Gyorstájékoztató az új jogszabályokról (kiegészített tájékoztató)

Gyorstájékoztató az új jogszabályokról - kiegészített

Gyorstájékoztató az új jogszabályokról (kiegészített tájékoztató) Az elmúlt napokban számos olyan új jogszabály jelent meg, amely közvetlenül is érinti a közvetlen lakossági gyógyszerellátást. Az új egészségügyi salátatörvény mellett jelentős változásokat hozott a 2013-as költségvetési törvény, melyhez kapcsolódóan egyéb törvények, kormány- és miniszteri rendeletek módosítására is sor került. Az alábbiakban a fontosabb változásokról rövid tájékoztatót teszünk közzé. A múlt év december végén közzétett tájékoztatót egy új IV. fejezettel kiegészítettük, mivel időközben további – a gyógyszerellátást érintő – jogszabályi módosítás jelent meg. Egyben felhívjuk a figyelmet arra, hogy ennek elolvasása után is szükséges a jogszabályok teljes körű áttekintése.

I. Az új egészségügyi salátatörvényről és a hozzá kapcsolódó miniszteri rendeletről A december 27-i Magyar Közlönyben – 12 törvényt módosító – egészségügyi salátatörvény jelent meg (2012. évi CCXII. törvény az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról elnevezéssel), amely több rendelkezésében is érinti a lakossági gyógyszerellátást. Ezekből a változásokból készítettünk rövid összegzést: 1. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása alapján - lehetővé válik, hogy „az egészségügyi ellátásokra jogosult részére a hatásos és biztonságos gyógyszerelés elősegítése, valamint a költséghatékony gyógyszeres terápia kialakítása érdekében” a gyógyszerész megismerhesse a gyógyszerellátásban részesülő biztosított által, a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett, gyógyszereléssel kapcsolatos egy éven belüli adatokat – ha a gyógyszerellátásban részesülő személyesen jár el. A lehetőség nem vonatkozik a mentális és viselkedészavarok, valamint a szexuális úton terjedő betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekre, továbbá a nem támogatott vényköteles és a vénynélküli gyógyszerekre sem. A gyógyszerész – az adatok rögzítése nélkül – a gyógyszer nevét, mennyiségét és a kiváltás idejét ismerheti meg, ha az érintett ezt nem tiltja meg. Az érintettet a tiltakozás lehetőségéről tájékoztatni kell. Az érintett a tiltakozását megteheti az egészségbiztosítási szervnél vagy a gyógyszerésznél, ez utóbbi esetben a gyógyszerész haladéktalanul köteles a tiltakozást továbbítani az egészségbiztosítási szerv részére. Az érintett aláírásával igazolja a betekintés megtörténtét. A TAJ-szám alapján történő betekintési lehetőség feltételeit április 1-ig teremtik meg. A rendelkezés támogatja a gyógyszertáraknak fizetett szolgáltatási díjakhoz kapcsolódó szakmai többletszolgáltatások magas szakmai színvonalú végzését, hiszen a gyógyszerkiváltást megelőző időszak gyógyszerelési adataihoz való hozzáférés pl. segíti a magas interakciós kockázatú gyógyszerek alkalmazásával járó kockázatok csökkentését, vagy pl. a hatóanyagnéven történő gyógyszerrendelés és a helyettesítés során elősegíti a betegnek leginkább megfelelő készítmény választását. - a vényeket ezentúl 5 évig kell megőrizni, azt követően a vényeket meg kell semmisíteni.

1


2. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása több helyen pontosítja a gyógyszertár és a biztosító kapcsolatrendszerét. Így pl. gyógyszertár köteles bejelenteni az OEP-nek, ha a működési engedélyét módosították vagy visszavonták, illetve a személyi és tárgyi feltételek változását, amennyiben azok az ártámogatási szerződés teljesítéséhez kapcsolódó feladatok ellátását érintik. Ez a módosítás az új ÁSZF rendelkezéseivel való összhangot is erősíti. 3. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása értelmében - definiálásra került a hamisított gyógyszer fogalma és ezzel párhuzamosan - változik a gyógyszerész jelentési kötelezettsége. Az új rendelkezés értelmében „A gyógyszer, illetve a gyógyszer gyártási tételére vonatkozó – feltételezett – minőségi hibát, valamint a feltételezhetően hamisított gyógyszerre vonatkozó információt (kiemelés a szerzőktől) a forgalombahozatali engedély jogosultja, valamint a gyógyszerek nagykereskedelmében és a lakossági gyógyszerellátásban részt vevő gyógyszerész vagy a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazást folytató üzlet, valamint a gyógyszert alkalmazó orvos a tudomásra jutást követően haladéktalanul köteles a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek bejelenteni”. 4. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása értelmében - a gyógyszertár a továbbiakban „egészségügyi szolgáltatást végző egészségügyi intézmény”, a definícióból kimarad a kiskereskedelmi tevékenységre való utalás. Az Országgyűlés ezzel a módosítással egy közel 20 éves vita végére tett pontot, másrészt a gyógyszertár definícióját hozzáigazította ahhoz a rendelkezéshez, mely szerint a gyógyszertár a gyógyszertárban forgalmazható valamennyi termék kiszolgáltatásakor egészségügyi feladatot lát el és teljes körű tájékoztatási kötelezettség terheli. - a közvetlen lakossági gyógyszerellátás fogalma kiegészül az „interneten igényelt gyógyszerek” kiszolgáltatásával és házhoz szállításával. Mivel „közvetlen lakossági gyógyszerellátást” csak gyógyszertár végezhet (a gyógyszertáron kívüli gyógyszerértékesítés gyógyszer kiskereskedelmi forgalmazásának minősül), ezáltal törvény rögzíti, hogy az internetes gyógyszer kiszolgáltatást és házhoz szállítását csak gyógyszertár végezheti. A gyógyszer-gazdaságossági törvény a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazásra engedéllyel rendelkező üzletek esetében is kimondja, hogy az engedély „távértékesítésre nem jogosít”. Az egészségügyi salátatörvény megjelenésének másnapján, december 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben az 53/2012. (XII. 28.) sz. EMMI rendelet „egyes gyógyszerészeti tárgyú miniszteri rendeleteknek a 2011/62/EU irányelv átültetése érdekében történő módosításáról” címmel, mely salátarendelet t.k. módosítja a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) sz. EüM rendeletet is. A módosítás szerint március 1-től az Országos Tisztifőorvosi Hivatal a honlapján tájékoztat az internetes gyógyszerkereskedelemmel kapcsolatos magyar és uniós jogszabályi rendelkezésekről, beleértve azt a tájékoztatást is, hogy a gyógyszerek 2


besorolása és szállításuk feltételei tekintetében a tagállamok között eltérések lehetnek (Magyarországon csak vénynélküli gyógyszer internetes forgalmazása engedélyezett – a szerzők), továbbá közzéteszi az internetes gyógyszerforgalmazásra jogosult magyarországi gyógyszertárak és honlapjaik jegyzékét. Az internetes gyógyszerkereskedelmet végző gyógyszertárak honlapjukon hiperhivatkozást kötelesek biztosítani az egészségügyi államigazgatási szerv által közzétett jegyzékre – úgyszintén 2013. március 1.-től kezdődően; - újból változott a gyógyszertárban folytatható marketing szabályozása. E szerint o a 17. § (8) bek. utolsó két mondata az alábbi: „A gyógyszertárban gyógyszer, tápszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek kiszolgálásához, továbbá a gyógyszerészi gondozás igénybevételéhez kötődő bármilyen e törvényben szabályozott kedvezmény, ajándékozás adása kizárólag a gyógyszertárban a kiszolgáltató szakszemélyzet útján valósulhat meg. A gyógyszertárban gyógyszer, tápszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek kiszolgálása, továbbá a gyógyszerészi gondozás igénybevétele nem adhat alapot a gyógyszertárat működtető gazdálkodó szervezet más üzletétől, vagy más gazdálkodó szervezettől igénybe vehető kedvezményre ajándékozásra”. o az eddigiekhez képest tovább növekedett a személyi jogos gyógyszerész marketing-tevékenységért viselt felelőssége, ugyanis a módosítás értelmében a személyi jog gyakorlására vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha a személyi joggal rendelkező gyógyszerész, vagy a gyógyszertárban dolgozó más személy a 17. § (8)-(11) bekezdésében és a 35. § (1) bekezdésében foglaltakat ismételten megsérti [eddig a 17. § (11) bekezdésére, azaz a gyógyszertárak hirdetéseire nem vonatkozott a rendelkezés], Az egységes értelmezés érdekében a gyógyszertárakban folytatható marketingtevékenység szabályozásának teljes körű áttekintését a közeljövőben tervezzük, mivel az elmúlt években többször is változtak az előírások; - változik a gyógyszertár-áthelyezés szabályozása; e szerint o a fiókgyógyszertár és az adott települést egyedüliként ellátó közforgalmú gyógyszertár áthelyezését az adott településen belül a gyógyszertár működtetőjének kérelmére az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi, o ha pedig az adott településen több gyógyszertár is működik, az áthelyezés az adott településen/településrészen/kerületben akkor engedélyezhető, ha § a gyógyszertárnak helyet adó ingatlan bérleti joga az ingatlan tulajdonosának a bérlőt hátrányosan érintő rendelkezése okán megszűnik, vagy § a gyógyszertárnak helyet adó ingatlan megsemmisül, vagy § a gyógyszertárnak helyet adó ingatlan bérleti joga azért kerül megszüntetésre, mert a közforgalmú gyógyszertár az azt működtető gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, vagy egyéni cég tulajdonában lévő ingatlanba kerülne áthelyezésre, és

3


§

az áthelyezésre közúton mért 1000 méteren belül kerül sor a település lakosságszámához igazodó 250 illetve 300 méteres szabály figyelembe vételével;

- a heti harminc órát meg nem haladó nyitva tartású fiókgyógyszertár mentesül a „tájékoztató rendszer” fenntartási kötelezettség alól, mivel a gyakorlati tapasztalatok szerint ezekben a fiókgyógyszertárakban a betegek mindig a gyógyszerész tájékoztatását részesítik előnyben; - a heti 48 órát meg nem haladóan nyitva tartó gyógyszertár vezetője – a fennmaradó időre – más munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíthet, azonban a gyógyszertáron kívüli munkaviszony létesítésének tilalma az ennél hosszabb ideig nyitva tartó gyógyszertárak vezetőinek megmarad; - a gyógyszerészi kötelező tulajdonhányad szempontjából a személyi jogos és a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő gyógyszerészek mellett januártól beszámításra kerülhet a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkező (de az adott gyógyszertárban sem személyi joggal, sem munkavégzésre irányuló jogviszonnyal nem rendelkező) gyógyszerész tulajdonhányada is; a beszámítás maximum négy gyógyszertárig lehetséges.

II. A költségvetésről és a gyógyszertárak finanszírozásával, valamint a szolgáltatási díj bevezetésével foglalkozó jogszabályokról 1. A költségvetési törvényről A 2013. évi központi költségvetésről rendelkező 2012. évi CCIV. sz. törvény szerint gyógyszertámogatás kiadásaira 220,981 milliárd, speciális beszerzésű gyógyszerkiadásra 10 milliárd forint fordítható, gyógyszer-támogatási céltartalékként a törvény 49 milliárdot nevesít. Ez utóbbi összeg azonos a gyártói befizetésekkel. Az eredeti javaslathoz képest több mint 60 milliárdos emeléssel a gyógyszertámogatás előirányzata lényegében azonossá vált a 2012-es előirányzattal. A gyógyszertáraknak az E. alap költségvetésében - generikus ösztönzőként 3,6 milliárd szerepel. Ez az idei 2,7 milliárdhoz képest 900 milliós többletet jelent, ami a negyedévenkénti elszámolásból áthúzódó hatás következménye, számításának és elszámolásának szabályai nem változnak, - szolgáltatási díjként 4,5 milliárd forint szerepel, - a kisforgalmú gyógyszertáraknak finanszírozási előlegre fordítható 1,2 milliárd forintos kamatmentes támogatás előleget a gyógyszertámogatás kiadásai jogcím tartalmazza (az előleg március 31-ig igényelhető és december 15-ig vissza kell fizetni, igénylési feltételei 2012-höz képest nem változnak). A kisforgalmú gyógyszertárak működtetési célú (vissza nem térítendő) támogatása 700 millió forint összeggel az Emberi Erőforrás Minisztérium költségvetésében szerepel. Ez az összeg 4


lényegében azonos az ideivel, azonban a fedezetét már nem a nagy forgalmú gyógyszertárak szolidaritási díja képezi – mivel az december 31-vel kivezetésre kerül –, hanem a költségvetés biztosítja. Igénylési feltételei 2012-höz képest nem változnak. Ahhoz, hogy a gyógyszertáraknak a költségvetési törvényben szolgáltatási díj elkülöníthető legyen, módosítani kellett a biztonságos és gazdaságos gyógyszerés gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényt (továbbiakban: gyógyszer-gazdaságossági törvényt). Ezt a 2013. évi központi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCVI. törvény keretei között valósította meg az Országgyűlés. 2. A Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról A Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCVI. törvény 11. §-a új 44/B §-sal egészíti ki a gyógyszergazdaságossági törvényt. E szerint „A közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár az általa nyújtott, betegbiztonságot és gyógyszerbiztonságot elősegítő szolgáltatásaiért kormányrendeletben foglaltak szerint – az E. Alap éves költségvetésének e célra megjelölt előirányzata terhére – szolgáltatási díjban részesül.” Emlékeztetni célszerű arra, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény 44/A §-a rendelkezik a generikus ösztönző bevezetéséről, így az ösztönző és a szolgáltatási díj lényegében együtt szerepel a gyógyszer-gazdaságossági törvényben. A gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítása egyben felhatalmazást adott a kormánynak arra, hogy megalkossa „a gyógyszertárak részére nyújtandó szolgáltatási díj folyósítására és mértékére vonatkozó részletes szabályokat”. A kormány a felhatalmazásnak megfelelően december 19-én megjelent 376/2012. (XII. 19.) sz. Kormányrendeletben alkotta meg a részletes szabályokat. 3. A Kormány 376/2012. (XII. 19.) Korm. rendeletéről A Kormány az egészségügyi szolgáltatók gyógyszerrendelésének és kiszolgáltatásának értékeléséről valamint a háziorvosi és a gyógyszertári érdekeltségi rendszer kialakításáról szóló 364/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításával [376/2012. (XII. 19.) számon] tett eleget a törvényi felhatalmazásnak, melyet egy új 8/A §-sal és két melléklettel egészített ki. E szerint a szolgáltatási díj a vényköteles gyógyszerek kiváltásához és a magisztrális gyógyszerkészítéshez kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellenőrzésért jár: - a vényköteles gyógyszerek kiváltásához kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellenőrzésért járó szolgáltatási díjat a támogatásban részesülő gyógyszer kiváltására szolgáló vények száma alapján, - a magisztrális gyógyszerkészítéshez kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellenőrzésért járó szolgáltatási díjat a támogatásban részesülő, magisztrális gyógyszerkészítési tevékenységet igénylő gyógyszer kiváltására szolgáló vények száma alapján kell meghatározni. A rendelet megjelenését megelőző egyeztetéseken született megállapodás szerint a degresszív vénydíj a közfinanszírozott gyári gyógyszerek vényeinek expediálásához kapcsolódik (tehát a 5


„0%”-os vényre is vonatkozik, de a vényköteles NT-s gyógyszerek vényeire nem). Az 1. melléklet szerint az adott hónapban - az első 2000 kiszolgáltatott, támogatott vényért vényenként 40 Ft, - 2001-5000 db vény között vényenként 20 Ft, - 5001-10000 db vény között vényenként 10 Ft szolgáltatási díj jár, - a 10 ezer fölötti vények után szolgáltatási díj fizetésére nem kerül sor. Tehát a vényekért kapható összeg havi maximuma 190 ezer Ft. A 2. melléklet rendelkezik arról, hogy a magisztrális gyógyszerkészítéshez kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellenőrzés szolgáltatási díja vényszámtól függetlenül 90 Ft/vény. A vények száma a gyógyszertár OEP-elszámolásához kapcsolódóan kerül meghatározásra, a szolgáltatási díj kifizetésére havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kerül sor. Az előzetes számítások alapján a vényszámok és patikai megoszlásuk figyelembe vételével a gyári gyógyszerek vényeinek biztonsági validálásához kapcsolódó díj éves mértéke kb. 3,8 milliárd, a magisztrális vényekhez kapcsolódó díj kb. 600 millió forintot tesz ki. (A 4,5 milliárdos szolgáltatási díj keretből 100 millió Ft elkülönítésre került a 62 év felettiek gyógyszerelésének időszakos felülvizsgálatára – itt a bevezetés kormányhatározatban rögzített időpontja 2013. július 1.) Tekintettel arra, hogy a szolgáltatási díj összege a költségvetési törvény által meghatározott, melyet túllépni nem lehet (viszont az sem lenne szerencsés, ha az összeg valamekkora hányada – pl. a vártnál kisebb vényszám miatt – nem kerülne kifizetésre), a kormányrendelet szerint június 30-ig és szeptember 30-ig felülvizsgálatra kerül a szolgáltatási díj vényenkénti mértéke, és ha szükséges, kormányrendelet rendelkezik a korrekcióról. A január-október közötti időszak elszámolására a fentiek szerint, a november-decemberi elszámolás esetén a novemberi utalásra még a hatályos mellékletek szerint kerül sor, a decemberi időszakra pedig az előző 11 hónap kifizetési arányainak figyelembe vételével az éves maradványösszeg kerül a gyógyszertárak között szétosztásra. Ez a technika eltér a generikus ösztönző elszámolásának és utalványozásának technikájától, amellyel negyedévenként lehet a fix összeget utalványozni. A generikus ösztönző számításának és utalványozásának első éves tapasztalatait is figyelembe vette a jogalkotó, amikor a szolgáltatási díj számításának és utalványozásának szabályai kialakításra kerültek. Ezzel az eljárásrenddel hamarabb jut a pénz a gyógyszertárakhoz, ugyanakkor a túllépés kizárható és garantált a rendelkezésre álló teljes összeg kifizetése is. A vényköteles gyógyszerek kiváltásához és a magisztrális gyógyszerkészítéshez kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó szakmai előírásokat a 44/2004. (IV. 28.) sz. ESZCSM rendelet módosítása rögzíti. A rendelet december 27.-én [egy újabb salátarendelet részeként, 52/2012. (XII. 27.) EMMI rendelet számon] jelent meg a Magyar Közlönyben. 4. Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet módosítása A módosítás szerint a 44/2004. (IV. 28.) sz. ESZCSM rendelet a 22. §-át követően új alcímmel („Alap szintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés”) és új 22/A-22/C §-okkal egészül ki. E szerint 6


- a gyógyszerek kiadása során nyújtott egészségügyi szolgáltatás keretében a gyógyszertárban végzett valamennyi gyógyszerkiadás esetében gyógyszerbiztonsági ellenőrzést kell végezni a beteg számára egy időben kiadott gyógyszerek vonatkozásában, - a gyógyszerbiztonsági ellenőrzés keretében az alkalmazott gyógyszerek tekintetében o részletes betegtájékoztatást kell adni, o a klinikailag jelentős interakciókat fel kell tárni, o az azonos hatóanyagú, de eltérő nevű gyógyszerek párhuzamos szedésével járó kockázatokra fel kell hívni a figyelmet, ha a beteg helyettesíthető hatóanyagot tartalmazó gyógyszert alkalmaz, o a beteget tájékoztatni kell a lehetséges betegség megelőzési módokról, o fel kell deríteni a betegnél jelentkező mellékhatásokat, o ismételt gyógyszerkiváltás esetén vizsgálni kell a beteg együttműködését; - a gyógyszerbiztonsági ellenőrzés során a gyógyszerek kiadását kizárólag gyógyszerész végezheti, illetve a gyógyszerkiadási folyamatba gyógyszerész bevonása szükséges o a gyógyszerek egyidejű kiadásakor klinikailag jelentős interakció észlelése esetén, o olyan gyógyszer esetén, amelynek előzetes alkalmazása során a beteg klinikailag jelentős mellékhatást tapasztalt, o ha párhuzamos gyógyszer alkalmazásának veszélye fennáll, illetve betegegyüttműködési hiány azonosított, o nemzetközi szabadnéven történő gyógyszerrendelés esetén, o a beteg kérésére, vagy o a gyógyszertári szakasszisztens kezdeményezésére. A rendelkezések napi gyakorlatban történő érvényesítése érdekében a rendelet megjelentetését megelőző államtitkársági egyeztetésen a Kamara képviselői kezdeményezték olyan informatikai háttér megteremtését, amely a GYEMSZI-OGYI adatbázisának felhasználásával, az OEP és a rendszergazdák, közreműködésével, egységes adattartalommal teszi lehetővé valamennyi gyógyszertárnak az előírásoknak megfelelő tevékenységet. A gyógyszerbiztonsági validálást segíti majd az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása, mely szerint 2013. április 1-jétől a gyógyszertárak a TAJ szám alapján az OEP adatbázisában megtekinthetik az adott beteg korábbi gyógyszerelésének legfontosabb adatait. A Kamara elnöksége tájékoztató kiadását tervezi a szolgáltatási díj bevezetéséhez kapcsolódóan és felvettük az MGYT vezetőivel a kapcsolatot a gyógyszerészek továbbképzésének összehangolását kezdeményezve, valamint megkezdjük a Patika Magazinban és egyéb helyeken a betegek strukturált tájékoztatását a változásokról. 5. A helyi adókról szóló törvény módosításáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt is módosította a november 29-én megjelent „Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról” szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény, melynek 159. § (2) bekezdése (a helyi adókról szóló törvény új 39. § (2) bekezdése) szerint az állandó jelleggel űzött iparűzési tevékenység esetén az eladott áru beszerzési értéke (elábé) teljes egészében csak az 500 millió Ft-ot éves nettó árbevételi értékig csökkenti az adó alapját. Az e fölötti bevételi tartományban az elábé csökkenő mértékben csökkenti az adóalapot (pl. 80 milliárdot meghaladó éves nettó árbevétel fölött az elábé-nak 7


már csak a 70%-a számolható el adóalap-csökkentő tételként). Az eredeti elképzelésekhez képest ez a módosítás a gyógyszertárak kb. 75-80%-ának már megfelelő volt a tekintetben, hogy a helyi iparűzési adó többletterhet jelentő módosítása már rájuk nem vonatkozik, ugyanakkor a nagykereskedelem többlet-adóterhelése mintegy 3 milliárdos nagyságrendű lett volna. Ezért az „egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról” címet viselő 2012. évi CCVIII. sz. törvény 56.-58. §-a – még hatályba lépés előtt – módosította az „Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról” szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény helyi iparűzési adóval kapcsolatos rendelkezéseit. Az 500 millió forintos sávhatárra vonatkozó rendelkezés megmaradt, a 2012. évi CLXXVIII. törvény 159. § (2) (új) bekezdésének szövege azonban úgy lép hatályba, hogy a közfinanszírozott gyógyszerek belföldi értékesítése esetén is teljes mértékben figyelembe vehető az elábé az adó alapjának csökkentésére. Így minden bizonnyal valamennyi gyógyszertári vállalkozás mentesülhet az iparűzési adó adóterhet növelő változása alól, továbbá a gyógyszer-nagykereskedők adóterhelése is nagyon jelentős mértékben csökken. III. Néhány egyéb változásról A 44/2004. (IV. 28.) sz. ESZCSM rendelet módosítása értelmében január 31-től - újra lehetővé válik az orvosoknak megrendelőlap használata az orvos egészségügyi tevékenységének végzése során betegellátásra felhasznált gyógyszerek megrendeléséhez. A megrendelőlapon egyszerre több gyári és magisztrális gyógyszer is rendelhető. A rendelet rögzíti a megrendelőlappal szemben támasztott előírásokat és azt, hogy a megrendelőlapot – a humán és az állatgyógyászati vényekhez hasonlóan – a gyógyszertárnak 5 évig meg kell őrizni, - a rendelet pontosítja a lejárat-közeli gyógyszer expediálásával kapcsolatos előírást, mely szerint „Gyógyszer csak a felhasználhatósági időtartamán belül adható ki, úgy, hogy a kiadás napjától számítva az előírt adagolás figyelembevételével a teljes kiadott gyógyszermennyiség felhasználhatósága biztosított legyen a lejárati időn belül”. Ez a rendelkezés – az államtitkársági egyeztetésen elhangzottak értelmében – felveti a gyógyszertárak nagykereskedőkkel kötött szerződéseinek részleges újragondolását, - orvosnak állatorvosnak és gyógyszerésznek is csak vényre adható ki a kábítószerként (K1, K2) és pszichotróp anyagként (P2, P4) minősített gyógyszer, a FoNo dosim mennyiségnél nagyobb mennyiségű gyógyszeranyag önmagában, illetve az alkalmazási előírása szerint az influenzavírus okozta megbetegedések megelőzésére és kezelésére szolgáló gyógyszerkészítmény, legfeljebb az alkalmazási előírása szerinti terápiás alkalmazáshoz szükséges mennyiségben (itt a korlátozó rendelkezésbe a P4 gyógyszerek beemelése jelenti a változást), - a gyógyszer kiadójának (készítőjének) nevét (kézjegyét), a gyógyszertár nevét, címét és azonosításra alkalmas jelét, valamint a kiadás keltét a vényen azonosításra alkalmas módon kell feltüntetni (itt az eddigi „vagy” helyett az „és” megjelenése jelenti a változtatást, vagyis vényre nyomtatás esetében is szükséges a gyógyszertár azonosító bélyegzőjének használata), 8


- indokolt igénybevételnek minősül a gyógyszer kiadása olyan orvosi vényre, amelyen az orvos a „cito”, „statim” vagy „periculum in mora” jelzést feltüntette, és amelyet az orvos az ügyeleti (készenléti) szolgálat időtartama alatt állított ki (a szövegből törlésre került az ügyelet „megkezdésének napján, illetve annak” időtartama alatt szövegrész), - megszűnik a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek esetén a kétpéldányos gyógyszerrendelési kötelezettség. Ez a 44/2004 (IV. 28.) sz. ESZCSM rendelet és a 43/2005 (X. 15.) EüM rendelet összehangolt módosításával január 31-én lép hatályba. Ezzel kapcsolatban a közeljövőben a Kamara tájékoztató kiadását tervezi. A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19. EüM rendelet módosítása értelmében január 31-től „a gyógyszertár közreműködik a részben vagy egészben állami pénzügyi forrásból biztosított népegészségügyi tevékenységek megvalósításában”.

IV. A 2012. december 29.-én megjelent, az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló, 447/2012. (XII.29.) Korm. rendelet 14. §-a módosította a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) végrehajtásáról rendelkező, 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletet (Vhr.), a gyógyszertárak anyagi felelősségének vonatkozásában az egészségbiztosítási támogatások elszámolásával kapcsolatban. Az Ebtv. 38. § (4) bekezdése alapján, amennyiben az egészségbiztosító ellenőrzése során megállapítja, hogy a gyógyszertár az elszámolási szabályokat a) megszegi, vagy két éven belül ismételten megszegi, és b) az előírások megszegése, vagy az a) pont szerinti időtartamon belül az előírások ismételt megszegése következtében kifizetett támogatás összege meghaladja a külön jogszabályban – azaz a Vhr.-ben – foglalt mértéket, a szerződést kötelezően fel kell, mondja és új szerződés a megszűnést követő két éven belül nem köthető. A Vhr. 23. § (2) bekezdése ezt az összeget a módosításig, az utolsó hat havi elszámolt támogatás 1 havi átlagának 10%-ban, de maximum 400.000 Ft-ban határozta meg. 2013. január elseje után a szerződésbontásra okot adó összeg, továbbra is az utolsó hat havi elszámolt támogatás 1 havi átlagának 10%-a, de a maximum határ 1.000.000 Ft-ra emelkedett, amit a magas beszerzői árú készítmények forgalmazása indokol.

Budapest, 2013. január 3.

Dr. Hankó Zoltán elnök és Dr. Bartus György alelnök

9

Gyorstájékoztató az új jogszabályokról (kiegészített tájékoztató)

Recommend Documents