T ÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0160 Pedagógiai Innováció a Göcsej Kapujában projekt
HÚSVÉT TÉMAHÉT
Göcsej Kapuja Bak Általános Művelődési Központ Napköziotthonos Óvoda Bak Részben osztott Nagycsoportja
Készítette: Vizsiné Kalugyer Gyöngyi Jóna Jánosné
„Néked int a hóvirág S barka bontja bársonyát Itt a tavasz: kikelet S a húsvét is közeleg „ Devecseri László
Bevezető: A húsvét ünnepe szorosan kapcsolódik a tavasz kezdetéhez, és a termékenységgel összefonódó népszokásokhoz. E népszokások jelentős része nem épül be a keresztény vallásba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. Községünkben régi szokás a húsvéttal összekapcsolódó búcsú. A családok számára meghatározó ünnep a karácsony mellett, mivel a távolabban élő családtagok is hazalátogatnak ilyenkor. Óvodánkban a húsvét ünnepét évről évre nagy várakozás előzi meg, a hagyományokat felelevenítve ünnepeljük.
Húsvét témahét Célja: - Ismerkedés a húsvéti népszokásokkal. - Ismerkedés a hagyományra épülő játékok szokásaival - Szülőfaluhoz való kötődés erősítése
Tartalom kapcsolódása az óvodai tevékenységrendszerhez: Mese- vers: Népköltések, locsolóversek
Vizuális nevelés: Tojásfestés, ismerkedés népi motívumokkal Nyuszi kosár készítése – barkácsolás
Környező világ tevékeny megismerése: Magvak ültetése A természet újjáéledésének megfigyelése, folyamatos figyelemmel kísérése.
Zenei nevelés: A természet megújulását jelképező énekes játékok elsajátítása.
Játék: Szerepjáték fejlesztése – kalácssütés - vendégjárás, komatál küldés Munka: Nagytakarítás a csoportban.
Képességfejlesztés: A témahét megvalósítása során fejlődnek különféle képességeik kompetenciáik. - Munkavégzés terén: Fejlettebb szintre emelkedik kreativitásuk, képzeletük, tapintásos észlelésük, érzékelésük. Fejlődik arányérzékük, figyelmük, kitartásuk, gondolkodásuk, beszédkészségük. Ösztönözzük a gyermekeket az önálló munkavégzésre, bátran, gátlások nélkül kezdjenek bele egy – egy munkafolyamatba, lelkesen végezzék, s tudjanak örülni a kész produktumoknak. Vegyék észre, ha társuknak segítségre van szüksége, törekedjenek az együttműködésre.
- Szociális képességeik terén fejlődik: Együttműködési készségük, türelmes munkavégzésre való készségük, alkotás örömének átélése, az elkészült munkában való gyönyörködésre való képességük, önértékelésük.
- Kommunikációs képességeik terén fejlődik:
Beszédértő képességük, a megismert technikai eljárások folyamatainak megnevezése során nyelvi kifejezőkészségük, bővül szókincsük a régi néphagyományokból átvett szavak használatával.
- Testi képességeik terén fejlődik: Nagymozgásuk, finommotorikus képességeik a díszítő eszközök helyes használata során.
- Zenei nevelés terén: Fejlődik esztétikai mozgásuk, örömteli énekük, vonzódásuk a népi dalokhoz, játékokhoz
Megvalósításban résztvevő csoport - Részben osztott nagycsoport- 22 fő holdfénycsoport
Megvalósításban résztvevő pedagógusok: - Jóna Jánosné - Vizsiné Kalugyer Gyöngyi
Megvalósítás szervezeti keretei: - Játékba ágyazott tevékenységek: Szerepjátékok – nagytakarítás - vendégjárás - kalácssütés Kézimunka tevékenységek, barkácsolás
Néphagyományokat felelevenítő játékok – locsolás Élő környezet megfigyelése – séta
Megvalósítás időtartama: 2010. március 21 – 2010. április 1.
Tevékenységek Elkészített produktumok termékek: - hímes tojások kétféle technikával - nyuszi kosár zsázsával -locsoló versek -husvéti kalács
Húsvét, mint ünnepkör. A húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra esik. Mivel ez az időpont minden évben változik ezért mozgó ünnep. A húsvéti szokások tájegységenként változnak. Göcsejben a gazda, vagy a gazdasszony kora hajnalban meztelenül, pálcával a kezében körülfutotta a házat, miközben ezt mondta: „patkányok, csótányok, egerek, poloskák odamenjetek ahol füstös kéményt, láttok.” Hajdanában nagypénteken kioltották a tüzet. Akinél mégis égve maradt, megérdemelte, hogy rontást küldjenek rá. A húsvéti locsolkodás régi időkre nyúlik vissza, mikor még szó szerint megfürösztötték a lányokat a patakban.
A régi hiedelmek szerint a tojás az élet jelképe. Innen ered, hogy tavasszal a természet újjászületésekor különös jelentőséget kap a húsvéti tojás, a tojásfestés szokása. A zöldág járás szép szokása tipikus tavaszi énekes játék. (Bújj, bújj zöld ág…) A komatál küldése szintén húsvéthoz köthető, tájegységenként változott, átadása énekelt, vagy mondott köszöntő kíséretében történt.
Ráhangolódó tevékenységek - előzmény -Tavaszvárás: séták alkalmával megfigyeljük a virágoskerteket, virágokat, barkaágat gyűjtünk, csokrokat készítünk -Minden évben ellátogatunk a húsvétot megelőző héten a búcsú helyszínére. Ennek hatására elevenednek meg a gyermekek emlékei az előző évi húsvétról. Ettől kezdve minden nap a húsvéti várakozás jegyében telik. -Megkérjük a szülőket, a felhasznált tojásokat ne törjék fel, hanem fújják ki, s gyűjtsék össze nekünk, ezeket fogjuk majd kifesteni. Ebben az évben is sikerült egy kosárral összeraknunk.
A témahét napi lebontása 1. nap: A reggeli beszélgetőkör témája a húsvét, a természet újjászületése, a növények fejlődésnek indulnak. Körjátékozás: Bújj, bújj zöld ág… ÉO 152
- Feladat: A dalos játék gyakorlása, esztétikus mozgásra ösztönzés A dalosjátékhoz fűződő hagyományok felelevenítése. - Eszközök: Séta során gyűjtött puszpáng vesszőből készített zöld „kapu”.
2. nap: Reggeli beszélgetőkörben felidézzük az előző napi körjátékot, majd egy mese következik - Móra Ferenc: Húsvéti tojások / Óvodai nevelés játékkal, mesével –tavasz /. A mese jó alkalmat nyújt arra, hogy ismételten a húsvétról, annak eredetéről beszélgessünk. Felidézzük az előző évek emlékeit, milyen locsoló vers jut az eszükbe. -Versek felidézése - Jó reggelt, jó reggelt…
- Ajtó mellett állok… Feladatok: Szókincsbővítés, a versben illetve a mesében előforduló ismeretlen szavak értelmezése, magyarázata. Kommunikációs készség fejlesztése - bátran mondják el ötleteiket egy-egy szó értelmezése közben.
3. nap Barkácsolás: Nyuszi kosár készítése zsázsával. Feladat: esztétikai érzék, kreativitás fejlesztése, finommotorika fejlesztése, együttműködési készség, kitartás fejlesztése Módszere: kooperatív csoportmunka Eszközök: műanyag flakonok, krepp papír, kartonpapír, olló, színes ceruza, ragasztó, papírhenger, vatta, zsázsa, víz, kancsó A reggeli beszélgetőkör alkalmával megbeszéltük hogy a délelőtt folyamán kézimunkázni fogunk. A munka menete minden egyes gyermek képességeinek megfelelően több csoportban folyt. 1. csoport: Ők rajzolták meg a kivágandó formákat. 2. csoport: Ők dolgoztak az ollóval, mivel legügyesebben tudtak vágni.
3. csoport: A flakonok alját, vagyis a kosarakat kellett körberagasztaniuk krepp papírral.
4. lépésben mindenki együtt dolgozott. Papírhengert bevontuk vattával majd belehelyeztük a kosárba. Miután meglocsoltuk őket,
meghintettük zsázsamaggal. Valamennyit elhelyeztük a húsvéti dekorációra kijelölt polcra. Minden nap figyeltük hogyan fejlődik a növény. A naposok naponta meglocsolták őket, vigyáztunk, nehogy kiszáradjanak.
4. nap Kalácssütés: A reggeli beszélgetés után nagy izgalommal várta minden gyermek, mikor kezdünk bele a kalácssütésbe. _ Vajon mi minden kell a kalácshoz? Aki jót mondott az ülhetett az asztalhoz. A szükséges alapanyagot már közösen mértük ki. Ezután láttunk neki a gyúrásnak, mindenki megdögönyözhette kicsit a tésztát. Miután formába helyeztük, a dajka néni gondjaira bíztuk, aki megsütötte a kalácsot./ Mielőtt a sütőbe került volna, megnéztük milyen szépen megkelt az élesztő hatására./
Mire bejöttünk az udvarról, kellemes illat fogadott bennünket. A süteményt tálcára helyeztük, s megbeszéltük, hogy másnap közösen fogjuk elfogyasztani.
5. nap Komatál küldés: Cél: hagyományápolás Feladat: régi népszokás felelevenítése, együttműködési készség fejlesztése a vendégvárás előkészületében. Beszédértő képesség fejlesztése a népi kifejezések megismertetése során. A közösen elkészített munka örömének érzékeltetése. Előzmény, motiváció: Az előző nap eseményei. Reggel megbeszéltük hogy a babaszobában vendégvárást játszunk, amelyből senki nem akart kimaradni.
Kiosztottuk a szerepeket, ki lesz a vendég, s ki az, aki fogadja őket. A fiuk sosem látott nagy igyekezettel vettek részt a házimunkában. A vendéglátók munkáját nem akartam zavarni, csak néha terelgettem őket egy-egy rávezető szóval, mit kellene még előkészíteniük. Közben e csoport másik felével előkészítettük és feldíszítettük a komatálat. Elénekeltük a „Komatálat hoztam…” kezdetű dalt. Miután kölcsönösen köszöntötték egymást, került sor a lakomára a babaszobában megterített asztaloknál. Soha ilyen finom falatokat nem ettek a gyerekek. Nagyon jó hangulat alakult ki, jó volt a csoport együttműködése.
6-7. nap: Tojásfestés: Eszközök: kifújt tojások, tempera, hurkapálcika, hagymahéj, levelek, virágszirmok, nylonharisnya, amibe a tojásokat kötözzük, edény a főzéshez, víz.
Feladatok: finommotorika fejlesztése, új technika bemutatása, gyakorlása. Megelőző tevékenység: Kifújt tojások gyűjtése, húsvéti képek, képeslapok nézegetése. A munkát két csoportban végeztük, a gyermekek érdeklődésének megfelelően. 1. csoport: tojásfestés temperával. A festés közben hurkapálcikára fűzzük a tojást, így könnyebb megfogni és nem maszatolódik el.
2. csoport: Ehhez a technikához nyers tojást használtunk, kevésbé törékeny, mint a kifújt tojáshéj. A levelek, illetve a kankalin virágjának a tojásra történő ráhelyezése után óvatosan belebújtattuk őket külön- külön egy harisnyába és mindkét végét szorosan, bekötöttük. A hagyma héjának felét a lábasba raktuk, erre kerültek a tojások, majd befedtük a maradék hagymahéjjal. Lassan főztük 15 percig. Amikor kihűltek, kibontottuk a tojásokat. Nagyon jól
sikerültek, a gyerekek őszinte csodálattal szemlélték az előtűnő mintákat.
Szerencsére elegendő tojást sikerült összegyűjtenünk ahhoz, hogy másnap is folytathassuk ezt a tevékenységet, így mindenki kedvére festegethetett. Közben énekeltünk és mondogattuk a locsoló verseket. A hangulatot tovább fokozta a következő napra szervezett locsolás, amelyhez a fiuk kölnit, illetve szódásüveget ígértek. Délután régi szokásainknak megfelelően nyuszi fészkeket készítettünk az udvaron.
8. nap: Reggeli érkezéskor a csoportban apró ajándékkal vártuk a gyermekeket. A szőnyegen egy közös fészekben minden gyermek
számára a dajka nénik által festett piros tojást tettünk. Ebben az évben labdákat és homokozó játékokat hozott a nyuszi a csoportnak. Locsolás:
Ez minden évben a húsvéti készülődés legizgalmasabb és legvidámabb eseménye. A fiuk már nagyon készültek kölnisüvegjeikkel, az egyik kisfiú pedig szódásüveggel érkezett. A lányok sorba álltak a fiúk velük szemben és elmondták a locsoló verseket. Majd kezdődhetett a locsolkodás a lányok hangos visongatása közepette. Miután száraz ruhába öltöztettük Őket, kimentünk az udvarra. Régi hagyomány szerint a nyuszi ott is elszórta a tojáscukorkákat, amit örömmel, egymással versengve gyűjtöttek össze. Délután hazavihették az elmúlt napok termékeit.
Összegzés: A húsvét időszaka jelentős esemény a falu életében, ezért óvodánkban is kiemelt helyet kap. Kitőzött feladatainkat a változatos tevékenységek biztosítása mellett jó hangulatban sikerült megvalósítani. Minden nap nagy élményt jelentett a gyermekek számára, melyre a következő tanévben építeni tudunk. A napi eseményeket képekben rögzítettük,melyeket a folyosón a szülök minden nap megtekinthettek és nyomon követhették húsvéti készülődésünket.
.
