10 éves az Edelényi Hegyek Közössége
2 Mielőtt elkezdeném az elmúlt 10 évről szóló ünnepi beszédemet, emlékezzünk meg azokról, akikkel együtt kezdtük, de most nem lehetnek közöttünk egy egyperces néma felállással. Halottaink Juhász József Slezsák Imre Fazekas Miklós Kiss Bálint Kós Pál 1997 tavaszán Apósomék javaslatára megvettem Nagycsásztán a Venczel Ernő bácsi féle szőlőt. Igaz, paraszti származású vagyok, de odahaza Szalonnán Szüleimnek nem volt szőlője, és így ennek művelése , s az azzal járó feladatok , élmények, kimaradtak életemből, s ezért kicsit féltem is a tulajdonlástól, mert azt tudtam, hogy folyamatosan visszatérő gonddal, munkával, jár a szőlő, s annak művelése. A szőlőterület, rajta egy kis pincével, présházzal, már a megvétel előtti bejáráson hatással volt rám és a Feleségemre. A táj szépsége, atmoszférája, egy különleges érzetet keltett bennünk. Szinte éreztem azt a karmikus erőt amely kisugárzott a helyből és környezetéből . Mai napig is érzem őseink 1000 éves jelenlétét, látom szorgalmas, kitartó munkájukat, szeretetüket a szőlő iránt, és a városunk, a Császta legrégebbi írásos emléke is a szőlőhöz kötődik, amely mutatja az állandóságot, folyamatosságot napjainkig. Megfogott a környezet, az érzés, s szinte kötelezettségemnek éreztem, hogy szolgáljam, tegyek valamit a szőlőhegyért. Igaz, 10 évvel ezelőtt nem csak a táj szépségét láttam. Láttam a sok elhagyott szőlőt. Láttam a nehezen járható utakat, az elhanyagolt, feltöltődött vízelvezető árkokat.
3 Láttam a szőlőhegy legszebb, központi részének gazverte állapotát, a hajdan szebb napokat látott Lónyay féle, a gazdák által csak kastélynak nevezett épület, életveszélyes, romos, nyomasztó állapotát. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy a XX. század végén az infrastruktúrának még nyoma sincs, de az ezen történő változtatás szándékát sem láttam azoknál akiknek alapvető felelőssége és tehetsége lenne a változtatásra. Láttam azt, a szőlősgazdák körében nincs kohéziós erő, összefogás az érdekeik érvényesítésére. Mit láttam még? Láttam a lehetőségét annak, hogy összefogással, jó szándékkal, hiteles emberekkel, elérhető hiteles célokkal messze el lehet jutni. Hiszen az emberek alapvetően jó szándékúak, jó dolgokért szeretnek tenni és tesznek is. Összefognak, ha látják a dolgok értelmét és a tiszta szándékot. A történethez azonban hozzátartozik még szőlőszomszédommal, Parádi Karcsival borozgatás közben történő beszélgetéseink is. Tekintettel arra, hogy ő és családja, tősgyökeres edelényi és régi császtai szőlős gazda , s így mint hiteles hírforrás, tőle kérdeztem „mint császtai új gazda ,miként lehet az, hogy ez a csodálatos értékekkel, adottságokkal rendelkező terület mint a Császta, ilyen siralmas állapotban van?” Karcsi elmondta: történtek próbálkozások az összefogásra, főleg az utak állapotának javítására, de valahogyan átütő eredményt nem tudtak elérni. És tudod! - mondotta- , az emberek belefásultak az egészbe, elhagyják a szőlőket, magukkal vannak elfoglalva, a megélhetéssel, és nem látnak jövőt az egészben. Válaszát, morfondírozását el kellett fogadnom, azonban gondolataim között mindig ott motoszkált az a kérdés, hogyan lehetne változtatni ezen az állapoton?
4 Hogyan lehetne ezt a csodálatos helyet fejlődési pályára állítani? Induló lökést Feleségem Nagybátyjánál, a Somló szőlőhegyen tett látogatás adta meg 1999 tavaszán. Az ottlétünk során kezembe akadt a Somló szőlőhegy Rendtartása, amelyet elolvasva döntöttem el, hogy megszervezem a Császta szőlőhegyen a Hegyközséget. Hazaérvén beszámoltam Parádi Karcsinak a tapasztalatomról és fogadtunk vele, 1-2 hónap alatt megszervezem a Hegyközséget. Hát! – mondotta Karcsi – , nem lesz könnyű, gratulálni fogok, ha sikerül, de minden esetben melletted leszek és segíteni fogok. Így is volt. Tény! 1999. augusztus 9.-én megalakult a Császta Hegyközség, megalakulásakor 132 császtai szőlősgazdával. A Hegyközség megalakulása nagy esemény volt. A gazdák magukénak érezték a szervezetet, tenni akartak valamit a szőlőhegyért. Voltak, akik gyanakodva néztek bennünket, hogy létrejött Edelényben egy civil szervezet , amely sok embert tömörít, aki megfogalmazza ezek érdekekeit és fel is szólal azokért, arcukkal, jelenlétükkel nyomatékosítva törekvéseiket. Ez szokatlan volt. Ami viszont örömteli volt már a kezdeteknél és ma is az: Az egység, az összefogás, a kiállás a szőlőhegyek ügyeiért. A mértékletesség az ügyek intézésénél, a korrekt hangnem és a belátás. A Császta szőlőhegyi gazdák örültek megalakulásuknak, aktívak voltak és büszkék a létrejött közösségre. Azonban 2000 decemberében új helyzet állt elő. Az Edelényi szőlőhegyek bekerültek a jó bortermőhely besorolásba, s ezáltal kötelező jelleggel meg kellett alakítani a Hegyközséget Edelény valamennyi szőlőhegyére vonatkozóan.
5 Ez új dolog volt, és feszültséget okozott a különböző szőlőhegyek között, tekintettel arra, hogy majdnem minden szőlőhegyen volt a gazdáknak valamilyen egyesülése. A Hegyközségre kezdetekben úgy tekintettek, mint aki elveszi a szuverenitásukat. Hála Istennek meg tudtunk egyezni, és az idő bizonyította, minden szőlőhegy profitált a létrejött új közösség munkájából, jó összhang alakult ki és barátságok. Hozzátartozik még a történethez és úgy korrekt, ha megemlítem, a jó bortermőhely cím elérésében elévülhetetlen érdemei voltak Szilágyi Adolf polgármesternek , Slezsák Imre Kertbarát Kör elnökének, valamint Dr. Farkas Attilának, szőlőhegyeink mentorának. Ők terjesztették elő címre szőlőhegyeinket, lobbiztak annak eléréséért. Azonban zavarólag hatott, hogy erről a kezdeményezésről a gazdák és jómagam sem tudtam. Az új helyzet azt kívánta, Edelény valamennyi szőlőhegyére vonatkozóan a gazdák érdekeinek képviseletére egy Hegyközség, vezetőség legyen. Megtudtunk egyezni, vezetőséget választani, működni a mai napig közösen úgy, hogy a már meglévő Császta Hegyközség befogadva Edelény többi szőlőhegyeit, nevének megváltoztatásával Edelény Hegyközségre. 2000. december 28-án a város valamennyi szőlőhegyeinek integrációjával folytatódott a megkezdett munka. 10 év nagy idő! Egy civil szervezetet nem létrehozni nehéz, hanem folyamatosan, eredményesen működtetni, pénzügyi hátterét biztosítani, a résztvevőket folyamatosan motiválni, a szervezetnek súlyt, tekintélyt szerezni és adni.
6 Nem egyszerű! Főleg, ha a tevékenységet, amit végeznek a résztvevők hobbiból, ellenszolgáltatás nélkül, emberségből teszik, egy cél érdekében, a mi esetünkben a szőlőhegyek érdekében. Hegyközségünk, a Császta, majd az Edelény Hegyközség ,10 éven keresztül tette feladatát eredményesen. Azonban 2009 januárjában számunkra kedvezőtlen törvényi szabályozás miatt a Hegyközségünknek be kellett olvadnia a szerzett jogok megtartása mellett Miskolc és Környéke Hegyközségbe, 7 másik hegyközséggel együtt. A létrejött, új hegyközség, amely a Miskolc, Szikszó, Megyaszó, Aszaló, Edelény, Nyékládháza, Emőd, Harsány Hegyközségek integrációjával jött létre, új vezetéssel, már csak a kimondottan szakmai feladatok végzésére, adatszolgáltatások biztosítására lett hivatva. Igaziból a hegyek állapotával, a közösség fejlesztéssel, a gazdák konkrét, helyi érdekképviseletével, a szőlő és a borhoz kapcsolódó kultúra ápolásával nem tud, és nem is szándékszik foglalkozni. Közösségünk, a szőlős gazdák közössége ezért hozta létre egy időben a beolvadással, az Edelényi Hegyek Közössége civil szervezetet, amely tovább viszi az 1999-ben felvállalt, és elhatározott célokat, feladatokat, örököse a létrehozott értékeknek. Létrehozója és az elmúlt 10 évben elnöke voltam közösségünknek. Meggyőződésem volt alakuláskor, és ma is az, közösségünkre szükség van, mert jó célokat szolgál, miértünk, a szőlősgazdákért van, sok-sok pozitív élményt, barátságot nyújt, nemcsak a szervezetben munkálkodóknak, hanem az egész város lakosságának is. Mielőtt befejezném 10 év történeti áttekintését, fontosnak tartom megemlíteni azokat a nagyszerű embereket, akik velem együtt részt vállaltak a konkrét munkában, a szervezet létrehozásában, működtetésében, a közös sikerek elérésében.
7 Mivel hiszek abban, ezek a szőlősgazdák genetikailag beprogramozottak a földművelő ősök által a szőlő és környezetük iránt. Elhivatottak, kötelezettséget éreznek, s ez adja azt az állandóságot, folyamatosságot, amiben a beszámolóm első részében szóltam. A kezdetek Pálinkás Andor bácsi, Dr Bajusz Imre, Sipos Ferenc Fazekas Miklós, Parádi Károly, Zabari Józsi bácsi Vozár Lajos, Vallus János, Vallus József, Kiss János Juhász József részvételével indultak. Dr Bajusz Imre bácsi előkészítette az alakuláshoz szükséges dokumentációt, összeírtuk azok névsorát, akik jelezték szándékukat a részvételbe. Az első Közgyűlésen az alábbi személyekből álló Választmányt választották gazdáink: Elnök: Virág Tamás Hegybíró: Sipos Ferenc Tagok: Turtóczki András, Kiss János, Vallus József Vozár Lajos, Lukács László, Fazekas Miklós, Parádi Károly, Darai László, Zabari József, Ellenőrző bizottság Elnöke: Demeter József. Tagok: Pálinkás Andor és Barca Károly Megalakulásunkat követően nagy erővel elkezdtük a munkálatokat. Társadalmi munkát szerveztünk. Kidolgoztuk elgondolásainkat a hegy fejlesztésére, céljaink elérésére. Megfogalmaztuk céljainkat, munkatervet, hegyrendeletet készítettünk. Bejelentkeztünk az Önkormányzatnál, hivatalosan átadva a közösségünkről szóló tájékoztatónkat, a hegyek állapotának felmérését, a megfogalmazott céljainkat.
8 Az Önkormányzat soron következő ülésén napirendi pontra tűzte ügyünket, mi az ügy fontosságát személyes jelenlétünkkel demonstráltuk. Megalakulásunkkor, majd azt követően is sok segítséget kaptam és kapott a közösség, felelősséget vállaltak az alábbi személyek: Dr Bajusz Imre (jogi segítség) Sipos Ferenc hegybíró Dr Gadóczi Bertalan hegybíró Farkas László hegybírótól, aki a leghosszabb ideig, a hegyközségi beolvadásig vett részt közös munkánkban. Segítségüket, munkájukat, felelősség vállalásukat azért is meg kell köszönnünk, mivel mindezt önzetlenül, barátságból, a közösségért tették úgy, hogy Sipos Ferenc kivételével még szőlőjük sem volt a hegyeken. Meg kell említenem még név szerint a szőlőhegyek vezetőit, akik pozitív együttműködése nélkül nem valósulhatott volna meg ez az összefogás a hegyeken: Sáp: Barna Miklós Ludmilla: Slezsák Imre, Bűdi László Istenhegy: Dr. Sándor Dezső Finkei hegy: Magyari Miklós, Bartha István Nem kisebbítve azoknak az érdemeit, akik az Edelényi Hegyközség Választmányának tagja lettek és aktív részvétükkel munkájukkal elősegítették valamennyi hegy fejlődését. Az átalakult, bővített Edelény Hegyközség és annak választmánya Elnök: Virág Tamás Hegybíró: Dr. Gadóczi Bertalan. Nagycsászta /a fent felsorolt személyek/ Sáp: Barna Miklós, Slezsák József, Görgei Gyula, Berzeviczi Zsolt
9 Finkei hegy: Koós Pál, Magyari Miklós, Szitár Béla Ludmilla: Slezsák Imre, Bűdi László, Bokor János. Istenhegy: Dr Sándor Dezső, Gombkötő László, Lipták János, Papp László. Ellenőrző bizottság tagjai: Kiss Bálint, Kerényi József, Lázár András, Sukovics László Az összevont Hegyközség jól előkészített, letisztult, demokratikus elvek alapján szerveződött /lásd melléklet/. Ezen elveknek és a megfontolt, aktív embereknek köszönhetően ma is működik. Az elmúlt 10 év során közösségünk életében kiemelt helyen szerepelt az Önkormányzathoz fűződő viszonyunk, együttműködésünk. Nem kis dolog, de nem is nehéz objektívan, korrektan értékelni ezt a viszonyt. Nem kis dolog, hiszen mindig bennünk van, bennünk volt a türelmetlenség, az a vágy, hogy helyzetünkön, dolgainkon változtassunk minél előbb, és nagyon sokszor jogosan, jogtalanul, az Önkormányzattól, a polgármestertől vártuk, és várjuk a segítséget, a megoldást. Hiszen nagyon sok olyan dolog van: pl. az út, vízelvezető árkok, stb., aminek állapotán már csak tulajdonjogilag is csak ők tudnak változtatni. Nem beszélve a nagyobb mértékű fejlesztési, pályázati lehetőségekről, amelyek már meghaladják közösségünk erejét. Azonban választmányunk mindig komoly belátással, türelemmel, mértékletességgel gondolkodott és gondolkodunk ma is.
10 Belátással voltunk, vagyunk, mindenkor megköszöntük és elfogadtuk mindazt, amit adtak, és tudomásul vettük, hogy a szőlőhegyek fejlesztése nem a legfontosabb a város életében. De! azért emlékeztettük mindig a város vezetőit, nem sértve őket, hogy ezek a területek is a város részei, külterületi részei. Ezek is fontos területek, hiszen a lakosság 30-40%-a érintett valamilyen módon szőlőhegyek által. Az elmúlt 10 évben két polgármesterrel, két képviselőtestülettel dolgoztunk. Szilágyi Adolf polgármestersége alatt alakult meg Hegyközségünk, kaptuk meg a jó bortermőhely megtisztelő címet, amelynek elérésében nagy része volt. A szőlőhegyek villamosításához szükséges pályázat, annak elnyerése az ő hivatali ideje alatt történt. Tevékenységünket támogatta, és ezért ezúttal is köszönet illeti. Molnár Oszkár polgármester megválasztásától kezdve, mai napig támogatta hegyközségünket, személye jelenlétével, adományaival, önkormányzat súlyával. Hivatali ideje alatt valósult meg, lett kivitelezve a szőlőhegyek villamosítása, valamint később a villamosításból kimaradt Baglyas, Középsőhegy villanyrendszerének a kiépítése. Felújításra került a Finkei hegyre vezető út és annak vízelvezető árokrendszere. 800 méter hosszban szilárdburkolattal lett ellátva a Császtára kivezető út befejező szakasza. A civil összefogással megvalósult harangtorony, kálvária, építését személyesen és súlyának megfelelően támogatta. Minden rendezvényünk megvalósításához pozitívan állt hozzá és támogatta azok sikeres megvalósulását /Császtai Búcsú, borversenyek, borszentelések, stb./ Mindezt pozitívnak értékeljük és köszönjük.
11 Nem volt szó az alakuláskor megfogalmazott és a mai nap is érvényes elérendő fő céljainkról. Közvetlen célként határoztuk meg a hegyek infrastruktúrájának fejlesztését, szakmai feladatok felvállalását, a hegyek fejlődési pályára történő állítását, a közösségi összefogást, és a keresztény értékek, hagyományok ápolását, megjelenítését. Az eredményeinkről a későbbiekben részletesen lesz szó. Amiről szólni akarok, az a keresztény hagyományok ápolása, értékek felvállalása. Nem tudom miért, de 1993-tól a harangtorony megépítésének kezdetétől, majd a Császtai Búcsú hagyományteremtő megszervezésén keresztül, a kálvária megépítésével, a már ötödik alkalommal megvalósuló borszenteléssel elindítottunk egy folyamatot, egy gondolkodást, egy együttműködést a keresztény egyházakkal, a keresztény értékek mentén, amely számomra, de a közösség számára is fontos volt, és az ma is . Úgy érzem, úgy gondolom! Ezek a tettek és gondolatok visszatérést jelentenek valamilyen módon a gyökerekhez. Értéket stabilitást mutatnak a közösségi életünk során, amelyet fenn kell tartanunk. Hiszen alapvetően mindannyian a keresztény kultúrkörből jöttünk, melynek fontos a múlt értékei, a jelen állapota és az, milyen irányba tartunk, milyen a jövőképünk. Természetesen figyelni kell a hangsúlyokra, azok dinamikájára, tiszteletbe tartva embertársaink meglévő, vagy fejlődőképes gondolkodását. Ebben a gondolkodásban, az ilyen irányú értékek feltárásában, hiteles képviseletében nagy segítséget kaptunk Kovács László Római Katolikus Egyház címzetes esperesétől, valamint Béres Miklóstól a Görög Katolikus Egyház helynökétől.
12 Eredményeinkről! Egy közösség akkor életképes, ha van közös érdek és cél. Ha tagjai összefogva, tesznek is valamit ezek elérése érdekében. Ha vannak sikerek, amelyek megerősítenek bennünket arról, erőfeszítéseink nem hiábavalóak. Közösségünk az elmúlt 10 évben megfelelt ezen ismérveknek! Sok szép eredményt értünk el, és ezek hitelesítik, mutatják közösségünk erejét.
Szőlőhegyek villamosítása. Harangtorony megépítése. Szabadtéri színpad létrehozása. Szőlősgazda szobrának felállítása. Kálvária megépítése. Utak, vízelvezető árkok építése, felújítása. Társadalmi munkák szervezése.
Borversenyek, megyei borverseny szervezése. Császtai búcsú, borszentelés, kálvária-járás hagyományteremtő megrendezése. Szakmai napok. Bódva-expó. Borbemutatók, kiállítások. Edelényi Szőlőhegyek monográfiája
Új szőlőtelepítések elindítása. Új szőlőfajták honosítása hegyeinken. Hegyközségi rendszer kiépítése, működtetése, megtartása. Adatbázis, szőlőkataszter felállítása. Érdekképviselet ellátása. Közösségépítés.
13 Együttműködések különböző szervezetekkel. Edelényi Szőlőhegyek jó hírének ápolása, terjesztése megye- és országszerte. Kapcsolatok kiépítése a médiákkal. Borversenyekről, jó bortermelőkről A borversenyek, a borversenyeken való részvétel alapvető célja, feladata, hogy a gazda megmérettesse magát és összehasonlítsa termékét más gazdákéval. Egészséges módon el tudja helyezni borát, valamint önmagát a térség borászai és borai között. Fejleszteni, egészséges módon ösztönözni a borosgazdákat a minél jobb minőségi bor előállítására. A borversenyeket az Edelényi Szőlőhegyeken a Kertbarát Kör és annak elnöke, Slezsák Imre bácsi indította el, majd 1999-től, a hegyközség megalakításától napjainkig mindez a közösségünkkel együttműködve valósul meg. Ebben az együttműködésben sokat köszönhetünk a későbbi elnöknek, Lipták Béla Úrnak, valamint jelenleg Bűdi Lászlónak. Az elmúlt 10 évben boraikkal elismeréseket váltottak ki a borvidéki, valamint a térségi borversenyeken az alábbi személyek: Kiss János Kiss Pál Barna Miklós Demény János Bakó Gyula Bűdi László Bartha István Slezsák Zsolt Orosz Béla Virág Tamás Ezek a személyek bizonyították azt a borvidéken, hogy Edelényben jó borok teremnek és a szőlőket igényes gazdák művelik.
14 Az Edelényi Hegyek Közösségéről Alig több, mint egy éve, hogy megalakult civil szervezetünk, ami fő feladatának tekintette alakulásakor az Edelényi Hegyközség szellemiségének továbbvitelét, eredményeinek megőrzését, a szőlősgazda közösség érdekképviseletét és segítését. Ez a közösség már nem foglalkozik azokkal a szakmai feladatokkal, amelyek a hegyközségek alapvető rendeltetése, mivel ez nem feladata, ez kimondottan a Miskolc környéki hegyközség feladata, amelynek mi is, szőlősgazdák, részei vagyunk. Az Edelényi Hegyek Közössége tevékenységének szervezésében már nagy segítséget kaptunk mi, szőlősgazdák a fiataloktól, így Menyhárt Balásztól és Loj Balázstól, és több más fiataltól, amit most ebben a formában szeretnék kiemelni, megköszönni. Hogyan tovább? Hiszek abban, maradandót hoztunk létre az elmúlt 10 év alatt, megteremtettük a fejlődés lehetőségét, úgy materiálisan, mint tudatilag. Létrehoztuk azt a szemléletet, amely a további fejlődés alapfeltétele. Ráirányítottuk a figyelmet egy fejlesztési lehetőségre, a város egy lehetséges kitörési pontjára. Az elmúlt 10 év csak a kezdet és alapozás volt. Szó nélkül, érzelmek nélkül már nem lehet elmenni közösségünk és az Edelényi Szőlőhegyek mellett. Ennek záloga, biztosítéka és tendenciája a fiatalok felelősség- és munkavállalása közösségünkben, akik lehetőséget látnak, jó érzést tapasztalnak, és később zászlóvivői lehetnek ügyünknek, a szőlőhegyek felemelkedésének.
15 Mint ahogy írásom első részében említettem! látom, érzem a szőlő és az ehhez kapcsolódó kultúra erejét, folytonosságát. Csak egy gond van, de az személyes jellegű, ennek a leküzdésében, elviselésében, remélem erőt ad a szőlő és a közösség.
Edelény, 2010. 01. 25.
Virág Tamás Edelényi Hegyek Közösségének Elnöke
