GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016

GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016 Lakossági attitűdök Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban Martin József Péter ügyvezető igazgató Budapest, 2016. november 16. Transparency International Magyarország

Mi a Globális Korrupciós Barométer?  Nemzetközi közvélemény-kutatás a lakosság körében  A megkérdezett állampolgárok korrupcióval kapcsolatos attitűdjeit és tapasztalatait vizsgálja

 42 európai és közép-ázsiai országra terjedt ki a felmérés o közel 60 000 embert kérdeztek meg o 23 EU-tagállam vett benne részt  Magyarországon o 1501 résztvevő – lakosságra reprezentatív minta o A lekérdezés ideje: 2015. december – 2016. május

A GCB támogatói  Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)    

Európai Unió (hetedik keretprogram) E&Y Svéd pénzügyminisztérium TI-UK, TI-Belgium, TI-Grönland, TI-Hollandia, TISvájc és TI-Spanyolország

A magyarországi felmérés legfontosabb témái 1. A korrupciós helyzet megítélése 2. Hétköznapi korrupció, különös tekintettel a hálapénzre

3. A korrupcióval szembeni fellépés

1. A korrupciós helyzet megítélése  Növekvő korrupció  Elégtelen kormányzati intézkedések  A döntéshozókat sokan tartják korruptnak

Növekvő korrupció Azok aránya, akik egyetértenek azzal, hogy „kevesebb a korrupció, mint 4 éve”

57% Nem ért egyet

17% 14%

Egyet is ért, meg nem is

Egyetért

Elégtelen kormányzati intézkedések A jelenlegi kormány miként kezeli a korrupció elleni harcot?

56% Rosszul

23% Jól

Nem a korrupció a legégetőbb teendő az országban Melyek azok a legfontosabb problémák az ország számára, amelyekkel a kormánynak foglalkoznia kellene? Egészségügy

67%

Munkanélküliség

46%

Gazdaság

30%

Bűnözés

29%

Bevándorlás/menekültügy

29%

Korrupció/megvesztegetés Korrupció

28%

Oktatás

19%

Környezetvédelem

9%

Közlekedés, utak, infrastruktúra

8%

Politikai bizonytalanság

4%

Sokan tartják korruptnak a döntéshozókat A felsoroltak közül kiket tart korruptnak? Parlamenti képviselők

32%

A Miniszterelnök és a kabinetjének A Miniszterelnök és kabinetjének tisztségviselői tisztségviselői

29%

Kormányzati tisztségviselők

28%

Üzleti vezetők

27%

Adóügyi tisztségviselők Bírók Vallási vezetők Rendőrség Helyi önkormányzati képviselők

23%

19% 18% 17% 16%

2. Utcai korrupció: az orvoshoz fordulók ötöde ad hálapénzt Az elmúlt 12 hónapban ön vagy háztartásának valamelyik tagja adott-e kenőpénzt vagy ajándékot az alábbi szolgáltatások igénybe vétele során? * Közegészségügyi ellátás

22%

Általános vagy középszintű Általános vagy középszintű oktatásban oktatásban való részvétel

7%

Szociális juttatás kérelmezése

5%

Szakképzésben való részvétel Közúti igazoltatás/rendőrség

4% 3%

Hivatalos iratok igénylése

2%

Munkanélküli segély igénylése

2%

Bíróság igénybevétele polgári perben

0%

*Azok körében, akik igénybe vették a fenti szolgáltatásokat

A magyarok közül kétszer annyian fizetnek kenőpénzt (hálapénzt), mint az EU-ban Azok közül, akik igénybe vették a 7 szolgáltatás valamelyikét, fizettek-e kenőpénzt/hálapénzt?

22%

19% 10%

Magyarország

Vizsgált országok átlaga

*A felmérésben résztvevő európai uniós országok

EU-átlag*

3. A korrupcióval szembeni fellépés  A magyarok tehetetlennek érzik magukat a korrupció elleni küzdelemben  Nagyon kevesen jelentenék a korrupciót

 A bizalmatlanság, apátia és korrupció ördögi köre

A magyar társadalom „tanult tehetetlensége” a korrupcióval szemben Azok aránya, akik szerint az átlagember tehet valamit a korrupció elleni harcban

46%

43% 14%

EU átlag*

Vizsgált országok átlaga

* A felmérésben résztvevő európai uniós országok

Magyarország

Alacsony jelentési hajlandóság Azok aránya, akik jelentenék, ha korrupciót tapasztalnak (2016) Korábbi, 2013-as adat: 30 %-os jelentési hajlandóság Magyarországon

57% 50% 21%

EU átlag*

Vizsgált országok átlaga

* A felmérésben résztvevő európai uniós országok

Magyarország

Az intézményi bizalmatlanság lehet az alacsony jelentési hajlandóság oka Saját tapasztalata alapján mit gondol, mi a fő oka annak, hogy sokan nem jelentik be az észlelt korrupciós eseteket?

A korrupciót túl nehéz bizonyítani

24%

Az emberek félnek a következményektől

23%

Nem lesz következménye

20%

Az emberek nem tudják hogyan jelentsék

5%

Az emberek nem tudják hol jelentsék

5%

Az embereknek nincs elég ideje a Az embernek nincs elég ideje a bejelentésre bejelentésre

3%

A tehetetlenség-érzés passzivitást szül Azok aránya, akik szerint a bejelentés a leghatékonyabb eszköz a korrupció ellen

24% 7%

* A felmérésben résztvevő európai uniós országok

Passzív lakosság Azok aránya, akik akkor is jelentenék az visszaélést, ha emiatt egy napot kellene tölteniük a bíróságon

49%

43% 19%

EU átlag*

Vizsgált országok átlaga

* A felmérésben résztvevő európai uniós országok

Magyarország

Az apátia és a korrupció ördögi köre Magyarországon Bizalmatlanság

Apátia, tehetetlenségérzet

Szabálykerülés

Korrupció

Következtetések • • • • • •

•

A magyarok szerint a korrupciós helyzet folyamatosan romlik – A magyarok több mint fele elégtelennek tartja a kormány intézkedéseit Az állampolgárok mintegy harmada szerint a miniszterelnök, a kormánytisztviselők és a parlamenti képviselők korruptak A lakosság több mint negyede az üzleti szférát is korruptnak tartja A magyarok a korrupciót és a bevándorlást/menekültügyet egyformán súlyos problémának érzékelik Az utcai korrupció elsősorban az egészségügyben van jelen (hálapénz) Magyarországon tovább csökkent a korrupció jelentésének hajlandósága – Az idősebb generációk különösen passzívak, a fiatalok inkább tennének a korrupció ellen A magyarok korrupcióval kapcsolatos attitűdjeire a „tanult tehetetlenség” a jellemző – A válaszadók túlnyomó többsége szerint a korrupció ellen az átlagember nem tehet semmit

Köszönöm a figyelmet!