GÖRÖG OLDAL Hajdúböszörményi Görög Katolikus Egyházközség folyóirata II. évf. 1. szám
1. Jézus elhagyatottsága és a magány. A legna gyobb kínja Jézusnak a Getszemáni kertben a ma gány volt, hogy nem volt senki az emberek közül, aki melléje állt volna. Hol vannak a gyerekek, aki ket megáldott? A leprá sok, akiket megtisztított? A tanítványok is inkább aludtak! De az ellenségei ébren voltak, szervezked tek! 2. A kereszthordozó Krisztus. Ő vállalta, helyettünk is a magányt, a szenve dést. Némán, zokszó nél kül. Ajándékozó lelkület tel. A szenvedésben sem magával törődik, hanem környezetével: a jeruzsá lemi asszonyokkal, ellen ségeivel: „Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tud ják, mit cselekszenek”… a jobb latorral („még ma ve lem leszel a paradicsom ban”), édesanyjával stb. Ha lázadunk a szenvedés ellen – elveszti értékét, ha mint keresztet felajánljuk másokért, földi életünk legnagyobb értékévé vá lik. 3. Vége a magánynak! Feltámadt Krisztus – Valóban feltámadt! Az apos tolok Jézus feltámadása után nagy titok hordozói lettek: a keresztre feszített maga az Isten!!! Megvál toztatta eddigi életüket a tény: Jézus feltámadása. Értelmet kapott a 3 év. Értelmet kapott az egész
2011. április
Húsvét üzenete
élet. Jézus él, feltámadt, s a tanítványok a kezde ti bizonytalankodás után örülnek, ragyog az arcuk a Feltámadottal való ta lálkozás után. Kívánom ezt az örömet tapasztaljuk meg ezen a húsvéton, s az arcunk ragyogása, öröme és mosolya hasson kör nyezetünkre, embertársa inkra! pászkaszentelés, ételszentelés Húsvétvasárnap az egyház megáldja a hívek ételeit, ele deleit, hogy a hosszú böjti időszak után megszentelt ételeket vehessünk magunk hoz. Pászka: A zsidók az Egyip tomból való szabadulásra, kivonulásra emlékeznek a peszah ünnepén. Kovász talan kenyeret ettek, majd felpakoltak és útra keltek a szabadság felé. Mi is vándor úton vagyunk az Örök Haza felé, ezért hozzuk a pászkás kosarat. Húsvéti bárány: amelyet ke serű salátával és kovásztalan kenyérrel a zsidók Egyip tomból való szabadulásuk kor, majd később megme nekülésük és elsőszülöttjeik váltságának emlékére ettek. Ez a húsvéti bárány előké pe az Isten Bárányának, az értünk és megváltásunkért önmagát áldozatul adó Jézus Krisztusnak. Ma bárány hús
tus vére, s a ház ura imádság keretében koccint szerettei vel.
helyett inkább sonkát és kol Mindenkit bátorítok arra, bász teszünk a kosárba! hogy merje vállalni „zarán Tojás: Amint a tojásból új dok voltunkat” azzal, hogy élet kel, éppen úgy támadt fel másokkal együtt megszen Krisztus, tehát a tojás Krisz teltetjük húsvéti eledelünket. tus-szimbólum. A tojáshéj az Nagyszüleink, őseink „oda Ószövetséget, belseje pedig átról” bizonyára örülnek az Újszövetséget jelképezi. majd, ha nem feledkezünk Piros színe pedig emlékeztet el erről az ősi szokásunkról, Krisztus kereszten értünk on s ezzel is megvalljuk egyhá tott vérére. A keresztszülők zunkhoz való tartozásunkat! húsvét első- vagy másnap Sárgatúró (szilka) készítése: ján azért küldtek vagy adtak Egy liter tejet felforralunk. húsvéti tojást keresztgyer Külön egy edényben 10 to mekeiknek, hogy emlékez jást összekeverünk (sárgáját, tesse őket a keresztgyerme fehérjét együtt). A felforralt keik megkeresztelésekor az tejbe 2-3 evőkanál cukrot, értük vállalt kötelességeikre egy csipet sót, 2-3 zacskó és a megváltás örömére. Egy vanília cukrot, fél zacskó megszentelt tojást a családta mazsolát beleteszünk, majd gok együtt fogyasztották el a beleöntjük az összekevert húsvétvasárnapi étkezéskor, tojást, majd a habverővel ál úgy, hogy megfelezték: majd landóan keverve, lassú tűzön egyik felét a fiúk annyi rész főzzük. (Vigyázzunk, hogy re vágták, ahány fiú van a oda ne kozmáljon!) Addig családban és elfogyasztották, kavarjuk, míg túrósodni nem ugyan így a lányok is. Ezzel kezd! Akkor jó, ha a leve el a család egységét összetar válik a túrótól (a túró már a tozását és egyben maradását habverő között marad). Utá fejezték ki. na egy vékony szőtt kendőbe Sárgatúró (szilka): tejből és vagy sűrűn szőtt függönybe tojásból készült étel, amely kiöntjük, a kendőt össze különösen ízletes a sonkával. kötve a kilincsre kötjük, alá (Receptje lentebb!) helyezünk egy tálat, hogy a Torma és bor: az utolsó va túró leve abba csöpögjön, s ezt így állni hagyjuk egy fél csora alkalmával mindkettő napot. Utána a kendőt levé ott volt. A torma (keserű sa ve, egybe megkapjuk a sárga láta) Jézus Krisztus és őseink túrót, mint húsvéti eledelt és szenvedésére és küzdelmére a pászkás kosárba tesszük! utal. A családban először a Jó étvágyat! tormából ettek, hogy Krisztus „keserűségét” idézzék Sási Péter esperes meg magukban. A bor Krisz
2
GÖRÖG OLDAL • 2011. április
A Szentháromság
Radonyezsi Szent Szergej így imád kozott: „A Szentháromság szemlélése által győzessék le a világban dúló gyűlöletes viszály rémsége!”
Ezen az imádságon fölbuzdulva egyik szerzetes tanítványa elhatá rozta, hogy megfesti a Szenthárom ság ikont, hogy általa segítséget nyújtson testvéreinek ebben a szem lélésben. Ezt a szerzetest Andrej Rubljovnak hívják, akit szintén az óta már szentként tisztelünk. Elénk tárta a Szentháromság ikont, melyet mi is szemlélhetünk. Tegyük ki magunk elé ezt az ikont, legyen állandóan jelen az otthonunkban. Állítsuk szemünk elé a Szentháromságot, naponta tekintsünk föl rá, merüljünk bele csöndjébe, merítsünk a belőle ára
dó erőből. Ha fölnézünk rá, minket is bevon ebbe a szeretetközösségbe. Ez a megtapasztalható harmónia és egység, erőt adó békesség áradhat ki ránk, és legyőzhetetlen segítséget adhat mindennapi küzdelmeinkhez a „világban dúló gyűlöletes viszály” közepette is.
Felhívás
Az idősek ellátása nem mindig oldható meg családi segítséggel, így felmerült annak a gondolata, hogy a házi segítségnyújtás szolgáltatás elkezdésé vel az ellátatlanul maradt hívek, valamint vallási és felekezeti hovatartozástól függetlenül bárki részesülhessen a szociális gondoskodásban. A városunkban már működik ehhez hasonló szol gáltatás, viszont mi keresztény minőséggel, lelkiséggel gazdagítjuk azok életét akik hozzánk fordulnak. Az egyházközségünk a szociális támogató szolgál tatások több részének beindítását a Hajdúböszörmé nyi Görög Katolikus Egyházközség Szent Miklós Szociális Szolgálat néven ingyenesen, díjmentesen kívánja biztosítani. Az ellátások elemei: – Házi segítségnyújtás: – saját otthonában napi rendszerességgel közreműködés a személyi és lakóterének rendben tartásában, a háztartás vitelében, hivatalos ügyekben való eljárás, gyógyszerbeszerzés, lelki és szellemi gondozás, beszélgetés, közös ima A gondozottak számára a szolgáltatásunk térítésmentes, a gondozók számára a közalkalmazotti bér tábla az irányadó.
Megújuló életünkben olyan új tá maszt és kapaszkodót kapunk ezzel, amely eddig is jelen volt egyházunk életében. Ezáltal is erősödik ben nünk az egyre mélyebb fölismerés, hogy ősi gyökereinkbe kapaszkodva újulhatunk meg igazán. Kapjon újra nagyobb helyet az ikon az életünkben, a hitünkben, a lelkünkben! A családi életünkben legyen je len a Szentháromság ikonja, hogy szemlélése által Ő teremtsen békét az otthonainkban! Szemlélve a Szentháromságos kö zösséget, mintát vehetünk, békessé gét befogadva továbbadhatjuk azt. Ez lehet családjaink és közössége ink lelki megújulásának és megerő södése alapja és ereje. (Részlet Kocsis Fülöp püspök atya 2011. március 6-án, Vajhagyó vasárnapon elhangzott beszédéből.)
Várjuk a gondozók és gondozottak jelentkezését! – Családi napközi: – iskolás vagy óvodás korú gyerekek részére kis létszámú, 5 fős csoportokban szakképzett nevelő felügyeletével családias légkör ben tanulószoba jellegű foglalkozások biztosítása 12.30-tól 16.30-ig. A gyerekek számára a szolgáltatás ingyenes! Várjuk a kis létszámú csoportokba jelentkező gye rekeket a családi napköziben illetve a nyugdíjas, vagy éppen gyesen levő pedagógusok jelentkezését is! – Kedvezményes étkeztetés: – napi egyszeri meleg étel biztosítása akár hétvégén is, saját otthoná ba kiszállítással. Tervezett kedvezményes térítési díj 350,– Ft/ebéd. Szeretettel várjuk a jelentkezőket! Bővebb felvilágosítás és jelentkezés személyesen: vasárnap mise után – Balláné Vasvári Éva egyház tanácstag 06-20-3308785 – Debreceniné Erdős Ibolya egyház tanácstag 0630-439-3287 – Komáromi Imre egyházi megbízott 06-20-9213841
3 Néhány gondolat mellékszereplőkről
GÖRÖG OLDAL • 2011. április
Első pillantásra az evangéliumok elbeszélései mentesek az érzelmek től. Szinte újságírói tényközléssel tárják elő a jézusi sorsot. Figyelme sebben olvasva azonban, torokszorí tó emberi sorsokkal találkozunk. Ők lennének a feltámadás „melléksze replői” – vagy talán inkább főszerep lők? Az őskeresztények, vagy a valóság ban, vagy lelkük mélyén szemlélték a keresztet. De nem azt látták, amit szemük közvetített: a töviskoronás, halott Krisztust. Ők az örökké élőt, a királyt és bírót látták a kereszten. Szent Fulgentius (467–533) tekinté lyes egyházatya erről így ír: „A lator, a szenvedés közben nyerte el azt, amit Péter félelmében elvesztett… Úrnak ismerte el a kereszten sorstársát, és az erőszakos rabló hitével megkaparintotta a mennyek országát… A rabló Krisztusban akkor hitt, amikor az apostoli hit még reszketett”. A Bíró, az Örök Király, a kereszten is ítélke zett, és felmentő ítéletet hozott. A rejtett drámák közé tartozik a kenetvivő asszonyok története is. A reménytelenség óráiban akarták tel jesíteni az irgalmasság cselekedetét: a tisztességes temetést. Naivak vol
tak, vagy bátrak? Óvatosak, vagy lelkesek? Jutalmuk világosan beszél: a villámló tekintetű angyal nekik hir dette először a föltámadás örömhírét. Gondolatmenetünket alátámasztja egy másik bűnös asszony története is. A farizeus házában vendégeskedve, drága olajat öntött Jézus fejére, mint egy előzetes temetésképpen. Mint tudjuk, Jézus temetése nem történt meg, ez volt a misztikus temetése, amely túláradó szeretetből hamarabb történt meg, mint a kereszthalál. Az öröklétben eltűnnek az idő korlátai, és az örökkévaló jelenben minden lehetséges… A méltatlankodó tanít ványokat meglepte Jézus válasza: „Bocsánatot nyert sok bűne, mert nagyon szeretett”. (Lk. 7, 47). Az asszony lelkében a bűnt túlszárnyalta a szeretet. Ennek jutalmaként Jézus elővételezte a megváltás kegyelmét, mert azzal ő szabadon rendelkezik. Testi szemmel láthatatlanul, de lelki szemmel nyilvánvalóan ott állt a fa rizeus házában a megváltás keresztje. A szenvedés keresztje a szeretet talajából nő ki, és nem egy tudomá nyos, vagy éppen logikai levezetés íve mentén érvényesül. A nagy bű nökkel terhelt, de őszintén megtért
Dr. Nagymihályi Géza
A kereszt: Krisztus ikonja A keresztkultusz ikonológiája
A görög katolikus lelkész szerző kétszeri isztambuli tanulmány útjának gyümölcse ez a kötet, amely az egykori keresztény világ város emlékinek tanulmányozása révén, a Hagia Szófia templom padlózatán látható vésett kereszt megpillantásából növekedett könyvvé, mivel a szerző jelképet, biztatást és üzenetet olvasott ki belőle. A kötet címe ellenére a szerző így nyilatkozik: „...nem akarok mindent elmondani a keresztről, és nem szándékozok kereszt-enciklopédiát létrehozni Célom inkább az, hogy a keresztény antikvitás, és a keresztény Kelet lelkiségét, nézőpontját, liturgikus és művészeti gyakorlatát – szélesebb kitekintéssel – tárjam az érdeklődők elé.” Borítóterv: Szalai László Oldalszám: 118 p. Borító: keménytábla, színes képmellékletekkel ISBN: 978-963-662-430-9 Kiadás éve: 2010 Bolti ár: 3.200 Ft Honlap: www.kairosz.hu
nő – Mária Magdolna, – mindenkit megelőzött a szeretetben. (Jn. 20, 11-15). Először neki jelent meg a Feltámadott! Nem Péternek, nem a zsidó főpapnak, és nem Pilátusnak. A síró asszonyt előbb angyalok vigasz talták, azután az általa még fel nem ismert Jézus vigasztalja. Majd felfe di magát az Úr, és a feltámadás első hírvivőjévé magasztalja. A kérdéseket tovább lehet szapo rítani: Mi vezette Jézust, hogy leg fontosabb tanításainak foglalatát egy nyilvánvalóan bűnös ismeretlennek, a Szamáriai asszonynak mondja el? Miért csak a kétkedő Tamás kapott „kézzelfogható” bizonyítékot a feltá madt Krisztustól? Az okoskodó apos tol térdre hullása a lélek drámai hi téből fakad! Kik voltak az emmauszi tanítványok, hogy egészen napszáll táig ismeretlenül velük tartott az Úr? Hogyan lett a hit által, a csüggedők ből boldog Krisztus-követők? Az evangéliumoknak sok rétege van, és az egész emberi történelem számára szól. Találd meg kedves testvérem azt az üzenetet, amelynek révén – ha rejtetten is – főszereplő lehetsz a krisztusi történetben. Dr. Nagymihályi Géza
4
Rejtett nagy ünnepeink: A Szent Ötvened Közepe
Valószínűleg a keleti kereszténységben jár tasak számára sem tartozik a nagy ünnepek közé a szent ötvened közepe. A liturgiában a Húsvéttól a Pünkösdig terjedő időszakot pen tekosztárionnak nevezzük, amelynek vasár napjain az újszövetség és az Evangéliumok nagy alakjait állítja elénk az egyház. (Tamás vasárnapja, a Kenethozó asszonyokról elne vezett vasárnap, az Inaszakadtról elnevezett vasárnap, a Szamariai asszonyról elnevezett vasárnap, a Vakon születettről elnevezett vasárnap, Áldozócsütörtök, az Első Niceai Zsinat atyáinak emlékezete). Ennek az idő szaknak a közepe az említett ünnep, amikor a feltámadásra való visszatekintés, és a Szent lélek eljövetelének várása egyaránt témája az ünnepnek. Felvetődik a kérdés: a sok lehetőség kö zül miért éppen erre a jelentéktelennek tűnő ünnepre hívom fel a figyelmet? Kifejtendő misztikus tartalma mellett aktualitása is van. A nagyszámú, sokszor csak jóindulatúan ka rizmatikusnak nevezhető mozgalom miatt, amelyek a történelmi egyházakban éppen úgy, mint a szektákban hallatlan erőfeszítéssel mun kálkodnak, és sűrűn hivatkoznak a „Szent Szel lemre”. Szeretnénk megjegyezni, hogy már az első két egyetemes zsinaton tisztázták a szent háromságtani és pneumatológiai kérdéseket. A keleti kereszténységben a 4. századból szárma zik az a himnusz, amely éneklésével minden liturgikus tevékenység kezdődik. (Mennyei Ki rály, vigasztaló…) megbirkóztak az epiklészisz által felvetett, nem csekély mélységű problé mákkal (a Szentlélek szerepe az eucharisztikus áldozatban), és hivatkozhatunk a legfontosabb patrisztikus szerzők (pl. Nagy Szent Bazi leiosz), a témával kapcsolatos munkásságára. Az Ünnep misztikus tartalma terén bonyo lultabb a helyzet. Ugyanis lelki erőfeszítéssel a megszokott, hétköznapi idősíkoktól függet len szellemi magatartással lehet csak átélni. Az ünnep Nyugaton teljesen ismeretlen, liturgikus szövegeinek elemei az V. század közepén ke letkeztek. Lelkileg a Szentlélek kiáradásának misztikus ünnepe, szemben a Pünkösd ünne pének történetiségével. Dr. Nagymihályi Géza írásának nyomán készítette Nagy István
GÖRÖG OLDAL • 2011. április
A legszentebb jel – Krisztus keresztje
Valamikor az első században élt egy férfi a Földön, aki vállalta értünk a legszégyenteljesebb halált. Valami kor az első században valaki kereszt re feszíttetett az emberiség bűnéért, hogy általa feltámadhasson, s hogy mi, hívőként, a legszentebb tárgy ként tiszteljük halálának eszközét. De vajon tisztában vagyunk-e kereszt jelentésével? Tudjuk-e, hogy honnan indult ez a szimbólum, hogyan fejlő dött, hogyan vált a szégyen fájából megdicsőült jellé? Krisztus keresztje a mai napig számos izgalmas kérdést vet föl, melyeket érdemes ismernünk azért, hogy soha ne felejtsük el a je lentőségét. A kereszténység első századaiban a leggyalázatosabb és legfájdalmasabb halálnem a kereszthalál volt. Erre a sorsra ezért csak az igazán elvetemült bűnözők jutottak. A kor embere – aki nek az élete részét képezték a minden napos nyilvános kivégzések – éppen ezért félt, iszonyodott a kereszt puszta látványától is. Krisztus keresztje még is a tisztelet tárgyát képezte már ek kor is, legalábbis az első négy-öt szá zad keresztény szövegei erre enged nek következtetni. A Barnabás-levél, Jusztinosz vértanú Apológiája, Szent Kürillosz katekézise mind-mind ki hangsúlyozza a kereszt fontosságát. Ezekben az írásokban számos utalás történik a Bibliára, illetve az Ószövet ségben található kereszt-előképekre. Ilyen például Mózes széttárt karja az Amálék elleni csatában, a póznára tű zött rézkígyó, vagy a több történetben feltűnő „csodatévő” bot. Ezekre azért volt szükség, hogy általuk a szerzők bizonyíthassák Krisztus megfeszí tésének szükségességét, másrészről pedig azért, hogy megmutassák, va lójában milyen árnyalt jelentéseket hordoz a kereszt. Hiszen nem csak a megváltás jele, hanem az engedel mességé is, egyben a megbékélés esz köze, eszkatológikus jelkép ugyanak kor kozmikus szimbólum, de a Sátán elűzésének leghatékonyabb eszköze is. Krisztus kereszthalála a bűnök el törlése volt, az élet győzelme a halál felett, a Fiú engedelmessége az Atya akaratának, mely a megváltást hozta el. Ez volt Krisztus legfontosabb cse
lekedete1, s ez képezi a kereszténység alapját. Felmerül azonban a kérdés, hogy miért nem találjuk meg az első száza dokban a keresztet, a feszületet a ke resztény vizuális kultúrában. Nos, a kor leletei alapján a kérdés helytelen nek tűnik, ugyanis jelen voltak, csak „bújtatott” formában. Ebben az idő ben igen elterjedtek voltak ligatúrák, monogramok2, nem csak keresztény körben. Ezek minden esetben vala mi helyett álltak, jelentettek valamit, a kereszténység azonban új jelentés adott nekik. Az őskeresztények több fajta ligatúrát használtak, a legelter jedtebb a khi-rho (krisztogram) volt, a legkorábbi a tau-rho (sztaurogram), de használták az ióta-étát, és az iótakhit is. Ezek mindegyike Krisztusra, a keresztre vagy Krisztus megfeszí tésére utaltak. A mai napig láthatóak katakombák falain, korabeli kézira tokon, amuletteken, Nagy Konstan tin által veretett pénzérméken. A kereszt kultusza tehát egyidős a kereszténységgel. Az üldöztetés éveiben még helyettesítő szimbó lumokat találunk a keresztény mű vészetben, majd nagyjából az ötödik századtól kezdve kezd elterjedni a feszület. Krisztus szenvedését a ke reszten különböző korok, különböző keresztény felekezetek eltérő módon képzeltek el, így a feszületnek több fajtája is elterjedtté vált3, de jelentő ségük soha nem változott. Ma már természetes a kereszt kö zelsége számunkra, melyben olykor a megbékélést, a vigaszt, vagy egy szerűen csak az oltalmat keressük. Ez az ősi szimbólum, ez a végtelenül egyszerű geometriai alakzat Krisztus által a legszentebb jellé vált, mely összetartja az emberit és az istenit, a keletit és a nyugatit, a jót és a ros� szat, hogy e jelben egyesülve, együtt adózhassunk misztériuma előtt. Bihari Ágnes egyetemi hallgató 1 Erre ő maga is felhívja a figyelmet a kereszthordozás képével. 2 Két betű összevonásából álltak. 3 Szenvedő vagy győzedelmes Krisztus, élő vagy halott Krisztus.
GÖRÖG OLDAL • 2011. április
Az ünnep szentsége, avagy húsvéti szótár
Mostanában divatos szó a „kellemes”, Unos-untalan használjuk. Kívánunk egy másnak kellemes utazást, szó rakozást, kirándulást, kellemes olvasást, időtöltést, kellemes hétvégét, kívánunk egymásnak kellemes ünnepeket. Húsvét közeledtével most is számtalan üdvözlő lapot kap tam. Van ezeken Barkaág, pi ros szemű nyulacska, virágok közt totyogó kiscsibe, zöld pá zsiton legelésző bárány, tava szi csokorba ültetett hímes to jás, s természetesen széparcú, feltámadt Jézus. Mindegyik azt kívánja, hogy kellemes le gyen nekem a húsvét. Én meg éppen ezzel a „kel lemessel” kötözködöm… Az értelmező Szótár szerint a kellemes jóleső érzést keltő
esemény. Ellentéte a kellemet len, amely kedvezőtlenül hat érzelmi állapotunkra. Ízlelge tem a szavakat, keresem a he lyüket. Azt fontolgatom, hogy tulajdonképpen hová valók. Eltöltöttem néhány kellemes estét a barátaimmal, amikor valóban jól éreztük magunkat, s voltak kellemetlenek is, ame lyek egy ideig megkeserítették az életemet. Igazán lényeges egyik sem volt… Minden kellemes és kelle metlen történés felszínes dolog csupán. Nem érinti a lényeget! Kellemetlen, ha felszaladt egy szem a harisnyán, és kellemes, ha megdicsérik „szerelésün ket”. Nézem a húsvéti lapokat, s faggatom magam: mi köze van a kellemesnek az ünnephez? Az ünnep: „Valamilyen jelentős
eseménynek vagy személynek szentelt nap”. Tömörebbre sű rítve a szótár üzenetét: az ünnep szentségtartó, lényeget őrző kincstár. Az ünnep nem a fel színen, hanem a szívünk köze pében van. Így aztán az ünnep és a kellemes két külön világ! Képzeletem képernyőjén megjelenik Péter apostol. Arca szomorú, tekintete kiábrán dult, élete értelme elveszett, hiszen Jézus meghalt! Mond hatná-e ez a meggyötört lelkű ember egy bánata felől érdek lődő barátjának, hogy kelle metlen dolog történt, megölték a Mestert?! És hirdethetné-e a húsvéti örömöt azzal a kiál tással, hogy kellemes esemény történt gyerekek, láttam az Urat, föltámadott?! Amint léteznek összekever
hetetlen anyagok, úgy vannak össze nem férő szavak. Kíván hatunk egymásnak kellemes pihenést, ébredést, de kelle mes föltámadást nem! Ezért nem kívánok kellemes húsvéti ünnepeket! A Jézus föltámadá sában hívők boldog húsvétot kívánnak, mert boldogságunk forrásvize a legyőzött halál! A legtisztább – az ortodox kifejezés – az ünnep tartalmá nak néven nevezése: – Krisztus feltámadt! – Valóban feltámadt! Ebben a kétszavas üzenet váltásban összesűrítve van meg mindaz, amit keresztény ségnek nevezünk. A kellemes dolgokat meghagyom a fel színnek. A lényeges dolgok ünnepeim szótárában vannak. Nagyenyedi Zoltán
A tavaszi ünnepkör görög katolikus szokásai
A nagyböjt a görög katoli kus híveknél sokkal szigorúb ban vett dolog, mint a többi egyháznál. A nagyböjt hamva zószerdától húsvétvasárnapig tart, azaz negyven napig. A legáltalánosabb szabály, me lyet a legtöbben betartunk: zsír helyett olajat használunk. A nagyböjti időszakban nemcsak a húsevéstől, de min den más állati eredetű termék és étel fogyasztásától is tar tózkodtak a görög katoliku sok. Ezt a megkötést még az élvezeti cikkekre is kiterjesz tették (a szeszes italoktól és a dohányzástól is tartózkodtak). Néhány idősebb görög kato likus férfi olyan komolyan vet te a böjtöt, hogy még borotvál kozni és nyiratkozni sem volt hajlandó. Ők napnyugta előtt semmit sem ettek. Minden böjti vasárnapnak megvan a maga sajátságos neve. Az első a húshagyó vasár nap. Ettől az időtől kezdve nem ettek húst, egészen hús vét ünnepéig a görög katolikus hívek. Kenyér és só, víz és száraz növényi eledel volt fő étkük innentől, egészen húsvét ünnepéig. Külön edényekben
A nagyböjt és a húsvét főzték meg a böjtös ételeket a háziasszonyok családjuk szá mára. A második hétvége neve: vajhagyó vasárnap volt. Ekkor mindenki, mindenhol, hamu val súrolta ki a főzőedénye ket, Innentől kezdve csakis olajjal, s nem zsírral főztek. A böjtös napokat is szigorúan megtartották. A böjt táplálko zási tilalmai sajátos étrendet alakítottak ki a görög katoli kusoknál. Megnőtt a zsírtalan, rántásos levesek és a kukorica szerepe. A savanyú káposztát és a savanyított gyümölcsöket is felhasználták étkezési célra. Nem volt túl változatos a nagyböjti étrend: olajban főtt burgonya és olajban sült krumpli mellé leggyakrabban aszalt gyümölcsök kerültek táplálékul az asztalra. A háziasszonyok nagy ré sze hajában főtt burgonyával és olajos ciberével lakatta jól családtagjait. Kenyérlángos (lepcsánka vagy lapcsánka) is mindig akadt odahaza. A harmadik ünnepi vasárnap népies neve kereszthódoló va
sárnap volt. Ilyenkor a görög katolikus hívek felkeresték az út menti kereszteket, s ott imádkoztak. Ezt úgy tartották számon, hogy ez volt a böjti keresztjárás szokása. A böjti időszak egészen hús vét, vagyis a feltámadás ünne péig tartott. A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét napjáig tart. Virágvasárnapon arra em lékezünk, hogy Jézus ekkor vonult be Jeruzsálembe. Ez a húsvét előtti utolsó vasárnap. Ilyenkor tartják a barkaszen telést. Nagycsütörtök napján Jé zus szenvedésének kezdetére emlékezünk. Ilyenkor szűnik meg a harangozás temploma inkban. Nagypénteken van Jézus kereszthalálának emléknapja. Ezen a napon a háztatásokban nem sütöttek kenyeret, de még tüzet sem gyújtottak. Nagyszombat napján ért vé get a böjti időszak, és ilyenkor harangoztak ismét a templo mokban. Feltámadási körme netet tartottak a hívek
5
A legfontosabb húsvéti gö rög katolikus szokás, nálunk, Hajdúböszörményben is hús vét vasárnapján a pászkaszen telés. Mi a pászka tulajdon képpen? Szentelt kalács. A pászka elkészítése, meg szegése, elfogyasztása mindmind szimbólumokkal teli cselekedet. A pászka öt rózsát jelképező díszítményét Krisz tus sebeinek tulajdonítjuk. A húsvéti ételszentelés után a görög katolikus hívek, főként a lányok és az asszonyok igye keztek minél hamarabb haza érni. Azt tartották: aki elsőként ér haza ilyenkor, annak egész évben szerencséje lesz. Vele el lentétben, az utolsót mindenfé le szerencsétlenség fenyegette. A húsvéti ételszentelésből hazaérkezve a pászkát a ház, a lakás minden helyiségében és a ház körül körbeviszik, majd a szentélményeket, vagyis a sonkát és a tojást, a pászkát és a sárgatúrót meg a bort el fogyasztják. Minden görög katolikus hívő otthonában így történik ez, nálunk Hajdúbö szörményben is. A húsvét ünnepköre a fehér vasárnappal zárul le. Borók Imre
6 Az erkölcstan filozófiai tu domány. Minden társadalom kialakít bizonyos erkölcsi szo kásokat is, erkölcsiség nélküli társadalom nem létezhet. De ahogyan a társadalmak is vál toznak – változhatnak erköl csi értékeik is. A valláserkölcs (morál – morálteológia) sokkal konzervatívabb. Ennek oka, hogy az örök erkölcsi törvény nem emberi eredetű. Minden vallás kialakít, vagy kap erkölcsi tanítást. Kivétel néhány destruktív szekta, de ezeket nem is nevezném igazi vallásnak. Sokszor beszéltünk „tudás alapú” társadalomról. Valóban fontos, De a tudást nemcsak jóra, hanem rosszra is lehet fordítani. Vagy csupán önző célokra. Ezért kell, hogy egy társada lom „erkölcsalapú” is legyen. Az erkölcs nem gátja, hanem jóra irányítója a tudásnak. Fon tos lenne az erkölcstan tanítása az iskolában. Még fontosabb,
Kis etika
hogy példa legyen, hogy életté váljon! Önzésre nem lehet tár sadalmat építeni. Híressé – és joggal tiszteltté, nagy emberré, csak a másokért élő, másokért cselekvő személyek lettek. Olyanok, akiket nem a pillanat nyi, személyes érdek (pl. gyors meggazdagodás) hanem a kö zösség, az ország érdekei moti váltak. Az önfeláldozás keresz tény erény. Valahol megéri! Mindenesetre a katolikus egyház sok erkölcstani könyvet ad ki, melyeket érdemes kézbe venni. (Itt e terjedelemben tel jességre nem törekedhetek.) Az örök igaz erkölcsi alap ját a Biblia fogalmazza meg. A tízparancsolat, a főparancs és a hegyi beszéd útmutatása alap ján. De Jézus „új parancsa” (Jn. 13,35) „úgy szeressétek egy mást, mint én szerettelek tite ket” is ide vehető. Mindennek alapja Isten, de Krisztus példája mutatja, hogy az Istenszeretet az embersze retet által is megvalósul. Ezért
GÖRÖG OLDAL • 2011. április
(is) követendő a krisztusi példa. Mert így ír az egyik egyházatya János apostolt idézve (Jn. 4,20) „Hogyan szerethetnéd Istent, akit nem látsz, ha felebarátodat nem szereted, akit pedig látsz.” Erre utal az istenről szóló bib liai rész is: „Jöjjetek Atyám áldottai…” (Mt. 25, 34-46). A másokért való lét az alap és az út. Itt is Krisztus a példa: „Hisz az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon, és az életét adja váltságul sokakért”. (Mt. 10,45) Isten maga a szeretet. „Úgy szerette Isten a világot, hogy az egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” (Jn. 3,16) A szeretet szabaddá tesz és megszünteti a félelmet is, ha szeretetből cselekszel szaba dabb vagy, mintha gyűlölet irá nyítaná tetteid. Ezért mondhatja Szent Ágos ton? „Szeress és tégy, amit
akarsz”. Szeretet nélkül elvész „Isten képiségünk.” „Szeretet nélkül mit sem érek.” (1Kor. 13) írja Pál apostol. Gyakoroljuk hát az erénye ket és kamatoztassuk az Isten től kapott talentumainkat. Az erények: a négy sarkala tos erény: okosság, igazságos ság, bátorság, önfegyelem. A három Isteni (teológiai) erény: hit, remény, szeretet. A szentlélek ajándékai: böl csesség, tanács, erősség, tudás – az Úr félelme. A keresztény erkölcs, tehát krisztus követése, vagy aho gyan Boda László fogalmaz: „A hiteles keresztény élet tehát élet a Szentlélekben.” Az erkölcsös élet pedig a jó út és az egyetlen elfogadható jövő. Berzsenyi Dániel A magya rokhoz írott gondolatával zá rom: „Minden ország támasza és talpköve a tiszta erkölcs.” Úgy legyen! Balla Sándor
Bazilita Harmadik Rend
„Az ember élete egy zarándoklat Isten felé” korábban elmenekült remetéket. Megis merkedett az aszkétikus életmóddal. Ha Úgy gondoltam, megismertetem a ked zatérve papi pályára lépett. Tanulmányai ves Görög Katolikus Testvérekkel azt a lelki közösséget, ahová én járok. Ez a során megismerkedett Aranyszájú Szent Hajdúdorogi Bazilita Harmadik Rend. Jánossal és Nazianszi Szent Gergellyel, Újságban olvastam róluk, és azonnal úgy Ők a bizánci keresztény hit tanítói. éreztem, hogy nekem oda mennem kell! Hatalmas családi vagyonukat szétosz Szükségét éreztem egy közösségnek, ami tották a szegények között Kórházat épí még jobban erősít engem a hitben, Isten tett, árvaházat alapított, ingyenkonyhát ben! Köszönöm Nagy Szent Bazilnak, létesített a szegények részére. Megépítet hogy rátaláltam, vagy inkább Ő talált meg te a monostort, ahová a remetéket össze engem? Ez nem véletlenül történt meg, Is gyűjtötte, megalapította a Bazilita Szerze tesrendet. Regulái szigorúan a Szentíráson ten egészen biztosan így akarta! Nagy Szent Bazil, a keleti szerzetes alapultak. Nagy Szent Bazil szabályaiból ség alapítója, „atyja”. 329-ben született, az első az ISTEN szeretet, a második Kappadókia tartományában, Cezárea vá pedig az EMBERBARÁTI szeretet. Ez rosában. Szülei nagyon gazdagok, tanult, nagyon fontos vagyis hogy szeressük em tekintélyes emberek voltak. Apja és any bertársunkat, odafigyeljünk egymásra, se ja, sőt testvérei is szentek, többek között gítsünk a bajban! Sokkal könnyebb lenne Nisszai Szent Gergely, Szebasztéi Szent így az életünk! 370-ben szentelték püspökké Cezáreá Péter, és Szent Makrina. Bazil retorikát és filozófiát tanult, majd ban. Sok írása is megjelent, többek között tanított, nagyon sikeres volt a pályáján. a Szentlélekről és a Szentháromságról, át Nővére és barátai hatására felvette a ke istenülésről és az életszabályokról: resztséget. Hosszú zarándoklatra indult, „Isten jó, a jó után mindenki vágyódik, felkereste a keresztényüldözések elől a tehát mindenki vágyódik Isten után!”
Korán meghal, 378. szeptember 28-án. Mi egyházunkban, szentliturgiánkban ja nuár elsején emlékezünk meg róla. Szimbóluma az ÉGIG ÉRŐ ÉGŐ OSZ LOP. A lángoló oszlop jelképezi az örök lángolást Isten felé. Koszorúalakban az oszlop körül, jobb oldalon tölgyfalevelek kapnak helyet, ezek az emberbaráti szere tetre utalnak. Baloldalt a babérlevelek pe dig a győzelmet szimbolizálják. Magyarországon, Máriapócson van a Bazilita Szerzetesrend központja. Ott él nek a férfi szerzetesek, a templom mellett, a monostorban, szigorú szabályok szerint, nem könnyű bejutni hozzájuk. Egy alka lommal, amikor Máriapócson jártam, meg adatott, hogy belépjek a csodálatosan szép kápolnába, mintha az evangéliumba léptem volna be! Leírhatatlan hatással volt rám! A Rend másik, női ága a Bazilissza nő vérek. Ők is Máriapócson élnek, a temp lom közelében. Hozzájuk még nem tud tam ellátogatni, a titkaiba bekukkantani, remélem, hamarosan megtehetem! (Folytatjuk!) Baloghné Zelenka Zsuzsa
GÖRÖG OLDAL • 2011. április Húsvét ünnepének köze ledtével a lelki felkészülés volt az első, és csak aztán jöhetett az étkek előkészíté se és elkészítése. Húsvétvasárnap ünnepé nek egyik jellegzetes, köz ponti mozzanata a pászka szentelés. Hagyományainkat meg őrizve, mind a mai napig is, a pászkakosár tartalmát nagy gonddal állítjuk össze. A húsvéti kalács jellegze tessége a tészta díszítése. A tésztafonatok Krisztus tes tét, töviskoronáját és a ke resztet jelképezik. A kalács
Pászkakosár
A pászkakosár a szentelés után lesz pászka tetejére a tészta alapanya gából öt rózsát készítünk, ez Krisztus sebeit szimbo lizálja. Húsvéti eledeleink közé tartozik a töltött bárány is. A bárány Krisztus urunk ártatlanságát és tisztaságát jeleníti meg. Étkeink közé bekerült a füstölt sonka és a főtt tojás is. A vörösbor Krisztus vérét jelképezi. Sárgatúróval bő
Nagyböjt
A nagyböjt és általában a böjt felkészülés az ünnepre. Megtisztulás és elmélyülés. A közhi edelemmel ellentétben nem elsősorban éhezés. Az nem cél, hanem eszköz. Vagy nem böjt, ha egy vegetáriánus húst nem eszik. A böjt le mondás. Lemondás önmagunkról, hogy többet gondoljunk másokra és Istenre Az Úrra és az Ő tanításaira. Mások, az elesettek segítésére, a megszomorodottak vigasztalására. Minél job ban le tudsz mondani magadról, annál inkább kiteljesedsz! Végezetül annál jobban átérzed az ünnepet!
vítjük a kosár tartalmát. A gondosan összeállított ételeinket kerek pászkako sárba helyezzük. Hímzett terítővel takarjuk le, amin díszítésül keresztet vivő bárány van ábrázolva. S így viszi el a család mél tó helyére, oda, ahol az ele delek megszentelésére kerül sor, a görög katolikus temp lom udvarára. A pászkakosár tartalma az ünnepi szertartás után
Húsvét
A misztikum a csúcs. A gyász és az öröm, a halál és a feltámadás. A fájdalom és a remény. A bűn és a megbocsátás – az emberi gyűlö let és az Isteni szeretet megnyilvánulása. A kereszténység legré gebbi központi ünnepe. De ünnep nincs felkészülés nélkül. A nagy böjt tanít meg ünnepelni. Nagy az Úr hatalma és még nagyobb a szeretete. (Tanulhat belőle az ember)
Utam a kántor szakig
„Énekelni fogok az Úrnak életemben, dicséretet mondok az én Istenemnek, valamíg leszek…” (103. zsoltár) is. De talán mondhatom azt, hogy ez az apró mozzanat Minden gyerek életében életemet befolyásoló ténye van egy olyan szakasz, mi zővé vált. Egy idő után már kor úgy gondolja, hogy bár nem a mazsola miatt men hova szívesebben menne, tem, hanem mert részemmé mint templomba. Ez velem vált a templomba járás. sem volt másként. Hogyan A paróchus atya egyszer lettem mégis rendszeresen csak megkérdezte tőlem, templomba járó keresztény? hogy lenne-e kedvem az Hogy ezek a számomra már apostoli szakaszt olvasni. kritikussá vált miséken a csa Akkor legalább olyan bol ládom nem szidással felelt, dog voltam, mint mikor a hanem megtalálták a gyenge mazsolát ehettem! Egy egész pontomat. Mazsolával etet héten át készültem erre a tek, így szépen csendben ül feladatra. Majd gimnazista tem a padban, hiszen volt mi koromban kántori oklevelet Hajdúdorogon. vel foglalkozni. Ma már ezen szereztem mindenki mosolyog. Magam 2008-tól cukrászatot kezd
tem el tanulni, 2009-ben pe dig a Szent Atanáz Hittudo mányi Főiskola kántor sza kot hirdetett meg. Számomra egyértelmű volt, hogy én is jelentkezem. Itt nem csak a magyar görögkatolikus egy házi zenében mélyülünk el, hanem tanulunk karvezetést, gregoriánt, szolfézst, zene történetet. Fontos a hangkép zés, amelynek helyes elsajá títása rendkívüli jelentőségű a későbbi kántori szolgá latban. Zenei tantárgyaink mellett teológiai óráink is vannak, amelyek segítenek a liturgikus szövegeink kön� nyebb megértésében. A ha
7 kerül a család asztalára. Ha gyományaink szerint csak is az ehetett belőle, aki a szentgyónást elvégezte. A megszentelt ételekből, ha megmaradt valami, azt nem volt szabad kidobni, még a maradék ételmorzsákat is elégették. A pászkakosár köti össze az otthont a templommal. Csak az tudja értékelni ezt a világon egyedülálló hagyományt, aki a tradíciót ápolja és továbbadja utó dainak ezt a húsvéti ünnepi szokást. Sőrésné Molnár Mária
Templom
A templomban éppen prédikációját mondja a pap, mikor az egyik hívő nél megszólal a mobiltele fon. A pap rövid szünetet tart, majd megszólal: Tudtam, hogy híveink komoly kapcsolatot tarta nak fenn az Úrral, de hogy mobilon?!!! Balla Sándor
gyományaink újjáélesztésé ben és ápolásában szervesen részt veszünk. Egyházzenei konferenciák, zenei táborok, kórustalálkozók is hozzá járulnak ahhoz, hogy mind szélesebb körben terjeszt hessük a görögkatolikus dal lamkincsünk gazdagságát. Legyünk arra büszkék, hogy magyar görög katoli kusok vagyunk, és mindan� nyian járuljunk ahhoz hozzá, hogy hagyományaink meg őrzése által nőjön fel még sok-sok nemzedék! Ha vala ki úgy érzi, hogy nem képes a görögkatolikus zenei élet szebbé tételéhez hozzá adni valamit, akkor elég, ha elvi szi gyermekét a templomba. Elek Edina
8
GÖRÖG OLDAL • 2011. április
Kiállítás a Toronygalériában március 15-e tiszteletére
Görög Katolikus Egy házunk is csatlakozott városunk március 15-i, ünnepi rendezvényei hez. Egyházunk gyermek rajz-kiállítást szervezett a Toronygalériában, Ezt „Mit jelent nekem március 15-e?” címen hirdettük meg. A jelent kezők között éppen úgy akadt hároméves, mint tizenhat éves alkotó is. Az óvodáskorúaknak szüleik és óvónőik be
széltek nemzeti ünne pünkről. Ők ezt mesevi lágukkal kötötték össze. Az iskoláskorú gyer mekek tudatosan rajzol ták le a megtörténteket, hiszen ők már történel met is tanulnak. Nem a rajz szakszerű ségén volt a hangsúly, hanem az eszmei mon danivalón. A történelmi eseményeket a gyere kek fantasztikus ötle tekkel, elképzelésekkel illusztrálták.
Ünnepségünket Sási Péter esperes úr nyitot ta meg. Köszöntötte az érdeklődőket és meg emlékezett az 1848-as forradalomról, jelen tőségéről, s beszélt a kiállításra való készü lődésről is. Dr. Lázár Imre, városunk volt polgármestere, értékel te és méltatta ifjúsá gunk alkotásait. Az ünnepség befe jeztével minden alkotó gyermek oklevelet és
ajándékcsomagot ve hetett át munkájáért. Ezekhez az ajándékok hoz városunk önkor mányzata, Péter Zoltán és a Simoninfo Kft. se gített hozzá bennünket. Minden résztvevő gyermeknek és a támo gatónknak is köszönjük a közreműködésüket. A kiállítás április 5-ig látogatható. Sőrésné Molnár Mária
Ajándékok
Alkotások
Több generáció megtekintette a kiállítást
Esperes úr elismerése a legkisebbeknek is
