GÖRÖG OLDAL Hajdúböszörményi Görög Katolikus Egyházközség folyóirata III. évf. 1. (7. sz.)
2012. március
A centenáriumi év elé
A 2012. év a magyar görögkatolikusok számára különleges esztendő. Centenáriumi évnek hívjuk, mivel az idén ünnepeljük a Hajdúdorogi Egyházmegye alapításának századik évfordulóját. Visszatekintünk elődeink küzdelmeire, elért eredményeikre, de ehhez hozzá kell tennünk a magunk igyekezetét, jó szándékát is. Nem csak emlékezünk, hanem mi magunk is küzdünk a fejlődésért. Egyházmegyei szinten különböző programokat, szerveznek erre az esztendőre. Mi is vegyük ki ebből a részünket. Ennek egyik lehetősége a július elejére tervezett római zarándoklat, amivel emlékezünk az 1900-as római zarándoklatra, amit a hajdúdorogiak szerveztek. Hajdúböszörményből 44-en megyünk, hogy hálát adjunk a jó Istennek eddigi ajándékaiért és kérjük az Ő további segítségét. Másik emlékezési lehetőség a szokásos országos görögkatolikus hittanverseny, aminek idei témája természetesen a jubileumi esztendő. A kerületi forduló március 24-én Újfehértón volt, ahol az 5-6. osztályos korcsoportban Fekete Dóra, Tóth Márton és Tóth Máté a negyedik helyezést érték el, a 7-8. osztályos korcsoportban Kiss Fanni, Fülep Ádám és Sási Péter az első helyet szerezték meg, ezzel bejutottak az egyházmegyei döntőbe. Mindannyiuknak gratulálok és köszönetet mondok a felkészülésért, hiszen ezzel nem csak önmaguknak, hanem Hajdúböszörménynek is elismerést szereztek. Lesz még lehetőség Máriapócsra zarándokolni, hogy a Szűz Anyának is megköszönjük közbenjárását: gyermekek búcsúja, ifjúsági gyalogos zarándoklat, az egyházközség őszi szokásos Kisasszonynapi zarándoklata, vagy ezeken kívül egyéni zarándoklatok. Itthon, saját egyházközségünkben se feledkezzünk meg a jubileumi esztendőről. Az Isten gondviselő szeretetének tulajdoníthatjuk, hogy éppen a jubileum évében sikerül felújítani a templomunkat. Pályázaton nyertünk az önkormányzattal és más konzorciumi partnerekkel együtt a főtér felújításának második lépcsőjére. Ebben benne van a templomunk külső teljes felújítása: a két toronysisak cseréje, a két torony újra vakolása, az egész templom külső egységes lefestése, a
templom körüli beton felület térkő burkolatra cserélése, a templomudvar rendbetétele illetve a templomtelket körülvevő járda térkő burkolatra cserélése. Mindez 59 millió Ft-ba fog kerülni, amiből nekünk, az egyházközségnek 9 millió Ft-t önrészt kell vállalnunk. Emellett egy régi vágyunk is teljesülhet. Építhetünk egy ifjúsági szállót, ami későbbiekben tökéletesen alkalmas lesz közösségi háznak és parókiának. Ezt 80 millió Ft-ból tudjuk megvalósítani, amihez pályázaton nyertünk 50 millió Ft-ot, 15 millió Ft egyházmegyei támogatást kapunk, de ezekhez nekünk is hozzá kell tennünk 15 millió Ft önerőt. Kérem a kedves híveket, hogy egyházközségünk iránti szeretetüket ezzel az áldozatvállalással is mutassák meg. Az adományokat csekken tudják befizetni, amit a templomban megtalálnak az újságos asztalkán, vagy átutalhatják az OTP banknál lévő egyházközségi számlára: 11738060-20002413 vagy a CIB banknál lévő egyházközségi számlára: 10701197-4965040051100005. Minden adományt hálásan köszönünk! Az elkészülő munka sikere és öröme mellett, a jó Isten áldása kísérje mindannyiuk életét. A Nagy Szent Bazil Liturgia egyik csendes papi imájában ezt kérjük az Istentől: „Emlékezzél meg Uram azokról, akik a te szent egyházaidba ajánlatokat hoznak, jótéteményeket gyakorolnak és szegényeket gyámolítanak. Fizess meg nekik a te bőséges és mennyei adományaiddal. Ajándékozz nekik a földiekért égieket, az ideiglenesekért örökkévalókat, a romlandókért enyészhetetleneket.” A HÚSVÉT IGAZI AJÁNDÉKA: KRISZTUS FELTÁMADT! Krisztus feltámadása töltsön el bennünket örömmel, hiszen benne van a mi feltámadásunk reménye és öröme is. A Jubileumi Évben is ez adjon hálatelt szívet az emlékezéshez, erőt és segítséget a munkához és reményt a jövőhöz! ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPET KÍVÁNOK MINDENKINEK! Feltámadt Krisztus! – Valóban feltámadt! Sási Péter esperes parochus
2 Böjti szelek söprik az utcát, böjti szelek rohangálnak a kertben, böjti szelek takarítanak a szívekben. Biztosan közeledik a tavasz, ha ekkora lármát csap az égi fuvallat, kell, hogy ragyogás, fény következzék erre a zord, árnyékos ijedtségre. A böjt nem valamiféle vallásos fogyókúra, nem koplalási vetélkedő, nem az országos karcsúsági verseny programja, nem egy öncélú éhezési demonstráció. A böjt olyan, mint a tavaszi szél: kifúj belőlünk minden feleslegeset, eltünteti magabiztosságunk zsírpárnáit, kisöpri belőlünk önzésünk élősködőit, visszaad bennünket önmagunknak. A böjtidő: lelkünk méregtelenítése. Az öncélú böjt semmit sem ér. Ha csupán azért nem eszünk, hogy másoknál jobb fiúnak higgyük magunkat, akkor többet érne, ha böjtölés helyett szalonnáznánk. Csak a másokért felajánlott böjtnek van hitele, annak a szolgálatnak, amely az éhezőknek enni ad, és a szomjazóknak italt kínál. Garai Gábor régóta figyelmeztet bennünket:
GÖRÖG OLDAL • 2012. március
Árnyék és fény
Fényes hét a húsvét utáni idő, még akkor is, ha az időjárás rosszabbodna, ha a hétfői locsolkodókra hideg eső permetezne, ha a nap bújócskát játszana a felhőkkel, hiszen az ember nem az időjárás rabszolgája. Nekünk nem attól fényes az életünk, hogy milyen a meteorológiai helyzet, mi hordozzuk magunkban a fényt. A fény ősi forrása gondolkodásunkban, értékrendünkben rejlik. Amikor Jézust elárulták és kiszolgáltatták a hatalomnak, akkor „éjszaka volt.” Az Olajfák hegyén, Jézus előre megmondta tanítványainak, hogy: „ti mindnyájan megbotránkoztok bennem az éjjel. Írva van ugyanis: megverem a pásztort és elszélednek a nyáj juhai.” (Mt. 26.31) Azt is tudjuk, hogy „estére járt az idő”, mikor a József nevű arimateai gazdag ember engedélyt kér Pilátustól Jézus temetésére. Péter éjszaka tagadja meg Mesterét – kakaskuko„Naponta egyszer álljon meg a kés rékolás előtt – Jézus haláltusája mellett is a a kenyér és a hús fölött a kezünkben. sötétség asszisztál: „ A hatodik órától a kilenVilágbirodalom az éhezés. cedik óráig sötétség támadt az egész földön.” Ez anya-föld emlőiből ember ma, (Mt. 27.45) száz közül hatvan, egyszer se szívja meg magát A gonoszság cselekedeteihez mindenütt a naponta jóllakottra. sötétség társul. Az egész Jézus-történet megMásképp s precízen: 60 százalék rekedt volna ebben a sötétségben, ha húsvét soha még nem tolta el a tányért hajnalán, a húsvétvasárnapi öröm fényessége hogy: elég!” meg nem töri a bűn árnyékát. Ahogy a bűn kí1963-ban írta ezeket a sorokat a költő, s sérője a feketeség, úgy szegődik az örömhöz nem hiszem, hogy azóta javult volna a helyzet. a hajnal. Éhezőkkel tele a világ. Éhes az ember kenyérre, szóra, szépre, szeretetre, megbecsülésre, igazságra, szabadságra, s aki nem veszi észre ezt az éhséget, az hiába böjtöl. A kenyéradó A korábbi újságcikkekben megismerkedböjt ér valamit, a másokhoz szólás bátorsága, tünk régi templomaink létezésével és építéa világ szépségeinek bemutatása, az ölelés sük körülményeivel. Többször hangsúlyoztuk művészete, az igaz ügyért vállalt kockázat és őseink-eleink áldozatkészségét az ISTEN a szabadság mérhetetlen tisztelete, magyarán iránt. szólva: részvétel mások gondjaiban. Mostani írásunkban emlékezzünk meg az Rejtő Jenő szerint az emberi részvét éppen itt szolgált papok áldozatos tevékenységéről, fordítottja egy kirándulásnak. A kiránduló em- a templom szeretetére és tiszteletére való neber annál boldogabb, minél közelebb van hoz- velésről. zá az áhított cél. Az emberi részvét annál naAz alábbiakban idézetet olvashatnak egy gyobb, minél messzebb van tőle a bajba jutott 1800-as évek közepén elhangzott szentbetárs. Távoli szerencsétlenség hírére azonnal szédből. Az írás nincs ellátva se keltezéssel, se könnyes a szemünk, s lelkesen „osztozunk” a aláírással, így keletkezésének pontos időpontbajba jutottak szenvedésében. Szomszédunk, ját nem lehet azonosítani. Nyelvezetéből, a barátunk, közeli ismerősünk nyomorúsága megszólításból következtethetünk az elhangnem jut szívközelbe, nem zavar bennünket. zás időpontjára. A beszéd feltehetően az 1746Mindig ott segítenénk, ahová nem juthatunk ban épült „öreg” templomban hangozhatott el. Buzgólkodásunk látszat csupán. el, a templom felszentelésének valamelyik Jézus arra tanította övéit, hogy amikor böj- évfordulóján. Figyelemkeltő az, hogy milyen tölnek, ne úgy viselkedjenek, mint a képmu- alázattal, milyen szeretettel emlékezett meg a tatók, akik folyton csak a látszatra adnak. Ne templom alapítóiról és építőiről. magukért böjtöljenek, ne hizlalják a lelküket Olvassuk az idézetet korabeli helyesírás böjtölés címén! Ne a külsejükön legyen ész- szerint: „E mai nap, mely egyéberánt a Bollelhető a koplalás, hanem a cselekedeteikből dogságos Szűz Mária templomba való belássék. Aki lemond valamiről, az valakiért mutatásának ünnepe reánk nézve keresztény mondjon le, adja oda másoknak azt, amit nem hallgatóira nevezetes egy nap. Ma ünnepeljük evett meg, különben „rajta szárad”. úgyanis ezen Templomúnknak, melyben itten Böjti szelek söprik az utcát, böjti szelek sza- összegyülekezve vagyunk felszentelésének ladgálnak a kertben, böjti szelek tisztogatnak napját. Oh, mely örvendetes, mely gyönyörűa szívekben. Nem hagynak békén bennünket. séggel teljes nap lehetett az ’Szerelmeseim! A Kisöpörnek belőlünk mindent, ami ócska lom- ti ős eleiteknek, melyen ezen épületet, melyet talanítják a szíveket, hogy felkészülhessünk az ők ISTEN eránt való búzgóságúkból fáradárnyék után a fényes hétre. hatatlan múnkával és temérdek költségekkel
Fény van az üres sír bejáratánál, fény van a feltámadást hirdető angyal tekintetében, fény a fehér halotti leplen, fény az olajat vivő as�szonyok örömében, fény a tanítványok csodálkozásában, az Emmauszba igyekvő lángoló szívében, s ez a fényesség változtatja meg az egész világ gondolatrendszerét. Ha a tanítványok csupán a sötétség verméig kísérik el a Mestert (ha csak temetni tudnak!), akkor Jézus halálával lezárul egy rövid fejezet az emberiség történelmében. Akkor a történelemkönyvekben legfeljebb néhány sárguló lap árulkodik arról a szomorú eseményről, hogy valaki Palesztinában, Pilátus helytartóságának idején, eszméinek áldozata lett. Ehelyett mind a mai napig is milliók azt imádkozzák a földön, hogy „eltemették, de harmadnapon föltámadt.” Illyés Gyulától olvastam valamikor, hogy „aki meg tud halni valamiért, az életen felüli értékben hisz az öröklétben.” A húsvéti öröm a hívők számára az öröklét „igazolása.” Ezért „fényes hét” a húsvét utáni. Ezt az időt legyőző bátorságot fogalmazza meg Nemes Nagy Ágnes költőnő hat sora: „Mert fény van minden tárgy fölött. Fák ragyognak, mint a sark-körök. S jönnek sorban, derengő végtelen fény-sapkában 92 elem, mint homlokán hordozva mását hiszen a test feltámadását.” Nagyenyedi Zoltán
A régi templomról
felállítottak, mely ISTEN házának felszenteltetett. De méltó és vala az örvendezésünk. Mert a polgári társaságnak minden intézetei között oly méltóságos, oly üdvösséges intézet, mint amilyen az ISTEN háza. Ez úgyanis az a hely, melyet ISTEN az ő lakóhelyének különösen kiválasztott. Mert nézzétek, íme az Oltáriszentségben mindenkor jelen vagyon ő itten.” Ilyen szép szavakkal és mondatokkal fogalmazta meg feltehetőleg az 1800-as évek közepén, az ismeretlen pap szentbeszédében a templomról szóló gondolatait. Az írásból egyértelműen kitűnik, hogy a templom felszentelésének napja, a Boldogságos Szűz Mária templomban való bemutatásának ünnepnapján, azaz november 21-én volt. A felszentelés éve nincsen írásban rögzítve. A korábban közölt írásokban jeleztem, hogy az építkezést 1746 tavaszán kezdték el. Bizonyossággal állíthatjuk, hogy az adott év őszén az építkezést befejezve, meg is tartották a templom felszentelésének ünnepét. Tornyot később, csak 1776-ban emeltek a templom mellé. Példaként megemlíthetjük, hogy az 1892-1893-ban épült új templomot 1898. május 8-án szentelték fel. Befejezésképpen így szól az elemzett szöveg: „...Búzgóságúnkat és tiszteletünket az Úrnak e szent, felszentelt lakhelyéhez, melyért örök hálával tartozúnk ISTEN útán azoknak, akik egykor ennek felállításában fáradoztak. Áldás és nyugalom azok hamvaira.” Nagy István
3
GÖRÖG OLDAL • 2012. március
A nyolcágú csillagról
A szimbólumoknak – jelképeknek – ősidők óta nagy szerepe van az emberi gondolkodásban, és a nagy világvallásokban, így a kereszténységben is. Egyetlen ábrával, vagy tárggyal, egész gondolatsort, meggyőződést lehet közvetíteni a külvilág felé. Csak néhány, közismertet említek: a pálma, – a hal, – a kereszt, – a bárány, stb. Ezek sorába tartozik, – jellegzetesen a keresztény Keleten, a nyolcas, vagyis az oktogon. Az utóbbi években többször jártam Isztambulban, amely városnak közvetlen elődje a keresztény Kelet nagy metropolisza, és vallási életünk igazodási pontja, Konstantinápoly volt. A megszámlálhatatlan ősi emlék, és látnivaló között felkeltette figyelmemet egy nagyobb márványtábla, amely a Hágia Szófia
1. ábra. Nyolcágú kereszt a négyzetekkel, és stilizált halakkal. Hágia Szófia, 8. század
déli karzatán, egy ablakmélyedésben látható. Rajta a faragvány: két négyzet áthatásából, elfordításával, egy nyolcágú csillagot ábrázol. Jobban körülnézve ebben a híres templomban, de több másikban is, számtalan variációját láttam a nyolcas alakzatnak, kereszt formában is. Ez a látvány inspirált arra, hogy alátámasztva lássam az ősi szimbólum üzenetét: az oktogon az eljövendő végidőkre vonatkozó jelkép, a Teremtés nyolcadik napja, a sóvárogva várt Isten országának eljövetele. (Hány nap alatt teremtette Isten a világot? Hat nap alatt. Mit csinált a hetediken? Megpihent. Mit fog csinálni a nyolcadikon? Újra teremti, végleges, harmonikus formájában). Hívő őseink nagyon pontosan tudták, és hitték ezt. Az első évezred templomainak többségét, nyolc-cikkelyes kupolával borították, és a szentélyek záródása is a nyolcszög három, vagy öt oldalával történt. Épültek nyolcszögletű templomok, és keresztelő-kápolnák is, nem véletlenül. Új gk. templomaink építésénél, igyekszünk követni ezt az ősi hagyományt. A szorgalmasan templomba járók tudják, hogy énekeskönyvünk, a nyolchangú énekrendszerre épül. Az első hangot Húsvét vasárnapján énekeljük, azután vasárnaponként haladunk előre, és a nyolcadik után, kezdjük újra. Valamennyi énekelt szöveg, a feltámadás dicsőítésével foglalkozik, mert a Húsvét, az eljövendő örök élet, első földi megnyilvánulása. A feltámadási himnusz ezt így fogalmazza meg: „Ma mindenek betelnek világossággal, az egek, a föld és az alvilág, ünnepeljék tehát az összes teremtmények, Krisztus föltámadását, melyben megerősödnek”. A „ma” szó, nem egy napja az esztendőnek, hanem az örökkévalóság kezdete, amely a feltámadással kezdődik. Hasonló üzenete van egy másik
2. ábra. Nyolcágú mozaik kereszt. Kora templom, 1261, Isztambul.
éneknek is: „… mi pedig Istennek szent népe, az előképek beteljesülését látván, lelkesülten vigadjunk, mert feltámadt Krisztus, a mindenható”. Érdekes, hogy a Húsvétnak, és a jelentősebb ünnepeknek „oktávájuk” van, vagyis az ünnepi szövegek a templomban, vagyis maga az ünnep, nyolc napig tart. Az oktogonalitás, nem kerülte el az ikonfestészetet sem. A trónon ülő, ítélő Krisztust, a két négyzet áthatásából komponált nyolcágú mandorla, (dicsfény) veszi körül, de ez sok más ikonon is megjelenik. Az egyházatyák, és az elmélyült teológusok tanításai is erre utalnak: „Krisztus feltámadása érzékelhetővé tette, hogy a világ új, természetfölötti dimenziót kapott: útban van a végső állapot felé”. Egy régi egyházatya így prédikált: „Újuljatok meg ma, és az őszinte lelket újítsátok meg szívetekben… és mint, akik megvilágosodottak távozzatok innen,a régi helyett az új Húsvét soha el nem évülő misztériuma hordozójaként, … és hogy megtudjátok, milyen arány áll fenn, az előképek, és az igazság között”. Dr. Nagymihályi Géza
Harangok és harangozók
Mikor a harang szól, s hangja égig hatol, hittel és áhítattal sóhajts Istenhez
A ma ismert templomi harangok az 5. században jelentek meg. (A katolikus hagyomány Paulinus püspöknek tulajdonítja a feltalálásukat. Őt egy álmában angyalok vettek körül, a kezükben levő virágkelyheket megrázták és csilingelő hangot adtak.) A harang egy idiofon ütőhangszer, egyik végén nyitott hengerforma fémszerkezet, amit a belsejébe erősített fémrúd szólaltat meg. Bronzból és acélból, alumíniumból és kemény vasból is készítettek már harangot. Az imára hívó harangszót Sabinianus pápa vezette be 606-ban. A harangszó jelzi a vallási szertartások kezdetét, az idő múlását. Az óránként vagy negyedóránként megkonduló harang Magyarországon a nándorfehérvári győzelem emlékét őrzi. Olyan vidékeken ahol a köd vagy hóvihar gyakori volt, egyben a tájékozódást is jelentette. Harangszó jelezte a halottat is, férfiaknak háromszor kondítottak, nőknek kétszer csendítettek. A világ legnagyobb harangját 1735-ben, Anna Ivanovna orosz cárnő parancsára, Ivan Motorin moszkvai mester és fia, Mihail öntötte. A 216 tonnás, 6,14 méter magas, és 6,6 méter átmérőjű harangot az uralkodónő portréján kívül szentek ábrázolása és növényi mintázat díszíti. Sohasem szólalt meg, mert a végső felület megmunkálása közben tűz
ütött ki az állványzaton. Oltás közben az áthevült öntvényt víz érte, több repedés keletkezett rajta, és kitört belőle egy 11,6 tonnás darab. A moszkvai Kreml egyik legfontosabb látványosságát 175 évvel ezelőtt talapzatra helyezték. „A legkisebb harang a rácoké vala 1616-ban”
Templomunkban egy harang van – a bal oldali, nyugati toronyban. 1250 kilogrammos, 133 cm alsó átmérőjű, Hőnig Frigyes mester öntötte Aradon, 1897-ben. Felirata: A LEGFELSÉGESEBB ISTEN DICSŐSÉGÉRE KÉSZÍTTETTÉK: KELEMEN BÁLINT ÉS NEJE, D. VARGA JULIANNA VALAMINT GYERMEKEI: BÁLINT, TERÉZIA, JÁNOS, MÁRIA VARGA LÁSZLÓ SZT. SZÉKI TANÁCSOS – ESPERES LELKÉSZ IDEJÉBEN, 1897. ÉVÉBEN A harangot megtört idomacél járomra szerelték, és motorral húzva szólaltatták meg. Valószínűleg a szakszerűtlen elektromos használat
(Folytatás a 4. oldalon.)
4
GÖRÖG OLDAL • 2012. március
Mindszenty József bíboros főpásztorra emlékezünk
Nehéz időkben jó pásztora volt népének. Országszerte megemlékeznek róla születésének 120. évfordulóján. Röviden mi is emlékezünk róla 1892. március 29-én született, Vas megyében, Mindszenten, földműves családból. Eredeti neve Pehm József volt. Hatan voltak testvérek, kik közül az egy nyolcéves korában, két iker pedig egészen kicsi korban halt meg. Egyik húga nyolc, a másik hat gyermeket nevelt fel. A hat gyermekből József volt az első. Mindszenten végezte el az elemi iskolát. A tanító rátermettsége és szülei támogatása sokat jelentettek számára. 1903-ban megkezdte középiskolai tanulmányait a szombathelyi premontrei főgimnáziumban. Érettségije egy jegy kivételével jeles volt. Érettségi után jelentkezett a szombathelyi papnevelő intézetbe. Tanárai, elöljárói szerették. 1915. június 12.-én szentelte áldozópappá gróf Mikes János püspök a szombathelyi székesegyházban. Első állomáshelye a Rába melletti Felsőpaly volt, ahol buzgó lelkipásztori munkát végzett, mint segédlelkész, azaz káplán. A kommün idején internálták. Mint plébánosnak, kiemelt szolgálati helye volt Zalaegerszeg, ahol kis megszakítással 25 éven át áldásos lelkipásztori munkát végzett. Lelkipásztori központokat hozott létre, templomokat épített, katolikus iskolákat alapított meg. Jó példát mutatott papjainak és munkatársainak. Irodalmi tevékenységet is folytatott, szerkesztője volt a Zala Megyei Lapok című kiadványnak. Elérkeztek a II. világháború vérzivataros napjai. 1944-ben XII. Piusz pápa veszprémi segédpüspökké nevezte ki. Püspökké szentelése március 25.-én volt, Esztergomban. Sok
nagy tervvel indult, volt földosztási terve. Szót emelt és tiltakozott a zsidóság deportálása ellen. 1944 őszén a nyilasok letartóztatták és Sopronkőhidán raboskodott. 1945 húsvétján szabadult, és térhetett vissza Veszprémbe. 1945. október 7.-én Esztergom bíborosa lett. Nem sokáig, mivel 1948. december 26-án letartóztatták, és börtönbe hurcolták. Politikai elvakultság, Isten és az Egyház iránti gyűlölet vezérelte ellenfeleit. A Jézusi mondás valóra vált: „Megverem a pásztort és szétszóródnak a nyáj juhai.” Mindszenty vállalta az Egyházzal és népével a szenvedést és sanyargatást, mintsem a gyávaság és a megalkuvás múló előnyeit élvezze. Tudta, hogy ami a testben a lélek, azok a világban a keresztények. Istentől való bölcsesség és bátorság vezérelte. Ismerte a Szentírás figyelmeztetését. „Fiam, ha Istennek szeretnél szolgálni, készülj fel igen sok megpróbáltatásra. Mindent a mi rád szakad, tűrj el békességgel, maradj hűséges a megaláztatásban. Mert az aranyat tűzben próbálják, a kiválasztottakat a balsors kohójában.” (Sirák könyve. 2.1; 4-5) A börtön évei alatt sok testi-lelki szenvedésben volt része. Tájékozódási szempontból érdemes elolvasni EMLÉKIRATAIM című könyvét, melyet a börtönben írt. A Kertész László Városi Könyvtárban megtalálható. Lecsukatása előtt többek között ezeket a prófétai szavakat mondta: „Csak hajtsátok végre sötét terveteket. Iktassátok ki a magyar iskolákból a hit és er-
(Folytatás a 3. oldalról.) miatt megrepedt. Egy helybéli mester meghegesztette, egy időre vis�szanyerte régi hangját. Ebben az időben már csak kötéllel húzták meg. Ám a hegesztés kezdett elengedni, ami a hangján is meghallatszott. Ma már nem használják. A harangot hangszóróból, felvételről sugárzott harangozás pótolja, amely nyolc magyarországi templomból felvett harangszót sugároz váltakozva. Eredetileg három harang volt: a nagy („öreg”), a közép- és a kisharang. Ezek összhangba voltak állítva egymással (C, D, és É hang). A két kisebbet elrekvirálták, mivel kifértek a templomablakon. A jelenleg is meglévő nagyharangot csak a fal kibontásával lehetne kiemelni a helyéről. A harangozás rendje a következő: – 8, 9.30 18 órakor: beharangozás – fél 8 órakor: első harangozás – 9 órakor: első beharangozás – 17.30 órakor: első beharangozás – 8, 9.30, 18 órakor második beharangozás Amíg harangozó működtette templomunkban a harangot, vasárnap,
kölcs oktatását. Zárjátok be az ifjúság előtt a templomokat, de nyissátok tágabbra a börtönök ajtaját.” Sajnos megvalósult, mint tudjuk, zsúfoltak a börtönök országunkban. Ifjúságunk ajkán pedig dicstelenül hangzanak József Attila szavai: „Nincsen apám, sem anyám. Sem Istenem, se hazám. Tiszta szívvel betörök, ha kell embert is ölök.” Kinek jó ez, kérdezhetjük…” 1956 után elindult a külföldön élő magyarokat látogatni, erősíteni. Maradék erőit is, mint jó pásztor, erre használta fel. Többek között ezt mondta nekik: „Utolsó filléreitekért is Bibliát és Imakönyveket vegyetek. Ne feledkezzetek meg magyarságtokról, a gyökerekről. Deus et Patria. Isten és a haza nem feledhető el soha…” Tudtunkkal halála előtt, Jézus példájára, megbocsátott üldözőinek. Boldoggá, illetve szenté avatása elkezdődött. Könyvét, vallomását így fejezte be: „A számkivetésben sem érzek keserűséget. A hit állandó öröme indít arra, hogy dolgozzam a lelkekért a menekült magyarság körében. Ez a feladat hárul rám most is: keresni, vigasztalni és erősíteni az enyéimet. „Nem azt keresem, ami nekem hasznos, hanem ami másoknak van javára, hogy üdvözüljenek” (T. Kor. 10, 33) 1971-ben el kellett hagynia Magyarországot. Elhunyt 1975 májusában. Megfáradt teste az esztergomi bazilika altemplomában várja a feltámadás napját. Sírján ez olvasható: DEVICTUS VINCIT = LEGYŐZVE GYŐZ. Szenes József ny. plébános
a nagymisén, Úrfelmutatás alatt is harangoztak, ez volt a harmadik harangszó. Temetéskor is harangoztak, a temetés előtt, amikor a pap indult a halottas házhoz (háztól temettek). Akkor is megszólalt a harang, mikor a halottat kivitték a temetőbe. A temetőkapun belépve, háromszori letételre háromszor csendített. A harangozó ilyenkor a templomtoronyból figyelt. Nagypénteken és nagyszombat napján Jézust gyászoljuk. Ilyenkor nem szólal meg a harang, és kereplőkkel helyettesítjük. Úgy mondják: „a harangok Rómába mentek”. Csak nagyszombat estéjén, Húsvét vigíliáján térnek haza a harangok. Templomunkban, visszaemlékezések szerint, a következő személyek harangoztak: 1942-ben K. Nagy István. Őt követte Molnár Zsigmond. Később Kelemen Ferencné Papp Margit és Hegedűs Mária, Selyei (vagy Bodonovics) Mária és Pálóczi Mihályné Hegedűs Mária volt a harangozó. Végül Varga László és felesége viselte ezt a fontos tisztséget görög katolikus templomunkban. Kérjük, akinek van még más személyes emléke, akár a harangokról, akár a harangozókról, juttassa el hozzánk. Előre is köszönjük fáradozásukat. Kardos Sándorné
GÖRÖG OLDAL • 2012. március
A baptista felekezet múltja és jelene
Rövid összegzés
Az 1517-es Reformáció harmadik ágaként, a lutheri és a kálvini mellett jött létre az anabaptisták (újrakeresztelők) mozgalma. Oldalhajtásai – a mennoniták és az amishok – mind a mai napig megőrizték puritán, háborúellenes nézeteiket. Jelenlegi formájában a baptizmus az újkor szülöttje. Európában 1609-ben indult el, amikor Amszterdamban John Smyth, az angol államegyház üldözöttje, több puritán társával együtt, felismerve ezt a bibliai kötelezettséget, Jézus Krisztus példájára bemerítkezett. Ezután a baptisták mind nagyobb szerepet játszottak Anglia, majd Amerika vallási és társadalmi életében: ők adták John Bunyant, aki a Zarándok útja című könyv szerzőjét a világnak, William Careyt, a külmisszió megalapítóját, George Müllert, a neves árvaház-alapítót és Charles Spurgeont, a kereszténység egyik legnagyobb igehirdetőjét. Az európai szárazföldön Johann Gerhardt Oncken Oncken munkássága nyomán indult el a baptista misszió. Angliában tért meg, majd 1823-ban Hamburgba került, ahol önálló bibliatanulmányozás útján ismerte meg a bemerítés igazságát. Ennek alapján 1834. április 22.-én társaival együtt bemerítkezett. A nagy kikötővárost 1842-ben tűzvész pusztította el, s ezt követően néhány, a város újjáépítésében részt vevő magyar iparos is kapcsolatba került az Oncken által alapított hamburgi gyülekezettel. Közülük sokan elfogadták Jézus krisztus kegyelmét, és 1844. május 20án bemerítkeztek. Oncken azzal a határozott céllal küldte vissza Ausztria-Magyarország területére egykori tanítványait, hogy tegyenek bizonyságot a megtalált és elfogadott örömüzenetről. Engedelmességüknek következménye az volt, hogy egyszerű falusi emberek nemcsak hithez, de meglepően eredményes szónoki képességhez is jutottak. Novák Antal, Kornya Mihály, és Tóth Mihály „parasztpróféták” idejében a partiumi-tiszántúli vidéken évi kétszáz százalékos növekedést mondhattak magukénak. Ebben az időben (1873) érkezett Budapestre Henrik Meyer, a Brit és Külföldi Bibliatársulat megbízottja, akinek buzgósága és szervezőkészsége alkalmassá
tette, hogy egész Magyarországon munkálkodjon, elsősorban a német ajkú lakosság körében. 1894ben hazatér a Hamburgi Teológiai Szemináriumból Udvarnoki András és Balogh Lajos. Bennük az önállóságra törekvő magyar baptista gyülekezetek hivatott vezetőkre találtak. A huszadik század elején a misszió lendülete továbbra sem csökkent. 1895-ben mind a mai napig megjelenő országos folyóiratot indítottak, Békehírnök címmel. 1905-ben Kiskörösön, 1910-ben Hajdúböszörményben szeretetházat építettek. 1906-ban megalakították a Teológiai Szemináriumot. A háborúk és a kommunista ideológia sem tudta megtörni a baptisták hitét és lendületét. A Baptista Világszövetség – amelyhez a Magyarországi Baptista Egyház is tartozik – kezdettől fogva sokat tett és tesz napjainkban is az evangélium terjesztéséért. Ma mintegy hetvenmillió bemerítkezett gyüle-
Az embernek van felelősségérzete és persze felelősége is- önmagáért, másokért. Mert az ember erkölcsi lény. Képes nem csak választásra, döntésre is. „Úgy döntöttem, gazember leszek” – mondja Shakespeare III. Richárdja. Igen ez döntés, akkor is ha nem jó. A lelkiismeret alszik. Választani az állatok is tudnak. Egyek, ne egyek, vagy hogy mit… De döntésre csak ember képes. A döntés egy életre szóló lényegi dolog. Istennel vagy Isten nélkül, ez is döntés. Nagyon is lényegi. Ez nem csak egy /földi / életre szól, hanem időtlen… A lelkiismeret karbantartásra szorul. A bűn követése vagy elitélése is döntés. Bűntelen ember nincs. Akarattal vagy akaratlanul is megtörténik. Az ember nem csak test, hanem lélek is így tudatbirtokos is, tehát dönt. Meg akar-e tisztulni „újjászületni” vagy nem. Erre való a bűnbánat. /az állatok nem erkölcsi lényeknáluk nincs „bűn”-fogalom sem/. Az őskereszténységben sokáig tartott a vezeklés és nyíltan meg kellett vallani – nem csak Isten, de az emberek előtt is a bűnöket. A bűnmegvallás lehet közösségi vagy egyéni. Ilyen (utóbbi) a gyónás szentsége is. Isten megbocsájtó, mert szeret minket. Viszonozzuk hát! Az ember, a keresztény ember
5
– a Szentírás kizárólagos tekinkezeti tagot, és hozzátartozókkal együtt mintegy százötvenmilliós télyének elismerése: „A teljes írás Istentől ihletett és közösséget képvisel. hasznos…” (2. Pét. 3:16) – a hit megvallásán alapuló, Baptista sajátosságok (víz) bemerítéssel gyakorolt keGyőri Kálmánt, a Magyaror- reszténység „Aki hisz, és bemerítkezik szági Baptista Egyház egykori főtitkárát, teológiai tanárt, nyugal- (baptizál); üdvösségre jut (Márk. mazott lelkipásztort kértük meg a 16:16) – az újszövetségi gyülejkezetbaptista hitnézetek és sajátossászervezet alapelveihez való alkalgok megfogalmazására. – Komoly határozottsággal és mazkodás (egyetemes papság elve, szükmeggyőződéssel hirdetjük azokat az igazságokat, amelyeket Isten ség szerinti fegyelmezés, adakolelkiismeretünkre bízott, de ön- zás-önfenntartás, szövetségi jelteltség nélkül, mert bennünk is legű együttműködés az autonóm csak rész szerint van meg az isme- gyülekezetek között) – a lelkiismereti és vallásszaret. Ilyen értelemben kimondhatjuk, hogy az Apostoli Hitvallás- badság hirdetése „Szabad államban szabad egyban foglalt alapvető és általános hitigazságokkal való egyetértésen ház!” – a lélekmentés (evangelizáció) túl, további öt elengedhetetlen is„Menjenek el tehát, tegyenek mérv együttes jelenléte szükséges ahhoz, hogy egy személyt, vagy tanítvánnyá minden népet” (Máté közösséget baptistának tekinthes- 28:19a) Füstös Gyula sünk. Ezek az ismérvek a követbaptista lelkipásztor kezők:
Bűnbánat
lelki tükröt tart maga elé. Mit követtem el, mit kellett volna másképp tennem, mi bűnt, bűnöket követtem el. A rendszerezés után jön a megbánás (vagy együtt jár) és aztán a „feloldozás”. De az utat végig kell járni. „Meghívottságunk” így érvényes. Van, aki végiggondolja a tízparancsolatot és úgy „rendszerez” illetve készül fel. Van, aki a főbűnök felsorolásával, magára alkalmazásával készül. Van, aki megnézi mit vétett Isten és mit az emberek ellen. Van, aki a tudatos és az akaratlan mezeit vizsgálja. Nekem /szubjektivitás itt megengedett/ a római katolikus misében elhangzó bűnbánati rész tetszik legjobban, tűnik legteljesebbnek, legáttekinthetőbbnek és legjobban beváltnak. „Gyónom a mindenható Istennek és nektek testvéreim, hogy sokszor és sokat vétkeztem: gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással…” Mert gondolattal is sokat vétkezünk. Hányszor kívánunk rosszat másoknak. Hányszor gondolunk bűnöset. Ez jogilag nem bűn. A jog csak a megtörtént bűnökkel foglalkozik – a gondolati, erkölcsi és vallási vétség „csak”de tönkreteheti normális és egészséges lel-
kiismeretünket is eluralhatja gondolkodásunkat. Tisztítsuk meg gondolkodásunkat is! Szóval is sokat árt az ember. Dühében sokszor „elszólja” magát nem is gondolva arra, hogy milyen sérülést okoz. A „szó elszáll” – mondják. De valahol leül és valahol talál. Talán fegyverként ölhet is. Cselekedetünk alapján ítélnek meg minket. A hit tettek nélkül halott, írja Jakab apostol. Valóban. A szavaink hitelét is tetteink adják meg! A jó cselekedetek segítenek minket. A rosszak Isten előtt le nem tagadhatók. Ő mindent lát. Isten a szeretet, de az igazságosság is. a mulasztás is bűn. Máté a végítéletről szólva a mulasztásról is szól. A balján állókhoz így szól: „Távozzatok szemem elől átkozottak…” (Mt. 25.41-46.) tehát embertársainkkal szemben felelőségünk van. Mindenkiben Krisztust látni és a szenvedőkön, szűkölködőkön segíteni. Erre is fokozottam alkalmas a nagyböjti időszak. Tehát végig kell vinni e gondolatsort, cselekedetté formálni és megújulni, a sötétség után jöhet a fény. A bűnbánat után az öröm. Így tudunk együtt örülni és tiszta lelkiismerettel köszönni a Nagy ünnepen: Krisztus feltámadt: Valóban feltámadt! Balla Sándor
6
GÖRÖG OLDAL • 2012. március
„Mi jut eszedbe Március 15-ről?”
Nemzeti ünnepünk alkalmából gyermekrajz kiállítás nyílt a Toronygalériában. A tavalyi évhez hasonlóan, az idén is kapcsolódtunk a városi ünnepi programokhoz, nagy örömöt szerezve ezzel a gyerekeknek, akiknek lelkesedését tükrözi a sok rajz és alkotás. A kiállí-
tás elérte sikerét és ennek helye van a templomban, hiszen az ünnep mondanivalója: a szabadság egy olyanan lelkiszellemi értéket közöl, amely a szeretetMinden gyereknek az jut eszébe Márben ölt testet. Szeretni kell a hazát, egy- cius 15-ről, amit az iskolában, vagy a szüleitől, vagy más hírforrásból elsajátított. Tematikusan nézve a kiállítás anyagát látjuk, hogy az óvodás korúak munkáinak témája elsősorban a zászló, a kokárda, a tavasz megjöttével a virág. Az alsó iskolában a gyerekek már több ismeretet szereznek és megjelenik munkáikban Petőfi és Kossuth arcképei, a Nemzeti Múzeumnál történt események, a Nemzeti dal. Ahogy haladunk a korban, a nagyobb gyerekek már a mást, az Istent. Ma olyan világot élünk 1848-as Szabadságharc eseményeit mikor a nemzeti öntudatot erősíteni kell is ábrázolják. Sok gyerek sok alkotást úgy, hogy a legfiatalabb korosztályt is megjelenített, ez azt jelenti, hogy van bevonjuk ebbe. Lehetőséget kell adni, mondanivalójuk, a rajzokba beletették hogy megismerjék a népek történelmét legjobb tudásukat, szívüket, lelküket. A kiállítás megnyitására március 11és mindenképpen haza szeretetre és önén került sor, ahol Sási Péter esperes úr tudatra nevelni őket.
köszöntötte a megjelenteket. A tárlatot Sőrés István önkormányzati képviselő nyitotta meg. Elmondta, hogy azok a gyerekek, akik munkájukat bemutatták, kicsit magyarabbak lettek, egy kicsit közelebb kerültek a hazához. Tanár úr elismerő szavai arra ösztönözte őket, hogy „ez a lelkesedésetek tartson ki életetek végéig, szeressétek a hazátokat és az embereket.” A megnyitón közreműködött PappFür János (gitár) és Cégény-Nagy Erzsébet (ének). Gitár kíséret mellett elénekelték a Tavaszi szél című népdalt, majd a költő két saját versét adta elő. Köszönetet mondunk mind azoknak a felnőtteknek, akik munkájukkal és adományukkal hozzájárultak, hogy ez a színvonalas kiállítás létre jött. Debreceniné Erdős Ibolya
2012. január 24-én a Vasvári Pál Társaság soron következő előadását a hajdúböszörményi származású dr. Poór János professzor úr tartotta, a történeti alkotmányról. Az előadását nagy érdeklődés fogadta, és sok régi ismerőssel, baráttal, kollégával találkozott. Számunkra nagy megtiszteltetés volt a látogatása. Debreceniné Erdős Ibolya
