GÖCSEJ KAPUJA BAK ÁMK INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA
2010 Bak
Készítette: Garamvölgyi György ÁMK igazgató
1
1.
AZ ISKOLA BEMUTATÁSA ........................................................................ 4
2.
AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKÁJA .................................................... 5
2.1.
A fenntartói minőségirányítási program (az iskolánkra vonatkozóan) .................................... 5
2.2.
Minőségpolitikai nyilatkozat ...................................................................................................... 10
2.3. 2.3.1. 2.3.2. 2.3.3.
Minőségpolitika megvalósulását szolgáló célok ........................................................................ 10 Pedagógiai célok ....................................................................................................................... 10 Szervezeti célok: ....................................................................................................................... 10 Minőségi célok: ........................................................................................................................ 13
2.4.
Az iskola működésének hosszútávra szóló elvei........................................................................ 13
2.5.
Az elvek megvalósítását szolgáló elképzelések, tevékenységek ................................................ 15
3.
AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE ............................ 19
3.1.
A vezetés szerepe a rendszer működésében .............................................................................. 19
3.2.
Tervezés ........................................................................................................................................ 23
3.3.
Ellenőrzés ..................................................................................................................................... 24
3.4.
Mérés, értékelés ........................................................................................................................... 29
4.
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER ...................................................... 30
5.
AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS BELSŐ RENDJE ........................................ 31
5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3.
Partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése ....................................................................... 31 Kommunikáció külső és belső partnerekkel ............................................................................. 31 Külső partnerigény és elégedettségmérés ................................................................................. 32 Kommunikáció a belső partnerekkel ........................................................................................ 34
6.
EMBERI ERŐFORRÁS ............................................................................. 35
7.
AZ INTÉZMÉNY BELSŐ ELLENŐRZÉSI/ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE ... 38
7.1. Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai és folyamata ..................................................................................................................................................... 38 7.1.1. A pedagógusok értékelésének célja: ......................................................................................... 38 7.1.2. Pedagógusok vezetői ellenőrzése ............................................................................................. 39 7.1.3. Az értékelés lépései: ................................................................................................................. 41 7.1.4. A pedagógusértékelés szempontjai ........................................................................................... 41 7.2. Vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének szempontjai és folyamata ................. 41 7.2.1. A vezetők értékelésének célja: ................................................................................................. 41 7.2.2. A vezetői értékelésben érintettek .............................................................................................. 41 7.2.3. Az értékelés lépései .................................................................................................................. 42 7.2.4. A vezetői értékelés szempontjai ............................................................................................... 43 7.2.5. Intézményvezető „félidei és ciklusvégi” beszámoltatásának szempontjai (fenntartó által, ÖMIP alapján) 43 7.3.
Pedagógusok és vezetők teljesítményértékelésének eljárásrendje .......................................... 44
7.4. 7.4.1. 7.4.2. 7.4.3. 7.4.4.
A tanulói teljesítmények mérése, értékelése .............................................................................. 45 Országos mérések ..................................................................................................................... 45 Belső mérések ........................................................................................................................... 45 Az országos kompetenciamérést követő feladatok ................................................................... 45 Intézkedési terv a jogszabályban meghatározott minimum alatti teljesítés esetén ................... 46
8. 8.1.
TELJES KÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ........................................ 47 A teljes körű intézményi önértékelés célja ................................................................................ 47
8.2. A teljes körű intézményi önértékelés periódusa; kapcsolata a fenntartói minőségirányítási rendszerrel................................................................................................................................................... 47
2
8.3.
A teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei, ................................................... 48
8.4.
A teljes körű intézményi önértékelés területei .......................................................................... 49
8.5.
Dokumentációs rendszer – dokumentumok kezelése ............................................................... 54
9.
A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA.................... 57
11. MELLÉKLETEK ......................................................................................... 58 11.1.
A minőségirányítási rendszer folyamatszabályozásai .............................................................. 59
11.2.
A partnerigény elégedettség mérése ........................................................................................... 63
11.3. Mérőeszközök ............................................................................................................................ .68 Pedagógusértékelő lap .................................................................................................................................. 69 VEZETŐI ÉRTÉKELŐ LAP ....................................................................................................................... 77 KÉRDŐÍVES INTERJÚ .............................................................................................................................. 79 A szervezeti kultúra értékelése ..................................................................................................................... 81 MUNKATÁRSI KÉRDŐÍV ......................................................................................................................... 83 SZÜLŐI KÉRDŐÍV ..................................................................................................................................... 87 TANULÓI KÉRDŐÍV ................................................................................................................................. 91
Göcsej Kapuja Bak ÁMK TAGÓVODÁINAK MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE………………………………………………………………………… 94 MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV AZ ÓVODÁKRA……… ……………………..108 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ELFOGADÁSA JÓVÁHAGYÁSA ...... 122
3
1. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA
Iskolai oktatásról Bakon 1770-ben történt írásos említés. 1868-ban - főleg téli időben -66 gyerek járt iskolába. A 30 - as években 6 osztályos tanítás folyt, 4 pedagógus vezetésével. A baki iskolába jártak a három kilóméterre lévő Hanna és Fehér majori gyerekek is. Átmenetileg iskola volt még a jelenlegi gyógyszertár is, ami 1964 - től, az új iskola felépülése után munkásszálló lett . Az Ady és Rózsa utcák gyors “növekedése” indokolttá tette, hogy az új iskola épülete a fiatalok által lakott új falurészben kerüljön megépítésre. Ekkor az iskola 12 tanerővel működött. 1980 ismét változást hozott : az új iskolához megépült az újabb rész, már tornateremmel. Bővült a napközikonyha és az étterem épülete. Itt kapott helyet a községi könyvtár is, ami 1988-ban költözött át az új Faluházba. 1989-ben az éttermi rész bővítésével a kultúrált étkeztetés feltételei javultak. A 12 tantermesnek épült létesítmény 12-13 tanulócsoport elhelyezésére is megfelelő feltételeket teremt. Tornaterem, szabadtéri sportpálya biztosítja a sportoláshoz szükséges teret. Az iskola a forgalmas főútvonaltól távol eső, parkos környezete, valamint a közelben lévő sportcentrum ideális az oktatáshoz és a szabadidő hasznos eltöltéséhez. 8 osztályban 16 pedagógus tanítja és neveli a gyermekeket. A szülők, pedagógusok és a gyermekek eredményes együttműködésének színterei a szülői munkaközösség iskolai választmánya, osztályközösségei, valamint az alapítvány. Ez utóbbiak célkitűzései közt szerepel az iskola technikai eszköfejlesztése, német oktatás feltételeinek javítása. Évek óta otthont adunk a zongora oktatásnak . 1996-97-es tanévtől az Ady iskola kihelyezett vízuális tagozata a tehetséggondozást jól segíti. Jelenlegi tanulók közül egyre több a veszélyeztetett, hátrányos körülmények között élő. (A veszélyeztetettség oka pl. a szülők munkanélkülisége, egészségkárosodás, Fő nevelési célunkat a tanulók sokoldalú személyiségfejlesztésében határoztuk meg, az egyéni bánásmód elvének hangsúlyozott érvényesítésével. Alsó tagozaton az alapkészségek, a kreativitás fejlesztését tartjuk legfőbb feladatunknak, a tanulás megszerettetését, a gyermeki kíváncsiság felkeltését. Tanulóinkat felkészítjük a továbbtanulásra, ezért arra törekszünk, hogy végzős diákjaink a technikai eszközök értő használatával elsajátíthassák az információszerzés különféle formáit, képesek legyenek az önálló tanulásra, fejlődjön kommunikációs kultúrájuk. Sikerként tartjuk számon tanulóink nagy hagyományokkal rendelkező középiskolákba való bejutását. Délután napköziotthonos ellátást biztosítunk. A szabadidő hasznos eltöltését változatos szakkörök és egyéb foglalkozások segítik. (néptánc, furulya, számítástechnika, sakk, kosárlabda, atlétika, foci, angol, német nyelvtanulás) Gyermekszerető, nyitott, humanisztikus szemléletű tantestületünk igyekszik elérni, hogy az iskola ne kényszerű intézmény, hanem valós lehetőségekkel teli élettér legyen, az önmegvalósítás színtere.
4
2. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKÁJA 2.1. A fenntartói minőségirányítási program (az iskolánkra vonatkozóan) Bak Község Önkormányzata az intézkedési tervében a helyzetelemzésre vonatkozóan a következő igényeket, elvárásokat fogalmazza meg közoktatási intézményei számára: -
A közoktatási intézményrendszer szolgáltatásaival jogszerűen, törvényszerűen, takarékos költséggazdálkodással, hatékonyan, eredményesen működjön.
- Az intézmények gyakorlatában érvényesüljön a minőségelvű tevékenység, amely tevékenység folyamat jellegében a tervezés, a tervezésre épülő ellenőrzés, végrehajtás, követő adatrendszerre, mérésekre, visszacsatolásokra épülő értékelés alapján a szükséges korrekciós beavatkozásra épülő ciklusos folyamatot jelenti. Egész tevékenységükre a partnerközpontú működés legyen a jellemző. -
A közoktatás helyi rendszere biztosítsa a tankötelezettség teljesítését a településen élők részére, az iskolák közti „átjárhatóság” elve küszöbölje ki az esetleges iskolaváltásból adódó hátrányokat.
-
Az intézmények garantálják a minőségi, a minden tanuló fejlődését leginkább segítő nevelést, oktatást.
-
Teljes körű óvodáztatást az adott életkorú gyermekek körében.
-
A tanuló egyéni tanulási életútja, előmenetele az óvodától a tankötelezettség teljesítéséig nyomon követhető legyen az intézmények számára.
-
Az intézmények adjanak érdemi tájékoztatást, segítséget a szolgáltatásukat igénybe vevő partnereiknek (szülők, tanulók), hogy az intézményben folyó nevelés-oktatás milyen szolgáltatásokkal áll a rendelkezésükre és ezeket milyen minőségben biztosítja részükre.
5
-
A nevelési, pedagógiai programok alapján mérhetők, értékelhetők legyenek a pedagógiai hozzáadott értékek.
-
Minden rászoruló gyermek számára biztosított legyen a segítségnyújtás a mentális problémái kezeléséhez, a tankötelezettsége teljesítéséhez.
-
Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem, együttműködés a közoktatási rendszerben közreműködő intézmények között a hátrányok csökkentésében, a megelőző munkában. Az egyenlőtlenségek mérséklésével növelni kell az esélyegyenlőséget.
6
Feladatok Eszközellátottság biztosítása Intézményi együttműködés
Sikerkritériumok, Módszerek, eljávárható eredmérások nyek A PP kötelező esz- Éves tervezés, páközei rendelkezésre lyázatok állnak Kölcsönös kapcsolat kialakul, állandósul; megismerik a követelményeket. Részt vesznek egymás rendezvényein, versenyein. Sikeres beiskolázás.
Kapcsolattartás a Egységes szemlélet szülőkkel, fenntar- alakul ki a szülői tóval, partnerekkel ház és iskola között
Baleseti forr. Fe- Biztonságos iskolai lülvizsgálata, meg- környezet megvaszüntetése lósul, a tanulói és alkalmazotti balesetek száma csökken Hatékony gazdál- Törvény szerinti kodás; osztálylét- osztálylétszámok számok kialakítása férőhely kihaszférőhely kihasz- náltsága a legoptináltság tekinteté- málisabb ben Tankötelezettség teljesítése
Kommunikációs alapkészségek, értelmi, szociális képességek fejlesztése
Tanulói továbbhaladás, átjárhatóság biztosított. Nincsenek csellengő gyermekek; a másnapi tanórákra biztosított a felkészülés Továbbhaladáshoz szükséges alapismeretek, alapkészségek megfelelő szintű alkalmazása
Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Igazgató, gazdasági Éves ütemezés vezető, tagintézményvezetők Társintézmények- Igazgató, szaktaná- Folyamatosan az kel szakmai tapasz- rok, tanítók, tagin- aktuális intéztalatcsere; óvodák- tézményvezetők ménynél kal, közreműködési intézményekkel, egészségügyi, gyermekjóléti intézményekkel, középiskolákkal. Nyílt napok. Szülői értekezletek, Igazgatóhelyettes, Tanévben folyamafogadóórák, család- szülői munkakö- tosan látogatás, szülői zösség vezető, oszfórumok tályfőnökök, tanítók, szaktanárok Bejárások a gyer- Igazgató, gazdasági Évente a tanév inmekbalesetek okai- vezető, nevelők dításakor nak feltárása, PP. környezetnevelési rész Statisztikai adatok elemzése, előrejelzések prognosztizálása, évenkénti felülvizsgálata. Az egy pedagógusra jutó tanulók számának aránya A gyengébb képességűek egyéni fejlesztése. Együttműködés a közművelődési intézmény munkatársaival: a szabadidő hasznos eltöltése érdekében Tanulási módszerek tanítása; integrált pedagógiai rendszer kialakítása
7
Felelősök, közreműködők
Igazgató, gazdasági Beiskolázás idővezető, minőség- szaka, minden év ügyi vezető októbere
Igazgató, testület.
nevelő- Folyamatosan.
Napközis nevelők, Tanév folyamán osztályfőnökök, szabadidő szervező, könyvtáros tanár Tanítók, napközis Folyamatosan nevelők, szaktanárok
A társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalokkal és a különleges ellátást igénylő tanulókkal való foglalkozás.
Biztosított a képzésük, fejlesztésük. A gyerekek a folyamatos fejlesztések eredményeként igény esetén bejutnak a középfokú oktatási intézményekbe.
Cigány kisebbségi tanulók oktatása, szociális, kulturális hátrányának csökkentése
Esélyegyenlőség lehetőségének megteremtése. Felkészítés a továbbtanulásra; továbbtanulásuk kiszélesítése, szorgalmazása
Az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási, nevelési formák alkalmazása Pályaorientáció, pályaválasztás segítése
Egyéni bánásmód Motivációs jellegű Pedagógus közös- Tanév folyamán elvének érvényesí- felzárkóztatások ség tése, nevelőtestületi egységes elv érvényesülése
A kerettantervek felhasználásával készített pedagógiai programok jogszabály szerinti bevezetése, későbbi beválásának folyamatos figyelemmel kísérése.
Tanulók, szülők naprakész információkat kapnak a lehetőségekről az egyéni életpálya tervezéséhez, és az azzal összefüggő továbbtanulási döntéshez Tanügyigazgatás; tudatos tervezés; tantárgyi követelményeknek való megfelelés.
Hátránykompenzáció. Fejlesztésüket szolgáló speciális programok alkalmazása. Együttműködés a Családsegítő Szolgálat munkatársával és a Nevelési Tanácsadóval. Logopédiai ellátás; gyógypedagógiai ellátás. Integrált oktatás,
Tagintézményveze- Tanév folyamán, tők, osztályfőnö- igény szerint nyári kök, Családsegítő szünetben is Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, szülő
Igazgatóhelyettes, Folyamatosan osztályfőnök, napközis nevelők, szaktanárok
Intézmények Osztályfőnökök, Folyamatosan, 5-8. együttműködése, iskolai pályaválasz- ig minden évfopályaválasztási tási felelős lyamon tanácsadó; önismereti tesztek, iskolalátogatások; továbbtanulási orvosi vizsgálat Tervezés éves le- Igazgató, igazgató- Tanév bontásban; ellenőr- helyettes, vezetők, előtt. zés, értékelés. szaktanárok.
kezdése
Az oktatás tartal- Változó elvárások- Innovációs prog- Munkaközösségek, Folyamatosan mának és kínálatá- nak való megfele- ramok, idegen szaktanárok, tanínak fejlesztése lés, alkalmazkodás nyelvi órák, infor- tók matikai, művészeti foglalkozások Nevelési feladatok Egészséges élet- Mindennapos test- Igazgató, nevelő- Folyamatosan 8
teljesítése a peda- mód-káros szenvegógiai programban délyek, közösségi foglaltak szerint. tanulói tevékenységek, szociális érzékenység, magatartás- és viselkedéskultúra alkalmazása a mindennapi életben is szokássá válik. A pedagógiai prog- A pedagógiai program éves lebontása, ram végrehajtásáönértékelési rend- nak értékelése, szer kidolgozása reális helyzetkép
A humán erőforrás fejlesztése újabb hosszú távú tervének elkészítése
Pedagógusok kompetenciájának növekedése pl.: a különleges ellátást igénylőkkel és a hátrányos helyzetűek fejlesztésével foglalkozóknál.
Pedagógiai prog- A kitűzött célokhoz ram felülvizsgálata. közelít a mindennapi nevelő-oktató munka. Tehetségekkel és a Egyéni tanulási út hátrányos helyze- biztosított tűekkel való egyen- Versenyeken rangú törődés eredményes szereplés Az intézményi minőségirányítási rendszer működtetése, felülvizsgálata, módosítása
Az elkészült program koherens az önkormányzati minőségirányítási programmal. Ez alapján működik az intézmény minőségfejlesztési rendszere.
mozgás, osztálykirándulások, diákönkormányzati tevékenységek; iskolaegészségügyi ellátás megszervezése, közéletiségre nevelés a diák-önkormányzat munkájában. Folyamatszabályozás, fejlesztési területek minőségközpontú elemzése; partnerekkel való kapcsolattartás módjainak kidolgozása, újraértelmezése Továbbképzési terv, beiskolázási terv Gyógytetnevelő, logopédus, humánfejlesztőped agógus, drámapedagógus Jelentkezés, elfogadás szükség szerint Eredményesség és hatékonyság vizsgálat; ellenőrzés, értékelés. Differenciált, egyéni személyiség- és készségfejlesztés, tanórán és tanórán kívül szakkörök, önképzőkörök Helyzetértékelés Stratégiai cél, feladat- és időterv, Ellenőrzési, mérésértékelési rendszer. Fejlesztési mutatók, partnerek elégedettségi szintje.
9
testület, szülői munkaközösség, patronálói közösség, védőnők
Igazgató, program- Folyamatos. készítő, pedagógu- Évenként sok, támogató szervezet
Igazgató
277/1997 (XII.22.) Kormányrendelet szerint
Intézményvezető, programkészítő pedagógusok
Folyamatos
Osztályfőnökök, Év közben folyaszaktanárok, nap- matosan, nyáron közis nevelők táborban, életmódtáborban
Intézményvezető, Folyamatos minőségi körök vezetői, tagjai
2.2. Minőségpolitikai nyilatkozat Göcsej Kapuja Bak AMK - elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységében, hogy partnerei igényeit minél teljesebb körben törekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az intézményünket érintő kihívásokhoz. Intézményünk elsősorban a tanulók igényeinek kíván megfelelni, és érdekeiket szolgálni. Az általános alapok fejlesztésén túl fontosnak tartjuk a tehetséges tanulók felismerését, fejlődésük elősegítését, támogatását, egyidejűleg a lemaradó tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását. A tanulókat olyan ismeretek birtokába juttatjuk, amely segíti őket a pályaválasztásban, továbbtanulásban. Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak.. Nálunk a minőségi munka, az innováció alapkövetelmény, melynek garanciája a munkatársak belső és külső képzése, a minőségirányítási rendszer működtetése és folyamatos fejlesztése. Intézményünk kinyilvánítja, hogy szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége. Minőségpolitikánk lehetővé teszi a környezettől való előnyös különbözőség elérését, mely intézményünk jövőjének záloga.
2.3. Minőségpolitika megvalósulását szolgáló célok 2.3.1. Pedagógiai célok Cél:
A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelő - oktató munkába, folyamatos információcsere az elért eredményekről. A megvalósítás időtartama: 4 év Sikerkritéri- - Hiteles és bevált mérőeszköz alkalmazása a méréshez umok: - A partnerek 50 %-a visszajelez, - Az erőforrások, értékek figyelembe vételével a visszajelezett igények beépítése, illetve betervezése Indikátorok: - A partneri visszaadott mérési lapok számának változása - A megkérdezettek válaszadási hajlandósága 50%-ról 60%-ra változik - Elvárások-megvalósítható elvárások aránya – szülői igények 50%-ban megvalósuljanak
10
Cél:
Hasznos szabadidős és tanórán kívüli tevékenység kialakítása
A megvalósítás időtartama: 1 év Sikerkritéri- - Szabad sáv érdeklődésnek megfelelő hasznosítása umok: - Tanulmányi versenyeken és a szabadidős programokon az osztály 10%-a részt vesz. Indikátorok: - Tevékenységek, programok számának, kínálatának változása A résztvevők száma eléri osztályonként a 15%-ot . Cél: A nemzetközi kapcsolatok fenntartása, fejlesztése A megvalósítás időtartama: 3 év Sikerkritéri- - 3 évente diákcsere program umok: - A partnerekkel történő együttműködés - 3 évente tanácskozások tartása, találkozók szervezése Indikátorok: - A résztvevők és programra jelentkezők aránya és ennek változása, - Az egy főre jutó költség változása - A tanácskozás megvalósulása és a résztvevők számának változása Cél:
Az intézmény által képviselt értékek beépítése a napi oktatási-nevelési gyakorlatba
A megvalósítás időtartama: folyamatos Sikerkritéri- - A mérések – értékelések alkalmával kimutatható pozitív változás umok Indikátorok - Csak a konkrét mérés ismeretében határozható meg, nem minden esetben számszerűsíthető Cél:
Megfelelő képzettségű alkalmazotti kör kialakítása, emelkedik a pedagógusok módszertani felkészültsége
A megvalósítás időtartama: 4 év Sikerkritéri- - 100 %-os szakos ellátottság a nevelőtestületben umok: - Évente legalább egy tantestületi továbbképzés - A továbbképzési terv teljesítése Indikátorok: - Az alkalmazottak megfelelő képesítése - A továbbképzések fajtái, területei, a továbbképzésen részt vettek száma. Cél: A szervezeti kultúra fejlesztése A megvalósítás időtartama: 4 év Sikerkritéri- - A klímateszttel kimutatott pozitív változás umok: Indikátorok: - Klímateszttel mért változások. A dolgozók saját megelégedettsége 6070% legyen. Cél: Együttműködés a helyi és a kistérségi intézményekkel, szervezetekkel A megvalósítás időtartama: folyamatos Sikerkritéri- - Működő kapcsolat a kistérség iskoláival, intézményeivel, szervezeteiumok: vel - Működő kapcsolat a város intézményeivel, szervezeteivel Indikátorok: - Közös továbbképzések, programok számának változása
11
Együttműködési megállapodások száma, jellege, azok változása. Ezeken résztvevők száma 15%-ra növekedjen. Cél: Intézményi szintű értékelési rendszer működtetése A megvalósítás időtartama: 5 év Sikerkritéri- - Az értékelési, mérési rendszer jól működik, a tapasztalatok hasznosítum: hatóak, beépíthetőek Indikátorok: Az értékelések, mérések száma Az elemzésről készült dokumentumok. 10% javulást kívánunk elérni. Cél A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi, kulturális helyzetének javítása Feladatok Esélyegyenlőség lehetőségének a megteremtése Kulturális programkínálat bővítése Versenyek szervezése Tanulási attitűdmérés Sikerkritérium Lemorzsolódások száma indikátor Támogatottak száma Továbbtanulók számának növekedése A megvalósítás 4 év időtartama Cél Tanulóink igényeinek emelése az egészséges és a környezettudatos életmód iránt Feladatok Éves egészségnevelési és környezetnevelési munkaterv készítése Szelektív hulladékgyűjtés Pályázatok készítése Sikerkrité Egészségnevelési programunk célkitűzései megvalósulnak rium- indikátor Környezetnevelési programunk megvalósul Mérési eredményeink javulnak 3 év A megvalósítás időtartama Cél Az országos kompetenciamérés eredményeinek szinten tartása. Feladatok Intézkedési terv alapján az eredmények javítása A kulcskompetenciák fejlesztési mechanizmusának beépítése a tanmenetbe A kulcskompetenciák fejlesztésének komplex alkalmazása a gyakorlatban Projektek, modulok alkalmazása a kompetenciák fejlesztésében Sikerkritérium Iskolánkban az országos kompetenciamérés eredményének szinten indikátor tartása, javulása. 4 év A megvalósítás időtartama Cél Iskolánk alkalmassá válik az eredményes kompetencia alapú oktatásra Folyamatosan fenntartjuk és továbbfejlesztjük kompetencialapú pedaFeladatok gógiai rendszerünket Nő a kompetencia alapú oktatásban résztvevők aránya Sikerkritérium- indikátor 5 év A megvalósítás időtartama
12
2.3.2. Szervezeti célok:
Emberi erőforrások fejlesztése Az iskolai és óvodai csoportok kapcsolódjanak be a falu társadalmi életébe Szervezeti kultúra fejlesztése 2.3.3. Minőségi célok:
Partnerközpontú működés kialakítás Önértékelési és értékelési rendszer működtetése
2.4. Az iskola működésének hosszútávra szóló elvei
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása határozza meg. Törekszünk az otthonos légkör, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására. Az oktatás során figyelmet fordítunk a tanulók egyéni képességeire. Maximálisan figyelünk a gyerekek teljes személyiségének fejlesztésére, valamint korszerű ismereteik képességeinek, készségeinek a kialakítására, bővítésére. Szellemileg, erkölcsileg, testileg egészséges nemzedék kinevelését tartjuk fő feladatnak. Olyan fiatalok hagyják el az iskolát, akik képesek az életben biztonsággal eligazodni. Diákjaink sajátítsák el a hatékony tanulási módszereket. Iskolánk folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló szüleivel, fenntartókkal és a társintézményekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal. Tanáraink nagy figyelmet fordítanak a tanulói közösségek megszervezésére az önkormányzás képességének kialakítására, a tanulók életkorának megfelelő szinten bevonják őket a közösségi fejlesztésbe. Az egyéni képességek kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, a gyengék felzárkóztatását a szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A szakkörök a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését a szaktárgyi, sport és művészeti versenyen való megmérettetés segíti. Tanulóinkat felkészítjük és ösztönözzük a részvételre. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulókat veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában. A tanulókat az iskolai életről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról az igazgató, a diákönkormányzat vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. A szülők és pedagógusok együttműködését szolgáló fórumok, családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt tanítási napok, közös táborozások, kirándulások. Partnereink igényének, elégedettségének és elégedetlenségének folyamatos mérésén keresztül arra törekszünk, hogy az elvárásoknak megfelelő, közkedvelt intézménnyé váljunk. Tantestületünk jól felkészült, szakmai megújulásra kész, új módszerek befogadására, kidolgozásra alkalmas, innovatív pedagógusok közössége.
13
Fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink a munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, folyamatosan kísérjük figyelemmel a partneri igényeket, ezek változásait, s munkájuk során igyekezzenek az elvárásoknak megfelelni.
14
2.5.
Az elvek megvalósítását szolgáló elképzelések, tevékenységek
Fenntartói elvárások
A fenntartói elvárásból adódó intézményi célok
Sikerkritérium
A megvalósulás időtartama
Pedagógiai célok Törvényes intézményi Jogszabálykövető intéz- A jogszabályok válto- Egy tanév működés biztosítása ményi szabályozás kiala- zását 1 hónapon belül kítása követi a szabályzatok aktualizálása. Évente egy alkalom- Egy tanév mal követi a szabályzatok törvényességi megfelelőség-vizsgálatának elvégzése. Évente két intézményi folyamat leszabályozása. Egy tanév
Dokumentálás
Szabályzatok frissítési Igazgató ideje: hatályba lépés idejét követő 1 hónap.
A szakmai színvonal eme- A Pedagógiai Program Tanulási módszerek Egy tanév lése célrendszere alapján tanulása Az idegen nyelv és a Négy tanév számítástechnika csoportbontásban történő oktatása
Tanmenet
Esélyegyenlőség megte- A hátrányos helyzetű ta- Napközis ellátás bizto- Egy tanév remtése, hátránykompen- nulók egyéni fejlődésének sítása az alsó tagozatosok záció elősegítése számára. Tanulószoba biztosítá- Egy tanév sa felsősök számára. Fejlesztő, felzárkóztató Egy tanév foglalkozások biztosítása „Út a középiskolába”
Tantárgyfelosztás
15
Felelősök
Nevelőtestület
Tantárgyfelosztás
Tantárgyfelosztás Tantárgyfelosztás
Nevelőtestület
Alapkészségek megalapo- A számolási készség, a zása az alsó tagozaton, néma, értő olvasás és a helyesírás alkalmazás szintű tudása. Továbbtanulásra felkészí- A felvételi arányok javultés a felső tagozaton nak.
ösztöndíjprogramban való részvétel Hetedikes, nyolcadi- Három tanév kos tanulóknak előkészítő szervezése. A szaktárgyi vetélke- Egy tanév dőkön résztvevők számának emelése Kistérségi versenye- Három tanév ken, megmérettetéseken való részvétel Egy tanév
Tehetséggondozás
A tehetséges tanulók cél- Szakkörök működteté- Egy tanév irányos segítése se
A nevelő-oktató munka Az iskolai munka eredmé- A nevelő-oktató mun- Két tanév mérési, értékelési rendsze- nyeinek mérhetővé tétele ka mérési, értékelési inrének kialakítása dikátorrendszerének kidolgozása A partneri igényfelmé- Egy tanév rés folyamatának szabályozása
16
Tantárgyfelosztás
Munkaközösségek és vezetői
Szaktárgyi vetélkedőkre jelentkezők száma Vetélkedő eredmények
Mérési eredmények Tantárgyfelosztás
Fenntartói ÖMIP - ben
Mellékletben
Munkaközösségek, pályaválasztási felelős Igazgató, munkaközösségek vezetői
Szervezeti célok Emberi erőforrások fej- A szakmai kompetencia A továbbképzési terv- Egy tanév lesztése növekedése a nevelőtestü- ben foglaltak 100%-os letben teljesítése. Egy tanévben legalább Egy tanév két továbbképzés szervezése. A belső továbbképzé- Egy tanév sen a tantestület legalább 80%-a vegyen részt. Az IPR-es módszertanok elsajátítása A szervezeti kultúra fej- A dolgozói közösség klí- A klímateszt eredmé- Két tanév lesztése májának javulása. nyei az országos átlagoknak megfeleljenek. A vezetői elégedett- Két tanév ségteszt eredményei az országos átlagoknak megfeleljenek A team munka kialakí- Egy tanév tása (legalább egy rendszeresen működő team létrehozása)
17
Tanúsítványok, diplomák Igazgató
Munkatervek, könyvek
jegyző-
Jelenléti ív
Mellékletben Mellékletben
Munkaterv
Igazgató
Minőségi célok Partnerközpontú működés A partneri igényfelméré- Minőségfejlesztési Egy tanév kialakítása. sen alapuló minőségfej- munkaterv elkészítése. A partneri igények kiépí- lesztési rendszer kiépítése. Partneri igény- Egy tanév tése. elégedettségmérés lebonyolítása. A megkérdezettek vá- Egy tanév laszadási hajlandósága országos átlagú legyen. A partneri elégedett- Egy tanév ségmérés eredménye országos átlagú legyen. A nevelési-oktatási dokumentumokon átveze- Egy tanév tett változások.
18
Minőségfejlesztési könyv Minőségfejlesztési könyv
kézi- Támogató szervezet kézi-
Minőségfejlesztési könyv
kézi-
Minőségfejlesztési könyv
kézi-
Pedagógiai program, Munkaterv, Minőségpolitika, vezetői program.
3. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE 3.1. A vezetés szerepe a rendszer működésében Az intézmény vezetőjének, vezetőségének feladata biztosítani a minőség iránti elkötelezettséget. Ez az elkötelezettség az alapja a Minőségirányítási program és minőségfejlesztési rendszer működtetésének, melynek szerves része a partneri igény-elégedettség és elégedetlenség mérésén alapuló partnerközpontú működés kiépítése, fenntartása, működése, fejlesztése. Az igényfelmérés eredményeit a vezető elemzi, értékeli és beépíti az intézményi gyakorlatba. A vezetés feladata továbbá a nevelőtestület irányítása, a leghatékonyabb munkaformák, a szervezeti kultúra folyamatos mérése, fejlesztése. Biztosítani kell a törvényes működést, az ehhez szükséges erőforrásokat, valamint működtetnie kell az intézményi folyamatokat a partneri elvárásoknak megfelelően. Az igazgató feladata a nevelő és oktató munka irányítása, a pedagógiai munka stratégiai tervezése, a beválás vizsgálata, az információs rendszer kialakítása, bejáratása, a munkaerő kiválasztása, a belső ellenőrzési, értékelési rendszer kidolgozása, a minőségfejlesztési rendszer működtetése. Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a Pedagógiai Programmal, amely tartalmazza az alapelveket, hosszú távú céljainkat, leírja a pedagógiai folyamatainkat. A halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének és oktatásának irányítása. A vezető, a vezetőség a döntések meghozatala előtt egyeztetéseket folytat az érdekvédelmi szervekkel. Együttműködik a szülői szervezettel, érdekképviseleti szervezetekkel, diákönkormányzatokkal. Gondoskodik arról, hogy a szabályozók, a külső és belső dokumentumok az intézmény dolgozói számára hozzáférhetőek, megismerhetőek legyenek. A közlönyök (Oktatási Közlöny, Magyar Közlöny) figyelemmel kísérésével, azokban található utasításoknak megfelelően gondoskodik a szabályzatok aktualizálásánál. (A közlönyök az igazgatói, intézményvezetői irodában minden munkatárs számára hozzáférhetőek.)
19
A vezetés gondoskodik arról is, hogy az iskola biztonságos legyen. A vezetői felelősség körbe tartozik a biztonságos intézmény kialakítása, működtetése, a működés szabályozása, a tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, szabályozása.
20
A vezetési feladatok az alábbi folyamatok működését, szabályozását igénylik: Szabályozandó területek
Résztvevők, felelősök
Dokumentálás
IMIP működtetése
Iskolavezetés, TSZ
Jegyzőkönyvek
Iskolánk információs rendszere
Iskolavezetés, TSZ
Pedagógus és nem pedagógus munkatársak kiválasztása, bemutatása A belső ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer Egyeztetés folyamata
Iskolavezetés, TSZ
Partneri igény- és elégedettségi mérése Panaszkezelési eljárás
Határidő
Iskolavezetés, TSZ Iskolavezetés, TSZ Szabályozott
Iskolavezetés, TSZ Iskolavezetés, TSZ
Nyomon követés és beválásvizsgálat Intézményi marketing
Iskolavezetés, TSZ
Stratégiai tervezés
Iskolavezetés, TSZ
Biztonságos intézmény Gyermek- és ifjúságvédelmi jelzőrendszer A továbbképzési program működtetése A tanulók értékelése
Iskolavezetés, TSZ
Tanterv, tanmenet készítése, beválás vizsgálata, fejlesztése
Iskolavezetés, TSZ
Iskolavezetés, TSZ
Iskolavezetés, TSZ Iskolavezetés, TSZ
21
Beszámoló
Az intézmény működését szabályozó alapvető jogszabályok listája: Jogszabály száma
Kibocsátó
Megnevezés
Kapcsolódó int. dokumentum
1993. évi LXXIX.
Törvény
A közoktatásról
Pedagógiai Program SZMSZ
1992. évi XXXIII.
Törvény
A közalkalmazottak jogállásáról
SZMSZ
1992. évi XXII.
Törvény
A Munka Törvénykönyve
SZMSZ
138/1992
Kormányrendelet
A KJT végrehajtásáról
SZMSZ
277/1997
Kormányrendelet
A pedagógusok továbbképzéséről, szakvizsgáról
3/2002
OM rendelet
A közoktatási minőségbiztosítás ról, fejlesztésről
Továbbképzési Program Továbbképzési Terv Pedagógiai Program MIP SZMSZ
11/1994
MKM rendelet
A nevelési-oktatási intézmények működéséről
22
SZMSZ
3.2. Tervezés Célja: a működés szabályozottságának, átláthatóságának, tervszerű működtetésének biztosítása. Az intézményi folyamatok szabályozottak, ellenőrizhetőek legyenek. A tervek egymásra épülnek, s ezekre épül az operatív tervezés. Az iskola működés-tervezési rendszerének elemei: A terv megnevezése
Fejlesztési határidő
Pedagógiai Program
Irattári elhelyezés 30., Iktató
2007. szeptember majd szükség szerint Minőségirá- Szükség szerint
Felelősök Igazgató
Önkormányzati nyítási Program Iskolai Minőségirányítási Szükség szerint Program SZMSZ Szükség szerint
Iktató
Fenntartó
Iktató
TSZ
Iktató
Házirend
Iktató
KT igazgató DÖK
Iktató
Igazgató
Évente-szeptember
Iktató
Igazgató
Évente-szeptember
Továbbképzési nyilvántartás- Igazgató ok Iktató TSZ
Szükség szerint
Vezetői pályázat Éves munkaterv Továbbképzési Program Gyermekvédelmi munkaterv
Munkaközösségi munkatervek Évente-szeptember
Iktató
Mkv.
Nevelési, oktatási tervek, tan- Folyamatos menet (tantervek) Kockázatértékelés Folyamatos
Iktató
Igazgató
Iktató
Igazgató
Munkavédelmi szabályzat
Folyamatos
Iktató
Tűzvédelmi szabályzat
Folyamatos
Iktató
Szabadságolási terv
Évente-március
Iktató
Selejtezési, leltározási szab.
Folyamatos
Iktató
Belső ellenőrzési terv
Évente-szeptember
Iktató
Az iskola önértékelése
Négyévenként, a ellenőrzés évében
fenntartói Iktató
Munkavédelmi megb. Munkavédelmi megb. Igazgató, gazdasági v. Igazgató, gazdasági v. Igazgató, gazdasági v. Igazgató, TSZ.
23
3.3. Ellenőrzés Célja a jogszabályoknak, belső szabályzatoknak való megfelelés vizsgálata. Kiegészít: a fenntartó által (4 évente) kötelező jellegű szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések. (ÖMIP alapján) Kiterjed a pedagógiai és nem pedagógiai folyamatokra. Biztosítja az intézmény megfelelését a szabályzóknak, a hiányosságok feltárását, javítását, folyamatos fejlesztését, javítását, a hibák megelőzését. Megalapozza az egyéni és intézményi értékelést.
24
Belső ellenőrzési rendszer: A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE Az ellenőrzés területe
Ellenőrzésre Az ellenőr- A dokumentá- Az ellenőrzés- Őrzési idő jogosult zés ideje lás módja ről készült dokumentum elhelyezése A nevelő-oktató munka Igazgató Évente Feljegyzés Ellenőrzési nap- 1 év színvonala a tanítási órán Tagintézményló vezető A nevelő-oktató munkáFeljegyzés, jához kapcsolódó dokualáírás mentáció Kapcsolattartás a szülőkkel
Feljegyzés
Tanórán és iskolán kívüli Igazgató tevékenységek szervezése Tagintézményvezető Munkaközösség vezető Felzárkóztatás, hátrány- Tagintézményv kompenzáció. A HHH-s ezetők tanulók fejlesztési naplójának rendszeres ( 3 havonkénti ) ellenőrzése
25
Az ellenőrzés ered- PCDA működtetése ményéről tájékoztatást kap Ellenőrzött pedagó- Tapasztalatok beépítégus, se az éves intézményIgazgató, értékelésbe, munkaAz általános tapaszta- tervbe latokról a tantestület
Az ellenőrzés területe
Ellenőrzésre Az ellenőr- A dokumentá- Az ellenőrzés- Őrzési idő jogosult zés ideje lás módja ről készült dokumentum elhelyezése Tehetséggondozás Mk.vezető, Évente Feljegyzés Ellenőrzési nap- 1 év Tagintézményló vezető A tanulók továbbtanulá- Pályaválasztási sának segítése, irányítása felelős = 8. osztályos ofő. A pedagógusra bízott Igazgató Aláírás tanterem rendezettsége, Tagintézménydekorációja vezető Munkaközösség vezető A helyi tantervben előírt követelmények teljesíté- Munkaközössének szintje ség vezető
Feljegyzés Önértékelés
Ellenőrzési napló, Önértékelési lap
Iskolai ünnepélyek, év- Tagintézményfordulók, programok vezetők megrendezése Versenyek, vetélkedők szervezése, pályázatok.
26
Az ellenőrzés ered- PCDA működtetése ményéről tájékoztatást kap Ellenőrzött pedagó- Tapasztalatok beépítégus, se az éves intézményIgazgató, értékelésbe, munkaAz általános tapaszta- tervbe latokról a tantestület
MUNKÁLTATÓI FELADATOK Az ellenőrzés területe
Ellenőrzésre Az ellenőr- A dokumentá- Az ellenőrzés- Őrzési idő jogosult zés ideje lás módja ről készült dokumentum elhelyezése Munkaidő betartása Igazgató Évente Aláírás Éves ellenőrzési 2 év Tagintézményterv vezető Gazd.vezető Új dolgozó segítése Igazgató 1 év Tagintézményvezető Gazd.vezető Munkaközösség vezető Technikai dolgozók mun- Igazgató Évente Aláírás Éves ellenőrzési 1 év kavégzése Gazdasági veterv zető Munkavédelmi és tűzvé- Igazgató delmi előírások betartása Tagintézményvezető Munkavédelmi vezető
2 év
27
Az ellenőrzés ered- PCDA működtetése ményéről tájékoztatást kap Ellenőrzött gus, Igazgató
pedagó- A tapasztalatok beépítése az SZMSZ-be
Az általános tapasztalatokról a munkatársi közösség Ellenőrzött dolgozó, Igazgató Az általános tapasztalatokról a munkatársi közösség Tapasztalatok beépítése a Munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás anyagába
GAZDÁLKODÁS Az ellenőrzés területe
Ellenőrzésre Az ellenőr- A dokumentá- Az ellenőrzés- Őrzési idő jogosult zés ideje lás módja ről készült dokumentum elhelyezése Takarékos, költséghaté- Igazgató Évente Aláírás Éves ellenőrzési 5 év kony gazdálkodás Tagintézményterv vezető Eszközbeszerzések Gazdasági veKészletnyilvántartások zető Leltározás Karbantartás Helyettesítés, túlóra elszámolás Szabadság nyilvántartás Térítési díj beszedése, elszámolása Házipénztár kezelése Bizonylatolás Címzett normatívák felhasználása Étkeztetés
28
Az ellenőrzés ered- PCDA működtetése ményéről tájékoztatást kap Ellenőrzött pedagó- Tapasztalatok beépítégus, se a folyamatszabályoIgazgató, zásokba Az általános tapasztalatokról a munkatársi közösség
3.4. Mérés, értékelés Megalapozza: a reális, objektív tényeken alapuló helyzetelemzést, fejlesztési terveket. A mérés, értékelés tárgya
Módszere
Gyakorisága
Szabályozása
Partneri igény-, elégedettség-, elégedetlenség Kérdőív, interjú, SWOT- 4 évente mérése analízis
Partneri igényfelmérési szabályzat
Az intézmény működésének értékelése
IMIP (Teljes körű Intézményi Önértékelés eljárásrendje) IMIP (Pedagógus és vezetői értékelés eljárásrendje) IMIP (Pedagógus és vezetői értékelés eljárásrendje) IMIP
Kérdőív, dokumentum- 4 évente elemzés A pedagógusmunka eredményességének mérése Pedagógusértékelő lap Évente A vezetői munka eredményességének mérése
Vezetői értékelő lap
Évente
Tantárgyakhoz kapcsolódó mérési feladatok
OKÉV mérés
Évente
29
4. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER Intézményünk a fenntartói elvárások, minőségpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében partneri igényfelmérésen alapuló minőségfejlesztési rendszert működtet. A partneri igényeket, elvárásokat folyamatosan beépítjük a gyakorlatba. Minőségfejlesztés folyamata: Feladatellátási, intézményhálózat működtetési intézkedési terv
Önkormányzati Minőségirányítási Program
Intézményi Minőségirányítási Program
Pedagógiai Program
Minőségfejlesztési rendszer (igényfelmérés)
Éves munkaterv
Intézményi beszámoló
30
5. AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS BELSŐ RENDJE
5.1. Partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése
5.1.1. Kommunikáció külső és belső partnerekkel Célok
Felelősök
Feladatok
Határidők
Sikerkritériumok
Dokumentáció
a közvetett és közvetlen partnerek azonosítása
érvényben lévő partnerlista felülvizsgálata
az intézmény belső- és külső kapcsolatainak feltérképezése
módosított partnerlista jóváhagyása az érintett partnerek tájékoztatása
Támogató Szervezet (TSZ)
minden év 10. 01.
az aktuális partnerlista az intézmény és partnerei közötti kapcsolatrendszer alapja
Igazgató
minden év 10. 04.
segíti az intézmény belső és külső kommunikációt
TSZ vezetők
minden év 10. 16.
31
a partnerigény fel-mérés kiindulási dokumentumaként szolgál
korrigált partnerlista mellékelt intézményi címlisták jegyzőkönyv
5.1.2. Külső partnerigény és elégedettségmérés Célok A külső partnerekkel kialakult intézménykép megismerése A az intézmény szolgáltatásaival, személyitárgyi feltételeivel kapcsolatos elvárások elégedettség elégedetlenség felmérése
A partnerigény, elégedettségelégedetlenség mérések összehasonlító elemzése, trendvizsgálat révén. Az intézményi működés erősségeinekgyengeségeinek, fejlesztésre váró területeinek kirajzolása, visszacsatolás az intézmény munkájáról.
Feladatok mérési rend kialakítása mérőeszközök felülvizsgálata új mérőeszközök kipróbálása új érőeszközök jóváhagyása mintavétel mérések elvégzése eredmények feldolgozása érintett partnerek tájékoztatása
Felelősök
Határidők
fontossági sorrend kialakítása partnercsoportonként, igények összevetése a külső-belső intézményképpel, HPP-mal minőségi körök kialakítása elvárás-, problémalista készítése célok prioritási sorrendjének kialakítása, módosítása cél-lista készítése
igazgató TSZ vezető Adott év 11.30.
Sikerkritériumok Négyévente a visszatérő mérések biztosítják az eredmények összehasonlítását, változások nyomon követését, lehetőséget adnak a trendvizsgálatra
Adott év 01.15.
Dokumentáció aktuális partnerlista, mérési ütemterv
érvényes alkalmazotti kérdőív érvényes szülői kérdőív érvényes tanulói kérdőív érvényes interjúlap a közvetlen partnerek mérésére kérdőíves interjú a közvetett partnerek mérésére jegyzőkönyv
Adott év 02.15.
átfogó, hiteles külső intézménykép kialakulása, teammunka kultúrájának fejlesztése kulcsfontosságú intézményi folyamatok azonosítása
TSZ célcsoportos team
Adott év 04.30.
32
Összefoglaló a partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérés eredményeiről
Összehasonlító elemzés a HPP-mal belső, külső intézményképpel Elvárás-, probléma-lista Cél-lista
Az intézményi tervező-, fejlesztőmunka, az operatív irányítás megalapozottabbá tétele sikeres stratégiai és operatív tervezéssel A sikeres fejlesztések beépítése a napi intézményműködésbe
intézkedési tervek kialakítása intézkedési tervek elfogadása partnerek tájékoztatása
célcsoportos team team TSZ vezető igazgató Adott év 06.15.
célcsoportos team team TSZ vezető igazgató
intézkedési tervek végrehajtásának nyomon követése, szakaszos és záró értékeléssel korrekciója jóváhagyás
Következő 09.15.
33
Intézkedési tervek Minőségi körök, TSZ üléseiről szóló emlékeztetők Jegyzőkönyv tanév
Emlékeztető a minőségi körök és a TSZ üléseiről szakaszos, záróértékelés 1-1 intézkedési terv megvalósításáról korrekciós javaslatok módosított, korrigált intézkedési terv
5.1.3. Kommunikáció a belső partnerekkel Pedagógusok Kommunikáció formája nevelőtestületi megbeszélés nevelőtestületi megbeszélés szakmai továbbképzés kibővített vezetőségi ülés szakmai tanulmányút munkaközösségi megbeszélés
Időpont tanévindításkor, félévkor, tanévzáráskor Kéthavonta (igény szerint) évente 1 alkalommal (igény szerint) kéthavonta évenként 1 alkalommal munkaköri tervben meghatározott időpontban fejlesztési terv folyamatos minden hó 10-ig
TSZ ülései faliújság havi program Alkalmazottak Kommunikáció formája Tájékoztató Tájékoztató Tájékoztató Tájékoztató, értekezlet
Téma partnerlista ismertetése partnerigény, elégedettségmérésekről elfogadott int. tervekről vezetői pályázat
Szülők Kommunikáció formája Szülői értekezlet Fogadó óra SZM értekezlet Ellenőrző, üzenő füzet, szórólapok, plakát
Időpont minden év október 16. négyévente február 15. négyévente június 15. éves munkatervben meghatározott időpontban
Időpont évente 3 alkalommal, éves munkatervi ütemezés évente 3 alkalommal éves munkatervi ütemezés évente 3 alkalommal éves munkatervi ütemezés rendszeres rendezvényekkel kapcsolatosan
Diákok Kommunikáció formája DÖK ülések
kéthavonta
Iskolarádió
rendszeres
Faliújság
rendszeres
Időpont
34
6. EMBERI ERŐFORRÁS Továbbképzési program A továbbképzési program időbeli hatálya: majd ötéves periódusokban ismétlődik
2009. augusztus utolsó munkanapjáig,
A továbbképzési program célja: Az intézményben dolgozó pedagógusok azon ismereteinek és készségeinek a megújítása, bővítése, fejlesztése, amelyekre szükség van: a nevelő és oktató munkakeretében a gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozások megtartásához a közoktatási intézmény tevékenységének megszervezéséhez a nevelő-oktató munkához kapcsolódó nevelési, értékelési feladatok megoldásához az intézményirányítási, vezetői feladatok ellátásához. A továbbképzési program szerkezete: a.) Szakvizsgára vonatkozó alprogram: Pedagógus szakvizsga: A pedagógusok által – a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség mellett – a főiskolai vagy egyetemi szakirányú továbbképzéshez megszerezhető vizsga. A szakvizsgára történő felkészítéshez olyan szakképesítés szerezhető, amely pedagógus munkakör betöltésére nem jogosít fel. A szakvizsga új szakképzettséget nem ad, és a meglévő felsőfokú iskolai végzettség szintjét sem változtatja meg. Finanszírozási és helyettesítési alprogram: A költségek fedezetéhez a központi költségvetés az éves költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint járul hozzá. A munkáltató az éves bérmaradványa terhére járulhat hozzá a szakvizsgára történő felkészítés részvételi díjához, egyéb költségekhez (szállás, utazás, étkezés, könyv). A rendelkezésre álló keretet a következő sorrend alapján használjuk fel: 1. A távollevő kolléga helyettesítéséhez szükséges költségek fedezésére 2. Részvételi díj költségeinek hozzájárulási mértéke maximum 80 %, minimum 50 %. 3. Az esetlegesen fennmaradó keretből a továbbképzést helyettesítés nélkül megvalósítók elismerési az iskolai 1 főre vetített helyettesítési összegnek megfelelően. 4. A további összeg megléte esetén a továbbképzést teljesítők anyagi elismerésére.
35
b. Továbbképzésre vonatkozó alprogram A Közoktatási Törvény biztosítja a pedagógusok részvételi jogát a továbbképzéseken, egyben előírja azt is, hogy a jog mellett a pedagógusoknak hét évenként kötelező jellegű továbbképzésen kell részt vennie. A hétévenkénti (kötelező) továbbképzés olyan, legalább 120 óra továbbképzési programokon való részvétellel teljesíthető, melyek az oktatási miniszter által kiadott indítási engedéllyel rendelkezik, és szerepelnek a továbbképzési jegyzékben. Jelenleg iskolánk nevelőinek döntő többsége az I. továbbképzési szakasz (1998. szeptember – 2005. augusztus 31.) keretében teljesíti kötelezettségeit, míg az 1990. után diplomát szerzett fiatalabb kollégáink az egyéni továbbképzési szakasznak megfelelő ütemezés alapján teljesítik a kötelezettségeinket. A kötelező hétévenkénti továbbképzés melletti minden olyan képzés, amelyik nincs összefüggésben a KT. 19. § (8) bekezdésében meghatározott elvárással. A továbbképzésen résztvevők kiválasztásának elvei:
Számítástechnikai, informatikai ismeretek megszerzése, nevelői, nevelő-oktató munkában
való alkalmazása
Az integrált neveléshez, sajátos nevelési igényű gyermekek foglalkoztatásához szükséges
készségek, szakmai ismeretek továbbképzésen való megszerzése
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusok kellő szakmai is-
meretekkel történő továbbképzése.
Az egészséges életmód, mentálhigiénés ismeretek bővítését biztosító továbbképzési forma
Nyelvi továbbképzés
Szakmailag szükséges diploma megszerzését lehetővé tevő képzés
Finanszírozási és helyettesítési alprogram: A finanszírozással kapcsolatosan ugyanaz a gyakorlat érvényesül, mint a pedagógiai szakvizsga esetében. A helyettesítésre vonatkozóan a következő alapelveket éltetjük:
A továbbképzés lehetőleg ne járjon helyettesítéssel, de ha ez nem zárható ki, akkor bizto-
sítható legyen a szakszerű helyettesítés.
Az érintett pedagógus órarendjénél figyelembe kell venni, hogy a továbbképzési napon,
konzultáción lehetőleg ne tanítson, a kötelező óraszámát rövidebb munkahét keretében lássa el.
36
Olyan továbbképzési formákat célszerű támogatni, amelyeket olyan időszakban (szomba-
ton, hétvégén, tanítási szünetben) tartanak, amikor az iskolában nem folyik nevelő-oktató munka.
37
7. AZ INTÉZMÉNY BELSŐ ELLENŐRZÉSI/ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 7.1. Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai és folyamata 7.1.1. A pedagógusok értékelésének célja:
Valamennyi pedagógus értékelésében az egységes alapelvek, szempontok biztosítása. A pedagógusok munkavégzésének egységes értékelése, amely alapjául szolgál a jutalmazásnak, címadományozásnak. A résztvevők számára az értékelési folyamat követhetőségének biztosítása. A pedagógusok teljesítésének megerősítésével, javításával, a szükséges képességek és készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével az iskolai dokumentumokban (Pedagógiai Programban, MIP, SZMSZ, Házirend) megfogalmazott célkitűzések elérése. Támpontok nyújtásával a pedagógiai munka ösztönzése és útmutatás a fejlődéshez.
38
7.1.2. Pedagógusok vezetői ellenőrzése Célok
Feladatok
Felelősök
Határidő
Módszerek
Dokumentáció igazgató éves munkatervi spontán/tervezett feljegyzés, 1.Az intézmény 1.1 Óralátogatás tagintézmény ütemezés szerint megfigyelés, óra- értékelő lap oktatási nevelési vezetők, a munelemző megbeszélés feladatai haté- dokumentumelemzéssel tanulói produktumok érté- kaköz. vezetők konyságának kelésével bevonásával vizsgálata
1.2. iskolai foglalkozások, programok szakkör, korrepetálás, napközis fogl., sportfoglalkozás, szabadidős fogl., rendezvények, ünnepélyek, erdei isk., tábor, kirándulás, versenyek ellenőrzése
igazgató, tagintézmény veze- éves munkatervi spontán/tervezett feljegyzés, tők, a munkaköz. ütemezés szerint megfigyelés, óra- értékelő lap vezetők bevonáelemző megbeszélés sával
1.3. egyéb intézményi igazgató, tagin- éves munkatervi tervezett dokumen- feljegyzés szintű folyamatok tézmény vezetők ütemezés szerint tum elemzés, bea munkaköz. számoltatás vezetők bevonásával
39
Érintettek köre Tanítók, Szaktanárok, Osztályfőnökök,
szakkört vezetőtanárok,tanítók, korrepetálást vezető tanárok, sportfoglalkozást vezető kollégák, szabadidő szerv.,
Ellenőrzés/ Értékelés alapja közokt. trv. HPP helyi tanterv munkaköri leírás
közokt. trv. HPP helyi tanterv munkaköri leírás
könyvtáros tanár, fejlesztő pedagógus, gyerm. és ifj.véd.fel., pályaválasztási és HPP, éves tűzvédelmi felelős, munkaterv ügyeletvezetők, dekoráció, esztétikum felelősök, szertár felelősök, pályaválasztás, beisk. felelősök
1.4. iskolán belüli és kívüli kapcsolattartás DÖK, Közalk. Tanács, SZM, Az alapítv. közművelődési intézmény, szülői értekezletek, fogadóórák értékelése 2. Széleskörű, naprakész, alkalmazotti teljesítményértékelés működtetése
Igazgató éves munkatervi tervezett megfigye- feljegyzés Tagintézmény ütemezés szerint lés, dokumentumvezetők, a munelemzés kaköz. vezetők bevonásával
2.1. munkaköri leírások igazgató felülvizsgálata
minden tanév dokumentumelemszeptember 30.- zés ig megismertetése tájékoztató minden tanév szeptember 30.
2.2. intézményi konszenzuson alapuló normarendszer megismertetése az alkalmazottak körében
Tagintézményvezetők
2.3. normarendszer korrekciója
Tagintézményvezetők TSZ bevonásával
nyomon követés, dokumentálás
2.4. teljesítmény értékelésre épülő jutalmazási rendszer bevezetése
igazgató
összehasonlítás, dokumentumelemzés anyagi ösztönzés személyes telj. értékelő interjú
40
munkaköri leírás
DÖK-segítő pedagó- HPP, éves gus, Közalkalmazotti munkaterv Tanács tagjai, Szakszervezet titkára, Alapítvány Kuratórium Elnöke, intézményvezetők, osztályfőnökök, szaktanárok intézményi zottak
alkalma- Közokt. trv. HPP
egyéni telje- intézményi sítmény érté- zottak kelő lap
alkalma- Tanárialkalmazotti értékelés normarendszer munkaköri leírás
jegyzőkönyv intézményi zottak
alkalma- Tanárialkalmazotti értékelés, normarenszer munkaköri leírás alkalma- telj. értékelő lap jutalmazási lista
intézményi zottak
7.1.3. Az értékelés lépései: 1. Önértékelés A pedagógus kitölti a „A pedagógus teljesítményértékelő lapot”. 2. A pedagógus munkaközösség-vezetője, az igazgató, a tagintézmény-vezető, közösen értékelik a teljesítményértékelő lap segítségével az érintett dolgozó munkáját a tanév során végzett ellenőrzések alapján. 3. Értékelő megbeszélés az értékelt és az értékelők között. Észrevételeket, javaslatokat fogalmaznak meg a pedagógus munkájának javítása érdekében. Az értékeléshez a dolgozó írásban megjegyzést fűzhet. 4. Az értékelés dokumentálása. Az elkészült dokumentumok irattárba helyezése. 7.1.4. A pedagógusértékelés szempontjai A pedagógus teljesítményértékelő lap a Mellékletben található. Az adott évben értékelésre kerülő pedagógusokat úgy kell kiválasztani, hogy legalább négyévenként minden pedagógus értékelésére sor kerüljön.
7.2. Vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének szempontjai és folyamata
7.2.1. A vezetők értékelésének célja: A vezető teljesítésének megerősítésével, javításával, a szükséges képességek és készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével az iskolai dokumentumokban ( Pedagógiai Programban, MIP, SZMSZ, Házirend) megfogalmazott célkitűzések elérése. A vezetők munkavégzésének egységes értékelése. A gyenge pontok felkutatásával a vezetői munka javítására ösztönzés. A vezető számára lehetőséget adni arra, hogy ne távolodjon el az általa vezetett közösség értékrendjétől, hagyományaitól, hogy 1 vezetői ciklus alatt is tudjon javítani hibáin a közösség érdekében. 7.2.2. A vezetői értékelésben érintettek
A vezetői értékelést a 138/1992. Kormányrendeletben meghatározott magasabb vezetői és vezetői beosztáson kívül kiterjesztjük a munkaközösség-vezetőkre is. Így a vezetői értékelés a következő beosztású személyeket érinti: Munkaközösség-vezető Tagintézmény-vezető Gazdasági vezető Igazgató
41
7.2.3. Az értékelés lépései 1. Önértékelés A vezető kitölti a „A vezetői teljesítményértékelő lapot”. 2. Értékelés Az értékelés egyes vezeAz értékelés szintjei tőknél 1, másoknál 2 szinten zajlik. Az értékelt vezető Munkaközösség-vezető Egy szint Az érintett munkaközösség tagjai, az igazgató, a tagintézményvezető egy értékelő megbeszélésen közösen kitöltik a munkaközösség-vezetőre vonatkozó értékelő lapot. Itt alakul ki az összegző értékelés. Tagintézmény-vezető 1. szint 2. szint Az egyes alsós és felsős munka- A munkaközösség-vezető és közösségek (külön-külön) egy az igazgató egy értékelő megbeszélésen a tagintézmény- megbeszélésen közösen kivezető értékelésére a „Vezetői töltik a tagintézményértékelő lap” alapján kialakítják vezetőre vonatkozó értékelő véleményüket, javaslatukat, me- lapot. lyet a munkaközösség-vezető Itt alakul ki az összegző értéképvisel a 2. szinten kelés. Gazdasági vezető
Igazgató
Egy szint A technikai dolgozók és az igazgató egy megbeszélésen a gazdasági vezető értékelésére közösen kitöltik a „Vezetői értékelő lapot” Itt alakul ki az összegző értékelés. 1. szint 2. szint Az egyes alsós és felsős munka- A munkaközösség-vezető , a közösségek (külön-külön) egy tagintézmény-vezető egy megbeszélésen az igazgató érté- értékelő megbeszélésen kökelésére a „Vezetői értékelő lap” zösen kitöltik az igazgatóra alapján kialakítják véleményüket, vonatkozó értékelő lapot. javaslatukat, melyet a munkakö- Itt alakul ki az összegző értézösség-vezető képvisel a 2. szin- kelés. ten
42
3. Megbeszélés az értékelt és a magasabb szinten értékelők képviselője között. Észrevételeket, javaslatokat fogalmaznak meg az értékelt vezető munkájának javítása érdekében. Az értékeléshez az étékelt dolgozó írásban megjegyzést fűzhet. 4. Az értékelés dokumentálása. Az elkészült dokumentumok irattárba helyezése. 7.2.4. A vezetői értékelés szempontjai A vezetői teljesítményértékelő lap a Mellékletben található. 7.2.5. Intézményvezető „félidei és ciklusvégi” beszámoltatásának szempontjai (fenntartó által, ÖMIP alapján) Az intézmények szakmai munkájának színvonala Az intézmény típusa, nagysága (tanulói, alkalmazotti létszám, kapacitás kihasználtság, telephelyek stb.) Az intézmény rendje, karbantartottsága Bemeneti-kimeneti mutatók Partnerek elégedettségi mutatói
Az intézmény gazdálkodásának színvonala
A költségvetésben előírt előirányzatok betartása A működési bevétel realizálása Az adatszolgáltatás pontossága, határideje A beszámolási kötelezettség színvonala, határideje Az intézményvezetők személyéhez kapcsolódó tényezők
Belső ellenőrzési tevékenység Adminisztráció Vagyonvédelem, munkavédelem A fenntartóval való kapcsolattartás minősége (adatszolgáltatás pontossága, határidő; a fenntartói érdekek érvényesítése) A munkáltatói hatáskör eredményessége A magasabb vezetői pályán eltöltött idő A vezető szakmai fejlődése, publikációi
43
7.3.
1. 2.
3.
4.
5.
Pedagógusok és vezetők teljesítményértékelésének eljárásrendje
Tevékenység (A folyamat lépései)
Felelős/ közreműködő
Intézményi elvárások meghatározása a tanévre A teljesítményértékelési pontozó lap aktualizálása
Értékelő csoport
Értékelők és értékeltek kijelölése Ellenőrzés és folyamatba épített értékelés
Dolgozó, munkaközösség-vezető, igazgató helyettes, igazgató
Felkészülés az értékelő megbeszélésre
Munkaközösségvezető, igazgató helyettes, dolgozóigazgató Értékelő és értékelt A felelős közreműködök
6.
Értékelő megbeszélés
7.
Az értékelés dokumentálása
8.
Értékelő csoport vezetője Tantestület Igazgató
Szükséges Szükséges erőforrás időtartam I. Előkészülés az értékelésre Intézményi mun2 hét katerv Elfogadott szemIX. 15-ig pont és követelménysor Éves ellenőrzési IX. 15-ig értékelési terv
Elvárt eredmény sikerkritérium
Az elvárások teljesíthetőek legyenek Minden lényeges tevékenységet lefedő szempontsor Jogszabálynak és belső szabályozóknak megfeleljen II. Ellenőrzés és folyamatba épített értékelés Együttes időpont Minden kijelölt dolgomegteremtéséhez IX. 15-től tanév zó megfelelő számú illeszkedő óravége ellenőrzése az értékerend lési szempontsornak dokumentáláshoz megfelelően III. Teljesítményértékelés Önértékelő és értékelő lapok
Módszer Gyűjtő munka Dokumentum elemezés Kijelölés
Ellenőrzés Óralátogatás Megbeszélés Önértékelés
1 hét
Kitöltött értékelő lapok
Összegző elemzés
2-3 hét
Egyéni fejlesztési terv összeállítása
Tárgyalás, vita
Irattári fegyelem betartása
Adatrögzítés
Számítógép, személyi anyag, ikta1 hét tó IV. Visszacsatolás Az értékelési rendszer karban- Értékelési csoport Elegendő infor- Következő tanév tartása vezetője máció és együttIX. 15-ig Tantestület gondolkodás 44
Fejlesztési feladatok meghatározása az értékelés felhasználásával
Adatgyűjtés
Ellenőr megjegyzése, korrekciós javaslat
7.4. A tanulói teljesítmények mérése, értékelése 7.4.1. Országos mérések A MÉRÉS TÉMÁJA DIFER Országos kompetenciamérés
ÉVFOLYAM
IDŐPONT
1. 4., 6., 8.
december május
ÉVFOLYAM
IDŐPONT
7.4.2. Belső mérések A MÉRÉS TÉMÁJA
május
Alapkészségek (szövegértés, írás- 1., 2., 3., 5., 7. íráshasználat, matematika) 1., 4. Hangos olvasás 1-8. Testnevelés: év eleji és év végi teljesítménymérés
május szeptember, május
7.4.3. Az országos kompetenciamérést követő feladatok Az országos kompetenciaméréssel kapcsolatos feladatainkat a Közoktatási törvény . 40. § (11) és a. 99. § (7) bekezdése alapján határoztuk meg. .
Tevékenysé-
Módszer
Határidő
Felelős
gek/feladatok 1. Adatfeldolgozás minden tanu-Adatfeldolgozó szoft-Május-június Érintett tanítók, szaklóra vonatkozóan ver segítségévelA mérést köve-tanárok, (OKÉV) tően számítástechnikus 3 héten belül 2. Az adatok elemzése Teljesítmények kimu-A mérésiMérésvezető tatása eredmény Osztályok telje-megérkezését sítménye követően. Egyéni teljesít-április 1-ig mények 3. Az eredmények értékelése.Feladatok rögzítése aJúnius Feladatok meghatározása azkövetkező tanévi eredmények javítása érdeké-munkatervhez. ben
45
Szaktanárok Iskolavezetés
1.
7.4.4. Intézkedési terv a jogszabályban meghatározott minimum alatti teljesítés esetén Tevékenységek, Módszer Határidő Felelős feladatok Az alulteljesítés okainak Érintett munkaközösfeltárása ségek tagjai, osztályHáttértényezők vizsgálata Attitűdvizsgálat, induktív főnökök Tanulói képességek mé- gondolkodás mérése, olvasárése si képességek mérése, stb. Szülők iskolázottsága Pedagógusok módszertani Eredményesség, hozzáadott kultúrájának vizsgálata érték, képességfejlesztés, stb.
Május 14-ig
Egyéb okok feltárása
Pedagógusok távolléte miatti helyettesítések, pedagógusváltás, betegség, stb. Alkalmazott tankönyvek, szemléltetések Motiválás
igazgató, tagintézmény-vezető
Összehasonlító vizsgálat a Május 21-ig tanulói teljesítménnyel
Osztályfőnökök, érintett pedagógusok
2.
A feltárt okok elemzése
3.
Fejlesztési terv készítése Tanulókra vonatkozóan Tantárgyanként, osztályonként tanulókra lebontva az elemzések tapasztalatai alapján Pedagógusokra vonat- Alkalmazott módszerek, felkozóan adatok, tankönyvek, motiválás, tanulói képességek fejlesztése, tanulói munkáltatás, felzárkóztatás, stb. Egyéb területek A feltárt okoknak megfelelő intézkedés meghozatala A fejlesztési tervek meg- Iktatott anyag /dokumentálás küldése a fenntartónak A fenntartó által jóváha- Beépítése az éves iskolai gyott intézkedési terv vég- munkatervbe rehajtása
4. 5.
munkaközösségvezető, tagintézmény-vezető igazgató
46
érintett tanítók, szaktanárok, intézményvezető Június 20-ig intézményvezető Június 25-ig
intézményvezető
Szeptember 1- igazgató, érintett petől dagógusok
8. TELJES KÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS 8.1. A teljes körű intézményi önértékelés célja Az intézmény fejlesztésének, fejlődésének elősegítése, a szervezet erősségeinek és fejlesztendő területeinek feltárása útján. Lehetővé teszi a szervezet számára, hogy rangsorolja a fejlesztési feladatait és beépítse a stratégiai tervébe a legfontosabb tennivalókat, mely területeken szükséges a beavatkozás, a fejlesztés.
8.2. A teljes körű intézményi önértékelés periódusa; kapcsolata a fenntartói minőségirányítási rendszerrel A teljes körű intézményi önértékelést négyévenként végezzük. A periódus meghatározásánál alkalmazkodunk a fenntartó által történő négyévenkénti intézményi beszámoltatáshoz. A teljes körű intézményi önértékelés területeinek meghatározásánál figyelembe vettük a fenntartó által megállapított beszámoltatási szempontokat. Intézmények 4 évenkénti beszámoltatásának szempontjai (ÖMIP alapján) a.) a pedagógia tevékenység szervezésének vizsgálata 1. személyi feltételek 2. tárgyi feltételek 3. a pedagógiai munka szervezése, a tanügyi dokumentumban meghatározottak érvényesülésének vizsgálata b.) Tanügyi nyilvántartások megléte, vezetése c.) A belső szabályzatok elkészítésének és érvényesülésének vizsgálata d.) Az intézményi fórumok működésének vizsgálata e.) Munkajogi kérdések f.) Az intézmény típusából adódó specialitások vizsgálata g.) Statisztikai adatok, feladatmutatók h.) Az intézmény keresettsége, a hozzáadott érték mérése (bemeneti és kimeneti mutatók), minőségbiztosítási adatok, partnerek elégedettség mérése i.) Alapkészségek és önálló tanulási technikák fejlesztésének eredményei
47
8.3. A teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei, Az önértékelés területein tényszerűen azonosítjuk az intézmény erősségeit, a fejlesztendő folyamatokat, tevékenységeket és területeket. Kitűzzük a célokat, és intézkedési tervet készítünk a következő 4 évre az erősségeink megtartására és a fejlesztésekre. SZAKASZOK
MÓDSZER
ESZKÖZ
ÉRINTETTEK HATÁRIDŐ
1. Az intézményi önér- Dokumentumok Önértékelésünk tékelés tanulmányozása, megismerése, érteltervezése mezése, megbeszélés
Támogató szer- Adott év vezet. 10.20.
2. Célcsoportos team felállítása a feladat elvégzésére. Mérőeszköz kipróbálása. 3. Külső és belső partnerek kérdőíveinek elkészítése és kitöltése. Reprezentatív minta kijelölése (egész intézmény) 4. Eredmények összesítése
Kérdőívek kitöltése. Kérdőív Megbeszélés. Értékelés
Iskolavezetés. Team-tagok.
Megbeszélés
Osztályfőnökök: 11.30. szülői és tanulói minta
5. Az érintett partnerek tájékoztatása. 6. Eredmények értékelése, elemzése, összegzése. Ajánlások az iskolavezetésnek. 7. Vezetői intézkedési terv elkészítése.
Kérdőív
Statisztika, dokumen- Összesítő lapok tumelemzés, műhelymunka Elkészült értékelések Megbeszélés, össze- Ped. Program, hasonlítás, trendvizs- kérdőívek és gálat. interjúk tapasztalatai Önértékelés és mun- Rendelkezésre katársi összkép ösz- álló dokumenszehasonlítása. tumok
48
Team-tagok
10.30.
01.15.
02.15. Iskolavezetés. Támogató szervezet.
04.30.
Iskolavezetés
06.15.
8.4. A teljes körű intézményi önértékelés területei Terület
1. Gazdálkodás és tanügyigazgatás gazdálkodási és tanügyi-igazgatási tevékenység 1.1 Gazdálkodás Költségvetés tervezése, főbb mutatói: felhasználása, időarányos teljesítése A gazdálkodási tevékenység belső szabályozottsága, dokumentumok A gazdálkodás eredményessége, hatékonysága: saját bevételek alakulása (tanfolyamok, bérbeadás, hirdetés, szponzorok) Pályázatok A költségvetés főbb mutatóinak kapcsolata a PP és Nevelési Program megvalósításával, célok és pénzügyi források összhangja
Indikátorok Az intézmény működőképessége
Időarányos felhasználás, előirányzat módosítás jogcíme A tervezett és felhasznált költségvetés aránya Biztonságos és rendezett nyilvántartás Intézményi bevételek alakulása az elmúlt évhez viszonyítva. A fejlesztésre fordított arány a dologi kiadásokhoz viszonyítva. A pedagógus bér aránya a teljes költségvetéshez viszonyítva. A gyermek/pedagógus aránya Az egy tanulóra jutó tanórák száma. Az egy tanulóra jutó felzárkóztatásra és tehetséggondozásra fordított órák száma. Egy tanuló képzési költsége. A csoport-bontásban tanított tantárgyak száma. A túlórában ellátandó óra. Térítési díjak beszedése Sikeres pályázatok száma.
1.2 Tanügyigazgatás Tankötelezettség teljesítése, tanulói jogviszony Beiskolázás és továbbhaladás A továbbtanulók iskolatípus választása Jogszabálynak megfelelő tanügyi és munkáltatói A működés törvényessége, jogsza- dokumentáció és működés bályoknak való megfelelés Átlagos osztálylétszám Tanügyi dokumentáció Közoktatási ellenőrzési kézikönyvnek megfelelés.
2. Feltételek: tárgyi, személyi Feltételek – amelyek lehetővé teszik a jogszabályoknak és a partneri elvárásoknak megfelelő működtetést 2.1. Tárgyi, infrastrukturális feltételek Építési és műszaki paramétereknek való megfelelés; az épület állapota Helyiségek száma, funkcionális megfelelősége, világítás Bútorzat, szaktantermek berendezettsége Eszköz- és felszerelésjegyzéknek való megfelelés (PP teljesítéséhez szükséges ellátottság)
Gyermekek és pedagógusok komfortérzése, kommunikációs lehetőség biztosítása. A legsürgősebb feladatok megállapítása Felújítási beruházási igény. Felújítások tervezése, kivitelezése. Karbantartási feladatok Kártérítés, rongálás, eszközvédelem megléte. Átlagos csoportlétszám Eszközrendszer megfelelő száma tanulókhoz, tantermekhez viszonyítva. Számítógép használata más tantárgyak oktatásánál. 49
IKT feltételei
Számítógép állomány alakulása. Számítástechnikai és szoftvervédelmi szabályzat betartása. Tanulók és számítógépek aránya. A könyvállomány éves gyarapodása.
Speciális feltételek: például gyógypedagógiai ellátás feltétele Személyi feltételek megléte: pedagógus és nem pedagógus dolgozók törvényben előírt számának megléte 2.2. Személyi feltételek Álláshelyekkel való gazdálkodás Törvényi kötelezettségen felüli órakedvezmények Jogszabályban meghatározott köte- mennyisége. A szabadon elosztható órakedvezmény lező alkalmazottak köre felosztása Szakos ellátottság Számított álláshely és a betöltött álláshelyek aránya Szakos ellátottság aránya Egyéb, a Pedagógiai program megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák A PP. Elvárásainak való megfelelés
3. Szakmai tevékenység – oktatás – képzés. Ismeretközvetítés, kognitív kompetencia fejlesztése A pedagógiai program céljainak megvalósítása Átmenet zökkenőmentessége. 3.1. Bemeneti tevékenység Módszertani kultúra Tankönyv, tankönyvhasználat Program és tanterv alkalmazása
Módszertani tapasztalatok átadása, módszertani kultúráltság Tankönyvkiválasztás elveinek betartása. Tankönyvváltás a cikluson belül (magyar, matematika, idegen nyelv)
3.2. Tanítás-tanulás folyamata Tanórán kívüli oktatási tevékenység Délutáni foglalkozások tervezettsége, kínálat – (szakkör, énekkar) Igényteljesítés. Igényeknek és lehetőségeknek megfelelő szakkörök. Speciális oktatás (logopédia, fejlesztő pedagógia) A tanulás tárgyi, szervezeti támogatása.Tanárváltás a Tanulás tanítása Cikluson belül (magyar, matematika, idegen nyelv) Egyéni, kis csoportos fejlesztő tevékenységek Külső-belső mérés Tehetség kiválasztása és fejlesztése. Tehetséggondozás.
Belső mérések, külső mérések, teljesítményre ható Változók. OKÉV mérés eredményei. Nyomonkövető, diagnosztikus és szummatív mérések. Tantárgyi versenyek. Versenyeredmény. Differenciált fejlesztés tanórán. Szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások megléte. Felzárkóztatás hatékonysága Bukott tanulók aránya Tantárgyi bukások aránya Bukott tanulókra eső tantárgyak száma Pedagógiai program alapján
Tanulási utak követése (lemorzsolódók, lemaradók, osztályba sorolás, bekerülés, kikerülés, felzárkóztató tevékenység) Tanulók értékelése Közös követelmények érvényesítése Kulcskompetenciák fejlesztése kü- Rendszeres, következetes és egyenletes leterhelést adó lönös tekintettel a HHH-os helyzetű tanítás. Tanulmányi eredmények átlagai, attitűd. – Az tanulók esetén iskola számára fontos tantárgyak átlagai, változásuk. 50
Szabadidős tevékenysége
Motiváció. Ösztönzés a részvételre.
3.3 Kimenet Tanulmányi eredmény (tantárgy, osztály, iskola) Pályaválasztás Kulcskompetenciák értékelése A célok teljesülésének mértéke
Olvasásmegértés, matematika kompetencia mérések eredményei 4-6-8 osztály. Tantárgyi mérés mutatói az egyes fejlődési szakaszokon belül és végén 1-4. o, 6-8. osztályok a PP szerint.
4. Szakmai tevékenység – nevelés Személyiségfejlesztés, szocializáció, értékelés normaköz-vetítés 4.1. Személyiségfejlesztés Rend, tisztaság, munkafegyelem, Nevelőmunka színvonala. Tanulói magatartás viselkedés Viselkedési normák. Értékek megjelenése a dokumentumokban. Magatartás és szorgalom átlagok alakulása Fegyelmező / fegyelmi intézkedések aránya a teljes Tanulólétszámhoz. A normához igazodó viselkedés. Dicséretek arány a teljes tanuló létszámhoz Elismerések, elmarasztalások mennyisége, minősége Közösségfejlesztés, segítő Megvalósult és előterjesztett diákjavaslatok életmódra nevelés. Jogorvoslatok száma Kapcsolatrendszerek, a kommunikációs lehetőségek ismerete. A műveltség, mint érték elfogadása. Társas viszonyok Diákmozgalom Diákprogramok támogatottsága Házirend Házirend betartása, jogszerűsége, nyilvánossága. 4.2. Környezeti nevelési program, Egészségnevelés Alapműveltség, kultúráltság, kommunikációs készség Személyes kompetencia fejlesztése (egészséges és kulturált életmódra nevelés) Lelki egészségvédelem 4.3. Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő tevékenység Devianciák, Önismeret
Életkeretek, kirándulások, túrák, megfelelő tisztálkodás
Veszélyeztetettség, deviancia felismerése Prevenciós programok száma A prevenciós programokban résztvevők arány a teljes létszámhoz viszonyítva Értékelés, helyes önértékelés Tanulókkal, szülőkkel személyes kapcsolat A nevelési célok teljesülésének mértéke, szociometriai, klímavizsgálatok eredményei, alapelvek betartása
5. Szolgáltatás Szociális és egyéb szolgáltatás Az iskola szolgáltató tevékenysége 5.1. Szociális szolgáltatás Napközi
Az iskola szolgáltatásait igénybevevők elégedettsége Napközis, menzás, tanulószobás tanulók aránya a teljes tanulói létszámhoz képest 51
Tanulószoba Menza Informatikai hozzáférés Egyéni foglalkoztatás
Szülői igények figyelembevétele. Felzárkóztatásban résztvevő tanulók aránya Étrend minősége, mennyisége Számítógép használatának lehetősége Személyre szabott fejlesztő feladatok (pl. olvasás tempójának fejlesztése, német szókincs gyarapítása stb.)
5.2. Gyermek és ifjúságvédelem Segélyezés Prevenció
Segítségnyújtás, hátrányok enyhítése. Veszélyeztetettek nyilvántartása. Az intézmény által kezdeményezett gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézkedések száma
5.3. Kulturális és sportszolgáltatás Szabadidő szervezettsége Sport Iskolai könyvtár Internet Mindennapos testedzés
Intézményi kínálat alakulása Intézmény szintű kulturális rendezvények száma Működő sportcsoportok száma, vízi sportok gyakorlása Kölcsönzött könyvek aránya a tanulói létszámhoz A sportcsoportokban résztvevők arány a tanulói létszámhoz. Időkeret betartása
5.4. Egyéb szolgáltatás Gyógypedagógiai ellátás Felesztés HHH-s gyermekek ellátása Iskolaorvos Hagyományok
Egyéb szolgáltatás megléte, szolgáltatók elvárásai Alkalmak száma Rendezvények száma
6. Szervezet és vezetés Az iskola, mint munkaszervezet vizsgálata, a szervezet struktúrája, működése, értékelése; vezetés 6.1. Szervezeti működés és fejlesztése Szervezeti struktúra, vezetési szerkezet, hatáskörök működése Munkatársak kiválasztása, továbbképzése
Vezetői feladatok megvalósulása. Munkaköri leírásokban a hatáskörök világosak-e? Elmaradt órák és foglalkozások aránya. Évente dokumentáltan értékelt pedagógusok aránya Továbbképzési és beiskolázási terv teljesülése.
A munka szervezettsége, informá- Szakszerű helyettesítések rendje. Belső ellenőrzés ciós rendszer, döntéshozatal rendje. Munkarend, védő-óvó rendelkezések betartása. Intézményi dokumentumok nyilvánossága Együttműködés A vezetők feladatmegosztása. Tervezett és megvalóKommunikáció, probléma megol- sult értékelések aránya. A dolgozói elégedettségmérés dás, konfliktuskezelés és arra reagálás megléte Panaszkezelés Panaszkezelés dokumentálása ÁNTSZ Szabályainak érvényesülése 6.2. A működés értékelése Pedagógus és nem pedagógus Szakmai munka, eredményessége, adminisztráció ponmunka értékelése tossága, önképzés, tanítási órák színvonala, tanítási órákon kívüli és osztályfőnöki tevékenység. Önértékelés szempontjai. Vezetői program megvalósí52
tása. A dolgozók lehetősége és érdekeltsége az intézmény fejlesztési törekvéseiben. 6.3. A szervezeti kultúra feltárása és fejlesztése Értékek (deklarált, működő) Jó szervezeti klíma, jól működő szervezet – az intézmény értékrendjének, céljainak való megfelelés alapján. Hagyományok Megemlékezések rendje, hagyományok ápolása. 7. Kapcsolatrendszer – társa- Szakmai partnerek Civil szervezetek dalmi elismertség Az iskola kapcsolata partnereivel, Egyéb szervezetek az érintettek elégedettségének, elégedetlenségének, igényeinek vizsgálata 7.1. Kapcsolat a partnerekkel. Együttműködési rendszer és formái Fogyasztóközpontú értékelés: Szülők / szülői szervezetek Partnerlista megléte. Kapcsolat folyamatossága. Szülők, tanuló, fenntartó elvárásai, elégedettsége, elészülői értekezletek gedetlensége. fogadóórák Közös kirándulások, programok. családlátogatások, nyílt napok. Találkozás a HHH-s tanulók Fenntartó elvárásainak megfelelés szüleivel Megelőző / Következő iskolafok, társadalmi szervezeTanulók / tanulói szervezetek tek elégedettsége elvárása Fenntartó Megelőző / követő iskolafok Korrekt tájékoztatás Egyéb közvetlen partnerek Szakmai és társadalmi kapcsolatok 7.3. Társadalmi hatás, kapcsolat az intézményi környezettel Külső kapcsolattartás, az intézmény képviselete PR tevékenység Intézményi dokumentumok közzététele Kultúra közvetítő szerep
Helyi és országos médiák Önkormányzat által szervezett programokban műsorok szervezése, termek biztosítása. Hírnév.
53
8.5. Dokumentációs rendszer – dokumentumok kezelése
Általános Iskolák dokumentációs rendszere
Dokumentáció
Szervezeti szint
Kibővített isk.vez. + TSZ
Minőségpolitika Küldetésnyilatkozat Pedagógiai, szervezeti minőségcélok Intézményi, minőségügyi rendszer leírása, működés szabályozása Minőségértékelés, intézményműködés értékelése
Kibővített isk.vez. + TSZ Nevelőtestület
Minőségügyi, intézkedési, fejlesztési tervek Folyamatrendezési dokumentumok Minőségi eljárások Statisztikák
Igazgató + TSZ Kibővített isk.vez. + TSZ
54
1. Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) 2. Minőségügyi dokumentáció (MD) 3. Minőségügyi tervek, eljárások 4. Minőségügyi feljegyzések, minőségügyi adatok
1. Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) Megfogalmazza a Göcsej Kapuja Bak AMK minőségpolitikáját, intézményi küldetését, a szervezeti és működési filozófia COM I. modellre és az ÖMIP-re épülő alapelveit. Tartalmazza az intézmény minőségirányítási rendszerét, valamint a szervezeti minőségcélok elérése érdekében kialakított intézményi működés belső rendjét. 2. Minőségügyi dokumentáció (MD) Az intézményműködés értékelésének alapdokumentuma, a belső audit, önértékelés többszintű összegzése, amely külső intézményértékelés (lsd. fenntartó) alapjaként is szolgál. A MD kialakításának céljai:
az intézmény munkájával kapcsolatos információk rögzítése, az információk rendszerbe helyezése, emlékeztetés, összehasonlíthatóság biztosítása, folyamatfigyelés és azonnali korrekció, a visszacsatolás segítése, átláthatóság biztosítása a belső és külső iskolahasználók számára, megerősítés és korrekció, önellenőrzés, önértékelés lehetővé tétele, tapasztalatok átadása, szakmai önvédelem, a folyamatszabályozás optimalizálása, a minőségszemlélet elmélyítése.
MD szerkezete:
I. Az iskolai szervezet teljesítményének értékelése hosszú távú stratégiai fejlesztési tervek értékelése 5-6 évente PP, helyi tanterv vezetői pályázat középtávú stratégiai fejlesztési tervek értékelése 3 évente rövidtávú stratégiai fejlesztési tervek értékelése évente intézkedési tervek
intézmény működésébe épített fejlesztések kipróbálás alatt álló tervek, innovációk
pályázati programok éves munkaterv
55
II. Minőségbiztosítási ciklusok munkájának értékelése -
közvetlen partnerek igény, elégedettség-elégedetlenség mérése négyévente kérdőíves méréssel közvetett partnerek igény, elégedettség-elégedetlenség mérése négyévente interjúval SWOT analízissel, kérdőíves interjúval intézményi munka értékelése 4 évente a teljes körű intézményi önértékelés alapján kérdőíves fókuszcsoportos mérés keretében 3. Minőségügyi tervek, elvárások
-
A szakmai munkaközösségek, mint vertikális minőségi körök munkatervei, melyek magukba foglalják egy vagy több szaktárgyi-pedagógiai feladatokat, fejlesztéseket, hatékonyságmérésekre vonatkozó adatokat.
-
Horizontális minőségi körök intézkedési tervei (melyek az iskolaműködésre, rendszerszintű problémákra reagálnak), TSZ.
-
A minőségi körök szervezésének, működésének, adminisztrációnak, javaslattételi módjának eljárásrendje. 4. minőségügyi feljegyzések és adatok
Feljegyzések készülnek (MF) minden egyes minőségügyet érintő csoportmegbeszélésről (TSZ ülései, minőségi körök megbeszélései), melyek tartalmazzák: -
témát, időpontot, résztvevőket, elvégzett feladatokat, állásfoglalást, döntést, határozatot, ahhoz kapcsolódó érintetteket, felelősöket, határidőket. A MF jól hasznosítható az elvégzett munka nyomon követésében. Minőségügyi adatok (MA)
A minőségi körök, TSZ vagy fejlesztési tervvel összefüggésbe hozható intézményen belüli statisztikai, felmérési összesítések, adatbázisok, valamint külső adatokat tartalmazó közlések, táblázatok. Melléklet: Iratkezelési Szabályzat Adatvédelmi Szabályzat
56
9.
A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA
Gyakoriság: 3 évente, minden alkalommal a tanévzáró értekezlet napjáig Végzi: intézményvezető a Támogató Szervezettel közösen Dokumentálás: a felülvizsgálatról a Támogató Szervezet jegyzőkönyvet készít, ami alapján a korrekciót az intézményvezető elvégzi. Tájékoztató: az intézményvezetői felülvizsgálat eredményeiről 15 napon belül tájékoztatja az alkalmazotti kört.
57
10.
MELLÉKLETEK
58
10.1.
A minőségirányítási rendszer folyamatszabályozásai
Partnerkapcsolatok Elvárások: 1. Az intézmény közvetlen és közvetett partnereinek azonosítása. 2. Partnerlista elkészítése 3. A kapcsolattartást érintő döntések hozatala Tartalmi követelmények 1. A partnerek azonosítása 2. A partnerek kategorizálása /közvetett – közvetlen/ 3. A kapcsolat meghatározása Gyakoriság szerint /állandó – időszakos/ Képviselet szerint Partneri igény, elvárás, vélemény mérésének módja szerint Partnerlista elkészítése Forrásai 1. Források meghatározása /gyűjtött adatok, címlisták/ 2. Adatgyűjtés /ötletbörze, címlisták/ Módszere 1. Partnerazonosítás Adatgyűjtés Adatok elemzése, partnerek kategorizálása Adatsorok képzése 2. A partnerlista összeállítása Adatsorok, címjegyzékek egyesítése További gyűjtőmunka A gyűjtés eredményeinek összegzése A létrejött lista elemeinek kategorizálása Mérlegelés fontosság, alkalom, mélység szerint Partnerlista elemeinek véglegesítése 3. Felülvizsgálat, kiegészítés A partnerlista jóváhagyása A partnerlista megismertetése az érintettekkel Döntés az igények, vélemények megismerésének módjairól Döntés a partnerlista kiegészítésére vonatkozó szabályokról Döntés a partnerlista felülvizsgálatáról /időperiódus, felelős, módszer/
59
Dokumentáció: 1. Jelen szabályzat az intézményi dokumentációs rendszer része, amely az igazgatói irodában kerül elhelyezésre. 2. A jóváhagyott partnerlistát az intézményi bizonylatok általános szabályai szerint e folyamatszabályozás mellékleteként kell kezelni és nyilvántartani. Alkalmazási terület: Jelen szabályzat kiterjed: - a Támogató Szervezet tagjaira, - az iskolavezetésre, - a gazdasági vezetőre, - a szakmai munkaközösség-vezetőkre, - a szabadidő-szervezőre, - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősre, - a diákönkormányzatot segítő nevelőkre, - a szülői munkaközösség vezetőjére és választmányára, - minden további intézményi alkalmazottra Kapcsolódó dokumentumok: Aktuális partnerlista
Folyamatok: A partnerek azonosítása, a kapcsolatok kategorizálása Célja: Az intézmény működő partnereinek, kapcsolatainak feltérképezése, a kapcsolatok működtetésével összefüggő döntések hozatala. Felelős: Támogató Szervezet Időpont: évenként szeptemberben Módszerek: információgyűjtés, mérlegelés, összevetés Eszközök: kategorizálás, csoportosítás, táblázatszerkesztés
60
Lépései: 1. Partnerazonosítás: bemenet: a megbeszélésen résztvevők információi, listái, kimenet: az intézmény partnereinek 2. Kategorizálás: bemenet: partnerek adatsorai kimenet: a közvetett és közvetlen partnerek adatsora a rendszeres és eseti kapcsolatok listája a kapcsolatok képviselete, a kommunikáció módja- , gyakorisága szerinti listája 3. Döntés: az egyes partnerek esetében az igények, vélemények megismerésének módszeréről. 4. Dokumentálás: a partnerazonosító megbeszélésen alkalmazott ötletrohamról, a partnerek felsorolásáról jegyzőkönyv készül, majd az azonosítás /az egyes partnerek értékelése/ eredményeként egy táblázat mutatja a közvetlen és közvetett partnerek listáját: a képviselő nevét, beosztását, a belső kapcsolattartó nevét, beosztását, a partnerek címét, a kommunikációra vonatkozó adatokat /módja, gyakorisága szerint/ ; valamint az igény, vélemény megismerésének kategóriáit.
Partnerlista elkészítése: Célja: a működő partnerek felvétele egy listára, amely az intézményi kapcsolatok működtetésének alapját képezi. Forrásai: 1. Az azonosított partnerek listája 2. Az intézményi kapcsolatok rendelkezésre álló címlistái Felelős: Támogató Szervezet Időpont: évenként szeptemberben Módszerek: összevetés, elemzés, mérlegelés, elfogadás, kiválasztás, rögzítés, Eszközök: táblázatkészítés
61
Lépései: 1. A partnerlista készítése: bemenet: a rendelkezésre álló címlisták kimenet: elfogadott partnerlista
összevetés: a rendelkezésre álló adatsorok összehasonlító elemzése, mérlegelés: arról, hogy az egyes kategóriák szerint felkerülnek-e a végleges listára rögzítés: az egyes partner felvétele a végleges listára elfogadás: a végleges partnerlista elfogadása dokumentálás: a végleges partnerlista táblázat formájában való elkészítése
2. Jóváhagyás: az intézmény vezetője hagyja jóvá a végleges partnerlistát, melyet aláírásával hitelesít. 3. Tájékoztatás: az alkalmazotti kör tájékoztatása a jóváhagyott listáról. Időpontja: évenként október vége Felelős: a Támogató Szervezet Vezetője 4. Felülvizsgálat, ellenőrzés: bemenet: jóváhagyott partnerlista, kimenet: értékelés, a partnerlista működésének eredményeiről, módosításokra, kiegészítésre vonatkozó javaslatok. A felülvizsgálat gyakorisága: A partnerlista az egyes partnereinek felülvizsgálatára minden év október 1-ig kerül sor. Az egyes, ciklikusan visszatérő események /önkormányzati választás, intézményvezetői választások, és egyéb változások/ aktualizálása.
A felülvizsgálatot végzi: Az intézményvezető a Támogató Szervezettel közösen.
Dokumentálás: A partnerlista felülvizsgálatáról a Támogató Szervezet jegyzőkönyvet készít, amely alapján kiegészíti az érvényes partnerlistát.
Tájékoztatás: A felülvizsgálat eredményeiről, a partnerlista esetleges kiegészítéseiről 15 napon belül tájékoztatást ad az alkalmazotti kör számára.
62
Kiegészítés, módosítás: A partnerlista kiegészítésére, módosítására az intézmény bármely alkalmazottja javaslatot tehet, melyet a nevelőtestület támogató szavazatával erősít meg, és az igazgató hagy jóvá.
10.2.
A partnerigény elégedettség mérése
1. A folyamatszabályozás célja: A partneri igények, elégedettség, elégedetlenség mérésének szabályozása, tervezése, a mérési rend ütemezésének kialakítása. A partneri igény, elégedettség felmérés alapját képezi a partnerközpontú intézmény működésének. 2. Tartalmi követelmények:
Mintavételi eljárás kialakítása. A mintacsoport meghatározása a partnerlista alapján /nagyság, összetétel/ A mérés tartalmi szempontjainak kialakítása A partneri igény, elégedettség, elégedetlenség, mérés módszerének, gyakoriságának meghatározása Az eredményes mérés kritériumai A mérőeszközök kialakítása A mérőeszközök kipróbálása A mérőeszközök véglegesítése Mérési rend /feladat, és ütemterv/ elkészítése A mérés eredményeinek feldolgozása A partnerek tájékoztatása 3. Források: Mérési eszközök Minőségfejlesztési Kézikönyv mellékletei /nyitott önértékelés módszerei/ 4. Módszerek.
Mintavétel A nyitott önértékelés módszereinek adaptálása Mérőeszközök kipróbálása Mérőeszközök véglegesítése A mérési folyamatok ütemezése /határidők, felelősök, feladatok/ Mérési eredmények feldolgozása A partnerek tájékoztatása a mérések eredményeiről.
63
5. Alkalmazási terület: Jelen szabályzat kiterjed az érvényes intézményi partnerlistában szereplő közvetlen és közvetett partnerekre. 6. Dokumentáció: Szabályzat: A szabályzat aktuális változata a Comenius I. modell intézményi dokumentációs rendszerének részeként az igazgatói irodában kerül tárolásra. Mérőeszközök: Az adott időszakban érvényes mérőeszközök a szabályzat mellékletét képezik. A használatból kikerült mérőeszközöket archiváljuk. A kitöltött kérdőíveket a mérést követő év november 30-ig őrizzük az intézmény irattárában. Összefoglaló: A dokumentációs rendszer részeként kerül tárolásra. Az elérhetőségről az intézményvezető, valamint a Támogató Szervezet vezetője gondoskodik. 7. Kapcsolódó dokumentumok
Aktuális partnerlista Érvényes alkalmazotti kérdőív Érvényes szülői kérdőív Érvényes tanuló kérdőív Érvényes tanári kérdőív Érvényes kérdőív a közvetlen és közvetett partnerek felmérésére Érvényes interjúlap a közvetlen és közvetett partnerek felmérésére Mérési rend
8. Folyamatok: 8.1. Mintavétel, mintacsoport meghatározása célja: azon célcsoportok meghatározása, akik körében sor kerül a partneri igényfelmérésre alkalmazási kör: az intézményi alkalmazottak teljes köre a szülők esetében a reprezentatív mintát az 1-8 évfolyamok összes szülei adják a tanulók esetében a reprezentatív mintát négyévente 1-8. évfolyamon tanuló diákok jelentik a partnerlistán szereplő összes partner igényeit kétévente mérjük (egyik évben a közvetett partnerek, másik évben a közvetlen partnerek)
64
A teljes mintavétellel átfogó kép alakul ki a partnerek igényeiről, elégedettségéről, illetve elégedetlenségéről. 8.2. A mérés tartalmi szempontjainak meghatározása: A partneri igényfelmérés visszatérő jellegű, tehát ez biztosítja az eredmények összehasonlíthatóságát, rendszeres visszajelzést ad az intézmény működését illetően. A mérési rend biztosítja az ismételhetőséget. A teljes minta átfogó, hiteles képet ad a közvetlen és közvetett partnerek igényeiről, az intézményi működéssel való elégedettségükről, elégedetlenségükről. Az igényfelmérési folyamat eredményeiről tájékoztatást kell adni a partnereknek, tehát azok nyilvánosak.
8.3.
Az igényfelmérés módszerének, gyakoriságának meghatározása
Az aktuális partnerlistában megjelölt módszerek alapján a partneri igény felmérése az alábbi eszközökkel és partnerek körében történik négyévente november 30-ig: alkalmazottak szülők tanulók egyéb partnerek
kérdőív kérdőív kérdőív kérdőív/interjú
2 évente 2 évente 2 évente 4 évente
8.4. Az igényfelmérés eredményességi kritériumainak meghatározása: -
az alkalmazottak 80 %-a vegyen részt a kérdőívek kitöltésében a szülők részére kiadott kérdőívek 74 %-a érkezzen vissza a tanulók 90 %-a töltse ki a kérdőívet az egyéb partnerek 60 %-a adjon visszajelzést
8.5.
Mérőeszközök kialakítása célja: a különböző partnercsoportok igényfelmérésére alkalmas eszközök kidolgozása módszer: a Minőségfejlesztési Kézikönyv mellékletében szereplő eszközök adaptálá-
sa 8.6. A mérési eszközök felülvizsgálata A Támogató Szervezet tagjai négyévente október 20-ig felülvizsgálják az addig érvényes mérési eszközöket és módszereket az összehasonlíthatósági-, ismételhetőségi kritériumok megtartása mellett. A változtatásra, fejlesztésre vonatkozó javaslataik nem haladhatják meg a mérési eszközök egységeinek 20 %-át.
65
8.7.
A mérőeszközök kipróbálása
A Támogató Szervezet tagjai a kidolgozott eszközöket négyévente október 30-ig az adott célcsoport képviselőin letesztelik, majd elvégzik az esetleges korrekciókat a személyes adatok védelme, bizalmas kezelése mellett. 8.8. A mérőeszközök véglegesítése A változásokat az igazgató hagyja jóvá. 8.9. Mérési rend kialakítása A mérési folyamat lebonyolítása négyévente november 10-ig a Támogató Szervezet vezetője által kidolgozott részletes feladat és ütemterv alapján történik. 8.10. A mérések elvégzése határidő: négyévente november 30-ig felelős: Támogató Szervezet Az alkalmazotti partnercsoport mérésére kérdőív készül, melyet ütemtervben meghatározott időpontban és csoportbeosztással a Támogató Szervezet megjelölt tagja vezet az anonimitás megőrzésével. Erről jegyzőkönyv készül. A szülői és a tanulói partnercsoportok igényfelmérésénél a mérési eszközök kiosztását az osztályfőnökök végzik, a begyűjtésnél az anonimitáshoz ragaszkodni kell. /Gyűjtőládák elhelyezése hozzáférhető helyen./ A kérdőívek kiosztásának határideje: négyévente november 3. hete beszedése november 4. hete A fenntartó, valamint a többi partneri csoport partneri igényeit, elvárásait kérdőív /interjú/ segítségével az igazgató, valamint a Támogató Szervezet tagjai végzik. 8.11. Ha a válaszadók száma alatta marad az igényfelmérés eredményességi mutatóinak a meglévő mintából dolgozunk tovább. 8.12. A mérési eredmények feldolgozása Az egyes partnercsoportok körében végzett mérésekről a Támogató Szervezet mérési rendben megjelölt tagjai négyévente március 15-ig részösszefoglalót készítenek, majd a partneri igény, elégedettség, elégedetlenség felmérés folyamatáról és eredményeiről szóló összefoglalót a Támogató Szervezet vezetője négyévente március 25-ig készíti el.
66
8.13. A partnerek tájékoztatója Az összefoglaló jelentést nyilvánosságra kell hozni. módja: Értekezlet a teljes alkalmazotti kör részvételével felelős: igazgató határidő: négyévente június 30. szülők tájékoztatása: Év végi szülői értekezlet felelős: osztályfőnökök határidő: négyévente május 15. DÖK-fórum: a Diákönkormányzat vezetői a diákság képviselőit tájékoztatják /4-8. osztály között/ Felelős: TSZ tag + DÖK vezető Határidő: négyévente május 15. 8.14. Eredmények összegzése A kapott eredményekről, indikátorokról a TSZ vezetője további feladatsorokat hoz létre a tanév hátralévő részére vonatkozóan.
67
10.3.
MÉRŐESZKÖZÖK
68
PEDAGÓGUSÉRTÉKELŐ LAP 1. Kompetencia: SZAKMAI TUDÁS ALKALMAZÁSA
Maximálisan adható pontszám összesen: 38 A kompetencia
Tartalmi elemek
1. Szakmai felkészültsége
2. Szaktanári munka
3. Nevelőmunka
fejlesztendő, ha például:
erősség, ha például:
Csak a munkakör ellátásához előírt, köte- A kötelező iskolai végzettségeken felül több szaklező iskolai végzettséggel rendelkezik. képesítéssel, szakvizsgával nyelvvizsgával, számítógép-felhasználói képesítéssel vagy ismerettel Nem törekszik az oktatás új irányzatai- rendelkezik. Munkáját segítő továbbképzésekbe nak megismerésére, alkalmazására bekapcsolódik (tanfolyam, felsőfokú képzés), az (kompetenciaalapú oktatás) ott szerzett tapasztalatokat komplex módon, rendszeresen beépíti munkájába. Folyamatos önképzéssel bővíti szakmai ismereteit. Végzettségei alapján mobilizálható. A tantervi követelmények teljesítése nem A tanulók a helyi tantervi követelményeinek teljemegfelelő. sítésében képességeikhez mérten jó szinten állnak, A tanítás-tanulás folyamatának tervezése, fejlődésük tapasztalható, mérhető. A gyenge taszervezése hiányos. nulmányi eredményű és a tehetséges tanulókat is gondozza. Munkáját a tanítás-tanulási folyamatában szakmai biztonság, tervezettség, szervezettség jellemzi. Nevelői stílusa (kommunikáció, hang- Osztályai neveltségi szintjét és a közösséget a nem) kifogásolható, a tanulók életkori csoport sajátosságaihoz mérten a leghatékonyabb sajátosságait, neveltségi szintjét figyel- pedagógiai módszerek alkalmazásával folyamatomen kívül hagyja. san fejleszti. Törekszik a megfelelő magaviseletű, Nem veszi kellően figyelembe a tanulók az iskolai munkában aktív osztályközösség kialaszociális hátterét, nem fordít kellő fi- kítására. gyelmet a tanulók problémáira. Nevelői megnyilvánulásaira a tanár-tanuló viszonyban az elfogadás, figyelem, megértés, jóindulat, valamint a tanuló személyiségének tiszteletben tartása jellemző.
69
Adható maximális pontszámok a fontosság alapján
8
10
10
Adott pontszám Önértékelés
Vezetői értékelés
A tanítási órákra való felkészülése hiányos. A frontális osztálymunkán kívül ritkán alkalmaz más tanulásszervezési formákat. A tanulókat ritkán motiválja, módszertani gazdagsága fejlesztést igényel. 4. Tanulásirányítási módszerek
A tanítási órákra előzetesen jól felkészül. A frontális osztálymunkán kívül sikeresen alkalmaz más tanulásszervezési formákat (csoportmunka, differenciálás. projektmódszer…). A tanulókat nagy aktivitásra készteti (szemléltetés, kísérlet, taneszközök). A képességek fejlesztésére, az ismeretek rögzítésére a legújabb pedagógiai módszereket hatékonyan alkalmazza. Az eredményességet mérésekkel ellenőrzi, értékeli. A mérési tapasztalatait, következtetéseit beépíti a munkájába. Mérőeszközöket dolgoz ki, szemléltető eszközöket, demonstrációs anyagokat készít.
A tanulók képességeinek kibontakozSegíti, korrepetálja a gyenge tanulmányi eredtatására nem fektet hangsúlyt. Nem segíti ményű, lemaradó tanulókat, együttműködve a feja lemaradókat, nem támogatja a tehetsé- lesztő pedagógussal. A tehetséges tanulókat és ta5. A tanulók képességegeseket. nulócsoportokat önként, külön díjazás nélkül felkéinek kibontakoztatása szíti a különböző szintű tanulmányi, kulturális és sportversenyekre.
70
5
5
2. Kompetencia: MEGBÍZHATÓSÁG, FELELŐSSÉGVÁLLALÁS
Maximálisan adható pontszám összesen: 24. A kompetencia
Tartalmi elemek
1. Munkafegyelme
2. Munkaköri adminisztráció
fejlesztendő, ha például:
erősség, ha például:
Munkahelyén többször pontatlanul jelenik meg, munkaköri kötelességeit nem mindig teljesíti. A tanítási órák kezdése, befejezése nem pontos. Ügyeleti feladatait hiányosan látja el. Önálló munkavégzésre csak vezetői ellenőrzés mellett képes.
Munkahelyén pontosan jelenik meg, munkaköri kötelességeit teljesíti. A tanítási órákat pontosan és eredményesen tartja meg. Ügyeleti feladatait pontosan, felelősségteljesen látja el. Önálló munkavégzésre képes, kreatív ötleteivel hozzájárul az iskola eredményes működéséhez. A vezetői ellenőrzés, értékelés eredményeit beépíti tevékenységébe.
Az adminisztrációs teendőket nem határidő- Adminisztrációs munkájában naprakész, re vagy pontatlanul végzi. pontos, betartja a formai követelményeket, határidőket.
A munkaköri leírásban foglalt kötelező feladatait csak folyamatos ellenőrzés mellett végzi. 3. Munkaköri feladatok el- Külön díjazás nélküli feladatokat nem vállal. végzése, munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalás
A munkaköri leírásban foglalt kötelező feladatait önállóan, eredményesen végzi. A kötelező feladatokon túl vállal külön díjazás nélküli iskolai feladatokat. A diák-önkormányzati munkát önállóan irányítja, vagy segíti. Az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervezi, vagy segíti. Az iskolai szintű kirándulások, táborok szervezésében aktív. A felmérések aktív, önkéntes résztvevője.
71
Adható maximális pontszámok a fontosság alapján
10
5
5
Adott pontszám Önértékelés
Vezetői értékelés
A szakmai munkaközösségek és a nevelői munkacsoportok munkájában csak munkaközösségvezetői irányítással, a tantestület aktuális feladatainak végzésében kizáró4. Részvétel a szakmai mun- lag felettesei felkérésére vesz részt. A belső kaközösségek munkájában. szakmai továbbképzéseken nem vagy csak Részvétel belső továbbképzé- ritkán vesz részt. seken, bemutató órákon
72
Önállóan és aktívan vállal szerepet a szakmai munkaközösségek munkájában, a tantestület aktuális feladataiban, a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban Önként és rendszeresen szerepet vállal a belső továbbképzésben, előadások megtartására, szakmai fejlesztést szolgáló, újító bemutatók megtartására vállalkozik. Konstruktív véleményével tantestület fejlődéséhez, szakmai előrehaladásához aktívan hozzájárul. Új módszerek kipróbálásának eredményeiről beszámol.
4
KOMMUNIKÁCIÓ, KEZELÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉS 3.
Kompetencia:
KAPCSOLATOK
Maximálisan adható pontszám összesen: 18 A kompetencia
Tartalmi elemek
fejlesztendő, ha például:
erősség, ha például:
Az iskolavezetés tagjaival, valamint kollegáival való kapcsolata nem megfelelő. A rábízott tanulócsoportok többi pedagógusával és osztályfőnökével kapcsolata nem 1. Kapcsolata a munkatársai- megfelelő. val, iskolavezetéssel AZ osztályban tanító nevelőkkel való kapcsolata nem megfelelő.
2. Kapcsolata a tanulókkal
Az iskolavezetés tagjaival és kollégáival szemben is udvarias, érdeklődő, megértő, segítőkész. Kapcsolata az iskolavezetéssel naprakész, eredményes és hatékony. Tapasztalatait átadja. Az észrevételeket elfogadja és alkalmazza. Rendszeres kapcsolatot tart fenn a rábízott tanulócsoportok többi pedagógusával és osztályfőnökével. Naprakészen együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. A tanulókat nem segíti kellően az iskolai A tanulókkal való kapcsolatát a harmonikus életük során. A köztük kialakult vitákat felnőtt-gyermek viszony jellemzi. többnyire vezetői segítséggel képes rendez- Kellő odafigyelést, törődést és segítőkészséni. get mutat a tanulók felé. Minden esetben együttműködésre törekszik, pedagógiai tanácsot ad, jóindulatú, toleráns.
73
Adható maximális pontszámok a fontosság alapján
4
6
Adott pontszám Önértékelés
Vezetői értékelés
3. Együttműködési készsége
Az iskola pedagógus és nem pedagógus alkalmazottaival nem vagy csak ritkán működik együtt. Az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolata konfliktusos. Vitás kérdésekben nem tud kompromisszumot kötni. Nincsenek a pedagógiai munkát javító ötletei.
Az iskola pedagógus és nem pedagógus alkalmazottaival rendszeresen együttműködik. Az iskola közvetlen és közvetett partnereivel jó kapcsolatot alakít ki. Vitás kérdésekben kompromisszumképes, részt vállal a konfliktusok megoldásában. Saját ötleteivel, véleményével, vitakészségével konstruktívan segíti felettesei munkáját. A különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban részt vesz, a A nevelői munkacsoportokban nem végzi munkáját új ötleteivel, azok megvalósításával munkáját önállóan, a vezető irányítja tevé- hatékonyan segíti. kenységét. Ha lenne lehetősége, akkor sem képviseli iskolánkat a különböző szintű szakmaipedagógiai, társadalmi, kulturális, sportszervezetek munkájában.
Különböző szintű szakmai-pedagógiai, társadalmi, kulturális, sportszervezetek munkájában részt vesz, és ott megfelelően képviseli iskolánkat. Az iskola életéről eredményeiről felelősen tájékoztatja a különböző partnereket.
4. Iskola képviselete
Megnyilvánulásaiban nem erősíti a partnere- Megnyilvánulásaiban szem előtt tartja az isinkben iskolánkról kialakult pozitív képet. kola érdekeit, és hozzájárul ahhoz, hogy partnereinkben pozitív kép alakuljon ki iskolánkról.
74
4
4
4. Kompetencia: KOMPLEXITÁS (PEDAGÓGUS SZEMÉLYISÉG, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ)
Maximálisan adható pontszám összesen:20. A kompetencia
Tartalmi elemek
1. Személyes példamutatás
fejlesztendő, ha például:
erősség, ha például:
A tanulókkal, a szülőkkel, a pedagóguskollégákkal szemben a pedagógusetika alapvető normáit esetenként nem tartja be. Életvitele, magatartása, a munkához való viszonya nem példamutató.
A tanulókkal, a szülőkkel, a pedagóguskollégákkal szemben betartja a pedagógusetika alapvető normáit. Életvitele, magatartása, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelő számára.
Az iskolai működés eredményességéhez, a szakmai fejlesztéshez napi tevékenységével járul hozzá. Szerepet vállal a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. A továbbképzéseken részt 2. Részvétel a szakmai fej- vesz, a tanultakat munkájában alkalmazza. A lesztő munkában fejlesztések előkészítésében, vitáján részt vesz.
3. Pályázati tevékenység
Az iskolai és iskolán kívüli szervezett továbbképzéseken önkéntesen keresi a részvételt. A szakmai munkájában konstruktív módon, rendszeresen alkalmazza friss, korszerű ismereteit. A felmerült problémák megoldásához aktívan hozzájárul, a vitákban szakmai érveket sorakoztat fel. Alkotó módon segít a döntések előkészítésében, a megvalósításban kreatívan közreműködik. Előadások, konferenciák résztvevője, s beszámol a tapasztalatairól a tantestületnek. A helyi tanterv fejlesztője, mérések, kutatások eredményeit felhasználja. Nem segíti az eredményes pályázatok céljai- Az iskolai és a szakmai-pedagógiai munka nak megvalósítását. megújítása érdekében rendszeresen figyeli a pályázati lehetőségeket, pályázatokat ír, amelyek eredményesek. Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításában konstruktív módon közreműködik
75
Adható maximális pontszámok a fontosság alapján
4
4
4
Adott pontszám Önértékelés
Vezetői értékelés
A tantestület közösségi életében nem kapcsolódik be. A közösségi alkalmak megren4. A nevelőtestület közösségi dezésében nem segít, és ritkán vesz részt életében vállalt feladatok. azokon. Közösségi alkalmakon való megjelenés
5. Önértékelés
Önként vállal feladatokat, megbízásokat a tantestület közösségi életében. A közösségi alkalmakon, azok előkészítésében és lebonyolításában rendszeresen részt vesz. Rendezvényeken önként segít, tevékenyen hozzájárul a sikerhez.
Nem ismeri pontosan adottságait, hibáit. A Ismeri adottságait, lehetőségeit, hibáit. A bírálatot gyakran visszautasítja. bírálatot pozitívan hasznosítja, beépíti munkájába.
4
4
Elérhető pontszám: 100
Pluszpontot kaphat, aki: 1. Helyi, megyei, országos szakmai lapokban pedagógiai munkájának, kutatásainak eredményességét rendszeresen publikálja. Megújító, konstruktív módszereiről, hatékonyságáról előadásokat tart szakmai konferenciákon. 2. Tanulmányi vagy sportversenyen eredményesen szereplő tanulókat készít fel. Területenként maximum 5 pont adható, így fejenként összesen legfeljebb 10 pontot szerezhető.
76
VEZETŐI ÉRTÉKELŐ LAP
Kérjük osztályozza a kompetenciákat 1-től 4-ig terjedő skálán!
1
2
Beosztottjai munkáját nem képes megszervezni, a rendelkezésére álló erőforrásokkal hatékonyan gazdálkodni.
Kis létszámú csoport, nem csak rutin jellegű feladatait, segítség nélkül is képes jól megszervezi, a rendelkezésére álló erőforrásokkal hatékonyan gazdálkodik.
Tervezőkészség A jövő célkitűzéseinek megállapítása, az elvégzendő feladatok ütemezése és a munkavégzés körülményeinek biztosítása, a szükséges tervek kidolgozása. Követelménytámasztás A vezető igényessége a beosztottaival szemben támasztott elvárásokban. Az ellenőrzés jellege, mikéntje.
A kipróbált, ismert folyamatok, feladatok rövid távú tervezése, ütemezése nem okoz semmilyen gondot
Rövid távon bármilyen folyamat, feladat esetében képes jó tervet, feladatütemezést kidolgozni.
Nem támaszt konkrét elvárásokat a beosztottakkal szemben, tevékenységüket csak felületesen vagy egyáltalán nem ellenőrzi
Kapcsolattartás az irányítására bízott munkatársakkal, beosztottakkal való bánásmód
Utasításai gyakran nem egyértelműek, ugyanakkor ellentmondást nem tűrők. Az irányítottakat nem vonja be a problémák megoldásába, nem veszi figyelembe véleményüket, nem értékeli a jó teljesítményeket, fellépése elégedetlenséget vált ki
Általános elvárásai vannak a beosztottakkal szemben, azok teljesítését általában számon kéri, rendszeresen ellenőrzi a végrehajtás mikéntjét és segítséget is nyújt a megvalósításhoz. Egyértelmű utasításokat ad, de az irányítottakat ritkán vonja be a problémák megoldásába, az esetek többségében saját akaratát érvényesíti. Beosztottaival személytelen kapcsolattartásra törekszik.
Kompetenciák Szervezőkészség Mások munkájának megszervezése, időrendbe állítása, az erőforrások optimális kihasználása
vezető stílusa
77
3 Nagyobb létszámú csoport, illetve több szervezeti egység munkáját képes az elvárt színvonalon összehangolni, ill. megszervezni nem várt helyzetekben is. A rendelkezésére álló erőforrásokkal optimálisan, jó hatásfokkal gazdálkodik. Hozzáértően tervez középtávú időtartamra, akár nagyobb szervezeti egységre vonatkozóan is.
4 Képes az intézmény egészét, nagymennyiségű erőforrás feladat-végrehajtását megszervezni, mégpedig különleges, váratlan helyzetekben, kiemelkedő munkaterhelés esetén is.
Konkrét, ill. speciális elvárásai is vannak a beosztottakkal szemben, azok megvalósítását számon kéri. Tudatos ellenőrző tevékenysége homlokterében a hibák, a hiányosságok segítő szándékú javítása áll. Kiegyensúlyozottan irányít, utasításai egyértelműek, világosak és teljesíthetők. Támaszkodik munkatársai véleményére, rendszeresen él a feladatok delegálásának lehetőségével. Kellő empátiával viszonyul munkatársaihoz.
Elvárásai minőségileg és mennyiségileg is magas mércét állítanak az érintettekkel szemben. Ezek teljesítését számon kéri, de a beosztottak mindig számíthatnak együttműködő, támogató segítségre. Különleges körülmények közepette is határozott, egyértelmű és teljesíthető utasításokkal irányít. Munkatársait differenciáltan bevonja a problémák megoldásába, bátorítja, motiválja őket. Empátiás készsége magas
Hosszú távú stratégiai terveket képes kidolgozni az egész szervezetre vonatkozóan.
önért
ért
Kompetenciák Döntési készség A helyzetből adódó legjobb megoldás kiválasztása. A kidolgozott alternatívák közül, a rendelkezésre álló információk alapján a helyzet súlyának megítélése logikus gondolkodással
1 2 A döntési helyzeteket álta- Felelősségi körében általában lában nem vállalja fel vagy irányítás nélkül képes megalamásokra hárítja a döntés pozott döntéseket hozni. meghozatalát.
3 Munkakörében útmutatás nélkül önálló és hatékony döntések meghozatalára képes. Az újszerű és a nagyobb kockázattal járó döntéseket is felelőséggel felvállalja.
4 Stratégiai jellegű döntések meghozatalára is képes. Előre gondolkodik, súlyozza a tényeket, képes tökéletesen alkalmazkodni az új helyzetekhez, információkhoz, úgy ahogy kell és akkor, amikor kell.
Vezetői magatartás Vezetői szerep elfogadtatása beosztottak tiszteletének kivívása, tekintély megszerzése, megnyerése
Nem tudja elfogadtatni magát a beosztottakkal, nem képes tekintélyt szerezni.
Rutin jellegű feladatellátás és kisszámú csoport irányítása esetén jó együttműködés kialakítására és tekintélyének megőrzésére képes.
Váratlan helyzetekben és nagyobb csoport irányítása során is ki tudja vívni és meg tudja őrizni vezetői tekintélyét. A beosztottak elfogadják vezetőnek.
A munkatársak létszámától és a helyzet komplexitásától függetlenül nem csak a csoport, a szervezeti egység kinevezett, formális vezetője, hanem igazi vezető.
Munkatársak fejlesztése A vezető azon képessége, mely segítségével reálisan fel tudja mérni a munkatársak ismereti szintjét és azok fejlődési igényeit, számukra biztosítja a továbbképzés, illetve a fejlesztés lehetőségét
Nem vagy nagyon keveset foglalkozik a munkatársak tudásának, ill. személyiségének fejlesztésével.
Nem csak felismeri a fejlesztési igényeket, de él is a rendelkezésére álló lehetőségek kihasználásával, az érintettek számára történő biztosításával.
Jól ismeri a fejlesztési igényeket és lehetőségeket. Alkalmazottai részére rendszeresen biztosítja a célirányos fejlődést, mely hatására a teljesítmény, a munkavégzés minősége érzékelhető növekedést mutat.
Tudatosan, a közösség és az egyén érdekeinek kölcsönös figyelembe vételével alkalmazza a fejlesztést. E tevékenységet a tantestület hosszú távú stratégiai elképzelései megvalósításának szolgálatába állítja.
78
önért
ért
KÉRDŐÍVES INTERJÚ
Kérjük, hogy ötfokú skála felhasználásával adjon választ a következő kérdésekre! 1
2
3
4
5
1. Mennyire tájékozott az iskolánkról, a benne folyó munkáról? 2. Megfelelő mennyiségűnek tartja-e az iskolánkról való információkat? 3. Helytállóak-e ezek az információk?
4. Honnan származnak információi intézményünkről? Kérjük, a forrásokat rangsorolja! ……Az intézmény saját tájékoztatója ……Az odajáró gyerekektől ……A szülőktől ……Az intézmény igazgatójától ……Az ott tanító pedagógusoktól ……Más nevelőtestület tagjától, tagjaitól ……A médiából ……Egyéb forrásból, mégpedig:……………………………………………..
1 5. Mennyire tartja képzettnek pedagógusainkat? 6. Mennyire eredményes a gyerekek továbbtanulása? 7. Milyenek a felzárkóztatás/felzárkózás lehetőségei? 8. Mennyire tartja jónak a gyerekek versenyeztetését? 9. Megfelelően felkészít-e iskolánk az életre? 10. Milyen a tanórán kívüli kínálat? (szakkörök, tanfolyamok) 11. Milyennek tartja iskolánk felszereltségét? 12. Biztosítottnak látja-e az iskola jövőjét?
79
2
3
4
5
incs nform.
N i
Kérjük, szíveskedjen a nyitott mondatot befejezni! 13. Elégedett vagyok az intézménnyel, mert …………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………
14. Nem vagyok elégedett azzal, hogy …………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………
15. Elvárnám az intézménytől, hogy ……………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………
16. Amiben támogatni tudom az iskolát: ………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………
17. Megjegyzés: …………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………
80
Vezetőség értékelése
2007
A szervezeti kultúra értékelése A szervezeti kultúra értékelésénél az egyik kérdéssel mindig azt mérjük, hogy menynyire fontosak a megkérdezettek számára a szervezeti kultúra lehetséges állapotára utaló megfogalmazások (ismérvek), a másik kérdés segítségével pedig a jelenlegi helyi gyakorlattal való elégedettséget vizsgáljuk. 1. Az intézmény hatékony, eredményes működése érdekében el kell érni, hogy a munkatársak azonosuljanak a közösen kidolgozott és elfogadott pedagógiai alapelvekkel, célkitűzésekkel! Mennyire fontos Önnek a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a jelenlegi helyi gyakorlattal?
54 21 54 21
2. A vezetői döntésekben az intézményi feladatok eredményes megvalósítására való törekvés domináljon az emberi kapcsolatok mindenáron való megőrzésével szemben! Mennyire fontos Önnek a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a jelenlegi helyi gyakorlattal?
54 21 54 21
3. A célkitűzések meghatározásakor a csoportcéloknak legyen elsőbbségük az egyéni célokkal szemben! Mennyire fontos Önnek a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a jelenlegi helyi gyakorlattal?
54 21 54 21
4. A hosszú távú célokat mindig vegyük figyelembe (adott esetben akár a rövid távú érdekekkel szemben is az operatív döntések meghozatalánál! Mennyire fontos Önnek a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen miértékben elégedett a jelenlegi helyi gyakorlattal?
54 21 54 21
4. Az ösztönzés - a számon kérhető, mérhető elvárások megvalósulási szintjére építve legyen kellően differenciált, ne a javak egyenlő elosztására törekvés legyen a jellemző! Mennyire fontos Önnek a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a jelenlegi helyi gyakorlattal?
Pontozás: 5: Teljes mértékben így van 4: Többnyire így van 2: általában nem így van 1: Nincs így
81
54 21 54 21
6.Az intézmény vezetése vállalja fel, hozza felszínre és igyekezzen felol dani a konfliktusokat, szemben az elkerülő, elodázó taktikával! Mennyire fontos Önnek a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a jelenlegi helyi gyakorlattal?
5421 5421
7. A dolgozók - az egyértelműen megfogalmazott elvárások és hatáskörök keretei között - rendelkezzenek önállósággal a szakmai feladataik meg valósításában, az alkalmazott módszerek meghatározásában és a kapcsolódó döntésekben, szemben a szoros irányítással és felügyelettel! Mennyire fontos Önnek a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a jelenlegi helyi gyakorlattal?
5421 5421
8. Legyünk mindig nyitottak az újra, ne féljünk a változásoktól, szükség esetén vállaljunk kockázatokat is! Mennyire fontos Önnek a megfogalmazott szervpont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a jelenlegi helyi gyakorlattal?
5421 5421
9. Figyeljünk arra, hogy mások mit tesznek, milyen eredményeket érnek el, ha lehet, tanuljunk tőlük, szemben azzal, hogy végsőkig ragaszkodunk saját elképzeléseinkhez, jónak hitt hagyományainkhoz! Mennyire fontos Önnek a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a jelenlegi helyi gyakorlattal?
5421 5421
10. A vezetők ne a végső eredményeket, hanem az odavezető folyamatokat, módszereket, eljárásrendeleteit tartsák fontosának! Mennyire fontos Önnek a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a jelenlegi helyi gyakorlattal?
5421 5421
11. Amikor lehetséges, a munka szervezésekor a csoportos munkamódszerek legyenek a dominánsak az egyéni munkával szemben. Mennyire fontos Önnek a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a jelenlegi helyi gyakorlattal?
Pontozás: 5: Teljes mértékben így van 4: Többnyire így van 2: általában nem így van 1: Nincs így
82
5421 5421
MUNKATÁRSI KÉRDŐÍV Kedves Munkatársunk! Iskolánk arra törekszik, hogy minél jobban szolgálja a tanulók, a szülők, a pedagógusok és dolgozóink igényeit. Ezzel a kérdőívvel szeretnénk összegyűjteni véleményüket, hiszen nehéz anélkül fejleszteni az iskolát, hogy ne ismernénk az érintettek véleményét. Kérjük, töltse ki a kérdőívet, ezáltal segítve minket abban, hogy iskolánk mindenki számára kellemesebb, vonzóbb hely lehessen.
A KÉRDŐÍV NÉVTELEN. A kitöltött kérdőívet a kijelölt helyen található gyűjtőládába kérjük elhelyezni. Határidő:
1.) Általános adatok
Hány éve dolgozik iskolánkban? Húzza alá a megfelelőt! 1-5 év,
5-10 év,
10-20 év,
20 év felett
Milyen területen dolgozik? vezető
alsó tagozat
felső tagozat
nem pedagógus
2.) Milyen formában lehetne még hatékonyabbá tenni a szülők-tanárok együttműködését? (Hármat jelöljön meg!)
Szülők-nevelők bál Több találkozási lehetőség (fogadóóra, szülői értekezlet) Közösségi programok a szülők részvételével Szülői munkaközösség aktívabb részvétele Nyílt napok Szülői értekezleteken, fogadóórákon nagyobb szülői részvételi arány Egyéb: _________________________________________________
83
3.) A felsoroltak mennyire jellemzők iskolánk oktató-nevelő tevékenységére? (1 < 5-ig osztályozzon!)
_______ Az alapvető emberi normák betartására nevelés _______ Az alapműveltség megszerzése _______ Kultúrált, egészséges életre nevelés _______ Tehetségek gondozása, versenyre való felkészítés _______ Felzárkóztatás _______ Egyéni képességek kibontakoztatása _______ Harmonikus személyiség kialakítása _______ Alkotó, boldog gyermekkor biztosítása _______ Ismeretközvetítés _______ Képesség- és készségfejlesztés _______ Emberléptékű, gyermekközpontú nevelés _______ A gyermekek képessé tétele a következő iskolafokozaton való helytállásra _______ Alapvető erkölcsi ismeretek elsajátíttatása _______ A továbbtanulás segítése _______ A pályaválasztás segítése _______ A tanulók érdeklődősének kielégítése
4.) Kérjük, jelölje X-szel válaszait! Értékelje 4 fokú skálán az iskola felsorolt szabadidős tevékenységeit! Elhagynám
Javítandó
Jó
Nagyon jó
Sportfoglalkozások, sportversenyek Iskolai szakkörök (tűzzománc, grafika, sakk) Osztályközösségi programok Színházlátogatás Mozilátogatás Farsang Énekkari munka Táborok Iskolai könyvtár Napközis tábor Nyári táborok Iskolai versenyek Egyéb(ek) amit még jónak tart: __________________________________________________ Egyéb(ek) amit hiányol (jó lenne!): ______________________________________________
84
5.) Kérjük, jelölje X-szel, hogy a felsorolt állításokat mennyire érzi igaznak! Teljes mér- Általában tékben igaz igaz A mi iskolánkban magas szintű oktató munka folyik. A mi iskolánkban magas szintű nevelő munka folyik. Az iskola megfelelő mennyiségű tanórán kívüli tevékenységet biztosít a tanulók számára. Az iskola megfelelő minőségű tanórán kívüli tevékenységet biztosít a tanulók számára. A tanulókat képességeiknek megfelelően terheljük. A tanulók nagyobb része jól érzi magát ebben az iskolában. A nevelőtestület reálisan értékeli a tanulók eredményeit. Az iskola továbbtanulásra felkészítő tevékenysége jó. Úgy látom, az osztályokban figyelnek egymásra az ott tanító nevelők. A pedagógusok nagyobb része jól érzi magát ebben az iskolában. Tanulóink neveltségi szintjével, fegyelmezettségével elégedett vagyok. Iskolánk pedagógusainak szakmai felkészültsége magas szintű. Iskolánkban a tanárok és diákok viszonya jó. Az iskola technikai dolgozói megfelelő módon segítik az oktató-nevelő munkát. (gazdasági iroda) Az iskola technikai dolgozói megfelelő módon segítik az oktató-nevelő munkát. (titkárság) Az iskola technikai dolgozói megfelelő módon segítik az oktató-nevelő munkát. (karbantartó, stúdiós, konyhai dolgozók, takarító) Az iskolai tárgyi felszereltsége jó. Az iskolának biztos, védett környezete van. Elégedett vagyok az iskola tisztaságával. Az iskolai étkeztetés körülményei megfelelőek. Elégedett vagyok a szülőkkel történő személyes találkozási lehetőségekkel. Esetleges észrevételeimmel, panaszaimmal az iskola vezetősége érdemben foglalkozik. Szerintem az iskola megfelel a számra kitűzött feladatoknak, a továbbtanuló diákok megállják helyüket a következő iskolafokozaton.
85
Általában nem igaz
Nem igaz
6.) Állítsa növekvő sorrendbe az alább felsorolt – iskolánkat jellemző – erősségeinket! Az Ön rangsorában elsőnek ítélt megállapításnak adja az 1-es sorszámot! -
________ emelt szintű nyelvi képzés ________ tehetséggondozás (versenyekre készítés, szakkörök) ________ felzárkóztatás ________ jó továbbtanulási mutatók ________ szülőkkel fenntartott jó kapcsolat ________ iskolai kulturális és egyéb rendezvények magas színvonala ________ táborok, szabadidős programok ________ tanári szabadság érvényesülése ________ a tantestület szakmai csoportjai, akik eredményesen együtt tudnak dolgozni
7.) Véleménye szerint mi az a három dolog, amin javítani kellene? Húzza alá! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
az iskola tárgyi felszereltsége a Házirend egységes, következetes betartása a tanulók neveltségi szintjének javítása az iskola gazdasági helyzetének átláthatóvá tétele a munkatársak egymás közötti emberi kapcsolatai segítse az iskolavezetés egymás munkájának jobb megismerését és elismerését közteherviselés megvalósítása (a nevelők egységesebb leterheltsége, az iskolai feladatok arányosabb elosztása, egységesebb munkamegosztás)
8.) Mi az, ami hiányol az iskolában? Hármat húzzon alá! -
megfelelő anyagi háttér biztosítása a fenntartó részéről az iskola minőségi munkájának folytatására szemléltetőeszközök bővebb választéka a számítógéppark folyamatos korszerűsítése (Internet-használat) egyéni felzárkóztatás lehetősége (fejlesztő- és gyógypedagógus foglalkoztatása) az iskola szellemiségének és presztízsének méltó képviselete minden dolgozó részéről az intézményen belül és kívül Egyéb kiegészítés, javaslat, megjegyzés a kérdőív bármely pontjához:
_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________ Köszönjük, hogy figyelmesen végigolvasta és kitöltötte a kérdőívet, így válaszaival segítette a minőségbiztosítás közös munkáját! Támogató Szervezet
86
SZÜLŐI KÉRDŐÍV
Tisztelt Szülő! Örömmel tájékoztatom, hogy iskolánkban minőségfejlesztő munka történik. Ez az út vezethet a személyes felelősségen át a közös felelősség, a közös cselekvés többletei felé. A program széleskörű érdekeltségre és aktivitásra épül. Mindannyiunk felelőssége, hogy az Önök gyermeke számára a lehető legtöbbet nyújtsa az iskolánk. Ehhez meg kell ismernünk a szülők igényeit, elvárásait és elégedettségét. Kérjük a mellékelt kérdőív kitöltésével támogasson, segítsen bennünket a közös munkában! A kitöltött kérdőívet névtelenül gyermekétől küldje vissza legkésőbb egy héten belül az iskolába! Együttműködését az iskola nevében tisztelettel köszöni:
Göcsej Kapuja Bak ÁMK minőségbiztosítási csoport
87
1. ( Kérjük, az 1-2. kérdésre adott válaszait a betű – és számjel bekarikázásával adja meg! ) 1. Gyermeke osztálya:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
2. Gyermeke hogyan jár iskolába?
a./ helyben lakik
b./ bejáró tanuló
2. Kérjük betűjel bekarikázásával válaszoljon , hogy mit tart Ön az általános iskolai oktatás - nevelés 5 legfontosabb feladatának! a. b. c. d. e. f. g. h. i. j. k.
felkészülés a boldog és tartalmas életre; az alapvető emberi normák betartására nevelés, kulturált, egészséges életre nevelés; alapkészségek kialakítása; tehetségek gondozása; felzárkóztatás egyéni képességek kibontakoztatása; harmonikus személyiség kialakítása; alkotó, boldog gyermekkor biztosítása; gondozás; ismeretközvetítés; l. képesség- és készségfejlesztés; m. emberléptékű, gyermekközpontú iskolákban nevelni a gyerekeket; n. felkészítés a következő iskolafokozatra való bejutásra; o. a továbbtanulás segítése p. a pályaválasztás segítése r. világnézeti semleges nevelés; s. a tanulók érdeklődésének kielégítése; t. egyéb, éspedig:_______________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _____________________________________________________________ 3. Kérjük az alábbi szempontok betűjelének bekarikázásával válaszoljon! Melyik az az 5 szempont, amelyet leginkább elvár az iskola tanáraitól? a./ tartsa tiszteletben a tanulók emberi méltóságát és jogait b./ adjon érdemi választ a tanulók kérdéseire c./ kísérje figyelemmel és segítse a tanulók fejlődését d./ szeresse tanítványait e./ rendszeresen tájékoztassa a szülőket a gyermekükről f./ érthetően magyarázzon g./ értékeljen rendszeresen, igazságosan és objektíven h./ irányítsa a tanulók munkáját i./ szakmailag felkészült legyen j./ legyen szigorú k./ tegye érdekessé, vonzóvá tantárgyát l./ magas követelményeket támasszon m./ legyen türelmes és megértő n./ egyéb:…………………………………..
4. Elégedett-e Ön gyermeke iskolájában az alábbiakkal? Véleményének megfelelően tegye ki az X jelet! 88
Teljes mértékben
Tulajdonképpen igen
Nem nagyon
Egyáltalán nem
Nincs véleményem
az iskola és a család kapcsolatával az iskola által közvetített értékekkel az iskola programjával az iskolai programba való szülői beleszólás lehetőségével az iskola oktató-nevelő munkájával az iskola továbbtanulásra felkészítő tevékenységével az iskolai tehetséggondozással (szakkör) a felzárkóztatással az iskolai pályaválasztást segítő munkájával a tanórán kívüli tevékenységgel az iskola sportéletével a pedagógusok munkájával az iskolai kisegítő személyzet munkájával a szülői értekezletek számával és tartalmával a diákönkormányzat tevékenységével az iskola tárgyi felszereltségével az iskola épületével az osztálylétszámmal az iskola tisztaságával az étkeztetéssel a befizetés rendjével az iskolai fogadóórákkal az óraközi szünetekben történő fegyelmezéssel a bejáró tanulók iskolába történő be-és kikísérésével egyéb:
5. Milyen tanórán kívüli programokat igényel a gyermeke számára? ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………
6. Mit tart iskolánk erősségének? ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………
7. Mit tart iskolánk gyengeségének? 89
………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………
Az alábbi kérdésekre a betűjelek bekarikázásával vagy aláhúzással adjon választ! 8. Gyermeke mennyi időt fordít naponta átlagosan az önálló tanulásra ( házi feladat, felkészülés )? a./ kevesebb, mint 1 órát; c./ 2-3 órát;
b./ 1-2 órát d./ nem tudom, mert a napköziben készül fel
9. Gyermeke hogyan viszonyul a tanuláshoz? b./ szeret tanulni c./ alig érdekli a tanulás e./ egyéb:…………………………………….
a./ nem szeret tanulni d./ kedvenc tantárgyait szívesen tanulja
10. Kitől igényel és kap segítséget gyermeke, ha a tanulásban nehézsége adódik? a./ tanáraitól b./ osztálytársától d./ szüleitől e./ baráttól/barátnőtől g./ egyéb:…………………………………………………….
c./ napközis nevelőjétől f./ magántanártól
11. Hogyan érzi magát gyermeke az iskolában? a./ nagyon jól d./ valamennyire jól
b./ jól e./ egyáltalán nem jól
c./ közepesen
12. Gyermekének milyen továbbtanulási tervei vannak? a./ 8 osztályos gimnázium b./ osztályos gimnázium d./ szakközépiskola e./ szakmunkásképző g./ egyéb:……………………………………….
90
c./ 4 osztályos gimnázium d./ szakiskola
Tanulói kérdőív Kedves diákok! A közösen végzett jobb iskolai munka érdekében kíváncsiak vagyunk a Ti véleményetekre is. Őszinte válaszadásotokkal elősegíthetitek, hogy a kedvező változások eredményesebbé, kellemesebbé tegyék mindnyájatok számára az iskolai életet. A kérdőívet névtelenül adjátok át a tanárotoknak! 1. Az 1-3 kérdésekre egy-egy válaszlehetőség betűjelének bekarikázásával add meg a válaszaidat! 1. Nemed: a. fiú b. lány 2. Osztályod: 3. 4. 5. 6. 7. 8. 3. Hogyan jársz iskolába? a. helyben lakom b. naponta bejárok 2. Kérjük az alábbi iskolai feladatok betűjelének a bekarikázásával válaszolj! Melyik az az 5 feladat, amelyet leginkább elvársz az iskolától? a./ az egyéni képességek kibontakoztatása b./ az alapvető emberi normák betartására nevelés c./ az alsó-felső tagozat közti átmenet segítése d./ a kultúrált, egészséges életre nevelés e./ a tehetségek gondozása f./ a felzárkóztatás, tanulás segítése g./ életvezetési ismeretek és készségek nyújtása h./ a továbbtanulásra való felkészítés i./ az értékközvetítés j./ a tanulók érdeklődésének a kielégítése k./ az életkori sajátosságoknak legjobban megfelelő módszerek kiválasztása l./ egyéb:…………………………………………………………. 3. Kérjük az alábbi szempontok betűjelének a bekarikázásával válaszolj! Melyik az az 5 szempont, amelyet a leginkább elvársz az iskola tanáraitól? a./ tartsa tiszteletben a tanulók emberi méltóságát és jogait c./ kísérje figyelemmel és segítse a tanulók fejlődését e./ rendszeresen tájékoztassa a szülőket gyermekükről g./ értékeljen rendszeresen, igazságosan és objektíven i./ szakmailag legyen felkészült k./ tegye érdekessé, vonzóvá tantárgyát m./ legyen türelmes és megértő
b./ adjon érdemi választ a tanulók kérdéseire d./ szeresse tanítványait f./ érthetően magyarázzon h./ irányítsa a tanulók munkáját j./ legyen szigorú l./ magas követelményeket támasszon n. egyéb:……………………………….
4. Mit tartasz iskolánk… (Válaszaidat szövegesen írd a táblázatba!) …erősségének? …fejlesztésre váró területének?
91
5. Milyen tanórán kívüli programokat igényelsz (Válaszaidat szövegesen írd a táblázatba!)
6. Jól érzed magad az iskolánkban? ( Véleményed „osztályzattal” add meg! ) 5 = nagyon jól; 4 = eléggé jól; 3 = közepesen;
2 = valamennyire;
1 = egyáltalán nem
7. Milyen továbbtanulási terveid vannak az iskola elvégzése után? ( Karikázz! ) a. 8 osztályos gimnázium b. osztályos gimnázium d. szakközépiskola e. szakmunkásképző g. egyéb:……………………………………….
c. 4 osztályos gimnázium d. szakiskola
8. Mennyi időt fordítasz naponta átlagosan önálló tanulásra ( házi feladat, felkészülés ) ? ( Karikázz! ) a. kevesebb, mint 1 órát;
b. 1-2 órát;
c. 2-3 órát;
d. 3 óránál többet
9. Hogyan viszonyulsz a tanuláshoz? ( Karikázz! ) a. nem szeretek tanulni; d. szeretek tanulni
b. alig érdekel a tanulás; c. a kedvenc tantárgyaimat szívesen tanulom; e. egyéb:………………………………
10. Kitől igényelsz ill. kapsz segítséget, ha a tanulásban nehézséged adódik? ( Karikázz! ) a. tanáraimtól; d. szüleimtől; g. magántanáromtól;
b. osztálytársamtól; c. napközis, tanulószobás nevelőmtől; e. barátomtól/barátnőmtől f. testvéremtől h. általában nem veszek igénybe segítséget i. egyéb:……………………….
92
11. Az alábbi táblázatban az iskola teljesítményei közül a legfontosabbakat soroltuk fel. Hogyan értékeled iskolánknak ezeket a teljesítményeit? ( Válaszaidat a szokásos ötfokozatú skála használatával add meg! ) A válaszokat használt ötfokú skála értelmezése: 5 = maximálisan; 4 = nagyon; 3 = közepesen; 2 = valamennyire; 1 = egyáltalán nem
S.
sza
1.Oktatás ,
az iskola oktató-nevelő munkájával 1.
nevelés színvonala
a követelmények szintjével 2. a tanulói teljesítmények értékelésével 3. az alkalmazott pedagógiai módszerekkel 4.
2.Képess égfejlesztés
a pedagógusoknak a tanulók fejlődését segítő munkájával 5. az iskolai tehetséggondozással 6. a felzárkóztatással, támogató tevékenységgel 7.
3.Felkész ítés
az iskola továbbtanulásra felkészítő tevékenységével 8. 9.
4.Szolgált atás
1
az iskolának a gyakorlatias készségfejlesztésben betöltött szerepével a tanórán kívüli tevékenységgel
0. 1
az iskola sportéletével
1
a diákönkormányzat tevékenységével
1
a pedagógusok felkészültségével
1
a pedagógusok munkájával, magatartásával
1
az iskola többi dolgozójának munkájával
1
az iskola és a család kapcsolatával
1
a tanár – diák viszonnyal
1
a tanulók iskolai közérzetével
1
az iskolai munka szervezettségével
2
az elismerés-elmarasztalás rendjével
2
az előrehaladásról való tájékoztatással
2
a tanulók problémáinak megoldásával
1. 2. 5.Alkalm asság
3. 4.
6.Informá ció, kapcsolattartás
Vála-
Mennyire vagy elégedett…
sz.
5. 6. 7. 8. 9. 0. 1. 2. 93
7.Tárgyi felszereltség
2
a nevelő-oktató munkához biztosított létesítményekkel
2
az iskola tárgyi felszereltségével
2
az iskola tisztaságával
2
az étkeztetéssel
2
Mennyire ajánlod ismerőseidnek az iskolánkat?
3. 4. 5. 6.
8.Általán os elégedettség
7.
12. Írd az alábbi vonalra, melyik a kedvenc tantárgyad? ……………………………………………………………………………………………………………. 13. Írd le a kedvenc tanárod nevét, miért választottad őt? …………………………………………………………………………………………………………….. Válaszaidat köszönjük!
94
Göcsej Kapuja Bak ÁMK TAGÓVODÁINAK MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE
95
1.
Az óvodák minőségpolitikája
1.1. Az óvodák minőségcéljai 1.2. A szervezeti kultúra fejlesztése 1.3. Az intézmények feladatai 2.
Az óvodák minőségfejlesztési rendszere
2.1. A vezetői elvárások és megvalósításának feladatai 2.2. A tervezés folyamata, célja, feladata, tartalma 2.3. A mérés rendszere 2.4. Az ellenőrzés rendszere 2.5. Az értékelés rendszere 3.
A minőségirányítási program működtetése
3.1. A vezető felelőssége 3.2. A minőségirányítási program hatékony működésének feltételei
96
1. Az óvoda minőségpolitikája Az óvodák dolgozóinak törekvése, hogy felhasználjuk gyermekeink nevelésében a környezet adta lehetőségeket mozgásigényük kielégítésében és testi fejlettségük kialakításában. Naponta biztosítjuk részükre a spontán és szervezett mozgást, elsősorban a szabadban. Óvodánk nevelőtestületének, teljes alkalmazotti körének és partnereinek részvételével teremtjük meg a szeretetteljes óvodai légkört, melyben a gyermeket megbecsülés és szeretet övezi. A nyugodt családias, biztonságot nyújtó légkörben a gyermeki játék elsődlegességét hangsúlyozzuk, és olyan tevékenységet biztosítunk, amelyek elősegítik a tanulást, a munkára nevelést és a gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatását. Az értelmi képességek fejlesztését a mozgásfejlesztésre és közvetlen tapasztalatszerzésre irányítva valósítjuk meg. A partneri elvárásoknak, igényeknek, megfelelő módszerek alkalmazásával, a gyermekek személyiségi jogainak tiszteletben tartása mellett végezzük nevelő, személyiségfejlesztő tevékenységünket. A másság elfogadásában és elfogadtatásában az óvodák dolgozói példát mutatnak a szülőknek és a gyermekeknek. Nevelőmunkánk folyamatában prioritást élvez a gyermekek harmonikus személyiségfejlesztéséhez szükséges tárgyi feltételek és humán erőforrások biztosítása. A megértő, együttérző, elfogadó és segítőkész gyermekszeretet jellemző az óvodák dolgozóinak attitűdjére. Partnereinket, elsősorban a szülőket, bevonjuk óvodáink működésébe. Rendszeresen mért igényeiket, elégedettségüket és elégedetlenségüket elemezzük, majd meghatározzuk a fejlesztés irányvonalát és a fejlesztés tartalmát. Az óvodapedagógusok önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel folyamatosan törekednek szakmai tudásuk elmélyítésére és megújítására a gyermekek fejlesztése érdekében. A közalkalmazottak egységes, közösen kialakított értékrend és normarend szellemében végzik munkájukat, mely hosszú távon biztosítéka annak, hogy az óvodáink tevékenysége, mint közoktatási szolgáltatás, megfelel a partneri elvárásoknak.
97
1.1. Az óvodák minőségcéljai Céljaink: a helyi nevelési program célkitűzéseinek megvalósítása, melynek során hangsúlyos a gyermekek mozgásfejlesztése, az óvoda szakszerű, jogszerű és gazdaságos működtetése, hol jól érzik magukat a dolgozók, a partneri igényekre épülő tudatos szervezés, - annak színvonalas megvalósítása, a megvalósítás mérése, értékelése és ellenőrzése, az esetlegesen szükséges korrekciók beépítésével – a folyamatos fejlődést eredményezze, a partnerközpontú működés kialakítása, folyamatos és állandó kapcsolat fenntartása a közvetlen és közvetett partnerekkel.
1.2. A szervezeti struktúra fejlesztése A minőségelvű működés alapvető feltétele az óvodák egyéni arculatának, a másoktól való előnyös különbözőségének a kialakítása, mely nagy mértékben függ a szervezeti struktúrától. Ezért az intézményvezetés elkötelezetten és felelősen törekszik a humán erőforrások fejlesztésére, a biztonságos, és esztétikus óvodai környezet és működés kialakítására, és a nevelési folyamat fejlesztésére. A fejlesztés folyamatosságának biztosítása érdekében a tagóvoda-vezetők: megteremtik a hatékony együttműködés feltételeit és lehetőségeit, ennek érdekében felülvizsgálják és kiegészítik a munkaköri leírásokat, fejlesztik az intézményen belüli kommunikációt, ennek érdekében rendszeres vezetői megbeszélésekre, szóbeli és írásbeli beszámolókra kerül sor, rendszeresen mérik a munkatársak elégedettségét, ennek érdekében évente igény és elégedettség felmérésre kerül sor rendszeresen mérik a működés hatékonyságát és eredményességét, ennek érdekében közösen kialakított teljesítmény-értékelő rendszert működtetnek.
98
1.3. A fenntartói elvárások megvalósítására épülő óvodai feladatok Óvodáink minőségpolitikájának alapja a Oktatási és Kulturális Minisztérium kiemelt középtávú céljai, figyelembe véve a fenntartó községek önkormányzatainak minőségpolitikája által meghatározott feladatokat, elvárásokat, valamint a helyi közoktatási intézményrendszer sajátosságait és a jogszabályi előírásokat.
A megvalósítást szolgálóintézményi feladatok
Fenntartói elvárások Jogszerű műkö-
Hatékony gyermek- és ifj.véd. tevékenység Gyermekbalesetek megelőzésére tett intézkedések Szakszerű pedagógiai munka, eredményesség, hatékonyság dés
Költséghatékony, takarékos gazdálkodás A gyermekek fejlesztése, differenciált képességfejlesztése, a nevelőmunka minőségének javítása A gyermekek fejlődésének nyomon követése óvodába lépéstől kezdődően Az óvodák nyitottsága, a szülők és egyéb partnerek tájékoztatása
Hatályos jogPrevenciós, korszabályok ismerete, rekciós és védő-óvó betartása és betarta- tevékenység tása Egészséges, biztonságos óvodai környezet Önálló tervezés, a helyi nevelési program alapján végzett nevelő-fejlesztő tevékenység Megalapozott költségvetési előirányzat tervezése, megvalósítása Kialakított és hatékonyan működtetett ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszer Nevelési programnak megfelelően fejlődési lapon a gyermekek fejlődésének dokumentálása Az óvodák Házirendjének elkészítése, SZMSZ, a nevelési program nyilvánosságra hozatala
99
2. Az óvodák minőségfejlesztési rendszere 2.1. A vezetői elvárások és megvalósításának feladatai A minőségcélok megvalósítására a fenntartói elvárások alapján szükséges a vezetői elvárások megfogalmazása, és a megvalósítás módjának meghatározása az eredményességet meghatározó indikátorok mellett.
Vezetői elvárások, feladatok A hatályos jogszabályok ismerete, betartása és betartatása A gyermekvédelmi tevékenység feleljen meg a prevenciós, a korrekciós és a védő-óvó kritériumoknak Egészséges, biztonságos óvodai környezet megteremtése.
Megvalósítás módja, Indikátorok (mutatók) tevékenységek sikerkritériumok Jogszabály-ismertetés és Minden dolgozó ismeri alkalmazás jogait és kötelességeit Gyermek-és ifjúságvédelmi munkával foglalkozó óvodapedagógusok munkájának koordinálása, feltételeinek biztosítása A teljes alkalmazotti kör tevékenységének koordinálása, a szabályzatok betartása (SZMSZ, munkavédelmi Szabályzat) A tervezésnek, a fejlesztésnek és az értékelésnek alapja a nevelési program
Szakszerű pedagógiai munka, a nevelési program alapján végzett nevelésfejlesztés Hatékonyan működtetett A mérés, értékelés, elmérési, értékelési, ellenőrzési lenőrzés a tervezésre épül. A és minőségfejlesztési rend- nevelési programnak megfeszer lelően a fejlődési jellemzők nyomon követése Megalapozott költségveKöltségvetési feltételek tési előirányzat tervezése, mennyiségének megismertebetartása tése, pénzügyi fegyelem betartása Az óvodák HázirendjéA Házirend és az nek elkészítése, SZMSZ-ek SZMSZ készítésének és eljáfelülvizsgálata, módosítása rási szabályainak pontos, szakszerű megtartása Partnerközpontú műköPartnerek azonosítása, dés, a működés folyamatos igény és elégedettségmérés fejlesztése az eredmények elemzése, szakmai célok kitűzése, intézkedési terv készítése, a terv megvalósítása, ellenőrzése és értékelése
100
Minden gyermek a szükségletének megfelelő juttatást és ellátást kapja. Problémái megfelelően kezeltek. Egészséges környezetben megvalósuló, balesetmentes nevelő-fejlesztő tevékenység, óvodai működések A helyi nevelési program, az éves munkaterv, és a csoportnaplók tartalmi, formai koherenciája Az egymásra épülő tevékenységek hatékonyságot eredményeznek Az engedélyezett költségvetési keretet nem lépi túl egyetlen intézmény sem. A partnerek tájékozottak az óvodák életéről , működéséről A partnerek elégedettek az óvoda működésével
2.2. A tervezés folyamata, célja, feladata, tartalma A tervezés a feladatok számbavételét és időbeni sorolását jelenti. Intézményünkben a tervezés az óvodák működésének minden aspektusára kiterjed, így a munkáltatás, a gazdálkodás, a tanügyigazgatás és a pedagógiai tevékenységekre. A hosszú távú stratégia meghatározásánál figyelembe vesszük a szervezet külső és belső tényezőit, erősségeit, gyengeségeit. Az erősségek továbbfejlesztésére és a gyengeségek kiküszöbölésére, az eredményességet gátló tényezők megszüntetésére törekszünk a lehetőségeink legoptimálisabb kihasználásával. Az óvodák működésével kapcsolatos részterveket projekttervezés keretében valósítjuk meg, mely hosszú távú stratégiánk egy-egy elemét öleli fel. Ezek összessége biztosítja a hosszú távú terveink megvalósulását. A feladatok napi végrehajtásához operatív tervezés keretében nyújtunk iránymutatást. A terv összeállítása team munka eredménye. A tervek „tervfelépítés” módszerével készülnek. A vezető iránymutatása alapján a nevelőtestületek tagjai elkészítik javaslataikat. Az óvodavezetők az egyéni elgondolásokból felépítik az óvodák éves programtervét, ütemezik a feladatokat. A tervezés realitását, konkrétságát, logikáját, folyamatosságát az érdekeltek közreműködésével, és együttműködésével biztosítjuk. A tervek elfogadásában a nevelőtestületek döntési jogköre érvényesül. A szülőket érintő kérdésekben a szülők közössége véleményét is beszerezzük.
A konkrét tervezéshez szükséges információk és módszerek: Információk
Módszerek
Az óvodák közvetlen és közvetett partKérdőíves felmérés, fókuszcsoportos benereinek azonosítása, igényeinek, elvárásai- szélgetés, strukturált interjú, klíma-teszt nak megismerése A gyermekek (és szüleik) szociokultúrális környezetének megismerése A helyi sajátosságok ismerete
Családlátogatások, egyéni beszélgetések
Helyzetfelmérés, helyzetértékelés
Meglévő személyi és tárgyi feltételek, működés sajátosságainak ismerete
Helyzetfelmérés, helyzetértékelés
Óvodai erősségek, gyengeségek, lehetőSWOT analízis, kérdőív, klíma-teszt, ségek, veszélyek megismerése, vezető interjú Óvodai önértékelés
101
A tervezés tartalma az óvodákban A tervezés szintjei
A tervezés dokumentuma
Stratégiai tervezés
Projekt-tervezés
Operatív tervezés
A helyi nevelési program Minőségirányítási Program Továbbképzési program SZMSZ Házirend Éves munkaterv, munkarend Ellenőrzési terv Beiskolázási terv Csoportok éves terve Éves költségvetés tervezése Nyári szabadságolási terv Ünnepek, ünnepélyek rendezése Programok gyermekeknek, szülőknek
Tanügyi feladatok tervezése Helyettesítés elrendelése Napi feladatok végrehajtásához egyéb iránymutatás, vezetői döntések
2.3. A mérés eredménye Az óvodák nevelési folyamán a mérés olyan módszer, mellyel információkat szerzünk a nevelés eredményeiről, a gyermekek személyiségének fejlődéséről, és a gyermekek részképességeinek adott állapotáról. Minden gyermekről külön-külön fejlődési dokumentációt vezetünk. A méréseket az óvodapedagógusok évente május 15-ig elvégzik. A mérés célja kettős:
A gyermekek fejlesztéséhez szükséges kiindulási pont meghatározása, és A fejlesztés további feladatainak, területeinek kijelölése.
Feladata: a gyermeki fejlődés nyomon követése. A nevelőtestület a mérés során az alábbi elveket tartja szem előtt:
minden gyermeket önmagához képest fejlesztünk a mérés alapja nem az életkor, hanem az egyes gyermekek adottságai a mérés előfeltétele a gyermek megismerése a méréseket folyamatosan végezzük a gyermekek leterhelése nélkül a mérést úgy végezzük, hogy ne zavarja a nevelési folyamatot, ezért körültekintően választjuk meg az időpontot, a helyet és e szerint biztosítjuk a megfelelő légkört.
102
A mérés területei, módszerei A mérés területeinek az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és a Helyi nevelési programok cél-és feladatrendszere határozzák meg. A gyermeki fejlődés dokumentálása, a mérés módszereinek és eszközeinek meghatározása, a mérés időszakának kijelölése, a fejlődés nyomon követhetőségének regisztrálási módja – a nevelési programok alapján – nevelőtestületi döntések eredménye. Mérés területei, tartalma Szociális érettség önállóság feladatmegértés feladatvégzés, feladattartás munkatempó kapcsolatteremtés beilleszkedés a tevékenységekbe érzelmi élet magatartás
Mérés, módszerei Megfigyelés, szociometria
Nyelvi fejlettség szókincs elvont kifejezések előfordulása beszédritmus képolvasás szövegvisszaadás Értelmi fejlettség tárgyak csoportosítása időbeli relációk felismerése figyelem jellemzői motoros feladat verbális visszaadása emlékezet fejlettsége problémamegoldó gondolkodás Mozgásfejlettség egyensúlyozás mozgáskoordináció nagymozgások finommotoros koordináció (ceruzafogás,manuális tevékenységek) téri tájékozódás testséma Elvárás, elégedettség, elégedetlenség kedvelt tevékenységek nem kedvelt tevékenységek igények, elvárások
Beszélgetés, megfigyelés
Beszélgetés, megfigyelés, manuális cselekedtetés
feladatlap,
a gyermekek produktumai
Cselekedtetés, megfigyelés
Nyitott mese, képkirakó, beszélgetés
103
A mérés formái: a bemenetei állapot, az adottságok felmérése óvodába lépéskor történik, ez egy helyzetfeltárást tükröz, az egyéni fejlesztés kiindulópontja a folyamatos nyomon követés elengedhetetlen a nevelés folyamatában, mert az egyes képességek nem egyszerre és nem egyenletesen fejlődnek, dokumentálására a csoportnaplóban kerül sor, és évente a fejlődési lapon a tanköteles korú gyermekek esetén az óvodai szakvélemény elkészítésére kerül sor. 2.4. Az ellenőrzés rendszere Az ellenőrzés olyan vezetői funkció, mely a szervezet tevékenységének minőségjegyeit és célszerűségét vizsgálja. A feladatok rendszeres, hibátlan és színvonalas teljesítésének megállapítására irányul Lényeges eleme az összehasonlítás, a tényleges helyzet összevetése az óvodák célkitűzéseivel, terveivel. Célja: a visszacsatolás az eredményekből következtetések levonása a hatékonyság elősegítése a pozitívumon megerősítése, a hibák, hiányosságok okának feltárása, a legoptimálisabb módszerek alkalmazása a hatékonyság, eredményesség érdekében A működésünk folyamatában az ellenőrzés két lapformáját alkalmazzuk: a megvalósítás módjának és tempójának ellenőrzése (mely alkalmas a megkezdett folyamatok időben történő befolyásolására, szükség szerinti korrigálásra, korrekcióra, a folyamat megváltoztatására vagy megerősítésére) az elért eredmények ellenőrzése (az értékelés lapjául szolgál, átmenetet teremt egy adott folyamat befejezése és egy új megkezdése között) Feladata: A tervszerűség, folyamatosság és következetesség elvének megtartásával végzett ellenőrzés során feltárt – tényszerű és objektív – adatok az értékelés alapjának megteremtése. Óvodák ellenőrzési rendszere Az ellenőrzés tartalma, területe Pedagógiai munka
nevelési program megvalósítása nevelőmunka feltételei nevelőmunka minősége a csoportok és a gyermekek fejlődése ünnepek, ünnepélyek méltó megrendezése gyermekvédelmi tevékenység munkaidő pontos betartása munkaidő aktív kihasználása HNP beválása
Ellenőrzés
Ellenőrzést végzi
Adatgyűjtés, helyzetértékelés, elemzés, csoportlátogatás Dokumentumelemzés Összehasonlítás Következtetések levonása
Óvodavezetők, szülők közössége
104
Ellenőrzött munkakör Óvodapedagógusok, dajkák
Gyakoriság
Mutatók
Éves munkaterv szerint
Hatékonyság, eredményesség szakszerűség
óvodavezetők
Az óvodák dolgozói
Éves munkaterv szerint
Költség-hatékony takarékos gazdálkodás
Munkáltatás, tan- Dokumentumelemzés, óvodavezetők munkavédelmi szemügyigazgatás
Óvodapedagógusok, dajkák
Éves munkaterv szerint
Törvényesség, szerűség
Gazdálkodás
költségvetés felhasználása étkezési térítési díj beszedésének rendje vállalkozókkal való pénzügyi kapcsolat gyermekek juttatásai felnőttek juttatásai vagyonvédelem
Személyi anyagok Személyes adatok nyilvántartása Egészséges, biztonságos óvodák, Gyermekbalesetek megelőzése Tanügyi nyilvántartások, dokumentumok vezetése, iratkezelés
Adatgyűjtés, helyzetértékelés, elemzés, csoportlátogatás, dokumentumelemzés, összehasonlítás, következtetések levonása
jog-
le, elemzés, következtetések levonása
2.5. Az értékelés rendszere Az értékelés az ágazati irányítás, a fenntartó és az intézmény-vezető által meghatározott szakmai célkitűzé sek összehasonlítása az óvodák tevékenységének eredményével. Az értékelés szembesítés az eredményekkel és a hiányosságokkal. Szoros kapcsolatban van a méréssel, ellenőrzéssel és az elemzéssel: az értékelés alapját képezik a mérések, ellenőrzések tapasztalatai, illetve azok elemzése. Az értékelés célja: A teljesítmények mennyiségi lés minőségi jellemzőinek összessége. Az óvodai működések minden területén a mérések és ellenőrzések tapasztalataira épülő objektív. Konkrét, kellően indokolt értékelés a további fejlesztést eredményezze, innovációra ösztönözze a teljes alkalmazotti kört. Fontosnak tartjuk, hogy motivációs, személyiségfejlesztő, és hatékonyságnövelő eszközként funkcionáljon.
105
Értékelés területe Vezetés
Neveléspolitika stratégia
és
Erőforrások
Dolgozók irányítása
elé-
Folyamatok
Munkatársak gedettsége
Partnerek dettsége
elége-
Társadalmi kihatás
Kulcsfontosságú eredmények
Értékelés tartalma demokratizmus szakmai kompetencia informáltság személyes kapcsolatok vezetői elvárások az óvoda hosszú távú nevelési célja hosszú távú minőségcélok személyi feltételek tárgyi feltételek környezeti sajátosságok vezetői stílus dolgozók bevonása vezetés szerkezete pedagógiai munka tanügyigazgatás gazdálkodás munkáltatás szakmai önmegvalósítás nevelési egység szociális kohézió személyes kapcsolatok együttműködés közérzet viszony a vezetéshez kapcsolatok informáltság információáramlás nevelés minősége óvoda esztétikája nevelési program ismerete iskolák visszajelzései az óvoda nyitottsága a közoktatási szolgáltatás minősége nevelés eredményei óvodáskor végén
Értékelés módja
Értékelést végzi
Gyakoriság
klímavizsgálat, minősítés
nevelőtestületek
4 évente
dokumentumelemzés, helyzetértékelés
óvodavezetők, teljes 3 évente május alkalmazotti kör, hónapban
beszámoló
óvodavezetők, neve- évente lőtestületek
minősítés
nevelőtestületek, 3 évente nevelőtestület, teljes alkalmazotti kör, értekezletek, jelentés, óvodavezetők, évente beszámoló, minősítés nevelőtestületek teljes alkalmazotti kör, kérdőív ,klíma vizsgálat, óvodavezetők, évente minősítés nevelőtestületek teljes alkalmazotti kör,
megbeszélések, értekezle- közvetlen és közve- iskola-évente tek, minősítés tett partnerek (november) többi partner 4 évente
értekezletek, megbeszélések
fórumok,
óvodavezetők, partnerek
évente,
3 évente
minősítés, értekezletek, óvodavezetők, neve- Évente megbeszélések, lőtestületek
106
3. A minőségirányítási programok működtetése 3.1. A vezető felelőssége Az óvodavezetők törvényi kötelezettsége az óvodák minőségirányítási programjainak működtetése. Ennek érdekében a vezető feladatai: 1. Elkészíti és rendszeresen felülvizsgálja az intézmény stratégiai terveit. Segíti a Helyi Pedagógiai Programban megfogalmazott célok elérését. /Küldetésnyilatkozat, HOP, MIP, ÖMIP, vezető pályázat, Munkaterv/ 2. Biztosítja a törvényes és jogszerű működés feltételeit és betartását. 2.1. A mindenkori korszerű nevelési elveket megvalósító óvodapedagógusok és technikai dolgozók biztosítása. 2.2. A teljes alkalmazotti kör elégedettsége és megvalósítása 2.3. Etikus magatartás, viselkedéskultúra megvalósítása. / Közoktatási törvény, ÖMIP, IMIP, Házirend, Továbbképzési terv/ 3. Kapcsolatot tart fenn és koordinálja a partnerekkel az együttműködést 3.1. Minőségfejlesztés szempontjából fontos partnerek bevonása /Fenntartó, gyerekek, munkatársak, szülők, iskola/ 3.2. Az együttműködés feltételeinek, szabályainak kialakítása 3.3. A partneri igényekre épülő folyamatok tervszerű, felelős végrehajtása 4. Menedzseli az intézményt 4.1. A közoktatás-fejlesztés aktuális feladataira való nyitottság 4.2. Menedzseli a változást annak érdekében, hogy az előnyt jelentsen az egész szervezet, de különösen a gyermekek számára 4.3. Kapcsolatot tart a médiával 5. Személyes példamutatással segíti a rendszer megvalósítását /Állandó elkötelezettség és motiválás fenntartása, probléma megoldási kultúrája/
érzékenység,
6. Felügyeli a rendszer működését 6.1. Ellenőrzi, vizsgálja a szervezet tevékenységének minőségjegyeit. /A helyzet összevetése a célokkal/ 6.2. A mérések ellenőrzések tapasztalatainak elemzése, értékelése, ösztönzés /Beszámolók, Munkaterv, Mérési eljárások, MIP, HOP, SZK terve/
107
és
további
probléma
fejlesztésre
3.2. A minőségirányítási programok hatékony működésének feltételei:
A minőségfejlesztés szempontjából fontos partnerek (munkatársak, szülők, fenntartók, iskolák) bevonása Az együttműködés feltételeinek, szabályainak kialakítása A partneri igényekre épülő folyamatok tervszerű, felelős végrehajtása A folyamatos javítás, az állandó elkötelezettség és motiválás fenntartása Probléma-érzékenység és a problémák megoldási struktúrája
A folyamatos fejlesztés elengedhetetlen ahhoz, hogy a kialakított rendszer a változó viszonyok, elvárások, körülmények között és új kihívások mellett is jól működjön. A működés akkor biztosított, ha a partneri igények teljesülnek, s ennek értelmében a közoktatási rendszerbe kerüléstől kimenetig biztosított a gyermekek számára az egyéni képességeiknek megfelelő, szeretetteljes nevelés, fejlesztés. Az óvodák folyamatos törekvése, hogy működésük keretében a gyermekek az egyéni igényeiknek megfelelően kapják meg a közoktatással kapcsolatos szolgáltatást, s az eredmények a partnerek elégedettségét szolgálják.
108
Minőségügyi kézikönyv az óvodákra Kérdőívek a partner elégedettség vizsgálatokhoz, önértékelés 1.sz. Szülői kérdőív 2.sz. Iskolai kérdőív 3.sz. Fenntartói kérdőív 4.sz. Gyermeki elégedettség elvárásainak mérése: Mit szeret és mit nem az óvodában, és mit szeretne még csinálni? /Horváth & Dubecz Oktatási TanácsadóBT./ 5.sz. Klíma teszt, önértékelés – óvodapedagógus 6.sz. Klíma teszt, önértékelés – dajka 7.sz. Az óvodavezető önértékelése, ill. dolgozók értékelik a vezetőt Pedagógiai munka 8.sz. Vezető értékelés szempontjai
109
I. Kérdőív a szülők elégedettségének vizsgálatához 1. Gyermeke melyik csoportba jár? (Jelölje X-szel!) Minden alkalommal az adott csoportelnevezést tüntetjük fel.. 2. Ki tölti ki a kérdőívet? (Jelölje X-szel) Anya Apa Szülők közösen Valaki más
3. Ön szerint gyermeke mennyire szeret óvodába járni? Jelölje bekarikázással! 1
2
3
4
5
4. Mennyire elégedett a gyermekével foglalkozó óvónők munkájával az alábbi területeken? (1-5-ig osztályozza) Gyermekekkel való bánásmód Foglalkozások színessége Nevelési módszerek A szülőkkel való kapcsolattartás stílusa Az iskolába való előkészítés Szakmai felkészültség
5. Hogyan értékeli az óvoda fejlesztő munkáját? (1-5-ig osztályozza) Gyermekek közötti társas kapcsolatok fejlesztése Kézügyesség fejlesztése Beszédkészség fejlesztése Mozgás fejlesztése Alkotó gondolkodás fejlesztése Magatartás fejlesztése Tisztálkodási szokások fejlesztése Étkezése szokások fejlesztése Önállóság fejlesztése
6. Véleménye szerint változott-e az elmúlt 5 évben az óvoda által végzett munka színvonala? (Jelölje X-szel!) Nagymértékben javult Kismértékben javult Kismértékben romlott Nagymértékben romlott Nem változott Nem tudom megítélni
110
7. Mennyire elégedett a tájékoztatással? (1-5-ig osztályozza) Szülői értekezlet Óvónők Dajkák óvodavezető
8. Mennyire elégedett Ön az alábbiakkal? (1-5-ig osztályozza) A szülők részére rendezett ünnepségek gyakorisága A szülők részére rendezett ünnepségek szervezettsége A szülők részére rendezett ünnepségek hangulata Óvodán kívüli programok szervezése ( bábszínház, kirándulás, stb.)
9. Mennyire elégedett az óvodával az alábbi területen? (1-5-ig osztályozza, 0 = nem tudom) Csoportszobák rendje, tisztasága Az óvodában történő ügyintézések Az óvoda környezetének rendezettsége Az óvoda hírneve, elismertsége a településen Az óvodai környezet biztonsága Az óvodai étkeztetés Az óvoda udvarának tárgya, felszereltsége A csoportszobák tárgyi felszereltsége (játékok, bútorok)
Köszönjük válaszait!
111
II. Iskolai kérdőív Kedves Kolléganők! Nevelőmunkánk értékeléséhez nagyon fontos lenne a segítségetek. Szeretnénk megismerni véleményeteket a jelenlegi első osztályos gyermekek fejlettségéről. Kérjük válaszoljatok a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekre! Az értékelést az alábbi minősítések előtti számok beírásával végezzétek el a kipontozott helyekre! 1. Minden gyermek 2. A gyermekek többsége 3. A gyermekek 50%-a 4. Csak néhány gyermek 5. Nem jellemző 1. Az egészséges életmód szokásai: A gyermekek megfelelő tisztálkodási szokásokkal rendelkeznek….. Az öltözködés területén önállóságuk életkorúknak megfelelő….. A gyermekek elsajátították a helyes étkezés szokásait….. ELÉGEDETTEK VAGYUNK AZ ÓVODA EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉSÉVEL: (a megfelelő kifejezést kérjük aláhúzni) teljes mértékben részben nem ÉSZREVÉTELEINK, JAVASLATAINK: …………………………………………………………………………………………………... 2. Érzelmi nevelés, társas kapcsolatok: - A gyermekek érzelmileg kötődnek a felnőttekhez, társaikhoz….. - A gyermeke az alapvető illemszabályokat betartják….. - A gyermekek kialakították baráti kapcsolataikat….. - A gyermekek kommunikációs készsége koruknak megfelelő….. ELÉGEDETTEK VAGYUNK AZ ÓVODA ÉRZELMI NEVELÉSÉVEL: teljes mértékben részben nem ÉSZREVÉTELEINK, JAVASLATAINK: …………………………………………………………………………………………………...
3. Tevékenységek: 3.1. A játék: - A gyermekek játéktevékenysége fejlett….. - A gyermekek betartják a játékszabályokat….. ELÉGEDETTEK VAGYUNK A GYERMEKEK ALKOTÓ JÁTÉKAIVAL: teljes mértékben részben nem ÉSZREVÉTELEINK, JAVASLATAINK: 112
…………………………………………………………………………………………………... 3.2. Vers, mese dramatikus játék - A gyermeke el tudják mondani az óvodában tanult meséket, verseket….. - A gyermekek helyes szöveg kiejtéssel el tudják játszani a meséket….. ELÉGEDETTEK VAGYUNK A GYERMEKEK IRODALMI NEVELÉSÉVEL: teljes mértékben részben nem ÉSZREVÉTELEINK, JAVASLATAINK: …………………………………………………………………………………………………... 3.3 Ének, énekes játékok: - A gyermekek el tudják énekelni az óvodában tanult dalos játékokat….. - A gyermekek szeretnek zenét hallgatni….. ELÉGEDETTEK VAGYUNK A GYERMEKEK ZENEI NEVELÉSÉVEL: teljes mértékben részben nem ÉSZREVÉTELEINK, JAVASLATAINK: …………………………………………………………………………………………………... 3.4. Rajz, mintázás, kézimunka: - Elsajátították-e a gyermeke a helyes eszközfogást….. - A gyermekek szívesen rajzolnak….. ELÉGEDETTEK VAGYUNK AZ ERRE IRÁNYULÓ FEJLESZTŐ MUNKÁVAL: teljes mértékben részben nem ÉSZREVÉTELEINK, JAVASLATAINK: …………………………………………………………………………………………………... 3.5. Mozgásos játék: - A gyermekek mozgásos képességei fejlettek..... - A gyermekek szeretnek mozogni…..
ELÉGEDETTEK VAGYUNK AZ ERRE IRÁNYULÓ FEJLESZTŐ MUNKÁVAL: teljes mértékben részben nem ÉSZREVÉTELEINK, JAVASLATAINK: …………………………………………………………………………………………………... 3.6. A környezet tevékeny megszerettetése, megismertetése: - A gyermekek rendelkeznek elemi ismeretekkel önmagukról, családjukról…,.. - A gyermekek képesek problémamegoldó gondolkodásra….. 113
- A gyermekeknek vannak ismereteik környezetükről – növények, állatok, évszakok….. ELÉGEDETTEK VAGYUNK AZ ERRE IRÁNYULÓ FEJLESZTŐ MUNKÁVAL: teljes mértékben részben nem ÉSZREVÉTELEINK, JAVASLATAINK: …………………………………………………………………………………………………... 3.7. Munkajellegű tevékenységek: - A gyermekek szívesen vállalnak munkát, az elkezdett tevékenységet befejezik….. - Munkájuk gyors, pontos….. ELÉGEDETTEK VAGYUNK AZ ERRE IRÁNYULÓ FEJLESZTŐ MUNKÁVAL: teljes mértékben részben nem ÉSZREVÉTELEINK, JAVASLATAINK: …………………………………………………………………………………………………... 4. Az iskola – óvoda kapcsolattartási formái: - Megbeszélés, beszélgetés a gyermekek fejlődéséről….. - Óvodások látogatása az iskolában….. - Óvodapedagógusok, tanórán hospitálnak….. - A leendő tanító néni látogatása az óvodában….. ELÉGEDETTEK VAGYUNK AZ ÓVODA – ISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL: teljes mértékben részben nem ÉSZREVÉTELEINK, JAVASLATAINK: …………………………………………………………………………………………………... Köszönjük őszinte válaszaitokat, segítő szándékú javaslatokat! Munkánk minőségét a többoldalú észrevételek és önértékelésünk eredményeinek figyelembevételével szeretnénk javítani. ……………………………… Óvodavezető
114
III. Kérdőív a fenntartók véleményének megismeréséhez Kérjük aláhúzással jelölje a megfelelő választ! Néhány kérdésre több válasz is jelölhető! 1. Járt-e személyesen az óvodánkban? - Nem, még sohasem. - Nem, de készülök elmenni. - Igen, egyszer. - Igen, rendszeresen. 2. Mi a véleménye az óvoda munkájáról? - Nem ismerem az óvoda munkáját. - Hallottam, hogy jó munkát végeznek. - Nem tudom megítélni. - Elégedett vagyok az óvoda munkájával. - Nem vagyok elégedett az óvoda munkájával. 3. Az óvodára vonatkozó véleményét hogyan alakítja ki? - Hallom az emberek véleményét. - Az írásos dokumentáció alapján ítélek. - Vannak személyes tapasztalataim. - Gyakran beszélgetek az óvoda vezetőjével. - Munkakapcsolatom van az intézménnyel. - Az intézmény vezetőjével megbeszéljük az óvoda ügyeit. 4. Mi a véleménye az óvodában dolgozókról? - Kedvesek és segítőkészek. - Szeretik a gyerekeket. - Színvonala pedagógiai munkát végeznek. - Jó a kapcsolatuk a szülőkkel. - Nem ismerem közvetlenül a munkájukat. - Azt hallottam, hogy nincsenek megelégedve a munkájukkal a szülők. - Egyes dolgozókkal szemben fenntartásaim vannak. 5. Ismeri-e az óvoda pedagógiai programját, szakmai céljait? - Nem ismerem. - Hallottam róla, de közvetlenül nem ismerem. - Olvastam az óvoda pedagógiai programját. - A programot és a célokat az óvoda dolgozóinak szükséges ismernie. - Ismerem az óvoda szakmai elképzeléseit és jónak tartom azokat. 6. Miben kellene az óvodának változtatnia? - Jobban kellene építeni a fenntartó véleményére. - A szülők elképzeléseit kellene az óvodának követnie. - Az iskola elvárásainak kellene jobban megfelelnie az óvodának. - Az óvoda tartalmi, pedagógiai munkáját szükséges fejleszteni. - Az óvoda épületét, udvarát, környezetét kellene szépíteni, korszerűsíteni. 7. Mi az amin nem szükséges változtatni? - A szülőkkel való együttműködés formáin. - Az intézmény önálló pedagógiai elképzelésein. - A gyermekekkel való bánásmódon. - Az iskolára való felkészítés jelenlegi gyakorlatán. 115
8. Milyen elvárásai vannak az óvoda jövőjét illetően? - Sokba kerül a fenntartónak a működtetése. A ráfordított pénzeszközök arányában nagyobb elvárást fogalmaznék a dolgozókkal szemben. - Minőségi munkavégzést várnék el. - Nincsenek különösebb elvárásaim, mert megfelelőnek tartom az óvoda helyzetét. - Szerintem az óvoda jövője hosszú távon biztosított. Egyéb javaslatok:……………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………..
116
IV. Gyermeki elégedettség mérése A vizsgálat eszköze: „Mit szeret és mit nem a gyermek az óvodában, és mit szeretne még csinálni?” /Horváth & Dubecz Oktatási Tanácsadó BT./ A vizsgálatban részt vesz valamennyi 5-6-7-éves gyermek A vizsgálat célja, hogy információt kapjunk arról, hogy a vizsgált időben a gyermekek pozitív vagy negatív emócióval kötődnek az egyes tevékenységekhez. Nevelési programunk elemeihez kapcsolódóan milyen elvárásaik vannak? A mérés gyakorisága: tanévként április-május hónap A vizsgálat menete: 1. A különböző óvodai tevékenységeket ábrázoló fotókat rendezik aszerint, szeretnek-e azokban részt venni vagy nem. Az egyéni vizsgálati módszer jól alkalmazkodik életkori sajtosságukhoz. Tartalma: - A négy fő óvodai tevékenység egymáshoz viszonyított aránya ( önkiszolgálás, játék, tanulás, pihenés) - Játékfajták vizsgálata /udvari, asztali, szőnyegen, szerepjáték/ - Játékfajtákhoz viszonyulás nemek szerint 2. Nyitott mese: „Kívánságtündés” A mese részeseiként vágyaikat fogalmazzák meg: mit szeretnének még csinálni az óvodában, milyen eszközök ,játékok kellenének még. Az eredmények megjelenítése szöveges és grafikon formátumban
117
V. Klíma teszt, önértékelés óvodapedagógusoknak 1. Megfelelőnek tartod-e az óvodai célok, feladatok, szervezési munkák megbeszélésének eddig gyakorlatát?....................................... Ha nem, miért?............................................................................................................................ ………………………………………………………………………………………… 2. Megfelelőnek tartod-e munkahelyi vezetőddel való kapcsolatodat?............................... Ad-e segítséget személyes problémád megoldásában?.................................................... 3. Megfelelőnek tartod-e kapcsolatodat munkatársaiddal? ……………………………….. Ha nem, miért? …………………………………………………………………………. 4. Milyennek ítéled meg csoportod és a másik csoport együttműködését? 1–2–3–4–5 5. Mit kell tenni véleményed szerint az óvodánk fennmaradása érdekében? …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………… 6. Hozzájárulnál-e szakmai továbbképzésed pénzbeli finanszírozásához?......................... Ha igen, mennyivel?..(%) ............................................................................................... 7. Vállalnál-e előadást, bemutatót az óvodánkba látogatóknak?.......................................... Milyen ellenszolgáltatásért? ……………………………………………………………. 8. Milyenek értékeled adminisztrációs tevékenységedet? a. pontos b. rendszeres c. hiányos d. elhanyagolt 9. Mit tettél önképzésed érdekében? …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………… 10. Főbb érdeklődési területeim:…………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………...
118
11. Emberi jellemzőim: Kiegyensúlyozott vagyok El tudom viselni, ha mások bírálnak Törődöm egészségi állapotommal Ha bírálnak, akkor a bírálat az addigi helyzetem kijavítására ösztönöz-e? Munkatársaim egyéniségét tiszteletben tartom Munkatársaimban megbízok Megfelelő mértékben ismered munkatársaidat
igen-nem-részben igen-nem-részben igen-nem-részben igen-nem-részben igen-nem-részben igen-nem-részben igen-nem-részben
12. Értékeld tanévi munkádat az iskolai osztályzatoknak megfelelően! 1–2–3–4–5 13. Nevelői egyéniségedet mely fogalmakkal jellemeznéd? Következetes – maximalista – közvetlen – szétszórt – hivatásszerető – lelkiismeretes szigorú – engedékeny – érzékeny 14. Mitől lehetnél jobb?....................................................................................................... ………………………………………………………………………………………… Köszönöm a válaszadást!
119
VI. Klímateszt, önértékelés dajkáknak 1. Megfelelőnek tartod-e az óvodai célok, feladatok, szervezési munkák megbeszélésének eddigi gya korlatát?........................................................................................................................... ………………………………………………………………………………………. 2. Megfelelőnek tartod-e munkahelyi vezetőddel való kapcsolatodat? ……………… Ad-e segítséget személyes problémád megoldásában?.................................................... 3. Megfelelőnek tartod-e kapcsolatodat munkatársaiddal? ……………………………….. Ha nem, miért? …………………………………………………………………………. 4. Hozzájárulnál-e szakmai továbbképzésed pénzbeli finanszírozásához?......................... Ha igen, mennyivel?(%)…............................................................................................... 5. Mit tettél önképzésed érdekében? ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… 6. Főbb érdeklődési területeim:…………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………... 7. Emberi jellemzőim: Kiegyensúlyozott vagyok El tudom viselni, ha mások bírálnak Törődöm egészségi állapotommal Ha bírálnak, akkor a bírálat az addigi helyzetem kijavítására ösztönöz-e? Munkatársaim egyéniségét tiszteletben tartom Munkatársaimban megbízok Megfelelő mértékben ismered munkatársaidat
igen-nem-részben igen-nem-részben igen-nem-részben igen-nem-részben igen-nem-részben igen-nem-részben igen-nem-részben
8. Értékeld tanévi munkádat az iskolai osztályzatoknak megfelelően! 1–2–3–4–5 9. Nevelői egyéniségedet mely fogalmakkal jellemeznéd? Következetes – maximalista – közvetlen – szétszórt – hivatásszerető – lelkiismeretes szigorú – engedékeny – érzékeny 10. Mitől lehetnél jobb?....................................................................................................... ………………………………………………………………………………………… Köszönöm a válaszadást!
120
VII. Az óvodavezetők értékelése (önértékelés, ill. dolgozók értékeléséhez) 1. Magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkezik 2. Jó szervező 3. Közvetlen, nem tart távolságot 4. Bírálatában tapintatos 5. Új módszerek, eljárások alkalmazására ösztönöz 6. A pénzjutalmak elosztása igazságosan történik 7. Nem terheli a dolgozókat felesleges feladatokkal 8. Nem csak saját álláspontját tekinti egyedül érvényesnek 9. Megköveteli, hogy mindenki képességi legjavát nyújtsa 10. Döntés előtt tanácsot, véleményt kér a testülettől 11. törődik azzal, hogy a dolgozók jól érezzék magukat 12. Ténylegesen a végzett munka alapján értékeli a dolgozókat 13. Nem félemlít meg senkit 14. Tájékozott a személyes problémákról 15. A vezető és a testület között nevelési kérdésekben nincsenek alapvető ellentétek 16. Az irodájába bárki, bármilyen problémával nyugodtan bemehet 17. A nevelőtestület tagjai a nevelés területén megvalósíthatják egyéni elképzeléseiket
Jellemzők mellé írd be a megfelelő értékű számot! 1) Egyáltalán nem jellemző 2) Kevésbé jellemző 3) Közepesen illik rá 4) Jellemző 5) Nagyon jellemző
121
VIII. A vezetői értékelések szempontjai 1. Hitelesség: Biztos-e a szülő abban, hogy a pedagógus megállapításai helyesek? Betartja-e a szülőknek, gyermekeknek adott szavát? 2. Biztonság: Milyen légkört teremt a csoportban? Kiegyensúlyozott-e? A gyermeke milyen hatást gyakorol? 3. Hozzáférhetőség: Kapcsolattartása a szülőkkel – ismerteti-e az elvárásait? Elérheti-e a szülők problémájukkal? 4. Kommunikáció: Megfelelő-e az információ óvónő – szülő, illetve óvónő – gyermek között? 5. Megértése: Ismerik-e a gyermeket alaposan? Tart-e kapcsolatot a szülőkkel, érdeklike problémájuk? 6. Megbízhatóság: Elkészíti-e a feladatait a megbeszélt határidőre? Pontos-e a munkavégzésben? Elvégzi-e a munkaköri leírásban megfogalmazott feladatokat? 7. Reagálási készség: Képes-e rendet tartani környezetében? Betartja-e a „Házirend” dolgozókra vonatkozó előírásait? 8. Hozzáértés: Figyelemmel kíséri-e a pedagógiai, pszichológiai, módszertani kutatásokat és munkájában alkalmazza-e az eredményeket? 9. Kapcsolatai, Közéleti tevékenysége: Intézményen belüli emberi kapcsolatainak jellemzői, közéletben vállalt funkciói
122
123
124
