Generáció 2020 Think Tank 2008. május
7. szám
A kisebbségi kormányzás
A tartalomból: Kisebbségi kormányzás
3
Lassan, de biztosan
5
2008. május elsejétől új
Európa gazdaságát nem
politikai helyzet rajzolódott ki
kímélik napjainkban a pénzpiaci
Magyarországon:
viharok és az egyes országok
7
Konferenciák, szemináriumok
12
Könyvajánló
14
a
rendszerváltást követően először
gaz da s á gi
áll kisebbségi kormány az ország
lassulásáról érkező hírek. A
élén. Az SZDSZ koalícióból való
munkanélküliség
kilépése következtében az MSZP
tovább csökken, azonban sokkal
190, de a gyakorlatban – néhány
lassabb
képviselő tartós betegsége miatt –
számítani lehetett
ennél
kevesebb
képviselőjére
támaszkodva Kutató intézetek tudományos közlései
Lassan, de biztosan
próbálja
elképzeléseit átvinni a 386 fős Országgyűlésben.
A
kialakult
helyzet azonban nem csupán a politikai pártoknak új, hanem a közvélemény számára is, amely abból
következik,
hogy
az
emberek nincsenek tisztában a kisebbségi
kormányzás
intézményével. 3.oldal
növ ek ed és é n ek
ütemben,
várhatóan mint
arra
5.oldal
Kedves Olvasó! Kapcsolat
Főszerkesztő: Nász Adrienn
Ön a Generáció 2020 Think Tank hírlevelé-
Szerkesztők: Dukai Réka, Füzes Tamás
nek hetedik számát olvassa.
Felelős Kiadó: Visnyei Csaba elnök,
Ebben a hónapban is igyekeztünk a legérdekesebb
Generáció 2020 Közhasznú Egyesület
és leghasznosabb tanulmányokat, konferenciákat és könyvújdonságokat összegyűjteni. Remélem
megelégedéssel
forgatja
majd
levelünket és hasznos információkat talál benne! Baráti üdvözlettel: E-mail:
[email protected] Tel: 06 1/413 1502 Honlap: www.generacio2020.hu
Generáció 2020 Think Tank
hír-
Oldal 3
Generáció 2020 Think Tank
A kisebbségi kormányzás politikai és közjogi vonatkozásai A kérdéskört először célszerű hazai vonatkozásában, politikai és alkotmányjogi értelemben megvizsgálni. A kisebbik kormánypárt koalícióból való kilépése alapvetően nem közjogi kategória, hanem politikai, mivel a kormány mandátuma nem szűnik meg az SZDSZ döntésétől. Csupán nem szavazzák meg automatikusan a kormány elképzeléseit, illetve a kormány tagjainak a kérdésekre és interpellációkra adott válaszait – bár az eddigi szavazások alapján nem igazán érezhető, hogy az SZDSZ ténylegesen is kilépett volna a koalícióból.
Alkotmányjogi vonatkozásban a parlamenti többség elvesztése két esetben járna a kormány mandátumának megszűnésével: az egyik eset, hogy az Országgyűlés az összes képviselő többségének szavazatával feloszlatná saját magát és a köztársasági elnök új választásokat írna ki. A másik eset, hogy a kormány elveszítene egy bizalmi szavazást: ezt vagy a kormány kéri önmaga ellen a miniszterelnök útján, vagy a képviselők 1/5-e konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújt be – amelyben fel kell „...SZDSZ is
tüntetni az új miniszterelnök személyét is -, aminek elfogadásával az
próbált
Országgyűlés egy aktusban dönt a bizalom megvonásáról és egyidejűleg az
összezárni:
új miniszterelnök megválasztásáról.
sokáig új
Egyelőre azonban nincs napirenden a kormányfő leváltása, sőt, párton
miniszterelnököt
belül kicsit talán meg is szilárdította a helyzetét az SZDSZ-szel való
követeltek…”
látványos szakítás. Az SZDSZ is próbált összezárni: sokáig egy új miniszterelnököt követeltek a közös kormányzás folytatásáért cserébe. Ám egyrészt ők sem hittek igazán ennek valószínűségében, másrészt a liberális párton belül, az elnökválasztásuk kapcsán felmerült visszaélések miatt kialakult feszült helyzet sem segítette összekovácsolódásukat ebben a kérdésben.
7. szám
Oldal 4
A puding próbája az evés, tartja a mondás, ami ebben az esetben is igaz: mivel hazánk nem rendelkezik még tapasztalatokkal a kisebbségi kormányzás terén így a jövő is nehezen megjósolható. Elsőre bizonytalanságot, instabilitást jelenthet, ám ennél sokkal árnyaltabb a kép. Akár működőképes is lehet ez a fajta politikai konstrukció, mint azt sok más európai ország tapasztalata mutatja. A kisebbségi kormányzás európai vizsgálatában három típust különíthetünk el alapvetően. Az első, amikor a kisebbségi kormányzás valójában csupán ügyvezetői kormányzást jelent, tehát a kormány lemondása után a megbízott kabinet csupán a következő (előrehozott) választásokig kormányoz – ebben a konstrukcióban sem az előnyök, sem a hátrányok nem érvényesülnek igazán, hiszen kimondottan átmeneti állapotra született megoldás. A második eset, amikor rögtön a parlamenti választásokat követően kisebbségi kormány alakul – általában külső támogatással.
Ilyen kormányzati berendezkedés jött létre többek között Lengyelországban, Csehországban, Romániában, Spanyolországban, Dániában, Svédországban és
„...a kelet-
Norvégiában. A skandináv országokban és Dániában például a kisebbségi
európai
kormányzás kifejezetten a stabilitást jelenti az ottani politikai kultúrának térségben jórészt köszönhetően. Ott ugyanis nagy a konszenzusra való hajlandóság a pártok
a
körében, általánosak a többpárti konzultációk és természetes jelenség, hogy a
bizonytalanság
pártok, az ország fejlődését elősegítő programok sikeréért képesek az
dominál…”
összefogásra. Emellett erős a független bürokrácia: egy-egy választást
követően nem cserélődik le a minisztériumok szervezete. A közép-európai térségben már korántsem ennyire idilli a helyzet: Csehországban fél évig nem tudott megalakulni a kormány és érdemi munkája is folyamatos akadályokba ütközik. Lengyelországban is csak bő fél évig állt fenn ez a fajta megoldás. A harmadik eset – ami hazánkban is kialakult -, hogy a kormányválság eredményeképp a törvényhozásban abszolút többséget birtokló kormánypárt kettészakad, vagy a kormánykoalíció egy vagy több tagja kilép a szövetségből. Az elmúlt öt évben négy országban – Románia, Szlovákia, Litvánia, Lettország - alakultak ki hasonló folyamatok, ezek közül kettőben jelenleg is tart a kisebbségi kormányzás. A fentiek alapján jól kirajzolódik, hogy amíg az északi régióban a kisebbségi kormányzás a stabilitást jelenti, addig a kelet-európai térségben jórészt a bizonytalanság dominál.
Oldal 5
Generáció 2020 Think Tank
Vajon elérhetjük-e a demokráciának azt a szintjét, amit az északi országok képviselnek? Lesz-e hajlandóság a politikai élet szereplői között az együttműködésre? Ezek azok a kérdések, amelyekre csak az idő válaszolhat. Addig is nem tehetünk mást, mint bizakodunk…
Lassan, de biztosan Az Európai Bizottság tavaly kiadott elemzése szerint a gazdasági növekedés az Európai Unióban 2008-ban 2 százalékra, 2009-re pedig várhatóan 1,8%-ra esik vissza. A
megjósolt
magyarázható.
visszaesés A
a
világban
benzinárak
tapasztalható
világszerte
egyre
általános emelkednek,
növekedéslassulással hasonlóképpen
a
nyersanyagárak. Az Egyesült Államok a recesszió szélén áll, a különböző tanulmányok pedig az élelmiszertermelés visszaesését jósolják. Az élelmiszer- és energiaárak rohamos növekedésének köszönhetően az infláció ebben az évben elérheti akár a 3,6%-ot is. Úgy tűnik, hogy a külső hatások következtében a munkaerőpiac is megérzi majd a visszaesést.
A több éves költségvetési konszolidáció után a tagállamok kormányai által tervezett államháztartási hiány várhatóan növekedni fog. Azonban az euróövezet pénzügyminiszterei a lassuló gazdasági növekedés ellenére a szigorú költségvetési politika megtartása mellett állnak ki. Több, eurót használó tagállamban már kritikus mértéket ölt az államháztartási hiány, ami a közös valuta stabilitását fenyegeti.
7. szám
Oldal 6
A múlt kedden Brüsszelben megtartott megbeszélésen az eurózónába tartozó tagállamok pénzügyminiszterei megállapodtak abban, hogy jövőre 0,5 százalékkal csökkentik a strukturális államháztartási hiányt, illetve tartózkodni fognak az adólefaragásoktól kivéve, ha azt nem kompenzálják a bevételek vagy a csökkenő kiadások. Franciaországban, Olaszországban és Portugáliában már veszélyesen magas a központi költségvetés hiánya, amely hosszú távon veszélyeztetheti a közös valuta stabilitását. A Stabilitási és Növekedési Paktum szerint az államháztartás hiánya maximum 3 százalékos értéket érhet el, a három fent említett ország pedig igen csak a határ közelében jár. Ha nem teljesítik a feltételeket, a Bizottság „túlzott hiány eljárást” indíthat ellenük, amely a két déli ország esetében már meg is történt. A túlzott hiány eljárásra akkor kerül sor, amikor egy tagállam államháztartásának hiánya meghaladja a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott küszöböt, azaz a GDP 3%-át.
Ebben az esetben a Tanács az érintett tagállam számára ajánlásokat küld, amelyekben felszólítja a hiány kiigazítására, és határidőt állapít meg a korrekció végrehajtására. Amennyiben a tagállam nem felel meg az ajánlásokban foglaltaknak, az eljárás következő lépéseként az euróövezeti tagállamokra bírság is kiszabható. Jelenleg hat ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Portugália és Szlovákia) ellen folyik eljárás, melyet a Bizottság a túlságosan magas költségvetési hiány miatt indított.
„...az euróövezeti tagállamokra bírság is kiszabható…”
A megbeszélés során a felszólaló miniszterek optimisták voltak a gazdasági növekedést illetően. A 2008-as visszaesés után várhatóan a 2009-es évben az eurózónában a növekedés ismét felfelé ível majd. Felhívták a figyelmet arra, hogy Európában is veszélyt jelentenek a magas olaj- és élelmiszerárak, valamint a pénzpiacot érő zavarok, azonban az európai gazdaságot jobban szervezettnek, jobb szervezeti összetételűnek tartják, mint az Egyesült Államok gazdaságát, így mindenképpen „realistáknak kell lennünk, nem pedig pesszimistáknak” –vélik a miniszterek.
Oldal 7
Generáció 2020 Think Tank
Kutatóintézetek tudományos közlései
Centre for European Policy Studies Iain Begg, Juraj Draxler and Jørgen Mortensen: Illik a globalizációhoz a szociális Európa?
A globalizáció napjaink gazdaságának egyik meghatározó jelensége, definícióját ennek ellenére még mindig nem tudjuk pontosan meghatározni. Sokak számára a globalizáció lehetőségeket rejt magában, mint például egyfajta ösztönzést az innováció és a magasabb termelékenység irányába. Mások azonban csak fenyegetést látnak benne. Jelen tanulmány elemzi a globalizáció szociális hatását az EU gazdaságára és politikai kihívásaira.
A tanulmány elérhető az alábbi címen: http://shop.ceps.eu/BookDetail.php?item_id=1630
Michelle Belloni: A választás értékű modell a nyugdíjazásról szóló szakirodalomban
Belloni tanulmányában áttekintést nyújt a nyugdíjazás rendszerének alakulásáról, a szabad modelltől kezdve a modern életciklushoz kapcsolódó többszörös választások elméletén keresztül egészen a kapcsolódó nyugdíjrendszerekig. Különös figyelmet fordít a választás értékű modell szerepére a gazdasági szakirodalomban. A tanulmány elérhető az alábbi címen: http://shop.ceps.eu/BookDetail.php?item_id=1639
7. szám
Oldal 8
Paul De Grauwe: Ne legyünk pesszimisták Európa miatt
A pesszimizmus vált uralkodóvá az elmúlt évtized óta a legtöbb uniós országban, ami egyrészt a csökkenő termelékenységnek, másrészt annak a felismerésnek tulajdonítható, hogy az Egyesült Államok fejlettebb gazdasági modellel rendelkezik. Ahhoz, hogy a helyzet megváltozzon az Európai Unióban, mélyreható strukturális reformokra lesz szükség az áru- és munkaerőpiac rugalmasságának javítása érdekében. A tanulmány elérhető az alábbi címen: http://shop.ceps.eu/BookDetail.php?item_id=1658
Christian Egenhofer—Noriko Fujiwara: A szektorális ipar közelítése a klímaváltozáshoz
Néhány ipari szektor struktúrája igen koncentrált, emiatt is lehetséges, hogy a levegőszennyezettségért felelős gázok nagymértékű kibocsátásáért ezen szektorok csak kis számú vállalkozása felelős világszerte. Jelentős figyelem hárul ezekre a szektorokra a klímaváltozással kapcsolatban, ezen kívül az Európai Unió is egyre intenzívebb figyelmet fordít rájuk. A tanulmány elérhető az alábbi címen: http://shop.ceps.eu/BookDetail.php?item_id=1657 H. Onno Ruding: Az Európai Unió 2005 és 2008 között: válság, patthelyzet vagy megújult fejlődés?
A CEPS által kiadott tanulmányban H. Onno Ruding azt kutatja, hogy a 2005 közepén Franciaországban és Hollandiában elutasított Alkotmányos Szerződés valódi válságot idézett-e elő, vagy ez ismét egy olyan patthelyzet, amely a kezdetektől jellemzi a Közösséget. A tanulmány amellett érvel, hogy az európai integráció további fejlődésének előmozdítása és az állampolgárok érdekében egy politikai megállapodásra van szükség, amely három határozott cselekvési program megvalósításra törekszik. Ruding írásában az általa kidolgozott akciótervet vázolja fel. A tanulmány elérhető az alábbi címen: http://shop.ceps.eu/BookDetail.php?item_id=1656
Oldal 9
7. szám
Joost Lagendijk—Jan Marinus Wiersma: Utazás Európa muszlim szomszédjai között
A két holland európai parlamenti képviselő, Joost Lagendijk és Marinus Wiersma, bemutatják utazásaikat és találkozásaikat olyan vezető politikusokkal, akik demokratikus vagy
mérsékelt
iszlamista
meggyőződésű
vezetők
a
Balkánon,
Egyiptomban,
Törökországban és Marokkóban. A tanulmány elérhető az alábbi címen: http://shop.ceps.eu/BookDetail.php?item_id=1655
Open Democracy Li Datong: Kína kudarca
Peking diadalmi olimpiai év előtt áll, azonban a hangulat feszültséggel teli, a tibeti tüntetések és a most Szecsuánban történt földrengésnek köszönhetően. A kormány elmúlt eseményekre adott reakciója rámutat a kínai vezetést jellemző erőskezűségre. A tanulmány elérhető az alábbi címen: http://www.opendemocracy.net/article/china_inside/
chinas-soft-power-failure?1
Paul Rogers: Háború a megegyezésért
Anglia és az Egyesült Államok a terrorizmus elleni küzdelem élharcosai közé tartoznak. A két ország egyre több erőforrást fordít a belbiztonságra. Azonban 2001 óta nem tudják megteremteni az összhangot a belföldi védelmi ügyek és a külpolitikájuk között.
A tanulmány elérhető az alábbi címen: http://www.opendemocracy.net/article/conflicts/
global_security/the-war-inside
Oldal 10
7. szám
Fred Halliday: Tibet, Palesztina és a kudarc politikája
Miért képesek egyes államok kivívni függetlenségüket, és mások miért nem? Fred Halliday szerint a kulcskérdés az egykori gyarmatok „magára maradásának szindrómája”. A szerző cikkében a saját független államra vágyók és a nemzetközi színtéren hatalmi harcot folytató államok kapcsolatát elemzi, amelyek „megfogják, majd elengedik” őket.
A tanulmány elérhető az alábbi címen: http://www.opendemocracy.net/article/tibet-palestine-
and-the-politics-of-failure
IPPR Naomi Pollard: Bevándorlók az otthon vonzásában
Számos felmérés igazolja, hogy a négy évvel ezelőtti európai uniós bővítés óta mennyi kelet-európai bevándorló érkezett az Egyesült Királyságba. Napjainkra ez a nagymértékű nyugatra vándorlás úgy tűnik kezd lelassulni... A tanulmány elérhető az alábbi címen: http://www.ippr.org.uk/articles/?id=3125
Oldal 11
7. szám
Greame Cooke: For love or money
A szegénység kutatásával foglalkozó IPPR kutatócsoportja alábbi tanulmányban az egyes emberek karrierlehetőségeinek nehézségét elemzi. Felismerték, hogy az alacsony fizetés, a karrier és a továbbhaladási lehetőségek hiánya korlátozzák a jó minőségű szolgáltatásnyújtás fejlődését Angliában. A tanulmány elérhető az alábbi címen: http://www.ippr.org.uk/articles/?id=3129
Policy Network Lauren M. McLaren: Egy közülünk?Migráció Európában—a közfelfogás értelmezése
A cikk vizsgálja a bevándorlókkal szemben tanúsított viselkedés természetét és eredetét. A szerző annak a feltevésnek a kérdéseivel is foglalkozik, hogy az egyéni gazdasági érdek mennyire befolyásolja a vendégmunkásokkal szemben tanúsított magatartást. Szerinte a bevándorlást ellenzők túlnyomórészt a kulturális és társadalmi hatásoktól félnek. Ennek előidézésében szerepe van a médiának és a politikai vezetőknek. A tanulmány elérhető az alábbi címen: http://www.policy-network.net/uploadedFiles/
Publications/Publications/Lauren_McLaren_webversion.pdf
Shammit Saggar: A politika szerepe a munkaerő áramlásának formálásában
Ez a tanulmány egy Policy Network szemináriumra készült, azzal a céllal, hogy egy progresszív beszámolót adjon a munkaerő áramlásáról. A szerző szerint a vándorlás irányításában kétszintű szabályozásnak kell megvalósulnia. Egyrészt el kell érni, hogy a kormányok politikai befolyást tudjanak gyakorolni a vándorlókra, másrészt meg kell vizsgálni milyen szinten valósulhat meg jól működő plurális társadalmak létrehozása. A tanulmány elérhető az alábbi címen: http://www.policy-network.net/uploadedFiles/
Publications/Publications/Shamit_Saggar_webversion.pdf
Oldal 12
7. szám
Konferenciák és szemináriumok
2008. június 25.,Brüsszel 2008. június 11., Brüsszel 17:30-19:00 Multilateralism under Threat? Challenges for the World Trade Organization http://www.ceps.be/Events.php
The European Union Agency for Fundamental Rights: Priorities and challenges http://www.ceps.be/Events.php
2008. július 10-11. The Hague
2008. június 9.., London
Course: Europe at a Glance
CER launch of 'How to make EU emissions trading a success'
http://www.clingendael.nl/cesp/training/ eu%2Dat%2Da%2Dglance/
2008. június 27-28., Pozsony
http://www.cer.org.uk/events_new/ events_future.html
2008. június 20., London, Chatham House
EU Foreign Policy The Role of Competition and http://www.cer.org.uk/events_new/ events_future.htmlBratislava
Liberalization in Furthering http://www.chathamhouse.org.uk/events/ conferences/view/-/id/119/
Oldal 13
7. szám
2008. június 26., London, Chatham House
2008. június 25-26., Budapest
Middle East Financial Centres and
EBN Kongresszus 2008
the Global Markets http://www.chathamhouse.org.uk/ events/conferences/view/-/id/120/
2008. június 4., Budapest
Se nem jobb, se nem bal, hanem…? http://konferenciakalauz.hu/ konferenciak/2352-se-nem-jobb-senem-bal-hanem
http://konferenciakalauz.hu/ konferenciak/1490-ebn-kongresszus2008-budapest
Oldal 14
7. szám
Könyvajánló
Cini, Michelle
European Union Politics ISBN: 0199281955
Oxford University Press, 2006
Erdősi Ferenc
Európa közlekedés és a regionális fejlődés ISBN: : 9639542284
Dialóg Campus 2007
