GREEN MOUNTAIN A Zöld Hegyi Területek Fenntartható Fejlődési Modellje: Existing Situation Analysis (ESA) Jelenleg Fennálló Helyzet Elemzés jelentés

“GREEN MOUNTAIN” A Zöld Hegyi Területek Fenntartható Fejlődési Modellje: Existing Situation Analysis (ESA) Jelenleg Fennálló Helyzet Elemzés jelentés

Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

1

INDEX

BEVEZETÉS

4

1

ROMÁNIA ESA jelentése

5

1.1 1.2 1.3

1.5

A TERÜLET BEMUTATÁSA 6 GAZDASÁGI FENNTARTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS TERMÉKEK 11 MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK A KOORDINÁLT MENEDZSMENT JOGSZABÁLYOKRA ÉS TERVEKRE 22 MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK AZ INFORMÁCIÓ, OKTATÁS ÉS TUDATOSSÁG EMELÉSÉRE 29 KÖVETKEZTETÉSEK 34

2

SZLOVÁKIA ESA jelentése

2.1 2.2 2.3

A TERÜLET BEMUTATÁSA 36 GAZDASÁGI FENNTARTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS TERMÉKEK 43 MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK A KOORDINÁLT MENEDZSMENT JOGSZABÁLYOKRA ÉS TERVEKRE 53 MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK AZ INFORMÁCIÓ, OKTATÁS ÉS TUDATOSSÁG EMELÉSÉRE 59

1.4

2.4

35

3

BULGÁRIA ESA jelentése

3.1 3.2 3.3

3.5

A TERÜLET BEMUTATÁSA 67 GAZDASÁGI FENNTARTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS TERMÉKEK 72 MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK A KOORDINÁLT MENEDZSMENT JOGSZABÁLYOKRA ÉS78 TERVEKRE MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK AZ INFORMÁCIÓ, OKTATÁS ÉS TUDATOSSÁG EMELÉSÉRE 83 KÖVETKEZTETÉSEK 88

4

MAGYARORSZÁG ESA jelentése

4.1 4.2 4.3

4.5


5

BOSZNIA & HERCEGOVINA ESA jelentése

3.4

4.4

5.1 5.2

A TERÜLET BEMUTATÁSA GAZDASÁGI FENNTARTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS TERMÉKEK


66

89

117 118 123 2

5.3

5.5

MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK A KOORDINÁLT MENEDZSMENT JOGSZABÁLYOKRA ÉS TERVEKRE 128 MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK AZ INFORMÁCIÓ, OKTATÁS ÉS TUDATOSSÁG EMELÉSÉRE 134 KÖVETKEZTETÉSEK 136

6

MONTENEGRO ESA jelentése

6.1 6.2 6.3

6.5


7

AUSZTRIA ESA jelentése

7.1 7.2 7.3 7.4 7.5


8

OLASZORSZÁG ESA jelentése

8.1 8.2 8.3


5.4

6.4

8.4 8.5

137

157

177

9

GÖRÖGORSZÁG ESA jelentése

198

9.1 9.2 9.3

A TERÜLET BEMUTATÁSA GAZDASÁGI FENNTARTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS TERMÉKEK MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK A KOORDINÁLT MENEDZSMENT JOGSZABÁLYOKRA ÉS TERVEKRE MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK AZ INFORMÁCIÓ, OKTATÁS ÉS TUDATOSSÁG EMELÉSÉRE KÖVETKEZTETÉSEK

199 208 215

9.4 9.5


220 224

3

BEVEZETÉS A jelenlegi Existing Situation Analysis (ESA) azaz a Jelenleg Fennálló Helyzet Elemezés jelentés az úgynevezett "A Zöld Hegyi Területek Fenntartható Fejlődési Modellje" (Green Mountain) európai finanszírozású projekt keretében valósul meg. 11 partnerszervezet 9 európai országból (Olaszország, Görögország, Bulgária, Magyarország, Ausztria, Románia, Szlovákia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró) létrehozott egy platformot az információ és tudáscseréről, valamint, hogy kifejlesszenek bevált módszereket és gyakorlatokat, azzal a céllal, hogy felépítsenek egy fenntartható fejlődéshez szüksége irányítási modellt; amely biztosítja a megfelelő integrált stratégiát, hogy ez által segítse a természeti és védett hegyvidéki területek valorizációját és eredeti funkciójuk megőrzését. Az információcsere volt az első fő feladat a Green Mountain partnerek tevékenységi körében. A cél ebben a tevékenységben az információk, a tudás és a tapasztalat megosztása a partnerek hegyi területeiről (területi rendszer, a gazdasági szempontok, tervek, módszerek és eljárások használata, stb), és a 3 tematikus projekt terület tekintetében. Ez a tevékenység a jelenlegi ESA jelentés segítségével valósul meg, amelyhez minden érintett partner hozzájárul. Az 'Existing Situation Analysis” egy igencsak kulcsfontosságú tevékenység, hiszen ez az, ami meghatározza a kiindulási pontot, ahonnan a lehetséges megoldások erednek. Az ESA ezért egy fontos eszköz. Nemcsak azért, hogy információkat, ismereteket és tapasztalatokat osszon meg a partnerek között, de azért is, mivel lehetővé teszi a meglévő problémák, igények, kihívások és lehetőségek korszerű azonosítását. A jelenleg fennálló helyzet elemzése olyan tevékenység, amely segít meghatározni a terület fejlesztésének pontos igényeit - és mindeközben biztosítja a megfelelő fejlesztési megközelítést is a jövendőbeli tevékenységek tekintetében a Green Mountain projekten belül. Ezek a Fejlesztési területek: a közösen fenntartható gazdálkodás és az ehhez kapcsolódó fejlesztési modellek; a tervek összeállítása és a tudatosság növelésére szolgáló tevékenységek felállítása; ill. a kísérleti programok végrehajtása stb. A jelenlegi "Existing Situation Analysis" 3 tematikus területre koncentrál, tekintettel az alapvetően kulcsfontosságú elemek védelmére, fejlesztésére és a természeti és a védett területek, ill. a fenntartható fejlődési és irányítási modell megőrzésére: •

A gazdasági tevékenységek természetvédelemben,

•

A jelenleg fennálló helyzet elemzése 3 fontos területre fókuszál: (hogyan védjük, fejlesszük és őrizzük meg a természeti és a védett területeket, segítsük a fenntartható fejlődést, és a megfelelő irányítási modell felállítására):

fenntartható

növekedésének

azonosítása

a

A helyi és regionális szinten résztvevő partnerek hatóságai elemezték a saját területüket, helyi és regionális szinten is. A National Forest Administration-Romsilva elemzése 2 Nemzeti parkra összpontosít, amelyek részt vesznek a Green Mountain projektben. A Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség által végzett elemzés a "PPP Horehron"-ra összpontosít, ami egy modell területként szerepel a Green Mountain projekten belül.


4

1. ESA report ROMANIA


5

1.1

TERÜLET BEMUTATÁSA

jogalkotások, melyek az országban, hatályban vannak 1.1.1 Releváns országos/regionális/helyi szinteken, amik a természetes és védett hegyvidékek kezelésével és védelmezésével/valorizálásával kapcsolatosak. A releváns hatályban lévő jogalkotások a védett területek figyelembe vételével az országunkban a következők: • GEO No. 57/2007 törvény a természetes védett területek, természetes élőhelyek, növény és vadon élő állatok védelméről a későbbi teljesítésekkel és változásokkal, a No. 49/2011 számú (védett területek törvény) törvény hagyta jóvá • No. 265/2006. törvény a környezetvédelemről • No. 5/2000 törvény a Nemzeti Szekció tervezet jóváhagyásáról- védett területek • No. 552/2003 rendelet a nemzeti és natúr parkok belső rendezéséről és a közigazgatásuk létrehozásáról • No. 776/2007 rendelet a Közösségi Jelentőségű Területek nyilatkozatáról • No. 1284/2007 határozat a különleges madarak és állatok védett területeiről • No. 2151/2004, No. 1581/2005, No. 1143/2007 kormány határozat a védett természeti területek rendszerének új rendszerbe sorolásáról • No. 121/2010 kormány határozat a védett természeti terület létrehozására a Cefa Nemzeti Parkban Vadászati törvény- 2008 Környezeti törvény- 2006 Erdei Kód- 2008 Törvény a hegyekről (2004) Agrárintervenciós és Kifizetések Ügynöksége- támogatási kifizetések, az állatállomány felvázolása és az ellenőrzések végrehajtása (Kelemen havasok Nemzeti Park) Más jogszabályi megállapodások természetvédelemmel kapcsolatban:

a

fenntartható

integrált

fejlődéssel

és

A Kárpátok védelméről és fenntartható fejlődéséről szóló keret megállapodás (2003), Munkaprogram és a Biodiverzitás Egyezmény (2008), valamint további kezdeményezések, melyekben Románia részt vesz, a következők: - A Duna- Kárpátok Program (WWF-DCP) - A Kárpátok Védett Területeinek Hálózata (CNPA) Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

6

-

A Kárpát- Ökorégió Kezdeményezés (CERI)- civil szervezetek ernyőszervezete, beleértve a magán és az állami szektor tagjait Hegyvidéki Fórum Romániában

1.1.2 Általános prezentáció a lokális/regionális területek hegyvidékéről összefoglalva a jellemvonásait és földrajzi helyezkedését/fekvését. Románia Közép-Európa dél keleti részén helyezkedik el, ismert nevén a Kárpátok országa: „ az ország közepén a Kárpátok, dél felé haladva, a Dunával határos”, híres a sokoldalú és változatos természeti adottságairól. A Kárpátok hegyláncai szelik át az országot 650 km hosszan, míg a Duna 1075 km-en keresztül folyik az ország területén. Románia domborzatára a tengerszint feletti magasságok szerinti területi tagoltság,( 33% sík és tengerparti területek, 36% dombságok és fennsíkok, 31% hegységek) valamint a koncentrikus elrendezés jellemző. Romániára a nedves kontinentális éghajlat jellemző, de a Kárpátok hegyláncai és a Feketetenger befolyásolja a közép-európai éghajlatot is, az ország középső és nyugati részén, DélEurópa délnyugati és délkeleti részén (a Duna delta és a Fekete-tenger torkolatánál). Ezért mind a növény és mind az állatvilág európai és kontinentális fajai, sarkvidéki fajai, északi fajai, alpi, közép-európai, mediterrán és balkán fajai is megtalálhatók. Hosszabb folyói- Szamos, Maros, Jiu, Olt, Arges, Dambovita, Lalomita, Siret és a Prut stb.ezek a folyók északról dél felé, nyugatról kelet felé folynak a Dunába (kivéve a Maros és a Szamos, amik nyugat felé folynak). A növényzet a domborzattól függ, az éghajlatot és a talaj állapotát a magassági övek befolyásolják. Geo-botanikai szempontból Románia a közép-európai régióhoz tartozik. A mai növényzet kialakulását a múltban történt geológiai és éghajlati változások erősen befolyásolták, ahogy a domborzatot és a talaj fajták kialakulását is. Románia területe horizontálisan 2 nagy területre oszlik: sztyeppekre és erdőkre, míg vertikálisan alpesi terület alakult ki. A sztyeppes területek kistérségekből állnak, melyekben erdős és nem erdős területeket váltakoznak. Az erdős kistérségi területek jellemző fajai: a tölgy, a bükk és a tűlevelű fafajok. Az alpesi területek alárendelt kistérségi és egy magasabb alpesi területből állnak. Az átmenet egyik területről a másikra fokozatos, a fajok ökológiai amplitúdója szerint változik. A legnagyobb erdőket itt találjuk, legtöbbjük fenyőerdő. A terület ásványokban gazdag: színesfém- ércet, szenet és építési követ bányásznak, továbbá ásványvízben gazdag területek is találhatóak. 1.1.3 Érzékeny és védett hegyvidéki területek A Romániai Kárpátok hegyvonulatai az Európai Kárpátok területének 55%-án fekszik, (204,700 km2, 1500 km hosszú, és 350 km széles), a földrajzi elhelyezkedés szerint a DéliKárpátokat, a Nyugati-Kárpátokat és a Keleti- Kárpátokat ossza ketté.


7

A Déli-Kárpátok hegyvonulatai a leginkább jellemző hegyvidéki területe a romániai Kárpátok hegységeinek: különösen kiemelt jellemzői a tömörség, és itt találhatók a legmagasabb csúcsok is. (Moldoveanu 2544 m, Negoiu 2535 m) A Déli-Kárpátok a Kárpátok hegyvonulatainak déli részén helyezkedik el, körülhatárolva keleten a Prahova völgyét, nyugaton a Cerna völgyét és a Timis völgyet. Románia nemzeti parkjainak bemutatása az elhelyezkedésük szerint történik, kezdve a Déli, majd a Nyugati, és végül a Keleti Kárpátok hegyvonulataival. A Déli-Kárpátokban a következő nemzeti parkok találhatók: Piatra Craiului, Cozia, Retezat, Domogled-Valea Cernei, valamint Gradistea Muncelului-Cioclovina nemzeti park. A Nyugati-Kárpátok délen a Duna, északon a Barcaului völgy (Sebes-Körös mellékfolyója) között terül el, Keleten a Cerna völgy határolja, míg nyugaton a nyugati dombok. Ezek a hegyek a legalacsonyabbak és a legtöredezettebbek; tulajdonképpen ezek alkotják a hegyvidék egy kisebb csoportját, felosztva a területet nagyobb völgyekre és vízmosásokra. A hegyvidéket nagy erdők, főleg bükkerdők fedik, a hegytetőkön legelők találhatók. A régióban 2 nemzeti park (Cheile Nerei- Beusnita és Semenic- Cheile Carasului) és két natúrpark (Portile de Fler és Apuseni) található. A Keleti Kárpátok. A Kárpátok hegyvonulatainak egyik ága, melyet északon a román határ (Tisza) és Prahova völgye határol. Nyugaton Erdéllyel szomszédos, délen és keleten a Moldáv fennsíkkal, míg Kárpátalja dombjai délnyugaton a Déli-Kárpátokkal, északkeleten a Bacau folyóval, (Sebes-Kőrös mellékfolyója) határosak. Ez a Romániai Kárpátok legnagyobb része, számos folyó osztja fel, és sok hágó keresztezi a területet. Ilyen hágók pl.: Prislop, Rotunda, Setnez, Bicaz, Tusnad és az Oituz. A legnagyobb erdőket itt találjuk, legtöbbjük fenyőerdő. A No.1284/2007 számú miniszteri rendelet értelmében a védett természeti területek közösségi jelentőségű területek a Natura 2000 részeként, Romániában 273 területet foglal magába, ami 13,21%-a az országnak. Emellett a No. 1284/2007 miniszteri rendelet értelmében a Különleges Madárvédelmi Területek létesítménye is a Natura 2000 részeként van számon tartva, így Romániában összesen 108 ilyen Madárvédelmi Terület van, ami az ország 11,85% teszi ki. A védett területek a régióban: Kelemen havasok Nemzeti Park, ami szintén N2000 terület, a N2000 tőzeglápok: Saru Dornei, Poiana Stampei@Romanesti A Kelemen havasok Nemzeti Park 2000-ben jött létre, több mint 24 000 hektár területen, észak Romániában, amely magában foglalja a Keleti-Kárpátok Hegyvonulatainak vulkanikus területeit is. A park ismert az egyedülálló geológiai funkcióiról, és otthona több nagy ragadózónak (barna medvék, farkasok, hiúzok és vadmacskák) és madárnak (mint például a vándorsólyomnak, a siketfajdnak, a nyírfajdnak és a békászó sasnak). Mind a három tőzegmocsár alga közösségeket, zooplanktont tartalmaz. Ezen tőzegmocsarak jelentősége a következőkből áll: megakadályozza az árvizeket tavasszal, a hóolvadás idején, és nyáron a nagy esőzések idején. Egy úgynevezett bioszűrők, amik megszűrik a vizet a szennyeződésektől és elnyelik a szén-dioxidot. Tara Dornelor-t körülvevő hegységek sajátos varázzsal rendelkeznek. Cohárd viszonylag alacsony, ezért főleg a lelkipásztori tevékenységet tartja fenn, nyáron páratlan kilátás nyílik a szomszédos hegyláncokra: Bârgău, Rodna Giumalău Rarău, Pietrosul Bistritei and Călimani. Giumalau-ban kiterjedt túraútvonalak vannak, a Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

8

leginkább elérhető hegyek területén. A Kelemen havasok Nemzeti Park védi az értékes élőhelyeket és a terület ökoszisztémáját: fenyőerdők svájci fenyőkkel, rhododendron cserjések, ibolyák, harangvirágok stb. A svájci fenyő (Pinus cembra) a jégkorszak maradványa még mindig megtalálható Romániában, igaz csak néhány elszigetelt területen a Déli Kárpátokban. A Cserna Domogled Nemzeti Park, jelentős területén találjuk meg a Pinus Nigra ssp.banatica, mint endemikus fajt, mely híres az ellenálló képességéről. 1.1.4

Jellemzés a területtel határos hegyvidékek/vagy védett/érzékeny területek kapcsolatáról

A Cserna Domogled Nemzeti Park három nemzeti parkkal érintkezik, melyek a következők: Retyezáti Nemzeti Park, Mehidinti Asztalföld Geopark és a ROSCI0129 az Észak nyugati Gogi. A határérték a mi parkunk és ezen, védett területek között helyezkedik el a hegyvidéki területen. A megőrzés és a helyi közösségek fejlődési céljai közösek. Ezen igazgatóságok között szoros együttműködés van, főleg a Retyezáti Nemzeti Parkkal, ahol a jogszabályi rendszer és irányítási módszerek megegyeznek a mieinkkel. Kelemen havasok Nemzeti Park, mint vezetői célok: a biológiai sokféleség megőrzése és az ökológiai turizmus. Ezen célok figyelembe vételével alakítottunk ki együttműködéseket más parkokkal, belülről a Nemzeti Erdészeti Igazgatósággal, azon kívül pedig más igazgatóságokkal (például a Csalhó Parkkal). A helyi, nemzeti és regionális érdekelt csoportok képviseltetik magukat a Kunzultatív Tanács Igazgatóságán, melynek tanácsadó feladata van az irányítási folyamatban.


9

1.1.5

Jelentős problémák, kényszerek és veszélyek, amik érintik a területünkön lévő hegyvidéket, valamint az ezzel kapcsolatos kihívásokat és lehetőségeket.

Cserna Domogled Nemzeti Park A fő problémák, kihívások és lehetőségek, melyek befolyásolják ezt a védett természeti területet, a következők: 1. Kontrolálatlan turizmus: jelenleg a parknak magas a hozzáférhetőségi szintje, mely potenciális veszélyt jelenthet a biodiverzitásra, melynek kockázatát növeli a szervezetlen és kaotikus turizmus fejlesztése 2. A kommunikációs rendszer és a tudatosság hiánya- az információs központok hiánya, ahol a helyi lakosság és a turisták információhoz juthatnak a védett területről 3. Kontrolálatlan építkezés, ami nem veszi figyelembe a terület tradicionális szempontjait 4. Orvvadászat- a szegény gazdasági helyzet, a tudatossági rendszerek hiánya és az erőforrások állandó szükségessége okozza az orvvadászat magas szintjét 5. A túllegeltetés az egyik fő probléma, a veszteség miatt, mely aggodalmat kelt a biodiverzitásban és néhány növényfaj túlszaporodásában, amit az állatok nem fogyasztanak el- pl. Nardus stricta, Rumex alpinus, Urtica dioica. 6. A boróka fák kivágása a tűz megelőzése miatt, illetve a füves területek növelése miatt 7. Erdőtüzek- természetes vagy ember által okozott, az egyik legnagyobb probléma, mely befolyásolja a tájképet. A park területén, 2000-ben természetes tüzek pusztítottak, melynek következtében 90 ha-nyi erdő pusztult el a Domogled hegységben. 8. A létező hidrotechnikai építkezések közvetlenül befolyásolják a terület vízi biodiverzitását, de még a talaj és a szárazföldi ökoszisztémát is. 9. Az alacsony kezelési kapacitás a védett területeken, ami érinti a funkciókat és felszereléseket 10. Illegális erdő kivágás Kelemen havasok Nemzeti Park A népesség elöregedése A munka hiánya (bányabezárások, erdőgazdálkodás, ami a fő bevételi forrást jelentette) A tej alacsony ára (a kicsi farmokon, ez az egyetlen bevételi forrás) A legelők összetételének megváltozása, a legeltetések csökkenése miatt Infrastruktúra hiánya Falusi turizmus Tradicionális kézműves termékek és ételek


10

1.2

GAZDASÁGILAG FENNTARTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS TERMÉKEK

1.2.1

Jellemzés a lokális/regionális hegyekkel kapcsolatok törvényekről/prioritásokról, amik kötődnek a gazdasági fejlődéshez ás gazdasági tevékenységekhez

Cserna Domogled Nemzeti Park A helyi lakosság fő tevékenységei a következők: • Állattartás (állatállomány)- A lakosság fő tradicionális foglalkozása a Cserna medencében. Nagyon sok a juhistállóval lakott terület nyáron, a magas területeken, a legeltetés miatt. • Fakitermelés és fafeldolgozás- tevékenységek, melyek hasznot termelnek mind a gazdasági szektorban, mind a helyi népesség körében • Turizmus- mely a park létrehozásával vált az egyik fő tevékenységgé, a helyi gazdaságot illetően Kelemen havasok Nemzeti Park A nemzeti park a hegyvidék legnagyobb részét foglalja magába, és határai 15-25 km-rel távolabb helyezkednek el az ember lakta településektől, ebből fakadóan korlátozza a kölcsönhatásokat a területe és a helyi közösségek területei között. A terület legnagyobb része fenyvessel borított (67%) a parkon belül elhelyezkedő terület, valamint hegyi és szubalpin legelők (32%) találhatók. A Kelemen havasok Nemzeti Park területének közel 52%-a állami terület (összesen 84% állami tulajdon) a többi terület tulajdonosa a helyi igazgatóságok (állami erdészeti igazgatóság kezeli) valamint magán erdészeti igazgatóságok helyi tanácsok (melyek kezelése a helyi tanácsok felügyelete alatt történik).

A nemzeti parkokat szabályozó törvény értelmében, Romániában a belső zónák 3típusát különböztetjük meg, a különböző földhasználati rendszer figyelembe vételével: -

A különösen védett területek (a legszigorúbb, ahol az ökoszisztéma természetes állapotát megőrizte, és csak kutatási, oktatási és ellenőrzött ökoturisztikai tevékenységek engedélyezettek a területen)


11

-

Az ütköző zóna (ahol néha ellenőrzött fakitermelés folyik, az erdészeti kezelési terv szerint, valamint legeltetés és a turizmus fejlesztésével kapcsolatos kisebb tevékenységek lehetségesek)

-

A fenntartható természetvédelmi területek, ahol megengedhetőbbek az emberi tevékenységek, de szabályozott, a természetvédelmi célkitűzések elsődleges feladatai szerint

Tekintettel arra, hogy a korlátozó rendszer elsődleges célja a nemzeti park nem közvetlenül érdekelt emberi feljődési tevékenységek támogatása. Kivételes eset a természetesen bővülő erdők miatt az allegelők kialakulása, melynek meghatározása a hatékonyság hiánya ebben az ágazatban. Ezért az erdő természetes kiterjedése nem a legelők kára, melyek megőrzése érdekes, ezért a park közvetlenül érdekelt abban, hogy ezeket a tevékenységeket támogassa. Az egyik lehetőség az az, hogy APIA (Kifizetések és Beavatkozások a Mezőgazdaságban Ügynökség) támogatásokat kínáljon fel. A park másik prioritása, az oktatás és értelmezés a fenntartható és felelős turizmus. Ugyanakkor, a legelők biológiai sokféleségének leltára és értékelése és az erdő ökoszisztémája a Park Igazgatásának jövőbeni prioritása kell, hogy legyen. Tara Dornelor terület és a Kelemen havasok Nemzeti Park lehetséges ökoturisztikai tevékenységei Gyalogtúra, kirándulás A gyalogtúra egy nagyszerű lehetőség az aktív kikapcsolódásra, melynek köszönhetően lehetőség van a terület megismerésére, és a természet megfigyelésére. Ha Vatra Dornei-ben vagy a hegyvidék más falujában jársz, lehetőséged nyílik néhány órás vagy napos hegyi gyalogtúrák kiválasztására. Ha megfelelően felszerelt vagy, és van egy jó térképed akár egyedül is nekivághatsz a kalandnak. De kérheted szakemberek segítségét is a vendégfogadó alkalmazottjaitól vagy kérhetsz egy helyi vezetőt is, aki a hegyvidéki túrán végigkísér, ahol történeteket és titkokat oszt meg veled, amit sosem felejtesz el. Nordic Walking Azok, akik ismerik, és szeretik ezt a sportot, Vatra Dorneiben, 6 Nordic walking pályát hoztak létre, 2 és 12,1 km hossz között, valamint 39 és 464 m szintkülönbség között. Vadvízi evezés A tavasz a vadvízi evezés ideális évszaka. A Beszterce folyó egyike azon kevés folyóknak az országban, mely megfelelő feltételeket biztosít ennek a tevékenységnek, a szakaszok elérik a 3-as nehézségi fokozatot, 1-5-ig skálán (5 a legnehezebb) Lovaglás A Lovaglás Tara Dornelorban különféle lehetőségeket kínál: tapasztalt lovasoknak alkalmi lovasoknak gyerekeknek és kezdőknek.


12

Az igazi kalandokat kereső tapasztalt lovasok, kipróbálhatják a véget nem érő túrákat, melyek nagy távolságokat foglalnak magukban, így szükséges éjszakai pihenőket tartani, sátorban, óvóhelyen, vagy a szabad ég alatt. Annak érdekében, hogy a helyi vendégházak melegségét és kényelmét élvezzék, szerveznek oda-vissza túrákat is, mely lehetőséget biztosít arra, hogy a vendégek több különböző helyszínt is megismerjenek az ott töltött idő alatt. Azoknak a szenvedélyes lovasoknak, kiknek kevés idő áll rendelkezésre, vagy kevesebb tapasztalattal rendelkeznek, választhatják a szabadidős pályákat is (kevesebb, mint egy napos rövid túrák),Vatra Dornei, Dorna Arini és Neagra Sarului lovas központjából. Mind a gyerekeknek és mindazoknak, akik még nem próbálták ezt a fajta tevékenységet, vannak lovas túrák kezdőknek is. A terület lehetőséget kínál hegyi kerékpározásra és téli sportolásra. Az alpesi legelőkön, a birkatartás engedélyezett tevékenység. Az aratás is engedélyezett a Park, ütköző zónájában. 1.2.2 Leírás a létező kezdeményezésekről/módszerekről/tevékenységekről/projektekről, amik jelenleg használatban vannak a területünkön Cserna Domogled Nemzeti Park Eddig nem voltak nagyobb kezdeményezések és projektek, melyek célja a helyi tevékenységek és termékek értékeinek közvetítése. A tradicionális tevékenységek, termékek és kézműves termékek népszerűsítése ezeken a területeken különleges események alkalmával történt, mint: A Banát Fekete Fenyő Fesztivál, az Orgona fesztivál, helyi fesztiválok stb. A helyi termékek alacsony szintű népszerűsítésének okai: -

a nem állandó terek hiánya a turizmus területén, melyek célja, hogy támogassa ezen típusú termékek piacát

-

a kereskedelmi ügynökök hiánya

-

megközelíthetetlen utak, melyek lehetetlenné teszik a megközelítést a közösségi terekbe

-

régi helyi közösségek és a veszélyeztetettek

Kelemen havasok Nemzeti Park Az ökoturizmus, fejlődési tevékenysége A terület magas természeti és kulturális értéke miatt (természetes és a természetes ökorendszerek, hagyományos kezelése, és az agrár-lelkipásztori hegyvidéki táj, apró természetvédelmi területek és a Kelemen Nemzeti Park déli része, jól megőrzött hagyományok) kezdeményezés alakult ki azért, hogy támogassa az ökoturizmust és a megújuló energiaforrásokat a területen. A projekt civil szervezetek támogatásával indult, és a Ökoturizmus Romániában Egyesülettel (AER),mint választott partnerrel, aki felelős az ökoturizmus alkotóelemeiért, míg a Kelemen Nemzeti Igazgatósága meghívást kapott, mint helyi fő partner. A projekt fő céljai Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

13

az ökoturizmus koncepciójának támogatása, képzések ajánlása, és a legjobb gyakorlati irányelvek az ökoturizmus fejlesztéséért a területen és a helyi ökoturizmus termékek és szolgáltatások hálójának fejlesztése, mint első lépése a fejlesztési területnek. Annak érdekében, hogy ezeket a célokat, a projekt menedzsment csapat megvalósítsa az ötlet létrehozásával a helyi ökoturizmus egyesületet bízta meg. A kezdeményezés váratlan sikert aratott, az érintettek bevonása a turizmusban is ezt bizonyítja, hogy az érdeklődésük nagy volt és a Tara Dornelor Ökoturizmus Egyesület is létrejött. Kezdetben (a bürokrácia elkerülése érdekében), az érintettek kisebb száma alapította az egyesületet, melyet a helyi turizmus legfontosabb szereplőinek egy-egy tagja képvisel: 2 vendégház, 2 idegenforgalmi szolgáltatás szervezi a rekreációs tevékenységeket a parkban és a többi terület, a Kelemen havasok Nemzeti Park Igazgatósága, a hegyi mentők, a polgármesterség és a helyi tanácsadók. Az egyesület lesz a jövő desztinációs kezelési testülete. A létezés nagyon korai szakaszában, az egyesület már: -

kritériumokat határozott meg (az ökoturizmus elvei alapján)

-

létrehozott címke hálózatot

-

részt vett a terület turisztikai rendezésében

Ebben az összefüggésben, új lehetőség a terület keret (szervezeti, fogalmi stb.) fejlesztéséért a közösen elfogadott cél fejlesztése a fő cél. A logikai keret jelenlegi legfontosabb jövőbeni célja és lehetséges lépése a célok elérhetősége. Ökoturizmus Dorna megyében- 12 Apostol túraútvonal Lovaglási lehetőségek a Kárpátokban- lovagtúra a nemzeti parkon belül- mint ökoturisztikai lehetőség a közösségek fejlesztéséért vagy a védett területeken belül Romániában, azért, hogy a természet megőrzését támogassa közép és hosszú távon. •

Fesztiválok, ahol kézműves mesteremberek árulják fatárgyaikat, kézműves asszonyok festett tojásaikat, háziasszonyok élelmiszereiket: alpinrózsa likőr, áfonya jam és likőr, konzerv vargánya és füstölt lazac.

•

tejtermékek

•

ásványvizek (4 nemzeti márka > Bilbor, Stanceni, Dorna, Aqua Carpatica)


14

1.2.3

Új és innovatív potenciális kezdeményezések/tevékenységek megfogalmazása, amit lehetségesen be lehetne vezeti a területen, hogy felerősítse a hegyvidék gazdaságát, miközben megőrzi, felértékeli a természetes környezetet.

Cserna Domogled Nemzeti Park A hagyományos termékeknek és tevékenységeknek a park területén ezekben a helyi közösségekben szükséges létezniük. Ez a szempont magába foglalja egyrészt a terület hozzáférhetőségét, ahol élnek, újjáépítik a létező utakat és az ökoturizmus tevékenységeinek fejlődését, így a turisták el tudnak jutni a hegyvidéki területekre és hasznosítani tudják ezeket a termékeket. Jelenleg a helyiek száma csökken, mert a fiatalak a közeli városokba költöznek. A kormányzat kezdeményezésének célja, hogy a terület hozzáférhetőségét megvalósítsa, az ökoturizmust fejlessze és látogatóközpontokat hozzon létre, ahol ezeket a hagyományos termékeket és tevékenységeket népszerűsítse. Kelemen havasok Nemzeti Park:

1.2.4

•

Fesztiválok ahol a kézművesek fa tárgyakat hoznak, kézművesek festett tojásokkal, háziasszonyok ételekkel: alpesi rózsa likőr, áfonya jam és likőr, konzerv vargánya és füstölt lazac.

•

Tejtermékek

•

Ásványvizek (4 nemzetközi márka > Bilbor, Stanceni, Dorna, Aqua Carpatica)

Célcsoportok és érintettek felsorolása, akiknek részt kellene vennie az új jogszabályok és megközelítések felszámolásában, amik a gazdaságilag fenntartható tevékenységeket és termékeket szolgálják.

Cserna Domogled Nemzeti Park Az érintettek, akiket be kellene vonni a politikai és fenntartható tevékenységek szerkezetébe a park területéről a következők: - helyi hatóságok, mivel ők képviseltetnek a döntéshozásban, mely közvetlenül segíti a helyi közösségeket az infrastruktúra fejlesztésén keresztül, így befektetők jönnek erre a területre, adócsökkentések stb. - erdészeti igazgatóságok, mert a fakitermelés tradicionális tevékenység és fontos jövedelemforrás - természetes vagy jogi személyek, aki tulajdonosok parkban. - Kifizetések és beavatkozások a Mezőgazdaságban Ügynökség közvetlenül segíthet azáltal, hogy jelentős kifizetéseket adna a földtulajdonosoknak - Idegenforgalmi Ügynökségek, melyek magukban foglalják azokat a turisztikai programokat, melyek népszerűsítik a területet. - Civil szervezetek


15

Kelemen havasok Nemzeti Park Dornelor Terület kiemelkedő szervezetei Bevont szereplők a természet KÜ irányításába: -

A PA letétkezelők: Területi (megyei) Erdészeti Hivatal Suceavaban és helyi civil szervezetek irányítják a természetvédelmi területeket és a Natura 2000 területeit

-

Kelemen Nemzeti Park Adminisztráció kezeli a 3 másik Natura 2000 területeket.

A helyi és területi fejlesztés kérdéseibe bevont szereplők, akik a hegyvidéki területekre fókuszálnak: A ROMONTANA- nemzeti civil szervezet, az EUROMONTANA Egyesület

tagja -

CEFIDEC- kormányzati szervezet, melynek feladata a képzés és tanácsadás, a vidéki turizmus, hegyvidéki mezőgazdaság, stb.

-

3 aktív civil szervezet a természetvédelmi területek területén és a turizmus területén

-

1 civil szervezet részt vesz az ökoturizmus fejlesztésében, melynek a Nemzeti Park Adminisztráció tagja Más civil szervezetek aktív szerepet vállalnak a kulturális tevékenységek

területén -

GAL Bazinul Dornelor- helyi akció csoport, mely a LEADER integrált vidékfejlesztési tevékenység keretében jött létre

-

Helyi Közigazgatás

-

Helyi turisztikai vállalkozások

Érintettek bevonása a Kelemen havasok Nemzeti Park kezelésében Sl. No . 1 2 3

Szektor

Szint

Helyi /közösségi szint

Érintett

Polgármester Polgármeste Alpolgármester ri Tisztségek Helyi tanács

4 5

Megjegyzés

Titkárság GAL

6

Helyi iskolák

7

Rendőrség

8

Hegyvidéki csendőrség

Végrehajtói szerep (segíti a végrehajtó szervet ) A végrehajtó szerv része Jóváhagyás, és döntéshozás (Döntőbizottság) Jogi feltételek jóváhagyása (Helyi akciócsoport) köz-és magánszféra partnerség, az EC LEADER Program alatt

Speciális

kormányzati

intézmény,

ami


a

16

hegyvidéki járőzözésért és a közbiztonságért felel a turisztikai területeken. A Közigazgatási Minisztérium és a Belügyminisztérium alatt működik. 9

Hegyi mentő csapat (SALVAMONT) Vatra Dornei Toplita és Maros megye

10

Múzeumok (Természettudományi és Etnográfiai Múzeum Vatra Dornei-ben ) ÁLLAMI SZEKTOR

Az egyik Vatra Doneiben a Suceava Megyei Tanács alatt van. A másik egység Marosban a Maros Megyei Tanács alatt működik.

SC Min Bucovina SA Vatra Dornei

A Bányavállalat a Gazdasági Minisztérium alatt működik, Kereskedelmi és Üzleti Környezet

12

Képzési és Innovációs Központ a Kárpátokban (CEFIDEC) Vatra Dornei

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztés Minisztérium alatt

13

Kifizetések beavatkozások mezőgazdaságban Ügynökség (APIA)

2007-ben jött létre, a MADR- nak alárendelt intézmény, az európai alapok végrehajtására vonatkozó intézkedéseket kezeli, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap finanszírozza

14

Erdészeti Kerületek (OS)

15

Prefektúrák

A kormányt megyei szinten képviseli

16

Megyei Tanácsok (CC)

Incl. A Megyei Tanácsok elnöksége

17

Erdészeti (ITRSV)

Szerv

Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium alatt

18

Helyi Környezetvédelmi Ügynökség (APM)

Az Országos Környezetvédelmi Ügynökség Területi egysége, megyei szintű működés

Megyei Főfelügyelőségek

Oktatási

Oktatási, Kutatási, Minisztérium alatt

21

Helyi Állami Kerületek

Erdészeti

helyi kerületek, a megyei igazgatóságok és az NFA alatt

22

Környezetvédelmi Ellenörző Szerv(GNM)

Megyei szintű egységek az MMP alatt

23

Megyei Állami Igazgatóság

Megyei szintű irányítás az NFA alatt

24

Regionális Környezetvédelmi Ügynökség

Területi egységek koordinálása APMs (a fejlesztési régió szintjén működik, az MMP alatt)

Regionális Környezetvédelmi Ellenőrző Szerv

Területi egységek koordinálása GNMs (a fejlesztési régió szintjén működik, az MMP alatt)

11

19

Megye

és a

Ellenőrző

Ifjúsági

és

Sport

20

25

26

Regió

Regionális Ügynökség

Erdészeti

Fejlesztési

Nem kormányzati, non-profit szervezetek, a törvény által létrehozott, a pénzeszközök kezelésének felelőse,a fejlesztési területen: A


17

park 3 fejlesztési területre oszlik (NE,C, NW)főleg az Északkeleti Régióban 27

Környezetvédelmi Erdészeti Minisztérium

28

Nemzeti (RNP) Nemzeti

29

Erdész

Regionális Turisztikai (MDRT)

és

Hatóság

Fejlesztési és Minisztérium

30

Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Minisztérium(MADR)

31

Egyetemek

1

Fakitermelési cégek

2

Gyümölcs és gomba gyűjtök

3 4

MAGÁN SZEKTO R

Helyi szint

6

Földtulajdonosok

3

CIVIL SZEKTO R

NONPROFIT TESTÜLE TEK ÉS NGO-k

Nemzeti

6 7

Helyi polgárok

Lakosság és helyi közösségek

AER (Ökoturizmus Egyesület Romániában) Brassó

Környezetvédelem, Őkoturizmus, és NGO.k

ProPark, Brassó (Egyesület a Nemzeti Parkok képzési programjainak támogatásáért a védett területen WWF Románia (Bukarest) és WWF-DCP (Brassó)

4 5

Gyógynövények gyűjtése, nem profitszerzés céljából

Túraszervezők utazási irodák

2

és

Vendégházak

5

1

A hatóság feladata az állami erdők irányítása, az MEF alatt

Regionális

Helyi

ClubSpeo, Tasuleasa Szociális Asociatia Proprietarilor de Padure Panaci, Saru Dornei, Dorna Arini

8

FAMD (Alapítvány a Hegy Mezőgazdaságáért)

9

Egyesület pentru Conservarea Vietii Salbatice Calimaniban

10

Dorna EcoActiv

11

AETD

(Egyesület

Tara


18

Dornelor ökoturizmusáért 12

1.2.5

ROMONTANA

•

Helyi Környezetvédelmi Ügynökségek (rendeletek)

•

Környezetvédelmi Gárda (jogszabályok ellenőrzése)

•

Non-profit szervezetek (N2000 helyek kezelése)

•

Helyi Igazgatóságok (N2000 helyek kezelése)

•

Nemzeti Erdészeti Igazgatóság (parkok ügyintézése, és a regionális Erdészeti Hatóságok

Lehetőségek, erősségek, kihívások és szükségletek valamint a problémák, hátrányok leírása a gazdaságilag fenntartható tevékenységek és termékek vonatkozásában (SWOT alanízis)

Cserna Domogled Nemzeti Park Erősségek: - városházák rendelkezésre állása, projektekben való együttműködés - sikeresen futó projektek - veszélyeztett fajok és élőhelyek létezése (Banát erdők fekete fenyője - Pinus nigra ssp. banatica, kocsánytalan erdők - Quercus petraea, gyergyán erdők - Carpinus betulus) Gyengeségek: - rosszul informált lakosság - környezetkárosodás és korlátozott megélhetési források - elégtelen infrastruktúra - elégtelen, rossz környezeti nevelés Lehetőségek: - tv programok létezése, melyek információt közvetítenek a természetről, és ez nagyon fontos - a tájvédelmi körzeteken keresztül a természeti értékek védelme - értékes hagyományok létezése - kulturális és történelmi értékek állandósulása - Egyetemek, non-profit szervezetek érdekeinek növelése - felelősebb mentálhigiéné fejlesztése a természeten keresztül Kihívások: - hibás jogszabályok Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

19

Kelemen havasok Nemzeti Park Gyengeségek Erősségek

Fiatalok Demográfiai idősek kérdések migrációja

és

Kihívások

A születések %- A fiatal képzett a magas, és a népesség képzési fiatalok száma migrációjának lehetőségek nő növelése

A népesség arányának A növekvő növelése, akik munkanélkülis elkötelezettség Merev Foglalkozás és égi ráta miatt et vállalnak a munkaerőpiac munkaerő csökken a helyi védett gazdasági környezeti tevékenység tevékenységek ért

Termelési rendszer

Környezet

Lehetőségek

Célok Az információra, képzettségre és a fiatal generáció munkavállalására való összpontosítás fejlesztési tevékenységekben

Az egészségügyi ellátás A szociális szolgáltatások minőségének és innovációja pilor projekteken fejlesztésének keresztül növelése

Szegényes a Kiváló minőség hozzáférés helyi termékek alacsony áron külső és belső Igazolt Néhány helyi piacához és a Márka minőség márka helyi kormányzati fejlesztésének hiánya és a népszerűsítése rendszer rossz lehetősége régi a területen minősége, (az technológiák (Dorna, átláthatóság LaDorna, Aqua párbeszéd, használata és Carpatica) partnerség hiánya

A minőségi márka fejlesztése: helyi termékek és turisztikai termékek A helyi erdő és nem faalapú termékek fenntartható értékelése

A helyi erőforrások és Környezetvédelmi Az ökoturizmusra és a A CNP létezése, Kívülről érkező a nagy kérdések és helyi tudatosságnövelésre való és a helyi vállalatok ökológiai non-profit összpontosítás potenciál az felelőtlen lábnyom nem szervezetek ökoturizmusért. hatásuk Stratégiai projektek (energia) hatékony támogatása felhasználása erdőírtás

Kulturális örökség

Egyes A helyi termékek innovációja, hagyományok Az autentikus A tradicionális A hagyományok mely a helyi identitást újjápíti máig termékek értékek és elhagyása a az oktatás segítségével és a fennmaradtak a keresletének helyi szervezetek, termelők tudás kihalása fiatalok között hagyományos növelése támogatása életmód miatt

A helyi Fiatal népesség A hitelekhez való Modern tudom- együttműködés, mint kulcs Teljes vidéki jövedelemszer jó természeti hozzáférés az elszigetelődésből hogy zés főleg a dinamizmussal hiánya, az környezet Pénz áramlása az Képzés az alapvető primer elképzelések Helyi márkák emigráns kompetenciák kialakítása szektoron hiánya, a


20

alapszik. Az infrastuktúra hiánya Relatív elszigetelés

1.2.6

különböző népességtől szereplők és Finanszírozási akciók közötti programok koherencia hiánya, kompetencia hiánya

érdekében (idegen nyelv, IT, marketing) A helyi ipari szektor fejlesztése, a helyi erőforrások értéknövelése (bútor, helyi termékek stb).

•

kezdeményezések hiánya- termékek előállítása tejből, gombából és bogyókból

•

Instabil politikák (Kelemen havasok Nemzeti Park)

Helyi, nemzeti és európai érdekes kezdeményezek/szokások felvázolása, ami kapcsolatos a gazdaságilag fenntartható tevékenységek és termékek bemutatásával/felértékelésével, amiből profitálni lehet.

Cserna Domogled Nemzeti Park A gyakorlati tevékenységekkel kapcsolatban a gazdasági tevékenységek és tradicionális termékek fejlesztésére egy ökológiai nevelési tábor szervezete jött létre Prisacina és Dobraia tanyák területén (Cornreva falu). A szervezet speciális céljai a következők: -

Célcsoportok tájékoztatása a természeti és kulturális értékekről a park területén

-

tudás és a tradicionális tevékenységek népszerűsítése

A fő tevékenységek a következők: -

a két elszigetelt közösség megközelíthetősége, az újjáépített úton keresztül

-

2 meglévő épület újjáépítése (ökológiai oktatási találkozók helyszíne)

-

részvétel a helyiekkel különböző tradicionális tevékenységekben

A célcsoportok: -

helyi közösségek, Prisacina és Dobraira tanyákról

-

tanulók, az iskolából

-

egyetemisták a különböző egyetemekről

-

román és külföldi turisták

A biológiai sokféleségre gyakorolt hatása jelentéktelen, ugyanis az út és az épületek már léteznek, és a park fenntartható fejlődési területén helyezkedik el. Az eredmények függnek a dobraina és prisacina közösségek fejlődésétől, a partnerségek kialakítása a turisztikai ügynökségekkel a Herkulesfürdőből. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

21

Kelemen havasok Nemzeti Park a) Lovaglási programok, a Tara Dornelor Ökoturisztikai Társaság alapítója, a Helyi Akcióscsoport alapítója Dorna-völgyében b) Ökoturizmus tanúsítvány, Létező kezelési terv a fő védett területekért c) 12 apostol tematikus kirándulás, heti találkozók a tanulókkal a helyi iskolákból

1.3 1.3.1

MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK A KOORDINÁLT KEZELÉSI POLITIKÁKÉRT ÉS TERVEKÉRT Általános prezentáció a helyi/regionális természetes javak és védett hegyi övezetek tervezésével és kezelési szervezeti struktúrájával kapcsolatban.

Cserna Domogled Nemzeti Park A park adminisztrációja az új struktúra alapján 2003-ban jött létre, mely még kezdetben az Erdészeti Osztály alegysége volt, és 2009-ben vált önálló jogi személyiséggé. A park adminisztrációja a következőkből áll: • Igazgató • Könyvelő • A környezeti nevelésért és tudatosságnövelésért felelős személy • IT Felelős • Biológus • Biztonságért és befektetésért felelős személy • 8 vadőr Az emberi erőforrások rendelkezésre állása ebben a pillanatban nem elégséges a szervezetben, mivel a kezelési tevékenységek, különösen a terület helyzetének felügyelete nagyobb munkaerőt igényel. Sok földtulajdonos jelenléte a Nemzeti Parkban nagyon sok problémát okoz, mivel a park fő célja biológiai sokféleség megőrzése. Minden érintett bevonása és informálása a park tervezési és kezelési tervében szükséges, mivel így lehet biztosítani a park fő célkitűzéseit. Az érzékeny és védett területek tervezési és kezelési tervében bevont szervek az alábbiak: • A Tudományos Tanács-különböző területek szakembereiből álló tanács, akik eldöntik, hogy milyen típusú tevékenységek engedélyezettek a park területén • Tanácsadó Testület, mely magába foglalja azokat, az intézményeket és stakeholdereket, akik érdekeltek a park kezelésében, hozzájárulnak az érzékeny területek védelméhez, de nem tudják eldönteni, hogy milyen tevékenységeket szabad illetve nem szabad tenni


22

• Környezetvédelmi Ügynökségek, akik a környezetvédelmi engedélyekkel kapcsolatban végeznek különböző tevékenységeket. • helyi közösségek, akik érdekeltek a természeti és kulturális értékek népszerűsítésében Tekintettel a nemzeti szintű kapcsolatra, megemlítjük, hogy jelen állás szerint, 2 szerződés került aláírásra, a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztériummal és egy a Nemzeti Erdészeti Hatósággal -Romsilva. A kormányzati tevékenységi jelentéseket a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium hagyja jóvá. Kelemen havasok Nemzeti Park: Hegyi Környezetvédelmi Ügynökségek (szabályozás) Környezetvédők (szabályozás ellenőrzése) Non-profit szervezetek (N2000 területkezelés) Helyi hatóságok (N2000 területkezelés) Nemzeti Erdészeti Hatóság (parkok adminisztrációs tevékenysége és a Regionális Erdészeti Hatóságok). 1.3.2

A védett terület kezelési tervének leírása (prioritások, látásmód, kezelési célok, várható eredmények, létező és potenciális lehetőségek és problémák)

Kelemen havasok Nemzeti Park azon fáradozik, hogy a kezelési terv teljes mértékben végrehajtásra kerüljön. Továbbá a park körüli N2000 területekért, megkezdődtek a kezelési tervvel kapcsolatos szükséges eljárások. A park fő irányítási célkitűzései a következők: megőrizni a biodiverzitást, és a táj sokszínűségét; tudatosítani és segíteni a helyieket a park területén, környezetbarát tevékenységekben, támogatni az ökoturizmust. Eredmények: a hosszú távú biodiverzitás összetétel, kis hatású turizmus, védelmi erőfeszítések helyi támogatása Lehetőségek: gazdag hagyományok és termékek, barátságos emberek, vidéki táj Problémák: nincsenek helyi kezdeményezések, instabil jogszabályok, korrupció Cserna Domogled Nemzeti Park A kezelési terv egy útmutató vagy egy olyan eszköz, melynek célja a park vezetőségének támogatása, a hatékony munka, és a célok egyértelmű megvalósításának érdekében, mely ez által lehetővé teszi a döntési folyamatok rugalmasságát. Jelenleg a kezelési terv a jóváhagyás szakaszában követi a létező törvényeket. A fő célok a következők: Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

23

• Megőrzés, a biológiai sokféleség védelem és kezelése, hogy a jelenlegi szakaszban a növények és állatok védelme legalább a jelenlegi szinten maradjon • Fizikai táj és környezet gazdálkodás, amely magába foglalja a táj karakterisztikájának főbb elemeit • Turisztikai menedzsment- szükséges számszerűsíteni és ellenőrizni a turisztikai tevékenységeket és a turizmus bizonyos típusainak engedélyezése a park területén • Támogatni kell a helyi közösségeket, és figyelembe kell venni a gazdaságot, hogy ez a két dolog fejletlensége ne okozzon gondot a védett területen. • A tudatosságnövelés és az oktatás, mint az „építkezés” fő eszköze • Természeti erőforrások – fakitermelés, legelők hasznosítása stb. • A park kezelésének igazgatása- adminisztratív kapacitás növelése, a megfelelő mechanizmusok létrehozása, melyek folytatják a konkrét tevékenységeket és a szoros partnerség elősegítése minden érintettel A kezelési terv alkalmazására vonatkozó lehetséges problémák: • az adminisztrációs személyzet szakmailag nem elég felkészült • a jelenlegi szabályozás hiányosságokat mutat • az érintettek néha figyelmetlenek a környezeti problémákkal szemben • az információ és az oktatás hiánya 1.3.3

Együttműködés és a koordináció szintje és kiterjedése a helyi szereplők között, mind a kezelési terv felállításában, mind a veszélyeztetett és védett területek kezelésében.

Kelemen havasok Nemzeti Park: Nemzeti Szint: Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium/ kezelési terv jóváhagyása; Nemzeti Erdészeti Hatóság- a legtöbb védett terület finanszírozása Regionális szint: LEPAs, Környezetvédő Helyi szint: partnerségek a helyi szervezetekkel a park területén, vendégházak, túravezetők, non-profit szervezetek, erdő és legelő tulajdonosok A Nemzeti Park Konzultatív Tanácsa Tudományos Tanács - tudományos hatóság szerve a védett terület területén, mely a kutatók, tudósok rendelkezésére áll Cserna Domogled Nemzeti Park A Nemzeti Park helyzete védett területének kínál jobb és a biológiai sokféleség kötelezettségének megőrzését, a fenntartható turizmus fejlesztését, figyelembe véve a táj egyediségét és a helyi közösségeket. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

24

A kezelési terv minden érdekelt bevonásával került kidolgozásra, akik részt vettek a park területén végzett különböző tevékenységekben. A terv 5 éves időtartamra került kidolgozásra, melynek köszönhetően minden érdekelt lehetőséget kap, hogy a Tanácsadó Testületen keresztül véleményt nyilvánít, a végrehajtással kapcsolatban. A vezetésnek van egy integrált típusa, mely lehetőséget biztosít minden dátum és esemény egyeztetésére, mely a parkban megvalósul. Általánosságban elmondható egy fontos szabály a nemzeti parkok létrejöttéről, mégpedig hogy nem jöhet létre helyi közösség a parkon belül, de van egy kivételes szabályozás a Cserna Domogled Nemzeti Parkon belül, ami olyan kis közösségekre vonatkozik, akik tradicionális tevékenységeket folytatnak a park területén. A helyiek jelenléte jó példával szolgál a fenntartható együttélés a természettel példájára a természetvédelmi területen belül. A fő érintettek bevonása a folyamatok kidolgozásába/a kezelési terv felülvizsgálatába, a Tanácsadó Testület részeként, a következők szerint csoportosíthatók: • helyi hatóságok (prefektúrák, megyei tanácsok, városházák) vannak bevonva a terület tervezésébe, politikai döntéshozók, különböző tevékenységek összehangolása, a földbirtokosok tudatosságnövelése az engedélyezett tervek figyelembe vételével, EUs források kihasználása • erdészeti igazgatások (Erdészeti Igazgatóság, erdő kerületek) is részt vesznek a törvények figyelembevételével a fakitermelés megfelelő szabályázásába és részt vesznek a kezelési terv végrehajtásában is. • Környezetvédelmi Ügynökségek • Ellenőrző intézmények (Környezetvédők, Erdészeti és Vadászati Főfelügyelőség)feladata az ellenőrzés és szankciók alkalmazása a törvényszegőkkel szemben • egyetemek, amiknek a fő célja a környezet védelme, különböző tanulmányok kidolgozása a védett területekkel kapcsolatban • Turisztikai Ügynökségek bevonása a turisztikai programokba, ami hozzájárul a fenntartható és szervezett turizmus fejlődéséhez • Non-profit szervezetek bevonása a különböző tevékenységekbe az EUs források kihasználása érdekében

1.3.4

A nyilvánosság bevonásának szintje és kiterjedése, a kezelési terv és szabályok felállításában és a veszélyeztetett és védett területek kezelésében

Cserna-Domogled Nemzeti Park A nyilvánosság részt vesz, valamint értékeli a kezelési terv végrehajtásának útját, ennek eredményeképp pozitív és negatív értékelést tud megfogalmazni. A nyilvánosságot ennek alapján két kategóriába soroljuk, mely a következő: • az első a lakosság azon kategóriája, mely minden idejét a parkban tölti, ezáltal a terület speciális tevékenységeibe részt vesz. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

25

• a második csoport, amelyik a védett területet látogatja az év bizonyos részeiben, ezáltal a speciális turisztikai tevékenységekbe vesz részt Kelemen havasok Nemzeti Park A lakosság száma a Kezelési Terv kidolgozásában nem túl magas. A lakosság a Konzultatív Tanácson keresztül kerül bevonásra, de közülük több a helyi/regionális/nemzeti szereplő. Tanácsadó szerepük volt, a különböző találkozókon, a tevékenységeket javasolnak a kezelési tervbe. 1.3.5

Lehetőségek, előnyök, kihívások és szükségletek, valamint a problémák leírása a területi koordináció és a koordináló felügyeleti szabályok és tervek vonatkozásában. SWOT-analízis

Cserna Domogled Nemzeti Park Erősségek: • Tudományos Tanács a különböző területek által kialakított testület, melyek döntéseket hoznak azokról a tevékenységtípusokról, melyek engedélyezettek a park területén • A Tanácsadó Testület, mely magába foglal minden intézményt és érintettet, akik érdekeltek a park igazgatásában, hozzájárulnak a védett területek megőrzéséhez. • helyi közösségek bevonása a kulturális és természeti értékek népszerűsítéséhez • A Herkulesfürdő üdülőhely közelében fekszik a Cserna Domogled Nemzeti Park • A Park a Natura 2000 környezeti háló részét képezi Gyengeségek: •

rosszul informált lakosság

•

környezetkárosodás és korlátozott megélhetési lehetőségek

•

elégtelen infrastruktúra

•

elégtelen környezeti nevelés

Lehetőségek: •

Ökoturizmus fejlesztése

•

Lehetőséget biztosítani, hogy a turisták hozzájáruljanak a helyi gazdaság növeléséhez

•

a terület nemzetközi népszerűsítése

•

Natura 2000 területek európai népszerűsítése

•

a park szerepe az ökoturizmus népszerűsítésében és támogatásában a saját tevékenységeken és partnerkapcsolatokon keresztül

Kihívások: •

Szabályozatlan építkezések, melyek nem veszik figyelembe a terület hagyományos értékeit.


26

•

A természeti erőforrások kiaknázása (fakitermelés, orvvadászat stb.)

•

Építési területek fejlesztése a védett területek kárára

Kelemen havasok Nemzeti Park Erdőtulajdonosok nem veszik figyelembe a törvényi szabályozásokat, beleértve a kártérítések hiányát is A helyi erdő alkalmazásakor nem mindig azonos célok kerülnek előtérbe CNP megyei szintű érdeklődése – lehetőségek 1.3.6

Ismert/érdekes kezdeményezés/szokás felvázolása, ami kapcsolatos a kezelés tervek/szabályok és a veszélyeztett/védett területek kezelésével, amiből profitálni lehet.

Egy példa a Jó gyakorlatok kidolgozására/ a kezelési terv felülvizsgálata a növény és állatvilág gazdagságának növelése lenne. A helyiek egyetértenek ezekkel a kezelési intézkedésekkel, különösen annak tudatában, hogy pénzügyi előnyökhöz juthatnak. A konkrét célkitűzések a következők: • természetvédelem – a biológiai sokféleség védelem és kezelése, így a növények és állatok jelenlegi állapota legalább a jelenlegi szinten marad • Fizikai táj és környezetgazdálkodás, amely magába foglalja a fő táj típusait a parkban • Természeti erőforrások – fakitermeléstől kezdve a legelők kizsákmányolásáig stb. • a park igazgatásának kezelése- erősíti az adminisztratív kapacitást, a konkrét mechanizmusok létrehozása pedig elősegíti a különleges tevékenységeket és a szoros partnerkapcsolatokat minden érintettel Tevékenységek: •

találkozás a kutatókkal és a programba bevont lakossággal

•

intézkedések kidolgozása tekintettel a kiemelt helyekre és a fajok védelmére

•

találkozás a szervezetekkel, városi képviselőkkel, melynek célja a tudatosság

•

információgyűjtés, a helyi közösségekről, tradíciókról, hagyományokról, speciális szokásokról, turizmusról és a tradicionális tevékenységekről stb.

•

a kezelési terv kidolgozása /felülvizsgálata

A célcsoport kutatókból és egyetemistákból tevődik össze. Az eredmény egy megfelelő, mindenki által elfogadott kezelési terv.


27

Jó gyakorlatok a Kelemen Nemzeti Parkban A. Lovaglási lehetőségek, a Tara Dornelori Ökoturisztikai Egyesület, a Helyi akciócsoport alapítója a Dorna Völgyben B. Ökoturizmus tanúsítvány, Létező kezelési terv a fő védett területekért C. 12 Apostol tematikus kirándulás, heti találkozások a helyi iskola tanulóival


28

1.4 1.4.1

MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK AZ INFORMÁCIÓÉRT, KÉPZÉSÉRT ÉS A TUDATOSSÁGNÖVELÉSÉÉRT Információ, képzés és tudatosság növelés céljai, prioritásai, stratégiái, módszerek és tevékenységek leírása a területen belül, amik tájékoztatnak a helyi természetes javak fontosságáról, amik erősítik a terület identitását a természetes/védett hegyvidéknek

Kelemen havasok Nemzeti Park Tanórák és kirándulások a gyerekeknek az iskolákban Találkozás a park munkatársaival (önkormányzatok, földtulajdonosok és erdészek) Park honlapján, szórólapokon és bannereken tematikus kirándulások a turistáknakmagába foglalva a CNP kezelési tervbe a helyi és regionális tömeg médiában való megjelenés Cserna Domogled Nemzeti Park Az oktatás és a tudatosság növelés hozzájárulhat az emberi tényezők bevonásával a környezet védelméhez, a fenntartható és a kulturált turizmus népszerűsítéséhez, a park fogalmának népszerűsítéséhez, a tőkebevonással a biodiverzitás megvalósításához, a célkitűzések megvalósításához. Az oktatásra és a tudatosságnövelésre szükség van, ha változik környezet helyzete. Tudatosság növelő tevékenységek: • fiatalok, gyerekek, és a látogatók aktív bevonása a tevékenységekbe a park területének vezetésébe • oktatási és tudatosság növelő programok kidolgozása diákoknak, helyi közösségeknek, turistáknak és a gazdaság szereplőinek. • önkéntesek bevonása a tevékenységekbe, mint pl. turista útvonalak újjáépítése, takarítási akciók stb. Kommunikációs stratégiák, melyeket használunk a következők: • tájékoztató és tudatosság a helyieknek „Az információ és tudatosság karavánján keresztül” • tájékoztató és tudatosság a diákoknak „A Zöld Iskola karavánján keresztül” • tájékoztatás és tudatosságnövelő kampány a turistáknak és már érdekelteknek • tematikus túrák szervezése a parkban • Tudatosságnövelő szervezett tevékenységek a turistáknak a különböző helyi eseményekkel, mint a Banát Fekete Fenyő Fesztivál


29

1.4.2 Állami és magán hatóságok és testületek bevonása az információ, a képzés és a tudatosságnövelési tevékenységekbe. Kelemen havasok Nemzeti Park Iskolák a nemzeti park környékén (a terület természeti értékeinek népszerűsítése, együttműködés a diákokkal a park, oktatási tevékenységeiben) Non-profit szervezetek (alapító személyzet képzése, kezelési terv értékelése) Cserna Domogled Nemzeti Park Állami hatóságok bevonása a tudatosságba és a tájékoztatásba: • a park igazgatásánál használt kommunikációs eszközök: -

direkt kommunikáció a diákokkal, helyiekkel, turistákkal való találkozáskor kirándulások, takarítási akciók, önkéntes akciók és különböző hagyományos események kapcsán

-

indirekt kommunikáció brossúrákon, szórólapokon, CD-ken, turista térképeken, tömeg médián, weboldalon, filmeken keresztül stb.

• nyilvános helyi hatóságok, melyek használják mind a direkt kommunikációs eszközöket (találkozók a helyiekkel) és mind az indirekt kommunikációs eszközöket (különböző információs anyagok) • iskolák a park területéről és közel a parkhoz közvetlen kommunikáción keresztül vannak megszólítva • Környezetvédelmi Ügynökségek • magán hatóságok: hostel tulajdonosok az indirekt kommunikáción keresztül és a Turinform irodák a Herkules Fürdőből, a turista programokon keresztül 1.4.3 Célcsoportok és részvényesek felsorolása, akiket célba kívánunk venni az információ megosztással és a gyakorlat és a tudatosságnövelési tevékenységekkel. Módszerek és stratégiák leírása, valamint a használt eszközök megnevezése az információ megosztás és a gyakorlat és a tudatosságnövelési tevékenységben. Kelemen Nemzeti Park Diákok és Junior Ranger táborok (előadások, kirándulások, önkéntes akciók) Állami hatóságok helyi szinten (találkozások) Földtulajdonosok és erdészeti igazgatóságok (találkozók) Látogatók a park területén (beszélgetések, írott anyagok) helyi és országos média időszaki találkozások az érintettekkel éves ülések a Konzultatív Tanáccsal Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

30

Partnerségek az iskolákkal (versenyek, tanórák, kirándulások) sajtóközlemények, interjúk, konferenciák turista programok a parkban (lovaglás, trekking, madárfigyelés) tematikus kirándulások> 12 Apostol (Kelemen) Cserna Domogled Nemzeti Park Célcsoportok: • tanulók és az oktatók • helyi közösség • a turisták különböző kategóriái • gazdasági szereplők A tudatosság szintje szempontjából a célcsoportok a következők: • a környezettel szembeni közömbös vagy negatív hatással lévők • a környezettel szemben kedvező hozzáállás, de nem tesznek semmilyen lépést • részt vesz a környezetvédelembe Minden egyes célcsoportnak nincs szüksége konkrét üzenetre, de így minden csoport fokozatosan bekapcsolódik a védett és tartós természeti, kulturális, tradicionális és történelmi értékekbe. A közömbös célcsoportoknak az üzenet célja elsősorban a tudatosság, kifejtve, hogy ember a természet része és hogy a természet pusztulása hatással lesz az ember létezésére. 1.4.4 Lehetőségek, erősségek, kihívások és szükségek, valamint a problémák (gyengeségek, korlátok és veszélyek) az információ megosztással és a gyakorlat és tudatosságnövelési tevékenységekkel kapcsolatban Kelemen havasok Nemzeti Park Lehetőségek- EU-s források a konkrét tevékenységekre (a biológiai sokféleség megőrzése és a helyi közösségek tudatosságnövelése, személyzet kapacitás bővítése) elégtelen szakmai oktatók alacsony érdeklődés a helyi közösségekben a CNP-vel szemben tanulók és oktatók a helyi közösségekből, melyek gyakran részt vesznek a park tevékenységeiben Cserna Domogled Nemzeti Park Erősségek: - városházák rendelkezésre állása a projektekben való együttműködésre - több sikeresen futó projekt Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

31

- veszélyeztetett fajok és élőhelyek létezése (Banát erdő Fekete Fenyői- Pinus nigra ssp. banatica, kocsánytalan erdő- Quercus petraea, gyergyános erdők- Carpinus betulus) Gyengeségek: -

rosszul informált lakosság

-

a környezet állapotának romlása, és a korlátozott megélhetési lehetőségek

-

hiányos infrastruktúra

-

hiányos környezeti nevelés

Lehetőségek: - tv műsorok létezése, melyek információt közvetítenek a természetről és ez nagyon fontos - védett természeti értékek a rezervátumokon keresztül - értékes hagyományok létezése - kulturális és történelmi értékek megörökítése - egyetemek, non-profit szervezetek érdeklődésének növelése - felelősebb gondolkodásmód fejlesztése a természet irányába Kihívások: - hibás jogszabályok 1.4.5 Ismert/érdekes kezdeményezés/szokás felvázolása, ami kapcsolatos az információ megosztással és a gyakorlat és tudatosságnövelési tevékenységekkel, amiből profitálni lehet. A specifikus célok, főbb használt gyakorlatok, célterületek, célcsoportok, közvetlen és közvetett haszonélvezők, eredmények és hatások magyarázata Cserna Domogleg Nemzeti Park 1. A projekt „Ökológiai nevelés a Domogled turista útvonalon” ami megvalósult, egy fontos eszköz a fejlődő oktatáshoz és turisztikai tevékenységekhez. A projekt alatt és után nagyon sok oktatási program valósult meg a park területén együttműködésben az iskolával. 2. A projekt keretein belül a Herkules Fürdő- Fehér kereszt Domogled túraútvonal lett felszerelve oktatási táblákkal, melyek információt közölnek a szub mediterrán erdei fajokról és xero-termophil fajokról, mint Pinus nigra ssp. Banatica, Carpinus orientalis, Cotinus coggygria, Fraxinus ornus, Cytisus scoparius, Syringa vulgaris, Cornus mas, stb. Az oktató túraútvonalak létrehozása szükséges a tanulók, turisták, helyi közösségek tudatosság szintjének növelésében. Kelemen havasok Nemzeti Park

Α. Lovaglási lehetőségek, a Tara Dornelor Ökoturisztikai Egyesület és a Helyi Akciócsoport finanszírozásában a Dorna völgyben

Β. Ökoturizmus tanúsítvány, Létező kezelési terv a fő védett területeken Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

32

Χ. 12 Apostol tematikus túraútvonal, heti találkozások a tanulókkal a helyi iskolákból A megvalósított tevékenységek a következők voltak: túraútvonalak létrehozása, jóváhagyások megszerzése a földtulajdonosoktól, az infrastruktúra teremtése, fatáblák kihelyezése. Fontos volt támogatók felkutatása ehhez a projekthez. A célcsoportot a terület látogatói alkotják, mint például tanulók és kirándulók. A közvetlen kezdeményezettek a látogatók és a park igazgatósága. A közvetett kezdeményezettek a helyi idegenforgalmi vállalkozások, melyek kihasználják az infrastruktúrát. Az eredmény látványos, ami a legfontosabb a nemzeti park számára.


33

1.5

CONCLUSIONS

A helyzetelemzés eredményének rövid összegzése kiemeli azokat a konkrét prioritásokat, melyeket közösen fejleszteni kell a projekt keretében a 3 tematikus projektterületen belül. Ezek a feladatok a következők: - az antropogén nyomás helyi erőforrásainak meghatározása a védett területen - az antropogén nyomás forrásainak potenciális hatásainak felmérése/értékelése - az intézkedések elsődleges azonosítása a phenomen negatív fejlődésének megállítása - zavaró tényezők azonosítása, leltározása


34

2. ESA jelentés Szlovákiáról


35

2.1.

A TERÜLET BEMUTATÁSA

2.1.1 Releváns jogszabályok tekintettel a természetes és védett hegyvidéki területekre, és azok vezetésére/védelmére/hasznosítására. 2005 decemberében, a Szlovák Köztársaság aláírta és ratifikálta az Európai Tájvédelmi Egyezményt (ELC), ezzel elkötelezve magát a táj védelme, tervezése és vezetése mellett. Az ELC összeköti a környezetvédelem és a kulturális értékek védelmét, az örökség alap érdekeltségeit. Integrálja a már meglévő nemzetközi egyezményeket, amelyek természeti, kulturális, történelmi, ökológiai, szociális és egyéb aspektusból foglalkoznak a tájvédelemmel. Keretegyezmény a Kárpátok fenntartható fejlődéséről és védelméről 2003. május 22-én, Kijevben, a Kárpáti régió hét országa (a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia és Montenegró, Szlováki és Ukrajna) egyezményt írt alá melyben a szerződő országok közös együttműködésről és a Kárpáti régió védelméről és fenntartható fejlődéséről állapodtak meg, azzal a céllal, hogy növeljék az életszínvonal minőségét, megerősítsék a helyi gazdaságokat és közösségetek, és hogy védjék a természeti értékeket ill. a kulturális örökséget. A 539/2008 számú törvény a Regionális Fejlesztések Támogatásáról A regionális fejlesztés fő célja: a) megszűntetni vagy visszafogni a nem kívánt negatív hatásait a különböző régiók közti gazdasági, szociális és területi fejletség kiegyensúlyozatlanságának és elérni egy fenntartható regionális fejlődést. b) növelni a gazdasági erejét és versenyképességét, valamint innovatív újításokat biztosítani a különböző régióknak, fejlődés fenntartása mellett. c) csökkenteni a munkanélküliséget és növelni a lakosság életszínvonalát. Az 50/1976 számú törvény, a területrendezés és építési rendelet (építésügyi törvény) és későbbi módosításai. A Területrendezés szisztematikusan és átfogóan foglalkozik a térbeli elrendezéssel és a terület funkcionális hasznosításával. Meghatározza annak alapelveit, és javasolja olyan tevékenységek anyagi és idő koordinálását amelyek befolyásolják a környezetet, az ökológiai stabilitást, a terület kulturális-történelmi értékeit, a területfejlesztést és a táj kialakulását. A Területrendezés létrehozza a különböző tevékenységek állandó harmóniáját a környezet megóvását szem előtt tartva, ezzel egyensúlyt érve el a gazdaságban, és fenntartható fejlődést biztosítva, a természeti erőforrások megfontolt használatával és a természeti és kulturális örökség megőrzésével. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

36

Az 543/2002 számú törvény. a természet- és tájvédelemről, későbbiekben módosított (NaLP) E törvény értelmében a természet-és tájvédelem kapcsán: I. figyelembe kell venni a természetet veszélyeztető beavatkozásokat, valamit az elő környezetre, tájra és természeti örökségre káros hatást gyakorló állapotok számát csökkenteni kell, valamint II. meg kell szüntetni az ilyen zavarok okozta körülményeket. Természetvédelem alatt egyúttal az ökoszisztéma védelmét is értjük. A nagyobb védelmi értékkel rendelkező területeken a szigorítások száma jelentősebb lesz, de ettől függetlenül a tájvédelmi program egész Szlovákiára kiterjed majd. Az 543/2002 sz törvény meghatározza a védett területeket a Szlovák Köztársaságban a következő kategóriák szerint (17. cikk):

Tájvédelmi körzet (PLA)

Nemzeti Park (NP)

Védett terület (PS)

Nemzeti Természetvédelmi Terület és a Természetvédelmi Terület (NNR, NR)

Nemzeti Természetvédelmi emlékmű és Tájvédelmi emlékmű (NNM, NM)

Tájvédelmi Rész (PLE)

Madárvédelmi körzet (PBA)

A 24/2006 számú törvény, a környezeti hatások értékelése, váltakozása és módosítása, valamint egyes jogszabályok későbbi módosításai E

jogi

aktus

célja:

a) magasabb szintű környezetvédelem biztosítása, hozzájárulás a környezetvédelmi szempontok elkészítéséhez és jóváhagyásához a stratégiai dokumentumok hitelesítése és a fenntartható fejlődés szem előtt tartása b) a stratégiai dokumentum javasolta megoldások direkt és indirekt hatásai a környezetre. c) a stratégiai dokumentum javaslatainak és alternatíváinak tisztázása, és előnyeinek és hátrányainak összehasonlítása, beleértve a nulla alternatívával való összehasonlítást is. d) értékek meghatározása, a környezetszennyezés megakadályozása és annak csökkentése érdekében, valamint a környezeti károk minimalizálása.


37

e), a szakértői háttér létrehozása és a stratégiai dokumentumra vonatkozó engedélyek megszerzése valamint a kiadása a jogszabályoknak megfelelően. 2.1.2. A terület általános bemutatása a hegyvidékre tekintettel. A PPP kiválasztott területei közé tartoznak Beňuš, Braväcovo, Bacúch, Polomka, Závadka nad Hronom, Heľpa, Pohorelá, Vaľkovňa, Šumiac és Telgárt. Az önkormányzatok is egyesültek a Horehron kistérségben, amely területe 470 km2. 2009. december 31-én 16930 ember élt a régióban. Északon és keleten Banská Bystrica régió és a Brezno kerület határolja. A terület az ország természetileg rendkívül értékes részén helyezkedik el (A Nízke Tatry Nemzeti Park, Murányi Nemzeti Park, és a Szlovák Paradicsom Nemezti Park), ami egész éves túrázást, biciklizést, város nézést tesz lehetővé. Lehetőség van még a Hron folyón evezni és a hegyekben síelni is. 1. Táblázat: A terület általános bemutatása: Község

Populáció

Terület [ha]

Népsűrűség [people/km2 ]

Magasság [m]

Bacúch

1 008

3 819.0647

26

605

Beňuš

1 191

2 678.0357

44

544

Braväcovo

695

2 940.9193

24

610

Heľpa

2 835

4 170.3917

68

660

Pohorelá

2 397

4 693.9967

51

724

Polomka

3 093

9 402.2988

33

614

Šumiac

1 362

8 176.4900

17

841

Telgárt

1 536

5 597.4134

27

886

Vaľkovňa

372

1 485.3398

25

721

59

618

35.9

-

Závadka Hronom ∑

nad

2 441 16 930

4 118.4209 47 082.371

Source: 31.12.2009

SO

SR

A népsűrűség a területen 35,9 fő/km2. Az egyik térségnek kevesebb, mint 500 lakosa van, 5-ük rendelkezik 501-2 000 lakossal és 4-üknek van több mint 2 000 lakosa. A legnagyobb település, mind területileg, mind a lakosok számát nézve is Polomka, a legkisebb pedig Vaľkovňa.


38

2.1.3 Érzékeny és védett hegyvidéki területek Három nagyobb méretű védett terület van, a hozzájuk tartozó védelmi zónákkal alkotják a kibővített modellt. A Nízke Tatry Nemzeti Park az ország északi részét fedi, a Murányi Nemzeti Park a déli részén terül el, és a kis észak-keleti területhez tartozik a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park. A Nízke Tatry Nemzeti Park 1978-ban létre jött a Nízke Tatry Nemzeti Park a szovjet kormány 119/78 számú rendelete alapján. A Nízke Tatry Nemzeti Park a legnagyobb nemzeti park Szlovákiában. A Dumbier csúcs a legmagasabb pontja az Alacsony-Tátrának. Ez a hegység Szlovákia közepén, keletről nyugatra terjed, és a hossza közel 100km. A Saddleback Čertovica osztja két részre a hegyet. Dumbier a nyugati és a Kráľovohoľské Tatry a keleti oldalon. A Králová hola hegység a négy szolvák folyó, a Vág, a Garam, a Hernád és a Hnilec árterülete.. 2. Táblázat: Kisméretű védett területek a PPP Horehron területén:

Körzet

Regis ztrác iós szám

Terület [ha]

Kikiál tás éve

Telgárt, Šumiac

Brezno

1 141

8.6

2007

NR Pohorelské vrchovisko

Pohorelá

Brezno

479

26.6

1979

NR Meandre Hrona

Telgárt, Šumiac

Brezno

351

103.8

1980

NR Martalúzka

Telgárt, Šumiac, Lipt.Teplička

Brezno

1 057

154.8

1999

Kismérető védett területek

Kataszter

PS Brezinky

Source: SNC SR


39

A Murányi Nemzeti Park A Murányi Nemzeti Park a Szlovák Érchegység nyugati részén található és geomorfológiailag fontos karsztos területnek számít. A központját ennek a karszt területnek, egy cseppkő dolomit fennsík és számtalan karszt formáció alkotja. A legmagasabb csúcs a Fabova hoľa (1439 méter). Murány gazdag nővény- és állatvilággal rendelkezik, ezen kívül sok kövület és endemikus faj található a térségben. 3. Táblázat: Kisméretű védett területek a Murányi Nemzeti Park területén:

Körzet

Regis ztrác iós szám

Terület [ha]

Kikiál tás éve

Bacúch

Brezno

206

42.6

1967

Muráň, Polomka, Pohronská Polhora

Brezno

247

261.7

1988

NR Havrania dolina

Valkovňa

Brezno

1 021

229.6

1996

NR Mašianske skalky

Valkovňa, Pohorelá

Brezno

348

16.9

1980

NR Mokrá Poľana

Šumiac

Brezno

1 082

13.5

2000

NNR Stožka

Heľpa, Muráň, Závadka nad Hronom

Brezno , Revúca

470

259.21

1965

NR Zlatnianske skalky

Vaľkovňa

Brezno

489

30.67

1981

NNR Zlatnica

Šumiac

Brezno

850

154.06

1993

PS Lúky pod Besníkom

Telgárt

Brezno

1 186

83.82

2010

Kismérető védett területek

Kataszter

NR Bacúšska jelšina NR hoľa

Fabova

Veľká

Source: SNC SR


40

A Szlovák Paradicsom Nemzeti Park A Szlovák Paradicsom Nemzeti Park a Szlovák Érchegység észak-keleti részén helyezkedik el. Fennsíkok, mély kanyonok, szorosok, vízesések, karszt képződmények és jég borította kamrák jellemzik. 4. Táblázat: Kis kiterjedésű területek a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park terültén. Kismérető védett területek

Kataszter

NRR Hnilecká jelšina

Telgárt

Körzet

Regisztráció s szám

Terül et [ha]

Kikiáltás éve

Brezno

257

84.59

1988 Source: SNC SR

A védett területek egységes európai ökológiai hálózata; Natura 2000 Közösségi jelentőségű természeti területek (KJT-k): Több SCI is szerepel a modell területek közt: Pohorelské vrchovisko (SKUEV0151), Homola (SKUEV0204), Murányi (SKUEV0225), lúky pod Besníkom (SKUEV0283), Brezinky (SKUEV0297), Alúvium Hrona (SKUEV0303), Stolica (SKUEV0203), Bacúšska jelšina (SKUEV0399), Slovenský raj (SKUEV0112 ) a Kráľovohoľské Nízke Tatry (SKUEV0310).

Különleges védelmi területek jogszabályozás szerint)

(SPA)(Madárvédelmi

területek(PBA)

a

nemzetközi

Már két területet nyilvánítottak külünleges véfelmi körzetté /SPA-vá/ a PPP Horehron területén: PBA Murányi - Stolica és PBA Nízke Tatry. Az ok amiért megtették ezt a lépést, az a fent említett terület egyedülálló madárvilágának(bele értve a csak nyaranta hazajáró vándormadarakat is)megóvása. Az ökológiai stabilitásról szóló Területi dokumentumok Területi vetülete (TSES) A Brezno körzet TSES elemeinek aktualizálása (a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség, Banská Bystrica, 2006) a következő elemek létrehozását determinálja a területen:


41

1. Biocenterek

Bioszféra szinten jelentős Biocenter: Murányi Nemzeti Park

Tartományi szinten jelentős Biocenter: Kráľovohoľské Nízke Tatry – Centrálna časť, Slovenský raj

Régión túli jelentőségű Biocenter: Kráľovohoľské Nízke Tatry

Regionális jelentőségű Biocenter: Bacúšska jelšina, Dolina Hronec, Vrchovisko Pri Pohorelskej Maši, Pod Dlhým vrchom, Homoľa a Lúky na Besníku 2. Biofolyosók

Régió feletti jelentőségű Biofolyósó: Garam

Régión túli jelentőségű Biofolyosó: Muránska planina – Kráľovohoľské Nízke Tatry, Slovenský raj – Stolica – Kohút 2.1.4 Kapcsolat és együttműködés, minden szomszédos hegyvidéki területtel (ekkel) / védett / érzékeny területtel (ekkel). Három nemzeti park találkozik a PPP Horehron területén. A szervezeti felépítés szempontjából, minden nemzeti parknak megvan a saját önigazgatása, ami a Szlovák Köztársaság Nemzeti Természetvédelmi Hivatalához(SNC SR) tartozik. A fent említett hivatal a szlovák Környezettel Kapcsolatos Minisztériumának része, aminek nemzeti szintű rálátása van a témára. Célja, a természet- és tájvédelmi feladatok ellátása, beleértve a barlangok ügyeinek intézését is, a 543/2002 számú törvény értelmében. SNC SR jelentős szerepet vállal a védett állatfajok védelmében, azok kereskedelmének korlátozásával a 15/2005 számú törvény értelmében, ami a vadállatok és növényfajok kereskedelmi forgalomba hozásáról nyilatkozik. Többnyire olyan cégekkel társul, akik hozzá hasonlóan a természeti érték megőrzésére koncentrálnak valamint barlangászattal és az ezekhez kapcsolódó tudományágakkal foglalkoznak. Ezeken felül együttműködik még a helyi önkormányzatokkal, nemzeti és külföldi tudományos intézményekkel, felsőoktatási intézményekkel és nemzetközi környezetvédelmi és barlangászati szervezetekkel. Szinte az össze a PPP Horehron területére eső önkormányzati egység tagja a Szlovák Hegyi Települések Egyesületének (AMSS). Az AMSS-t 2003-ban alapították, azzal a szándékkal, hogy egy olyan nem kormányzati szervezetet hozzanak létre, ami nem csak a hegyvidékeken élők nehéz életkörülményeivel foglalkozik, de részt vesz a turisztikai és gazdasági igazgatásában, valamint a területet, mint egészet figyelembe véve törekszik annak fejlesztésére. A PPP Herohron összes települése az AMSS-en keresztül kommunikál egymással, így próbálva megoldani a hegyi élet következtében felmerülő nehézségeket Szlovákia szerte. Közös erővel elérték, hogy a életkörülményeiket figyelembe véve számítják az adójuk mértékét.


42

2.1.5 Főbb problémák, korlátok és a területét érintő veszélyek, valamint kihívások és lehetőségek Problémák, korlátok és veszélyek Demográfia: a népesség elöregedik, a produktív népesség csökken és az improduktív elemek száma nő, növekvő munkanélküliség, a társadalom peremére szorult csoportok a népességben Környezet: természetes stressz - árvizek, a környezeti veszélyek növekedése, erdőirtás és földcsuszamlások, éghajlatváltozás, az elégtelen környezettudatosság a lakosság részéről Turizmus: kezdetleges szolgáltatások a turizmus terén, kezdetleges információs rendszer Egyre nagyobb költségeket igényel az önfenntartás a hegyi régiókban Kihívások és lehetőségek fejlesztések információs technológiák területén, a kommunikáció területén, termékek és folyamatok fejlesztése

környezetbarát turizmus,

diverzifikáció, amelyek a nem-mezőgazdasági tevékenységekre irányulnak,

termelés, a regionális terméke eladása és marketingje ,

alternatív energiaforrások,

partneri együttműködés önkormányzati hatóságok közt, a magánszektorba és a harmadik szektorban

2.2


2.2.1 Politika és prioritás, figyelembe véve a gazdasági fejlesztéseket és tevékenységeket, és ezek beépítése a védett hegyi térségekbe Az 539/2008 számú törvény ami a Regionális Fejlesztések támogatásáról szól, a fő jogi eszköz a Szlovák Köztársaságban, amelyet azért fogadtak el, hogy segítsék a regionális gazdaságok fejlődését. Az 539/2008 évi törvény szerint a következő módokon lehet a fejlesztést kivitelezni:


43

a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai és Regionális Fejlesztések Hivatala által(nemzeti szinten) b) A régiók önálló önkormányzását támogató, Európai Gazdasági és Szociális Fejlesztési Program által(regionális szinten) c) A Gazdasági és Szociális Fejlesztési Programja által, ami az önkormányzatokat támogatja (helyi szinten). A Nemzeti Stratégia Regionális Fejlesztési Terv a Szlovák Köztársaság a kezdeti stratégiai dokumentuma, amely átfogóan határozza meg a stratégiai megközelítést. A Gazdasági és Szociális Fejlesztési Program, ami a régiók és községek önálló közigazgatását támogatja, egy olyan középtávú fejlesztési dokumentum, ami olyan célokat helyez előtérbe, amik helyet foglalnak a Nemzeti Stratégiában is. A régió területrendezési elvéhez hűen került kidolgozásra a dokumentum. A dokumentumban írt - amelyet segítség céljából elérhetővé tettek – tevékenységek illeszkednek a területrendezési fejlesztésekhez. A területfejlesztés meghatározza a terület térbeli és funkcionális használatát. A 50/1976 számú törvény értelmében, a fizikai tervezés és az építési kód (Építkezési Törvény) alapvető eszköze a regionális fejlesztéseknek és a környezetvédelemnek Szlovákiában,régióiban és községeiben. Területrendezés dokumentáció tartalmazza:

Szlovákia Területrendezési Fejlesztésének Koncepcióját,

A regionális területfejlesztési tervét ,

Községi területrendezési tervét,

Zonális területrendezési tervet.

Szlovákia Területrendezési Fejlesztésének Koncepciója foglalkozik a Szlovák Köztársaság területeinek területi és funkcionális használatával. Meghatározza a Szlovák Köztársaság és régiónak a területrendezési, környezet- és tájvédelmi törekvéseit, szem előtt tartva a szociális hálót, gazdaságot, és a környezeti és kulturális szükségleteket. A Regionális Területfejlesztési Terv kidolgozottsága olyan térségekre irányul ahol több község is található, és amely esetben muszáj megoldani a területrendezés révén a szükséges fejlesztéseket. A Regionális Fejlesztési Terv összhangban kell, hogy legyen a Szlovákiai Területrendezési Fejlesztésének Koncepciójával, és az előbb említett terv fontosabb részeit tartalmaznia kell. A Községi Területrendezési Tervet egy vagy több község számára dolgozzák ki. A Községi Területrendezési Terv főképp azon elveket és szabályokat határozza meg amelyek alapján végbe megy a területrendezés, és az adott terület és az azt körülvevő régió funkcionális felhasználása. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

44

A Zonális Területrendezési Terv, egy adott község kisebb területére vonatkozik. A terv kidolgozottságában nagy szerepet kaptak a terület felépítésére, közlekedési viszonyaira és infrastruktúrájára vonatkozó részek. A gazdasági és területrendezési fejlesztéseken kívül, minden dokumentum a regionális fejlesztések mellet tartalmazza környezet- és tájvédelmi pontokat is. A 543/2002 számú törvény értelmében, ami a Táj- és Környezetvédelemről nyilatkozik, minden adott területen a módosítás lehetőségét fent kell tartani azon helyi hatóságoknak, amelyek ezért felelősek. A Vidékfejlesztési Program(EAFRD), ami 2007-től 2013-ig tart, azért lett kidolgozva, hogy a vidéki területek stabil fejlesztését biztosítsa. Célja a versenyképes mezőgazdaság, az élelmiszeripar és erdészet fejlesztése, ezen kívül a természet állapotának javítása, és mindenek felett az ilyen térségek életkörülményeinek javítása.

2.2.2 Meglévő kezdeményezések / módszerek / akciók / projektek jelenleg amelyeket már megvalósítottak vagy folyamatban vannak, valamint a helyi tevékenységek és termékek vizsgálata a fenntarthatóság tükrében Kezdeményezések, tevékenységek vagy intézkedések, amelyek jelenleg már megvalósultak, és legfőképpen a kiválasztott régió gazdasági fejlődését segítették, leginkább a következőkre fókuszáltak: • a kis-és közepes • a hazai termékek termelése • az adott körzet infrastrukturális és • a turizmus fejlesztése

és technikai

vállalkozások értékesítése fejlesztése

A kis-és közép vállalkozások fejlesztése Ezek a tevékenységek főleg az üzleti tervezetek és a regionális adottságokat leginkább kihasználó terveket támogatják leginkább. Leginkább a következőket érinti: Bárányhús exportja, gyapjú és bunda értékesítés, báránytenyésztés, állattenyésztés és tejtermelés, élelmezés és boltok, magán laktatás, bányászat, kőtermelés és homoktermelés és ezek felhasználása, szállítmányozás, fakitermelés és fatermékek előállítása. Vannak oktatási ügynökségek, amelyek segítik az embereket abban, hogy munkát szerezzenek maguknak azáltal, hogy újraképzik magukat, különösen a gazdasági világválság után. A hazai termékek termelésének és értékesítésének fejlesztése A hazai termékek termelése és értékesítése kapcsolatban van a helyi közösségek tevékenységeivel. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

45

Kecsketej, tej, gyapjú, hús, fa és kő termelése, és ezek adott esetekben történő feldolgozása. Kulturális események szervezése és ezeken keresztül a helyi termelés ösztönzése. Az adott körzet infrastrukturális és technikai fejlesztése Kijelenthetjük, hogy a fent említett terület rendelkezik a legtöbb már megvalósult projektel. Ezek célja: A már meglévő épületek és helyek renoválása és rekonstruálás, valamint új építmények létrehozása. A község fontos épületeinek, csatornáinak újjáépítése és karbantartása. Turizmusfejlesztés A PPP Horehron rendkívüli természeti és kulturális potenciával rendelkezik, ami kiválóvá teszi a vidékfejlesztésre. Tökéletes terep a kirándulásra, biciklizésre, síelésre és városnézésre. A régióra jellemző, a néphagyományok megőrzése, amit az is bizonyít, hogy rengeteg hagyományőrző csoport működik majdnem minden községben, az év minden részében várják az érdeklődőket kulturális programokkal. 2.2.3 Új és innovatív kezdeményezések, konkrét lehetőségekkel, amelyek a hegyi gazdaságok megőrzésére és fenntartására irányulnak. A PPP Herohron hagyja az Integrált Területfejlesztési Stratégiát (ITDS) kidolgozni és levezetni a régión belüli gazdaság erősítését. 5. Táblázat: az EKFS felülvizsgálata: Konkrét cél

Intézkedések

Tevékenységek

A fejlesztések, foglalkoztatottság és a gazdaság támogatása

Az Alternatív Energia Források támogatása

- objektumok építése, rekonstruálása és modernizálása azzal a céllal, hogy felhasználják, tárolják a megújuló energiaforrásokat (pl. Biomassza előállításához szükséges létesítmények)

A Helyi termékek előállításának, és forgalombahozásának támogatása

- a helyi termékek marketingje és forgalomba hozása - a Horehron régió minőségi termékeinek elismertetése; - épületek építése, rekonstruálása és modernizálása a mezőgazdasági termékek direkt árusítására; a magán eladók


46

támogatása (a halárúk kivételével) – “magántermelők“; - műszaki berendezések beszerzése és korszerűsítése, és Internet elérhetőség biztosítása a szükséges helyeken (bele értve a hardware-t és software-t is) - mezőgazdasági termékek tárolására, feldolgozására szolgáló technológiák kiépítése és megszervezése; a gyógynövény és gyümölcstermesztéshez szükséges technológiák és létesítmények megépítése, rekonstruálása és fenntartása; A már létező építmények használata a régióban, a foglalkoztatottság növelése érdekében

- a hagyományos alapanyagok és termékek (gyapjú vagy pamut) előállításához szükséges manufaktúrák és létesítmények modernizálása építése és rekonstruálása; – építési beruházások, technológiai fejlesztések, bele értve az internet kapcsolat bevezetését is; - a farmok és állattenyésztő telepek rekonstruálása és modernizálása, és gépesítése; - technikai létesítmények és technológiák beszerzése és modernizálása a növénytermesztés terén.

A turizmus már meglévő potenciáljának fejlesztése

A falusi turizmus támogatása

- a falusi turizmus szolgáltatásainak marketingje - a kis kapacitású (10 fő) szálláshelyek rekonstruálása és modernizálása (építkezési befektetések, a felszerelések és internet kapcsolat installálása); - a családi és szabad lakások újraépítése, amely kapcsolódik a fent említett kis kapacitású épületek építéséhez; - a kemping szállások rekonstruálása és modernizálása, bele értve a komforthoz szükséges alapokat is (víz, áram, stb.);


47

- további relaxációs létesítmények építése és modernizálása (szauna, uszoda, stb.) A turizmus másodlagos támogatottságának fejlesztése

- a rekreációs és lakhatási létesítmények (11-40 fő) fejlesztése és modernizálása – építkezési beruházások, a szükséges felszerelések és technológiák installálása, bele értve az internet bevezetését; - a már meglévő mezőgazdasági épületek rekonstruálása, agrár-turisztikai célokkal és lakhatási lehetőség létesítése (11-40 fő), a szükséges felszerelések és technológiák installálása, bele értve az internet bevezetését;

A helyi fejlesztések és a falumegújítás támogatása, az életszínvonal növelését szem előtt tartva

Azon tevékenység támogatása, mely a Horehron régiót turisztikailag komplexé szeretnék tenni

- teljes turisztikai termékek létrehozása, és a kulturális városnézés népszerűsítése;

A természeti különbségek és a községek infrastrukturális fejlődéséhez szükséges állapotok

- a közvilágítás kiépítése, rekonstruálása és modernizálása;

A községek fejlesztése és renoválása

- a járdák, bicikli utak, közterületek, parkok és a közvilágítás kiépítése és rekonstruálása;

- a vízvezetékek és vízkészletek kiépítése, rekonstruálása és modernizálása; - a lakossági vízellátás kibővítése; további szennyvízcsatornák és szennyvízelvezetési tervek kidolgozása;

- a helyi utak és hidak építése és rekonstruálása; - a buszmegállók modernizálása, építése és rekonstruálása; Alapvető szolgáltatások

- a rekreációs területek rekonstruálása és modernizálása;


48

a falusi populáció számára

- játszóterek, sportpályák és kisebb építészeti elemek építése, rekonstruálása és modernizálása; - az önkormányzati létesítmények, a piacok és az azt körülvevő körzetek, amfiteátrumok rekonstruálása és modernizálása (a Kulturális Minisztérium és az UNESCO közreműködésével);

Az önkormányzatok finanszírozási lehetőségei, a különböző tevékenységek és a fejlesztési támogatások tekintetében: -

Az állami költségvetés, Banská Bystrica Önkormányzati költségvetése, önkormányzati költségvetések, vissza nem térítendő támogatások a falumegújítási program költségvetéséből, Környezetvédelmi Alap és az Európai Unió (Vidékfejlesztési Program, Regionális Operatív Program foglalkoztatási és társadalmi integrációs, Operatív Program Oktatási, Operatív Program -Környezetvédelmi, Operatív Program - stb.)

2.2.4 Célcsoportok és érdekeltek, akiket be kellene vonni az irányelvek és az alapok megformálásába 6. Táblázat: Célcsoportok és Érdekeltek: Célcsoportok és érdekeltek PPP Horehron községek

Részvétel okai Község: • A szociális és gazdasági fejlődést biztosító programok biztosítása és koordinálása, és azok éves teljesítményének értékelése, • A területi együttműködésekhez és szövetkezésekhez szükséges állapotok megteremtése, • A községek fejlődéséhez szükséges vállalati fejlesztések támogatása.

Banská Bystrica Önkormányzati Régió

Önkormányzati Régió: • A szociális és gazdasági fejlődést biztosító programok biztosítása és koordinálása, és azok éves teljesítményének értékelése az önkormányzati régiókban.


49

• Kidolgozza, a regionális stratégiát ás az fejlesztési irányelveket, és egyéb szektorok stratégiáit illetve irányelveit. • Részt vesz a feladatok végrehalytásáben, a Minisztériummal és egyéb szociális és gazdasági partnerrel együtt működve, • A területi kooperáció és szövetkezés létrejöttéhez szükséges alapok lefektetése, • Az önkormányzat szükséges vállalati támogatása A Nízke Tatry Nemzeti Park, a Murányi Nemzeti Park és a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park adminisztrációja

A nemzeti biztosítja:

parkok

fejlődéséhez tevékenységek

adminisztrációja

• A hozzájuk tartozó ökológiai rendszer védelmét, • A táj sajátosságaink megőrzését, • A növény és állatfajok védelmét, • Kutatást és megfigyelést, • Környezetismeret oktatását, • Fenntartható turizmus és rekreáció a területen az ő irányításuk alatt.

A Szlovák Állam vállalati erdei, Banská Bystrica –Beňuš

A PPP Horehron területén található erdősségek nagy része állami tulajdonban van, és az Állam irányítja.

A PPP Horehron területén működő vállalatok

Vállalatok, mint a terület gazdasági fejlődésének hajtóerői

A régió óvodái és általános iskolái

A természet tudatos élet és a helyi tradíciók és természeti értékek megőrzésének serkentése.

NGO´s

A harmadik szektor fejlesztése a területen.

A társadalom szélén élő populáció felvetette problémák (alacsonyan

Létfontosságú, hogy e tisztában legyenek

fenntartható csoportok szerepük


50

képzett emberek, Romák, stb.)

fontosságával az kivitelezésében.

adott

projekt

Nyilvánosság

A helyi lakosság előnyben való részesítése és a regionális és helyi fejlesztések támogatása.

2.2.5 Lehetőségek, erősségek, kihívások és szükségletek, valamint a problémák (gyengeségek, korlátok, veszélyek) a gazdasági fenntarthatóság tevékenységével kapcsolatban (SWOT analízis) Erősségek

Gyengeségek

Magas természeti értékű régiók, védett természeti övezetekkel

Nem megfelelő a régió természeti adottságainak kihasználtsága

Az erdők, mezőgazdasági területek és földek (különösen a rétek és legelők) nyújtotta lehetőségek

A hegyvidék miatt hátrányos a mezőgazdaság

Vízforrások közelsége

Kiváló lehetőségek állattenyésztésre, halászatra vadászatra

az és

Kulturális turizmus, rekreáció és sportfejlesztési lehetőségek Supra-regionális sport és kulturális események szervezése Megőrzött hagyományok, épületek és gazdag kulturális örökség Kézművesség és néphagyomány megőrzése és fejlesztése Kifelé: online felületeken történő hirdetés, befelé: újságokon és nyomtatványokon keresztül

A mezőgazdasági cégek gazdasági instabilitása

Rendezetlen tulajdoni jogviszonyok

A táj változása a rétek és legelők meg nem művelése folytán

Erős talajerózió

A régió iparral foglalkozó céginek feloszlása

Csökkenő populáció és emigrálás

Magas munkahiány

munkanélküliség

és

A populáció fizetésképessége

alacsony

A természetvédelmi megnehezítik a kihasználhatóságát

övezetek terület

A turizmushoz szükséges háttér kiépítettségének hiánya Kezdetleges információs háló a régióban

A komplex turisztikai áru hiánya


51

Időszakos turizmus

Befejezetlen turisztikai központok

Gyenge állapotú utak

Az önkormányzatok épületeinek befejezetlensége

A roma populáció okozta gondok

Lehetőségek

Veszélyek

A nem mezőgazdasági tevékenységek diverzitása

Belső

A helyi használata

természeti

források

A rétek és legelők újra üzembe hozása Lehetőség bevezetésére

új

technológiák

Az agrár ételek és az erdészet versenyképessége Külföldi befektetők csatlakozása a mezőgazdaságba Az állami és az EU finanszírozta programok kihasználása

A nyilvános helyek újranépesítése

A turisztikai áru létrehozása

Szolgáltatások és a nagyvállalkozások által munkahelyek teremtése

kis- és újabb

alapvető

Idősödő népesség

A szakképzett munkaérő külföldre áramlása

Növekvő munkanélküliség

Természeti katasztrófák

A rétek és legelők kezeletlensége okozta elváltozások a tájon A strukturális változtatások szakszerűtlen finanszírozása A régió népszerűsítése

szakszerűtlen

Növekvő, nehezen roma populáció

asszimilálódó

Külső Klímaváltozások – melegedés – rövid telek

Segítségnyújtás magán termelőknek (méz, gyógynövény és bárány).

A hó hiányában veszélyeztetett tél turizmus

Egy regionális márka létrehozása (Horehroni termék)

Természeti csapások – forgószelek és áradások

Szociális vállalat létrehozása, a műhelyek védelme stb.

Gazdasági válság

A befektetők térségben

késlekedése

Adminisztrációs nehézségek állami és EUs támogatás elérésében

a az

Clientizmus és korrupció


52

2.2.6 Helyi, nemzeti és európai érdekeltségű kezdeményezések/gyakorlatok, hivatkozva a fenntartható termelés/gazdaság bevezetésére, amit be lehet vezetni a projekt partnerek területein. A PPP Horehron községei ökológia mezőgazdaságot űznek. A mezőgazdasági cégek a nem mezőgazdasági tevékenységek által akarnak kockázatot csökkenteni (falusi turizmus). A hagyományos tevékenységek és mesterségek megőrzésére sok projekt irányul, melyek keretében újra képzik a lakosságot, hogy ezeket a kézműves- és egyéb termékeket újra piacra vihessék.

2.3

MÓDSZEREK, STRATÉGIÁK A TERVEK ÉS IRÁNYELVEK KOORDINÁLT KEZELÉSÉRE

2.3.1 Természeti értékek és a védett hegyvidéki területek kezelése lokális/regionális szinten. Nemzeti szinten:

kormányzati politika, a nemzeti jogszabályok előírásai és ezek nemzeti szintű végrehajtása,

segélyforrások és stratégiai dokumentumok hatásai, az EP politikája és eszközei, különösen a természetvédelmi értékek megőrzését szem előtt tartva (A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma),

A nemzetközi cégek, vállalatok és társaságok hatásai

Regionális szinten: Az önkormányzati régiók fejlesztése és fenntarthatósága, képviseleti rendszerei, Azoknak a programoknak a teljesítményi melyek a természet- és tájvédelmet nemzeti stratégiákkal védik. a regionális intézmények és szervezetek érdekei. Helyi Szinten:

önkormányzat:

o Az önmagukat kormányzó régiók döntései és teljesítménye (Polgári Társulás, polgármester, hivatal)

érdekcsoportok, vállalkozások ,

közös szervezeti testületek:

közös hivatalok, amelyek gyakorolják az önkormányzatok hatásköreit(Építési Hatóság, Oktatási Hivatal, Szociális Hivatalok ...)


53

Public Private Partnership és a Községek Mikro-regionális Összefogása A PPP Horehron térséget tíz község alkotja, saját önkormányzati hivatallal. A 368/1990 számú törvény harmadik paragrafusa alapján, amely az önkormányzásról nyilatkozik. Az önkormányzatok álláspontja a regionális fejlesztés kapcsán a következő: • Az önkormányzat szerzi be és hagyja jóvá a lakókörzetek és épületek területrendezési tervezetét, az élet különböző aspektusait, koncepciókat, jóváhagyja a lakásfejlesztési programokat és részt vesz az életkörülmények kedvező formálásában • Az önkormányzat biztosítja a kulturális emlékek megőrzését, és a természeti értékeket megóvását szabályok sorával • Az önkormányzat biztosítja a helyi utak, közterületek, temetők, kulturális, sport és egyéb létesítmények, kulturális emlékek és történelmi helyek megépítését, fenntartását és kezelését A minőséget, ésszerűséget és a hatékony teljesítményt szem előtt tartva az állami szervek megállapodást kötöttek a 369/1990 számú törvény § 20 and § 20a/ része alapján. A megállapodás a területrendezést az építési módot, az utakat, a természeti értékek megvédését és a vízszabályzást érinti, és a következő intézmények megalapításáról döntöttek: • közös Építési Hatóság (székhely: Beňuš, • közös Oktatási HIvatal (székhely: Polomka, • közös önkormányzati Szociális Támogatási Hivatal(székhely: Heľpa).

Polomka) Heľpa),

A PPP Horehront a Horehron kistérség községei alkotják képviselve a közszférát. A magánszektort a vállalkozások képviselik, a harmadik szektort a non-profit szervezetek és a civil összefogások képviselik. A képviselet eloszlása a következőképpen történik: Közszféra: 10 fő, privát szektor: 12 fő, harmadik szektor: 10 fő. A PPP Horehron megalapítása óta számos stratégiai dokumentum született meg egyetlen céllal, hogy koordinálják és támogassák a területi fejlődést. 2008-ban, a PPP Horehron úgy döntött, hogy endogénfejlesztéseket fog támogatni a LEADER megközelítés alapján. A PPP biztosította az adott terület lakosságának mobilizációját azzal, hogy hosszú távú közreműködést létesített az összes csoporttal a területen, amelyek kapcsolatban vannak a fejlesztési munkálatokkal. Ez a LEADER megközelítés alapja, miszerint erősíti a kapcsolatot a szerepvállalók közt, ezáltal létrehozva egy Integrált Területfejlesztési Stratégiát a PPP Horehron számára, mint a fejlesztések alap dokumentuma. A stratégia maga is interaktív úton lett kidolgozva a területet befolyásoló tényezők aktív részvételével. Ez a megközelítés máris meghozta gyümölcsét, megerősítve a községek és lakosok közti kapcsolatot. A stratégiát a regionális, nemzeti és európai dokumentumok szem előtt tartásával építették be. Az Integrált Területfejlesztési Stratégia előkészítése a helyi és regionális szintű gyűlésektől ered. A gyűléseken a helyi szükségek kerülnek a központba, külső hozzáértők mellett. A


54

gyűléseket mindig a helyi körülmények közt rendezik, ezzel is felhívva a figyelmet a községek nyújtotta lehetőségekre. A PPP Horehron szervezeti struktúrája:

Közgyűlés (minden tag)

PPP Tanács (végrehajtó hatalom)

Elnök (kötelező)

Felülvizsgáló bizottság (ellenőrző hatóság)

2.3.2 A védett területek kezelési tervének leírása (prioritások, kilátások, kezelési célok, a várt eredmények, a meglévő és a potenciális lehetőségek és problémák) Az 543/2002 számú törvény alapján, amely a Természet- és Tájvédelemre vonatkozik, a Védett Területek Kezelési Tervét tartják a Különösen Védett Természeti Térségek és Tájak és Nemzetközileg Jelentős Vidékeket Védő Programjának. A megőrző programokat önálló területek számára fejlesztették ki. A Természet- és Tájvédelemnek köszönhetően minden olyan területet, ahol nemzeti vagy európai szinten jelentős vagy ritka természeti képződmény, élőlény él (beleértve a máshol telelő madarakat is), természetvédelmi övezetnek vagy nemzeti parknak lehet nyilvánítani. A Nemzeti Park Megőrző Programot a Szlovák Környezetvédelmi minisztérium hozza létre, és a Szlovák Köztársaság kormánya ismeri el. Ezek a programok a tereprendezés és a táj- és természetvédelem alapjai. A programok nyilvánosan zajlanak. Három nemzeti park találkozik a PPP Horehron területén: A Nízke Tatry Nemzeti Park, a Murányi Nemzeti Park és a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park. A Védelmi program befejezésének állapota: A Nízke Tatry Nemzeti Park (NP) már lebonyolított egy Védelmi Programot 1998 és 2008 közt. Jelenleg semmilyen hasonló program sem folyik a térségben, a területi vezetés európai és nemzeti szinten jelentős fajokat egyénileg kezeli. A vezetés célja a területen található, legértékesebb maradványok megmentése a kis területen, mely európai jelentőséggel bír, az a génállomány megőrzése a Nízke Tatry Nemzeti Parkban, amely sok veszélyeztetett fajnak ad otthont. Murányi Nemzeti Parkban nincs folyamatban védelmi program. Szlovák Paradicsom Nemzeti Park jelenleg is pályázik egy Természetvédelmi Programra, melynek keretében Európai Jelentőségű Területnek akarják nyilváníttatni 2012 és 2021 közt. A Szlovák kormány válasza 2011 decembere és 2012 januárja közt várható.


55

7. Táblázat Öko-funkcionális tér

Cél

Erdei és nem erdei közegek spontán fejlődésének engedélyezése

Zavartalan, ember által nem élőidézett változások a természetes környezetben

A természetes erdők újratelepítése

A természetes vegetáció hosszú távú rekonstruálása maximum 30 éven belül, ezáltal „A” típusú zónává nyilvánítva a területet

Széles körben fenntartható erdőgazdálkodások

Természetbarát erdőgazdálkodás, a legjobb módszerek használatával, a természetes környezet igényeit tiszteletben tartva

Erdőtelepítés a már meglévő faállomány színesítésére

A meglévő fafajták megváltoztatása és a kártékony fajok kitelepítése

Széles állandó füves területek

A környezet fenntartható és széleskörű használata, megőrizve a féltermészetes félig füves területeket

Átfogó állandó füves területek

Átfogó mezőgazdasági fejlesztések és a füves területek magas fokú kihasználása és az állatvilág megőrzése

Állandó füves területek, a fakidőlés veszélyével

A fakidőlés esetén felmerülő problémákhoz nyújtott alapvető segítség

Más nem erdei területek széleskörű kihasználhatósággal

A környezet jelenlegi állapotának fenntartása

Antropogén élőhelyek

Speciális funkciók szerinti felhasználás.

Szántók

A szántók mezőkké és cserjés területekké történő átalakítása egyes térségekben

PPP Horehron integrált területi fejlesztési stratégia A PPP Horehron térség kidolgozta és elfogadta az Integrált Területi Fejlesztési Stratégiát. A Stratégia 2010-ben lett kifejlesztve a LEADER módszert alapul véve. Elképzelések: A PPP Horehron sikeres és versenyképes terület lesz, ahol az innovatív helyi fejlesztéseket elfogadják, azzal a céllal, hogy fenntartható fejlődést produkáljanak, mindvégig szem előtt tartva a természetvédelmet és a természeti és kulturális hagyatékok minőségi kezelését és védelmét. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

56

Stratégiai prioritások: 1. A gazdasági fejlesztések és a térség munkalehetőségeinek támogatása 2. A falusi turizmus támogatása és fejlesztése 3. A helyi fejlesztések és falumegújítás 4. Az oktatás, a helyi aktivitás és az együttműködés 5. A táj és a természeti és kulturális-történelmi örökség védelme, tervezése és kezelése Specifikus célok: 1. A térség gazdasági alapjának és foglalkoztatottságának támogatása 2. Fejleszteni a meglévő potenciát a turizmusban 3. A helyi fejlesztések és falumegújítások támogatása, az életminőség nevelésének céljából 4. Az oktatás, a helyi aktivitás és együttműködés támogatása a helyi öntudat megőrzésének céljából 5. A táj, a természet és a kulturális-történelmi örökség kezelésének és védelmének biztosítása 2.3.3 Az együttműködés/koordináció szintje és kiterjesztése a helyi résztvevők között a Gazdálkodási Terv/irányelv felállításában és az érzékeny és védett területek kezelésében A kooperáció és a nyilvánosság részvétele a Védett Területek Védelmi Programjának kidolgozásában: A Védelmi Program stratégiai célja a Nemzeti Park fenntartása, beleértve a védett területeket is a területrendezési egységek megosztását hasonló gonddal figyelembe véve: olyan elveket és szabályokat tartalmaz, melyek a föld használatát határozzák meg a különböző ember szektorok tevékenységei alapján. A gyakorlati részének mikéntjét a Védelmi Program szervei és a föld tulajdonosai bonyolítják. A Programot a Környezetvédelmi Minisztérium hozza létre és a Szlovák Kormány hitelesíti. A program kidolgozását egy professzionálisan képzett személy végzi. Az együttműködés és a nyilvánosság bevonása az Integrált Területfejlesztési Stratégia kidolgozásában: Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

57

A stratégia kidolgozásában részt vesznek interaktív módon a helyi lakosok, a helyi kormányzat, vállalkozások és a civil összefogások is, ezzel bevonva helyi és küldő segítőket. Föld és Erőforrás Audit PPP Horehron (a stratégia elemző része) a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség által küldött külső szakértő által lett kidolgozva, és eredményeit benyújtotta a térségnek, a fellebbezés lehetőségével. A SWOT elemzését az önkormányzatokról külső és belső szakértők végezték és két különböző csoportra osztották: − Helyi szinten - nyilvános találkozók községi szinten - SWOT analízise folymatban, a feldolgozott SWOT-ot közzétették a nyilvános ülés után. − Regionális szinten – A SWOT, PPP Horehron minden községéről szóló analízisének elkészítését és kommentálását követően, a térség Vision és a SWOT analízisét két nyilván ülésen készítették elő. − A polgárok részvétele a SWOT analízis folyamatában – leginkább helyi lakosok, akik többnyire a magán szektorban dolgoznak vagy a civil társulatban, klubokban a a munkateher mellett is részt vettek a gyűlésen. Probléma elemzését a Probléma-mátrixnak megfelelően készítették. Ez segítette beazonosítani a legégetőbb gondokat, és egy prioritás listát felállítani, és azok könnyű azonosítását lehetővé téve. A probléma analízist három gyűlésen hozták létre és mind a három fő szektornak (magán, nyilvános, civil) be lett nyilvánosan is mutatva. A jövőképek, stratégiai gólok, prioritások, konkrét célok összekötése egy logikusan felépített EKFS segítségével. 2.3.4 A nyilvánosság bevonásának szintjei és kiterjedtsége a Gazdasági Terv felállításában n/c 2.3.5 A lehetőségek, erősségek, szükségletek és kihívások, valamint a problémák (gyengeségek, korlátok, veszélyek), kapcsolatban a területi koordinációval és összehangolt kezelési politikával és tervekkel (SWOT analízis). Erősségek

Gyengeségek

A terv interaktív kivitelezésének lehetősége: bevonva minden szektort

A PPP hivatalának működése még nem megoldott

Területrendezés, melyet hozzáértők végeznek

A pénzalapok szakszerűtlensége folytán csökkenő szakértő munkásállomány

A terület céljairól nyújtott információk Közös jövőkép a területet illetően A

Nemzeti

Természetvédelemmel


58

történő együttműködés

Lehetőségek

Veszélyek

Az állami és EUs alapítványok támogatásának megszerzése

A polgármesterek cserélődése a községeken belül

Szakértőkkel együttműködés

történő

Az együttműködés elutasítása

2.3.6 Érdekes kezdeményezések és gyakorlatok a Gazdasági Tervre/irányelvekre hivatkozva és/vagy az érzékeny/védett területek kezelése, illetve ezek használata, mint „Jó Gyakorlat”. A stratégia ösztönzőleg hat a helyi térségre, a magán, nyilvános és civil szektor közös fellépésére. A nagyközönség érdekelt lett a közügyekben és kiveszi a részét a stratégia kiépítésében a térségben. Jelenleg, a Stratégiai Tervben meghatározott tevékenységek végrehajtását magán, nyilvános és civil szektorbeli projekteken keresztül valósítják meg.

2.4

MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK A TÁJÉKOZTATÁS, A KÉPZÉS ÉS A TUDATOSSÁG NÖVELÉSÉRE

2.4.1 Tájékoztatás, képzés, a tudatosság növelése, prioritások, stratégiák, módszerek és tevékenységek azzal a céllal, hogy tudatosítsák a fontosságát a természeti értékeknek és a helyi termékeknek, a helyi identitástudat növelése, a terület védelmének/fejlesztésének népszerűsítése és politikai, gazdasági és nyilvános érdekeltség létrehozása stb. A fenntartható fejlődés kulcsa abban rejlik, hogy az ember képes úgy használni a természeti, helyi forrásokat, hogy azokat nem kimerítve növeli a vidéki területek életminőségét. A területi fejlesztések helyi forrásokon alapszanak, beleértve az emberi erőforrásokat is, amik meghatározzak minőségét. A legfontosabb dolog, hogy biztosítsuk a terület helyi forrásokon nyugvó minőségi fejlődését, az, hogy a résztvevők oktatását biztosítsuk és javítsuk, valamint a népesség tudatosságának fejlesztése ezen keresztül. A tanulás egyik leghatékonyabb módja a tapasztalatok megosztása, amit az Integrált Területi Fejlesztések Stratégia is szorgalmaz.


59

Stratégiai

4.

prioritás:

Az

oktatás,

a

helyi

aktivitás

és

az

együttműködés

4. specifikus cél: Az oktatás támogatása, a helyi aktivitás és együttműködés célja a regionális helyi identitás megőrzése Intézkedés: 4.1: Képzés és tájékoztatás Tevékenységek: • rövid idejű tanfolyamok, képzések, a szükséges tudás és képzettség megszerzése a szakmákban és az önfoglalkoztatás lehetősége; • oktatási tevékenységek figyelmet fordítva a környezetvédelemre, alternatív energiaforrások, a táj fenntartása és a vidéki táj minőségi célkitűzései; • turné tevékenységek a célcsoportoknak • előkészítés, nyomdai és terjesztési kiadványok nyomtatása Stratégiai 5. prioritás: a táj, a természeti és kulturális-történelmi örökség védelme, tervezése és irányítása Konkrét célkitűzés 5: Menedzsment, tervezés és védelem, a táj, a természeti és kulturálistörténelmi örökség érdekében Intézkedés 5.1: projektek támogatása, amelyek célja, hogy javítsák tájgazdálkodást Tevékenységek: • regionális környezetvédelmi oktatás és képzés • közös tevékenységek azzal a céllal, hogy javítsák a környezet minőségét Az intézkedés célja, hogy az ország gondoskodjon magáról, az Európai Tájvédelmi Egyezményt is alapul véve, és minden negatív hatás kiiktatása, amely veszélyeztetheti a magas minőségű környezeti területeket. 2.4.2 Állami és magán hatóságok és érintett szervek, melyek részt vesznek a tájékoztatásban, képzésben és figyelemfelkeltésben. Tájékoztatást, oktatást, és ez által figyelemfelkeltést végző szervek. Köz-és magánszféra partnersége Horehron – Leginkább a regionális területrendezést koordinálja, kis és közép vállalkozások fejlődését, a turizmusért, oktatásért és kultúráért, közlekedésért és infrastruktúráért, és környezetvédelemért felel. Nem kormányzati szervezetek (NGO-k) – Dinamikus oktatást és figyelemfelkeltő programokat nyújt minden korosztály számára a modell térségben. Legtöbbször támogatásokból tartja fent magát. Önkormányzatok – oktatást és a község intézményeinek dolgozóinak rugalmasságáért felel; Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

60

növeli a szervezőképességet, a nyelvtudást, a projekt menedzsmenthez szükséges képességeket, valamint bármilyen szükséges képzést biztosít a rugalmasság elérése érdekében. Ezek a tevékenységek biztosítják az önkormányzatot projekteken keresztül, egyedül vagy a az NGO szektorral karölte kooperatív projektek során: • A POZRI projekt - támogatja a szakmai készségeket, menedzsmentet, kivitelezést. A projekt kedvezményezettje Bacúch falu volt, ami a személyzet képzését is szervezte magának, és a partner önkormányzatoknak is (Beňuš, Braväcovo, Polomka, Závadka mint Hronom, help, Vaľkovňa, Pohorelá, Šumiac, Telgárt) a vezetői készségek, a nyelvi és számítógépes írásbeliség területén. • Projekt: képzés és együttműködés a jobb feladat végrehajtás érdekében. A projekt kedvezményezettje az “IT polgári egyesület a jólétért”, amely a modell területen kívül helyezkedik el, de a projekt partnerei részei voltak a PPP Horehronnak (Pohorelá, Vaľkovňa, Bacúch, Šumiac, Závadka mint Hronom Beňuš, Braväcovo). A projekt célja, hogy általános képzést nyújtson a célcsoportoknak a számítógépkészség és a kooperációs munkálatok terén. Az Európai Képzési Központ Závadka nad Hronom - központ széles körű tevékenységek folytat és különböző szinteken működik. Regionális szinten szoros együttműködésben áll a helyi szervezetekkel, önkormányzatokkal, üzletekkel. Nemzeti szinten figyelme a képzésekre és a koordinációra irányul. Nemzetközi szinten külföldi szervezetekkel, csoportokkal működik közre projekteken keresztül. Célja az aktív segítségnyújtás és oktatás különböző szinteken, és a regionális fejlődéshez szükséges segítség nyújtása. Képzési és Fejlesztési Ügynökség n. o. – Szolgáltatásokat és segítséget biztosít a regionális fejlődéshez és foglalkoztatottsághoz, oktatáshoz, szociális szolgáltatásokhoz és humanitárius segítségnyújtáshoz. Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelme (SOP SR) – egy állami szervezet nemzeti szintű rálátással a kérdésre, amely profi módon foglalkozik a táj- és természetvédelemmel. 8. Táblázat: Az SOP SR projektjei a PPP Horehron területén. 1.

A Szlovák Paradicsom Nemzeti Park infrastruktúrájának erősítése, a Natura 2000 értelmében

A projekt célja

A természetvédelmi lehetőségek biztosításának erősítése, a Natura 2000 által a Nemzeti Park területén

2.

A helyi fajok megőrzése és megfigyelése és a nyilvánosság tájékoztatása

A projekt célja

A Szlovákiai fajok védelmének és megfigyelésének végrehajtása. A természetet érintő információk terjesztésének fejlesztése

3.

A Natura 2000 védett fajok és területek népszerűsítése


61

A projekt célja

A környezet tudatosság növelése a NATURA 2000-el kapcsolatban Specifikus cél 1: A NATURA 2000 népszerűsítésének fejlesztése Specifikus cél 2: A NATURA 2000 területein látogatóinak informáltságának növelése

A Nemzeti Park Igazgatása (Nízke Tatry Nemzeti Park, Szlovák Paradicsom Nemzeti Park, Murányi Nemzeti Park) – jogalkotás segítségével hajtják végre a táj- és természetvédelmi intézkedéseiket az adott területeken. Aktívan kiveszi részüket az oktatásban (környezetvédelmi oktatás az iskolákban) és a nagyközönség tájékoztatásában. Partnereik segítségével folyamatosan azén fáradoznak, hogy beépítsék a környezettudatos látásmódot a nyilvánosság tudatába. Ezek fényében a természetvédelem és a turizmus összhangjára törekszenek, és folyamatos kapcsolatban állnak a földtulajdonosokkal, erdészeti hatóságokkal és a nagy befektetőkkel. Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség (SEA) – az állami és önkormányzati személyzet képzését végzi a természetvédelem területén. Egy csoport vidéki község és mikro-regionális társulat számára, az Ügynökség egyfajta Falu Újjáépítési Iskola is. Ez egyúttal vonatkozik a természetvédelemre, a vidéki infrastruktúrára is.

2.4.3 Tájékoztatók, képzések és figyelemfelkeltő tevékenységek, amelyek rájuk - a célcsoportokra - vonatkoznak. Módszerek, stratégiák és eszközök, amelyeket tájékoztatásra, képzésre és figyelemfelkeltésre használnak, valamint azon tevékenységek, amelyeket a csoportok megvalósítottak.

Célcsoport/H asznált ezköz

Tájékoztató meeting

Inter aktív meeting

Konferencia, szemináriumok, workshop, információs napok

község

x

x

x

Község gyűlés

x

x

x

A falvak alkalmazottai

x

x

x

A magánszekto r vállalkozói

x

x

x

x

x

x

Civil összefogások

x

x

x

x

x

x

a község oktatásra vonatkozó programok

A nemzeti parkok szerveze oktatási programok

A PPP oktatási programjai

Tájékoztató tevékenységek (újságok, nyomtatványok)

x

x

x

x

x

x

x

x

x


62

Nyilvánosság

x

x

x

Marginalizált csoportok

x

x

x

x

x

x

x

x

Módszerek az érintettek tekintetében: • interaktív: a közvetlen érdekeltek és segítők bevonása, ott a helyszínen • aktív: közvetlen érintettek bevonása az érdekelt feleknek konkrét információ átadásának céljából • passzív: nem közvetlen részvétel Eszközök az interaktív módszerekhez: • interaktív ülés - célcsoportok: minden ágazat területén működő, megszervezése: A SWOT analízis községenkénti elvégzése és a PPP Horehron szintjén történő ülés. Közös SWOT analízis létrehozása, a probléma és kilátások megvizsgálása. Eszközök az aktív módszerekhez: • tájékoztató ülések – a területi fejlesztési stratégia létrehozásának elején hívják össze. Célcsoportok: minden működő szektor a térségben. Megszervezése: különállóan minden községben, adott az információ a stratégia fontosságáról és kivitelezés módjáról, hogy elérjék az érdekel csoportok bevonását a területi stratégia megtervezésében. • konferenciák, szemináriumok, workshopok, információs napok – a stratégia kifejlesztése alatt hívják össze, Információt szolgáltat az érintett feleknek, valamint lehetővé teszi azok eszmecseréjét a PPP szintjén. • a PPP Horehron tagok képzése: a stratégia előkészítése, A RDP és a LEADER megközelítés oktatása (10 fő képzése), projekt előkészítése, kivitelezése és pénzügyi menedzsmentje (7 képzett fő), és egy képzési túra 35 fő részére, hogy inspirációt merítsenek a lengyel partnerekből. • a települések oktatási projektjei – az önkormányzati alkalmazotti karrier építése; • a Nemzeti Parkok közigazgatásának oktatási projektje azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelemre és, hogy tartsa a kapcsolatot az érintettekkel (földbirtokosok, erdészet, nagyobb befektetők stb.).


63

Eszöközök a passzív módszerekhez: tájékoztatási tevékenység (újságok, szórólapok, bannerek, prospektusok ,...) – folyamatosan megjelenik, szükség esetén: • információs újság – információ nyújtása a terület stratégiai előkészületeiről (minden háztartásba érkezik) • plakátok – a stratégia előkészítése során kerülnek elhelyezésre nyilvános helyeken a PPP minden falvában – információt nyújt mindenkinek a stratégia létrehozásáról • Info Bulletin – a stratégia létre jötte után adják ki, hogy informálják az összes szektort a stratégia állapotáról (minden háztartásba kiküldik) • területi térkép – az adott területet népszerűsítendő jönnek létre azzal a céllal, hogy a területen kívül élőket informálják a történésekről. • bannerek – promóciós bannerek célja a kívülről érkezők informálása • szakácskönyv - kiadvány a helyi hagyományos ételekről, ezáltal népszerűsítve a régiót 2.4.4 Lehetőségek, erősségek, kihívások és szükségletek, valamint a problémákkal (gyengeségek, korlátok és veszélyek) kapcsolatos tájékoztatás, képzés és a tudatosság növelése. (SWOT analízis) Erősségek

Gyengeségek

Erős emberi potenciál

Az emberi erőforrások fejletlensége

A PPP Herohron megléte – közreműködés a nyilvánosság, a magán és a civil szektor között

Az információ és szakértelem hiánya

Nyilvánosság tudatossága – újságok, weblapok és kábel TV Oktatási szervezetek létezése Az Alacsony Tátra, Murány és a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park aktív munkája

A pénzalapok hiányában nem megtarthatóak a képzett munkások Alacsony szintű oktatás A lakosság különböző szintű oktatásban történő részvétele, és informáltságuk egyenetlensége A marginalizált csoportok a lakosság nagy százalékát alkotják

Lehetőségek

Veszélyek

Állami és EUs pénzek megszerzésének lehetősége

Az oktatás szakszerűtlensége elmélyíti a társadalmi rétegek közti szakadékot

Élethosszig tartó oktatási lehetőség fejlesztése a munkaerő részére

Nem szisztematikus megoldások az oktatás javítására

A kommunikáció fajtáinak bevezetése

Alacsony bérek a projekt és szabadidős menedzserek számára

és

Élethosszig tartó tanulás

hirdetés

új

Jogi akadályok az oktatás és tudatosság


64

A különböző szektorok közreműködés

irányában

A marginalizált csoportok oktatása

A szlovák környezettudatos oktatás hiányos tervezete Az emberi minősége

erőforrások

csökkenő

A magasan képzett és fiatal munkaerő elszivárgása

2.4.5 Érdekes kezdeményezések és gyakorlatok a tájékoztatásra, képzésre és figyelem felkeltésre vonatkozóan, valamint ezek használata, mint „Jó Gyakorlat”. A PPP Horehron Integrált Stratégiáját alapul véve, a dokumentum a következő elvekre épült: LEADER megközelítés - alulról felfelé építkező megközelítés, együttműködés a PPP keretein belül, újítások és hálózatépítés. Európai Tájvédelmi Egyezmény • reagál a nyilvánosság azon igényére, hogy aktív szerepet vállaljon a fejlesztésben • meg van győződve arról, hogy az ország környezet kulcs eleme az egyén életének, és a társadalomnak és ezért annak védelme, fejlesztése mindenki felelőssége • reagálni kíván a nyilvánosság azon igényének, hogy élvezhessék a magas minőségű környezet nyújtotta lehetőségeket • hiszi, hogy a tájvédelmi körzetek kulcs elemei az egyén életének, és a társadalomnak és ezért annak védelme, fejlesztése mindenki felelőssége • vallja, hogy megnövelt tudatosság szükséges a civil társadalom-, a magán szervezetekés a hatóságok körében, a környezetvédelmet illetően • képzés és oktatás: specialisták képzése és támogatása a földfelmérés és földmunkálatok terén, multidiszciplináris képzés a tájvédelmi politikában, védelmében, menedzselésében, tervezésében. Vonatkozó iskolai és egyetemi képzések szükségesek, amelyek a kapcsolódó tantárgyak keretein belül foglalkoznak a témával és növelik a hallgatók figyelmét a védelem, menedzsment és tervezés terén


65

3. BULGÁRIA ESA jelentése


66

3.1 3.1.1

A TERÜLET BEMUTATÁSA Releváns jogszabályok a természetes vezetési/védelemi valorizációjáról

és

védett

hegyvidéki

területek

Nemzeti szinten: Környezetvédelmi törvény A törvény keretét tekintve más jogszabályokkal és a környezettel kapcsolatos. Ez egy általános keretet nyújt a környezet legfőbb összetevői a levegő, víz, talaj, föld, tehát a biológiai sokféleség védelmére, valamint a lehetséges eljárások környezeti hatásvizsgálatára (KVH) és ennek értékelésére, amely elengedhetetlen a megfelel irányítás és finanszírozás kialakítására. Víz törvény A törvény az egységes és kiegyensúlyozott vízgazdálkodás kulcsfontosságú eleme. A környezet jelentős erőforrásnak minősül, védelmét a közérdek megkívánja, a lakosság egészségvédelmi szempontjából és nem utolsó sorban a fenntartható fejlődés érdekében. Erdészeti törvény Ez a törvény szabályozza a kapcsolatokat a tulajdonosi és menedzsment körben – az erdők használatának védelmében- Bulgária területén. Talaj Törvény Ez a törvény szabályozza a társadalmi viszonyoknak megfelelően a talaj védelmét és annak funkcióit, valamint ennek fenntartható használatát a környezet tartós fellendítésére irányulva. Clean Air Törvény A törvény szabályozza és meghatározza azokat a mutatókat és szabványokat, amiket a levegő minőségének megőrzésére és javítására kívánnak előírni; többek között azzal, hogy országos szinteken, az adott jogokat és kötelezettségeket figyelembe véve, az adott hatóságok ellenőrzik, és igyekeznek karban tartani levegő minőségét. A törvény szabályozza a szennyezőanyag- kibocsátást az adott helyi szinteknek megfelelően.


67

Biodiverzitás törvény A törvény szabályozza az állam és önkormányzatok, a cégek és magánszemélyek közötti kapcsolatokat, fenntartható megőrzése érdekében. A törvény meghatározza a követelményeket, a biológiai sokféleség ellenőrzésére – ill. a rendszer állapotának felmérését, ennek ellenőrzését a biodiverzitás szempontjából; adatbázisokat hoz létre, és meghatározza a földrajzi információs rendszereket az állami változások és a biológiai sokféleség figyelembe vételével. Védett területek törvénye Ez a törvény szabályozza védett területek kategóriáit, azzal a céllal, hogy az adott modell megőrzése és használata milyen szinten függ a kormánytól. A törvény célja, a védett területek védelme és megőrzése. Mivel ezek a területek a mind a nemzet, az emberi jólét, a kultúra, a tudományok és a közjólét számára is különleges szerepet töltenek be, kieme fontos a natív természet védelmének örzése. Regionális szinten: Regionális Fejlesztési terv SCR Fejlesztési stratégia Régió Smolyan 2005-2015 Helyi szinten: 3.1.2

A területek általános bemutatása a hegyi környezet szempontjából

Önkormányzati fejlesztési tervek Smolyan régió Dél-Bulgáriában található, a központja Rhodopes, területe 3194 sq.km, ami úgy kb. 2,9%-a az egész ország területének. A vele határos régiók Plovdiv, Pazardjik, Kardjally, Blagoevgrad, és délen - a Görög Köztársaság. A terület nagy részén egy erdő húzódik 2.531.000 decares (70%) és a mezőgazdasági területek fedezésére 825 ezer decares (25%). Az átlagos hőmérséklet a levegő az év során 5 - 10'C. A magasság a régió változó 600 m-ig 2191 m a tengerszint felett. A legmagasabb csúcs Perelik - 2191 m. Smolyan régió területén jelenleg 10 önkormányzat található (Banite, Borino, Devin, Dospat, Zlatograd, Madan, Nedelino, Roudozem, Smolyan, Chepelare),rajta 242 település, 8 közülük - város. A régiónak 135 029 lakosa van. A legnagyobb település Smolyan 45 626 lakossal, a legkisebb egyik Borino - 3997 lakossal. Smolyan régió gazdagon kínál természetes és antropogén kikapcsolódás forrásokat, ezért az egyik legjelentősebb turisztikai terület Északkelet-Bulgáriában. Számos ipari központ is van itt - Smolyan, Roudozem, Chepelare, Zlatograd, Dospat és Devin. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

68

Gazdag, védett természeti területekben, tágas erdőkben, tiszta folyókban, vizes medencékben és ásványi forrásokban. 3.1.3

Különösen védett hegyvidéki területek

Területek a Natura 2000 térségében

A terület neve

Miniszterek Uniós irányelv amelyek szerint Tanácsanak Határozata azonosítható

Tsigansko gradishte

Directive habitats

92/43/ЕЕС for natural

Number 611 /16.10.2007 23.10.2007

NyugatRhodopes

Directive habitats

92/43/ЕЕС for natural

Number 85 611 /16.10.2007 23.10.2007

92/43/ЕЕС for natural 611 16.10.2007

/ Number 85 23.10.2007

/

Rhodopes

Directive habitats

/ Number 107 18.12.2007

/

EU Birds Directive79/409/ЕЕС

802 04.12.2007

/

EU Birds Directive 79/409/ЕЕС

122 / 02 март Number 21 2007 09.03.2007

EU Birds Directive 79/409/ЕЕС

Number 802 /04.12.2007 /18.12.2007

Dobrostan Persenk TrigradMursalitsa

Állami Közlöny 85

/ /

107

Rodope hegység - a hazai Orfeusz, az oázis, a tiszta és a vad természet. A Rodope hegység olyan, mintha egy tenger és a sötét-zöld dombok fonódnának egymásba. Csodálatos látvány ez a gyönyörű panoráma, a légzésmámorító a kristály tiszta levegő miatt, amely bőven elég ahhoz, hogy örökre beleszeressünk a mágikus Rhodopesbe. A több ezer évvel ezelőtt az emberek harmóniában éltek itt a természettel, megőrizve a hegyekben mélyedésekben vad és érintetlen sarkokat, ahol a szépség párosul a hihetetlen változatos növény-és állatvilággal. Smolyan kerülete, telis tele van természetes védett területekkel, nagy erdőkkel, folyókkal és vizes medencékkel, valamint kitűnő ásványvízforrás is. Számos turisztikai helyszínnel tarkított, mint például: e gyönyörű tájak mentén található "Dospat" gát-tó (a második legnagyobb gát tó Bulgáriában), amely lehetőséget kínál a sporthorgászatra; különleges természeti jelenségeknek számít ezeken a területeken a "Trigrad Gorge", az "ördög torka", és a "Yagodina" Barlangok, a "Kastrakli tartalék; a Lisichevo, Mursalitza, Chairite lakónegyedek, a sziklás formáció az úgynevezett" The Elephant ", az ásványvízforrás Devin, az építészeti látványosságok Shiroka Luka és Raykovo (Smolyan lakónegyedében ), a csodálatos Smolyan tavak, az építészeti emlékek Zlatogradban, a különleges történelmi helyek "Szent Nedelya "és a" Szent Atanasii ", valamint a" Rupite "Cave. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

69

Van néhány fontos az önkormányzat által védett terület, többek között az alábbi 4: Soskovcheto - híres a gazdag biodiverzitásáról és a festői tájról; Каzanite – amelynek egyedülálló vad természete az őserdő, amely gazdag fenyőkben: osztrák fenyő, bükk, lucfenyő. A Momchilovski Dol évszázados múlttal büszkélkedő osztrák fenyőerdő. A következő területek: Padala és Rozhenski klabuch is védelem alatt állnak. Számos természeti látnivalóik hozzájárulnak ahhoz a képhez, amellyel méltán elismert régió szerepét tölti be. Néhány jellegzetes terület ezek közül: Momata, Glavata, Lyatnata gora, Chernoka, Dalboki Dol, Katsinsko Blato, a híres Smolyanski ezera (Smolyan tavak), a Smolyanski vodopád (Smolyan vízesés), és a kő hegységek - Neviastata, Tourlata, Orfeevite Skali 3.1.4

Együttműködés minden szomszédos hegyvidéki terület védett/érzékeny területei között.

Smolyan Régió a következő hálózatokban vesz részt : • Nemzetközi együttműködési hálózat, amely magában foglalja az összes határos területet Bulgária, Görögország és Törökország tekintetében (11 terület) • Partnerség a görög határon lévő települések fejlesztésére, közös projektekkel amelyeket a program Phare állapított meg, (TBC Bulgária-Görögország, Alap "Kis projektek", INTERREG III., és az INTERREG ІVC.) • A balkáni bizottság által kiírt Konferencia a perifériás és a tengeri régiókért Európában, amely magában foglalja a főbb képviselőit Bulgáriából, Görögországból, Törökországból, Romániából, Albániából, Macedóniából, Szerbia és Montenegróból és Olaszországból. • USAID-LGI-Önkormányzati kezdeményezés • Stabilitási Paktum-RIP • UNDP-projekt "Rodopi" • GTZ-projekt "Rodopi 3.1.5

A területet érintő fő problémák, korlátok és veszélyek, valamint a kihívások és az ezekben rejlő lehetőségek

Smolyan régió teljes területe hegyvidéki. Itt található a Rodope-hegység, amely egyike a legjobban megőrzött területeknek a biológiai sokféleség szempontjából. Az terület fő prioritásai a fejlesztése és a turizmus. Rendkívül fontosak a fenntartható fejlődés miatt a Green Mountain területek. Sok projekt szempontjából lényeges a biológiai sokféleség megőrzése és a gazdasági fejlődés támogatása a régió területén . Mik is azok a különleges igények, amelyek kulcsfontosságúak a projektek környzeti szempontjából: A környezet védelme, hiszen ezen irányvonalak mentén kerül sor az intézkedésekre; • Javul a gazdasági helyzet a lakosság segítségével a régióban;


70

•

Az adatokat szolgáltató lakosság és a vendégek a prioritásokat élveznek a megőrizni kívánt környezetben;

•

A pilóta tevékenységek támogatása, a fenntartható használat miatt;

•

a védelmi jelleg fejlesztése és a tisztaság megőrzése;

•

a megelőző tevékenységek felügyeletének, ellenőrzésénekés megfigyelésének biztosítása az érzékeny területeken;

•

Az előkészítés és végrehajtás biztosítása, mert az innovatív modell támogatja a mozgást az érzékeny területeken;

•

a kritikus helyzetekben a szolgáltatók támogása , az érzékeny területeken, a külvárosi és a régióban;

•

a kerületet körülhatároló érzékeny területek tevékenységeinek támogatása


71

3.2 3.2.1

GAZDASÁGI FENNTARTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS TERMÉKEK Politika és prioritások a gazdasági fejlődés és a gazdasági tevékenységek tekintetében, ami már kialakított vagy végrehajtható az érzékeny/védett hegyi környezetben.

A fejlesztési stratégia Smolyan régóban 2005-2015 az alábbi elképzelés szerint: A további erőfeszítéseket Smolyan régió különleges tulajdonságaira alapozzuk (vonzó, és virágzó terület) Néhány célkitűzése ennek a stratégiának a következő: Célkitűzések: természeti erőforrások - az emberek javára 1. Prioritás: A turizmus fejlesztése a természeti és történelmi forrásokkal együtt. Intézkedés: • A turizmus fejlesztése,a természeti erőforrások használata, a kulturális-történelmi örökség és a régió lehetőségeinek kihasználása. • A versenyképesség növelése a turizmus területén, a Sport-és Turisztikai Központ "Perelik" segítségével. 2. Prioritás: Környezet. Intézkedés: • a korszerű berendezések hulladék kezelésére és felszámolására • Az irányítási és ellenőrzési tevékenységek bevezetése a környezetvédelem javítására. A víz és szennyvíz monitorizálása. Szennyvíztisztító Telep fejlesztése. Intézkedés: • Védeni és fenntartani a biológiai sokféleséget a védett területeken, valamint az egész régióban. • Megakadályozza az eróziós folyamatokat pl.: földcsuszamlásokat, a vízfolyások és a vízgazdálkodás tisztítása és javítása Prioritás: A biológiai mezőgazdaság. Intézkedés: • a termékek környezetvédelmi és felhasználási fejlesztése a megfelelő talaj-és éghajlati viszonyok tekintetében • Az öntözőrendszerek felújítása és korszerűsítése . Smolyan régió területén a következő Regionális Fejlesztési terv SCR, indult el a 2007-2013 közötti időszakra, amely egybeesik a Nemzeti Fejlesztési Terv, a Nemzeti Operatív Program Regionális Fejlesztési és Önkormányzati fejlesztési terveinek behatárolt idószakával. Ehhez kapcsolódó prioritások és a kapcsolódó intézkedések: Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

72

Prioritás: A természeti és kulturális örökség védelme és fenntartható használata. Intézkedés: • A hálózat védett területeinek stabilizálása és elhelyezése az európai hálózatban "Natura 2000" • Az ipari szennyezés hatásainak csökkentése és korlátozása. 3.2.2

A meglévő kezdeményezések/módszerek/akciók/projektek/ amelyeknek célja a helyi tevékenységek és/vagy termékek felértékelése.

Folyamatban van a RIMADIMA nevű projekt / kockázat-, katasztrófa-menedzsmenttel a természeti veszélyek megelőzésére hegyvidéki és / vagy erdős régiókban. Az INTERREG III B CADSES által finanszírozott és a Phare-program társfinanszírozásával Bulgáriában. RIMADIMA célja, hogy létrehozzanak egy közös koncepciót, egy "döntéstámogató rendszert", mint eszközt a továbbfejlesztett döntéshozatali folyamat részeként, az un. "Crisis Management Center"t. Ez lehetőségeket ad az interakciókra és a válságok kezelésére. A konvepció felépítése, valamint ennek a demo-verziója a DSS szoftveren keresztül alkalmazható minden régióban mindegyik típusú kockázatra a CADSES területén. A projekt teljes költségvetési összege 110 495 euró. A projektbe bevont partnerek 7 európai országból kerültek ki: Olaszország, Lengyelország, Magyarország, Csehország, Bulgária - a Smolyan Régió Közigazgatási központ, (Smolyan a kis-és közepes méretű vállalkozások Országos Szövetsége, Sofia ), Macedónia, Szerbia. Partnerek voltak az IBIS projektben is, a Határon Átnyúló Együttműködési Program keretén belül: Bulgária-Görögország BG 2005/017-454.02.01-10. A projekt célja volt társadalmi és gazdasági kohézió megteremtése a határ menti fejlődő régiók között ( Internet Business Information System / IBIS /, amelynek része volt a fejlesztés és az üzleti információs szolgáltatások biztosítása, így növelve a kapacitást a résztvevők és a felhasználók hálózata között. Ez közvetett támogatást nyújtott a kis-és középvállalkozásoknak a keresztrégiókban Cross - Border Region (CBR), annak érdekében, hogy javítsák versenyképességüket. Az IBIS által javult a környezeti partnerségek minősége a regionális és helyi hatóságok, valamint a kkv-k kapacitásának növelése a CBR területén. Ezek a megvalósított integrált tevékenységek egyértelműen növelték az államok egymás közötti határmenti befolyását • Egy Gazdaságfejlesztési Alapítvánnyal együtt Smolyan régió - a turisztikai potenciál megléte miatt - a fejlett turisztikai hálózatok és gyártó cégek, szervezetek között teremt versenyelőnyt. Ebbe a régióba tartozik Rodope hegység, amely elsődleges nyaraló vidéknek számít a bolgárok számára, egyedülálló vidéki, ökológiai, kulturális és balneológiai turizmusa miatt. A turisták számára magas színvonalú helyben előállított turisztikai termékek biztosítottak. Az UNDP / GEF projekt Rodope célja, hogy megvédje globális biológiai sokféleséget, és elősegítse annak fenntartható felhasználását a Rodope régióban. A projekt további célja megőrizni az egyedülálló természeti és antropogén mozaik élőhelyeket, az itt élő növény és állat fajok védelmét és a megfelelő földhasználat biztosítását. A tevékenységek középpontjában Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

73

olyan területek állnak, ahol az érzékeny ökoszisztémák lelhetők fel: tájképi elemek, mint például a kiemelt természetvédelmi területek, puffer zónák és folyosók, valamint általános erdő, legelő-és mezőgazdasági területek. A projekt az egész Rodope régión belül valósul meg, amelynek középpontjában a két al-régió - a keleti Rodope és a Nyugat-Rodope – áll, amelyhez több mint 40önkormányzat tartozik. 3.2.3

Új és innovatív kezdeményezések - konkrét bevezetendő lehetőségekkel amelyek erősítenék a hegyi gazdaság megőrzését/felértékelését

Olyan lehetőségekről beszélünk, amelyek arra összpontosítanak, hogy Rhodopes, mint vonzó úticél, a tiszta természet, a tiszta levegő, a zöld mezőgazdasági termékek, és a kedvenc idegenforgalmi szolgáltatások védjegyeként tűnjön föl. ("Made in a Rhodopes" és a "Turizmus a Rodope-hegységben.") Ezek biztosítják a mezőgazdasági termékek, a turisztikai szolgáltatások és ezek márkahordozóinak minőségét. Ezek a védjegyek fogják támogatni, és adnak majd alapot az életszínvonal emelésére Rhodopesban., ill. hogy felhívják a figyelmet és mindinkább vonzóvá tegyék a területet a turisták számára, akik előnyben részesítik a környezetbarát termékeket és az érintetlen természetben való kirándulást. Ez a gondolat az alapja az INTERREG IV C projektnek, de nem találnak mindehhez megfelelő partnert. 3.2.4

Célcsoportok és az érdekelt felek, akiket be kell vonni az új gazdaságilag fenntartható tevékenységekbe a termékek szakpolitikáinak és megközelítéseinek a keretébe.

Smolyan régió mind a 10 területi célcsoportjának és a civil szervezetek működésének középpontjában is a környezetvédelem a hegyvidéki területeken és a biodiverzitás áll. A következő állami szervek érdekeltek ebben : • Regionális Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség / RIEW / • A "mezőgazdaság és az erdők" Regionális Igazgatósága • A "Mezőgazdasági " Állami Alap • Az Erdészeti Egyesület 3.2.5

Lehetőségek, erősségek, kihívások és szükségletek, valamint a problémák (gyengeségek, korlátok, veszélyek) a gazdasági fenntartható tevékenységekkel és termékekkel kapcsolatban (SWOT analízis)

A legfontosabb feladat az, hogy visszaállítsák a tervezést a gyakorlatban regionális szinten, és találjanak egy megfelelő területrendezési tervet hegyvidéki területek fejlesztésére. Ennek a gyakorlatnak az előkészítésére és jóváhagyására külön törvényt kell létrehozni.


74

A hegyvidéki régiók speciális a jog által szabályozható problémái: - az elnéptelenedés és romló társadalmi struktúra, - a magas munkanélküliség, - a gazdasági elmaradottság, - a hatékony gazdálkodás és állattartás, - a fejletlen infrastruktúra, - a környezetvédelmi problémák. Bulgáriában 110 hegyi közösség van, amelyek csaknem felét külön önkormányzatok irányítják az országban. Ezeken a területek 70%-a erdő. Hasonlóan néhány európai törvényehez, számos engedményeket kaptak ezek a területek azzal a céllal, hogy ösztönzőek legyenek a gazdasági fejlődés és a konverziós hegyvidéki területek vonzóvá tételében, a turizmus fellendítésében és a jobb közszolgáltatások kialakításában. SWOT ELEMZÉS a Smolyan régióban

1. 2. 3.

Erősségek

Gyengeségek

A környezet megőrzése

Alacsony jövedelmű és gyenge vásárlóerő - a lakosság

A rendelkezésre álló természeti erőforrások - érc, ásványvíz, erdő

6.

7. 8.

1.

2.

A magas munkanélküliség és az alacsony iskolai végzettség

Országos jelentőségűTurisztikai központ Pamporovo 3.

Kisebb külföldi befektetések a régióban az elmúlt években

Új ellenőrzőpont a Görög határnál.

Fejletlen és infrastruktúra

4. 5.

1.

4. Ökológiailag tiszta terület

5.

rosszul

fenntartott

A fő iparágak hanyatlása

Rekreációs területek és történelmi helyek a 6. turizmus számára.

A fő közigazgatási és ipari központok izolálása

Termelési tapasztalat és a hagyományok - 7. turisztika, termelés, az élelmiszer-, falusi turizmus, stb.

A régió csak "kerekes" útaihoz való hozzáférés

Jól fejlett villamos energia Lehetőségek

Veszélyek

Kiépíteni új, és bőviteni a már meglévő infrastruktúrákat 1.

Pénzügyi befektetések hiánya a regionális projektekben

Pályázni az európai befektetési alapoknál.

Nagyon korlátozott iparágban

2.

2. Használni a foglalkoztatási programokat,

Korlátozott

gyártás

érdeklődés

a


számos külföldi

75

3.

hogy csökkentse a munkanélküliséget

3.

befektetőknél a térségben és a kisebb önkormányzatokban

4.

Növelni a görög cégekkel kereskedelmet

4.

A világgazdasági válság

5.

Fejleszteni kell a megfelelő formában a 5. turizmus: falusi, kulturális, stb ...

3.2.6

A region elnéptelenedése

Helyi, nemzeti és európai kezdeményezések / hivatkozva a valorizációra ami a gazdasági fenntartható tevékenységekre /, mint jó gyakorlatok a projekt partner területeken

Helyi csoportok általi megközelítés "Leader". A "Leader" egy lehetőség a projektek finanszírozására. Egy program, helyi fejlesztési stratégia, tulajdonképpen vidékfejlesztés egy adott területen, amely megtervezi és végrehajtja a feladatokat a helyi akciócsoport területeken. A "Leader" 1991-ben alakult az EU-tagállamok szervezésében, és egy külön programot hozott létre 2007 és 2013 között. Jelentése: kapcsolat a tevékenységek között a következő területen: vidékfejlesztés. Számos ilyen fejlesztési csoport van Smolyan területén. Rhodopes Turisztikai Vásár: Az un. Rodope turisztikai vásár – a vendéglátás négy évszak tekintetében -2003.10., 2004.10, 2005.10, 2006.10 ,2007.10.,2008.10, és 2009.10. hó.- ban is megrendezésre került, amely tulajdonképpen egy olyan szeminárium, ahol a turizmussal kapcsolatos problémákat tárgyalják részleteiben. A legutóbbi információcsere 2011 októberében volt. Önkormányzati kezdeményezésre / IMS / - LGI - Szófia segítségével az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége, az (USAID), valamint Smolyan Regionális Közigazgatási Szerve együttműködésvel létrejött egy partnerségi modell, melybe bevonásra kerültek a helyi hatóságok, állami intézmények, kulturális és oktatási intézmények, vállalkozások és több civil szervezet is. Ez nagyon sikeresnek mondható. Turisztikai Klaszter: Az un. "Turisztikai Klaszter" - egy kísérleti projekt Folytatva a frissíteni kívánt célokat és prioritásokat a térségben, a helyi Önkormányzat/ IMS / - LGI - Szófia támogatásával és az USAID bevonásával folytattuk a munka versenyképességének javítása érdekében, a turisztikai ipar fejlesztését, melyhez sikerült és új donor programot találni – ez az un. zálogjog USAgency nemzetközi fejlesztési programja. Smolyan Regionális Közigazgatása a következő címmel lett bevonva a projektbe, "Turisztikai Klaszter Fejlesztése Smolyanban". Ez A program 2003 novembere óta fut.


76

A projekt céljai: A projekt célja, hogy növelje a versenyképességét a régióban, amelyhez kiváló segítséget nyújt a többi nemzetközi projekttapasztalattal rendelkező projekt partner. Így a hálózatépítés is kulcsfontosságú a projekt szempontjából. Idén márciusban létrejött egy csoport az Európai Parlamentben amely ezeken a "bizonyos területeken" lévő megoldandó problémákat kezeli és követi figyelemmel. A csoport felveti és deklarálja a konkrét kihívásokat a hegyvidéki területeken, a külső peremterületeken és a gyéren lakott területeken is. A fő stratégiai eleme az, hogy az Európai Parlamentben a jövőben minél nagyobb mértékben szerepet kapjon a kohéziós politika, ill. olyan koordinációs és ágazati politikák, mint például a közös agrárpolitika, a környezetvédelem, az energia, a közlekedés, kis-és középvállalkozások, kutatás, stb ..


77

3.3

MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK JOGSZABÁLYOKRA ÉS TERVEKRE

A

KOORDINÁLT

MENEDZSMENT

Az erdei ökoszisztémák e területek jellegzetességei. Évezredek óta harmónia van a Rodopehegység az emberek és a természet között. A mai környezet és az ökoszisztémák megléte, fenntartása fontos politikai, társadalom és kormányzati feladat. 3.3.1

A természeti értékek általános bemutatása és a védett hegyvidéki területek kezelése helyi/regionális szinten.

A természeti erőforrások és a védett területek a Rodope-hegységben egy sor speciális törvény felállítását követeli meg a fenntarthatóság megőrzése érdekében. A különböző ide tartozó intézmények egy jó partnerségi viszonyt építettek ki. Smolyan Regionális Közigazgatása egyesítette azokat a funkciókat, amelyeket különböző kormányzati formák látnak el, mint például a bizottságok és tanácsadó testületek feladatai az erdőkre nézve. Vezető állami intézmények a természeti erőforrások és a védett területek megőrzése érdekében ellátják fő feladataikat. Ezek az intézmények a Környezetvédelmi és Vízügyi Regionális Felügyelőség, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium; a Regionális Erdő Igazgatóság , az Erdészeti Végrehajtó Igazgatóság , az Állami Erdészet és Vadászat Regionális Igazgatósága, a Mezőgazdasági Igazgatóság és az Akvakultúra és Halászati Ügynökség ill. a Smolyan Iroda és sokan mások. • Környezetvédelmi és Vízügyi Regionális Felügyelőség - Smolyan ellenőrzése az összes környezeti tényező figyelembevételével - levegő, víz, talaj, felszín alatti, a biológiai sokféleség. Az intézmény szabályozza az összes védett területet, és a Natura 2000 -et. • Regionális Erdészeti Igazgatóság - Smolyan felügyeli az erdők őrzését, függetlenül azok tulajdonosaitól. • Az állami erdő-és vadászati bejegyzések Igazgatósága - állami erdők és az élővilág területinek ellenőrzésére.. • Regionális Igazgatóság - Vezető szerepet tölt be a mezőgazdasági területek védelmében. A helyi és regionális intézmények fontos szerepet töltenek be a tervezés, a természeti erőforrások és a védett hegyvidéki területek szempontjából. Ilyen intézmények például: -

- Környezetvédelmi és Vízügyi Regionális Felügyelőség: Kulcsfontosságú szerepet tölt be tervezésben és a természeti erőforrások kiaknázásában ill. a védett hegyvidéki területeken a helyi és a regionális szintekel kapcsolatos általános környezetpolitikai törekvésekben.

-

- Regionális Erdészeti Igazgatóság - fontos szerepet játszik a tervezés és a természeti erőforrások kiaknázásában és a védett hegyvidéki területeken a helyi és a regionális szintekel kapcsolatos általános környezetpolitikai törekvésekben. A Regionális


78

Erdészeti Igazgatóság székhelye Smolyanban található. Hatásköre lefedi Közép-Dél Bulgáriát. Regionális Erdészeti Igazgatóság működik még északnyugaton Pazardzhikban, Északon Plovdivban, keleten Kardzhaliban, Dél-Görögország és nyugat regionális igazgatósága pedig Blagoevgradban található. -

Regionális Közigazgatás – Smolyanban található egy (regionális kormányzó) amely, állami meghatározások alapján regionális szinten végez átfogó politikai munkát a régió fejlődéséhez hozzájárulva, többek között a környezetvédelem területén, és a természeti erőforrások felhasználási módjainak fejlesztésében.

-

- Önkormányzatok, amelyeket a helyi hatóságok képviselnek. Ezek átfogó politikai és helyi szintű tervezési munkákat látnak el, illetve hozzájuk tartozik a természeti erőforrások kezelése a védett hegyvidéki területeken.

-

- Nem kormányzati szervezetek - NGO-k - mindenképp aktív szerepet játszanak a teljes folyamati tervezésben, a természeti erőforrások védelmében és a védett hegyvidéki területek kezelésében. Fontos, hogy gyakori vitafórumokat tartanak, ahol elfogadják vagy elutasítják a kezelési terveket a védett területeken. Ezek aktivitásra késztetik az állampolgárokat is, akik ez úton fejthetik ki véleményüket afelmerülő témákkal kapcsolatban. Az Állami erdő-vállalkozások fontos feladata a természeti erőforrások kezelése a védett hegyvidéki területeken. Fő tevékenységei: •

Erdőgazdálkodás, az állami erdő alap szervezése, erdővédelmi és antierosion ellenőrző intézkedések meghozatala

•

az erdők feletti mezőgazdasági területek, erdők védelme és az erdő menti földek és a vadon élő állatok védelme, a halászati feladatok kooordinálása, és az egyéb ktermészeti incsek védelme.

-

Erdőszövetkezetek - aktív szerepet játszanak a teljes folyamat tervezése vonatkozásában, a védett hegyvidéki területeken a helyi és regionális szinten. Vitafórumokat szerveznek, és a döntések elfogadását követően felügyeli azok végrehajtását.

-

Utazási cégek - aktív szerepet játszanak a természeti erőforrások és a védett hegyvidéki területek megóvása terén, a figyelemfelhívás révén.

-

Bolgár Vöröskereszt - aktív szerepet játszanak a teljes folyamat tervezése vonatkozásában, a védett hegyvidéki területeken a helyi és regionális szinten.

Nyilvános vadászat tartalékok: • a sokszínűség, a tenyésztés megőrzése és gazdagítása, • az élőhely biztosítása; • a biológiai minimum fenntartása; • megengedhető tartalékok elérése és fenntartása; • erdei alap szervezése; Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

79

• Természetvédelmi erdők és az erdészeti területek reprodukciója, stb. - Vadászat csoportok, egyesületek nagy szerepet játszsnak Bulgáriában az élővilág, és élőhelyek megőrzése fejlesztése terén. - Regionális Igazgatóság tűzvédelmi szempontból szintén fontos szereppel bír a tűzvédelmi megelőzés, a tűz-és egyéb erdőtüzek, katasztrófa-elhárítás, vészhelyzetek- és balesetek kezelése területén Tervezési dokumentumok, mint például: - Fejlesztési stratégia /Smolyan 2005 – 2015/ - Szabályok a NATURA 2000 területeken; - Irányítási tervek a védett területeken; - Városi programok környezetvédelem terén; - Nemzeti stratégia, és fenntartható fejlődés az erdészeti ágazat Bulgáriában 2006 - 2015 " - Védett erdők; - Kihívások és prioritások nemzeti politika környezetvédelmi területén 2011-ben 3.3.2

Védett területek kezelési tervének (prioritások, elképzelések, kezelési célok, a várt eredményeket, a meglévő és a potenciális lehetőségek és problémák) leírása.

A természeti erőforrások és a regionális szintű hegyek megőrzéséről és igazgatásáról nem készült terv. A természeti erőforrások megőrzésének és fenntartható használatának szabályzata számos helyi szintű stratégiai dokumentumra alapul - ökoturizmus terv, önkormányzati környezetvédelmi programok, működési fejlesztési tervek, stb ... Az irányítási terv 5 kikötéssel készült el. A civil szervezetek 2 további, területvédelmi tervet javasoltak. (alacsony státusszal) A Natura 2000 területvédelmi terv előkészítésével állunk szemben. Ez a tevékenység várhatóan rögtön azután megkezdi működését, hogy azt az élőhelyvédelmi irányelvnek megfelelően közzéteszik a védett területekről szóló állami újságban. Néhány különleges növény és állat számára külön cselekvési tervet dolgoztak ki. Smolyaban ilyen a barnamedve és a zerge. Smolyan területén van 6 olyan védett terület van, melyek jó állapotban vannak, és tökéletesen gondoskodnak róluk. 2004-ben volt egy nyilvános vita az 5 védett terület gazdálkodási tervéről - "Soskovcheto", "Shabanitsa", "Kastrakli", "Kazanite," és a "Momchilovski dol.” kezelése kapcsán. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

80

3.3.3

Együttműködés szintje/ a védett és érzékeny területek menedzsmentjének szabályai

A Környezetvédelmi és Vízügyi Regionális Felügyelőség fő funkciója a védett területek kezelése. A védett területek felügyelete az Erdészeti Regionális Igazgatóság feladata is. Ezen területek kezelését a tulajdonosok végzik - a védett területek közé tartozik RIEW -, az egyéb kategóriák különbözőek, de a fő felügyeletet az állami erdészeti alap gyakorolja. A gazdálkodási terv létrehozását illetően a teljes koordináció és együttműködés végrehajtását a helyi érdekeltek között a Környezetvédelmi és Vízügyi Regionális Felügyelőség vezeti az egyéb szervezetek részvételével. Élőhelyek és fajok tanulmányozásának módszere tekintetében - amennyiben szükséges széles fórumokon történő vita zajlik, beleértve a helyi közösségek bevonását a döntéshozatalba, a hosszú távú nyomon követést, illetve az állam és mások által végzett összehasonlító elemzést. 3.3.4

A nyilvánosság részvételének a szintje és kiterjesztése a menedzsment tervek létrehozásában

A nyilvánosság jól használható a gazdasági tervek létrehozásában alkalmazható a szakértőkkel, érdekeltekkel és másokkal, való vitákkal, interjúkkal, kérdőívekkel kapcsolatban. A cél az, hogy komoly érdeklődést generáljanak az emberek széles körében, intézményekben és szervezetekben a természeti erőforrások védelme, kezelése és fennterthatósága iránt. A tervekben a védelem célja - a fajok számára való természetvédelmi tevékenységeket kivéve - az ökoszisztémák és tájak jobb megismerésése, kezelése. Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú a helyi közösségek képviselőinek bevonása a kidolgozás és a jóváhagyás folyamatába. A Rhodope-i fajos védelmét és fenntartását kivéve kidolgoztak egy tervet a vízgyűjtő területek számára is. Ez jó példa a különböző intézmények, civil szervezetek és az állampolgárok közti együttműködésre. Számos megbeszélést tartottak, amelyen alaposan megvizsgálták a nemzeti park védett területei hirdetésének lehetőségét. Aktívan közreműködtek a szakértők, csakúgy, mint a közintézmények és az érdekeltek képviselői. A védett fajokkal, elsősorban a barna medvével kapcsolatban, jöttek létre találkozók és tartottak megbeszeléseket egy komplex szemléletmód kialakításának kötelező elemeivel kapcsolatban, melynek biztosítania kell mind a fajok fenntartását mind pedig a helyi lakosok jogait . Egy átfogó, komplex, kapcsolatra van szükség az intézményekkel annak érdekében, hogy a fenntartható fejlődés megvalósítható legyen a régióban. A megvalósításoknak összhangban kellen lennie a különböző szervezetek terveivel és azokat össze kell hangolni regionális szinten is.


81

3.3.5

A lehetőségek, erősségek, szükségletek és kihívások, valamint a (gyengeségek, korlátok, veszélyek) területi koordináció és az összehangolt kezelési szabályok, ill. tervek (SWOT analízis) problémái

SWOT ELEMZÉS Erősségek

Gyengeségek A lakosság alacsony jövedelme és az alacsony vásárlóerő

1.

A környezet megőrzése

2.

A rendelkezésre álló természeti erőforrások - érc, ásványvíz, erdő 2.

A magas munkanélküliség és az alacsony iskolai végzettség

Sok aktív intézmény és jó együttműködés

A tevékenységekkel kapcsolatban nincs elég intézményközi együttműködés

3.

1.

3. Nagyon aktív non profit ágazatok

4.

4.

A szükséges források illetve központi felhasználásuk hiánya

5.

Ökológiailag tiszta terület

5.

Nincs elég joga és kötelezettsége a Regionális Kormányzatnak és a Regionális Menedzsmentnek

6.

Nagyon nagy terület tartozik a Natura 2000 6. védett területekhez

A fő közigazgatási és ipari központok izolálása

7.

Munkaprojektek

3.3.6

Érdekes kezdeményezések és gyakorlatok a tervek létrehozásához / irányvonalak és / vagy az érzékeny / védett területek kezelése, amelyeket fel lehet használni, mint a jó gyakorlat.

A védett területek gazdálkodási tervének előkészítését a védett tterületekről szóló törvény szabályozza. A tervek előkészítését Smolyan Régióban az állami alap biztosította. Mint jó megközelítés és kezdeméynezés a gazdálkodási tervek és jogszabályok előkészítése tekintetében prjekt tervek készülnek. Némely védett terület részére - Trigrad Gorge – a gazdálkodási tervek kidolgozásának anyagi hátterét a "Rodopi" Projekt UNDP biztosította. Ugyanez a szervezett finanszírozott néhány védett fajokra vonatkozó kisebb menedzsment tervet is.


82

A NATURA 2000 területekre is menedzsment tervek lesznek kidolgozva. Nmezeti szinten a Környzeti Operatív Program biztosít támogatást ezen tervekre. A LIFE + program hasonló finanszírozási lehetőséget biztosít projektek számára. Amiért mégsem kezdődtek még el a pályázatok kidolgozásai az az, hogy az előhelyek védelméről szóló direktíva alá tartozó zónák még nem készítették el a felhívásokat. Vélhetően az év végéig megtörténik a folyamat befejeződése.

3.4 3.4.1

MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK AZ INFORMÁCIÓ, OKTATÁS ÉS TUDATOSSÁG EMELÉSÉRE Tájékoztatás, képzés, a tudatosság növelése, prioritások, stratégiák, módszerek és tevékenységek azzal a céllal, hogy tudatosítsák a fontosságát a természeti értékeknek és a helyi termékeknek, a helyi identitástudat növelése, a terület védelmének/fejlesztésének népszerűsítése és politikai, gazdasági és nyilvános érdekeltség létrehozása stb.

Az információk rendszerezése és terjesztése számos intézményi és szervezeti projekten át a terület természeti értékeinek jobb megértését szolgálja. Az információkat számos módos osztályozhatjuk: •

Szakosodni és fókuszálni a különleges szakterületű tudósokra és szakértőkre

•

Célcsoportokra szakosodni - barlangászok, ornitológusok, etc.;

•

Megcélozni minél több látogatót, a helyi lakosságot, turistákat, egytemeistákat és másokat.

Fontos megjegyezni, hogy szükség van a mindenre kiterjedő különböző típusú információk terjesztésére és népszerűsítésére, mind a turisták, és mind a helyi Évezredek óta összhang van a helyi emberek és a természet között a Rodope-hegységben. Számos tanfolyamot szervezetek, amelyek a környezet védelmét és a “Vidékfejlesztési” program lehetőségeit, valamint a NATURA 200 területek speciálsi jellemzőit mutatták be. A képzések különböző célcsoportok számára jöttek létre - gyermekek, a biológiai sokféleség megőrzésére elkötelezettek, a mezőgazdasági termelők. Számos rendszeres képzést és tájékoztató kampányokat tartanak abból az alkalomból az erdő hete kapcsán, "zöld iskolák" jönnek létre különböző projektekben, és mások. A célok és prioritások a terület természeti erőforrások fontosságnak figyelemfelkeltése, a területi identitás, kiemelve a természeti / védett hegyi környezetet, a védett területek fejlesztések promótálása, és az összefoglalása a politikai, gazdasági és társadalmi tevékenységeknek a 2005-2015-ös Smolyan Régió Fejlesztési Tervben és a Regionális Fejlesztési Terv SCR-ben valamint ennek tükröződése az Európai Natura 2000 hálózata védett területek jövőbeni terveiben és helyein, valamint az önkormányzati tervekben. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

83

3.4.2 Az állami és magán hatóságok és érintett szervek információs, képzési és figyelemfelkeltő tevékenységei Kivéve az állami szerveket és az önkormányzatokat, a természeti erőforrások megőrzése és a védett területek fontosak a civil szervezetek és oktatási intézmények számára. Az oktatási intézmények idomulnak az ökológiai kultúrához. Hasonló szerepe van a regionális médiának, amely nyitott és pozitív az ilyen témákra. Így jött létre az állami kötelezettségvállalás pl. a hegyek védelmét illetően. Civil szervezetek munkájának elsősorban olyan projektek létrehozása a célja, hogy adományokat gyűjtsön az alapvetően környezetetvédelemmel kapcsolatos feladatokra. Ilyen szervezetek nagy számban dolgoznak környezetvédelmi projektekben. Smolyan régió területén is sok ilyen szervezet működik. A megvalósított projektek középpontjában a veszélyeztetett növény-és állatfajok megőrzése a cél. Jelen pillanatban ez a projekt a medveember konfliktus csökkentését célozza meg. A oktatási intézmények a legtöbb projektben kötelesek takarítást és tereprendezést végezni. Az egyéb regionális projektek az ökoturizmus fellendítését és az öko-utak létrehozását, és információs anyagok javítását célozzák. Gyengeség, hogy a különböző civil szervezetek nem hangoljág össze tevékenységeiket. Smolyani egyetemen tantárgyként oktatják a „környezetet”., ahol a jövő szakembereit készítik fel a környezetvédelemre. Létezik egy központ gyermekek számára, ahol számos oktatási kezdeményezést vitatnak meg, és bonyolítanak le, pl.: rajz versenyeket, esszéírást, fotók, plakátok készítését stb. Számos köz-és magánszervezet részt vesz a tájékoztatásban, a képzésben és a környezettudatosság magatartás népszerűsítésében. 3.4.3 A célcsoportok és az érintett felek információ, képzési és figyelemfelkeltő tevékenységeinek támogatása. Módszerek és stratégiai eszközök információ, a képzés és a tudatosság erősítése érdekében. Minden lakó a térségben érdekelt abban, hogy tiszta levegő vegye körül. A célcsoport tagjai jelölhetnek azokba a szervezetekbe, amelyek a természeti erőforrások védelmét tűzték ki célul. Szükség van további információra annak eléréséhez, hogy ezek a csoportok a lehetőséget kapjanak, hogy kompenzálják a veszteséget. Minden intézmény, amely részt vesz a probléma megoldásában, érdekelt az adminisztratív kapacitás növelésében, és abbn, hogy szervezett speciális képzések induljanak. Civil szervezetek is célcsoportok. Fontos a civil szervezetek számára, hogy tájékozódjanak arról, mi történik annak érdekében, hogy elő tudjanak készíteni projekteket, hogy csökkentsék a környezeti veszélyeket. Az üzleti világ is célcsoport, különös tekintettel arra, hogy ők potenciális befektetők helyi szinten. Egyéb célcsoportok: • A turisták - a különböző korcsoportok Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

84

• A helyi lakosok - a különböző korcsoportok; • A tulajdonosok - az ingatlanok a régióban - helyiek és külföldiek. 3.4.4 Lehetőségek, erősségek, kihívások és szükségletek, valamint a problémákkal (gyengeségek, korlátok és veszélyek) kapcsolatos tájékoztatás, képzés és a tudatosság növelése. (SWOT analízis) SWOT ANALÍZIS Erősségek

Gyengeségek

1.

Nagyon aktív intézmények és média

2.

Egyetemek, iskolák és fiatalok számára létrehozott központok elérhetősége 2.

Szegényes innovációs módszerek figyelemfelkeltő tréningekről

Nagyon aktív nem-gazdasági szektor

Magas munkanélküliség, alacsony képzettség. Alacsony jövedelemek, és vásárlási lehetőségek.

3.

1.

3. Natura 2000 nagy kiterjedésű területei 4.

5.

Számos természeti forrás – biodiverzités 5. megőrzése, ásványvizek, erdős területek, védett környezet

6.

Projekt munkák

2.

és

kihasnnált a

Nem fejlesztett és használt infrastruktúra

4.

1.

Nem jól kifejlesztett informatikai eszközök

Távolság a nagy adminisztratív gazdasági központoktól

és

Lehetőségek

Fenyegetések

Új infrastuktúrát létrehozni, kiterjeszteni a meglévőt

Pénzügyi források hiánya a komplex információs, képzési és figylemefelkeltési lehetőségekhez

Európai jelentkezés

beruházási

1.

pályázatokra 2.

Fenntartható regionális modell hiánya a komplex információs, képzési és figylemefelkeltési lehetőségekhez

Innovatív módszerek integrálása az információ, képzés és figyelemfelkeltés 3. területén

Korlátozott kapcsolatok az információ tömeg és a lakosság végső eremdényei között

4.

Intézmények és képzési központok közötti 4. koordináció fejlesztése. Mechanizmusok biztosítása az információ, képzés és figyelemfelkeltés területén.

Adekvált mechanizmusok hiánya az integrált innovatív módszerek, információ, és figyelemfelkeltés területén

5.

Összetett jogszabályok kialakítása az információ, képzés és figyelemfelkeltés területén.

3.


85

3.4.5 Érdekes kezdeményezések és gyakorlatok hivatkozva a tájékoztatás, a képzés és a tudatosság növelésére szolgáló tevékenységekre. Alapvető módszerek kapcsolatban.

használatosak

a

tájékoztatással,

képzéssel

és

tudatossággal

Az alapelv az, hogy lehetővé kell tenni a részvételt az intézmények, civil szervezetek, szakértők, képviselők számára a köz-és szakmai szervezetekben. Az önkéntes részvétel alapján, az egyes képviselő is bevonhatnak munkájukba különböző célcsoportokat. "Változtassuk meg az utat" c. Kezdeményezés Az ötlet azon azon a tény alapul, hogy az ellenőrzéseket szabályozó hatóságok következetesen megállapították, hogy az utak jelentősen szennyezettek. Ennek oka az arra járó járművekből kidobott palackok, tartályok, stb ... Ebben a tekintetben a projekt kialakult két fő iránya • Feltételek javítása – konténereket felállítása az út mentén •Oktatási reform - óriásplakát azzal a környezetvédelmi üzenettel, hogy nem szemetelünk ellenőrizetlen területen sem. Egy ilyen kezdeményezés először Bulgáriában került bevezetésre. Az eredmények jelzik, hogy régió Smolyan egyik vezető területe lett illegális szemétlerakás elleni harcnak. A projekt hasznosságáról számolt be ebben az évben a KvVM, és biztosított pénzeszközöket 2 új óriásplakátra, és megújítja a régit. „A konfliktus csökkentése medve - személy között” c. Projekt A projekt még mindig végrehajtás alatt van Bulgáriában Környezetvédelmi Minisztérium, valamint a Balkán Egyesület részvételével. A cél figyelemfelkeltő kampányok és megelőző intézkedések végzése, úgy hogy a feszültséget csökkentsék a védett fajok és a helyi lakosok között, ami a sorozatos károkhoz vezetett mezőgazdasági földterületen. A célcsoport a Rhodopei gazdálkodók köre. Smolyan is kifejlesztett egy hasonló projektet. Ilyen pályázatokat lehet indítani más védett fajok tekintetében is, melyek fontos a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából, de kárt okoznak a mezőgazdasági tulajdonban - mint például a kormorán, ragadozók, ragadozó madarak. A cél az egyensúlyt megőrzése a védett fajok védelme és a helyi emberek érdekei között. A projektek célja, hogy elősegítse a védett területek hálózatát Natura 2000 A régióban még több hasonló projektet valósítotak meg, amelynek célja, hogy a lehető legtöbben ismerjék mind a lehetőségeket mind a tilalmakat a védett területeken. Figyelembe kell venni, hogy kik a projekt kedvezményezettjei, illetve a célcsoportok - gazdálkodók, Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

86

erdőtulajdonosok, az üzemeltetők a turizmus, stb. Az általános benyomás az, hogy az információ negligálása a fő oka a hálózat ellenzésének, de miután egy figyelemfelkeltő kampányt indítottak a hozzáállás teljesen megváltozott. Erdőtanúsítási projektek Számos hasonló projekt valósult meg, és ennek eredményeként több erdei vállalkozás is bevonásra került. A szűkebb értelemben vett célcsoportot az erdészek alkotják, akik itt dolgoznak ezeken a területeken. Elsőbbséget élveznek a természetvédelmi erdészeti tevékenységek, ahol alacsonyabbak a termelési költségek, de magasabb magasabb az anyagköltség. Ez a megközelítés részben duplikálta a természetvédelmi célokat a védett területeken. Projektek az ökoturizmus létrehozására Hasonló projekt valósult meg az egész régióban. Célcsoport a lakosság a projekt területeken. Hasonló projekt valósult meg a településeken, ahol vezető iparág volt a bányászat. Minden erőfeszítés célja, hogy létrehozzon egy új, környezetbarát megélhetést a helyi lakosok számára. Projektek a fontos fajok védelméért A régió területén számos olyan projekt valósult meg, amely a fajok védelmét célozta a fauna és dlóra megőrzése érdekében. A cél, a helyi lakosság figyelmének felkeltése a fajok állapotának és előnyeinek védelméért. A projektek eredményeként számos népszerű turista látványosság született – mint a barna medvék és más vadvilági állatok megfiygelése.


87

3.5

KÖVETKEZTETÉSEK

Tekintve, hogy Smolyan régióban a legmagasabb a munkanélküliség az országban, és alacsony az életszínvonal, fontos kidolgozni és végrehajtani a lehető leggyorsabban az összetett politikai mechanizmusokat, a hegyi élet kötődéseit, a tiszta természeti környezetet és a biodiverzitás megőrzésétt, most, nem a jövőben. Rendkívül fontos annak felismerése, hogy a gyors, tiszta, hatékony mechanizmusok, elősegítenék a harmonikus együttélést a hegyekvidék lakossága számára megfeleő életszínvonalon, nem pedig jövőbeli előnyökre építve. Összefoglalva megállapítható, hogy sok, a természetvédelmi oltalom alatt álló érzékeny területekre vonatkozó iránymutatásban még mindig nincs elegendő információ. A rendelkezésre álló információ gyakran túlságosan specializált, túl tudományos, nehezen értelmezhető és érthető a helyi közösségeknek. Az előnyök elhanyagolása és a félelem a korlátozásoktól a jelentős oka a negatív hozzáállásnak a védett fajokkal és védett területekkel szemben. Ebben az összefüggésben szükség van a aktív tájékoztatás folyamatának folytatására és a helyi lakosság különböző csoportjainak bevonására a döntéshozatalba, beleértve a kezelési tervek elkészítését is. Hasznos lenne bemutatni a más országokból származó legjobb gyakorlatokat, amelyek jó eredményeket eredményezhetnének ezen a területen. A példák az alábbi irányokba mutatnak: •

Csökkenteni a konfliktust a védett fajok és az ember között - bemutatni más országok jogszabályait, valamint azok közvetlen akcuóit nemzeti és regionális szinten;

•

Létrehozni, kezelni és vezérelni a védett területek hálózatát - Natura 2000.

•

Fenntartható turisztikai fejlődésre használnia védett területeket, védett fajokat

•

Kisebb cselekedetek bemutatása regionális szinten, a védett területekre alapítva

•

Hegyvidéki területek lakosságát célzó intézkedés példák - jogszabályi ösztönzők, adókedvezmények, juttatások, levonások és a koncessziós jogokat a helyi közösségek számára, a helyi és regionális alapok és költségvetés kialakítása stb ...


88

4 ESA report HUNGARY


89

4.1


4.1.1 Releváns jogalkotások, melyek az országban, hatályban vannak országos/regionális/helyi szinteken, amik a természetes és védett helyvidékek kezelésével és védelmezésével/valorizálásával kapcsolatosak. 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2004. (XI. 1.) önkormányzati rendelete a természeti értékek helyi védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2008. (IV. 1.) önkormányzati rendelete a természeti értékek helyi védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 27/2004. (XI. 1.) rendelet módosításáról 4.1.2 Általános prezentáció a lokális/regionális terület hegyvidékéről összefoglalva a jellemvonásait és földrajzi helyezkedését/fekvését. A Kőszegi kistérség Magyarország észak-nyugati részén fekszik, közel az ausztriai határhoz. Vas megye része a Nyugat-dunántúlon. A kistérség nagyjából egyenlő távolságban van Budapesttől és Bécstől, a legközelebbi nagyobb város a megyeszékhely, Szombathely. A terület a Kőszegi hegység keleti részén helyezkedik el, az Alpokalja legkeletibb részén. A legmagasabb pontja az Írottkő. (882 m). Ez is a Vasi hegység részét képezi. A régió átmenetet jelent a nyugaton hegységektől a keleti lankás dombokig, rejtett völgyekkel, festői falvakkal és a Gyöngyös patakkal. A szubalpin éghajlat (hideg nyarak és enyhe telek) ideális helyszínné varázsolja a régiót a különböző szabadtéri tevékenységeknek (kirándulás, kerékpár túrák stb.). A kedvező éghajlati terület, a nehéz ipar hiánya, valamint a magas szintű erdőtelepítéseknek köszönhetően a levegő sokkal tisztább és jobb, mint a megye többi részén, ezért a kistérség gyakori úticélt jelent az aszmás vagy más légúti betegséggel küzdöknek. A területre az aprófalvas települések jellemzők: az egyetlen város Kőszeg a közel 12 ezer fős lakosságával. (a kistérségi népesség 2/3 része). A kommunista korszak idején, a kistérség mellett – és bizonyos értelemben- a Vasfüggöny miatt tilos volt a rendszeres turizmus legalább 3 évtizeden keresztül. Ennek az elkülönítésnek kettős hatása volt. Egyrészt az 1970-es és 1980-as években a terület elhagyatott lett, az infrastruktúra elavult, az emberek eltávolodtak. Az egyetlen figyelemre méltó kivétel, hogy Kőszeg vált a külföldi turisták fő úticéljává.


90

Az 1980/90-es években “a fogorvos turizmus” fellendülése figyelhető meg, a relative olcsó fogászati szolgáltatások felkeltették a figyelmet az osztrák lakosság körében. Ez (együtt más szolgáltatással) a kisvállalkozások számának növekedését idézte elő, ennek köszönhetően Kőszeg és Szombathely jövedelme nőtt. Egy másik eredmény a mikrorégió viszonylagos elkülönülése, melynek köszönhetően érinthetetlenné vált a terület. Nem váltak lehetővé fejlesztések a határmenti régióban, csak a természetes környezet és az ökoszisztéma maradt többé kevésbé ép. Bár ez a régió fejlődésének tartós hatása, hozzájárul ahhoz, hogy a zöld terület, a hagyományos kultúra és az emberek életmódja megmaradjon eredeti állapotában. A mikrorégió mára nyugodt helyszinné vált, az emberek meglehetősen toleráns viselkedést tanúsítanak és békésen együttélnek a különböző etnikai csoportok- magyar, horvát és német-ajkú sváb kisebbségek. 4.1.3 Jellemzés a terület érzékeny/védett hegyvidékéről (sebezhető ökoszisztémák, természetes/félig természetes területek, védett területek, Natura 2000) Geográfiai szempontból a terület nagyon változatos. A legdominánsabb része a Kőszegihegység, 300-700 méter magasságban, melyet lejtők szabdalnak 200-300 méter magasságban. A mikrorégió nyugati része erdős hegyvidékekből áll. A hegységet jellemzően pala borítja. A flóra és a fauna az alpin befolyást mutatja. A domináns fafajta a tölgy, a bükk és a gyertyán. A területre nagyszámú gesztenyés jellemző. Ezek a fák váltak a kistérség jelképévé, és inspirációval szolgál a különböző helyi termékek és tevékenységek megvalósításába. A régió számos védett fajnak ad otthont, például az alpesi ciklámen, a martagon (Lilium martagon), a három levelű bittercress (Cardamine trifolia), vagy a ritka szarvas páfrány (Blechnum-fajokkal spicant). A vadon élő állatok is elsősorban alpesi jellegűek. Egyes ritka fajok a süvöltő, a szalamandra, a kőrák, vagy a pericallia matronula. A völgyekben és a mikrorégió keleti részén kis patakok futnak, gyakran mocsaras területeken. Külön meg kell említeni az ún. Cák Konglomerátumot, mely a növények egyedülálló szövetsége, nevét a közeli faluról kapta. Ezek a területek különösen ki vannak téve a veszélynek, mert könnyebben hozzáférhetőek, mivel gyakran a falvak közelében találhatók. Az Írottkő Natúrpark a kistérség területén nagy kiterjedésben található (4,305 ha). 1997-ben alakult, a Kőszegi Védett Területből. A park 25%-a Natura 2000 terület, 90%-a védett terület (átfedés a Natura 2000), 13%-a különösen védett terület. Eltekintv a természeti környezettől, a kistérség gazdag történelmi és kulturális örökséget rejt, amely majdnem olyan érzékeny, mint az ökoszisztéma. Kőszeg leghíresebb műemléke a vár, mely ismeretségét a török birodalom idején szerezte 1532-ben. A török ostrom után, a város- királyi szabad város- sokáig virágzott. A későbbi századokban a háborúk elkerülték Kőszeget, rengeteg történelmi műemlék maradt épen, és a város központja sem változott 15-16.század óta.


91

A kis falvaknak sikerült megőrizniük örökségük legnagyobb részét. Mint nemzeti örökség a cáki borospince sor, a Szent Vid kápolna Velemben egy helyi zarándokhely, és fontos régészeti lelőhely. 4.1.4 Jellemzés a területtel határos hegyvidékek/ vagy védett/érzékeny területek kapcsolatáról European Destinations of Excellence 2009. 2009-ben az Írottkő Natúrpark, a 2008/2009- ben az Európai Bizottság által kiírt pályázatán a nyertes desztináció cím használatára lett jogosult. A projekt célja, hogy felhívja a figyelmet az európai turisztikai desztinációk értékeire, sokszínűségére, továbbá, hogy a turisztikai fejlesztéseiket a társadalmi- kulturális- környezeti fenntarthatóság elvei mentén végző desztinációk promócióját támogassa. Alpannónia osztrák- magyar határon átnyúló együttműködés (2008-2011.) Az alpannonia osztrák- magyar határon átnyúló együttműködés eredményeként létrehozott, közel 150 km hosszú túraútvonal, mely az alsó-ausztriai Semmeringtől valamint a stájerországi Fischbachtól egészen Kőszeg városáig vezet. A természeti kincsekben és kulturális értékekben gazdag turistaút 6-7 nap alatt, 15-20 km-es egységekben járható végig az Alpok keleti nyúlványaitól egészen Pannóniáig. A pályázat célja az alpannonia túraútvonal turisztikai hasznosításának elősegítése, a meglévő természeti és kulturális adottságok megújítása, új látnivalók létrehozása, a Kőszegihegység befektetői vonzerejének növelése, idegenforgalmi profiljának erősítése. Megvalósulása esetén Kőszeg-, mint az Országos Kéktúra, valamint Stájerországot, AlsóAusztriát, Burgenlandot és Vas megyét összekötő alpannonia túraútvonal egyik végpontja- a magyarországi bakancsos turizmus fővárosává válhat. Az Írottkő Natúrparkért Egyesület biztosítja a magyar és osztrák partnerek közötti koordinációt, turisztikai vásárokon való megjelenést, kiadvány előkészítését, túrarendezvények szervezését, tanösvények kialakítását a Kőszegi- hegységben, továbbá az alpannonia túrajelzések felfestését és útbaigazító táblák elhelyezését. A stájerországi Joglland- Waldheimat és alsó-ausztriai Wiener Alpen régió főként marketingtevékenységre- térkép szerkesztésére, utazás kiállításokon való részvételre, tanulmányutak és workshop szervezésére, honlap készítésre, túravezető-képzésre- használja fel a támogatást. Magyarországon és Burgenlandban ezzel szemben nagy volumenű infrastrukturális beruházások is megvalósulnak, köztük az Írottkő-kilátó felújítása, esőbeállók, pihenőhelyek, információs pontok, játszóterek kialakítása. Kőszeg város projektrészében szerepel a történelmi helyszínek felújítása s új turisztikai attrakciók létrehozása. Bozsokon rekreációs parkot hoz létre és információs táblákat állít fel az önkormányzat, Cákon felújítják a Hordómosó-forrást, játszóteret és esőbeállót alakítanak ki, Velemben megépül a híd a Nuchy sétányhoz vezető úton, rendbe teszik a szökőkút vízellátását, további játszótéri elemeket helyeznek el. A Vas Megyei Önkormányzat legnagyobb projektrésze pedig a Régészeti Park kialakítása Velemben, de ezen kívül rendezvények és tanulmányút szervezését, valamint újságcikkek megjelentetését is vállalta.


92

4.1.5 Jelentős problémák, kényszerek és veszélyek, amik érintik a területünkön lévő hegyvidéket, valamint az ezzel kapcsolatos kihívásokat és lehetőségeket. Erősségek Gyengeségek egyedülálló szubalpin közúttal kapcsolatos klíma szennyezés, a 87-es számú főútvonal menti 4 települést érinti vonzó természeti műveletlen parlagfű környezet, területek különleges természeti értékek

Lehetőségek A környezetvédelmi program már több településen bevezetésre került

Veszélyek a patakok esetében a mocsarasodás jelent problémát, a lefolyás biztosítása megoldásra vár A szabadban történő parlagfű irtás nem égetés a megoldott levegőtisztaság védelme érdekében szabályozott levegőtisztaság jó, út és erdőszéli illegális nincsenek a szemetelés hulladéklerakó térségben ipari helyek felszámolása üzemek nem megoldott

vizek állapota általában jó zajártalom a megengedett határon belül Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság fenntartása alá tartozik a terület


93

4.2


4.2.1 Jellemzés a lokális/regionális hegyekkel kapcsolatos törvényekről/prioritásokról, amik kötődnek a gazdasági fejlődéshez és gazdasági tevékenységekhez, amik megvalósítandók vagy használatban vannak a releváns sebezhető/védett hegyvidékeken beleértve bármely összefüggést más jogszabályokkal (fenntartható fejlődés, környezetvédelem, gazdasági fejlődés, foglalkoztatási szabályok, stb.) Úgy tűnik, hiányzik egy átfogó stratégia, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés és a kapcsolódó kérdések tekintetében. A kistérség legfontosabb prioritásait a 2007-2013 közötti Fejlesztési Stratégia vázolja. A stratégiai dokumentumnak 3 általános célja van: 1. A kistérség gazdasági és turisztikai pontenciájának fejlesztése a látnivalókon keresztül (kulturális, oktatási és szabadidős stb.) 2. Vonzó és biztonságos életforma létrehozása a régióban 3. Kölcsönös tisztelet és a bizalom növelésének erősítése, civil/állami részvétel a döntéshozásban Ezen célok alapján, a Stratégia a következő célokat fogalmazza meg: 1. A gazdaság fejlesztése: a helyi vállalkozások versenyképességének növelése, munkahelyek teremtése 2. Az idegenforgalom fejlesztése: látogatók számának növelése és a turista szezon meghosszabítása a bevételek növelése érdekében 3. Közszolgáltatások fejlesztése: cél a magasabb szolgáltatási színvonal elérése 4. Infrastruktúra fejlesztés, környezetvédelem

Helyi rendeletek, melyek hatályban vannak: Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2004. (XI. 1.) önkormányzati rendelete a természeti értékek helyi védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2008. (IV. 1.) önkormányzati rendelete a természeti értékek helyi védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 27/2004. (XI. 1.) rendelet módosításáról A Natúrpark önkormányzatainak lehetősége van közigazgatási területükre érvényes környezet- és természetvédelmi rendeletek alkotására. A rendeletek szigoríthatják a hazai jogszabályok előírásait, bővíthetik a védendő értékek körét. Helyileg védetté nyilváníthatnak bármilyen természetes objektumot, élőlényt, amely a Natúrpark szempontjából erre érdemes. Amennyiben az önkormányzatok élnek ezzel a lehetőséggel és összehangolják e tevékenységüket, nagyon eredményesen tudnak fellépni a Natúrpark jövőképének alakítása Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

94

érdekében. Kiváló hazai példa erre a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány munkája, mely a Vértes hegység lábánál elterülő települések önkormányzatainak segítségével több ezer hektár területet nyilvánított védetté. A rendeleteknek az alábbi témaköröket kellene felölelniük: • helyi védettségű területek láncolatának létrehozása • növény- és állatfajok helyi védelem alá helyezése • egységes környezetvédelmi szabályozás 4.2.2 Leírás a létező kezdeményezésekről/módszerekről/tevékenységekről/projektekről, amik jelenleg használatban vannak a területünkön, amelyek a helyi tevékenységek és/vagy termékek felértékelését szolgálják, valamint azokról a stratégiákról, ami felértékelik a területet és javait. A térségben sajnos szinte teljes mértékben hiányzik a helyi termék, a helyi gazdaság. Ez azért is meglepő, mivel a térség, kedvező földrajzi elhelyezkedéssel, klímával és termőfölddel rendelkezik. Jelentős a szőlő, gyümölcs és zöldségtermesztés, bár előbbi inkább turisztikai jelentőségű, utóbbi pedig önellátást segíti. A helyi gazdaság a gazdaságnak azt a legalsó működési szintjét jelenti, ahol a termelés és fogyasztás közvetlenül összekapcsolódik. Ez a típusú helyi gazdaság egyszerre tradicionális, mert a világ számos pontján máig létezik, így bizonyítottan életképességét, és újszerű, mert egyre inkább újra felfedezik, mint a fogyasztói társadalom alternatíváját, illetve a gazdasági nehézségekkel küzdő térségek gazdasági fejlesztésének egyik eszközét. A helyi gazdaságfejlesztés nem egyszerűen csak helyi szintre leképezett gazdaságpolitika, hanem kifejezetten a helyi „piac” élénkítését, a helyi gazdasági- kereskedelmi kapcsolatok bátorítását, szélesítését jelenti, helyi és térségi léptékben, a helyi fejlesztés módszertana alapján. Gazdaságélénkítő, ezáltal munkahelymegőrző és-teremtő szerepe mellett számos járulékos előnye van, például mozgósítja a helyi közösséget, bővíti a helyi együttműködési hálót, erősíti a helyi identitást, megújítja a város-vidék kapcsolatokat. A helyi termékek (áruk, szolgáltatások, élelmiszeripari termékek stb.) előállításának ösztönzésével fejlődik a helyi gazdaság, munkahelyek jönnek létre, bővül a térség jövedelemszerző képessége, erősödik autonómiája. Számos esetben a helyi termék előállítást gátolja az ismeretek hiánya. Emiatt szükséges az igények szerinti képzések, tanfolyamok indítása. Új vállalkozási területeket kell megtalálni, amelyben támaszkodni kell a régi hagyományokra, majd a területek kijelölését követően kell a vállalkozás- és termékfejlesztést megvalósítani. A működő és új vállalkozások számára is folyamatos üzletviteli és szakmai tanácsadási rendszert kell működtetni. Kiemelt hangsúlyt kell helyezni a lakossági/fogyasztói, vállalkozási és önkormányzati szemléletformálásra, amely célja a fenntartható életmód terjesztése, amely hozzájárul az önellátásra és autonómiára törekvő települések és kistérség kialakításához. Szükségesnek látszik a térségben a termelők számának bővítése, és a termelők által egységes termelési és értékelési szövetkezet létrehozása. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

95

A helyi termékek közvetlen piacra jutását segítő létesítmények és szerveződések is hiányoznak. A vidéki jövedelemszerzés és foglalkoztatás-bővítés szempontjából az elmúlt időszakban kedvezően alakultak a jogszabályok. A 4/2010-es VM rendelet kistermelői rendelet (korábban 52/2010) legfontosabb módosítása, hogy az állati alaptermékek (tej, tojás, nyers hús stb.) és a feldolgozott kistermelői termékek (sajt, lekvár, kolbász stb.) értékesíthetőek az előírás szerinti megyében és Budapesten, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságon belül a végső fogyasztó részére, valamint boltokban és vendéglátó egységekben, így a közétkeztetésben is. 4.2.3 Új/innovatív potenciális kezdeményezések/tevékenységek megfogalmazása, amit lehetségesen be lehetne vezetni a területen, hogy felerősítse a hegyvidék gazdaságát, miközben megőrzi, felértékeli a természetes környezetet. Vállalkozások együttműködésének megszervezése a helyi termékek, piacra jutásának érdekében -Kőszegi és Felső-Répcementi Kistérségi Foglakoztatási Paktum projektterve (2012-2013) A projekt célja: A piaci igényeknek megfelelő helyi termékek-előállítása révén új munkahelyek létrehozása, vállalkozások fenntartható működésének segítése. Továbbá a fenntartható életmód terjesztése, egészséges élelmiszerek fogyasztásának ösztönzése, a térségben gyártott helyi termékek forgalmának növelésével a helyi vállalkozások erősítése, munkahelyteremtés, helyi iparűzési adóbevételek növelése. Közvetlen célok: A kőszegi piac fejlesztésével a helyi termékek eladásának segítése, a minősített, környezetbarát helyi élelmiszerek piacának fejlesztése, kínálatának biztosítása, bővítése, illetve a keresletének megteremtése a végső fogyasztók körében működő védjegyhez való kapcsolódással, vagy új védjegy bevezetésével. A helyi termelők együttműködésének fejlesztése (TÉSZ). Szükségesnek látszik a térségben a termelők számának bővítése, és a termelők által egységes termelési és értékesítési szövetkezet létrehozása. Folytatni kell a helyi termékek közvetlen piacra jutását segítő létesítmények építését, fejlesztését (piacok/vásárcsarnok, helyi termék boltok), de emellett a termelés és feldolgozás infrastruktúrája is (hűtőházak, élelmiszer feldolgozók) fejleszteni szükséges. A kőszegi piac alkalmas ellátni a helyi termék piac funkcióját, de infrastrukturális fejlesztésekre van ehhez szükség. Tevékenységek: • • • •

A kőszegi piac helyi termék piaccá fejlesztése (műszaki tervezés, közbeszerzés, arculatkialakítás) Védjegy bevezetése: A forgalmazandó élelmiszerek körét meghatározó, a térségi és környezeti tartalmat egyszerre hordozó minősítési kritériumrendszer és védjegy kialakítása, bevezetése eszközbeszerzés kommunikációs kampány, szervezetfejlesztés: Az élelmiszerekről információt nyújtó információs helyek és szolgáltatások biztosítása, a védjegy és a minősített termékeket árusító boltok megismertetése és népszerűsítése a vonzáskörzetben élők között, a tájékoztatás a helyi élelmiszerek kereskedelméből származó környzeti hasznokról a


96

•

boltban/piacon vásárlók és a lakosság körében egyaránt, valamint a helyi termelőket tömörítő fejlesztési, értékesítési hálózat kialakítása. kötelező tájékoztatás és nyilvánosság

Új Széchenyi Terv- Vállalkozásfejlesztési program A helyi termelői piacok kialakításához kapcsolódóan szükséges megteremteni a termelők részére a lehetőséget, hogy termékeik értékesítéséhez a lakóhelyükön, de a vidéki sajátosságokat is figyelembe vevő, megfelelő infrastruktúrával rendelkező kis piacok kerüljenek kialakításra. Ezzel megteremthető, hogy a gazdálkodók helyben, a kulturált körülmények között tudják értékesíteni termékeiket. A helyi, illetve komplex természetvédelmi kezdeményezések tekintetében fontos a helyi termékek és szolgáltatások védjegyezett értékesítésének kialakítása. Ezen rendszerek szolgálhatják, a helyben lakó társadalom által előállított termékek, szolgáltatások értékesítésének könnyítését, mely hozzájárul a vidéki foglalkoztatottság növeléséhez és erősítheti a vidék lakosság-megtartó szerepét. 4.2.4 Célcsoportok és részvényesek felsorolása, akiknek részt kellene vennie az új jogszabályok és megközelítések felvázolásában, amik a gazdaságilag fenntartható tevékenységeket és termékeket szolgálják.

Kistérségi Tanács: mint projektpartner, és mint a kistérségi társulása fóruma Írottkő Natúr Park: a kistérség egyik legfontosabb szervezete, mely a környezet védelmére fókuszál. Fontos turisztikai célpont is, egyre növekvő látogatóival. Nagy tapasztalatokkal rendelkezik a határon átnyúló és transznacionális projektekben, főleg az aktív zöldturizmus projektekben. A különböző nemzetközi tevékenységekben való részvét miatt, a Natúr Park egy széles, több szereplős hálozattal rendelkezik. A jelenlegi projekt, a Natúrpark “holisztikus” szemléletével azonos, továbbá a projekt lehetőséget biztosít arra, hogy a Natúrpark tapasztalatot szerezzen, és tovább bővíthesse kapcsolati hálozatát. Kőszeg Város Önkormányzata: a kistérség központja minden féle értelemben. Meghatározó szerepe van a döntéshozatalban, és a politikai folyamatokban. Kőszeg városában található az összes történelmi műemlék, múzeum, valamint kulturális esemény. A városi tanács nagy tapasztalatokkal rendelkezik a határon átnyúló és transznacionális projektekkel kapcsolatban. A projekt lehetőséget biztosít, hogy az önkormányzat további tapasztalatokat szerezzen és egy integrált stratégiát dolgozzon ki a hatáskörébe tartozó szervezetek bevonásával. Kőszegi Ipartestület: helyi megfelelője a kereskedelmi kamara, a kistérség vállalkozóinak ernyőszervezete. Bár a tagság nem kötelező, a legtöbb helyi vállalkozás a testület tagja. Így a szervezet szoros kapcsolatot épített ki a helyi kis- és közép vállalkozásokkal, és ismeri a helyi gazdasági igényeket és problémákat.


97

4.2.5 Lehetőségek, előnyök, kihívások és szükségletek valamint a problémák, hátrányok leírása a gazdaságilag fenntartható tevékenységek és termékek vonatkozásában. Erősségek kedvező földrajzi elhelyezkedés, klíma és termőföld

jelentős szőlő, gyümölcs és zöldségtermesztés

a vidéki jövedelemszerzés és foglalkoztatás-bővítés szempontjából a jogszabály módosítások kedvezően alakultak (4/2010 VM rendelet)

Gyengeségek a térségben teljes mértékben hiányzik a helyi termék, a helyi gazdaság

Lehetőségek mozgósítaná a helyi közösséget, bővíti a helyi együttműködési hálót, erősíti a helyi identitást, megújítja a város vidék kapcsolatát nincs kidolgozott helyi a helyi termékek gazdaságfejlesztési előállításának stratégia ösztönzésével fejlődik a helyi gazdaság, munkahelyek jönnek létre, bővül a térség jövedelemszerző képessége helyi termék előállítást helyi termelők gátolja az ismeretek együttműködésének hiánya fejlesztése (Termelői Értékesítési Szervezet (TÉSZ-ek) létrehozása)

kezdeményező készség képzések, tanfolyamok a helyi termékek indításának hiánya értékesítésének érdekében: programok, rendezvények szervezése társadalmi-, tudati átalakulás miatt átalakult a településszerkezet

elengedhetetlen a nemzetszintű gondolkodás, rendezni kellene a magyar földbirtok rendszert

osztatlan közös területek rendezése

vásárlási szokások piacok szabályozása átalakulása, elengedhetetlen üzletláncok megjelenése

Veszélyek jogszabályok nehezítik a helyi termékek értékesítését, az értékesítési csatornák nincsenek jól szabályozva marketingkommunikáció hiánya (anyagi forrás-hiány)

mezőgazdasági vállalatok, termelő szövetkezetek felbomlottak, átalakultak, a birtokszerkezet megváltozott, a termelésszerkezet átalakult otthoni gazdaság önfoglalkoztatásra nem ad módot, mert a termelés a gazdaságos méret alatt maradna, illetve az értékesítés nem megoldott imput árak növekedése (műtrágya, növényvédő szer stb.) termékek eladási ára alacsony

az agrárium túlszabályozott, a hatóságok és a szakigazgatási szervek ellenőrzései nem a termelést segítik elő


98

mezőgazdaságra csökkenő jövedelmezhetőség jellemző

a Projektek kidolgozása: Vállalkozások a együttműködésének megszervezése, a helyi termékek piacra jutásának érdekében Új Széchenyi tervVállalkozásfejlesztési program

falusi turizmus, falusi vendéglátás szabályozottsága nem megfelelő

4.2.6 Ismert érdekes kezdeményezés/szokás (lokális, nemzeti, európai) felvázolása, ami kapcsolatos a gazdaságilag fenntartható tevékenységek és termékek bemutatásával/felértékelésével, amiből profitálni lehet. Biotájház –Lukácsháza Ez egy többcélú vállalkozás, melynek célja, hogy bemutassa a tradicionális falusi életet, a 20. század derekán. Nem múzeumként működik, hanem sikerült egy egyensúlyt megteremteni a gazdasági siker és a környezetvédelem között. Célok:

-

a hagyományos vidéki élet bemutatása fenntartható és környezetbarát körülmények között a helyi termékek népszerűsítése az aktív látogató célközönség növelése a helyi kultúra népszerűsítése

-

Főbb tevékenységek: hagyományos technológiákkal épített épületek a tradicionális élet és munka bemutatása (állattenyésztés és kézművesség) interaktív tevékenységek növelése autentikus szálláslehetőség biztosítása helyi termékek értékesítése/támogatása (méz, bor) idegenvezetés különleges programok iskoláknak a helyi márka létrehozásában jelentős szerepet vállalt (Zöldhatár- Green Border)

-

Célcsoportok, kedvezményezettek: turisták akiket érdekel a helyi és tradicionális kultúra iskolák és tanulóik helyi vállalkozások (marketing/promóciós lehetőségek)

-

Zöldhatár internetes web áruház- www.zoldhatar.hu


99

Az Írott-kő Ereje Leader Térség Akciócsoport és a hozzá tartozó Zöldhatár internetes oldal, az Alpokalján található, a Kőszegi- hegység és Kőszeghegyalja, valamint a Gyöngyös patak völgyének településeit fogja össze. (18 település, lakosság: 10 173 fő). A tájegység mezőgazdasága, a még meglévő kisszámú nagyüzem mellett, a hagyományosan kis parcellás egyéni és családi vállalkozókra alapuló agrárium, ahol a technológiai, technikai fejlettség nem számottevő. Ezért itt lehetőség van a hagyományos és „öko” termelési eljárásoknak köszönhető, az egészséges környezetben, teljes értékű, a gazdák keze munkáját dicsérő termékek, termények asztalra juttatására. A weboldal segítséget kíván nyújtani, hogy az Alpokalja agráriumáról és termékeiről az érdeklődő átfogó információt kapjon. Megtisztelő címek pályázat- Írottkő Natúrparkért Egyesület Az Írottkő Natúrparkért Egyesület minden évben meghirdette a Megtisztelő címek pályázatát, melyre a települések lakói, szolgáltató, kézművesei, őstermelői több kategóriában pályázhattak: szálláshely, vendéglátóhely, termék, házigazda és takaros porta. A cím elnyerésének feltétele, hogy a bírálóbizottság bizonyos kritériumrendszer alapján a nevezés tárgyát érdemesnek találja a réztábla megszerzésére. A pályázattal egyfajta minősítési rendszert dolgoztak ki, aminek köszönhetően nemcsak megismerhető az adott ház, kert vagy termék, és a bele fektetett munka, de az ideérkező turisták is más szemmel tekintenek a megtisztelő címben részesülőkre. Natúrpark Ízei- szabadtéri rendezvénysorozat (minden évben októberben- helyszín: Kőszeg) A Natúrpark Ízei cím a Magyarországon elsőként megalakult Írottkő- Natúrparkra utal, mely a Kőszeg környéki gazdasági, természeti kapcsolatban lévő települések közössége. A rendezvény célja, a területen fellelhető gasztronómiai hagyományok felkutatása és bemutatása, de a rendezvényen megjelennek a térség kulturális hagyományai is, és a több száz éves Orsolya napi vásár. A rendezvény 2003 óta kerül megrendezésre. Kőszeg és vonzáskörzetének jellegzetes őszre jellemző ízeit kóstolhatják meg az idelátógatok, úgy mint a mézeskalácsot, helyi borokat, kürtöskalácsot, különféle mézeket. A környékbeliek versenyre nevezhetnek hozott süteményeikkel, amelyek megvásárolhatók és az ebből befolyt összeget pedig jótékony célja ajánlják fel. Szent-György napi kézműves vásár (minden évben- áprilisban helyszín: Kőszeg) A Szent-György napi vásár célja, hogy bemutatkozási lehetőséget adjon az ország legtehetségesebb kézműveseinek. A színes vásári forgatagban nem csupán a régió kézművesei hozzák el a portékáikat, hanem a legtávolabbi vidékről is rengeteg mester érkezik, hogy bemutassák a hagyományokat őrző mesterségüket. Számtalan kulturális és szórakoztató műsor fogadja a látogatókat. A vásáron megjelennek a helyi biogazdaságokból származó termékek. Nyitott Pincék Napja- (minden évben-júniusban helyszín: Kőszeg és környéke) A rendezvény célja, hogy a borkultúra iránt érdeklődőknek lehetősége nyíljon megismerkedni az ország valamennyi borvidékével, borászatával és pincéjével. A szövetség szándéka a hazai Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

100

borturizmus fellendítése és a pincelátogatások megkedveltetése a nagyközönséggel, melyhez ez az eseménysorozat is hozzájárul. A 2010-es évben 150-nél is több pince, és országos szinten tízezer látogató vett részt a rendezvényen. Az érdeklődőket szakavatott személyzet várja, és legalább három borukat kedvezményes áron kell, hogy kínálják a kóstolni vágyóknak. Az esemény szervezői a résztvevő pincék számára promóciós lehetőséget biztosítanak, mely számos médiumban való megjelenést tartalmaz.


101

4.3

MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK A KOORDINÁLT KEZELÉSI POLITIKÁK ÉS TERVEKÉRT

4.3.1. Általános prezentáció a helyi/regionális természetes javak és védett hegyi övezetek tervezésével és kezelési szervezeti struktúrájával kapcsolatban. A különböző testületek felsorolása, akik részt vesznek a védett területek tervezésében és kezelésében, beleértve a szerepüket, képességeiket és feladataikat. A fejlesztési programok alapvető célja, a Natúrpark létrejöttének eredményes fejlődésének biztosítása az egyes szakterületeken belül ennek megfelelő fejlesztési irányvonalak és konkrét projektek meghatározásával, prioritásuk megjelölésével. Ezek a prioritások azonban nem jelölhetőek ki mindaddig, amíg egységes definícióként nem határozzuk meg, hogy mi is az natúrpark, amelynek létrejöttének biztosítása, fejlesztési koncepciója illetve az arra épülő programjavaslatok alapvető feladata. A natúrpark fogalma: A Natúrpark európai mintára létrehozott, nagy kiterjedésű terület, amely egységes kultúrtáj, egységes arculattal rendelkezik, tájvédelmi körzet területén fekszik, túlnyomó többségben tagolva vannak a látogatható, és a nyilvánosság elől elzárt, védett területek a fenntartható fejlődés elvére építő komplex területfejlesztést valósítja meg. Léte a települése és egyéb térségi szereplők közötti együttműködésből fakad, működése során összhangot teremt a természetvédelem és a gazdasági tevékenység között, a táj- elsősorban a természet szépsége által- a szelíd turizmusra, a pihenésre és üdülésre különösen alkalmas. Az üdülést, a pihenést szolgáló, azt biztosító egységes, ugyanakkor egyedi műszaki létesítménybázissal, objektumcsoporttal, háttér-infrastruktúrával rendelkezik. Olyan jogi személyiségű szervezete van, amely a céloknak megfelelően egységesen tervezi, fejleszti, hasznosítja, gondozza, védi és irányítja azt. Létrejöttének általános kritériumai: természetvédelem, egységes kultúrtáj, egységes arculat, finanszírozási háttér, meglévő háttér-infrastruktúra, irányelv. Funkciója: értékvédelem, képzés, üdülés-idegenforgalom, területfejlesztés, Célja: A fenntartható fejlődés elvére épülő komplex területfejlesztés megvalósítása, a települések közötti együttműködés által oly módon, hogy hosszú távon biztosítsa a népesség megtartását, az esélyegyenlőséget, továbbá a természeti és művi környezet összehangolt, magas minőségi színvonalú működését. Az Írottkő Natúrpark területén két országos és három helyi jelentőségű védett természeti terület található. Közülük területét és természetvédelmi jelentőségét tekintve is a Kőszegi Tájvédelmi Körzet a meghatározó. Jelenleg ez a terület, valamint a hozzá szorosan kapcsolódó Kőszegi Tőzegmohás Láp természetvédelmi terület és a Chernel kert rendelkezik a kezelési és fenntartási munkák elvégzéséhez szükséges szakszemélyzettel. További két helyi jelentőségű védett természeti terület a Kőszegdoroszlói csarabos és a Kőszegi platánfa, mely kevésbé ismert a nagyközönség előtt. A táj sokszínűsége, egyedisége és szépsége nagymértékben meghatározza a natúrpark élményértékét. Meg kell őrizni az összetéveszthetetlen, egyedi jellemzőket, hiszen ezek emelik az adott kultúrtáj értékét. Fejleszteni, védeni, gondozni kell a természetet és a tájat! Kímélni kell a természeti javakat! Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy csökkenjen a környezeti terhelés és a lehető legkíméletesebb, legtermészetbarátabb technológiát alkalmazzák. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

102

A táj által kínált pihenési, üdülési lehetőségeket biztosítani kell. A natúrpark céljával harmonizálva kell elkészíttetni a falvak területrendezési tervét. A falvakban még fellelhető műemléképületek és műemlék jellegű épületek felújítását el kell végezni. A natúrpark feladata a kulturális hagyományok megőrzésének támogatása.

Testületek, együttműködők megnevezése megyei szakintézmények, hivatalok

Feladatok vidékfejlesztés céljainak megvalósulása támogatási formák kialakítása segíteni kell az ökogazdálkodókat, vállalkozókat települési önkormányzatok területrendezési, terület felhasználási terv elkészítése, tájidegen és tömegturisztikai fejlesztések tudományos-, és képzőintézmények környezettudatosság megteremtése, földtani, állat- és növénytani, valamint történelmi és kulturális ismeretek közvetítése a látogatók és helyi lakosság részére helyi, regionális médiumok magas színvonalú nyilvánossági munka társadalmi- és gazdasági élet szereplői eltérő célokból és érdekekből származó (hatóságok, szakmai szervezetek, non-profit konfliktusok egyeztetése, megoldása szervezetek) A célok elérését szolgáló általános feladatok az alábbiakban jelölhetők meg: Az országos és a helyi fejlesztési kezdeményezések rendszerezésével, sorrendiségének kijelölésével biztosítani, hogy a szűkös anyagi keretek az Európai Unió, területfejlesztési támogatási alapelveinek megfelelően kerüljenek felhasználásra, megteremtve ezzel a lehetőségét olyan önindukáló folyamatok megindulásának, amelyek a terület tényleges fejlődését eredményezik. Az 5 EU alapelv a következő: szubszidiaritás, partnerség, programozás, addíció, forráskoncentráció A fejlesztési program a közvetlen térségi igényeken túl a legjelentősebb hangsúlyt az idegenforgalom igényeire fektesse, az elsősorban azon keresztül megvalósuló területfejlesztésre, valamint a környezetterhelés minimalizására.


103

4.3.2. Kezelési terv- Az Írottkő Natúrpark természetvédelmi stratégiája Az Írottkő Natúrpark fejlesztési tervének logikai felépítése: A natúrpark rendszerében a természetvédelem adja a legalapvetőbb korlátozást. A natúrpark működési rendje is teljes mértékben a természetvédelmi szabályozáshoz igazodik. A turizmussal összefonódva a natúrparkon belül a természetvédelmet terheli a legnagyobb felelősség. Amellett, hogy az ideérkező vendégek lehető legszélesebb rétege számára kell bemutatni a természeti értékeket, gondoskodni kell arról is, hogy az értékvédelem szempontjai se csorbuljanak. A turizmus jelenti azt a fejlesztési területet, amely a natúrparknak a fenntartható fejlődés elvével összhangban megőrzött és hasznosított természeti és művi értékeit értékesíti a külvilág, az ide látogató turisták számára. A közlekedés, megközelíthetőség lényegében az infrastruktúrából kiszakított terület. Elkülönített kezelését az indokolja, hogy ez az a „csatorna”, amelyen a turisták natúrparkba érkezése és natúrparkon belüli helyzetváltoztatása történik. Természetvédelmi stratégia: Természetvédelem: őrzés, ellenőrzés, terület elhatárolás, élőhely xTermészetvédelmi kezelés fenntartás, élőhely-rekonstrukció, élőlény visszatelepítés, egyedi védelem

Oktatás, bemutatás

előadások, terepgyakorlatok, túrák vezetése, múzeumok, tanösvények létesítése, fenntar tása

xKutatás

védett természeti területek értékeinek feltárása, az állapotváltozások rögzítése, eredmények közzététele

xTermészetvédelmi propaganda

ismertetők, plakátok, matricák, képeslapok, jelvények, szórólapok kiadása, forgalmazása, jelenlét a médiákban

xHatósági munka

jogszabályok által előírt esetekben, a természetvédelem érdekeiben végzendő közigazgatási tevékenység


104

A felsorolt 5 alaptevékenység közül a natúrpark természetvédelmi stratégiájában az első négynek kell megjelennie. A hatósági munka, mint alaptevékenység elmaradásának oka, hogy a natúrpark lévén egy nem kormányzati szervezet (NGO)-nem rendelkezik hatósági jogosítványokkal és várhatóan ilyen típusú munkát nem is fog végezni. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉS: őrzés, ellenőrzés: Természetvédelmi Őrszolgálat, (fenntartó: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága) Jelenleg 1 fő. A látogatók számával párhuzamosan növekedni fog a károkozás veszélye, intenzív és folyamatos őri jelenlét válik szükségessé. Feladat: a természetvédelmi őrszolgálat növelése Polgári természetvédelmi őrök alkalmazása- új lehetőség Önkéntes Natúrpark Őr státusz létrehozása- igény szerint létrehozható, azonban jogi szabályozás hiányában csak állampolgári jogokra alapulhat. Terület elhatárolás- védett természeti területek helyének, határainak és értékeinek pontos, információhordozókkal történő megjelölését jelenti. Lényeges a tájba illő, egységes, karbantartható, idővel pótolható táblarendszer kiépítése. élőhely fenntartás- védett természeti terület élőhelyeinek megőrzése Élőhely mozaikok fenntartása- egyedi technológiájú, általában kézi munkát igénylő tevékenység nagyobb élőhely egységek fenntartása- erdő, gyep esetén gazdálkodástól nem függetleníthető állapot fenntartását jelenti- gazdálkodás szabályozása, befolyásolása a fő tevékenységi forma. Hagyományos tájba illő használati módok, természetbarát technológiák alkalmazásának ösztönzése a cél. A natúrpark tájképének fenntartása- az előbbi két szintre épülő tevékenység, kibővítve a vonalas létesítmények és a települések tervszerű tájba illesztésével. élőlény visszatelepítés- kipusztult, de potenciális élőhellyel rendelkező élőlények visszatelepítése. Növények esetében jelenleg is folyik, első eredménye az árnika nevű növény Kőszegi helységben virágzó állománya. Állatok esetében reális lehetősége az uhu és a siketfajd visszatelepítésének van. egyedi védelem- sérülékeny, veszélyeztetett élőlények speciális védelme egy-egy veszélyeztető tényezővel szemben. A Natúrpark területén jelenleg két esetben van alkalmazva. A széles levelű harangvirágot villanypásztorral, a vörös áfonyát drótkerítéssel védik a vadrágástól.


105

OKTATÁS: előadások, terepgyakorlatok, túrák- Jelenleg igény szerint, alkalmanként biztosít a FertőHanság Nemzeti Park szakvezetést, az iskolás csoportok részére- Ki kell alakítani a környezeti tudatosságot a felnőtt lakosságban ugyanúgy, mint az ifjúság körében. Célcsoportok: óvodák, iskolák, turistacsoportok, szakturisztikai csoportok. Oktatási programok, előadásanyagok összeállítása. múzeumok- Jelenleg két a természetvédelemhez is kötődő múzeum működik a Natúrpark területén. A Stájer házakban erdészeti múzeum, Kőszegen a Chernel kertben Chernel István Emlékmúzeuma tekinthető meg. Tervek között az Óház kilátó belsejében egy természettudományi múzeum kialakítása szerepel. tanösvények- Kőszegi Természetvédelmi Tanösvény folytatása, és egy a hegység fafajait, erdőgazdálkodási tevékenységeit a gyakorlatban bemutató tanösvény kiépítése. KUTATÁS: A Kőszegi-hegység hazánk botanikailag legjobban feltárt területei közé tartozik. Állattani tekintetben más a helyzet. Komplex, a helység teljes faunáját feldolgozó kutatás utoljára 50 éve volt a területen. Jelenleg az egyenesszárnyúak, kétéltűek, hüllők, madarak vizsgálata folyik több-kevesebb rendszerességgel. Az egyes élőlény csoportokat, átfogó monitoring tevékenységnek a jövőben fontos szerepet kell kapnia. Jól kiválasztott fajok segítségével folyamatosan nyomon kell követni, hogy a turizmusnövekvő terhelése milyen hatással van a terület természetszerű élőlény együtteseire. A Natúrparknak fel kell karolnia ezt a kutatási tevékenységet, a zoológiai kutatások szervezett megindítására pedig a Soproni Egyetem bevonása volna célszerű. TERMÉSZETVÉDELMI PROPAGANDA: Megfelelő kínálat mellett, némi hasznot hozó tevékenység. Jelenlegi formájában képeslapok, matricák, jelvények, plakátok, kiadványok árusítására korlátozódik. A jövőben, két irányban szükséges fejleszteni: az Írottkő Natúrparkra jellemző propagandaanyagokat kell előállítani, szélesíteni kell a termékek skáláját. AZ ÍROTTKŐ NATÚRPARK JÖVŐBENI CÉLJAI ÉS FILOZÓFIÁJA: A natúrpark már most is magába hordozza a jövőben kialakítható lehetőségek csíráit. A natúrpark valamennyi települése bizonyos szempontból sajátos kínálattal fog rendelkezni, mely Írottkő Natúrpark védjegy alatt jelentős vonzerőként jelenik meg a turisztikai piacon. Elsősorban a kulturális, a történelmi és természeti értékeket és a népi-, és életmódhagyományokat ajánló programcsomagok, minőségi alapszolgáltatásokkal képezik a vonzerőt. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

106

1. 2. 3. 4.

Védelmi funkcióhoz kapcsolódó turizmusfejlesztési célok Képzési funkcióhoz kapcsolható turizmusfejlesztési célok Üdülőfunkció teljesítésének általános céljai Térségfejlesztési funkció, általános vezércélok a turizmus, mezőgazdaság, iparszámára

4.3.3 Együttműködés és a koordináció szintje és kiterjedése a helyi szereplők között mind a kezelési terv felállításában, mind a veszélyeztetett és védett területek kezelésében. Kik vesznek részt, hogyan és milyen szinten. Regionális-, és nemzetközi kapcsolódások, együttműködési projektek, partnerségek • Őrségi Natúrparkhoz kapcsolódási pontok kialakítása Célja: Az első két magyarországi natúrpark fellépése Feladat: Az együttműködés területeinek megfogalmazása, bevonni a szereplőket és megvalósítani az elképzeléseket • Natúrpark, testvérváros és szakmai kapcsolatok formalizálása bel-, és külföldön Célja: A külföldi terepülési kapcsolatok ápolása az ismertség fokozásáért és a szervezeti informális és formális kapcsolatok fejlesztéséért. Feladat: Kőszeg, Velem, Kőszegszerdahely rendelkezik szilárd külföldi kapcsolatokkal. A többi település is hajlandóságot mutat. A fenntartás szervezése önkormányzati feladat. Szakmai kapcsolatok terén elsősorban a testvér natúrparkkal és annak szervezeteivel alakítja és formalizálja a kapcsolatot. Előkészítés alatt áll az osztrák natúrpark szövetséggel a kapcsolat elindítása. Magyar oldalon pedig az Őrségi Natúrpark szervezetével alakított ki kapcsolatot a natúrpark. Továbbá fontos az országon belüli szervezetekkel a kapcsolatépítés: Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, Megyei Falusi Turizmus Szövetség, • Híres emberek bevonása a Natúrpark eseményeibe Célja: A Kőszegi- helység településein élő, alkotó hírességek bevonása a Natúrpark tevékenységeibe Feladat: Protokolláris szerepvállalásra hív meg a Natúrpark fontos személyiségeket, akik a rendezvények védnökeként, a megnyitó megtartójaként, a rendezvény aktív szereplőjeként tevékenykedik, közvetíti a Natúrpark érdekeit, filozófiáját, 4.3.4 A nyilvánosság bevonásának szintje és kiterjedése, a kezelési terv és szabályok felállításában és a veszélyeztetett és védett területek kezelésében. A Írottkő Natúrpark legfontosabb feladata, hogy a helyi emberekben, a lakosságban tudatosítsa a natúrparkot, és azt, hogy mit jelent a Natúrparkban élni és e szerint cselekedni. Éppen ezért nagyon fontos a Natúrparkért dolgozók hozzáállása, főként az ő cselekvéseik, viselkedésük alapján azonosítják a Natúrparkot. Kiemelt hangsúlyt fordítanak a marketingkommunikációs tevékenységekre.


107

Marketingkommunikációs tevékenységek az Írottkő Natúrpark kezelési tervében Írott, nyomtatott sajtótermékek: • megfelelő információs brossúrák és anyagok készítése • natúrpark képeslapok létrehozása • többnyelvű ismertetőanyagok készítése • rendezvénynaptár • Natúrpark útikönyv elkészítése • Írottkő Natúrpark kártya fejlesztése • • • • •

• •

PR- tevékenységek: terjesztési csatornák kiépítése, működtetése információs anyagok didaktikus kidolgozása sajtóreferensi pozíció létrehozása a sajtóval való kapcsolattartásra évente minimum egy szezonnyitó sajtókonferencia az év tevékenységeinek, eseményeinek bemutatására. A Natúrpark szervezet munkatársai által képviseltesse magát minden hazai és külföldi szakmai fórumon a megfelelő tájékoztató anyagokkal Idegenforgalmi kiállításokon való részvétel Turinform iroda létrehozása Alkalmas belső-PR intézkedések felsorolása a lakosság megnyerésére a natúrpark számára Natúrpark rendezvényekre a lakosság meghívása civil szervezeteken keresztül ismeretterjesztő előadássorozatok szervezése a téli időszakban

• • • • •

Elektronikus kiadványok, sajtótermékek: Internet hálózaton „Home page”-t megjelentetni és reklámozni Idegenforgalmi reklámfilmek készítése Natúrpark hírlevél rendszeres megjelentetése terjesztése lakossági körben Helyi sajtón, rádión keresztül a lakosság informálása, ismeretterjesztő blokkok leadása

• • • •

4.3.5 Lehetőségek, előnyök, kihívások és szükségletek, valamint a problémák leírása a területi koordináció és a koordináló felügyeleti szabályok és tervek vonatkozásában. SWOT- analízis

Erősségek

idegenforgalmi vállalkozók minőségű szolgáltatást nyújtanak

Gyengeségek

Lehetőségek

nehéz a vállalkozók „natúrpark jó közti turizmus” kialakítása együttműködés, bizalmatlanság

Veszélyek

nincs idegenforgalmi marketing terv a Natúrparkra vonatkozóan


108

klasszikus vendéglátás

jó a szellem

turizmussal kapcsolatos nonprofit szervezetek hiánya

vállalkozó idegenforgalmi termékek eladása folyamatos, de nem hatékony

turizmus jól szervezettjól működő programrendszer (szabadidő, kultúra, ökoturizmus, konferencia, háttérturizmus)

hiányoznak a célcsoport orientált programajánlatok és tematikus kiadványok

szilárd hulladék-kezelés megoldatlan probléma

gyors a reakció a nincs sajátos arculati piaci változásokra elem

túlépítettség

képzett, felkészült munkatársak

árszínvonal magasvendéglátóegységekben minőségfejlesztési hiány van

jól Kőszeg belvárosában vannak csatornázatlan utcák

idegenforgalmi gyógyító klíma termékek alulértékelve jelenik speciálisak, vonzók, meg eladásuk folyamatos

turisztikai adottságok országos viszonylatban páratlanok

programlehetőségek általánosabbak, nem natúrpark specifikusak

jó közlekedés és megközelíthetőség


109

speciális ökológiájú, klímájú terület, kevés a környezetszennyező ipari létesítmény

Kőszeg gazdag történelmi múltú városműemlékekkel

4.3.6 Ismert/érdekes kezdeményezés/szokás felvázolása, ami kapcsolatos a kezelési tervek/szabályok és a veszélyeztetett/védett területek kezelésével, amiből profitálni lehet. A specifikus célok, főbb használt gyakorlatok, célterületek, célcsoportok¸közvetlen és közvetett haszonélvezők, eredmények és hatások magyarázata. A mi madaraink- madárvédelmi akció A madarak rendkívül érdekes, változatos élőlények. Életmódjukból adódóan könnyen megfigyelhetők, sok fajuk az ember közvetlen környezetében él. Tulajdonságaiknál fogva a legalkalmasabbak a természet megismertetésére, a Natúrpark népszerűsítésére. Az akcióra jelentkező családoknak madáretetőt és madárodút biztosít a Natúrpark. Az eszközökért cserében a családoknak be kell számolniuk minden évben arról, hogy mit tettek a madarak védelme érdekében. A beszámoló bármilyen formában készülhet (gyerekrajz, rövid írások, madarakat ábrázoló ajándéktárgyak). A tárgyakból folyamatos kiállítás rendeznek a Natúrpark- Központban.


110

4.4

MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK TUDATOSSÁGNÖVELÉSBEN

A

GYAKORLAT

ÉS

4.4.1 Információ megosztás és a gyakorlat- és tudatosságnövelési tevékenységekkel kapcsolatos célkitűzések, prioritások, stratégiák, módszerek és tevékenységek leírása a területen belül, amik tájékoztatnak a helyi természetes javak fontosságáról, amik erősítik a terület identitását a természetes/védett hegyvidéknek, amelyek támogatják a terület védelmét/fejlesztését valamint, hogy generáljanak politikai gazdasági és nyilvános érdeklődést és cselekedetet. A helyi lakosság és a turisták számára történő információszolgáltatás fejlesztése érdekében az Írottkő Natúrparkért Egyesület felhívást intézett a kőszegi és kőszeg-hegyaljai intézményekhez, szervezetekhez, vállalkozókhoz, magánszemélyekhez, abból a célból, hogy a natúrpark területén több turisztikai információs pont létesüljön. E kezdeményezés eredményeként már 11 helyen tudnak tájékoztatást adni és programokat ajánlani az érdeklődök számára. Kőszegen 7, és minden községben 1-1 ilyen információs pont található. Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont- Kőszeg (www.buboscinege.hu) A Látogatóközpont 2006-ban nyitotta meg kapuit. Az 540 négyzetméter alapterületű természetvédelmi látogatóközpont az Őrségi Nemzeti Park és az Európai Unió támogatásával épült a Fertő-Hansági Nemzeti Parktól megörökölt Chernel-kert közelébe. Célja: magas színvonalon információt szolgáltatni a natúrparkról, a helyi természetes javak fontosságáról, amik erősítik a terület identitását, amelyek támogatják a terület védelmét, fejlesztését. Alapelv, szellemiség: a magas minőség megjelenítése. A natúrpark információs központjának mind külső megjelenésében, anyagfelhasználásában, mind a munkatársak információszolgáltató munkájában a természetességet, és a magas minőséget kell képviselnie. A látogatókat fogadó térnek azt kell sugallnia, hogy a természetet tisztelni kell. A természet csodálatos, felfedezésre váró titkokkal teli. Az Európai Unió támogatásával felépült központban, olyan kiállítások látogathatók, melyek híven szemléltetik a környék jellegzetes élővilágát. Az interaktív kiállító teremben a gyerekek játékos formában ismerkedhetnek meg a természettel. A hét kiállító-egységben a madarak életét kísérhetik figyelemmel, számos érdekesség mellett sötétkamrában hallgathatják az éjszaka madárhangjait, kamerák segítségével pedig a siketfajd hétköznapjait is megleshetik. A környéken számos, különleges, védett madárfaj él. A központ mellett található arborétumban madárgondozó telep működik: sebesült baglyokat és más ragadozó madarakat ápolnak. A látogatóközpontban multimédiás konferenciaterem, a parkban óriás puzzle, sövénylabirintus várja a vendégeket, a natúrboltban pedig bemutató kiadványok, ismeretterjesztő anyagok, reklámtárgyak vásárolhatók.


111

A központ által szolgáltatandó információk köre: Tudományos ismeretterjesztés: Természettudomány, Geológia, Növényvilág, Állatvilág, Néprajz, Honismeret, Műemlékek Idegenforgalom: Szálláslehetőségek, Étkezési lehetőségek, Múzeumok nyitva tartása, Programlehetőségek, programkínálatok, Állandó rendezvények, Időszakos rendezvények, Egyszeri rendezvények

-

Az információszolgáltatás módjai: telefonos információadás írásbeli információátadás szóbeli információátadás

Turisztikai információszolgáltatás a natúrpark attrakcióiról (természeti, építészeti értékek, rendezvények stb.) az elérhető szolgáltatásokról (szálláslehetőségek, vendéglátásról, sportolási és egyéb lehetőségekről szóló információk)- ez a magában foglalja a különféle prospektusok ismertetővel egybekötött átadását, szóbeli tájékoztató nyújtását.

4.4.2 A nyilvános/privát hatóságok és testületek felsorolása, akik részt vesznek az információ megosztásban valamint a gyakorlat és tudatosságnövelési tevékenységekben. Feladatkörük, képességeik és tevékenységi körük megfogalmazása -

-

-

Őrségi Nemzeti Park Feladata: marketing kommunikáció kidolgozása, megfelelő ismeretanyag összeállítása, kivitelezése, projektek előkészítése, megvalósítása, felügyelő szerv stb. Felső-Hansági Nemzeti Park Feladata: marketing kommunikáció kidolgozása, megfelelő ismeretanyag összeállítása, kivitelezése, projektek előkészítése, megvalósítása, felügyelő szerv stb. Írottkő Natúrparkért Egyesület Feladata: természet-, és környezetvédelmi programok, rendezvények szervezése, projektek előkészítése, megvalósítása, marketingkommunikációs, promóciós eszközök (ismeretterjesztő füzetek, képeslapok, ajándéktárgyak stb.) kiviteleztetése, szakmai rendezvények, tanácskozások, konferenciák szervezése, tanösvényeket, tematikus útvonalakat bemutató kiadványok, külső- és belső kapcsolatrendszer kialakítása, szoros együttműködés a településekkel, vállalkozókkal, programgazdákkal, aktív civil szerveződésekkel stb. Bechtold István Természetvédelmi Látogató Központ Feladata: teljes körű tudományos ismeretterjesztés, turisztikai információszolgáltatás, rendezvények, kiállítások szervezése, lebonyolítása, megfelelő információs személyzet alkalmazása, külső és belső kapcsolatrendszer kialakítása stb.


112

4.4.3 Célcsoportok és részvényesek felsorolása, akiket célba kívánunk venni az információ megosztással és a gyakorlat és a tudatosságnövelési tevékenységekkel. Módszerek és stratégiák leírása, valamint a használt eszközök megnevezése az információ megosztás és a gyakorlat és a tudatosságnövelési tevékenységben.

-

Az információ megosztás célcsoportjai: A Natúrpark területén élő helyi lakosság általános -, középiskolai osztályok, csoportok főiskolai, egyetemi hallgatók Natúrparkban látogató turisták

Az Információs Központba érkező csoportok részletes bemutatást kapnak kiváló minőségű diavetítéssel és/vagy videofilmmel a natúrparkról és a természeti értékekről. Kiemelt figyelmet fordít a központ, hogy a látogatói fogadótérben állandóan legyen kiváló minőségű ismertető kiállítás, ami a látogatók magas színvonalú tájékoztatását szolgálja. A központ személyzete gondoskodik arról, hogy az önkiszolgáló és/vagy interaktív tájékoztató eszközök magas színvonalúak és működőképesek legyenek. Az Információs Központban bemutatásra kerülnek a helyi- natúrparkon belülikézművesek munkái, és lehetőség van a különféle termékek megvásárlására is. (cél, hogy a kézműveseket pótlólagos jövedelemhez juttassa, és segítse marketingtevékenységüket.)

-

Az információszolgáltatás eszközei: Irodatechnikai eszközök, melyek kizárólag az információszolgáltató személyzet számára állnak rendelkezésre: önálló telefonvonal az információs pult számára önálló faxkészülék az információs pult számára számítógép emaillel és internet csatlakozással önkiszolgáló információs eszközök, melyeket a látogatók szabadon önállóan használhatnak: Olvasópultok: melyeken különböző témákban írott információ olvasható (natúrpark növényvilága, natúrpark állatvilága, a natúrpark néprajzi értékei) Interaktív számítógép-monitor: amelyek segítségével úgy jut információhoz a látogató, hogy az általa tetszőlegesen kiválasztott témának megfelelően érinti meg ujjával a monitort. Ehhez szükséges az interaktív számítógépes ismeretterjesztő programok elkészíttetése a tudományos ismeretterjesztés, az idegenforgalom és rendezvények témaköreiben. Nyitott pultok: melyeken, a szabadon és ingyenesen hozzáférhető nyomtatott információs anyagok vannak elhelyezve. Állandó, illetve időszaki kiállítások a fogadótérben: melyek azt a célt szolgálják, hogy a látogató információt szerezhessen a natúrparkról annak természeti, kulturális értékeiről.


113

4.4.4 SWOT-analízis az információ megosztással és a gyakorlat és tudatosságnövelési tevékenységekkel kapcsolatban. Erősségek szoros együttműködés a településekkel, vállalkozókkal, programgazdákkal, aktív helyi civil szerveződésekkel külső és belső kapcsolatrendszer jól kialakult

Gyengeségek Lehetőségek médiákkal való projekthez együttműködés kapcsolódó hazai és hiánya nemzetközi támogatási források kihasználása

Veszélyek munkaerő-hiány, szakember hiány (sajtóreferensi pozíció)

kevés a szponzor és a információs tőkehiány mecénás partner irányítórendszer kialakítása teljes körűvé tétele rendelkezésre állnak kevés helyi civil tanösvények a lakosság információs, kezdeményezés kialakítása, elöregedése figyelemfelkeltő veszélyeztetheti a anyagok fejlesztési tervek eredményes megvalósulását jól szervezett hiányzik a térség terjesztési csatornák lakossági kulturális és további fejlesztése, együttműködések turisztikai működtetése szolgáltatásait, rendezvényeit koordináló hálózat Információs helyi szinten sem hazai és nemzetközi Központhoz ismeri mindenki a fórumokon való kapcsolódó, természeti, részvétel információs pontok gazdasági és működése Kőszegen kulturális értékeket. és a környező településeken Natúrpark hírlevél idegenforgalmi rendszeres kiállításokon való megjelenése részvétel


114

4.4.5 Ismert/érdekes kezdeményezés/ szokás felvázolása, ami kapcsolatos az információ megosztással és a gyakorlat és tudatosságnövelési tevékenységekkel, amiből profitálni lehet. A specifikus célok, főbb használt gyakorlatok, célterületek, célcsoportok, közvetlen és közvetett haszonélvezők, eredmények és hatások magyarázata. Írottkő Natúrpark Turistakártya 2009-től Kőszeg Városa és az ÖM Turisztikai célelőirányzat pályázati támogatásával megjelent az Írottkő Natúrpark Turista Kártya. Azon turisták, akik az Írottkő Natúrpark 16 település bármelyikén minimum 3 éjszakát eltöltenek, szálláshelyükön (vagy a Turinform irodában) ingyen hozzájutnak, ehhez a kártyához, mely kedvezményekkel teli bonfüzetet is tartalmaz. A több mint 25 szolgáltató között vendéglátóhely, uszoda, horgászási lehetőség, kerékpárkölcsönzés, múzeumlátogatás is megtalálható. Minden kártyatulajdonos ingyenes információs csomagot vehet át a Turinform irodában. Működő és tervezett projektek: -

-

-

-

Natúrpark füzetek- tematikus kiadványsorozat a funkciókhoz kapcsolódva Célja: natúrpark fogalmának megismertetése és natúrpark akciók megörökítésemagyar, német, angol nyelven Célcsoport: natúrpark iránt érdeklődő szakmai kör Információs, irányító rendszer teljes körűvé tétele az egész Natúrparkban Célja: az információs hardver teljes megvalósítása a Natúrparkban Célcsoport: lakosság és turisták Natúrpark reklám készítése és kiadása Célja: A hagyományos eddig használt reklám eszközök mellett újszerű, hatékony olcsó eszközök bevonása Célcsoport: turisták A Natúrpark reklám csatornáinak kialakítása Célja: Minden reklám hatékony legyen, elérjen a megcélzott vendégekhez Célcsoport: turisták


115

4.5

CONCLUSIONS

Rövid összefoglalás az ESA eredményeiről

A Kőszegi Kistérség és az Írottkő Natúrpark egyediségét több tényező, így például a határ menti helyzet, és a szubalpin, hegyvidéki környezet adja, ebből a hegyvidéki környezet a belföldi aktív-kirándulóturizmus alapja, de a klimatikus hatások egészségturisztikai fejlesztéseket is megalapoznak. A hazánkban egyedülálló módon megőrzött kőszegi belváros szintén az idegenforgalom kistérségi jelentőségének alapját jelenti. A vidéki területek számos fejlesztési potenciált rejtegetnek magukban, amelyek a térség előrelépéséhez, jobb életkörülményekhez vezetnek, az ott lakó embereknek nagyobb esélyt adnak a jövőre nézve. Az Írottkő Natúrpark valójában egy különös értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra is alkalmas. A natúrparkok kultúrtáj egységek, amelyek a vidék kihasználásának kímélő formái. A táj ápolása által megtartják jellegüket, s egy speciális infrastruktúra kiépítésével (pl. túra utak, tanösvények, múzeumok stb.) a nagyközönség számára is nyitottakká válnak. Természetvédelmi területek, vagy azok részei, amelyek kiemelt mértékben alkalmasak a pihenésre, szabadidő eltöltésére, kikapcsolódásra és egy terület természeti és történelmi értékeinek bemutatására, és az ezekhez kapcsolódó ismeretek közvetítésére és ahol megtalálhatóak a szakirányú információszolgáltatás és az értékek feltételei. A helyzetelemzés során bemutatásra került a Kőszegi- helység természeti jellemvonásai és földrajzi elhelyezkedése, a helyi termékekről, tevékenységekről szóló projektek, módszerek, az Írottkő Natúrpark természetvédelmi stratégiája és az információ megosztás módszerei, stratégiái. Az elkészült helyzetjelentés alapján a 3 fő fejlesztésre váró terület: -

helyi termékek értékesítési csatornáinak fejlesztése, ismeretek hiányának leküzdése, jogszabályi-rendszer változtatása, helyi gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozása, tudatformáló tevékenységek kidolgozása, szükséges lenne a helyi vállalkozók közti bizalom fejlesztésére

-

a natúrpark természetvédelmi stratégiája jól kidolgozott, de hiányzik egy átfogó marketing terv, a gyógyító klíma, mint fogalom és mint érték alulértékelve jelenik meg, mely problémán lehetne segíteni.

-

marketing-kommunikáció fejlesztése- új ötletek, eszközök bevezetése, a médiával való együttműködés hiányának feloldása, koordinációs hálózat kiépítése, mely összefogja a helyi kulturális, és turisztikai szolgáltatásokat, rendezvényeket.


116

5.BOSZNIA & HERCEGOVINA ESA jelentése


117

5.1


5.1.1 Releváns jogszabályok a vezetés/védelem/valorizációjáról.

természeti

és

védett

hegyvidéki

területek

Összhangban a daytoni megállapodással fenntartottak minden korábbi jogi környezetvédelmi jogszabályt, amíg az új jogszabályokat meghozták. Megalapították a Blidinje természetvédelmi parkot 1995-ben, ez volt az első nagy lépés a megfigyelt terület intézményesített védelme terén. Elkészült PP Blidinje főterve (építészmérnöki kar Zágrábi Egyetem készítette), valamint megtartották az első Nemzetközi Szimpóziumot 2005-ben. 2003 közepén az FBH (az RS 2002-ben) elfogadta a környezetvédelmi jogszabályokat, amelyek között a természet védelméről szóló törvény is szerepel. A törvénynek szövege az uniós jogszabályok mintájára készült a környezetvédelem és a hozzáférés használatát az EU által tagállamai szabályozásában és a környezeti menedzsmentben használja. Bosznia és Hercegovina akart létrehozni előfeltételeket a hatékony környezetvédelmben a legújabb ismeretek és az európai tendenciákat figyelembevéve. Ily módon a két BH szervezet kapott elsődleges jogszabályokat a környezetvédelem területén. Ahhoz, hogy ezt a törvényt teljes mértékben alkalmazzák, szükség van a tagállamok kantonális törvényeinek harmonizálására (FBH), és el kell fogadni egy sor szabályzatot. Környezetvédelmi jogszabályok a következők: • 1. Környezetvédelmi Jog (általános) FBH ("Hivatalos Közlönye FBH" Nem 33/03 és 38/09) • 2. A természet védelméről szóló törvény ("Hivatalos Közlönye FBH" No. 33/03) • 3. Vízvédelmi törvény ("Hivatalos Közlönye FBH", No. 70/06) • 4. Air Protection Act FBH ("Hivatalos Közlöny FBH" Nem 33/03 és 10/04) • 5. A törvény a hulladékgazdálkodásról / "Hivatalos Közlöny FBH No. 33/03 és 72/09) • 6. szóló törvény alap Környezetvédelmi ("Hivatalos Közlöny FBH", No. 33/03). A jelenlegi törvény Természetvédelmi Szövetség tartalmaz négy (4) látomásai a védett területek: • 1. A védett területek (Ia, Ib és IV IUCN kategória); • 2. Nemzeti Park (IUCN kategória II-a); • 3. természeti emlékmű (IUCN kategória III-a); • 4. Védett terület (IUCN kategóriák V-a). Természetvédelmi törvény HNC / K-t elfogadták megyei szinten, 3. cikk kifejezetten kimondja: "A természet védelmét élvezi a Hercegovina-Neretva Cantonban (a továbbiakban: megye), mint a fundamentális érték és az erőforrás-fejlesztése. A törvény célja az általános biológiai, és bio-diverzifikáció sokféleség megőrzése. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

118

5.1.2. A terület általános bemutatása A Blidinje Natúrpark 1995. április 30-án jött létre, amely Bosznia -Hercegovinában található a központi magas hegyekben. Területe 364 km2, a legnagyobb települések a területén Posusje, Tomislavgrad és Jablanica. A központi része a Blidinje tó, amely a park délkeleti részén található. Nyugati határa a Vran hegység a délkeleti a Neretva folyó és a hegyek Cvrsnica, és az északkeleti Doljanka. Területen fekszik Prenj, Cvrsnica, Cabulja, Vran és egyúttal a Dinárihegység központi részét képezi. Geológiailag, a park jellemzően üledékes karbonát lerakódással alakult ki a mezoikum előtt 180.000.000 éve. Geomorfológiai szempontból négy régiót lehet megkülönböztetni: Cvrsnica hegység (2228 m) hegység Vrana (2074 m) hegy gerincén nyugati Cabulje és völgyek a Long Field. A Park csak két óra autóútra található az Adriai-tengertől. A park elérhető ezen kívül Rama, Jablanica, Tomislavgrada vagy Posusja felől. A Blidinjsko-tó a legnagyobb hegyi tó az országban. A tó területe változó 2,5-6 km2 között mozog, míg az átlagos mélysége 1,9 m. A száraz években a tó majdnem kiszárad. A terület egyedülálló geomorfológia, litológia, és hidrogeológiailag, az éghajlat meghatározzaa jellemző növényzet-, az állatvilág- elterjedését. Bár az átlagos csapadékmennyiség magas 1590 mm / év, a legtöbb területen kevés a csapadék a nyári szezonban. Mellékfolyói - Rama, Doljanka, Diva Grabovica Drežanka több vizet elhord a területről. A felszíni vizek, kivéve tó Blidinje folyamatosan „táplálkozik” a stream Brčanj, és több forrásból Masna Luka (bölcsőde, Fratarski Vrilo Juriljevo és tavasszal), ezen kívül a Felső Barama (Soldini ló és szökőkút), és 4 kisebb tó, Čvrsnica, és több kis crack forrás, ill. ideiglenes tavak lelhetők fel itt. Čabulja és Vrana mediterrán éghajlatú. A Neretva folyó és mellékfolyói behatolnak a Jablanica mélyebb belsejébe. Az északi lejtőkön, és a hegyek felső részén már kontinentális éghajlat uralkodik. A növekvő tengerszint feletti magasságban csökken a hőmérséklet és tartós hótakaró alakult ki. A telek hosszúak, hidegek, sok hó esik októbertől májusig, mely különösen jót tesz természetesen téli turizmusnak. Az átlagos csapadékmennyiség 1590 mm évente, amelynek a hótakaró nagy része állandó. Fellelhetjük illír sírok nyomait is, és továbbra is a római utak jelzik, hogy a Blidinje lakott volt 2500 évvel ezelőtt. A nagy temető tanúsága szerint Polje-ba szláv törzsek is érkeztek a 7. században. 5.1.3. Érzékeny és védett hegyvidéki területek A parkot is fontos környezeti tényezők befolyásolják: a biológiai sokféleség a földrajzi hely geomorfológiai-, lithologiai összetétele, jegesedések és a legfrissebb időjárási körülmények, ill. minden bizonnyal egyéb emberi (antropogén) befolyások. Fontos ez a terület biológiai és ökológiai értelemben is, hiszen ezen a területen található közel 235 növény közösség, amely mintegy 75%-a letelepedett Bosznia és Hercegovinán, és ezen belül több, mint 50%-a Bosznia és Hercegovina hegyvidékein.


119

A terület gazdag endemikus és subendemikus növényfajokban, a botanikusok a magas hegyek fölött a Neretva folyó közepén, Cvrsnica, Cabulja, Vran és Hercegovina fejlődésének úgynevezett endemikus a központja, hiszen azonosítottak több mint 200 őshonos, subendemikus és reliktum növényfajt. A terület természeti adottságai: •

Eljna Bellard, Belardi /Cvrsnica/

•

Handel, (Minuratica handelii Mattf) csak néhány ha a Veliki Vilinac területén

•

Dryas octopetala, Droct opetalyas

•

Siberia Croatica, 1750-1800 m-ig tengerszint felett, (Cvrsnica és Cabulja)

•

Campanula Hercegovina (Campanula Hercegovina),

•

Petteria ramentacea (Petteria ramentacea)

•

Viola Zoysii (Viola Zoysii)

•

Valeriana Bertiscea (Valeriana Bertiscea)

•

Lilium cattaniae (Lily cattaniae)

•

Asperola Hercegovina (Asperola Hercegovina),

A tágabb környezetre jellemzői a keleti Carpini (Carpinus orientalis), gyertyános-Caroinus nyír (Caroinus betulus), domolykó Sharp hangú (Acer campestre), Montpelier juhar Acer monospressulanum (Acer monospressulanum), platánfa Acer pseudoplatanus (Acer pseudoplatanus), fekete kőris exelsior (Fraxinus exelsior), Mountain Ash (Fraxinum ornus), vadcseresznye-fa a madarak (Cerasus avium), mahaleb cseresznyefa (Cerasus mahaleb), vadkörte-fa burgsd (Pirus burgsd.), áll a fekete fenyő (Pinus nigra), amit Aleppo fenyő halepensis fenyő (Pinus halepensis), alacsony szokása Juniper közös (Juniperus communis). Az alsó szinten jelennek meg egy tüskés Palurus tövis Krisztus (spina Christi Palurus), Rosa spinossima (Rosa spinossima), masszív Evonymus (Evonymus verrucosa), A rétek és napos helyen áfonya, málna Rubus ideus (Rubus ideus) és néhány helyen Daphne blagyane (Daphne blagyane). Endemikus al-hegyi erdő áll fehér kérgű fenyőből a hegyek körül, és a Neretva folyó mentén. A különböző ökoszisztémák tűnnek fel elszigetelten, úgy mint: fitoceneza whitebark fenyő Pinetum heldreichii hercegovinicum, ahol munika található egyénileg, vagy a fitoceneza magashegyi gyepek több csoportja, ill. az al-hegyi bükkös görbe. 5.1.4 Kapcsolat és együttműködés minden szomszédos hegyvidéki területtel Cvrsnica, Cabulje, Vrana és Prenj területe rendkívül fontos természeti területet, nagy biológiai, geomorfológiai, hidrológiai sokféleség jellemzi, miközben nagyrészt megőrizték annak egy jelentős részét érintetlenül. Ez a karsztos terület a Dinári-tartományhoz tartozik, és egyúttal értékes része a Földközi-tenger medencéjének, mely a 30 "forró pontok" egyike, és amely fontos a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából gobális szinten is. A Svinjaca mező századok óta nyári legelőként szolgál a helyi lakosságnál, főleg Hercegovina délnyugati részén. A nyugati része /Vran, Podgorje, Štitar és Podgorje Prenj/ tartalmaznak gazdaságilag értékes erdőket. Az egész terület a védett, Prenj több mint egy század óta Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

120

ismert, gazdag vadászterülettel, értékes állatokkal rendelkezik, amelyek használatát egyelőre nem szabályozzák. A terület szélén - figyelembe véve a kőbányák és Neretva előállításánál használt villamos energiát – a halgazdalkodás is jelentős. A terület alatt jelentős közlekedési folyosók és a határ a területen viszonylag sűrűn lakott, a különféle gazdasági tevékenységek lelhetők fel. Az utóbbi időben a régión belül van lehetőség kapcsolódó rekreációs turizmus szervezésére, ezen belül egész falvakat érintő helyi látványosságok (Risovac, Boracko tó, Konjic Neretva kanyon felett) megmutatására. Különösen értékes az a Diva Grabovica területen fekvő között hatalmas Cvrsnic-ra, mint a legszebb geológiai és botanikai élő szabadtéri múzeumra. Ennek a területnek a rendeltetése a magas szintű védelem és, hogy kijelölje különös jelentőséggel bíró területet a Szövetség. A terület vélhetően azon ritka régiók közé tartozik Európában, amelyek a regionális és globális jelentőségű biológiai sokféleségüket sikeresen megőrizték. Ezért megkérdőjelezhetetlenül szükséges az intézményi ellátás ezen a területen. Emellett a fő cél Cvrsnica, Cabulje, Vrana és Pren védelme, és ennek érdekében szükséges azonosítani egyéb hiányzó prioritásokat az intézményi ellátás területén. 5.1.5 A területet érintő fő problémák, korlátok és veszélyek, valamint egyéb kihívások és lehetőségek Az élőhelyek elvesztése és az egyéb emberi tevékenység miatt a biológiai sokféleség sajnos lecsökkent. A hercegovinai régió szisztematikus elhanyagolása, szegénység és a gazdasági tevékenység hiánya, a közlekedési és kommunikációs infrastruktúra hiánya jellemezte hosszú ideig Vrana, Cvrsnica és Cabulja térségét. Ma szemben állunk egy sor olyan környezeti problémával, ami ezen a területen tükröződik, beleértve a rengeteg megoldatlan politikai és gazdasági helyzetet. Alapvető emberi tevékenységek, amelyek változást eredményezhetnek a természetes körülmények között ezen a területen: •

Változások a mezőgazdasági termelés módszereiben, gyógynövény-és állattartással való felhagyás

•

Nem kontrollált erdőirtás

•

adathiány

•

érzékenység és érdeklődés hiánya a biodiverzitási terület iránt

•

jelentős infrastrukturáli utak építése

•

építkezés hiánya

•

Az urbanizáció és az iparosítás a faluban

•

Az egyre növekvő mennyiségű szennyvíz megjelenése

•

hulladék helytelen ártalmatlanítása

és

a

hagyományos


121

•

Szervezetlen turizmus

•

Orvvadászat a védett fajok ellen,

•

A környezeti pusztítást okozott a túlzott és ellenőrizetlen növénygyűjtés

•

növekvő kereskedelem a védett és ritka madárfajok és tojások iránt

•

ásványi erőforrás túlzott kiaknázása

Nyilvánvalóan lehetetlen, hogy teljesen megakadályozzák a fenti tevékenységeket, de a környezet semmisítését enyhíteni kell. (erdők, talaj, víz, stb). A bonyolult környezetvédelmi kérdések Bosznia és Hercegovinában, valamint annak fontossága, hogy a gazdasági fejlődés, az egészségügy és a szociális egyensúly létrejöjjön, iránymutatásokat és forrásokat kíván a fenntartható fejlődés tekintetében. Erre hozta a létre pénzügyi támogatást, és a vonatkozó irányelveket az Európai Unió. Bosznia és Hercegovina feltétlenül felgyorsítja a reformokat a környezetvédelem területén.


122

5.2 5.2.1

GAZDASÁGI FENNTARTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS TERMÉKEK Politika és prioritások a gazdasági fejlődés és a gazdasági tevékenységek tekintetében a védett hegyi környezetben

Blidinje területén egy természetes, funkcionális és esztétikai értékű egyedi megőrzött ökológiai rendszer található, amelyek fennmaradásának feltétele a hosszú távú kombinált intézkedések védelme és erősítése ezen a területen. A védelmi rendszert a természeti területek alapján kell kiépíteni, a környezeti értékek és a biológiai sokféleség szempontjából. Egy ilyen rendszer létrehozása elérhető a legtöbb sikeres tervezés és megvalósítási természetvédelmi tervek által, amelyek elismerik és védik a természeti értékeket. Nagy tapasztalattal védelmezik a természeti területeket a fenti védelmi rendszerrel és tervekkel. Általánosan alkalmazható az a szabály, hogy a biológiai sokféleség védelmét is nagyrészt a természetes környezet megőrzésével - a környékén lévő területekkel együtt – lehet elérni, ennek keretében alkalmazni kell egyéb különleges intézkedéseket a védett természeti területek védelmére. Természeti területek fejlesztési rendszerei ritkán besorolt, koncentrált és teljesen átgondolt folyamat. Néhány védelmi célt még létre kell hozni, és néhányat nehéz lesz értelmezni, sőt elérhetetlennek fog tűnni. Közösen kell megtennünk minden erőfeszítést, hogy a természet védelme teljes egészében létrejöjjön. 5.2.2

Olyan kezdeményezések/módszerek/akciók/projektek, amelyek célja a helyi tevékenységek és/vagy termékek felértékelése

A stratégiai terv dokumentum PP "Blidinje"-nek tartalma nagyon pontosan írja le a PP "Blidinje" általános jellemzőit, és meghatározza a célokat és feladatokat a hosszú távú fejlesztéshez, és terület védelmének javításához. A koncepció tartalmazza a fejlesztést és megőrzést célzó programtervezési zónák/helységek részletes programját, a közlekedési problémák megoldását, és egyéb útmutatást a vízellátás és -elvezetés terén. Ennek részeként elkészült ágazati tanulmányok: • 1. Hydro geológiai tanulmány» • 2. A természetes földrajzi jellemzők vizsgálata» • 3. Néprajzi tanulmányok» • 4. Tanulmány a turizmus fejlesztése vonatkozásában" Jelenleg lehetőség van arra, hogy egyes akadályokat és konfliktusokat megoldják rövid távon, felismerve a fejlesztési célokat. Szükséges mindenekelőtt a megfelelő intézményi struktúra kiépítése a környezeti menedzsmentben. Felmérték, hogy a kormányzat tisztában van-e azzal, hogy szükséges beiktatni egy ilyen folyamatot. Az EU egyes intézményei segítségével Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

123

egyedülálló környezeti teret alkotott, hogy egy integrált környezetközpontú irányítási rendszer alakulhasson ki, amely segít eltávolítani a sok összeférhetetlenséget és konfliktusokat a föld és a természeti erőforrások használata terén. A földterület többnyire csak az állattenyésztésre, mezőgazdaságra illetve kirándulásokra alkalmas. Egyébiránt az építkezések nagyon ritkán felelnek meg a környezeti előírásoknak. Az alábbi már meglévő tevékenységek körülméyneit kell erősíteni a térségben: Vadászat: Mivel rendkívül gazdag a terület élővilága - kiváltképp a hegyi kecskék a gyakoriak -, még az Osztrák-Magyar Monarchia idején alakult ki a vadászat Prenj és Cvrsnica területén. Erdészet: Erdőgazdálkodás: • védett területek stabil fenntartása, • a biológiai sokféleség megőrzése, optimális szerkezet az építőiparban, • a megfelelő erdei élőhelyek javítása a génállomány érdekében; • a minőség fenntartása és integrált védelmére irányuló intézkedések, • a ritka növények, állatok és gombák védelme, • újraerdősítés, az alacsonyan produktív erdők rekonstrukciója az építési és fenntartási infrastruktúrában, amellyel a maximális mennyiségű erdei termékeket egy adott élőhelyen elő lehet állítani, • együttműködés a tudományos-oktatási és a nemzetközi intézményekkel, valamint az állammal. Állattenyésztés és gazdálkodás: A mezőgazdaság a Nature Park területén nem túl fejlett, de vannak lehetőségek a helyi élelmiszer-termelésre. Magashegyi szarvasmarha-tenyésztés, jellemző a Nemzeti Park terülén: A védett területen ismert szarvasmarhaegyre nagyobb számban jelenik meg, mely folyamat továbbra is összhangban van a védett terület célkitűzéseivel. Így például közvetlenül kapcsolódik a turizmus fejlesztéséhez. Az egészséges táplálkozás még inkább felértékelődött, hiszen a védett terület rendelkezik azzal a képességgel, hogy „kiadjon” környezeti szempontból megfelelő élelmiszereket (hús és húskészítmények, tej és tejtermékek, stb). Ez csökkenti a gazdasági migrációt, amely által a bevétel egy részét saját célokra lehetne fordítani. Turizmus: A tárgyi területen kivételesek a természeti erőforrások és vonzóak a kulturális és történelmi örökségek, azonban ezek a források nincsenek megfelelően értékelve és az utazás még kihasználatlan potenciállal rendelkezik.


124

Hegyi turizmus Blidinje tágabb környezete hatalmas, a Vrana és Cvrsnica hegyi tavak alkalmasak a sportolásra, rendelkeznek azzal, ami a hegymászás kiépítéséhez szükséges. A meglévő, illetve tervezett létesítmények széles körű lehetőségeket adnak a fejlődés ezen ágában. Egészségturizmus Az említett területek a magasságra tekintettel (900 m) gyógyhelynek számítanak, így elsősorban a légzőszervi betegséggel küszködők számára (Cvrsnica) nyújthatnak kiemelkedő lehetőséget. Horgászat turizmus Blidinje a tó, mivel különböző benne a halállomány, jó alappal bír a horgászturizmus kiépítésére, az előírások szigorú betartása védené a halállományt. Téli turizmus Nagyobb magasságban, kedvező időjárási feltételek mellett a síelés és a hosszabb napsütéses órák nagyon jó éghajlati viszonyokat teremtenek a téli turizmushoz. A meglévő Risovac sípályák, a síliftek, korlátlan számú sportolni vágyó embert elláthatnak. A létesítmények lehetővé teszik a síelést novembertől áprilisig. 5.2.3 Új és innovatív kezdeményezések konkrét bevezetendő lehetőségekkel, amik erősítenék a hegyi gazdaság megőrzését/felértékelését. Figyelembevéve a "vissza a természethez" tendenciát és a hagyományokat, a tárgyi terület utazás békét és relaxációt kínál, így elmondható, hogy ezen szempontból rendelkezik azzal a potenciállal, hogy dolgozzon egy turisztikaifejlődésen, és megvalósítson gazdasági célokat. Ezen a területen van lehetőség arra, hogy fejlesztési tevékenységeket hajtsanak végre olyan ágazatokban, mint a túrázás, horgászat, sport, hegymászás, hegyi kerékpározás, hegyi kalandok, fotó szafarik, lovaglás, extrém sport-és szabadidős turisztikai tevékenységek, gyógynövények szárítása és gombaszedés. Tudományos kutatási tevékenység. Ezt a területet fel kell használni a műszaki és tudományos kutatásra. A gazdagsági jelenség ad átfogó és multidiszciplináris megközelítést a sok tudományos és kutatási intézménynek. Rendkívül releváns a tudományos kutatásokból eredendő szintbeli minőség emelése és a tudományos közösség közötti együttműködés ezen intézményekben. Az alapvető módszer a tudományos és műszaki munkák kapcsán a park ellenőrzése és nyomon követése a jelenségek és kölcsönhatások kapcsán, a megfelelő ökoszisztéma és a kísérleti módszer megtalálása, hogy megkapjuka megfelelő választ.


125

5.2.4 Célcsoportok és az érdekelt felek, akiket be kell vonni az új, gazdaságilag fenntartható tevékenységek és termékek szakpolitikáinak és megközelítéseinek a keretébe. Az érintettek integrálása, azaz a felhasználó területek, amit be kellene foglalni az új politikák és megközelítések, fenntartható gazdasági tevékenységek és termékek körébe: •

minisztériumok

•

helyi önkormányzatok képviselői (városok vagy települések)

•

az erdőért és a vízért felelős állami vállalatok

•

turisztikai szervek és a városok, kisvárosok szervei, a parkban és környékén

•

horgászati és vadászati csoportok a Natúr Parkban és környékén. Nem kormányzati szervezetek, amelyek tevékenysége elsősorban a természetes és kulturális örökség védelme

•

a szervezetek és magánszemélyek, akik saját földjüket kezelik a Nemzeti Parkban és környékén, mint például a mezőgazdasági szövetkezetek és a helyi birtokosok

•

a szakértők és tudósok, akik érdekeltek a természetvédelmi park tevékenységében.

5.2.5 Lehetőségek, erősségek, kihívások és szükségletek, valamint a problémák (gyengeségek, korlátok, veszélyek) kapcsolatban a gazdasági fenntartható tevékenységekkel és termékekkel (SWOT analízis) A védett terület megfelelő kezeléséhez, valamint ahhoz, hogy jogokat kapjon a biológiai sokféleség védelme, minden összetevőjét a környezetnek hatékony ellenőrzés alá kell helyezni, monitoring tevékenységet és adatbázisokat kell fenntartani. A megfigyelés kulcsfontosságú eleme a biológiai sokféleség védelme, valamint a boszniai jogszabályoknak és az Európai Unió iránymutatásainak a betartása. A védett területeket ellenőrzési zónának kell tekinteni, a biodiverzitási fajok, populációk és ökoszisztémák hátterének állapotát ellenőrizni szükséges. Ezeknek a feladatoknak a függvényében javasolt a tudományos munkát végezni. A fenntartható erdőgazdálkodáshoz, a védett területekhez, a biztonságos fa és / vagy más erdei termékek ellenőrzéséhez, ahhozhogy mindenki teljes mértékben megértse a koncepció védelmét, sokféleségét és azt, hogy a megőrzés az őshonos építőköve az ökoszisztémának, szükséges a rendszeres állami támogatás. 5.2.6 Helyi, nemzeti és európai kezdeményezés/gyakorlat, hivatkozva a kezdeményezésre/valorizációra, ami a gazdasági fenntartható tevékenységekre/termékekre is használható, mint egy jó gyakorlat a projekt partner területeken Kedvező feltételek vannak környezetvédelmi normákra vonatkozóan az élelmiszer-termelés tekintetében. A gazdasági termelés alapja az állattenyésztés, és azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik a hús, tej és sajt termelését. Jó előállításának örvend a burgonya, rozs, árpa, sárgarépa, cékla, káposzta. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

126

A környezetbarát élelmiszereknek az előállítása a mezőgazdaságban, amely a világ leggyorsabban növekvő piaca. A piac e termékei fejlett országokban nagyobb keresletet, mint kínálatot nyújtanak. Ezért folyamatosan keresik az új területeket, ahol ilyen termelést lehet szervezni. Boszniában nincs szervezett termelés ilyen élelmiszer tekintetében, de Blidinje területe ilyen zónáváválhat. Hiszen ezen a vidéken megvannaka kedvező feltételek az ökológiai termelésre. Először is, van elég termőföld, ami nem szennyezett növényvédő szerekkel és műtrágyával, ésaz ipari szennyezőanyag elég távolvan, hogy ne érintse a termelést. Korábbi tapasztalatok a termelés egyes mezőgazdasági és zöldségnövény-kultúrák vonatkoztatásában azt mutatják, hogy vannak jó feltételek a sikeres termelésre. Amellett, hogy az állat-és növénytermesztés a fő tevékenység, kiegészítő melléktevékenységként lehetőség van ezen a területen gyűjteni ökológiailag tiszta gyógynövényeket. A réti növények nagyon jó méhlegelők ezen a területen, és ez egy kiváló lehetőséga szakmai méhészeknek, hogy ide szállítsanak kaptárokat. Ezen a területen egyedülálló maga a növényzet, amelynek nagy része csak a méz alapanyagát képező növényfaj. Ígykülönösen fontos a méhészek számára, hogy jöjjenek a méhek erre a területre a nyár folyamán, amikor a növényzet virágzik és a hőmérsékleti viszonyok, kedvezőek. Az előnye ennek a területnek abban a tényben rejlik, hogy a terület egy tó, ami összegyűjti patakok vízét. Az egész terület hatalmas potenciálja a talajvíz, melynek, valamint a Neretva folyó közelségének köszönhetően jelentős lehet a takarmányozás tevékenysége. Korlátozó tényező a termelés növelése a biotermékek szempontjából, hogy korlátozott számú növényfaj van jelen, és hogy a termesztés hiánya, a környezeti kultúra és az alkalmi területek pusztítása rongáló tényezőként jelenik meg. Viszonylag jól fejlett az állattenyésztés, különösen a juhok tenyésztése, mely termelés megfelelő mennyiségű trágyát eredményez; illetőleg szintén jól fejlett az ökológiai termelés, a kívánatos kerek ciklusgazdálkodás és állattartás a farmon. Ezen a területen sokféle vadon termő növény használatos a gyógyszeriparban, avagy élelmiszeripari, illetőleg valamilyen más célra, és azért nő az ökológiailag tiszta terület betakarítása az ilyen növények ökológiai termelésben. Rögzítendő a jelenléte számos endemikus és subendemikus növényfajnak a park határain belül a magas hegyek tetején, így a Neretva közepső területén egy kinevezett endemikus fejlesztési központ képzelhető el. Szerencsés, hogy a területet a múltban érdekes és gazdag növény-régiónak állapította meg számos, főként külföldi kutató, akiknek kutatási eredményei rámutattak, hogy ez a terület mennyire sokszínű. Több éves szisztematikus florisztikai és vegetációs felmérést végeztek a hegyekben, hogy a terület nagy florisztikai gazdagságát felmérjék. Ez egyik oka, hogy amellett, hogy más természeti és kulturális érték is létezik, ezt a területet nyilvánították egyedülálló természeti parknak, amelynek az egyik legnagyobb dél-európai nemzeti parkká kell fejlődnie.


127

5.3


A

KOORDINÁLT

MENEDZSMENT

5.3.1 A természeti értékek és védett hegyvidéki területek kezelésének helyi/regionális szinten történő általános bemutatása A Blindinjei Természetvédelmi „Park” 1995. április 30-án jött létre. Itt található Bosznia – Hercegovinában a magas hegyek központi része. 364 négyzetkilométernyi területén három megye és öt önkormányzat található, úgymint Mostar Posusje, Tomislavgrad, Jablanica. Ugyanebben az évben alapították a védett területért felelős Public Enterprise JP Blidinje''Park''-ot, ami a Masna Luka-i botanikus-zoológiai rezervátumban található. Ez utóbbi egy állami vállalat által irányított operatív bizottság, amelynek tagjait az a megye jelöli, ahol a természetvédelmi park található. Az állami vállalat költségvetéséből finanszírozott három megye: Hercegovina-Neretva, Nyugat-Hercegovina és Herzeg-Bosznia. Az alapvető létrehozásának célja, hogy elősegítse a Blindinjei Természetvédelmi Park célkitűzéseinek megvalósítását, azaz a természeti erőforrások védelmét és megőrzését, a természetes fejlődést az ökoszisztémák és a természeti folyamatok megőrzését, a nem módosított természetes folyamatokat, a biológiai sokféleséget, az élőhelyek és növényfajok védelmét, és hogy lehetővé tegye a Park látogatását, oly módon, hogy az a legkisebb módon zavarja a természetet. 5.3.2 A védett területek kezelési tervének megnevezése (prioritások, látókép, kezelési célok, a várt eredményeket, a meglévő és a potenciális lehetőségek és problémák). A területen a Park még nem épült fel, a parkterv a JP Blidinje''Park'' kezelésében van. Jelenleg fejlesztés alatt áll a projekt, ''Felkészülés a vonatkozó gazdálkodási tervre PP Blidinje'' néven. A fejlesztésben a Szövetségi Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, az Ecoplan Kft. Mostar és Oikon doo Zágráb alkot konzorcium működik közre. A Természetvédelmi Törvény 61. cikke értelmében (''Hivatalos Közlönye HNC / K'', 3 / 05) a védett természeti terület felügyeletét és irányítását ellátó menedzsment a természetes műemlékek és védett tájak kategóriája alapján készíti el a vezetőségi tervet. A gazdálkodási tervet a kormány által elfogadott ajánlás alapján a minisztérium tíz évre írta alá. A Blidinjei Természetvédelmi Park gazdálkodási tervének feltétlenül tartalmazni kell mindazokat az elemeket, amiket meghatározott a 7. Rendelet, azaz védett területek kezelési terve (''Hivatalos Közlönye Szövetség'', No. 65/06): •A védett területek kezelésének célja, politikája •A védett terület megőrzésének feladat és célja • Gazdálkodási politika a védett területen belül • A fenntartható gazdálkodás, védett területek értékelése Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

128

•A védett területek monitorálása • Bizonyos természeti és kulturális értékek kezelése • Iránymutatások megjelenése az épülethez kapcsolódóan, a védett területen belül • a védett területek összekapcsolása a szomszédos területekkel • Környezeti hatások és a társadalmi-gazdasági komplexum • Irányelvek végrehajtására vonatkozó terv, az egyes részek fejlesztési tervének tevékenységeken keresztül • Módszerek és finanszírozási források • Költségvetési terv • az intézményi struktúrák és témák a védett területen belül A gazdálkodási terv a kezelési tervek részeként határozza meg a fejlesztési irányelvek jellegét, valamint a védelmi módot. Ezzel megőrzi a természeti értékeket a területen, figyelembe véve a helyi lakosság igényeit. Az alapvető cél a gazdálkodási terv részvételével, hogy világosan meghatározza: • a Natúrpark jövőképét • Hosszú távú célokat • Politikákat, intézkedéseket és fellépéseket, amelykekkel elérhetőek a kitűzött célok • a végrehajtásának nyomon követésének módszerét • a Natúrpark figyelemmel kísérését, • Természetvédelmi Park Igazgatóság szervezetét A gazdálkodási terv megvalósítása során az alapvető szempontok a védett területeken például az alábbiak: • Felügyelete és védelme a növény-és állatvilágnak • Folyamatos értékelés a területen, a park természeti és egyéb értékeinek leltározása és ellenőrzése •A környezeti nevelés megvalósítása különböző programok és tevékenységek keretében, amelyek célja a környezeti tudatosság erősítése • Turizmus és a rekreáció ellenőrzése (kerékpározás, gyaloglás, stb) • Szervezett rendszer kialakítása, amely magában foglalja a kidolgozott programokat Az alapelvek az övezeti besorolással kapcsolatban Főbb alapelvek: engedélyezett körzetek tervezése és meghatározása a meglévő és jövőbeli használatra és az értékek megőrzése a park olyan területein, ahol ez összhangban van a természetvédelmi célkitűzéssel. A zónák általában a kívánt védelmi szintet őrzik meg, ahol lehetőség van szinte minden emberi behatásnak a területre, ahol a természeti területen belül Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

129

a zóna jelentősen megváltozott. Körzetek alapján történik a védettség, mely meghatározza a természetes élőhelyek és állati közösségek valamint az emberi tevékenység megengedhetőségét egy adott területen. Minden zóna előírt rendszeri besorolás alatt van, de nem képviselteti magát minden védett terület. Zone 1 - szigorúan védett zóna Szigorú védőkörzet magába foglalja a terület magas természeti értékeit, amelynek megőrzése rendkívül fontos, és nem igényel beavatkozást, vagy csak kivételesen (pl. kapcsolódó allochthonous invazív fajok beavatkozások vészhelyzetben, stb.) Ha a kezelése céljából szükséges, akkor két alzóna létezik - a legszigorúbb védelem (1a), amelynél nem megengedett, hogy látogassák, ez nagyon szigorú védelmi övezet (1b), amely lehetővé teszi a korlátozott és ellenőrzött látogatásokat. Ezen zónákban és alzónákban a szigorú védelemre tekintettel a következő tevékenyésgeket lehet folytatni: tudományos kutatás, biológiai és táji sokféleség monitoringja, valamint beavatkozás vészhelyzet esetén. Zónák szigorú védelme a IUCN kritériumai szerint megfelelnek az IA vagy IB kategóriának. Emellett gyakran a központi zónákban nemzeti parkok az IUCN kategória II, amely magába foglalja a legtöbb felületet. Zone 2 - aktív védelmi zóna Az aktív védőkörzet magában foglalja a természetvédelmi értékkel rendelkező terület nagy részét, és arra számít, hogy a Park Igazgatósága jelentősen részt vesz a természetvédelmi értékeknek a megőrzésében, helyreállításában, illetve megteremtésében. Ez a zóna általában magában foglalja a területeket, ahol a helyi lakosság már megjelenik és a célkitűzésekkel összhangban gondoskodik a természeti erőforrások megőrzéséről (mint például a széles körű alkalmazása a mezőgazdasági földterületnek és erdőnek). 3. zóna – használati zóna E zóna használata általában olyan területekre terjed ki, amely helyek az alacsonyabb szintű védelmet igénylik az értékek megőrzéséhez, ahol a területet bár a hagyományos gazdálkodás módjával, de bizonyos fokon használt, valamint - mivel ezeketis sikerült fejlesztési területekre és funkciókra osztani - a védett területekre. Ez a zóna általában magába foglalja a terület települését és turisztikai használatra is alkalmas. Ez a zóna egyfajta kompromisszum a terület használata és védelme között, így a használatának meg kell felelnie a fenntartható fejlődésnek, anélkül, hogy elvesszen a védett terület értelme és célja. Az IUCN iránymutatásai szerint az nemzeti parkok a II kategóriában lehetnek a legkevésbé képviseltek. Ezen a védett területeken a természeti park, nem foglalhat el jelentős területet. 5.3.3 Együttműködés/koordináció szintje/kiterjesztése a helyi szereplők között mind a létrehozási terv/politika, mind a védett és érzékeny területek menedzsmentjében. Ebben az összefüggésben a helyi közösségnek támogatni kell a fenntartható fejlődést, amelyek kiegészítik a fő célok kialakítását a természetvédelmi parkban. Ez elsősorban vonatkozik a mezőgazdaságra, erdészetre, turizmusra, stb Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

130

Minden helykihasználásnak összhangban kell lennie a természetvédelmi intézkedésekkel. A koncepciónak egyértelműen a pénzügyi mechanizmusokra és speciális pénzügyi folyamatokra vonatkozó kormányzáson kell alapulni, amelyek szükségesek a park normális működéséhez, valamint a célok eléréséhez, amelyek miatt a park létrejött. A tudás, az ötletek és eredmények, amelyeket elért a folyamat kidolgozása a gazdálkodási terv konzultációja révén, minden felhasználó számára elérhető. A Blindinjei Nemzeti „Park'' a tudományos intézmények, a helyi és regionális önkormányzatok és a helyi lakosság meghatározott céljaira, irányításának és politikáinak megőrzése és fejlesztésére alapul. Management célok értékelésén alapulnak a rendelkezésre álló biológiai, geológiai, esztétikai, kulturális és társadalmi-gazdasági értékek a területen. 5.3.4 A nyilvánosság részvételének szintje és kiterjesztése a menedzsment tervek létrehozásaban. A kezelési terv létrehozásakor szükséges konzultációt folytatnak az összes érdekelt féllel a minőségi felkészülés különböző tanulmányával kapcsolatban (erdészet, mezőgazdaság, állattenyésztés, halászat, vadászat, turizmus, infrastruktúra, stb), így kezdetektől azonosítani kell valamennyi lényeges kérdést a célok és intézkedések szempontjából. Az érintettek bevonásának, azaz a felhasznált terület integrációjának fontos része van a védett terület irányításának folyamatában. A folyamat során a tervet kell vonni az alábbiak szerint: •

Minisztériumok

•

Képviselői a helyi önkormányzatok (városok vagy települések)

•

Az erdőért és a vízért felelős állami vállalatok

•

Turisztikai szervek és a városok kisvárosok szervei, a parkban és környékén

•

Horgászati és vadászati csoportok a Natúr Parkban és környékén. Nem kormányzati szervezetek, amelyek tevékenysége elsősorban a természetes és kulturális örökség védelme.

•

A szervezetek és magánszemélyek, akik saját földjüket kezelik a Nemzeti Parkban és környékén, mint például a mezőgazdasági szövetkezetek és a helyi birtokosok

•

A szakértők és tudósok, akik érdekeltek a természetvédelmi park tevékenységében.

5.3.5 A lehetőségekkel, erősségekkel, szükségletekkel és kihívásokkal, valamint a problémákkal (gyengeségek, korlátok, veszélyek) kapcsolatban a területi koordináció, valamint az összehangolt kezelési politikák és tervek (SWOT analízis). ERŐSSÉGEK

tiszta levegő TERMÉSZETI JELLEMZŐK

LEHETŐSÉGEK

hegyi -számos nemzeti és nemzetközi jó minőségű nyilatkozat, mely a védett területet -klíma, ami támogatja télen hó, friss

GYENGESÉGEK

VESZÉLYEK

fel nem használt -a környezetszennyezés természeti éghajlat-változás erőforrások (globális felmelegedés) a környezet kismértékű


131

nyár

-alternatív karbantartása biodiverzitás energiaforrások -elszigetelés a jelenléte (szél, víz) hegyvidéki sokfélesége -A téli sportok terület miatt hegyi népszerűsége ökoszisztéma -A potenciális -vízforrások mezőgazdasági termelés Védett területek természetes szépség kapható nyersanyagok A jó földrajzi elhelyezkedés, nemzeti és európai szinten -hagyományos típusú gazdálkodás: faipari, vadászati és erdészeti

GAZDASAG

-jó szociális (oktatás, egészségügy) infrastruktúra -számos szakmai lehetőség a lakosságnak sí-lét

szakértők - "hegyi A emberek" kihasználatlan Helyi erőforrások (természeti és Akciócsoport gazdasági) megfelelő térbeli-az ösztönző dokumentáció (üzleti zónák, intézkedések nem megfelelő etnikai falvak, a használata turisztikai zóna) (pénzeszközök, -az verseny ...) idegenforgalom -közlekedési fejlesztése infrastruktúra - BH belépése az egyenlőtlenül EU-ba (vámmentes oszlik el szabad piac működése, minőségi szegény szolgáltatások és számítógépes termékek ismeretek fejlesztése)

erdőgazdasági -Növeli a gazdaság erőforrás és a mezőgazdaság -közlekedési versenyképességét

A kihasználatlan erőforrásokat (természeti és gazdasági) -a környezetszennyezés éghajlat-változási (globális felmelegedés) BH-belépése az EU-ban (a veszteség kockázata a régi hagyományok vágás, sajt és tejföl, házi pálinka ...) Alacsony ár versenyképes termékek központosított erdőgazdálkodás BH -autópálya -túlzott adminisztratív széttagoltság

folyosók /forgalom

-alapok felhasználása (EU, és infrastruktúra nemzeti regionális -Turisztikai


132

látnivalók

ösztönzők) külföldi befektetők ösztönzése, hogy fektessenek be a gazdaságba BH-n belül ösztönzési politika Highland-law -decentralizáció nemzeti szinten

- Barátságos és - Csatlakozás más békés lakosok területeire az EUhogy a sokféleség a ban, hasonló kultúra (nyelv, és szokások), a problémák, tanulhatnak a viszonylag kis példa területen -Jó az etnikai -munkahelyek hiánya kapcsolatok

NÉPESSÉG

Emberi erőforrások (fiatal és képzett emberek)

-hiánya kereskedelmi tevékenység

-az identitás elvesztése elnéptelenedett terület és -migráció magas halálozási arány alacsony születési arány

a -passzivitás high-kor

-nem a vállalkozói a lakosság szellem tehetetlensége -nem megfelelő helyi intézmények vonatkozásában a nemzeti kisebbségek szám, így erős a politikai széthúzás -az egység és a Szolidaritás hiánya


133

5.4

MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK AZ INFORMÁCIÓ, OKTATÁS ÉS TUDATOSSÁG EMELÉSÉRE

5.4.1 Tájékoztatás, képzés és célok tudatosítása; prioritások, stratégiák, módszerek és tevékenységek azzal a céllal, hogy kiépüljön a természeti értékek, termékek és a terület jelentőségének tudatosítása, valamint hogy fokozza az identitását a természetes / védett hegyvidéki területeknek, valamint, hogy segítse a területi védelemet / fejlesztést, és megteremtse a megfelelő a politikai, gazdasági és közérdekű igényeket, stb A "Green Mountain" projekt és az Építőmérnöki Minisztérium tervezésének célja, hogy tájékoztassa a lakosságot arról, hogy fontosak a természeti erőforrások, különös tekintettel a védett hegyvidéki területek. A projekt maga, többek között oktatásorientált, és képviseli a többféle öko-szervezeti hálózat célját, hogy szorosabb együttműködés között működjenek a nyilvánosság tudomásával. Ugyanakkor a specifikus környezeti információkat próbálja hozzáférhetőbbé tenni a polgárok számára. Az ember hatása a környezetre egy sor globális problémához vezetett, és ezek a regionális és helyi környezeti problémák vezettek az ökológiai válsághoz. A tudatosság a környezeti problémákkal kapcsolatban globális és helyi szinten is kevés. Politikai, gazdasági és állami kérdéseket kell a projekt céljaként elérni, kísérletet kell tenni a környezet minőségének, az emberi egészségnek a megőrzése, védelme és javítása érdekében, valamnt törekedni kell a természeti erőforrásoknak a körültekintő és ésszerű hasznosítása, különösen a hegyvidéki területeken. 5.4.2 Az állami és magán hatóságok és érintett szervek információs, képzési és figyelemfelkeltő tevékenységei. Bosznia és Hercegovina célja a kormányzat minden szintjén, hogy emeljék a tudatosság fontosságát az emberi környezetben. Ezzel összhangban elfogadott rengeteg jogszabályt, amelynek célja, hogy megkönnyítse az információhoz való hozzáférést a polgárok körében. A kormányzat jogszabályok végrehajtásával, a Kereskedelmi, Gazdasági valamint Külügyminisztérium kapcsolatainak segítségével, a Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium valamint az Idegenforgalmi (FB) Minisztérium, fizikai tervezésével elérhet új tudatossági szinteket az érintettekben. Bosznia – Hercegovinában az egyik legfontosabb szabályozás az információszerzés, így a szabad hozzáférésről szóló törvény, amelynek segítségével megismerhetőek a kapcsolódó környezeti problémák. Bár a fenti törvény speciális, ami azt jelenti, hogy az információhoz való hozzáférés korlátozott, e törvényben határértékhez kötött. Ez a törvény és annak alkalmazása a tükör az elszámoltathatóság és az átláthatóság között, valamint, hogy a legnagyobb ösztönzést és a nyilvánosság részvételét a döntéshozatalban támogatni kell minden szinten és minden kérdésben. A szabadság az információhoz való hozzáférés BH-ban jött létre és alapvető célja, hogy minden, a hatóságok birtokában lévő információt közzé tegyék. A hozzáféréshez kapcsolatos információk fontosságát a természeti erőforrások és azok javítása a területi identitás természetes, védett hegyvidéki területeken érte el. Az érintett Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

134

személyi törvények nem teljes körű elkészítése minden lényeges dokumentumot érintenek, valamint fontos azok időben történő nyilvánosságra hozatala, amely minden bizonnyal lényegesen megkönnyíti a dokumentumokhoz való hozzáférést. Annak érdekében, hogy javítsa a koordinációt az állampolgárok és a hatóságok között, vagy azok között, akik hasonló kérdésekkel foglalkoznak, (a környezettudatossággal és a fenntarthatósággal kapcsolatban) fontos lenne előírni egy szabályzatot az időszerű információk közzétételével kapcsolatban, amit igazítani kell a polgárok igényeihez. Emiatt szükséges, hogy az átláthatóság és tájékoztatás érdekében aktívan részt vegyen mindkét fél a szabályzatok elkészítésében, betartásában és megismerésében. . 5.4.3 A célcsoportok és az érintett felek információ, képzési és figyelemfelkeltő tevékenységének támogatása. Módszerek, stratégiák és eszközök az információ, a képzés és a tudatosság erősítése körében a tevékenységekben és a megvalósított tevékenységek minden célcsoportjában. Növelni kell annak fontosságát, hogy egyes projektekben a konkrét célcsoportok, az érdekelt felek és a végfelhasználók együttműködjenek. Az első célcsoport a felsőoktatással rendelkező egyének, akiknek működési területe magában foglalja a projekt témáját. A második célcsoport a politikai döntéshozók és a köztisztviselők, akiknek van beleszólása a projekttel érintett ügyekbe, és akik hajlandóak lennének támogatni a projektban leírt célokat. A harmadik célcsoport az átlag polgár, aki egyben környezettudatos.


135

5.5

KÖVETKEZTETÉSEK

Közösen arra a következtetésre jutottunk, hogy az elsődleges kérdések a helyi fejlesztés elkövetkező három évével kapacsolatosan az alábbiak:

•

Elnéptelenedés csökkentése

•

A természeti és kulturális erőforrások védelme

•

Javítani és alkalmazkodni kell a vállalkozói éghajlati viszonyok sajátos területéhez

•

hogyan fejleszthető a turizmus és a közvetlen mezőgazdaság / hagyományos mesterségek oly módon, hogy ezek hozzájáruljanak a turizmus fejlesztéséhez

•

hogyan kell használni a fenntartható erdészeti potenciált Blidinjeben

Ezek jelentős stratégiai kérdések, amelyek fontosak a fenntartható fejlődés elérésére és amikkel kapcsolatban a leginkább valószínű, hogy a helyi beavatkozások hatása alatt van. Az alábbi két intézkedés tükrözi a stratégiai tervezés elkötelezettségeit:

•

Középpontban az elsődleges szükségletek

•

Fókuszálni olyan témára, amit a résztvevők befolyásolhatnak a tervezésben.

Komolyan meg kell fontolni a helyi kapacitás fejlesztését, valamint szükséges értékelni a meglévő létesítményeket, illetve meghatározni, hogy mi szükséges a fenntartható fejlődéshez. Minden stratégiai kérdés magában foglal egy sor egyéb kérdést, például: "Milyen kört befolyásol, ezeket befolyásolják külső tényezők, illetve területek?". Egyéb kérdéseknek figyelembe veszik a hatását a helyi közösségekben, melyeknél szükséges, hogy megfeleljen az alapvető elvárásoknak. Megállapítást nyert, hogy néhány kiválasztott kérdés alapját képezi a helyi fejlődésnek. Rendkívül releváns a kritikus stratégiai kérdések kiválasztása, a prioritások által meghatározott jövőbeli tevékenységek és a stratégiai terv, valamint a fenntartható helyi fejlődés irányítása. Miután meghatározásra kerültek a kiemelt kérdések, szükséges, hogy a részletes elemzés (elemzés a problémákról és aggodalmakról) határozza meg az intézkedéseket, és a fellépéseket a prioritásokra. A legjobb erőforrások használatához a helyi akciócsoportok tagjai működnek közre. A tagok hat alcsoportot alkotnak, amelyek soron kívül járnak el a prioritási kérdéskben.


136

6 MONTENEGRO ESA jelentése


137

6.1 6.1.1

A TERÜLET BEMUTATÁSA Releváns jogszabályok a természetvédelem alá eső hegyvidéki területek vezetéséről/védeleméről/valorizációjáról.

Nemzeti jogszabályok a Természetvédelem területén A. Alkotmányos nyilatkozat • Montenegrói Alkotmány • Montenegró állam Ökológiai Nyilatkozata ("Off. Közlöny ROM", no.39/91) B. A környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok i. Általános rendelkezéseket tartalmazó jogszabályok • Környezeti törvény ("Off. Közlöny ROM", nem. 48/08) • Törvény a környezet stratégiai hatásvizsgálatáról (Hivatalos Közlönye a ROM, nem. 80/05) • Rendelet a környezetet befolyásoló beavatkozások hatásvizsgálatáról ("Off. Közlöny ROM ", nem. 14/97) ii. A természetvédelméről szóló jogszabályok • Természet védelméről szóló törvény ("Off. Közlöny MNE", nem. 51/08) • A Nemzeti Parkok törvénye ("Off. Közlöny ROM", nem. 56/09) • A ritka, endemikus és veszélyeztetett növény-és állatfajok védelméről szóló rendelet ("Off. Közlöny SRoM", nem. 56/06) • Rendelet a természetvédelmi ellenőrzések során teljesítendő feladatokról, elvárt feltételekről ("Off. Közlöny MNE nem. 35/10) iii. Stratégiai dokumentumok: • Nemzeti stratégia a fenntartható fejlődésről (2007.) • Nemzeti stratégia a biodiverzitás 2010-2015 cselekvési tervéről. iv. Területfejlesztés és építés • Nemzeti Park "Durmitor" különleges rendeltetésű terüleinek térbeli terve ("Off. Közlöny ROM", Nem. 20/97) • Nemzeti Park "Lovćen" különleges rendeltetésű terüleinek térbeli terve ("Off. Közlöny ROM", no.19/97) • Döntés a Nemzeti Park "Biogradska gora" különleges rendeltetésű területei fejlesztésének területrendezési terveinek a megkezdéséről ("Off. Közlöny ROM", nem. 47/92) • Döntés a Nemzeti Park "Skadar-tó" különleges rendeltetésű területi fejlesztésének területrendezési terveinek a megkezdéséről ("Off. Közlöny ROM", nem. 47/92) Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

138

6.1.2

A hegyi környezet általános bemutatása

Pljevlja-i térség Montenegro északi részének hegyvidéki területen található. Területe 1346 km², mely mintegy 10%-a Montenegró teljes területének. A 2003-as népszámlálás adatai szerint 35.806 lakos él Pljevljaban. A Pljevlja 56 kataszterre osztható, ezen belül helyezkedik el 159 település (a 2003-ban történt népszámlálás adatai szerint). A terület adminisztratív, gazdasági és kulturális központja Pljevlja 21.377 lakosú városa. A teljes pljevljai terület lakosságának 59%-afalvakban él. A város három folyó (Ćehotina, Breznica és Vezičnica) találkozásánál fekszik, tengerszint felett 780 m átlagos magasságban elterülő völgyben. A térség átlagos magassága 1000 és 1200 m között van. A magas hegyek uralta területhez tartozik Ljubišnja (2238 m), Obzir (1869m), Bunetina (1838 m), Buren (1805 m), Lisac (1769 m), Stožer (1577 m), Ravna Gora (1554 m), Crni Vrh (1540 m) és a Kovač (1532 m). A terület legmagasabb pontja Dernečište (2238 m) a Ljubišnja hegy csúcsán, míg a legalacsonyabb pontja az észak-nyugati részen, a völgyben található Ćehotina (505 m). A térséghez három vízgyűjtő terület tartozik: Ćehotina (994,6 km ²), Tara (318,8 km ²) és a Lim (33,6 km ²). Pljevlja megye határos Bosznia Hercegovinával, valamint Szerbiával, a teljes határ hossza 208 km. Pljevlja medencében a kontinentális éghajlat jellemző, a hegyi klíma mellett igen alacsony az átlagos éves csapadék (815 lit/m2), így a terület Montenegró egyik legszárazabb része. Pljevlja területén viszonylag kevés az átmenő forgalom, szinte teljesen elszigetelt, gyenge hálózati fő-és regionális utak jellemzik, melyeken nehéz eljutni az elérni kívánt célig. A kategorizált úthálózat teljes hossza (regionális és helyi) 534 km, illetve 38,83 km/100 km2, ami 1/4 résszel kisebb, mint az átlag Montenegróban (50,60 km/km2). Pljevlja megye fő jellemzője a változatos természeti potenciál és ennek kiaknázatlan forrásai. A különböző természeti erőforrások, ásványi különlegességek számos fajtája és jelentős mennyiségei egyedülállóak teljes Montenegróban. Pljevlja önmagában ötvözi a táj különlegességeit: bővelkedik változatos természeti erőforrásokban és értékes kulturális, történelmi örökségekben is. A helyi gazdaság az utóbbi 50 évben leginkább a természeti erőforrások kiaknázására támaszkodott, így különösen a szén a villamos energia és a fafeldolgozásra. A gazdasági életben Pljevlja-t úgy ismerik, mint Montenegró északi hegyvidéki régiójának ipari központját. A helyi gazdaság legnagyobb részét a bányászat, energia-és erdőgazdálkodás teszi ki, miközben a többi szektorok teljesítménye elmarad a hazai átlagtól. 6.1.3

Érzékeny és védett (természetvédelmi oltalom alá eső) hegyvidéki területek

Mint érintetlen természetet, az érzékeny biológiai sokféleség és a rendkívüli természetes élőhelyekjellemzik főként ezt a hegyvidéket, mely gazdag legelőkben, örökzöld erdőkben és számos endemikus és gyógynövény fajtában. Ljubisnja hegység területén kiemelkedő természeti értékek találhatók, északnyugatra Montenegró mellett két folyó a Tara és Ćehotina húzódik a nagy Dinári-hegység lábánál. A táj változatos keveréke számos olyan funkciónak, melyek egyszerre teszik jellegzetessé és vonzóvá.Az olyan adottságok, mint


139

például a barlangok, víz-források és az erdő azok a kapacitások, melyek a mezőgazdasági funkción kívül számos további lehetőséget rejtenek. A montenegrói kormány annak érdekében, hogy a Ljubišnja hegy területén hozzájáruljon a természeti értékek védelméhez, és javítsa a természeti erőforrások hasznosítását, regionális park szintű védelmet javasolt a természetvédelméről szóló törvény rendelkezései szerint. Ezen hegyvidéki terület meghatározott területrendezési terv szerinti teljes védelmének elérését Montenegró 2020-ig kívánja megvalósítani (C2.9.2-1). Továbbá a nemzeti cselekvési terv rendelkezik a Ljubisnja hegy és környezetben Natura 2000 program kiépítéséről és a montenegrói EMERALD hálózatba csatolásáról, továbbá mint potenciális IBA terület jelölésre is sor került annak érdekében, hogy a terület valóban nemzetközi jelentőségű, elismertségű lehessen. A hegyvidéken főként fenyő, boróka és bükk nő szétszóródva a rétek és legelők között. Ljubisnja erdeiben érdekes ritkaság, hogy néhány borókafa akár 40 méter magasra is megnő. Gazdag hegyi legelők és gazdag örökzöld erdők hazája, ahol számos endemikus és gyógynövény ritkaság talált otthonra. Ellentétben a legtöbb a közeli heggyel Ljubišnja gazdag vízforrásokban is. A hegy déli oldalalán 77 kút működik, valamint a híres "Vojnovac" forrás is itt ered, csaknem 1900m magasságban. 6.1.4

Kapcsolat és együttműködés valamennyi, aszomszédos hegyvidéki terület védett területeivel.

A Ljubisnja hegyvidék határos a négy montenegro-i nemzeti park egyikével, a Durmitor Nemzeti Parkkal. A Durmitor Nemzeti Parkot 1952-ben alapították, és magába foglaljaa Tara hegységet és a Susica, ill. a Draga folyókat. A területet a Világörökség részévé 1980-ban nyílvánították, tekintettel arra, hogy szép és egyedi jellegű tájak jellemzik. A Durmitor Nemzeti Park egy része a Tarafolyó Canyon, mely 80 km hosszú és 1300 méter mély, és a második legnagyobb a világon az arizonai Grand Canyon mögött, és amely egyébként az UNESCO Világörökség része. A Durmitor Nemzeti Park és a Ljubišnja hegy területén, a Draga folyó alatt terül el a Ljubisnja hegység, mely egyedülálló vonzerővel rendelkezik. A Draga folyó kanyon a legmélyebb kanyonja Európának. Az egyik pontján csak 10 m, máshol 600 m széles. Egy másik természeti látványosság a Ljubišnja gyönyörű hegyi fennsíkon található "Konjsko polje". A legmagasabb csúcs az úgynevezett Derneciste orom, ahonnan csodálatos látványt nyújtanak a környező hegyek és kanyonok. A csúcs meghódítása felejthetetlen élményt nyújt minden oda látogatónak. A hegyvidéki terület másik oldala a a Ljubisnja határán lévő Kosanica, ami egy festői fennsíkon található a Tara folyó kanyon szélén. Az átlagos tengerszint feletti magasság mintegy 1200 m, ezt veszi körül egy enyhe lejtő. A fő vonzereje ennek a területnek az érintetlen természeti szépsége, a tiszta víz, és a friss levegő. A fennsík az ott élő vendégszerető családokról is ismert, akik szívesen megkínálják az arra járó, áthaladó vendéget házi készítésű egészséges helyi ételekkel.


140

6.1.5

A területet érintő fő problémák, korlátok és veszélyek, valamint a kihívások és lehetőségek.

Jelenleg a Pljevlja hegyi területén sok olyan probléma van, mely a többi baláni hegyi területekre is jellemző, mint például: •

elnéptelenedés,

•

a szegénység,

•

a magas munkanélküliségi ráta,

•

a környezeti problémák,

•

kommunikációs és infrastrukturális problémák

•

társadalmi és gazdasági szélsőségek

Ezen kívül a területen kihívást okoz a különböző helyi érdekeltek közötti együttműködés, sajnos hiányzik a helyi és regionális fejlesztési stratégiák harmonizálása, a fenntarthatóság kidolgozottsága. Elmondható, hogy sok esetben a helyi közösségek nincsenek tisztában azokkal a lehetőségekkel és előnyökkel, melyeket turisztikai termékfejlesztésre fordíthatnának, azon kívül nincs turiisztikai marketing terv, ill. jellemző a gyenge infrastruktúra (információs pontok, turistaút, stb) Erősségek

Gyengeségek

-

erdők

-

Környezeti problémák,

-

folyók: Tara és Cehotina

-

-

A sokszínűség növény-és állatvilágban

Kommunikációs problémák

-

Tartósított föld használatából

-

Társadalmi és gazdasági marginalitás

-

a lakosságkorból és az szerkezetének hiányosságából szegénysége

-

Nincs aktív kezelésiés gazdálkodási terv

-

Nincs menedzsment fenntartva a növény-és állatfajok védelmére

a

vegyi

anyagok

-

Hagyományos állattenyésztés

mezőgazdaság

és

-

Hagyományos kézművesség és a házi termelés

és

infrastrukturális

oktatási fakadó

-

Hegyi, rekreációs és kalandturizmus

-

Vendéglátás

-

rétek és legelők karbantartásának hiánya

-

Gazdag kulturális és történelmi örökség

-

a hegyvidéki terület különleges természeti jelentősége ellenére nem megfelelően promótált, fejletlen a turisztika

-

Alacsony szintű tudással rendelkezik a szakmákban a helyi lakosság

Lehetőségek -

Hegyvidékből fakadő, rekreációs és turisztikai előnyök Hatékony hasznosítása a természeti

Veszélyek Elnéptelenedés,


141

erőforrásoknak (termőföld, víz)

-

-

A mezőgazdasági termelés aktualizálása és versenyképességének növelése

-

Őshonos mezőgazdasági termékek hitelesítése és termesztésének előmozdítása ("pljevaljski" sajt, méz, bárányhús, stb)

-

A gazdasági tevékenységek diverzifikációja (gyűjtése és feldolgozása erdei gyümölcs, fafeldolgozás, a halászat, méhészet, stb)

-

A vidéki lakosság képzése és oktatása

-

A kiváló minőségű szántóföldeknek és ökológiai funkcióinak a megőrzése

Szegénység, Magas munkanélküliségi ráta


142

6.2 6.2.1

GAZDASÁGI FENNTARTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS TERMÉKEK Politika és prioritások a gazdasági fejlődés és a gazdasági tevékenységek tekintetében, ami kialakított vagy végrehajtható az érzékeny/védett hegyi környezetben.

Nincsenek külön jogszabályok se nemzeti, se helyi szinten amik közvetlenül érintik és befolyásolják a hegyvidéki területeket. Azonban Montenegró területrendezési terve, valamint a Regionális Fejlesztési stratégiája létrehozott általános fejlesztéseket a hegyvidéki területeken. Számos helyi szintű dokumentumok utalnak a hegyvidéki terület helyi területrendezési fejlesztési tervére. A hegyvidéki területek fenntartható fejlődése elsősorban a központi és az északi régióra koncentrálódik. A keret alapját a “Montenegrói Fejlődési Irányok Ökológiai Állapota” hozta létre 2001-ben, amely elindította a világ-csúcstalálkozót a Fenntartható Fejlődésért (2002) Johannesburgban. Ez a dokumentum kidolgozza az ökológiai és kulturális szempontokat, amelyek alapján a turizmus fejlődésének Észak-Montenegro területén kell alapulnia. Azt hangsúlyozta, hogy "míg Európa tele van hegyekkel és lehetőségekkel az Alpokban, Montenegró kínálja a legutolsó rendelkezésre álló lehetőségeket, hogy megtapasztalják elérhető ökológiailag gazdag hegyeket és a régi világ falvait, amelyek még nem egyértelműen értek el modern emberi fejlődést. Ezeknek a fejletlen természeti és kulturális területek elsődleges vonzereje a vizsgált piacnak." A dokumentum tartalmaz cselekvési terveket, amely integrálja többek között a következő elveket (i) a fenntartható turizmus jövőképének és fejlesztésének megszilárdítása és megerősítése (ii) la köz-és magánszféra partnerség projektek létrehozása, ezzel kapcsolatos kezdeményezések, amelyek biztosítják a gazdasági, társadalmi és környezeti előnyöket a fenntartható turizmusban, lehetővé téve a kapcsolatokat a helyi beszállítókkal amely aktívan hozzájárul a széles körű fejlesztéshez (iii) a tudatosság növelése és az oktatás a helyi lakosok / vállalkozók számára, hogy növeljék a fenntartható turizmus kapacitását. 6.2.2

A meglévő kezdeményezések/módszerek/akciók/projektek/ amelyeknek célja a helyi tevékenységek és/vagy termékek felértékelése.

Napjainkban több megőrzési és védelmi kezdeményezés van folyamatban a Ljubisnja területtel kapcsolatosan nemzeti és helyi szinten. Ezen programok és cselekvési tervek közös célja a mezőgazdaságnak, valamint az emberi és a természeti forrásoknak a védelme. Összehangolt partnerségek, így a helyi önkormányzatok, nem kormányzati szervezetek, a magánszektor, és a közösségek gyakran dolgoznak együtt, hogy hozzájáruljanak ahhoz, hogy a terület kiemelkedő természeti értékének (AONV) védelmét, népszerűsítését és kapacitásépítést hatékony kezeléssel megteremtsék, hiszen mindezek – beleértve a a többi alternatív gazdasági tevékenységeket is - egységes célja a turizmus fejlesztése és a természeti erőforrások megőrzése. Az úgynevezett "fenntartható biciklis fejlődés" program az Európai Unió által támogatott, az IPA Határon Átnyúló Programja Szerbián és Montenegró-n keresztül. A konkrét cél olyan feltételeket teremteni a mountain bike és kerékpáros fejlődésben, ami egy újfajta turisztikai Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

143

kínálatot nyújt és megteremti a hegyi kerékpározás és kerékpározás előnyeit a határokon átnyúló projektben, ezzel elérve, hogy több mint 220 km rendezett hegyi kerékpáros út legyen. Ezen kívül az újonnan létrehozott infrastruktúrát a térképeken létrehozott útmutatók, internetes honlapok és számos kerékpáros események is támogatni fogják. A kezdeményezések alapját képezhetik a fenntartható turizmus fejlesztésének, valamint a vidékfejlesztésnek, amely lehetővé teszi a gazdasági tevékenységek diverzifikációját a vidéki hegyvidéki területeken. Különleges ezen projekt támogatása a nemzeti "Bed and Breakfast" (Szállás és reggeli) szabvány mentén oly módon, hogy a hegymászási nyomvonalak kiterjesztésére kerül sor, elsősorban a Ljubisnja hegyi környezetben. "Kapacitásépítés hatékony és eredményes gazdálkodási területeken kiemelkedő természeti értékekkel" által támogatott Európai Uniós IPA 2008 programot – a civil társadalomban hajtja végre a fejlesztéséért létrehozott Alapítvány észak-montenegrói (FORS Montenegró) szervezete. Az akció kiterjed a természeti értékek megőrzésére és fejlesztésének stratégiájára, melynek célja a védett terület együttes közösségi részvétellel történő védelme, a vidékfejlesztés és a természeti környezet idegenforgalmának fejlesztése érdekében. Az akció összhangban van az ország területrendezési terveivel a Nemzeti Biodiverzitás Stratégiával és cselekvési tervével. Az intézkedést úgy tervezték, hogy a kérdésekkel kapcsolatos fejlesztési stratégia védelme területén alapvető célja legyen, hogy a kiemelkedő természeti értéket meg kell szilárdítani, a helyi lakosság, a helyi közigazgatás valamint nem kormányzati szervezetek kapacitásával, amely növeli a tudatosságot a helyi közösségben, lehetőségeket és előnyöket teremt a megélhetésre a terület kiemelkedő természeti értékekének szem előtt tartásával. A konkrét projekt eredményeivel kívánják elérni aa hagyományos termékek megőrzését, valamint a tervezési a platform fejlesztését. Egy másik projekt, amely közvetlenül befolyásolja a fenntartható fejlődést a Ljubišnja hegyi terület úgynevezett "növekvő fenntartható gyakorlatok védelme, segítése és a természeti erőforrások kezelése". , szintén az Európai Unió segítségével IPA Határon Átnyúló Program Bosznia és Hercegovina – Montenegró program keretében valósul meg.. A program tevékenységek sorozata, amelynek célja kapacitásépítés, gazdálkodás és a fenntartható (öko) turizmus hozzájárulásának emelése a környezetvédelem szintjén. Az alapot, amelyen a projekt célja áll a fenntartható gyakorlat védelmének és a természeti erőforrások kezelésének elve mozdítja elő oly módon, hogy a végső kedvezményezettek a projektet és a tudást növeljék. A jó gyakorlat a fejlődő természetre alapuló turizmus egyensúlyát, a természet védelmét, a társadalmi és gazdasági szempontokat és az együttműködést hangsúlyozza. Ez magában foglalja nemcsak a tudatosság növelésére szolgáló tevékenységeket, amelyek célja az érintettek nagy csoportja, hanem a valós végrehajtást is a bevált gyakorlatok révén fejlesztett eszközökkel, a fenntartható gazdálkodással, valamint a kapacitásépítéssel, mely utóbbiaz érdekeltek és a helyi közösségeknek a hatékonyabb bevonásával történik fejlesztésbe (öko), és a turizmus és idegenforgalmi tevékenységekbe A 2005-2008-as projekt "Smaragd Hálózat létrehozása" a montenegrói kormánynak a Fenntartható Fejlődés és Idegenforgalmi Bizottsági Minisztériuma felelősségi körébe tartozik. Az Európa Tanács kritériumai alapján a határozatok 4. és 6. pontjaia vadvilág és a természetes élőhelyek védelméről szóló európai egyezmény, valamint I. és II. élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelveket szabályozzák. A Smaragd hálózati adatok és helyszínek szolgálnak a NATURA 2000 hálózat létrehozásának alapjául az elkövetkező időszakban. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

144

6.2.3

Új és innovatív kezdeményezések konkrét bevezetendő lehetőségekkel amik erősítenék a hegyi gazdaság megőrzését/felértékelését.

A következő fenntartható fejlesztési programokat kell indítani a hegyi környezetben: A helyi közösségek szervezése - a program célja, hogy létrehozzon egy helyi akciócsoportot, amely gondoskodik a fejlesztési területről. A célkitűzései az ilyen köz-és magánszféra közötti partnerségnek: javítása az életkörülményeknek és az életminőségnek a vidéki területeken, növelve a kapacitását a helyi fejlesztési kezdeményezéseknek, valaminta vidéki területek versenyképességének javítása. A helyi termékek kínálatának és értékesítésének szervezete - a fő cél, hogy javítsa a hátrányos gazdasági helyzetben lévő gazdákat Ljubišnja környékén, amely több jövedelmet hoz jobb szervezettségre tekintettel. Branding - A cél a helyi termékek hozzáadott értékének növelése a piacon, illetve növelni a hitelességet a márkás termékek piacán. Hulladékgazdálkodás - A cél az, hogy szervezzék meg oly módon a hulladékkezelést, hogy megakadályozzák a hosszú távú hulladék ártalmát a természetben. Turisztikai fejlesztés - A fő célja egy turisztikai kínálat nyújtása Ljubišnja területén és elismerés elérése, mint turisztikai desztináció Montenegróban és azon túl. Infrastruktúra - A cél jobb infrastrukturális állapot, ami jelenti, hozzáférést a falvakhoz, a vízellátás és a rendszeres áramellátás biztosítását, valamint a rendszeres karbantartását az infrastruktúrának. Egyéni projektek - A projekt célja a szolgáltatások diverzifikációja, amelyek hozzájárulnak a jobb gazdasági és társadalmi helyzethez a közösségben. 6.2.4

Célcsoportok és az érdekelt felek, akiket be kell vonni az új gazdaságilag fenntartható tevékenységek és termékek szakpolitikáinak és megközelítéseinek a keretébe.

6.2.5

Lehetőségek, erősségek, kihívások és szükségletek, valamint a problémák (gyengeségek, korlátok, veszélyek) a gazdasági fenntartható tevékenységekkel és termékekkel (SWOT analízis) kapcsolatban

A fejlesztés során a Ljubisnja hegyi környezetének figyelembe kell vennie az egyedi jellemzőit. Ennek a vidéki és ritkán lakott területnek fokozni kell a hozzáférhetőségét, támogatni a vállalkozóit, és erős helyi kapacitásokat szükséges építeni. A terület nagyon sérülékeny, de vannak gazdag kulturális és természeti értékek. E tekintetben a fenntartható fejlődésre kell összpontosítani, szükséges a fenntartható hasznosítása a területi tőkének, az ökológiai funkciók és szolgáltatások nyújtása. Ráadásul súlyos elnéptelenedést ellensúlyozva, hosszú távú megoldásokat kellene fenntartani a gazdasági tevékenység növelése, a munkahelyteremtés, a vonzó életkörülmények és az állami szolgáltatások terén a lakosság és a vállalkozások számára. Mivel a mezőgazdaság és az erdészet továbbra is fontos formája a földhasználatnak, elsődleges a modernizáció az erőforrás-hatékony beruházás, valamintaz új és alternatív ágazatok tekintetében, illetve a kiváló minőségű szántóföldek és ökológiai funkcióinak a megőrzése elengedhetetlen. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

145

Erősségek

Gyengeségek

-

Potenciális erdők

-

Környezeti problémák,

-

Potenciális folyók Tara és Cehotina

-

-

A sokszínűség növény-és állatvilág

Kommunikációs problémák

-

Aföldek mentesek a vegyi anyagok használatától

-

Társadalmi és gazdasági marginalitás

-

Akor és oktatási szerkezetéből következően a lakosság szegénysége

-

A határmenti területek nincsenek megfelelően kezelve, erre nincs gazdálkodási terv sem

-

Hagyomány a mezőgazdaság és az állattenyésztés terén

és

infrastrukturális

-

Hagyomány a kézműves és a házi termelés terén

-

Potenciális fejlesztése a hegyi, rekreációs és kalandturizmusnak

-

Nincs menedzsment fenntartva növény-és állatfajok védelmére

-

Vendéglátás helyi lakosság részéről

-

Rétek és legelők karbantartásának hiánya

-

Gazdag kulturális és történelmi örökség

-

A hegyvidéki terület különleges természeti jelentősége ellenére nem megfelelően promótált, fejletlen a turisztika

-

Alacsony szintű tudással rendelkezik a szakmákban a helyi lakosság

Lehetőségek -

hegyi, rekreációs és turisztikai előnyök

-

Hatékony hasznosítása a természeti erőforrásoknak (termőföld, víz) Aktualizálása és versenyképességének növelése a mezőgazdasági termelésnek

-

Hitelesítése és előmozdítása őshonos mezőgazdasági termékek ("pljevaljski" sajt, méz, bárányhús, stb)

-

A gazdasági tevékenységek diverzifikációja (gyűjtése és feldolgozása erdei gyümölcs, fafeldolgozás, a halászat, méhészet, stb)

-

A vidéki lakosság képzése és oktatása

-

A kiváló minőségű szántóföldek és ökológiai funkcióinak megőrzése

Veszélyek Elnéptelenedés, Szegénység, Magas munkanélküliségi ráta


146

6.2.6

Helyi, nemzeti és európai kezdeményezés/gyakorlat, hivatkozva a kezdeményezésre/valorizációra, ami a gazdasági fenntartható tevékenységekre/termékekre is használható, a projekt partner területeken

Jövő az Alpokban - Védett terület Logarska dolina Logarska dolina egy völgy a Kamniki-Savinja Alpoknak az északkeleti oldalán. Ez egy tipikus alpesi gleccser, nagyszerű kilátással és a völgyében menedékkel, a Rinka vízeséssel a végén, amely az egyik legmagasabb vízesés Szlovéniában. De a vezetés nélküli szimplán védett területi jogi státusszal rendelkező terület nem akadályozta meg a negatív hatásait a turizmusnak, amelyek különösen erősek voltak az 1980as években. 1992-ben a helyi földtulajdonosok és más érdekelt felek a völgyben úgy döntöttek, hogy lépéseket tesznek. Létrehoztak egy magáncéget 14 érdekelttel és megszerezték a koncessziós kezelését a parknak. A cég kifejlesztett egy stratégiát, aminek két fő célja van: a természet védelme és ösztönzése a fenntartható fejlődésnek (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, turizmus) a Logarska-völgy kiszélesítése a parc a Solčavsko területre. Az egyetlen állami finanszírozási eszköz, amit bevezettek a belépési díj a gépjárművek számára. A cég úgy működik, mint egy non-profit szervezet, az összes nyereséget befekteti a projektek és infrastruktúra fejlesztésére. Az évek során sok tevékenységre koncentrált, hogy gondoskodjon az infrastruktúráról a völgyben, a látogatók és a megfelelő marketing számára. Cég fontos lépéseket tett Logarska dolina fejlesztésére, ami ösztönzi is az egész Solčavsko régiót. Az optimista eredmények, a kiegyensúlyozott fenntartható fejlődés, és a természetvédelem eredményeként a kezdeményezésekhez társult öt önkormányzat, melyeknek célja egy regionális park a Kamniki-Alpok Savinja. A terv befejezni a regionális park létrehozását 2011-ben. A Solčava önkormányzat létrehozta a Rinka Center intézményt, amely elsődlegesen foglalkozik a turizmus és a fenntartható fejlődés kérdésével az egész Solčavsko régióban. A Logarska dolina társaság is ily módon mentesül bizonyos feladatok alól a szélesebb területen. Így a legfontosabb projektek a következő években: összpontosítani a látogatók vezetésére, a tovább csökkenteni az egyéni gépjármű-közlekedést és támogatni a másodlagos tevékenységeket a parkban.


147

6.3 6.3.1


A

KOORDINÁLT

MENEDZSMENT

Általános bemutatása a természeti értékeknek és védett hegyvidéki területeknek a kezelése helyi/regionális szinten.

A törvény értelmében Montenegró természetvédelmi védelme az érzékeny területeknek a Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó helyi hatóságok jogköre. A védelmi folyamat mind helyi, mind nemzeti szinten van jelen Montenegróban, mivel a montenegrói szervezet két szinten működik. Először is az önkormányzat előkészíti a Tanulmány védelmét az érzékeny területen. A törvény szerint Nemzeti Természetvédelemi Igazgatóság az egyetlen olyan vállalat, amely jogosult tervezési tanulmány elkészítésére. Másodszor, miután tanulmányozták az érzékeny terülek védelmét, a Tanulmányt be kell nyújtani a Montenegrói kormány Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának az ellenőrzésre. Harmadszor, a jogosult minisztériumnak kell benyújtani a tanulmányt a helyi közgyűlés elfogadására. Elfogadása után a helyi közgyűlés külön meghatározza az irányítási testületet a védett területen. 6.3.2

a védett területek kezelési tervének megnevezése (prioritások, látókép, kezelési célok, a várt eredmények, a meglévő és a potenciális lehetőségek és problémák).

Mivel Pljevlja Önkormányzata csak most kezdte el a Ljubisnja hegy védelmi folyamatát, nincs kezelési terv ezen a területen. Az egyetlen dokumentum, ami utal erre a kérdésre a " Ljubisnja hegy keretének kezelése ". A projekt keretében először elemezték a fenyegető körülményeket és ennek kezelését a területen, amely az alapja a meghatározó eszközök keretében készült tevékenységeknek. Ez az elemzés azt mutatta, hogy a legnagyobb probléma ezen a területen a mezőgazdasági termelés csökkentéséhez kapcsolódik, különösen a szarvasmarhák számának csökkentéséhez. A fő okok mezőgazdasági termelés csökkentésére: • A demográfiai szerkezete a lakosságnak • A lehetőség hiánya, hogy eladja termelő a mezőgazdasági termékeket. Más szóval, a helyi lakosság csökken, miközben az átlagos életkor a helyi lakosságban növekszik minden nap. Emiatt nincs nagy igény állattartás és egyéb mezőgazdasági termékekre. A fiatalok nem látnak perspektívát a vidéki területeken, így elköltöznek a nagyobb városokba. Kevés a fiatal családezen a területen. Ők nem szervezett értékesítés keretében értékesítik termékeiket, így az ára a mezőgazdasági termékeknek nagyon alacsony.


148

Az előbbiek miatt, melyben a következtetés egyben elemzés is volt, el kell kezdeni a különféle tevékenységet annak érdekében, hogy fejlesszék a helyi közösséget. A projekt által végzett motivációs műhelyek két helyi közösségben jelennek meg, ahol megmondták a közösségnek, hogy felelősséget kell vállalniuka területük fejlődésében. A műhelyek eredményei azt javasolták, hogy végre kell hajtani több programot annak érdekében, hogy elinduljanak a fejlesztési tevékenységek Ljubisnja területén. Ezek a programok az alábbiak: A helyi közösségek szervezése - a program célja, hogy létrehozzon egy helyi akciócsoportot, amely gondoskodik a fejlesztési területről. A célkitűzései az ilyen köz-és magánszféra közötti partnerségnek: javítása az életkörülményeknek és az életminőségnek a vidéki területeken, növelve a kapacitását a helyi fejlesztési kezdeményezéseknek, valaminta vidéki területek versenyképességének javítása. A helyi termékek kínálatának és értékesítésének szervezete - a fő cél, hogy javítsa a hátrányos gazdasági helyzetben lévő gazdákat Ljubišnja környékén, amely több jövedelmet hoz jobb szervezettségre tekintettel. Branding - A cél a helyi termékek hozzáadott értékének növelése a piacon, illetve növelni a hitelességet a márkás termékek piacán. Hulladékgazdálkodás - A cél az, hogy szervezzék meg oly módon a hulladékkezelést, hogy megakadályozzák a hosszú távú hulladék ártalmát a természetben. Turisztikai fejlesztés - A fő célja egy turisztikai kínálat nyújtása Ljubišnja területén és elismerés elérése, mint turisztikai desztináció Montenegróban és azon túl. Infrastruktúra - A cél jobb infrastrukturális állapot, ami jelenti, hozzáférést a falvakhoz, a vízellátás és a rendszeres áramellátás biztosítását, valamint a rendszeres karbantartását az infrastruktúrának. Egyéni projektek - A projekt célja a szolgáltatások diverzifikációja, amelyek hozzájárulnak a jobb gazdasági és társadalmi helyzethez a közösségben. 6.3.3

Együttműködés/koordináció szintje/kiterjesztése a helyi szereplők között mind a létrehozási terv/politika és a védett és érzékeny területek menedzsmentjében.

Mivel a védelem megszervezésére a természeti környezet a „legérzékenyebb” a nemzeti jog szerint az érdekelt felek bevonása a helyi szinten szükséges. A következő főbb helyi szereplőket bele kell vonni a tanulmány /terv/ politikájának tervezésébe: helyi önkormányzat, helyi közgyűlés, Montenegró Erdészeti Igazgatás, magáncégek a működő érzékeny területen, a nem kormányzati szervezetek, helyi idegenforgalmi szervezetek, helyi közösségek, Földművelésügyi Minisztérium és Vidékfejlesztési Minisztérium, a fenntartható fejlődés és a turizmus képviselői, Nemzeti Igazgatóságot Természetvédelmi, Környezetvédelmi Ügynökség, a montenegrói Nemzeti Parkok. Mint már bevezetésre került a Pljevlja helyi hatóság vezetősége által, a folyamat az érzékeny természeti területének védelmét ösztönzi. Ezen kívül a helyi közgyűlés, Nemzeti Igazgatóság, Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

149

Természetvédelmi Minisztérium, Földművelésügyi közvetlenül részt vesznek a folyamatban. 6.3.4

és

Vidékfejlesztési

Minisztérium

A nyilvánosság részvételének a szintje és kiterjesztése a menedzsment tervek létrehozásaban.

A kezelési terv fejlesztési folyamatának önkéntességen kell alapulni, beleértve a vezetés által kijelöltvédett terület megnevezését is.. A helyi közösségnek és más érintetteknek a bevonása a tervezési folyamatba jelentősen növeli a mértékét a helyi tulajdoni folyamatnak és az így létrejövőtermékeknek. A belső és külső közönség, az előkészítő folyamat is a világos és logikus kell, hogy legyen az azonosítás célkitűzéseivel kezdődően; összpontosítani szükséges a pontosanmeghatározott védelemre vonatkozó kérdésekre; fontos kidolgozni a természeti és kulturális erőforrásokat a védett területen, az ezekhez tartozó a konkrét lépéseket. Vagy alternatív lehetőségekkel választ kell adni ezekre a kérdésekre, hogy kiderüljön, ki a felelős az intézkedések végrehajtásáért, valamint milyen módon lehetséges eljutni a feladat végrehajtásához, beleértve a szükséges források megfelelő felhasználását. A megvalósítás érdekében a következő lépéseket kell elvégezni: 0. lépés- létrehozása Terv munkacsoport (5 képviselő tag helyi önkormányzatból, a helyi összeszerelés, civil szektor, a magánszektor, valamint az intézmények) 1. lépés – Műhely rendezése (Az eseményt úgy kell megszervezni, hogy jelen eljárás nyitott legyen a nagyközönség számára, valamint hogy meghatározza a legfontosabb kérdéseket / ágazatok által kidolgozandó kezelési tervet) 2. lépés – Ágazati műhelyek rendezése (workshopok szervezése által meghatározott ágazatokban vállalni kell a részletesebb elemzést) 3. lépés - Egyéni interjúk rendezése (a legfontosabb érdekelt felek képviselőivel annak érdekében, hogy információkat gyűjtsünk) 4. lépés - kidolgozása a munkacsoport tervnek 5. lépés - nyilvános bemutatása a terv tervezetének 6. lépés – elkészítése, végső változata a tervnek


150

6.3.5

A lehetőségek, erősségek, szükségletek és kihívások, valamint a problémák (gyengeségek, korlátok, veszélyek) a területi koordinációk és összehangolt kezelési politikák és tervek vonatkozásában (SWOT analízis).

Összegezve a Ljubišnja hegy jellegzetességeit készítettünk egy SWOT elemzést a kapcsolatos területi koordinációról és a politikák és tervek összehangolt kezeléséről, amelyben az előnyök és hátrányok belső tényezők, amelyek közvetlenül érintik a helyi hatóságokat és a helyi közösséget, míg a lehetőségek és veszélyek külső tényezők, amelyek közvetve érintettek, és amelyekben a helyi hatóságok nem hozzák meg a végső döntést. Erősségek -

Vidékfejlesztési stratégia

-

Önkormányzati Területfejlesztési terv

-

Gyengeségek -

A tudatosság hiánya az EU kohéziós és területi politikája vonatkozásában

Regionális Fejlesztési Stratégia

-

Nincs elegendő képzett ember

Hajlandóság kifejlesztése kísérleti megközelítések integrált helyi fejlesztés különböző területi összefüggésekben

-

A regionális közigazgatási szintnek a hiánya

Lehetőségek -

Területi értékesítés

-

Az erőforrás-hatékony beruházásoknak a korszerűsítése, az új és alternatív ágazatok megőrzése a kiváló minőségű szántóföldek és ökológiai funkciók számára elengedhetetlen.

6.3.6

Veszélyek -

A helyi és nemzeti hatóságok nem hajlandóak együttműködni

Érdekes kezdeményezések és gyakorlatok hivatkozás létrehozásához tervek / politikai és / vagy a menedzsment az érzékeny / védett területek amelyeket fel lehet használni, mint a jó gyakorlatok.

Jövő az Alpokban - Védett terület Logarska dolina A PARK KEZELÉSE: •

a fejlesztési irányultságoknak és céloknak az elfogadása

•

előkészítése és aláírása a koncessziós szerződésnek az önkormányzat által

•

bevezetése a belépési díjnak a gépjárművekre

•

tizenhárom éves kezelése és gondozása a parknak

Nagyszabású környezetvédelmi beruházások, melyeknéla cég kezdeményezett, preparált és együttműködik a partnerekkel, az alábbiakkal kapcsolatban: Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

151

•

típus rendszer jelölés

•

építési bejárati zóna egy parkoló

•

távfűtés, melynek sorána fa biomassza (800 kW)

•

szennyvízelvezető rendszer (3 km), tisztító berendezés

A természeti erőforrások: •

természetvédelmi és néprajzi nyomvonal fenntartása

•

22 természeti/kulturális látványosság

•

a védjegy helyreállítása, ezt az alpesi tej kínálja saját termékeinek szempontjából

•

magasan fejlett turistaszolgáltatások

6.4 6.4.1

MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK AZ INFORMÁCIÓ, OKTATÁS ÉS TUDATOSSÁG EMELÉSÉRE Tájékoztatás, képzés és tudatosítás a célok, prioritások, stratégiák, módszerek és tevékenységek terén azzal a céllal, hogy épüljön a természeti értékek és termékek jelentőségek tudatosítása, a, hogy fokozódjon a területi identitása a természetes / védett hegyvidéki területeken, a területi védelem / fejlesztés és a létrehozni kívánt politikai, gazdasági és közérdekű keresetet, stb.segítségével

Hivatkozva a Green Mountain projektre, az átfogó kommunikációs célok egybeesnek a megvalósítással és támogatják az általános célkitűzéseket a projektben. A projekt kommunikációs tevékenységén belül meg kell próbálni elérni a következőket: •

Ismerkedés a nyilvánosság általános és specifikus céljaival és tevékenységeivel a projektben;

•

Emelni a környezetvédelem szintet

•

A hegyi környezetnek a támogatása, mint a természeti erőforrások fejlesztése, kapacitások és ismeretek bővítése

•

ismertetve a nagy csoport érdekeit a jó gyakorlat révén, eszközök fejlesztése a fenntartható hegyi gazdálkodásban

6.4.2

Az állami és magán hatóságok és érintett szervek információs, képzési és figyelemfelkeltő tevékenységei.

Az állami hatóságokat és magánszerveket be kell vonni a tájékoztatásba. A képzés és a tudatosság elősegítésére szolgáló szerveka következők: Önkormányzat Pljevlja a helyi önkormányzat, helyi közgyűlés, Montenegró Erdészeti Igazgatás, magáncégek működő érzékeny területen, a nem kormányzati szervezetek, helyi idegenforgalmi szervezetek, helyi közösségek, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a fenntartható fejlődés és a Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

152

turizmus szervei, Nemzeti Természetvédelmi Igazgatóság, Környezetvédelmi Ügynökség, a montenegrói Nemzeti Parkok, helyi TV állomás, a helyi nyomtatott média "Pljevljasкe novine", valamint egyéb elektronikusés nyomtatott sajtó. Minden felsorolt állami hatóságnak és magán szervezetnek aktívan részt kell venni az információs, oktatási és figyelemfelkeltő akciók során. A Pljevlja-i Önkormányzat, mint projektpartner felügyeli a szervező képzéseket és a tájékoztatást, valamint a tudatosító tevékenységeket. Más érdekeltek képviselőinek bevonása is szükséges, hivatkozással azok hatáskörének védelmére vonatkozó természetvédelmi területekre. Összességében azonban Montenegró biztosít anyagokat és egyéb tartalomat, így tájékoztató és figyelemfelkeltő anyagokat, valamint előadásokat. 6.4.3

A célcsoportok és az érintett. Módszerek, stratégiák és eszközök.

Célcsoportok Célcsoport a nagyközönség, de különösen: •

A helyi közigazgatás

•

Nemzeti adminisztráció

•

A magánszektor

•

A nem kormányzati szervezet

•

Elektronikus és nyomtatott média

Egyéb célcsoportok: 1.

Pljevlja Önkormányzat, mint helyi hatóság,

2.

A helyi közgyűlés

3.

Montenegro Erdészeti Igazgatás,

4.

Privát működő vállalatok az érzékeny területen,

5.

Természetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek,

6.

A helyi turisztikai szervezetek,

7.

Helyi közösségek,

8.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium,

9.

Fenntartható Fejlődés és Idegenforgalmi Minisztérium,

10.

Országos Természetvédelmi Igazgatóság,

11.

Környezetvédelmi Ügynökség,

12.

Montenegrói Nemzeti Parkok.

13.

Az Európai Unió montenegrói küldöttségei;

14.

Országos SEE programpont;


153

Következő módszereket kellene alkalmazni: I. Bemutatkozó találkozó Az első projekt tevékenység egy bemutatkozó előadás szervezése két projekt területen. E bemutató három részre oszlik: • Bemutatni a projektet az érintettek szélesebb körének, beleértve a projekt céljait, tevékenységeit és elvárt eredményeket. A projektcsapat magyarázza a várható projekt céljait, szerepét az egyes érintettek számára. Az előadás egy, a projekt területén található, megfelelő létesítményben kerül megrendezésre. Minden fontos érdekelt fél meghívást kap, többek között: (i) illetékes kormányzati szervek, (ii) egyéni vállalkozások, civil szervezetek, (iii) a helyi közösség és a (iv) a média. E tevékenység konkrét eredményei a következők: •

a projekt bemutatásra kerül az érintettek nagy csoportja részére,

•

a kapcsolatok az érdekelt felekkel

•

a helyi közösség figyelme fokozódik a projekttevékenységekkel kapcsolatban

II nyomdai anyagok tervezése (szórólap, brosúra) Szórólapokat fognak felhasználni információk terjesztésére a szélesebb körű nyilvánosság számára, és hogy növeljék a figyelmet az EU kohéziós és a területi politikájával, a projekttel, valamint az egyéb érdekes témákkal kapcsolatban. A prospektus két kiadványban készülne el a projektciklus alatt, a helyi közösségnek kinyomtatják és kiosztják ingyen a projekttevékenység keretében, másrészt elérhetővé válnaa szélesebb nyilvánosság számára. Minden kiadvány három fejezetből áll: Előszó, projekttevékenységek és két cikk a fenntartható gazdálkodásról. III weblap Annak érdekében, hogy láthatóvá tegye a projekt tevékenységeit és eredményeint a helyi és szélesebb közönség számára a projektcsapat információt ad a projektről a következő internetes oldalakon: • Pljevlja Önkormányzat honlapja • webhely (ahol elérhető), IV. média Minden projekt tevékenység bemutatásra kerül a nyomtatott és elektronikus médiában, és meghívást kap minden workshop, illetve nyilvános rendezvény. A cikkeket a helyi sajtó szolgáltatja, hogy növeljék a nagyközönség érdeklődését. A cikkek tartalmaznak tájékoztató cikket, interjúkat a projekt menedzsment munkatársaival vagy műszaki dokumentumokataz ilyen jellegű sajtóban. A nemzeti rendezvényeken benyújtott dokumentumok (konferenciák, kiállítások, workshopok) szintén ebbe a kategóriába tartoznak. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

154

6.4.4

Lehetőségek, erősségek, szükségletek és kihívások, valamint a problémák (gyengeségek, korlátok és veszélyek) a kapcsolódó tájékoztatás, a képzés és a tudatosság erősítése. (SWOT analízis)

Erősségek -

Gyengeségek

A szervezési tréningekkel kapcsolatos tapasztalat és az információs és tudatosságnövelő tevékenységek előkészítése

Hajlandóság a különböző érdekeltek között Hajlandóság a média együttműködésében

Lehetőségek -

Fokozott elismerése a Ljubisnja hegynek

-

Jobb fejlesztése az ökoturizmusnak

-

Csatlakozás az EU vidékfejlesztési és a regionális fejlesztési alapokhoz

6.4.5

Veszélyek -

n/a

Érdekes kezdeményezések és gyakorlatok hivatkozva a tájékoztatás, a képzés és a tudatosság növelésére szolgáló tevékenységekre, illetve milyen módszereket lehet használni, mint egy jó gyakorlat a partner területeken.

n/a


155

6.5

KÖVETKEZTETÉSEK

Pljevlja Önkormányzata a szélsőséges hegyvidéki területen fekszik Montenegró északi részén. Ez az egyik legfontosabb ipari központja Montenegrónak. Így a földhasználat korlátozott, az éghajlati viszonyok általában kedvezőtlenebbek, míg a piacokhoz való hozzáférés és a szolgáltatások nehezebben elérhetőek. Nincsenek konkrét szabályok, sem nemzeti vagy helyi befolyás a hegyvidéki területekre. Azonban a Montenegrói területrendezési terv, valamint a Montenegrói Regionális Fejlesztési Stratégia létrehozta a hegyvidéki területek fejlesztésének általános kereteit Montenegróban. Számos helyi dokumentum hivatkozik a hegyvidéki területek fejlesztésre. A hegyvidéki területek fenntartható fejlődése elsősorban Montenegro központi és az északi régiójára koncentrálódik. A rendszer alapja a Fejlesztési Irányok a Montenegrói Ökológiai Állam Számára, mely 2001-ben jött létre és a 2002-es Johannesburgi Fenntartható Fejlődésért világ-csúcstalálkozón indult el. Annak érdekében, hogy a kihívásokra koncentráljanak, és annak érdekében, hogy fenntartsák a vitalitást a hegyi közösségek, a montenegrói kormány széles körben beavatkozik a regionális és vidékfejlesztési politikába, valamint a különböző ágazati politikába is. Ugyanakkor erőfeszítéseket kell tenni a természeti hátrányok hatásainak korlátozása érdekében. A hegyvidéki területen Pljevlja Önkormányzata általában hegyi védelmi és fejlesztési politikákra fog koncentrálni, mint például: •

Versenyképességének növelése kulcsfontosságú a vidéki ágazatokban

•

Természetvédelem és fenntartható erőforrás-gazdálkodás

•

Fejleszteni kell az infrastruktúrát a hegyvidéki területeken

•

Fokozza a gazdasági tevékenységek diverzifikációját

•

Jobb hozzáférést biztosít a szociális infrastruktúrára


156

7 AUSZTRIA ESA jelentése


157

7.1


7.1.1 Releváns jogszabályok a természeti vezetéséről/védelméről/felértékeléséről.

és

védett

hegyvidéki

területek

Az 1976-os stájerországi természetvédelmi törvény állapítja meg a jogi keretét a tájvédelmi és természetvédelmi területeknek, mint például a Natura 2000 területek, illetve természeti parkok, mint a Nature Park Soelktaeler. Az egyes területekkel kapcsolatos döntések a stájer parlament kezében vannak. 7.1.2 Általános bemutatása a területnek a hegyi környezet hivatkozásában. A Soelktaeler NatúrPark a Keleti-Alpok egy részén található, az úgynevezett Niedere Tauernben. Magában foglalja a két völgyet, a „Großsölktal” (Big Soelk-völgy) és a „Kleinsölktal” (Small Soelk-völgy) és a három közösséget: Grosssoelk, Kleinsoelk és St. Nikolai.

A Nature Park területe kiterjed az Ennstal Alpok fő vonulatáig a 2.700m magasan fekvő Hochwildstelle-ig. Ehhez csatlakozik két stájer völgy, az Ennstal (Enns-völgy) és a Murtal (Mura-völgy) Soelkpass-on keresztül, ami a legmagasabb Stájerországban (1.788m). Geológiailag a hegyek nagyrészt szilikátból vannak. A különleges tulajdonsága a „Soelker Marble” jelenléte, ami egy színes, kb. 380000000 éves márvány kőzet.


158

7.1.3 Érzékeny és védett hegyvidéki területek. A Soelktal régió 1982. október 21-én megkapta a „Nature Park” címet. 1983 áprilisában a Charta hivatalosan is biztosított. A Nature Park Soelktaeler fő hangsúlyai négy fő pilléren nyugszanak: védelem, az oktatás, szabadidő-és regionális fejlesztés.

Természetvédelmi területek A Nature Park számos védett területből áll. Legnagyobb százalékban vannak a tájvédelmi területek, összesen 25,500 hektár nagyságban. A természetvédelmi területeket meghatározza: • A különösen festői szépsége vagy megkülönböztető jellemzője • A sajátos összjátéka a vidéki használatnak és épületek formájának a kulturális tájképben • Egy speciális rekreációs érték (meg kell őrizni, illetve tovább kell fejleszteni) A Nature Park Soelktaeler hivatalosan két kijelölt tájvédelmi területet ölel fel: Természetvédelmi Terület No. 11 (Schladminger Tauern) és Természetvédelmi Terület No. 12 (Woelzer Tauern).

Natura 2000 Ausztria elkötelezett az Európai Közösség felé a természetvédelmi politika megvalósítása terén. A jogalap az élőhelyek és fajok megőrzésére és javítására az Európai Közösség területén elsősorban a 1992-ben elfogadott "Útmutató a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állat-és növényfajok" (Flora-Fauna-Habitat irányelv = IRÁNYELVE 92/43 / EWG Tanács) és az 1979-ben elfogadott " a vadon élő madarakról szóló irányelv " (madárvédelmi irányelv = 79/409 irányelv / EGK tanácsi rendelet) jogszabályi rendelkezésein alapul. A Soelktaeler Natúrparkban két Natura 2000 terület taláható. Az Alsó-Tauern (18.900ha, site kódot AT2209000), valamint a nagy magasságban a délkeleti Tauern Schladming (82.77ha, site kód AT2209003).

Nature Reserves Természetvédelmi területeket meghatározzák: •

természetesség

•

bizonyos állatok és növények változatosságai

•

ritka és veszélyeztetett állat-és növényfajok, beleértve a megélhetésüket, amelyeket különösen érdemes megőrizni tudományos okok miatt

A stájer kormány a Soelktaeler Natúrpark körüli Soelkpass területet is (No. C04, 480ha) természetvédelmi területnek nyilvánította 1973/09/07-n.


159

7.1.4 Kapcsolat és együttmuködés valamennyi szomszédos hegyvidéki terület védett/érzékeny területeivel.

Minden védett terület a Soelktaeler Nemzeti Park határain túl terjed. A "Berg-und Naturwacht" (hegyi és a természetnézés) ellenőrzi a törvényellenes cselekedeteket (stájerországi természetvédelmi törvény) a különböző védett területeken. Az Alsó-Tauern-i Natura 2000-es területek is gondozva vannak egy speciálisan hitelesített szervezet által (ZT Kanzlei Kofler, Pernegg).

See file Schutzgebiete_Soelktaeler.pdf 7.1.5 A területet érintő fő problémák, korlátok és veszélyek, valamint a kihívások és lehetőségek.

Tulajdonjog / ingatlanok Természeti parkok, földbirtokosok fontos szerepet játszanak. Szolgáltatásokat kínálnak, valamint különböző közös projekteket terveznek. Míg a völgy régió mezőgazdaságilag használt terület, sok kis birtokra osztva, az erdős területek gyakrabban a nagy földtulajdonosok birtokában vannak. Az erdőművelési használat mellett, az erdők vadászterületként is használhatóak a földbirtokosok számára. A hegyi legelők részben a gazdálkodók tulajdonában vannak.


160

Soelker Márvány / elsődleges termékek A Soelker Márvány egy nagyon sajátos jellemzője a Soelktaeler Natúrparknak. Több helyen előfordul a területen. A kiváló szerkezeti tulajdonságú kb. 380000000 éves gyönyörűen színes márvány, hosszú ideje jól ismert. Sok „alapot” építettek vele; a "Schleihuette" (compó kunyhó, Gumpen Mountain Legelő) teljes egészében Soelker Márványból épült.

Tench Hut – Schleihuette Bormann)

(Copyright

Demográfiai fejlődés Az egyik legnagyobb kihívás a fiatalság és a jól képzett emberek kivándorlása a városközpontokba, mert ott jobbak a munkalehetőségek.

Időjárási károk 2010. évben viharok és heves esők elpusztították a hegyi legelők területét. A megelőző évben erős szél elpusztított számtalan köbméter fát. Az utóbbi években felhalmozódnak a természeti katasztrófák. Hogy mennyiben kötődnek ezek a katasztrófák a globális felmelegedéshez még nem lehet megállapítani.

Damage 2010 (Copyright Markus Mayerl)


161

7.2


7.2.1 Politika és prioritások a gazdasági fejlődés és a gazdasági tevékenységek tekintetében, ami kialakított vagy végrehajtható az érzékeny/védett hegyi környezetben. Mind a három vidéki közösség meglehetősen elmaradott gazdaságilag. A legnagyobb on-site munkáltató a Soelker Márvány gyár. Mind a Big Soelk-völgy és a Kis Soelk völgy mezőgazdaságilag és erdészetileg használt terület. Sok tanyának strukturált a földtulajdona. A hegyvidéki területen mintegy 40 gazdaságot tartanak nyilván. Néhány hegyi gazdaság regionális termékek ad el, mint például az "Ennstal Steirerkas" (Enns-völgy stájer sajt).

A régió részét képezi a jól ismert Schladming-Dachstein turisztikai régiónak. A kikapcsolódás fontos része a Natúrpark Soelktaelernek, külön nyári és téli programok szolgálják a vendégek kényelmét. Fő hangsúly azon van, hogy fenntartható gazdálkodás keretében hasznosítsák a természetet. A három közösség Grossoelk, Kleinsoelk és St. Nikolai is tagja a Regionális Egyesület Liezen (RML) és a LEADER régió Ennstalnak. Néhány LEADER (Liaison Entre akciók de développement de l'Economie rurale) projekt is része a Nemzeti Park Soelktaeler tevékenységének.


162

7.2.2 A meglévő kezdeményezések/módszerek/akciók/projektek/ amelyeknek célja a helyi tevékenységek és/vagy termékek felértékelése.

Védjegy Natúrpark Specialties Az Osztrák Természeti Parkok Egyesülete és Ernyőszervezete minden osztrák természeti parkot magába foglal, mint a Nature Park Soelktaeler és létrehozott egy projektet a "Nature Park Specialties"-t. A projekt támogatja és elősegíti a családi márkákat és a helyben termelt élelmiszereket. A "Hoamatlod'n Kleinsoelk" kis boltjának a Természetvédelmi Park ad otthont, ahol ilyen különlegességeket lehet vásárolni. A helyi gazdák és a "jezsuita Garden" vesz részt ebben a projektben.

Oktatás – Tudomány és Tradíció A Nature Park Soelktaeler további programokat kínál az iskolák számára. A szolgáltatások köre széles: tudományos megközelítés a biológia laborban; a hagyományos tudás tapasztalata, mint a vajkavargatás; sport, vagy mint a magas kötélpályák és a túrázás. A


163

programokra külön-külön három-öt napig tervezik az együttműködest az iskolákkal.

7.2.3 Új és innovatív kezdeményezések konkrét bevezetendő lehetőségekkel, amik erősítenék a hegyi gazdaság megőrzését/felértékelését. 2010. óta a Nature Park Soelktaeler speciális képzési bizonyítványt az "Ennstal Almdiplom" –t ad. Egyesíti a különböző feladatokat, mint a tehénfejés, sajtkészítés, fánksütés, a hegyi legelők növényeinek és állatainak megismerése. A vendégek részt vehetnek egy versenyben, ahol szórakozás, a tudás, a fejlesztés, a hagyományos ismeretek és a házi készítésű élelmiszerek ízét kínálják. A kurzusok júniustól szeptemberig folynak, akár 15 fős csoportokkal. Az egyik első diplomás Johann Lafer volt, a híres stájer TV főszakácsa (lásd a képen).


164

Ennstaler Almdiplom (Copyright Hagspiel) 7.2.4 Célcsoportok és az érdekelt felek akiket be kell vonni az új gazdaságilag fenntartható tevékenységek és termékek szakpolitikáinak és megközelítéseinek a keretében. Természetvédelmi szervezetek • Berg-und Naturwacht (hegyi és a természetvédelem) • Naturschutzbund (Természetvédelmi Egyesület) Mindkét szervezet természetvédelemben.

kellőképpen

integrált.

Munkájuk

elengedhetetlen

a

Ernyőszervezetek és a projekt partnerek

• Naturpark Erlebnis Steiermark (Stájerországi élménypark) • Verband der Naturparke Österreichs (Osztrák Natúrparkok Szövetkezete) Ezek az ernyőszervezetek a legfontosabb partnerek konkrét projektek végrehajtása szempontjából és koordinálják a stratégiai célokat. Volkhard Maier ügyvezető az igazgatója, a Soelktaeler Nemzeti Parknak, és tagja mindkét szervezeti táblának. • Land Steiermark (Stájerország tartomány) • Agrárkamara • Önkormányzatok / Polgármesterek A projektek végrehajtásához, különös tekintettel a pénzügyi eszközökre, és a támogatásokra politikai érdekeltekre van szükség. Fontos, hogy folyamatosan szoros kapcsolat, különösen a közösségekkel és a polgármesterekkel, akik nagyon fontos partnerek a helyszínen. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

165

Idegenforgalom • Soelktaeler Idegenforgalmi Natúrpark • Marketing Company Schladming-Dachstein • Stájerországi Turizmus

A Nature Park Soelktaeler egyszerre szervezetileg és fizikailag is nagyon szorosan kapcsolódik a helyi turisztikai fórumokhoz. Mindkét szervezet egy irodában működik; Volkhard Maier a vezérigazgatója mind a két szervezetnek. Van egy szelektív együttműködés a stájer Idegenforgalmi szervezettel, ami egy ernyőszervezet a stájer turisztikai régióban. Ilyen területek például a branding, sajtókapcsolatok és különleges projektek.

Régió • Regionális jogi személyiséggel nem rendelkező egyesület és szervezet • Vallási szervezetek A Nature Park nagyon intenzíven együttműködik a regionális jogi személyiséggel nem rendelkező egyesületekkel és szervezetekkel. Eseményeket terveznek, és az infrastrukturális eszközöket közösen és kölcsönösen használják. 7.2.5 Lehetőségek, erősségek, kihívások és szükségletek, valamint a problémák, (gyengeségek, korlátok, veszélyek) kapcsolatban a gazdasági fenntartható tevékenységekkel és termékekkel (SWOT analízis) Egyre nagyobb szükség van a természet megtapasztalására, ez egy bizonyos természetes vágy. Pontosan ezt tudják kínálni az osztrák természeti parkok, mint az Soelktaeler NP: Az ésszerű használata a természeti erőforrásoknak kombinálva a felismerhető, egyedi táji jellemzőkkel. Másrészt, elsődlegesen a Soelker Márvány-ban rejlik a gazdasági fejlődés kulcsa.


166

Soelker

Marble

(Copyright

Schrefler)

Ahhoz, hogy ezt a potenciált éberen kihasználjuk a legfontosabb, hogy elősegítsük és fokozzuk a kompetenciákat a fenntartható fejlődésben, a közvetítésben és a kommunikációs készségekben, valamint a tudatosság növelésében. Különösen a kommunikációs stratégiákban rejlenek az optimalizálási lehetőségek. Például: A Soelkpass a legmagasabb helység Stájerországban, ezen kívül nagyon ismert. Ennek ellenére egyelőrecsak egy kis kápolna és nagyon kevés információ szolgálja a vendégeket és átutazókat a Soelkpass bemutatására, így Természetvédelmi Park tevékenységének és a munkájánakismetertetésére.

A hegyi gazdaságok megőrzése a legfontosabb a kulturális tájkép szempontjából. Némelyikük mezőgazdasági termékeket kínál, mások kedvelt pihenőhelyül szolgálnak az utazók, a turisták és hegymászók számára. A vendégéjszakák száma csökkent az elmúlt években. Ennek egyik oka minden bizonnyal a hiányzó minőségi szálláslehetőségek. Emellett a régió csak néhány kvalifikált munkahelyet kínál. Ezért a jól képzett emberek emigrálnak városközpontokba. Ezen tendenciák megfordítása az egyik legnagyobb jövőbeli kihívás.


167

7.3


A

KOORDINÁLT

MENEDZSMENT

7.3.1 Általános bemutatása a természeti értékeknek; a védett hegyvidéki területeknek a kezelése helyi/regionális szinten. A természetvédelmi terülen található Soelkpass, átfedi a Natura 2000 területet. Ezért ez a terület a tartományi kormányzás felelőssége is. Ugyanez a helyzet a többi természetvédelmi (tájvédelmi) területen. A természetvédelmi területeken kívüli Natura 2000 területek gondozása, a kerületi közigazgatási hatóságok feladata. A gazdálkodásért és menedzsmentért a Soelktaeler NP felelős. A Nature Park Soelktaeler-t egy Korlátolt Felelősségű Társaság (GmbH) kezeli, amely 100%-os leányvállalata egy jogi személyiséggel nem rendelkező egyesületnek. A jogi személyiséggel nem rendelkező egyesület, így az egyedüli részvényese a GmbH-nak. Soelktaeler Park Természetvédelmi Egyesület

Közgyűlés tagok Bizottság

Soelktaeler Park Korlátolt Felelősségű Természetvédelmi Társaság 100%-os non-profit leányvállalata az Egyesületnek

Közgyűlés Igazgatósági Egyesülete

7.3.2 Megnevezés a védett területek kezelési tervének (prioritások, látókép, kezelési célok, a várt eredmények, a meglévő és a potenciális lehetőségek és problémák). Nincs külön kezelési terv a védett területekre a Nemzeti Park Soelktaelerben. A Natura 2000 területekre bizonyos gazdálkodási tervek vannak fejlesztésben (közzététel és megvalósítása 2012-re tervezett).

Tájkép terv (a) a meglévő növényzet ökológiai felmérése (b) az állatok ökológiai felmérésének a települési területei


168

A feladat az áttekintése az élőhelyek és a feltételek jelenlegi elosztásának (település, erdő, alpesi rétek és alhavasi területek, vizek) a szükséges adatok megadása a célból, hogy dolgozzanak ki javaslatokat a fenntartható hasznosításra. Az eredményeket és javaslatokat fogják megvitatni egyeztetve az érdekelt felekkel (pl. polgármesterek, a közösségi bizottság, a helyi gazdák).

Mountain legelő Nurture tervek (Almpflegeplan) Az "Almpflegeplan" egy stájer kísérleti projekt a LEADER keretében, melyeta Nemzeti Park Soelktaeler kezdeményezett. Az NP Soelktaler felelős e hegyi legelők ápolásáért. A szükséges előkészületeket a Klagenfurti Környezetvédelmi Hivatal végzi. A táplálkozási terveket csak ki kell dolgozni a védett területeken (természetvédelmi területek, természetvédelmi területek és Natura 2000 területek). Azonban a legfontosabb partnerek és támogatók az alpesi gazdálkodók és a hegyi legelők letétkezelői. Az ő kérésük és beleegyezésük nélkül ez a projekt nem lenne lehetséges.


169

7.3.3 Együttműködés/koordináció szintje/kiterjesztése a helyi szereplők között mind a létrehozási terv/politika és a védett és érzékeny területek menedzsmentjében. Az "Almpflegeplan" fejlesztésében a hatályos jogszabályokat a védett területeken be kell tartani. Lehet, hogy szükségessé vált kivételes törvények további alkalmazása (pl. szelektív erdőtisztítás). Ezért tanácsos lesz együttműködni a helyi Agro District Ügynökséggel.

7.3.4 A nyilvánosság részvételének a szintje és kiterjesztése a menedzsment tervek létrehozásaban. A tájterv célja, hogy integrálja a különböző érdekeket az alkalmazott tervezési eszközökkel. Az első lépésben a lehető legtöbb ember vett részt, szemben a hegyi gazdaságok esetében, ahol csak az érintett emberek vettek részt (nem nyilvános eljárásban). Úgynevezettklasztereket hoztak létre, (a) településeken, (b) erdőkben, (c) legelőkön és alhavasi területeken, valamint (d) vizeken. A következő lépés az, hogy integrálja az eredményeket a helyi és regionális tervezési eszközökkel. 7.3.5 A lehetőségek, erősségek, szükségletek és kihívások, valamint a problémák (gyengeségek, korlátok, veszélyek) kapcsolatban a területi koordinációval és összehangolt kezelési politikákkal és tervekkel (SWOT analízis). A tájtervet négy munkacsoport vitatta meg egy nagyon széles skála alapján. Ennek eredményeként elfogadták a tájterv tartalmát. Az eredmények konszenzus alapján történtek. A legnagyobb kihívás most az, hogy integrálja az eredményeket és a különböző tervezési eszközöket helyi, regionális és nemzeti szinten. Ez különösen nehéz, mert nem kötelező figyelembe venni az eredményt. Pozitív lobbizásra lesz szükség. Annak az esélye hogy végrehajtják az "Almpflegeplan"-t sokkal magasabb. Elsősorban attól függ, hogy együttműködnek-e az alpesi gazdák. Bizonyos kockázatot jelent a potenciálisan szükséges további járulékos törvények elfogadása. Egy másik tényező a siker következetes alkalmazása az alpesi gazdáknál. Korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy az intézkedéseket csak ritkán hajtják végre a 100%-osan, ami csökkenti a pozitív hatásokat. 7.3.6 Érdekes kezdeményezések és gyakorlatok a gazdálkodási tervek elindításához / irányvonalak és / vagy menedzsment az érzékeny / védett területeken, amelyeket fel lehet használni, mint jó gyakorlatok. A Lavenbergalm (Lavenberg Mountain Legelő) a Kis Soelk völgyben található és része a Natura 2000 területnek; a tengerszint feletti magassága 1.400m - 1.700m. 30 éve nem törődtek a legelőkkel, ami a bokrok elszaporodását eredményezte. 2009-ben létrejött egy "Almpflegeplan" (legelőgondozási terv), amelynek célja az, hogy visszaállítsa a legelőket. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

170

A cserje növekedését mozaikus módon elektromos fűnyírókkal és szegélynyírókkal akadályozzák. A fiatal fenyő növekedése ritka. Az intenzív legeltetéssel a cserje növekedését kívánják csökkenteni, a legelő és fűnemű növények növekedését kell javítani. A intézkedések összköltsége kb. EURO 4,500.


171

7.4

MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK AZ INFORMÁCIÓ, OKTATÁS ÉS TUDATOSSÁG EMELÉSÉRE

7.4.1 Tájékoztatás, képzés és tudatosítási célok, prioritások, stratégiák, módszerek és tevékenységek azzal a céllal, hogy a természetvédelmi területek és értékek fontosságát tudatosítsa, fokozza a természetes / védett hegyvidéki területek területi identitását, a támogassa a területvédelemet / fejlesztést és politikai, gazdasági és közérdekű érdeklősést hozzon létre. A Naturpark Soelktaeler része az Osztrák természeti parkok Szövetségének, egy szelektív vidéki területen, ahol az emberek hosszú távon élnek, éber szimbiózisban a természeti környezettel és az erőforrásokkal. Ezzel szemben állnak a nemzeti parkok, ahol a természeti területek kialakítása, védelme és megőrzése a legfontosabb cél. A Natúrpark hangsúlyt fektet az emberek és természeti szereplők szimbiózisára. Ezért az egyik fontos cél a kölcsönös tisztelet és a természet megértése.

A Jezsuita Kert Projekt A "jezsuita kert" projekt része ezeknek a tevékenységeknek. A hagyományos zöldségek, növények és gyógynövények termesztése egy különleges kertben, beépített teraszokkal, úgynevezett "Trockensteinmauern"-el (tiszta falak, melyek nem alkalmaznak habarcsot). Ezek a falak lehetővé teszik még a nagyon érzékeny növények növekedését a kemény hegyvidéki éghajlati viszonyok közt.

A kínált szolgáltatások érdekesek a lakosok és a vendégek számára, de azok számára is, akik érdeklődnek a gyógynövény-tan iránt.


172

7.4.2 Az állami hatóságok és érintett más szervek információs, képzési és figyelemfelkeltő tevékenységei.

Osztrák Nemzeti Park Egyesület http://naturparke.at/en/VNOe/The_Association_of_Austrian_Nature_Parks

Jezsuita Kert Barátai http://www.jesuitengarten.at

Raumberg-Gumpenstein (Green Mountain projekt partner) http://www.raumberg-gumpenstein.at

Vezető

Régió

Ennstal

http://www.leader-ennstal.at

Önkormányzati Tanácsok/Polgármesterek http://www.grosssoelk.at

//

http://www.kleinsoelk.at

//

http://www.st-nikolai.at

7.4.3 A célcsoportok és az érintett felek információ, képzési és figyelemfelkeltő tevékenységeinek támogatása. Módszerek, stratégiák és eszközök. Különböző célcsoportok számára tájékoztatás, a képzés és a tudatosság növelése: •

mezőgazdasági termelők, akik a természeti erőforrások helyén élnek

•

lakók, akik itt élnek

•

a vendégek, akik ide jönnek pihenni

•

vállalkozók (fő hangsúlyt a turizmus és a szolgáltatások)

•

az érdekelt felek (politika, kormány, egyesületek)


173

Ezek a célcsoportok nem mindig teljesen szeparáltak, de megvannak a különböző prioritások. Ezt fontos figyelembe venni a kommunikációs stratégiák és képzési programok kiválasztása során. 7.4.4 Lehetőségek, erősségek, szükségletek és kihívások, valamint a problémákkal (gyengeségek, korlátok és veszélyek) kapcsolatos tájékoztatás, a képzés és a tudatosság erősítése. (SWOT analízis)

1. ERŐSSÉGEK

2. GYENGESÉGEK

A meglévő ernyőszervezet és a természeti parkok kapcsolata

Kevés szolgáltatási idegenforgalmi ágazat

Személyes résztvevőkkel

Jó munkát nem igazán ismerik el

kapcsolat

a

koordinációs

és

hiányosságok

tapasztalat 3. LEHETŐSÉGEK a kommunikációs folyamatok optimalizációs lehetőségei branding

4. VESZÉLYEK Támogatási pénz verseny Tömegturizmus (kapzsiság)

filozófia

A globális felmelegedés (?)

7.4.5 Érdekes kezdeményezések és gyakorlatok hivatkozva a tájékoztatás, a képzés és a tudatosság növelésére szolgáló tevékenységekre, illetve milyen módszereket lehet használni, mint egy jó gyakorlat a partner területeken.

• Az NP Soelktaeler elkezdte használni a Social Media-t, mint például a Facebook és nagyon sikeresen használja.


174

Az osztrák Social Media közösség érdeklődést mutatott egy BarCamp iránt, amelyet most 2011. októberére terveztek.


175

7.5

KÖVETKEZTETÉSEK

• A Nature Park Soelktaeler egyike a Steiermark hét természetvédelmi területeinek. • A Soelktaeler Nemzeti Park munkája négy pillérre épül: a védelem, az oktatás, szabadidő-és regionális fejlesztés. • A teljes szervezet kihívást jelent, mivel a különböző védett területek, a különböző szervezetek feladata. • Az őslakók elfogadása nagyon fontos a további fejlesztésekhez és tevékenységekhez. Amellett, hogy a megfelelő információs szolgáltatásokat közzé teszik, a lakosságnak részt kell vennie a fejlesztési folyamatokatban. • A régió gazdaságilag elmaradott. A nem megfelelő munkahelyek miatt kivándorolnak a jól képzett emberek. • Turisztika létezik, de van elég potenciál optimalizálására. • Úgy tűnik, hogy a régió érintett a globális felmelegedésben. Egyes területek érzékenyek a viharra, a szélre és a vízi kárra. • Az alsó Tauern kristályos kőzete erősen alakítják a Soelktaeler Natúrpark táját. Az egyik eredmény a gyönyörű tavak és víztározók. • Több területen létezik a Soelker Márvány. Extrém szívósság és szép színezés jellemzi, és jól ismert. A Soelker Marble egy USP régió, érdekes fejlődési potenciállal. • A Soelktaeler Natúrpark legelői elengedhetetlenek a mezőgazdaság és a régió általános megjelenésében, de fontos turisztikai eszközök is. Ráadásul ezek a legelők elősegítik a biológiai sokféleséget. • Az "Ennstal Almdiplom" a Soelktaeler NP-ben érdekes "edutainment"-et kínáló (oktatás és szórakoztatás) program.


176

8 OLASZORSZÁG ESA jelentése


177

8.1

A TERÜLET BEMUTATÁSA 8.1.1 Releváns jogszabályok a természeti és védett hegyvidéki területek vezetésére/védelmére/felértékelésére.

A Monti Sibillini Nemzeti Park Hatóságát (Ente Parco Nazionale dei Monti Sibillini) elnöki rendelet alapította (DPR), 1993. augusztus 6-án, melyet 1993 novemberében közöltek a n. 275. Közlönyben. A Park Hatóság jogi és adminisztratív központja a Visso település. A Park Hatósága a Monti Sibillini Nemzeti Park meghatározott kerületén működik. A nemzeti jog határozza meg a célokat (1. cikk, par. 3) az alábbiak szerint: 1. megőrzés (a széles értelemben vett) 2. irányítási környezet helyreállítási módszerek alkalmazása, beleértve a bizonyos emberi tevékenységeket; 3. formatív és tudományos tevékenységek előmozdítása; 4. kompatibilis szabadidős tevékenységek előmozdítása; 5. a vízi és a hidrogeológiai egyensúly védelme. 8.1.2 Általános bemutatása a területnek a hegyi környezet hivatkozásában. A Monti Sibillini Nemzeti Park Területe 69439 hektár, amely magába foglal két régiót (Le Marche és Umbria), négy tartományt (Ascoli Piceno, Fermo, Macerata, Perugia) és 18. Önkormányzatot (Acquacanina, Amandola, Arquata del Tronto, Bolognola, Castelsantangelo sul Nera, Cessapalombo, Fiastra, Fiordimonte, Montefortino, Montegallo, Montemonaco, Norcia, Pievebovigliana, Pievetorina, Preci, San Ginesio, Ussita, Visso). A Parkra jellemző a meszes eredetű hatalmas hegyi környezet, amely körülbelül 500 m tengerszint feletti magasságban és 2476 m tengerszint feletti csúcsokkal tartalmaz területeket. Mt. Vettore ritkaságoknak, és nagy fennsíkoknak ad otthont: a Castelluccio fennsík a legnagyobb nemzeti carsic fennsíkon található, több mint 1500 m. feletti magasságban. A Park legmagasabb jeges tava is az Appenninekben található, a Pilato tó (1940m feletti magasságban). Erdők fedik a terület körülbelül 36%-át (25.278 ha.). Elsődleges és másodlagos legelők 34% (23.875 ha.), Míg a megművelt területek (11234 ha.) a park felületének 16%-át fedi. 1000m-ig van növényzet, tölgyek, Ostrya carpinifolia és Fraxinus ornus vannak túlsúlyban, majd a vegyes és aztán tiszta bükk. Az alsó erdei növényzet mintegy 1700-1750 m, azaz körülbelül 100 m-rel kisebb, mint az eredeti. A fauna is sokszínű mint pl. a farkasok (30-35 példány), a vadon élő macskák, tarajos sülök, vaddisznó (1500 példány) és az őz (1200). Köszönhetően a különböző projektek újbóli bevezetésének, mintegy 100 szarvas és 26 Appenninekbeli Chamois (Rupicapra pyrenaica díszes) található meg a parkban ma, ebből 8 született 2011-ben.


178

A Monti Sibillini Nemzeti Park a hegyek térségében középkori eredetű központokat rejt. Ezek stratégiai okokól a főutak mellett helyezkednek el.

A Nemzeti Park Monti Sibillini Térképe bemutatja az önkormányzatok és tartományok közi közigazgatási felosztást. Tizenhárom településnek az önkormányzata a védett terület határain belül van, 10 önkormányzat több mint 50%-a a park területén található és ezekből négy teljesen a Parkhoz tartozik. Más olaszországi hegyvidéki területekhez hasonlóan, a Mount Sibillini Nemzeti Park is keresztülmegy egy elnéptelenedési folyamaton. Ennek a jelenségnek vannak pozitív oldalai, akkor is, ha eltűnnek a hagyományos tevékenységek. Így a vadon élő állatok visszatérése (Wilderness), a táj és a természeti erőforrások felújítása, valamint a ritka és eredeti flóra és fauna visszatérése. Mindezen jelenségek erős hatást gyakorolnak a gazdasági és társadalmi szerkezetre a hegyvidéki területeken. Ezért szükségesek az innovatív, komplex és integrált stratégiák a beavatkozásban. A települések teljes lakossága a Monti Sibillini Park területén 2009-ben 23.365 fő volt, ami nagyon alacsony és csökken 2001 óta (- 0.061%). A veszteség jelentősebb volt a kisebb településeken, néhány kivételtől eltekintve. A Park határain belül a becsült népesség 13.500. Jelenleg az idős emberek alkotják a lakosság legnagyobb arányát, és ez a trend szinte minden hegyi környezetben. Ennek köszönhető az 50-es és 60-as években a kivándoroltak visszatérése, akik fiatal korukban városokba költöztek, hogy munkát találjanak. Ők most visszatérnek a Parkba, hogy egy jobb minőségű életet találjanak, tiszta levegőt és vízet, valamint egy életmódot, amely megfelel az úgynevezett "rövid életű boldogság"-nak.


179

8.1.3 Érzékeny és védett hegyvidéki területek. A Monti Sibillini Nemzeti Parkhoz 21 közösségi területet (17 a Marche tartomány és 4 az Umbria régió) és 4 különleges madárvédelmi zóna tartozik, ezek alkotják a 77 %-át a park teljes területének. FÁK és SPZ területekkel szinte pontosan egybeesik. A védett területekről szóló kerettörvény (394/91) értelmében, a parkterv 4 zónára osztaná fel a területet: •

A - Integrált Tartalékok (9907 ha, 14,27%), ahol a természeti környezet megőrizte integritását;

•

B - orientált általános tartalék (36457 ha, 52,5%), ahol tilos építeni bármely új épületet, meglévőket növelni vagy a területen változtatni.

•

C - madárvédelmi területek (21.565 ha, 31,06%), amik összhangban vannak a park intézményi céljaival, a hagyományos mezőgazdasági, erdészeti és mezőgazdasági célokra alkalmasak.

•

D - gazdasági és társadalmi területek (1510 ha, 2,17%), széles körben módosított antropikus folyamatok. 8.1.4 Kapcsolat és együttműködés minden szomszédos hegyvidéki terület védett/érzékeny területeivel.

Az Appenninek központjában, a Monti Sibillini Nemzeti Park a földrajzi folytatása a Gran Sasso Nemzeti Park hegyeinek. Az Appenninekbeli Európa Park a természetvédelem és a fenntartható fejlődést elősegíti. A projekt magában foglalja az egész Appenninekbeli láncot, mintegy 1500 km-t. A piemonti Szicíliába, amely több mint egyharmada az ország területének, több mint 2300 település tartozik, 64 tartomány és 15 Régió. A Park is része az Europarc Szövetségnek és a Charta Network-nek, mert betartja az Európai Charta fenntartható turizmusra vonatkozó elveit. A Park részt vesz az Európai Charta fejlesztési csoportjában is, az Europarc-on keresztül. 8.1.5 A területet érintő fő problémák, korlátok és veszélyek, valamint a kihívások és lehetőségek. A Park fő környezeti problémái a természet összetevőinek általános antropikus nyomásával vannak összefüggésben. A vízforrásokat különösen kihasználják, elsősorban ivóvízre, vízenergiára és haltenyésztésre. Van néhány kritikus helyzet, amit a sok szabadidős és turisztikai tevékenység, motoros járművek használata eredményez az érzékeny területeken. Társadalmi konfliktusok elsősorban az okozott károk miatt vannak, melyeket az egyes fajok, különösen a vaddisznó és a farkas mezőgazdasági tevékenységei idéznek elő. Konfliktusok okoznak még a vadászati tilalmak és az építési engedélyek korlátozásai is. Egyéb szociális és gazdasági problémák vannak még számos hegyvidéki területeken. A park létrehozása fontos lehetőség a térség társadalmi és gazdasági fejlődése szempontjából. Ez elérhető a környezeti erőforrások és a helyi termékek felértékelésével, a helyi hagyományok és a kultúra támogatásával, a fenntartható turizmus bátorításával. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

180

Néhány projekt célja, hogy a természetes tuldajdonságait a területén újra bevezesse, mint például bizonyos állatfajokat, látogatóközpontokat, Park Logot. 8.2

GAZDASÁGI FENNTARTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS TERMÉKEK 8.2.1 Politika és prioritások a gazdasági fejlődés és a gazdasági tevékenységek tekintetében, ami kialakítható vagy végrehajtható az érzékeny/védett hegyi környezetben.

A fő prioritás a park megőrzése, ezért minden más szempontból a gazdaságpolitika szerepe alárendelt (ha még mindig nagyon fontos). A fenntartható fejlődés gazdaságpolitikáját a Többéves Gazdasági és Szociális Terv (PPES) határozza meg, a 349/91 törvény 14. cikke értelmében. A Gazdasági és Szociális többéves tervet (PPES) a Park Közösség 2000-ben dolgozta ki, és hagyta jóvá. A PPES által kimutatható a fenntartható turizmus és az élelmiszer-gazdálkodás, mint a fő tevékenység, melyet elő kell mozdítani, ösztönzi, kell. Bár a PPES-t még nem fogadták el, ez volt a hivatkozási pont minden beavatkozásnál, ami a parkban történt. Az élelmiszergazdaságra tekintettel kidolgozásra került a fenntartható mezőgazdasági terv. A PPES hangsúlyozza annak szükségességét, hogy integrálja az összes helyi politikát, annak érdekében, hogy lekűzdje a helyi szokásokat és közigazgatási határokat. Ebből a szempontból fontos kiemelni a Park aktív részvételét a Helyi Akciócsoportokkal (Leader és a Leader plusz EU-programok), amelynek célja a gazdaságilag fenntartható tevékenységek közös fejlesztése. A biológiai sokféleség védelmének tekintetében, különösen a Natura 2000-es területeken, egy csomagintézkedést léptettek életbe a természetes biológiai sokféleség megőrzésének céljából, a mezőgazdasági vállalkozók közti, adott területre vonatkozó megállapodásokon és kompenzációs rendszeren keresztül. 8.2.2 A meglévő kezdeményezések/módszerek/akciók/projektek/ amelyeknek célja a helyi tevékenységek és/vagy termékek felértékelése. A következő szempontok alapján foglaljuk össze őket: • a Park Logo engedély; • a fenntartható mezőgazdaság terve; • Vezetők Park létrehozása. A Park Logo A 2006-ban elfogadott szabályozás a vállalatok és vállakozók számára való Park embléma engedélyezéséről megfelel bizonyos környezetminőségi követelményeknek. Az ágazatok, amelyek jogosultak az engedélyre, a következők: •

a mezőgazdaság, élelmiszertermelés, víz


181

•

vendégszeretet és vendéglátás

•

jellemző és hagyományos termékek

•

kézművesség

•

különleges események

A különböző ágazatok számára adandó jelkép-engedély módjait a speciális protokoll határozza meg. A park jelkép turisztikai tevékenységekhez való engedélyezésének szabályait a szabályrendszer határozza meg, mely a 2004-ben a Környezetvédelmi Minisztérium által 2004-ben meghatározott területvédelmi és megőrzési szabályokra utal vissza. A jelkép engedélyezésének célja: •

fokozza a fenntartható turizmust;

•

javítsa a turisztikai lehetőségeket a parkban, előmozdítva a fenntartható és versenyképes növekedésnek feltételeit;

•

ösztönzik a minőségi termékek és szolgáltatások fokozatos javulását;

•

olyan eszközt ajánl az idegenforgalmi ágazat számára, ami növeli a láthatóságát a piacon;

•

A Park Logo fontos eleme a területi marketingnek.

• Követelményeknek az engedély megszerzéséhez: •

Környezeti fenntarthatóság, mind a globális öko-rendszerrel összefüggésben, mind Monti Sibillini Nemzeti Park területének sajátos jellemzőivel kapcsolatban;

•

A szociális fenntarthatóság mind a felhasználó mind a helyi közösség számára;

•

gazdasági fenntarthatóság a felhasználó, a turisztikai tevékenység és a helyi közösség számára.

A vendéglátás és a struktúrák, amelyek megkapták a jelképet, tehát aktív részei a folyamatnak, a környezet és a szolgáltatások minőségének értékelését és javítását célozzák. A kedvezményezett előnyei a következők: • az ügyfél számára, mint a "környezetminőség szállítója" jelenjen meg • bevonása a tevékenységekbe és a kezdeményezésekbe A terv a fenntartható mezőgazdaság Az egész terv önmagában egy jó gyakorlat. A kezdeményezés főbb pontjait az alábbiakban ismertetjük. Elsődleges célja a beavatkozás: A. Valorizáció és támogatása az úgynevezett "hagyományos" és a minőségi termékeknek a védett területen belül; B. gazdaságok valorizációja, a lakosság ösztönzése, hogy vásároljon terméket közvetlenül a termelőtől. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

182

C. ösztönzése a hegyvidéki mezőgazdasági termelőknek. Az elvégzett tevékenységek annak érdekében, hogy a fenti célok megvalósuljanak: A. Idegenvezetési csomag létrehozása (az utak az ízlés) a gazdaságokban, amelyek részt vesznek a programban. B. nyomtatott brosúrák szétosztása az információs pontokon és Nemzeti Park Monti Sibillini welcome pontjain. C. a Park hivatalos honlapján egy rész létrehozása, mely teljes mértékben a 70 gazdaságról szól. Egy nagyon fontos része a projektnek a Front információs irodák megnyitása a fenntartható mezőgazdaság Projekt és a Window mezőgazdasági termékek népszerűsítésére. Ez a rész négy szakaszból áll: • azonosítása a mezőgazdasági termékeknek • azonosítása a termelőknek • az adatok gyűjtése a termelőktől • az idegenvezetés programozása Választott termék A kiválasztott termékeknek jellemző erős hagyományokkal és nagyon jó minőséggel kell rendelkeznie (mind a termék és a környezet).

Az új szakmák a környezetvédelmi ágazatban. Park útmutatók. A Parkszámára mindig is a legfontosabb az oktatás és a környezetet értelmezése. Az olyan eszközök és projektek, amelyek növelnék a környezeti nevelést és tudatosságot, és segítenék a Park Guide képzést. Tekintettel az új szakmákra, amik környezeti neveléshez kapcsolódnak, és ennek következtében didaktikai turizmus fejlesztése történik elsősorban az iskolákban, a Park


183

támogatta Környezeti Központok létrehozását (CEA). Ezek a központok magántulajdonban vannak. A Park is ösztönözte megfelelő oktatási tevékenység kialakítását (Központ a két park Arquata del Tronto, Látogató Központ Chamois a Fiastra és kapcsolódó fauna területen Látogató Központ a szarvas és a csatlakoztatott fauna területén Anthropogeographic Múzeum Amandola, Ecomuseum a Faszén kemence a Cessapalombo). A Park útmutatók minden évben elkészítik a gazdasági programokat, amely egy napra vagy több napra vezetett túrák, környezetvédelmi oktatási tevékenységek, a gyakorlati és oktatási laboratóriumok, stb átlagos költségei. 8.2.3 Új és innovatív kezdeményezések konkrét bevezetendő lehetőségekkel amik erősítenék a hegyi gazdaság megőrzését/felértékelését. A kezdeményezések között, amelyek bevezetését a Park tervezi, néhánynak célja a valorising, a hagyományos mezőgazdasági termékek preferálása. Néhány ilyen tevékenység a fenntartható turizmus öt éves startégiájában szerepel. Egyéb területek, amelyek kapcsolódnak az ágazathoz: az öko-sport, és a szigorúbb szabályozású terület, az ökológia. Ezek a következők: •

Projekt "Sibilla a Menu";

•

Park Minőség Klub;

•

rendkívüli állat-növény-és környezetvédelmi értékek zónája;

•

Certified ló pálya;

•

faunisztikai területek.

A "Sibilla Menu" projekt céljai a következők: Fejleszteni kell az éttermi hálózatot, amelyek elősegítik a hagyományos és helyi termékekek termelését. - Javítani kell a Sibilla képen keresztül a helyi gasztronómiát - Fokozni az idegenforgalmi kínálathoz kapcsolódó gasztronómiát A Park Minőség Klub Projekt képviseli a Park jelképe koncesszió fejlesztését. Tény, hogy a vendéglátás és a vendéglátó vállalkozások, melyek a Park emblémájában vannak, a Minőség Klubhoz tartoznak. A projekt zónák rendkívüli állat-növény-és környezetvédelmi értékének az a célja, hogy találjon és szabályozzon egyes területeket - legfeljebb néhány hektárig. Ezeken a helyeken, az öko turizmus csak engedéllyel végezhető, melyért díjat kell fizetni. Különös figyelmet kell fordítani a Szarvas, őz, zerge Appenninek, Golden Eagle és Wolf megfigyelésére. További projektek a vadászat és a fényképezés. A projekt Trucks. A Környezetvédelmi Minisztérium kezdeményezése, melynek célja a terület védelme és megőrzése. Összeköti: 216 km hosszú ring a Nemzeti Park Monti Sibillini, a 416 km hosszú ring pálya a Nemzeti Park a Gran Sasso és Monti della Laga, a 157 km hosszú pálya Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

184

a Nemzeti Park Majella. A Nagy Path jelenleg gyakorlatilag csak a papír térképet nyomtatott a projekt által, mint ahogy a támogatott a minisztérium is. A faunisztikai Terület projekt célja az azonosítása és szervezése az új faunisztikai területeknek, hozzá kell adni a két már meglévőt (Szarvas és Appenninekbeli Chamois), ideális esetben a fele önkormányzati, körülbelül kilenc összesen. Ezt lehetne elérni koncentrálvanéhány vonzó fajra, amelyek könnyebben kezelhetőek. Jelenleg ezek a fajok továbbra is a szarvas, őz a vaddisznó és a madárvilág. (három helyszínen, egy belső és két külső). 8.2.4 Célcsoportok és az érdekelt felek akiket be kell vonni az új gazdaságilag fenntartható tevékenységek és termékek szakpolitikáinak és megközelítéseinek a keretébe. 1. Intézményi szereplők: -

Országos (végrehajtó bizottság, Igazgatóság)

-

EELL elemei Park közösség

2. Az érintettek: -

Gazdálkodók szervezetek és független termelők

-

Egyesületek állattenyésztők és / vagy független állattartók

-

Élelmiszer-feldolgozó ipar

-

környezetvédő szervezetek

-

Cooperative / vállalkozások, amelyek kezeléséhez szolgáltatási struktúrákra a Park (Park Házak, Wildlife területe Suede, Wildlife és szarvas Heritage Center of Castelsantangelo Sul Nera):

-

A szövetkezetek és a vállalkozások, amelyek turisztikai szolgáltatások

-

Park Guides

-

Tulajdonos / vezető a vendéglátás és a vendéglátó-ipari vállalkozások

-

Vezetői G.A.S. Menedékek (Nagy Ring a Sibillini) és a Központ a két park.

Eltekintve az intézményi szervektől, mind a vállalatok, csoportok és fent felsorolt szervezetek hajlandóak részt venni a projektekben, mert érdekeltek olyan tevékenységekben, melyek bevételt termelnek. Meg kell jegyezni azonban, hogy egy már meglévő tevékenység átalakítása annak érdekében, hogy öko-kompatibilis legyen, egy kulturálisan nehéz folyamat, amely jelentős problémákkal jár. (alacsony minőség, tendencia, hogy megtagadja az innováció).


185

8.2.5 Lehetőségek, erősségek, kihívások és szükségletek, valamint a problémák (gyengeségek, korlátok, veszélyek) kapcsolatban a gazdasági fenntartható tevékenységekkel és termékekkel (SWOT analízis) A fő probléma ebben az ágazatban a finanszírozási stabilitás. A Park, mint egy non-profit állami hatóság, nagymértékben függ a minisztériumi hozzájárulásoktól. Ez jelenti a bevételei 85%-át, míg 8% (változó) más hatóságoktól érkezik, és csak 4% származik a közvetlenül termékek értékesítéséből (brosúrák, katalógusok, gadgets, stb). Mivel közel 70%-a költségeknek működési költség (19% alkalmazott, 9% Látogató központok, 6 %menedékek, 13% Park Házak, 11% Múzeumok, szinte az összes terület teljes finanszírozása), egyértelmű, hogy további csökkentése a költségvetésnek veszélyeztetik a Parknak a létét a jelenlegi formájában. A legfontosabb kihívás, talán döntő fontosságú a közeljövőben, a kommunikáció fejlesztése és a Parkról kialakult kép javítása. Ezt kell kívűlről irányítani (nemzeti és nemzetközi szinten), hogy több hitelt kapjanak a funkciók, a célkitűzések, az erőfeszítések és az elért eredmények, valamint a Park belső környezetének a megőrzése is. Különböző stratégiákat kell alkalmazni. A felhasználók (turisták) számára, a kommunikáció középpontjába az érzelmeket kell állítani, valamint a minőséget, a kulturális és lelki részvételt, a fizikai jólétet és a pihenést. A Park lakói és az adminisztrátorok számára szükséges a jelenlegi és jövőbeli gazdasági lehetőségekre összpontosítani, valamint az életminőségre a Park területén. 8.2.6 Helyi, nemzeti és európai kezdeményezés/gyakorlat, hivatkozva a kezdeményezés/valorizációra, ami a gazdasági fenntartható tevékenységek/termékekre is használható, mint egy jó gyakorlat projekt partner területeken A korábban ismertetett kezdeményezések (lásd a fejezet 8.2.2. És 8.2.3.) mellett szükség lesz beavatkozásra az alábbi ágazatokban: a. Sportolási lehetőségek. Eddig ezek a tevékenységek nem illeszkedtek megőrzésbe, néha közvetlen ellentétben álltak vele. b. Parkolás és a bejárás már nem lehet ingyenes. Parkolást az autók és lakókocsik számára fizetőssé kell tenni, mint a legtöbb európai oszágban. Egy másik jó gyakorlat lehet díjat szedni bizonyos utakon, melyek átmennek különösen értékes területeken és – megközelíthetőek mind shuttle busszal mind gyalog.


186

8.3


A

KOORDINÁLT

MENEDZSMENT

8.3.1 Általános bemutatása a természeti értékeknek és védett hegyvidéki területeknek a kezelése helyi/regionális szinten. A Monti Sibillini Nemzeti Park Szervezete egy non- profit köztestület. 1. Minisztériumok: A Park Szervezete a Környezet-és Tájvédelmi Területek Minisztériumának felügyelete alatt működik összhangban a 394/91. és a 70/75. törvénnyel. A szervezet a Gazdasági Minisztériumnak nyújtja be a költségvetését. 2. Marche és Umbria régiók: A régiók részei az Európai Alapoknak és a különböző projekteknek. Ők fogadják el és hagyják jóvá a Park tervét, részt vehetnek a környezeti hatásvizsgálatban (KHV), a környezetvédelmi stratégia értékelésben (ESA) és a releváns területi változásokban. 3. Macerata, Fermo, Ascoli Piceno és Perugia Tartomány: a különböző projektekkel hatással vannak egymásra, adminisztratív eljárásokkal (pl. KHV, ESA, stb), a tartományi tervezés és önkormányzati tervezés értékelésével kapcsolatban. 4. Camerino, Monti Azzurri, Sibillini, Tronto, Valnerina Hegyi Közösségek: erdőgazdálkodási tervekkel kapcsolatos különböző javaslatokat és projekteket mutatnak be annak érdekében, hogy ajánlásokat és mandátumot kapjanak. 5. Önkormányzatok (lásd a fenti lista): állandó kapcsolatban vannak a Parkkal annak érdekében, hogy különböző mandátumokat szerezzenek. 6. Mezőgazdasági Közösségek: fontosak a Park tervezése a potenciális bérleti díjak és a megőrzési előírások szempontjából. 7. Nemzeti erdő Testület (ha a park a regionális koordinációs Környezetvédelmi-CTA): felelős a park területének felügyeletéért. Ez a tevékenység a park hatóság felügyelete alatt működik. Az állomásparancsokok száma a Regionális Környezetvédelmi Koordináció (CTA) alatt 9 (8 a Marche régióban, és 1 az Umbria régióban). CTA-nak a következő szervezeti egységei vannak: igazgatási, műszaki (az erdőben keretében), felügyeleti és jogi osztály. A CTA használhatja a Park tulajdonában lévő 36 autót, 3 hójáró autóját, 3 kamiont az állatok szállítására. 8. Az egyetemek és kutatóintézetek. A Park a kutatás keretében együttműködött és továbbra is együttműködik öt egyetemmel (Roma, Siena, Perugia, Camerino és Ancona).


187

8.3.2 A védett területek kezelési tervének megnevezése (prioritások, látókép, kezelési célok, a várt eredményeket, a meglévő és a potenciális lehetőségek és problémák). A menedzsment célkitűzései a meglévő tulajdonságok, a környezet, a táj és a növény- és állatvilág megőrzése, a természet visszatérésének a természetes folyamatának segítése. Ennek érdekében alkalmazni szükséges az alábbiakat:

•

a helyi fauna újrakezdése (Szarvas, Appenninekbeli Chamois);

•

problémás fajok nyomonkövetése, ellenőrzése és a társadalmi érvényesítése (vaddisznó, farkas);

•

a naturalista érzékenység és empátia kialakítása a környezet felé;

•

az öko-kompatibilis tevékenységek

• A fauna egyensúlya elérésének várható eredményei a K szintre alakulnak (fajok maximális terhelhetősége, kivéve a vaddisznó) és szükséges a Park arculatának erősítése: •

Jobb életfeltétel a lakók számára;

•

A megújuló természeti erőforrások használatba való bevonása a lakosság részére;

•

Garancia a környezet és a menedzsment minőségére (mind nemzeti, mind európai szinten.)

Mindezt el kell érni a 10-15 év alatt. Lehetőségek és főbb problémák. 1. lehetőségek •

Javul a kapcsolat a helyi közösségekkel, köszönhetően a közvetlen részvételnek az üléseken, és kapcsolattartásnak az intézményi szervezetekkel;

•

megerősítése a jó interperszonális kapcsolatoknak;

•

moderációs képesség és tárgyalási készségek

•

a "win-win" hozzáállás elfogadása

•

az összes érdekelt fél problémájának megértése

•

a hatóságok és szervezetek tevékenysége iránti figyelem növelése;

•

Gazdasági ösztönzők, szintén Európában;

•

Az Európai Charta teljes bevezettése a fenntartható turizmus érdekében

•

Az európai és európán kívüli turizmus növelése

2. problémák •

Hosszú bürokratikus eljárás a Park terv elfogadása során


188

•

A felügyeleti szolgálat (National Forest Corp-CTA) működési hiányosságai

•

a személyzet elégtelen száma (40 helyett 70), azért is, mert egyes feladatok nincsenek összhangban a célkitűzéssel

•

szakmai adatok hiánya

•

szervezetlenség, programok hiánya és ellenőrzés vadászati tevékenységekkel kapcsolatban

•

veszekedések előfordulása, partnerség nehéz létrehozása (adminisztrátorok és a polgárok);

•

A belső mikro-konfliktusok (többek között a park alkalmazottai);

•

a turisztikai ágazat lassú növekedés és nagyobb versenyképesség más területein;

•

a motiváció hiánya és ellenállás a fiatal generációnál

•

a turisták hozzáférése a sérülékeny területekhez 8.3.3 Együttműködés/koordináció szintje/kiterjesztése a helyi szereplők között mind a létrehozási terv/politika és a védett és érzékeny területek menedzsmentjében.

A többi helyi szereplővel való együttműködés és koordináció a tervezésben, érzékeny területek irányításában és megőrzésében meglehetősen tagolt, és magába foglalja a legtöbb Park tevékenységet. Egyéb helyi szereplők: helyi iskolák, különféle egyesületek (kulturális, sport, gyártók, útmutatók és idegenforgalmi ágazat), széles csoportok (vadászok, tenyésztők), polgári vagy kisebb csoportok partikuláris érdekek. Az egyén szintjén, találkozók általában informálisak és általában a park székházában tartják őket. Félhivatalos szinten (a projektek vagy kisebb kezdeményezések), az üléseket mind a Park székházában, mind pedig az önkormányzat vagy társulás az intézményi irodájában tartják. A hivatalos szinten, a találkozókat szinte mindig a Park székházában tartják. A meghívókat írásban, telefonon vagy e-mailben küldik, ha hivatalos a találkozó. Egyéb esetben telefonon, vagy e-mail-ben. Az esetek többségében, informális találkozókat szerveznek információcsere céljából. A formális értekezletek gyakran zártak. A park aktív résztvevője az üléseknek. 8.3.4 A nyilvánosság részvételének a szintje és kiterjesztése a menedzsment tervek létrehozásában. A Park elősegíti a nyilvásság bevonását a tervezésbe, az érzékeny területek és a védett fajok irányításába és megőrzésébe. Különösen a Park hatóság gondoskodik az általános


189

nyilvánosságról az összes érdemi információval kapcsolatban és bátorítja a lakosokat a részvételre. Konkrét tevékenységek már folynak a Life projektek keretében: •

Life "Ex-Tra" projekt.

Több találkozóra került sor, néhány információs szinten, más pedig azzal a célzattal, hogy megosszák a ragadozókkal kapcsolatos problémákat a juhtenyésztés területén. Az üléseket szakosodott munkatársak tartják a részvétel felügyeletét egy egyetemi tanszék biztosítja. •

"Life Coornata" projekt. Helyi gazdasági szereplők bevonása, amelyek célja felértékelni az Appenninekbeli Chamois jelenlétét. Önkéntesek, környezetvédő szervezetek és a helyi ügyintézők vesznek részt ebben a projektben;

•

A fenntartható turizmus Európai Chartája. A Charta egy olyan fórum létrehozását vázolja fel, amely lehetővé tenné, hogy a helyi szereplők a turisztikai tevékenységekben aktívan részt vegyenek. A fórum is nagyban hozzájárulnak a szükséges szinergia létrehozásához.

Egyéb kezdeményezések: •

Parkok Egyesületének alkalmazottai (Ass. 394), védett területek elnöke (Federparchi), védett területek igazgatói és vezetői (AIDAP);

•

környezetvédő egyesületek (olasz Alpesi Club, Italia Nostra, WWF, Lega Ambiente, stb.)

•

a vadászok szervezett és nem szervezett csoportjai (felhatalmazott személyek jogosultak tartani vaddisznót ellenőrzés alatt).

Kérdések és problémák merülnek fel, melyek ösztönzik a találkozók konferenciák és viták tartását. 8.3.5 A lehetőségek, erősségek, szükségletek és kihívások, valamint a problémákkal (gyengeségek, korlátok, veszélyek) kapcsolatos területi koordináció és összehangolt kezelési politikák és tervek (SWOT analízis). Lehetőségek •

adminisztrátorok és a polgárok közti kapcsolat javítása számos kapcsolatfelvétellel

•

Jó együttműködés a regionális és tartományi műszaki irodával, szorosabb együttműködés a Mountain Közösségekkel.

Erősségek •

az összetett problémákkal küzdő munkavállalók tapasztalatai és képességei

Kihívások •

Javítani kell a kapcsolatot a vadászokkal

•

Javítani kell a szakmai színvonalon dolgozók állattenyésztési technikáját


190

•

a turisztikai ágazat ösztönzése, hogy vezessenek be jobb minőségű projekteket (kórházak, termékek, stb)

Szükségletek •

Speciális vadászterületek létrehozása

• A személyzet számának növelése •

A személyzet hatékony felügyelete (legalább 6 fő)

•

A rendelkezésre álló legalább 4 fizikai dolgozó;

Problémák (gyengeségek, veszélyek) •

kohézió hiánya a Park és az önkormányzatok között;

•

a Park szubjektív elszigeteltsége

•

a munka és a kompetenciák túlterhelése a személyzet elégtelen létszáma miatt

•

európai projektekhez való hozzáférés nehézsége a hozzáértő személyzet hiánya miatt, elsősorban a tőkebevonási ágazatban (koordináció más hatóságokkal);

•

nagyszámú adminisztrátor jelenléte, amelyek nem osztják a Park céljait; 8.3.6 Érdekes kezdeményezések és gyakorlatok hivatkozása tervek / politikai és / vagy a menedzsment létrehozásához az érzékeny / védett területekre, amelyeket fel lehet használni, mint a jó gyakorlat.

Jó gyakorlatok 1 Európai Charta a fenntartható turizmusról (ECST) ECST kétségtelenül mintapéldája a jó gyakorlatok tervezésének a védett területeken fenntartható tevékenységnek. konkrét célok: •

jobb megismertetése és támogatása az európai védett területeknek, fontos elemei a természeti örökségünknek, amit védeni kell, és biztosítani a jelen és a jövő generációi számára;

•

Javítani kell a fenntartható turizmust és elő kell segíteni védett területeken, és szemmel kell tartani a környezetvédelmi igényeket, valamint a helyi közösségek, kereskedelmi vállalkozások és a látogatók igényeit is.

Alapvető tevékenységek végrehajtása. •

A munka közös, annak érdekében, hogy bevonják az összes szereplőt a turisztikai ágazat fejlesztése és kezelése érdekében a védett területeken;

•

kialakítása és végrehajtása egy hatékony stratégiának a fenntartható turizmus és a cselekvési terv tekintetében a védett területeken;

•

Meghatározni a legfontosabb tényezőket a terület természeti és kulturális értékeinek megőrzése és javítása szempontjából, ugyanakkor védeni kell azt az átgondolatlan


191

idegenforgalmi fejlesztéstől: hirdetni kell, hogy a látogatók látogatásuk minden fázisában magas minőségi színvonalú szolgáltatást kapnak, hatékonyan kell kommunikálni a látogatók számára a speciális karakterét az adott területnek; •

Szervezni kell tanfolyamokat UCST-n a munkavállalók és a teljes személyzet részére a védett területen: fórumokat és kerekasztalokat kell kialakítani a különböző szereplők számára a térségben; elemzést kell készíteni az idegenforgalmi piacról, a védett területen, értékelni kell a stratégiákat, lehetőségeket és a környezeti, társadalmi gazdasági hatást.

Célcsoportok. Turizmus munkások, egyesületek, adminisztrátorok, a turisták számára. Közvetlen és közvetett kedvezményezettek. Ugyanaz, mint fent. Eredmények és hatások. A Nemzeti Park a Monti Sibillini megszerezte a Chartát 2002-ben és azt követően meghosszabbították 5 évre (további információ és dokumentumok http://www.sibillini.net/attivita/turismoSostenibile/index.html)


192

8.4

MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK AZ INFORMÁCIÓ, OKTATÁS ÉS TUDATOSSÁG EMELÉSÉRE 8.4.1 Tájékoztatás, képzés és tudatosítás; célok, prioritások, stratégiák, módszerek és tevékenységek azzal a céllal, hogy tudatosítsa a természeti értékek és termékek, valamint a terület fontosságát, hogy fokozza a területi identitást természetes / védett hegyvidéki területeken

Célkitűzések és prioritások. Célok és priorítások az alábbbiak: • A megfelelően és hatékonyan kommunikálni a missziót (elsősorban, megőrzése második, támogatása és a fenntartható kulturális, társadalmi és a gazdasági növekedést, valamint a nevelést és a kutatást) és a park (üdvözlése Sanctuary) vízióját. Stratégia •

elfogadni a konfrontációt;

•

részvétel előmozdítása;

•

dolgozni az érzelmeken annak érdekében, hogy eltöröje az előítéleteket;

•

új értékek és új információk bevezetése;

•

megerősíteni a demonstrációkat és a példákat.

Módszerek és tevékenységek: •

biztosítani, hogy az értékek, a Park missziója és jövőképe érthető legyen és ezt megosztani a munkavállalókkal és a munkatársakkal;

•

magában foglal minden oktatási tárgyú intézkedést;

•

a látogató központokon keresztül továbbítani a Park értékekeit, valamint múzeumokon, Park házakon keresztül lehetővé tenni a közvetlen kapcsolatot az érintettekkel;

•

fejleszteni a munkahelyi képzést, annak érdekében, hogy javítsa a dolgozók kommunikációját és a megbízhatóságát a külső kapcsolattartásban;

•

új életet adni a környezetvédő szervezeteknek és a múlt szövetségeseinek, próbálni ösztönözni az együttműködésüket;


193

8.4.2 Az állami és magán hatóságok és érintett szervek információs, képzési és figyelemfelkeltő tevékenységei. A hatóságok és állami szervezetek, valamint az egyesületek vegyenek részt ebben a sor olyan intézkedésben , melyek a következő fejezetben vannak felsorolva 8.3.1 és a 8.3.3. pontokban. Struktúrájuk és a hatásköreik is szerepelnek azokban a fejezetekben. 8.4.3 A célcsoportok és az érintett felek információ, képzési és figyelemfelkeltő tevékenységeinek támogatása. Módszerek, stratégiák és eszközök keretében az információ, a képzés és a tudatosság erősítése tevékenységekre és megvalósított tevékenységek minden célcsoportnak. Rövid lista az érdekelt felekről és a célcsoportokról: Az érintettek: a hatóságok intézményesen részt vesznek a Park tevékenységeében (8.3.1 fejezet) Célcsoportok: a) a külföldi turisták és a Parkkal nem határos régiókból érkező turisták; b) Parkkal határos területekről érkező turisták (érkező önkormányzatok, tartományok és régiók a Park); c) dolgozók az idegenforgalmi ágazatban; d) A nemzeti és a külföldi turisták; e) a mezőgazdasági termelők és állattenyésztők (a parkban); f) a vadászok, akik a parkban tartózkodnak, és vadásznak a szomszédos területeken; Módszerek és kommunikációs stratégiák. Hivatkozással a célcsoport pontban felsorolt a) és b) pontokra, a legfontosabb az, hogy helyes és alapos információkat kapjanak a saját nyelvükön a választásuk szerint. Kilépés javaslatokat is meg kell adni, és figyelni kell arra, hogy a lelkesedés és büszkeség a kommunikátornál döntő jelentőségű. 2010-ben kérdőívek készültek, de ezek szétosztása és az összegyűjtött adatok elemzése 2011ben indul. Eszközök. A kategóriák a), b) és d) elsősorban tájékoztató anyagok. A csoport e) és f) elsősorban a közvetlen kapcsolatot. A csoport c) vegyes eszközöket.


194

8.4.4 Lehetőségek, erősségek, szükségletek és kihívások, valamint a problémákkal (gyengeségek, korlátok és veszélyek) kapcsolatos tájékoztatás, a képzés és a tudatosság erősítése. (SWOT analízis)

Lehetőségek. • Nyári idegenforgalom növekszik, és egyre több turista érkezik külföldről is. • a helyi események számának növekedése, ahol a Park részvételét kérik. • az iskolai turizmus növelése ideális célpont az oktatási fürdők előkészítése és megvalósulása számára. Erősségek. • lelkesedés és a kreativitás a nagy erőssége a Park útmutatóknak és a Környezetvédelmi Oktatási Központok és szövetkezetek személyzetének. • kihívások. • téli turizmus támogatása (nem feltétlenül kapcsolódik a sport és a síelés). • stabil szövetség létrehozása vadászokkal, közös projekteken keresztül, a Park határain kívül is, csakúgy mint a csatlakozó területeken (lásd art.32, National Law 394/91). • a helyi közigazgatási szervek meggyőzése, hogy kezelje a Parkot, mint szövetségest, nem pedig, mint ellenséget. Ezt lehetne elérni közös projektekkel, különösen olyan területeken, melyek marginálisak a Park küldetésével. • strukturális és funkcionális kapcsolatok támogatása a helyi különleges események körében (lásd a problémák), beleértve azokat amik a küldetése és a jövőképe a Parknak; • a munkavállalók számára megmagyarázni, küldetését és a jövőképét.

ha szükséges, megvédeni a Park

Szükségletek. • Info pontok és Látogató Központ számának növelése (stratégia erősen függ a finanszírozástól). • Javítani a vezetők speciális képzését, és növelnii a számukat. • Javítani kell a tenyésztők szakmai képzését. • a vadászok (kutya és gazdáik) kompetenciáját és az etikáját javítani. Problémák (gyengeségek, veszélyek). • A Park főbejárata jelzésének hiánya. • Jelek és plakátok érzelmileg semlegesek. • Nincs igazi bejárata a Parknak. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

195

• A különböző önkormányzatokhoz tartozó utakkal kapcsolatos kezdeményezések esetén a koordináció és a technikai megfelelőség hiánya. • Speciális események nem kapcsolódnak a közös projektekhez, gyakran ismétlődőek, ha éppen nincsenek közvetlen versenyben egymással. 8.4.5 Érdekes kezdeményezések és gyakorlatok hivatkozva a tájékoztatásra, a képzés és a tudatosság növelésére szolgáló tevékenységekre, illetve milyen módszereket lehet használni, mint egy jó gyakorlat a partner területeken.

Ami a ECST (8.3.6 fejezet) és a PAS (3.1.2 fejezet) (a tetején PAA, fejezet 3.1.3), akkor lehet hivatkozni az adott részekben. A Wildlife - Virágárus - környezeti kiválóság és a Wildlife projektekben közösek a következő jellemzők: Célkitűzések. Képzett gazdaság elősegítése és magasabb környezeti érzékenység elérése. Megvalósított alapvető tevékenységeket. Egyedi tervezés. Célcsoportok. A turisták (főleg a régión kívüli és külföldi), útmutatók, a helyi szereplők, önkormányzatok (fontossági sorrendben). Közvetlen és közvetett kedvezményezettek. Lakosok, az emberek, akik a helyi idegenforgalmi ágazatban dolgoznak. Eredmények és hatások (lehetséges, kívánatos és várható). Külső •

Javul a park képe.

•

Hitelesség nemzeti és nemzetközi szinten.

•

Az állami finanszírozás fontosságának növelése.

Belső •

a gazdasági termelés következményei pozitívan befolyásolta a helyiek véleményét.

•

a környezeti kérdésekben növelte a helyi lakosok érzékenységét.

•

a Park dologozói számára nagyobb büszkeség.


196

8.5

KÖVETKEZTETÉSEK

A. a gazdasági tevékenységek és gazdaságilag fenntartható termékek azonosítása B. módszerek és stratégiák összehangolt irányítása és tervezése 1. Vadvidéki projektek (újra betelepítésre, ellenőrzés, a monitoring); 2. Felelős ökoturizmus; 3. Felügyelet a területminőségét illetően; 4. Elősegítése az ökokompatibilis termelési tevékenységeknek (a fenti fejezet). 0 Jól ismerd a saját szükségeidet 1. A másik oldalon nincsenek se ellenségek, sem ellenfelek, az emberek csak szeretnék megoldani a problémát. A cél nem a győzelem, vagy megegyezés, hanem a jó eredmény békés és hatékony módon elérése; 2. Jó kommunikáció (meghallgatni és megérteni, hogy magunkat érteni, beszélni rólunk, nem a többi ember ...); 3. Ragaszkodj objektív kritériumokhoz (megállapodások, objektív szempontok alapján, béke és hatékonyság); 4. Mindig hasznosíts Jó tárgyalási gyakorlatokat C. módszerek és stratégiák a képzés és a tudatosság emelésének javítására •

elfogadni a konfrontációt és elősegíteni a részvételt;

•

változatos kommunikációs stratégiák: beszélni a lakosokkal és az adminisztrátorokkal

•

pontosabban megértetni a park elképzeléseit és küldetését;

•

magában foglalni minden intézkedést és oktatási tartalmat;

•

új szövetségek kutatása a meglévők mellett


197

9. ESA jelentés Görögországból


198

9.1


9.1.1 Releváns jogszabályok tekintettel a természetes és védett hegyvidéki területekre, és azok vezetésére/védelmére/hasznosítására. Számos európai és görög jogszabály szabályozza a védett területek létesítését, védelmét és igazgatását Görögországban, ide értve a hegyvidéki terültekre vonatkozó szabályozást is. Görögországban az első nemzeti parkot 1928-ban alapították (Olympusz-hegység), míg az első nemzeti park a Pindusz-hegységben 1966-ban alapították meg (Pindusz-Valia Caldahegység). A védett területek alapítására vonatkozó jogi szabályozás két Európai uniós direktívához kapcsolódik elsősorban, a Madarak védelméről szóló direktívához ("Madarak" 79/409/CEE) és az Élőhelyek és fajok védelméről szóló direktívához.("Élőhely" 92 / 43/CEE). 9.1.2. A terület általános bemutatása a hegyvidékre tekintettel. A Pindusz-hegyvonulat A Pindusz a leginkább elnyúló hegyvonulat a görög félszigeten. Nyugaton egészen északnyugattól dél-keletig terjeszkedik keresztül az Epirus-i régión, míg északon és keleten NyugatMacedónia régión és Thesszálián át. A vonulat része annak a földrajzi domborulatnak, amely keresztülszeli a Balkán-félszigetet a Dinarik-Alpoktól Görögországig majd a kisázsiai Tauruszhegységben folytatódik. A Pindusz-hegylánc egy összetett hegyvonulata magashegységeknek, fennsíkoknak, völgyeknek, szurdokoknak. A hegyvonalat egy vízgyűjtő terület a Ión-tenger és az Égei-tenger között. Több mint a görög folyók fele itt ered a magaslati hegyvonulaton. 9000 km2 terület, amely északtól délig mintegy 150 km, kelettől nyugatig mintegy 55 km hosszú. A Pindus hegyvonulat 3 fő területre tagolható: • Timfea (Észak-Pindusz), amelynek egyik oldal Epiruszra, másik oldala Nyugat Macedóniára esik • Athamaniki (Közép-Pindusz), amelynek egyik oldal Epiruszra, másik oldala Thesszáliára esik • Dolopiki (Dél-Pindusz), amely Thesszáliára és Evritániára esik A Pindus-hegyvonulat az Epiruszi-régióban (Pindus- Epirus) Az Epiruszi-régió a Zöld Hegyek (Green Mountain) projektben a Pindusz-hegység azon részével vesz részt, amely az Epiruszi-régió területére esik, és magába foglalja az ÉszakiPinduszt (Konitsa, Zagori, Metsovo és Pogoni Önkormányzatai) és a Közép-Pinduszt (Észek és Közép Tzoumerka Önkormányzatai).


199

Gyakorlati okokból a továbbiakban a Green Mountain projektben részt vevő területet Pindusz-Epirusznak nevezzük. Számos, méretben, besorolásban, ökológiai jelentőségben igen eltérő nagyságú védett terület lett alapítva az elmúlt évtizedekben a Pindusz- Epiruszban (nemzeti parkok, különleges természeti szépségű területek, természeti emlékhelyek, vadvilág óvóhelyek… stb). Ezek a védett területek a közelmúltban három nagy részre lettek csoportosítva, négy nagyobb védett terület alá. Kettő ezek közül már védett területté lett nyilvánítva (Északi-Pindusz Nemzeti Park, Tzoumerka- Peristeri- Arachtos szurdok Nemzeti Park) míg a másik kettő megalakítása folyamatban van (Grammos-hegység Nemzeti Park, Pogoni- Konitsa Ökofejlesztési terület).

Egység

Védett terület besorolása

ÉszakPindusz

nemzeti park

KözépPindusz

nemzeti park

GrammosKonitsaPogoni GrammosKonitsaPogoni

Elnevezés

ÉszakPindusz (VikosAoos szurdok & Pindusz) TzoumerkaPeristeriArachtos szurdok

Felszín (Km2)

Felszíne az Epiruszirégióban ((Km2 )

Védett státusz

Natura 2000 terület

2000

1500

igen

13

850

500

igen

2

nemzeti park

Grammoszhegység

1000

600

tervezett

1

Öko-fejlesztési terület

KonitsaPogoni

300

300

tervezett

1


200

Az Epiruszi-régió. A projekt terülket (Pindusz- Epirusz) fekete vonallal jelölt.


201

A Pindusz- Epirusz növényvilága (vegetáció) Örökzöld schlerophyllous cserjék, és az itt leggyakoribb fajok a Kermes tölgyek (Quercus coccifera), az eperfák (Arburus unedo) és néhány más fa és cserje fajták, mint a magyal tölgy (Quercus ilex) élnek az alacsonyabb lankákon (400 m-700 m). Az alacsonyabb terülteket követő magassági zónában (700m – 800m) cserjék élnek, főleg keleti gyertyán (Carpinus orientalis), (Carpinus betulus), komló gyertyán (Ostrya carpinifolia) és számos helyen Kermes tölgyek. Feljebb a lejtők tölgyfákkal borítottak (800m-1000m), számos tölgyfa fajjal (Quercus frainetto, Quercus pubescens, Quercus dalechampii, Quercus cerris and Quercus trojana). A középső magassági zónában (1000m-1600m) vegyesen és fajilag elkülönülve fekete fenyők (Pinus nigra), erdei fenyők (Abies borisii-regis) és bükkfák (Fagus sylvatica) élnek. Az Északi Pindusz Nemzeti Parkban és korlátozott mértékben a Grammos-hegységben a felsőbb magassági zónát (1600m-2000m) jellegzetes fenyő fajok, így a Balkáni vagy Bosnyák fenyő (Pinus leucodermis or Pinus heldreichi) alkotják. A legmagasabb magassági zónában (1800m/ 2000 -2637m) alpesi és szub-alpesi rétek terjeszkednek nagyszámú lágyszárú növénnyel és néhány élőhely tipikus tüskés bokorral. Látványos sziklák és szakadékok, mint az Aoos, Vikos és Arachtos is jellemzik a meredek Epirusz-Pinduszt. A folyópartokon keleti platánok találhatóak (Platanus orientalis), fekete nyárral és nyárfákkal (Populus nigra and P. tremula), többféle fűzfával (Salix sp.) és a közönséges égerrel (Alnus glutinosa). A Pindusz-Epirusz 2000 különféle növényfajnak ad életteret. A Pindusz- Epirusz állatvilága (fauna) A Nemzeti Park állatvilága igen gazdag. Körülbelül 50 emlősfaj, 180 madárfaj, 30 hüllőfaj, 15 kétéltű faj és 25 halfaj él a területen.. A nagyobb emlősök között számos ritka faj él, mint az őz (Capreolus capreolus), vaddisznó (Sus scrofa), balkáni zerge (Rupicapra rupicapra), barnamedve (Ursus arctos), farkas (Canis lupus), vadmacska (Felis sylvestris) stb. Ezek az emlősök jelentős populációt képeznek Göörgországban, sőt még még európai szinten is. Ami a madarakat illeti, néhány ritka faj fordul elő a területen: az arany vagy másnéven szirti sas (Aquilla chrysaetos), a fakó keselyű (Gyps fulvus), az egyiptomi keselyű (Neophron percnopterus), a vándorsólyom (Falco peregrinus) stb. A hüllők közül említésre méltó a jelenléte a marginális teknősnek (Testudo marginata), a kétéltűek közül az Alpesi gőtének (Triturus alpestris) és a halak közül az őshonos folyami halaknak az Aoos folyóból (Oxynoemachelius Pindus). a) Az Északi-Pinduszi Nemzeti Park A Nemzeti Parkban a legmagasabb hegyek: a Smolikas, amely a második legmagasabb hegy Görögországban (2637m.), a Tymfi (2497m.), a Vasilitsa (2249m.), a Ligos (2177m.), a Zigos (1820m ), és számos kisebb vonulat és magasság, mint a Trapezitsa (2022m.), és a Tsouka Rossa (1987m.), valamint a Flambouro (1914m.), a Mitsikeli (1810m) és a Koukourountzos Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

202

(1785m.). A nemzeti park területén ered az Aoos folyó és ennek legnagyobb mellékfolyója a Voidomatis valamint az Arahthos folyóból a Vardas és ZagorikosA nemzeti park magasabb területein kis alpesi tavak fekszenek, az ún. Sárkány-tavak, mint a Tymfi Drakolimni és a Smolika, valamint a Flegga-tavak A növények sokaságának nyilvántartott száma meghaladja az 1700 fajt, számos közülük ritka, endemikus és védett (Viola albanica, Soldanella pindicola, Thlaspi tymphaeum. Ramonda serbica, Leptoplax emarginata, Bormellera tymphaea, Centaurea pawlowskii, Centaurea vlachoroum, Silene pindicola stb). Ezen felül, a Nemzeti Park területén hegyi falvak s hálózata található, amely 100 falvat és két várost foglal magába. A legfontosabb települések a Nemzeti Park területén: Zagora, Konitsa, Metsovo és a tipikus oláh falvak a szubalpin legelőkön. A települések az Északi-Pindusz Nemzeti Parkban 3 önkormányzat alá tartoznak: (Konitsa, Zagori, Metsovo). Ioannina, Metsovo and Konitsa a legnagyobb városi központok minden szükséges adminisztratív, egészségügyi és oktatási infrastruktúrával. A települések a tengerszint feletti 400 méteres magasságtól (Kallithea) 1450 m –es magasságik fekszenek (Samarina). Több mint 70%-a a falvaknak a 800 m - 1100 m közötti tengerszinti magasságon, míg 1100 m felett 6 település taláható (Vradeto, Fourka Kapesovo, Skamneli, Milea and Pades). A helyi lakosság a területen több száz éve él, valamennyi saját kultúrával és szokásaival. Az egyik legérdekesebb jellemzője a területnek a helyi építészet és az emberi környezet. A fő foglalkozása a helyi lakosoknak a fakitermelés, az állattenyésztés, a mezőgazdaság és a turizmus. b) Tzoumerka-Peristeri-Arachtos Szurdok Nemzeti Park A terület túlnyomó részben az Epiruszi-régióhoz tartozik. Területe mintegy 900 km2, 61 faluval és 2 önkormányzattal (Észak-és Közép-Tzoumerka). Két nagy hegyvonulatot foglal magába: a Lakmos-hegységet (vagy Peristeri-hegység ) (2221m) és az Athamanika-hegységet (vagy Tzoumerka) , amelyek legmagasabb csúcsai a Kakarditsa (2429m) és a Katafidi (2393m). Ezen felül itt található Metsovitikos folyó medencéjének fele és a teljes Arachtos szurdok. c) Grammos- Pogoni- Konitsa javasolt védett területe A terület északon magában foglalja a Grammos-hegységet (2520 m), a középső részén a Sarantaporos-völgyet és a Konitsa-síkságot, míg délen a Pogona és Nemertsika régiót (2200m). Az egész terület közvetlen közelében van a görög-albán határ. A teljes terület mintegy 1.400 négyzetkilométer. A legnagyobb része ennek az epiruszi területnek Konitsa és Pogona önkormányzatához tartozik. Egy friss környezetvédelmi tanulmány egy nemzeti park felállítását javasolja a terület északi részén (Grammos-hegység Nemzeti Park vonal) valamint egy Öko-fejlesztési terület létrehozását a déli részen (Konitsa,-Pogona vidék).


203

9.1.3 Érzékeny és védett hegyvidéki területek

Mindkét meglévő védett terület (Északi-Pindus Nemzeti Park, Tzoumerka-Peristeri-Arachtos szurdok Nemzeti Park) és a két javasolt védett terület a Pindusz-hegységben (Grammos Nemzeti Park és a Konitsa Pogona Öco-fejlesztési terület) 4 védett zónára osztották különböző védettségi státusszal, ahol a védekezési intézkedéseket és szabályokat a védettségi besorolás határozza meg. Ennek megfelelően a legszigorúbb zóna az első, ahol a legfontosabb védett területek ökológiai szempontból már beazonosításra kerültek, míg a legenyhébb a negyedik zóna A 4 különböző területen az egyes védett területek a következők: 1. zóna: védett természeti terület 2. zóna: az élőhelyek és fajok védelmét szolgáló terület 3. zóna: a védett területek fő területe (nemzeti park, illetve öko-fejlesztési terület) 4. zóna: Perifériás zóna Mindegyik a négy létrehozott vagy javasolt védett területek közül, magában foglal több különböző védett státuszú kiegészítő mikro területet, ami lehet akár természeti vagy a kultúrális védett: (a) Északi-Pindusz Nemzeti Park: • 2 nemzeti park (a korábbi rendszer szerint: Pindusz, Valia Calda Nemzeti Park és Vikos-Aoos Nemzeti Park) • 11 vadvilági óvóhely (menedék) • 64 hagyományos település • több különleges természeti szépségű terület • számos történelmi, kulturális és építészeti emlék (főleg bizánci vagy bizánci utáni időszak) • 2 speciális védett terület (SPA) • 4 fontos madárvédelmi terület (IBA) • 9 Natura 2000 terület • 1 Geopark (Vikos Aoos Geopark)


204

(b) Tzoumerka- Peristeri- Arachtos Szurdok Nemzeti Park: • 1 speciális védett terület (SPA) • 2 közösségi fontosságú terület (SCI), • 2 Natura 2000 terület • 2 fontos madárvédelmi terület (IBA). • 5 vadvilági óvóhely (menedék) • 3 hagyományos település • 4 különleges természeti szépségű terület • számos történelmi, kulturális és építészeti emlék (főleg bizánci vagy bizánci utáni időszak) (c) Grammos- Pogoni- Konitsa javasolt védett területe: • 1 speciális védett terület (SPA) • 1 közösségi fontosságú terület (SCI), • 2 Natura 2000 terület • 2 fontos madárvédelmi terület (IBA). • 6 vadvilági óvóhely (menedék) • 3 hagyományos település • 5 különleges természeti szépségű terület • számos történelmi, kulturális és építészeti emlék (főleg bizánci vagy bizánci utáni időszak) • 2 régészeti lelőhely • 1 Geopark (Vikos Aoos Geopark) (d) Grammos- Konitsa- Pogoni Öko-fejlesztési terület javasolt védett területe: • 1 speciális védett terület (SPA) • 1 közösségi fontosságú terület (SCI), • 2 Natura 2000 terület • 2 fontos madárvédelmi terület (IBA). • 6 vadvilági óvóhely (menedék) • 3 hagyományos település • 5 különleges természeti szépségű terület Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

205

• számos történelmi, kulturális és építészeti emlék (főleg bizánci vagy bizánci utáni időszak) • 2 régészeti lelőhely • 1 Geopark (Vikos Aoos Geopark)

9.1.4. Kapcsolat és együttműködés, minden szomszédos hegyvidéki területtel (ekkel) / védett / érzékeny területtel (ekkel). A nemzeti parkok és egyéb védett területek létrehozása az Északi-Pindusz hegységben egy az egész hegység védelmével és megfelelő kezelésével foglalkozó stratégiai tervnek a része. A 90-es évek végéig létező kicsi és elszigetelt védett területek mára fokozatosan összekapcsolódtak, és hatalmas védett területekké váltak, amelyek az egész Pindusz-hegység vonulatát lefedik az Epiruszi-régióban. (Epirus, Pindus). Így, az Északi-Pindusz Nemzeti Park 2005. évi létrehozását a Tzoumerka-Peristeri-Arachtos Szurdok Nemzeti Park létrehozása követte, míg a Grammos Nemzeti Park és a Gazdasági fejlesztési régió létrehozása Pogoniban és Konitsban folyamatban vannak. A védett területek fenntartható gazdálkodásáról szóló nemzeti és európai tervek az ÉszakiPindusz hegység mind a 13 Natura hálózat területét magába foglalják. A közeli védett területeket védelme és kezelése a felelős intézmények, szervezetek és ügynökségek folyamatos együttműködésén alapul. 9.1.5. Nagyobb problémák, korlátok és a területét érintő veszélyek, valamint kihívások és lehetőségek Görögország nem alakított ki országos hegyvidéki szabályozást, annak ellenére, hogy a hegyvidéki területek potenciális gazdasági növekedést jelentenek az országnak. PinduszEpirusz egy távoli terület, nehezen megközelíthető, alacsony népsűrűségű vidék, ahol az elsődleges és a másodlagos termelés nem megfelelően kidolgozott, és elhanyagolt. PinduszEpirusz azonban már vonzó turisztikai célpont, ahol a munka- és profit lehetőségek keletkeznek, de az ellenőrizetlen turizmus a terület egyes részein a biológiai sokféleség, a táj és a helyi építészeti jellegzetességek romlásához vezet. Pindusz-Epirusz nagy része - köztük sok település - a meglévő vagy a potenciális védett területek határán található. A fő probléma a magas szintű különbözősége a védett területek státuszainak a jogszabályok, az adminisztrációs (menedzsment szervezet), a személyzeti és finanszírozási kérdések stb. vonatkozásában. Egyes esetekben egy adott, magas ökológiai fontosságú helyszín kettős (vagy akár több), nem jól védett státusz alatt is megjelenik. Ezen túlmenően, nem fejlődött ki kapcsolatot a védett területek irányító szervei, a lakosság, és a helyi érdekeltek között. A lakosság általában nem teszi magáévá a fenntartható fejlődés elveit, vagy a védett területet közös jövőképét, és nem járulnak hozzá a környezet megőrzéséhez, sőt, éppen ellenkezőleg, vannak időszakok, amikor harcolnak a helyi szabályozások védett területeken való végrehajtása ellen. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

206

Problémák, korlátok és veszélyek • Demográfia: A népesség csökkenése és elöregedése, a produktív népesség aránya csökken, és növeli az improduktív lakosságot • Elsődleges szektor: a mezőgazdasági földterületek elhanyagolása az 1946-1985 időszakban. Az állattenyésztés és az erdészeti termelés csökkenése jellemző. • Környezet: hagyományos kultivációs és építési módszerek (száraz kövek, stb), melyek védik a talajeróziót háttérbe kerültek. Az erózió és az elmúlt 50 év erdőirtása a biológiai sokféleség és a ritka vad állatok számának csökkenését okozta. Néhány további tényezők, amelyek negatívan befolyásolják a környezetet: orvvadászat, illegális halászat, az éghajlatváltozás, a nem megfelelő környezeti tudatosság a helyi lakosság körében, hiányzik a hatékony felügyeleti rendszert a védett területeken, stb. • Idegenforgalom: Hiányozik a hatékony integrált turisztikai gazdálkodási terv a PinduszEpiruszban, és a kapcsolat a turizmus és a primer és szekunder szektor között • Lakosság költségei: a terület lakosságának szembe kell néznie a magas megélhetési költségekkel, elsősorban az építkezések, fűtés, ingázás költségei, ideértve az adónövekedést a közelmúltban stb. Kihívások és lehetőségek •

Helyi termékek: Kiváló minőségű helyi és hagyományos termékek, bio - termékek, kézzel készített termékek, kézművesség stb.

•

Innováció: Új, innovatív módszer és a termelési folyamatok, branding, marketing, reklám a modern medián keresztül

•

Környezetbarát turizmus: ökoturizmus

•

Alternatív turizmus: a különböző lehetőségek pl. szabadtéri tevékenységek (túrázás, evezés, kajak-kenu, hegymászás), agroturizmus, gasztronómiai turizmus, idegenforgalom értelmezése (természet és kultúra), stb.

•

Alternatív energiaforrások kifejlesztése

•

Együttműködés a köz- és magánszektor és a civil szervezetek között

A védett területek létrehozása Pindusz-Epiruszban egy fontos lehetősség a társadalmi és gazdasági fejlődés számára a térségben. Ezt el lehet érni: a környezeti erőforrások valorizációjával, a helyi termékek támogatásával, a helyi hagyományok és kultúra és a felelős és fenntartható turizmus ösztönzésével.


207

9.2


9.2.1. Politika és prioritás, figyelembe véve a gazdasági tevékenységeket, és ezek beépítése a védett hegyi térségekbe

fejlesztéseket

és

Pindusz-Epiruszban az egyik fő tevékenység az állattenyésztés, amely egyaránt extenzív és intenzív módszerekkel művelt. A külterjes állattenyésztés állandó (fix telepítés) és a transzhumáló tenyésztésre oszlik, amely módszer évszázadok óta létezik a területen. A nomád állomány tulajdonosai a havasi legelőket használják nyáron és az alacsony magasságban lévő területeket télen. Az extenzív transzhumáló állattenyésztés főleg a juh- és a szarvasmarha tenyésztést érinti. Az intenzív állattenyésztés főképpen a baromfi-és a sertéstenyésztést érinti, és elsősorban a Tzoumerka-Peristeri-Arachtos Szurdok Nemzeti Parkban jellemző. A hegyvidéki területi jelleg és a mezőgazdasági földterületek kis mérete miatt a mezőgazdaság csak kismértékben jellemző, elsősorban saját ellátásra, nem kereskedelmi célú továbbértékesítésre termel. Ezért a hagyományos módszereket továbbra is alkalmazzák, kell a mezőgazdasági termelésben, míg a növényvédő szerek használata és a műtrágyázás korlátozott. Kivételt képez a Konitsa-síkság, ahol a modern módszereket és eszközöket már tömegtermelésre használják. Az erdőgazdálkodás az Északi-Pindusz és a Grammos Nemzeti Parkok tűlevelű és bükkös erdeire fókuszál. Ami a szekunder szektort illeti a régióban, eltekintve a kereskedelmi vállalkozásoktól, borgazdaságok, kisléptékű tej-, fa-, és növénytermelés jellemző. A tercier szektor elsősorban a turizmusra összpontosít, amely a lakosság fő foglalkozásává vált egyes területeken. Pindusz-Epirusz a táj különleges geomorfológiájának, a gazdag kulturális örökségének és a biológiai sokféleségének köszönhetően ideális terület mindenféle alternatív turizmus megjelenéséhez (hegymászás, túrázás, kajakozás, rafting, kulturális turizmus, stb.) Két sícentrum (Vasilitsában ás Metsovóban) és két termálfürdő (Amarantos-ban and Kavasilában) található a területen. 9.2.2. Meglévő kezdeményezések / módszerek / akciók / projektek jelenleg amelyeket már megvalósítottak vagy folyamatban vannak, valamint a helyi tevékenységek és termékek vizsgálata a fenntarthatóság tükrében Az első lépés a terület értékelésében és felbecsülésben három speciális környezeti tanulmány végrehajtásával valósult meg, amely a nemzeti parkok megalakulásához vezetett és a már létező védett területeket integrálta (Natura területek, különleges természeti szépségű terület, örökségvédelmi települések, stb.), míg a harmadik terület intézményesítése folyamatban van. Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

208

A legfőbb eredménye ezen folyamatnak a terület nemzeti és uniós politika szerinti, a fenntartható fejlődésen alapuló védelme és megfelelő kezelése. Mint Görögország egyik legnagyobb hegyvidéki és hátrányos helyzetű területe, Pindusz-Epirusz számos gazdasági diszparitás felszámolásáról szóló európai uniós pályázaton vesz részt, mint a "Közösségi Kezdeményezések és projektek 3. tengelye: Életminőség a vidéki területeken és a vidéki gazdaság diverzifikációja és a határokon átnyúló programok. "

Ezen felül, a terület szomszédos országokhoz való közelsége miatt, a regió határmenti (crossborder) projektekben is részt vesz, mint például az "Interreg határokon átnyúló területi együttműködés". Annak érdekében, hogy versenyképesebbé és innovatívabbá váljon a vidék, a régió tudástranszfert és jó gyakorlatokat vesz át. Ilyen például a "Száraz Kő útvonalak" és a "Net útvonalak" projekt Zagoriban és a "Bor hálózat" Konitsában. Ezen kívül számos az egész Epiruszi-régió fejlődésére vonatkozó tanulmány jött létre. Néhány ezek közül: • Ioannina Prefekturátus tanulmánya a helyi termékek designjáról és hitelesítéséről • Előkészítő tanulmány a sajtok és bortermékek fából készült hordójánalk előkészítéséről, és hitelesítéséről • Tanulmány a ioanninai helyi és tradicionális termékekről • Tanulmány a fennálló helyzetről és javaslatok a szabad legelős szarvasmarha-tenyésztéshez Végül, a helyi hatóságok kezdeményezésére, hosszú és kidolgozott tudományos kutatások után, a programterület jelentős része GEOPARK státuszt kapott, valamint az UNESCO égisze alatt, tagja lett az európai és globális Geopark Hálózatnak (Vikos-Aoos Geopark) 9.2.3 Új és innovatív kezdeményezések, konkrét lehetőségekkel, amelyek a hegyi gazdaságok megőrzésére és fenntartására irányulnak. Eddig még nem létezett külön politika az integrált menedzsmentet tekintve Pindusz Epiruszban, kivéve az a meglévő egyéni programokat és tevékenységeket. Emiatt nagyon fontos végrehajtani egy integrált fenntartható fejlesztési projektet, amely figyelembe veszi a meglévő tanulmányokat és nemzeti parkok és más védett területek védettségi státuszát, ahol a hangsúly a sajátos ökológiai értékek védelemére és kezelésére kell irányuljon. Azonban a helyi közösségek gazdasági tevékenységeit nem szabad figyelmen kívül hagyni, hanem ezeket integrálni kell a gazdálkodási tervbe, mivel ezek létfontosságú elemei az itt élő lakosságnak. Így Pindusz -Epirusz integrált kezelési terve, kivéve a természetvédelmet, alábbi területeket kell, hogy tartalmazza:


209

Thus, the plan of the integrated management of Pindus-Epirus, except for the conservation, should also include the following areas: • Állatállomány: különösen az extenzív • Mezőgazdaság • Földrajzi jelzéssel ellátott helyi termékek előállítása • Erdőgazdálkodás • Feldolgozó üzemek és módszerek • Idegenforgalom: turisztikai szolgáltatás standardok létrehozása (elhelyezkedés, száma és egyéb jellemzői), célok meghatározása a turizmusban információ és figyelemfelkeltés, túraútvonal hálózat létrehozása és a természeti és kulturális örökség értelmezése. 9.2.4 Célcsoportok és érdekeltek, akiket be kellene vonni az irányelvek és az alapok megformálásába 6. Táblázat: Célcsoportok és Érdekeltek az alábbi táblázatba foglalva:

Közszféra

Epiruszi Régió

Konitsa Önkormányzata

Zagori Önkormányzata Régió Metsovo Önkormányzata

Voria Tzoumerka Önkormányzata

Kentrika Tzoumerka Önkormányzata


210

Ioannina Regionális Egység Erdőgazdálkodási Szolgálata

Arta Regionális Egység Erdőgazdálkodási Szolgálata

Környezetvédelmi és Klímaváltozási Minisztérium - Epiruszi Egység

Epiruszi Tűzoltóság

Nemzeti szint

Görög Nemzeti Turisztikai Szervezet - Epiruszi Egység

Északi-Pindusz Nemzeti Park Irányító Testülete

Tzoumerka- Peristeri- Arachtos Szurdok Nemzeti Park Irányító Testülete

Konitsa Környezetvédelmi Nevelési Centrum

Pramandai Környezetvédelmi Nevelési Centrum

Epirusz SA- Epiruszi Régió Fejlesztési Ügynökség Magán/közszféra

Régió Vikos- Aoos Geopark Irányító Testülete

Magánszektor

Régió

Konitsa- Metsovo- Zagori Erdőgazdálkodási Szövetkezeteinek Szövetsége

Epirusz Állattenyésztőinek Szövetsége


211

Zagori Turisztikai Vállalkozásainak Szövetsége

Konitsa Turisztikai Vállalkozásainak Szövetsége

Metsovo Turisztikai Vállalkozásainak Szövetsége

Nemzeti szint

Aktouros NGO

Nemzeti szint

WWF- Hellas NGO

Helyi szint

Pindos Perivalontiki NGO

Nemzeti szint

Görög Ornitológiai Egyesület NGO

Állam által szabályozott

Epiruszi Vadász Egyesület

Állam által nem szabályozott

Ioanninai Hegymászó Szövetség

NGO-k

Rekreációs/ Sport egyesületek

Néhány kiegészítő célcsoport és érintett: • A mezőgazdasági termelők szövetsége és független termelők • Állattenyésztők egyesületei és / vagy független állattartók • Bor és sajt üzemek • környezeti és kulturális egyesületek (NGO-k) • turisztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások (Utazási irodák és a turizmus alternatív formája) • Ingatlantulajdonosok • Tulajdonosai/ vezetői vendéglátó-ipari vállalkozásoknak Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

212

• Alpesi menedékhelyek vezetői 9.2.5. Lehetőségek, erősségek, kihívások és szükségletek, valamint a problémák (gyengeségek, korlátok, veszélyek) a gazdasági fenntarthatóság tevékenységével kapcsolatban (SWOT analízis) Problémák/Veszélyek: • A népesség elöregedése a a nemzeti parkok területein, továbbá a fiatalok elvándorlása a területről • A képesség hiánya a fenntartásához és javításához •

kulturális,

vallási

és

építészeti

emlékek.

Orvvadászat és az illegális halászat.

• Az építészeti koherencia hiánya a települések épületállományában • Rossz legeltetés irányítási politika. • A szilárd hulladék nem-racionális kezelése és a szennyvíz kezelés hiánya. • Az tűz megelőzés hiánya és az erdők védelme Erősségek: • Erős társadalmi identitás és gazdag szokások és hagyományok • Gazdag természeti erőforrások és a természeti környezet páratlan szépsége. Nagy ökológiai értékek természeti környezete, fontos élőhelyek és ritka, veszélyeztetett és védett fajok a növény-és állatvilágban • A 13 Natura 2000 területek, a két nemzeti park, és a Vikos-Aoos Geopark. • Az androgén környezet magas esztétikai értéke (építészeti települések, hidak, szökőkutak). • Régészeti lelőhelyek és műemlékek gazdagsága (kolostorok, templomok). Lehetőségek: • Az aktív kulturális egyesületek és önkormányzatok közötti együttműködés népszerűsíti a valorizációs kulturális promóciót és kulturális örökséget • Megújuló energiaforrások kiaknázása (víz-források, erdei erőforrások, mezőgazdasági hulladék stb) • A környezeti infrastruktúra megléte a turizmusban (Asprageli Környezetvédelmi Nevelési Központ). • Az Egnatia út befejezése, ami javítja a terület megközelíthetőségét Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

213

• A régióban működő nagyszámú turisztikai infrastruktúra (szállás) • Az önkormányzatok részvétele a újrahasznosítási programokban és a jó gyakorlatok elfogadása a hulladék kezelésében • A régióba visszatérő elvándoroltak és bevándorlók emberi erőforrásainak felhasználása, a regionális operatív programok és más nemzeti és európai projektek kiaknázása. Korlátok: • A túlzott és szabályozatlan turizmusfejlődés hátrányosan befolyásolhatja a természet teherbíró képességét a különleges természeti szépségű területeken • A hiánya egy meghatározott alternatív turisztikai formák fejlődési keretének • A környezeti tudatosság és oktatás hiánya • A limitált természeti források 9.2.6 Helyi, nemzeti és európai érdekeltségű kezdeményezések/gyakorlatok, hivatkozva a fenntartható termelés/gazdaság bevezetésére, amit be lehet vezetni a projekt partnerek területein. A „Jó gyakorlatok” Pindusz-Epiruszból amelyek segíthetik a Green Mountain projekt területeket, a következők: • Környezetvédelem speciális feltételeken alapuló elfogadása segítségével az új épületek, feldolgozó üzemek és a kézművesség vagy a könnyűipar létrehozása során • Kulturális örökség: egy sor tradicionális települések (60 év felett) megalapítása és irányítása az elkülönített helyi építészeti örökség fenntartása érdekében • Történelmi és építészeti jelentőségű régészeti lelőhelyek és több száz egyedi épület és műemlék karbantartása és fejlesztése • A tradicionális építészeti szabványokon alapuló új épületek létrehozása, a hagyományos panziók turisztikai felhasználása • Egyedi vagy tömegtermelt bor, tejtermék és fafaragás promóciója. • Értelmező pályák hálózatának létrehozása, mint az első kísérlet arra, hogy a természeti és kulturális örökség értelmezését tudományként alkalmazzák


214

9.3

MÓDSZEREK, STRATÉGIÁK A TERVEK ÉS IRÁNYELVEK KOORDINÁLT KEZELÉSÉRE

9.3.1. Természeti értékek és a védett hegyvidéki területek kezelése lokális/regionális szinten. Pindusz-Epirusz két meglévő védett területét (Északi-Pindusz Nemzeti Park és TzoumerkaPeristeri-Arachtos Szurdok Nemzeti Park) egy 11 tagú miniszteri rendelet vagy elnöki rendelet által kijelölt irányító szerv irányítja. Ugyanez a modellt javasolják Pindusz-Epirusz fennmaradó területének igazgatására (Grammos-hegység Nemzeti Park és Konitsa-Pogona Öko-fejlesztési területe). Az irányító szerv reprezentatív tagokból áll, akik általában a következők: Egy a környezetvédelmi miniszter által kinevezett elnök, aki egy a természet- és környezetvédelem területén tudományos ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező, jólképzett személy A Környezetvédelmi Minisztérium egy képviselője A Vidékfejlesztési és Élelmiszerügyi Minisztérium egy képviselője A Fejlesztési Minisztérium egy képviselője Epirusz-régió illetékes hivatalának egy képviselője A védett terület önkormányzatainak 3 képviselője A régió termelő szektorának egy képviselője Egy környezetvédelmi szakértő Egy képviselő a nem-kormányzati szervektől Az irányító szerv pontos összetételét elnöki (vagy miniszteri határozat) határozza meg. Az irányító szerv 20 pozíciójára tudományos személyzet, 10 pozíciójára igazgatási és műszaki személyzet ajánlott. Egy igazgatói pozíció szintén ajánlott. Az Irányító Ügynökséget kezdeti fázisában, úgy becsülik, hogy a feltétlenül szükséges személyzeti létszám 11 fő, az alábbi munkaterületek szerint: • Egy vezérigazgató • Egy igazgató, akinek feladata a természeti környezet és a védett területek státusza jellemzőinek monitoringja • Egy igazgató, akinek feladata az Irányítási terv megvalósítása és monitoringja • Egy főelőadó, akinek a speciális célok vizsgálata a feladata • Két főelőadó, a védett területek felülvizsgálatára Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

215

• Két főelőadó, akik a figyelemfelkeltés és információáramlásért felelősek • Két felülvizsgáló általános feladatokra (járőrszolgálat, túraútvonalak, kapcsolatfelvétel a helyi emberekkel a témában stb.), továbbá az infrastruktúra és eszközállomány fenntartására • Titkárság (1 titkár). Jelenleg az Északi-Pindus Nemzeti Parknak 15 alkalmazottja van. Azonos számú személyzetet toboroz a Tzoumerka-Peristeri-Arachtos Szurdok Nemzeti Park irányító szerve. A javasolt védett területek esetében. Grammos-hegység és Pogona-Konitsa, szintén azonos létszámú személyzet javasolt. 9.3.2. A védett területek kezelési tervének leírása (prioritások, kilátások, kezelési célok, a várt eredmények, a meglévő és a potenciális lehetőségek és problémák) Általánosságban a védelem célkitűzései a következők: • A természeti környezet megőrzése, ami egyedülálló nemzetközi, nemzeti és helyi szinten. • A régiót jellemező antropogén környezet elemeinek és jellemzőinek fenntartása • A fejlesztés erősítése helyi szinten. • A természeti környezet védelme tekintetében a nemzetközi kötelezettségvállalások és politikák betartása Röviden összefoglalva tehát, a fentiek lendületet adnak a természetvédelem a legfontosabb céljához amely: a természeti és emberi környezet védelme és a helyi fejlődés támogatása. A természetes és antropogén környezet védelmére vonatkozó nemzeti és uniós politikák alapvető irányelvei a következők: •Természeti értékek fenntartható használata • A települések szerkezetátalakítása és városfejlesztése • A fizikai tervezés és külvárosi hálózatok megvalósítása Általában egy terület racionális gazdálkodása alapján reális lehetőségek értékelésén alapul. Ennek tartalmaznia kell a társadalom, növekvő igényeit és elvárásait a fenntartható fejlődésért. Hogy ezt biztosítsuk szükséges a vizsgált terület speciális jellemzőit megőrizni, a fenntartható fejlődés alapelveivel, a természeti környezet védőkörzeteinek felállításával. A védett területek védelmének megalapozása, promóciója és természeti és emberi környezet kompatibilis használata magával vonja az alábbiak biztosítását: • a természeti környezet védelme Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

216

• Hagyományos tevékenységek fenntartása és erősítése • a természeti és emberi környezet dinamikus kölcsönös függésének folytatása és megerősítése • a területet jellemző antropogén környezet karakterisztikájának promóciója és támogatása (építészet, gazdasági tevékenységek, kultúra). 9.3.3.. Az együttműködés/koordináció szintje és kiterjesztése a helyi résztvevők között a Gazdálkodási Terv/irányelv felállításában és az érzékeny és védett területek kezelésében Pindusz-Epiruz nemzeti parkjainak irányító szerve különböző állami hivatalok és szervezetek és ügynökségek képviselőiből áll: a Környezetvédelmi Minisztérium, Energia-és éghajlatváltozási Minisztérium, a Vidékfejlesztési és Élelmiszerügyi Minisztérium és a Fejlesztési Minisztérium, az Epiruszi Régió és a régió helyi önkormányzatai, valamint környezetvédelmi civil szervezet. Ezek a szereplők részt vesznek a nemzeti parkok döntéshozatali folyamataiban. A többi érdekelt fél általában csak e politikák kedvezményezettje.. 9.3.4. A nyilvánosság bevonásának szintjei és kiterjedtsége a Gazdasági Terv felállításában Eltekintve a törvényes intézményektől, szervezetektől, amelyek részt vesznek a PinduszEpirusz védett területeinek szervezeteiben, vannak más védett területek szakpolitikái által befolyásolt helyi érdekeltségű és polgári szervezetek, de ezek nem vesznek aktívan részt a fejlesztési terv kidolgozásában. 9.3.5. A lehetőségek, erősségek, szükségletek és kihívások, valamint a problémák (gyengeségek, korlátok, veszélyek), kapcsolatban a területi koordinációval és összehangolt kezelési politikával és tervekkel (SWOT analízis). Erősségek: • A tanácsadó testület, amely magában foglalja a parkok menedzsmentjének a fő érdekeltjeit, hozzájárul és az érzékeny területek szervezéséhez és megőrzéséhez • Az érdeklődő helyi közösségek bevonása a kulturális és természeti értékek promóciójába • A terület magában foglalja a Natura 2000 hálózat 13 területét Gyengeségek: •

kevéssé informált és kevéssé érdeklődő lakosság

•

a környezet állapotának romlása és a korlátozott megélhetési források

•

Nem megfelelő infrastruktúra


217

•

Nem elegendő környezeti nevelés

Lehetőségek: • Lehetőségek az ökoturizmus fejlesztésére •

Lehetőség a turizmushoz (mind hazai, mind külföldi), hogy hozzájáruljon a helyi gazdasághoz

•

A terület nemzetközi promóciója, a számos különleges jellegzetességgel (táj, kultúra, növényzet, flóra és fauna) és számos Natura 2000 területtel

•

saját tevékenységek és partnerségek által a védett területek ökoturizmusban való szerepének promóciója és menedzsmentje

Fenyegetések: •

Nem ellenőrzött építkezések, épületek, amelyek stílusa nem tartja tiszteletben a terület hagyományos építészetét a természeti környezetet

•

Természeti erőforrások kiaknázása (fakizsákmányolás, orvvadászat, stb.)

•

Épületek létrehozása a településeken kívül

Szükségletek: • tudományos módon újradefiniálni a vadvilági óvóhelyek és védett területek határait • a gazdasági fejlődés és a finanszírozás promóciója • személyzeti létszám célszerűsítése • felügyelők és kétkezi munkások szükségessége • a hatóságok és a helyi lakosok közötti kapcsolatok és együttműködés javítása 9.3.6. Érdekes kezdeményezések és gyakorlatok a Gazdasági Tervre/irányelvekre hivatkozva és/vagy az érzékeny/védett területek kezelése, illetve ezek használata, mint „Jó Gyakorlat”. Először is, minden Natura terület és különleges természeti szépségű terület egy közös közigazgatási hatóság alá kell, hogy tartozzon, csakúgy, mint a nemzeti parkok. Ez a jobb koordinációt, együttműködést, és feladat megvalósítást biztosít a számos érdekelt és a célcsoportok között , nemzeti szinttől a helyi szintig. Az első prioritás az igazgatási tervben mindig a biodiverzitás, a növény-és állatvilág gazdagsága, továbbá a gazdag kulturális értékek védelme és megőrzése. Ezek a prioritások évszázadok óta együtt élnek a lakossággal és hozzájárultak az élénk kulturális örökség fenntartásához. Következésképpen, az elsődleges cél a térség természeti és kulturális Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

218

örökségének védelme és megőrzése. Ezért a természeti erőforrások, mint erdők, legelők és vadászat helyes gazdálkodásának szigorú szabályozása szükséges. Nagyon fontos aspektus az is, hogy erősítsük a kapcsolatot a nemzeti parkok igazgatása és a helyi lakosság között, továbbá az érdekelt felek közötti együttműködést népszerűsítsük.. Sőt, a munkaműhelyek és szemináriumok lehetőséget teremtenek a nemzeti parkok dolgozóinak a magasabb fokú továbbképzésekre és szakmai fejlődésre A védett területek egy rendszeresebb és élvonalbeli kutatásának promóciója vezethet el térségben értékeinek és lehetőségeinek jobb megértéséhez. Annak érdekében, hogy mindezt elérjük, az összes érdekeltnek össze kell fognia, és közös látásmódot kell kialakítaniuk.


219

9.4

MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK A TÁJÉKOZTATÁS, A KÉPZÉS ÉS A TUDATOSSÁG NÖVELÉSÉRE

9.4.1. Tájékoztatás, képzés, a tudatosság növelése, prioritások, stratégiák, módszerek és tevékenységek azzal a céllal, hogy tudatosítsák a fontosságát a természeti értékeknek és a helyi termékeknek, a helyi identitástudat növelése, a terület védelmének/fejlesztésének népszerűsítése és politikai, gazdasági és nyilvános érdekeltség létrehozása stb. Az elsődleges célcsoportnak azon személyeknek kell lennie, akik a nemzeti parkoknak dolgoznak, először nekik kell rájönniük, hogy mennyire fontosak az általuk képviselt értékek, küldetés és a jövőkép. Ily módon, javítani fogják a megbízhatóságukat és a kommunikációs készségüket, és képesek lesznek közvetíteni a megfelelő üzeneteket a látogatók és a társadalom többi részére. Ami a figyelemfelkeltést illeti, az egyik fontos célcsoport a helyi lakosság és iskolák, míg a másik a látogatók – a külföldi turisták. Így, a környezeti nevelés fontossá válik a fiatalok, különösen az általános és középiskolai diákok tudatosságának megteremtéséhez A diákok számára a környezeti figyelemfelkeltést célzó munkaműhelyek (workshop) és programok szervezése nagy eredményeket eredményezhet.. Ily módon az önkéntesek számát lehet emelni. A helyi fiatalok kifejezhetik a segítségnyújtásra irányuló akaratukat. Egy másik eszköz a környezeti figyelemfelkeltés fejlesztésére a konferenciák és találkozók szervezése a helyi lakosság, a helyi hatóságok részére. A látogatóknak és a turistáknak általában mindenféle kiadvány fontos, a szórólapoktól a könyvekig és sajtóközleményekig. Ezen túlmenően panelek és audiovizuális eszközök teszik könnyebbé a hasznos információk átadását a látogatóknak.

9.4.2. Állami és magán hatóságok és érintett szervek, melyek részt vesznek a tájékoztatásban, képzésben és figyelemfelkeltésben. Annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a védett területek természeti és kulturális értékeire két Környezeti Nevelési Központot is létrehoztak, az elsőt a kilencvenes évek végén, a másodikat a közelmúltban: 1. Konitsa Környezeti Nevelési Központ (Északi-Pinduszi Nemzeti Park) 15 éve működik és három irányban ad környezetvédelmi nevelést: a) általános és középiskoláknak és egyéb görögországi tanulóknak, elsősorban az epiriuszi régióból Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

220

b) általános és középiskolai tanároknak c) helyi közösségeknek Tevékenységeik között workshop-ok, szemináriumok, konferenciák rendezése és könyvek megjelentetése is megtalálható. 2. Pramanta Környezeti Nevelési Központ (Tzoumerka- Peristeri- Arachtos Szurdok Nemzeti Park) Céljai hasonlóak Konitsa Környezeti Nevelési Központéhoz, de kevesebb tevékenységgel. Ezen felül öt Környezeti Nevelési Központ található az Északi-Pinduszi Nemzeti Parkban: Aspraggeli Metsovo Vovousa Milia Mesovouni Megalapításuk célja az volt, hogy a környezeti információkat és biztosítsanak a látogatók és felhívják a közvélemény, a látogatók, és alakosság figyelmét. Ezen kívül, alkalmanként konferenciákat szerveznek figyelem felkeltési célból a helyi lakosoknak. 9.4.3. Tájékoztatók, képzések és figyelemfelkeltő tevékenységek, amelyek rájuk - a célcsoportokra - vonatkoznak. Módszerek, stratégiák és eszközök, amelyeket tájékoztatásra, képzésre és figyelemfelkeltésre használnak, valamint azon tevékenységek, amelyeket a csoportok megvalósítottak. Az érintettek és célcsoportok rövid listája: Érintettek: • a parkok tevékenységeibe bevont hatóságok, minden szinten • speciális természeti és kulturális érdekeltségű szervezetek és csoportok • egyének Célcsoportok: • • • • •

iskolás gyerekek tanárok helyi közösségek turisták különböző típusai gazdasági ügynökök

Kommunikációs stratégiák és eszközök: • az iskolás gyerekek nevelésére vonatkozó anyagok kidolgozása • workshopok, rövid látogatások és iskolásoknak kirándulások szervezése, • találkozók szervezése az állami hatóságo és az érdekelt felek bevonásával Green Mountain Projekt - A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Existing Situation Analysis (ESA) report

221

• tematikus útvonalak létrehozása a parkokban, és ahol lehetséges a hermeneutika tudomány felhasználása • ingyenes tájékoztató anyagok készítése a látogatóknak • sajtóközlemények, interjúk, konferenciák • kérdőívek elkészítése, amely elvezet a nemzeti parkokat érintő célcsoportok kategorizálásához 9.4.4. Lehetőségek, erősségek, kihívások és szükségletek, valamint a problémákkal (gyengeségek, korlátok és veszélyek) kapcsolatos tájékoztatás, képzés és a tudatosság növelése. (SWOT analízis) Lehetőségek: • •

Az egyre növekvő számú hazai és külföldi turisták nyáron, és már télen is A különleges események tekintetében a nemzeti parkok és helyi hatóságok közötti kapcsolat promóciója.

Erősségek: • Együttműködés az EU-val és támogatások az EU-tól a természeti és kulturális értékek menedzsmentjére és promóciójára. • A nemzeti parkokban már létező Környezeti Nevelési Központok és Környezeti Tájékoztató Központok Kihívások: • Sikeres együttműködés a helyi hatóságok és egyetemek között, a diákok és tanárok részvétele a park kezdeményezéseiben Szükségletek: • •

Info pontok létrehozása és a Látogatói Központok számának növelése a nemzeti parkok területén Alkalmazottak továbbképzése hogy minden érdeklődőnek megfelelően tudják közvetíteni a parkok jelentőségét, értékét és a küldetését

Problémák (gyengeségek, korlátok és fenyegetések): • • •

A tényleges érdeklődés hiánya a nemzeti parkok iránt A jelzések/iránymutatók, tájékoztató táblák hiánya a nemzeti parkok főbejáratainál, valamint a parkok más területein A nemzeti parkon belüli területek túl nagyok ahhoz, hogy megfelelően legyenek ellenőrizve


222

9.4.5. Érdekes kezdeményezések és gyakorlatok a tájékoztatásra, képzésre és figyelem felkeltésre vonatkozóan, valamint ezek használata, mint „Jó Gyakorlat”. A Konitsa Környezeti Nevelési Központ az elmúlt tíz évben folyamatosan egy speciális projektet szervez a középiskolás diákok számára, az Északi-Pindusz Nemzeti Parkhoz kapcsolódóan. A Környezeti Információs Központok jelentős mértékben hozzájárulnak a látogatói információs tájékoztatásához és a figyelemfelkeltéshez a park természeti és kulturális értékeit tekintve. Emellett a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek számos európai pályázati projektjének is fő célja különböző tevékenységeken keresztül a természeti és kulturális értékek védelme és promóciója, a figyelemfelkeltéssel kombinálva. Összefoglalva, az összes természeti és kulturális értékkel kapcsolatos figyelemfelkeltésre vonatkozó regionális politikai intézkedés jó gyakorlatnak tekinthető követve a "top-down" modell-t.


223

9.5.

KÖVETKEZTETÉSEK

Az Epiruszi Régiónak és védett területeinek egy igen különleges és egyéni jellegzetessége van az alpesi és sub-alpesi hegyvidéki környezettel, amely gyönyörű helyeket biztosít a hegyvidéki turizmushoz és általában az ökoturizmusnak. Az egyedülállóan megőrzött települések és kis falvak ideális célpontok a regionális turisztikai fejlődéshez. A már létező két nemzeti park és a megalapításra váró többi tökéletes helyszín a rekreációhoz és turizmushoz a fenntartható fejlődés keretein belül. A természeti és anthropogén tájkép megőrzése és védelme kiemelt prioritás, és eltekintve a jogszabályi szabályozástól, ez csak akkor érhető el, ha a helyi közösségekben tudatosul ezen örökség fontossága. Így a környezeti nevelés és a közfigyelmének felkeltése kiemelkedően fontos. A terület népszerűsítéséhez egy átfogó védelmi stratégia és marketing terv lenne hasznos. Ezen felül a helyi termékek termelési folyamatának hagyományos módszerei együtt más hagyományos mesterségekkel, a térség öröksége és tökéletesen alkalmas a helyi területek népszerűsítésére. Az alábbiakat egyformán fontos figyelembe venni: •

átfogó terv készítése a környezet megóvásához és igazgatásához Pindusz-Epirusz gazdasági fejlődésen alapuló fenntarthatósági elveihez

•

más védett területek létesítésének felgyorsítása Pindusz-Epiruszban. A védett területek igazgatási struktúráinak megerősítése és hozzáértő és képzett való ellátása. Védett terültetek igazgatási hálózatának létrehozása Pindusz-Epiruszban.

•

további környezeti figyelemfelhívást erősítő lépések, oktatás, ű helyi közösségek és a látogatók figyelmének felhívása. További információk / oktatási központok, valamint értelmezési utak hálózatának létrehozása szükséges. A baráti kapcsolatok kialakítása a védett területek igazgatása és a helyi közösségek, szereplők között szintén fontos. Tisztázni kell a különböző védelmi rendszerek esetében az egyes védett területeket.

•

a gazdaság szereplőinek kiegyensúlyozása (magánszemélyek, intézmények, régiók), a védett területek létrehozásától és működtetésétől

•

a terület a termelő erőinek megerősítése a kulcsfontosságú ágazatokban (állattenyésztés, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás). A helyi termékek címkézése és népszerűsítése.

•

egyes helyszínek teherbírásának meghatározása az idegenforgalom területén

•

alternatív turizmus infrastruktúra fejlesztése (pl. útvonal hálózatok)

•

egyes növényfajok / állatok (balkáni zerge, barnamedve, farkas, a szirti sas, vidra, stb) kijelölése és bemutatásuk, mint egy-egy zászló-fajok, amelyek révén meg kell erősíteni a lakosság pozitív befogadását a védett területek és az aktív természetvédelmi intézkedésekben való részvétel tekintetében

•

a fejlesztési programok a kiválasztott növényfajok / állatok / élőhelyek védelméért / kezeléséért / felügyeletéért

•

a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtása és természeti és kulturális örökség hatékony felügyelete és őrzése


224


225

GREEN MOUNTAIN A Zöld Hegyi Területek Fenntartható Fejlődési Modellje: Existing Situation Analysis (ESA) Jelenleg Fennálló Helyzet Elemzés jelentés

Recommend Documents