A Green Mountain zöld hegyek projekt és eredményei

A “Green Mountain zöld hegyek” projekt és eredményei www.greenmountain-see.eu

Jelen kiadvány, valamint tovább információk a Green Mountain projektről és eredményeiről elérhetőek a projekt weboldalán és a projekt partnereknél. A projekt és kapcsolattartók adatai a kiadvány végén találhatóak. Ezen kiadvány információ tartalmának kizárólagos felelősei a szerzők, és nem tükrözik az Európai Bizottság vagy a Délkeleteurópai program állásfoglalását. Képek A jelen kiadványban szereplő képek nagy részét a Green Mountain projekt eseményein a projekt partnerek készítették Kiadó Eurocentro, Olaszország Design and layout Memphiscom www.memphiscom.it Nyomtatva Olaszországban 2014 májusában

A “GREEN MOUNTAIN – ZÖLD HEGYEK” PROJEKT ÉS EREDMÉNYEI

“A Green Mountain projekt a transznacionális együttműködés alulról felfelé építkező, kiemelkedő példája. Reméljük, hogy ezen példa, és a projekt konkrét eredményei modellként fognak szolgálni a helyi fejlődés terén más területeknek is. Várjuk ezen utazás következő lépését: a hegyvidéki régiók jólététnek biztosítását.” Antonio Pettinari, a Green Mountain Vezető Partnere, Macerata Provincia elnöke Régiók Bizottsága, Brüsszel - 2014. február 20.

A GREEN MOUNTAIN egy európai projekt, amelyet a Délkelet-európai Transznacionális Együttműködési Program finanszíroz. A projekt célja, hogy elősegítse a helyi-, regionális-, és nemzeti hatóságok, nemzeti-, és natúr parkok promócióját, menedzselését, a hegyvidéki területek természeti értékeinek és forrásainak megőrzését. A Green Mountain projektnek köszönhetően 10 ország 12 partner szervezete cserélhette ki legjobb gyakorlatait, fejleszthetett és próbálhatott ki új módszereket, stratégiákat és eszközöket a fenntartható hegyvidéki fejlődés és növekedés céljáért. Az eszközök és kimenetek, többek között magukba foglalják a közös “Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modellt”, nyolc Menedzsment (Irányítási) Tervet, az Online Platformot, amely Európa-szerte széleskörű promóciót és marketinget biztosít az érintett hegyvidéki területeknek, és a „Fókusz csoportok a Fenntartható Hegyvidéki Fejlődésért DélkeletEurópában” létrehozását.

Antonio Pettinari és Alessandra Pala a SEE Program projekt menedzserei

TARTALOM

BEVEZETÉS

6

MILYEN PROBLÉMÁK ÉS SZÜKSÉGLETEK VEZETTEK A PROJEKT LÉTREJÖTTÉHEZ?

6

A GREEN MOUNTAIN PROJEKT - A célkitűzés - A tematikus területek és tevékenységi szakaszok

7 7 8

KÖZÖS TRANSZNACIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS MUNKAMÓDSZERTAN

9

PROJEKT EREDMÉNYEK ÉS KIMENETEK - A Közös Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modell - Nyolc menedzsment terv - Online Platform – egy eszköz, amely a folyamatos tudás transzfert és

14 14 16

Európa-szerte széleskörű promóciót és marketinget biztosít az érintett hegyvidéki területeknek - Fókusz csoportok a Fenntartható Hegyvidéki Fejlődésért Délkelet-Európában

18 19

RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ, KIDOLGOZOTT ESZKÖZÖK ÉS ÚTMUTATÁSOK

22

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK

23

MELLÉKLET 1: KÖZÖS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ÉS MENEDZSMENT MODELL

27

BEVEZETÉS A “A Zöld területek fenntartható fejlődési modellje”, vagy röviden a GREEN MOUNTAIN projekt, a Délkelet-európai (SEE) Transznacionális Együttműködési Program által jóváhagyott európai projekt. A Projekt 2011. januárja és 2014. márciusa között, 10 ország 12 különböző partner szervezete által került megvalósításra, több mint 2.000.000 EURO összegű költségvetéssel. Jelen kiadvány egy általános összefoglalót ad magáról a Green Mountain projektről, a projekt célkitűzéséről és tevékenységeiről. Bemutatja a főbb eredményeket és magába foglalja a partnerség által kidolgozott legfontosabb eszközt, a Közös Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modellt, azaz, a gyakran csak rövidített formában hívott Közös Modellt. A Közös Modell, jelen kiadvány 1. sz. melléklete. A projekt által, az európai együttműködésnek köszönhetően kidolgozott valamennyi dokumentum és eszköz letölthető a projekt honlapjáról (a link a kiadvány 22 oldalán található). Ezen eszközök használatát a partnerség közszervezeteknek, nemzeti és natúr parkoknak és minden más olyan érdeklődőnek ajánlja, amelyek érintettek a fenntartható hegyvidéki politikák, folyamatok és tevékenységek tervezésében és menedzsmentjében.

MILYEN PROBLÉMÁK ÉS SZÜKSÉGLETEK VEZETTEK A PROJEKT LÉTREJÖTTÉHEZ? A hegyvidéki élőhelyek olyan fontos ökoszisztémák, amelyek a globális biohálózat fenntartásában létfontosságú alkotó elemek, és amelyek kulcsszerepet játszanak a föld, a biológiai diverzitás, a vízháztartás és a kulturális önazonosság fenntartásában. A Délkelet-európai Térség, és különösen a Green Mountain projekt területei, Európa legjelentősebb és legtörékenyebb hegyvidéki térségei. Ezek a különösen érzékeny területek, amelyek már hegyvidéki jellegüknél fogva is távoliak és földrajzilag elkülönültek, védtelenek a globális környezet, politika, gazdaság és szociális változások (elnéptelenedés, föld felhasználási szokás változások, klímaváltozás, a tradicionális létfenntartó tevékenységek kihalása, hibás politikai irányítás, természeti források kizsákmányolása a tömeg turizmus által, vagy még inkább a gazdasági profitért...stb) ) számos fenyegetéseitől és veszélyeitől, amelyek kedvezőtlen hatással lehetnek a természeti örökség megőrzésére, a gazdasági és szociális fejlődés egyensúlyára. A nagy kihívás - azzal, hogy egyszerre biztosítsuk ezen természeti területek megfelelő védettségét és hogy kihasználjuk az elérhető természeti forrásokat - az volt, hogy kidolgozzunk egy Fenntartható Fejlődési és Menedzsment modellt, amely a) fenntartható gazdasági tevékenységeket generál, és

6

b) az integrált területi megközelítés kialakításához, rámutat közös prioritásokra és stratégiákra, amelyek jól koordinált és hatékony menedzsment tervek alapjai lehetnek. Gyakran szembesülünk azzal, hogy a környezeti problémáknak, fenyegetéseknek és lehetőségeknek nincsen globális szemlélete. Ez olyan eredményeket és döntéseket hoz, amelyek nem összehangoltak, így veszélyeztetik a gazdasági és természeti források alapos és kidolgozott irányítását (menedzsmentjét), amely végül meggátolja a hegyvidéki terület fenntartható és kiegyensúlyozott szociális-gazdasági és környezeti fejlődését. A létező javaslatok különböző megoldásokat kínálnak, de mindegyikből hiányzik a Green Mountain projekt összehangolt és integrált megközelítése, amely megközelítés összegyűjti a hegyvidéki területek releváns érdekeltjeit (több-szektoros, több-szereplős megközelítés) egy közös irányítási (menedzsment) stratégián keresztül, kimondottan a Délkelet-európai Tér hegyvidéki területeinek.

A GREEN MOUNTAIN PROJEKT A cél A projekt célja, hogy elősegítse a helyi-, regionális-, és nemzeti hatóságok, nemzeti-, és natúr parkok promócióját, menedzselését, a hegyvidéki területek természeti értékeinek és forrásainak megőrzését. Mindez a Közös Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modellt kidolgozásán, majd kipróbálásán és alkalmazásán keresztül valósult meg. Ezen modell kidolgozását az alábbi különleges célok határozták meg: → módszerek beazonosítása, továbbá egy közös stratégia kidolgozása az érzékeny hegyvidéki területek integrált és irányított gazdálkodásához, egy több-szereplős és több- szektoros megközelítésen keresztül. → olyan tevékenységek és termékek beazonosítása, amelyek a területi fejlődéshez hozzájárulnak, továbbá ezzel egyidejűleg garantálják és erősítik az érzékeny területek megbecsülését és védelmét, mint pl. tradicionális mezőgazdasági tevékenységek, szűk piaccal rendelkező termékek/piacok, ökoturizmus → olyan stratégiák kidolgozása, amelyek a terület és eszközei felértékeléséhez vezetnek, mint pl. hegyvidéki termékek címkézése → fenntartható gazdálkodási tervek bevezetése a bevont területeken → a terület gazdasági és politikai szereplőinek és döntéshozóinak, továbbá a lakosság figyelemfelkeltése a természeti értékek és a természeti/védett területek potenciális fejlődése tekintetében azzal a céllal, hogy gazdasági, politikai és közéleti érdeklődést és ilyen irányú tevékenységek megjelenését generáljuk

7

A tematikus területek és tevékenység szakaszok Tematikus területek A célok eléréséhez és a közös modell megalkotásához, a projekt három olyan tematikus területre fókuszált, amelyek a Közös Modell alapkoncepcióját jelentették. → Gazdasági tevékenységek beazonosítása, amelyek összeegyeztethetőek a hegyvidéki területek fenntartható fejlődésével → Menedzsment stratégiák és tervek kidolgozása, amelyek előzetesen az érintett területeken széles körben egyeztetésre kerültek → Módszerek és stratégiák a hatékony képzés, információáramlás és figyelemfelkeltés érdekében a hegyvidéki területek természeti értékeit alapul véve Tevékenység szakaszok A projekt három olyan tevékenységi szakaszon át került megvalósításra, amely biztosította a transznacionális cserét, a közös együttműködést, a tudás transzfert és tanulást: a) információ- és tapasztalatcsere, módszertanok, stratégiák és jó gyakorlatok kidolgozása b) menedzsment (irányítási) terv felvázolása, és c) tényleges kipróbálás, a válogatott pilot projektek alkalmazása a bevont teszt területeken Az első szakaszban a partnerek a három tematikus területnek megfelelően információ- és tapasztalatcserében vettek részt. Ennek eredménye minden partnerterület Jelenlegi Helyzet Elemzés (ESA – Existing Situation Analysis) jelentésének felvázolása lett, valamint az európai szintű Jó gyakorlatok (Good Practices) bemutatása volt. A Jelenlegi Helyzet Elemzések 10 nyelven érhetőek el az alábbi weboldalon: http://www.greenmountain-see.eu/?page_id=245 A Jó gyakorlat jelentés 10 nyelven érhetőek el az alábbi weboldalon: http://www.greenmountain-see.eu/?page_id=247

8

A Monti Sibillini Nemzeti Park – Olaszország

Következésképpen, három tematikus munkacsoport került felállításra – minden egyes tematikus területhez-, amelyekben különböző európai országok, különböző szakértői dolgoztak együtt, hogy meglévő tudásukat és tapasztalataikat kicseréljék, valamint, hogy kidolgozzanak közös módszereket és stratégiákat, amelyek végül a közös „Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modell-be ” integrálhatóak és bedolgozhatóak. A második szakasz feladata a működési menedzsment tervek kidolgozása volt a résztvevő partnerterületek bevonásával. A menedzsment tervek kidolgozása az első tevékenységi szakaszban felvázolt módszertanok, stratégiák és a Közös Modell, és a bevont területek beazonosított szükségletei alapján. A kidolgozás egyetértésre épülő folyamatába bevontuk a partnerterületek politikusait, döntéshozókat és gazdasági szereplőket. Mindezek együtt biztosították az együttműködési menedzsment stratégiát és a Menedzsment Tervek elfogadását. A harmadik szakaszban a partnerek egy pilot tevékenységen, valamint disszeminációs és figyelemfelkeltést megcélzó eseményeken keresztül alkalmazták és adták át a Közös modellt és saját menedzsment terveiket. A Disszeminációs és figyelemfelhívó tevékenységek megvalósításra kerültek a különböző hegyvidéki területeken.

KÖZÖS TRANSZNACIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS MUNKAMÓDSZERTAN A fenntartható hegyvidéki fejlődésnek olyan elemekre kell épülnie, amelyek figyelembe veszik mind a környezeti- (védelem és megőrzés), mind a gazdasági- (munkahelyek támogatása a gazdasági szektor és a terület forrásai és lehetőségei segítségével, hegyvidéki gazdaság és növekedés) és társadalmi szempontot (olyan életkörülmények, amelyek elősegítik a munkavégzést, élni és maradni a hegyvidéken). Ezen három szempont szorosan összefügg, és nem lehet külön kezelni őket, a fenntartható fejlődési modell kidolgozásakor. A Közös Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modellt ezen három elengedhetetlen elemre épül, így akar hasznos eszközként segíteni és irányt mutatni a Délkelet-európai tér régióinak és területeinek, felvázolva és megvalósítva hatékony fenntartható fejlődési és menedzsment stratégiákat. 9

A fentebbi célok eléréséhez jött létre három munkacsoport - mindegyik egy-egy tematikus területhez -, hogy lehetőséget teremtsenek a tapasztalatcseréhez, módszertanok és stratégiák kidolgozásához, amelyek együtt a munkacsoportok olyan fontos eredményeit képezik, amelyek a Közös Modellbe integrálhatóak. Minden egyes csoport mintegy 13 tagú, Európa számos területéről és különböző, hegyvidéki menedzsmenttel foglalkozó, olyan Délkelet-európai szervezetektől származó szakértőből jött létre, mint Délkelet-európai helyi-, regionális- és nemzeti közjogi szervezetek, nemzeti- és natúr parkok, tudományos és környezeti szervezetek. Ezen három csoport alkotta meg a munka alapjait a Green Mountain Projekt végrehajtásához. A tapasztalatok, felmerült problémák és a különböző, már létező megoldások megosztása vezette el a csoportokat ahhoz, hogy beazonosítsák, kidolgozzák és megtalálják a leghatékonyabb módszereket, stratégiákat és jó gyakorlatokat a saját tematikus területeik keretein belül. A projekt munkamódszere a kis csoportos munka volt, olyan csoporttagokkal, akik különböző országokból különböző tapasztalatokkal, és különböző fenntartható fejlődés- és irányítási gyakorlattal rendelkeztek. Ez lehetővé tette a részvevőknek, hogy olyan módszertanokat és stratégiákat alkossanak, amelyek tovább formálhatóak és integrálhatóak egy közös, egységbe rendezett modellbe. Olyan nagymértékben lehetséges modellbe, amely hatékonyan alkalmazható és hasznos lehet számos Délkelet-európai ország területén, hiszen a modell a Délkelet-európai Tér területeinek problémáin, kihívásain, szükségletein és irányítási gyakorlatain alapszik. Minden egyes munkacsoport számos alkalommal találkozott a 19 hónapos munkafázis idején, hogy közösen dolgozzanak, ellenőrizzék és koordinálják munkájukat. Ezen alkalmak közül több esetben is párhuzamosan és egy helyen találkoztak a munkacsoportok, lehetővé téve a három csoport számára a munka összehangolását, a kapcsolódások megkeresését, a duplikáció elkerülését, amelyek alapvetőek a munkacsoportok eredményeinek megfelelő integrálásához és a Közös Modell kidolgozásához. → Munkacsoport 1 “Gazdaságilag fenntartható tevékenységek és termékek beazonosítása” A Munkacsoport 1 feladata volt beazonosítani a gazdaságilag fenntartható tevékenységek és termékek körét és összeegyeztetni a gazdasági fejlődést a kiemelt érzékenységű területek megóvásával, megőrzésével és védelmével. A Munkacsoport 1 tagjai: AREC RaumbergGumpenstein (Ausztria), Calimani Nemzeti Park (Románia), a Kőszegi Kistérség (Magyarország), Általános Mérnöki és Tervezési Minisztérium (Bosznia-Herczegovina), Monti Sibillini Nemzeti Park (Olaszország), Pljevlja Város Önkormányzata (Montenegro), Nemzeti Erdészeti Igazgatás – Romsilva (Románia), Macerata Provincia (Olaszország), Epirus Régió (Görögország), Smolyani

10

A Sárkány-tó –Epirus Régió, Görögország

Regionális Közigazgatás (Bulgária), Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség (Szlovákia) és a Soelktaeler Natúr Park (Ausztria). A munkacsoport olyan tevékenységeket és termékeket azonosított be, amelyek a leginkább megfelelőek a hegyvidéki természeti területeken a megőrzéshez, védelemhez és hasznosításhoz. Különösen olyan tevékenységeket és termékeket, amelyek a terület „hegyvidéki jellemző”-it képesek voltak összehasonlítható előnyökké és hozzáadott értékekké alakítani - mint a hagyományos kézműves termékek, mezőgazdasági tevékenységek, szűk piaccal rendelkező termékek és rekreációs tevékenységek - mindeközben figyelembe véve a bevont térség természeti értékeit, területi örökségét. A Munkacsoport 1 különböző módszereket és eszközöket is megvizsgált, hogy ezekkel segítse elő a versenyképességét, népszerűsítését és területi azonosságának erősítését a beazonosított tevékenységeknek és termékeknek. A Munkacsoport 1 zárójelentése, a kimenetekkel, módszertanokkal és munkamodulokkal az alábbi linken érhető el: http://www.greenmountain-see.eu/wp-content/uploads/2012/01/WG1-Final-Report2.pdf

11

Tradícionális zene Smolyan Régióban – Bulgária

→ Munkacsoport 2 “Módszertanok és stratégiák az összehangolt menedzsment politikákért és tervekért” A 2. munkacsoport feladata volt olyan módszerek és stratégiák kialakítása, amelyek elősegítik a különböző hegyvidéki területek és ezek természeti értékei gazdálkodásért felelős intézmények és bevont résztvevők között az összehangolt tevékenységeket és döntéseket. A munkacsoport az alábbi tagokból állt: Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség (Szlovákia), Macerata Provincia (Olaszország), Smolyani Regionális Közigazgatás (Bulgária), Epirus Régió (Görögország), Kőszegi Kistérség (Magyarország), Általános Mérnöki és Tervezési Minisztérium (Bosznia-Herczegovina), Pljevlja Város Önkormányzata (Montenegro), Nemzeti Erdészeti Igazgatás – Romsilva (Románia), Soelktaeler Natúr Park (Ausztria), Monti Sibillini Nemzeti Park (Olaszország) és az AREC Raumberg - Gumpenstein (Ausztria). A munkacsoport tagjai közös módszertant és iránymutatást hoztak létre egy olyan Menedzsment Terv kidolgozásához, amelyet helyi hatóságoknak és olyan más érintett csoportoknak ajánlottak, amelyek kidolgoznak és alkalmaznak menedzsment (irányítási) politikákat és fenntartható fejlődési tevékenységeket. A célkitűzés az volt, hogy olyan iránymutatást hozzanak létre, amely integrált és összehangolt Menedzsment Terv felvázolását teszi lehetővé. Az összehangolt megközelítésre való törekedés alapvető fontosságú az illetékes szereplők, különböző szemléletek és gazdasági szektorok között, amely minél megfelelőbb felhasználáshoz és a területi és pénzügyi források szinergiáihoz, a minél jobban megcélzott és hatékony közbeavatkozáshoz, ellentmondásmentes politikákhoz és erős területi hatásokhoz vezet. A Munkacsoport 2 zárójelentése, az útmutatókkal, ajánlásokkal, az alábbi linken érhető el: http://www.greenmountain-see.eu/wp-content/uploads/2012/01/WG2_Final_Report.pdf 12

A Mezőgazdasági Kutató és Nevelési Központ Raumberg-Gumpenstein - Ausztria

→ Munkacsoport 3 Módszertanok és stratégiák az információ áramlásért, képzésért és figyelemfelkeltésért” A Munkacsoport 3 a hatékony információáramlás, képzés és figyelemfelkeltés területén vizsgálta meg a módszereket és stratégiákat, figyelemmel a hegyvidéki területek természeti—és kulturális örökségére és értékeire. A csoport tagjai: Monti Sibillini Nemzeti Park (Olaszország), Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség (Szlovákia Macerata Provincia (Olaszország), Smolyani Regionális Közigazgatás (Bulgária), Epirus Régió (Görögország), Kőszegi Kistérség (Magyarország), Általános Mérnöki és Tervezési Minisztérium (Bosznia-Herczegovina), Pljevlja Város Önkormányzata (Montenegro), Nemzeti Erdészeti Igazgatás – Romsilva (Románia), Soelktaeler Natúr Park (Ausztria), és az AREC Raumberg - Gumpenstein (Ausztria). A munkacsoport kidolgozott egy kézikönyvet „A stratégiális jövőkép kézikönyve” címen, amely olyan önkormányzatokat, tartományokat (provinciákat) és régiókat céloz meg, amelyeknek nincsen tapasztalatuk, szakértelmük vagy más iránymutatásuk ezen témában, és amelyek felhasználni kívánják ezen stratégiákat az információáramlás, képzés és figyelemfelkeltés területén a szervezetük mindennapi működésében. A Munkacsoport 3 zárójelentése (A stratégiális jövőkép kézikönyve), a különböző célcsoportok különböző módszereivel és stratégiáival, az alábbi linken érhető el: http://www.greenmountain-see.eu/wp-content/uploads/2012/01/WG3-Final-Report.pdf

13

PROJEKT EREDMÉNYEK ÉS KIMENETEK A munkacsoportok által kidolgozott módszereket, stratégiákat, iránymutatásokat és eszközöket minden projekt partnerország hegyvidéki területe tevékenységek során át tesztelt. Valamennyi partner működési menedzsment tervet készített saját területéhez, amely kidolgozásához egy területi egyeztetési folyamat vezetett. Info-napok, munkaműhelyek és pilot tevékenységek kerültek megvalósításra a résztvevő térségekben, amelyeken részt vettek a különböző célcsoportok, mint politikusok, döntéshozók, a hegyvidéki lakosság, gazdasági szereplők a hegyi területek különböző célszektoraiból, akik közvetlenül tesztelhették az eredményeket mind egymáson mind egymás között. Ezen események lehetőséget adtak a partnereknek, hogy saját maguk is kipróbálhassák és alkalmazhassák a módszereket, eszközöket és stratégiákat, hogy visszajelzést kapjanak a kidolgozott tevékenységek, módszerek és eszközük hatékonyságáról, hasznosságáról. A Green Mountain projekt legfontosabb kimenetei az alábbiak szerint foglalhatóak össze: → A Közös Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modell → Nyolc menedzsment terv → Online Platform – egy eszköz, amely a folyamatos tudás transzfert és Európa-szerte széleskörű promóciót és marketinget biztosít az érintett hegyvidéki területeknek → Fókusz csoportok a Fenntartható Hegyvidéki Fejlődésért Délkelet-Európában

A Közös Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modell A Közös Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modell, vagy röviden Közös Modell, a Green Mountain projekt központi eredménye. A Közös Modell egyfajta “kézikönyv”, amely útmutatást és keretet ad a fenntartható fejlődési folyamathoz. A modellt a Green Mountain projekt három, párhuzamosan dolgozó munkacsoportja dolgozta ki, melyek munkájának eredménye lett a Közös Modell, oly módon, hogy a Közös Modell nemcsak a három tematikus szemléletet ötvözi, hanem a Délkelet-európai térség különböző területeinek és felszíni vidékeinek más-más problémáit és szükségleteit is. Mint ilyen, a Közös Modell egy hasznos eszköz, amely útmutató az érintett szereplőknek és területeknek a Délkelet-európai Térségben, és amely segítséget nyújt ezen szereplőknek saját területeiken a fejlődési folyamat kezdeményezésében és felállításában. A Közös Modell egy olyan folyamatot ír le, amely az érintett terület felmérésével kezdődik, és amely egy fejlesztési folyamathoz vezet, ami végül pozitívan befolyásolja a helyi lakosság helyzetét. Kéz a kézben, az igények és lehetőségek nem állandóak, hanem változhatnak, így késztetik folyamatosan a Közös Modellt a jövő kihívásaihoz való alkalmazkodásra, így biztosítva a rugalmasságot.

14

Ez megkönnyíti a szükséges hozzáigazításokat a különböző dél-kelet európai területekhez. A helyi lakosság bevonása és a figyelemfelkeltés a fenntartható fejlődés teljes fejlesztési ciklusában szükséges. Az 1. ábra mutatja a Közös Modell ciklus lépéseit.

Update

Effective management structure Application

Status quo/ evaluation/ update

Structural analysis and stakeholder identification Analysis in cooperation with population

Situation in the mountains

Influencing the situation

Regional process, initiated by model recommendations

Sustainable Mountain Development

Implementation of activities

Situation, partly influenceable through development process

Combination of results

Development process of visions and strategies

Planning suitable projects

Open processes, guided by model recommendations

1 ábra: A Közös Modell megvalósítás folyamatának lépései

A Közös Modell jelen kiadványhoz 1. sz. mellékleteként kerül csatolásra a 27 oldalon, továbbá letölthető az alábbi linkről: http://www.greenmountain-see.eu/?page_id=118

15

A Közös Modellen túl egy Eszköztár (Toolbox) is kidolgozásra került, amely olyan fontos és alapvető információkat tartalmaz, amelyek elősegítik a Közös Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modell végrehajtását. Ezen további útmutatásokat és ötleteket adó információkon, gondolatokon, módszereken felül, az Eszköztár válogatott kimenteket és kivonatokat tartalmaz a Green Mountain projekt három munkacsoportjának munkájából. Az Eszköztár a fentebbi linken érhető el.

Nyolc menedzsment terv Az érzékeny hegyvidéki területek összehangolt és integrált menedzsmentje (irányítása) elengedhetetlen a fenntartható hegyvidéki modell kidolgozásához. A projekt célja egy több-szektoros és több-szereplős megközelítésen keresztül módszerek beazonosítása és az összehangolt és integrált menedzsment közös stratégiáinak kidolgozása volt. Mindezek nyolc Menedzsment Terv megalkotását eredményezték, egyet-egyet a Green Mountain terület mindenegyes releváns partnerénél. A partnerek az előkészítő munkáknak köszönhetően – a munkacsoportok által kidolgozott módszerek, kezdeményezések, stratégiák és a Közös Modell alapjainak segítségével, fel tudták vázolni integrált és összehangolt Menedzsment Terveiket. A Menedzsment Tervek tehát a közösen kidolgozott alapok keretein belül jöttek létre, olyan alapelemekkel, mint hogyan kell elkészíteni a Tervet (közös szerkezet, több-szektor/több-szereplő bevonása…stb), milyen tevékenységekkel kell a Terv tartalmát feltölteni (gazdasági fenntartható tevékenység, figyelemfelkeltés)

A Kőszegi Kistérség területét lefedő Menedzsment Terv a következő struktúrára épül: EVEZETÉS → A Menedzsment tervről → Terület beazonosítása → Szereplők/ szervezetek beazonosítása → Együttműködés ELEMZŐ RÉSZ → Forrás elemzés → SWOT analízis

16

STRATÉGIAI ÉS VÉGREHAJTÁSI RÉSZ VISION

Kőszeg microregion as a sustainable and self-sustaining area, preserving local values

STRATEGIC AIM

Creating a long term sustainable and self-sustaining social and economic system, by preserving local values

SPECIFIC OBJECTIVES

Tourism + Economy

Education + Information

Local communities

PRIORITIES, MEASURES

Economic activities

Environmental awareness raising

Maintaining the population

ACTIVITIES

Herbs Wine culture and tourism

Environmental education

Prevention of migration

PRIORITIES, MEASURES

Local values as touristic attractions

Preserving cutural and built heritage

Social activity

ACTIVITIES

Chestnut groves Wildlife park Watermill Historic buildings

Education Information, awareness raising

Civil organizations Bottom-up approaches

PRIORITIES, MEASURES

Tourism development

Marketing of local products and tourism

Cooperation

ACTIVITIES

Hiking tourism Cultural tourism

Joint online platform

PPP projects

MONITORING ÉS KIÉRTÉKELÉS ÖSSZEGEZÉS

Példa: A Macerata Provincia területét lefedő Menedzsment Terv nagyszámú tervezett tevékenységet tartalmaz, mint “ A hegyi kiránduló utak, kultúra és hagyomány újra felfedezése a szamár ösvényen keresztül”, “ A Sibillini fekete-fehér szarvasgomba gazdasági hasznosítása”, “Turisztikai termékek fejlesztése” amely célzottan a terület és javai felfedezésével foglalkozik, és a “Nevelési farmok felállításának támogatása”, amelynek célja a környezeti nevelés népszerűsítése, a mezőgazdasági szektorral az együttműködés megerősítése, a hagyományos tevékenységek hasznosítása és terjesztése.

17

Online Platform – egy eszköz, amely a folyamatos tudás transzfert és Európaszerte széleskörű promóciót és marketinget biztosít az érintett hegyvidéki területeknek A több-nyelvű Online Platform a Green Mountain projekt egyik jelentős projekt eredménye, amely eszköz Európa-szerte széleskörű promócióra és marketingre biztosít lehetőséget a gyönyörű, de gyakran kevésbé ismert Délkelet-európai hegyvidéki területeknek. Az Online Platformon a helyi érintettek a természeti javak, a kulturális örökség, a tipikus hegyvidéki termékek és szokások megismertetésével reklámozhatják és bemutathatják szolgáltatásaikat és termékeiket – így bármely szolgáltatásukat, akár szamár lovagolást, borkóstolást, hegyi kirándulást, szállást, étkezést -, hogy így szerezhessenek on-line piacot, a helyi és külföldi látogatók és turisták által.

Az Online Platform felhívja a potenciális turisták figyelmét Európa ezen gyönyörű és érintetlen hegyvidéki területeire, olyan éttermeire, amelyek tipikus terület-jellemző ételeket szolgálnak fel, a nyaralás, utazás alatti természeti és szabadidős tevékenységek sorára, vagy egyszerűen segít szállást választani, és mindezt felfedezni egy on-line eszközön keresztül. Azon felül, hogy az Online Platform elősegíti a helyi vállalkozások és termelők számára szolgáltatásaik és termékeik népszerűsítését, felhívja a turisták és látogatók figyelmét a hegyvidékre, tradícióira és a hegyvidéki nyaralási lehetőségekre. Az Online Platform egy olyan eszköz, amely támogatja és fenntartja a tapasztalat és tudás cserét a projekt befejeződése után is. A jó gyakorlatok és esetek, a helyi jogszabályok, az európai példák a „transznacionális disszemináció és hasznosítás” számára, továbbra is folyamatosan elérhetőek lesznek a Platform „Tudás Bankján” keresztül. Az Online Platform továbbra is folyamatos fenntartás alatt működik majd, az újonnan létrehozott Fókusz csoportok a Fenntartható Hegyvidéki Fejlődésért Délkelet-Európában által, így is biztosítva a Platform használatát, széleskörű terjesztési kapacitását, csak úgy, ahogy eszközt kínál a „SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportok” számára, a transznacionális együttműködés támogatásához, a terület népszerűsítéséhez a tevékenységek keretein belül. Az Online Platform, amely fenntartja tehát a tudás cserét, a transznacionális dialógust és együttműködést, kiváló példája, hogy egy eszköz, hogy tud hozzájárulni távoli és lehagyatott területek integrálódásához, hogyan tud segítséget nyújtani a természeti hátrányok legyőzéséhez.

18

A Muranska Planina Nemzeti Park – Szlovákia

Fókusz csoportok a Fenntartható Hegyvidéki Fejlődésért Délkelet-Európában A projekt további igen jelentős eredményei az Egyetértési Nyilatkozat (Memorandum of Understanding - MoU) aláírása, és a Fókusz csoportok a Fenntartható Hegyvidéki Fejlődésért Délkelet-Európában („SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportok”) létrehozása. Az Egyetértési Nyilatkozat aláírása fontos mérföldkő, amely kihangsúlyozza minden érdemét a fenntartható fejlődési stratégiáknak, továbbá elkötelezettséget jelent a munka további folytatására. Az Egyetértési Nyilatkozat egy közös együttműködési kezdeményezésként jött létre a Green Mountain projekt és az Euromontana között. Az Euromontana a hegyvidéki területek együttműködéséért és fejlődéséért küzdő európai hálózat. Az Egyetértési Nyilatkozat alapvető célja a Délkelet-Európai szervezetek tapasztalat- és tudás cseréjének és állandó együttműködésének fenntartása miatt a „SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportok” létrehozása volt. A „SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportok” a már régóta létező Euromontana szerveztében folytatják munkájukat, mint olyan speciális munkacsoportok, amelyek a Délkelet-Európai térség hegyvidéki régiói fenntartható fejlődésének szükségleteivel foglalkoznak.

19

Mostar – Bosznia-Herczegovina

A „SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportok” tevékenységei és projektjei erősíteni fogják az együttműködést tagjai között, ezzel is felgyorsítva Délkelet-Európai hegyvidéki területek fenntartható fejlődésének elősegítését. A „SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportok” négy területre fókuszálnak különösen: 1. 2. 3. 4.

Képviselet/vezérelv megközelítés Együttműködés és projektfejlesztés Kommunikáció, promóció és figyelemfelkeltés Tudás létrehozása

20

Az Egyetértési Nyilatkozatot az Euromontana és nyolc Green Mountain partner írta alá egy európai uniós konferencia keretein belül, amely 2014. február 20. napján került megrendezésre a Régiók Bizottságánál Brüsszelben. Minden második éven egy Akció Program kerül majd felvázolásra, amely „SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportok” addig elért tevékenységeit, és a következő kért év feladatait mutatják be. Amennyiben csatlakozni szeretne az EUROMONTANA szervezetéhez: Euromontana Irene PIRIA Tel: +32 2 280 42 83 E-mail: [email protected]

“Folyamatosan azért kell küzdenünk, hogy megtaláljuk azokat a legjobb eszközöket, amelyekkel megőrizhetjük örökségünket. Transznacionális együttműködésünk kibővítésével, hangosabban szólhatunk Európához, kifejezve a kihívásokat, amelyekkel közösen nézünk szembe. Az Euromontana és a Green Mountain között az Egyetértési Nyilatkozat aláírása napja egy fontos nap a hegyvidéki lakosság és maga a hegyvidék számára.” Juan Andrés Gutierrez, az Euromontana elnöke Régiók Bizottsága, Brüsszel - 2014. február 20.

Macerata Provincia- és az Euromontana elnöke, a SEE Hegyvidéki Fókusz Csoport Egyetértési Nyilatkozatának aláírása

21

RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ, KIDOLGOZOTT ESZKÖZÖK ÉS ÚTMUTATÁSOK A Jó gyakorlat jelentés 10 nyelven érhetőek el az alábbi linken érhető el: http://www.greenmountain-see.eu/?page_id=247 A Munkacsoport 1 zárójelentése, a kimenetekkel, módszertanokkal és munkamodulokkal az alábbi linken érhető el: http://www.greenmountain-see.eu/wp-content/uploads/2012/01/WG1-Final-Report2.pdf A Munkacsoport 2 zárójelentése, az útmutatókkal, ajánlásokkal, az alábbi linken érhető el: http://www.greenmountain-see.eu/wp-content/uploads/2012/01/WG2_Final_Report.pdf A Munkacsoport 3 zárójelentése (A stratégiális jövőkép kézikönyve), a különböző célcsoportok különböző módszereivel és stratégiáival, az alábbi linken érhető el: http://www.greenmountain-see.eu/wp-content/uploads/2012/01/WG3-Final-Report.pdf A közös Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modell, valamint az Eszköztár az alábbi linken érhető el: http://www.greenmountain-see.eu/?page_id=118 A résztvevő Green Mountain területek nyolc Menedzsment Terve az alábbi linken érhető el: http://www.greenmountain-see.eu/?page_id=253 Az Online Platform weboldala: http://www.emountain-see.eu/

Hegyvidék-tipikus termékek Macerata Provinciából - Olaszország

22

A Green Mountain Európai Konferencia, Régiók Bizottsága, Brüsszel, 2014. február 20

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK A Green Mountain projekt három és fél éves munkáját ezen kiadványban foglaltuk össze. Utazásunk végén a Green Mountain csapat szeretné felhívni a figyelmet a jövőbeni munkához a projekt által már kidolgozott, következtetésekre és ajánlásokra: Következtetés 1: A hegyvidéki területek fenntartható fejlődése alapvető mind a hegyvidéki közösségek, mind a társadalom jövőjéhez. A hegyvidéki régiók és területek nagyobb figyelmet és különleges támogatást igényelnek. Indokolás: A hegyvidéki területek fontos elemei a globális biohálózat fenntartásának, kulcsszerepet játszanak a föld, a biológiai diverzitás, a vízháztartás és a kulturális önazonosság fenntartásában. A hegyvidéki lakosság saját területeinek irányításával számos olyan terméket állít elő és olyan szolgáltatást nyújt, amelyek értéket képviselnek számukra, így különösen a felszín és a biodiverzitás. A hegyvidék jellegénél fogva is távoli és földrajzilag elkülönült, védtelen a globális környezeti, politikai, gazdasági és szociális változásoktól (elnéptelenedés, a föld felhasználása szokásának változásai, klímaváltozás...stb), míg a földgazdálkodást a folyamatos versenyképesség fenntartása fenyegeti. Ajánlás: Használni a Közös Modellt, (a Green Mountain projekt Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modelljét) hogy közösen tapasztaljuk a fontosságát a hegyvidéki fenntartható fejlődésnek, és hogy kialakítsunk és megvalósítsunk olyan folyamatokat, amelyek integrált és teljeskörű módon a fenntartható fejlődéshez vezetnek: → Helyi/regionális szint: Népszerűsíteni a Közös Modell bevezetését helyi és regionális érintettekkel pl. munkaműhelyeken, találkozókon mind helyi, mind regionális szinten; alkalmazni a Közös Modellt a szervezeten és területen belül a Közös Modell útmutató és a projekt által kidolgozott eszközök segítségével. A Közös Modell eszköztára, további módszerek és ötletek alapjául szolgálhat.

23

→ Nemzeti / EU szint: A politikai döntéshozóknak fel kell ismerniük a hegyvidéki területek értékeit és magasabb prioritást kell, hogy kapjanak a fenntartható hegyvidéki fejlődési folyamatoknak a hivatalos EU- és ágazati politikákban - ahogy azt a Közös Modell is javasolja. Az első lépés, hogy úgy tekintsünk a hegyvidéki területekre, mint olyan helyekre ahol az ott lakók létre tudnak hozni fenntartható jövőt, összhangban a meglévő hegyvidéki értékekkel. A Közös Modell ennek megvalósításához javasolja, hogy területi, integrált megközelítéssel építsük fel a több-szereplős folyamatokat. Mindezekért kulcsfontosságú elem a közösségek és hatóságok irányításra való felhatalmazása a helycentrikus és résztvevő szemléletű fejlesztési folyamatok szemlélethez. Ennek eredményeként a széles körű képzéseknek és oktatási programoknak köszönhetően az érintett személyek képességei és kapacitásai növekednek, éppen azon a helyi, és nemzeti szinten, ahol a hegyvidéki politika létrejön. A hozzáférés olyan eszközökhöz, mint a LEADER vagy CLLD (Közösség irányította helyi fejlesztés), a különböző támogatások megfelelő mértékű lehetőségeivel, nemzeti szinten kell, hogy támogatásra találjon. A regionális fejlesztéseknek és speciális stratégiáknak figyelmet kell fordítaniuk a hegyvidéki és vidéki régiók fejlesztési szükségleteire és javaira, amelyek gyakran eltérőek a sűrűn lakott területekétől, és biztosítaniuk kell a szükséges infrastruktúrát, hogy elkerüljék a fejlődés buktatóit (szállítás, informatikai technológia). Az ágazati politikáknak figyelembe kell venniük és támogatniuk szükséges ezen vidékek termelésének azon további költségét, amelyekkel ezen régiókban a termelők szembesülnek. Végezetül rögzíteni szükséges, hogy a területi együttműködés milyen fontos szerepet játszik a fejlesztésre szoruló a hegyvidéki területek életében, amelyek gyakran határterületek. Következtetés 2: A transznacionális együttműködés és hálózat előnyei letagadhatatlanok, a hegyvidéki területek és régiók számára pedig még fontosabbak a földrajzi és szerkezeti hátrányok a hegyvidékek távolsága és a hozzáférési lehetőségek és a szerkezeti kényszer miatt, amelyek többek között lelassíthatják a fejlődési folyamatokat.

Green Mountain Info-nap Kőszegen – Magyarország

24

Ajánlás: Építeni; majd kiterjeszteni azt; megerősíteni a transznacionális hálózatépítést és az együttműködést a hegyvidéki szereplők között, hogy a tapasztalatcseréből, jó gyakorlatokból és közös együttműködésből előnyhöz juthassunk; létrehozni egy egyedi és erős hangot, amely uniós és nemzeti szinten is hallatja magát, kifejezi a hegyvidéki régiók és területek szükségleteit és kihívásait. Ezen kezdeményezések létrehozásához elengedhetetlen: a) Népszerűsíteni az Euromontana és a „SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportok” (az érdeklődő szervezetek csatlakozhatnak, tagok lehetnek) bővítését. b) Kiterjeszteni az együttműködést és a stratégiális kapcsolatokat a már meglévő különböző hálózatok és bármely érintett szervezetek között, mint például kormányközi folyamatok (konvenciók) vagy bármely más hálózat tekintetében, amely a hegyvidéki fejlődés témájával foglalkozik. c) Sürgetni egy hegyvidéki, nemzeti politikai képviselet felállítását minden országban (vagy erősíteni, ahol már létezik), hogy a hegyvidék képviselete is minél jobban integrálva legyen a nemzeti szintű politikai döntéshozásban. A képviselet lehet formális vagy informális. A hegyvidéki képviseletek hálózatokat hozhatnak létre, kapcsolatokat építhetnek ki, olyan figyelemfelkeltéseket valósíthatnak meg, amely közvetlenül a hegyvidéki embereket és politikai döntéshozókat célozza meg, fenntartható közösségeket építhetnek, támogathatják az országon belüli és a tudományos közösségek együttműködését, hangot adhatnak a hegyvidékért és fókuszként szolgálhatnak az ország hegyvidéki közösségei között szerte Európában az Euromontanán át és túl, továbbá a hegyvidéki fejlődési intézmények száméra globális módon (hegyvidéki partnerség). Ezen testület jelentősebben támogathatja a gyakran többarcú hegyvidéki régiók sokoldalú képviseletét, közös kihívásokra és lehetőségekre összpontosíthat. Egy kiemelt prioritású tevékenység például a „SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportok” Akció Programban azt sürgetni és azért dolgozni, hogy hegyvidéki képviseletek jöhessenek létre SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportok” országaiban.

Durmitor Nemzeti Park - Montenegro

Green Mountain konferencia Bukarestben – Románia

25

A Green Mountain projekt csapat

A Green Mountain csapat reméli, hogy ezen kiadvánnyal a fenntartható hegyvidéki fejlődés egy Európa-szerte gyümölcsöző és széles körű dialógushoz vezet, azzal a céllal, hogy kiaknázzuk, hasznosítsuk és tovább építsük a Green Mountain már kidolgozott projekt módszereit, eszközeit és tevékenységeinek hálózatát. A Green Mountain csapat folytatja a transznacionális együttműködést és dialógust a „SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportok” keretein belül. Ez tehát nem a Green Mountain együttműködés vége … … hanem a kezdete egy új, még szélesebb körű és erősebb közös munkának az EUROMONTANA szervezeten, és a SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportokon belül. Tartson velünk!

26

MELLÉKLET 1 KÖZÖS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ÉS MENEDZSMENTI MODELL AZ EURÓPAI TERMÉSZETI ÉS KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSE A JÖVŐ SZÁMÁRA A TÁRSADALMI, ÖKOLÓGIAI ÉS GAZDASÁGI ÉRTÉKEK FEJLESZTÉSE A HEGYVIDÉKI TERÜLETÜNKÖN

Transnational coordinator Eurocentro srl Szerző(k) (ABC sorrendben) Graiss Wilhelm Heinrich Silke Krautzer Bernhard Niccolini Federico Plotino Maria Filippa Vačoková Lucia További közreműködők (ABC sorrendben) Asamer-Handler Marelli Cimermanová Ivona Grófová Renáta Lakanda Martin Lieskovská Zuzana Marzo Daniela Novikmecová Ivana Robenek Robert Švec Andrej Virgovič Radoslav

MELLÉKLET 1 KÖZÖS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ÉS MENEDZSMENTI MODELL AZ EURÓPAI TERMÉSZETI ÉS KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSE A JÖVŐ SZÁMÁRA A TÁRSADALMI, ÖKOLÓGIAI ÉS GAZDASÁGI ÉRTÉKEK FEJLESZTÉSE A HEGYVIDÉKI TERÜLETÜNKÖN

TARTALOM 1.

A HEGYVIDÉKI TERÜLETEK FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSE 1.1 Mi is a fenntartható fejlődés? 1.2 A fenntartható hegyvidéki fejlődés nemzetközi háttere 1.3 A dél-kelet európai hegyvidéki területek sajátosságai és kihívásai 1.4 A jövőkép jelentősége a fenntartható fejlődésési folyamatban

32 33 34 36 37

2.

A KÖZÖS MODELL 2.1 A fenntartható hegyvidéki fejlődés alappillérei 2.2 A közös modell koncepciója 2.3 Előrehaladás a tervezésben és a folyamatábrák 2.4 Menedzsment szerkezet 2.5 Bevonási modellek 2.5.1 Az érintettek bevonása 2.5.2 A helyi lakosság bevonása 2.6 Területi elemzés 2.6.1 Szerkezeti elemzés 2.6.2 A lakossággal közös elemzés 2.6.3 SWOT analízis 2.7 A jövőkép elképzelés kidolgozása és a stratégiális cél 2.7.1 Egy terület-jellemző jövőkép kialakítása 2.7.2 A stratégiális cél és az egyedi célok 2.7.3 Prioritások 2.8 A tevékenységek tervezése és megvalósítása 2.8.1 A közös modell menedzsment terv kifejlesztése 2.8.2 Munkacsoport tevékenységek 2.9 Kiértékelés és monitoring

38 38 40 42 44 48 48 49 51 51 52 53 54 54 55 55 56 56 60 62

3.

AJÁNLÁSOK, ÚTMUTATÁSOK A POLITIKAI SZEREPLŐKNEK

64

HIVATKOZÁSOK

70

STÁBLISTA

71

FENNTARTÁS

71

1

A HEGYVIDÉKI TERÜLETEK FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSE Kulturális és természeti örökség – az adósságunk a múltnak, az ígéretünk a jövőnek “Örökségünk megőrzése, környezetünk fejlesztése” 1. kötet, írta: Michel Chapuis – Európai Bizottság (2009

A hegyvidéki környezet kiváló terület a földi biodiverzitás mintegy egy negyedének, valamint a szerteágazó kulturális diverzitásnak, sokféleségnek, és alapvető minden nemzet és kontinens jólétéhez: az emberiség felének léte a hegyvidéki területekhez kapcsolódik. A hegyvidékek természeti és kulturális gazdagsága egyre ritkább, rendkívüli érzékenységét a Természetvédelmi Nemzetközi Unió (International Union for Conservation of Nature - IUCN) is elismeri, kihangsúlyozva a hegyvidéki ökoszisztémák fontosságát, kiemelve a fenntartható fejlődés szempontjából a magas gazdasági lehetőségeket ezen területeken(Price, 2004). A hegyvidéki területek gazdag biodiverzitása és kiemelkedő lehetőségei ellenére, ezen területek gyakran az elszigeteltség és a marginalizáció jelenségének céltáblái, különösen azóta, amióta a lakosság és mind a helyi mind a nemzeti politikai irányítás nem képes kihasználni ezeket a lehetőségeket, a hegyvidéki területek ökológiai, társadalmi és gazdasági értékeit. A hegyvidéki területek felzárkózása, ezért elsődleges fontosságú valamennyi európai országban, különösen azok számára, amelyek elkötelezettek a fenntartható fejlődés elősegítésében. Ezen dokumentum egy európai projekt megvalósításának az eredménye – A zöld hegyi területek közös fenntartható fejlődési modellje - The Common Sustainable Development Model (Common Model) (Green Mountain – Zöld hegyek), amely a fenntartható fejlődés megerősítését célozza meg a dél-kelet európai (SEE- South East Europe) hegyvidéki területeken. A projekt keretein belül a három Munkacsoport intenzíven foglalkozott az alábbi három aspektussal: → Hegyvidéki régiók fenntartható fejlődéséhez kompatibilis gazdasági tevékenységek beazonosítása → Irányított és integrált politikák és fejlődési tervek kidolgozása → Módszerek és stratégiák az információ, képzés és figyelemfelkeltés területén A „Green Mountain” projekt munkaülései során kialakított ötletek újra szerkesztésre kerületek és egy szerves terv részévé váltak a „Zöld területek közös fenntartható fejlődési és menedzsment modellje” kidolgozása révén, amelynek fő célkitűzései az alábbiak lettek: 1. Iránymutatást adni a közigazgatásnak és a helyi érdekelt feleknek, hogy ösztönözzék a hegyvidéki területek fejlesztését 2. Ösztönözni a részvételen alapuló tanulási folyamatok megvalósítására irányuló, a hegyvidéki területek fenntartható fejlődését célzó közös projekteket 32

3. IKörnyezetbarát tevékenységek megvalósítása révén létrehozni egy gazdasági alapot a helyi lakosság számára 4. Megerősíteni a lakosság tudatosságát a régió kulturális öröksége, jellegzetes hegy vidéki identitása és környezetvédelmi értéke terén.

1.1 MI IS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS? A fenntartható fejlődés terminusa számos módon volt már definiálva, de a leggyakoribb megfogalmazása a „Közös jövőnk- Our Common Future” jelentésből való.” (Brundtland jelentés, 1987): „ A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” „Két fő szempontot tartalmaz: → A szükségletek szempontja, különösen a világ szegényeinek az alapvető szükségletei, amelyet elsődleges prioritásként kell kezelni; és → A korlátok szempontja, amelyet a legmodernebb technológiák és a társadalmi szervezetek határoznak meg a környezeti képességek terén, úgy, hogy a jelen és jövő szükségletei talál kozzanak.” A felelős és integrált fejlesztés egy dinamikus folyamat, amely előrevetíti, tervezi és biztosítja a gazdasági, társadalmi, ökológiai, kulturális és szellemi értékek rendszerét a jelen és a jövő generációi számára. A felelős és integrált fejlesztés magában foglalja a széleskörű és tudatos részvételét a lakosságnak a természeti és kulturális örökség értékeinek megóvásában. A következő öt alapelvet a hegyvidéki területek fenntartható fejlődésének mérföldkövének lehet tekinteni (Niccolini, 2005) 1. A természeti és kulturális értékek meghatározása és megőrzése a jelenlegi és a jövő generációk számára. Ez az alap- és további elv minden fenntartható fejlődés-orientált stratégiában. Lehetetlen fenntartható fejlődésről beszélni, ha a választott stratégiáknak nem célja ezen korábbi generációk értékeinek megőrzése, ide értve a jelenlegi és jövőbeli generációk természeti örökségét is. 2. A lakosság a természeti és kulturális örökség védelmére való tanítása. Ez az elv szorosan kapcsolódik az előzőhöz, egyfajta többoldalú szillogizmusok: „csak azt őrizzük, amit szeretünk, csak azt szeretjük, amit ismerünk, csak azt ismerjük, amit megtanultunk”.

33

3. Létrehozni egy semleges és nem profit orientált rendszert, hogy nyomon lehessen követni a környezet ökológiai, kulturális és társadalmi-gazdasági állapotát, amelynek hiányában bármely intézkedés önkényesség. 4. A természeti és kulturális örökség védelmével összefüggő rekreációs és szabadidős intéz kedések. 5. A természeti és kulturális örökséggel összefüggő és együttható társadalmi-gazdasági fejlődés felelősség teljes népszerűsítése. A fenntartható fejlődés elősegítése a dél-kelet európai hegyvidéki területeken megkövetel egy olyan folyamatot, amelynek célja, egy fenntartható kultúra létrehozása. A fenntartható fejlődés elképzelésének, ahhoz, hogy mélyen gyökeret ereszthessen, szüksége van a helyi közösség közös értékrendjére, elvárásaira és normáira. Ezért a kulturális megerősítés folyamata egy elsődleges jelentőségű cselekvési törekvés a jelenlegi modell céljait tekintve. A fenntartható kultúra kialakítása során az oktatás játszik alapvető szerepet.

1.2 A FENNTARTHATÓ HEGYVIDÉKI FEJLŐDÉS NEMZETKÖZI HÁTTERE Számos nemzetközi tanulmány ismeri el a hegyvidéki élőhelyek fontosságát a földi ökoszisztémák kiegyensúlyozásában. 1992-ben Rio de Janeiróban, az ENSZ a „Konferencia a környezetről és a fejlődésről” csúcstalálkozón ismerte el a hegyi ökoszisztémák természeti erőforrásainak és a kulturális örökségének kiemelkedő értékét (UNCD, 1992) - Agenda 21 dokumentum, 13. fejezet - Sérülékeny ökoszisztémák menedzsmentje: Fenntartható Hegyvidéki Fejlődés). 1995ben a Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) szervezet, a támogatási programjai közé helyezte a hegyvidéki ökoszisztémák témáját, és ezzel 2002 óta több mint 620 millió és még további kb. 1,4 milliárd dollár keretet különített el több mint 64 ország több mint 100 projektje megvalósítására, amelyek célja a hegyvidéki területek javítása (Price, 2004). A hegyvidéki ökoszisztémák védelméről kialakult globális vita késztette arra az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Közgyűlését, hogy 2002-ben kihirdesse a „Hegyvidékek nemzetközi évé”-t egy a kormányokat, pénzügyi intézményeket, a civil szervezeteket, a magánszektort és az összes társadalmi szereplőt ösztönző állásfoglalással, amely felhívja a figyelmet a fenntartható fejlődés fontosságára a hegyvidéki területeken (ENSZ 1998). A „Hegyvidékek nemzetközi éve” erős katalizátort jelentett olyan fontos célok törekvése felé, mint például a nemzeti programok megvalósításához 78 bizottság létrehozása, valamint megerősítette a Johannesburgban tartott „Hegyvidéki partnerségek a fenntartható fejlődésről” elnevezésű világ-csúcstalálkozón önkéntesen létrejött partnerségeket (Dél-Afrika, 2002. augusztus 26 - szeptember 4.) 2004-ben, maga az „Egyezmény a biológiai sokféleségről” konferencia (CBD) adott fontos megerősítést a fenntartható hegyvidékei fejlődéshez azzal, hogy elfogadott egy átfogó munkaprogramot a hegyvidéki területek biológiai sokféleségéhez.

34

Az Európai Unió is számos dokumentumával járult hozzá a hegyvidéki területek fenntartható fejlődésének elősegítéséhez. 2003-ban, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatainak kongresszusa elfogadta az „130. sz. ajánlás (2003) a Európai Hegyvidéki Chartáért”, egy olyan alapvető dokumentumként, amely az európai hegyi örökségek megőrzését és bővítését célozza. Ez a dokumentum elismerte az európai hegyek egyediségét, előnyben részesítve a természetes ökoszisztémák és a kulturális sokszínűség védelmét és promotálását a hegyvidéki közösségek társadalmi azonossága, hagyományai és a kultúrájának fenntartása segítségével. (Európa Tanács, 2003.). Mindezeken felül, a 296/2010. sz. ajánlás adoptálásával a Kongresszus a 2010. október 26-28. között megtartott 19. ülésén kiemelte annak fontosságát, hogy a hegyvidéki területek gazdasági fejlődésének előmozdítására szükségesek a közösségi kezdeményezések, úgy, hogy párhuzamosan szükséges a környezet védelmét és megőrzését is fenntartani (Európa Tanács, 2010). Ez is elősegített egy olyan integrált és szisztematikus megközelítést a fenntartható fejlődés prioritásként való elismeréséhez, hogy megőrizzük a természeti és kulturális erőforrásokat a hegyvidéki területeken, és foglalkozzunk olyan problémákkal, mint a környezetszennyezés, források nem-fenntartható kiaknázása és felelőtlen fejlesztések.

35

1.3 A DÉL-KELET EURÓPAI HEGYVIDÉKI TERÜLETEK SAJÁTOSSÁGAI ÉS KIHÍVÁSAI A vita a hegyvidéki területek társadalmi-gazdasági fejlődéséről, és a számos európai és nemzetközi szinten létrejött megállapodás megerősíti ezen hegyvidéki régiók fontosságát a globális társadalmi-gazdasági és ökológiai egyensúlyban. A hegyvidékek fontos szerepet jelenthetnek a dél-kelet európai társadalmi-gazdasági jövőképhez és jóléthez. A hegyvidékek értékei szorosan kapcsolódnak azok gazdag biodiverzitásához (például: 15 a 24 olasz nemzeti parkok közül hegyvidéki területen van, vagy az Appenninek területén) és a fennmaradó tanúi az Öreg Kontinens régi és egyéni hagyományainak, értékeinek és életmódjainak. Ezen túlmenően, a hegyvidéki területek adják mindenekfelett a legfontosabbat - ami számos régióban unikumnak számít - a kiváló minőségű víz forrásokat. Mindezen felül, a dél-kelet európai tér ad otthont Európa legfontosabb és legtörékenyebb hegyvidéki területei közül számosnak, amelyek távoli elhelyezkedésük és földrajzi elszigeteltségük miatt állandó természeti hátrányokkal küzdő területeknek tekinthetőek a domborzati és éghajlati korlátaiknak köszönhetően, továbbá ki vannak téve egy sor globális környezeti, politikai, gazdasági és társadalmi változásokat érintő kockázatnak és veszélynek (negatív következményekkel a természeti örökség megőrzése és a gazdasági és társadalmi fejlődés kiegyensúlyozása között). Dél-kelet Európa hegyvidéki területei a kulturális sokszínűség forrásai, a hagyományok, nyelvek és szokások megőrzői, amelyek a globalizáció jelensége miatt kihalhatnak, de ha körültekintően erősítjük őket, akkor kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a gazdasági fejlődésben. Sok hegyvidéki területen, a turizmus játszhat különösképpen nagy szerepet e területek fejlesztésénél, és ha ezen túl még a fenntarthatóság irányába terelődik a folyamat, ez nagyszerű lehet ahhoz, hogy e területek megőrizzék a kulturális és természeti örökség, valamint a helyi lakosság jólétét.

36

1.4 A JÖVŐKÉP JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI FOLYAMATBAN A hegyvidéki területek fenntartható fejlődésének jövőbeli elővetítése (envisioning) fontos szerepet játszik a Közös Fenntartható Fejlődési és Irányítási Modellben. Fogalmának meghatározása elősegíti a vezetőket, a regionális közigazgatásban részvevőket, a helyi önkormányzatokat, a helyi akciócsoportokat, hogy jobban megértsék a saját szerepüket ebben a folyamatban. A korábban említett elveken alapuló fenntartható fejlődés-orientált jövőkép jelentheti a helyes utat annak érdekében, hogy elérjék a fenntartható fejlődés céljait. Emiatt a fenntartható fejlődés első kihívása, hogy egy olyan ötletet kövessen, amely absztraktnak tűnik (a fenntartható fejlődés), és ezt valósággá formálja. A fenntartható fejlődés jövőképének elképzelése (vision) az alábbi szempontokon alapul: → Rendszeralapú megközelítés: a jövőképre vonatkozó folyamatnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a fenntartható fejlődés kifejezés nemcsak a gazdasági kérdésekre utal, hanem társadalmi és ökológiai dimenzióra is. Emiatt fontos kidolgozni egy szisztematikus megközelítést, amely egyértelműen azonosítja a fenntartható fejlődés több dimenzióját és a különböző szempontok közötti többszörös kapcsolatokat. Csak akkor jutunk el az igazi, felelős és fenntartható fejlődéshez, ha a különböző szempontok dinamikus integrációja megvalósul. → A részvételen alapuló megközelítés: a fenntartható fejlődés elképzelése azon részvételen alapuló módszer eredménye, amely magában foglalja a civil társadalom, a magánszektor és az állam különböző szinteken való részvételét a folyamatban; → Stratégia orientált: a jövőkép nem utópia, hanem képes lehet irányítani az emberi viselkedést. Néha a jövőkép vakmerő, de konkrét, főleg ha az célokat és intézkedéseket befolyásol. A jövőkép hatalma, hogy jövőbeni környezettel kapcsolatos forgatókönyveket vetítsen elő (ökológiai, társadalmi, gazdasági és kulturális), ahogy mi szeretnénk az elkövetkező 10, 20, 30, és akár még 50 évet, és hogy hogyan ösztönözze az emberek cselekvéseit, hogy támogassák ezen irányokat. A Közös Modell útmutatót ad a hegyvidéki területek fenntartható fejlődéséhez, egy helyileg kidolgozott közös jövőképet figyelembe véve. A Munkacsoport 3 zárójelentésében egy további jövőkép példa is kidolgozásra került. 37

2

A KÖZÖS MODELL

2.1 A FENNTARTHATÓ HEGYVIDÉKI FEJLŐDÉS ALAPPILLÉREI

Environment - Topography - Ecosystems - Biodiversity

p Po ula tio

Mo un tai n

n tai

un

Cu ltu re

Mo

Management and administrative framework conditions

n

- Administration and responsibility - Communication and cooperation Economy

Society

- Main economic activities - Conditions for production - Conditions for sales - Added value chain characteristics

Living conditions - Employment - Migration - Sense of awareness

Local Traditions

1. ábra: A hegyvidéki fenntartható fejlődés pillérei és a kulturális identitás háttere

A fenntartható hegyvidéki fejlesztési folyamatok menedzselése a gazdaság, a környezet és a társadalom és azok jellemzőinek pillérei között kell, hogy történjen. Ez a három pillér interaktívan kapcsolódik egymáshoz. Így tehát egy holisztikus megközelítés a sikeres hegyvidéki fejlődés elengedhetetlen eleme. Mint ahogy ezt Uzzell, Pol és munkatársai. (2002) állítják... „ a fenntarthatóság nem egy elképzelés, sem nem egy megváltoztathatatlan állapot, hanem egy olyan egyensúly keresésének kreatív és helyi folyamata, amely minden területre kiterjed… irányítás és döntéshozatal.” Ezen felül a helyi kulturális identitás háttere is rendkívül fontos szerepet játszik és igényeit figyelembe kell venni. 38

A hegyvidéki területek az alábbiakban felsorolt témáit különös tekintettel kell figyelembe venni: 1. Környezet: fontos, hogy különleges figyelmet fordítsunk azokra a különleges - és gyakran törékeny - természeti környezetekre, amelyek az ember és a természet közötti világi harmonikus egyensúlyának eredményei. Példaként csak gondoljunk a gesztenye erdőkre - számos nemzedék többoldalú, türelmes munkájának eredményeként - amely most számos veszélyeztetett faj választott élőhelye. A vízkészletek minősége és a védelmükből eredő jogokat irányításának fenntartása kell, hogy intézményesen is a legmagasabb prioritást kapja. 2. Gazdaság: a felszíni jellemzők vonzóképességének köszönhetően a turizmus nagy potenciállal rendelkezik a hegyvidéki régiókban. A fenntartható turisztikai tevékenységeket – amelyek illeszkednek a kulturális és természeti örökség megőrzéséhez - támogatni és népszerűsíteni kell. Egy másik fontos szempont a hegyvidéki gazdaság előmozdítása, a hegyvidéki élelmiszertermékek és jellegzetes helyi kézműves termékek népszerűsítése. A lehetőség a minőségi hegyvidéki élelmiszeripari és kézműves termékek fejlesztésére a fogyasztók gondolkodásában rejlő pozitív kép esetén hatalmas potenciált jelent (Euromontana, 2011). A helyi jelleg, a szezonális jelleg, a kis darabszámú termelés, az egészséges környezet és a hagyományos termelési okok egyre nagyobb érdeklődést gerjesztenek a hegyvidéki termékek iránt. 3. Társadalom: a hozzáférést az alapvető szolgáltatásokhoz a távoli területeken is biztosítani kell. Emellett fontos, hogy a fenntartható fejlődés oktatása a korai iskolai években már elkezdődjék, így vezetve egy teljes és széles körű tudatossághoz a környezeti kérdések és a fenntartható fejlődés terén. A kultúrát alapvető változónak kell tekinteni, ami befolyásolja, és magában foglalja mindhárom pillért. A kulturális és spirituális jelentőségű helyekre, mint például a monostorok körüli területekre, különös figyelmet kell fordítani. Egy az ENSZ Világöröksége által ihletett „Európai hegyvidéki örökség” folyamat van például kialakulóban, amely konkrét és operatív ösztönzést adhat a dél-kelet európai hegyi régiók fenntartható fejlődésének szinergikus megerősítéséhez (a természeti környezet, a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés megőrzése és a helyi kulturális identitás megerősítése). Rejtett, de nagyon fontos dimenzió a szervezeti háttér. A vezetési és szervezeti irányítás és a politikai akarat alapvető feltételek a fenntartható hegyvidéki fejlődés folyamatában. Különösen kiemelt terület a határon átnyúló együttműködés, az érintettek bevonása és az oktatás. 39

2.2 A KÖZÖS MODELL KONCEPCIÓJA A Közös Modell (Common Model) a célja, hogy helyi és kreatív fejlesztési folyamatokat indítson el a délkelet-európai hegyvidéki területeken, annak érdekében, hogy érzékennyé tegye és aktiválja a lakosságot, azért, hogy fenntartható módon használják a helyi adottságaikat. A teljes folyamat kezdetén, még a menedzsment struktúra megvalósítása előtt, egy “hajtóerőt” jelentő szereplő szükséges, lehetőség szerint egy politikus (ld. még 3. Fejezet).

Update

Effective management structure Application

Status quo/ evaluation/ update

Structural analysis and stakeholder identification Analysis in cooperation with population

Situation in the mountains

Influencing the situation

Regional process, initiated by model recommendations

Sustainable Mountain Development

Implementation of activities

Situation, partly influenceable through development process

Combination of results

Development process of visions and strategies

Planning suitable projects

Open processes, guided by model recommendations

2. ábra: A Közös Modell folyamat lépései

Ezért a Közös Modell egy olyan folyamatot ír le, amely az érintett terület felmérésével kezdődik, és amely egy fejlesztési folyamathoz vezet, ami végül pozitívan befolyásolja a helyi lakosság helyzetét. Kéz a kézben, az igények és lehetőségek nem állandóak hanem változhatnak, így késztetik folyamatosan a Közös modellt a jövő kihívásaihoz való alkalmazkodásra, így biztosítva a rugalmasságot. 40

Ez megkönnyíti a szükséges hozzáigazításokat a különböző dél-kelet európai területekhez. A helyi lakosság bevonása és a figyelemfelkeltés a fenntartható fejlődés teljes fejlesztési ciklusában szükséges. A 2. ábra mutatja a Közös Modell ciklus lépéseit. Mielőtt a Közös Modell megvalósítása megkezdődik, a fejleszteni kívánt terület határait - bizonyos mértékig rugalmasan - meg kell határozni. A konkrét céloktól és projektektől függően hasznos, sőt szükséges lehet, hogy országhatáraikat átlépve működjenek együtt a régiók és intézményeik. Az a szervezet, aki a Közös modell megvalósításáért felelős, el kell hogy ismerje a fenntarthatóságot, mint ilyet. Amint az érintett terület meghatározása megtörtént, a fenntartható Közös Modell folyamata megkezdődhet. Ez a következő lépéseket és tevékenységeket foglalja magába: → Menedzsment és az érdekeltek beazonosítása (Ki a felelős a közös modell megvalósításában? Ki vehet részt, és kit lehet, lehetne, vagy kell bevonni a Közös Modell végrehajtásába?): A felelősséget és részvétel lehetőségeit a közös modell végrehajtási folyamata során meg kell határozni (Ki, miért felelős?) → Elemzés (Kik vagyunk? Milyen helyzetben vagyunk?) Az analitikus résznek ötvöznie kell az adat elemzés általános szerkezetét a részvételen alapuló elemzéssel, amelybe a helyi szereplők és az érdekelt személyek is be vannak vonva. Ezen elemzések egyesített eredményei egyre több részvételen alapuló eseményhez vezetnek, ahol egy közös jövőképet és célokat kell kidolgozni, a helyi lakosság együttműködésével. → Megtalálni a jövőképet és felállítani a fejlesztési folyamatot (Hová akarunk eljutni? Mely területeken tudnánk tevékenyek lenni?) → A megcélzott tevékenységek tervezés és végrehajtása (Pontosan mit tehetünk?) → A fejlesztés kiértékelése, a jövőkép és célok adaptációja (Mit értünk el eddig? Mit lehet még tenni?). A Közös Modellt magát és a már végrehajtott projekteket – amelyek a Közös Modell megvalósítása tervezés és végrehajtás utolsó fázisában vannak- rendszeres időközönként (hosszú-távú projektek), vagy, amint befejeződnek (rövid-távú projektek) értékelni kell. A fenntartható fejlődési folyamaton belüli összefoglaló értékelést rendszeresen el kell végezni, hogy ellenőrizni tudjuk valamennyi sikeres tevékenységünket, és azt, hogy milyen mértékben járultak ezek ahhoz, hogy elérjük a közös jövőképünket és céljainkat. A fenntartható fejlődés, egy soha véget nem érő folyamat, soha nem is lehet vége. Új kihívások, tevékenységek jelennek meg időről-időre, köszönhetően a politikai-, társadalmi- és környezeti változásoknak. 41

Amikor a Közös Modell sikeres, a helyzet megváltozik, és a jövőképhez és célokhoz új elemzés kell adaptálni, új / más problémákat kell azonosítani, és új projekteket kell módosítani vagy megindítani, annak érdekében, hogy a folyamat fenntartható legyen. A Közös Modell egy olyan nem merev és előre meghatározott „folyamat fázis” sort állít fel, amelyet lépésenként, szakaszonként végig kell vinni. A mindenkori terület helyzetéhez megfelelő eszközök egyedi választékának biztosítása rendkívül fontos. Kiegészítve a Green Mountain projekt munkacsoportok különböző eszközeinek kimeneteit, az Eszköztár (Toolbox) és a három munkacsoport jelentése kezelési tervek és stratégiák létrehozásának támogatását, projekteket és tevékenységeket, valamint a tájékoztatás különböző módszereit, képzést és a figyelemfelkeltést fogalmaznak meg, amelyek elérhetőek a Green Mountain projekt honlapján (http://www.greenmountain-see.eu/?page_id=249).

2.3 ELŐREHALADÁS A TERVEZÉSBEN ÉS A FOLYAMATÁBRÁK A fenntartható Közös Modell végrehajtási folyamat során: - A közös problémákat és kihívásokat beazonosítják; - A jövőképet, a stratégiális célokat, konkrét célkitűzéseket, Intézkedéseket és prioritásokat meghatározzák; - A Közös Modell Menedzsment terv kidolgozását biztosítják; - Főbb tevékenységek és projektek meghatározásra kerülnek; - A meghatározott projektek végrehajtását megszervezik; - Az értékelést és ellenőrzést biztosítják. A javasolt eljárásra 3-4 éves időközönként kerül sor. A közösen kidolgozott jövőkép feltehetően hosszabb ideig tart, de így is szükséges rendszeresen frissíteni. A Közös Modell egyik nagyon fontos eleme a több-szektoros és több-szereplős megközelítés, amelyet különféle módszerekkel kell biztosítani, amikor a Közös Modell ismétlésre kerül. Ennek során, a különböző részvételi módszereket ki kell kidolgozni, hogy ezzel ösztönözzük a több-ágazatú és többszereplős részvételi megközelítést az éppen meglévő jövőkép folyamatban. A 3. ábra az egyes munkalépéseiket és a kapcsolódó felelősségeket tekinti át. Gyakorlati tapasztalatok alapján, a fenntartható fejlesztési folyamatok kezdeti szakaszban (amíg munkacsoportok meghatározásra kerülnek) gyakran hat hónapot is igénybe vesznek. 3-4 évente az egész folyamatot újra kell kezdeni, hogy adaptálhassuk belsőleg és külsőleg is a megváltozott körülményekhez. Ez az újraelemzés rendszerint nem igényel annyi időt, mint az elején. Ennek a már alkalmazott megszerzett tudás az oka (de fontos szem előtt tartani, hogy az érintettek és a kulcsfontosságú szereplők érdekei is megváltozhattak időközben), hiszen ehhez pontosan tudjuk, mit kell elemezni, és ehhez honnan szerezzünk információkat. 42

Establishment of an effective Management Structure

Every 3-4 years

Project evaluation every 2-3 years

Coordination Management (+ experts)

Legally responsible persons or authorities

~ 2-6 months (more time necessary when done for the first time)

Who is responsible?

Stakeholder Identification

Project groups and involved persons

Persistent monitoring and coordination by Coordination Management

Coordination Management

Partecipative Analysis

Summarising SWOT-Analysis

Coordination Management (+experts)

Discussion group in general and iusse-related Working Group

Data Analysis

Important questions

Where do we want to go to?

Definition of vision, concept and goals, delegation of responsibilities

e.g. economy AGRICULTURE

e.g. cultural & social iusses

TOURISM

YOUTH

TRADITIONS

e.g. nature and environment NATURE CONSERVATION

RENEWABLE ENERGIES

e.g. goat cheese

e.g. awareness raising activities

e.g. river restoration

Specific analysis

Specific analysis

Specific analysis

Specific goals

Specific goals

Specific goals

Specific management plan

Specific management plan

Specific management plan

Implementation of activities

Implementation of activities

Implementation of activities

Evalutation of goat cheese project

Evalutation of awareness raising activities

Evalutation of river restoration project

Summarising evalutation of all sub-projects and periodical restart of the whole process

3. ábra: A Közös modell fejlesztési folyamatának folyamatábrája

43

Who are we? What situation do we have?

In which fields could we get active? (depending on identified problems and agreed goals)

What exactly can we do? (project)

(What are we doing and can we use synergies?

What did we achieve so far? What else can be done?

2.4 MENEDZSMENT SZERKEZET Egy Folyamat Menedzsment vagy egy Regionális Menedzsment a felelős a Közös Modell folyamatának végrehajtásáért. A menedzsmentet a régió közigazgatási szervénél (legjobb, ha a személy a közigazgatásban dolgozó) vagy egy erre alapított szervezetnél kell felállítani. Legalább egy főállású alkalmazottat kell bevonni, figyelemmel a munka mennyiségére, és annak megfelelő ellátására.

Regional Assembly: Input regarding sustainable development and regional priorities

Designation of a Sustainable Development (SD) Board and a SD Regional Management (monthly meetings)

Responsibility

SD Board: local people from administration and politics

Coordination on/among all levels and keeping up the dynamic

Discussion group for ideas and feedback Sustainability Sounding Board: Stakeholders and regional players (Meeting at least every six months)

SD thematic Working Group e.g. tourism

SD Project Task Force

SD thematic Working Group e.g. agriculture

SD Project Task Force

SD Project Task Force

Potential involvement

SD Regional Manager (and his/her team)

SD Project Task Force

Fixed involvement

4. ábra: A felelősségek struktúrája és információcserére a Közös Modell folyamaton belül

44

A 4. ábra szerinti alábbi főbb szereplők és csoportok vesznek részt a Közös Modell megvalósítási folyamatban: → A Regionális menedzsment az összes érdekelt és bevont csoport, érintettek, magánszemélyek és a régió lakossága számára jelent platformot, hogy ily módon is informálva legyenek és hozzáférést kapjanak az inputokhoz és visszajelzésekhez. Évente egy alkalommal ajánlott megtartani. → A fenntartható fejlődési (FF) menedzser és csapata (az analitikus fázisban, a csoportos eseményeken és ha bárhol még szükséges, külső szakértők segítségét bevonva) a felelős a Közös Modell egész folyamata megvalósításának menedzsmentjéért. Ez rengeteg munka, főleg a legelején. Az FF menedzser feladatai többek között a következők: - érdekeltek irányítása / célcsoportok azonosítása - elemző tevékenységek - interjúk tartása - irányító testület és munkacsoportok felállítása - fentebbiek vezetése - találkozókról összefoglalók készítése - döntések végrehajtásának felügyelete - a folyamat információáramlásának folyamatának biztosítása (tevékenységek, siker, stb) a helyi lakosság felé - a fenntartható hegyvidéki fejlődés tekintetében, kivéve projekt specifikus tevékenységek, figyelemfelkeltő tevékenységek irányítása Az FF menedzser valamennyi tevékenységben, minden szinten részt vesz. Ez biztosítja, hogy bizonyos szinergiák és az együttműködés mindvégig beazonosítható és használható. Irányítja és mozgásban tartja az egész folyamatot. 45

→ A Fenntartható fejlődési (FF) Irányítótestület, amely helyi politikusokból és a közigazgatás szereplőiből áll, a folyamatért felelős irányító csoport. Ez a testület hoz meg fontos stratégiai és pénzügyi döntéseket, és ezért tagjainak egy jó értelemben vett felelőssége van. Az FF Irányítótestület, mint fő felelős testület, a fenntartható fejlődés folyamatában a Fenntarthatósági-véleményező Testülettel együtt aktívan részt vesz a vitákban, eseményekben és más „alacsonyabb” szinteken (tematikus munkacsoportok és projekt munkacsoportok), és minden esetben mindig a legfrissebb adatokat kapja az FF menedzsertől, akivel együttműködik. A Fenntartható fejlődési (FF) Irányítótestület és az FF menedzser legalább havonta ülésezik, mivel a pénzügyi és stratégiai döntéseket időben kell meghozni, hogy a fenntartható fejlődés folyamatában a tevékenységek, információcsere és előrehaladás biztosított legyen. → The Fenntarthatósági-véleményező Testület az érdekelt felek és regionális szereplők vitafóruma. A tagokat kezdetben a jövőkép felvázolásának folyamatába vonják be, de az érdekelt felek, a helyi lakosok és regionális szereplők egyebekben is mindig lehetőséget kapnak a tevékeny részvételre. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a csoport leggyakrabban 20-25 tagból áll, de egy esetleges „túl nagy” számú véleményező csoport miatt bárkit kizárni egyrészről elfogadhatatlan, másrészről nem is történhet meg (Asamer-Handler 2012)! A véleményező testület az „agytröszt” a fenntartható fejlődés folyamatában és új ötleteket és visszajelzést ad. Emellett a tárgyalásaik segítenek a régióról minél több ismeretet szerezni és támogatják a figyelemfelkeltést is. A megbeszélések eredményeitől és a közösen eldöntött jövőképtől és céloktól függően a folyamat elején munkacsoportokat kell felállítani, mint például a mezőgazdaság, a turizmus, a kultúra és a hagyományok… stb munkacsoport. A véleményező testület tagjait aktívan be kell vonni a témához kötődő munkacsoportokba (ha lehetséges, mint munkacsoport vezetők), hogy a különböző szintek között biztosítsuk az információáramlást. A Fenntarthatósági-véleményező testületet rendszeresen, de legalább 6 havonta ülésezik (mindig hozzá kell igazítani az egyéni igényekhez az ülések gyakoriságát).

46

→ A témákhoz kötődő Tematikus Munkacsoportok a Véleményező testület tagjaiból, szakértőkből és minden terület projekt vezetőiből állnak. Ezen munkacsoportok döntik el, hogy mely projektet valósítják meg. Ahhoz, hogy támogassák ezeket a döntéshozatali folyamatokat a Munkacsoportok például használhatják a Portfólio-módszert (ahogy az az Eszköztár 3.6 fejezetében áll). → Az FF Projekt Munkacsoportok az egyedi projektek tagjaiból állnak, például a kecskesajt termelés projekt. Minden FF Projekt Munkacsoportban van legalább egy fő a Tematikus Munkacsoportból, hogy biztosítva legyen az együttműködés és tudás transzfer. A munkacsoportok feladata az alapos tervezés és a projektek megvalósítása. Külső szakértők bevonása javasolt. A Tematikus Munkacsoportok és Projekt Munkacsoportok üléseinek rendszeressége az aktuális tevékenységeiktől függ, de legalább 3 havonta szükséges megtartani. (mindig hozzá kell igazítani az egyéni igények). → Az érdekelt helyi lakosság hozzájárul elképzeléseivel a folyamathoz (tekintve az egész folyamatot, vagy az egyedi projektek), így például a szabadtéri konferenciák, Regionális Menedzsment és egyéb részvételi módok (lásd: Eszköztár, 2. fejezet) is nagyon fontos pontok a sikeres fenntartható fejlődési folyamatban. A helyi lakosság általi elfogadás és támogatásuk a legfontosabb tényező a sikeres fenntartható fejlődési folyamathoz. Ezért bevonásuk és tájékoztatásuk mindig (az egész folyamat során) egy fontos előfeltétel. Egy jó információs politika elengedhetetlen ehhez. Ennek eredménye függ a helyi egyéni igények szerinti figyelemfelkeltésen, a tervezett tevékenységtől és egyedi projektektől, így általános tanácsot adni nem lehet még ebben a szakaszban.

47

2.5 BEVONÁSI MODELLEK 2.5.1 Az érintettek bevonása Az érdekeltek – definíciójuk szerint - az a csoport vagy egyes személyek, akik érintettek a tervezési és végrehajtási tevékenységekben. A Közös Modell kimunkálásának megkezdése előtt, fontos, hogy készítsünk egy alapos elemzést az érdekekről, hogy megértsük a hatalmi egyensúlyt, a potenciálisan ellentétes érdekeket és, hogy ezen csoportok magukba foglaljanak alulreprezentált csoportokat vagy egyéneket is (Reed, 2008). Az egyik leggyakoribb hiba a nem megfelelő érdekelt felek bevonása. Ezért minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy ösztönözzük az érdekelt felek széles körű és aktív elkötelezettségét a tervezés, a monitoring és értékelési folyamatokban. A tervezési folyamat célja, hogy a lehető legtöbb érdekelt fél bevonását biztosítsa (különösen azokét, akik, lehet, hogy nem annyira tudja érvényesíteni saját érdekeit), lehetőséget teremtsen a különböző feleknek és hallják egymás kilátásait. Az érdekelt feleket gyakran kell oktatásban és képzésben részesíteni, hogy így megszerezhessék a szükséges ismereteket és bizalmat a folyamatban való részvételhez. (Reed, 2008). A jól körülírt hegyvidéki területeken számos szerepet vesz részt a terület fejlesztési folyamataiban. Létezik ugyanakkor egy másik csoport is, amelynek saját érdekeltségei vannak ezen a területen. Általában ezeket a szereplőket a következő csoportokra lehet osztani: - Állami szektor: a gazdaság része, amely az állami tulajdonban lévő intézményekből, köztük államosított iparágak és helyi önkormányzatok szolgáltatásaiból (http://www.thefreedictionary.com/public+sector, last access 20-03-2013), kormányzati-, politikai szereplőkből és intézményes politikai és a döntéshozókból áll. - Magánszektor: magánszemélyek vagy for-profit csoportok által működtetett szervezetek és vállalkozások, amelyet három fő kategóriára lehet bontani: mezőgazdasági ágazat, másodlagos vagy az ipari szektor és a felsőfokú vagy szolgáltatói szektor; - Civil szektor: az összes nem-kormányzati szervezet, amelyek nem profit orientáltak, nem politikai irányultságúak és heterogén gazdasági, szociális, kulturális és egyéb jogok védelméért alapítják (Macedónia kormánya,, 2009). Az érdekcsoportok kiválasztása a gyakorlatban a következő módszerekkel történik (Tvrdonova and Budzich-Szukala, 2008): → Saját akaratnál fogva („aki akar, szívesen együttműködik”), → Harmadik fél által kiválasztva (azokat kell meghívni, akik érdekeltek lehetnek), → Szervezők által kiválasztva, földrajzi, történelmi és demográfiai elemzések, személyes tapasztalatok alapján, valamint szerepet játszik a területi fejlődés is → Meglévő címjegyzékből kiválasztva, konzultáció a helyi / regionális intézményekkel, használati elemzés.

48

Az Eszköztár 2. fejezete tartalmazza a Menedzsment Terv és a fenntartható tevékenységek fejlesztésén belül az egyes ágazatok szerepének és hozzájárulásának áttekintését és az érdekeltek beazonosításának módszerét, valamint a részvétel fő megközelítéseit.

2.5.2 A helyi lakosság bevonása a fenntartható fejlődés folyamatát nem lehet fentről lefelé szabályozni, hanem csakis a lakosság együttműködésével: különböző módon és különböző intenzitással Jekel (2011) szerint: „A fenntarthatósághoz szükséges a lakosság részvétele”, és úgy látja, ez mintegy előfeltétele az élő környezet jövőnek is megfelelő alakításához. Amikor az emberek részt vesznek a fejlesztési folyamatokban, megtanulnak képesek lenni arra, hogy egyéni felelősséget és megfelelő viselkedést alakítsanak ki a mindennapi életükben. Az is nagyon fontos, hogy megadjuk nekik a lehetőséget, hogy saját maguk meghatározta körülmények között éljenek. Ezért alapvető fontosságú, hogy támogassuk őket abban, hogy megtalálják a saját elképzeléseiket a fenntartható hegyvidéki életben. 49

Abban a folyamatba, amely a fenntartható hegyvidéki fejlődés eljárását elindítja, be kell vonni a minél változatosabb szintű lakosságot. Appleton szerint több lehetőség is van a helyi lakosság részvételére (2001, sensu Pretty és munkatársai (1995)) az alábbiak szerint: a) b) c) d) e)

Tájékoztatásuk Konkrét kérdések számukra A lakossággal konzultálni, tájékoztatást, szemléletet kapni (nyílt napokon, fogadóórákon, Munkacsoportokba bevonni a lakosságot, hogy visszajelzést kapjunk speciális témákról A kiértékelésbe bevonni a lakosságot, hogy iránymutatásokat kapjunk (munkaműhely részvétel) f) A közvetlen projektfejlesztésbe, döntéshozatalba, jóváhagyási folyamatba bevonni a lakosságot Ahhoz, hogy folytathassuk a délkelet-európai hegyvidéki régiók fenntartható fejlődés céljainak elérését, az is fontos, hogy a nyilvánosság bevonásához szükséges módszereket és technikákat beazonosítsuk. Ehhez két táblázat is található az Eszköztár 2.3 fejezetében, részletes információval a tájékoztatás módszereiről és eszközeiről, az oktatásról és figyelemfelkeltésről.

50

2.6 GEBIETSANALYSE A következő szükséges lépés, egy alapos elemzés készítése a fennálló helyzetről. Schönwandt (2011) szerint az alapos meghatározás a meglévő problémákról rendkívül lényeges, hiszen veszélyes szakmai szempontból megoldási javaslatokat és intézkedéseket tenni anélkül, hogy ismernénk a valós problémákat. Ezért Schönwandt hangsúlyozza a „problémák az első” elvet. A következő szükséges lépés, egy alapos elemzés készítése a fennálló helyzetről. A fenntartható fejlődés és valamennyi kölcsönhatása komplexumának területét lehetetlen megfogni és megoldani egyetlen szempontból. Különösen az érintett hegyvidéki lakosság észlelése döntő fontosságú, mivel azokat érinti közvetlenül. A Közös Modell, két párhuzamos típusú elemzést ajánlva, lefedi ezt a fontos szempontot. Ezen két elemzés (analízis): a szerkezeti elemzés és a lakossággal közös elemzés. A két kimenetet egy közös SWOT-analízisben kombináltan kell felhasználni, hogy képesek legyünk megfelelő fejlesztési stratégiákat kidolgozni.

2.6.1 Szerkezeti elemzés A szerkezeti (strukturális) elemzés a fenntartható hegyvidéki fejlődés fontos adatainak és jövőbeli mutatóinak gyűjtését foglalja magába. Mivel minden régiónak sajátos helyzete és elvárása van, a lehetőség, hogy szélesítsük és adaptáljuk az alapadatokat és mutatókat, elengedhetetlen. Ha az adatok rendelkezésre állnak, a jelenlegi állapotért felelős helyzetek és aspektusok jobb megérthetőségéért, célszerű elemezni az elmúlt évtized bizonyos aspektusainak fejlődését A hegyvidéki terület tekintetében elérhető releváns adatokat és információkat elemezzük, és összehasonlítjuk a szomszédos településekkel, régiókkal az egész országot tekintve, hogy előkészítsük a terepet a következő elemzéshez: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Az adatok egyrészt megtalálhatóak a hivatalos statisztikákban és a már meglévő dokumentumokban, valamint a (fejlesztési) tervekben. A részletes elemzések általában a területről rendelkezésre álló valamennyi stratégiai dokumentációt tartalmazzák (területfejlesztési dokumentáció, integrált stratégiák, társadalmi és gazdasági fejlesztési terv, stb.). Az elemző rész legyen rövid és probléma-orientált. Nagyon fontos, hogy összefoglalja az összes vonatkozó dokumentációt, ezt összpontosítva a terület regionális fejlesztésére, a területfejlesztésre és a stratégiai fejlesztésre. A szerkezeti elemzés célja az, hogy aktuális információkat nyújtson a következő témákban, beleértve a szükséges térképeket, táblázatokat, grafikonokat stb. Az elemző rész az alábbi alrészeket kell, hogy tartalmazza: → A terület általában → Környezetvédelem → Demográfiai helyzet → Szociális, kulturális és történelmi források → Anyagi és gazdasági források

51

2.6.2 A lakossággal közös elemzés a természeti és gazdasági erőforrások mellett, az emberi erőforrások és a szociális hálózatok erősen befolyásolják a régiók és önkormányzatok fejlődését. Az erősen motivált regionális szereplők jelentősen hozzájárulnak a pozitív regionális fejlődéshez. Következésképpen a hegyvidéki régió elemzésének egyik fő hangsúlya azon van, hogy kapcsolatba lépjünk a fontos regionális szereplőkkel és, hogy megvizsgáljuk helyzetüket a régióban, valamint kikérjük véleményüket a jelenlegi helyzetről és a jövőbeli fejlődésről. A technikai és strukturális elemzés kombinálása a regionális szereplők helyzetével és véleményével vezet el a legteljesebb képhez a vidékfejlesztés lehetőségei terén. Annak érdekében, hogy a kiválasztott hegyvidéki területek vidékfejlesztéséről a szereplők látószögéből benyomásokat-, másfelől pedig, hogy összehasonlítható eredményeket kapjunk, eszközül egyrészt részben általánosított interjúkat kell használnunk (tovább magyarázatok az Eszköztár 2.6 fejeztében) Az adat elemzések és interjúk eredményei képezik az alapját a SWOT-analízisnek. Az interjúk során említett átfogó célok, részletes célok és projektötletek kidolgozásával kezdenek a Tematikus munkacsoportok és a Véleményező testület.

52

2.6.3 Tartalomelemzés (SWOT) A SWOT-elemzés célja a regionális fejlesztés elképzelésének felvázolása, az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek listázása, mint kísérleti célok és stratégiák cél- és érintett csoportokkal való konzultációk eredményenkénti összegyűjtése, kiegészítve a már meglévő irodalmi és szerkezeti adatokkal. A jelenlegi helyzet a tendenciák bizonyos ismeretein kell, hogy alapuljon. A SWOT két fő összetevője: a belső helyzet tényezői (meglévő erősségek és gyengeségek bemutatása) és a külső környezet tényezői (jövőbeni lehetőségek és a meglévő veszélyek leírása).

Erősségek

Gyengeségek

Belső komponensek

Lehetőségek

Fenyegetések

Külső komponensek

1. Tábla: SWOT-analízis

Annak érdekében, hogy a SWOT ne legyen véletlenszerű, a következőket kell figyelembe venni: → A SWOT kidolgozásához, a helyi fejlesztési célokat legalább nagyjából ismerni kell (ami a „Green Mountain régiók” esetében már adott, a projekt célja a helyi fenntartható fejlődés), hogy képes legyen kategorizálni az egyéni álláspontokat (pl. a változatos táj erősség lehet, ha a cél a turizmus és a természet védelme, de lehet gyengeség, ha a cél a mezőgazdaság); → Ugyanakkor, lesznek nyilatkozatok, amelyek egyaránt erősségként és gyengeségként is értékelhetőek, amelyeket így kell figyelembe venni → Annak érdekében, hogy minél átláthatóbb legyen a SWOT-analízis, célszerű tovább osztani különböző kategóriákra ill. alkategóriákra; A SWOT-elemzés az alap a közös jövőkép és a közös stratégia kidolgozásához. Ha sikeresen kívánjuk végrehajtani, a regionális szereplőket is be kell vonnunk. Példák a SWOT-elemzésekre az Eszköztár 3.4 fejeztében találhatóak.

53

2.7 A JÖVŐKÉP ELKÉPZELÉS KIDOLGOZÁSA ÉS A STRATÉGIÁLIS CÉL 2.7.1. Egy terület-jellemző jövőkép elképzelés kialakítása A jövőkép elképzelés célja, hogy kifejezze azon kézzelfogható és határozott elképzeléseket, amelyeket a jövő értékel majd. Az elképzelés leírja a reális és merész helyzeteket, amelyek a stratégiai és konkrét célkitűzések végrehajtása után felmerülhetnek az érintett régióban. Egy jövőkép elképzelés kimunkálása 15-20 évet vesz igénybe. A jövőkép elképzelés és tevékenységek közötti szerkezetet az 5. ábra mutatja:

threats

strenghts

SWOT opportunities

weaknesess

factors of development

disparities

strategy vision

strategic aim

specific objective

priority/ measure

specific objective

priority/ measure

priority/ measure

specific objective

priority/ measure

priority/ measure

priority/ measure

activity

activity

activity

activity

activity

activity

activity

activity

activity

activity

activity

activity

activity

activity

activity

activity

activity

activity

5. ábra: Az elképzeléstől a tevékenységig szerkezete

54

A jövőkép kialakítását az érintettek és helyi lakosság részvételével kell kidolgozni, az érintett régió erősségeinek és gyengeségeinek érzékelésével. Ez egy közös jövőkép és stratégia megközelítéséhez vezet. Ezeket a megközelítéseket, az egyezésekkel és a különbségekkel együtt kell az egyeztetés tárgyává tenni, kiegészítve az interjúkban említett általános célokkal, végül mindezt egymáshoz összeigazítani (lásd még 5.1.1. fejezet példaértékű jövőkép kidolgozások). Fontos, hogy a jövőképet és a célokat alaposan írjuk le, hogy a megvalósítás.

2.7.2 A stratégiális cél és az egyedi célok A stratégiai cél és egyedi (specifikus) célok szorosan kapcsolódnak egymáshoz a hegyvidéki területek jövőképénél. Megszövegezésük a területi elemzésből és jövőkép beállításból jön létre, amely a Közös Modell megvalósításának egyik lépcsőfoka. Ezen célkitűzések definiálása nagyon fontos, mert irányt adnak minden érintett személynek, és egy alapot képeznek az elkövetkező fenntartható fejlődéshez. A stratégiai cél és a konkrét célkitűzések megfogalmazása során (az összes érdekelt féllel), különböző módszerek használata lehetséges, mint például az ötletelés (brainstorming). A fenntartható fejlődés célkitűzéseinek definíciója a SMART (angolul: okos) mozaikszó kezdő betűiből áll össze (Appleton, 2001): → Specifikus: egyértelmű cél biztosítása, nem csak homályos kívánság kifejezése → Mérhető: mérhetőnek kell lenniük, hogy igazolható legyen elérésük → Szabályozható: elég rugalmasnak kell lenniük, hogy kiigazíthatóak és hozzáigazíthatóak legyenek → Reális: azt kell kifejezniük, ami valóban lehetséges, értékelésen alapulva → Időzített: alapértelmezett idő van a célok elérésére. A célkitűzéseknek hatás-orientáltnak, mérhetőnek, időben korlátozottnak, egyedinek és praktikusnak kell lenniük. Ezek a meghatározások, a kidolgozott jövőkép segítségével segítik elérni az érintett régió kívánt célállapotát, megadják az utat a Közös Modell Menedzsment Tervének intézkedéseihez és tevékenységeinek végrehajtásához.

2.7.3 Prioritások a konkrét célokat a prioritásokba kell átültetni, a logikai kapcsolatuk és fontosságuk alapján. A prioritások a terület fejlődésének kulcsfontosságú módjait határozzák meg. Ahhoz, hogy a  prioritásokat elérjük, konkrét intézkedéseket kell beazonosítani. Valamennyi prioritáshoz több megfelelő intézkedést lehet meghatározni. A helyes definíciók rendkívül fontosak, mert ezek képezik jövőbeni, megvalósítható projektek alapját.

55

2.8 TEVÉKENYSÉGEK TERVEZÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA 2.8.1. A közös modell menedzsment terv kifejlesztése A Közös Menedzsment Modell Terv az egyik legfontosabb eredmény - a Közös Modell végrehajtási folyamatának dokumentuma. Ez egy olyan stratégiai dokumentum, amely segít szisztematikusan szervezni és irányítani a változtatásokat, és amelynek célja, hogy kiegyensúlyozott fenntartható fejlődését biztosítsa az érintett hegyi környezetben. A Közös Menedzsment Modell Terv összefoglalja a legfontosabb elemeket az érintett területen, a korábbi részletes elemzéseket is figyelembe véve, és meghatározza a jövőképet, valamint lerakja a régió pozitív növekedésének céljait: Közös Menedzsment Modell Terv tartalma a Közös Modellen, mint teljes folyamaton alapszik és végig kíséri azt, dokumentálja és összefoglalja a célokat, a tervezett tevékenységeket és megvalósult tevékenységeket, a közbenső és végleges eredményeket, outputokat, és tartalmazza a Közös Modell folyamat ciklus monotoringját és kiértékelését. A Közös Menedzsment Modell Terv átfogó képet ad az érintett hegyvidéki területekről és megadja a választ két alapvető kérdésre: - Mit kell elérni ezen a területen, hogy biztosítsuk a fenntartható fejlődést? - Hogyan kellene ezt elérni? A Közös Menedzsment Modell Terv fő céljai: - a jövőkép elképzelés, a cél és célkitűzések eléréséhez - meghatározni konkrét tevékenységeket és cselekedeteket - összefoglalni a lehetséges pénzügyi forrásokat annak érdekében, hogy biztosítsuk a releváns tevékenységek megvalósítását - megadni a tervezett tevékenységek és intézkedések végrehajtásának felelőseit - meghatározni/létrehozni a tervezett tevékenységek végrehajtására vonatkozó projekt listát - meghatározni a javasolt projektek megvalósításának időkeretét - a potenciális pénzügyi források összegezése, hogy biztosítsuk a releváns tevékenységek megvalósítását A Közös Menedzsment Modell Terv elkészítésének célja, hogy megakadályozza az érintett terület életminőségére negatív hatású tevékenységek és projektek végrehajtását. A Közös Menedzsment Modell tartalma az alábbi: a) Bevezetés (Bevezető rész): A valamennyi hegyvidéki régió által kialakított egyedi hatékony menedzsment struktúra szerint a jogi felelősség az FF Irányítótestületé; az FF Menedzser feladata a Közös Menedzsment Modell Terv kidolgozása (minden tevékenységbe bevonva és azokat felügyelve). Együttműködésüket és potenciális nézeteltérésüket (más intézmények vagy személyek által 56

felvázolt Közös Menedzsment Modell Tervben) ismertetjük. Tartalom példa: Részletes információ a felelős személyekről, testületekről, általános időkeret, a terület, szereplők/ érintettek és tervezett együttműködés leírása b) Az elemző tevékenységek dokumentációja (Elemző rész): Az elemző fázisban minden általános elemzési folyamat kidolgozott eredménye (adatok, részvételen alapuló és SWOT), valamint az érintettek beazonosítása kerül a Közös Menedzsment Modell Tervben rögzítésre. Tartalom példa: Regionális SWOT analízis adatokkal történő leírása közösségi részvétellel c) Stratégiák dokumentációja (Stratégiai rész): A Közös Modell végrehajtási folyamatának kezdetén (a munkacsoportok tevékenységének kezdetén) valamennyi munkacsoport megállapodása, céljai és tervezett tevékenységei, és az összes általános projekt, részletesen dokumentálásra kerülnek. Az is feltűntetésre kerül, milyen munkacsoportokat hozunk létre annak érdekében, hogy elérjük a közös célokat. Tartalom példa: Jövő fejlődés leírása eredményekkel, stratégiális célokkal, célkitűzésekkel d) Tervezett tevékenységek leírása a végrehajtásuk dokumentálása (Megvalósítási rész): A Közös Menedzsment Modell Terv ezen részében (a Munkacsoport tevékenység kezdetekor) részletesen kidolgozni szükséges az összes Munkacsoport megállapodásait, a célokat, a tervezett tevékenységeket, valamint részletesen dokumentálni szükséges az átfogó projekteket. Tartalom példa: A tervezett (megvalósult) tevékenységek, lépések, projektek, pénzügyi lehetőségek felülvizsgálata és leírása e) A monitoring és kiértékelési folyamatok leírása és dokumentálása (Monitoring és kiértékelési rész): A Közös Modell megvalósításának korai szakaszában a monitoringhoz, majd később a kiértékeléshez, az első indikátorok listájának meghatározása szükséges, párhuzamosan a Közös Menedzsment Modell Terv megvalósításának kidolgozásával és a jóváhagyási folyamattal. Tartalom példa: A kiértékeléshez az első indikátorok meghatározása (Menedzsment Terv jóváhagyása szükséges), Közös Modell ciklus sikereinek kiértékelése és leírása (Közös Modell periódus végére szükséges teljesíteni) 57

A Közös Menedzsment Modell Terv tervezetének és végleges verziójának elfogadása: A felelősséggel rendelkező testület, ami a legtöbb esetben az FF Irányítótestület, jóváhagyja a Közös Menedzsment Terv vázlatát a Közös Modell megvalósítása előtt (mielőtt a model tevékenységek és projektek megvalósításra kerülnek). A Közös Modell bevezető, elemző, strategiális és a tervezett tevékenységek leírását (megvalósítási rész) tartalmazza. Az első indikátorokat is szükséges meghatározni. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a legfontosabb szereplők - az érdekeltek és a lakosság jelentős részvétele kiemelt fontosságú a Közös Modell folyamatban, nincs külön nyilvános meghallgatás a Közös Menedzsment Modell Terv jóváhagyásakor. A fenntartható fejlődési folyamatok bármely tevékenységének előfeltétele a megállapodás (közvetlenül vagy közvetve) valamennyi fél között, ideértve az érdekelteket és egyéb személyeket. Az első évben - amint a mutatók megvannak, a szükséges adatok el lehet kezdeni összegyűjteni. A Közös Modell ciklus végén a végrehajtott tevékenységeket és projekteket kiértékelik. Ez a kiértékelés a mutatókon és a korábban kidolgozott, vonatkozó adatokon, és a végrehajtás során összegyűjtött monitoring adatokon alapul. A lakosságnak – az aktívan részt vevő személyeknek és érdekelt feleknek – lehetőséget kell kapniuk, hogy észrevételeket és fejlesztési javaslatokat tehessenek.

58

A teljes Közös Modell folyamatot, a kiértékelést követően kell véglegesíteni, amikor a kiértékelési folyamat eredményeit már csatolni lehet. A Közös Modell végrehajtásának folyamata ekkor újra kezdődik, a teljes folyamat termékeivel. A Közös Menedzsment Modell Terv végső verzióját a Közös Modell kiértékelési fázisa és a Közös Modell ciklus végső kiértéklése után, a végén kell kidolgozni, a tervezet verziót alapul véve (amely folyamatosan naprakészre frissített volt). A 6. ábra a Közös Menedzsment Modell Terv és a Közös Modell folyamat fázisai közötti kapcsolatot mutatja be:

Start of Common Model Implementation Phase after approval of Management Plan Draft

+

Described Phase of Common Model Process Content/steps of Common Model Management Plan

Process cycle 2

Process cycle 1 ESTABLISHMENT OF MANAGEMENT STRUCTURE

ANALYTIC ACTIVITIES

VISION AND GOALS

IMPLEMENTATION

EVALUATION

1. Introduction part 2. Analytic part 3. Strategic part

5. Evaluation and Monitoring part

4. Implementation part a) First development of suitable indicators

Approval of Management Plan Draft

+

b) Evaluation and ultimate finalization

Continuous: Data collection, regular update of all part, monitoring

Ábra 1: Kapcsolat a Közös Menedzsment Modell Terv és a Közös Modell folyamat fázisai között

59

(NEW) ANALYTIC ACTIVITIES

2.8.2 Munkacsoport tevékenységek A tervezési tevékenységek és azok végrehajtása a helyi szakértők és önkéntesek, mint tematikus munkacsoport (WG) tagjai által, a Közös Modell egyik nagyon fontos része. A független tematikus munkacsoport felállítása, erre a figyelemfelhívás, erősen ajánlott. A tematikus munkacsoportok témái a meghatározott célokhoz kapcsolódnak, és nagy valószínűséggel a mezőgazdaság, a környezetvédelem és a turizmus témára vonatkoznak, az érintett terület egyedi igényei alapján. A tematikus munkacsoportok megtárgyalják az egyes intézkedések / prioritások céljait (pl. mezőgazdaság, turizmus, figyelemfelkeltés), és végül, megpróbálják beazonosítani a megfelelő tevékenységeket és projekteket. Számos projekt ötlet születik a nyilvános találkozókon (szabadtéri konferenciák alatt, stb), amelyeket a munkacsoportokban fejlesztenek tovább. A tevékenységek végrehajtása során új projektek és tevékenységek születnek, amelyeket meg kell vizsgálni. A tematikus munkacsoportok felállítását az érdekelt felek beazonosítása és a társadalmi részvételi találkozók során kell megkezdeni, ahol a helyi aktivizmus és érdeklődés a terület fejlesztése irányában először megjelenik. Az FF Menedzser felelős a Közös Menedzsment Modell Terv fejlesztéséért, valamint a munkacsoport üléseiért. Ő nevezi ki a munkacsoport (WG) vezetőit, és támogatja őket üléseik vezetésében. A munkacsoport ülések megkezdése előtt az egyes tematikus munkacsoportok, az alábbiakat kell hogy megtegyék: - Beazonosítják vezetőjüket és a vezető szerepét - Meghatározzák tagjaikat és szerepüket - Meghatározzák céljukat - Meghatározzák kimeneteiket - Meghatározzák a kimenetek véglegesítésének menetét - Meghatározzák melyik tag felelős melyik kimenet kidolgozásáért és véglegesítéséért - Meghatározzák az ülések ütemtervét (első találkozó, további találkozók, záró találkozó) - Meghatározzák minden ülés napirendjét Az egyes tematikus munkacsoportok belső munkái után, minden munkacsoport vezetőnek a következő feladatai vannak: - a találkozókon történtek összefoglalása (találkozón elhangzottak leírása, feladatok listá zása a felelős személyekkel és határidőkkel, korábbi találkozón meghatározott és teljesí tett feladatok kiértékelése) - kimenetek feldolgozása - zárójelentés kidolgozása (munkacsoport tevékenységek értékelése, kimenetek, hozzájá rulás a teljes projekthez) 60

-

együttműködés és információcsere az FF menedzserrel, a szinergiák beazonosításához és felhasználásához, valamint, hogy a specifikus célok minden tevékenység átlátható és célzott legyen

Hogy a problémamentes együttműködést biztosítsuk a különböző résztvevők, Munkacsoportok ... stb között, egyértelműen tisztázni szükséges az alábbiakat: egyes Munkacsoportok elvárt outputjai, elvárt eredmények a Munkacsoportoktól, hozzájárulás a Közös Modell tevékenységekhez, hozzájárulás a végső projekt outputokhoz. A munkacsoportok tárgyalási ülései a következők: - valamennyi munkacsoport tag első találkozója – az ún. “kick off” találkozó – amely során a munkacsoport intézkedések kerülnek meghatározásra és elfogadásra (célok, szabályok, vezetők kinevezése, jövőkép és célok bevezetése ...) - a következő munkacsoport ülések külön-külön kerülnek megrendezésre - a záró találkozó újra valamennyi munkacsoportok tagjainak közös találkozója - ezen a találkozón a munkacsoportok minden eredményt prezentálnak, pl. a Közös Menedzsment Modell Terv folyamata … stb. Hogy a motivációt, legfőbbképpen az önkéntesek részvételét fenntartsuk, tanácsos a bevont személyek és szervezetek idejével óvatosan bánni.

61

2.9 KIÉRTÉKELÉS ÉS MONITORING A fenntartható fejlesztési folyamatok kiértékelése és monitoringja rendkívül fontos. A fenntarthatóság a jövő jólétét jelenti, és ezért a megvalósított fejlesztési folyamatok hatását a meglévő problémákra ellenőrizni kell. A problémákkal való találkozás, új szempontokat, veszélyeket vagy lehetőségeket vethet fel, amelyeket kezelni kell. A monitoring és értékelés olyan adatokon alapul, amelyeket a folyamat elején és az egész folyamat alatt gyűjtünk. Az adatok alapos karbantartása fontos elem a fejlesztés iránya és sikeres ellenőrzése szempontjából. A kiértékelés mutatók alapján történik. Van néhány általános mutató, amely a fenntartható hegyvidéki fejlődés sikerét ellenőrizi és értékeli, de a céloktól függően, számos további mutató is fontos. A Közös Modell ajánlásokat ad a mutatók tekintetében, de még így is hozzá kell igazítani az érintett régió különleges igényeihez. Az http://www.sustainablemeasures.com/node/89, last access 20-03-2013 szerint, az indikátor olyan mutató, amely segít megérteni, hogy hol vagyunk, merre tartunk, és milyen messze vagyunk attól, ahol lenni szeretnénk. Egy jó indikátor azelőtt figyelmeztet bennünket a problémákra, mielőtt az már túl nagy lesz, és segít felismerni, hogy mit kell tenni, hogy megoldjuk ezt a problémát. Az indikátorok ugyanolyan változatosak, mint a rendszerek típusai, amit vizsgálnak. Mindazonáltal, a hatékony mutatóknak vannak közös tulajdonságaik (http://www.sustainablemeasures.com/node/89, last access 20-03-2013). → A hatékony mutatók relevánsak; megmutatnak nekünk valamit arról a rendszerről, amit ismernünk kell, illeszkedniük kell a cél méréséhez. → A hatékony mutatók könnyen érthetőek, még azoknak az embereknek is, akik nem szakértők. Tudnunk kell, hogy mit mondanak nekünk. → A hatékony mutatók megbízhatóak; bízhatunk az információban, amit ezek a mutatók nyújtanak. → Végül, a hatékony mutatók hozzáférhető adatokon alapulnak; az információ vagy rendelkezésre áll, vagy össze lehet gyűjteni, miközben még mindig van idő a cselekvésre (mérhető).

62

További kritérium a megfelelően kiválasztott mutatókra: a monitoring oka, használhatóság, teljesíthetőség, bemutathatóság, érvényesség, egyediség, megbízhatóság, korrektség, időbeli összehasonlíthatóság, térbeli összehasonlíthatóság, ellenőrzés gyakorisága, költségek (Skrabal és munkatársai (2006). Annak felmérését, hogy milyen mértékben érte el a folyamat céljait, ezért a következő kritériumok alapján, egy bizonyos idő eltelte után, minőségi vizsgálattal kell végezni: → Hatékonyság és hatás: az egyes szakaszok céljait és eredményeit milyen mértékben érték el? Vagy inkább: milyen célokat és a várt eredményeket nem sikerült elérni? → Relevancia: a folyamat jelentősége, a regionális, illetve nemzeti szükségletek és prioritások tekintetében → Hatékonyság: Az anyagi források úgy voltak felhasználva, ahogy tervezték, eltérések voltak-e, és miért? → Hatás: Milyen hozzájárulásokat tettünk, hogy elérjük az általános célokat, milyen változások merültek fel figyelemmel a kiindulópontra ill. milyen változások várhatóak? → Fenntarthatóság: Lehetséges, hogy ezek a hatások továbbfolytatódjanak a projekt befejezése után? Részletes információ a Közös Modell megvalósítási folyamat hatékonyságának monitoringjáról és kiértékeléséről, a monitoring folyamat eszközeiről, a különböző típusú mutatókról, a módszertan adatlapokról és hogy, hogyan lehet kidolgozni a mutatókat, az Eszköztár 4. fejezetében találhatók.

63

3

AJÁNLÁSOK, ÚTMUTATÁSOK A POLITIKAI SZEREPLŐKNEK

Annak érdekében, hogy úgy lehessen megvalósítani a „Közös Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modellt” (Common Model)”, mint azt a jelen tanulmány bemutatja, a szükséges keretfeltételeket a politikai szereplőknek és így a kapcsolódó közigazgatásnak kell létrehoznia. Az alábbi ajánlások alkalmazása javasolt azokhoz a keretfeltételekhez, amelyek a közös modell kidolgozásának folyamata során jöttek létre: Az ajánlásokat 4 különböző kategóriára lehet felosztani: → → → →

szükséges alap és általános követelmények a Közös Modell ésszerű fejlődéséhez szükséges erőforrások a Közös Modell projektterülethez kapcsolódó követelmények a támogató intézkedésekhez kapcsolódó követelmények

Az akció ajánlások közvetlenül a politikai szereplők különböző szintjeire irányulnak nemzetközi és EU-szinten, nemzeti és a regionális/helyi szinten ill. az önkormányzatok szintjén. Az akció ajánlások szerkezete egységesen: → A felső mondatokban találhatóak a számozott (1-18) ajánlások félkövér betűtípussal → Alattuk olvashatóak az értelmező magyarázatok normál betűtípussal → A „Szint” oszlop mutatja, hogy milyen szintre irányul az ajánlás.

64

A szükséges alap és általános követelmények

Szint

Az egyensúly elérése a hegyvidéki területek fejlesztése és a természeti és kulturális örökség megőrzése között fontos kérdés kell, hogy legyen, és egyben cél a politikai szereplők részére. Különösen a helyi politikai szereplők tudják befolyásolni támogatásukkal a Közös Modell fejlesztési folyamatát. Ez történhet akár azáltal, hogy erőforrásokat biztosítanak, vagy azáltal, hogy hivatalosan és nyilvánosan támogatják az ügyet.

Minden

A politikai szereplőknek támogatniuk kell a Fenntartható hegyvidéki fejlődés elfogadását és előnyben részesítését a hivatalos uniós stratégiákba. Így a fenntartható fejlődés nagyobb szerepet kell, hogy játsszon az EU politikában, amelyhez minden keretfeltételt hozzá is kell igazítani annak érdekében, hogy a fejlesztési tevékenységek támogathatóak legyenek

EU

Az állami, magán (üzleti) és a civil szektor érintettjeinek jól irányzott kombinációját kell elérni a különböző bizottságok létrehozásakor (Regionális gyűlés, Fenntarthatósági-véleményező Testület, Fenntartható Fejlődési (FF) Irányítótestület, FF tematikus munkacsoportok stb). Ez a különböző társadalmi szektorok kombinációja, valamint a széles társadalmi rétegek felelősségvállalása a természeti és kulturális örökségért a Közös Modell lényege. A modell olyan keretfeltételeket igényel, amelyeket a széles társadalmi rétegeken túl politikai szereplők is támogatnak, és amely kihasználja mindhárom szektor forrásait.

Regionális/Helyi

A politikai szereplőknek együtt kell működniük a magán (üzleti) szektor és a civil szféra képviselőivel a Közös modell bizottságokban, közös döntési jogokkal kell rendelkezniük. A Közös Modell csak akkor működik, ha széles társadalmi rétegeket érint, hozzájárulhat ötletekhez, és beleszólása van a projektek kiválasztásához. Ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, a politikai szereplők meg kell, hogy osszák döntési hatalmukat (pl. a kapcsolódó támogatásra irányuló projektek, pályázatok kiválasztásában; a tematikus munkacsoportokban, amelyek ne csak politikai szereplőkből álljanak) Egy hasonló intézkedés végrehajtása történt meg egy LEADER-akciócsoport projekt kapcsán, amely nagyon sikeres lett több különböző EU tagállamban. Ez az intézkedés az állami szektor részvételét 50%-ban maximalizálja a projekt kiválasztási bizottságokban.

Regionális/Helyi

65

A szükséges alap és általános követelmények

Szint

A fontos statisztikai adatokat, amelyek a helyzetelemzéshez valamint az eredmények értékeléséhez szükségesek, pontosan és naprakész módon kell összegyűjteni. Helyzetelemzésre és társadalmi-gazdasági alapadatokra (például népességfejlődés, oktatás, foglalkoztatás, jövedelem, gazdaságok mérete tekintetében) van szükség. A szükséges adatokat második körös elemzése a környezetvédelmi ágazatra terjed ki (víz-és levegőminőség, erdőkvóta, ökológiai gazdálkodás százaléka, erózió mértéke, stb.). Ezen adatoknak naprakészeknek kell lenniük, és rendelkezésre kell állniuk önkormányzati szinten.

Nemzeti

A Közös Modell végrehajtása során várható döntéshozatal kritériumait és folyamatát, valamint az esetleges kiigazítási mechanizmust a kezdetektől fogva be kell mutatni és fenn kell tartani. A Közös Modell végrehajtása egy alakuló folyamat, ezért részletesen megtervezni nem lehet. Ezért az esetleges kiigazítási mechanizmusok (pl. a kérdés, hogy melyik bizottság mely kiigazításról dönt) és a döntéshozatali kritériumok átláthatóak kell, hogy legyenek.

Regionális/Helyi (Nemzeti)

A közös Fenntartható Fejlődési és Irányítási Modell továbbfejlesztését a modell visszajelzései révén kell végrehajtani. A modell további fejlesztése érdekében értékelési ciklusokat kell felállítani, majd ezek során rendszeresen megvizsgálni az elért eredményeket, véghezvinni a szükséges kiigazításokat. Az értékelés ciklusok feladatait a legjobban az érintett személyek tudják elvégezni (Fenntarthatósági-véleményező Testület, Fenntartható Fejlődési (FF) Irányítótestület keretein belül), esetleg szakértők speciális támogatásával. Az adatok monitoringozását, amely lehetővé teszi a folyamat sikerének egyszerű ellenőrzését, a kezdetektől folyamatosan végezni kell.

Regionális/Helyi (Nemzeti)

66

Az erőforrásokkal kapcsolatos követelmények

Szint

A Közös modell vezetéséhez és támogatásához egy fenntartható fejlődés (FF) menedzserre, mint felelős személyre van szükség. Ideális esetben az FF-menedzser munkáját az adminisztratív feladatokat végrehajtása során egy csapat is támogatja, akik továbbá szaktanácsot is adnak. A legjobb megoldás egy önkormányzattól független menedzsment-testület létrehozása. Az FF-menedzser feladataink leírása a 18. oldalon olvasható, és magába foglalja az elemzést és információgyűjtést, az egész folyamat támogatását, szaktanácsadást az egyes projektekhez és mindezek ellenőrzést. Ha a független testület létrehozása nem lehetséges, alternatív megoldás lehet kijelölni egy megfelelő személyt az önkormányzattól, mint FF-menedzser. A független testület előnye, összehasonlítva egy önkormányzati FF-menedzserrel az, hogy így nem áll fenn konfliktus az önkormányzat egyéb döntéseivel és befolyásával.

Regionális/Helyi (Nemzeti)

Az FF-menedzserek képzési programját nemzeti szinten kell végrehajtani. A képzési programoknak egyszerre kell kiterjedniük a különböző hegyvidéki régiókra. A fő hangsúlyt a folyamat támogatására és a projekt menedzsment módszerére kell helyezni. Egy ilyen képzési program a következő tartalmat foglalja magába: - a fenntartható fejlődés alapelvei hegyvidéki környezetben - csoportvezetés - figyelemfelkeltő módszerek - projektmenedzsment módszerek - PR eszközök

Nemzeti

A fenntartható fejlődés iskolai oktatásának kötelezővé tétele fontos lépés a tudatosság növelése szempontjából. A fenntartható fejlődés és a fenntartható életmód témája elengedhetetlen téma a jövőben, és nem csak a hegyvidékeken. A gyerekek figyelemfelkeltése a fenntartható fejlődés tekintetében fontos és szükséges előfeltétel a fenntartható életformához.

Nemzeti/ Regionális

Az önkormányzatnak és más helyi szerveknek meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a közigazgatásból a témában érdeklődő helyi emberek és különösen a tanárok, lehetőséget kapnak, hogy részt vegyenek a munkacsoportokban. Mivel a fiatalok figyelemfelkeltése nagy jelentőséggel bír a fenntartható menedzsment modellben, az iskolák és a tanárok részvétele rendkívül fontos.

Regionális/Helyi

67

(Transznacionális)

(Transznacionális)

Az erőforrásokkal kapcsolatos követelmények

Szint

Külön figyelmet kell fordítani a jól strukturált és hatékony kommunikációs csatornák tervezésére és végrehajtására (belső és külső), hogy a társadalmi rétegeket széles körben elérjük. A PR eszközök a modell egész fejlesztésének egyik fontos elemét jelentik. A helyi televízió, újságok stb, valamint az új média csatornák és a Web 2.0 technológia nagy jelentőséggel bírnak a fenntartható fejlődési modell céljainak és anyagainak terjesztésében.

Regionális/Helyi

Eszközöket (intézményi támogatás, tárgyi eszközök, gazdasági javak) kell biztosítani az olyan projekteknek, amelyek a Közös modell megvalósítás keretén belül jelennek meg. A feltörekvő projektekhez (mint például az oktatási projektek az iskolában, vagy a kecskesajt tejtermékek támogatása) ésszerű határokon belül eszközöket kell biztosítani Az érintett emberek által végrehajtott projektek az igazán értékes projektek a további fejlődéshez. Az EU LEADER-program (amennyiben a hegyvidéki régió a LEADER-térségben található), vagy az IPA támogatások (előcsatlakozási eszközök) határon átnyúló együttműködési programok, amelyek jól illeszkednek ezen helyi projektek finanszírozásához.

Minden

A lehetőséget a meglévő alapok hozzáféréséhez vagy az új alapok létrehozásához az EU szintjén kell biztosítani, annak érdekében, hogy így támogassuk a hegyvidéki területeket a szükséges struktúrák végrehajtásával. A hegyi területeknek támogatásra lesz szükségük a Közös Modell megvalósítási struktúráik végrehajtásához. Ezért a meglévő programokat, mint LEADER, vagy IPA ehhez kell igazítani, annak érdekében, hogy ez megvalósulhasson.

EU

A Közös Modell projektterülethez kapcsolódó követelmények

Szint

A projektterület meghatározásához rugalmasságra van szükség. A projektterület határainak meghatározása a választott stratégiához kell, hogy kapcsolódjon. A termelési és szolgáltatási láncokat a területhez kell sorolni, még akkor is, ha egyes részei a szorosabb értelemben vett projektterületen kívül találhatóak. Erre lehet például szükség a kecskesajt termékeknél a közös modell alá tartozáshoz, akkor is, ha az nem közvetlenül a hegyvidéki területen, vagy nem a résztvevő önkormányzat területén található.

Regionális/Helyi

68

A támogató intézkedésekhez kapcsolódó követelmények

Szint

Kisvállalkozások belépést akadályozó jogi és adóügyi akadályok számát alacsonyan kell tartani. A hegyvidéki területek erőforrásainak jobb gazdasági felhasználása kéz a kézben jár a szakmaisággal és a technika fejlődésével, amelyeket a megélhetési gazdaságban már régóta alkalmaznak, mint például a kecskesajt termelésben. Ha a gazdasági jog feltételei azonban túl szigorúak, vagy az adókulcsok túl magasak, a termelők továbbra is a gazdaság „szürke” területén, a megélhetési gazdaságban maradnak, és nem hajtanak végre szükséges fejlesztéseket. A mezőgazdasági vállalkozások osztrák szabályozása, mint a direkt marketing, a mezőgazdasági termékek feldolgozása és agro-turisztikai (ami lehetőséget nyújt egy átalánydíjas adóra a mezőgazdaságból élőknek) valójában egy pozitív példa arra, hogy a vidéki vállalkozások támogatását hogyan lehet továbbfejleszteni.

Nemzeti/ Regionális/Helyi

A kitűntető címek odaítélését vagy az olyan díjakat, amelyek a hegyvidéki területeket támogatják, mint például az „Európai Hegyvidéki Örökség”, vagy egy közös címke létrehozását a hegyvidéki területek termékeinek nemzetközi vagy EU-szinten kell minél magasabb szintre emelni. Az olyan elismerések, mint az „Európai Hegyvidéki Örökség”, amely az UNESCO „világörökség” elismerése, javíthatja a hegyvidéki területek kiemelkedő kulturális és természeti örökségének védelmét DélkeletEurópában, és elősegítheti a turisztikai marketinget vagy - ha közös címke létezik a hegyvidéki területeken - az élelmiszer-és kézműves termékek marketingjét.

Transznacionális / EU

Egy olyan hálózatot kell létrehozni nemzetközi és EU szinten, amely támogatja a fenntartható hegyvidéki fejlődés tapasztalatcseréit. Nagy segítség lenne létrehozni egy olyan hálózatot a hegyvidéki területeknek, ahol más régiók tapasztalatából lehet tanulni, és tovább fejleszteni módszereket és projekteket. A jó tapasztalatok hálózat már elkészült mind uniós mind tagállami szinten is a LEADER-térségek segítségével.

Transznacionális / EU

69

HIVATKOZÁSOK

Asamer-Handler M. (2012) personal conversation. Appleton M. (2001) Protected Area Management Planning, A Manual and Toolkit. Guide to Protected Area Management Planning in Romania, 83 p. Brundtland G. H. (1987) Report of the World Commission on Environment and Development: Our Common Future, UN, Geneve, 300 p. Council of Europe (2003) Recommendation 130 (2003) on the European Charter for Mountains. Congress of Local and Regional Authorities of the Council of Europe, 10th Plenary Session, 20.-22.05.2003. https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?Ref=REC%282003%29130&Language=lanEnglish&Ver=origi nal&Site=COE&BackColorInternet=C3C3C3&BackColorIntranet=CACC9A&BackColorLogged= EFEA9C (2013-02-06) Council of Europe (2010) Recommendation 296 (2010) Sustainable Development of mountain regions and the experience of the Carpathian Mountains. Congress of Local and Regional Authorities of the Council of Europe, 19th Session, 26.-28.10.2010. https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?id=1700289&Site=COE (2013-02-06) Euromontana (2011) Designation and promotion of mountain quality food products in Europe. Policy recommendations. http://mp.mountaintrip.eu/uploads/media/brief_recommendations/euromarc_br.pdf (2013-02-06). European Commission (2009) EUR 22050 - Preserving our heritage, improving our environment, Volume I – 20 years of EU research into cultural heritage. Publications Office of the European Union, Luxembourg, 33 p. http://ec.europa.eu/culture/documents/publications/20years_cultural_heritage_vol1_en.pdf (2013-02-07) Government of the Republic of Macedonia (2007) Strategy for Cooperation of the Government with the Civil Sector- accompanied by an Action Plan for Implementation (2007-2011). General Secretariat, Skopje. http://www.ecnl.org/dindocuments/150_Government%20Strategy%20for%20Cooperation.pdf (2013-02-07)

70

Jekel, G. (2011): Partizipationsansätze. In Bock et al. (eds.): Nachhaltiges Flächenmanagement Ein Handbuch für die Praxis, Deutsches Institut für Urbanistik, Berlin, 147-149. Niccolini, F. (2005): L’azienda turistica sostenibile - Prospettive culturali e assetti di network, ETS Press, Pisa, 228 p. Pretty, J.N.; Guijt, I.; Scoones, I. und Thompson, J. (1995): Participatory Learning and Action. A Trainer’s Guide, International Institute for Environment and Development, London, 270 S. Reed, M.S. (2008) Stakeholder participation for environmental management: A literature review. Biological Conservation 141 (10), 2417-2431. Schönwandt, W. und Bogner, S. (2011): Den Prozess initiieren - “problems first”. In Bock et al. (eds.): Nachhaltiges Flächenmanagement - Ein Handbuch für die Praxis, Deutsches Institut für Urbanistik, Berlin, 60-66. Uzzell, D.; Pol, E. und Badenas, D. (2002): Place Identification, Social Cohesion, and Environmental Sustainability. Environment and Behavior 34 (1), 26-53.

STÁBLISTA Munkacsoport 1, Munkacsoport 2, Munkacsoport 3 tagjai

FENNTARTÁS Ezen jelentés információ tartalmának kizárólagos felelősei a szerzők, és nem tükrözik az Európai Bizottság vagy a Dél-kelet európai program véleményét.

71

Lead Partner

Province of Macerata (IT)

Partners

Monti Sibillini National Park (IT)

Herzegovina-Neretva County (BA)

Kőszeg Microregion (HU)

Slovak Environmental Agency (SK)

AREC RaumbergGumpenstein (AT)

Region of Smolyan (BG)

Municipality of Pljevlja (MNE)

Region of Chernivtsi (UA)

Sölktäler Nature Park GmbH (AT)

Region of Epirus (GR)

Romsilva (RO)