Gyorsabb konténervonat forgalom, nagyobb vasúti szállítási megrendelés. Két hét késés az áru értékének 1,5 %-os vesztését is okozhatja

A tartalomból: Záhony-Port Zrt. Vasútvállalat

Záhony-Port Z ÁHONY Á TRAKÓKÖRZET VIII. évfolyam 01. szám

HAVI LAPJA 2009. január

Dr. Kopp Miklós a SzabolcsSzatmár Bereg Megyei KTE Szervezet elnöke. 2. oldal Helyben használjuk fel a felszabadult szakipari és gépi kapacitásainkat 5. oldal

Gyorsabb konténervonat forgalom, nagyobb vasúti szállítási megrendelés Két hét késés az áru értékének 1,5 %-os vesztését is okozhatja. A dinamikusan növekvõ kínai piac folyamatosan újabb útvonalakat keres az európai piacok elérésére. Ennek az útkeresésnek az egyik lehetséges csatornája a Kína -Oroszország - Ukrajna útvonalon, Magyarországon s ezen belül Záhony Átrakón keresztül elérni az Uniós piacokat. 2008 évben már megkezdõdtek ezen az útvonalon a próbaszállítások. 14 konténervonat érkezett különféle árukat és félkész termékeket szállítva az Unió országaiba. Ezen vonatok közlekedtetése által szerzett tapasztalatokat, a menetközben felmerült problémák kiküszöbölésének lehetõségeit elemezték és tárgyalták meg a forgalom bonyolításában résztvevõ partnerek 2009. február elsõ hetében, Záhonyban. Záhony-Port Zrt. vasútvállalat nevében Dr. Kopp Miklós vezérigazgató látta vendégül az Átrakó térségben a Far East Land Bridge Ltd., a GYSEV Zrt., a MÁV Cargo Zrt., MÁV Zrt. Pályavasút és a VÁM konténervonatok továbbításában érintett szakembereit. Megbeszélés elõtt a vendégek ellátogattak a 2008 év végén átadott és azóta szép sikerrel üzemelõ vasúti kocsikat átvilágító röntgen kapuhoz Eperjeske Rendezõ pályaudvarra. A berendezést üzem közben, egy széles nyomtávú vonatszerelvény átvilágítása közben tekintették meg a vendégek. Az új berendezés is segíti, hogy az Ukrajna felõl és az abban az irányba kilépõ vagonokat, a VÁM -és Pénzügyõrség minél hatékonyabban és gyorsabban, a forgalom akadályoztatása nélkül

vében összegezte a 2008 évi tapasztalatokat. Elmondta, hogy a tengeri konténer szállítás kapacitása lassan eléri lehetõségeinek határait, illetve a Kína belsõ tartományaiban napjainkban megtelepedõ cégek keresik a lehetõséget a minél gyorsabb európai piacokra való jutásra. Ezt a két tényezõt kell most megragadnia a vasúti szállításban érdekelteknek, s most a gazdasági válság idején felkészülni a válságot követõ

idõ nagyon fontos momentum, hiszen a jelenlegi változó gazdasági helyzetben 1-2 hét késés is akár az áru értékének 1.5 % -os értékvesztését is jelentheti. Ezután a feladás pillanatától végigvizsgálták a jelenlévõ szakemberek a konténerek útját. Minden viszonylatban, és határállomáson külön-külön vizsgálták a technológiai idõszükségleteket, az esetleges fennakadások forrását. Az orosz vasutak például három nappal rövidebb közlekedtetési idõt garantáltak országukon keresztül, mint az elõzõ évben volt.

Menet közben történik az átröngenezés.

tudja átvizsgálni. - mondta Dr. Szabó János a VÁM - és Pénzügyõrség Debreceni Kirendeltségének vezetõje. A területen történt látogatás után kezdõdött az érdemi megbeszélés. Gerendás Róbert a FELBBécs képviselõje, a fuvaroztatást összefogó szervezet ne-

fellendülésre. Jelenleg a tengeri szállításnak 5-6 hét az idõszükséglete ahhoz, hogy a Távol-Keleti kikötõkbõl eljusson az áru az Európai célállomására. Vonaton ez a 2008-as évben átlagosan 4 hetet vett igénybe. Ezt a 2530 nap szállítási idõt kell leszorítani három hét intervallumra, hogy versenyképes legyen ez a szállítási mód. Az

Az Ukrán-Magyar határon pedig a 10 TEU -nal nagyobb konténer vonatok külön egységként kezelésével próbálják gyorsítani a határon keresztül való közlekedtetést. A konténer átrakás egy jól kidolgozott technológia szerint, gyorsan zajlik Záhony-Port Zrt. Eperjeskei átrakó pályaudvarán. A normál nyomtávú szerelvények gyors továbbításának elemeit pedig a MÁV Cargo Zrt és a GYSEV Zrt. szállítmányozási szakemberi vizsgálták meg részletesen.

Szekeres István

2. oldal

Záhony-Port

2009. január

Dr. Kopp Miklós a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei KTE szervezet elnöke Rendkívüli elnökválasztó küldöttgyûlés összehívása vált szükségessé a mûszaki értelmiséget tömörítõ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közlekedéstudományi Egyesület Megyei szervezeténél. A 2002 évben megválasztott és azóta, töretlen lendülettel társadalmi munkáját végzõ Dr. Kádár András KTE Megyei Elnök 2008. december hónapban tartós külföldi munkavállalása miatt kérte elnöki kinevezésébõl való felmentését. Dr. Kádár András 1988 óta tagja a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Közlekedéstudományi Egyesületnek. 1996 -tól a szervezett vezetésében is aktívan részt vállalt. Elõször mint a Logisztikai Szakcsoport titkára, majd elnöke, 2002-tõl pedig a megyei szervezet elnökeként. A budapesti központi szervezet munkájába is aktívan bekapcsolódott. A rendezvényszervezõ bizottság elnökeként koordinálta, segítette az országos nagyrendezvények sikeres lebonyolítását. 2009 év január 1-jétõl az Oroszországi Rostrow-Don kikötõvárosban Magyarország kereskedelmi képviseletének vezetõjeként folytatja munkáját. A Szabolcs megyei Közlekedéstudományi Egyesület tagságának tehát új elnököt kellett választania. Ezért már december hónapban megalakult a jelölõ bizottság. A bizottság tagjai közé a szakcsoportok delegáltak tagokat, így a Logisztikai szakcsoportot Szekeres István, a Gépész szakcsoportot Molnár Csaba, a Közlekedési szakcsoportot Szabó Ferenc, s a Pályafenntartási szakcsoportot Várhegyi Ferenc képviselte. A Jelölõ bizottság tagjai kikérték a tagság véleményét, hogy kit tartanak megfelelõnek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közlekedéstudományi Egyesület munkájának töret-

A vasútnál történõ elhelyezkedésekor belépett a Közlekedéstudományi Egyesület szervezetébe. Aktív tagként vett részt a rendezvényeken, késõbb a rendezvények szervezésében is a Budapesti szakcsoportjába. Késõbb egy vargabetûvel elkerült a

Dr. Kopp Miklóst választotta a küldöttgyûlés a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Közlekedéstudományi Egysület elnökének.

len lendülettel történõ tovább vitelére. A tagság egységes véleménye alapján Dr. Kopp Miklós került jelölésre a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közlekedéstudományi Egyesület Elnöki posztjára. Néhány mondatban összefoglalva Dr. Kopp Miklós szakmai pályája és közlekedéstudományi egyesülettel való kapcsolatát.

MÁV-tól, de új munkahelyén is a záhonyi kereskedelem szervezésével foglalkozott. 2007 júliusában kérték fel a Záhony-Port Zrt vezérigazgatói posztjára. A cég alakítása, átszervezése közben is gondot fordított rá, hogy átigazolását kérje a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közlekedéstudományi Egyesület Logisztikai szakcsoportjához.

Dr. Kopp Miklós Moszkvában végezte egyetemi tanulmányait, vasúti, - kereskedelmi szakon. Felsõfokon beszél orosz és angol nyelven. Tanulmányai befejezése után a MÁV -nál helyezkedett el. Több csoportban dolgozott, a ranglétra minden fokát megjárta, de egy közös volt eddigi munkájában. Mindig Záhonnyal, a Záhonyi Átrakó kereskedelmi feladataival foglalkozott.

A rendkívüli Közlekedéstudományi elnökválasztó küldött gyûlés 2009 február elején került összehívásra Záhonyban, a központi épület II. emeleti tárgyalójában. A négy szakcsoport 21 fõs küldöttje közül, csak egy fõ maradt távol betegsége miatt. Így a küldött gyûlés szavazatképes volt. Vendégünk volt Katona András az országos

KTE szervezet társadalmi titkára. A rendkívüli küldött gyûlés levezetõ elnöki posztját Gubik László SzabolcsSzatmár Bereg Megyei KTE titkár látta el. Az elsõ napirendi pont szerint megválasztásra került a küldöttgyûlés jegyzõkönyvvezetõje, Nagy Sándorné KTE tag személyében. Majd a szavazatszámláló bizottság kijelölésére került sor. Itt is azt a metodikát alkalmazta a küldöttgyûlés, hogy minden szakcsoportból képviselje egy tag a szakcsoportját. Ezután, a levezetõ elnök felkérte Katona Andrást az országos Közlekedéstudományi Egyesület társadalmi titkárát, hogy néhány szóban mutassa be a szervezet múltját, jelenét és a jövõbeli elképzelések a továbblépés lehetõségeirõl. Katona András társadalmi fõtitkár beszélt a megalakulás éveirõl, a 1980 -as években csúcsot döntögetõ 15.000 fõs tagság életérõl, rendezvényirõl, s a jelenlegi 8.000 fõs tagság és 170 fõs jogi tagság munkájáról. Kihangsúlyozta, hogy a nagyrendezvény tervben szereplõ országos tudományos tanácskozások mellett nagyon nagy szerepe van a szakcsoportok által szervezett elõadásoknak, szakmai tanulmányutaknak is. A fõtitkár úr buzdította a küldötteket, hogy a szakmai ismereteik, a közösségi élet erõsítése érdekében szervezzenek minél több ilyen rendezvényt. Az országos kitekintés, és értékelés után a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közlekedéstudományi Egyesület 2008 évi munkájáról adott tájékoztatást Gubik László megyei titkár.

Záhony-Port

2009. január Elmondta, hogy a szervezeti átalakítások miatt létszámunk közel 10%-kal csökkent. Sok tagunk Debrecenben vagy Budapesten folytatja tevékenységét. A Rendõrség szakcsoportja pedig a Határõrséggel való összevonásuk miatt ideiglenesen szünetelteti Közlekedéstudományi Egyesületi munkáját. S bár vannak új tagjaink, de ezek a körülmények okoztak jelentõs létszámcsökkenést. Folyamatban van a MÁV Cargo Zrt munkavállalóiból egy kereskedelmi szakcsoport megszervezése, ami remélhetõleg új aktív tagokkal tölti fel létszámunkat. Jelenleg 109 fõ vesz részt a Közlekedéstudományi Egyesület munkájában. Ez a viszonylag kis létszámú megyei szervezet aktív munkát végzett 2008 évben. Egy országos rendezvényt szervezett Nyíregyházán, és két szakcsoporti kirándulást szervezett. Egyiket a szénkefe gyárba, a másikat a METRO építéséhez, a METRO fúrás folyamatának megtekintéséhez szervezte. S egy korábbi meghívásunknak eleget téve egy 25 fõs csoport látogatott el az ukrán

Odessza kikötõbe szakmai tanulmányút céljából. 2009 évben nem jelentkeztünk be a nagyrendezvény tervbe konferencia megszervezésével, mert míg nincs elnökünk addig nem akartunk ilyen kötelezettséget és felelõsséget felvállalni. De lehetõség szerint szeretnénk egy országos rendezvényt ebben az évben is megszervezni. A beszámolók után a jelölõ bizottság megtette javaslatát az elnökjelöltre Dr. Kopp Miklós személyében. Ezután kiosztásra kerültek a jelölõ cédulák, s egy öt perces szünet alatt mindenki kitölthette, s bedobta az elõre odakészített üres és leragasztott szavazóládába. A szünet után a szavazatszámláló bizottság kiértékelte a szavazatokat, s megállapította, hogy egyhangúlag Dr. Kopp Miklóst választotta a küldöttgyûlés a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Közlekedéstudományi Egyesület elnökének. Gratulálunk az újonnan megválasztott elnöküknek. Szekeres István

Költözik a MÁV Jelentõs változás lesz a cégcsoport életében, hogy kiköltözik a MÁV az Andrássy úti vasúti palotából. Mosóczi László, a MÁV üzletági általános vezérigazgató-helyettes a a Magyar Közlekedésnek elmondta, hogy a MÁV, a MÁV-START, a MÁVTrakció és a MÁV-Gépészet költözik ki a Népligetbe, nemcsak az Andrássy út 7375. szám alól, hanem öt további ingatlanból, melyek részben béreltek, részben saját tulajdonúak voltak. A költözés március közepén indul és június végére fejezõdik be. Naponta 50 fõ tud költözni. A költözés ideje alatt a vasúti közlekedés za-

vartalansága biztosított, már csak azért is, mert az új székházban kizárólag stratégiai kérdésekkel foglalkozó munkatársak kerülnek, az operatív irányítást nem érinti a költözés. Az új helyen a mainál jobb munkakörülmények között dolgozhatnak a kollégák, igaz, lesznek 10-12 fõs szobák is, de ezek kialakítása során is figyelembe vették a szabványokat, ajánlásokat, szakszervezeti véleményeket. Az új irodák bérleti díjába azok berendezése is benne foglaltatik, tehát szinte csak az iratok és a számítógépek költözését kell megoldani, a bútorokét nem.

3. oldal

Van-e értelme a záhonyi fejlesztésnek? - Indóház A nemzetközi fuvarozásban kulcsszerepet betöltõ Záhonyi átrakókörzet infrastruktúrája ugyan a legfrissebb hírek szerint a Közlekedési Operatív program keretében az elkövetkezõ évek során megújul-hat, ám a beruházás hatékonyságához már most kétségek fûzõdnek. 2008. november 25-én ugyanis Vladimir Yakunin, az orosz államvasút (RZD) elnöke, Lubomir Vazny, Szlovákia közlekedési minisztere, valamint Michal Kospjuk, az ukrán államvasút (UZ) alelnöke aláírta a Bécsig húzódó széles nyomtávú vasútvonal építésérõl szóló szándéknyilatkozatot. Az 1524 mm szélességû sínpár jelenleg Kassánál ér véget, elsõsorban az acélipar kiszolgálása céljából épült a hatvanas években. A tervek szerint 6-7 éven belül elkészülhet a 2,2 milliárd eurós költségvetésû új vasútvonal, mely egészen Balassagyarmat és Ipolyság magasságáig szinte közvetlenül a magyarszlovák határ mellett fog haladni! Felmerül a kérdés, hogy 2015-ben ki fogja használni a frissen felújított záhonyi logisztikai centrumot, ha a távoli orosz sztyeppékrõl érkezõ árutonnák ezrei egészen a bécsi gyárakig közle-

kedhetnek majd. Napjainkban egy vasúti átrakás csak akkor lehet gazdaságos, ha feldolgozással, csomagolással és egyéb logisztikai tevékenységekkel együtt lehet végezni. A kiszolgáló ipar tekintetében Záhony aligha veheti fel a versenyt a császárvárossal. Sajnos akármilyen irányból is járjuk körbe témánkat, mindig oda lyukadunk ki, hogy a hazai logisztika jövõképében nem kap helyet a kötöttpályás közlekedés. Ugyanakkor a közúti fuvarozás externális, pénzben nehezen kifejezhetõ költségei már Európa-szerte ismertek. A "Just In Time" rendszerben zajló ipari tevékenység felett a környezetvédelem már megkongatta a vészharangot, a kamionok által kibocsátott zaj- és károsanyag emissziót nem lehet a végtelenségig növelni. Természetesen sok függ a MÁV Cargo újdonsült osztrák tulajdonosának elképzeléseitõl, valamint a lassan, de biztosan terjeszkedõ magánvasutak teljesítményétõl. Korántsem szabad azt mondani, hogy a magyar vasúti logisztikában már nincs perspektíva, ám tudatos, határozott stratégiára lenne szükség az uniós forrásokkal megtoldott fejlesztési keret elosztásakor - Indóház -

A közmunkák és a MÁV A kis települések kérték a kormány képviselõit, hogy a nagylétszámú munkanélküliséggel sújtott területeken az állami cégek is kapcsolódjanak be a közmunkát biztosító programba. Célszerû lenne, ha nagy állami cégek is megjelennének

ezen a piacon, mint például a MÁV, az Autópálya-fenntartó, Közútkezelõ. Vegyük csak azt, hogy a fû az utak mellett nem évente egyszer-kétszer lenne lekaszálva, hanem többször. A vasutak mellett is folyamatosan lehetne takarítani.

Záhony-Port

4. oldal

2009. január

Komplex logisztikai fejlesztés a záhonyi térségben - Elindul a Záhony zászlóshajó program A Magyar Államvasutak Zrt. 100%-os támogatást nyert a Közlekedési Operatív Program keretén belül a vasúti infrastruktúra fejlesztésének elõkészítésére Záhony térségében. A projekt részeként megvalósul az árufuvarozási határátmenetet biztosító széles és normál nyomtávú gerinchálózat fejlesztése, valamint az árufuvarozási és logisztikai kapacitásokat kiszolgáló vontatóvágány hálózat felújítása. A záhonyi térség fejlesztésérõl a 2090/2007. (V.23.) Kormányhatározatban rendelkeztek, ami a záhonyi térség gazdaságfejlesztési programját komplex programnak nyilvánította (Záhony zászlóshajó program), melyben a program elemeinek kidolgozásához szükséges feltételeket is biztosították. A fejlesztéshez a Kohéziós Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap nyújt támogatást, a hiányzó részt költségvetési forrásból egészítik ki. Az elõkészítõ projekt összköltsége 738 667 000 Ft, és teljes egészében illeszkedik az Európai Unió közlekedéspolitikájához, az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez, a magyar közlekedéspolitikához és az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz. A program több projektbõl áll, az egyik a záhonyi vasúti átrakó körzet széles- és fonódott vágányhálózatának a felújítása, melynek köszönhetõen a kapacitáskorlátozó tényezõk megszûnnek. A tervezett felújítás az eredeti mûszaki paramétereket állítja vissza, így a megengedett tengelyterhelés 24,5 tonna, a megengedett sebesség 60120 km/óra lesz. A program keretén belül megújuló vasúti pálya hossza 33,6 km, a tervezett befejezés dátuma 2010. december 31.

A projekt elõkészítõ szakaszának a MÁV Zrt., a megvalósítási szakaszának a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zrt. a projektgazdája. Záhony szerepe Magyarország közlekedésföldrajzi szempontból kedvezõ elhelyezkedése - megfelelõ színvonalú szolgáltatás esetén - lehetõséget kínál a kelet-nyugati irányú, V. számú páneurópai folyosón a magyar vasúthálózat szerepének növelésére. A záhonyi térségben az elmúlt évtizedekben kialakult és jelenleg az adottságaihoz képest kevésbé kihasznált átrakókörzet speciális helyzete lehetõséget biztosít a forgalmi elõrejelzések szerint várhatóan növekvõ áruforgalom lebonyolítására, a logisztikai szolgáltatások és az értéknövelõ ipari tevékenységek elterjesztésére. Az ország fejlõdése szempontjából is fontos kihasználni azt a helyzeti elõnyt, hogy a magyar - ukrán - orosz - távol-keleti vasúti forgalom kezelésére Magyarországon csak Záhony térségében van lehetõség. A projekt hatásai A Záhonyi Logisztikai Körzet forgalma 2015-re várhatóan megháromszorozódik, így a teljes záhonyi átrakó és logisztikai terület forgalma a

mai érték másfélszeresére emelkedhet, melynek jelentõs része vasúton fog lebonyolódni. Az árufuvarozási határátmenetet biztosító széles és fonódott nyomtávú gerinchálózat, valamint az árufuvarozási és logisztikai kapacitásokat kiszolgáló vontatóvágány-hálózat felújítása ezért idõszerûvé vált. A nemzetközi vasúti áruszállítás jelenlegi kapacitásainak megõrzését, fenntartását és a bõvítéshez szükséges feltételek megteremtését önálló projekt biztosítja a meglévõ mûszaki infrastruktúra korszerûsítése által. A projekt célja továbbá a nyomtávváltásból adódó vasút-vasút és vasút-közút közötti áruátrakási tevékenység hatékonyságának, biztonságának és volumenének növelése is. A vasútfejlesztési projekt megvalósításával jelentõs ipari és logisztikai beruházásokkal lehet számolni a térségben, így az elõsegíti az elmaradott térség felzárkózási lehetõségét, szerepének felértékelõdését, továbbá a Kelet- és Nyugat-Európa, valamint Európa és a Távol-Kelet közötti kapcsolat élénkítésével segíti a térség bekapcsolását az európai vérkeringésbe.

Háttérinformáció Záhony térségében a vasúti közlekedés a Magyar Északkeleti Vasúttársaság Nyíregyháza - Ungvár vasútvonal Kisvárda - Csap közötti szakaszának üzembe behelyezésével 1873. február 4-én indult meg. A vasúti forgalom nagy része egészen 19451946-ig Csap állomáson bo-

nyolódott le, ezért Záhonyban csak egy kisforgalmú, néhány vágánnyal rendelkezõ vasútállomás volt. 1946-ban a szovjet gazdasági kapcsolatok megindítása szükségessé tette olyan vasúti átrakóállomások építését, ahol lehetséges a széles nyomtávolságú vasúton érkezõ áruk átrakása. A záhonyi átrakókörzet építése és fejlesztése egészen 1990-ig tartott. A fejlesztések által a tiszta közforgalmú vonalak állomásai is vegyessé váltak, mivel több szállal kötõdtek az átrakási, áruszállítási feladatokhoz, ezek azonban az átlagosnál nagyobb igénybevételt jelentenek a pályaszerkezeteknek. A mintegy 120 km kiterjedésû záhonyi átrakókörzet két normál és két széles nyomtávolságú rendezõ pályaudvarával, két határátmenetével, a különbözõ áruféleségek és átrakási módok szerint specializált átrakó munkahelyeivel, tengelyátszerelõ, gáz- és vegyiáru-átfejtõ, raktározó és különféle kiszerelõ-, feldolgozó létesítményeivel, számítógépes irányító és információs rendszerével KözépEurópa egyik legjelentõsebb ilyen típusú vasúti létesítménye. A közelmúlt társadalmi-gazdasági változásai következtében visszaesett áruforgalmi teljesítmények miatt a meglévõ vasúti infrastruktúra jelentõs része kihasználatlanná vált, illetve mûszaki állapota leromlott.

MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság

Záhony-Port

2009. január

5. oldal

A helyben használjuk fel a felszabadult szakipari és gépi kapacitásainkat A munkaerõ megtartása, a folyamatos foglalkoztatás biztosítása volt a célja Záhony-Port Zrt. vezetésének, amikor 2009. február 16-án megkeresték a Záhony Kistérség polgármesteri tanácsát. A 11 települést tömörítõ kistérségi társulás februári tanácskozásán Balláné Kertész Ildikó Záhony-Port Zrt. gazdasági vezetõje, Pecze Ervin értékesítési vezetõ és Szekeres István marketinges kínálta fel az átrakó cég sokszínû szabad kapacitását. A záhonyi átrakó több mint hatvan éve a térség egyik legnagyobb munkaadó szervezete. Speciálisan átrakással és az ahhoz kapcsolódó egyéb értéknövelõ tevékenységekkel foglalkozik. 2007 nyarán utódszervezetként megalakult a Záhony-Port Zrt. és egy évvel késõbb az átrakó céghez kapcsolódott a MÁV Raktár Kft. szervezete is. Így a Záhony-Port Zrt. 481 fõs létszámával és a hozzá csatlakozott MÁV Raktár Kft 79 fõs munkaerõ gárdájával a térség legnagyobb szervezetévé vált. Az átrakási tevékenységekhez kapcsolódóan az évek során nagyon sok kiegészítõ feladatot meg kellett oldani az átrakó térségben. Ezért az átrakást biztosító törzslétszám mellett nagyon komoly asztalos, ács, vasipari munka, és épület karbantartási munkákra képes szakember gárda alakult ki Záhony-Port Zrt. berkein belül. Az egész világot sújtó gazdasági válság hatása elõször a logisztikai tevékenységeket végzõ cégeknél jelentkezett. A nagy nyersanyag felhasználó cégek a raktárkészleteik felhasználásával próbálták mérsékelni a válság hatásait és ezért csökkentették nyersanyag behozatalukat. Ez természetesen érintette az átrakást végzõ cégeket, így Záhony-Port Zrt. is. Záhony-Port Zrt. vezetése mindent megtesz annak érde-

fenntartásban lévõ épületek épületgépészeti, karbantartási, javítási munkái elvégzése. -Asztalos, ács szakipari munkák elvégzése. - Vasipari munkák, hegesztési munkák elvégzése, vasipari gyártása. - Szakipari mûvezetés.

A kistérségi tanácskozáson.

kében, hogy a speciálisan képzett munkaerõt a válság hónapjai alatt is megtartsa. Ezért szeretné felkínálni a környezõ települések polgármestereinek, pillanatnyilag felszabadult szakipari és gépi kapacitását. Nagyon sok település a térségben sikeres pályázatokkal rendelkezik városközpontok, utak felújítására, közterületek kialakítására. Ezen pályázatokhoz és a településen felmerülõ egyéb szakipari munkák elvégzéséhez kínáljuk fel például a következõ lehetõségeinket: - Homlokrakodókkal végezhetõ nem szilárd burkolatú utak, sár és kátyú-mentesítést. - Salak-, zúzottkõ borítást, tükör készítés. - Forgórakodókkal (Liebherr, T174) berendezésekkel vízelvezetõ csatornák építése, tisztítása, nyárgátak karbantartása. - Közüzemi, önkor mányzati

Közös érdek a foglalkoztatottság biztosítása a ZáhonyPort Zrt. és a munkaterülete-

ihez kapcsolódó önkormányzatok számára. Hiszen a termelés visszaesésének hatására, a helyi adóként befizetett összegek is arányosan megcsappannak. Ezen felül, a településekrõl dolgozni járó Záhony-Port Zrt. munkavállalók munkahelyének megszûnése esetén, az önkormányzatok munkanélküli réteg eltartásához kapcsolódó terhei is növekednének. Ezért kereste meg a ZáhonyPort Zrt. vezetése a környezõ települések önkormányzatait, hogy legyenek lokálpatrióták. S keressék meg az átrakó céget is a fent felsorolt, vagy egyéb olyan tevékenység elvégzésével kapcsolatosan, amely a településen pályázat, vagy helyi technikai eszköz hiányában külsõ beruházóval, vagy alvállalkozóval kíván elvégeztetni. Szekeres István

Nõnapi Magyarnóta est! A Tûzvirág étterem 2009.03.07-én 18:00 kezdettel nõnapi mûsort szervez, melyre minden- magyar nótát, örökzöld melódiát, operettet kedvelõ és táncolni vágyó- vendéget szeretettel várunk! A mûsorban fellépnek: Bokor János Magyarország legnagyobb férfi magyar nóta énekese, elõadómûvész. Kátai Zsuzsa operetténekesnõ Kádár Zsuzsa magyarnóta-énekes Dobos Károly tangóharmónikás Kísér: Jeremiás Béla négytagú cigányzenekara Debrecenbõl A mûsor után vacsorával várjuk kedves vendégeinket. Vacsora után a talpalávalót hajnalig Lázár Zsolt szintetizátoron szolgáltatja! Belépõ jegy ára: 3200 Ft., mely tartalmazza a vacsorát is. Jegyek a papírboltban, a Tûzvirág-étteremben kaphatók! Érdeklõdni lehet a következõ telefonszámokon: 06 20 9420-762 Kádár Zsuzsa 06 70 3235-001 Tûzvirág-étterem

Záhony-Port

6. oldal

2009. január

Magyarország kiszolgáltatott: nincs koncepciónk az energiafüggõség enyhítésére A gázkrízis után felvetõdik a kérdés: hogyan enyhíthetõ Magyarország energiafüggõsége, és melyek a magyar energiapolitika alapvetõ hibái? Elsõ látásra úgy tûnik, energiapolitikánk legfõbb baja, hogy nem létezik. Egyelõre nincs konzisztens energiapolitikai koncepció, és hiányzik az az akarat és adminisztrációs képesség is, amely javulást hozhatna az energiafüggõségünk terén. A gázkrízisnek köszönhetõen újra megfigyelhettük, hogy hazánk milyen túlzott mértékben függ külsõ tényezõktõl, fõleg a földgáz túlságosan nagy felhasználási aránya miatt. A jelenség mögött a magyar energiapolitika gyengeségeit fedezhetjük fel: közép-európai szinten jól vizsgázott gáztároló-kapacitásunkat leszámítva, az utóbbi években nem történt semmi, ami az energiafüggõségünk kockázatát mérsékelte volna. Az energiapolitikában mindenképpen olyan intézkedésekre lesz szükség, amelyek csökkentik a kiemelkedõen magas hazai gázfelhasználási arányt. Az ország összes energiafelhasználásának 42 százalékát jelenleg a földgáz adja, melynek döntõ része importból származik. A gázfelhasználási arány csökkentése érdekében azokon a területeken, ahol nem ésszerû a gázfogyasztásunk, csökkentenünk kell, vagy ki kell váltanunk más energiahordozóval. Nem mellékes szempont az sem, hogy a csökkentés vagy kiváltás nem kerülhet túl sokba a földgázhoz képest, ugyanis ez megakadályozná az átállást.

Következetlen a támogatási rendszerünk Mindenekelõtt növelnünk kell az energiahatékonyságot, ugyanis nagyon pazarlóan használjuk az energiahordozóinkat.

való kiváltása lehetne. Mivel a magyar gazdaság hangsúlyos eleme a mezõgazdaság, lenne hátterünk a megújuló energiaforrásokhoz. Vannak olyan hõerõmûveink is, melyek sikeresen átállnak biomasszára, fára vagy mezõ-

A tervezett és már meglévõ ázsiai gázszállító utvonalak.

A pazarlás egyik oka a földgázhoz és a távfûtéshez kapcsolt ártámogatási rendszer, amely azáltal, hogy fékezi a gázár és a távhõár emelkedését, fogyasztásra ösztönzi a lakosságot takarékoskodás helyett. A hazai energiapolitika következetlenségének legszembetûnõbb eleme, hogy a lakossági fogyasztás ösztönzése mellett az állam további pénzeket ad az energia-megtakarítási programokra is. A megoldás ebben a kérdésben talán az lehetne, hogy csak annak a rétegnek adnánk támogatást, amely a leginkább rászorul, ugyanakkor a támogatásért cserébe az energiahatékonyság növelését kellene követelnünk. Megújuló energiaforrások A gázfogyasztás csökkentésének másik módja a gáz megújuló energiaforrásokkal

gazdasági hulladékra. Ezeknek az energiahordozóknak elõnye, hogy helyben megteremnek és szénsemlegesek, vagyis nem járulnak hozzá jelentõs mértékben a globális felmelegedéshez. A megújuló energiaforrások komoly, mondhatni döntõ hátránya viszont, hogy politikai szinten nem nagyon támogatják. A Baross Gábor Társaság szakértõi szerint a jelenlegi állami támogatási rendszer ezen a téren is több, rossz irányba ösztönzõ elemet tartalmaz, így ennek mielõbbi felülvizsgálatát javasolják. A civil szervezet úgy véli, jelentõs geotermikus energiakincsünk kihasználása is messze van a lehetõségeinktõl. A megújuló energiaforrások aránynövelését az Európai Unió is megköveteli hazánktól; de az aránynövelés azért is érdekünk, mert ezen a téren van leginkább

esélye annak, hogy a hazai tulajdonú - kis-, közepes vállalatok az energiaprogramba bekapcsolódhassanak.

A gázimport diverzifikálása A gázfüggõségünk további ellensúlyozása érdekében fontos lenne a maradék gázfelhasználásunk diverzifikálása, vagyis a lehetõ legtöbb, az utóbbi hetek tapasztalatai alapján lehetõleg orosz befolyástól mentes csatornán keresztül kellene szert tennünk az energiahordozóra. Ezt a célt szolgálná, nemcsak nekünk, hanem az uniónak is a tervezett Nabucco vezeték, amely az orosz gázkészlettel összemérhetõ iráni gázmezõkrõl szállítaná a földgázt Európába. A Nabucco azonban egyelõre csak a tervek szintjén van, hasonlóan orosz vetélytársához, a Déli Áramlathoz. A Nabucco elõnye, hogy már átjutott az Európai Bizottság engedélyezési procedúráján, hátránya viszont, hogy nem tudni, lenne-e a csõben gáz, illetve, még ha sikerülne is egyezséget kötni például Iránnal, az unió komoly kockázatot vállalna a meglehetõsen instabil külpolitikával rendelkezõ új energiapolitikai szövetségessel. A gázbeszerzés diverzifikálására alkalmas lenne az új gáztárolási technológia, a cseppfolyós földgáz (LNG) is, ugyanis Horvátország, a gázkrízis következtében valószínûleg felgyorsítja az LNG-fogadó terminál építését az adriai Krk szigetén. A cseppfolyós gázt a földgáz folyékonnyá sûrítésével állítják elõ,

2009. január melynek köszönhetõen az olajhoz hasonlóan szállíthatóvá válik, azzal a feltétellel, hogy a fogadó kikötõ rendelkezik újragázosító üzemmel, amelybõl már a megszokott módon, vezetékeken keresztül szállítható tovább a földgáz. Mi jut eszébe a nukleáris energiáról? Az energetikai szakértõk nagy része egyetért abban, hogy Magyarország energiafüggõsét az atomenergia felhasználásának bõvítése jelentõsen enyhíthetné, hozzátéve persze, hogy ha például most döntés születne a Paksi Atomerõmû bõvítésérõl, legalább 10-15 évnek kellene eltelnie ahhoz, hogy abból áram is legyen. Az atomerõmû bõvítése azonban egyike a legkényesebb politikai témáknak, részben talán azért, mert a nukleáris energia propagálója komoly társadalmi ellenállásra számíthat, így a népszerûség szempontjából meglehetõsen kockázatos lépés. A Paksi Atomerõmû bõvítése azért sem könnyû ügy, mert meglehetõsen drága, hozzávetõlegesen a négyes metró jelenlegi költségének a négyszerese, vagyis Budapest négyévi költségvetése, több mint kétezer milliárd forint. Emiatt a bõvítést lehetetlen állami beruházásként megvalósítani, tehát magánbefektetõi alapon kellene mûködnie. Egy ekkora beruházáshoz viszont sokkal világosabb szabályozási környezetre lenne szükség, hogy a befektetõk egyáltalán bele merjenek fogni az óriási összeggel, ennélfogva óriási kockázattal járó projektbe. Az atomerõmû-bõvítés kérdése is a magyar energiapolitika hiányosságait mutatja meg: Magyarországnak nincs konzisztens energiapolitikai koncepciója, és

Záhony-Port hiányzik az az akarat és adminisztrációs képesség is, amely javulást hozhatna az energiafüggõségünk terén. Az energiapolitikánk árulkodó tünete az energiaügyi miniszterek folyamatos cserélõdése is, ami az egységes stratégia mellett az állandóság hiányát is mutatja. Az unió energiapolitikája Az EU-nak is az a problémája, hogy nem egységes a fellépése energiapolitikai kérdésekben, az ellátásbiztonság ugyanis egyelõre tagállami hatáskör, vagyis minden tag a saját érdekeinek megfelelõen kommunikál Oroszországgal. A Gazprom jelenlegi hatalma is óriási: a már épülõ Északi Áramlattal részben sakkban tarthatja majd Németországot. A Déli Áramlat elsõsorban olasz érdek, de nekünk is szükségünk van erre a vezetékre, hiszen fogyasztásunk évi 12 milliárd köbméter, a Nabucco pedig csak 31 milliárdot fog szállítani összesen. Európának óriási az energiaigénye, a Nabucco és a Déli Áramlat együtt is nehezen fogja tudni teljesíteni ezt az igényt. Az unió Oroszországgal is, de egy gáz-OPEC-cel szemben még inkább komoly hátrányban van, ugyanis energiaimportõr, ezért függ Oroszországtól, bár nyugati fele korántsem olyan mértékben, mint Szlovákia, Magyarország vagy a balti államok. Mivel az alternatív energiaforrások használatával a primer forrásoktól való függés csökken, az EU fejleszti az alternatív energiaforrások felhasználását: 2010 végére az energia-elõállítás 22 százalékának kell alternatív energiaforrásokból származnia. Magyarország kvótája ebbõl csak 3,6 százalék, Dániáé viszont már megközelíti az 50 százalékot.

Az Oroszország felõl érkezõ politikai nyomás, mint például a gázkrízis, a "gáz-OPEC" létrehozása vagy az energiaárak emelése gyorsítja az alternatív energiaforrások használatát. Másrészt rákényszerítheti az egyes országokat, hogy más, esetleg saját energiaforrásokat kapcsoljanak be az energiatermelésbe; például Németország jelentõs szénvagyonnal rendelkezik, és Magyarország is jobban kihasználhatná lignitkészleteit, bár határozott megoldást ez nem adhatna a függõségünkre. Az unió a villamosenergia-elõállításban elõnyben részesíti a zöld energiát.

7. oldal Ez azonban versenyhátrányt jelent egyelõre, mert drágább energia-elõállítást eredményez. Ennek ellenére van jövõje, mert a primer energia árváltozásai is nagyon kellemetlenül érintik és kiszolgáltatottá teszik az EU-t, mint például a tavalyi gázár-robbanás. Másrészt hosszú távon megtérül, mert az alternatív energia-elõállítás elterjedésével olcsóbbá válnak a felhasznált eszközök is. A tervek szerint 2020-2030 között a zöld energia ára eléri a mostani primer energiaforrások árát. Szabó László

Ellopták a HOPIKA és az UC zenekarok felszerelését. Kérjük mindazokat, akik a berendezésekrõl, hangszerekrõl valamit tudnak, információval rendelkeznek az alábbi elérhetõségekre adjanak tájékoztatást! Telefon: 06-70 / 773-3520 E-mail: [email protected]

Záhony-Port

8. oldal

2009. január

Záhonyi Mozimûsor Február 02.HÉTFÕ

Hazugságok hálója színes feliratos amerikai filmdráma, 128 perc, 2008 16 éven aluliak számára nem ajánlott 09.HÉTFÕ

Kaméleon színes magyar szélhámosfilm, 103 perc, 2008 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott 16.HÉTFÕ

Ausztrália színes magyarul beszélõ amerikai-ausztrál romantikus kalandfilm, 166 perc, 2008 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

23.HÉTFÕ

Valami Amerika 2 színes magyar vígjáték, 110 perc, 2008 12 éven aluliak számára a Záhonyban üzemelõ konyhák, éttermek, pizzériák és fornetti megtekintése nagykorú felükínálatát kívánja összegyûjteni és egy helyen "TÁLALNI" a gyelete mellett ajánlott www.zahonyfood.hu web oldal. Itt megtekinthetik a heti kínálatot, sõt rendelhetnek is az Interneten keresztül, s kérésre házhoz is viszik a kiválasztott ételt. Sz.I Elõadás kezdete: 17:30-órától. JEGY ÁRA: 400 Ft További információ: telefon: 45-426-303, 45-425-277 e-mail:[email protected]

Hol-Mi a menü

Záhony-Port

Látogasson el a

www.zahony-port.hu web oldal.

A Záhony-Átrakókörzet lapja. Megjelenik havonta. Felelõs kiadó: Dr. Kopp Miklós vezérigazgató. Szerkesztõk: Hutás József (33-66), Juszku Gábor (71-55) Szekeres István (30-10). 06 30 355-2590 Szerkesztõség címe: Záhony-Port Zrt. Záhony Európa tér 12. 4625. Telefon: 32-75. Fotók: Záhony Infó www.zahony-port.hu, E-mail:[email protected] Lapzárta: Minden hónap 28-án.