„Gyorsabb, olcsóbb… De biztonságos is?” Szimpózium
„EGYSZERŰBBEN, DE SZABÁLYOSAN!” a munkaügyi hatósági ellenőrzések tapasztalatai az építőiparban, különös tekintettel az egyszerűsített foglalkoztatásra
Előadó: Dr. Járai József Krisztián osztályvezető
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkaügyi Főosztály E-mail cím:
[email protected] Telefonszám: +36 1 433 0396
2014. április 03. 33. Construma Szakkiállítás
Statisztika 2014. Munkaügyi hatósági intézkedések és szabálytalansággal érintett munkavállalói létszám az építőiparban
Rendkívüli munkavégzés szabályainak megsértése
Nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése
Munkabérrel kapcsolatos jogsértések
Egyéb főbb jogsértések
Építőipar 2013
Feketefoglalkoztatás
Munkaidő szabályainak megsértése
Pihenőidő szabályainak megsértése
intézkedések száma
1414
117
14
5
482
99
252
érintett létszám
3309
550
69
24
1627
431
552
Statisztika 2014.
„Feketemunka – Mt.” -
A jogsértések számát és arányát tekintve is az első és a legfontosabb szabálytalanság, mert ez okozza a legnagyobb kárt a munkavállalóknak, a költségvetésnek és a társadalomnak egyaránt.
-
A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre (Mt. 42. § (1) bek.).
-
A bejelentési kötelezettséget az adózás rendjéről szóló törvény szabályozza (16. § (4) bek.) – előzetes bejelentés, még a munka megkezdése előtt!
„Feketemunka - EFO” -
Fokozatosan növekvő arányú az egyszerűsített foglalkoztatás szerinti „feketemunka” aránya, itt a bejelentési kötelezettséggel jön létre a munkaviszony, és a bejelentési szabályokat az Efo. tv. (2010. évi LXXV. tv.) 11. §-a szabályozza.
-
A munkaszerződés megkötése nem kötelező, csak lehetőség (megállapodás alapján) ekkor a törvény Melléklete szerinti forma használata kötelező – ez a bejelentési kötelezettséget nem váltja ki!
-
„Éjfélen átnyúló” foglalkoztatás – a munkavállalót mindkét naptári napra be kell jelenteni!
„Feketemunka – EFO” -
Érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn. (Mt. 201. § (1) bek.).
-
A felek a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják. (Mt. 201. § (2) bek.).
-
Színlelt szerződések gyakorisága (megbízás, vállalkozás).
-
„Bejelentés” és „bevallás” fogalmainak keverése.
Munkabér - Minimálbér, garantált bérminimum, garantált bér – EFO esetén is kötelező alkalmazni őket! – minimálbér: alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni (Mt. 136. § (1) bek.) – garantált bérminimum: legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben (483/2013. (XII. 17.) Korm. r.) – garantált bér: a kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező
- Kinek jár minimálbér és kinek garantált bérminimum? – bírói jogértelmezés: két feltétel együttes megléte: a munkakör betöltéséhez szükséges (szabály alapján) és ténylegesen rendelkezik is vele.
Munkabér - EFO Bérpótlékok, műszakpótlék – főszabály szerint EFO esetén is alkalmazandó! (Mivel az Mt. 203. §-a sorolja fel, hogy mely rendelkezések nem alkalmazandóak EFO esetén az Mt.-ből, és ez a bérpótlékokat nem érinti.) A legtipikusabbak: – rendkívüli munka (ha egy napra történt a bejelentés és a 8 órát meghaladja az EFO-s munkavégzés, mindenképpen alkalmazandó): „ötven százalék bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén” (munkaidőkeret több napos EFO bejelentés esetén elviekben alkalmazható, mert az Mt. 203. §-a nem zárja ki; gyakorlati alkalmazása körülményes és nehézkes) – éjszakai bérpótlék: 22-06 h közötti munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár
A munkaidő nyilvántartása - EFO Az Mt. 203. §-a kötelezettséget!
nem
„veszi
ki”
EFO
esetén
a
munkaidő-nyilvántartási
Azt vezetni kell az Mt. 134. §-a szerint (a munkáltató nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét, a szabadság tartamát; a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is). Az új Efo. tv. a korábbi Eftv-vel ellentétben nem ír elő „jelenléti ív” vezetésére vonatkozó kötelezettséget, de ebből nem következik, hogy nem kell nyilvántartani az EFO munkavállaló munkaidejét, kivéve, ha a felek minta-munkaszerződést kötnek (Mt. 203. § (4) bek.) ami eleve tartalmazza a rendes munkaidőt.
Létszámkorlát megsértése
Építőiparban az EFO alkalmazása alkalmi munka keretében valósulhat meg. Ilyenkor az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma nem haladhatja meg - főállású személyt (Mt.) nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, - egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, - hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, - húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. Ez a létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, de a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át. Fenti szabály megsértése esetén a NAV hatásköre intézkedni.
Időkorlát túllépése Ha a munkáltató és a munkavállaló - idénymunkára vagy - idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg. Ez a szabály csak azonos munkavállaló) között érvényes!
felek
(ugyanazon
munkáltató
Időkorlát túllépése esetén szintén a NAV hatásköre intézkedni.
és
Ismét változó kizárási szabályok! A 2014. évi XV. törvény 2014. március 15-ei hatállyal módosította a Közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 56. §-át: A Kbt. 56. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészült ki: "Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki [...] g) harmadik országbeli állampolgár Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7/A. §-a alapján két évnél nem régebben jogerőre emelkedett közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozatban megállapított és a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezéssel, vagy az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el;”
Köszönöm a figyelmet!
