7:02 AM
Page 1
k ü l ö n s z á m
6/6/2016
2
0
j ú n i u s
1
6
lepcso 16 kulonszam.qxd
C
K e d v e s
S z e n t i m r é s
I S Z T E R C I
S
Z E N T
I
M R E
P
T e s t v é r e k !
agyon megtiszteltetõ számomra, hogy a képviselõtestület megválasztott világi elnökének. Nagyvállalatnál dolgozó vezetõként több ötletem volt, hogy milyen eszközöket lehetne átvenni és alkalmazni, hogy ezek segítségével erõsítsük a közösségünket, segítsük Istenre és egymásra figyelésünket. A következõ, 2020-ig tartó idõszak tudatos megélését segítõ keretrendszer a jövõtervezés avagy stratégiatervezés. Ennek körvonalazódó eredményeit, céljait, illetve az ebben megfogalmazott feladatokat, a cselekvés irányát lehet olvasni e különszámban. Az elmúlt fél év szorgalmas együtt gondolkodással telt. Közösen felmértük, kik vagyunk, milyen értékeink vannak, és merre lehet együtt tovább menni, hogy közösen építsük Isten országát. A kérdõív, az arra érkezett rengeteg válasz és ötlet nagyon jól egészítette ki a képviselõtestület által megfogalmazott kulcsterületeket. Köszönöm mindenkinek, aki vette a fáradságot és kitöltötte a kérdõívet. Ennek kiértékelése tovább erõsítette azt a képet, hogy vannak területek, ahol már most is kincsek õrzõi vagyunk, ezeket tovább kell õriznünk, illetve végiggondolnunk, hogyan tudjuk ezt mások számára is hozzáférhetõvé tenni. Ilyen kincseink többek között ciszterci gyökerünk, a zene és hagyományaink kezelése, fiataljaink katekézise, családjaink. A kérdõív megerõsített bennünket abban is, hogy vannak kulcsterületeink, amelyekre figyelmet kell fordítanunk az elkövetkezõ idõben, hogy eljuthassunk oda, ahová szeretnénk: SzentImre2020 – az egymásért cselekvõ közösségek plébániája világához. A következõkben hat területrõl, az õket összefogó testvérektõl fogadjanak néhány gondolatot. A Szent Imre 2020-ban akkor lesz olyanná, mint szeretnénk, ha mindannyian teszünk érte. Erre a közös alkotásra hívom Önöket.
G
Dr. Zöldy Máté
Urr Ipoly O. Cist.
VILÁGI
PLÉBÁNOS
N
ELNÖK
L É B Á N I A
yorsan változó világban élünk. Visszanézve a Historia Domust, – a plébánia belsõ történetének leírását – jó látni, hogy az elõttem mûködõ plébánosok mennyire megtettek mindent, hogy ez a közösség egy élõ, imádkozó, hitet és kultúrát minden idõben értõ, és a pillanatnyi kihívásoknak megfelelõ egyházközséget alakítsanak ki. Ez nem képzelhetõ el jól mûködõ képviselõ-testület nélkül. Õk azok, akik elviszik a testvérekhez a mindenkori szándékot. A tavaly megválasztott testület jelentõsen megváltozott, elnöknek egy volt ciszterci diákot, ötgyermekes édesapát választott, és – az elõzõ képviselõ-testületekkel folytonosságot vállalva – elnökhelyettesnek közösségünk elismert tagját, Dr. Entz Lászlót, aki több évtizede szolgál templomunkban. Ezek után, a 2020-ig tartó idõszakban bátran elkezdtünk tervezni, alakítani a jelent és tervezni a jövõt. Ennek volt része a kedves Testvérek megkérdezése ez év januárjában. E kérdõív visszajelzései adják számunkra a biztatást és a reményt, hogy építhetjük jövõt. Itt szeretném megköszönni mindenkinek, aki szervezte, feldolgozta, kitöltötte ezt, ezzel is jelezve, hogy számára fontos a közösség jövõje. A végeredmény – amelyet két szociológus dolgozott fel – meglepetéssel és örömmel töltött el mindannyiunkat, akik részt vettünk a folyamatban: egy elfogadó és tenni akaró plébánia rajzolódik ki belõle. Sok hívõ, gondolkodó emberrel, családdal, fiatallal és imádkozó idõssel. Lassan haladva, de folyamatosan fogunk közölni e tanulmányból, a kívánt változtatásokról pedig a képviselõ-testület fog dönteni. Számos területen kell elõre lépnünk, hitbeli tudásunkat elmélyítenünk, és sokat-sokat dolgozni a jövõért. Erre biztatunk és várunk minden, az alkotói folyamatban részt venni vágyó Szentimrést, aki tenni akar, akár azért, mert szeretne vissza adni valamit e közösségnek, akár azért, mert egyszerûen szentlelkes kihívásnak tekinti, akár azért, mert elkötelezett Isten szeretete miatt! Fontos, hogy legyen elõttünk cél! Kérem fogadják szeretettel ezt a soron kívüli hírlevelet, mely az elsõ lépés jövõkép-építésünk közös útján!
L
É P C S Õ
/
2 0 1 6
/
k ü l ö n s z á m
1
lepcso 16 kulonszam.qxd
különszám
6/6/2016
7:03 AM
Page 2
lépcsõ
SzentImre2020 A
J Ö V Õ T E R V E Z É S I
F O L Y A M A T
jövõtervezés célja, hogy a Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia a maga számára jövõképet alkosson, és ebbõl megvalósítandó feladatokat vezessen le. A folyamat felülrõl vezetett, de alulról építkezõ, a plébániát mint a közösségek közösségét értelmezi. A SzentImre2020 folyamat 2015 õszén kezdõdött a képviselõ-testület megalakulásával, ahol hamar megegyezés született, hogy a jövõtervezés a plébánia vezetõi által egységesen támogatott és használni kívánt eszköz. Ez a jelen ismeretébõl, a kitûzött célok meghatározásával, illetve a jelen célba mozdításának területekre lebontott lépéseibõl áll. A tervezés során legtöbbször a világi elnök vezette magcsapat ült össze, amelynek feladata a folyamat öszszeállítása, irányítása tulajdonosként. Tagjai: Entz László, Kató Csaba, Semsei Rudolf, Urr Ipoly, Zöldy Máté és – külsõ tanácsadóként – Matolcsy János. Így alakult ki a képviselõtestülettel elkészített tematika, készült el a kérdõív, illetve jött létre a Baján megtartott – a kulcsterületek képviselõivel kibõvített – alkalom. A Mûhely tájékoztatta a képviselõ-testületet, a hívek pedig formalizált módon, a kérdõív kitöltésével vehettek részt a véleményalkotásban, a jövõ alakításában. Ennek szerkezete a képviselõ-testület által összeszedett, mintegy 100 terület alapján alakult ki. Ezekre a területekre összpontosítva dolgoztuk ki a kérdõívet, amelyet a több mint 900 értékelhetõ válasz után, az Antióchia közösség fiataljai dolgoztak fel. A kiértékelés mind a hat kulcsterület (ifjúság, jegyesek és fiatal házasok, családosok (szipvas9), 50+, zene, katekézis) szintjén megtörtént. A feldolgozás, értékelés után a célok kitûzése, majd azok összehangolása volt a következõ lépés. Itt tartunk most, a kulcsterületeken õsztõl indul az cselekvés, amelyeket nyomon követünk, támogatunk és, reményeink szerint Isten segítségével el is érjük kitûzött célunkat 2020-ra, amely szerint: a SzentImre2020 – azegymásért cselekvõ közösségek plébániája lesz.
A
2
L
É P C S Õ
/
2 0 1 6
/
k ü l ö n s z á m
A kérdõív eredményeinek elemzése A hívek a kérdõívek döntõ többségét papíron, hozzávetõleg egyötöd részét elektronikusan töltötték ki,. Az Antióchia közösség óriási munkát végzett, amikor a majd 400 000 adatot nemcsak elemezhetõ formába rendezte, hanem elõ is készítette az elemzésre. Ezt szakértõk bevonásával végeztük, amelynek eredménye egy 75 oldalas dokumentum lett. Ennek néhány megállapítását szeretnénk a következõkben bemutatni. Az érvényes válaszok megoszlása szerint a válaszadóknak 41%-a férfi és 59%-a nõ (16-an nem adták meg nemüket). A születési évbõl számított életkor széles tartományt fed le, a legfiatalabb válaszadó 9 éves, a legidõsebb 96 éves volt. Ebbõl kifolyólag az életkor szórása is magas, közel 21 év, átlagéletkor 48 év. A válaszadók kicsivel több mint fele lakik a Plébánia közvetlen közelében, amely lakóhelyeket a 1118, 1114 és a 1113 irányítószámok jelölik. Amennyiben hozzávesszük a kerület egyéb területeit is, akkor azt találjuk, hogy a minta kb. 80%-a lakik a XI. kerület valamely részén. Körülbelül 5%-ot tesznek ki együttesen a XII. és a XXII. kerületbõl a Szent Imre-templomba járók. Hozzáadva a Budaörsrõl és Érdrõl bejárókat, a minta összesen 90%-át kapjuk. Mindössze közel 10%-ot alkotnak a Budapest egyéb helyeirõl, illetve Budapesten kívülrõl, vidékrõl a Szent Imrébe látogatók a válaszadók lakóhelyi megoszlásának tükrében. A minta háromnegyede felsõfokú végzettséggel rendelkezik. Egyötödét teszik ki a középfokú végzettséggel rendelkezõk, és 5%-ot a 8 osztályt vagy annál kevesebbet végzettek. A 25 év feletti korcsoportok iskolai végzettségét vizsgálva is kitûnik a felsõfokú végzettségûek magas aránya mind a négy csoportban. A 25-65 évesek körében 90% vagy afeletti a felsõfokú végzettségûek aránya. A 65 évnél idõsebb válaszadók körében is rendkívül magas, 73% a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk aránya. A válaszadóknak legnagyobb része, mintegy 90%-a, kizárólag a Szent Imre szentmiséit látogatja, a többiek más templomokban is rendszeresen megfordulnak. A válaszadók közül szinte mindenki, a minta 97%-a, legalább heti rendszerességgel jár szentmisére. Közülük több mint egy tized (11,3%) hetente többször is látogat szentmisét.
lepcso 16 kulonszam.qxd
különszám
6/6/2016
7:03 AM
Page 3
lépcsõ
Szentmiseválasztás korcsoportok szerint A korcsoportokat összevetve tehát a szombat délutáni és a vasárnap 8 órai szentmise a 65 év felettiek, a vasárnap 9 órai a 15 év alattiak, a 35-50 év közöttiek és a 25-35 évesek, a vasárnap 11 órai a 65 év felettiek, a vasárnap 18 órai a 15-25 évesek, a vasárnap 21 órai pedig a 25-35 évesek körében a legnépszerûbb. Szentmise elemeinek fontossága Az egyes elemek fontosságáról az alábbiakat állapíthatjuk meg. A szombat délutáni misére járók számára a prédikáció, a vasárnap 8 órai misére járók számára a liturgia a legfontosabb. A vasárnap 9 órai misét választók a szentmise közösségét, a vasárnap 11 órai mise hívei a prédikációt tartják a legfontosabbnak. A vasárnap 18 órai misére járóknak a zenei szolgálat, a vasárnap 21 órai misére járók számára pedig a prédikáció jelenti a legfontosabb elemet. A válaszadók közül 341 fõ adott meg valamilyen közösség nevet, amelyhez tartozik – többen közülük több csoportot (a legmagasabb csoportszám azonos válaszadónál négy) is. A kétértelmû és/vagy hiányos megnevezések kiszûrése után mindösszesen 85 közösségi csoportot azonosítottunk. Milyen plébániai alkalmakon vett részt az utóbbi években? A válaszadók közül legnagyobb arányban a hangversenyeken (46%) vettek részt. A második leglátogatottabb alkalom a húsvéti körmenet (43%), sorrendben a harmadik helyen a Búcsú áll, ezen a megkérdezettek 37%-a vett részt. A válaszolók egynegyede vett részt kulturális programon (25%) és szentségimádáson (24%). A fõzõnap, az adventi lelki nap és a pásztorjáték a válaszolók 17-18%-át vonzotta. A plébániai táborban, kiránduláson, farsangon és ifjúsági programokon a kitöltõk 12-15%-a vett részt. Közel minden tizedik válaszadó járt zarándoklaton a plébánia szervezésében, illetve a Házas Estékre. A Karitász, a jegyesoktatás, sportprogramok, litánia, rózsafüzér és cserkész programok a megkérdezettek 6-8%-át érdekelték. Csupán néhány fõ, kevesebb mint a válaszadók 5%-a élt a Donátor szolgálat, a keres-kínál, az egészségvédelmi program, a jogsegély és a mentál-higiénés lelkisegély szolgálat lehetõségével az utóbbi években. Az ezen bekezdésben érintettek számára a zarándoklat, a kirándulás és a sportprogram azok az alkalmak, amelyek a legnépszerûbbek, ezeken a válaszadóknak közel 10%-kal nagyobb hányada venne részt a jövõben. A mentál-higiénés szolgálatot a megkérdezetteknek 5%-kal nagyobb része venné igénybe. Az egészségvédelmi program, a házas esték és a keres-kínál alkalmai iránt is többen érdeklõdnek, mint amennyien részt vettek rajta, 3-4% az eltérés. A plébániai alkalmakról, hírekrõl, eseményekrõl legna-
gyobb arányban a szentmisén elhangzó hirdetésbõl értesülnek a megkérdezettek, 76%-uk választotta ezt a lehetõséget. Népszerû tájékozódási pont továbbá a Lépcsõ folyóirat, a minta közel 60%-a jelezte ezt a második legfontosabb forrásnak. A megkérdezettek többsége fogalmazott meg valamilyen véleményt abban a kérdésben, hogy bizonyos szempontok illetve tevékenységek mennyire fontosak a számára. A legfontosabb tényezõnek a válaszadók a hitoktatást tekintették – jóllehet ezen tevékenység esetében is születtek 1-es értékek, a kérdezettek azonban döntõen magasabb válaszopciókat részesítették elõnyben: átlagosan 4,6-es érték jellemzõ ezen szempont esetében. A dobogó második fokán holtversenyben a példamutatás és élõ példák, illetve a szentmise közérthetõ nyelvezete található, egyaránt 4,5-es átlagértékkel – ezen tevékenységeket tekintik tehát a kérdezettek a második legfontosabbnak. A közösségi élet kevéssel lemaradva, 4,4-es átlaggal szerepel az elsõ háromban. Az öt vizsgált fontossági szempont közül a leglényegesebb tényezõnek a lelki élet (pl. szentmise, zsolozsma, rózsafüzér, szentségimádás) bizonyul: az összesített átlag értéke ebben az esetben a legalacsonyabb (2,3). A második helyen holtverseny alakult ki, mivel a tanítás és példamutatás (felnõtt-, ifjúsági és gyermek hitoktatás) illetve a közösséghez tartozás szempontjai szinte azonos átlagértéket (2,7-2,8) kaptak. A teljes mintára számított összes átlag (a skála középsõ értéke; 3,0) alatti fontossággal bír a rászorulók segítése (átlag: 3,4), s a legkevésbé lényegesnek tekintett szempontnak a programkínálat bizonyul. A kérdezetteknek 14 szempontot nyílt lehetõsége véleményezni abban a tekintetben, hogy milyen sürgõs illetve mértékû változtatást látnának szükségesnek az adott területen. A kérdõív adatai alapján egyetlen igazán sürgetõen megoldandónak tekintett feladat vár a közösségre: a templom homlokzatával kapcsolatos (vélhetõen) infrastrukturális-felújítási munkálatok elvégzése. Ezt a feladatot a válaszadók két ötöde sorolta az azonnal változtatandó elemek közé. Nagyságrendekkel lemaradva, hozzávetõlegesen azonos fontossági szinten találhatóak a generációk kapcsolata, összefonódás, tudásátadás; a közösségi helyek száma valamint a templom és gimnázium közötti tér kihasználása, mely elemek esetében tíz százalék körüli a sürgõs változások elvárása.
Matolcsy János KÜLSÕ
TANÁCSADÓ
L
É P C S Õ
/
2 0 1 6
/
k ü l ö n s z á m
3
lepcso 16 kulonszam.qxd
különszám
6/6/2016
7:03 AM
Page 4
lépcsõ
SzentImre2020 A
Z
E G Y M Á S É R T
C S E L E K V Õ
K Ö Z Ö S S É G E K
P L É B Á N I Á J A
A közösségi pillér az élõ közösségek kialakítására, a közösségek és korosztályok közötti kapcsolatok megerõsítésére, a családokra, és a Karitászra irányul. A közösségek pillérben 2020-ig \ megerõsödnek a saját közösségek \ stratégiai szövetség alakul a testvér közösségekkel \ új közösségek alakulnak SzentImre2020 \ megerõsödik az egymásét segítõ közösségek hálózata irányítás pillér
közösségek pillér
A célt három fõ pillér mentén kívánjuk elérni: a spirituális-, a közösségi és a modern plébániai irányítás pillérei mentén. A spirituális pillér öleli fel a ciszterci gyökerek megerõsítését, a lelki megújulás támogatását, a példaképek életébõl való merítést, a lelki növekedés elõsegítését, a liturgia és a katekézis középpontba helyezését. A spirituális pillérben a Szent Imre számára 2020-ig megerõsödik : \ a ciszterci karakter, \ a mély lelkiség, \ a szegmensekre szabott miserend, \ az éneklõ plébánia, \ a kreatív katekézis.
spirituális pillér
Ha a közösség tagjai készek arra, hogy ne maguk, hanem a mások javát keressék, ha készek arra, hogy lemondjanak mások kedvéért saját akaratukról, akkor szükségképpen találkoznak a kereszt titkával. T O M K A F E R E N C
A modern plébániai irányítás pillér pedig tartalmazza az arculat és karakter tovább erõsítését, az erõforrások, szövetségesek tudatos kezelését, a finanszírozási kérdések elõremutató megoldását, a kommunikációt és a közösségi terek bõvítését. A modern plébániai kormányzás pillérben 2020-ig \ tovább korszerûsödik a plébániai vezetés és kommunikáció \ megvalósulnak a közösségi élethez szükséges terek
50–60 plusz plébániai felmérés tanúsága szerint a két, korban közel álló – 45-60 és a 60 év feletti – korcsoport meglehetõsen nagy eltérést mutatott számos tekintetben. Míg a 60 éven felüliek a plébánia egyik legnépesebb korosztálya és zömmel nõk reprezentálják, addig a 45-60-as korosztály az egyik legkevésbé népes korcsoport. Ez nemcsak a népességükben mutatkozik meg, hanem a felmutatott tevékenységek tekintetében is hasonló, markáns különbség állapítható meg. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy e két korosztály érdeklõdési területei nagyon közel, sõt egybe esnek számos kérdésben, nem beszélve arról, hogy néhány év távlatában a 4560-asok a 60 év felettiek táborát fogják gyarapítani. Ezért célul tûztük ki, hogy minden, ebbe a korosztályba tartozó közösséget szeretnénk személyesen felkeresni, megismerni és képet alkotni tevékenységükrõl, céljaikról, terveikrõl és esetleges gondjaikról. Azokhoz is szeretnénk közelebb kerülni, akik most még nem tartoznak semmiféle közösséghez, de lenne
A
4
L
É P C S Õ
/
2 0 1 6
/
k ü l ö n s z á m
igényük tartalmas beszélgetésekre, elmélkedésekre, lelki épülésre, hitbéli töltekezésre. \ Szeretnénk, ha a jelenleg is mûködõ közösségek továbbra is erõs támaszai lennének a plébániának, kezdeményeznék és erõsítenék újabbak indulását, az újabb keletûek megerõsödését. \ A meglévõ és mûködõ lelkiségi mozgalmakat jó lenne megerõsíteni. \ Szeretnénk, ha 2020-ra, az Eucharisztikus Világkongresszus évére lélekben és szervezettségében megújult 50 és 60+-os közösségek mûködnének a Szent Imre Plébánián. \ Minden hitében és közösségi kapcsolataiban megújulni kívánó testvérünk érdeklõdésére és aktív közremûködésére számítunk. Keressenek bizalommal a
[email protected] elektronikus postacímen.
dr. Laszlovszky István és Kati KOORDINÁTOROK
lepcso 16 kulonszam.qxd
6/6/2016
különszám
7:03 AM
Page 5
lépcsõ
Közösség, lélek, szocializáció A
S Z I P
-
V A S
9
T Ö R E K V É S E I R Õ L
Hogyan tudnátok összefoglalni a szip-vas9 küldetését és feladatát? A szip-vas9 a kisgyerekeket nevelõ családok miseközössége, ahol nem kínos gyermekekkel együtt részt venni a szentmisén. Befogadó és elfogadó légkör jellemzi, ugyanakkor igyekszünk a legkisebbeket is bevezetni a liturgia szokásrendszerébe. Olyan korosztályos lehetõség, amelybe a jegyesek, fiatal házasok idõvel beléphetnek, ott szolgálatot is vállalhatnak, az idõsebb gyerekeket nevelõ családok pedig kiléphetnek belõle, és másik, korosztályuknak jobban megfelelõ misét választhatnak. Tágabb célunk, hogy segítsük házas közösségek létrejöttét és életét, valamint támogassuk a házas közösségek közötti kapcsolatokat. Segíteni szeretnénk a házaspárokat abban, hogy párkapcsolatukat és gyerekeikkel való kapcsolatukat építeni tudják, illetve támogassuk azokat is, akik gyermekeiket egyedül nevelik vagy egyedül hozzák a szentmisére. Hogyan alakult ki, hogyan fejlõdött ez a miseközösség? Ipoly atya plébánosi szolgálatával új hangsúlyt kapott a plébánián a családok jövõformáló ereje és ajándéka. A kezdeti vasárnapi ritmust késõbb gazdagítani tudtuk kötetlen együttlétek (bográcsozás, farsang), lelki napok, házas esték és nyári tábor szervezésével. Ma már havonta tudunk töltõdési, elmélyülési lehetõséget ajánlani a szülõk számára.
A nagyböjti estéken 4-500 ember vett részt. De a legörömtelibb visszajelzés mégis az, amikor egy-egy este nyomán valaki azt mondja: ezen nagyon sokat gondolkodtam…
Merre látjátok a továbblépés lehetõségét? A lelki mélyülésnek és tudatosodásnak elengedhetetlenül fontos feltétele a kisközösségbe tartozás. A legnagyobb kihívás most mentorokat találni az új házas közösségek számára. Ez komoly gond. Olyan embereket keresünk, akik egy-két évre vállalják, hogy kísérnek egy csapatot, segítik a kezdeti szervezési nehézségekben, támogatják a keretek kialakításában. Melyek a konkrét terveitek? Egyrészt ki kell építenünk egy mentorhálózatot, hogy a növekvõ igényeknek megfelelõen új házas közösségek indulhassanak. Ezzel párhuzamosan szeretnénk beindítani egy vezetõképzõt. Nagy tervünk a szülõsuli és a gyerekvigyázó-képzés elindítása – valamint a szentmisén is keressük annak lehetõségét, hogy a nagyobb gyerekekhez is szólni tudjunk. Kikre, milyen segítségre számítotok? A Bethesda partján 38 éve fekvõ beteg szavait ismételjük: „nincs emberem”. Tervek vannak, szándék van, igény – hajjaj –, plébánosi és képviselõ-testületi támogatás van… Minden közösségben háromféle ember létezik: aki magától mozdul, aki mozdítható, és aki mozdíthatatlan. Nagyon számítunk a mozdíthatók kopogtatására. Széles mosollyal fogjuk kitárni az ajtót.
Milyen cél felé szeretnétek haladni? A legfontosabb, hogy személyként és házaspárként egyre mélyebben tudjuk megélni az istenkapcsolatunkat és a párkapcsolatunkat. Jó azt látni, hogy egyre többen akarnak dolgozni a saját lelki életükön. Az utóbbi év számos alkalmán már csak a Gimnázium Békefitermében vagy Dísztermében fértünk el.
Süveges Gergõ és Margit KOORDINÁTOROK
L
É P C S Õ
/
2 0 1 6
/
k ü l ö n s z á m
5
lepcso 16 kulonszam.qxd
különszám
6/6/2016
7:03 AM
Page 6
lépcsõ
A katekézis katekézisben (hitoktatásban) az egyház az Evangéliumot hirdetõ küldetését éli meg. Krisztus gyûjt egybe minket, hogy a közösség bizalmi terében meghallgassuk tanítását, befogadjuk azt és életre is váltsuk. Ennek a folyamatnak a középpontjában az Úrral való kapcsolat áll. A vele való bensõséges viszony segítése és ápolása minden katekézis célja. A katekézis egy krisztusi életvezetési mûhely, ahol élni tanulunk, hiszen a kereszténység nem egy eszmerendszer. Ez az életre váltás és az azt hordozó közösség a katekézis két fõ sajátossága. Mivel a különbözõ életkorokban, vagy életállapotokban más és más kérdések merülnek fel, a katekézis nemcsak egy-egy életszakaszban, hanem az egész életen keresztül kíván támogatást nyújtani a hívõ embernek.
A
Helyzetünk Plébániánkon a hitoktatás, kisebb mélypontokkal, mindig kiemelt szolgálat volt. Ennek köszönhetõ az erõs ifjúsági élet és a felnõtt katekézis folyamatos léte. Az utóbbi évek jelentõs fordulat volt, hogy a kötelezõen választható hit- és erkölcstan bevezetésével nagyon sok gyerek kezdett hittanra járni az állami általános iskolákban. Jelenleg 1200-an vesznek részt, heti rendszerességgel, a katekézisben (ebben a katolikus iskolák nincsenek benne) az óvodástól, az idõsebb korosztályokig. 82 csoportban, 13 katekéta, ill. atya vezetésével. Plébániánk egyik erõssége, hogy 50 segítõ (akiket „72-nek”, ill. „befogadóknak” nevezünk) szolgál a katekéziseken. Ez azt jelenti, hogy sok csoportban a katekétát két-három munkatárs segítí, akik elsõdlegesen a közösségépítésért felelõsek. Az õ elkötelezettségük sajátos karaktert ad plébániánk kateketikai szolgálatához.
Célkitûzéseink Ezekre az értékekre építve képzeljük el a katekézis fejlõdését a következõ években: \ az egyházmegye kateketikai szervezetével együttmûködve, szeretnénk katekétáinknak módszertani és szupervíziós támogatást nyújtani, hogy mélyebb örömmel és szabadsággal tudják megélni szolgálatukat, \ fontosnak tartjuk új munkatársak (72-k) képzését, és a már szolgálatot végzõk továbbképzését, \ kiemelt feladatnak tekintjük a plébánián olyan közösségépítõ programok szervezését, amelyekbe bekapcsolódhatnak azok a gyerekek és szüleik, akiknek még nincs élõ kapcsolata a katolikus egyházzal. Ezekkel a programokkal szeretnénk továbbá azt is segíteni, hogy kézzel foghatóan megélhetõ lehessen minden korosztály számára a plébániához tartozás, \ ennek a célkitûzésnek fontos része, hogy tájékoztassuk a katekézis sajátos erõsségeirõl azokat a szülõket, akiknek gyermeke katolikus iskolába vagy hit- és erkölcstanra jár. Szeretnénk felfedeztetni a szülõkkel, hogy gyermekük számára kiskamasz kortól kezdve fontossá válik a kortárs közösség, amelynek tagjai azonos értékeket vallanak. Ezen a ponton egyedülálló segítséget tud nyújtani a plébániai katekézis a hit és a személyiség fejlõdésében, \ új katekéta bevonásával új csoportokat kívánunk indítani a fiatal felnõtt és felnõtt korosztályokban, ahol a legnagyobb érdeklõdést tapasztaljuk a katekézis iránt.
Kató Csaba és Ágota KATEKÉTÁK
Ifjúság Mi ennek a területnek a szerepe? A plébánia ifjúságának szerepe és célja, hogy az ide tartozó fiatalok Isten után való vágyukat, hitüket egymást támogatva, közösségben élhessék meg. Egy olyan közeget szeretne adni, melyben helye van a kérdéseknek és közösen lehet keresni a hétköznapokban is az Isten felé vezetõ utat. Mi az az igény, ami ezt életre hívta, és ez hogy fejlõdött az utóbbi években? Úgy gondolom, hogy korábban és most is sok fiatalt vonzottak, vonzanak a különbözõ közösségek, ahol hasonló értékrendû, nyitott társakkal lehet együtt lenni, beszélgetni, játszani, imádkozni. 6
L
É P C S Õ
/
2 0 1 6
/
k ü l ö n s z á m
Azonban úgy tûnik, hogy az elmúlt években erre egyre inkább nõ az igény. Ezt mutatja a kérdõív eredménye is, mely szerint az ifjúság negyvenkilenc százaléka az elmúlt öt évben csatlakozott a plébániához.
Hol tartunk most? Több száz fiatal kötõdik a plébánia ifjúságához szorosabb vagy lazább szálakon keresztül. Jól szemlélteti a plébánia fantasztikusan élõ ifjúságát, hogy számos belépési ponton várjuk szeretettel a közösséget keresõ fiatalokat: a szinte minden korosztályban megtalálható katekézis közösségektõl kezdve, az Antióchia közösségen keresztül a cserkészetig. Öröm látni és megtapasztal-
lepcso 16 kulonszam.qxd
különszám
6/6/2016
7:03 AM
Page 7
lépcsõ sport). Szeretnénk nyitni, további kapcsolódási pontot adni a keresõ fiatalok felé igényesen kidolgozott programokkal (sport, film, zene, kóstolók). Végül tervünk olyan alkalom szervezése, melyen keresztül jobban megismerhetjük a katekéta hivatást, illetve személyesebben jelenlegi katekétáinkat.
ni egy ilyen nagy közösség erejét, például a plébánia ifjúsági katekézis közösségeinek lelki hétvégéjén, az Effeta hétvégén, ahol idén is kétszáz fiatallal együtt jártunk Szent Pál apostol nyomában.
Merre akarunk tovább lépni, fejlõdni, mit akarunk elérni? Legfontosabb célunk (mint jól mûködõ ifjúsági közösségekkel szoros kapcsolatban lévõ terület), hogy a jelenlegi és csatlakozni vágyó fiatalok számára továbbra is lehetõség legyen hitük közösségben való megélésére. Ezen túl célunk, hogy erõsödjön az ifjúság plébánia egészéhez való tartozásának megtapasztalása és kifejezõdése.
Kikre számítunk, hol kapcsolódhatnak be az olvasók? A fiatalok részérõl mind ifjúsági, mind a plébániai szinten lelkes és aktív részvételre (illetve annak folytatására) számítunk, míg a plébánia többi részét nagy nyitottságra, a fiatalokkal való kapcsolat keresésére hívjuk.
Dabóczy Mátyás Mik a konkrét terveink? Tervezzük, hogy az ifjúsággal részt vegyünk – akár szervezési szinten – generációk találkozását segítõ programokon (pl. közös
Frigyre fel! J
E G Y E S K U R Z U S
É S
A M I
U T Á N A
J Ö N
A jegyesoktatás egy „kötelezõ szolgáltatás”, de mi inkább szolgálatnak éljük meg.
Miért? Reményt szeretnénk adni a hozzánk jelentkezõ jegyespároknak arra, hogy nekik is sikerülhet a „Boldogan éltek, míg meg nem haltak”, ha tudatosan építik a kapcsolatukat, jó döntéseket hoznak és befogadják Istent a házasságukba és az életükbe. Szeretnénk kapu lenni az egyházhoz és rajta keresztül Istenhez azoknak, akik eddig nem élték meg tudatosan vagy közösségben a hitüket, de annak a magja, Isten hívása elhozta õket szentségi házasságot kötni. Külön áldás, hogy egy nagyszerû csapattal, mintegy 20 önkéntes, Szentimrés házaspárral dolgozhatunk ezen együtt, közülük néhányan korábbi jegyespárjaink voltak. Hogyan? Négy évvel ezelõtt két újítást vezettünk be: \ egyrészt a jegyesoktatást tömbösített formában tartjuk, amely így három estébõl és egy teljes napból áll: ezt sok résztvevõnk örömmel fogadta, mert munka mellett és az esküvõszervezés közepén könnyebben beilleszthetõ az életükbe és szívesebben jönnek, \ másrészt nyitottá tettük a jelentkezést olyan jegyespárok számára is, akiknek Budapesten élnek, de vidéken tervezik az esküvõjüket a családi kötõdés vagy éppen az árak miatt. 280 jegyespár vett részt a 2013 óta megtartott 22 Jegyeskurzuson. Ezek szép számok, de mi azt szeretnénk, hogy a Jegyeskurzus folytatódjon az életükben a házasságkötésük után is, vagyis folytassák a tanulást és kapcsolódjanak a közösséghez.
. . .
Miket? Ehhez hírlevelek és a Facebook útján tartjuk velük a kapcsolatot, emellett van két tervünk ennek megvalósítására: \ õsszel FrigyreFel! találkozó sorozatot szervezünk a korábbi résztvevõknek, ahol folytatjuk a közös tanulást, érdekes témák és kérdések feltérképezését és a közösségi légkör kialakítását, \ ebbõl kiindulva új házasközösségek alapítását is szeretnénk segíteni, amihez fiatal házasként csatlakozhatnak. Három ilyen közösség indult el eddig, akiket idõsebb mentor házaspárok kísérnek. Reményeink szerint ennél jóval többet tudunk útjára indítani 2020-ig. Kiket? Ehhez olyan vállalkozó házaspárokra van szükségünk, akik szívesen vállalnák egy-egy új, 5-6 párból álló házascsoport mentorálását az indulásuk elsõ évében. (Ez most a legfontosabb, de nem az egyedüli bekapcsolódási lehetõség a csapatunkba.) Olyan szolgálat ez, amiben a mi saját házasságunk és hitünk is felfrissül, épül és megújul. FrigyreFel!
Csikós Tamás A
L
JEGYESOKTATÁS
É P C S Õ
/
2 0 1 6
VEZETÕJE
/
k ü l ö n s z á m
7
lepcso 16 kulonszam.qxd
k ü l ö nhsáz tásm ó
6/6/2016
7:03 AM
Page 8
lépcsõ
Énekeljünk együtt Á T Ö R Ö K Í T É S
R E N D J E
liturgiában használatos énekeket három összefoglaló csoportra osztanám: \ az õsegyház gregorián hagyatéka \ az anyanyelvû népének \ az újkor gitáros szerzeményei Az elsõ két ösvényhez pontos útjelzõk tartoznak: a Szent vagy, Uram és az Éneklõ Egyház. A harmadikhoz az egyházi jóváhagyással nem rendelkezõ, de általános Kék-Zöld-Sárga gyûjtemény. Magyar nyelvterületen bármelyik választás biztosítja a liturgia megmaradását egyetemesnek. Ezt vélném szegletkõnek. A 2. csoport azonban további jelentõséggel is bír: a népének azonosan tiszta forrás a népdallal, ennek mindazon része, amelyet a népzenekutatás célterületnek ismer el, vagyis a keletkezés forrásvidékérõl és idejébõl származik. A XVI–XVII. sz. termése ezért mûvelõdéstörténeti jelentõségû természetvédelmi terület, és gondoskodó védelem illeti. Kevésbé jelentõs a XIX–XX. sz. mûzenei – rokokó hangütésû – csoportja, amely gyakran a monarchia dallamvilágát õrzi. Elkötelezett vagyok abban, hogy az eredeti hagyományt visszaépítsük – az idegen dallamok és az alattuk megjelenõ édeskés szövegek kárára. Ezt – a templom falain kívül – senki sem teszi meg helyettünk. Mérhetõ népénekkutatás és -gyûjtés, a népdallal ellentétben – a múlt században politika okokból – nem alakult ki és most sincs, és szomorú tény, de ezt a virágot a magyar katolikus egyház sem öntözi. A liturgia erejét a közösség sokszorozza, a pap és a hívek párbeszéde pedig jelzi e közösség állapotát. Az ének is válasz, de ebben nincs egyetértés a résztvevõk között; a különbozõ nemzedékek ezt különbözõképpen látják. A szájhagyomány örökítõ ereje a nagyvárosban már ismeretlen fogalom, ennek egyetlen szigete a templom tere. Az idõsebb generáció egyedül itt adhatja át tudását a fiatalabbaknak. Ebben mindig lesz hiátus, mert az éneklés készségében a nõi lélek nyitottabb, mint a férfi. Ennek belsõ tényezõi elfogadhatók, és az elszántságot az életkor számjegye is kormányozza; a korlátok az esztendõk számának növekedésével egyre jobban felszakadnak. Ebben a szemüvegben az elégedett kántor szókapcsolat ellentmondás. Ez nem természetellenes, de törekedni kell: \ az értékes versszöveg gondozására, \ a hazai dallamkincs elõnyben részesítésére, \ a gregorián hagyaték fenntartására, lehetõleg az õsegyház gyakorlatát tükrözõ, kíséret nélküli megszólaltatására,
A
az alkalmankénti énektanításra, amely nemcsak gyakorlat, hanem a hívek felé való gondoskodás gesztusa is, \ a szent csend tiszteletére (ld. áldozás után) \ a kötelezõ részek megtartására; ezek más szöveggel való helyettesítését a liturgia tiltja (ld. Kyrie, Gloria, zsoltárok etc.), \ arra, hogy a kórusszolgálat ne vegye el teljesen a hívek megszólalási lehetõségét avagy ne nehezítse a bekapcsolódást, \ az ünnepkörök, liturgikus idõszakok szerinti énekrend betartására. A kérdõívben tükrözõdõ vélemények jól helyezik el a szent cselekmény és a zene kapcsolatát abban a tartományban, amelyet következetesen megelõz a homília, a mise közösségének, idõpontjának és a liturgiának fontossága. Egyedül a gitáros szentmisénél érzek szürke zónát a rangsorban, ahol a zenei szolgálat tûnik a legfontosabbnak. A vasárnap esti csendes mise kérdõívbéli énekes visszajelzéseire, és a jelen státus hosszú távú hatásaira jelen sorokban nem térek ki. De reménykedem. E bekezdés záradékául bizony helyes, ha rögzítem: a zenei vezetõ dolga az önellenõrzés is, amely nem kötõdik akciótervekhez, hanem folyamatos. Igyekszem tájékozódni mind a szakirodalomból, mind pedig más, elismert sorstársamtól, valamint a véleményt, javaslatot szívesen fogadom, ennek párbeszédes formáját elõnyben részesítve. Azonban sokfélék vagyunk: erre a kérdõív is világos felütést adott a mindössze 28, a zenét érintõ hozzászólás – néha egymásnak gyökeresen ellentmondó – labirintusában. A liturgia rendje szerint az adott ünnep énekei nem kötetlenül választhatók: ebben a Direktórium és az Éneklõ Egyház elõírásait ugyanúgy követni illik, mint ahogy más miserészek (pl. olvasmányok, kánon) sem a pap avagy a hívek javaslatára alakulnak. A Zsinat ebben teljesen egyértelmû: a mise minden részletének tükröznie kell adott ünnep üzenetét. A liturgián belüli és kívüli muzsika megfelelõ hangütésén nem változtatnék: egyházi zene az, amelynek tárgya és tartalma a Szentírást idézi, és amit a szerzõ eredendõen egyházi zenének szánt. Nyitottnak érzem magam minden irányban (ld. gitáros énekek, Ciszterock), de az elvi alapok fellazításában nem. Függetlenül attól, hogy egyes templomokban más a tûréshatár. A precedens azonban önmagában nem hitelesít. Rendi közegben ez még szilárdabb kell legyen. Végezetül köszönöm a kedves Olvasók figyelmét, a részvevõk sok áldozatát s mivel „egy-ügyû” vagyok, 2020 felé sem kívánok mást mint ezt: énekeljünk együtt. E kívánsághoz még látok magunkban tartalékot. \
Csányi Tamás KARNAGY
felelõs kiadó: Urr Ipoly O. Cist. plébános / szerkesztette Zöldy Máté, a képeket Darnay Katinka készítette, tervezte Csányi Tamás
8
a Szent Imre Alapítvány támogatásával
képek : Darnay Katinka
A Z
