Genomikai Nemzeti Technológiai Platform (GNTP) „Tudásmenedzsment, oktatás, képzés” Munkacsoport
STRATÉGIAI KUTATÁSI TERV
Összeállította dr. Arányi Péter dr. Bálint Bálint L. és a munkacsoport tagjai
1
Tartalomjegyzék 1.
Helyzetelemzés .................................................................................................................. 4 1.1.
Általános oktatási jellemzők ..................................................................................... 4
1.2.
Társadalmi párbeszéd ................................................................................................ 6
1.3.
SWOT-analízis .......................................................................................................... 6
Jövőkép.................................................................................................................................. 8 1.4.
“Felzárkózás és kitörés” ............................................................................................ 9
1.4.1. Általános oktatási jellemzők ................................................................................. 9 1.4.2. Társadalmi párbeszéd .......................................................................................... 10 1.4.3. Infrastruktúra ....................................................................................................... 11 1.4.4. Társadalmi-gazdasági hatás................................................................................. 11 1.5.
„Megszegett ígéretek” ............................................................................................. 12
1.5.1. Általános oktatási jellemzők ............................................................................... 12 1.5.2. Társadalmi párbeszéd .......................................................................................... 13 1.5.3. Infrastruktúra ....................................................................................................... 13 1.5.4. Társadalmi-gazdasági hatás................................................................................. 13 1.6.
„Lassú víz” .............................................................................................................. 14
1.6.1. Általános oktatási jellemzők ............................................................................... 14 1.6.2. Társadalmi párbeszéd .......................................................................................... 14 1.6.3. Infrastruktúra ....................................................................................................... 14 1.6.4. Társadalmi-gazdasági hatás................................................................................. 15 1.7.
„Sodródás” .............................................................................................................. 15
1.7.1. Általános oktatási jellemzők ............................................................................... 15 1.7.2. Társadalmi párbeszéd .......................................................................................... 16 1.7.3. Infrastruktúra ....................................................................................................... 16 1.7.4. Társadalmi-gazdasági hatás................................................................................. 17
2
3. Stratégiai Terv ..................................................................................................................... 18 3.1. A megvalósítani kívánt jövőkép...................................................................................... 18 3.2. Nemzetközi trendek és összehasonlítás............................................................................ 19 3.4. Akcióterv (javaslat) .......................................................................................................... 27
3
A munkacsoport tagjai fontosnak tartották, hogy a GENOMIKA fogalmát a jelen célkitűzések szempontjából használható és előrevivő módon értelmezzük. Ezt az alábbiakban tesszük meg: Genomika az élőlények genomjainak szerkezetével, polimorfizmusával, replikációjával, expressziójával, az életműködésre és a betegségek kialakulására való hatásaival, továbbá a fentiek
tanulmányozásának
és
felhasználásának
módszertanával
foglalkozó
tudományterületek összessége, melyet a rendszerbiológia foglal egységbe. Meghatározásunk tehát a genomika szokásosnál tágabb, megengedő értelmezése, amit a (felső)oktatás és posztgraduális képzés speciális szempontjai tesznek szükségessé. Megállapításaink az így értelmezett genomika oktatására és a kapcsolódó képzésekre vonatkoznak.
1. Helyzetelemzés A
munkaértekezleteken
részt
vevő
előadók
és
vitapartnerek
állásfoglalásából
egyértelművé váltak a következő megállapítások a jelen helyzetre vonatkozólag.
1.1. Általános oktatási jellemzők Az ország orvostudományi egyetemein és meghatározó egyetemeinek természettudományi karain a genomika ismerete megszerezhető (bár több tárgyban oktatják). Ezen tárgyak oktatásában több helyen részt vesznek oktatói minőségben vezető akadémiai kutatók és klinikus szakemberek is.
Részletezve megállapítható, hogy -
Az oktatás alap- és mesterképzésben, és értelemszerűen osztatlan képzés részeként egyaránt folyik;
-
Az oktatás tematikája az egyetemek között nem összehangolt;
4
-
A technikai (laboratóriumi) feltételek csak a posztgraduális képzésben tekinthetők megfelelőnek;
-
A résztvevők szinte egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a bolognai típusú képzés – melyet jelenleg adottságnak kell tekinteni – hátrányosan befolyásolja az eredményességet;
-
A posztgraduális képzési formák közül a PhD képzésben a genomika jelentős súllyal reprezentált terület;
-
Ad hoc elméleti és gyakorlati tanfolyamok – nemzetköziek is – ismeretterjesztő és munkahelyi képzések valósulnak meg igény és lehetőség szerint.
A genomika a biológia viszonylag friss területe. Kialakulását a biológiai szervezetek teljes genomjának a megismerése tette lehetővé. Az áttörést a humán genom megszekvenálása adta meg, melynek első hivatalos bejelentése 2001-ben történt meg. A bejelentés óta eltelt években egyrészt a funkcionális genomikai vizsgálatok, másrészt a vizsgáló eszközök robbanásszerű fejlődése és elterjedése nyilvánvalóvá tette, hogy az eddig oktatott biológia nem képes megfelelni ezen kihívásoknak. A genomikai jártassághoz használatos tudás a mai oktatási rendszerben több tárgyban és részlegesen kerül csak oktatásra. Ilyen tárgyak a mai képzési rendszerben: biológia, molekuláris biológia, statisztika, biostatisztika, adatbázis ismeretek, biokémia, patológia, hisztológia, klinikai biokémia, informatikai alapok. A
munkacsoportunk kérdőíves
módszerrel felmérte a hazánkban folyó genomikai vonatkozású képzéseket, melyek összesítése az 1. sz. Függelékben található. A mai képzési rendszerben ezek a korábban említett alaptárgyak, kurzusok, speciális kollégiumok és nemzetközi továbbképzések szükségesek ahhoz, hogy a genomika területén az alapszintet meghaladó, releváns tudást megszerezzük. Ezen képzések jelentős része nemzetközi hálózatok vagy intézmények keretén belül zajlik. Az Európában elérhető genomikai – rendszer szemléletű biológiai – képzésekről áttekintést mellékelünk a 2. sz. Függelékben. Munkacsoportunk kérdőíves módszerrel vizsgálta, hogy a mai kutatók-oktatók és biotechnológiai KKV-k alkalmazottai hol szerezték meg a genomikai ismereteiket, és mit gondolnak arról, hogy a genomika mely területeket fogja átalakítani, illetve milyen képzésekre van igény. A vizsgálataink szerint a válaszadók nagy többsége a genomikai 5
kérdések és problémák nagyobb mértékű megjelenésére számít, és speciális képzéseket tartana célszerűnek a már meglévő munkatársai számára. A kérdőívek részletes eredményei megtalálhatóak a 3. sz. Függelékben. A legnagyobb hiány a matematikai, informatikai és biológia ismeretanyagok és képzések összekapcsolásában mutatkozik.
1.2. Társadalmi párbeszéd A genomika területén jártasságot szerzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségei a mai munkaerőpiacon szerények. Általános jellemzői a munkaerő piacnak: A végzett hallgatók főleg az egyetemi és akadémiai kutató csoportokban
-
helyezkednek el; -
A gyógyszeripar szakemberigénye csekély (néhány fő/év az ipar egészét tekintve), de a munkatársak rendszeres szakmai továbbképzését hasznosnak találják;
-
Az agráriumot és a környezetvédelmet reprezentáló vállalatok részéről minimális igény tapasztalható;
-
A biotechnológia területén működő innovatív KKV-k közül néhány jelezte a genomikában jártas szakemberek iránti igényét.
1.3. SWOT-analízis Ahhoz, hogy a genomika területén aktív, sikeres stratégiát tudjunk megvalósítani, a mai helyzet elemzését a SWOT módszertan segítségével foglaltuk össze az alábbiakban.
Erősségek (Strengths): •
Hazánkban létezik egy jól elosztott genomikai infrastruktúra.
•
Számos egyetemen a genomikai törzsanyag különböző tantárgyak keretében megszerezhető.
6
•
Léteznek új generációs szekvenáló gépek.
•
Léteznek bioinformatikai műhelyek.
•
Kis- és középvállalatok aktívan részt vesznek genomikai programokban és fejlesztésekben.
•
Megtörtént a kutatási infrastruktúrák feltérképezése a NEKIFUT programban.
•
A hazai gyógyszeripar partnere az akadémiai és kisvállalati szektornak a genomikai fejlesztések hasznosításában.
Gyengeségek (Weaknesses): •
A hazai kutatás alulfinanszírozott.
•
A hazai egyetemek nehezen birkóznak meg a bolognai oktatási rendszerrel.
•
Az egyetemeken jelentősen visszaszorult az elitképzés, ami versenyhátrányként
jelentkezik a hazai vállalatoknál. •
A genomikai képzések leginkább sporadikusak és in-silico rendszerűek, minimális a
gyakorlati képzések aránya. •
Kevés a jól felszerelt genomikai labor.
•
Alacsony színvonalú vagy hiányzik a bioinformatikai oktatás.
•
Nincs garancia a hosszú távú projektek minőségi levezetésére és eredményes
lezárására. •
Egyetemi centrumok közötti érdekellentétek néha gátolják a szinergiák kialakulását.
Lehetőségek (Opportunities): •
A genomikai technológiák most értek el abba a fázisba, hogy a költségek csökkenése által széleskörűen elterjedjenek.
•
Magyarországon magas színvonalú gyógyszerkutatás és -fejlesztés folyik, ezek tapasztalatából a genomikai klinikai vizsgálatok sokat nyerhetnének.
•
A következő években hazánk jelentős kutatási forrásokhoz jut az EU keretekből.
•
Agrár-biotechnológiában már most teljes genom szekvenálási projektek indultak.
•
A gyógyszeripari kutatások hatékonyságát megnövelheti egy kapcsolt genomikai alapú biomarker vagy klinikai genomikai kutatás.
7
A bioinformatikai műhelyek egy része rendelkezik azokkal a készségekkel, amelyek
•
által bioinformatikai termékek előállítása lehetségessé válik.
Veszélyek (Threats): A genomika nem kapja meg azt a kiemelt figyelmet ami lehetővé tenné, hogy
•
hozzájáruljon a gazdasági potenciál növekedéséhez. •
Az oktatás megreked a mai színvonalon.
•
A genomikai oktatás koordinációjának hiányában az ipar nem tudja fölmérni a frissen végzettek képzési szintjét, ezért nem fogadja el valós tudásra mutató indikátornak az érdemjegyeket. Koordináció hiányában nem jön létre az az infrastruktúra, amely biztosíthatná a
•
gyakorlati képzés feltételeit az egyetemi képzés keretein belül. Megfelelő tájékoztatás hiányában a társadalom nem fogadja el a genomikai
•
eredmények bevezetését a gyakorlatba. Stratégia hiányában a döntéshozók nem írnak ki genomikai programokat támogató
•
pályázatokat. Jövőkép A
jövőképek
vitája
a
GNTP
ülésein
lezajlott.
Az
elfogadott
jövőképeket
munkacsoportunk specifikumainak megfelelően dolgoztuk ki az alább felsorolt szempontok alapján: 1. Általános oktatási jellemzők. 2. Társadalmi párbeszéd. 3. Infrastruktúra. 4. Társadalmi-gazdasági hatás.
A négy jövőképet A, B, C, D kóddal jelöltük a következők szerint: A: „Felzárkózás és kitörés”
8
B: „Megszegett ígéretek” C: „Lassú víz” D: „Sodródás”
1.4. “Felzárkózás és kitörés” 1.4.1. Általános oktatási jellemzők Gyors felzárkózás a nemzetközi élvonalhoz 1. A közép- és felsőoktatás minden szintjén a társadalom számára szükséges és a diákok számára is vonzó tematika válik elfogadottá. 2. Rendszeresen működő egyetemi fórum alakul a tananyagok összehangolására és a felmerülő kérdések megvitatására. 3. Megvalósul a képzési programok egyetemek közötti koordinációja. 4. A legjobb hallgatók választják a genomikai képzéseket (magas a jelentkezők aránya). 5. Az oktatás infrastruktúrája folyamatosan megújul. 6. Magas szintű laborgyakorlatok folynak már az alapképzéstől kezdve. 7. Élvonalbeli kutatók és klinikusok is oktatnak, nemzetközi szinten is elismert szakmai oktatói gárda bevonása. 8. Élvonalbeli matematikusok, informatikusok részt vállalnak a genomika oktatásában; kiváló bioinformatikai képzés folyik több egyetemen. 9. Etikai vonatkozások oktatása bekerül az alapképzés tananyagába. 10. A technológiafejlesztő cégek részt vesznek a gyakorlati oktatásban. 11. A genomikát használó iparágak meghatározó cégei folyamatosan jelzik oktatási és szakember igényeiket az egyetemek felé. 12. A genomikát használó és fejlesztő iparágak meghatározó cégei részt vállalnak az oktatásban
szakembereik
révén
és
eszközeik
oktatási
célokra
történő
felhasználásával/átengedésével. 13. Az oktatás nemzetközi jellegének fejlesztése.
9
Gyors felzárkózás a nemzetközi élvonalhoz (Felhasználó/Fejlesztő) 1. A gazdasági jogi környezet kedvezményezi a genomikai oktatás vállalati támogatását. 2. Folyamatosan
pályázati
lehetőségek
nyílnak
a
genomika
oktatását
célzó
együttműködések (hazai és nemzetközi) támogatására. 3. Célzott tanulmányi és PhD ösztöndíjak rendszere alakul ki. 4. A magyar és európai posztdoktori ösztöndíjak rendszere elérhetővé válik.
Kapcsolódás az európai folyamatokhoz 1. A legszínvonalasabb felsőoktatási programokat a legjobb európaiak között tartják számon. 2. A hazai oktatás erősen beágyazódik az európai és globális oktatási hálózatokba és rendszerekbe. 3. Részt veszünk a bolognai folyamat fejlesztésében. 4. Élénk oktató- és diákcsere folyik európai és tengerentúli partner egyetemekkel. 5. A külföldön zajló PhD képzésben részt vevő diákoknak a mester diplomát adó anyaintézmény segít a hazatérésben, itthoni munkavállalásban, megteremtik azokat a vonzó helyzeteket, ahová szívesen jönnek haza a kutatók. 6. Folyamatos, kétirányú mobilitás a hazai genomikai műhelyek és a nemzetközi tudományos közösség között oktatók és hallgatók részvételével. 7. Laboralapítási programok indulnak. 8. Van többszintű genomikai bioinformatikai képzés (alap, mester, PhD).
1.4.2.
Társadalmi párbeszéd
Aktív és szervezett párbeszéd folyik a kutatók és a társadalom között 1. A genomikai kurzusok oktatói rendszeresen megjelennek a médiában szakmai beszélgetések résztvevőiként. 2. A genomikához kapcsolódó etikai kérdéseket nyíltan és szakmai alapokon vitatja meg a társadalom, vezető szakemberek bevonásával.
10
3. A legérdekesebb új genomikai eredményeket népszerű műsorokban közérthető, de szakmailag korrekt formában ismertetik vezető szakemberek (pl nemzetközi tudományos díjak odaítélése kapcsán). 4. Széles körben elérhető (internetes és egyéb) fórumok működnek a nagyközönség kíváncsiságának kielégítésére, helyet adva kritikai megjegyzéseknek is, szakértők bevonásával. 5. Betegképviseleti szervezeteket, laikusokat időben tájékoztatja a tudományos közösség a várható fejlődési irányokról a személyre szabott orvoslás területéhez kötődően. 6. Világossá válnak a munkaerőpiac rövid és középtávú tendenciái a genomikai szakemberek elhelyezkedési lehetőségei tekintetében.
1.4.3.
Infrastruktúra
Egyes területeken kitörési lehetőségeket nyújtó fejlesztések és alkalmazások bevezetése 1. Elterjedten folynak kutatási együttműködések fejlesztő cégekkel PhD hallgatók bevonásával. 2. Fejlesztő cégek demo laboratóriumokat helyeznek ki egyetemi oktatóhelyekre. 3. Kutatási konzorciumok alakulnak a gyógyszeripar és a bioinformatika területén prekompetitív projektek elvégzésére, egyetemi oktatók és PhD hallgatók bevonásával. 4. A gyógyszeripar, a diagnosztikai ipar és bedolgozó iparágaik növekvő mértékben járulnak hozzá a hazai össztermék előállításához és az ország export-import mérlegéhez, javítják a foglalkoztatottságot. 5. A genomika alkalmazása az agráriumban és az iparban (pl. élelmiszeripar, gyógyszeripar stb.) széles körben elfogadottá válik.
1.4.4.
Társadalmi-gazdasági hatás
Egészségesebb társadalom 1. A genomika alkalmazásának elterjedése kihat a klinikai gyakorlatra; előtérbe kerül a személyre szabott orvoslás. 2. A lakosság ismereteinek növekedésével javul a betegségek megelőzésére irányuló törekvés.
11
3. Utolérjük a várható élettartam tekintetében az európai átlagot. 4. Megnövekszik az egészségesen töltött életévek száma.
Gazdasági növekedés 1. A genomika alkalmazása által technológiafejlesztői cégek alapulnak a genomika eredményeinek hasznosítására. 2. Nemzetközi cégek kutatóbázisokat hoznak létre Magyarországon. 3. A hazai gyógyszeripar versenyelőnyhöz jut, és nagyobb profitot generál, új munkahelyek jelennek meg. 4. A hazai IT ipar nemzetközi genomikai fejlesztéseket hajt végre. 5. Magyarországi biotech és bioinformatikai cégek jelentős export bevételekre tesznek szert. 6. A genomika jelentősen hozzájárul a gyógyszeripar, a biotechnológia és az agrár élelmiszeripari szabadalmak számának növekedéséhez, ezáltal a cégek széles palettája profitál a genomikai fejlesztésekből. 7. Jól működő pénzügyi támogatási rendszer létezik a kis cégek genomikai alapú fejlesztéseinek támogatására.
1.5. „Megszegett ígéretek” 1.5.1. Általános oktatási jellemzők
Genomikai igények megfelelő háttér nélkül 1. Jelentős érdeklődés hallgatók részéről, melyet az oktatói gárda nem tud kielégíteni. 2. Magyarországon
a
bolognai
rendszer
nem
képes
megbirkózni
a
képzés
specifikumaival. 3. Sporadikus képzések alacsony színvonalon. 4. Gyakorlati képzés hiánya miatt hasznosítható tudás nem jön létre. 5. Minőségi tudás egyedül külföldön szerezhető meg, és ez egyben agyelszívási csatorna is.
12
1.5.2. Társadalmi párbeszéd
„Süketek párbeszéde” 1. Etikai botrányok miatt az orvosbiológiai kutatást megbélyegzik, és nem kap megfelelő támogatást. 2. Újságírók számára a kutatói szféra tájékoztatás helyett a botrány keresés terepe. 3. A kutatók nem értik meg a társadalom igényeit és félelmeit, ezért minden párbeszéd kezdeményezés tovább mélyíti a bizalmatlanságot. 4. A hazai ipar munkaerőhiánya veszélyezteti a normális tevékenységet.
1.5.3.
Infrastruktúra
Csökkenő infrastruktúra kihasználtság 1. Rossz tapasztalatok miatt hazai megrendelők is inkább külföldi laboratóriumokban méretik le mintáikat. 2. Hazai cégek kizárólag közvetítői tevékenységet folytatnak. 3. A meglévő technológiák elavulnak, és nincs szakember és erőforrás a modernizálásra. 4. Gyógyszeripari kutatásokat külföldre viszik.
1.5.4.
Társadalmi-gazdasági hatás
Külföldi innovatív termékek „fogyasztása” 1. A genomikán alapuló vagy azt jelentősen használó tevékenységek nemzetközi versenyképessége csökken, és export-import mérlege egyre negatívabbá válik. 2. Hazai cégek kizárólag marketing tevékenységet folytatnak. 3. Kutató-fejlesztő kapacitások leépülnek. 4. Gyógyszeripar versenyképessége csökken. 5. Az IT ipar teljesen negligálja a bioinformatikai fejlesztésekben rejlő lehetőségeket, és csak késve, nemzetközi megrendelések beszállítójaként kap ilyen jellegű munkát.
13
1.6. „Lassú víz”
1.6.1.
Általános oktatási jellemzők
Az oktatásban a tartós lemaradás megmarad 1. A genomikai oktatás továbbra is sporadikus. 2. Nincs egységes hazai standard, a centrumok közötti különbségek elmélyülnek. 3. Továbbra is jelentős a külföldre való kutatói elvándorlás. 4. A hazai ipar csak nagy nehézségek árán tudja munkaerőigényét betölteni, és azt is nagyon drágán, saját maga által szervezett képzésekkel.
1.6.2.
Társadalmi párbeszéd
Hazai közvélemény nem támogatja a genomikai erőfeszítéseket 1. A tájékoztatás elégtelensége vagy helytelen volta miatt a társadalom gyanakvóvá válik. 2. Társadalom
nem
kap
megfelelő
tájékoztatást
az
orvosbiológiai
kutatások
jelentőségéről. 3. A kutatói pálya marginalizálódik. 4. Fiatalok csak nagyok kis százaléka nyitott a genomika iránt.
1.6.3. Infrastruktúra Genomikai kapacitások hiánya és pazarlása 1. Megfelelő szakember gárda hiányában a genomikai eszközök elhelyezése esetleges. 2. Az infrastruktúra zárt intézményekbe lokalizálódik. 3. A kollaborációk esetlegesek és nem szinergikusak. 4. A műszerkihasználások szuboptimálisak, a hatékonyság alacsony. 5. Folyamatosan forráshiánnyal küszködnek mind a kutatók, mind a fejlesztő cégek. 6. Oktatási infrastruktúra virtuálissá válik, leépülnek a meglévő gyakorlatok. 7. Hallgatók valós genomikai tapasztalat nélkül hagyják el a képzési helyüket. 14
1.6.4. Társadalmi-gazdasági hatás A Genomika mint teher 1. A genomikai fejlesztések kizárólag nemzetközi fejlesztő cégeken keresztül jutnak el a gyakorlatba. 2. Hazai
kutató-fejlesztő
egységek
legjobb
esetben
nemzetközi
fejlesztések
alvállalkozói. 3. Hazai genomikai kapacitások fenntartása a társadalom számára nehezen elfogadható, a hasznosítási lehetőségek minimálisak. 4. A genomikai szakemberek alig vesznek részt technológiai fejlesztésekben.
1.7. „Sodródás”
1.7.1.
Általános oktatási jellemzők
Romló kutatói, oktató kilátások, csökkenő színvonalú élettudományos közép- és felsőfokú oktatás 1. A genomika oktatása a középiskolákban esetleges és érdektelen, egész területeken hiányzik. 2. A felsőoktatásban a szakirányú képzés alacsony, illetve változó színvonalú, sporadikus. 3. Tömegképzésre koncentrálnak, és a tehetségeket nem támogatják. 4. Az oktatás anyagi feltételrendszere elégtelen a szinten tartáshoz és a tudományostechnikai fejlődés követéséhez. 5. A hallgatói létszám évről évre erősen változik, inkább csökkenő, semmint növekvő tendenciát mutat. 6. A legjobb oktatók külföldre távoznak, vagy pályaelhagyók lesznek. 7. Nem hajlandók részt venni az oktatásban a legkiválóbb kutatók, klinikusok, vállalati szakemberek. 8. A „bolognai képzés” leginkább káros következményei felerősödnek.
15
9. Az egyetemek és karok kíméletlen versenyt folytatnak egymással az egyre szűkülő forrásokért. 10. A gazdasági és jogi környezet nem támogatja a genomika oktatását, az alacsony prioritást kap. 11. A szakemberigény és a munkaerőpiac megfelelő szegmense teljesen átláthatatlan. 12. A legtehetségesebb diákok külföldön keresnek munkát és továbbképzési lehetőséget a hazatérés reménye (és igénye) nélkül.
1.7.2. Társadalmi párbeszéd Alul- és dezinformált társadalom negatív attitűddel 1. A társadalom a genomika új eredményeiről késve és nem pontosan értesül, azokat nem érti és gyanakvással fogadja, csak külföldi eredményeket ismertetnincsenek valós eredmények, csak „bemondó” kutatások. 2. A médiát elárasztják a tudománytalan álhírek és hirdetések. 3. A szakmainak szánt ismeretterjesztés színvonaltalan és unalmas. 4. A genomikát alkalmazó iparágak a társadalom előtt negatív színben tűnnek fel. 5. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar nagy része elzárkózik a genomika eredményeinek alkalmazásától. 6. A társadalom dezinformáltsága az egészségügy fejlődésének újabb akadályává válik.
1.7.3.
Infrastruktúra
A genomikai technológiák, üzleti alkalmazások hazai fejlődése a jelenlegi szinthez képest is visszaesik 1. Az egyetemek és az ipar közötti szakmai együttműködés minimálisra szorul, elhalnak a közös kutatási témák. 2. Az ipar esetleg felmerülő szakember igényét lehetőleg külföldről elégíti ki. 3. A gyógyszeripar, diagnosztikai ipar és beszállító iparágaik hazai gazdasági súlya csökken.
16
1.7.4.
Társadalmi-gazdasági hatás
Külföldi innovatív termékek „fogyasztása” 1. A genomikán alapuló, vagy azt jelentősen használó tevékenységeket a hazai gyógyszeripar áttelepíti külföldre. 2. Megszűnnek a hazai biotechnológiai fejlesztések. 3. A hazai agrár, élelmiszer és orvos egészségügyi ipar külföldről szerzi be a fejlesztési igényeit, ezáltal nemzetközi versenyképessége csökken, és export-import mérlege egyre negatívabbá válik. 4. A magyar innovációkat külföldre viszik, és külföldről importáljuk vissza az eredményeket.
17
3. Stratégiai Terv
3.1. A megvalósítani kívánt jövőkép
A helyzetelemzés részeként kérdőíves felméréseket végeztünk részint genomika területén érintett egyetemi oktatók, részint genomikai technológiát alkalmazó KKV-k és iparvállalatok munkatársai körében. A kérdések azt kívánták kideríteni, hogy mi a mai és jövőbeni jelentősége a genomika tudományának a válaszadó számára, és milyen képzési igényekkel lép fel ezen a területen. A várakozásnak megfelelően a válaszadók nagy hányada a genomikát jelentősnek ítélte, melynek súlya a jövőben nőni fog. Sajnos azonban a KKV-k területéről nagyon kevés válasz született. Ennél is nehezebb a helyzet az agrárium és a környezetvédelem területén, mivel ezen ágazatokban nem tudtunk kapcsolatot teremteni olyan gazdasági vezetőkkel, akik vállalták volna, hogy véleményt nyilvánítanak szakterületük jövőbeni genomikai szakemberigényével kapcsolatban. Ugyanakkor az egyetemi oktatásban ezen ágazatok speciális kérdéseit részletesen taglalják a megfelelő kurzusok előadói. Ezeken az alapokon állva a munkacsoport arra a megállapításra jutott, hogy mindenképpen a „felzárkózás és kitörés” elnevezésű jövőkép megvalósítását kell kitűzni magunk elé, bár számos nehézség világosan látható, ezek részleteinek felmérése, a problémák megoldására irányuló javaslatok kidolgozása és megvalósítása a jövő feladata. A legfontosabb problémák a következők: 1. A társadalom tájékozatlanságból és szakszerűtlen, hibás információk következtében nem rendelkezik kellő fogadókészséggel a genomika iránt. 2. A felsőoktatás anyagilag nem kellően ellátott a szükséges laboratóriumi gyakorlatok színvonalas elvégzéséhez, különösen alap- és mesterképzésben. 3. A gyógyszeripar kiemelten fontosnak tartja a genomika posztgraduális képzés formájában történő oktatását a gyógyszergyárakban dolgozó munkatársak és leendő kutatók részére, ám ennek egyelőre csak a kezdeményei vannak meg.
18
4. A genomika oktatásához szükséges egy új matematikai, informatikai és készségalapú biológiaoktatás megvalósítása. A fenti hiányosságok kiküszöbölése érdekében a társadalmi hierarchia különböző szintjein megvalósítható, összehangolt munkára van szükség. Ezeket a 3.3. Oktatás, tudásmendzsment akciótervben részletezzük.
3.2. Nemzetközi trendek és összehasonlítás
A genomika vagy tágabb értelemben vett rendszerszemléletű biológia oktatása nemzetközi szinten hasonló ahhoz, ami Magyarországon van, néhány sajátossággal. Az egyik az, hogy fejlett genomikai programokkal rendelkező országokban lényegesen nagyobb számban vannak posztgraduális rövid képzések, valamint vannak nyitott programú kurzusok, amelyeket több munkacsoport vagy több egyetem együtt szervez. Ezek között néhánynak már hagyománya van pl. a FEBS-nek 2005 óta minden második évben van egy Systems Biology kurzusa. Évente van egy Introduction to Systems Biology kurzus, és az orvosi applikációkra is fókuszál egy, EU FP6-hoz kapcsolódó kurzussorozat, ami téli és nyári iskolaként működik, és ennek koordinátora a Rostocki Egyetem. Megemlítendő, hogy jelentős számban vannak workshopok különböző témákban.
Van néhány nagy egyetemi vagy kutatóintézeti hálózat, amelyek rendszeresen szerveznek ilyen jellegű tanfolyamokat, pl EMBO-EMBL-EBI. Franciaországban az INSERM, Genoscope vagy külön kiemelhetnénk például az Sanger Centert Angliában. Ezen kívül vannak a cégek által szervezett rendszeres kurzusok. Egy másik típusú képzési vonulat a Marie Curie training networks típusú képzések, amelyek ugyan az utóbbi években jelentős számban voltak, és ezek kapcsolódtak genomikához, de általában nem nyilvános kurzusokként működtek, és emiatt nem is tekinthetők a genomikai képzések tekintetében hosszú távú megoldásnak. Egyetlenegy példát említhetek, ahol távoktatás van, mesterképzés működik a Skövde Universityn. A hallgatók rendszeres időközönként konzultációkon vesznek részt, de a képzés nagyobbik része interneten keresztül zajlik, és a végén Master fokozatot adnak. 19
Ezek az adatok azt mutatják, hogy a posztgraduális képzés terén jelentős a kínálat, és a PhD vagy posztgraduális képzésben Systems Biology vagy genomika területén ezek a kurzusok mind területileg mind anyagilag hozzáférhetőek Európában. Amiben hiány van, az egy egységes PhD-képzés vagy egy mesterképzés. Ebből az igényből létrejött egy munkacsoport a FEBS-n, amelyik célul tűzte ki, hogy kidolgozzon egy egységes PhD és Masters képzést, amelyhez később bárki kapcsolódhat.
Ez nagyon hasonlít ahhoz, amit a magyarországi oktatási felmérésünk is mutatott. Posztgraduális képzésekre a hallgatók általában eljutnak, ezek zömében külföldön vannak, jó minőségűek, de az egyetemeken zajló képzésekhez képest sporadikusak, nem koordináltak, és nincs egységes curriculum. A FEBS keretén belül létrejött munkacsoport tagjai, az Amszterdami, Freiburgi, Heidelbergi, Manchesteri és Warwicki Egyetemek célja egy egységes curriculum létrehozása. Metodikailag ennek a kidolgozását úgy végzik, hogy az adott intézmények munkacsoportjai a meglévő európai kooperációs eszközökre építenek. Ennek érdekében használják a meglévő diák- és oktatócsere programokat (Erasmus), megosztják egymással az oktatási anyagokat, közösen szerveznek workshopokat, és amennyiben ez megoldható, akkor készítenek távoktatási anyagokat.
Szeretnénk részletesen bemutatni két genomika/systems biology programot, amely jól illusztrálja a nemzetközi trendeket, eredményeket, és egyben követendő példaként is szolgálhat, természetesen a nemzeti sajátságokat figyelembe véve. A Warwick-i Egyetem Systems Biology Doctoral Training Centre programja:
A Warwick-i Egyetem Systems Biology Doctoral Training Centre nevű egysége egy egyéves Systems Biology MSc programot indított el. A program hathavi intenzív oktatási részből áll, mely lefedi mind az elméleti mind a kísérletes részeit a Systems Biologynak. Ezt követően két 12 hetes kutatási
20
projektet kell teljesíteni, mely két különböző témavezetővel zajlik, és az egyik laboratóriumi, a másik elméleti. Ennek a programnak köszönhetően a végzett hallgatók igen magasan motivált, interdiszciplináris képességekkel rendelkező hallgatók, akik mind sikerrel pályáztak az induló PhD programokra. A bejövő hallgatók általában a legjobb hallgatók közül kerülnek ki. Két típusú programból érkeznek, úgymint: elméleti (matematika, informatika, mérnöki, fizika), illetve
biológiai
(biológia,
biokémia,
biotechnológia,
orvostudomány
vagy
bioinformatika). Nagyrészt matematikai, informatikai modellezés és magas szintű biológiai képzést kapnak, középpontban a probléma megoldó képesség és az önállóság fejlesztése áll. A biológiai és a matematikai háttérből érkező hallgatók külön típusú indító programban vesznek részt, amelynek végén az eredeti profiljukat sokkal magasabb szintre fejlesztik, a komplementer tárgyakból pedig eljutnak az elvárt egyetemi szintre.
A biológusok indító programjának tárgyai: 1. Elméleti statisztika, Adatelemzés, Kvantitatív biológia, Bioinformatikai statisztika, Emelt szintű modellezés és statisztika 2. Emelt szintű biológiai képzés, kritikai cikk olvasása, kommunikáció nem biológusokkal. Az elméleti háttérből érkezők indító programjának tárgyai: 1. Intenzív bevezetés a biológiába (sejt- és molekuláris biológia, molekuláris biológiai technikák elmélete és gyakorlata)
A második fázisban minden hallgató részt vesz a programozási képzésben: R és MatLab, mikroarray analízis, mikroarray kísérletes rész, képfeldolgozás, adatelemzés, adatmodellezés. 21
Záró modul: Az intézet kísérleti munkacsoportjai bemutatják munkájukat, és a hallgatók a bemutatott témákhoz kapcsolódó tetszőleges kérdéskörből egy „grant” pályázatot állítanak össze. A képzés része a heti csoportmegbeszélés, az intézetben levő önálló íróasztal, könyvtárhasználat és heti két vendégelőadói szeminárium. Maga a képzés igen megterhelő, csak a legjobb hallgatókat veszik fel, és többlépcsős szűrő programon keresztül jutnak be a hallgatók. Akiket fölvettek, azok fölvétel után a nyári hónapokra postán jelentős mennyiségű irodalmat kapnak, aminek az áttanulmányozása feltétele a sikeres kezdésnek.A másik példa, amit bemutatnánk, az a Davidson College az USA- ból.
Malcolm Campbell területe az egyetemi képzés, és vezetője a Genome Consortium for Active Teaching (GCAT) konzorciumnak. Ennek célja, hogy az egyetemi képzésben a diákok számára a gyakorlati genomikai tudást tudjon biztosítani. A program annyira jól működik, hogy a Howard Hughes Medical Institute, az USA egyik vezető kutatási orvosbiológiai kutatásokat finanszírozó alapítványa, megbízta Malcolm Campbellt, hogy szervezze meg a programot az USA egész területére. A fő nehézsége annak, hogy az egyetemi képzésben a diákok, genomikai kísérleteket végezzenek, az a reagensek és a műszerezettség magas ára. Ennek megoldására a GCAT központilag a HHMI finanszírozás segítségével beszerzi a mikroarrayeket, ezeket kiküldi az egyetemekre, ahol a kísérletet a hallgatók elvégzik, majd a mikroarrayeket néhány kiemelt központba küldik, ahol a megtörténik a szkennelés. Az adatok ftp-n keresztül visszajutnak az oktatási intézményekbe, ahol elvégzik az adatelemzést.
A viszonylag drága reagenseket úgy szerzik be, hogy egyedi megállapodásokat kötnek a reagensforgalmazókkal, és a kifutó termékekből nagyobb mennyiségben lefoglalnak reagenseket. Ilyen megállapodásra a magyarországi forgalmazók is nyitottak. A nagy kérdés, hogy hogyan lehet elválasztani a kutatási piacot az oktatási piactól. A GCAT ezt úgy oldja meg, hogy a programban való részvétel feltétele, hogy mindenki vállalja, hogy PhD képzésben részt vevő hallgató nem végez kísérletet, tehát csak az egyetemi képzésben használják ezeket a reagenseket.
22
Ennek magyaoroszági vonatkozása, hogy az ottani program vezetője Malcolm Campbell akinek a Genomika, bioinformatiak és proteomika könyve a magyarul elérhető egyetlen ilyen jellegű szakkönyv. Az általa koodinált genomikai oktató hálózat a Genome Consortium for Active Teaching sikeresen oldotta meg a drága infrastruktúrából
és
reagensekből
eredő
problémákat.
Egy
ilyen
hálózat
működtetéséhez Magyarországon is megvan minden komponens, ha a megfelelő koordináció és finanszírozás biztosított.
Néhány adat és részprogramok: 1. Alapprogram, mikroarray kísérletek megszervezése: HHMI finanszírozás 2000-ben kezdte meg aktivitását, nagyságrendileg ezer mikroarray/év, 11 különböző organizmusból. Eddig több, mint 20 000 egyetemi hallgató végzett mikroarray kísérletet ebben a programban. 2. Egyetemi oktatók genomikai továbbképzése: National Science Fund fiananszírozás 9 workshop, 360 egyetemi oktató részére. Oktatónként átlagban 100 képzett hallgató évente Oktatás+ Kutatás= Tudományos publikációk, Grantek, Metodikai oktatási publikációk, Oktatási elismerések. 3. Mikroarray szimulációs kit bevezetése a középiskolai biológia oktatásba 4. Mikroarray analizáló szabad saját fejlesztésű szoftverek 5. Genom annotációs kurzusok 6. Szintetikus biológia program Genomika/systems biology kurzusok a Davidson College-ban: A. Matematika: 1.Adatelemzés és modellezés, 2. Egyetemi szintű matematika, 3. Bioinformatika B. Biológia: 1. Bevezetés a biológiába (Biostatisztika, Bayes szabályok) 2. Genomikai esettanulmányok ( Matematikai gyakorlatok, Kutatási kérdések), 3. Genomikai technológiák (Új genom annotációs
23
3.3. A jövőkép megvalósításához szükséges együttműködések 3.3.1. Egyetemek – kutatóintézetek Jelenleg az egyetemek és a kutatóintézetek közötti együttműködés megfelelően működik. A kutatóintézetek munkatársai közül általában többen vesznek részt a felsőoktatásban, elsősorban a PhD képzésben. Nem ritka a közös kutatási pályázatokban, konzorciumokban való részvétel sem. Mégsem mondhatjuk, hogy az együttműködés intenzitása megfelelő, vagy hogy optimalizálása ne javíthatná mind az oktatás, mind a kutatás eredményességét. Bár mindkét intézménytípus folytat oktatási és kutatási tevékenységet is, az érdekeltségek és ennek következtében a hangsúlyok eltérőek. -
Az oktatás alapvető, a kutatás és egyéb tevékenység sokszor másodrendű. Az oktatás finanszírozásának szabályozásából következik, hogy a bevételek a hallgatói létszámmal arányosak. Természetes törekvésük tehát, hogy minél több hallgatót vegyenek fel, ami azonban változatlan oktatói gárda mellett automatikusan a képzés romlásához vezet.
-
A kutatóintézet elsődleges célja, hogy kiemelkedő tudományos eredményeket legyen képes felmutatni. Ezért vesz részt a PhD képzésben az egyetemekkel szerződésben, ez a kutató-utánpótláshoz szükséges, továbbá növeli a kutatócsoportok kutatói kapacitását is. Ugyanakkor nemzetközileg is versenyképes tudással rendelkező leendő munkatársakat keres.
-
Előnyös az egyetemnek, hogy
PhD képzés folyhat a kutatóintézetben, mivel a
kutatóintézetek szakemberigénye orientálja a képzést, és neves szakemberek jönnek az egyetemre oktatni. -
Előnyös a kutatóintézetnek, hogy közreműködhet a PhD képzésben az utánpótlásnevelés érdekében, egyúttal befolyásolhatja az oktatás/képzés irányát.
Az együttműködés javítása egyrészt az elitképzés irányába történő elmozdulást jelentené, másrészt a kutatók részvételének intenzifikálását az oktatás alsóbb (alap- és mesterképzési) szintjein. Ennek következtében javulnának a közös (konzorciális) pályázatok eredményességi mutatói is.
24
3.3.2. Egyetemek közti együttműködés Jelenleg a Semmelweis Egyetem, az ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a BME között (páronként) több szintű együttműködés valósul meg. Ez részben az oktatók partner egyetemeken történő rendszeres előadásaiban nyilvánul meg, részben közös TDK és PhD hallgatók oktatását jelenti. Ezen kívül folyik néhány közös (konzorciális) kutatási projekt is. Külön kiemelendő, hogy az orvosi aspektusokat és biológiai alapismereteket, továbbá matematikai-bioinformatikai alapokat egyaránt igénylő komplex szakterület egészére lehet rálátásuk a fenti lehetőségeket igénybe vevő legkiválóbb diákoknak. Megfelelő színvonalon egyik egyetem sem tudná egyedül nyújtani mindezeket az ismereteket. A Debreceni Egyetem ebből a szempontból előnyösebb helyzetben van, lévén hogy orvosi és természettudományi karai is vannak. Felmerült annak az igénye, hogy a különböző egyetemek curriculumait rendszeresen egyeztessék az arra hivatott oktatók és kutatók, hogy a tudományterület legfontosabb eredményeit megfelelően lehessen bevezetni az oktatásba. Természetesen ez a fajta egyeztetés nem mehet az egyetemi autonómia rovására. Ennek az információcserének ma sem a fórumai, sem a szabályai nincsenek kialakítva.
3.3.3. Együttműködés az ipar, egyetemek, kutatóintézetek között Az iparon az alábbi fejezetben a gyógyszeripart, tágabb értelemben az egészségipart értjük. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban az agráriumot és az élelmiszeripart sem, amiről azonban eddig nem sikerült releváns információkat szerezni. Továbbá akciótervünk 15–20 éves távlatát tekintve nyilván a környezetvédelemhez kapcsolódó iparágak (pl. szennyvízkezelés, hulladék feldolgozás) is komoly partnerekként jelentkezhetnek. A magyarországi gyógyszergyárak közül a Chinoin Zrt, EGIS NyRT, Richter Gedeon NyRT és a TEVA is részt vesz a GNTP munkájában, és érdeklődését jelezte az oktatás, képzés kérdései iránt is. Ezek a gyárak, bár különböző mértékben, de folyamatosan együttműködnek magyarországi kutatóintézetekkel és egyetemekkel. Közös (konzorciális) kutatási projektekben vesznek részt, kétoldalú K+F szerződéseket bonyolítanak le, és kutatófejlesztő gárdájuk utánpótlását elsősorban a magyar egyetemek végzett diákjai közül toborozzák. Sporadikusan előfordul, hogy gyógyszergyári kutatók részt vesznek az egyetemi 25
oktatásban, továbbá PhD ösztöndíjakat írnak ki, és kutatási témákat preferálnak ezek megvalósítása során. Munkacsoportunk természetszerűleg az oktatáshoz kapcsolódó kérdésekre koncentrált. A
gyógyszeripar
versenyhelyzetét
meghatározza
a
gyógyszerregisztráció
nemzetközileg harmonizált módon történő szabályozása és a társadalombiztosítási kasszák (magyar és nemzetközi) korlátozott fizetőképessége. Mindezek a körülmények a gyógyszeripari K+F teljesítmény anyagi elismerését csak a legmagasabb minőségi kritériumok teljesülése esetén teszik lehetővé. Következésképpen a gyógyszeripar nem biztosíthatja a közepesen vagy gyengén képzett fiatal diplomások és PhD végzettségű kutatók foglalkoztatását. Egyértelmű az elitképzés igénye az ipar részéről. Ugyanakkor erős a tendencia arra, hogy az új gyógyszerek kifejlesztése során minél korábban be kell vetni a genomikai ismereteket, szaktudást. Ezt az új hatásmódú, a meglévőeknél jelentősen jobb gyógyszerek és a személyre szabott orvoslás iránti fokozódó társadalmi igény indokolja. Az innovatív gyógyszerkutatás sajátságos problémája, hogy az utóbbi évtizedben mutatkozó tendencia szerint a bevezetett új hatóanyagú gyógyszerek száma folyamatosan csökken, annak ellenére, hogy a kutatási ráfordítások egyre nőnek. Ezért fokozódik az egyetemi-akadémiai kutatóhelyekkel való szakmai együttműködés iránti ipari igény. Ennek során javul a különböző szférák közötti együttműködés. Ma már mindkét oldalon kifejeződik az a kívánság, hogy az ipari partnerek segítsenek az egyetemi oktatás tematikájának kialakításában is, ami ráadásul nem is jár különösebb anyagi ráfordításokkal sem az egyetemek, sem a gyárak részéről. Ezen a területen jelentős előrelépés várható. Ugyanakkor nem várható, hogy a hazai ipar évente több tucat frissen végzett, genomikában jártas diplomást tudna felvenni. A legjobb becslések szerint mindössze néhány ilyen munkatársra lesz szükség évente.
26
3.4. Akcióterv (javaslat)
3.4. 1. Stratégiai kutatási területek és célok Mivel a jövőképek megvalósulását a társadalmi elfogadottság mértéke döntően befolyásolja, alapvetőnek tartjuk, hogy minél meggyőzőbben és minél hallhatóbban érveljünk amellett, hogy a „Genomika” a magyar társadalom számára igen jelentős előnyöket képes nyújtani, amelyek messze túlterjednek a szűkebb szakterület határain és a mindennapi életben is érzékelhetővé válnak majd. Ennek érdekében javasoljuk szoros együttműködés kialakítását más Nemzeti Technológiai Platformokkal, elsősorban a Gyógyszeripari és a Biotechnológiai NTP-vel, melyek a GNTP-vel átfedő területek szerepével és esélyeivel foglalkoznak, és amelyek számára a GNTP eredményessége bizonyára nem közömbös. Az együttműködő NTP-k egymást erősítő hangja hatékonyabban keltheti fel a társadalom támogató érdeklődését. Az oktatás, képzés egyes részterületeire vonatkozó akció lépéseit aszerint fogalmaztuk meg, hogy azok a SWOT-analízisből következő Lehetőségek (opportunities) kiaknázását segítsék és a Veszélyek (threats) elkerülését tegyék lehetővé, az erősségek (strengths) megtartása és a gyengeségek (weaknesses) mielőbbi felszámolása mellett.
3.4.2. Javasolt AKCIÓ lépések
3.4.2.1. Általános oktatási jellemzők és kollaboratív kérdések • Meg kell őrizni az egyetemi, akadémiai és klinikai kutatás magas színvonalát a genomika különböző részterületein. Ez megköveteli, hogy a hazai a kutatás lépést tartson a nemzetközi fejlődéssel. Ennek megfelelően növelni kell a genomikai alapkutatási pályázati eszközök részarányát az OTKA-n belül. • Meg kell őrizni, sőt fiatalok bevonásával erősíteni kell azt a gyakorlatot, hogy a felsőoktatásban rendszeresen vegyenek részt a legkiválóbb akadémiai kutatók és klinikusok. E tekintetben nagy jelentősége van a külföldön dolgozó magyar kutatók hazatérését elősegítő stratégiáknak, melyekből nem szabad kihagyni az oktatási elvárások érvényesülését sem.
Át kell tekinteni a törvényi, államigazgatási és
akadémiai szabályzókat ebből a szempontból, és ahol szükséges, módosítani kell. 27
• Javítani kell a graduális képzés tárgyi feltételeit, esetenként ipari együttműködő partnerek bevonásával. Ebben fontos szerepe lehet a gazdasági környezetet megfelelően befolyásoló törvények, és egyéb szabályozók megalkotásának (például a szakképzési hozzájárulás célzott felhasználása vagy megfelelő pályázati lehetőségek bővítése révén). A gondos, hosszú távra tervező gazdálkodást az oktatás területén mindenképpen preferálni kell, ezért különlegesen oda kell figyelni arra, hogy a szabályozók ne változzanak gyakran és hektikusan. • Segíteni kell az egyetemek nemzetközi kapcsolatrendszerének karbantartását, fejlesztését megfelelő pályázatok kiírásával. • Matematika–biológia interakciós pályázatokat, fórumokat és konferenciákat kell kezdeményezni. Itt nagy szerepe van a szakterületen dolgozó alapkutatást végző csoportok önálló kezdeményezéseinek és az ilyen jellegű tevékenységek támogatását célzó pályázati lehetőségek megteremtésének. • Olyan Masters és PhD szintű oktatási programokat kell indítani, amelyek matematika és biológia irányból fogadnak hallgatókat, majd egy felzárkóztató fázis után emelt szintű genomikai képzéseket biztosítanak mindkét csoport számára. Egyetemi feladatkör, GNTP részről tájékoztatni kell az éritetteket ilyen jellegű programok gyakorlati vonatkozásairól. • Támogatni kell az egyetemek és a hazai gyógyszeripari nagyvállalatok valamint az innovatív biotechnológiai KKV-k közötti oktatási célú együttműködést, gazdasági, jogi, munkaügyi intézkedésekkel és erkölcsi elismerésekkel is (pl. nem pénzdíjjal járó, de széles körben népszerűsített oktatási kitüntetések). Megjegyzés: a genomika jelenleg a leginkább fejlődő tudományterületek közé tartozik a biológián belül. Ezért alkalmazása nagy kockázatokkal jár, és rendkívüli haszonnal kecsegtet, amit csak megfelelően e célra szervezett vállalatok vállalhatnak fel. Fontos tehát, hogy az ezen a címen elérhető állami vagy ágazati támogatásokat ne pályázhassák, és ne nyerhessék el olyan vállalatok, melyek csak nevükben innovatívak, és csupán a divatos tendenciákat kihasználva próbálnak újabb támogatási lehetőségekre szert tenni! Ennek a pontnak a megoldása feladatokat ró mind az ipar, mind az egyetemek, mind pedig a pályázatokat kiíró állami szervek vezetőire. • Javítani kell a genomika oktatásának egyes részterületeit (pl. bioinformatika, rendszerbiológia, proteomika, metabolomika). Ennek a kérdésnek a megoldása az egyetemi autonómia hatáskörébe tartozik. GNTP részről meg kell fogalmazni a
28
hiányterületeket.
Pályázatokat
kell
kiírni
továbbképzések,
szakkönyvek
írása/fordítása, vendégprofesszori programok beindítására, amelyekkel biztosítani lehet a hazai képzési programok beindulását. • Olyan oktatási centrumokat kell létrehozni, amelyek a fejlett felsőoktatással rendelkező európai és USA-beli minták alapján magas színvonalú MSc képzésben részesítik a kisszámú, előzetesen szigorúan szelektált, ambíciózus diákokat, akik – részben PhD képzés után – könnyen helyezkedhetnének el az egyetemi-akadémiai kutatóintézetekben, az igényes hazai gyógyszer- és biotechnológia iparban. A hangsúly a minőségen van! Egyetemi feladat, mely erőteljes állami támogatást igényel. • A genomikai ismeretanyagot integralni kell a klinikusok szakképzési tanmenetébe. Ilyen téren minden klinikai szakorvosképzésbe integrálni kell a genomikai alapismereteket. Kiemelt tárgyként a diagnosztikai, laboratóriumi orvosi és klinikai genetikai tárgyakra kell külön figyelmet fordítani. Hasonlóképpen a nővérképzésben is be kell vezetni az alapfogalmak és alaptechnikák tanítását. A tárgyak tematikáját és a képzési struktúrát a szakképzésért felelős intézményekkel közösen kell kialakítani, bevonva a korábbi pontnál említett képzési centrumokat. • Támogatni kell, hogy a fenti centrumok nemzetközi oktatási hálózatokhoz csatlakozhassanak. Ilyen célú pályázatokat kell kiírni. • A középiskolai tanrendbe be kell vezetni a genomikai ismeretanyag alapjait. E célból úgynevezett „kulcsrakész” tanórai anyagokat kell elkészíteni, és középiskolai biológiatanárok számára akkreditált továbbképzéseket kell szervezni. A diákok számára a Természettudományi Múzeummal és a Csodák Palótájával vagy egyéb hasonló funkciókat ellátó intézményekkel demonstrációs anyagokat és kész oktató modulokat kell kialakítani. E két feladat a társadalmi párbeszéd szempontjából is kiemelkedő jelentőségű, hiszen a nagyközönség számára fontos a megbízható minőségű ismeretanyag átadása és a genomikai lehetőségek artikulálása. Ilyen célú pályázatokat kell kiírni.
29
3.4.2.2. Társadalmi párbeszéd
• Célzott kutatástámogatási és innovációs pályázatokat kell kiírni, minél nagyobb számban a genomika agrár-élelmiszeripari és környezetvédelmi alkalmazására. • Célzott támogatási pályázatokat kell kiírni a genomika közép- és felsőfokú oktatásának támogatására és széles körű népszerűsítő előadás sorozatok megtartására, tananyagok és szemléltető anyagok előállítására. • Fórumot kell létrehozni a genomikát oktató egyetemek oktatási problémáinak rendszeres megvitatására. Egyetemi feladat. • Meg kell mutatni az alap- és mesterképzésben résztvevő hallgatóknak, hogy végzés után
milyen
elhelyezkedési
lehetőségekre
számíthatnak
idehaza,
külföldön,
kutatóhelyeken és iparvállalatoknál. Természetesen ezen lehetőségek kidolgozásába be kell vonni a gyógyszeripar, a biotechnológia ipar, agrár-élelmiszeripar és környezetvédelmi ipar képviselőit.
Közös feladata az egyetemeknek és az
iparvállalatoknak. • Javítani kell a természettudományos és innovációs ismeretterjesztés színvonalát (ez a javaslat nem csak a genomika tudományát érinti!) El kell érni, hogy a közszolgálati rádióadók, televíziós csatornák mindegyike – a művészeti értékek közvetítéséhez hasonlóan – tegye közkinccsé a tudomány és az innováció eredményeit. Ilyen műsorok esetében nagyon vigyázni kell arra, hogy kezdettől fogva igényes szakmai színvonalon szólaljanak meg. Nem az érdekesség, a „nézőszám” a fontos, hanem a szakterületek vezető kutatói által előzetesen bírált (peer review!) ismeretanyag autentikus, de befogadható közzététele. Az ez irányú kezdeményezéseket az egyetemek, a kutatóintézetek és az iparvállalatok közösen kell hogy megtegyék a média irányába, melynek aktív, nem profit-orientált közreműködését a média felügyeleten keresztül kell biztosítani.
30
3.4.2.3. Infrastruktúra
•
Pályázati rendszerben biztosítani kell a kutatási infrastruktúra oktatási célra való üzemidő bérlését.
•
Szükséges egy genomikai oktatást koordináló egység létrehozása. Pályázatot kell kiírni, melynek célja, hogy ennek a legmegfelelőbb helyét megtaláljuk, de tevékenységét a négy nagy egyetemi központ igényei szerint kell kialakítani. Finanszírozása a nyújtott szolgáltatásoktól függne.
•
Pályázati rendszerben támogatni kell a hazai oktatási műhelyek bekapcsolódását az európai Systems Biology oktatási integrációs folyamatokba. Ezeket meg kell ismertetni egy hazai konferencia keretén belül, és finanszírozni kell a belépés költségeit.
•
A nagy nemzetközi projektekben kidolgozott kollaborációs és oktatási eszközök átvételét célzott pályázati rendszerben kell támogatni (pl.: 1. a GCAT-hez való kapcsolódást, 2. A Szintetikus Biológiai hálózatok pl iGem-hez való kapcsolódás, és 3. A Metagenomikai Annotációs programokhoz való kapcsolódást).
31
