Pesterzsébet Önkormányzat Nevelési Tanácsadó 1205 Budapest, Mártírok útja 51. tel.: 1/283-4542
Gyógypedagógiai munka a Nevelési Tanácsadóban, kiemelten a mozgásfejlesztésről Nyílt Nap 2012. 04. 19.
Készítette: Bakonyi Zsófia gyógypedagógus dr. Balczerné Horváth Lilla gyógypedagógus
A gyógypedagógia megjelenésének formái, helye, szerepe a Nevelési Tanácsadónkban: •A gyógypedagógia munkánk jelen van: •Diagnosztika •Terápia – diagnosztikán alapuló képesség-készségfejlesztés •Terápiás munkánk formái: • prevenció – megelőzés (8 éves korig) • reedukáció - a fennálló nehézségek miatti hiányok pótlására szolgáló fejlesztés (4. osztálytól)
•Hol? • kerületi intézményekben (kinti ellátásban) • utazó gyógypedagógusi ellátás (intézményekben) • benti ellátás (NT-ban)
•Milyen formában? •Egyéni •Kiscsoportos (3-4 fő) •Tematikus csoportos (8-12 fő a csoportot 2 szakember vezeti)
•Milyen képességek fejlődését tudjuk segíteni? •Nagymozgás/finommozgás •Író-rajzoló mozgás •Beszédkészség (beszédértés, beszédészlelés, szókincs) •Anyanyelvi készségek (olvasás, szövegértés, íráskészség) •Számolási-gondolkodási készségek •Iskolába lépéshez szükséges részképességek
•A képességek fejlesztése lehetséges: •Komplex fejlesztés formájában •Célzott fejlesztés formájában egy-egy részterületre fókuszálva •Jelenleg futó és tervezett tematikus csoportjaink •Mozgásterápiás csoportok (Alapozó-, Delacato-, Ayres szemléletű csoportok) •Anyanyelvi készségfejlesztő csoportok •Figyelem-emlékezet fejlesztő csoportok •Diszkalkulia csoportok •Grafomotoros fejlesztőcsoport •Komplex fejlesztőcsoport (mely a fent említett valamennyi területet magában foglalja) •Iskolaváró csoport •Gólyatábor (nyári szünetben – kinti fejlesztőpedagógus munkacsoport vezeti)
Jelentkezés fejlesztőcsoportjainkba: • Minden félévben a honlapon meghirdetjük az induló csoportokat • Kinti fejlesztőpedagógus/gyógypedagógus kollégák tájékoztatást adnak • A fejlesztésekre javasolhatja gyermekét szülő • Javasolhat gyermeket óvónő, tanító, tanár, fejlesztőpedagógus • Vizsgálatok alapján mi is javasolunk gyerekeket csoportokba • Fontos, hogy szakvélemény nélkül is ellátunk gyermekeket • A fejlesztést minden esetben megelőzi: • A gyermek állapotának és szükségleteinek felmérése (vagy BTM vizsgálat alapján, vagy komplex szűrés, mozgásvizsgálat alapján)
Mozgásfejlődés – mozgásfejlesztés és vizsgálat
Diagnózis-stigma?vagy – többletszolgáltatás alapja?! • Diagnózis és vizsgálat: Az állapot körülírása, esetlegesen a nehézségek hátterében lévő okok felderítése SEGÍTI a gyermek speciális szükségleteinek kielégítését, a segítő beavatkozások és a különböző terápiás eljárások kiválasztásához, tehát a segítségadás tervezésekor kiemelkedően fontos! • Arra törekszünk továbbá, hogy a hozzánk kerülő gyermekek vizsgálatakor Állapotuk megismerése ne csupán akadályozottságaik számbavételét, hanem erősségeik felderítését is jelentse, ami segítség lehet a hiányok leküzdésében, kompenzálásában! Egy szülő szavaival összefoglalva a fenti dilemmát: • „A diagnózissal, bármennyire lehangoló volt is, úgy éreztük, térképet kaptunk a kezünkbe. Lehet, hogy nem mutatta meg az útvesztőből kivezető utat, de legalább megtudhattuk, pillanatnyilag hol is vagyunk benne.” (Julia Moor)
Vizsgálat-Segítő foglalkozások-Érési folyamat • A fejlődés jellemzőit: a gyermek belső érése és a környezetének kölcsönhatása határozza meg!
• Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichés funkciók szenzitív időszaka 3-6 éves korra esik! Ezért ez egy nagyon fontos prevenciós időszak. • Ekkor elegendő mennyiségű és minőségű ingert kell kapnia a gyermeki idegrendszernek a további optimális fejlődéshez! • Az atipikus, vagy megkésett fejlődésű gyermeknél az alapvető, fejlődéstani nagymozgásokkal lehet beindítani, vagy újra serkenteni az idegrendszer érési folyamatát.
A fű nem nő gyorsabban, ha húzzák… • A szenzitív periódusokban: optimális ingerlésre van szükség • A túlingerlés is lehet káros. • A begyakorláshoz, automatizálódáshoz idő kell!
Eltérő fejlődés-Lehetséges okok Változó kultúránk
Változatos, minőségi ingerek hiánya, csökkenése
Eltérő fejlődés/Zavar lehetséges formái
öltöztetés, öltözködés könnyebb
tépőzár, patentok, cipzár
testséma-, egyensúlyzavar
mozgatás, mozgás hiánya
autó, bébi hordozók, távolság, hang, fény eltérő észlelése
szenzomotoros integrációs zavar: mozgásos és érzékelési-észlelési zavarokat
háztartási munkák egyszerűsödése, gyermek nem aktív szereplő
háztartási gépek, műanyag evőeszközök, barkácsolás, díszítés hiánya stb.
szenzomotoros-, nagy-, és finommozgás zavara, téri orientációs zavar
felolvasás hiánya
szókincs, sorrendiség, képzetalkotás
szeriális gyengeség, szövegértési nehézségek
aktív zenélés hiánya
hangszeres játék, IR-t komplexen fejleszti
finommozgás, szerialitás, szem-kéz koord. zavara
audio-vizuális- és élménytúlterheltség
készen kap, nincs feldolgozás
TV hullámok hozzászokáshoz is vezetnek, túlingerel, lényeges, lényegtelen nem válik szét
szülői minta
kapkod, siet, TV-t néz, könyvet, újságot nem lapoz
gyermek sem, mert utánzással tanul
Sokszor, újra felmerülő kérdés: de mi okozza, mit csináltunk rosszul? • A különféle zavarok esetén általába nem tudunk egyetlen okot megnevezni, így az oki háttér gyakran tisztázatlan marad. Általában több ok állhat egyszerre a háttérben. Az oki hátteret a fejlődést befolyásoló tényezők együttesen adhatják pl.: • • • • • • • •
genetikai tényezők terhesség alatti komplikációk születés során fellépő komplikációk gyermekkori betegségek agysérülések /balesetek, oxigénhiányos állapot/ fejlődési rendellenességek családi tényezők /pl.: családtag betegsége, haláleset a családban/ nevelési problémák /pl.:szabályok nélküliség/
Néhány tünet, gyanújel a különbféle zavarok megfigyeléséhez óvodáskortól • Ügyetlenség a mindennapos tevékenységvégzés során /gyakran megbotlik, támaszkodik/ • Bizonytalan testtartás, /gyakran elesik, ülve, vagy fekve játszik inkább, nem szeret rollerezni, biciklizni • Hiányos tevékenységrepertoár /sok fáradságba kerül új mozgássor, tevékenység megtanulása, tevékenységek gyakori ismétlése, kevés variáció a játék során/ • Céltalanság /gyakran unatkozik, nem tud mit kezdeni magával, kevés ötlete van/ • Szokatlanul túlérzékeny reakciók /különböző szagokra, hangokra és anyagokra Pl. ruhák, cipő, víz, krém/ vagy éppenséggel egyáltalán nem is reagál ezekre az ingerekre. • Szokatlanul magas vagy alacsony aktivitási /éberségi/ szint, ami nem felel meg az adott szituációnak • Impulzivitás, kevés önkontroll • A téri és időbeli tájékozódásban nehézségek • Nehézség a helyváltoztatás és a szituációk megváltozása során , kevés rugalmasság • Nehézségek a társas érintkezés, kommunikáció során • Nehézség a különböző ingerek megkülönböztetése során
Óvodai, iskolai élet- segítségnyújtás-aktív tanulás mozgással Népi-, és gyermekjátékok
szenzomotorium, együttműködés, szókincs, mozgás
Barkácsolás, gyurmázás
finommozgás, feladattudat, szem-kéz koord.
Célbadobás, gombfoci, labdajátékok
észlelés-mozgás összehangoltságát, nagymozgások
Társas-, és kártyajátékok
társas készség, logika, számfogalom
Papírhajtogatás, origami, mozaikok
finommozgás, látási észlelés, szem-kéz koord., koncentráció
Hintázás, forgatás, korcsolyázás, úszás
egyensúlyérzék, testséma, figyelem
Intézményünkben elérhető mozgásterápiák jellemzői 1.Alapozó Terápia- 2.Delacato-torna (képzéshez kötött) 1.Min.2X45 perc hetente- 2.Min.napi 10 perc otthoni gyakorlással, szülők nagyfokú együttműködését igényli! • Komplex, mozgásfejlesztésen alapuló idegrendszeri működést fejlesztő terápia, mely során a gyermekeknél újraindítjuk az emberi fejlődéstani mozgássorozatot, mintegy még egyszer "belökve" az agy fejlődésbeli lehetőségét. • Mozgásfejlesztési gyakorlatsorokkal (ezek magas ismétlésszámban!) hatunk az emberi agyban a beszéd működéséért (olvasás, írás) felelős területekre is. Hatásos (5-16 éves korig)pl.: • Megkésett vagy/és hibás, akadályozott beszédfejlődésnél (diszfáziák) Kiejtési hibával, pöszeséggel küzdő gyermekeknél. • Diszlexiánál, alaki diszgráfiánál= olvasás és/vagy írásgyengeségnél. • Fejlődésben, érésben általánosan elmaradt óvodásoknál.
Alapozó terápia felépítése • 1.Elemi mozgásminták együttfejlesztve a ruganyossággal és az egyensúllyal. Ha ez a hármas egység megalapozta a legalapvetőbb mozgáskészséget • 2.tovább léphetünk a mozgáskoordináció magalapozása felé - ez a felvezető vagy szoktató gyakorlatsor
• 3. majd a mozgáskoordináció tökéletesítése, kéz és láb mozgásainak szétválasztása felé - ez a keresztgyakorlatok és • 4.végül a középvonalbeli fejlesztést a finommotorika mindkét kézre való fejlesztésével zárul. • 5. Innen lépünk tovább az oldaliság felé domináns kéz, láb, szem választása, ill. megerősítése). (kb. 6 éves korra kell!)
• 6.Ehhez társulnak az agykéreg más részeit fejlesztő és a módszert kiegészítő feladatok.
Intézményünkben elérhető mozgásterápiák jellemzői 3.A szenzoros integrációs terápia (képzéshez kötött): 3 éves kortól-magat., viselked. Mozgás, észlelés együttes problémáinál is! • a gyermek is aktív részese a terápia menetének • a terápia egyénre szabott: a kliens életkora, fejlettségi szintje és problémája határozza meg terápia menetét • a szenzoros ingerlés az egyik fő összetevő (tapintásos, bőr, egyensúly stb. ingerek adása • az idegrendszer szervezettségének a javulása a cél • egyre több és egyre tökéletesebb reakciók elérése a cél • a bonyolult szituációkra is megfelelő válasz adása, továbbá a nagy és finommozgások fejlődése • a beszéd, kognitív és tanulási teljesítmények javulása • ÉS a tudatosság és önértékelés növekedése • a szociális kompetencia növekedése • a családi kapcsolatok javulása
Munkánk, tapasztalatainkból kiindulva úgy gondoljuk, hogy a segítő munkánk során KULCS: • a nehézségekkel küzdő gyermekhez is az elfogadás • Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek érezzék a bizalmat+optimális elvárásokat, ekkor ennek a képnek igyekeznek megfelelni! • A többségi pedagógia is módszereiben nagyon gazdag és igényes! Azt gondoljuk: Nem kell gyógypedagógussá válni a nehézséggel küzdő gyermekek segítésekor, a pedagógiai, óvodapedagógiai módszerekből az adott gyermek sajátosságaihoz, erősségeihez lehetséges kiválasztani a megfelelőeket.
Egy lehetséges megközelítés:„ELÉG JÓ SZÜLŐ” - „ELÉG JÓ SEGÍTŐ” • Egy lehetséges törekvés, cél lehet: az elég jó szintű segítség adása! Nincs két egyforma gyermek, így: • Nem lehet mindenki számára egyformán tökéletes az ellátás, így óvodai, iskolai ellátás sem • De: elfogadhatóan sokszínű, személyre szóló ellátás kitűzhető célként!
• Intézményünkben magas esetszámmal dolgozunk, így a fentiek megvalósítása érdekében: folyamatosan komoly logisztikát végzünk az ellátási időpontok kapcsán, folyamatosan belső, külső továbbképzéseken veszünk részt , kreatívan igyekszünk felhasználni eszközparkunkat!
Kedves Vendégeink figyelmükbe szeretnénk ajánlani az alábbi kiadványokat, a segítő munka tervezéséhez, megvalósításához: •
Deákné B. Katalin: Anya, taníts engem!- Fejlesztési lehetőségek, gyakorlatok, feladatlapok születéstől iskolakezdésig
•
Szabó Borbála: Mozdulj rá!- mozgással kísért vers-, és mondókagyűjtemény
•
Pedellus Tankönyvkiadó: Iskolakészültség megállapítása- Az óvodáskorú gyermek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára
•
Robert E. Valett: A tanulási zavarok terápiája, Bárczi Gusztáv Gyógyped. Tanárképző Főisk. Kiadványa-pszichomotoros fejlesztési gyakorlatok kezdő, középhaladó, haladó szintre bontva
•
Fejlesztési lehetőségek az óvodában címmel a Nev. Tan. „kijáró” munkacsoportja által készített játékgyűjtemény
•
Előadássorozat a Nevelési Tanácsadónkban
•
Honlapunk: www.nevelesitanacsado-20.hu
Köszönjük a figyelmet!
