfelhasználások határán kell biztosítani. A változással nem érintett területek közlekedési területein a terv nem változtat (többit lásd: Közlekedés szakági munkarész).

19



2.3. Területi mérleg Övezet jele

Területfelhasználási egység

Beépítésre szánt területek: Falusias lakóterület Lf Kertvárosias lakóterület Lke Kisvárosias lakóterület Lk Településközpont vegyes terület Vt Központi vegyes terület Vk Kereskedelm-szolgáltató terület Gksz Ipari terület Gip Különleges terület - Fürdő és rekreáció Kfü Különleges terület - Egészségügyi központ Keg Üdülőházas Üü Különleges terület - nagykiterjedésű, sportolási célú Ksp Különleges terület - jelentős zöldfelületű intézményterület Kiz Beépítésre nem szánt területek: Mezőgazdasági terület - általános Má Mezőgazdasági terület - kertes Mk Mezőgazdasági terület - korlátozott Mko Zöldterület Z Erdő - védett Evt Erdő - védő Evö Erdő - egészszégügyi Ee Hullámtéri erdő Ve Töltés Vtö Közlekedési terület Köu Tartalék terület (Má) Tartalék terület (Mk) ÖSSZESEN

20

Terület nagyság jelenleg (ha)

Területnagyság tervben javasolt (ha)

Változás (ha)

123,757 1,5834 1,2945 0 1,8642 0,469 0,7153 2,92 0,172 0 0 0

0 134,991 27,4695 4,6293 0 1,6207 0 0 0 0,8492 1,7544 15,727

+ + + + + +

123,76 133,41 26,18 4,63 1,86 1,15 0,72 2,92 0,17 0,85 1,75 15,73

14,87 0,9054 0,9572 1,1404 30,5786 0 15,727 44,1602 5,7215 10,7782 9,9712 9,839 277,4241

11,7602 0 0 2,186 0 3,0415 71,5313 0 0 1,864 0 0 277,4241

+ + + -

3,11 0,91 0,96 1,05 30,58 3,04 55,80 44,16 5,72 8,91 9,97 9,84 0,00



21



3. A tervezett módosítások során betartandó tájvédelmi, környezet és természetvédelmi elvárások 3.1. Jellemző tájkarakterek, védendő táji- természeti értékek A tervezési terület jellemző tájkarakterei: −

folyóparti, hullámtéri tájkarakter: ide tartozik a területen ÉNy—DK-i irányba keresztül folyó Mosoni—Duna hullámtere, a Holt—Mosoni—Duna és a Holt—Rábca gátak közötti területei,

−

holtágak, morotvák tájkarakter: ide tartozik a vizsgált terület déli részén levő Somosi—holtág patkó alakú morotvája,

−

síksági mezőgazdasági tájkarakter: a pinnyédi-, a somosi területrészen és a tervezési terület Győrújfaluval határos részén elhelyezkedő mezőgazdasági területek

−

rekreációs funkciójú kertes mezőgazdasági területek: három foltban találhatók a területen; Szúnyog-sziget, Holt-Duna krt., Szivárvány u.

−

szerkezeti jelentőségű erdősávok, fasorok: Völgy-szigeti-csatorna menti erdősáv és a 338 hrsz.ú utat kísérő mezsgye.

−

települési terület: a tervezési terület beépített városrészei tartoznak ide; Pinnyéd, Sziget, Újváros.

Védendő tájkarakterek a tervezési területen (ahol a tájjelleg, a hagyományos tájhasználat, tájszerkezet, a geomorfológiai formák megőrzendők): −

a folyó parti, hullámtéri tájkarakterű és a

−

holtágak, morotvák és térsége tájkarakterű területek.

Egyedi tájértékek Győr MJV 2006-ban készült településszerkezeti terve a tervezési területen a következő tájértékeket nevesíti: Közlekedéssel összefüggő tájértékek:

történelmi hajózó út (Mosoni-Duna) hidak: Kossuth-híd, Pinnyédi híd Természeti (természetvédelem keretében nem védett) egyedi tájértékek: régi medrek: Holt-Mosoni-Duna hullámtere, Holt-Rábca hullámtere, Somos holtág, Mosoni-Duna és hullámtere.

Országos ökológiai hálózat területei A tervezési területen a nemzeti ökológiai hálózat területei: −

magterület: a Mosoni-Duna hullámtere a Holt-Mosoni-Duna gátak közötti területe és a Püspökerdő Mosoni-Dunától keletre eső része,

−

ökológiai folyosó: az Öreg-Rábca gátak közötti területe, a Kunszigeti úttól nyugatra levő erdős, ligetes terület az üdülőterületet kivéve és a Somosi-holtág,

−

puffer terület: Püspökerdő Mosoni-Dunától nyugatra eső része és a Somosi-holtág által körülölelt terület, továbbá az Öreg-Rábca északi (balparti) gátjának területe

Bár a nemzeti ökológiai hálózatnak nem részei, de helyi jelentőségű ökológiai folyosó szerepet tölt be a Völgyszigeti-csatorna, az attól déli irányban haladó 338 hrsz.-ú út menti erdősáv.

22



A védett természeti értékeket az alátámasztó munkarész Örökségvédelem című fejezete tartalmazza.

3.2. A tervezett módosítások során betartandó tájvédelmi, tájképvédelmi, természetvédelmi elvárások 1. Az EYOF, az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál 2017 rendezéséhez kapcsolódó új létesítmények, területfelhasználás változások A tervezett módosítások közül az EYOF rendezéséhez kapcsolódó létesítmények okozhatják a legjelentősebb táji változásokat, mivel a fejlesztési területek védendő tájhasználatú, értékes tájképi látványú területeket érintenek. A tájképi és természetvédelmi értékek megóvása miatt ezen fejlesztések megvalósítása kiemelt figyelemmel történhet. 1.1. Püspökerdő Dny-i részén, a turisztikai erdőterület átsorolása beépítésre szánt különleges terület-jelentős zöldfelületű intézményterületbe. A Püspökerdő ezen része a nemzeti ökológiai hálózat területébe tartozik, puffer terület funkcióval. E területre külön részletes botanikai felmérés készült, (élőhelyek azonosítása, felmérése, természetességük meghatározása). feltárásra kerültek az előforduló élőhelyek, meghatározásra kerültek az egyes élőhelyek természetessége.

A tervezett „Kiz” terület – 15,7 ha hrsz.: 10167 egy része, 10181-83, 1016, – a Püspökerdő szerves része. A területet délről a Kunszigeti út határolja. A terület túlnyomó részén természetközeli növényzet található, de vannak a területen nemesnyárasok és özönnövényekkel terhelt fiatalosok is. Az utóbbi 10-15 évben az itt lévő nemesnyárasok helyére a természetes ligeterdők fafajait telepítették, a ligeterdő visszaállítását tűzték ki hosszabb távú célként. Amennyiben a területen elkerülhetetlen a beépítés, akkor mindenképpen a Kunszigeti út mentén, attól északra lévő részekre – az 505 E, F, G, és az 506 E, TN4 erdőrészletekre – tervezhetők az épületek, létesítmények (Lásd.: II. kötet - TK-4a. ábra). A Püspökerdő egységének megőrzése érdekében csak a peremi részek elvesztése engedhető meg kis mértékben, a feldarabolódás, a belsőbb

23



élőhelyek sérülése már igen komoly természeti károkozással járna. Az úthoz közel is találhatók értékes élőhelyek (így nemesnyárasok helyére telepített fiatal ligeterdők), amelyek a beépítéssel elvesznek majd. A Püspökerdő egyéb részein még meglévő nemesnyárasok ligeterdőkké való átalakításával ezek az elveszett természetközeli részek valamelyest pótolhatók. 1.2. Az Öreg-Rábca gátak közötti jellemzően hullámtéri erdőterületek átsorolása turisztikai erdőterületbe A kapott információk szerint az Öreg-Rábca gátak közötti területének egy szakászára, a Pinnyéd és Sziget, Újváros városrészek közötti területen az Öreg-Rábcától északra levő területen az EYOFhoz kapcsolódva, a terület útóhasznosítását szem előtt tartva sport-rekreációs-egészségbarát turisztikai központ, a délre levő területen sport-edző tábor, sportrehabilitációval, -rekreációval, esetleg sportgyógyászattal kapcsolatos létesítmények elhelyezése tervezett (egészségügyiturisztikai közjóléti rendeltetésú erdőterület adta keretek között). A gátak közötti terület a nemzeti ökológiai hálózat területének része, ökológiai folyosó szerepet tölt be. Az északi (balparti) gát területe szintén része a nemzeti ökológiai hálózat területének, de puffer területként, a déli (jobbparti) gát területe nem része a nemzeti ökológiai hálózat területének. A helyzetértékelés során az Öreg-Rábca gátak közötti területének egy szakászára, a Pinnyéd és Sziget, Újváros városrészek közötti területre is készült botanikai felmérés, amely alapján megállapítható, hogy a terület nagyon változatos, nyílt, mocsaras élőhelyek (nádasok, magassásosok, magassásrétek, mocsárrétek) és puhafa-ligeterdős részek mozaikja alkotja. Az Öreg-Rábca északi ártér jellegű területén ezeken a magas természetvédelmi értékű területeken kívül nagyobb foltban telepített, tájidegen fás ültetvények, nemes nyárasok is találhatók. Az Öreg-Rábcától délre levő ártér jellegű területen építmények, létesítmények elhelyezésére – amennyiben ezek elhelyezése feltétlenül szükséges– a töltés északi oldalán lévő gyepes sáv a legalkalmasabb. Ennek használatával elkerülhető a természetes élőhelyek zavarása, de táborozásra is ez a rész a legmegfelelőbb, hiszen ez a terület magasabb fekvésű, a konténerek, lakókocsik elhelyezése nem kíván felszínátalakítást, a hely könnyen megközelíthető. Épületek, a felszín megbolygatásával létrehozható építmények elhelyezésére, még ideiglenes jelleggel sem javasolt a folyó kiszélesedő árterének diverz élőhelyfoltjain (TK-4 tervlapon, a Vegetációs térképen a terület közepén elhelyezkedő nádas – 10 számú, kék színű – folttól nyugatra eső részeken), valamint a part mentén húzódó ligeterdő-sávban. A beavatkozási terület pontos kijelöléséhez – az élőhely mozaikossága és a helyszűke miatt – részletesebb tavaszi-nyári terepi felmérés és szakértői vélemény szükséges. Az északi ártér jellegű terület nem ennyire mozaikos, az értékes élőhelyek nagyobb foltokban jelennek meg. Ezen a részen természetvédelmi szempontból a legkevésbé értékesek a Pinnyédre vezető út mentén lévő nemes nyáras ültetvények. Amennyiben feltétlenül szükséges állandó épület elhelyezése az északi ártéren, úgy azt a pinnyédi út mentén, a nemes nyáras egy sávjának helyén lehetne felépíteni. Az épület közelében, a nemes nyárasban további ideiglenes táborhelyek is kijelölhetők. A nemes nyáras holtág felé eső része fokozatosan átalakítható puhafaligetté úgy, hogy szerkezete alkalmas legyen közjóléti, turisztikai célú erdőnek, amely a város szempontjából és természetvédelmi szempontból is elfogadható, és megmaradna ökológiai folyosó funkciója is. A területen a mai tájidegen erdőt fokozatosan – foltokban – érdemes lecserélni az ártéri erdő gyorsan növő fafajaira, így a terület mindig kellemes pihenőhely lehet. A ma egyhangú, tájidegen nemes nyáras ültetvény jól tervezett sétautakkal, pihenésre, sportolásra alkalmas rétekkel, erdei tornapályával, az ártéri élőhelyet bemutató tanösvénnyel stb. vonzó látványossággá alakítható. A terület mély fekvésű, így az út melletti épületen túl máshol már nem javasolt állandó épületek elhelyezése. Ezt amúgy is csak a terület részleges vagy teljes feltöltése mellett lehetne megtenni, ez pedig nem lenne összeegyeztethető ökológiai folyosó szerepével.

24



Ideiglenes szállások az EYOF idejére elhelyezhetők, de a turisztikai erdő végleges kialakításához állandó épületek, létesítmények nem szükségesek. Az ártér jellegű terület mindkét része vízállásos, a nagy árvizek esetén vésztározóként működik. Ilyenkor az egész árteret víz borítja, a terület túlnyomó része —az itt lévő természeti értékeken és a mozaikosságon túl— ezért sem alkalmas állandó beépítésre. Az ártér különböző élőhelyei a többletvízhatás révén szorosan kapcsolódnak egymáshoz, egységes ökológiai rendszert alkotnak. Annak érdekében, hogy ez az ökológiai rendszer megőrizhető legyen, a természetkárosítás elkerülhető legyen csak előbbiekben részletezett területek kerülhetnek szóba állandó jellegű épületek elhelyezésére. 2. Pinnyéd városrész 2.1. A tervezett ÉNY-i elkerülő út nyomvonalának és a hozzá tartozó bekötőutak nyomvonalának módosítása, és az ebből adódó területfelhasználás változások Csak Győr közigazgatási területét tekintve, a pinnyédi területek kevésbé korlátozott hasznosítását eredményezi a módosuló nyomvonal. 2.2. A Szivárvány u. menti, „illeszkedés” szabályai szerint beépíthető területek lakóterület területfelhasználású területbe sorolása A 2006. évi településrendezési tervek a Szivárvány u. menti volt zártkerti területeken az építési tevékenységeket az „illeszkedés” szabályai szerint engedélyezik. A Szivárvány u. menti térség terület használata jelenleg már igen vegyes, a sok már most is a lakóépület is. E területen a gyakorlatban az illeszkedés szabályának alkalmazása nehézségekbe ütközik, ezért célszerűbbnek tűnik, ha konkrét építési előírások kerülnek meghatározásra e területeken. E területek tervezett távlati területfelhasználása kertvárosias lakóterület, ez kerül most rögzítésre. A tervezett egyértelműsített területfelhasználás tájképvédelmi szempontból nem kifogásolható. 2.3. Tervezett falusias lakóterületek kertvárosias lakóterületbe való átsorolása Tájképvédelmi szempontból e módosítás érdemi változást nem jelent. 2.4. Pinnyéd ÉNY-i részén, a módosuló belterülethatár mentén az általános mezőgazdasági területek és jelenleg „tartalék terület” területfelhasználású területek átsorolása kertvárosias lakóterületbe és 2.5. Pinnyéd ÉNY-i részén, a módosuló belterülethatár mentén a falusias lakóterületek és „tartalék területek” átsorolása általános mezőgazdasági területbe Pinnyéd területén a nyugati elkerülő út nyomvonalának változásával módosul az elkerülő út nyomvonala. A tervezett lakóterület telekalakítására ennek megfelelően új telekalakítási és utcahálózati terv készült, a javasolt módosítás ezt követi. Ennek következtében egyes területrészek kikerülnek a lakóterületi besorolásból, más területek bekerülnek. Távlati lakóterület-fejlesztési területek „illeszkedés” szabályai szerint beépíthető területekbe kerülnek átsorolásra. Ez e területek beépíthetősége szempontjából érdemi változást nem okoz, mivel e mezőgazdasági területeken jelenleg épület nem található, tehát ehhez kell „illeszkedni”. Völgyszigeti-csatornát kísérő természetközeli társulásukat és a tervezett beépített terület nyugati határát képező ÉK-DNy-i irányú út menti növénysáv megtartandó.

25



2.6. Pinnyéd déli részén, az Öreg-Rábcától északra fekvő korlátozott használatú mezőgazdasági területek (érintett földrészletek: 0335/163, 0335/164, 0335/3) átsorolása védő erdő területfelhasználású területbe Tájhasználati, tájképi szempontból kedvező változás. A lakóterületek és a Öreg-Rábca között puffer szerepet tölthet be ezen erdősáv. 3. Sziget és Újváros városrészek 3.1.Meglévő falusias lakóterületek kertvárosias lakóterületbe való átsorolása Tájképvédelmi szempontból e módosítás érdemi változást nem jelent. 3.2. Bercsényi liget és térségében központi vegyes területeinek átsorolása településközponti vegyes, illetve zöldterületekbe Egyes területek központi vegyesből településközpont vegyes való átsorolása tájképvédelmi szempontból érdemi változást nem jelent. A közparkba átsorolt terület bár kis méretű, de központi szerepű területek térségében való elhelyezkedése révén új közpark, köztér kialakulása kedvező változás. 3.3. Meglévő kertvárosias lakóterületek kisvárosias lakóterületbe való átsorolása Tájképvédelmi szempontból e módosítások érdemi változást nem jelentenek. 3.4. A volt Kekszgyár környezetében lévő közlekedési és kisvárosi lakó területek településközponti vegyes területbe való átsorolása Tájképvédelmi szempontból e módosítás érdemi változást nem jelent. 3.5. Az volt olajgyár területén a kisvárosias lakóterületek településközponti vegyes területbe való átsorolása Tájképvédelmi szempontból e módosítás érdemi változást nem jelent. 3.6. Különleges fürdőterület (termálfürdő) átsorolása településközpont vegyes területbe Tájképvédelmi szempontból e módosítás érdemi változást nem jelent. 3.7. A Mosoni-Duna torkolatánál levő jelenlegi strandterület átsorolása közparkba Településkép és tájkép szempontjából is a Szigetcsúcs területe, a Rába és a Mosoni-Duna folyók találkozásának térsége a város egyik frekventált területe. E központi elhelyezkedésű, városszerkezeti jelentőségű helyen közpark kialakítása igen kedvező változás. 3.8. Öreg-Rábcától árvízvédelmi töltéseinek átsorolása turisztikai lakóterületekbe, valamint beépítésre szánt különleges sportterületbe

erdő,

kertvárosi

A „Győr II., ill. másodrendű lokalizációs védvonalának felülvizsgálat. Felülvizsgálati terv. (Vidra Környezetgazdálkodási Kft., 2010.) szerint az Öreg-Rábca töltéséinek ezen területfelhasználásváltozásokkal érintett szakasza árvízvédelmi szempontból visszabontható lokalizációs töltés. A tervek szerint a bal parti (északi) töltés egy szakasza helyén, gyakorlatilag a Fő u. déli oldalán kertvárosi lakóterület, a jobb parti (déli) töltés helyén a Dózsa pályával érintkező szakaszon beépítésre szánt különleges sportterület, ill. ettől keltre eső töltés-szakasz helyén kertvárosias lakóterület kialakítása tervezett. A töltés helyén lakóterület megjelenése a tájhasználatban, a tájképben jelentős változást okoz. Eddig a töltésen, magasabb térszinten közlekedők számára nagyobb területet belátva tárult fel az

26



Öreg-Rábca ártérének jellemzően természetközeli élőhelyekkel borított látványa. A töltés elbontásával e „nézőpont” megszűnik. A módosítással érintett területek közvetlenül határosak nemzeti ökológiai hálózat ökológiai folyosóba tartozó területeivel. A töltés területének helyén —a terület méretéből következően— fekvő telkek kialakítása válik lehetővé, ami utcakép szempontjából kevéssé minősíthető kedvezőnek. 3.9. A Gyepszél utca és Mákosdűlői út találkozásánál található lovarda telkének átsorolása zöldterületből nagykiterjedésű, sportolási célú különleges övezetbe Mivel a terület a rendeltetésének megfelelő besorolást kap tájképvédelmi szempontból e módosítás érdemi változást nem jelent. 4. Révfalu városrész 4.1. A Hédervári út és Holt-Mosoni-Duna közötti meglevő falusias lakóterületek kertvárosias lakóterületbe való átsorolása Tájképvédelmi szempontból e módosítás érdemi változást nem jelent. 4.2. Sárási dülő déli részének mezőgazdasági területből kertvárosias lakóterületbe sorolása Újonnan kijelölésre kerülő beépítésre szánt terület, déli és keleti irányban meglévő beépítésre szánt területhez csatlakozik. Tájhasználat változás szempontjából érzékeny terület, a Révfalui vízbázis külső védőterületével északról közvetlenül határos terület. Tájhasználati konfliktus megelőzése érdekében szigorú környezeti feltételek állítandók. 4.3. Hédervári út és Galántai út találkozásánál levő gazdasági terület bővítése Egy utak által körülhatárolt viszonylag kis területen a meglévő gazdasági terület bővítését célozza a javaslat. A terület használatát a Révfalui vízbázis hidrogeológiai „A” védőterületére vonatkozó elvárások jelentősen befolyásolják. A Hédervári út fejlesztési területtel ellentétes oldalán a HoltMosoni-Duna természetközeli állapotú, ártéri jellegű területe található. A Hédervári út mentén, a tervezett gazdasági terület kerítése mentén honos fafajból fasor, vagy növénysáv telepítése javasolt. 4.4. A Hédervári út és a Holt-Mosoni-Duna közötti (Sárási-dűlő déli része) üdülőházas üdülőterület bővítése a hullámtéri erdő átsorolásával Az üdülőházas terület telkei oly módon kerültek kiosztásra, hogy jelenleg nincs közúti kapcsolatuk. Az üdülőházas terület és az Újfalusi út közötti területen a 2006-os Településszerkezeti terven hullámtéri erdőterület található. A javasolt módosítás szerint e területsáv azonos terülfelhasználásba kerülne, mint a már jelenleg beépítésre szánt területet. A terület az országos ökológiai hálózat területén, azon belül ökológiai folyosó szerepű területbe tartozik. A módosítással érintett terület É-ról az országos ökológiai hálózat magterületével határos. Az ökológiai folyosó és magterület területek körülzárják a beépítésre szánt területet. A vonatkozó területi tervek szerint ilyen esetben új beépítésre szánt terület térségi területfelhasználási engedély birtokában jelölhető ki. Tájhasználati-, tájképi szempontból javasolt módosítás akkor nem kifogásolható: o a jelenlegi telkek és az Újfalusi út közötti erdősávot a telken belül megtartandó zöldfelületként kezelik.

27



5. Püspökerdő erdőterületeinek elsődleges rendeltetés szerinti átsorolásának módosítása A korábbi Településszerkezeti terv elfogadása óta a vizsgált területen levő erdőterületek erdészeti üzemtervei módosultak. A Településszerkezeti terven ezt szem előtt tartva egyes területek változik. A tervezett módosításoknak nincs hatása a tájhasználtra, a tájkép alakulására

3.3. Környezetvédelem, a tervezett módosítások környezeti feltételei A 2006-ban elfogadott Településszerkezeti terv és a GYÉSZ részletesen tartalmazza az egyes építési övezetekben, övezetekben betartandó környezeti feltételeket. Ezek változatlanul érvényes, betartandó feltételek. 1. Az EYOF, az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál 2017 rendezéséhez kapcsolódó új létesítmények, területfelhasználás változások 1.1. Püspökerdő Dny-i részén, a turisztikai erdőterület átsorolása beépítésre szánt különleges terület-jelentős zöldfelületű intézményterületbe Környezeti szempontból —felszíni vizek közelsége, mélyfekvésű szempontjából meghatározó zöldfelület— érzékeny terület.

terület,

városklíma

A Püspökerdőnek kiemelt szerepe van Győr klímájának alakulása, a város átszellőzése szempontjából. Az építmények elhelyezésekor, magasságának meghatározásakor külön figyelmet kell arra fordítani, hogy a levegő szabad áramlásának útjában akadályt ne képezzenek. A terület levegőtisztaságvédelmi szempontból sérülékeny területnek tekintendő, ahol szigorúbb környezetterhelési határértékek tartandók be. A területen elhelyezésre kerülő létesítmények energiaforrásait, fűtést és melegvízellátást biztosító berendezéseit ennek figyelembevételével kell kiválasztani. A közművesítési feltételek betartása esetén a talaj és a vizek szennyeződése megelőzhető. 1.2. Az Öreg-Rábca gátak közötti jellemzően hullámtéri erdőterületek átsorolása turisztikai erdőterületbe A terület szintén nagyon érzékeny környezeti szempontból, vízparti, mélyfekvésű, egyes területeken vízállásos terület, amely jelleg megtartandó a területen előforduló természeti értékek miatt. Természetvédelmi szempontból és az ökológiai hálózatban betöltött szerepe miatt terepfelszín megbolygatása, tereprendezés nem engedhető meg a területen. A terület vízállásos, nedves jellege általában miatt nem alkalmas állandó jellegű építmények elhelyezésére —kivéve a Tájrendezési javaslatban megjelölt területeket—. A területen épületek, egyéb építmények elhelyezése csak szigorú környezeti feltételek mellett engedhető meg (szennyvíz kezelése, szemét elhelyezése, taposás, a területek elkerítése, közlekedési útvonalak kijelölése stb.). 2. Pinnyéd városrész 2.1. A tervezett ÉNY-i elkerülő út nyomvonalának és a hozzá tartozó bekötőutak nyomvonalának módosítása, és az ebből adódó területfelhasználás változások Az elkerülő út javasolt nyomvonalváltozata Győr közigazgatási területén kedvező környezeti változást eredményez. Az út környezetterheléséből adódó környezeti zaj és immisszió hatások védendő területhasználatoktól lakóterület— távolabb vezet, mint a jelenlegi nyomvonal.

28



2.2. A Szivárvány u. menti, „illeszkedés” szabályai szerint beépíthető területek lakóterület területfelhasználású területbe sorolása A terület lakóterületként való hasznosításának feltétele a GYÉSZ-ben előírt közművesítési feltételek, a teljes közművesítés megvalósítása. Ez esetben a környezet terhelése megelőzhető, kiküszöbölhető. A terület ÉK-i, a Mosoni-Duna gátjához közeli része fakadó vízzel veszélyeztetett terület, építmények elhelyezésekor ezt figyelembe kell venni. 2.3. Tervezett falusias lakóterületek kertvárosias lakóterületbe való átsorolása A vonatkozó környezetvédelmi feltételeket a GYÉSZ tartalmazza, a régi besoroláshoz képest e módosítás érdemi változást nem jelent. 2.4. Pinnyéd ÉNY-i részén, a módosuló belterülethatár mentén az általános mezőgazdasági területek és jelenleg „tartalék terület” területfelhasználású területek átsorolása kertvárosias lakóterületbe Győr—Moson—Sopron Megye Területrendezési Terve Pinnyéd térségében a települési terület térségi területfelhasználási kategóriába eső területeken kívüli —ami egybeesik a jelenleg 2006-os Településszerkezeti tervben beépítésre szánt területekkel— mezőgazdasági területeket „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület” térségi övezetbe sorolja. A vonatkozó jogszabályok szerint „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület” övezetén beépítésre szánt terület csak kivételesen jelölhető ki, az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélyének birtokában. A lakóterület-fejlesztés számára kijelölt terület jó környezeti minőségű, csendes átmenő forgalommal nem terhelt területek. A lakóterületeken betartandó környezeti feltételeket a GYÉSZ és az országos szintű jogszabályok tartalmazzák. 2.5. Pinnyéd ÉNY-i részén, a módosuló belterülethatár mentén a falusias lakóterületek és a tartalék területek átsorolása általános mezőgazdasági területekbe A nyugati elkerülő út nyomvonalának változásával a Pinnyéden tervezett lakóterület területi kiterjedése módosul. Ennek következtében egyes területrészek kikerülnek a lakóterületi besorolásból, más területek bekerülnek. A lakóterületből általános mezőgazdasági területbe történő visszasorolása környezetvédelmi—különösen termőföldvédelmi szempontból— kedvező változásnak minősíthető. 2.6. Pinnyéd déli részén, az Öreg-Rábcától északra fekvő korlátozott használatú mezőgazdasági területek átsorolása védő erdő területfelhasználsú területbe Környezetvédelmi szempontból kedvező változás. A lakóterületek és az Öreg-Rábca között puffer szerepet tölthet be ezen erdősáv. 3. Sziget és Újváros városrészek 3.1. Meglévő falusias lakóterületek kertvárosias lakóterületbe való átsorolása A vonatkozó környezetvédelmi feltételeket a GYÉSZ és az országos szintű jogszabályok tartalmazzák, a régi besoroláshoz képest e módosítás érdemi változást nem jelent. 3.2. Bercsényi liget és térségében központi vegyes területeinek átsorolása településközponti vegyes, illetve zöldterületekbe Egyes területek központi vegyesből településközpont vegyes való átsorolása a jelenlegi állapothoz képest környezetvédelmi szempontból érdemi változást nem jelent. Terület közparkba

29



való átsorolásra környezetvédelmi szempontból mindenképpen kedvező változás, terület kis mérete miatt ökológiai és klímatikus szerepe nem lesz jelentős. 3.3. Meglévő falusias és kertvárosias lakóterületek kisvárosias lakóterületbe való átsorolása A vonatkozó környezetvédelmi feltételeket a GYÉSZ és az országos szintű jogszabályok tartalmazzák, a régi besoroláshoz képest e módosítás érdemi változást nem jelent. 3.4. A volt Kekszgyár környezetében lévő közlekedési és kisvárosi lakó területek településközponti vegyes területbe való átsorolása Környezetvédelmi szempontból e módosítás érdemi változást nem jelent. 3.5. Az volt olajgyár területén a kisvárosias lakóterületek településközponti vegyes területbe való átsorolása Környezetvédelmi szempontból e módosítás érdemi változást nem jelent, a vonatkozó környezeti feltételeket a GYÉSZ és az országos szintű jogszabályok tartalmazzák. 3.6. Különleges fürdőterület (termálfürdő) átsorolása településközpont vegyes területbe Környezetvédelmi szempontból e módosítás érdemi változást nem jelent, a vonatkozó környezeti feltételeket a GYÉSZ és az országos szintű jogszabályok tartalmazzák. 3.7. A Mosoni-Duna torkolatánál levő jelenlegi strandterület átsorolása közparkba Terület közparkba való átsorolásra környezetvédelmi szempontból mindenképpen kedvező változás. 3.8. Öreg-Rábcától árvízvédelmi töltéseinek átsorolása turisztikai lakóterületekbe, valamint beépítésre szánt különleges sportterületbe

erdő,

kertvárosi

Amennyiben a GYÉSZ-ben a lakóterületekre előírt közművesítési feltételek esetén a termőföld, a földtani közeg és a vizek károsodása megelőzhető. A módosítással érintett területek kis kiterjedéséből és a tervezett területhasználat következtében a változás a térség levegőminőségét várhatóan érdemben nem fogja befolyásolni. Győr II., ill. másodrendű lokalizációs védvonalának felülvizsgálati terve szerint e töltésszakasz árvízvédelmi szempontból elbontható. Azonban arra vonatkozóan a tervezés során nem állt rendelkezésre olyan hatásbecslés, tanulmány, amelyből megállapítható lenne a töltés elbontásának lesz-e hatása a térség vízháztartási, vízjárási viszonyaira. A tervezett kertvárosi lakóterületek részben a tervezett új pinnyédi átkötés térségében találhatók, ezért a környezeti zaj elleni védelem elvárásainak teljesülésére figyelmet kell fordítani az épületek elhelyezése során. Betartandó határértékek nappali időszakban (600-2200 óra): 60dB, éjjeli időszakban (2200-600 óra) 50dB. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a tervezett híd térségében a kertvárosias lakóterületekre vonatkozó határértékek (éjjeli időszakban) az úttengelytől 29m-re teljesülnek. A híd engedélyezési tervében a környezeti elvárások igazolásakor a tervezett kertvárosi lakóterület is figyelembe veendő, igazolandó a vonatkozó határérték teljesülése. Engedélyezési tervekben igazolandó a környezeti zaj ellen védendő homlokzatok előtt a határérték teljesülésének igazolása. 3.9. A Gyepszél utca és Mákosdűlői út találkozásánál található lovarda telkének átsorolása zöldterületből nagykiterjedésű, sportolási célú különleges övezetbe Környezetvédelmi szempontból e módosítás érdemi változást nem jelent, a vonatkozó környezeti feltételeket a GYÉSZ és az országos szintű jogszabályok tartalmazzák.

30



4. Révfalu városrész 4.1. A Hédervári út és Holt-Mosoni-Duna közötti meglevő falusias lakóterületek kertvárosias lakóterületbe való átsorolása Környezetvédelmi szempontból e módosítás érdemi változást nem jelent, a vonatkozó környezeti feltételeket a GYÉSZ és az országos szintű jogszabályok tartalmazzák. 4.2. Sárási dülő déli részének mezőgazdasági területből kertvárosias lakóterületbe sorolása Újonnan kijelölésre kerülő beépítésre szánt terület. A terület a Révfalui vízbázis hidrogeológiai „A” védőterületén belül helyezkedik el. E tájhasználat változás környezeti feltétele a vízbázis védelmi előírások szigorú betartása és betartatása. A módosítással érintett területen a környezeti zaj elleni védelem elvárásainak teljesülésére figyelmet kell fordítani az épületek elhelyezése során. Betartandó határértékek nappali időszakban (600-2200 óra): 60dB, éjjeli időszakban (2200-600 óra) 50dB. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a kertvárosias lakóterületekre vonatkozó határértékek (éjjeli időszakban) az Újfalusi országút úttengelyétől: o

ha az út és az épület között átlagos tulajdonságú a felszín (pl. burkolt) 16m-re

o

ha az út és az épület között hangelnyelő tulajdonságú a felszín (pl. növényzettel borított felszín, közpark, közkert, mezőgazdasági terület stb.) 19m-re teljesülnek.

A továbbtervezés során pontosítandó a határérték feletti zajjal terhelt terület kiterjedése, épületek ennek figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre. Engedélyezési tervekben igazolandó a környezeti zaj ellen védendő homlokzatok előtt a határérték teljesülésének igazolása. 4.3. Hédervári út és Galántai út találkozásánál levő gazdasági terület bővítése Egy utak által körülhatárolt viszonylag kis területen a meglévő gazdasági terület bővítését célozza a javaslat. A terület a Révfalui vízbázis hidrogeológiai „A” védőterületén belül helyezkedik el. E tájhasználat változás környezeti feltétele a vízbázis védelmi előírások szigorú betartása és betartatása. 4.4. A Hédervári út és a Holt-Mosoni-Duna közötti (Sárási-dűlő déli része) üdülőházas üdülőterület bővítése a hullámtéri erdő átsorolásával A módosítás egyrészt azt célozza, hogy a beépítésre szánt területnek legyen közúti kapcsolata. A tervezett módosítás a hatályos Településszerkezeti tervben szereplő területhasználatnál nagyobb környezetterhelést nem jelent. A terület környezeti szempontból érzékeny, mert: o

az országos ökológiai hálózat területei veszik körül, ökológiai folyosó szerepű területek, ill. É-ról magterület,

o

a Révfalui vízbázis hidrogeológiai „A” védőterületén belül helyezkedik el.

E tájhasználat változás környezeti feltétele a vízbázis védelmi előírások szigorú betartása és betartatása, amelyeket az országos szintű jogszabályok és a GYÉSZ tartalmaz. A tervezett lakóterületen betartandó környezeti zajterhelési határértékek határértékek nappali időszakban (600-2200 óra): 60dB, éjjeli időszakban (2200-600 óra) 50 db. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a kertvárosias lakóterületekre vonatkozó határértékek (éjjeli időszakban) az Országút u. úttengelyétől:

31



o

ha az út és az épület között hangelnyelő tulajdonságú a felszín (pl. növényzettel borított felszín, közpark, közkert, mezőgazdasági terület stb.), amit természetvédelmi szempontból javasol a terv, 21-43m-re,

o

ha az út és az épület között átlagos tulajdonságú a felszín (pl. burkolt) 25-60m -re teljesülnek, (attól függően, hogy az egyes telkek hol helyezkednek el az Újfalusi országúthoz vagy a Hédervári úthoz képest).

A továbbtervezés során pontosítandó a határérték feletti zajjal terhelt terület kiterjedése, épületek ennek figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre. Engedélyezési tervekben igazolandó a környezeti zaj ellen védendő homlokzatok előtt a határérték teljesülésének igazolása.

5. Püspökerdő erdőterületeinek elsődleges rendeltetés szerinti átsorolásának módosítása A tervezett módosításoknak nincs érdemi környezeti hatása.

32



33



4. Közlekedési infrastruktúra 4.1. A módosítással érintett terület külső közlekedési kapcsolatai Győr MJV rendezési tervének részleges módosítására kijelölt tervezési területén főúthálózati elemek nem találhatók. A terület keleti oldalán a Révfalui Hédervári út és a 14. sz. állami főút, míg a déli oldalán az 1. sz. főút a szerkezeti terv felülvizsgálatának határa. Észak, északnyugaton a határ lényegében a város közigazgatási határával azonos. A módosítás által érintett területen található legjelentősebb közlekedési nyomvonal az Északi, Északnyugati elkerülő út 2006. év óta az érvényes szerkezeti terv része. A korábban kijelölt nyomvonal a 19. sz. főútból indult főúti funkcióval, amely miután keresztezte a Mosoni–Dunát, áthaladt Kisbácsa és Bácsa között, Püspökerdőt és Pinnyédet Északnyugatról kerülve érte el az 1. számú főút és a jelenlegi 85. számú főút csomópontját. Az Északi, Északnyugati elkerülő úti nyomvonala szerves folytatása volt a korábbi un. Keleti és Déli tehermentesítő utak részben meglévő nyomvonalainak. Az aktuális rendezési tervmódosítás lényeges eleme, a 14. sz. főút – Holt Mosoni Duna – Mosoni Duna – Rába – 1. sz. főút közötti területen a korábbi un. ÉNY-i megkerülő út nyomvonal részleges áthelyezésének tervezése. A tervezett nyomvonal részleges áthelyezését és annak szerkezeti tervi következményeit elsősorban a csatlakozó un. keleti tehermentesítő út nyomvonal változása indokolja. Az 2006-os szerkezeti terv készítése óta eltelt időszakban jelentős változások C TERV nyomvonaljavaslata (2012) az M1-14. sz. főút között történtek a városban és a régióban egyaránt, amire a szerkezeti tervnek reagálni kell. Legfontosabb változás a város keleti iparterületének bővülése, ami a korábbi nyomvonaláról a keleti elkerülő utat elmozdította. Az új nyomvonaltervet a „C TERV” tervező Kft. készítette. Az új nyomvonal az M1 autópálya Tatai úti csomópont környezetéből északi irányba indul főúti funkcióval. A nyomvonala keletebbre halad, mint az előző szerkezeti tervben szereplő nyomvonal 34



volt. Az Audi gyárbővítést megkerülve a 19-es az 1-es utakat, a Mosoni Dunát keresztezve ér a nyomvonal a 14. számú főútig. Az aktuális rendezési terv részleges módosításának feladata volt megtalálni a nyomvonal 85. számú főút irányú továbbvezetésének ideális kapcsolódását. Az ÉNY-i elkerülő út új nyomvonala négy állami utat kapcsol össze (14.; 1401.; 1.; 85.) A meglévő állami közúthálózat sugárirányban éri el Győr város területét. Az új szerkezeti kapcsolat a tehermentesítő elkerülő út, forgalmat megosztó körút jellegű, főúti nyomvonala. A módosítással érintett területen belül meglévő állami úthálózat évtizedek óta érintetlen. Burkolat felújításokon túl egyéb a nyomvonalat, vagy a csomópontokat érintő beavatkozások nem történtek. A város meglévő közlekedési szerkezetében pozitív változást eredményezett a közelmúltban elkészült új Jedlik híd, ami már ma is jelentős városszerkezeti kapcsolat, kelet – nyugat irányú fejlesztése pedig tovább erősíti a városszerkezetben betöltött szerepét. A módosítás által érintett terület része a Révfalut – a Szigeti városrésszel összekötő nyomvonal, amely nyugati oldalán ma még hiányzik az út továbbvezetése az 1. sz. főút irányába, a keleti oldalon pedig hiányzik a kikötése a 14. sz. főút irányába. Rövidtávon tervbe vett nyomvonalbővítések a 14. sz. főút és az 1. sz. főút között biztosítanak majd egy jelentős forgalmú belső kelet-nyugat irányú tengely kapcsolatot, ami már nem csak a városrészek összekötésében lesz fontos szerkezeti elem, de a Belváros tehermentesítésének is fontos része lesz. A 14. sz. főút és az 1. sz. főút között, szerkezeti tervi távlatban kerül megvalósításra az un. ÉNY-i elkerülő út nyomvonala is. Ennek a várost elkerülő új nyomvonalnak hasonló kelet-nyugat irányú szerepe lehet, mind a fent említett városbelső nyomvonalnak, csak jóval kisebb forgalomvonzással. A szerkezeti tervmódosításnak biztosítania kell még a két kelet- nyugat irányú nyomvonal közötti közlekedés hálózati kapcsolatot.

A tervezett közlekedési hálózat

35



4.2. A tervezett új ÉNY-i elkerülő út 4.2.1. A tervezett új ÉNY-i elkerülő út nyomvonala Győr város szerkezeti és a rendezési tervében korábban rögzített (9.909,51 m (közigazgatási határon belül 8031,79 m)) Északnyugati elkerülő út nyomvonala három évtizede beágyazódott a rendezési tervekbe. Időközben ez a nyomvonal a fejlődő városi beépítésekhez nagyon közel került, már több ponton akadálya a tervszerű városfejlesztésnek. Ilyen neuralgikus szakasz elsősorban a Pinnyédet megkerülő nyomvonal. A fenti ok miatt és az időközbeni városstratégiai szemléletváltás miatt is szükség van a nyomvonal módosítására. A tervezett új nyomvonal (10.021,29 m (közigazgatási határon belül 7.835,06 m)) kijelölése előtt több szakmai egyeztetési fordulóban vizsgáltuk a lehetséges alternatívákat. Az alternatívák összehasonlító szakmai elemzésének a végeredménye dokumentálásra került. Az új nyomvonal kitűzésénél figyelembe vett alapelvek:

Optimalizáltuk az új városelkerülő út nyomvonalának elhúzását a várostól. Pontosítottuk az út szakaszainak a hálózatban betöltött feladatát. Vizsgáltuk a közlekedési, a természetvédelmi, a területfejlesztési és a gazdasági igényeket az Öko-háló övezet és a Natura 2000 –es területek érintettségét. Figyelembe vettük az 1401 sz. szigetközi út Győrújfalui DK oldali keresztezés környékén a meglévő víznyerő kutak helyzetét. (Itt az eredeti nyomvonal megtartásában gondolkodtunk, így a kutak mellett meglévő nyiladék nyomvonala meghatározó volt az út vonalvezetésében) Megoldottuk az Újváros – Sziget – Pinnyéd hálózati kapcsolódását

Az új nyomvonalú elkerülő út a 85. számú főút - 1. sz. főúti csomóponttól induló szakasza a Rábca és a Mosoni-Duna közötti szakaszon mozdítható el a legegyszerűbben, úgy, hogy a tervezett új nyomvonal a Szúnyogszigetnél már visszacsatlakozik az eredeti nyomvonalhoz. Így 6.510,29 m után érjük el a 14. sz. főutat. A 14. sz. főút és az új un. „Keleti elkerülő út” nyomvonala közötti 3.511 m hosszú útszakasz eredeti nyomvonala megtartható. Ennek az építési szakasznak a megvalósítása időben elhalasztható, addig, amíg a 14. sz. főút igénybevételével a két elkerülő út nyomvonala háromszög alakban átjárható lesz. A két út közötti átjárás teljes hossza a nyitott háromszög keleti és északi élein összesen 3.500 m. Ezt a háromszög alakú közlekedési nyomvonalat lehetne lerövidíteni a háromszög déli oldali bezárásával 3.511 m hosszban. A javasolt nyomvonal szerencsésen az agglomeráció és a város közt húzódik, hálózatilag jól szolgálja a város érdekeit. A javasolt nyomvonal döntően „városi tehermentesítőként” szolgálhat. Jól kiszolgálja az ÉNy-i külső városrészek kifelé irányuló mozgását. A javasolt megkerülő út tervezési osztályba sorolása: K.IV.B.

36



Az ÉNY-i elkerülő út módosított nyomvonala

4.2.2. A tervezett új ÉNY-i elkerülő út nyomvonalának forgalmi adatai Győrben 2004. év óta átfogó helyszíni forgalomfelvételek nem készültek, míg 2004 óta Győr úthálózata jelentős mértékben fejlődött, számos új csomópont és útszakasz épült, a közúti forgalom globálisan pedig mintegy 30%-kal növekedett. Azóta a forgalomnövekedés megállt, sőt 2011-12-ben jelentősen visszaesett, de forgalom felvétel hiányában a forgalmi adatok és vizsgálatok csak a bázis évre vetítve lehetségesek. (2013. év elején történt új forgalomszámlálás, de az adatok még nem állnak rendelkezésre) A dokumentált adatsort, az útvonalválasztást szimuláló ráterhelésekhez a 2004. évi közúti áramlási mátrixok alapján az érvényes rendezési tervi adatokra támaszkodva használjuk. Ezeket az adatokat az állami kezelésű utak győri átkelési szakaszain folyamatosan mért keresztmetszeti forgalomnagyságok alapján lehet korrigálni és ebből következtetéseket levonni.

A tervezési terület határain 2006. évben a 2018. évre számított forgalmi adatok 85. sz. főút 1. sz. főút 1401. sz. út 14. sz. főút

18.385 ÁNF jműdb/nap 20.218 ÁNF jműdb/nap 9.718 ÁNF jműdb/nap 9.378 ÁNF jműdb/nap

Tervezett ÉNY-i elkerülő út átlagosan

1.500 ÁNF jműdb/nap

A tervezési terület határain 2010. évben a Magyar Közút által mért hivatalos forgalmi adatok 85. sz. főút 1. sz. főút 1401. sz. út 14. sz. főút

10.127 ÁNF jműdb/nap 17.223 ÁNF jműdb/nap 10.083 ÁNF jműdb/nap 6.853 ÁNF jműdb/nap

Tervezett ÉNY-i elkerülő út átlagosan

1.500 ÁNF jműdb/nap

37



A két adatsort összehasonlítva szembetűnő, hogy a 85. sz. főút forgalma aránytalanul kisebb a becslésnél. Itt valószínű, hogy jól működik az M1 autópálya várost délről megkerülő gyűrűjének tehermentesítő hatása. A másik eltérő és szembetűnő adat az 1401. sz. főút jelentős forgalomnövekedése. Ez a tény azt sejteti, hogy az agglomeráció vonzása nagyobb volt, mint azt 2006. évben várni lehetett. Sok győri polgár kitelepült a Szigetközbe, de továbbra is Győrbe járnak dolgozni. Ez növeli a városba irányuló sugár irányú forgalmi terhelést. A dokumentált forgalmi átrendeződés dinamikus, minden új úthálózati elem megvalósításánál jelentős. A forgalmi átrendeződések visszahatnak, az un. ÉNY.-i elkerülő út lehetséges forgalmára. Így várhatóan a Szigetköz és a 85. sz. főút közötti szektor forgalom növekedhet, ami a 2018. évre várt 1.500 ÁNF jműdb/nap forgalomnagyságot, akár 2.500 ÁNF jműdb/nap szintre növelheti. Sajnos ez a forgalom nagyság még mindig kevés ahhoz, hogy belátható időn belül számolni lehessen a vizsgált útszakasz megvalósításával. Realitás, ha a módosított rendezési terv a nyomvonal megvalósítását 2020. (vagy akár 2025.) évet követő időszakra ütemezi át.

4.3. A módosítással érintett terület belső közlekedési kapcsolatai 4.3.1. A terület belső közlekedési kapcsolatainak vizsgálata Az aktuális szerkezeti tervmódosítás feladata biztosítani az új nyomvonalú ÉNY-i elkerülő út és Győr város belső úthálózatának kapcsolatait. A lehatárolt módosítással érintett terület a Pinnyédi az Újvárosi és a Szigeti városrészeket, valamint a Püspükerdő területét foglalja magába. A pinnyédi városrész ma „zsákfalu”, leszakadt a városmagról. Ezt a kertvárosi területet csak egy nehézkesen járható és zaklatott vonalvezetésű közlekedési kapcsolat fűzi a szigeti városrészen keresztül a városbelsőhöz (Kunszigeti út). Ebben a városrészben jelentős lakosságnövekedés és közterületi bővítés várható. Az egyéb belterületi fejlesztésekkel együtt ki kell építeni egy - egy új szerkezeti kapcsolatot a déli városrészek - Újváros és Sziget - felé. A városrész külső kapcsolataiban a városrész megközelítését nagymértékben segíti majd az Észak-nyugati elkerülő út megépítése. Újváros szomszédsági kapcsolatai közül kiépítésre kerül a közvetlen északi pinnyédi, a déli nádorvárosi és a nyugati 1-es számú főúti kapcsolat. A városrész utcaszerkezete kialakult. Közlekedési tengelye a Kossuth utca. A jelenlegi tervezési programhoz kapcsolódóan kiemelt jelentőségű lesz a hiányzó közlekedéshálózati kapcsolatot teremtő Liget utca pinnyédi átvezetése a Holt-Rábcán. Ez az új közlekedési kapcsolat csatlakoztatható az új Észak-nyugati elkerülő út nyomvonalához. A javasolt Liget utcai átkötés jelentősen javítja a városrészek közötti átjárást, a közösségi közlekedés városrészeken átnyúló kapcsolatrendszerének kialakítását és hatékonyságát. Kiépül a ma még hiányzó közlekedésfejlesztési elem, a Radnóti utca továbbvezetése az 1. sz. főút irányába. Ennek a nyomvonalnak a továbbvezetése lesz a tervezett új NY-i elkerülő út nyomvonala. Sziget városrész kapcsolatban áll a Belvárossal, Révfaluval, Újvárossal, Pinnyéddel. Jelentősége a városszerkezetben kiemelkedő. A városrész közlekedési tengelye a Radnóti utca – Stromfeld utca Jedlik-híd vonala. Megvalósításra vár a Radnóti utca Kunszigeti út Holt-Rábcán átvezető útkapcsolat kiépítése. Ez az új észak-dél irányú nyomvonal már kiszabályozásra került. Szerkezeti távlatban ez a nyomvonal Pinnyéden keresztül összekapcsolódik az új Északi-nyugati elkerülő út nyomvonalával. A Püspökerdő területe ma a Belváros és Pinnyéd közötti un. Kunsziget útról nyílik, csomóponti csatlakozás nélkül. Nincs kiépített úthálózata, nincs gyalogos és kerékpáros kapcsolata. Távlatban a Holt- Rábcát keresztező Szarvas utca vonalában meglévő közúti híd, az un. Pinnyédi híd a Püspökerdő feltárásának tengelykapcsolata lesz.

38



4.3.2. A tervezett új NY-i elkerülő út nyomvonala A tervezett új városszerkezetben kialakított keleti és északnyugati elkerülő utak ráirányították a figyelmet az egyéb városi elkerülő útkapcsolatokra is. A vizsgált területen elsősorban az új nyugati megkerülő út nyomvonala és tehermentesítő szerepe az, ami hatással bír a tárgyalt Újváros - Sziget közlekedéshálózatának további fejlesztésére. A város meglévő közlekedési szerkezetében már ma is jelentős városszerkezeti kapcsolat a Mosoni Dunát keresztező Jedlik híd - Radnóti utca nyomvonal. Ennek a nyomvonalnak a keleti és nyugat irányú fejlesztése tovább erősíti a városszerkezetben betöltött szerepét. A tervezett nyomvonalbővítések a 14. sz. főút és az 1. sz. főút között biztosítanak majd egy jelentős forgalmú belső kelet-nyugat irányú tengely kapcsolatot, ami már nem csak a városrészek összekötésében lesz fontos szerkezeti elem, de a Belváros tehermentesítésének is fontos része lesz. Ezt a tehermentesítő szerepet erősíti a nyugati elkerülő út távlati megvalósítása. Ez az új szerkezeti jelentőségű városi főúti kapcsolat az 1. sz. főút és a 83. sz. főút között kerül megvalósításra. A kialakuló 14. sz. főút – Jedlik hídRadnóti utca - 1. sz. főút és a 83. sz. főút közötti belső körgyűrű a 83. sz. főútra települ nagyszámú és jelentős közlekedési vonzással bíró kereskedelmi egységek kiszolgálását célozza, a Belváros kikerülésével. A 83. sz. főút Ménfőcsanak - gyirmóti elkerülő szakasza ma kritikusan megterhelődött a távolsági, a helyi és a kereskedelmi forgalom összegződése miatt. Ezen a szakaszon jelentős kapacitás bővülés várható a főút 2x2 sávra bővítésétől, illetve az elkerülő szakasz csomópontjainak többsávos TÚRBÓ körforgalmú, illetve jelzőlámpával szabályozott körgeometriájú átépítésétől. Az új nyugati elkerülő út az érvényes szerkezeti tervben meglévő nyomvonala ma a 83 sz. főút Pápai út – Győrújbaráti út jelzőlámpás forgalomirányítású csomópontjába kapcsolódik, ahol a kapacitás már ma is közel 100 %-ban kihasznált, ezért itt hosszú sorok, torlódások alakulnak ki. Ez az a csomópont, ahol nincs mód nagy léptékű átépítésre. Alternatív nyomvonalként javasoljuk a következő szerkezeti tervmódosításban vizsgálni a 83.sz.főút – Királyszéki u. csomóponti csatlakoztatás lehetőségét. A ma meglévő 83. sz. főút – Királyszéki út háromágú jelzőlámpával szabályozott csomópont negyedik csomóponti ága lehetne a nyugati elkerülő út nyomvonalának közúti kapcsolata. Ez a csomópont fejleszthető egy jelzőlámpával szabályozott körgeometriájú csomóponti átalakítással. A tervezett új NY-i elkerülő út nyomvonala

39



Az új nyugati elkerülő út nyomvonalára ráterhelt forgalmi ábra, szemléletesen igazolja az elkerülő út kiépítésének szükségességét és pozitív hatását a Belváros és Sziget-Újváros közlekedési hálózatára. Ezért kell a tervezési határon túli kitekintéssel is igazolni a vizsgált városrész szerkezeti tervmódosításának szükségessége.

4.3.3. A tervezett városbelső új közlekedéshálózati elmeinek forgalmi adatai A tervezési terület belső részeire az utóbbi időben több vizsgálat is készült. 2009. és a 2010. évben készült egy-egy vizsgálat „A győri Jedlik Ányos híd hatásterületének közúthálózatára vonatkozó forgalmi előrebecslések” tárgyában. A 2009. évi vizsgálat 2018. évig elemezte a várható forgalmi adatokat, míg a 2010. évi vizsgálat már a 2025. évre is adott előrebecslést. 2018. évre becsült forgalmi adatok Radnóti utca forgalma a Bercsényi utca környezetében Az új Holt-Rábca átvezetés forgalma (egy átvezetési ponton)

5768 ÁNF2018 jármű db/nap – 520 E/óra 3.900 ÁNF2018 = jármű/nap – 350 E/óra

2025. évre becsült forgalmi adatok Radnóti utca forgalma a Bercsényi utca környezetében Az új Holt-Rábca átvezetés forgalma (egy átvezetési ponton)

5.677 ÁNF2025 jármű db/nap – 510 E/óra 5.240 ÁNF2025 = jármű/nap – 472 E/óra

Az adatsorból jól látszik, hogy a város folyamatos közlekedési hálózatfejlesztéseinek eredményeként az új közlekedési elemek, illetve az új forgalomvonzó létesítmények szerint a forgalom folyamatosan átrendeződik. 2025. évben már két Holt Rábca átvezetéssel kell számolni a Liget utca és a Radnóti – Kunszigeti út nyomvonalon. Ebben az esetben a két átkötésnél a forgalom kb. fele-fele arányban megoszlik. 2018. évben még csak a Radnóti – Kunszigeti út nyomvonalon megvalósuló Holt – Rábca átkötésnek lehet realitása.

40



41



5. Közmű infrastruktúra 6.1. Vízvezeték hálózat A Holt-Rábca hullámtere, töltései és környezetük vízellátása érdekében a meglévő gerinchálózat fejlesztése szükséges. A fejlesztés során össze kell kötni a Holt-Rábcát a Bükk utca magasságában keresztező 2xNA400 gerincvezetéket a Radnóti utcában haladó NA500 gerinccel a tervezett PinnyédÚjváros átkötő út mentén, és ezt vissza kell kötni a Kunszigeti úti NA300-as főnyomó vezetékre. Ugyancsak összeköttetés létesítendő az átkötő út és a Bercsényi liget utca között, utóbbiban az üzemelő utcai elosztó vezetéket fel kell bővíteni. Átkötés létesítendő továbbá az Uszoda környezete és a másik, Holt-Rábcát keresztező ivóvíz gerincvezeték-szakasz között a Taligás utca folytatásában a Bercsényi-liget utcán. Ezek a fejlesztések biztosítják a környezetben várható fejlesztéseknek elsősorban a megemelkedő tüzivíz igényét, illetve a több irányú megtáplálás révén a megfelelő ellátási biztonságot. A tervezési terület egyéb övezeteinek vízellátása alapvetően biztosított, egyedi magas vételezési igények (tüzivíz) konkrét tervezési szakban egyedileg tervezendők. A tervezett új beépítések tényleges beépítéséhez azt megelőzően el kell végezni a vízellátó hálózat kiépítését. A Pinnyéd, Sziget és Újváros városrészeket érintő területi átsorolások nem jelentenek érdemi kapacitásigény növekedést (beépítési intenzitás-növekedést a terv nem enged meg), így a meglévő hálózatok igénybevétele nem nő.

6.2. Szennyvíz elvezető hálózat A pinnyédi új kertvárosias besorolású övezetek szennyvíz elvezetése a meglévő rendszer bővítésével valósítható meg. A szintviszonyok miatt (sík terület) új szennyvíz átemelő létesítendő a kijelölt zöldterületen, mely átemelő a meglévő rendszerre továbbítja a szennyvizeket. Az Püspökerdő déli részén tervezett különleges nagy zöldfelülettel rendelkező intézményi terület szennyvíz elvezetése önálló átemelő és nyomóvezeték létesítésével oldható meg. A Holt-Rábca töltések, a töltések helyén kialakuló új beépítések kiszolgálására új szennyvíz átemelő és gravitációs hálózat létesítendő a tervezett Holt-Rábca híd D-i oldalán. Ez az átemelő fogadja a pinnyédi oldalról érkező szennyvizet, valamint az Áchmin András és a Holt-Rábca közötti lakóövezet tervezett új csatornahálózatát is. Tekintettel arra, hogy megfelelő kapacitású befogadó a környezetben nem áll rendelkezésre, az átemelő nyomóvezetékének befogadója az Erkel F. utcai egyesített főgyűjtő. A nyomóvezeték a tervezett új Pinnyéd-Újváros átkötő út mentén, illetve a Bercsényi liget É-i oldalán halad végig. A Révfalui városrész lakóterület fejlesztéséhez új szennyvíz átemelő létesítése szükséges. Az átemelő a meglévő hálózatra juttatja a szennyvizeket Az egyéb, szerkezeti terv által érintett területek szennyvíz elvezetése megoldott, a javasolt változások szerkezeti szintű átalakítást a meglévő rendszereken nem igényelnek. A tervezett új beépítések tényleges beépítéséhez azt megelőzően el kell végezni a szennyvíz elvezető hálózat kiépítését. A Pinnyéd, Sziget és Újváros városrészeket érintő területi átsorolások nem jelentenek érdemi kapacitásigény növekedést (beépítési intenzitás-növekedést a terv nem enged meg), így a meglévő hálózatok igénybevétele nem nő.

42



6.3. Csapadékvíz elvezetés Szerkezeti terv szintű beavatkozás a csapadékvíz elvezetésben a Sziget-Újvárosi városrészben a HoltRábca környezetében valósul meg. Az új fejlesztések kapcsán keletkező burkolt felületekről lefolyó csapadékvizek biztonságos elvezetésére elválasztott rendszerű csapadékcsatorna hálózat létesül. A gerinchálózat építés érinti a Töltésszer utcát, a Pinnyéd-Újváros átkötő utat. A csapadékvíz a HoltRábcába kerül bevezetésre a tervezett híd D-i hídfője alatt. Kritikus a csapadékvíz elvezetési helyzet a Bercsényi liget utca – Kámán utca környezetében, illetve megoldandó a vízelvezetés az Áchmin András utca és a Holt-Rábca közötti területek tekintetében is. Ezen területek számára szintén csapadékvíz bevezetés létesül. A két újonnan tervezett élővízi bevezetést üzemeltetési okok miatt össze kell kötni a Rábca-töltés helyén kialakított sportolási célú övezet É-i peremén. A tervezett Pinnyéd-Újváros átkötő út Püspök erdő felőli szakasza vízelvezetése szintén a Holt-Rábca felé történik. A szerkezeti terv által érintett egyéb területek csapadékvíz elvezetése szerkezeti szinten nem változik. Az újvárosi-szigeti-révfalui területeken meglévő elvezető rendszer üzemel, Pinnyéd területén az új fejlesztések területeit a meglévő szikkasztó árkos-vízelvezető árkos rendszerek bővítésével lehet megoldani. Befogadóként a Völgyszigeti csatorna - Holt Rábca jöhet szóba Megjegyezzük, hogy Sziget-Újváros városrészek egyesített rendszerű csatornahálózatának tehermentesítése a jövőben indokolt, erre részben folyamatban vannak szakági vizsgálatok illetve tervezés alatt álló beavatkozások, többek között a Petőfi téri átemelőt terhelő szárazidei szennyvizek célvezetéken a győri szennyvíz telepre történő eljuttatása. Révfalu É-i részén tervezett változásokkal kapcsolatban megjegyzendő, hogy a révfalui vízbázis külső védőterületére eső É-i részeken útépítés csak zárt csapadékvíz elvezetéssel, előzetes hatásvizsgálat alapján létesíthető. Parkoló terület nem építhető. A külső védőterületen kívüli, de a Hidrogeológiai „A” védőidomon belül zárt csapadékvíz elvezetéssel épülő út korlátozás nélkül, egyéb vízelvezetésű út, valamint gépkocsi parkoló előzetes környezetvédelmi vizsgálat alapján alakítható ki.

6.4. Elektromos energia ellátó hálózat A korábbi rendezési terv Pinnyéd nyugati részén, az Új sor meghosszabbításánál egy tervezett 120/20 kV-os villamos alállomást jelölt. Az Energiaszolgáltatóval történt egyeztetésnek megfelelően ezt az alállomást a mostani szerkezeti tervben már nem jelöltük, a szolgáltatónak ilyen fejlesztési elképzelései nincsenek. A Pinnyéden tervezett kertvárosi övezetek ellátására két tervezett 20/0.4 kV-os transzformátor állomást jelöltünk. A Püspökerdő déli részén tervezett új intézményi terület fejlesztés részére önálló 20/0.4 kV-os transzformátor létesítése szükséges, melynek középfeszültségi szintű megtáplálása a pinnyédi meglévő 20 kV-os légvezetékes hálózatról történő leágazással történik az Új sor – Fő utca – Kunszigeti út nyomvonalon. A Holt-Rábca töltés sportcélú fejlesztése is igényel egy-egy 10/0.4 kV-os önálló transzformátor állomást. Előbbi transzformátor a szomszédos lakóterület fejlesztés energia igényét is le tudja fedni. A szerkezeti terv által tartalmazott egyéb területek elektromos energia ellátása a jelenlegi hálózatról biztosítható, szerkezeti terv szintű beavatkozás nem szükséges.

6.5. Hírközlő hálózatok A pinnyédi területek fejlesztésének mind vezetékes telefon-, mind kábeltévé szolgáltatással történő ellátása a jelenlegi hálózatok továbbépítésével, földkábeles kialakítással megoldható, jelentős, szerkezeti szintű fejlesztés ezen közművek esetében nem szükséges.

43



Az Püspökerdő déli részén tervezett új intézményi terület fejlesztés környezetében vezetékes telefonhálózat üzemel, az elláthatóság biztosított. Kábeltévé hálózat (optika) is üzemel a Kunszigeti úton, az elláthatóság biztosítható. A tervezési terület egyéb övezeteiben a vezetékes hírközlés ellátottság megoldott. A mobiltelefon lefedettség Győr területén megoldott, a szerkezeti terv által érintet területen sem szükséges beavatkozás.

6.6. Gázellátó hálózat A pinnyédi lakóterület fejlesztések valamint az Holt-Rábca töltések helyén tervezett kertvárosi lakóterületek gázellátása a meglévő utcai gerinchálózat továbbépítésével megoldható. Szerkezeti terv szintű vezetéképítést igényel az Püspökerdő déli részén tervezett új intézményi terület fejlesztés, melynek ellátása Pinnyéd – Új sortól kiépítendő gerincvezetékkel biztosítható. Szerkezeti szintű gerinc összekötés indokolt az Áchmin András utcától északra – a Kámán utcától a Holt-Rábca töltésekig - tervezett új lakóterület É-i peremén a meglévő hálózati végpont és a meglévő Holt-Marcal alatti keresztező gázvezeték szakasz összekötése céljából. Az egyéb, központi belterületet érintő szerkezeti tervi fejlesztések gázellátása a meglévő hálózatról történő leágazásokkal biztosíthatóak.

6.7. Távhő ellátás Távhő ellátó rendszer az érintett tervezési területen belül Sziget városrész egy korlátozott területén, illetve Révfaluban az Egyetem környezetében üzemel. A GYŐRSZOL Zrt. Távhőszolgáltatási Igazgatóságával történt egyeztetés szerint a szolgáltató fejlesztési elképzelései között szerepel a Sziget-Újváros városrészt érintő töltések átsorolásával keletkezett fejlesztési terület és környezete sportcélú létesítményeinek, illetve – igény esetén - a Bercsényi-liget és környezetének távhővel történő ellátása. Ehhez egy primer vezetékpár építendő ki a Bercsényi liget D-i oldalán illetve a Bercsényi liget utcában. A volt olajgyár területén illetve a fürdő mellett tervezett településközponti területek távhő ellátása igény szerint a meglévő rendszeren keresztül biztosítható. Ugyanez igaz a volt Kekszgyári területre is. A tervezési terület egyéb, jelenleg távhő ellátásba bevont területeinek bekapcsolása a távhő ellátó rendszerbe gazdaságosan nem megoldható.

44



VONATKOZÓ SZABÁLYZÁSI TERVLAPOK MÓDOSÍTÁSA

45



I. RENDELET-TERVEZET

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének ……/2013. (.…..) GYMJVÖ rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelet módosításáról

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Győr Szabályozási Terve módosul a - jelen rendelet 1. és 2. sz. mellékletét képező - alábbi szabályozási tervlapok szerint: 1. számú melléklet: 1.3.4. Jelenlegi és tervezett belterületek 2. számú melléklet: 1.3.7. Újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépítésre kerülő területek

2. § E rendelet 2013. …………… lép hatályba és a következő napon hatályát veszti.

……………………………….. Borkai Zsolt polgármester

……………………………….. Dr. Lipovits Szilárd jegyző

46



II. 1.3.4. SZABÁLYOZÁSI TERVLAP (A rendelet 1. számú melléklete)

47



III. 1.3.7. SZABÁLYOZÁSI TERVLAP (A rendelet 2. számú melléklete)

48

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS 14. SZÁMÚ FŐÚT HOLT-MOSONI-DUNA MOSONI-DUNA RÁBA 1

Recommend Documents