GREEN MOUNTAIN A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas:

“GREEN MOUNTAIN” A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas:

Közös Modell Menedzsment Terv Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása

Tartalomjegyzék 1.

2.

Bevezetés......................................................................................................................................... 4 1.1.

A projektről és a Menedzsment Tervről .................................................................................. 4

1.2.

A térség azonosítása................................................................................................................ 4

1.3.

Szereplők/hatóságok azonosítása ........................................................................................... 6

Helyzetelemzés................................................................................................................................ 9 2.1.

Forráselemzés.......................................................................................................................... 9

2.1.1.

Földrajzi és természeti környezet .................................................................................... 9

2.1.2.

Társadalom .................................................................................................................... 10

2.1.3.

Oktatás, képzés ............................................................................................................. 12

2.1.4.

Infrastruktúra ................................................................................................................ 13

2.1.5.

Gazdaság ....................................................................................................................... 14

2.1.6.

Turizmus ........................................................................................................................ 15

2.1.7.

Kulturális örökség .......................................................................................................... 17

2.2.

SWOT ..................................................................................................................................... 21

3.

Stratégia és megvalósítása ............................................................................................................ 27

A.

Helyi értékekre alapozott gazdaság- és turizmusfejlesztés........................................................... 29 A.1.

Helyi adottságokon alapuló gazdasági tevékenységek támogatása ..................................... 29

A.1.1.

Vadon termő gyógynövények, gyűjtése, szárítása és felhasználása ............................. 29

A.1.2.

Borkultúra és borturizmus fejlesztése ........................................................................... 33

A.2.

Helyi értékek megőrzése és turisztikai attrakcióvá alakítása ................................................ 45

A.2.1.

Gesztenyeligetek rehabilitációja a Kőszegi-hegységben ............................................... 45

A.2.2. Ragadozómadár mentő- és bemutatóhely fejlesztése, vadaspark kialakítása a kőszegi Chernel-kertben ............................................................................................................................. 51 A.2.3.

Velemi malom rehabilitációs projekt ............................................................................. 53

A.2.4.

Épített örökség megőrzése – épületek megóvása Kőszeg városában ........................... 62

A.3.

B.

Turizmusfejlesztés ................................................................................................................. 66

A.3.1.

A bakancsos turizmus fejlesztése a Kőszegi-hegységben (kistérségben) ...................... 66

A.3.2.

Kulturális turizmus fejlesztése ....................................................................................... 72

Oktatás, nevelés, tájékoztatás....................................................................................................... 75 B.1.

Környezeti szemléletformálás a térség lakossága körében .................................................. 75

Green Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

2

B.1.1. B.2.

Az Írottkő Natúrparkért Egyesület környezeti nevelés és szemléletformáló programjai 75

Kulturális és épített örökség megőrzése ............................................................................... 78

B.2.1. A Kulturális örökség menedzsment és fenntartható fejlődés posztgraduális képzés fejlesztése ...................................................................................................................................... 78 B.2.2. Tájékoztatás, szemléletformálás a kulturális és épített örökség megőrzésével kapcsolatosan ................................................................................................................................ 83 B.3.

Helyi termékek és turizmus marketingje............................................................................... 85

B.3.1. C.

Helyi társadalom erősítése ............................................................................................................ 85 C.1.

Lakosság megtartása ............................................................................................................. 85

C.1.1. C.2.

Elvándorlás megakadályozása ...................................................................................... 85

Társadalmi aktivitás növelése ............................................................................................... 88

C.2.1.

Civil szervezetek támogatása ........................................................................................ 88

C.2.2.

Alulról jövő kezdeményezések támogatása és koordinálása ........................................ 90

C.3.

Együttműködések kialakítása ................................................................................................ 92

C.3.1. 5.

Közös online platform .................................................................................................... 85

PPP projektek telepítése ................................................................................................ 92

Monitoring, értékelés .................................................................................................................... 95

Felhasznált források .............................................................................................................................. 97 Mellékletek ............................................................................................................................................ 98 1. sz. melléklet: A Kőszegi kistérség természeti értékei (összeállította: Írottkő Natúrparkért Egyesület) .......................................................................................................................................... 98 2. sz. melléklet: Kőszeg és térségében regisztrált civil szervezetek (2011.) (forrás: Szombathelyi Civil Központ) .......................................................................................................................................... 103


3

1. Bevezetés 1.1.

A projektről és a Menedzsment Tervről

Az Európai Uniós South East Europe Közösségi Kezdeményezés keretében megvalósuló Green Mountain projekt a hegyvidéki területek természeti értékeinek és forrásainak minél magasabb szintű megóvása, kezelése és népszerűsítése érdekében indult 2011-ben. 9 ország 11 szervezete együtt dolgozott ki egy közös modellt, mely hozzájárul a hegyvidéki területek kiegyensúlyozott és fenntartható szociális-gazdasági és környezeti fejlődéséhez, valamint a hegyvidéki lakosság életkörülményeinek javításához. A modell az alábbi három koncepcióra irányul: -

-

a helyi hegyvidéki gazdaság élénkítését és ezzel párhuzamosan a természeti értékek megőrzését és bővítését célzó stratégiák a nyilvánosságot, továbbá a gazdasági és politikai élet jelentős szereplőit célzó figyelemfelkeltő stratégiák, melyek a hegyvidéki értékek és lehetőségek megmutatásával népszerűsítik a felelős környezeti viselkedést hegyvidéki területeknek konszenzusépítésre, valamint több szereplős és több szektoros megközelítésre alapozó koordinált menedzsmentje

A közös modell alapján a magyar projektpartner, Kőszeg Város és Vonzáskörzetének Többcélú Kistérségi Társulása is elkészítette a saját területére (a Kőszegi kistérségre) vonatkozó Menedzsment Tervet (MT). A MT tekintetében jogilag felelős irányítótestület a Társulás, a szakmai anyagot külső szakértők készítették el. A terv kidolgozása előtt a Társulás nyilvános fórumot tartott 2012 októberében a helyi szereplők tervezési folyamatba való bevonása és mozgósítása érdekében, valamint kérdőíves formában is bekérte az érintettek véleményét.

1.2.

A térség azonosítása

A Kőszegi kistérség Magyarország észak-nyugati részén fekszik, az ausztriai határ mellett. Vas megye része a Nyugat-Dunántúlon. Nagyjából egyenlő távolságra található Budapesttől és Bécstől, a legközelebbi nagyobb város a megyeszékhely, Szombathely. (ESA, 2011) A térség területe 185 km2, állandó lakosainak száma 2010-ben 17 916 fő volt. A lakosság 2/3 része (11 516 fő) Kőszegen él, a kistérséghez tartozó többi 14 település átlagos lélekszáma 457 fő. Az aprófalvas jellegű terület népsűrűsége 97 fő/km2. (TEIR, 2010) A települések területileg, hagyományaikban és kultúrájukban három fő csoportra oszthatóak: 

Kőszeg-hegyalja: Cák, Bozsok, Kőszegdoroszló, Kőszegszerdahely


4

 

A Szombathely és Kőszeg közötti agglomerálódó terület: Gyöngyösfalu, Lukácsháza, Nemescsó, Kőszegpaty, Pusztacsó Nemzetiségi települések: Peresznye, Horvátzsidány, Ólmod (horvát); Kiszsidány, Kőszegfalva (német)

Természetföldrajzi szempontból a kistérség a Kőszegi-hegység keleti és az Alpokalja legkeletibb részén helyezkedik el. Legmagasabb pontja az osztrák-magyar határon található Írottkő (882 m). (1. ábra – „A” jel) „A térség átmenetet jelent a nyugaton lévő hegységektől a keleti lankás dombokig, rejtett völgyekkel, festői falvakkal és a Gyöngyös patakkal. A flóra és a fauna az alpin befolyást mutatja. A terület számos védett fajnak ad otthont.” (ESA, 2011)

1. ábra: A kőszegi kistérség


5

1.3.

Szereplők/hatóságok azonosítása

A Green Mountain projekt, illetve a Menedzsment Terv által érintett helyi szereplőket és hatóságokat, valamint érintettségük jellegét az alábbi táblázatban részletezzük. 1. táblázat: Érintett szereplők

Érintett szereplő neve

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság + Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont

Miért érintett, mi a szerepe?

-

-

-

-

ŐNPI: természetvédelmi területek igazgatása a Kőszegi kistérségben (Kőszegi Tájvédelmi Körzet, kőszegi tőzegmohás láp, Natura 2000 területek) ŐNPI tevékenységei: ökoturizmus, környezeti nevelés, természetvédelmi kutatás és monitoring A kőszegi látogatóközpontban interaktív kiállítások, játékok, tanösvények várják elsősorban a gyerekeket, mellette található a Chernel-kert (arborétum, madárvédelmi mintatelep) Látogatóközpont tevékenységei: ismeretterjesztés, környezeti nevelés és szemléletformálás

Mivel tudna hozzájárulni a projekt Milyen előnyökkel járna számára által megnevezett tematikus a projekt céljainak támogatása? 1 területek erősítéséhez? - Természetvédelmi ismeretek, - Aktívabb és tudatosabb szaktudás természet- és - Helyi természeti értékek környezetvédelem ismerete - Környezeti nevelés és szemléletformálás

1

A hegyvidéki területek fenntartható fejlődésével összeegyeztethető gazdasági tevékenységek beazonosítása; Módszerek és stratégiák a hatékony képzés, információáramlás és figyelemfelkeltés érdekében a hegyvidéki területek természeti értékeit alapul véve; Menedzsment stratégiák kidolgozása, amelyek előzetesen az érintett területeken széles körben egyeztetésre kerültek


6

Írottkő Natúrparkért Egyesület

-

Helyi önkormányzatok

-

A Natúrpark területe lefedi a Kőszegi kistérség területét Tevékenységei: kulturális értékek megőrzése, természet- és környezetvédelem, település- és vidékfejlesztés, (öko)turizmus, környezeti nevelés, együttműködések ösztönzése

-

A 15 önkormányzat támogatása, valamint a velük való együttműködés alapvető fontosságú a térség fenntartható fejlesztéséhez

-

-

-

Hatóságok: Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

-

-

Erdészeti Igazgatóság tevékenységei: erdészet, erdészeti és kezelési tervek kidolgozása Felügyelőség tevékenysége: adatgyűjtés és -szolgáltatás, területi fejlesztési tervek és stratégiák véleményezése, tudatosságnövelés

-

Meglévő kapcsolatok helyi vállalkozókkal és civil szervezetekkel Szaktudás a turizmus és vidékfejlesztés terén Környezeti nevelés és szemléletformálás

-

Térség fenntartható fejlődése Turizmus erősödése Aktívabb és tudatosabb természet- és környezetvédelem

Technikai/műszaki és pénzügyi feltételek biztosítása Helyi fejlesztési programok végrehajtásának koordinációja Információnyújtás, adatgyűjtés és -szolgáltatás Jogi, szabályozási ismeretek/tudás

-

Helyi gazdaság fenntartható fejlődése Életszínvonal növekedése Jobb közösségi összetartás, a helyi értékek iránti elkötelezettség

Jogi, szabályozási ismeretek/tudás Információnyújtás, adatgyűjtés és -szolgáltatás

-


-

Aktívabb és tudatosabb természet- és környezetvédelem

7

Helyi vállalkozók/vállalkozások

-

A helyi gazdaság motorja/hajtóereje

-

Munkalehetőségek biztosítása Szolgáltatásnyújtás

-

Szakmai és érdekszervezetek

-

Civil és kulturális egyesületek

-

Kőszeg és Vidéke Vállalkozók Ipartestülete Kőszeg és Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma Utiro Leader Egyesület

-

Szakmai tudás és ismeretek Információk a helyi szereplőkről

-

Számos művészeti csoport, kulturális és természetvédelmi egyesületek Helyi kulturális és természeti értékek védelme, helyi identitás erősítése Helyi közösség összetartása, érdekének kifejezése és védelme

-

Szolgáltatásnyújtás Tudatosságnövelés, szemléletformálás

-

Helyi lakosság

-

A fejlődés végső kedvezményezettjei és lehetséges ösztönzői

-

Információ a helyi szükségletekről Ők biztosíthatják a projekt hosszú távú fenntarthatóságát

-


Többszektoros együttműködések Helyi gazdaság fenntartható fejlődése Helyi gazdaság fenntartható fejlődése

Többszektoros együttműködések Aktívabb civil élet Jobb közösségi összetartás, a helyi értékek iránti elkötelezettség Életszínvonal növekedése Munkalehetőségek Életszínvonal növekedése Erősödő együttműködés és aktívabb civil élet Jobb életkörülmények, jobb lakókörnyezet

8

2. Helyzetelemzés 2.1.

Forráselemzés

2.1.1. Földrajzi és természeti környezet Természetföldrajzi szempontból a kistérség területe teljes egészében az Alpokalja nagytájon található, melyen belül lefedi a Kőszegi-hegység magyar oldalának egészét és a Vasidombvidék kisebb részét. A terület a Gyöngyös patak vízgyűjtője, mely a Rábába szállítja annak vizeit. Jelentősebb patakjai a Hármaspatak, a Szerdahelyi-patak és az Aranypatak. Természetes állóvíz nincs a területen. Felszínalaktanára a hegyvidéki és a dombvidéki formák túlsúlya jellemző: a Kőszegi-hegység 5-800 m közötti főgerincéről meredek falú völgyek futnak le a Gyöngyös 220-260 m magasságú síkjára, melyet a hegység előterében 280-300 m magas dombok szegélyeznek. A Dunántúl legmagasabb pontja a magyar-osztrák határon található 882 méter magas Írottkő hegycsúcs. A kistérség területe az Alpokalja éghajlati körzetébe tartozik. A tél általában enyhe, a nyár azonban hűvös, ennek köszönhetően hazánk területén itt a legkisebb a hőmérséklet évi közepes ingása. A csapadék évi mennyisége 800 és 1200 mm körül alakul. A tél viszonylag havas, későn tavaszodik és a nyár is csapadékos. A jelentős magasságkülönbségeknek köszönhetően a térség hegyvidéki része a csapadékosabb, míg a Gyöngyös-völgye jobban kitett a hőmérséklet szélsőségeinek. A kistérséget a védett természeti területek nagy aránya jellemzi. A különböző védettségi szintű területeket a 2. táblázat foglalja össze. (koszegikisterseg.hu, onp.nemzetipark.gov.hu)

2. táblázat: A Kőszegi kistérség védett természeti területei

Védelem típusa, területi Védett terület neve aránya a kistérségen belül Tájvédelmi Körzet (23%) Kőszegi Tájvédelmi Körzet Országos jelentőségű természetvédelmi terület Helyi védettség alatt lévő területek Helyi védettség alatt lévő területek

Védett terület nagysága

Kőszegi tőzegmohás láp

4300 ha, ebből fokozottan védett 550 ha 3,8 ha

Kőszegi platánfa Kőszegi Chernel-kert Kőszegdoroszlói csarabos Peresznyei kastélypark Gyöngyösfalui vadkörtefa

0,4 ha 2,6 ha 1,7 ha 6,7 ha 0,1 ha


9

Natura (27%)

2000

területek Gyöngyös-patak és a kőszegi 337,25 ha Alsó-rét Kőszegi-hegység 4120 ha Ablánc-patak völgye 576 ha

A térség számos természeti értékkel rendelkezik (1. sz. melléklet: A Kőszegi kistérség természeti értékei (összeállította: Írottkő Natúrparkért Egyesület)), védelmükről a következő szabályozások rendelkeznek (ESA):  1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól  1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről  Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2004. (XI. 1.) önkormányzati rendelete a természeti értékek helyi védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól  Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2008. (IV. 1.) önkormányzati rendelete a természeti értékek helyi védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 27/2004. (XI. 1.) rendelet módosításáról  Az önkormányzatoknak lehetőségük van közigazgatási területükre érvényes környezet- és természetvédelmi rendeletek alkotására. A rendeletek szigoríthatják a hazai jogszabályok előírásait, illetve bővíthetik a védendő értékek körét.

2.1.2. Társadalom A kőszegi kistérségben közel 18 000 fő lakik2, a népsűrűség 97 fő/km2. A népesség száma 2000 és 2008 között enyhén, de folyamatosan nőtt, azóta csökken. A növekedés a pozitív vándorlási különbözetnek volt köszönhető, mely ellensúlyozni tudta a népesség természetes fogyását (2. ábra). (TEIR) A 100 lakosra jutó vándorlási különbözet még mindig pozitív, azonban az utóbbi években lényegesen alacsonyabb, mint 2000-2004 között volt. (TEIR) A bevándorlás egyrészt agglomerációs okokhoz köthető (Kőszeg-Szombathely tengely), másrészt a vonzó természeti környezetnek köszönhető. (koszegikisterseg.hu)

2

17 916 fő (KSH, 2010)


10

2. ábra: Állandó népesség és 100 lakosra jutó vándorlási különbözet X és Y között (db). Kőszegi kistérség, 2000-2011. (TEIR)

A korszerkezet (3. táblázat) a kistérségben közel azonos, mint megyei, régiós vagy országos szinten. Az országos tendenciának megfelelően itt is folyamatosan nő az idősek aránya a népességben. (TEIR)

3. táblázat: Korszerkezet (százalékos megoszlás) (TEIR)

%

Kőszegi kistérség Vas megye NyugatDunántúl Magyarország

2000 0-17 évesek 19,8

60-x évesek 19,0

2005 0-17 évesek 19,0

18-59 évesek 61,3

19,5

60-x évesek 19,6

2010 0-17 évesek 17,7

18-59 évesek 61,3

18-59 évesek 60,8

60-x évesek 21,6

60,5

20,0

18,1

60,9

21,0

16,7

60,3

23,0

19,5

60,6

19,9

18,0

61,1

20,9

17,1

60,1

22,7

20,2

59,9

20,0

19,0

60,1

20,9

17,8

59,7

22,5

A térségre jellemző a különböző nemzetiségek jelenléte, több évszázados együttélése. Legjelentősebb számban horvátok élnek a térségben, nagyrészt Kőszeg, Horvátzsidány, Peresznye, Ólmod településeken, de jelentős a német nemzetiségű lakosság létszáma is, leginkább Kőszegen és Kiszsidányban. (Paktum, 2011) A térségben 2011-ben 173 db regisztrált civil szervezet volt található. (Szombathelyi civil központ, 2011) (2. sz. melléklet: Kőszeg és térségében regisztrált civil szervezetek (2011.) (forrás: Szombathelyi Civil Központ)


11

2.1.3. Oktatás, képzés A kistérségben 8 településen működik óvoda (vagy tagintézménye): Horvátzsidányban, Peresznyén, Kőszegfalván, Bozsokon, Velemben, Lukácsházán, Kőszegpatyon, valamint Kőszegen három helyszínen. Horvát nemzetiségi nevelésű a peresznyei és a horvátzsidányi óvoda, német nemzetiségi nevelés folyik a kőszegfalvi és horvátzsidányi óvodában, valamint Kőszegen egy csoportban. Három általános iskola, tagintézményeivel együtt összesen 4 településen lát el oktatási feladatokat: Horvátzsidány, Kőszegszerdahely, Gyöngyösfalu, Kőszeg (2 iskola). Az óvodában megkezdett horvát és német nemzetiségi nevelés ezen a szinten is folytatódik, Kőszegen és Horvátzsidányban. (http://bersek.hu, http://beribalog.hu, http://www.tolnayamk.sulinet.hu) 1962 óta működik zeneiskola Kőszegen, jelenleg 7 tanszakon tanulhatnak a diákok. (http://www.budakerzenesuli.hu) A középiskolai szakmai képzési kínálat részben megfelel a térség gazdasági szerkezetének, a helyi kínálatot szombathelyi szakképző intézmények egészítik ki. A következő középszintű szakmai képzésekre van lehetőség a kistérségben (Paktum): Jurisich Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium – Kőszeg (http://www.jurisichkoszeg.sulinet.hu/) Négy-öt évfolyamos gimnázium: -

magyar-angol két tanítási nyelvű tagozat intenzív angol nyelvi előkészítő évfolyammal induló gimnáziumi oktatás emelt szintű informatika tantárgy tanulásával Arany János Tehetséggondozó Program idegen nyelvi tagozat idegenforgalmi és turisztikai ismeretekkel természettudományi tagozat (emelt óraszámú biológia és kémia tantárgyak tanulásának lehetőségével) 2011 áprilisától regisztrált Tehetségpont

Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium – Kőszeg (http://www.teki.sulinet.hu/) -

kertész, lótartó és –tenyésztő, állattenyésztő és gazda szakmunkás képzés, mezőgazdasági technikus, vidékfejlesztési technikus, állattenyésztő és állategészségügyi technikus, növénytermesztő és növényvédelmi technikus, agrárközgazdasági és áruforgalmazó technikus, agrárrendész, lovastúra-vezető, marketing-


12

és reklámügyintéző, logisztikai ügyintéző, kereskedelmi ügyintéző, PR ügyintéző, kereskedő, boltvezető, informatikus, informatikus rendszergazda Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Speciális Szakiskola – Kőszeg -

sajátos nevelési igényű fiatalok szakképzése jelenleg hat szakmában, ill. részszakmában: asztalosipari szerelő, festő, mázoló és tapétázó, konyhai kisegítő, kőműves, parkgondozó, textiltermék-összeállító

A felsőfokú oktatást az ISES Alapítvány biztosítja (a Corvinus Egyetem partnerségével. http://www.ises.hu/hu): -

angol nyelvű nemzetközi tanulmányok MA képzés kulturális örökségmenedzsment és fenntartható fejlődés MA képzés Advanced Studies Centre, Jean Monnet Kiválóság Központ, UNESCO tanszék, könyvtárszolgáltatások, kutatások

2.1.4. Infrastruktúra A térség közúti hálózata megfelelő sűrűségű, a főutak elérése és a települések közötti összeköttetés is biztosított. Szombathely, valamint Ausztria felé teremt összeköttetést a 87es főút. Ausztriában Kőszegtől 16 km-re húzódik a Bécs felé vezető S31-es gyorsforgalmi út. Közúti határátkelőhely Kőszeg-Rattersdorf és Bozsok-Rehnitz. Gyalogos és kerékpáros határátkelőhely Zsira-Lutzmannsburg, valamint az Írottkő kilátónál és a Hétforrásnál kialakított átkelőhelyek. A térség kerékpárút-hálózata jól kiépült, elsősorban a turisták kiszolgálására hivatott. A legközelebbi vasúti csomópont magyar oldalon Szombathely, melyhez Kőszegről van csatlakozás. A vasúti tömegközlekedést jól kiegészítik a távolsági autóbuszjáratok. A térség villamos energia-, gáz- és ivóvízellátása biztosított, a szennyvízhálózat nagyrészt kiépült, a hulladékgazdálkodás fejlett. A kistérség minden településén elérhető a vezetékes telefonhálózat (Paktum, 2011), 2007 óta pedig a szélessávú internet-hálózat is (koszegikisterseg.hu). A térség adottságai jó lehetőséget nyújtanak a megújuló energiaforrások hasznosításához, ami által csökkenthető lenne az energiafüggőség, és erősödhetne a helyi gazdaság, új vállalkozások és munkahelyek jöhetnének létre. (Paktum, 2011)


13

2.1.5. Gazdaság A kistérség gazdasági térben való elhelyezkedésének főbb momentumai Szombathely és Ausztria közelsége. Szombathely egyértelmű és erős vonzást gyakorol, a két település közti tengelyen létrejött egy dinamikus lineáris agglomerálódó térség. (koszegikisterseg.hu) A térségi vonzáskörzetben felerősödött az ingázás a központi településekre, főleg a megyeszékhelyre és a magasabb jövedelemmel kecsegtető osztrák munkalehetőségek irányába. (Paktum, 2011) A foglalkoztatási helyzet kedvezőbb az országos átlagnál. A nyilvántartott álláskeresők aránya az aktív korú (18-59 év) lakosságból 2010-ben 6,1% volt az országos 9,8%-hoz képest. Az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők tekintetében is hasonló a helyzet. (3. ábra) A szellemi foglalkozású nyilvántartott álláskeresők aránya 20% volt, kicsivel meghaladja a nyugat-dunántúli (19%), megyei és országos értéket (18%). (TEIR, 2010)

3. ábra: Nyilvántartott álláskeresők aránya (TEIR, 2010)

A gazdaságfejlesztés és a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében tevékenykedik a Kőszegi és a Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma. Céljuk „a legálisan munkát végző emberek számának és arányának növelése, a helyi értékteremtés bővülése, és ezáltal a fenntarthatóság jegyében fejlődő helyi társadalom létrehozása.” 2011-es kiadványuk szerint: „A térség termelőüzemei főleg a városokban és az agglomerációs tengelyként működő 87-es számú főútvonal mellett helyezkednek el.” Az ipar kiemelkedőbb szereplői: „Kőszegen a Kromberg&Schubert kábelköteggyártó üzeme, a Kőszegi Ruhaipari Zrt. fehérnemű üzeme és a Hungária Wienerberger téglagyára, Lukácsházán a Schott Forma Vitrum Kft. ampullagyára, Green Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

14

Gyöngyösfaluban az acélszerkezeteket gyártó Szőnye Kft.” Az élelmiszeripar jelentős szereplői: a Soproni és Társa Kft. „kőszegi sütőüzeme és az Alpok Aqua Kft. horvátzsidányi ásványvíz palackozója. Gyors ütemben fejlődik a térség gyümölcskultúrája, különösen a Soproni Borvidékhez sorolt Kőszeg és térsége”, valamint Lukácsháza borászata. A vállalkozói aktivitás alacsonyabb, mint a szélesebb területi átlagok. 2010-ben 2258 regisztrált vállalkozás működött a kistérségben, az 1000 főre jutó érték 126 volt. (4. ábra)

4. ábra: 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások száma (TEIR, 2010)

2.1.6. Turizmus A Kőszegi kistérség idegenforgalmi adottságai rendkívül kedvezőnek mondhatók, melyet már igen korán felismertek, s ki is próbáltak használni. Így került 1938-ban - Szent István király halálának 900. évfordulóján - kialakításra az országot az Írottkőtől Hollóházáig 1097 km hosszúságban kettészelő Kék-túra útvonal, mely nemcsak hazánk, de Európa legelső hosszútávú turistaútja. (koszegikisterseg.hu) A szubalpin éghajlat (hideg nyarak és enyhe telek) ideális helyszínné varázsolja a régiót a különböző szabadtéri tevékenységeknek (kirándulás, kerékpár túrák stb.). A kedvező éghajlati terület, a nehézipar hiánya, valamint a magas szintű erdőtelepítéseknek köszönhetően a levegő sokkal tisztább és jobb, mint a megye többi részén, ezért a kistérség gyakori úti célt jelent az asztmás vagy más légúti betegséggel küzdőknek. (ESA, 2011) Turizmus szempontjából az Írottkő Natúrpark programnak köszönhetően a térség kedvező imázzsal rendelkezik. A turisztikai szezon erőteljes szezonalítása jellemző (főként a nyár és az ünnepes hosszú hétvégék). (koszegikisterseg.hu) A megye turisztikai férőhelyeinek 6,4 %-a Green Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

15

van a kőszegi kistérségben, a vendégek 4,5 %-át, a vendégéjszakáknak pedig 3,7 %-át adja a kistérség (TEIR, 2010). 2010-ben a kistérségben összesen 110 szálláshely működött. Nagy részük (98 db) magánszálláshely, azon belül is elsősorban falusi szálláshely (64 db). A magánszálláshelyek az összes férőhely 49%-át, a vendégéjszakáknak pedig 34%-át adták. A megyei, régiós és országos értékekhez viszonyítva látszik a falusi szállásadás jelentősége a Kőszegi kistérségben: mind az 1000 főre jutó szállásférőhelyek, mind pedig az 1000 főre jutó vendégéjszakák száma jóval meghaladja a többi területi értéket. (TEIR, 2010) (5. ábra)

5. ábra: 1000 főre jutó szállásférőhelyek és endégéjszakák száma (TEIR, 2010)

Nagyon alacsony a külföldi vendégek és vendégéjszakák aránya (7 és 8% a megyei 43 és 49%hoz képest). Itt is látható azonban a magánszállásadás jelentősége: a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák 26%-át tudhatják magukénak a kistérségi magán szállásadók, ellentétben pl. a megyei 12%-kal. (TEIR, 2010) Kőszegre sokkal inkább a jelentős számú bevásárló, illetve átutazó turista a jellemző, akik pár órát töltenek el a városban és környékén (koszegikisterseg.hu). A térség jól ellátott vendéglátóhelyekkel: 1000 főre kb. másfélszer annyi vendéglátóhely, étterem, valamint bár, borozó jut, mint Vas megyében. A 14 db termelői borkimérés 1000 főre vetítve kiemelkedően magas érték, közel négyszerese a nyugat-dunántúli átlagnak. (TEIR, 2010) (6. ábra) Korábban is szőlőtermesztő vidék volt, ma főként a kőszegi bortermesztők minőségi borkínálata jellemző. (koszegikisterseg.hu)


16

Az Írottkő-Geschriebenstein Natúrpark célja a táj- és természet védelme mellett a helyi adottságokra alapozó turisztikai fejlesztés. A Natúrpark elmúlt években történő turisztikai fejlesztéseinek, illetve ösztönzéseinek köszönhetően a helyi vendégszerető lakosság jó színvonalú turisztikai szolgáltatásokat nyújt az ideérkező vendégek számára. (koszegikisterseg.hu)

6. ábra: 1000 főre jutó termelői borkimérések száma (TEIR, 2010)

A térség jelentős erőfeszítéseket tesz a turisztikai kínálat bővítésére és minőségi fejlesztésére: a városközpontok megújítása, a kőszegi Jurisics-vár turisztikai célú fejlesztése, a helyi termékek, a borturizmus fejlesztése, a turisztikai nagyrendezvények sora mind ezt bizonyítja. Folyamatosan bővül a térség kerékpáros és lovas turisztikai kínálata is. (Paktum, 2011)

2.1.7. Kulturális örökség A Kőszegi kistérség kulturális értékeként egyik legjelentősebb örökség a térség nemzetiségei (horvát és német), illetve ma is élénk nemzetiségi hagyományai. A kisebbségek mindenkor olyan pluszt, kulturális értéket és színt jelentenek, melynek megőrzése mindenkor elsőrendű cél kell legyen. (koszegikisterseg.hu) A hagyományokat a mai napig aktívan ápolják a nemzetiségi zenei és tánccsoportok. A kistérség gazdag történelmi és kulturális örökséget rejt, amely majdnem olyan érzékeny, mint az ökoszisztéma. A háborúk elkerülték Kőszeget, így rengeteg történelmi műemlék maradt épen, és a város központja sem változott 15-16.század óta. (ESA, 2011) Magyarország műemlékekben ötödik leggazdagabb városa, sok védett épület ma is az eredetivel azonos funkciót tölt be (városháza, szálloda, stb.). A hatalmas örökséget számos


17

múzeum mutatja be. A térség kisebb települései is gazdag épített örökséggel rendelkeznek. (Paktum, 2011) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által szolgáltatott adatok szerint 2009-ben a kőszegi kistérségben 215 műemlék volt található, ebből 176 Kőszegen. (TEIR) (7. ábra) A Műemlékem.hu internetes oldal szintén a KÖH által nyilvántartott műemlék-adatbázis kivonat alapján 175 műemléket listáz Kőszegen, valamint további 144, helyi védelem alatt álló objektumot.

7. ábra: Műemlékek a Kőszegi kistérségben (http://www.muemlekem.hu)

A kistérségben az 1000 főre jutó műemlékek száma az ország többi területéhez viszonyítva kiemelkedően magas (8. ábra), még Kőszeget leszámítva is. A kistérséget alkotó 15 település területileg, hagyományaiban és kultúrájában három fő településcsokorra osztható, a térség központja pedig a történelmi kisváros, Kőszeg. Emberléptékű város – mondják Kőszegről, ahol jó élni, ahol jó megpihenni. Szubalpin klímája, ódon városfalai, hangulatos utcái, terei sétára invitálják a látogatót. Kőszeg a rohanó életben


18

a nyugalom helye, az örök értékek megőrzője. Az épített környezet szépségei, ember és táj évszázados egysége, a kőszegi emberek vendégszeretete, több mint száz éve vonzóvá teszi Kőszeget a kirándulók számára. Kőszeg történelmi városmagja a nemzeti örökség része. A város legjelentősebb műemlékei a Jurisics-vár, a Szent Imre és Szent Jakab templom, a Jurisics tér polgárházai, a Városháza épülete. A kőszegi borászat hagyományai szinte a várossal egyidősek, ma is több családi pincészet működik. A Kőszegi Borút pincéi egyénileg és csoportosan is látogathatók.

8. ábra: 1000 főre jutó műemlékek száma (TEIR, 2009)

Kőszeg-hegyalját Cák, Bozsok, Kőszegdoroszló, Kőszegszerdahely és Velem alkotja. A hegyaljai falvak történelme 1279-től írásos formában is megőrződött, ekkor írták le először az öt falu nevét. A ma is fellelhető nyomok a régmúltba vezetnek bennünket. Velem-Szent-Vid a „kultúrák hegye”, háromezer éve, a késő bronzkorban már lakták a hegy lankáit. A régészeti kutatások során előkerült emlékeket kiállítási tablókon tekintheti meg a látogató Velemben. A falu határában még ma is működő vízimalmot fedezhetünk fel. A római kor maradványaival Kőszegdoroszlón a Pogányok nevű szőlőhegyen, és Bozsokon találkozhatunk. Bozsok kastélyos hely is volt, két kastélya közül a Sibrik-kastély (XVIII. sz.) ma is áll, a Batthyányi kastély romjai a falu határában láthatók. Cák elsősorban népi építészeti emlékekben gazdag, pincesora műemléki védettséget élvez. Kőszegdoroszló jellegzetes házairól, a szalagtelkes portákról ismert. Green Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

19

Kőszegszerdahely a hegyaljai települések legnagyobbika, román kori temploma és néprajzi kiállítása érdemel figyelmet. Az itt bemutatott közel kétszáz tárgy ízelítőt ad a kőszeghegyaljai nép XIX.-XX. századi életéből. A Szombathely felől érkező utazók a 87-es főút mentén további öt, a kistérséghez tartozó településsel találkozhatnak. Gyöngyösfalu és Lukácsháza községek több település egyesüléséből jöttek létre. Lukácsháza határában avar kori temetőt tártak fel, melynek régészeti emlékeit tablókon tekinthetjük meg. A község harangtornya a múlt században épült, kilátója újkeletű. Gyöngyösfalu két templommal is büszkélkedhet, melyek csendesen húzódnak meg a Pösei szőlőhegy alatt. A település és a helyi tűzoltóság történetét eredeti tárgyakat, eszközöket is bemutató kiállításon tekinthetjük meg. Nemescsó történelmi múltja sok érdekességet rejt, már a kőkorszakból találhatunk itt leleteket, de a rómaiak is letelepedtek a mai település határában. A község történetét, valamint az evangélikus egyház múltját és kincseit kiállításon ismerhetjük meg. Kőszegpaty legfőbb látnivalója a Patthy-kastély (ma szociális otthon), melynek parkját hatalmas vadgesztenyefák teszik hangulatossá. Pusztacsó a natúrpark csendes, nyugodt települése, Szent István királyunkról elnevezett temploma érdemel figyelmet. A Sopron felől érkezők Peresznyénél érik el a térséget. Peresznye, Horvátzsidány, Ólmod nemzetiségi települések, az 1532-es török hadjárat után Jurisics Miklós horvátországi jobbágyait telepítette ide. Horvát hagyományaikat, kultúrájukat, nyelvüket ma is őrzik a faluközösségek. Kiszsidány és Kőszegfalva német nemzetiségű falvak. Kőszegfalva hagyományos farsangi mulatságairól ismert. Kiszsidány és Ólmod a térség legkisebb települései, de régi házaik, tiszta vízű forrásaik, a környező erdők igazán hangulatossá teszik a kis falvakat.


20

2.2.

SWOT

A kistérség adottságait és az ezekeket érintő külső hatásokat az alábbiakban több különböző szempontból értelmezve részletezzük. 4. táblázat: SWOT – Hegyvidéki terület, természeti környezet (ESA, 2011)

Erősségek

Gyengeségek

Lehetőségek

Veszélyek

egyedülálló szubalpin közúttal kapcsolatos klíma szennyezés, a 87-es számú főútvonal menti 4 települést érinti

A környezetvédelmi program már több településen bevezetésre került

a patakok esetében a mocsarasodás jelent problémát, a lefolyás biztosítása megoldásra vár

vonzó természeti környezet, különleges természeti értékek

műveletlen parlagfű területek

A szabadban történő égetés a levegőtisztaság védelme érdekében szabályozott

parlagfűirtás nem megoldott

levegőtisztaság jó, nincsenek a térségben ipari üzemek

út- és erdőszéli szemetelés

illegális hulladéklerakó helyek felszámolása nem megoldott

vizek állapota általában jó zajártalom a megengedett határon belül Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság fenntartása alá tartozik a terület


21

5. táblázat: SWOT – Gazdaságilag fenntartható tevékenységek és termékek (ESA, 2011)

Erősségek

Gyengeségek

Lehetőségek

Veszélyek

kedvező földrajzi elhelyezkedés, klíma és termőföld

a térségben hiányzik a helyi termék, a helyi gazdaság

mozgósítaná a helyi közösséget, bővíti a helyi együttműködési hálót, erősíti a helyi identitást, megújítja a város vidék kapcsolatát

jogszabályok nehezítik a helyi termékek értékesítését, az értékesítési csatornák nincsenek jól szabályozva

jelentős szőlő, gyümölcs és zöldségtermesztés

nincs kidolgozott helyi gazdaságfejlesztési stratégia

a helyi termékek előállításának ösztönzésével fejlődik a helyi gazdaság, munkahelyek jönnek létre, bővül a térség jövedelemszerző képessége

marketingkommunikáció hiánya (anyagi forrás-hiány)

a vidéki jövedelemszerzés és foglalkoztatásbővítés szempontjából a jogszabály módosítások kedvezően alakultak (4/2010 VM rendelet)

helyi termék előállítást gátolja az ismeretek hiánya

helyi termelők együttműködésének fejlesztése (Termelői Értékesítési Szervezet (TÉSZ-ek) létrehozása)

mezőgazdasági vállalatok, termelő szövetkezetek felbomlottak, átalakultak, a birtokszerkezet megváltozott, a termelésszerkezet átalakult


22

6. táblázat: SWOT – Gazdaságilag fenntartható tevékenységek és termékek 2. (ESA, 2011)

Erősségek

Gyengeségek

Lehetőségek

Veszélyek

kezdeményező készség a helyi termékek értékesítésének érdekében: programok, rendezvények szervezése

képzések, tanfolyamok indításának hiánya

elengedhetetlen a nemzetszintű gondolkodás, rendezni kellene a magyar földbirtok rendszert

otthoni gazdaság önfoglalkoztatásra nem ad módot, mert a termelés a gazdaságos méret alatt maradna, illetve az értékesítés nem megoldott

társadalmi-, tudati átalakulás miatt átalakult a településszerkezet

osztatlan közös területek rendezése

imput árak növekedése (műtrágya, növényvédő szer stb.), termékek eladási ára alacsony

vásárlási szokások átalakulása, üzletláncok megjelenése

piacok szabályozása elengedhetetlen

az agrárium túlszabályozott, a hatóságok és a szakigazgatási szervek ellenőrzései nem a termelést segítik elő

mezőgazdaságra a csökkenő jövedelmezhetőség a jellemző

Projektek kidolgozása: Vállalkozások együttműködésének megszervezése, a helyi termékek piacra jutásának érdekében

falusi turizmus, falusi vendéglátás szabályozottsága nem megfelelő

Új Széchenyi tervVállalkozásfejlesztési program


23

7. táblázat: SWOT – Turizmus, területi koordináció, kapcsolódó szabályok és tervek (ESA, 2011)

Erősségek

Gyengeségek

Lehetőségek

Veszélyek

idegenforgalmi vállalkozók jó minőségű szolgáltatást nyújtanak

nehéz a vállalkozók közti együttműködés, bizalmatlanság

„natúrpark turizmus” kialakítása

nincs idegenforgalmi marketing terv a kistérségre/Natúrparkra vonatkozóan

klasszikus vendéglátás

turizmussal kapcsolatos nonprofit szervezetek hiánya

turizmus jól szervezett, jól működő programrendszer (szabadidő, kultúra, ökoturizmus, konferencia, háttérturizmus)

hiányoznak a célcsoport-orientált programajánlatok és tematikus kiadványok

jó a vállalkozó szellem

idegenforgalmi termékek eladása folyamatos, de nem hatékony

szilárd hulladék-kezelés megoldatlan probléma

gyors a reakció a piaci változásokra

nincs sajátos arculati elem

túlépítettség

képzett, jól felkészült munkatársak

Kőszeg belvárosában vannak csatornázatlan utcák

árszínvonal magas, vendéglátóegységekben minőségfejlesztési hiány van

idegenforgalmi gyógyító klíma termékek alulértékelve jelenik speciálisak, vonzók, meg eladásuk folyamatos turisztikai adottságok országos viszonylatban páratlanok

programlehetőségek általánosabbak, nem kistérségi/Natúrpark specifikusak


24

8. táblázat: SWOT – Turizmus, területi koordináció, kapcsolódó szabályok és tervek 2. (ESA, 2011)

Erősségek

Gyengeségek

Lehetőségek

Veszélyek

jó közlekedés és megközelíthetőség speciális ökológiájú, klímájú terület, kevés a környezetszennyező ipari létesítmény Kőszeg gazdag történelmi múltú városműemlékekkel

9. táblázat: Információ-megosztás, gyakorlat- és tudatosságnövelési tevékenységek

Erősségek

Gyengeségek

Lehetőségek

szoros médiákkal való projekthez együttműködés a együttműködés kapcsolódó hazai és településekkel, hiánya nemzetközi vállalkozókkal, támogatási források programgazdákkal, kihasználása aktív helyi civil szerveződésekkel

Veszélyek munkaerő-hiány, szakember hiány (sajtóreferensi pozíció)

külső és belső kevés a szponzor és a információs tőkehiány kapcsolatrendszer jól mecénás partner irányítórendszer kialakult kialakítása teljes körűvé tétele rendelkezésre állnak kevés helyi civil tanösvények információs, kezdeményezés kialakítása, figyelemfelkeltő anyagok

a lakosság elöregedése veszélyeztetheti a fejlesztési tervek eredményes megvalósulását


25

10. táblázat: Információ-megosztás, gyakorlat- és tudatosságnövelési tevékenységek 2. (ESA, 2011)

Erősségek

Gyengeségek

Lehetőségek

Veszélyek

jól szervezett hiányzik a térség terjesztési csatornák lakossági kulturális és további fejlesztése, együttműködések turisztikai működtetése szolgáltatásait, rendezvényeit koordináló hálózat Információs Központhoz kapcsolódó információs pontok működése Kőszegen és a környező településeken

helyi szinten sem hazai és nemzetközi ismeri mindenki a fórumokon való természeti, részvétel gazdasági és kulturális értékeket

Natúrpark hírlevél rendszeres megjelenése

idegenforgalmi kiállításokon való részvétel


26

3. Stratégia és megvalósítása Közös térségi jövőkép és stratégiai cél A Kőszegi kistérség közös jövőképe, hogy saját helyi értékeit megőrizve környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is fenntartható és önfenntartó térséggé válik. Ennek megfelelően a térségi fejlesztésnél a stratégiai cél egy hosszútávon fenntartható társadalmi, gazdasági és környezeti rendszer kialakítása. Minthogy az emberek életkörülményeit szociológiai síkon ezen alapvető elemek határozzák meg, célunk, hogy ezeket egymással összehangolva, egymást kiegészítve és az embert, valamint gazdasági, társadalmi és ökológiai környezetét szolgálva alakítsuk ki a fejlesztési koncepciót. A hosszútávon élhető és értékmegőrző életmód kialakításának alapvető eleme idegen források bevonása helyett lehetőség szerint a hegyvidéki térségben adott és ésszerűen kihasználható források használata. Mindezt tudatos érték- és környezetvédő megoldásokkal szükséges ötvözni. A stratégiai cél elérését három konkrét célkitűzés segíti: A.

Helyi értékekre alapozott gazdaság- és turizmusfejlesztés

Itt a cél a helyszínen rendelkezésre álló források meg- és felismerése, valamint jobb kihasználása – a sajátos hegyvidéki karakter és a természeti értékek megőrzése mellett. Legyen szó akár természeti, épített, tradíciókban élő vagy humán erőforrásról, az általános potenciálokon kívül szükséges kihangsúlyozni a kistérségre jellemző egyedi, unikális lehetőségeket. B.

Oktatás, nevelés, tájékoztatás

A helyi értékek megőrzéséhez és kreatív hasznosításához elengedhetetlen a tájékoztatás, figyelemfelhívás és a tudatosság növelése – mind a helyi lakosság körében, mind kifelé irányuló kommunikáció formájában. Célunk az, hogy mind a hegyvidéken, mind pedig a városokban élő lakosokkal tudatosítsuk a hegyvidék értékeit és élhetőségét. C.

Helyi társadalom erősítése

Speciális esetekben, úgymint a hegyvidéki társadalomban a helyi lakosság által felismert kezdeményezések támogatása kifejezetten egyedi jelleget ad a helyi gazdaságnak vagy társadalmi megújulásnak. Ennek elismerése és támogatása kommunikációs síkon is szükséges. Az egyedi ötletek és lehetőségek koordinálása mindenképpen szükségszerű, ezért ennek intézményesített formája javasolt. A


11. táblázatban láthatóak a három célkitűzéshez tartozó intézkedések és tevékenységek, melyeket a későbbiekben részletezünk.


11. táblázat: Helyi fejlesztési stratégia Térségi jövőkép

A kőszegi kistérség a saját helyi értékeit megőrizve környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is fenntartható és önfenntartó térséggé válik

Stratégia cél

Hosszú távon fenntartható és önfenntartó, a helyi értékeket megőrző társadalmi és gazdasági rendszer kialakítása

Konkrét célkitűzés

Helyi értékekre alapozott gazdaság- és turizmusfejlesztés

Oktatás, nevelés, tájékoztatás

Helyi társadalom erősítése

Intézkedés, prioritás

Helyi adottságokon alapuló gazdasági tevékenységek támogatása

Gyógynövények gyűjtése és értékesítése

Környezeti szemléletformálás a térség lakossága körében

Környezeti nevelés program

Lakosság megtartása

Elvándorlás megakadályozása

Természeti és kulturális értékek megőrzése és turisztikai attrakcióvá alakítása

Gesztenyeligetek

Kulturális és épített örökség megőrzése

Képzés

Társadalmi aktivitás növelése

Civil szervezetek támogatása

Tevékenység neve Intézkedés, prioritás

Borkultúra és borturizmus fejlesztése

Chernel-kertben vadaspark kialakítása Velemi Vízimalom Rehabilitációs Projekt

Tevékenység neve Intézkedés, prioritás Tevékenység neve

Alulról jövő kezdeményezések támogatása és koordinálása

Tájékoztatás

Történelmi épületek felújítása Turizmusfejlesztés

Bakancsos turizmus fejlesztése

Helyi termékek és turizmus marketingje

Közös online platform

Együttműködések kialakítása

PPP projektek telepítése

Kulturális turizmus fejlesztése


29

A. Helyi értékekre alapozott gazdaság- és turizmusfejlesztés A.1. Helyi adottságokon alapuló gazdasági tevékenységek támogatása A.1.1. Vadon termő gyógynövények, gyűjtése, szárítása és felhasználása

Háttér: Magyarországot a gyógynövények hagyományos alkalmazása, gyűjtése, termesztése és vizsgálata terén „európai nagyhatalomnak” kell, illetve kellene tekinteni. Több mint 400 évvel ezelőtt jelent meg az első jelentősebb írásos mű, de már évszázadokkal előtte is bizonyítható, hogy széles körben használták a gyógynövényeket. A gyógyhatású növények sok helyen fellelhetőek, nem kivétel ez alól Kőszeg és környéke sem, így kifejezetten illik ez a téma a hegyvidéki fenntartható tevékenysége körébe. Magyarországon a gyógynövények használatának és termesztésének jelentős hagyományai vannak. A hazai flóra gyógynövényekben igen gazdag. Ennek az ágazatnak a jelentőségét elsősorban a pénzben kevésbé kifejezhető, az egészségvédelemben betöltött szerepe szabja meg. Ezen túl gyógynövényeink némelyike (kamilla, levendula) a gyenge termőképességű talajok (erodált, köves domboldalak, szikesek, homok) gazdaságos hasznosítását is lehetővé teszik. A gyógynövénytermesztés, illetve a vadon termő gyógynövények gyűjtése és beszállítása egy telepre történt régen, ami a mai mezőgazdasági szakközépiskola épületében volt. Sok családnak jelentett fontos pénzforrást, például a hárs virágának szedése. A Kőszeg-hegyaljai területen, Velemben, Bozsokon 100 éves hagyományra tekint vissza ez a tevékenység. Vonatkozások: Hegyvidéki karakter Gyógynövénygyűjtéssel, feldolgozással több tízezer ember foglalkozik ma Magyarországon. Több mint 200 gyógynövényfaj él meg nálunk. Ezek a növények sokféle helyen, néha szélsőséges körülmények között is képesek megteremni, Kőszeg és környékén is kiváló lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy sokkal nagyobb mennyiségben és különböző újításokkal termesszünk gyógy-és fűszernövényeket. Fenntarthatóság A hosszú távú fenntarthatóság, gazdaságosság megoldható, mert a növények (melyeknek száma nálunk az ezret is eléri a természetben) folyamatosan rendelkezésre állnak, télennyáron, például: tölgy, fűz, éger termése. Üvegház ezek termesztésére nem szükséges, mert az organikus termesztés az igazi gyógy-és fűszernövények alapja, tehát a természeteshez


30

legközelebb álló módot kell alkalmazni. Kiváló alapja lehet az egész folyamatnak első lépésben, a természetben való gyűjtés, szárítás, raktározás. Ezeknek természetesen megfelelő hátteret kell biztosítani: nagy, szellős, sötét pajtát, padlást, szárítót, stb. Jogszabályok Az Európai Unió 2004-ben fogadta el a 2004/24/EK irányelvet, melyet a 2005. évi XCV. gyógyszertörvény, valamint az 52/2005 és 53/2005. egészségügyi minisztériumi rendeletek építettek be a magyar jogrendbe. Eszerint 2011. április elsejétől a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények gyógyhatással való hivatkozással nem hozhatóak forgalomba. Célok: A gyógynövény gyűjtéséhez és teljes körű felhasználásához több dolog is szükséges, amennyiben hosszú távon gondolkodunk. Célunk egy fenntartható, a környezethez alkalmazkodó és munkahelyteremtő folyamat elindítása. Specifikus cél egy kurzus indítása, amely minimum 10 alkalomból áll (10 x 5 óra), a növények megismertetése miatt. A másik cél egy telephely kiépítése lenne, illetve emellett lehetne párhuzamosan indítani az említett oktatást is. A tevékenység kivitelezésének előfeltételei: - anyagi forrás - szakemberek - telephely (kiépítése)  terület, amelyre lenne is ötletünk Korlátok, akadályoztatások: - engedélyek - már említett új rendeletek: a gyógyhatású készítmények forgalmazása fontos a gyógynövényipar szempontjából. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet több terméket is átminősített és ezt követően étrend-kiegészítőként, élelmiszerként, hagyományos növényi gyógyszerként forgalmazhatóak. Az élelmiszerként forgalomba hozott termékeknek meg kell felelniük a vonatkozó jogszabályoknak. A gyógynövények élelmiszerré történő átminősítése esetén a terméken nem lehet betegség megelőzésére, gyógyítására, vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat feltüntetni. A gyógyszerként forgalomba hozott készítményekre pedig a gyógyszertörvény és egyéb, a gyógyszerek forgalmazására és gyártására vonatkozó rendeletek érvényesek. Mindezek hatással vannak a felvásárlásra is. - befektető hiány  anyagi forrás hiánya


31

Várt eredmények, hatások: - egy régen sikeres és jövedelmező „iparág” újraindítása a városunkban és környékén. - kereskedelem fellendítése: forgalmazókká, beszállítókká válnánk, és exportálhatnánk az importálás helyett. Értelmetlen külföldről behozni ezeket a termékeket, amikor helyben megoldható mindezek termesztése, termelése, elkészítése.  nemzetközi kereskedelemben való aktív részvétel, kapcsolatok kiépítése - természet közeliség, természetvédelem megismertetése minél szélesebb körben  hogyan tudnak az emberek harmóniában dolgozni a természettel, úgy, hogy nem okoznak kárt benne, de a hasznukra tudják fordítani? - ismeretterjesztő, valódi tudást átadó képzés indítása, hiszen egyes növényekkel akár ölni is lehet, vagy éppenséggel kábító hatásuk van. - meg kell ismertetni az embereket a növényekkel, a felhasználásukkal, de úgy, hogy azokat még az unokáink is megtalálhassák a jövőben.

12. táblázat: SWOT – Vadon termő gyógynövények gyűjtése, szárítása és felhasználása

S W Rengeteg féle fajta és Anyagi forrás hiánya számú gyógynövény

O Munkahelyteremtés

Emberi erőforrás, érdeklődés

Befektetők hiánya

Létező, felhasználható terület Magyarország klímája és lehetőségei kíválóak a gyógynövény termesztésére

Uniós törvények

Teljes komplexum létrehozása, összes munkafolyamat helyben elvégzése Fellendülő export

T Uniós szigorítások akár a kereskedelemre és exportra nézve Nehéz gazdasági helyzet

Nemzetközi kapcsolatok kiépítése

Források: - anyagi – szükséges: pályázati forrás, befektetői kölcsön Green Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

32

- szakemberek, munkatársak képzésére anyagi és emberi erőforrások, oktatók - befektetők, fenntartók (amíg egy esetleges telephely és/vagy üzem nem válik önfenntartóvá) - megfelelő eszközök, gépek, felszerelések beszerzése Befektetők, célcsoport, együttműködés: Akik a projektben részt vennének: - Írottkő Natúrparkért Egyesület - Bakos Virágudvar - további befektetők, önkéntesek, együttműködők szükségesek Célcsoportjaink: - mivel munkahelyeket teremtenénk: munkanélküli emberek (célzottan a HH csoport, vagyis a hátrányos helyzetűek, mely célcsoportba több kritérium alapján kerülhetnek be – egyszerre csak egy kritériumnak is elég megfelelni. Pl. pályakezdő munkanélküliek, 50 év feletti munkanélküliek, Gyesrő/Gyedről visszatérő munkanélküliek, származás miatt hátrányos helyzetű munkanélküli, stb.) - természet, gyógynövények iránt érdeklődők - felvásárlók, kereskedők - helyi lakosok - turisták (a komplexumban bemutató és tea kóstoltató hely is kialakításra kerülne Módszerek és stratégiák a kivitelezés megvalósításában: Tervezés - megfelelő terület megkeresése, tervrajzok elkészíttetése, engedélyek beszerzésének feltérképezése Fejlesztés - A megfelelő anyagi feltételek és az engedélyek megléte mellett a tervek megvalósításával mindenképpen munkahelyet teremtenénk, továbbá mindez szolgáltató bővüléssel is járna. Egy újabb produkció, ami látható, használható, nagy bemutató hely lehetne, és összeköthető lenne sokéle produktummal.


33

Kivitelezés - A kezdeti lépések, a tervek és engedélyek beszerzése után megkezdődhet a kivitelezés: terület újrahasznosítás, építkezés Később: termesztés, feldolgozás, stb. Ha már kialakul a (fel)vásárlói kör, a folyamatos munka állandó bevételt jelentene, hiszen nemcsak országszerte, de nemzetközi szinten is nagy a gyógy-és fűszernövények keletje. Értékelés - Amennyiben pályázati pénzből történik a rehabilitáció, a pályázat átvételekor alapos ellenőrzés várható. Ezen túl is az engedélyeket kiállító hivatalok is kiküldik az embereiket a project átvételére. - Forgalmi kimutatások - Költségvetési kimutatások Fenntartás - Stabil, állandó bevételt jelentő vállalkozás. A beindítást követően önfenntartóvá vállhat, (illetve azzá kell, hogy válljon). Támogatás: - anyagi támogatás (A projektmegvalósítás legalább 20-30 millió Forint lehet, amennyiben területre, épületre is kell beruházni. Szükséges egy olyan terület, ahol termeszteni is lehet a vadongyűjtés mellett, pajtaszerű épületek, ahol szárítás lehetséges, illetve épület a feldolgozásra – itt eszközök, berendezések, kisebb üzem teljes kialakítása, teakóstoló, illetve termékbemutató hely-eszközök, berendezések, belső design, dekoráció stb.) ) - pályázati kiírás - tanulmányút

A.1.2. Borkultúra és borturizmus fejlesztése Háttér: Kőszeg és környéke az egyik legrégibb szőlőtermelő vidéke Magyarországnak. A borkultúra, a szőlő-és bortermelés, valamint a borkereskedelem és a borfogyasztás időben egymásra épülő hagyományainak minőségi rendszere, amely a termelés földrajzi adottságaiból, valamint a szőlővel és a borral foglalkozó emberektől, etnikumoktól ered. Kőszeg borai a hagyományos borkultúrához tartoznak. Régi, római kori emlékek tanúskodnak arról (Bacchus


34

szobor), hogy a kőszegi szőlőtermesztés már 2000 évvel ezelőtt elkezdődött. Számos épület is őrzi a borkészítés nyomait. Többek között a Gyöngyös utca házainak homlokzatai, a Fő tér klasszicista stílusú épületei is szőlőmotívumokkal díszítettek. A Hegyalja utca bejáratánál a Kapásházak, az utcába lépve, pedig több 1700-1800-as évekből származó pince is található. Az Anjouk idején 1341-ben Károly Róbert borkiviteli kiváltságot adott a városnak, így a kőszegi bor szabadon eljuthatott többek között az ausztriai és sziléziai piacokra is. Később 1404-ben megerősítették a város szabadalmait (Nagy Lajos és Zsigmond Király idején), a városból kivitt bor után sem vámot, sem harmincadot nem kellett fizetni. Az ezt követő igen háborús időszakok, nem csak a várost, és annak lakóit viselték meg, hanem a szőlőültetvényeket is. Mátyás Király éppen ezért 5 évre elengedte a bordézsmát és a hegyvámot, motiválva a gazdákat, hogy az elpusztult szőlőket betelepíthessék. Az egyik, 1552-es kőszegi hegyvám könyv szerint 357 hektáron termelték a szőlőt ezen a területen. 1740 óta rendszeresen vezetik a Szőlő Jövésnek Könyvét, ami több szempontból is nagyon értékes, a világon egyedülálló. Szent György napján, április 24-én megörökítik minden évben a szőlő hajtásait. Az 1800-as évek végén a szőlőterület nagysága egytizedére csökkent a szőlőgyökértetű (filoxéra) pusztítása következtében. A kártevőt 1875-ben észlelték hazánkban, de valószínű, hogy már a századforduló előtt is pusztított Kőszegen. A pusztulás tetőfoka az 1890-es évektől körülbelül az 1920-as évek végéig tartott. A hegyközség 1904-ben már létesített oltványtelepet, de így sem tudták ellensúlyozni a területcsökkenést. A másik fő betegség a (szürke) rothadás volt, ami ősszel veszélyeztette a termést, és a korai szürettel tudtak csak védekezni ellene. A két világháború is hozzájárult a szőlőültetvények elhanyagolásához. A szőlő-és bortermelés egy időre megtorpant. 1894-ben már alakítottak bortermelő szövetkezetet (Kőszegi Bortermelők Szövetkezete), ami 1913-ban hegyközséggé alakult. 1955-ben a szőlősgazdák megpróbáltak egy szőlő- és gyümölcstermelő mezőgazdasági társulást létrehozni, majd 1957-ben újjáalakultak. Fő céljuk a közös értékesítés és a szőlők felújítása volt. Ismét fellendült Kőszegen a szőlőtermelés. 1967-ben megtörtént az első nagyüzemi szőlőterület telepítése a Napostetőn (2 ha). 1974-76 között újabb 2, 5 hektárral bővítették ezt a területet. 1991-ben egy újabb átalakulást követően lettek Szőlőtermelők és Borértékesítők Szövetkezete. Később néhány hegytulajdonos megalakította a Kőszegi Hegyközséget (1991. június 21.) A 90-es évek végére kialakult egy újabb generáció a szőlőtermelők körében, és új ültetvények is létesültek Kőszegen. Nyolc-tíz szőlősgazda hektáros nagyságrendben foglalkozik szőlőtermesztéssel. A kőszegi bor sokkal értékesebb annál, hogy csak helyi szinten értékesítsék, a turisták is szívesen fogyasztják, a különböző városi rendezvények méltó szereplője. Célok: Kezdeményezésünknek, a borászatok, a borturizmus fejlesztésének több célja is van. Gazdasági és turisztikai fellendülést tűztünk ki magunk elé, kihasználva a térség kedvező Green Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

35

fekvését, éghajlatát és klímáját. Fontos a hagyományokkal járó tudás megmaradása, a közös tapasztalat átörökítése. Egy erős hagyománnyal rendelkező városnak nem csak alkalmazkodnia kell a globalizációhoz, hanem ki is kell használnia, fontos nyitottnak maradni, újítani, mindezt úgy, hogy a hagyomány megtalálja saját funkcióját. A kezdeményezés alapnak tekinti a borászat tradícióját, szellemi és anyagi értékeit, és prioritásként kezeli ezek megóvását. Szeretnénk, ha a szőlő és bortermelés hagyománya folytatódna, az ifjabb generációk továbbvinnék és mélyítenék a már meglévő tudást, fejlesztenék a szőlészeteket, borászatokat. A bortermelés mindig szorosan összekapcsolódott a turizmussal. Rövid távú cél a város és környéke olyan jellegű bor - gasztronómai - turisztikai fejlesztése, ami kiszolgálja a borkedvelők, borfogyasztók igényeit is. Szeretnénk minél több látogatót fogadni, akiket olyan programcsomagokkal tervezünk itt marasztalni, melyek főként borászataink köré szerveződnek. Kis falvaink vendégasztalain legyen állandó lehetőség a helyi étkek mellett a helyi bor kóstolására. A borutakon való barangolást is szeretnénk biztosítani a térségünkbe érkezőknek. Ennek egyik feltétele a turisztikai alapinfrastruktúra fejlesztése. Jelenleg 1 háromcsillagos és 1 kétcsillagos szálloda üzemel Kőszegen, emellett panziók, hangulatos és családias nyaraló-és vendégházak oldják meg a vendégek elszállásolását. Mennyiségi és minőségi változtatásokat kell eszközölni, olyan szállodákat építeni, melyek mind befogadóképességében, mind kínálatában minden igényt kielégítenek, konferenciák lebonyolítására is alkalmasak. A Kőszeget körülvevő hegyek, erdők, források a túrázók egyik kedvenc helye, nem hiába nyerte el az Írottkő Natúrpark - ökoturisztikai kínálata, és fejlődése alapján - 2009-ben a Magyarország Kiváló Desztinációja (,,European Destinations of Excellence”) címet. A bakancsos turisták számára is hasznos beruházás lenne az úgynevezett zöld-házak létrehozása. Öko-turisztikai fejlesztéssel környezetbarát (passzív) házakat építtetnénk, energiatakarékos megoldásokkal (napkollektor, víz újrahasznosítás, újrahasznosított berendezések), mindezt úgy, hogy illeszkednének a tájképbe, nem változtatnák meg azt. A látogatók létszámát turista attrakciók megteremtésével és a már meglévők fejlesztésével lehet növelni. Ilyen például új túraútvonalak, élményutak, kalandpark kialakítása, a múzeumokban interaktív kiállítások szervezése, de a város üresen álló strandterületét aquaparkként is kiválóan lehetne hasznosítani. Az Írottkő Natúrpark szubalpin klímája Magyarország legtisztább levegőjű régiói közé emeli térségünket. A tiszta, egészséges levegő egészségre gyakorolt jótékony hatása az asztmás és allergiás betegségek kezelésére kiválóan alkalmas. Ez irányú fejlesztési terveink mellett nagyon fontos jelentőséggel bír a gasztro-és borturizmus. Kedveltek a szőlészetekben, pincészetekben tett kirándulások, kóstolások. A már meglévő borutak, illetve a Kőszegi Borok Háza fellendítése hamar érzékeltetné jótékony hatását városunk turisztikájára nézve. A borforgalmazás fejlesztése hosszabb folyamatot vesz igénybe, mely elsősorban új, beültethető területeket igényel, továbbá az eszközparkok bővítése elkerülhetetlen. Ahhoz, hogy még több vendéget tudjanak a kőszegi borászatok fogadni, minőségi szolgáltatásokkal, a gazdákat tehermentesíteni kell, ez új munkaerő bevonásokat tesz szükségessé.


36

A turisztikai befektetések gazdasági fejlődéssel is járnak, azon túl, hogy a szakemberek közötti kapcsolat erősödne, lehetőség lenne munkahelyteremtésekre, vállalkozások működésének segítésére. Erőforrások: Esetünkben két fő erőforrást különböztetünk meg, melyek kiegészülnek az információskommunikációs technikákkal és olyan helységekkel, ahol borászattal kapcsolatos rendezvényeket, programokat lehet tartani. Emberi erőforrás alatt, az alább felsorolt borászokat, és pincészeteiket értjük.        

Alasz Pince Cserkuti Pincészet Jagodics Pince Kampits Pince Láng Pincészet Stefanich Pincészet Tóth Pincészet Szőlőtermelők és Borértékesítők Szövetkezete

A különböző szervezetek, egyesületek hozzájárulnak a kőszegi borászat hagyományainak megőrzéséhez, ehhez kapcsolódó rendezvények lebonyolításához és a helyi borok, illetve a borfogyasztás népszerűsítéséhez. Kőszeg és Környéke-Vaskeresztes és Környéke Hegyközség Legfőbb szakmai szervezet. Nem csak közfeladatokat lát el, hanem borversenyeket szervez, nyilvántartásokat vezet, származási bizonyítványokat ad ki. A mai hegyközség 1996-ban alakult meg, közreműködik a város nagy, borhoz kötődő rendezvényei, például Szőlő Jövésnek Könyve, Kőszegi szüret, Márton napi újbor bemutatása megrendezésében. Ezen kívül minden évben szerveznek városi, megyei és minden második évben nemzetközi borversenyeket, szakmai előadásokat, kirándulásokat hazai és külföldi borvidékekre, elnöke Stefanich Kornél. Borbarátok Egyesülete 1998. január 9-én alakult 24 taggal. Céljuk a hagyomány megőrzése, újak teremtése, Magyarország borvidékeinek megismerése. A közös összejöveteleken kívül szintén részt vesznek szakmai előadásokon, és borvidékekre tartó kirándulásokon. Kőszegi Borbarát Hölgyek Egyesülete 1999-ben alakult, 22 taggal. Komoly szerepet tölt be a kőszegi borkultúra ápolásában. Rendszeresen részt vesznek a bor-ünnepeken, a borkirálynő választás megvalósult ötlete is tőlük származik. Minden szakmai rendezvényen képviseltetik magukat, a kőszegi bor Green Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

37

népszerűsítése különösen fontos számukra. Nevükhöz fűződik a Borkorcsolya verseny, a Hölgyek Bora választás, vásárokon való részvétel, és a Borbál megszervezése is. Írottkő Natúrparkért Egyesület Az egyesületnek nagy szerepe van a kőszegi borászatban, az ő támogatásával jött létre a Kőszegi Borút 2004 őszén. A Borútat népszerűsítő prospektusokat, információs táblákat, plakátokat szintén az egyesület készítteti, a különböző rendezvények szervezésében és lebonyolításában is aktív szerepet vállal. Ezek a programok sok turistát hoznak a városba, ami jó hírnevet és bevételt is jelent.

Információs és kommunikációs háttér Jelenleg a borászatokat és termékeiket kiadványokon keresztül promotálják. Ezeket a prospektusokat egyrészt a borászok saját maguk készíttetik, másrészt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Írottkő Natúrparkért Egyesület ad ki brosúrákat. Az információs füzeteken kívül majdnem mindegyik borászat rendelkezik saját honlappal. 13. táblázat: Pincészetek

Láng Pincészet

www.langpinceszet.hu

Tóth Pincészet

www.tothpinceszet.hu

Kampits Pince

www.kampitspince.hu

Alasz Pince

www.alaszpince.mindenkilapja.hu

Közös honlap

www.koszegibor.mindenkilapja.hu

Borok Háza

www.koszegiborokhaza.eu

Helységek, ahol borkóstoltatás, előadások és egyéb rendezvények lebonyolíthatók a borászatok mellett: Kőszegi Borok Háza A 2005-ben létrejött Kőszegi Borok Háza méltó őrzője a kőszegi borkultúrának, a házban bemutatásra kerül a kőszegi szőlő-és bortörténet, a szőlőfeldolgozás és borkészítés hagyományos eszközei. A Kőszegi Borok Háza Vinotékája a Kőszegi Borút tagjainak (10 borász) borkínálatát mutatja be. Kőszeg hagyományosan vörösbortermő vidék, a kékszőlők – elsősorban a kékfrankos, a zweigelt, a blauburger a meghatározók. A fajtaösszetétel azonban az elmúlt időszakban is módosult, bővült, színesedett a gazdák borkínálata, új fajták, újabb borok jelentek meg.


38

Borárium-Vinotéka Kőszeg történelmi belvárosának műemlék utcájában, a Jurisich-vár szomszédságában található, felújított műemlék épületben. Borkóstolók során megismerhetőek a helyi borok, a kőszegi borvidék történelme és sajátosságai. Végrehajtás és kivitelezés: Segítséget nyújtunk a kőszegi bor piacának bővítésében, a kereslet megteremtésében. Mindenképpen elő kell segíteni a szőlőtermelők együttműködését, fontos lenne egy Termelői Értékesítői Szervezet (TÉSZ: a zöldség – gyümölcs ágazatból élő termelők közösen összefogva non-profit szervezetet alkotva csökkentsenek a rájuk nehezedő költségeken, illetve növeljék versenyképességüket azáltal, hogy az egyénileg megtermelt árut közösen értékesítik) létrehozása. A borok közvetlen piacra jutását segítő létesítmények építését, fejlesztését is folytatni kell. Az Írottkő Natúrparkért Egyesület a termék előállításhoz kapcsolható turisztikai programokra dolgoz ki javaslatot: 

A termelők igényességét, szakmai tudását erősítő képzéseket szervez



Egyéb jellegű kiadványaiban, rendezvényein nyilvánosságot biztosít a térségben előállított helyi termékeknek és termelőknek



Helyi termékes kiadványt jelentet meg



Rendezvényeket, bemutatókat szervez



Fogyasztói kampányokat szervez



Segíti a kis-és nagykereskedelemi boltokkal való tárgyalásokat



Elősegítheti a gazdák közötti kommunikációt fórumok szervezésével

Lehetséges gyenge pontok: A szőlészetek kis területen gazdálkodnak, így a gazdák nem tudnak nagyobb mennyiségű szőlőt megtermelni, bort előállítani. A legnagyobb ültetvény 15 hektáros, ezzel szemben a Balatoni borvidéken 60-70 hektár termőterület tartozik egyetlen gazdához. Szabad telkek vásárlására lenne lehetőség, ám a borászatokhoz vezető utak állapota nem megfelelő a közlekedéshez. A másik alapvető probléma, hogy a területek nincsenek közművesítve, korszerűsítésükhöz nagy volumenű beruházás szükséges. A telkek meredek elhelyezkedése megnehezíti a gépekkel történő művelést.


39

Érintettek bevonása, célcsoport: Alasz Pince 1996-tól foglalkoznak szőlővel, szőlőterületük a Királyvölgyben és a Borsmonostori dűlőben 2, 5 hektáron található. A pincészet főleg kékfrankos és blauburger fajtát termel, illetve 2008 óta telepítettek sárgamuskotályt is. Az értékesítés főleg háztól történik, de nemcsak a végfogyasztóknak, hanem vendéglátóegységekbe és szállodákba is kannás és palackos kiszerelésben. A pincészet vendéglátásra is alkalmas, egy külön erre a célra kialakított helységben, ahol 20-24 főt tudnak fogadni. Borait a fogyasztók megelégedésére állandó minőség jellemzi, a családnak biztos megélhetést nyújtva és további fejlesztésre is lehetőséget adva. Több megyei, városi és nemzetközi borversenyen is díjakat nyert. (legutóbb a Vas megyei Borversenyen 2010-ben kapott 2009-es Kékfrankos bora Nagyarany minősítést. Az ellátás folyamatos, a bor egész évben kitart. Őstermelő és vállalkozási formában üzemeltetik a pincészetet. Cserkuti Pincészet 1964 óta foglalkoznak szőlőtermesztéssel ma 1, 5 hektár területen termelnek Kőszeg egyik hagyományos szőlőtermő területén a Kálvária-hegyen. Jelenleg kékfrankos, zweigelt, merlot, fajtákkal foglalkoznak. Megyei és városi borversenyeken is eredményesen szerepelnek (2009-Zewigelt-bronz). A bort palackozva és folyóborként értékesítik a családi háztól. A Kálvária hegyen található pincében előzetes bejelentkezés alapján 20-25 főt tudnak fogadni. Frank Borászat A szőlőt hagyományos és a korszerű technológia együttes alkalmazásával dolgozza fel, melynek során törekszik a friss, gyümölcsös, fajtajelleget visszaadó borokra. Pinot noir, az ebből készült rosé, kékfrankos, zweigelt nyújtják kínálata legjavát. A 2001 tavaszán telepített 1 hektár terület a Kövi-dűlőben található. Nagy gondot fordít a szőlő ápolása során a hajtásválogatásra és a fürtritkításra. 2004-2005-ben a város első bormestere, előzetes bejelentkezés után helytörténeti kiselőadásokkal, bordalok tanulásával színesített borkóstolókat tart az ínyencek örömére. Jagodics Pince 1998-ban telepített 2 hektár szőlőt Kőszegen a Borsmonostori-dűlőben. A pincészet 2002 óta számos nemzetközi és hazai versenyen sikeresen szerepelt. Az Európai Borlovagrend egyik alapítója tagja, a kőszegi lovagi szék vezetője, a város 2005-ös bormestere. 4 fajta szőlőfajtával foglalkoznak: chardonnay, kékfrankos, blauburger, cabernet sauvignon. Az értékesítés palackozott és folyóborként főleg háztól történik. Hatféle palackozott borból tud választani a vásárló. A borkóstolás csoportok részére előre egyeztetett időpont alapján történik. 10-15 fő fogadására alkalmas helység várja a vendégeket a családi háznál kialakított pincehelységben. A Borsmonostori dűlőben 50-60 fős vendégsereg fogadására alkalmas


40

pincével is rendelkeznek. A családi ház panzióként is működik, ahol 12 fő tölthet kellemes vendégéjszakákat. Kampits Pince 1985-től foglalkoznak szőlővel, ma 2 hektáron termelnek. Kőszegen a Pogányok bejáratánál lévő pincéjükben dolgozzák fel a szőlőt és értékesítik a bort. Itt található a 2000-ben épített pinceépület, ahol 225 literes tölgyfahordókban tárolják a 3 fajta szőlőből készített, zweigelt, kékfrankos, blauburger, valamint saját ízvilág szerint házasított boraikat (cuvée), illetve kínálják is vásárlóknak. Rendszeresen részt vesznek borversenyeken, ahol sikeresen szerepelnek. A pincében kialakított kóstoló helyiségben kis létszámú csoportok, baráti társaságok fogadása is lehetséges, előzetes bejelentkezés alapján. Láng Pincészet A kőszegi szőlőtermelés és borászat hagyományai lelhetők fel a Láng pincészetben. A működő, fahordós, ászokoló pince előterében berendezett, kultúrált kóstolóhelységben a régi Buschenschankok (kapáskocsmák) hangulatát idéző környezetben ízlelhetik meg az idelátogatók a kőszegi borokat. A gazdálkodás 5,4 hektáron folyik. A bor értékesítése hagyományosan háznál történik, a pincészet vendéglőknek is szállít boraiból. Borkóstoláshoz vendéghelyiséget létesítettek, így lehetőség nyílik a borok ízlelgetésére. A Láng pincészetben kóstolható borok: kékfrankos, blauburger, zweigelt, pinot noir, syrah, cabernet sauvignon és franc, valamint bíborkadarka. A pincészet hitvallásának megfelelően azonban a helyi, tájjellegű szőlőfajtákra fekteti a hangsúlyt (kékfrankos, blauburger). Fehér szőlőfajtákkal is foglalkoznak (rizlingszilváni, chardonnay). A nemzetközi, megyei, városi borversenyeken is kimagaslóan szerepelnek, 2004-ben elnyerték a Város Bora címet is. Mándli Borház A Mándli Borház két borvidéken – a Zalai illetve a Soproni borvidéken – termel szőlőt. A borászat Kőszeg és Zalabér között félúton található. A család 1885 óta rendelkezik szőlőterülettel, a jelenlegi borászat alapjait képező területek 1969-től folyamatosan kerültek a Mándli család birtokába. A borászat 1995-ben egy csempeszkopácsi parasztházban kezdte meg intenzívebb fejlődését, előtte a zalabéri szőlőterületünkön egy hagyományos földpince és présház adott otthont a borkészítésnek. Ekkor megkezdődött a szőlőterületek bővítése és felújítása, pincebővítés, technikai korszerűsítés (félautomata palackozó, erjesztő tartályok és tárolóedények beszerzése) valósult meg. 2005-től hűtött erjesztési és reduktív technológiát is használnak. 2006-ban kialakításra került egy kóstolóhelyiség, amit 2010-ben felújítottak. 2009-ben megnyitották borozójukat Szombathelyen. 2006-tól megkezdték a meglevő szőlőterületek átalakítását, és további területek új fajtákkal történő telepítését. 1500 hl koracél, műanyag és fahordós érlelő- és tárolókapacitásuk folyamatosan bővül.


41

Stefanich Pincészet 1994-óta foglalkoznak főállásban borkészítéssel 6 hektáron. Stefanich Kornél 2005-től a Kőszeg és Környéke Hegyközség elnöke, tagja az Európai Borlovagrendnek. Borászati és szőlőművelési eszközökből múzeumot hoztak létre Kőszegen. 5 féle szőlőből készítenek bort, kékfrankos, merlot, pinot noir, blauburger és chardonnay található választékukban. A 2011es év legjobb bora, lett a Stefanich Pincészet itala, Jurisich vére (cuvée), ezzel elnyerve a Város Bora megtisztelő címet. A Pogányokban lévő pincében folyó bor és palackozott bor értékesítése is folyik. Borkóstoló és borbemutató előzetes bejelentkezés alapján történik a családi háznál, ahol 60-65 főt tudnak fogadni. Az érdeklődő közönség itt megtekintheti a borászati és mezőgazdasági eszközök múzeumát is. Tóth Pincészet Szőlőtermesztéssel és borászattal 21 éve foglakoznak. Kőszegen elsőként az Ő pincészetük borai kerültek palackos kiszerelésben forgalomba. Ültetvényeik a Kőszegi-hegység legszebb dűlőiben vannak, nagy részük a város legnagyobb összefüggő szőlőterületén a Kövi dűlőben található. Kékfrankos, cabernet sauvignon, és tramini szőlőfajtákat termesztenek. 2003-ban kékfrankosuk a Város Bora címet nyerte el, emellett számos borversenyen is részt vesznek, eredményesen. Üzletükben palackos és folyó boraik is megvásárolhatóak. A borkóstolás előre egyeztetett időben történik. Szőlőtermelők és Borértékesítők Szövetkezete A szövetkezet 1956-ban alakult meg, jelenleg 40 tagja van. 4, 5 hektár szőlőterülete Kőszegen a Napostetőn található. A város egyik legrégebbi műemlék pincéjét működteti a Hegyalja u. 25. szám alatt, további két borozót a Rajnis u. 10. és a Várkör 54. szám alatt működtet. Tradicionális feldolgozás jellemzi a borkészítést. Kékfrankos és zweigelt szőlőfajtákat termesztenek. Minden szövetkezeti tag évi 5 napot köteles dolgozni a közös szőlőben.

További erőforrás a már bemutatott Írottkő Natúrparkért Egyesület és a Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása is.

Legfőbb célcsoportjaink a városunkba és annak környékére látogató turisták, akik eddigi tapasztalat alapján kedvelik a helyi borokat, szívesen kóstolják meg őket. Szeretnénk megismertetni borászataink termékeit a borfogyasztók, borkedvelők minél szélesebb körében. A fejlesztésekből a helyi lakosok is profitálnának, hiszen új munkahelyeket lehet teremteni mind a szőlészetekben, borászatokban, mind turisztikai területen. A város rendezvényeinek még nagyobb számú látogatottsága, illetve a borturizmusunk fellendülése jelentős bevételeket hozhatna, melyek hatását a város-és környéklakók is érzékelnék.


42

Eredmények és hatás: A beruházások által, - mint a szőlészetek és borászatok korszerűsítése, eszközeinek, gépállományának bővítése - nőne a bor mennyisége, valamint nagyban javulna minősége. A megfelelő felszereltség mellett, a gazdák terheltsége csökken, ezáltal jóval több rendezvényre tudnának kitelepülni, így növelve ismertségüket és forgalmukat. Az árualap (szőlő) növekedésével, olyan nagyságrendű bor termelhető meg, amely nem csak helyi szintű kereskedelmet tesz lehetővé, hanem akár nagykereskedelmi boltokkal való megállapodást is lehetővé tenne. Egy nagyobb, helyi borászat a tavasztól késő őszig tartó időszakban legalább 10 család megélhetését segíti a mezőgazdasági munkákkal, tehát mindenképpen pozitívan kihatással lenne a munkahelyteremtésre a fejlesztés, hiszen nem csak mezőgazdasági, alkalmi foglakoztatásokról lenne szó (marketing, pr, turizmus, adminisztrációs, szakmai tevékenységek). A borkultúrával kapcsolatos városi rendezvények az eddigieknél is kiemeltebb szerepet és látogatottságot kapna, hiszen a bor, mint kulturális tárgy, kommunikációs eszköz a mindennapokban is divatossá lett. Szent György Nap (április 24.) Sajátos helyi rendezvény, Szőlő Jövésnek Ünnepe, amely egy középkori jogszokásból alakult ki. 1740 óta vezetik a Szőlő Jövésnek Könyvét, minden évben berajzolják a szőlőhajtást. Ez a szokás egy olyan tradíció, ami Európa más szőlőtermesztő vidékein nem található meg. Általában a hajtások berajzolása előtti napon rendezik a megyei, és minden második évben nemzetközi borversenyt, hazai és külföldi borosgazdákkal és zsűritagokkal. A három napos ünnepségsorozat alatt a város bortermelői különböző borkóstolókat és szakmai előadásokat tartanak, hallgatnak. Kőszegi Szüret és Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó Kőszeg legtöbb embert megmozgató rendezvénye. A három napos programsorozat, már több mint húsz éve központi eseménye a megyének. Minden év szeptember utolsó hétvégéje a bor körül forog. A Szüret első estéjén kerül sor a borkirálynő választásra, akinek a megbízatása egy évre szól. Ezzel egy időben zajlik a város bora választás is. A képviselőtestület tagjai hivatalos borverseny-szabályzat alapján minősítik a borokat, és a legmagasabb pontszámot elérő viselheti a Város Bora címet. A város egy évig és reprezentálja protokoll eseményeken. Borbál 2004-ben rendezték meg először az első megyei borbált Kőszegen. Ezen az estén lehet kiérdemelni a bormesteri címet, az est folyamán a kőszegi borokból kóstolót tartanak. Akinek a bora a legjobban ízlik a közönségnek, ő lesz a bormester a városban egy évig.


43

Fontos még szólnunk a Borútról, melynek fejlesztése közvetlenül fejtené ki pozitív hatását a helyi borturizmus tekintetében. Az Írottkő Natúrparkért Egyesület és a Borbarátok Egyesülete kezdeményezésére a kőszegi borászok 2004-ben létrehozták a Kőszegi Borút programot. Az érintett termelők nem csak a helyi piacra szeretnének termelni, hanem megismertetnék boraikat hazai és nemzetközi szinten is. Célul tűzték ki a minőségi bortermelést, borértékesítést, vendéglátás feltételeinek megteremtését. Nyolc termelő csatlakozott, akik alapvető kritériumokat fogalmaztak meg: 

Minősített borral kell rendelkezni (OBI által)



Palackozott bor, saját címkével



Vendéglátásra alkalmas helyiség



Egyéni és csoportos vendégek fogadás, borkóstolók tartása



Meghatározott nyitva tartás

2004-ben elkészült a Borút logója, valamint minden tag információs táblát kapott, azonos arculati elemeket felhasználva. Korlátozások, határok: A, Szőlőterületek nagysága Minden tevékenység alapja az árualap. Az egyik alapvető probléma, hogy ez még mindig nagyon kevés, nincs elegendő bormennyiség. Jelenleg összesen 100 hektár nagyságú a kőszegi szőlőterület. Kettő-négy-hat-tíz hektáros nagyságrendű ültetvényekkel rendelkeznek a gazdák, ketten tíz felettivel, de ezek sem haladják meg a tizenötöt. Szemben Magyarország más borvidékeivel, ahol 60-70 hektáros szőlőgazdaságok tartoznak egy bortermelőhöz. A bor mennyiségét csak úgy lehet növelni, ha először is területek nagyságát növelik. A hagyományos szőlőtermő területek, mint a Királyvölgy és a Kőszeget körülvevő hegykoszorúi, Pogányok a filoxérát megelőzően összefüggő szőlőterületek voltak. A kártevő pusztítása után telepített ültetvények az 1930-as évek végére elöregedtek, újratelepítésük sajnos elmaradt. Ezeket kellene újra megművelni B, Lehetséges területek elhelyezkedése A fenti pontban említett lehetséges, beültethető telkek délkeleti lejtésűek, nagyon meredekek, géppel nem, vagy csak nehezen művelhetőek meg. Továbbá csak részben közművesítettek, (az áram bevezetésre került, a víz részben önerőből, de nem minden területen), az utak elhanyagoltsága miatt pedig nehezen megközelíthetőek. C, Úthálózat fejlesztése Green Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

44

A telkek közötti utak nincsenek megfelelően kiépítve. Egy borpincészet turisztikai célú hasznosítása,- látogatás, borkóstoló, - esetén, szükséges, hogy az odavezető utak korszerűek, jól karbantarthatóak legyenek. A kőszegi hegy egyik kiemelt fejlesztési célja az úthálózatok fejlesztése. D, Szőlősgazdák erőforrásai Kőszeg városa sok, a borászathoz kapcsolódó rendezvénnyel büszkélkedik, ahol elvárás, hogy a helyi bortermelők megjelenjenek és kitelepüljenek termékeikkel. A gazdák fő célja, hogy kiszolgálják az elsősorban helyi igényeket, mégis korlátba ütköznek. Nincs anyagi lehetőségük arra, hogy munkájuk minden részterületét külön válasszák (fizikai- irodaiadminisztrációs), és arra megfelelő szakembereket alkalmazzanak, így ezek a feladatok rájuk hárulnak. Ez azt jelenti, hogy egy helyi borász egész napját kemény fizikai munkával tölti (szőlőművelés, szüretelés, borkészítés), esténként borászkodik, borkóstolókat tart és egyidejűleg marketing és gazdasági szakértő is. Sok esetben nincs megfelelő kapacitásuk arra, hogy több rendezvényen vegyenek részt, elesve a bevételektől és promóciós lehetőségtől is. E, Technikai fejlesztés nehézségei A jó minőségű bor előállításához folyamatosan fejlődő, bővítendő eszközpark szükséges. A különböző borkészítési folyamatok számos berendezést igényelnek, néhány ezek közül: hűtő eszközök a hűtve erjesztéshez, melegítő berendezések, prések a kíméletes préseléshez, mindez rozsdamentes kivitelben. A szőlészet, a borászat, és a vendéglátás külön-külön eszközöket, befektetéseket követel a gazdáktól, amelyekre nem tudnak azonos időben beruházni, el kell dönteniük, mely területet fejlesztik: van, aki a termelés volumenét helyezi előtérbe, más gazdák a marketinget. Szükséges támogatás: A legtöbb pályázat, amely elérhető a gazdák számára, harminc-negyven százalékos önerőt (több millió forintos összeg meglétét feltételezi) ír elő, akár gépberuházásról, vagy pinceépítésről van szó. Olyan pályázati kiírásokra lenne szükség, amely ezt a szűk keretet feloldja, és megadja a lehetőséget a kisebb befektetésekre is. A szőlészetek bővítése több százmilliós beruházást jelent (14. táblázat):

14. táblázat: Szőlészetekhez szükséges beruházás nagysága

Terület

összeg

1 ha (100 m x 100 m)

1. 000 000 Forint


45

1 ha betelepítés

5. 000 000 Forint

Összesen:

6. 000 000 Forint

Pályázati támogatások: 

A rendezvények személyi és technikai feltételeinek (hostess, hűtőszekrény, kóstoltatási eszközök bérlete vagy vásárlása, ízközömbösítő falatkák, víz, áram, őrzővédő szolgálat stb.)



A résztvevőkről szóló promóciós, reklám anyagok elkészítése, közös marketing kampányuk megszervezése



Reklám, hirdetés különböző médiában, hirdetési felület, adásidő- és felületfoglalás



Borászattal, borturizmussal vagy borászati-idegenforgalmi ismeretekkel kapcsolatos szakképzés támogatása- Cél: széleskörű, szakirányú ismeretek oktatása a borászat, borturizmus területein, amelynek elsajátításával a végzett szakember képes bemutatni a helyi borászat adottságait, borturisztikai szolgáltatásait, hogy ez által a borturizmus helyi növekedését segítse.



Borászati gépek, technológiák beszerzése, borreform

Nem financiális támogatások: 

Szakemberek képzése és küldése térségünkben: borász, gazdász, marketing, menedzser, oktatók



Tanulmányutak, szakmai előadások: hazai és külföldi borászatok látogatása, nemzetközi szakmai előadások szervezése, tapasztalatcserék

A.2. Helyi értékek megőrzése és turisztikai attrakcióvá alakítása A.2.1. Gesztenyeligetek rehabilitációja a Kőszegi-hegységben A szelídgesztenye Magyarországon csak kevés helyen fordul elő. E tájak egyike Kőszegihegység, ahol gesztenye elegyes tölgyesek jelentős területen fordulnak elő. Az itt élők az elmúlt évszázadok során az elegyes erdőket átalakították, az erdők fáit számos helyen kivágták, s csak a nagy magvú gesztenyéket hagyták meg. Így alakították ki a tájra jellemző gesztenye ligeteket, melyek a gesztenye termése mellett jelentős fűhozamukkal a legelő háziállatok tartását tette lehetővé. A hegylábi szőlők mezsgyéin is számos gesztenyefa Green Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

46

fejlődött, hiszen jóízű termése miatt nagy becsben tartották. A gesztenyeligetek kiterjedése a XIX. század végén, a szőlőket pusztító filoxéra megjelenése után érte el csúcsát, hiszen a pusztuló szőlők helyére sok helyen szelídgesztenyét ültettek. Ilyen közismert terület például a Cáki pincék, mely épületek eredetileg présházak, borospincék voltak, a filoxéra megjelenése után azonban a kipusztult szőlők helyére gesztenyést telepítettek. Ekkortájt a Kőszeg-hegyaljai gesztenyések területe meghaladta a 3’000 katasztrális holdat (cca. 1’700 ha-t). A gesztenyeligetek egy része (Rohonc - Rechnitz, Rőtfalva – Rattersdorf, Rendek Liebing) az I. Világháborút követően Ausztriához került. A szelídgesztenye Délkelet-európai flóraelem, ízletes termését régóta fogyasztja az ember, s hosszú múltra tekint vissza a telepítése is. Hazánknak déli, délnyugati fertályán őshonosnak véljük, a Dunazugba viszont már valószínűleg a rómaiak telepítették. Nem ritka a szelídgesztenye sok száz éves példánya. A XIX. században számos ilyen egyedről szólnak a korabeli híradások. A XX. század leghíresebb fája a királyvölgyi gesztenye volt, melynek korát pusztulását követően mintegy 450 évben határozták meg. Számos matuzsálem található napjainkban is Bozsok, Velem, Cák és Kőszeg határában. A gesztenyeligetek természeti értékét e kultúrtársulás különleges növényvilága adja. E gesztenyésekben előfordul például a kígyónyelv, szúnyoglábú bibircsvirág, a sápadt és sömörös kosbor, a leány- és fekete kökörcsin, s itt élt a mára már kipusztult osztrák tárnicska ritka alfaja is. Az 1970-es években egy súlyos, a szelídgesztenyéseink jelentős részét elpusztító betegség a szelídgesztenye kéregrák ütötte fel a fejét. Az Ázsiából behurcolt mikroszkopikus gomba gesztenyéseink zömét elpusztította, napjainkig is folyamatosan fertőzi a frissen ültetett gesztenye magoncokat. Az idősebb fák esetében lehetőség van egy munkaigényes eljárással a betegséget lokalizálni, majd a fákat meggyógyítani. Oltványok ültetése esetén érdemes a betegségnek ellenálló távolkeleti gesztenye alanyokat használni. A szelídgesztenye termése és fája is értékes, termését sütve, főve, püréként, süteményekben egyaránt hasznosítják. Fája kemény, hajlékony és szép rajzolatú, értékesebb még a tölgyekénél is. A XX. században a Kőszegi-hegység gesztenyései rohamosan fogytak. A század elején, közepén elsősorban üdülőterületként hasznosították a gesztenye ligeteket. A II. Világháborút követően számos gesztenyés gondozásával felhagytak, az egykori határsávba a tulajdonosok is csak nehezen jutottak be, így a gesztenyeligetek elcserjésedtek, beerdősültek. A század második felében megjelenő kéregrák következtében egész hegyoldalak gesztenyései pusztultak el, például a kőszegi Kálvária hegyoldal, vagy a cáki gesztenyés.


47

A szelídgesztenye termése komoly bevételi forrás volt, jelentős mennyiséget szállítottak a fővárosba és külföldre, de helyben is fogyasztották. A mai napig élő hagyomány az októberben szabadtűzön sütött gesztenye fogyasztása finom murcival (erjedésnek indult musttal). Velem községben immár majd két évtizede rendezik meg a gesztenyeünnepet, a kétnapos rendezvényen mintegy tízezer látogató tolong az apró falucskában. Ugyancsak jelentős részben a gesztenye köré szerveződik Kőszegen az Írottkő Natúrpark Egyesület által szervezett Orsolya napi vásár, ahol a Natúrpark ízeivel, a helyi kézművesek termékeivel ismerkedhetnek meg az ide látogató turisták. Az élő gesztenye kultusz megőrzésének feltétele a gesztenyeligetek megőrzése, regenerálása. Nélkülük néhány évtizeden belül eltűnnek a termő, nagy szemű gesztenyefák, s csak az erdőkben spontán újuló, általában apró termésű gesztenyefák emlékeztetnek majd az egykor virágzó gesztenye kultúrára. A regenerálás első lépésében fel kell mérni az egykori gesztenyéseket, meg kell vizsgálni regenerálhatóságuk feltételeit. Az üdülőkké alakított gesztenyések visszaalakítására nincs esély. A gazdátlanul maradt, s ennek folytán beerdősült gesztenyések sora fellelhető. Tulajdonosaik a Szombathelyi Állami Erdőgazdasági ZRT, illetve magánszemélyek. A kéregrák pusztítása miatt megsemmisült, illetve leromlott gesztenyések szintén számos helyen fellelhetők. A legismertebb terület, a cáki gesztenyés oldal az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és magánszemélyek tulajdonában van. Pályázati pénzek bevonásával megvalósítható a gesztenyések regenerálása. A magánszemélyeket be kell vonni a programba, illetve az idős tulajdonosok területeit meg kell kisérelni megvásárolni. A felvásárolandó terület nagysága 30-50 ha, hektárankénti értéke 1,5-2 millió forint, a vásárláshoz tehát mintegy 45-100 millió forintra (150 ezer-330 ezer Euróra) van szükség. A beerdősült gesztenyeligetek rehabilitációja egyszerűbb, több lépésben el kell távolítani a felverődött cserjéket, fákat, ahol pedig szükséges pótolni kell a hiányzó gesztenyefákat. A kipusztult gesztenyéseket fel kell mérni, megvizsgálandó a megmaradt gesztenyék egészségi állapota. Haladéktalanul hozzá kell fogni a beteg, de még gyógyítható fák kezeléséhez. A hiányzó, elpusztult fák helyére pedig rezisztens alanyra oltott nemes gesztenyefákat kell ültetni. E munka költségigénye hektáranként 200-400 ezer forint. A rehabilitált gesztenyeligetekben pihenőhelyeket, tűzrakóhelyeket kell kialakítani. A Cáki pincék múzeális épületeiben kialakított bemutatóhelyet bővíteni kell, hogy az ide látogatók megismerkedhessenek a szőlő- és borkultúra, a gesztenyetermesztés és -feldolgozás múltjával, jelenével. A gesztenyeligetek fenntartásához legelő állatokra is szükség van. A


48

lassan újra éledő szarvasmarhatartás lehetőséget biztosít arra, hogy a területek fűhozamát bérbe adjuk, hogy a legelő marhák segítségével a ligetes szerkezet megőrízhető legyen.

A gesztenyeligetek rekonstrukciójának számos pozitív következménye lesz, - biztosítjuk az évszázados helyi termék alapanyagát, - lehetővé teszi a gesztenyéhez kötődő hagyományok fennmaradását, - az élőhelyrekonstrukció révén biztosítjuk a ritka, veszélyeztetett fajok fennmaradását, - a természetvédelmi szakemberképzés számára alkalmas helyszínt biztosít, - segíti a helyi szarvasmarha tartás újjáélesztését, - biztosítja egy évszázados gazdálkodási forma, a kialakult hagyományok megőrzését, - fenntartható gazdálkodási formát alakítunk ki (vissza) a jelenleg elhanyagolt területeken, - a bevételek jobb életminőséget biztosítanak a tulajdonosoknak, bérlőknek, - vonzó turisztikai célpontot alakítunk ki, - együttműködésre ösztönzi a ligetek tulajdonosait, az érintett hatóságokat, civil szervezeteket, - együttműködést tesz lehetővé a Kőszegi-hegység osztrák oldalán élőkkel.

Projekt neve: Gesztenyeligetek rehabilitációja a Kőszegi-hegységben Projekt összegzése: A Kőszegi-hegységben egykor kiterjedt szelídgesztenye ligetek díszlettek, mára azonban csak töredékük maradt fenn. Rehabilitációjukkal megőrizhetők a társulás ritka, veszélyeztetett növényfajai, fennmaradhatnak a gesztenyéhez kötődő néphagyományok. Projekt háttere: Az elmúlt évszázad során töredékére zsugorodott a hegység gesztenyeligeteinek területe. Viszonylag alacsony költséggel újraéleszthetők e nagy természeti értékű, számos hagyományos gazdálkodással kapcsolatos emléket őrző növénytársulások. Projekt átfogó célja: A nagy természeti értéket képviselő, egykor jelentős gazdasági értéket termelő szelídgesztenye ligetek rehabilitációja.


49

Projekt konkrét célkitűzései: - gesztenyeligetek újjáélesztése, - turisztikai létesítmények építése, kialakítása – tanösvény kialakítása, pihenőhelyek építése, tűzrakóhely építése, Cáki pincék felújítása, kiállítás létrehozása, forrásfoglalás felújítása - a hagyományos külterjes állattartás újjáélesztése, a ligetek legeltetése Projekttevékenységek:

beerdősült gesztenyeligetek megtisztítása, beteg fák gyógyítása, hiányzó egyedek pótlása, pihenőhelyek kialakítása, tűzrakóhelyek építése, Cáki pincék restaurálása, forrásfoglalás felújítása külterjes tartásra alkalmas szarvasmarhák vásárlása a szarvasmarhák tartásához szükséges berendezések telepítése

Várt eredmények:

egészséges gesztenyeligetek, turisták számának emelkedése, a táji értékek megőrzése

Projekt hatása:

tovább élnek a gesztenyeligetek, fennmaradnak az évszázados gazdálkodási hagyományok

Projekt várható kockázatai: érdektelenség, elpusztulnak a frissen ültetett fák,


50

erős vadkár hátráltatja a fiatal fák fejlődését, megrongálják a turisztikai berendezéseket, a legeltetéses állattartáshoz nem sikerül alkalmas gazdákat találni Projekt célcsoportjai: a gesztenyeligetek tulajdonosai - gazdák - Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság - Szombathelyi Erdészeti ZRT civil szervezetek - Chernel István Természetbarát Egyesület - Írottkő Natúrpark Egyesület turisták természetvédelmi szakirányon tanuló diákok

Projekt ütemterve: a program megvalósítása 3 évet igényel

15. táblázat: Gesztenyeligetek – ütemterv

1. év

2. év

3. év

tevékenység szükséges területek megvásárlása tervek elkészítése cserjék, nem kívánatos fák eltávolítása gesztenyefák ültetése beteg fák gyógyítása szarvasmarhák megvásárlása szarvasmarha tartás eszközeinek a telepítése Cáki pincék felújítása, bennük kiállítás kialakítása pihenőhelyek kialakítása tanösvény elkészítése forrásfoglalás felújítása tűzrakóhelyek kialakítása


51

Projekt megvalósításának helye: Kőszeg, Cák, Velem, Bozsok egykori és mai, rehabilitálható gesztenyeligetei Mérhető eredmények: a sikeresen rekonstruált gesztenyeligetek területe (ha), a látogatók száma (fő/év), az eltartott szarvasmarhák száma (db.) a védett, veszélyeztetett növényfajok gyarapodása (db./év)

A.2.2. Ragadozómadár mentő- és bemutatóhely fejlesztése, vadaspark kialakítása a kőszegi Chernel-kertben Kőszegen nagy hagyománya van a természetvédelemnek. 1863-tól Herman Ottó – az utolsó magyar polihisztor – tevékenységével kezdődik a környék intenzív természetvédelmi tevékenysége. Tanítványa Chernel István – aki a Magyar Madártani Intézet igazgatói székében is követi – teljes életét a madártannak és a természetvédelemnek szenteli. A Chernel család ősi birtokát, a Kőszeg-hegyaljai Címerpajzs dűlőben lévő gyümölcsöst arborétummá és madárvédelmi mintateleppé alakítja. A II. Világháborút követően kezdetben az enyészeté volt a híres kert, de a környék természettudósai felszólalására a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságának a kezelésébe kerül. Horváth Ernő igazgatóhelyettes irányításával nem csak a kertet hozzák rendbe, de kialakítanak egy kiállítási pavilont is, benne a Chernel család relikviáival és Chernel István madártani munkásságának emlékeivel. Kőszeg újabb népszerű ornitológusa, természettudósa Bechtold István volt. A Madártani Intézet külső munkatársaként, a Magyar Madártani Egyesület helyi csoportjának megszervezője és első elnökeként, a Solymász Szakosztály elnökeként sokat tett a madárvédelem, a természetvédelem népszerűsítéséért. Többek között az ő nevéhez kötődik a Kőszegi Tájvédelmi Körzet létrehozása, ő írta meg a megalapozó dokumentum állattani fejezetét. A közismert tudóshoz gyakran kerültek sérült állatok, elsősorban ragadozómadarak, melyeket ápolt, majd felgyógyulásukat követően szabadon engedett. A Chernel-kert az 1990-es évek első felében a Fertő-Hanság (majd az Őrségi) Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe került. Az Igazgatóság itt alakította ki a Kőszegi Tájvédelmi Körzet irodáját, és létrehozott egy ragadozómadár mentő és rehabilitáló telepet. Az elmúlt időszakban mintegy 60 madárfaj több mint 1800 példánya került a kőszegi telepre, közülük 936 példányt sikerült egészségesen szabadon engedni. A sérült állatok elhelyezésére és bemutatására szolgáló röpdék (volierek) 1994-95-ben épültek, napjainkra teljesen tönkrementek. Egy számos egyéb célt is kitűző KEOP pályázat keretében teljes felújításra kerülnek a röpdék, javítva ezzel az elhelyezett állatok életkörülményeit, valamint a kulturált bemutatásuk feltételeit is. A pályázat lehetőséget biztosít egy kisebb vadaspark kialakításra kerül is. Green Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

52

Projekt neve: Természetvédelmi mentőhely fejlesztése, vadaspark kialakítása a kőszegi Chernel-kertben Projekt összegzése: Az 1990-es évek közepén létrehozott madár-mentőhely felújítására, s látványos, korszerű bemutatására pályázott az Igazgatóság. A kertben gondozott állatok lehetővé teszik egy vadaspark kialakítását. Projekt háttere: A Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett telepre építve, annak felújításával és funkciójának bővítésével jelentősen növelhető az ide látogató turisták létszáma. Projekt átfogó célja: Olyan korszerű gondozó és bemutató központ létrehozása, mely egyaránt szolgálja a sérült állatok gondozását és egy vadaspark működtetését. Projekt konkrét célkitűzései: - Korszerű röpdék kialakításával a bekerülő állatoknak korszerű elhelyezés biztosítása. - A röpdék speciális kialakításával nem csak a madarak rehabilitációja biztosítható, hanem a bemutatásuk is. - A sérülésük folytán tartós gondozásra szoruló egyedek segítsgével bemutató kialakítása. Projekttevékenységek: sajtótájékoztató a pályázat bemutatása céljából az elavult röpdék elbontása új röpdék építése kiszolgáló létesítmények kialakítása szabadtéri bemutatóhelyek kialakítása Várt eredmények: több látogató az arborétumban óvodás, iskolás korú gyermekek természettudatos nevelése több szabadonengedhető gondozásba került állat Projekt hatása: a gondozásra bekerült állatok szakszerűbb ellátása a természet iránti érdeklődés fokozása Projekt várható kockázatai: a látogatószám nem növekszik a remélt mértékben nem javul a szabadonengedhető egyedek száma Green Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

53

Projekt célcsoportjai: - Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság - Chernel István Természetbarát Egyesület - Írottkő Natúrpark Egyesület - turisták - környéken lakó diákok Projekt ütemterve: a program megvalósítása 2 évet igényel

16. táblázat: Chernel-kert – ütemterv

tevékenység 1. év

régi röpdék elbontása régi kiszolgáló épület elbontása új röpdék felépítése kiszolgáló egység felépítése

2. év

bemutatóhely kialakítása kiszolgáló eszközök beszerzése

Projekt megvalósításának helye: Kőszeg Chernel-kert Mérhető eredmények: a látogatók száma (fő/év), a szabadonengedhető egyedek száma (db./év)

A.2.3. Velemi malom rehabilitációs projekt Háttér: Velem Magyarország legszebb vidékén, Vas megye északnyugati részén, a Kőszegi-hegység lábainál található kis község. A település az Írottkő Natúrpark része. A környező Green Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

54

településekkel, Cákkal, Bozsokkal, Kőszegszerdahellyel és Kőszegdoroszlóval alkotják Kőszeghegyalját. Az Alpokalján található kristálytiszta levegőjű, szubalpin klímájú községről csodálatos kilátás nyílik az 582 m magasan fekvő Szent Vid kápolnára. Velemtől néhány kilométerre található az Írottkő (882m), mely a Dunántúl legmagasabb pontja, de Velem határába esik több magasabb pont is, így jellemzője a hegyes vidék, csupán a velemi mező tekinthető lapályos résznek. A falun keresztül folyik a szerdahelyi patak, és a falu déli részén folyik bele a Borrha forrásból induló Pákó-patak. Az alapkoncepció egy már meglévő üzemképes malomhoz kapcsolódik, amely erősen felújításra szorul. A hegyi patak sebes vize helyben termett búzát őröl, emellett, pedig a malom múzeumként is funkcionálna. Jelenleg a malmost sajnálatos módon bezárták, mivel a tulajdonos egyrészt emberhiánnyal küzd, másrészt nem látja annak fontosságát és lényegét, hogy egy ilyen értéket meg kell őrizni. Nem csupán egy malom van itt,múzeum is található benne, de adottságait szeretnénk sokkal jobban kihasználni: terveznénk egy boltot nyitni az egyik melléképületben, ahol kézműves termékeket, őstermelői árukat árusítanánk a közvetlen környékről, valamint fogyasztásra alkalmas gabonaféléket, gyógynövényeket és fűszereket. Továbbá a többi melléképületet is hasznosítanánk, nyitnánk egy pajtamozit, mellette egy büfét, ahol lehetőség szerint helyi termékekből, élelmiszerekből készítenénk ételeket. Magyarországon alig néhány, ma is üzemképes vízimalom található. Ezek egyikét Kőszeghegyalján, festői környezetben fekvő Velem tudhatja magáénak. A malmot először 1568-ban említik, tehát története régre nyúlik vissza. Az eredeti malom, melynek helyére a mai épületet emelték, zsúpfedeles, boronafalú építmény volt. Két vizeskerék hajtotta, amely valószínűleg 2 őrlőkővel működött. Az egyikben őröltek, a másikban daráltak. Csaknem valamennyi malomrészt fenyőfából készítettek, vasszeget alig használtak az építés során. A régi malmot 1913-ban lebontották, és a következő évben kőből építették meg vízfejét, valamint az épület földszintjét, és a magasított padlásterét. A malom az első világháború idején is dolgozott, majd a háború után további módosításokat hajtottak végre rajta, de a felújítást megelőző, mai arculatát 1919-ben nyerte el. Ekkor, lebontva a tetőt, még egy emeletet húztak az épületre. Az őrléshez szükséges energiát a szerdahelyi-patak vize adja. A szokatlanul kedvező terepviszonyoknak köszönhetően, valamikor a két világháború között a malom betonozott vízgyűjtőt kapott. Nagyobb mennyiségű csapadék esetén a felesleges vizet a szabadzúgón keresztül vezeti el a malmot megkerülő malomárok. A malom ma már sajnos csak üresen jár, a malomkerék elöregedése és a térséget sújtó árvíz okán a szerkezet immáron 3 éve áll. A malomgépek állapota kielégítő, de a munka nélkül Green Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

55

eltöltött huzamos idő miatt a teljes rendszer alapos átvizsgálásra és tisztításra szorul. Az őrlés újbóli beindításához a malomkerék cseréje (mert annak faanyaga teljesen tönkrement) és a patakmeder helyreállítása (tómeder kotrása, támaszfal megerősítése, zsilip cseréje) szükséges. A malom önmagában, működés nélkül is hatalmas ipar-és helytörténeti érték, esztétikailag szép, műszakilag érdekes, de minden látogatóban ott marad a “mozgás” hiányának érzete. Aktívnak, élőnek kell lennie egy ilyen háznak, nem beszélve arról, hogy a hagyomány megmutatása, átörökítése sokkal könnyebb, ha vizuális inger támasztja alá a hallott szavakat. Meg kell tanítani a gyerekeknek, hogyan készül a liszt. Kulturális luxus lenne lemondani arról a lehetőségről, hogy ez a vízimalom működjön, hihetetlen mennyiségű átadásra váró tudás veszne kárba. A területen több épület is található és hozzátartozik még egy kaszáló is. Ezek kihasználása olyan tevékenységekre ad lehetőséget, melyekkel az intézmény plusz bevételre tud szert tenni – büfé, pajtamozi, ajándék-natúrbolt, gyógynövény-és fűszerkert. A malomépület és a hozzátartozó járulékos épületek – molnárház, pajta, istálló – nagyon elhasználódott állapotban vannak, ezeket teljesen fel kell újítani. A szándék az, hogy a malom környezete maradjon olyannak, amilyennek az egykori molnárok megépítették. A helyreállított malom fejezze ki tájjellegét, őrizze meg a 19. századvégi, a 20. század eleji magyar visszaöntéses malom hagyományát, mindezt praktikus, modern és fenntartható környezetben. Vonatkozások: Hegyvidéki karakter A vízenergia a legrégebb óta használt megújuló energiaforrások egyike. A vizimalom erőforrásként vízenergiát felhasználó elsősorban gabona őrlésére szolgáló malom. A patakmalmoknál a víz egy részét a malomcsatornán vagy malomárkon keresztül közvetlenül vezetik az általában felülcsapott vízkerékhez. Ilyen módon az esés állandósága biztosított. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy egy esetleges áradás nem terheli túl a vízkerekeket és nem okoz a malom szerkezetén károkat. A patak, amely a hegyekből csörgedezik lefelé, adja a vízenergiát, amellyel lehet búzát őrölni a malomban. Fenntarthatóság A kezdeményezés fenntarthatósági szempontból stabilnak tűnik, hiszen, amíg hegyek és patakok lesznek, addig az energia biztosítva van az őrléshez. Gazdasági szempontból, azonban felvet néhány kérdést, illetve problémát, amelyre megoldást kell találnunk. A nyári szezon az általunk létrehozni kívánt komplexumban csúcsforgalmat jelent a rengeteg turistával, nyaralóval, nyári táborokkal. A téli, csendesebb időszak azonban még nem megoldott, a fenntartási költségeket, a dolgozók bérét ki kell termelni holt szezonban is. Jogszabályok Green Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

56

A műemlékvédelmi törvények nagyban korlátozzák lehetőségeinket. A 2001. évi LXIV. magyar törvény 41. § - 45. § meghatározza és leírja a műemlék fenntartási és felhasználási feltételeket és szabályokat. Már a tervezés fázisában alaposan meg kell gondolni minden egyes lépést. Egy példa: A büfében ki kell cserélni a járólapot, de nem szeretnénk, vagy nem találunk ugyanolyat, akkor a műemlékvédelmi hivatalnak meg kell indokolni, hogy miért történik a csere, miért nem olyan a járólap, amilyen a terveken szerepel, és az egész engedélyeztetési folyamatot újra kell játszani. Minden egyes alkalommal ez történik, bármilyen apró változtatásról is legyen szó. Ez hatalmas időveszteséget tud okozni. Célok: Általános célok Legfőképpen hosszú távú céljaink vannak. Az épületek felújítása mellett nagyon fontos az állagmegóvás, a folyamatos karbantartás. A malom nem csupán egy újra működő épület lenne, hanem hagyományőrzés és a hagyomány átadása egy önfenntartó komplexumban. Velem emblematikus jelképe, ahol bárki számára hasznosan eltölthető több órás - fél napos – elfoglaltság a vízimalom meglátogatása. A haszon, amely lehet, nem lenne túlságosan nagy, de stabil, megújulásra, bővítésre fordítható. Konkrét célok Funkcióbővítés. A turista most megérkezik, és érdeklődésétől függően 25-45 percet tölt a malomban az „előadást hallgatva” és a gépeket szemlélve. A cél az, hogy teljes körű kiszolgálást kaphasson. Ha megéhezik, megszomjazik, tudja helyben az étvágyát és a szomjúságát csillapítani, ha emléktárgyat vinne, tudjon hol vásárolni, ha már itt tartózkodik, tudjon a gyermeke játszani a játszótéren, ha lankad a figyelem malomlátogatás közben. De, ha már gabona, ha már liszt, akkor tudjon kenyérnekvalót vásárolni a boltban, és ha már gabona, akkor legyen bio és helyi. Legyen másféle biotermék is – zöldség, gyümölcs az őstermelőktől. Ha természetesség, jelenjenek meg a gyógynövények tematikusan ültetve a kertben, csomagolva a boltban. Továbbá, ha helyi termékekről beszélünk, akkor ne csak a termelők tudják kitenni a portékájukat itt, hanem a helyi kézművesek, művészek is. Legyen a malom egy kis komplex összefoglalása annak, amit hegyalja jelent. A tevékenység kivitelezésének előfeltételei: - felújított épületek - működő malom, belakható pajta, élhető eladótér, mosdó - engedélyek - pénz


57

Korlátok, akadályoztatások: - ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat) engedélye: fennáll a kérdés, hogy készülhet-e fogyasztható őrlemény olyan térben, ami látogatható? - Munkavédelmi hatóság: veszélyes munkahely a malom, megfelelő óvintézkedések megtétele elengedhetetlen a látogatók védelmére is. - a már egyszer említett munkavédelmi törvények, a módosítások nehézsége, engedélyeztetések, időtartamok. Várt eredmények, hatások: A tevékenységekhez kapcsolódóan - elégedett malomlátogatók - növekvő turistaforgalom a környéken - hosszabb ideig itt tartózkodó vendégek A célokhoz kapcsolódóan - munkahelyteremtés - emblematikus turistaattrakció

A hegyvidéki karakterhez kapcsolódóan - dolgozó patak - élőhely visszaállítás: pisztrángok telepítése a malomtóba, kétéltűek helye, vízimadarak fészekrakó helye - tanösvények látogatottsága - turistainformációs központ létrehozása - hosszabb távú cél: vezetett túrák a hegyekben és a faluban is

17. táblázat: SWOT – Velemi malom rehabilitációs projekt

S W Minimális kockázat Időtényező  az alaptevékenység

O T Fejlődő hegyi Csökkenő kerékpáros turizmus turistaforgalom


58

folytatásában

– potenciális látogatónövekedés Évi 4-5000 látogató  minél többet Ausztria közelsége – Nehéz gazdasági várunk a felújítással, osztrák turisták helyzet annál több pénz kell hozzá  Egyedi attrakció  a turisták a Kevesebb pénzköltési környéken negatív lehetőség az tapasztalatokat emberek oldalásról terjesztik komplex fejlesztés, Emberi tényező: a sokrétű, megfelelő kategóriájában alkalmazottak egyedülálló megtalálása Források: Anyagi Szükséges: Pályázati forrás, befektetői kölcsön, magánszemélyek adománya Emberi A fejlesztés és a kivitelezés alatt elég egy saját alkalmazott, viszont a működtetés során az ideális minimum létszám 4-5 fő: - tárlatvezető/molnár - eladó az ajándékboltban - kiszolgáló a büfében - gondnok (kertészkedés, takarítás) A nyári hónapban a turisták száma miatt érdemes gyakornokokat alkalmazni ösztöndíjas rendszerben, de a téli hónapok alatt, vagy egyéb pénzkereseti lehetőséget kell találni a malmon belül, vagy ki kell, hogy termelje a nyáron az alapszemélyzet téli munkabérét is. Természeti Adott: A patak, adott természetvédelmi terület adott természeti értékekkel. Eszközök Szükséges: berendezés, konyhai felszerelések, projektor, számítógép


59

Befektetők, célcsoportok, együttműködés: A Velemi vízimalom üzemeltetői: - X Ingatlanfejlesztő és Ingatlanértékesítő Zrt. - Velemi malomért Közhasznú Egyesület További befektetőket keresni kellene, illetve szükséges. További együttműködők: - Helyi önkormányzat - Írottkő natúrparkért Egyesület - helyi civilek: helyi tűzoltók, helyi kézművesek, helyi őstermelők Célcsoportjaink: - turisták - helyi lakosok

Módszerek és stratégiák a kivitelezés megvalósításában: Tervezés Az ötlet megszületése után tervezőkre van szükség, -építész, -gépész, -villamosmérnök és statikus, kerttervező és malomgépész összehangolt munkája szükséges. Az elkészült terveket minden esetben engedélyeztetni kell a KÖH-hel, a zöldhatósággal, majd megtörténhet a kivitelezés, ha rendelkezésre áll a megfelelő forrás. Fejlesztés Az alapfunkció –őrlés+múzeum- visszaállítása után jöhetnek a már említett funkcióbővítések specifikus célokkal. Kivitelezés Az engedélyek birtokában helyi szakemberekkel történne a kivitelezés, így közvetve munkalehetőséget, munkahelyet teremtünk a helyieknek. Értékelés


60

Amennyiben pályázati pénzből történik a rehabilitáció, a pályázat átvételekor alapos ellenőrzés várható. Ezen túl is az engedélyeket kiállító hivatalok is kiküldik az embereiket a project átvételére. Fenntartás A három nyári hónap a forgalom csúcsa, illetve a hosszú hétvégéken ugrásszerűen megnő a térségben tartózkodók száma, erre kell építeni. A téli időszak alatti működtetés még kidolgozásra szorul – mit és hogyan érne meg dolgozni, dolgoztatni, hogy az alapszemélyzet egész évben biztos állást tudhasson magáénak. Tehát a fenntarthatósági stratégia létrehozása a következő feladat a források előteremtéséig. Támogatás: - szakemberek - pályázati kiírás - tanulmányút

Átalakítás, felújítás részletes kimutatása: 18. táblázat: Velemi malom felújításának részletes kimutatása

Malom épületének felújítása (kívül, belül, állagmegóvás) Pajtamozi kialakítása

Büfé (lehetőség szerint helyi termékekből, helyi termelőktől vásárolt élelmiszerekből, pl. langalló a malomban őrölt gabonából, feltétek helyi őstermelőktől, gyümölcslevek, sütemények helyi őstermelőktől, vállalkozóktól)

- gépek felújítása, takarítása, karbantartása - malomkerék csere - épület átalakítása, - berendezések: vetítőgéprendszer, nézőtér kialakítása (komfortos üléshelyek) - mosdók kialakítása (vizesblokkok kialakítása, teljes vízhálózat kialakítás) - EU-s szabályoknak megfelelően akadálymentesítés épületen kívül és belül (rámpák, akadálymentesített mosdó, nézőtér megközelíthetősége) - teljes áram, gáz, vízellátás kialakítása - teljes áram, gáz, vízellátás kialakítása - konyha kialakítása az előírásoknak megfelelően (sütő-, hűtőberendezések, tisztítóberendezések, mind előírásoknak megfelelően, konyhai eszközök) - kiszolgálótér kialakítása (kiszolgálópult,


61

Ajándék-natúrbolt, turistainformációs iroda

Borospince kialakítása

Külső területek:

berendezések – tányérok, poharak, evőeszközök, tisztítóberendezések stb.) - vendégtér kialakítás (asztalok, ülőhelyek, komfortos hely legyen a vendégek számára – fűtés, légkondicionálás stb.) - mosdók - akadálymentesítés - belső design, dekoráció - épület teljes átalakítása ajándékbolttá - berendezések, polcrendszerek stb. - belső design, dekoráció - raktár kialakítása - akadálymentesítés - információs iroda kialakítása minden szükséges felszereléssel - teljes víz-, gáz-, áramellátás kialakítása - épület felújítása - borok tárolására alkalmas hely kialakítása - borkóstoló hely kialakítása - teljes víz-, gáz-, áramellátás kialakítása - berendezések, szükséges felszerelések - akadálymentesítés - belső design, dekoráció - tematikus gyógy-és fűszernövénykert kialakítása - játszótér kialakítása - pihenőtér kialakítása

A táblázatban felsorolt átalakításokhoz sok munkaerőt igényel, a kőműves team-ektől kezdve, a víz-gáz szerelőkön át, a belső építészekig, sok-sok embert mozgatna meg a projekt, munkát teremtve a helyi kis-és középvállalkozások számára, hiszen terveink szerint kizárólag helyi munkaerővel dolgoztatnánk. Fontos, hogy térségen belül oldjuk meg ezeket a kérdéseket és a financiális forrásokat is helyben tartsuk, mivel ez lehetne a helyi gazdaság fellendítésének egyik előmozdítója. Az idő rövidsége miatt konkrét ártervezeteket nem tudunk adni, de számítások szerint a rehabilitációs projekt teljes egészében körülbelül 30-40 millió Forintot venne igénybe. Mindenképp szükséges vállalkozásokat, befektető partnereket találni, pályázat esetén konzorciumi partnereket, ez a helyi befektetés, csak együttműködéssel valósítható meg, amennyiben reális elképzelésekkel dolgozunk. Green Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

62

A.2.4. Épített örökség megőrzése – épületek megóvása Kőszeg városában Épített örökség megóvása, egyedi műemlék épületek hasznosítása jó példával szolgálhat a fenntarthatóság területén. Konkrét és lényeges fejlesztések ezen a területen nem voltak – igazából a városi műemlék épületek zöme magánkézben van. A magánbefektetők eddig csak profitorientált invesztálásokat hajtottak végre. Igazából a kulturális érték megóvása mellett nem történt épületfelújítás. Nehezíti az épületek sorsát, hogy sok esetben rendezetlenek a jogi viszonyok. Számos esetben előfordul érdekellentét. Az épületek értékének meghatározásánál problémát okoz a műemlék jelleg értéke valamint az ingatlanokra sok esetben feljegyzett jelzálog jog és hitelezői követelés. Szerencsére jó néhány elképzelés akad az épületek helyrehozatalára és bemutatására. Épített örökség a Kőszegi hegységben: A kőszegi hegyvidéki, természetközeli helyszínen javasolt műemlék épület felújítás, hasznosítás például a fennmaradt határőrlaktanyák átalakítása turisztikai célból. A koncepció lehet akár többféle, de mindenképpen összekapcsolandó a természetközeliséggel és fenntarthatósággal. Kifejezetten alkalmas turisztikai célpontnak is. Megoldandó feladatok: a tulajdonviszony és az erdőségi / turisztikai érdekek egyeztetése, a látogathatóság megoldása. Hozzáadott kreatív funkciót adhatnak az alábbi koncepciók:  fenntarthatóság jegyében: az épület felújítása ökoház szisztémával. a helyszínen a rendszer működésének bemutatása, megújuló energiaforrások telepítése. Elérhetőség a városból vagy a hegy aljáról egyedi járművekkel: speciális design, napelemes/ hibrid autók  megmaradt határőr laktanyák átalakítása hüttévé, itt a helyi tradíciók (népszokások, ételek stb.) bemutatása, vendéglátás  az épületek átalakítása és az eredeti határőr funkció vagy a használatkori, 1989-ig itt jelen lévő jellegzetességek bemutatása – esetleg kiegészítve az adott kor egyéb jellegzetes tárgyi gyűjteményével retrospektív kiállítással.


63

Épített örökség megóvása a belvárosban: Helyi különlegességek, korszakok építészeti jellegzetességei, középületek és magánkézben lévő épületek esetében is. Az épületek listázása után kiemelendő néhány jellegzetes és egyedi épület: MÁV Gyermekotthon, Bálház, Zsinagóga

Zsinagóga projekt: A zsinagóga rövid története: Kőszegen a Várkör 41. alatt található az 1880-ban épült, romantikus stílusú, kettős bástyatoronyszerű előépítményű, kör alaprajzú, felülvilágító kupolás, jelenleg romos állapotban lévő zsinagóga. Az épület és a szakrális tér „látványában a sorsa” kifejezetten összetett sorsokat képvisel. Épitészetileg a bástyaszerű megoldás kifejezetten egyedinek számít. A zsidóság történetét illetően fontos tudni, hogy manapság csekély a kőszegi zsidó lakosság száma. Szükséges tisztázni, hogy szélesebb értelemben véve- és a helyi lakosság felfogásában mi a jelentősége a kőszegi zsinagógának, mint épített örökségnek.

Projektlista és ütemterv: 1. 2. 3. 4.

Az épület helyreállítása A szakrális tér helyreállítása (újraszentelése) Új művészeti, informális funckió hozzérendelése Az üzemeltető intézmény felépítése / menedzsment / marketingje

A koncepció kialakításának szellemiségi szempontjai:  Milyen funkciót láthat el mint megújított örökség?  Az eredeti funkció megőrzése alapvető-mindemellett milyen látogatottságot hoz majd?  Milyen újfajta (kreatív) hasznosítási lehetőség kínálkozik a térben?  A közösség mely tagjai használják az épületet és látogatják a programjait?  A megújított funkció milyen hatással bír az eredeti közösségre?  Milyen közös, kommunikatív szolgálata lesz az épületnek?  A megújított funkció mellett hogyan mutatható be az épület eredeti funkciója?


64

1. Az épület helyreállítás A javaslat hipotézisen alapul, mivel mind a zsinagóga és telke, mind pedig az előtte levő paplak és telke külön- külön magántulajdonban vannak szolgalmi joggal és hitel- jelzálog terheléssel. A tulajdonviszonyok rendezése után az épület állagát szükséges helyrehozni majd a díszítő elemeket restaurálni. 2. A szakrális tér helyreállítása (újraszentelése) A zsidóság és kifejezetten a kőszegi zsidóság kérdésére ezen tanulmány nem hivatott kitérni, de mivel mind vallási, mind pedig történelmi okok és eredet miatt ezek a tények és álláspontok közrejátszanak az épület- mint örökség kitüntetésében alapvető fontosságú ehelyütt megemlíteni. Elemi feladat az elkészült tér újraszentelése. 3. Új művészeti, informális funkció hozzárendelése Értékmegőrzés és fenntarthatóság szempontjából pontosan a kulturális és történeti értékek bemutatása adhat egy szerepet és hozzáadott értéket a térnek. 4. Az üzemeltető intézmény felépítése / menedzsment / marketingje A szó nemes értelmében véve valóban egy kreatív megoldás tenné minden szempontból élővé és fenntarthatóvá a helyreállított épületet és annak üzemeltetését. Javasolt pozíciók: - vallási képviselő - művészeti képviselő, menedzser: vizuális, zenei és történeti szakember - ügyvezető, menedzser PR szakember Menedzsmentben és marketingben, szakmai programok kialakításában szükséges összehangolni az eredeti szellemiség fenntartásával és a modern korban rendelkezésre álló technikai és technológia lehetőségekkel. Pénzügyi forrás lehetőségek (hipotézis- a magántulajdon elrendezése után): -

állami rendelkezésre elkülönített keret


65

-

vallási közösségi hozzájárulás Kőszeg város hozzájárulása az épülethez hozzárendelt funkciót koordináló és üzemeltető – feltételezzüknonprofit társaság bevételeiből egyedi/ alkalmi hozzájárulások, adományok

Felelősök kijelölése: -

a koordináló szervezet részéről képviselő vagy ügyvezető állami szerepvállalást képviselő szerv vallási szerepvállalást képviselő szerv

SWOT elemzés: 19. táblázat: SWOT - Zsinagóga projekt

Erősségek Lehetőségek  Meglévő épített örökség hasznosítása  Az ISES alapítvány UNESCO tanszékének támogatását megnyerni  Meglévő szellemi és kulturális örökség  Szakmai kapcsolatrendszerek megtartása, újraélesztése kihasználása  Meglévő szakemberek és szaktudás hasznosítása  Jó példák átvétele  Helyszíni lehetőségek az újfajta kommunikációra Gyengeségek Veszélyek  Rendezetlen tulajdonosi viszonyok  Egyedi és kollektív tudat félreértelmezése  Abszolút forráshiány  Forráshiány miatt asz esetleges  Kommunikációs potenciál hiánya finanszírozók megtérülési aránya- a  Társadalmi és történelmi megtérülés elosztása feldolgozatlan- de a mindennapokat is  Az épület relatív kihasználatlansága érintő kérdések és vallási nézetek  A fenntarthatóság jegyében történő egyeztetése hiányzik infrastrukturális és szellemi megújítás összeillik- e az eredeti elképzeléssel  Nyertes pályázatok esetén- a pályázat hosszútávú fenntartásainak (kikötéseinek) betartása forráshiány esetén


66

Indikátorok: ROI: pályázati vagy magántőke illetve szellemi tőke befektetés esetén mikor és milyen arányban térül meg a befektetés A ténylegesen befektetett tőke megtérülési ideje és aránya alacsony. Pszichológiai mutatók (egyéni elégedettség): Mind a vallási közösség mind pedig a kőszegi lakosság számára- de akár szélesebb körben értelmezve is a koncepció megvalósítása nagyfokú elégedettséget produkál. Terhelési mutatók: az adott fejlesztésnek nincsen számottevő környezeti terhelése. Az információszolgáltatással és tudatos figyelemfelhívással zéssel feltehetően pozitív reakciók és változás történhet pl. a helyi értékek megóvása terén. Regionális- és közösségi mutatók: a közvetlen Kőszeg és környéki társadalmi, kulturális és környezeti hatáson túlmutatva nemzetközi szintig is példamutató kezdeményezés lehet.

A.3. Turizmusfejlesztés A.3.1. A bakancsos turizmus fejlesztése a Kőszegi-hegységben (kistérségben) Alpannonia projekt A természet felértékelődése a turizmusban A turizmus egyik legfontosabb tényezője a természet. Ma már ugyan Földünkön csak nagyon kevés helyen beszélhetünk természetes, teljesen érintetlen természeti tájról, viszont a „természetközeli állapot” (tiszta levegő és vizek, természetes csend, változatos domborzat, eredeti élővilág) a legfőbb vonzerőt, illetve a turizmusfejlesztésben az egyik legfontosabb feltételt jelentik. A tömegturizmus ellentéteként az alternatív turizmus főként azoknak kínál kikapcsolódási lehetőséget, akiknek fontos a természeti környezet, illetve annak védelme, akik a turizmus során végzett tevékenységükkel nem akarják szükségtelenül károsítani a természetet. (Minimális mértékben természetesen mindenképp be kell avatkozni a természeti környezetbe, hiszen pl. a természetjáráshoz is turistautakat kell kialakítani.) Az alternatív turizmus – ahol a tömegturizmushoz képest jóval kisebb a turisták száma – jobban összhangban van a helyi természeti és kulturális adottságokkal, elsősorban azokra épül. S nem utolsósorban jobban figyelembe veszi a helyi lakosság gazdasági érdekeit, a realizálódott haszon nagyobb arányban marad helyben. Az alternatív turizmus arányának növekedése mérsékli a túlzott regionális koncentrációt. Ezáltal olyan tájak, kisvárosok, falvak is be tudnak kapcsolódni a turizmusba, Green Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

67

ahol ugyan nincsenek meg a tömegturizmus vonzerői (pl. tengerpart), viszont a fenti igényeknek meg tudnak felelni. A volt szocialista országokban még mindig találhatók olyan korábban elszigetelt, főként határ menti – térségek, ahol mind az ipari, mind a mezőgazdasági potenciál csekély, ezért napjainkban Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kap a szelíd turizmus, és azon belül az ökoturizmus kínálatának bővítése és menedzsmentje. A fent említett trendek kedveznek az osztrák–magyar határmenti térség turisztikai fejlesztésének is. Az egykori határ mentén az elzártságnak köszönhetően relatíve érintetlen a táj, amely az ökoturizmus alapját képezi. Az ökoturizmus egyik ága a természetjárás, melynek során az emberek kiszakadnak városi környezetükből, és a természetes környezetben töltik el idejüket. Ennek leggyakoribb módja a gyalogos kirándulások és gyalogtúrák, de ide tartoznak a vízitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is.

A természetjárás kialakulása a Kőszegi-hegységben A történeti Vas vármegyében az első egyesület, a Magyarországi Kárpát Egyesület Vasvármegyei Osztálya, viszonylag későn, 1887-ben alakult meg. Az egyesület a következő célokat tűzte ki maga elé: kirándulások szervezése; a megye hegységeinek feltárása geológiai, élettani, és történeti szempontból; a hegység turisták által látogathatóvá tétele: utak, útjelzések; padok, esőbeállók, kilátók építése. Kőszegről piros, Lékáról és Rohoncról kék jelzés vezetett az Írottkőre. Tervbe vették két kilátó építését, a Borostyánkő melletti Gerinchegyen és az Írottkőn. 1891 talán a legsikeresebb és leglátványosabb éve az egyesületnek, mivel ekkor már Vas vármegyében a turizmus nagy tömegeket képes mozgósítani. Ezt igazolta többek között a kőszegi turista mozgalom történetében rövid és hosszú távon jelentős szerepet játszó Írottkő-kilátó felavatása. Az avatást jelentős szervezés előzte meg. A kőszegi és rohonci vasutakon külön kocsikat állítottak be, hogy Szombathelyről is minél többen vehessenek részt. Az 1200-1400 főre becsült látogató jelentős része azonban Kőszegről érkezett. A kilátó ünnepélyes átadása Kőszegre is felhívta az országos turistamozgalom figyelmét. Az egyesület, alig évtizedes léte alatt mégis kiemelkedőt teljesített. A megyében úttörőként, a semmiből indulva meghonosították a turizmust, valamint a szervezett idegenforgalom meggyökereztetése is a társasághoz köthető. A trianoni békeszerződés után csak nagy nehezen indult meg újból a magyar természetjáró mozgalom. Az áttörést 1938-ban a Szent István-vándorlás hozta meg, mely magyar turisták tömegeit mozgatta meg. Az ország keleti végétől, a Nagy Milictől az ország nyugati végéig, Írottkőig terjedő több mint 800 kilométeres útvonalon létesült úgynevezett országos kék


68

jelzés (kéktúra) a Trianon utáni Magyarország területének minden hegységét összekapcsolta a Mecsek kivételével.

Hazai és nemzetközi túraútvonalak A Kéktúra az 1938-as Szent István Vándorlás óta a legjelentősebb és legrégibb magyar túramozgalom, melynek teljes hossza az Írottkőtől a Nagymilicig kb. 1100 km. A túramozgalmat az 1950-es években a Lokomotív Természetjáró Egyesület indította el. A „kéktúra” néven meghirdetett mozgalom kezdetben Sümegtől indult, a hetvenes években a kezdőpont Velembe került át, majd 1990-től a nyugati végpont az Írottkő lett. A teljesítők száma mára már meghaladta az ötezer főt, azonban a Kéktúra hosszabb-rövidebb szakaszait ennél jóval többen teljesítették már. Az utóbbi 5-10 évben az országos túramozgalmak mellett számos nemzetközi túraútvonal létesült, melyek szintén érintik a Kőszegi-hegység illetve az Írottkő Natúrpark területét: a Mária Út, a Vasfüggöny és a Szent Márton túraútvonalak.

Az Alpannonia túraútvonal A túrázás Ausztria legtöbb tartományában a táji adottságok révén rendkívül népszerű. A Kőszeggel illetve az Írottkő Natúrparkkal szomszédos burgenlandi térség (Geschriebenstein Naturpark) ugyancsak rendelkezik gyalogutakkal, különböző tanösvényekkel, élményutakkal és helyi különlegességekkel, melyek azonban nincsenek eléggé kihasználva turisztikai szempontból. Ezért szükséges egy olyan új típusú hosszú távú prémium túraútvonal kialakítására, mely a gyaloglás élménye mellett természeti és kulturális látnivalókkal, kiváló gasztronómiával és színvonalas szálláshelyekkel várja a látogatókat. A tájegységi kapcsolat révén- az Alpok utolsó nyúlványainak összekötése érdekében megszületett egy gyalogút ötlete, melybe Stájerország és Alsó-Ausztria egyes részeit bekapcsolva az útvonal a semmeringi sípályáktól egészen Pannóniáig, Kőszeg városáig vezet majd. A túraút tehát összeköti majd az alpesi hegyeket Pannóniával. A két szó összekapcsolásából keletkezett az alpannonia elnevezés.

A főútvonal a következő szempontok szerint kerül kijelölésre: A túrázónak és látogatónak a térségben a táj szépségét akarjuk bemutatni és egy különleges élményt nyújtani. Ezért mindenekelőtt változatos táji formák kiválasztására fektetünk


69

hangsúlyt és minél több kilátópontot és már meglevő attrakciót próbálunk bekapcsolni, a főútvonalnak panorámaút jelleget biztosítani. A mellékutak vagy bekötőutak kijelölésénél fontos, hogy csatlakozási pontokat biztosítsanak a főútvonalhoz, turisztikai vonzerővel rendelkezzenek,és 1-1 napos kirándulásokhoz, túrázáshoz biztosítsanak lehetőséget. Osztrák és magyar partnerek bevonásával olyan látványos panorámával bíró túraútvonal kialakítása a cél, mely napi 15-20 kilométer megtételével 5-6 nap alatt kényelmesen végigjárható. A túrázók maximális kiszolgálása érdekében az út mentén színvonalas szállásés vendéglátó-, valamint pihenőhelyek kialakítása szükséges. A már meglévő és létrejövő infrastruktúrát, látványosságokat és kultúrtörténeti elemeket össze kell kapcsolni és közösen kell értékesíteni. A bakancsos turizmust azonos minőséget biztosító, egységes és egyedi kínálattá kell fejleszteni.

A projekt hosszú és rövid távú céljai A projekt célja az Alpannonia túraútvonal kiépítése, turisztikai hasznosításának elősegítése, attrakciók bővítése, meglévő természeti és kulturális adottságok megújítása a nagyobb hasznosítás érdekében, a Kőszegi-hegység befektetői vonzerejének ösztönzése, ezáltal Kőszeg és térsége idegenforgalmi profiljának erősítése. A projekt megvalósulása esetén egyszerre nyílik lehetőség a Kőszegi-hegység meglévő turisztikai vonzerejének megújítására, illetve új vonzerők, „attrakciók” megalkotására.

LEHETSÉGES PROJEKTPARTNEREK és szerepük Az Alpannonia hosszú távú túraútvonal létrehozásában a legkülönbözőbb szereplők érdekeltek. Az útvonal létrehozásának egyik legfontosabb szempontja a természetvédelem, valamint az egyes települések, a turisztikai egyesületek és szolgáltatók érdekeinek szem előtt tartása. Az Írottkő Natúrpark lehetséges partnerei a projektben: 

ausztriai partnerek (1 burgenlandi, 1 stájerországi és 1 alsó-ausztriai turisztikai egyesület)



Kőszeg Város Önkormányzata



Őrségi Nemzeti Park



Szombathelyi Erdészeti Zrt.


70

A projekt megvalósításához szükséges legalább 1 projektmenedzser alkalmazása, aki a közös tevékenységeket felügyeli, illetve a partnerek közötti koordinációt biztosítja. A projekt nagy volumene miatt minden egyes projektpartner esetében szükséges 1 projektfelelős kijelölése az adott szervezetnél. Az Írottkő Natúrparkért Egyesületnek a projekt megvalósításához szüksége van Kőszeg Város Önkormányzatának anyagi támogatására a projekt előfinanszírozásához, illetve egyes – nagyobb volumenű – projektelemeknek (építési beruházásoknak) a város általi megvalósításához. Szakmai együttműködés tekintetében a túraútvonal kialakításában illetve a hegység különböző pontjain történő beruházások megvalósításánál fontos szerepe lesz az Őrségi Nemzeti Parknak és a Szombathelyi Erdészeti Zrt-nek. A túraútvonallal kapcsolatos tervek kivitelezésénél fel kell venni a kapcsolatot az érintett túra- és természetbarát egyesületekkel. A projekt megvalósításában és a túraútvonal jövőbeni működésében fontos szerepet kapnak a turisztikai vállalkozások, szállás- és vendéglátóhelyek, hiszen a tervek szerint az útipoggyász illetve a túrázók szállítását a főút és a szálláshely között meg kell majd oldaniuk. Ennek érdekében számos információs rendezvényt, workshopot kell szervezni a turisztikai vállalkozások számára. Tervezett projekttevékenységek: 1. Infrastrukturális beruházások új turisztikai attrakciók létrehozása, régiek felújítása -

új kilátók építése, régiek felújítása

-

túra- és szabadidőközpont kialakítása

-

tanösvények kiépítése (a hegység élővilágáról, kulturális és történelmi jelentőségű látnivalóiról)

-

erdei pihenőhelyek, kirándulóhelyek infrastruktúrájának javítása (esőbeállók, padok, információs táblák készítése)

-

gyalogutak, sétautak felújítása

-

túraútvonal jelzéseinek felfestése, csomóponti táblák elhelyezése

-

források felújítása, azok környezetének rendbetétele, tereprendezés

2. Közös marketingtevékenység - Alpannonia Magazin készítése - turisztikai kiadványok készítése magyar és német nyelven Green Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

71

- turistatérkép készítése - túrarendezvények szervezése - részvétel turisztikai kiállításokon és vásárokon, Magyarországon és Ausztriában - kétnyelvű internetes portál fejlesztése és karbantartása - sajtócikkek, PR - filmfelvétel

3. Termékfejlesztés, túravezető- és szállásadóképzés - túravezető képzések - tanulmányutak - termékfejlesztés, minőségi rendszer kiépítése - túraútvonal bővítése, karbantartása - workshopok szervezése a turizmus szereplői, a túravezetők, az utazási irodák és az érintett önkormányzatok képviselőinek részvételével

A projekt megvalósításának várható időtartama: 3 év A projekt kalkulált költsége: 2 millió euró

Lehetséges pénzügyi források: -

Európai Uniós határon átnyúló együttműködési programból pályázati forrás

-

Hazai pályázati forrás

Problémaforrások lehetnek: -

Anyagi forrás hiánya, illetve a projekt előfinanszírozásának megoldása

-

Építési engedélyek, telektulajdonosok hozzájárulásának beszerzése

-

Együttműködés hiánya az érintettek között

EXPECTED RESULTS AND IMPACTS


72

A projekt megvalósítását követően elvárt eredmények: - növekvő látogatószám a Kőszeg-hegység térségében - tartózkodási idő növekedése a térségben - az előbbiek alapján a turisztikai bevételek növekedése a térségben - a létrehozott új attrakciók a helyi lakosság számára is vonzó kirándulóhelyekké, célpontokká válnak.

A projektterv jelentős fejlesztéseket, széleskörű marketingtevékenységet ill. vendéglátó ipari minőségbiztosítási elemeket tartalmaz. Megvalósulása esetén Kőszeg, mint az Alpannonia és az Országos Kéktúra egyik végpontja a magyarországi bakancsos turizmus egyik fővárosává válik, minek következtében a Kőszegi-hegységben történő beruházási és fejlesztési lehetőségek vonzereje is jelentősen nőni fog.

A.3.2. Kulturális turizmus fejlesztése

Tudományos alkotóház, kutatóközpont kialakítása A tudományos alkotóház vagy kutatóközpont valójában komplex programok, programcsomagok kiajánlását jelent egy adott koncepció alapján, amelynek célja hogy unikális helyszínen – természeti közelségében – rekreációs lehetőségekkel kiegészítve Kőszeg város és a Kőszegi hegyvidék adottságai helyszínül szolgáljanak tudományos vagy művészeti tevékenységek számára. A kutatóközpont létrehozásához szervesen kapcsolódhat az adott térség kulturális hagyományainak megismerése. A teljesség igénye nélkül: -

helyi közösségi és vallási hagyományok beillesztése az alkotói programba

-

nyelvi különlegességek vagy művészeti hagyaték és kortárs alkotások bemutatása

-

kreatív műhelyek kialakítása: kreatív platform, kulturális kezdeményezések integrálása


73

-

tradíciók (népművészet, népszokások, népviselet, régi mesterségek, hagyományos helyi ételek, stb.): helyi ételek receptes könyve, helyi ünnepek és ünneplési szokások bemutatása

Összességében a tudományos kutatóház funkciója: kutatás, fejlesztés, kreativitás, együttműködés, interaktív kommunikáció és fenntartható életkörülmények biztosítása. Célszerű a kutatási lehetőséget – a hatékony tudományos munka érdekében- összekapcsolni rekreációs

Rekreációs lehetőségek Az adott térség természeti értékeiből egy nyugod, relaxációra továbbá rekreációra, feltöltődésre alkalmas – akár a tudományos / művészeti alkotáshoz elvonulásra is hasznosítható program és helyszín kialakítása. A rekreációs szolgáltatáshoz csatlakoztatható pszichológiai kooperáció is.

Projektlista és ütemterv: 1. A helyszínek kiválasztása 2. A helyszínek összekapcsolása egy adott szellemiség és / vagy kulturális koncepció alapján 3. A koncepció hozzáadott értékének kihangsúlyozása /visszacsatolás 4. A meglévő tudományos, kulturális és rekreációs lehetőségek mellé továbbiak felkutatása vagy kifejlesztése 5. Az üzemeltető / koordináló intézmény felépítése / menedzsment / marketingje

Felelősök kijelölése: - a koordináló szervezet részéről képviselő vagy ügyvezető - állami (oktatási vagy tudományos) szerepvállalást képviselő szerv - rekreációs lehetőségeket kínáló helyi szolgáltatók - turisztikai szervezet - Kőszeg Város Önkormányzata

Pénzügyi forrás lehetőségek:  társadalmi megújulást elősegítő pályázatok (TÁMOP), EU pályázat Green Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

74

    

szakmai pályázatok turisztikai fejlesztési pályázat helyi vállalkozók konzorciumként képviselt pályázata nagyvállalatok egyedi támogatása – szakképzési hozzájárulás magánbefektetés / támogatás

SWOT analízis: 20. táblázat: SWOT - Tudományos alkotóház és kutatóközpont kialakítása

Erősségek  Meglévő szakemberek  Szaktudás kihasználása  Egyedi helyszínek a kutatásra és rekreációra  Kőszegi belvárosi épületek patinájának kihasználása  Kiépített infrastruktúra használata (internet, könyvtár)  Rekreációra helyi természeti és klimatikus adottságok  Gyógyfürdő közelsége  Helyi szolgáltatások specifikus fejlesztése Gyengeségek  Forráshiány  Kommunikációs potenciál hiánya  Nehezebben összehangolható altevékenységek

Lehetőségek  Egyetemi / tudományos kapcsolatrendszerek kihasználása  Jó példák átvétele  Helyi vállalkozók, szolgáltatók bevonása a koncepcó kialakításába és fejlesztésébe

Veszélyek  Az intézményi profil komplexitása miatt széteső tevékenységek  Megfelelő mennyiségű és minőségű szolgáltatás biztosítása  A tőkemegtérülés támogatási forrás hiányában alacsony

Indikátorok: ROI: pályázati vagy magántőke illetve szellemi tőkebefektetés esetén mikor és milyen arányban térül meg a befektetés Pszichológiai mutatók (egyéni elégedettség): A kutatók, művészek szakmai elégedettsége Szociológiai mutatók (társadalmi elégedettség): A rekreációs szolgáltatások a kőszegi lakosság részére is rendelkezésre állnak.


75

A helyi humán, épített és természeti erőforrások kamatoztatásával gazdasági fejlődés várható. Terhelési mutatók: az adott fejlesztésnek környezeti terhelése minimális. Az információszolgáltatással és tudatos ösztönzéssel feltehetően pozitív reakciók és változás történhet pl. a helyi értékek megóvása terén. Regionális- és közösségi mutatók: a közvetlen Kőszeg és környéki társadalmi és környezeti hatáson túlmutatva régiós fejlesztésekbe is bekapcsolódik – együttes szereplőként közös koncepcióval is. Ágazati mutatók: szolgáltatások, mezőgazdaság, ipar, energia, közlekedés: a Kőszeg és környéki tudományos, turisztikai és szolgáltatásfejlesztés mindenképpen pozitív hozománnyal jár a helyi járulékos ágazatok számára.

Magas kultúra: A tudományos alkotóház koncepciója alapján képzőművészeti alkotóházak, klasszikus zenei mesterkurzusok szervezése is megoldható hasonlóan összekapcsolva a művészek számára is nyújtható rekreációs szolgáltatás- palettával. Az alkotóház és mesterkurzusok helyszínéül önkormányzati és az ISES Alapítvány tantermei, előadótermei szolgálhatnak. Hangversenyek megtartására akusztikai szempontból a Jurisics Miklós Gimnázium bálterme és a Jézus szíve templom is alkalmas.

B. Oktatás, nevelés, tájékoztatás B.1. Környezeti szemléletformálás a térség lakossága körében B.1.1. Az Írottkő Natúrparkért Egyesület környezeti nevelés és szemléletformáló programjai Napjainkban környezetünk igen alapos védelemre szorul, hiszen évtizedek, évszázadok óta inkább kihasználjuk, mintsem tiszteljük a bennünket körülvevő természeti világot. A természeti és kulturális értékek megismerése és megőrzése a legfontosabb feladata a térségünkben élőknek. Ez az alapja a fenntartható fejlődésnek, melyért az itt élő közösségnek tennie kell. A jövőképhez közvetlenül kapcsolódnia kell a "tudatosság" és oktatás folyamatának, ezáltal kiemelt figyelmet fordítunk a fiatal korosztály tanításáraGreen Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

76

nevelésére, és a felnőtt lakosság szemléletformálásra. Az Írottkő Natúrpark feladata az országos és helyi jelentőségű védett természeti területeinek és értékeinek felkutatása, bemutatása. Célunk, hogy mindenki legyen tudatában ezen örökség értékeivel és legyen birtokában annak megőrzéséhez szükséges ismeretekkel. A környezettudatos szemlélet alapjait kicsi gyermekkorban, az óvodában, a családokban kell lerakni, majd folytatni az iskolában a tanítást oly módon, hogy olyan generáció kezdje meg életét, mely életcélnak tekinti a környezeti értékek védelmét, megőrzését. Ha valaki ilyen indíttatással van felvértezve, akkor tiszteletben tartja és védi környezetünket. Szervezett programjaink célja, hogy elősegítsük a környezettudatos magatartás kialakítását, s mind elméletben, mind gyakorlatban, valamint a természetben alkalmazva mutassuk be ezt a szemléletmódot. 2009-ben az Európai Bizottság döntése alapján az Írottkő Natúrpark „Kiváló Európai Úti cél” lett, azaz elnyerte a „Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja” címet. Mindent megteszünk azért, hogy a lakosságban is tudatosítsuk ennek a címnek a jelentőségét, a lakosság megismerje a kitüntetés indokait, értékelje jelentőségét. Társadalmi akcióink, programjaink része a folyamatos felvilágosítás, szemléletváltoztatás. Nekünk fontos, hogy az Írottkő Natúrpark területén élők ne csak natúrpark-identitással rendelkezzenek, hanem értő használói és védői legyenek környezetünknek, a természetnek.

I.)

Környezeti nevelés programok

Szervezett környezeti nevelésprogramjaink alapvetően a magyarországi Zöld Jeles Napokhoz csatlakoznak (Víz Világnapja, Föld Világnapja, Madarak és Fák Napja, Állatok Világnapja, Európai Madármegfigyelő Nap, Európai Mobilitási Hét, Autómentes nap). Ezeken a rendezvényeken szakelőadókkal természetbeni megfigyeléseket tartunk (Víz világnapján Gyöngyös patak vízének vizsgálata, Föld napján a Kőszegi-hegység erdősültségének megismerése, Madarak és Fák napján a természet védelméről szőlő 2 napos környezetei nevelésprogram szervezése, Állatok Világnapján madármegfigyelés, madárgyűrűzés). A szabadban ismerkedhetnek meg az érdeklődők a természettel, a természeti összefüggésekre világítunk rá a résztvevők saját tapasztalatszerzése alapján. Az egyesület által szervezett környezettudatos szemléleterősítő programok, az erre az alkalomra készített kiadványok biztosítják az Írottkő Natúrpark 16 településén 9 óvodában, 8 általános iskolában és 3 középiskolában tanuló közel 6500 gyermek részére az informális tudásanyag megismerésének lehetőségét.

II.)

Vetélkedők -

A környezeti nevelés nagyszerű formája az évente 1-1 alkalommal megrendezendő 2 természetismereti vetélkedő.


77

Kőszegen évtizedes hagyományokkal rendelkező, egész Vas megyére kiterjesztett természetismereti versenyek működnek, melyeket Kőszegen élt és alkotott elődök emlékére hívtak életre. A Bechtold István, helyi amatőr ornitológusról elnevezett verseny több fordulóban kiírt feladatai Magyarország védett területei, növényei, állatai, nemzeti parkjai tudástárából tevődik össze. A Freh Alfonz verseny a Kőszegi Tájvédelmi Körzet és az Írottkő Natúrpark természeti értékeinek ismeretéből áll. A természetismereti versenyek több évtizedes fennállása alatt közel 1000 gyermek szerzett tudásanyagot állatokról, növényekről, magyarországi és helyi ritkaságokról. A programokon résztvevők megtapasztalták, hogy aktív formálói lehetnek környezetüknek, felelősséget és részvételt vállalhatnak a helyi környezetvédelmi, környezet átalakítási tevékenységben. Felismerték, hogy aktivitásukkal, munkájukkal értéket tudnak megőrizni, környezetüket szebbé, biztonságosabbá, egészségesebbé, élhetőbbé tudják tenni. Ez a fenntartható fejlődés egyik alappillére. Chernel István szintén Kőszeg szülötte, aki a Madarak és Fák Napja meghonosításával Kőszegen is lerakta e rendezvény alapjait. Évtizedek óta megemlékeznek az intézmények erről a napról, egyesületünk pedig megalakulása óta környezetnevelési programokat szervez e Zöld Jeles Napon. Az iskolai versenyek, előadások mellett az Őrségi Nemzeti Parkkal és önkénteseinkkel közösen rendezzük meg a „Miénk itt a rét” programot, mely a kőszegi Alsóréten ad otthont e nagyszerű, szabadtéri programnak. Az erre az alkalomra kaszált egyedi tanösvény mentén ötletes, játékos, szabadtéri feladatokat állítanak össze a nemzeti park szakemberei. Programjainkba szívesen bevonjuk a felnőtt korosztályt is (családi napok). A terepgyakorlatok során a generációk közösen ismerkednek az erdővel, közvetlen kapcsolatot teremtenek a természettel. A gyakorlatban, a természetben szerzett új információk, élmények sokkal nagyobb hatást gyakorolnak diákokra, és felnőttekre egyaránt, mint az intézményi keretek között átadott tudás. A 6. éve tartó programsorozat (eddigi látogatószám 2500 fő) az utóbbi években mind látogatottabb (évi 500 fő), s a rendezvény csapatversen jellege miatt közösségépítő ereje sem elhanyagolható. A vetélkedők sorába tartozik az Írottkő Natúrparkért Egyesület 2. éve meghirdetett 16 év – 16 település natúrparki vetélkedő sorozata (A vetélkedő címe utal az egyesület „korára” és településeinek számára). Eszmeisége a natúrpark - gondolat, a „natúrpark identitás” erősítése, környezeti nevelés, szemléletformálás, a környezettudatos turizmus támogatása. A vetélkedősorozat jelentkezőinek száma 500 fő. 6 hónapon át, az óvodásoktól a családokig, 6 korosztálynak ad szellemi és gyakorlati feladatokat a natúrpark történelmi, kultúrtörténeti, természetföldrajzi, és turisztikai ismeretanyagából. III.)

Ökoturisztikai, természeti és helytörténeti túrák

A „Ha hétvége, akkor Írottkő Natúrpark…”címmel közel egy évtizede ingyenes és ismeretterjesztő túrákat szervezünk a Kőszegi hegység magyar és osztrák oldalán. A kirándulási célpontok, a különleges sziklaalakzatok, barlangok, források, kilátók, famatuzsálemek, erdőcsoportosulások felkeresése elsősorban a felnőtt korosztály Green Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

78

szemléletváltozását tűzte ki célként. Ezeken a túrákon résztvevők megismerkedhetnek a térség védendő és ritka természeti értékeivel. Kultúrtörténeti értékeinkkel való ismerkedés szintén ezen a programsorozaton belül történik. Helytörténeti sétáink biztosítják, hogy a térség egy-egy településének kiemelt kultúrtörténeti értékeit megismertessük az érdeklődőkkel (Kőszegi programok: Több nyomon a városban – 8 tematika mentén kialakított helytörténeti séta; Ismeri Ön Kőszeget? – idegenvezető által vezetett városismertető séta; Kőszegi Kulturális Kincskereső – önállóan végrehajtható „kincskereső” játék a város látnivalóiért) IV.)

„Fogadj Örökbe”

Az értékvédelem és a környezetnevelés szép és ritka példája a „Fogadj Örökbe” mozgalom. Térségünkben végzett társadalmi-önkéntes munkáink, a forrástakarítások, tisztasági akciók, parlagfű mentesítési akciók, a környezettudatos nevelésre irányuló tevékenységeink a környezet-és természetvédelem az értékmentés-értékőrzés okán alakult ki. Felhívásunk alapján intézmények, civil szervezetek, magányszemélyek csatlakoztak munkánkhoz. A jelentkezők (35 fő) frekventált területek, utak-útszakaszok, parkok, források, kirándulási célpontok tisztántartását, ezek felügyeletét vállalták, azaz örökbe fogadtak területeket, melynek tisztaságát folyamatosan felügyelik, takarítását önállóan megszervezik és végzik (a szakigazgatási szervek tudtával, beleegyezésével, ellenőrzésével). Környezetnevelési programok együttműködő szervezetei: Őrségi Nemzeti Park, Szombathelyi Erdészei Zrt, Evangélikus Mezõgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Környezetvédelmi Programja, Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, a helyi és térségi oktatási intézmények, óvodák.

B.2. Kulturális és épített örökség megőrzése B.2.1. A Kulturális örökség menedzsment és fenntartható fejlődés posztgraduális képzés fejlesztése Kőszegi székhellyel működik a Budapesti Corvinus Egyetem és az ISES Alapítvány Kulturális örökség menedzsment és fenntartható fejlődés posztgraduális képzése: ez az egyik élő példája, amikor elméleti alapozás után terepgyakorlatokon és szakmai gyakorlaton lehet kamatoztatni az összességében elsajátított tudásanyagot kiegészítve az egyéni kreativitással. A specifikus oktatás célja sokoldalú elméleti és gyakorlati szakemberek képzése, akik a kulturális örökséget működő rendszerként szemlélik, azaz nem csak annak védelmét, hanem annak fenntarthatóságát és hasznosítását is szem előtt tudják tartani.


79

A terepgyakorlatok során kőszegi műemlékeket, múzeumokat és környékbeli tájházakat látogatnak meg. Új szemlélettel, működő rendszerként a „fenntarthatóság jegyében” születnek elképzelések a hosszútávú fejlesztésre vagy értékmegőrzésre. A képzésben a legkiválóbb örökségvédelmi szakemberek, közgazdászok, szociológusok, művészeti szakemberek, történészek, menedzserek, városfejlesztők, építészek, kulturális diplomaták oktatnak. A képzési modulok az alábbiakból állnak össze: kulturális örökség elmélete és gyakorlata, örökségrétegek (tárgyi és szellemi örökségek), örökségvédelem, örökség-gazdaságtan és örökségmenedzsment, település-gazdaságtan és menedzsment, fenntartható fejlődés, szaknyelvi terminológia, szakmai gyakorlat. A képzésben részt vehetnek: alapképzésben szerzett oklevéllel - BSc, BA – rendelkező diákok. A képzési idő: 3+1 félév.

ISES - Kulturális Örökség Menedzsment és Fenntartható Feljődés képzése 2011. júliusában elnyerte az UNESCO tanszék (kutató központ és könyvtár) címet. A képzés maga egy pilot programként indult a Norvég Alap támogatásával. Ennek keretén belül sikerült a tantermeket technikai eszközökkel felszerelni, a könyvtárba pedig idegen nyelvű szakkönyveket beszerezni. (A szakkönyvek zömében társadalomtudomány, közgazdaságtan, pszichológia és Európai uniós témakörű könyvek és kiadványok) Az egyetemi oktatás helyszíne egyúttal egy épített örökség megóvása is: az oktatás az Európa – házban (Sigray palota) zajlik, Kőszeg, Chernel u. 14. szám alatt. Az Alapítvány szorosan együttműködik Kőszeg Város Önkormányzatával mind pedig a Vas Megyei Közgyűléssel és folyamatosan tájékoztatást nyújt Kőszeg város lakossága számára is.

A képzés pilot szakaszának lezárásával az értékelések és konklúziók meghozatalával az alábbi konkrét fejlesztések javasoltak:  A sikeres pilot program, mint „jó példa” megismertetése hazai és nemzetközi szintű szakemberekkel és intézményekkel.  További kutatási anyagok és lehetőségek feltérképezése és kihasználása  Szakmai és infrastrukturális fejlesztések  Hallgatók toborzása  Az UNESCO tanszék szakmai kapcsolatrendszerére történő rácsatlakozás  A kulturális örökség megőrzésén túl társadalmi megújulásra irányuló programok összeállítása Green Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

80

 Egyedi kezdeményezések koordinálása  Marketing és PR poziciók betöltése

Pénzügyi forrás lehetőségek:      

társadalmi megújulást elősegítő pályázatok (TÁMOP), EU pályázat szakmai pályázatok hallgatók képzését támogató pályázat örökségvédelmi támogatás nagyvállalatok egyedi támogatása – szakképzési hozzájárulás magánbefektetés / támogatás

Felelős szervezetként megnevezhető az ISES Alapítvány, a Budapesti Corvinus Egyetem, Kőszeg város Önkormányzata, Oktatási Minisztérium és intézményei.

Projektlista és ütemterv: 1. Menedzsment pozíciók kijelölése Ehhez megfelelő szakember megtalálása- aki kulturális és menedzser tevékenységet is képes ellátni egyidőben. 2. Finanszírozási forma megtalálása- Tőkebevonással vagy előfinanszírozással. Az előzetes felmérések alapján megállapítható, hogy számos pályázati lehetőség létezik és az intézmény potenciálja alapján képes is ezeknek a megpályázására, ugyanakkor elmondható, hogy nincsen olyan komplett támogatási rendszer, amely az alap szakmai koncepciót – nevezetesen a kulturális értékek feltárása, megőrzése, bemutatása és fenntartható módú megtartása- támogatja vagy finanszírozza, nem létezik. Megoldást nyújthat egyedi szakmai kezdeményezéssel szakintézményeknél finanszírozási forrás megpályázása (pl. minisztérium, EU-s szakmai szervezet) avagy magántőke bevonása – akár végleges- akár visszatérítendő formában. Rendkívül praktikus lenne, ha a szűk vagy tágabb értelemben vett társadalmi érdekés tőkebevonással lehetne gazdálkodni, de ez valószinűleg csak kisebb alprojektek esetében működne, nem a komplex intézményi finanszírozásban.


81

Brainstorming – a magán és állami vagy egyetemes érdek koordinációjáról különös tekintettel a fenntartási és finanszírozási megoldásokról. 3. Marketing és PR tevékenység folytatása Rendkívül intenzív marketing és PR tevékenység szükséges, amely az alapprogram illetve kisérő szakmai és kulturális programok széles körű elterjesztését elősegíti. Javasolt marketingeszközök:  Külföldi jó példák felkutatása, bemutatása és esetleges adaptálása a Dél- Kelet Európai régióból, a „Visegrád 4” országaiból vagy a hegyvidéki területek fenntartható megoldásaiból.  Időszakos kampány a program bemutatására és a hallgatók toborzására: elektronikus és nyomtatott formátumú tájékoztató anyag  Egyedi design bevezetése, amely tükrözi mind az értékmegóvás mind pedig a fenntarthatóság koncepcióját – tervezők, kreatív munkatársak bevonásával  A fentiek alapján egyedi designnal ellátott tájékoztató és szakmai anyagok kiadása  Workshopok szervezése akár a kőszegi helyszíneken, akár egyéb érdekegyeztető helyszín kiválasztásával.  Szakmai kiállításokon és egyetemi fórumokon, oktatási rendezvényeken való részvétel: tapasztalatcsere a fenntarthatóságról és örökségvédelemről

4. Koordinációs tevékenység A tevékenység komplexitásából eredendően az egyes alprojektek valamint egyedi kezdeményezések összehangolása és koordinálása.

5. Szakmai programok összeállítása Minthogy az intézmény alapfunkciója az oktatás, tájékoztatás és kutatás összességében ezek a potenciálok rendelkezésre állnak. Megfelelő koordinációval és programtervezéssel a Kulturális örökség menedzsment és fenntartható fejlődés posztgraduális program valamint a kisérő szakszemináriumok, workshopok és egyéb kulturális rendezvények a kőszegi helyszínen megvalósíthatók.


82

SWOT analízis: 21. táblázat: SWOT - Kulturális örökség menedzsment képzés

Erősségek Lehetőségek  Meglévő szakemberek  Az UNESCO tanszék titulus kihasználása  Szaktudás  Egyetemi kapcsolatrendszerek  Helyszíni lehetőségek az oktatásra és kihasználása gyakorlatra  Jó példák átvétele Gyengeségek Veszélyek  Forráshiány  Az intézményi profil komplexitása miatt széteső tevékenységek  Kommunikációs potenciál hiánya  Nyertes pályázat esetén- a pályázat  Kevés hallgatói létszám (feltehetően a hosszútávú fenntartásainak gyenge kommunikáció miatt) (kikötéseinek) betartása forráshiány esetén Indikátorok: ROI: pályázati vagy magántőke illetve szellemi tőke befektetés esetén mikor és milyen arányban térül meg a befektetés Minthogy a pilot program lefutott, így tapasztalatok és konzekvenciák tudatában ez kb. 2-5 év. Pszichológiai mutatók (egyéni elégedettség): Az intézmény munkatársaiként, hallgatóként vagy kutatóként résztvevő személyek szakmai sikere hozzájárul az alap szakmai koncepció kreatív módon történő továbbfejlesztéséhez- nevezetesen újabb, színesebb koncepciók fogalmazódnak meg a kulturális örökség és fenntarthatóság bemutatására és gyakorlására. Szociológiai mutatók (társadalmi elégedettség): A kőszegi lakosság közvetett és közvetlen értékeit szolgáló kezdeményezések- a helyi humán, épített és természeti erőforrások kamatoztatásával. Terhelési mutatók: az adott fejlesztésnek nincsen számottevő környezeti terhelése. Az információszolgáltatással és tudatos ösztönzéssel feltehetően pozitív reakciók és változás történhet pl. a helyi értékek megóvása terén. Regionális- és közösségi mutatók: a közvetlen Kőszeg és környéki társadalmi és környezeti hatáson túlmutatva régiós fejlesztésekbe is bekapcsolódik – együttes szereplőként közös koncepcióval is


83

Ágazati mutatók: szolgáltatások, mezőgazdaság, ipar, energia, közlekedés: a Kőszeg és környéki tudományos, operatív és szolgáltatásfejlesztés mindenképpen pozitív hozománnyal jár a járulékos ágazatok számára.

B.2.2. Tájékoztatás, szemléletformálás a kulturális és épített örökség megőrzésével kapcsolatosan A figyelemfelhívás, oktatás, az információk szélesebb körű terjesztése a leginkább szükséges a kommunikációs elemek és lehetőségek széles palettájából. A megfelelő menedzsment feladata az örökségi és fenntarthatósági hasznosíthatósági lehetőségek bemutatása. A kommunikációnak további szerep jut a társadalom részvételi és döntési hajlandóságában. A szemléletformálás két célcsoport szerint tovább osztható: -

speciális tájékoztatás a helyi lakosság számára: helyi értékek, befektetési lehetőségek, támogatási lehetőségek, alternatív befektetési lehetőségek feltérképezése, javaslat a fenntartható hasznosításra.

-

ide érkező emberek számára: a földrajzilag távolabb levő emberek megismertetése a helyi adottságokkal, turisztikai célpontokkal, befektetési lehetőségekkel. Résztvevői: a lakosság, a koordinációs iroda, TDM szervezetek, egyéb információs csatornák képviselői

Projektlista és ütemterv: 1. A tájékoztatási és szemléletfejlesztési koncepció meghatározása a fenntarthatóság jegyében 2. A tudományos, kulturális és társadalmi értékek számbavétele 3. A célcsoportok kijelölése 4. A kommunikációs eszközök meghatározása 5. A marketinget üzemeltető / koordináló intézmény felépítése / menedzsment

Konkrét marketing és menedzsment: -

kampányok kialakítása: internet, hírlevél fókuszálás a helyi természeti és kulturális értékekre és a fenntarthatósági kritériumokra pilot tevékenységek kialakítása


84

-

gerilla kampányok figyelemfelhívás egyedi design-nal road show szervezése – egyedi design-nal, személyes aktivitással

Felelősök kijelölése: - a koordináló szervezet részéről képviselő vagy ügyvezető - állami, önkormányzati szerepvállalást képviselő szerv - PR szakemberek - turisztikai szervezet

Pénzügyi forrás lehetőségek:    

társadalmi megújulást elősegítő pályázatok (TÁMOP), EU pályázat szakmai pályázatok turisztikai fejlesztési pályázat magánbefektetés / támogatás

SWOT analízis: 22. táblázat: SWOT – Kulturális és épített örökség, tájékoztatás és szemléletformálás

Erősségek Lehetőségek  Helyismeret kihasználása  Jó példák átvétele  Szakmai potenciálok kihasználása  Helyi vállalkozók, szolgáltatók bevonása a koncepcó kialakításába  Kiépített infrastruktúra használata és fejlesztésébe (internet, könyvtár)  Helyi szolgáltatások specifikus  Meglévő térségfejlesztési koncepciók fejlesztése átvételeösszehangolása a fenntarthatósággal Gyengeségek Veszélyek  Forráshiány  Megfelelő mennyiségű és minőségű szolgáltatás biztosítása  Kommunikációs potenciál hiánya  A tőkemegtérülés támogatási forrás  Innovációs készség hiánya hiányában alacsony

Indikátorai: ROI, fenntarthatósági mutatók, környezetszociológiai mutatók, pályakövetés, szervezetek elégedettségi mutatója, stb.


85

B.3. Helyi termékek és turizmus marketingje B.3.1. Közös online platform

……..

C. Helyi társadalom erősítése C.1. Lakosság megtartása C.1.1. Elvándorlás megakadályozása

Kőszegen és környékén a demográfiai mutatók alakulása összetettebb indokokra vezethető vissza. Az alapadatok az alábbiak: Területi demográfiai adatok: Szombathely Népesség Népsűrűség Terület

79.438 fő (2010) 815 fő/km2 97,52 km2

Kőszeg Népesség Népsűrűség Terület

12.032 (2009) 220,16 fő/km2 54,65 km2

23. táblázat: Összesített népességszám a térségben

Összesített népességszám a térségben (fő) Szombathely Szombathely kistérsége Kőszeg Kőszeg kistérsége Összesen:

79.438 113.076 12.032 17.942 222.488 fő


86

Megfigyelhető a kőszegi fiatalok elvándorlása más városban található középiskolai intézmény illetve egyetem okán. Betelepedés: Mind Kőszegen, mind pedig a környező településeken – feltehetően a kitűnő klímának és kulturális adottságoknak köszönhetően- megfigyelhető hogy egyre többen vásárolnak ingatlant, akár befektetésként, akár rövidebb- hosszabb ott tartózkodásra, szabadidős célokra. Idevándorlás: A környéken megfigyelhető népességváltozási jelenség, hogy az ország egyéb részeiből idetelepülnek, mind helyi munkalehetőség okán, mind pedig Ausztria közelsége és az ottani munkavállalás miatt. A környék vonzereje, kulturális és szellemi feltöltődés miatt egyre több hazai és külföldi művész és értelmiségi tartózkodik rövidebb- hosszabb távon Kőszegen és a környéken.

A kifejezett hegyvidéki demográfiai trend (elvándorlás) megakadályozása A hegyvidéki régiókban a fiatalabb lakosság elvándorlása figyelhető meg, amelyek közül a legjellemzőbb az egyes szolgáltatások eléréséhez köthető elvándorlás valamint a felsőoktatáshoz köthető elvándorlás. Az elvándorlás miatt nő a generációk közötti különbség, egyenlőtlen a munkalehetőség eloszlása. Lakosság elvándorlásának megakadályozása  Önkormányzat, állam és egyéni befektetők részvételével egyedi kezdeményezések támogatása  A helyi tulajdon bérbeadásából vagy nulltőkés bérlettel (pl. szolgáltatásért, munkahelyteremtésért cserébe) lakosság betelepítése  Távmunka lehetőség kialakítása – koordinációs iroda közreműködésével és a technikai feltételek kialakításával: motiválás, co-working, munkaerő-kölcsönzés

Megvalósítás – Ütemterv: 1. Megoldást jelenthet a hegyvidéki régióra jellemző monoszektorális gazdasági struktúra több bázisra/ pillérre történő átstrukturálása további fejlesztések folyamán. 2. Az elégtelen infrastruktúra javítása, kiépítése: Közút, vasút, egyéb tipikus hegyvidéki szerelvények telepítése. Telekommunikációs lehetőségek (telefon, internet stb.)


87

elérhetővé tétele – kiépítése (magánszemélyek, háztartások részére valamint közösségi használatra pl. információs pontok kialakítása). 3. A környezeti összekapcsoltsággal, innovációs megoldásokkal az ember és környezete viszonya közvetlenül összekapcsolható, fejleszthető. A városi és vidékfejlesztési projektekkel a közszféra is bekapcsolódhat a fejlesztésekbe. 4. 5.

Össztársadalmi motiválás: képzettség / igény, igényesség fejlesztése, támogatása vállalkozási kedv növelése innovációs hajlandóság támogatása az életminőség javítása A városüzemeltetés szintjén célszerű a hatékony erőforrásfelhasználás, innovációs technológia alkalkmazása és a szolgáltatási kínálat szélesítése lehetséges, csökkentve továbbá a költség- és energiafelhasználást és egyszerűsítve az adminisztrációs ügymenetet.

6. A vállalatok alacsony innovációs képességét szükséges megnövelni, ellenkező esetben az egyoldalú gazdasági mutatókon túl a társadalmi szerkezet is berögződik.

Felelősök kijelölése: - állami, önkormányzati szerepvállalást képviselő szerv - PR szakemberek - a koordináló szervezet részéről képviselő vagy ügyvezető

Pénzügyi forrás lehetőségek:  társadalmi megújulást elősegítő pályázatok (TÁMOP), EU pályázat  szakmai pályázatok  magánbefektetés / támogatás

SWOT analízis: 24. táblázat: SWOT - Térségi demográfia

Erősségek Lehetőségek  Helyismeret kihasználása  Jó példák átvétele  Szakmai potenciálok kihasználása  Helyi vállalkozók, szolgáltatók bevonása a koncepcó kialakításába  Kiépített infrastruktúra használata Green Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

88

(internet, könyvtár)

Gyengeségek  Forráshiány  Kommunikációs potenciál hiánya  Innovációs készség hiánya

és fejlesztésébe  Helyi kezdeményezések specifikus fejlesztése Veszélyek  Megfelelő mennyiségű és minőségű szolgáltatás biztosítása  A tőkemegtérülés támogatási forrás hiányában alacsony

Indikátorai: demográfiai indexek, fenntarthatósági mutatók, környezetszociológiai mutatók, pályakövetés, stb.

C.2. Társadalmi aktivitás növelése C.2.1. Civil szervezetek támogatása A helyi társadalom erősítése civil szervezetek támogatásával A civil szervezetek, mint az állampolgárok önkéntes szerveződései a társadalmi- kulturális élet fontos alkotóelemei, tevékenységük, szerepvállalásuk révén nagymértékben hozzájárulnak a társadalmi problémák hatékony kezeléséhez, a közösségi szükségletek kielégítéséhez. 3 A civil szervezetek tulajdonképpen, mint társadalmi hálózatok (kapcsolatok) segítik a közös célok elérését. Mint horizontális hálózatok léteznek, tehát nem alá- fölérendeltségi viszonyban működnek, hanem a demokratikus részvételnek kell bennük érvényesülni... 4 A horizontális hálózatok (kapcsolatok) pedig sokkal inkább hozzájárulnak a kollektív problémák megoldásához, mint egy vertikális hálózat. 5

Megvalósítás – Ütemterv: 1. Civil kezdeményezések létrehozása, szerepük tudatosítása a társadalomban 2. A társadalmi aktivitás fejlesztése együttműködésekkel: így az össz-társadalmi tőke megerősödése várható. 3. Koordinációs szervezet és menedzsment létrehozása

3

Nárai Márta: A civil szervezetek szerepe Nárai Márta: A civil szervezetek szerepe 5 Nárai Márta: A civil szervezetek szerepe 4


89

4. Partnerségek kialakítása/ támogatása: a közvetlen kapcsolat kialakításával az értékesítési vagy szolgáltatási lánc jóval rövidebb: Gazdasági összekapcsoltsággal ellátórendszerek alakíthatók ki. 5. Önkormányzati fejlesztések: digitális megoldások, e- ügyintézés 6. Digitális technológiák alkalmazása valamint digitális szolgáltatások kifejlesztése, pl. digitális eszközökkel a helyi adottságok rögzítése, adatbázis létrehozása és elérhetővé tétele 7. Fiatalok és kreatív szakemberek bevonása a modern „social media” eszközök alkalmazásával a település bemutatásában, programjaik megjelenítésében. 8. Az érték és szokásrend újraértékelése a környezeti hatás, jobb életminőség és tervezhetőbb jövő érdekében

Felelősök kijelölése: - állami, önkormányzati szerepvállalást képviselő szerv - a koordináló szervezet részéről képviselő vagy ügyvezető - PR és marketing szakemberek és szociológusok

Pénzügyi forrás lehetőségek:  társadalmi megújulást elősegítő pályázatok (TÁMOP), EU pályázat  szakmai pályázatok  magánbefektetés / támogatás

SWOT analízis: 25. táblázat: SWOT - Civil szervezetek támogatása

Erősségek  Helyismeret kihasználása  Szakmai potenciálok kihasználása  Kiépített infrastruktúra használata (internet, könyvtár)

Gyengeségek  Abszolút forráshiány  Kommunikációs potenciál hiánya  Innovációs készség hiánya

Lehetőségek  Jó példák átvétele  Helyi kezdeményezések specifikus fejlesztése  Helyi vállalkozók, szolgáltatók bevonása a koncepcó kialakításába és fejlesztésébe  Társadalmi megújulást eredményező kezdeményezések Veszélyek  Megfelelő mennyiségű és minőségű szolgáltatás biztosítása  A kezdeményezés komplexitása miatt


90

 Koordináció hiánya

nehézkes koordináció  A tőkemegtérülés támogatási forrás hiányában alacsony

Indikátorai: demográfiai indexek, fenntarthatósági mutatók, környezetszociológiai mutatók, pályakövetés, stb.

C.2.2. Alulról jövő kezdeményezések támogatása és koordinálása Az alulról jövő kezdeményezések egyéni, egyedi és társadalmi befektetésen alapulnak. Egy társadalmi befektető felismer egy társadalmi problémát és vállalkozói elveket követve megszervez, létrehoz és menedzsel egy olyan vállalatot, amelynek a célja, hogy a vállalkozás társadalmi változásokat érjen el, ez a társadalmi (szociális) vállalkozás. Míg egy üzleti vállalkozó tipikusan méri a profit és a megtérülés arányát, a teljesítményt, a társadalmi vállalkozó a társadalmi tőke létrehozására összpontosít. Így a társadalmi vállalkozó célja további társadalmi és környezetvédelmi célok elérése. A társadalmi vállalkozókat leggyakrabban önkéntes és non-profit szektorral társítják, de ez nem zárja ki azt, hogy szükség van a profit megtermelésére. A társadalmi vállalkozók olyan világnézetettel vagy nemzetközi környezetben végeznek aktivitást, amelyet szociális vállalkozói szellemnek neveznek. 6 A társadalmi innováció olyan új stratégiákat, koncepciókat, elképzeléseket és szervezeteket jelent, amelyek mindenféle szociális igénynek megfelelne - a munkakörülményektől kezdve az oktatás, közösségfejlesztés és egészségügyön át -, oly módon, hogy kiterjedjen és megerősítse a civil társadalmat. A kifejezésnek átfedő jelentései vannak. Ezért úgy lehet alkalmazni, hogy utalunk az innovációs társadalmi folyamatokra, mint például a nyílt forrású módszerek és technikák. Egyebekben pedig olyan újításokra utal, amelyek a szociális célúak - például mikrohitelek vagy a távoktatás. A koncepció társadalmi vállalkozásokkal is összefügg (a vállalkozás nem feltétlenül innovatív, de lehet eszköze az innováció), valamint átfedésben van közpolitikai és önkormányzati kezdeményezésekkel. 7 Összességében az alulról jövő kezdeményezések legfőbb és megkülönböztető ismérvei az alábbiak: 6 7

Ashoka: The social entrepreneurship Ashoka: The social entrepreneurship


91

-

társadalmi befektetés (social entrepreneurship) külső és belső érdekek összehangolása minimális tényleges tőkebefektetés civil és önkormányzati részvétel

Megvalósítás – Ütemterv: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

civil szervezetek létrehozása – kezdeményezés – támogatás a tulajdonosi (ownership) lét / tudat fejlesztése hálózati potenciál és kapcsolati tőke kialakítása, erősítése figyelemfelhívás közösséghez tartozás / közösségen belüli részvétel fontossága kooperációs lehetőségek feltérképezése információmegosztás, tájékoztatás, good practices bemutatása koordináció ötletgyár – kreativitás kiaknázása és támogatása

Felelősök kijelölése: - állami, önkormányzati szerepvállalást képviselő szerv - PR szakemberek - a koordináló szervezet részéről képviselő vagy ügyvezető


társadalmi megújulást elősegítő pályázatok (TÁMOP), EU pályázat civil pályázatok szakmai pályázatok magánbefektetés / támogatás

SWOT analízis: 26. táblázat: SWOT - Civil kezdeményezések integrálása

Erősségek Lehetőségek  Helyismeret kihasználása  Jó példák átvétele  Szakmai potenciálok kihasználása  Helyi vállalkozók, szolgáltatók bevonása a koncepcó kialakításába  Kiépített infrastruktúra használata és fejlesztésébe (internet, könyvtár)  Helyi kezdeményezések specifikus


92

Gyengeségek  Forráshiány  Kommunikációs potenciál hiánya  Innovációs készség hiánya

fejlesztése  Lehetőség a meglévő potenciálok kreatív hasznosítására  Össz-társadalmi megújulás Veszélyek  Megfelelő mennyiségű és minőségű szolgáltatás biztosítása  A tőkemegtérülés támogatási forrás hiányában alacsony  A komplexitás miatt nehezebb koordinálás

Indikátorai: térségi fejlettségi mutatók, demográfiai és strukturális mutatók, fenntarthatósági mutatók, környezetszociológiai mutatók, pályakövetés, stb. valamint egyéni pszichológiai és elégedettségi mutatók.

C.3. Együttműködések kialakítása C.3.1. PPP projektek telepítése A public-private partnership (rövidítve: PPP) (angol kifejezés, magyarul köz- és magánegyüttműködés) közfeladatoknak a közszféra és a magántőke együttműködésében történő ellátását jelenti.8 A PPP a közszolgáltatások biztosításának olyan új formája, amelyben a közfeladat ellátásához szükséges létesítmények, intézmények, eszközök tervezésébe, létrehozásába, fenntartásába, finanszírozásába és üzemeltetésébe – komplex együttműködés keretében – az állam bevonja a magánszektort.9

PPP projektek telepítése a Kőszegi térségben: A kőszegi térségben jelenleg nincsen PPP projektben megvalósuló fejlesztés. Egy kisebb méretű beruházással jó példát lehetne mutatni jelentősebb méretű és költségvetésű projekthez. Előzetesen a térségben fel kell mérni és szakmailag egyeztetni a felek érdekeit. A magán - és állami érdekek koordinációja után lehetséges a projektek kialakítása. 8 9

wikipedia wikipedia


93

A koordinációt, menedzsmentet, PR-t és az egyedi megvalósítást egy koordinációs iroda látná el. A projektben való részvétellel a magánvállalkozás „társadalmi szerepvállalása” biztosított.

Megvalósítás – Ütemterv: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

lakosság, állami érdekképviseletek egyeztető fóruma magántőke befektetés szerepe, tőkemegtérülés kérdése a projekt településkörnyezeti hatásainak felmérése hosszútávú együttműködési koncepció kialakítása társadalmi hatások feltérképezése marketing, intenzív promóció

Egy PPP projekt keretén belül megvalósítható kezdeményezés: A hegyvidéki turista útvonalakat jelenleg csak gépjárművel lehet megközelíteni. Célunk annak elérése, hogy a városból, az autóbusz- és vasútállomásról saját gépjármű nélkül is fel lehessen jutni a hegyre. A Kőszegi-hegység amúgy is csak Velem felől és Kőszegről érhető el gépjárművel. A város határa egyre kijjebb tolódik a természetvédelmi terület felé. A védett területre tilos a behajtás. A parkolás nem megoldott. A javasolt projekt szerint környezetbarát járművel (kisbusszal) történne a hegyvidék megközelítése. Internetes útvonaltervezéssel nem csak a helyi lakosság, hanem a turisták is könnyebben eljutnak a hegyre. Megállók kialakítása szükséges. A környezetbarát jármű megvásárlásánál és a működtetésnél invesztálhat be a magánszektor. Javasolt a járműveket egyedi design-nal ellátnia sikeresebb promóció és hatékonyság érdekében.

Felelősök kijelölése: - állami, önkormányzati szerepvállalást képviselő szerv - privát befektető részéről képviselet - civil képviselet - a koordináló szervezet részéről képviselő vagy ügyvezető


94


állami szerepvállalás magánbefektetés társadalmi megújulást elősegítő pályázatok (TÁMOP), EU pályázat szakmai pályázatok

SWOT analízis: 27. táblázat: SWOT - PPP projektek

Erősségek  Helyismeret kihasználása  Szakmai potenciálok kihasználása

Gyengeségek  Forráshiány  Kommunikációs potenciál hiánya  Innovációs készség hiánya  Magánbefektetők „hiánya”

Lehetőségek  Jó példák átvétele  Helyi vállalkozók, szolgáltatók bevonása a koncepció kialakításába és fejlesztésébe  Helyi kezdeményezések specifikus fejlesztése Veszélyek  Megfelelő mennyiségű és minőségű szolgáltatás biztosítása  A tőkemegtérülés csak hosszú távon lehetséges

Indikátorai: környezetszociológiai mutatók, fenntarthatósági mutatók, demográfiai indexek, stb.


95

5. Monitoring, értékelés A stratégiában megjelölt tevékenységek megvalósulása és ennek eredményessége az alábbi indikátorokkal mérhető: Tevékenység Gyógynövények gyűjtése és értékesítése

Indikátorok Forgalmi kimutatások Költségvetési kimutatások Foglalkoztatottak száma

Borkultúra és borturizmus fejlesztése

Szőlészetek és borászatok eszközállományának bővülése Megtermelt szőlő mennyisége Megtermelt bor mennyisége Foglalkoztatottak száma

Gesztenyeligetek

A sikeresen rekonstruált gesztenyeligetek területe (ha) A látogatók száma (fő/év) Az eltartott szarvasmarhák száma (db.) A védett, veszélyeztetett növényfajok gyarapodása (db./év)

Chernel-kertben vadaspark kialakítása

Látogatók száma (fő/év) A szabadon engedhető egyedek száma (db./év)

Velemi Vízimalom Rehabilitációs Projekt

Látogatók száma (fő/év) Foglalkoztatottak száma

Történelmi épületek felújítása

ROI (a beruházás megtérülése) Elégedettségi mutatók Környezetterhelési mutatók

Bakancsos turizmus fejlesztése

A látogatók száma (fő/év) Tartózkodási idő Turisztikai bevételek

Kulturális turizmus fejlesztése

ROI (a beruházás megtérülése) Elégedettségi mutatók


96

Környezetterhelési mutatók Látogatók száma (fő/év) Tartózkodási idő Turisztikai bevételek Környezeti nevelés program

Résztvevők száma

Kulturális és épített örökség megőrzése Képzés

ROI (a beruházás megtérülése) Elégedettségi mutatók Környezetterhelési mutatók Pályakövetés

Kulturális és épített örökség megőrzése – Tájékoztatás Közös online platform

Elért emberek száma

Elvándorlás megakadályozása

demográfiai indexek

A látogatók száma (fő/év)

fenntarthatósági mutatók pályakövetés Civil szervezetek támogatása

demográfiai indexek fenntarthatósági mutatók pályakövetés

Alulról jövő kezdeményezések támogatása és térségi fejlettségi mutatók koordinálása Demográfiai indexek fenntarthatósági mutatók Elégedettségi mutatók PPP projektek telepítése

környezetszociológiai mutatók fenntarthatósági mutatók demográfiai indexek


97

Felhasznált források Nyomtatott források: -

A Kőszegi és a Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma (2011): Befektetési Lehetőségek

-

Írottkő Natúrparkért Egyesület, Dr. Markovics Tibor, Szász Izabella (2012): Szakértői anyagok

-

Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása (2011): Existing Situation Analysis

Internetes források: -

Központi Statisztikai Hivatal (KSH): http://www.ksh.hu/

-

Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR): https://www.teir.hu/

-

Kőszeg Város és Vonzáskörzete http://www.koszegikisterseg.hu/

Többcélú

Kistérségi


Társulása:

98

Mellékletek 1. sz. melléklet: A Kőszegi kistérség természeti értékei (összeállította: Írottkő Natúrparkért Egyesület) Földtani értékek A kistérség földtani értékeit a Kőszegi-hegységben találjuk, mely a Keleti-Alpok tömbjéhez tartozik. Keletkezése a földtörténeti középkorra tehető. A hegység mai arculatát a pleisztocén kor idején bekövetkezett rétegmozgások alakították ki, ekkor alakult ki a hosszú, mély völgyekkel szabdalt hegyvidék. Geológiai viszonyaira erősen meggyűrt, átkristályosodott palarétegek jellemzőek, melyeken savanyú kémhatású erdőtalajok alakultak ki. Kőzetei közül a kvarccsillámpala, a kvarcfillit, a mészcsillámpala, a mészfillit és a zöldpala mellett a cáki konglomerátum érdemel említést. A hosszú időn át építőkőnek használt kőzet egy ősfolyó deltatorkolatában felhalmozódott mész- és dolomitkavicsok átalakulása során keletkezett. Kavicsaiban a földtörténei középkor végén élt fajok ősmaradványait találjuk. Különleges szépségű geológiai képződmény a Széleskő, az Asztalkő és a Kalaposkő, melyek korábbi térszínek emlékét őrizve magányosan állnak az erdő borította gerinceken. A kristályos palarétegek repedéseibe helyenként jelentős mésztartalmú kőzetek is települtek. A természetes eredetű barlangokban szegény területen hajtott bányavágatok és külszíni kőbányák által feltárt repedések értékes cseppkőtelepeket rejtenek. A Cáki, Velemi kőbányák és a Borha-forrási bányavágat a geológiai értékeken túl, zoológiai szempontból is kiemelt jelentőségű. A hegység lejtőin a földtörténet során a trópusi éghajlat alatt kialakult őstalaj is található, amely főként Velem-Bozsok térségében tűnik fel téglavörös színével. Jól tanulmányozható a hegység kőzeteinek fejlődése a bányászat és az útépítés során feltárt szelvényekben.

Víztani értékek A kistérség területe vizekben gazdag. A csapadékviszonyok helyenként jelentősen eltérőek. A városkörnyéki területeken 850 mm felett van az éves átlag, a Stájer-házaknál mértek 1500 mm-t is. A Gyöngyös völgyében, Kőszegtől Délkeletre, folyamatosan csökken a csapadék mennyisége. A hegység kőzetei rossz vízvisszatartó képességűek, ennek köszönhetően sok forrás fakad: Hétforrás, Szikla forrás, Árpád forrás, Hörmann forrás, Borha forrás, Enikő Green Mountain Project – A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas: Közös Modell Menedzsment Terv, Version 1 31/05/2013

99

forrás, Szénégető, Moháskút, Jávorkút, Ciklámen forrás. Közülük a Hétforrás a legismertebb, hét ágból fakadó igen bővizű forrás, kedvelt kirándulóhely. A kistérség vizeit összegyűjtő Gyöngyös-patak Lukácsháza és Kőszeg között, továbbá Kőszeg és az országhatár között természetes, szabályozatlan mederben folyik. Zátonyok, szakadópartok, a fejlődés különböző szakaszaiban lévő holtágak és kanyarok jellemzik. A kőszegi Szabóhegy lábánál kiemelt, magas metán és szénsavtartalmú víz, mint ásványi gyógyvíz érdemel említést. Jelenleg egy időszakos ivókút tárja fel, a benne rejlő turisztikai és gazdasági lehetőségek kiaknázása a jövő feladata.

Növénytani értékek A Kőszegi kistérség területe viszonylag jó természetességi állapotban maradt meg a jelenkor számára. Ez főleg a területen húzódó egykori vasfüggönynek és a Kőszegi Tájvédelmi Körzetnek köszönhető. A kistérség hegyvidéki része a kelet-alpesi flóratartomány Ceticum flórajárásába sorolható. A terület szinte kizárólag erdővel borított, melyben mintegy 200 éve zajlik tervszerű gazdálkodás. A jelenleg fellelhető erdőtársulások közül az egyik legnagyobb területtel rendelkezik a 300-600 m magasságban előforduló nyugat-dunántúli (gesztenyés) gyertyánostölgyes. Lombkorona-szintjének uralkodó fafaja a kocsánytalan tölgy, de mindenhol megjelenik benne a szelídgesztenye, a gyertyán és a madárcseresznye is. A kőszegiek kedvesen bariszőlőnek nevezik és a múltban „fésűvel” gyűjtötték az itt gyakori fekete áfonya ízletes gyümölcsét. A gyertyános tölgyesek szép orchideája a kétlevelű sarkvirág, a kardos, a fehér, a piros madársisak és a széleslevelű nőszőfű. Kedves virága az üde lomberdőknek a kikeleti hóvirág és a gyöngyvirág. A nyári erdei utakat járva igazi virágszőnyeg fogadja a látogatót. A nagy völgycsillag, a ligeti aggófű, a sárga és piros gyűszűvirág csak egy-egy kiragadott példa a legfeltűnőbb fajok közül. A hegység másik nagy kiterjedésű erdőtársulása a nyugat-dunántúli szubmontán bükkös, mely a térszíneket tekintve az előbbi társulás fölött helyezkedik el. Az esetenként 120-150 éves bükkösökben a fény hiánya miatt csak kevés növényfajt találunk. Közülük az erdei ciklámen érdemel feltétlen említést. Az erdők szegélyén azonban az Alpok hatásának köszönhetően dekoratív fecsketárnicsot, farkasölő sisakvirágot, osztrák zergevirágot, továbbá rendkívül ritka bordaharasztot láthatunk. Természetvédelmi értéküket növeli az osztrák tarsóka itteni előfordulása. A szintén jelentős térfoglalású mészkerülő lomberdőkben csarab és fekete áfonya jelzi a talaj savanyúságát.


100

A patakok mentén kialakult égerligetekben a mézgás éger mellett a hamvas éger is megjelenik. Itt él, helyenként tömegesen a védett farkasboroszlán, a fehér zászpa és a struccharaszt. Természetvédelmi szempontból jelentős a hármaslevelű kakukktorma egyetlen hazai előfordulása. A patakmenti magaskórósok jellegzetes fajai a kora tavasszal virágzó, majd nyáron akár 50-80 cm átmérőjű, ernyőként is használható leveleket nevelő fehér és vörös acsalapu. A struccpáfrány nevét strucctollra emlékeztető alakú és méretű fotoszintetizáló leveleiről kapta. Akár másfél méterre is megnőhetnek. A Kőszegi-hegység két kis kiterjedésű erdőtársulása a szurdokerdő és a hazánkban egyedülálló sziklai erdeifenyves. Az előbbiben hegyi szillel, vadköszmétével találkozhatunk, továbbá itt él a fokozottan védett széleslevelű harangvirág is, melynek Magyarországon csak a Bükk hegységben és itt láthatjuk természetes előfordulását. A sziklai erdeifenyves a tarka nádtippan apró állományát rejti. A legszebb páfrányfajok életfeltételeit biztosítják a vékony talajú, sziklás élőhelyek. Szinte minden sziklán megtalálható az édesgyökerű páfrány, az aranyos és a kövi fodorka, a hólyagos páfrány. Jóval ritkább, így nehezebben fellelhető a kis holdruta vagy a fekete fodorka. A napsütötte sziklák virágos növényei közül a magyar repcsény, a közönséges méreggyilok vagy vadpaprika és a csillagos őszirózsa a legfeltűnőbbek. A kistérség erdei között a telepített lucosok a Kendig-hegy és az Írottkő körül fordulnak elő. A valamikori jegenyefenyves bükkösök helyére telepített állományok szegélyén málnával, fürtös bodzával és kapcsos korpafűvel találkozhatunk. Kőszeg-hegyalja területe átmeneti sávot képez az alpesi és a pannon flóra között. Az itt található természetszerű élőhelyek, elsősorban rétek, a települések és a gazdasági célú földterületek között kis kiterjedésben, mozaikosan maradtak fenn. Rendkívüli változatosságukra jellemző, hogy nemritkán egymás mellett találjuk az üde láprétet lápi nyúlfarkfűvel és a lejtőssztyepp maradványt leánykökörcsinnel. Az Alsó-rétek a Gyöngyös patak egykor kiterjedt rétterületeinek utolsó maradványa Kőszeg és Lukácsháza között. Itt él a zergeboglár, a szibériai nőszirom, a mocsári gólyahír és a foltos ujjaskosbor mellett a fehér sáfrány egyetlen hazai állománya. Hasonló, de természetesebb állapotú rétek terülnek el Kőszegdoroszló környékén, melyeken gyapjúsásokat, kornistárnicsot és mocsári nőszőfüvet figyelhetünk meg. Szárazabb kaszálórétek alakultak ki az egykori gesztenyeligetek övezte Cák és Velem községek mellett. A Cáki pincék fölötti rét értékei többek között a bodzaszagú ujjaskosbor és a szártalan bábakalács. Leginkább déli kitettségű lejtőkön virágzik a változatos virágszínű


101

agárkosbor, a kicsi virágú sömörös kosbor, a tömött, tojás alakú virágzattal rendelkező tarka kosbor. A fokozottan védett Bozsoki Zsidó-réten él az osztrák tárnicska állománya, a fehérmájvirág, a kornistárnics, a fekete és a leánykökörcsin, a szártalan bábakalács, a kékperje és a lápi nyúlfarkfű. Kaszált gyümölcsösökben fordul elő az apró orchidea, az őszi fűzértekercs és az egykor általánosan elterjedt alpesi tarsóka. A szelídgesztenye igen jellegzetes fafaja a tájnak. Eredete meggyőzően ma sem tisztázott. Sokak szerint őshonos növény, más botanikusok azonban a római korban Pannóniába betelepített fának tartják. A gesztenye, a gesztenyekultúra és a gesztenyeligetek, mint élőhelyek elválaszthatatlanok Kőszeg-hegyaljától. Itt él az apró zöld színű virágokkal rendelkező békakonty, a bodzaszagú ujjaskosbor, a pompás, akár térdmagasságú bíboros kosbor is. Ízletes körte, szilva, alma, berkenye termő gyümölcsösök kaszált gyepei adnak otthont Magyarországon egyedül Cák-Velem környékén az alpesi tarsókának. Rokonfajaitól könnyen elkülöníthető feltűnő, lila színű porzóival. Hasonló élőhelyen található az őszi füzértekercs is. Ennek az apró termetű kosborfélének a virágjaira és a teljes virágzatára is jellemző a spiralitás. Állattani értékek A kistérség állatvilágának összetétele a növényvilágéhoz hasonlóan az Alpok hatását tükrözi. A Kőszegi-hegység területén elsősorban a közép- és magashegységi lomberdők jellegzetes fajai élnek. A tízlábú rákok közé tartozó, védett kövi rák, számos tegzesfaj és az erdei szitakötő előfordulása a patakok tisztaságát jelzi. Erdőszegélyeken, kisebb rétfoltokon találkozhatunk az alpesi sáskával, melynek ez az egyetlen hazai előfordulása. Itt éri el elterjedésének nyugati ill. északnyugati határát a kárpáti és a déli tarsza. Nedves hegyi réteken él a zöld tarlósáska. Az idős bükkerdők korhadó faágai alatt találjuk az alhavasi, kárpáti és a feketebordás aranyfutrinkát, amint nevük jelezte gyors mozgással rohannak táplálékuk után. A hegység területén mutatták ki elsőként az óriás medvelepke előfordulását hazánkban. A hegyaljai és a Gyöngyös síkon települt falvak őszi vérfüves rétjein a boglárkalepkék több faja is előfordul.


102

A nagyobb hegyi patakokban, főként a Gyöngyösben jelentős állománya él a sebes pisztrángnak. A Gyöngyös vízrendszere számos további halfaj élőhelyéül szolgál: előfordul itt a fokozottan védett dunai ingola, a sujtásos küsz, a fenékjáró küllő és a kövi csík is. A kétéltűek közül jellegzetes hegyvidéki fajokkal találkozhatunk. Országos tekintetben jelentős a hegység foltos szalamandra állománya. A sárgahasú unka és a gyepi béka elsősorban régi utak, mélyedések állandó vizű tócsáiban szaporodik. A hegyalján megbújó kisebb lápok és mocsarak a pettyes gőte élőhelyei. Kiemelkedő értéke a kistérségnek az alpesi tarajosgőte állománya, amely az őrségi után az egyik legjelentősebb hazánkban. A terület hüllőfaunájának képviselői közül az erdei és vízisikló, a kuszma és a ritkán szem elé kerülő zöld gyík érdemel említést. A leginkább kutatott madárvilágot főként az erdőlakó fajok képviselik. Zavartalan bükkerdőben költ a fekete gólya. A ritka ragadozómadár fajok alkalmi előfordulása mellett a déli hegyoldalakon költő darázsölyv állomány jelentős. Az évszázad első felében költő siketfajd kipusztult a területről. Valószínűleg erre a sorsra jutott a császármadár is. Az odúkban gazdag, idős erdőkben kék galamb költ. A fokozottan védett fehérhátú fakopáncs mellett, amelynek Velem és Bozsok térségében él állománya, minden hazai harkályfaj előfordul a Kőszegi-hegységben. Az énekesmadarak köréből a fokozottan védett vízirigó költ a Gyöngyösön. Lucfenyvesek fészkelői a sárga és a tüzesfejű királyka, a keresztcsőrű és a süvöltő. A bükkösök gyakori költő faja a léprigó, míg a kis légykapó legfeljebb 10-15 párban fészkel ezekben az erdőkben. Állatföldrajzi tekintetben jelentős a kormos varjú, a dolmányos varjú és fajon belüli hibridjeik előfordulása. Országos tekintetben jelentős a havasi cickány állandó és a zerge alkalmi előfordulása.


103

2. sz. melléklet: Kőszeg és térségében regisztrált civil szervezetek (2011.) (forrás: Szombathelyi Civil Központ) BOZSOKÉRT EGYESÜLET

Bozsok

RÁKÓCZI ÚT 142.

BOZSOKI HEGYKÖZSÉG EGYESÜLET

Bozsok

RÁKÓCZI ÚT 148.

Bozsoki Kökörcsin Kulturális és Hagyományőrző Egyesület

Bozsok

Rákóczi u. 145.

BOZSOKI SPORTEGYESÜLET

Bozsok

RÁKÓCZI ÚT 142.

Bozsoki Sportegyesület

Bozsok

Rákóczi . 142.

Kőszeghegyalja Idegenforgalmi Egyesület

Bozsok

Rákóczi u. 104.

ÖNKÉNTES TŰZOLTÓEGYESÜLET Bozsok

Bozsok

RÁKÓCZI ÚT 58.

ÖNKÉNTES TŰZOLTÓEGYESÜLET Cák

Cák

PETŐFI SÁNDOR U. 213.

SPORTCLUB

Cák

FŐ U. 52.

A RÉPCE-VIDÉK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Csepreg

Bartók Béla utca 25/A.

Állampolgári Jogvédő Liga

Csepreg

Vihar u. 5.

Csepreg Közbiztonságáért Polgárőr és Bajtársi Egyesület

Csepreg

Csokonai u. 37.

CSEPREG KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Csepreg

SÁGVÁRI U. 3.

Csepreg Város Fúvószenekara

Csepreg

Nádasdy u. 2/a.

CSEPREG VÁROS OKTATÁSÁÉRT KÖZALAPÍTVÁNY

Csepreg

SZÉCHENYI TÉR 27.

CSEPREGI ÓVODÁSOKÉRT ALAPÍTVÁNY

Csepreg

NÁDASDY U. 15.

CSEPREGI ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYESÜLET

Csepreg

DEÁK FERENC U. 2.

CSEPREGI POLGÁRŐR EGYESÜLET

Csepreg

VIHAR U. 5.

CSEPREGI VÁROSSZÉPÍTŐ ÉS VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET

Csepreg

SZÉCHENYI TÉR 27.

CSEPREGI VEGYESKAR EGYESÜLET CSIN-TALAN IFJÚSÁGI EGYESÜLET

Csepreg Csepreg

ZRÍNYI U. 17. SZÁCHENYI TÉR 31.

Csodálatos Lakóhelyünkért Alapitvány

Csepreg

Kossuth u. 39.

E. G. WHITE BIBLIAI MISSZIÓ ALAPÍTVÁNY

Csepreg

DEÁK F. TÉR 15.

FAL KFT LÖVÉSZ- ÉS MOTORSPORT KLUB

Csepreg

PETŐFI U. 7.

FARKAS SÁNDOR EGYLET

Csepreg

Visi u. 11.

MOZAIK AMATŐR KÉPZŐMŰVÉSZ KÖR

Csepreg

SZÉCHENYI TÉR 22.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI GYÜMÖLCSTERMELŐK SZÖVETSÉGE

Csepreg

KOSSUTH U. 53.

ÖNKÉNTES TŰZOLTÓSÁG Csepreg

Csepreg

DEÁK FERENC U. 2.

RÉPCE HAGYOMÁNYŐRZŐ LOVAS EGYESÜLET

Csepreg

KŐSZEGI ÚT 26.

RÉPCEMENTI HORGÁSZEGYESÜLET

Csepreg

HUNYADI U. 16.

SEGÍTS, HOGY SEGÍTHESSÜNK ALAPÍTVÁNY

Csepreg

KOSSUTH LAJOS U. 1.

SPORTEGYESÜLET

Csepreg

NÁNASDY U.

Szebb Holnapért Egyesület

Csepreg

Széchenyi Tér 11.

SZENT KATALIN ALAPÍTVÁNY

Csepreg

SZÉCHENYI TÉR 25.

SZŐLŐHEGY TULAJDONOSOK EGYESÜLETE

Csepreg

KŐSZEGI U. 6.

Térkép 2005 Kultúrális Közhasznú Alapitvány

Csepreg

Csokonai u. 14.

ZENEISKOLÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Csepreg

SZÉCHENYI KÖZ 8.

Répce Citera Barátok Köre

Csepreg

Széchenyi tér 31.

AQUA SZABADIDŐS LÖVÉSZEGYESÜLET

Gyöngyösfalu

PETŐFI SÁNDOR U. 57.

Esőemberke Alapítvány a Vas Megyei Autistákért

Gyöngyösfalu

Alkotmány u. 38.

Szent Márton Templom Énekkara

Gyöngyösfalu

Kossuth Lajos u.40

POLGÁRŐR EGYESÜLET

Gyöngyösfalu

TANÁCS U. 18.

SPORTEGYESÜLET

Gyöngyösfalu

PETŐFI U. 67.

Cakavci Horvát Kulturális és Hagyományőrző Egyesület HORVÁT KATOLIKUS IFJÚSÁG VALLÁSI ÉS KULTURÁLIS EGYESÜLETE

Horvátzsidány Horvátzsidány

Fő utca 24. HIDEG U. 11.


104

ÖNKÉNTES TŰZOLTÓEGYESÜLET Horvátzsidány

Horvátzsidány

FŐ U. 16.

SKORUS HORVÁT HAGYOMÁNY ÉS KÖRNYEZETVÉDŐ EGYESÜLET

Horvátzsidány

HIDEG U. 31.

Horvárzsidányért Alapítvány

Horvátzsidány

SPORTCLUB

Horvátzsidány

HIDEG U. 10.

"Zidanski Becari" Gradistyei Horvát Hagyományőrző Egyesület ÖNKÉNTES TŰZOLTÓEGYESÜLET Kőszegdoroszló

Horvátzsidány Kőszegdoroszló

Tanács u. 11. FŐ U. 99.

KŐSZEG-HEGYALJA GYERMEKEIÉRT ALAPÍTVÁNY

Kőszegszerdahely

KOSSUTH LAJOS U. 4.

KŐSZEG-HEGYALJAI TERMELŐSZÖVETKEZET SPORTEGYESÜLET

Kőszegszerdahely

HEGYI U. 2.

Kőszegszerdahelyi Kulturális Egyesület

Kőszegszerdahely

Kossuth L. u. 5.

ÖNKÉNTES TŰZOLTÓEGYESÜLET Kőszegszerdahely

Kőszegszerdahely

KOSSUTH U. 5/A.

Borbarát Hölgyek Lukácsházi Egyesülete EGÉSZSÉGÜNKÉRT ALAPÍTVÁNY

Lukácsháza Lukácsháza

Táncsics u. 6. SZOMBATHELYI U. 2.

Lukácsházi Paintball Egyesület

Lukácsháza

Kőszegi u. 38.

POLGÁRŐR EGYESÜLET

Lukácsháza

TANÁCS U. 12.

SPORTEGYESÜLET

Lukácsháza

SZOMBATHELYI U. 2.

Utiro Leader Egyesület

Lukácsháza

Kőszegi u. 14.

VW Korszerű Club Közhasznú Egyesület

Lukácsháza

Nagycsömötei u. 93.

ÖNKÉNTES TŰZOLTÓEGYESÜLET Nemescsó

Nemescsó

PETŐFI U. 14.

SPORTEGYESÜLET

Nemescsó

PÉTERFY SÁNDOR U. 19.

Vas Megyei Polgári Védelmi Szövetség

Ólmod

Fő u. 18.

GENCSAPÁTI - PERENYEI DIABETES EGYESÜLET

Perenye

BÉKE U. 128.

KÖZSÉGI SPORTEGYESÜLET

Perenye

BÉKE U. 21.

Perenyei Férfi Népdalkör Egyesület

Perenye

Béke u. 85.

PERENYEI TEKE KLUB

Perenye

BÉKE U. 85.

KÖZSÉGI SPORTEGYESÜLET

Peresznye

JURISICS MIKLÓS U. 3.

ÖNKÉNTES TŰZOLTÓEGYESÜLET Peresznye

Peresznye

HUNYADI U. 12.

ZVIRANJAK PERESZNYEI HORVÁT HAGYOMÁNY ÉS FALUSZÉPÍTŐ EGYESÜLET

Peresznye

HUNYADI U. 2.

ÖNKÉNTES TŰZOLTÓEGYESÜLET Velem

Velem

PETŐFI U. 3.

VELAK-VELEMI LÁNYOK-ASSZONYOK KÖRE

Velem

RÁKÓCZI U. 39.

VELEM KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMÉÉRT ALAPÍTVÁNY

Velem

RÁKÓCZI ÚT 73.

"Összefogás Kőszegért Egyesület"

Kőszeg

Velemi u. 36/3. II/8.

A KŐSZEGI BALOGH ISKOLÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Kőszeg

DEÁK FERENC U. 6.

A Kőszegi Beteg Gyermekekért Myrtill Alapítvány

Kőszeg

Várkör 51.

ÁFÉSZ-EK VAS MEGYEI EGYESÜLETE

Kőszeg

RÁKÓCZI U. 11.

ALAPÍTVÁNY A BERSEK JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLÁÉRT

Kőszeg

TÁNCSICS U. 18.

ALAPÍTVÁNY A CSERKÉSZET ÚJJÁSZERVEZÉSÉRE

Kőszeg

JURISICH TÉR 8.

ALAPÍTVÁNY A KÖZBIZTONSÁGÉRT

Kőszeg

RÓMER FLÓRIS U. 8.

Alpokalja Szabadidő és Extrémsport Klub

Kőszeg

Rőtvölgyi u. 55.

Attaru Ütőegyesület

Kőszeg

Petűfi S. u. 11.

Badacsonytördemici Túra Vitorlás Egyesület

Kőszeg

Rohonci u. 42/B. III/9.

BÉKESSÉG HÁZA ALAPÍTVÁNY

Kőszeg

GYÖNGYÖS U. 29.

CHERNEL ISTVÁN TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET

Kőszeg

ARBORÉTUM U. 2.

Concordia Barátság Énekegyesület

Kőszeg

Rajnis u. 9.

Csekonics József Kőszegi Lovas Egyesület

Kőszeg

Kórház u .7.

Cseppnyi Vigasz Alapítvány

Kőszeg

Űrhajósok útja 15/B 1/4

DE COLORES ALAPÍTVÁNY

Kőszeg

RAJNIS JÓZSEF U. 2.


105

Deby-Dance Tánccsoport Egyesület

Kőszeg

Rohonci u. 42/C. I/4.

DR. AMRO GYULA ALAPÍTVÁNY

Kőszeg

JURISICS TÉR 8.

Dr. Nagy László Beszédgyógyitás Alapitvány

Kőszeg

KISS JÁNOS U. 31.

Egyesület a Központi Óvodáért

Kőszeg

Várkör 42.

ÉLET VIZE ALAPÍTVÁNY

Kőszeg

MOHÁS U. 69.

Felállhatok Alapítvány

Kőszeg

Rőti-Völgy 59.

Gesztenyekék Természetbarát Egyesület

Kőszeg

Fenyő u. 7/C.

Gyurátz Ferenc Alapítvány a Fiatalok Támogatásáért

Kőszeg

Árpád tér 1.

H-7 Postagalamb Sport Egyesület Kőszeg

Kőszeg

Őrhajósok u. 19

HAJNALCSILLAG NÉPTÁNC EGYÜTTES ALAPÍTVÁNY

Kőszeg

FALUDI FERENC U. 1/C. IV/13.

HANGVILLA ALAPÍTVÁNY

Kőszeg

BERCSÉNYI U. 2.

Humán Harmónia Alapítvány

Kőszeg

Liszt Ferenc u. 17.

IPA MAGYAR SZEKCIÓ VAS MEGYEI SZERVEZETE

Kőszeg

RÓMER FLÓRIS U. 8.

ÍROTTKŐ AUTÓ SPORTKLUB

Kőszeg

ALSÓ KRT. 29.

ÍROTTKŐ NATÚRPARKÉRT EGYESÜLET

Kőszeg

JURISICS TÉR 7.

JOBB JÖVŐÉRT ALAPÍTVÁNY

Kőszeg

ŰRHAJÓSOK U. 15/B.

JURISICH MIKLÓS GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM BARÁTI TÁRSASÁG

Kőszeg

HUNYADI U. 10.

Katica Fejlesztő Játszóház Közhasznú Alapítvány

Kőszeg

Jurisics tér 13. I./1.

KÁZIM SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG

Kőszeg

RÁKÓCZI FERENC U. 94.

KŐSZEG ÉS KÖRNYÉKE HEGYKÖZSÉG

Kőszeg

BERCSÉNYI U. 2.

KŐSZEG FÚVÓSZENEKARÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Kőszeg


Kőszeg Közbiztonságáért Közalapítvány

Kőszeg

Jurisics tér 8.

KŐSZEG KULTÚRÁJÁÉRT KÖZALAPÍTVÁNY

Kőszeg

JURISICS TÉR 6.

KŐSZEG SPORTJÁÉRT KÖZALAPÍTVÁNY

Kőszeg

JURISICS TÉR 8.

Kőszeg Városért és Lakótelepért Egyesület

Kőszeg

Rohonci u. 48/B.

KŐSZEGÉRT EGYESÜLET

Kőszeg

CHERNEL ISTVÁN U. 6.

KŐSZEGFALVAI ÖNKÉNTES TŰZOLTÓEGYESÜLET

Kőszeg

Vasút u. 5.

KŐSZEGFALVI BARÁTI KÖR

Kőszeg

KŐSZEGFALVI ÚT 73.

Kőszegfalvi Gyermekekért Egyesület

Kőszeg

Kőszegfalvi u. 50

Kőszegfalvi Nemzetiségi Kórusért Egyesület

Kőszeg

Kőszegfalvi u. 50

Kőszegfalvi Sportegyesület

Kőszeg

Kőszegfalvi u. 73.

Kőszegi Asztalitenisz Kör

Kőszeg

Rákóczi F. u. 95. I/2.

KŐSZEGI BARÁTI KÖR

Kőszeg

FELSŐ KRT. 4.

KŐSZEGI BIRKÓZÓ KLUB

Kőszeg

BAJCSY-ZSILINSZKY U. 21.

KŐSZEGI BORBARÁT HÖLGYEK EGYESÜLETE

Kőszeg

Keszthelyi u. 24

KŐSZEGI BORBARÁTOK EGYESÜLETE

Kőszeg

KÓRHÁZ U. 6.

KŐSZEGI EURÓPA HÁZ EGYESÜLET

Kőszeg

CHERNEL ISTVÁN U. 14.

KŐSZEGI KERÉKPÁROS EGYESÜLET

Kőszeg

KOSSUTH LAJOS U. 15.

KŐSZEGI KERTBARÁTOK EGYESÜLETE

Kőszeg

RÁKÓCZI U. 11.

Kőszegi Makett Klub Egyesület

Kőszeg

Deák F.u. 3/D

KŐSZEGI MOTOROS CLUB

Kőszeg

ŰRHAJÓSOK ÚTJA 17/A.

Kőszegi Művészeti Egyesület

Kőszeg

Hegyalja u. 19.

Kőszegi Nyugállományúak Egyesülete

Kőszeg

Kelcz-Adelffy u. 2. III/18.

KŐSZEGI NYUGDÍJAS ALAPÍTVÁNY

Kőszeg

DEÁK FERENC U. 6.

Kőszegi Ostromnapok Egyesület

Kőszeg

Kelcz-Adelffy u. 4.


106

KŐSZEGI ÖNKÉNTES TŰZOLTÓSÁG

Kőszeg

KOSSUTH LAJOS U. 3.

KŐSZEGI POLGÁRI KASZINÓ

Kőszeg

KOSSUTH LAJOS U. 17. I.em.

KŐSZEGI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETÉRT ALAPÍTVÁNY

Kőszeg

TÁNCSICS U. 7.

KŐSZEGI SPORTEGYESÜLET LABDARÚGÓ BARÁTI KÖRE

Kőszeg

PETŐFI TÉR 8.

Kőszegi Sportklub

Kőszeg

Kossuth u. 12.

KŐSZEGI TANGAZDASÁG ALAPÍTVÁNY

Kőszeg

BERCSÉNYI U. 2.

Kőszegi Testvérvárosi Egyesület

Kőszeg

Rajnis u. 9.

Kőszegi Történeti és Kulturális Közhasznú Egyesület

Kőszeg

Várkör 58.

KŐSZEGI TRIANON TÁRSASÁG

Kőszeg

KIRÁLYVÖLGYI U. 32.

KŐSZEGI VÁRSZÍNHÁZÉRT ALAPÍTVÁNY

Kőszeg


KŐSZEG-WINK PADLÓHOKI SPORT CLUB

Kőszeg

KISS JÓZSEF U. 31.

KÖZHASZNÚ KÖNYVTÁR ALAPÍTVÁNY

Kőszeg

VÁRKÖR 35-37.

Kultúrált Közlekedésért Egyesület

Kőszeg

Rohonci u. 48/B. IV/9.

Magyar Kastélyút Egyesület

Kőszeg

Rohonci u. 23.

Magyar Snapszer Szövetség

Kőszeg

Kossuth u. 12.

Magyar Vollswagen Audi Fanatic Club Egyesület

Kőszeg

Rohonczi u. 48/A. I/5.

MÉCSES ALAPÍTVÁNY

Kőszeg

KISS JÁNOS U. 31.

Nyugat-Dunántúli Kerékpáros Régióért Egyesület

Kőszeg

Jurisics tér 7.

Olajfahajtás Alapítvány

Kőszeg

Faludy u. 1/C. III./8.

ÖNKÉNTES TŰZOLTÓEGYESÜLET Kőszegdoroszló

Kőszeg

KOSSUTH LAJOS U. 3.

ŐSZIKÉK ALAPÍTVÁNY

Kőszeg

Rajnis utca 12.

Pannon Kulturális Örökség Egyesület

Kőszeg

Faludy F. u. 2. fsz. 2

POLGÁRŐR SZÖVETSÉG

Kőszeg

KOSSUTH LAJOS U. 15.

Rege Művészeti Egyesület

Kőszeg

Alsó Krt. 39.

Repülő Világjátékok Alapítvány

Kőszeg

Temető u. 43.

SEGÍTŐ KÉZ ALAPÍTVÁNY

Kőszeg

JURISICH TÉR 8.

Sorstalanság Kőszegi Történelmi Kulturális és Művészeti Alapítvány

Kőszeg

Hétvezér u. 3.

SPORTEGYESÜLET

Kőszeg

KOSSUTH LAJOS U. 3.

SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET

Kőszeg

HUNYADI U. 13.

Széchenyi Társulat Egyesület

Kőszeg

Rákóczi u. 114.

SZENT DOMONKOS RENDI NŐVÉREK INTÉZMÉNYEIÉRT ALAPÍTVÁNY

Kőszeg

BAJCSY ZSILINSZKY U. 14.

SZENT FLÓRIÁN KÖZALAPÍTVÁNY

Kőszeg

KOSSUTH LAJOS U. 3.

Szivárvány Egyesület a Felsővárosi Óvodáért

Kőszeg

Borostyánkő u. 4.

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK ÉS EURÓPA-TANULMÁNYOK INTÉZETE ALAPÍTVÁNY VÁROSI RÁDIÓKLUB VELEMI NÉPMŰVÉSZETI STÚDIÓ ALAPÍTVÁNY

Kőszeg Kőszeg Kőszeg

Chernel u. 14. SCHNELLER ISTVÁN U. 9. AUGUSZT J. U. 5.


107

GREEN MOUNTAIN A Sustainable Development Model for Green Mountain Areas:

Recommend Documents