G Á R DON Y I G ÉZA S ZÍ N H ÁZ
5 1 20
K TÓ 4 A 01 UT
2 NAGYSZÍNPAD STÚDIÓSZÍNPAD GYEREKEKNEK 1
M BE
GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ
: RON O S S MŰ RA I B B Á TOV
Kedves Közönség! Mélyen tisztelt publikum!
Presser Gábor - Sztevanovity Dusán - Horváth Péter:
A PADLÁS musical 9- 99 éves korig
G Ó, E L P A YN
Negyedik alkalommal szólítom meg Önöket egy új színházi évad meghirdetésének apropóján. Első gondolatom a köszöneté és háláé. Rendkívül értékes és sikeres évadnak örülhettünk Önökkel közösen a 2013/2014-es szezon befejeztével. A magam és a Társulat nevében megköszönöm kitartó pártolásukat, figyelmüket, szeretetüket, amellyel értelmet adnak törekvéseinknek. Önök a mi közösségünk, éltető elemünk estérőlestére. Folyamatos jelenlétük visszaigazolja hivatásunk fontosságát, munkánk értelmét. Továbbra is hagyományokon alapuló, de mai, modern eszközökkel megvalósuló népszínházi küldetésünket kívánjuk továbbvinni. Ilyeténképpen kívánjuk újra megszólítani Önöket minden, színpadunkra kerülő színházi- és táncműfajban, a legkisebbektől a szépkorúakig. Célunk, hogy vonzó műsortervünkkel, évadprogramunkkal megtartsuk, s ha lehet, tovább növeljük a 2011-es alig 6.000-ről mára 12.500-ra emelkedett bérletes nézőszámot. Ha tömören, egy bővített mondatban kellene megfogalmazni, kifejezni azt a tartalmat, amely mentén összeállt a következő, a 2014/2015-ös színházi évad, valahogy így hangzana: Pozitív és negatív emberi példák felmutatásával az értékes és igényes életlehetőségekért való küzdelem, a „jó ügy” szolgálata.
ERS YV
NÉjG áték tánc
Zágon István Nóti Károly-Eisemann Mihály:
HIPPoLYT, a lakáj
zenés vígjáték
Közös jó ügyeinkhez hívom Önöket társul a 2014/2015-ös színházi szezonhoz. Jó és tanulságos szórakozást kívánunk, szeretettel várjuk Önöket.
Blaskó Balázs
az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója … Az emberiség létét végigkíséri, meghatározza egy szinte testet öltött gondolat a „jó ügy”, ahogy magamban nevezni szoktam és ez a „jó ügy” nem föntről, kívülről, de önmagunkból, belülről figyel, vizsgál bennünket, minősít és ítél, bennünk él, számon kér …” (Kocsis István: A fény éjszakája c. színművéből)
Gárdonyi Géza:
Annuska vígjáték
Kocsis István:
A FÉNY ÉJSZAKÁJA
dráma
: tók or o F áb lG á G
3 3
3
AZ ÖREG HÖLGY LÁTOGATÁSA
AZ ÖREG HÖLGY LÁTOGATÁSA tragikomédia „A komédia: a kétségbeesés kifejezése” – írja egy tanulmányában Dürrenmatt. És valóban – a minden művét komédiaként aposztrofáló szerző – kétségbeejtő helyzeteket mutat számunkra, igen szórakoztató módon. Az öreg hölgy látogatása olyan történet, amely valahol Közép-Európában, egy kisvárosban játszódik, s olyan ember írta, aki egyáltalán nem akarja elkülöníteni magát drámája szereplőitől, és egy cseppet sem biztos abban, hogy másképp cselekedne, mint ők. Dürrenmatt e reprezentatív műve kísérteties erejű példázat arról a társadalomról, amelyben a pénz ereje mindenható. A cselekmény, melynek során Güllen „becsületes polgárai” eljutnak egy náluk semmivel nem rosszabb társuk kollektív meggyilkolásáig, egy sorstragédia könyörtelenségével gördül előre. Túl nagy a szegénység, a kísértés. Az öreg hölgy látogatása gonosz darab, de éppen ezért nem szabad gonoszul játszani, humánusan kell színre vinni, szomorúsággal, nem haraggal és humorral egyszersmind, mert semmi sem árt jobban ennek a tragikus végű komédiának, mint valamiféle ádáz komolyság.
Ábrahám Pál-Alfréd Grünwald-Fritz Löhner-Beda:
BÁL A SAVOYBAN revüoperett Ábrahám Pál méltán világhírű operettje a felső tízezer köreiben játszódik. Most érkezik haza - ki tudja miért, egy év hosszúra nyúlt - nászútjáról a Fabulas házaspár. Henry, a gazdag, jóképű, fiatal diplomata és felesége, a gyönyörű Madeleine. Álompár, álomházasság. Kezdődhetnek a - szintén álomszép hétköznapok. Csakhogy ekkor közbeszól az ifjú férj kissé viharos múltja. Egy titkos üzenet, egy visszautasíthatatlan vacsorameghívás, egy kitöltetlen csekk... Ez bőven elég ahhoz, hogy elinduljon a sok-sok félreértésen, szellemes fordulaton, izgalmas meglepetéseken keresztül száguldó események hosszú sora. Természetesen, mint ahogy az az operettekben illik , a végére minden jóra fordul. Addig azonban sok sikeres sláger hangzik el a közönség örömére, s színes táncok tarkítják a Savoy bálját.
Nagyszínpad
Nagyszínpad
BÁL A SAVOYBAN
4
Friedrich Dürrenmatt:
Halasi Imre, rendező
Csiszár Imre, rendező
4
5
5
A CIGÁNYBÁRÓ
Jókai Mór nyomán:
A CIGÁNYBÁRÓ táncjáték
A történetet alapjául Jókai Mór műve szolgál, mely 1883. január 21-én jelent meg a Székely Nemzet hasábjain. A novellából később Ifj. Johann Strauss operettet írt, majd, mint regény vált ismertté. A cselekmény a tizennyolcadik századi Magyarországon játszódik, a délvidéki Bánságon, ahol a török rombolás következtében a végtelen mocsár az úr. A semmi közepén azonban egy meglepő szövetség virágzik és száll szembe a történelem és a természet pusztító sodrásával: a temesvári Mehmed basa és a tehetős Botsinkay Gáspár különös barátsága… Az ő elrejtett kincsükről, családjaik hányatott sorsáról, az ész és a szív kalandjáról szól a história, akkori, ezernyelvű és identitású hazánk földjén. A mű történelmi és etnikai háttere valóságos kincsesbányának tekinthető egy táncszínházi produkció számára. A magyar mellett a szerb, a cigány, a török és persze az osztrák kultúra elemeit felidézve, az izgalmas és érzelmes történet egy újabb jelleget is magára ölt: időtlenséget és határtalanságot. A modern és autentikus elemek keveredésével, egy olyan művészi kifejezésmód jön létre, mely közvetíti a múlt értékeit, ám a mai fül- és szem számára is könnyen befogadható. Topolánszky Tamás, koreográfus
Nyilas Misi kisdiák szorgalmasan tanul a híres debreceni kollégiumban. Ő a legjobb tanuló! Mikor szegénységben élő szüleitől pakkot kap, diáktársai nem csak az összes ennivalót, de még a csizmakenőcsöt is felzabálják előle. Valkay tanár úr magántanítványt szerez neki Doroghyéknál, később pedig felolvasást is vállal a vak Pósalaky úrnál, hogy a fizetségéből, nélkülöző szüleit támogathassa. A léha és könnyelmű Török János Doroghy Bella kisasszonynak - akiért Misi kis diákszíve is megdobban - csapja a szelet. Mikor kilesi, hogy a kisdiáknál van Pósalaky úr nyertes lutriszelvénye, ellopja azt, majd megszökteti Bella kisasszonyt. Misi azt hiszi, elvesztette a szelvényt. A kollégium fegyelmi bizottsága sikkasztással vádolja,mert megtalálják a zsebében azt a tízforintost, amit Török János csempészett oda. Hiába derül ki végül Misi ártatlansága, az átélt csalódások, meghurcolása és megaláztatása örök nyomot hagynak a gyermek lelkében. Soha többé nem akar debreceni diák lenni... 1991-ben Miklós Tibor és Kocsák Tibor nagysikerű musicalt írt a debreceni Csokonai Színház felkérésére Móricz örökérvényű regényéből. Misi történetének zenés változata azóta meghódította nem csak a hazai és a határon túli magyar színházak közönségét, de eljutott Finnországba, Japánba és az Egyesült Államokba is. Az azóta is töretlen sikernek örvendő darab bemutatója igazi közös, családi élményt ígér fiatalabb és idősebb nézőknek egyaránt, továbbá mindazok számára, akik a regény elvitathatatlan, örökérvényű mondanivalója mellett, - a jóság, a becsület és az ebben való feltétlen hit - a kitűnő kortárs magyar musicalszerzők, mára már klasszikusnak számító remekművét is hallani szeretnék.
LÉGY JÓ MINDHALÁLIG
LÉGY JÓ MINDHALÁLIG musical
Nagyszínpad
Móricz Zsigmond-Kocsák Tibor-Miklós Tibor:
Nagyszínpad
Seregi Zoltán, rendező
6
6
7
RÓMEÓ ÉS JÚLIA
Pozsgai Zsolt-Bradányi Iván-Nagy Tibor:
RÓMEÓ ÉS JÚLIA tragédia
A KÖLYÖK musical
(Mészöly Dezső fordítása)
8
A mű Chaplin klasszikussá vált filmjének alaphelyzetét dolgozza fel, melynek hősei a Csavargó (Charlie Chaplin) és az Utcagyerek, Jacky. Chaplin a milliomosparkban egy utcára kitett gyermeket talál. Az első pillanatban meg akar szabadulni a tehertől, de mivel ez nem sikerül, magához veszi padlásszobájába. A ház rettenthetetlen úrnője, Madame Foyer lányával, a szellemileg kissé visszamaradt Lucyval együtt zsarnokoskodik fölöttük. A klasszikus némafilm karakterei elevenednek meg a musicalben: az utcanép, rendőrök, csavargók, esendő és komikus figurák. Egy váratlan fordulat azonban felborítja e furcsa nép életét, mikor Jacky, a kisfiú veszélybe kerül. “Édes-bús” történet, írta Chaplin a film elejére - ezt a hangulatot követi a musical is, a műfaj törvényei szerint sok humorral, bensőséges emberi helyzetekkel, megható történésekkel, s nem utolsósorban fülbemászó slágerekkel és sok-sok tánccal. S még valami, amiről kevesen tudnak: Charlie Chaplin első gyermekének rendkívül korai halála után készítette el A kölyök című filmet, mintegy mozivászonra álmodva saját apai érzéseit, fájdalmát. Halasi Imre, rendező
A KÖLYÖK
Talán a legismertebb és legtöbbet játszott Shakespeare mű. Számtalan színpadi változat, film, musical, balett- és táncjáték dolgozta fel a veronai szerelemesek történetét. Ki ne emlékezne a színház és film szerelmesei közül Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva fantasztikus hevületű kettősére, vagy Franco Zeffirelli perzselő atmoszférájú, legendás filmjére. Nincs évad, hogy fel ne tűnne a magyar színpadokon is a tragikus szerelemi történet valamilyen műfaji formája. Színházunk 1998-ban játszotta utoljára Beke Sándor rendezésében, Nagy András és Kalmár Zsuzsa főszereplésével. A mostani, 2015. február 27-én elérkező bemutató alkalmával 17 év múltán kerül újra az egri színház nézői elé. Az „avoni hattyú” (Shakespeare) történetének örök üzenete: nem virágozhat ki élet a gyűlöletből. Generációk (országok, nemzetek) felhalmozott és elevenen tartott ádáz gyűlölködése elpusztíthatja a jövőt. Csak a belátás, értelmes megbékélés adhat reményt a fiatalság életlehetőségeinek (szerelem, szeretet, tehetség) kibontakoztatására. Blaskó Balázs, rendező Álljon itt irányadóként a tragédia baljós prológja: A szép Verona tárul itt elénk, Hol két jeles család vetélkedett. Ős gyűlölségük új csatákon ég, És polgár-vér szennyez polgár-kezet. Vad vérükből egy baljós pár fakadt: Gonosz csillagzatok szülöttei. E két szerelmes sírja lesz a hant, Mely a csaták vasát elföldeli. Szerelmük eljegyezte a halál, Mert szüleikben lángol a harag S le nem lohad, még el nem vész a pár Erről regél e kétórás darab. Néző, kérünk, hibákra most ne nézz! Így lesz az is, mi csonka még: egész.
Nagyszínpad
Nagyszínpad
William Shakespeare:
9
A PALACSINTÁS KIRÁLY
Mese az igazi kincs megtalálásáról a tánc varázslatával Mesét mondok réges-régről, Háborúról, békességről, Gyűlöletről, szeretetről, Álnokságról, igaz tettről. Mesét mondok mese-tájról, Hajdan-volt Magyarországról, Sorsokról és emberekről, Egy elveszett kisgyerekről. Mesét pénzről, mesét vágyról, Szerelemről, barátságról, A „lehet”-ről és a „nincs”-ről, Szaffiról, az igaz kincsről. A sötétről és a fényről, Mesét táncról és zenéről, Mesét mondok, csönd az ára… Figyeljetek Cafrinkára!
Fésűs Éva:
A PALACSINTÁS KIRÁLY zenés mesejáték Tökéletes lenne Tóbiás király élete, Derelye főszakács minden reggel csülkös szalonnát tálal fel neki tükörtojással, minden délben roston sült fácánt újburgonyával és szilvás gombóccal, minden este malacsonkát tepertős kenyérrel. Tökéletes lenne, mondom… ha a sápatag Éliás királyfi az édesatyjával tudna örülni, ha nem folyton-folyvást a könyveket bújná, és az ország jólétét féltené az a komisz kölök! Most is mit talált ki? Hogy megnősül! És miért? Hogy az ifiasszony kezébe kerüljön a kamra kulcsa! Hej, Derelye főszakács, ha ez megtörténik, hamarost vége szakad a dőzsölésnek, és az enyveskezűségnek! Akkor aztán leáldozik az a tolvajlós napod! Hacsak ki nem találsz valami cselt, azzal a sötétlő eszeddel… mondjuk meggyőzöd Tóbiás királyt, hogy az igazi menyecske csak úgy ér valamit, ha hetvenhét palacsintát süt meg egymás után, anélkül, hogy egy is odaragadna… ez jó! Nagyon jó! És hogy ez ne sikerüljön… arról majd te gondoskodsz! Valaki azonban megfúrhatja gonosz terved sikerét: a szemtelen udvari bolond, Csöröge, na és egy talpraesett fehérnép: Kökényszemű Katica!
Mikszáth Kálmán szavaival élve, a Szaffi egy ”Fantasztikus, szertelen mese”. Egy olyan szerelmes mese, mely a kincskeresésről szól. A talmi, és a valódi értékek felismeréséről és ezek megtalálásáról, egy csipet varázslattal, egy maréknyi humorral és nem kevés érzelemmel fűszerezve. Jókai Mór művének története a mai közönség számára leginkább Dargay Attila és Romhányi József örökifjú rajzfilmjeként vált ismertté, mely rabul ejti mind a gyerekek, mind a gyermeklelkű felnőttek képzeletét. Produkciónk újszerű megközelítésben kívánja megjeleníteni a mesét a tánc varázsán keresztül. Topolánszky Tamás, koreográfus
Fésűs Éva üde és szeretnivaló, tévéfilmből ismert meséje által Dínom-dánom országba csöppen a közönség. A vérbő, népi elemekben és humorban bővelkedő előadás igazi kikapcsolódást ígér minden korosztálynak, a legkisebbektől a legnagyobbakig. A Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház közös produkciója.
10
nagyszínpad
Nagyszínpad
SZAFFI táncmese
SZAFFI
Jókai Mór nyomán:
10
Baráth Zoltán, rendező 11
11
Görgey Gábor:
TÓ UTA M E ŐSB
GÖRGEY dráma GÖRGEY ARTÚRRÓL
Ellis Kaut:
Baráth Zoltán, rendező A Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház közös produkciója.
Sajnos a politika, és sok évtized kötelező iskolai doktrínája több generáción keresztül sulykolta az áruló Görgey Artúr torzképét, mely még ma is százezrek tudatában él. A történészek, és néhány irodalmi alkotás igazságtétele mellett nekem is kötelességem volt a színház közönségformáló erejével beleszólni e történelmi perbe. Egy rossz nemzeti mítoszt oszlató kemény történelmi szembenézés, melyre sajnos kevéssé vagyunk hajlamosak e hazában. De nem hiányzik a buffó - vonal sem. A téma komoly drámaiságát - mint általában minden darabomban - itt is átszövi az irónia. Görgey Gábor, író
Görgey Artúr tábornok személye, a nevéhez kapcsolódó világosi
fegyverletétel, az 1848-49-es forradalom- és szabadságharc nemzeti gyászba fordulásában neki tulajdonított szerep, az „ítélet, vagy felmentés” ma is ellentmondásokkal teli. Van-e értelmes önfeladás? Lehet-e, kell-e vállalni a felelősséget az utolsó magyar hadsereg megsemmisüléséért, vagy a talán még lehetséges, de jóval távolabbi jövő életlehetőségét kell-e választani? Van-e vállalható kompromisszum? A döntés egyszemélyi felelősség. Görgey Artúr honvéd tábornok döntött. A döntés megítélése, pro és kontra, máig ható vita tárgya. Több analógia ismert azóta történelmünkben. 1919 és az azt követő események… 1945,… 1956… Megtorlások, kitelepítések, ellehetetlenített élethelyzetek - kontra élni akarás, életben maradás, megélhetés, karrier. Magyarázatra, feloldásra, feloldozásra váró tragikus életpéldák. Görgey Gábor drámája mélyen átélhető, emberi feleletet ad.
STÚDIÓszínpad
STÚDIÓszínpad
Eltörött egy váza? Kiömlött a kakaó? Valaki belerágcsált a kint felejtett csokoládéba? Kicsusszan a feneked alól a szék? Becsapódik az ajtó? A bűnös csak egyvalaki lehet! PUMUKLI! Ki ne ismerné a türelmes és rendszerető Éder mester műhelyét? És ki ne ismerné a forrófejű és huncutságokra mindig kész Pumuklit? Ugye, mindenki ismeri? Aki szeretne, most egyenesen besétálhat hozzá a Színházba! Persze nem biztos, hogy egyből meglátja… hiszen tudjuk, hogy milyen ez a Pumukli! Hol itt bukkan fel, hol ott… ráadásul csak annak jelenik meg, akinek akar! Persze, ha néhány rosszcsont gyerek meglátogatja, akkor nem sokáig bír ellenállni a kísértésnek és hamarosan kikukucskál valamelyik fiókból… lehet, hogy épp a füled mellett? Akkor az a fül meg lesz húzva, vigyázz! Pumukli mulatságos kalandjait most először láthatja Magyarországon színházi közönség. Ellis Kaut csibész, ám szeretnivaló figurája huncutságaival valóságos csodavilágba repíti a publikumot.
Régi adósságomat törlesztem ezzel a drámámmal. Betöltve a nyolcvanat, írói aktivitásom birtokában, húszegynéhány színdarabbal a hátam mögött úgy éreztem, tartozom az általam is megfogalmazott történelmi igazságnak e dráma megírásával. A történettudomány objektív és politikai kurzusoktól független, tisztességes része már kellőképpen a helyére tette a szabadságharc árulójaként megbélyegzett, megrágalmazott fővezér szerepét. Aki nem vesztett csatát soha, de a túlerő reménytelenségének küszöbén Kossuth minden hatalmat átadva neki, rábízta a világosi szomorú vég lebonyolítását. Majd elsőként elmenekült az országból. És elsőként nevezte Görgey Artúrt, immár külföldről, árulónak.
GÖRGEY
PUMUKLI
PUMUKLI mesejáték egy szertelen kobold kalandjai… az orrod előtt!
12
TÓ UTA M E ŐSB
Blaskó Balázs, rendező
13
Tom Ziegler:
JÁSZAI MARI (A megkoszorúzott) monodráma
GRACE ÉS GLORIA színmű
A jó hírt, hogy a Gárdonyi Géza Színház műsorra tűzi Jászai Mari című monodrámámat, nagy örömmel fogadtam, de ráadásul egészen különös, magasztos érzések erősítették, színesítették ünnepi hangulatomat. Napokig képtelen voltam megoldani ennek a rejtélyét… De aztán – híven régi szokásomhoz – újraolvastam a műsorra tűzött drámát, és egyszerre csak megértettem… tavaly, A fény éjszakája bemutatójára készülődvén sokat vitatkoztunk Blaskó Balázs igazgató úrral és Beke Sándor főrendező úrral színjátszásunk gondjairól-bajairól és lehetőségeiről, de egybehangzóan és következetesen hitet tettünk mindhárman amellett, hogy a Színháznak a régebbi korok magyar hagyományainak, misztériumainak csodaköveiből kell bevehetetlen várat építenie- ha nem csak hogy meg akar maradni, de be is akarja tölteni küldetését... A dráma újraolvasása közben tulajdonképpen arra döbbentem rá, hogy A fény éjszakája próbáin a magyar színjátszás Aranykorának legnagyobb egyénisége, Jászai Mari művészi hitvallásának legfontosabb igazságát vallottuk egybehangzóan és következetesen magunkénak.
“A jövőről nem sokat tudok, de a végítéletet magam előtt látom. Az a nap, az az óra Mezítelenségünk fölmagasztalása lesz.”
Egyetlen életlehetőség a minőség, az érték megteremtése, és felmutatása: ez Jászai Mari - a megkoszorúzott - életpéldája.
STÚDIÓszínpad
Kocsis István monodrámája rendkívüli lehetőség vallani hivatásunkról, a színházról, a színész-művészsors színes pokláról.
14
Blaskó Balázs, rendező
Hogy zajlik majd életünk utolsó órája? Hogyan adunk számot életünkről? Ki fogja a kezünket a magány végső pillanatában? Mi lesz velünk halálunk után? Nincs ember, akit ne foglalkoztatna ez a kérdés, hiszen életünk minden percében ott ólálkodik körülöttünk az elmúlás. Tom Ziegler amerikai író ezekre a kérdésekre próbál válaszolni darabjában, amelynek első nagy sikerű európai bemutatóját Bécsben a Volkstheater-ben tartották. Grace-t, az idős parasztasszonyt nemrég engedték ki a kórházból, most otthonában várja a halált. Gondozója, a nagy karriert befutott, New Yorkban élő önkéntes szociális munkás, Gloria, mellette akar állni utolsó óráiban. Kettőjük történetét meséli el az ismert amerikai író. Grace mélyről fakadó, eredeti szellemessége, az elmúlást derűs belenyugvással fogadó életbölcsessége megrendíti a problémákat eddig okosan, felülről kezelő Gloria-t. Miközben tudja, tehetetlen a halállal szemben, nem nyújthat más segítséget, csak azt, hogy jelen van, maga is megnyílik az idős asszony előtt. Egyre világosabb számunkra, valójában ő az, aki segítségre szorul, a siker és a pénz hajszolása közben úgy múlt el az élete, hogy valójában nem is élt. Ki segít hát kin? Az ápoló a haldoklón, vagy az elmúlást derűvel fogadó idős asszony a megfáradt, kiégett fiatalabbon? Erre az extrém kérdésre próbál választ adni az előadás. Csiszár Imre, rendező
Stúdiószínpad
És most nagy kedvem lenne felidézni Jászai Mari művészi hitvallásának minden igazságát, hogy méltóképpen megértsük azt a nagy drámát, amelyet akkor élt át színházi aranykorunk legnagyobb művésznője, amikor színházi törvényszék elé idézték… Helyszűke miatt ezt most nem tehetem meg, de nem is bánom… Inkább felteszem azt a legfontosabb kérdést, amely Jászai Mari akármily magasztos vagy fájdalmas drámai küzdelmekben elért hatalmas győzelmeivel van összefüggésben: ki lesz képes méltóképpen járni Jászai Mari útján, amely most is a Színházi Aranykor felé vezet… A fentebb megvilágosított rejtélyes egyezések azt sugalmazzák, hogy a Gárdonyi Géza Színház Jászai Mari hitvallásának a tudatos vállalásával tette meg azon az úton az első, a legnehezebb lépéseket. Kocsis István, író Művészsors, színészsors, színésznősors. Küzdelem, ádáz harc a minőségért, a művészet, az emberi alkotás értékéért. Példafelmutatás. Igazgatók, pályatársak, ellentmondásos élethelyzetek színpadon, próbán, előadásokon, a magánéletben. Tragikus erőmegfeszítés a „jó ügy” érdekében.
(Pilinszky János: Mielőtt)
GRACE ÉS GLORIA
JÁSZAI MARI
Kocsis István:
15
UTOLSÓK táncjáték
N’ino D’Intorna-Giacomo Ravicchio:
A színdarab tanulsága: ha nem is beszéli két ember egymás nyelvét, a közös sors, az akadályok legyőzésének szükségessége összekovácsolja őket. Az ellenségeskedés, a bizalmatlanság helyébe megértés, együttműködés lép. A két embernek külön sorsa van, de végül barátként válnak el útjaik.
Gergely Attila, koreográfus
U TOLSÓK
Hajótöröttek, mint Daniel Defoe híres regényének főhőse. A darab két férfialakja hasonló módon találkozik egymással, mint a regénybeli Robinson Crusoe és Péntek. A darabbeli “sziget” a civilizáció egy darabja, vagyis egy háztető, ami a katasztrófa után még fennmarad a tengeren. Ebbe kapaszkodik a két, szerencsétlenséget szenvedett pilóta, akik ellenséges hadseregek katonái, de mégis együtt, szoros egymásrautaltságban kell megpróbálniuk a túlélést a szűk területen. Végül szavak nélkül is megtalálják a közös nyelvet, sőt, mély barátság szövődik közöttük.
Első jelenet: A gyűlölet Második jelenet: Az ellenszenv Harmadik jelenet: Az érzéketlenség Negyedik jelenet: A ragaszkodás Ötödik jelenet: A rokonszenv Hatodik jelenet: Az együttérzés Hetedik jelenet: Agapé
STÚDIÓszí npad
Mi történik akkor, ha két ellenséges vadászrepülőpilóta a világtenger közepén, egy vízen hánykolódó faház tetején szembekerül egymással. Hogyan tovább: élet vagy halál, háború vagy béke? A helyzetet nehezíti, hogy különböző nyelvet beszélnek, és ezért számtalan félreértéssel, szélsőséges, sokszor humoros helyzettel kell megküzdeniük... A pusztítás után csak egy tető látszik ki a vízből, rajta két katonaruhába öltözött férfi. Egyik sem érti a másikat, de ha túl akarják élni a megpróbáltatásokat, mégis meg kell, hogy értsék egymást - ez a két olasz sikerszerző művének rövid története.
Várhelyi Dénes, rendező
16
Az ember folyamatosan döntéshelyzetben van. El kell döntenie mi történjen vele a következő pillanatban. Akkor is dönt, ha látszólag nem dönt… Az utolsók döntöttek. Mégpedig azt, hogy változzanak, hogy olyanokká váljanak, amilyenek sohasem voltak azelőtt. Ők az utolsók, akik meghozták a változni akarás döntését. Már nem akarnak tovább úgy élni, ahogy eddig. Fel akarnak ébredni, látni akarnak. Az előadás a változni akarás folyamatába enged betekintést, és szereplői 7 jelenetben osztják meg ezt a közönséggel, vállalva annak minden következményét. Mert döntöttek…
STÚDIÓszí npad
ROBINSON ÉS CRUSOE
ROBINSON ÉS CRUSOE színjáték
17
BÉRLET- ÉS JEGYÁRAK
ÖN VÁLASZT…
AZ ÖREG HÖLGY LÁTOGATÁSA / BÁL A SAVOYBAN / A CIGÁNYBÁRÓ LÉGY JÓ MINDHALÁLIG / RÓMEÓ ÉS JÚLIA / A KÖLYÖK Jegyárak az egyes előadásokra
Zenés Prózai
I. helyár: 2.600 Ft I. helyár: 2.100 Ft
6 előadásra érvényes felnőtt bérletek
Gárdonyi Géza bérlet (péntek 19 óra)
I. helyár
11.000 Ft
II. helyár: 2.400 Ft II. helyár: 1.900 Ft II. helyár
9.500 Ft
Kelemen László bérlet (szombat 19 óra)
6.000 Ft
Szabadon választott előadás, nem fix helyre szól. A kiválasztott előadás előtt 7 nappal bármilyen szabad helyre beváltható – személyesen vagy telefonon – a szervező irodában.
III. helyár: 2.100 Ft III. helyár: 1.600 Ft
III. helyár
7.500 Ft
Kedvezmény a jegyárakhoz képest*
IFJÚSÁGI BÉRLETEK
25%
AZ ÖREG HÖLGY LÁTOGATÁSA / BÁL A SAVOYBAN / A CIGÁNYBÁRÓ LÉGY JÓ MINDHALÁLIG / RÓMEÓ ÉS JÚLIA / A KÖLYÖK
Latinovits Zoltán bérlet (péntek 19 óra) Hevesi Sándor bérlet (szombat 19 óra)
4 NAGYSZÍNHÁZI, VALAMINT 2 STÚDIÓELŐADÁS
8.500 Ft
8.000 Ft
6.800 Ft
40%
Jegyárak az egyes előadásokra
Zenés Prózai
I. helyár: 2.600 Ft I. helyár: 2.100 Ft
II. helyár: 2.400 Ft II. helyár: 1.900 Ft
III. helyár: 2.100 Ft III. helyár: 1.600 Ft
Illyés Gyula bérlet (szombat 19 óra) Németh László bérlet (szerda 19 óra)
6 előadásra érvényes ifjúsági bérletek
7.800 Ft
7.200 Ft
6.200 Ft
45%
Pedagógus bérlet (péntek 19 óra)
7.800 Ft
7.200 Ft
6.200 Ft
45%
Csokonai V. Mihály bérlet (kedd 19 óra)
Egressy Béni bérlet (szombat 15 óra) Nyugdíjas bérlet
6.000 Ft
5.600 Ft
4.600 Ft
55%
Dobó István bérlet (csütörtök 18 óra)
I. helyár
II. helyár
III. helyár
Kedvezmény a jegyárakhoz képest*
5.400 Ft
4.400 Ft
3.900 Ft
60%
Bródy Sándor bérlet (csütörtök 19 óra)
Választható produkciók a 6 előadásos bérlethez: 1 stúdióelőadás: 800 Ft/fő 2 stúdióelőadás: 1.200 Ft/fő Stúdiószínházi előadás jegyára: 1.250 Ft • Felnőtt bérletet vásárlóknak: 5% kedvezmény, amennyiben bérletét 2014. május 15-ig megújítja, • vagy 10% kedvezmény, amennyiben bérletét 2014. május 15. és július 31. között egy összegben kifizeti (a nyugdíjas és diák kedvezménnyel nem vonható össze).
18
Petőfi Sándor bérlet (csütörtök 18 óra) Jászai Mari bérlet (csütörtök 18 óra)
Választható produkciók a 6 előadásos ifjúsági bérlethez: 1 stúdióelőadás: 800 Ft/fő 2 stúdióelőadás: 1.200 Ft/fő Stúdiószínházi előadás jegyára: 1.250 Ft
19
19
HOLLE ANYÓ/A PADLÁS/CSONGOR ÉS TÜNDE/HAMUPIPŐKE GYEREKBÉRLETEK
IFJÚSÁGI BÉRLETEK A PALACSINTÁS KIRÁLY / SZAFFI / LÉGY JÓ MINDHALÁLIG / PUMUKLI JEGYÁRAK az egyes előadásokra 4 előadásra érvényes ifjúsági bérletek
Földszint: 1.500 Ft Földszint
Erkély: 1.200 Ft
Kedvezmény a jegyárakhoz képest
Erkély
gyerekbérletek
3.100 Ft
2.900 Ft
József Attila bérlet (szerda 15 óra)
60%
2.700 Ft
Földszint: 1.500 Ft
Erkély
Földszint
Erkély: 1.200 Ft
Kedvezmény a jegyárakhoz képest Kedvezmény a jegyárakhoz képest
Erkély
2.400 Ft
54%
Vörösmarty Mihály Mikszáth Kálmán bérlet (kedd 10 óra) bérlet (csütörtök 15 óra)
Vörösmarty Mihály bérlet (csütörtök 15 óra)
Fazekas Mihály bérlet (kedd 15 óra)
AZ ÖREG HÖLGY LÁTOGATÁSA / LÉGY JÓ MINDHALÁLIG RÓMEÓ ÉS JÚLIA / A KÖLYÖK
KÉPZELT RIPORT EGY AMERIKAI POPFESZTIVÁLRÓL
Kormos István bérlet (kedd 15 óra) ÉS TÜNDE/HIPPOLYT, A LAKÁJ /CSONGOR
+1 TÁNCSZÍNHÁZI ELŐADÁS (KÉPZELT BETEG)
Ady Endre bérlet (kedd 15 óra) Katona József bérlet (csütörtök 15 óra)
Jegyárak 3+1 ELŐADÁSRA az egyes előadásokra ÉRVÉNYES IFJÚSÁGI Földszint BÉRLETEK
Móra Ferenc bérlet 3 előadásra érvényes (kedd 15 óra)
Móra Ferenc bérlet (kedd 15 óra) József Attila bérlet (szerda 15 óra)
Jegyárak A PALCSINTÁS KIRÁLY /1.500 SZAFFI FÖLDSZINT: Ft / PUMUKLI ERKÉLY: 1.200 Ft az egyes előadásokra
Weöres Sándor bérlet (szerda 10 óra) 3.100 Ft
2.900 Ft
60%
Ady Endre bérlet 2.700 Ft Molnár15 Ferenc (kedd óra)bérlet (szerda 15 óra)
2.400 Ft
54%
Móricz Zsigmond bérlet (csütörtök 10 óra)
CSALÁDI BÉRLET
Szabó Lőrinc bérlet (csütörtök 10 óra)
A PALACSINTÁS KIRÁLY / SZAFFI / LÉGY JÓ MINDHALÁLIG / PUMUKLI
2.000 Ft
45%
Fekete István bérlet (csütörtök 15 óra) Janikovszky Éva bérlet (csütörtök 15 óra)
JEGYÁRAK az egyes előadásokra
Földszint: 1.500 Ft
Erkély: 1.200 Ft Lázár Ervin bérlet (csütörtök 15 óra)
4 előadásra érvényes ifjúsági bérletek
Földszint
Erkély
Kedvezmény a jegyárakhoz képest
Remenyik Zsigmond (szombat 15 óra)
3.100 Ft
2.900 Ft
60%
20
2.200 Ft
Benedek Elek bérlet (péntek 10 óra) Balassi Bálint bérlet (péntek 15 óra)
21
TOVÁBBRA IS MŰSORON:
GYEREKBÉRLETEK SZAFFI / LÉGY JÓ MINDHALÁLIG / A KÖLYÖK
Jegyárak az egyes előadásokra
Földszint: 1.500 Ft
3 előadásra érvényes gyerekbérletek
Földszint
Erkély
Erkély: 1.200 Ft Kedvezmény a jegyárakhoz képest
Jókai Mór (kedd 15 óra) Arany János bérlet (csütörtök 10 óra)
2.200 Ft
2.000 Ft
45%
BÉRLETEK- ÉS JEGYEK VÁLTHATÓK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ SZERVEZŐIRODÁJÁBAN! Eger, Széchenyi u. 5. Tel.:36/518-347, fax: 36/518-348, e-mail:
[email protected] BÉRLETÁRUSÍTÁS: 2014. MÁJUS 15-TŐL! Jegyek a bérletes előadásokra is válthatók!
Kedvezmények Felnőtt bérletet vásárlóknak: 5% kedvezmény, amennyiben bérletét 2014. május 15-ig megújítja, vagy 10% kedvezmény, amennyiben bérletét 2014. május 15. és július 31. között egy összegben kifizeti (a nyugdíjas és diák kedvezménnyel nem vonható össze).
A SZÍNHÁZ A MŰSORVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJA!
Részletfizetési kedvezmény - I. részlet (60%) átvételkor, II. részlet (40%) – 2014. november 30-ig. A nyugdíjasok és a diákok valamennyi bérletes előadásra kedvezményesen válthatják meg bérletüket, a nyugdíjas szelvény illetve a diákigazolvány felmutatásával. 30 km-nél távolabbi településekről utazó csoportok (30 fő fölött) 20% kedvezményben részesülnek.
A KEDVEZMÉNYEK NEM ÖSSZEVONHATÓK!
w w w. g 22
iszinh a r d o ny
az .hu
: tók or o F áb lG Gá
Gárdonyi Géz a Színház
15 0 2 20E1M4U TATÓ K B
GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ
NAGYSZÍNPAD
Friedrich Dürrenmatt: AZ ÖREG HÖLGY LÁTOGATÁSA tragikomédia Ábrahám Pál-Alfred Grünwald-Fritz Löhner-Beda: BÁL A SAVOYBAN revüoperett Jókai Mór nyomán: A CIGÁNYBÁRÓ táncjáték a Gárdonyi Géza Színház és a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház koprodukciója Móricz Zsigmond-Kocsák Tibor-Miklós Tibor: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG musical William Shakespeare: RÓMEÓ ÉS JÚLIA tragédia Pozsgai Zsolt-Bradányi Iván-Nagy Tibor: A KÖLYÖK musical
GYEREKEKNEK Fésűs Éva: A PALACSINTÁS KIRÁLY zenés mesejáték a Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház koprodukciója
Jókai Mór nyomán: SZAFFI táncmese a Gárdonyi Géza Színház és a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház koprodukciója Ellis Kaut: A TÓ PUMUKLI mesejáték EMUT ŐSB a Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház koprodukciója
STÚDIÓSZÍNPAD Görgey Gábor: TÓ M U TA E B S Ő GÖRGEY dráma Kocsis István: Jászai Mari (A megkoszorúzott) monodráma Tom Ziegler: Grace És GlOria (Kegyelem és dicsőség) színmű UTOLSÓK táncjáték N’ino D’ Intorna-Giacomo Ravicchio: ROBINSON ÉS CRUSOE színjáték
